A zöldkörnyezet terápiás hatásai szenvedélybetegeknél

Rácz JózsefSemmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar

Alapozó Egészségtudományok IntézeteAddiktológiai Tanszék

1. Foglalkozás: Szenvedélybetegségek és a zöldkörnyezet

A szenvedélybetegségek kialakulása (a változás transzteoretikus modellje), a segítő intervencióiA pszichoaktív szerhasználat megelőzésének legeredményesebb módszereiA zöldkörnyezet szerepe a szenvedélybetegségek kezelésében

•„zöld gondozás” (green care): •gondozás •egészségpromóció •prevenció és rehabilitáció

•„zöld élmény” (green exercise):•szemlélődés – jelenlét – részvétel dimenziói•fizikai aktivitás és természeti környezet

2. Foglalkozás: A zöldkörnyezet terápiás hatásai szenvedélybetegeknélA zöldkörnyezet terápiás hatásai

•ökoterápia (tájépítészet, környezet-megóvás):•a zöld környezet és az állatok szerepe (állat-asszisztált terápiák)

•kertészeti (hortikulturális) terápia és terápiás kertészet:•a kertek textualitása•hasonlóság a kognitív terápiákkal•„gyógyító kertek”

• „gyógyító farmok” (care farming): •képessé tevés, esélynövelés (empowerment) •a személyiség erősségeire építés•közösségi integráció•egyén-központú megközelítés

Vulnerábilis személyek (fogyatékkal élők vagy mentális problémákkal küzdők) a természetben dolgoznak azzal a céllal, hogy zöld környezetet hozzanak létre vagy őrizzenek meg. Elsődleges cél: a kliensek egészségének javítása, társadalmi befogadottságuk elősegítése; Másodlagos cél: a „zöld” környezet kialakítása vagy megóvása.

Az ökoterápia jelentősége:•a természeti és a társadalmi környezetet összekapcsolja (pl. csoportos tevékenységek a zöldben, kapcsolat állatokkal, a vadvilág megfigyelése, a természettel való egység spirituális átélése);

•érzékszervi stimuláció;•fizikai aktivitás;•kiszabadulni a „modern élet” kötöttségei alól és relaxálni vagy a természetben gondolkodni, tűnődni („biofília”, figyelem helyreállítás, a stresszből való felépülés).

Az „ökoszisztémás egészég”: transzdiszciplináris vonatkozások: ember – természet között létrejövő reciprok hatások; olyan környezet kialakulása, amely a közösség jól-létét szolgálja. Az „ökoszisztémás egészség” szintjei:

•mikroszint: a terápiás folyamat;•makroszint: a tágabb társas-társadalmi környezet. Az én (szelf) egy nagyobb „egész”, az ökoszisztéma része.

Az „öko-egészség” - integrált megközelítés. Célja: konszenzus és kooperáció minden érdekhordozó (stakeholder) között, az egészségügyi kezelésnél költség-hatékonyabb „zöld” egészségfejlesztés iránt. Az „öko-egészség” a közegészségügy alapvető egysége (Lebel, 2003).

Ökoterápia – öko-egészség

Az ökológiai tudás az egy főre jutó jövedelemmel fordított arányban változik. A civilizációs fejlődés során elveszítjük a környezetre vonatkozó tudásunkat.

Az ökológiai tudás együttjár a környezet megóvásával, ami a fenntartható fejlődéshez elengedhetetlen.

„Ecoliteracy”, az „ökológiai olvasás”, mint az ökológiai tudás egyik speciális formája: szoros kapcsolatot mutat a környezet fejlesztésével, megőrzésével.

•A nagyobb „ökoolvasási” értékkel bíró városlakók pl. gyakrabban látogattak vidékre vagy vidéken nevelkedtek, illetve éltek.

„Ecoliteracy: „ökológiai olvasni tudás”

Pilgrim, Smith és Pretty, 2007

Kertészeti terápia (hortikulturális terápia) és terápiás kertészet (terápiás hortikultúra)

A kertészeti terápia (hortikulturális terápia) előre kidolgozott terápiás célokkal foglalkozik. A növényekkel foglalkozás – egy terapeuta segítségével – új vagy elveszett készségek gyakorlására,

illetve rehabilitációjára alkalmas.

A kertészeti terápia hatásai:•sokféle konzultációs (counselling) technikával lehet használni együttesen;•segíti a klienseket, hogy elérjék a terápiás céljaikat;•egyéni és csoport foglalkozásokra is alkalmas környezetet biztosít;•az életkorhoz és a kulturális különbözőségekhez alkalmazható;•a kliensek szocializációjában nem-veszélyeztető környezetet jelent;•elősegíti, hogy a kliensek megújítsák életük „értelmét”;•aktív bevonódást, fizikai tevékenységet tesz lehetővé;•szenzoros stimuláció;•elősegíti a kliensek koncentrációját, motivációját, kézügyességét és munkaképességét;•megszabadít a stresszektől;•elősegíti, hogy a kliensek újrakapcsolódjanak a természettel, annak természetes ritmusával.

Cohen, 2009; Haller és Kramer, 2006; Porter, 2009; Porter és Porter, 2010

Hortikulturális terápia:a növények használata egy képzett szakemberrel történik, ahol a növények mint céltárgyak, amelyekkel klinikailag előre meghatározott célokat kívánnak elérni;

Terápis hortikultúra:egy olyan folyamat, melynek során a kliensek növények és kertek, ültetvények révén fokozzák jól-létüket (ami aktív vagy passzív formában történhet).

„Szociális és terápiás hortikultúra” Sempik és mtsai, 2010

Ernyőfogalom: ami a kapcsolatban áll a kertészettel és az „érezzük magunkat jobban” szlogennel. A terápiás megközelítés fő üzenete azonban: a növényekkel – és tágabban, a természettel – folytatott interakcióknak resztoratív értékük és társadalmi hasznuk van. Fő megközelítése a „speciális szükségletű” társadalmi csoportokkal kialakított kapcsolata:

Képességfejlesztő vagy akadálymentesített kertek: fogyatékkal élők számára speciálisan kialakított közösségi vagy magánkertek. Nemcsak akadálymentesnek kell lennie a kertnek, hanem olyan növényeket is telepíteni kell, amelyek a fogyatékkal élők számára előnyösek.

Gyermek- vagy iskolai kertek: a gyerekeknek speciális igényei vannak, akkor is, ha nem fogyatékkal élők vagy kockázati csoportok tagjai.

Gyógyító tájak: a kórházak, ápolási otthonok, hospice-otthonok kialakításánál figyelembe veszik a növények elrendezését, illetve a kiültetett növényeket is. Ezek a „tájak” egyesek számára a szemlélődés tárgyai, míg mások aktívan részt vehetnek a terápiás kert „működésében”.

Kert/Ültetvény terápia: kertész klubok, mesterkertészek kooperációja, hogy a kert és a növények jelentette élményeket elvigyék azok számára is, akik nem jutnak hozzá.

Diane Rel1 és Sheri Dorn2: Horticulture: Meeting the Needs of Special Populations.http://www.ctahr.hawaii.edu/hiih/background.asp hozzáférés: 2011.03.31.

1 Extension specialist, Consumer Horticulture, Virginia Polytechnic Institute and State University, Blacksburg, VA. 2 Graduate research assisant, Department of Horticulture, Virginia Polytechnic Institute and State University, Blacksburg, VA.

Kertészeti terápia (hortikulturális terápia)

A kutatók 10 hónapos időtávban vizsgálták, hogy a virágoknak és az élettel való elégedettségnek milyen kapcsolata van. A főbb megállapításaik a következők voltak:

1.A virágok közvetlenül hatottak a boldogság-érzésre. A vizsgálati személyek (akik virág-ajándékot kaptak) „igazi” vagy „izgalmas” mosolyreakciót mutattak, miután megkapták a virág ajándékot. A hatás életkortól független volt.

2.A virágoknak a hangulatra hosszú távú hatásuk volt: kevésbé érezték magukat depressziósnak, szorongónak és agitáltnak; az ajándék után nagyobb élvezetről és az élettel való elégedettségről számoltak be.

3.A virágoknak közvetlen hatásuk volt: a virágok jelenléte növelte a családi és a baráti kontaktusok számát.

A virágok hol fejtik ki a legnagyobb hatást: a látogató számára is látható, nyitott terekben (pl. nappali, étkező): a virágok a társas „megosztás” szimbólumai.

A virágok (a virág ajándékok) hatása az élettel való elégedettségre

Rel és Dorn

A terápiás kertészet esetén nem a célzott terápia áll a középpontban, hanem a kertben végzett kertészeti tevékenységek: a növények magvainak vagy a palánták kiültetésétől a növény fejlődésének és növekedésének megfigyelésén és a gondozáson át a kertben rendezett eseményekig tartó folyamatok. A terápiás kertészet növeli a résztvevők jól-létét, érdeklődését, valamint a jövőre irányuló bizakodását:

•siker-orientált, mert a növények természetes növekedéséhez és fejlődéséhez kapcsolódik;•a természet – és a kert – biztonságos és támogató környezet, ahol különböző készségeket és adaptív coping stratégiákat lehet tanulni, gyakorolni;

A terápiás kertészet előnyei:•Fizikai előnyök: erő és kitartás, mozgáskoordináció, értelmes fizikai tevékenységek;•Kognitív előnyök: döntéshozó és probléma megoldó készségek, a figyelmi tartomány kiterjedése;•Szociális és emocionális előnyök: társas kapcsolatok, az élmények társas megosztása, kreativitás, önkifejezés, önértékelés és magabiztosság.

Terápiás kertészet

„Didaktikus” élménykertek, „tanösvények”

Képességfejlesztő kertek

Hangsúly a hozzáférhetőségen

William Kent: Elíziumi mezők (c.1734) Viscount Cobham at Stowe.

The Grecian Valley at Stowe (mid-1740s), Lancelot ‘Capability’ Brown

Gyógyító tájak:zöld környezet, kíváncsiság, mentális megnyugvás

Észak-Amerika: a városi környezetet „ellensúlyozó” gyógyító, resztoratív táj (közpark)

The Long Meadow, Prospect Park (c.1866), by F.L. Olmsted and Calvert Vaux

Elements of the Holton Lee Landscape. Clockwise from top left: Wooded area; Faith House; Open Heathland; Farmhouseaccommodation.

A táj és a szelfTáj és szelf találkozás: terápiás táj-tapasztalat

A szelf érzés függ attól a környezettől, amelyben a szelf megjelenik

Kert és életút

a, érett kert, miután a gyerekek játszóhelyévé változott c, „profi” kertészb, nyugdíjas kertje, az utóbbi 15 évben a kerttel foglalkozott d, ugyanaz a kert 40 éven keresztül – konyhanövények helyett dísznövények

Fotó-összehasonlítás:„gyógyító”, „nyugtató” környezeti elemek kiválasztása

Rodiek és Fried, 2004

Spiritualitás és táj

Spiritualitás és a tizenkétlépéses programok

St. Anne de Beaupre Shrine

A kertek textualitása

Mi az a sztori, amit a kertépítő el akar mesélni?

A gyógyító kertek textualitása

ilyen volt…

ilyen lett…

Dunn Metodista Kórház

RezilianciaÚjjászületés

Emlékezés, múlt

Waterloo, NY Nagasaki „túlélőfa”

az Oklahoma-i robbantás túlélőfája

A fa mint szimbólum és metafora

A gyermek vágyainak és érzelmeinek semmibe vétele

A gyermek vágyainak és érzelmeinek semmibe vétele

Kísérlet arra, hogymások kedvébenjárjon

Kísérlet arra, hogymások kedvébenjárjon

Függő viselkedésFüggő viselkedés

A felnövés/öntudatra ébredés narratívája

Fokozatos emancipációFokozatos emancipáció

Rátalálás önmagáraRátalálás önmagára

Kulturális történet-modellKulturális történet-modell A gubóból kiszabaduló pillangóA gubóból kiszabaduló pillangó

MagyarázatMagyarázat

KezelésKezelés

Erkölcsi ítéletErkölcsi ítélet

A függés az elnyomó viszonyok eredményeA függés az elnyomó viszonyok eredménye

Leválás,saját szükségletek kezelése

Leválás,saját szükségletek kezelése

Nem bűnös, hanem áldozatNem bűnös, hanem áldozat

A „Gonosz”A „Gonosz”érzelmi elnyomás, alávetettségérzelmi elnyomás, alávetettség

A „Jó”A „Jó”önállóság, hitelességönállóság, hitelesség

Hyanninen és Koski-Jyannes, 1999

A virtuális élménykert

Farmok és mezőgazdasági területek hasznosítása a mentális és a fizikális egészség fejlesztése érdekében, a szokásos farmeri tevékenységek keretében.

Partneri viszony a farmerek, az egészségügyi és a szociális szolgáltatók, valamint a résztvevők (kliensek) között:

•elsősorban pszichiátriai és addiktológiai betegek, tanulási zavarral küzdők, munkahelyi stressz-től szenvedők, túlsúlyosak.

A farmeri tevékenység és az egészségügyi szolgáltatás közötti viszony többféle is lehet: •Hollandiában pl. a „zöld gondozói farmok” mezőgazdasági szempontból is nyereséges vállalkozások, melyek gondozást vagy egészségpromóciót is kínálnak. •Németországban olyan farmok vannak, ahol több mint 300 kliens dolgozik és a farm bevételének jelentős része a kliensek egészségügyi ellátásából származik.

A „zöld gondozói farmok: Hollandiában több mint ezer ilyen farm található, míg Belgiumban, Norvégiában, Olaszországban vagy Ausztriában csak néhány száz, más országokban pedig még csak most van megjelenőben ez az ellátási forma (pl. Svédország, Finnország, Szlovénia).

Hatótényező: a munka és a gondozás megfelelő összeillesztése: •állattenyésztés és növénytermesztés-központú farmok; •a társas bevonódás elősegítése, rehabilitáció, tanulás, illetve speciális terápiás célok

Jövedelmük:•a mezőgazdasági termékek eladásából •az egészségbiztosításból származó bevételekből.

Gondozói farmok (care farming)

Hatótényezők: •a farm közössége, •a farmerek attitűdje a kliensek iránt, •a nem-gondozói környezet jelentősége (a kliensek úgy érezték, „normális” életet élhetnek a farmon, nem tekintik őket betegnek, nagyobb a személyes szabadságuk), •a munka (értelmes, céllal rendelkező munka, amelyet képességeik szerint végezhettek; sokféle tevékenység), •a zöld környezet szerepe (a természet megtapasztalása és a természet mint új tér az élettevékenységeik számára),•a kliensek erősségeire építenek, •elősegítik esélyerősítésüket (empowerment), •a támogató közösség szerepe, •a bizalom kiépülése a farmon élő emberek között (kliensek, farmerek, hivatásos segítők),•a „jó életről” vallott felfogás érvényesülése: integrált, rendezett, értelmes tevékenységek végzése.

Kvalitatív kutatás

Hassing és mtsai, 2010

A ló mediált pszichoterápia a ló – páciens - terapeuta háromszögében zajlik, melyben a ló, mint koterapeuta, facilitálja a terápiás folyamatot:

1. hamar megtöri a védekezési mechanizmusokat ("jégtörő funkció")2. a klienst egy nem-fenyegető modorban ösztönzi kihívásra3. a ló egy elfogadó, őszinte társ (megkérdőjelezhetetlenül hiteles)4. motiváló tanulási légkört teremt 5. terápiás kapcsolatot épít, természeténél fogva kíváncsi, kezdeményező6. azonnali ok-okozati helyzetet alakít ki, közvetlen visszajelzést ad7. csökkenti a reménytelenség érzetét (erőt, biztonságot sugároz)8. megfogja és megtartja a figyelmet9. erősíti az ént és az önkontroll érzetét10. fejleszti a szociális készségeket

Kezelés: affektív, depresszív kórképek, szorongásos zavarok, személyiség- és viselkedészavarok, szenvedélybetegek. Skizofrének kezelésében is sikeresen alkalmazott kiegészítő terápiás forma, az akut pszichotikus fázisokat kivéve. Gyermek pszichopatológia: depressziós és szorongásos zavarok, magatartászavarok, autisták, hiperaktív és figyelemzavarral küzdő, valamint kötődési zavaros gyerekek terápiájában.

Állat-asszisztált terápiák

Kardos Edina, Magyar Lovasterápiás Szövetség

Köszönöm a figyelmet!

raczj@se-etk.hu