.

A gyermek- és fiatalkorú elkövetőre, illtetve áldozatra vonatkozó speciális anyagi és eljárásjogi szabályok

(A gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetőkre, illetve sértettekre vonatkozó büntetőjogi szabályok, Pártfogói felügyelet, Alternatív

büntetési formák)

Dr. Hatvani ErzsébetEMMI Rákospalotai Javítóintézet és Speciális Gyermekotthon

.

Alapelvek Nemzetközi dokumentumokban

� Pekingi szabályok, az ENSZ minimumkövetelmény szabályai a fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszerére vonatkozóan (1985.)

� Ríjadi Irányelvek –az ENSZ irányelvek a fiatalkori bűnözés megelőzésére (1985.)

� Az ENSZ a gyermek jogairól szóló 1989. évi egyezménye� 1997/30 ECOSOC határozat a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatására

vonatkozóan� Európa Tanács R (2000) 20. sz. ajánlása a korai pszichoszociális beavatkozás

szerepéről a bűnelkövetés megelőzésében� Európa Tanács R (2003) 20. sz. ajánlása a fiatalkori bűnözés kezelésének új

módszereiről és a fiatalkorú bűnelkövetőkre vonatkozó igazságszolgáltatás szerepéről

� ENSZ Gyermek Jogainak Bizottsága 10. számú Általános Kommentár : Gyermeki jogok a fiatalkorúak igazságszolgáltatásában (2007.)

� Az Európa Tanács R (2008) 11. számú ajánlása a fiatalkorúak esetében alkalmazható büntetések és intézkedések európai szabályairól

.

Ajánlások I.

� Fiatalkori bűnözésre való reagálásnak csupán része a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatási rendszere

� Fk. igazságszolgáltatási rendszernek kerülnie kell a represszív megközelítést, nevelésre, reintegrációrakell koncentrálnia

� Szabadságvesztés csak végső eszköz� Fiatalkorú elkövetőket megilletik ugyanazok az

eljárási garanciák, mint a felnőtt korúakat� Fk. bűnelkövetésre reagálásnak gyorsnak, korainak

és következetesnek kell lennie

.

Ajánlások II.

�Fiatalkorú által elkövetett bűncselekményért valófelelősséget ki kell terjeszteni a fiatalkorú szüleire is�Ahol lehetséges a fiatalkorúra irányulóintervenciónak magában kell foglalnia azáldozataikra és az érintett közösségre irányulókárhelyreállítást�Büntetőjogi beavatkozás végrehajtási helyszínelehetőleg az érintett környezete legyen�Az egyes beavatkozási formáknak közvetlenül azelkövetett cselekményre kell irányulniuk ésamennyire lehet információkkal kell rendelkezni ahatékonyságukra vonatkozó tudományosbizonyítékokról

.

Mi működik /What work’s

Hatékonynak tekinthető a beavatkozás, ha:� A bűnelkövetői magatartással összefüggésben lévő

kriminogén szükségleteket célozza meg (pl. gyenge szociális készségek, tanulmányi lemaradás, drog használat stb.)

� Szoros összefüggés van a bűnismétlés kockázata és a beavatkozás természete, intenzitása és tartama között

� Figyelembe veszi az elkövető tanulási képességeit, lehetőségeit (strukturált, részvételen alapuló tanulási stílus)

� A közösségben hajtják végre, figyelembe veszi az elkövető otthoni környezetét

� Kognitív behaviori technikán alapul (szociális készségfejlesztés, indulatkezelés, problémamegoldó technikák)

.

Jogszabályok• 1998. évi XIX. Törvény a büntet őeljárásról• 2012. évi C. törvény a Büntet ő Törvénykönyvr ől• 1979. évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések

végrehajtásáról• (2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedé sek, egyes

kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás vé grehajtásáról)• 2012. évi II. törvény a szabálysértésekr ől, a szabálysértési eljárásról

és a szabálysértési nyilvántartási rendszerr ől• 2006. évi CXXIII. Törvény a büntet ő ügyekben alkalmazható közvetít ői

tevékenységr ől• 30/1997. (X. 11.) NM rendelet a javítóintézetek ren dtartásáról• 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet a Pártfogó Felügyel ői Szolgálat

tevékenységér ől

.

Gyermekkor

Nem büntethető, aki a bűncselekmény elkövetésekor a 14. életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés , az erős felindulásban elkövetett emberölés, a testi sértés (életveszély vagy halál okozása), a rablás és a kifosztás elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a 12. életévét betöltötte és rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.

.

Életkorok

• Gyermekkor 14. életévig (kivéve az 5 meghatározott bűncselekmény)

• Fiatalkor (14-18. életév)• Felnőtt (18. életév után)• Fiatal felnőtt (18-21. életév)A fiatalkorúakra alkalmazható jogszabályi specialitások akkor alkalmazhatóak, ha a bűncselekmény elkövetése fiatalkorúként történt (elbírálás lehet később).

.

Fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatási elvek

A fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés vagy alkalmazottintézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes iránybafejlődjön, és a társadalom hasznos tagjává váljon, erretekintettel az intézkedés vagy büntetés megválasztásakor afiatalkorú nevelését és védelmét kell szem előtt tartani.Fiatalkorúval szemben büntetést akkor kell kiszabni, haintézkedés alkalmazása nem célravezető. Azzal szemben, aki abűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nemtöltötte be, csak intézkedés alkalmazható.Fiatalkorúval szemben szabadságelvonással járó intézkedéstalkalmazni vagy szabadságelvonással járó büntetést kiszabnicsak akkor lehet, ha az intézkedés vagy a büntetés célja másmódon nem érhető el.

.

Büntetések, intézkedések• Szabadságvesztés• Elzárás • Közérdek ű munka• Pénzbüntetés• Foglalkozástól eltiltás• Járművezetést ől eltiltás• Sportrendezvények

látogatásától eltiltás• Kiutasítás• Mellékbüntetés: közügyekt ől

eltiltás

• Megrovás• Próbára bocsátás• Jóvátételi munka• Pártfogó felügyelet• Elkobzás• Vagyonelkobzás• Elektronikus adat végleges

hozzáférhetetlenné tétele• Kényszergyógykezelés• Jogi személlyel szembeni

intézkedések

.

Büntetések specialitásai

Büntetések Eltérések

Szabadságvesztés Alsó határ egy hónap, Felső határ tekintetében az elkövetéskori életkor és a különös részben meghatározott büntetési mérték a meghatározó (16. életév alatt felett magasabb, legtöbb halmazat esetén 20 év)Végrehajtási fokozat fk. Fogház vagy börtön21. Életév után normál Bv.

Elzárás Min. 3 nap. Max..30. nap

Közérdek ű munka büntetés Ítélethozatalkor 16. életév betöltése

Pénzbüntetés Önálló kereset, jövedelem, vagyon

.

Büntetések specialitásai

Büntetések Eltérések

Kiutasítás 3 együttes feltételMin. 10 év szabadságvesztésAz országban tartózkodás a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetiNem sérül a családi élet tiszteletben tartásának joga

Kitiltás Megfelelő családi környezettel rendelkező fiatalkorú nem tiltható ki arról a településről, ahol a családja él

Közügyektől eltitás Egy évet mehaladó szabadságvesztés esetén

.

Intézkedések specialitásai

Intézkedések Eltérések

Próbára bocsátás Bármely bűncselekmény esetén helye van, megszüntetése esetén javítóintézeti nevelés is elrendelhető

Jóvátételi munka Ítélethozatalkor 16. életév betöltése

Javítóintézeti nevelés A 20. életév betöltéséig lehet elrendelni1-4. év (előzetes, őrizet, házi őrizet beleszámít)21. életévig tartIdeiglenesen elbocsátható (időtartam fele, de minimum egy év)

.

A pártfogó felügyelői munka általános meghatározása

•A pártfogó felügyelői szolgálat a közösségi büntetésekvégrehajtásának intézményi hátterét biztosítja

•A pártfogó felügyelői tevékenység különféle területei abüntetőeljárás valamennyi szakaszában megjelennek (büntetésekkiszabásában elkészítő munka, büntetések végrehajtása, önkéntesutógondozás, mediáció)

•A pártfogó felügyelői munka alapvető célja a társadalom (közösségés egyén) védelme érdekében a társadalommal összeütközésbekerült személy reintegrálása, a kontroll és a támogatáseszközrendszereinek segítésével a bűnismétlés megelőzése, azáltalános normák szerinti életmód kialakításában közreműködés

.

Nemzetközi standard

� Miniszteri Bizottság CM/Rec (2010.) 1.sz. Ajánlása a tagállamok számára, az Európa Tanács Pártfogás Szabályairól

(alapelvek, szervezet, munkatársak, képzés, más áll ami és civil szervezetekkel együttm űködés, pártfogói feladatok, áldozatokkal végzett munka, helyreállító igazságszolgáltatás, b űnmegel őzés, kutatás, értékelés, kommunikáció)� Európai Unió Tanácsa 2008/947/IB kerethatározata a büntetések

és intézkedések kölcsönös elismerésér ől és végrehajtásáról (2012.) (szabadságvesztés, és szabadságelvonásal nem járó szankció, magatartási szabályok)

.

Az országosan egységes pártfogó felügyelői szolgálat

kialakulása (2003)

A pártfogó felügyelői szolgálatok átalakításának koncepciója (2001)

•Szervezeti rendszer kialakítása, újjászervezés és modernizálás,egységes szervezet, egységes felügyeleti rendszer, szervezetiirányítás rendszerének átalakítása, anyagi, infrastrukturális, személyifeltételek megteremtése

•Pártfogói szolgálatok gyakorlati tevékenységének szabályozása, akülönböző tevékenységi formák sztenderdjeinek kidolgozása, egyestevékenységek minimum szabályainak kidolgozása, aszabadságelvonással nem járó szankciók világos végrehajtásnakkidolgozása, az átláthatóság megteremtése, közvéleménybefolyásolása

•Egységes képzési rendszer kialakítása (alapképzési éstovábbképzési rendszer)

.

A közösségi szankció fogalma

Az Európa Tanács Ajánlása /Recommendation No. R(92)16/● az elkövetőt nem szakítja ki a közösségből,● szabadságkorlátozó elemeket tartalmaz (feltételek,

kötelezettségek előírása) ,● erre feljogosított (pártfogó) szervezet hajtja végre,● a különböző szintű szabadságkorlátozással

kombinált felügyelet reintegrációs segítséget is nyújtAz Európa Tanács Ajánlása /Recommendation No. R(2000)22./ • A jövőbeni büntetőpolitika egyik iránya a reparatív elem jelenléte

a szélesebb értelemben vett közösségi szankciók körében.• Az áldozat-elkövető közötti mediáció a közösségi szankciók,

intézkedések egy típusának is tekinthető.

.

A közösségi szankciók jellemzői

� nem a megfosztás a központi cél,� nem szeparálja az elkövet őt a közösségt ől, felel ős tagja

marad nem ellenőrzési technika elt űrése, hanemkötelezettségek teljesítése, pozitivitás, aktivitás(magatartási szabályok, mediáció, tevékeny megbánás,jóvátétel)

� egyoldalú passzív kapcsolat helyett kétoldalú aktív kapcs olat� a közösség integratív erejére épít

.

A közösségi szankciók jellemzői

� szabadságkorlátozó (kontroll) és támogató (segít ő) elemegyaránt, ● a végrehajtó szervezettel (pártfogó

felügyel ő, mediátor) folyamatos, személyeskapcsolattartás, a helyi közösség bevonásáért is felel aszervezet,

� következetes ellen őrzés, kontroll funkció, a feltételek nemteljesítése jogkövetkezménnyel jár.

� A közösségi szankciók megtölthet őek a rehabilitációstartalommal, miközben a szigor növelésének tendenciájáho z istudnak igazodni.

.

A szankciók fő jellemzői

Szabadságvesz-téssel járó szankciók

Szabadságvesztéssel nem járó szankciók

Szabadságvesztéssel nem járó szankciók

Alternatív szankciók Közösségi szankciók

teljes szabadságelvonás

● nem közösségben történő/intézményes végrehajtás

● elkövető passzív

● állandó kapcsolat a végrehajtóval

● formális ellenőrzés

részleges szabadságkorlátozás

● nem közösségben /nem intézményestörténő végrehajtás

● elkövető passzív

● nincs rendszeres kapcsolat a végrehajtóval

● nincs formális ellenőrzés

részleges szabadságkorlátozás

● közösségben történő végrehajtás

● elkövető aktív

● rendszeres kapcsolat a végrehajtóval (pártfogó)

● formális ellenőrzés plusz gyakorlati feladat

.

Pártfogó Felügyelői Szolgálat szervezeti rendszere

2011. január 1.-Felügyelet: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM)Szakmai felügyelet, módszertani feladatok, nemzetközi kapcsolatok:Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (2012. augusztus 15.) Igazságügyi elnökhelyettes alattPártfogó felügyelői tevékenységVégrehajtás:Megyei (Fővárosi) Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata, Pártfogó Felügyelői Szolgálat

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM)

fővárosi és megyei kormányhivatalok

igazságügyi szolgálatok

Pártfogó felügyelőiosztályok

(felnőtt korúak, fiatalkorúak,

fővárosi sajátosságok)

Jogi Segítség-nyújtóOsztály

Áldozat-segítő

Osztály

szervezeti egységek

Pártfogó Felügyele

-ti Osztály

Jogi Segítség

-nyújtási Osztály

ÁldozatsegítésiOsztály

Közigazgatási és Igazságyügyi Hivatal

Igazságügyi elnökhelyettes

Szervezeti ábra 2011. január 1-jétől, felügyelet 2012. augusztus15-étől

PFSZ

ÁsSZ

JsnySZ

TÁMOP munka-társak

.

A pártfogó felügyelői szolgálat feladatai2011: 96.011 ügy összesen

1.Az ügyészségi és a bírói döntéshozatal előkészítése kvázi szakértőitevékenység keretében (környezettanulmány, pártfogó felügyelőivélemény készítése). 3.2772.A szabadságvesztés kiváltására alkalmas, részben diverziós eszközök,közösségi, alternatív szankciók végrehajtása (felnőtt- és fiatalkorúelkövetők pártfogó felügyeletének ellátása (esetei: vádemeléselhalasztása, próbára bocsátás, felfüggesztett szabadságvesztés,feltételes szabadságra bocsátás, javítóintézetből való ideigleneselbocsátás mellett). 41.4173.A közérdekű munka büntetés végrehajtásának szervezése, felügyeleteés ellenőrzése. 27.8534.A büntetés-végrehajtási intézetekben és a javítóintézetekben aszabadulás és az elbocsátás előkészítése érdekében végzettbörtönpártfogás, a szabad élet körülményei között önkéntesen igénybevehető utógondozás. 2.4515.A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői eljárás (mediáció). 5.980

.

Ügyészség és bíróság döntéshozatalának előkészítésekörnyezettanulmány, pártfogó felügyelői vélemény

Környezettanulmány (kt) (pillanatnyi helyzetértékelés)Kötelező beszerezni:◦ fiatalkorú elleni eljárásban◦ kegyelmi eljárásban◦ szabadságvesztés félbeszakítása előtt

Adatai:◦ családi körülmények, kisközösségi kapcsolatok,

◦ egészségi állapot, káros szenvedély

◦ lakhatási körülmények, jövedelmi,vagyoni viszonyok

◦ munkahely, foglalkoztatás, oktatás

◦ szabadidő eltöltési szokások

◦(iskolától, munkahelytől, gyermekvédelmialap-és szakellátástól tájékoztatást kellkérni

pártfogó felügyelői vélemény (pfv) (kvázi szakértői vélemény)Kötelező beszerezni:◦ ügyészség, bíróság várhatóan magatartásiszabályt kíván előírni◦ fiatalkorú ellen indult eljárásban vádemeléselhalasztása előtt◦ közérdekű munka büntetés munkahelykijelölése előttLehetőség:◦ ügyészség, bíróság bármelyügyben kérhetiAdatai, jellemzői:A kt adatain túl kitér az elkövetőcselekményéhez való viszonyára, bűnismétléskockázatának értékelésre,• javaslatot lehet tenni külön, egyéniesített magatartási szabályra, • tájékoztatást lehet adni a magatartási szabály megvalósítását támogató tényezőkről, intézményekről• fel lehet mérni jóvátételi szankció esetén a jóvátételre való hajlandóságot, illetve a sértett bevonhatóságát

.

Pártfogó felügyelet, mint intézkedés

Pártfogó felügyelet elrendelésének akkor van helye, ha a feltételesszabadság, illetve a próbaidő eredményes elteltéhez az elkövetőeredményes figyelemmel kisérése szükséges. Ez az intézkedés abűncselekményt elkövetők ellenőrzését, irányítását, a reintegrációtámogatását szolgálja.

Esetei:•Vádemelés elhalasztása

•Próbára bocsátás

•Felfüggesztett szabadságvesztés

•Feltételes szabadságra bocsátás

•Javítóintézeti nevelésből ideiglenes elbocsátás

A fiatalkorú elkövetők esetében mindig kötelező a pártfogófelügyelet elrendelése is, a felnőtt korúak esetében csak a visszaesőelkövetőknél, a többi esetben ezt mérlegeli a rendelékező hatóság (ügyész,bíró, büntetés-végrehajtási bíró)

.

Pártfogó felügyelet, mint intézkedés

Szankció Elrendelő hatóság Az elrendelés kötelező esete

vádemelés elhalasztása ügyészség fiatalkorú

próbára bocsátás bíróság fiatalkorú, visszaeső

felfüggesztett szabadságvesztés/részben

felfüggesztett szabadságvesztés

bíróság fiatalkorú, visszaeső

büntetés-végrehajtási intézetből feltételes

szabadságra bocsátás

büntetés-végrehajtási bíró fiatalkorú, visszaeső

javítóintézetből ideiglenes elbocsátás

büntetés-végrehajtási bíró fiatalkorú

.

Reintegráció lehetőségei(kontroll/támogatás)

Hagyományos lehetőségek

• munkaerő-piaci (re)integráció

• képzés

• lakhatás

• családi kapcsolatok

• drog-és alkoholproblémák

• pénzügyek/adósságkezelés

Új kihívások• felelősségvállalás erősítése• önszabályozás, önmenedzselés• viselkedés, gondolkodás

átstrukturálása• problémamegoldó képesség

fejlesztése• szociális készség fejlesztése• proszociális mintanyújtás• közösség aktivizálása

.

Általános és előírható általános magatartási szabályok a próbaidő alatt

„Falak nélküli börtön vs. Feltételek között magvalósuló szabadság”

Általános magatartási szabályok•Pártfogó felügyelővel való kapcsolattartás, jelentkezés kötelezettség

•Pártfogó felügyelő felé tájékoztatatási kötelezettség•Pártfogó felügyelő rendelkezéseinek betartása•Lehetőség szerint munkavégzés, oktatásban való részvétel

.

Külön magatartási szabályok(büntető, kezelő)

● Tiltó jellegű magatartási szabályok◦ meghatározott személlyel való kapcsolattartás tilalma◦ sértettel való találkozás tilalma◦ meghatározott nyilvános helyek látogatásának tilalma◦ nyilvános helyen alkoholfogyasztás tilalma● Integrációt segítő magatartási szabályok◦ foglalkoztathatósággal kapcsolatos◦ képzéssel kapcsolatos◦ gyógykezelések◦ kognitív tréningeken való részvétel● Jóvátételi magatartási szabályok◦ a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése (részben/egészben)◦ egyéb módon történő jóvátétel a sértettnek◦ szimbolikus jóvátétel a közösségnek (pl. jóvátételi munka)

.

Egyéni pártfogó felügyelői tervCélja: meghatározott beavatkozások,

meghatározott célrendszerrel, nyomonkövetés

Felügyelet folyamata:

• Felügyelet megkezdése előtt elkövetőről felmérés, eset rendszerezett, alapos felmérése,

• kockázatok, pozitív tényezők és szükségletek, kezelést célzó

beavatkozások és az elkövető változások iránti fogékonyságának értékelése, elkövető aktív bevonása a felmérés elkészítésébe

• elkövető számára ismertetni az eredményeket, beavatkozásokat, javasolt programokat

• ismertetni az elvárásokat, szabályszegés következményeit

• konkrét kezelési terv

• a beavatkozások reintegrációt szolgáló, lehetőleg biztos tudásanyagra épülő módszerek, egyéb szervezetek bevonása

• a terv szükség szerinti módosítása, végrehajtás értékelése

.

Közösségi foglalkoztató (kísérleti programok)

Célcsoport:•pártfogó felügyelet alatt állók, utógondozottak

•elsősorban fiatalkorúak és fiatal felnőttek

Eszközök:•helyreállító igazságszolgáltatás alkalmazási körének bővítése

(jóvátételi munka, családi döntéshozó konferencia)

•külön magatartási szabályok végrehajtásának helyszíne

•csoportos programok

(szociális készség-és kompetencia fejlesztő tréningek, munkaerő-piaci reintegrációs tréningek, agressziókezelő tréningek, speciális elkövetői körök számára szervezett tréningek /pl. szexuális bűnelkövetők/)

•tanulást segítő programok, munkába állást segítő programok szabadidő eltöltésre irányuló programok

•jogi, pszichológiai, mentálhigiénés tanácsadások

.

Pártfogóra jutó ügyszámok

.

Megelőző pártfogás (2015.01.01.)

• A gyámhatóság a bűncselekmény vagy az elzárással is

sújtható szabálysértés elkövetése miatt indult védelembe vétel

iránti eljárásban, vagy a már fennálló védelembe vétel mellett

a nyomozó hatóságnak a bűncselekmény vagy a

szabálysértési hatóságnak a szabálysértés elkövetéséről

tájékoztató, a gyámhatóság felé tett jelzését követően

megkeresi a pártfogó felügyelői szolgálatot

környezettanulmány és a gyermek veszélyeztetettségének

bűnmegelőzési szempontú kockázatértékelése (a

továbbiakban: kockázatértékelés) beszerzése céljából.

.

Megelőző pártfogás

• A gyámhatóság a megkereséssel egyidejűleg megküldi a

pártfogó felügyelői szolgálatnak a már fennálló védelembe

vétel elrendeléséről szóló határozatot és a gyermekjóléti

szolgálat megelőző pártfogás elrendelésére vonatkozó

javaslatát.

• A pártfogó felügyelői szolgálat és a gyermekjóléti szolgálat

együttműködik a környezettanulmány és a kockázatértékelés

elkészítésében, beszerzésében

.

Megelőző pártfogás

• A gyámhatóság a pártfogó felügyelői környezettanulmány és

kockázatértékelés alapján a védelembe vétellel egyidejűleg,

vagy a már fennálló védelembe vétel mellett a bűnismétlés

megelőzése érdekében a gyermek bűnmegelőzési szempontú

veszélyeztetettségének magas foka esetén elrendeli a

gyermek megelőző pártfogását, kötelezi a gyermeket és a

szülőt vagy más törvényes képviselőt a megelőző pártfogó

felügyelővel való együttműködésre, a megelőző pártfogó

felügyelővel az általa meghatározott időközönként történő

személyes találkozásra, és a megállapított magatartási

szabályok betartására,.

.

Helyreállító igazságszolgáltatás- tág értelemben (a büntetés alternatívája)

� Elsődleges cél a probléma megoldás� Sérelmek békés feloldása� Nem a büntetésre helyezi a hangsúlyt� Sérelmet a kapcsolódó érzelmekkel dolgozza fel� Reintegratív szégyenérzet� Nem kizárólag bűncselekmények esetében, hanem

bármely konfliktusokban a béke helyreállítása, konstruktív megoldás kidolgozása

.

Helyreállító igazságszolgáltatás- szűk értelemben (alternatív büntetés)

� Büntetőelmélet� Megmarad az állam monopóliuma� Az elkövetett cselekményre, mint az egyén, illetve

a közösség ellen elkövetett cselekményre helyezi a hangsúlyt

� Áldozatközpontú ig.szolg.� Elkövető figyelembe vétele� Társadalmi béke helyreállítása az érintettek

bevonásával� CÉL: az áldozat, az elkövető és a közösség

egyensúlyának helyreállítása

.

Resztoratív igazságszolgáltatás

� Responsibility – szembesülés a következménnyel, felelősség az áldozatra gyakorolt hatásért

� Restoration – elkövető általi jóvátétel elősegítése� Reintegration - áldozat és elkövető közötti

kiegyezés lehetőségének megteremtése, mindkettő reintegrációjaCél: Reconciliation – kiegyezés

Repair – helyreállításReassurance -megnyugvás

.

Nemzetközi dokumentumok� ENSZ deklaráció a büntetőügyekben történő resztoratív

igazságszolgáltatás alapelveiről ENSZ Gazdasági és Szociális Tanács (2002)/12. hat. (államok felé orientáció) (előzmény Ensz X. Bűnmegelőzési kongresszus)

� Európa Tanács R(99)19. sz. ajánlása a büntetőügyekben történő mediációról

� Európa Tanács 2001/220/IB kerethatározata az áldozatok büntetőeljárásbeli helyzetéről

� AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2012/29/EU IRÁNYELVE (2012. október 25.) a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról

.

Alapelvek:

� Felek: áldozat, elkövető, minden olyan személy, aki a bűncselekmény érintett

� Közreműködő: elfogulatlan, pártatlan segítő,� Resztoratív programok az eljárás bármely

szakaszában alkalmazhatóak(nem feltétlen azonos hatása van a resztoratíveredménynek az eljárásra, pl. : ítélkezés szak/büntetőjogi hatás, bv-szakasz: tarumafeldolgozás)

� Mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni, általánosan hozzáférhető szolgáltatás

.

Alapelvek:

� Resztoratív eljárás csak a vádhoz elegendőbizonyíték esetében alkalmazható

� Felek önkéntes hozzájárulása, nem lehetkényszerítés, presszió, tisztességes előzetestájékoztatás, bármikor visszavonható

� Felek védelme (pl. kiskorúak képviselete, jogiképviselet)

� Ésszerű és arányos kötelezettségek

.

Alapelvek:� Áldozatnak és elkövetőnek el kell ismerni az adott ügy

lényeges tényeit, mint a resztoratív eljárás alapját� Az elkövető részvétele egy későbbi jogi eljárásban

nem tekinthető a bűnösség beismerésénekbizonyítéka

(bűnösség beismerése, de nem tekinthető a jogiértelemben vett elismerésnek, sikertelen eljárásártatlanság vélelme helyreáll)� Az eljárás bizalmas, titkos, az elhangzottak csak

beleegyezéssel használhatóak fel(kiv.:”komoly bűncselekmény gyanúja”)

.

Alapelvek:

� Hatalmi egyenlőtlenségekhez vezető eltéréseket, kulturális különbözőségeket figyelembe kell venni a resztoratív eljárásba terelésnél

� Felek biztonságára ügyelni kell� Amennyiben a resztoratív út nem járható, vagy a

megállapodás nem betartott, az ügyet vissza kell terelni a büntető igazságszolgáltatás rendes útjára, de a megegyezés hiánya önmagában nem lehet hivatkozási alap az eljárás további részében

.

A büntetőjogi mediáció alkalmazásának

kezdete néhány országban

� Egyesült Királyság, USA – 1970-es évektől� Ausztria (fk.) – 1989 � Norvégia – 1991� Franciaország – 1993� Hollandia – 1994 � Dánia (pilot) – 1998 � Lengyelország - 1997� Portugália – 1999� Cseh Köztársaság, Írország – 2000� Spanyolország, Szlovénia– 2001� Svédország, Moldávia – 2002� Bulgária – 2005� Finnország – 2006� Magyarország – 2007. január 1.� Közép-Kelet Európai Államok – 2008-2010. (Románia,

Moldávia, Horvátország)

.

A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás definíciója a Bktv.-ben

� A közvetítői eljárás a bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust kezelő eljárás, amelynek célja, hogy a büntetőeljárást lefolytató bíróságtól, illetőleg ügyésztől független, harmadik személy (közvetítő) bevonásával - a sértett és a terhelt közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő - írásbeli megállapodás jöjjön létre.

� A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a sértett és a terhelt között - a terhelt tevékeny megbánását megalapozó - megállapodás jöjjön létre.

.

Tevékeny megbánás BTK – 1.

29. §(1)A Nem büntethető, aki az élet, testi épség ésaz egészség elleni, az emberi szabadság elleni, azemberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, aközlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemitulajdonjog elleni vétség vagy hároméviszabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendőbűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, ésközvetítői eljárás keretében - vagy azt megelőzően,de a közvetítői eljárás keretében születettmegállapodásban jóváhagyva - a sértett általelfogadott módon és mértékben abűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.

.

Tevékeny megbánás BTK -2.

29. §(2)A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha azelkövető az (1) bek. meghatározottbűncselekmények esetében az ötéviszabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendőbűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, ésközvetítői eljárás keretében - vagy azt megelőzően,de a közvetítői eljárás keretében születettmegállapodásban jóváhagyva - a sértett általelfogadott módon és mértékben abűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.

.

Kizáró okok (Btk.)

� az elkövető többszörös vagy különös visszaeső,� a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,� a bűncselekmény halált okozott,� a szándékos bűncselekményt az elkövető:a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt, a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, próbára bocsátás, vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el vagykorábban szándékos bűncselekménye miatt közvetítői eljárásban vett részt, és ennek eredményeként vele szemben az eljárást megszűnteték vagy a büntetést enyhítették, feltéve, hogy az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig két év még nem telt el.

.

Tevékeny megbánás (BTK.)

A sikeres mediáció:1.) Büntethetőséget megszüntető ok:- Felnőtt korúaknál a max. 3 évi szabadságvesztéssel

büntetendő bűncselekmények esetében- Fiatalkorúaknál a max. 5 évi szabadságvesztéssel

büntetendő bűncselekmények esetében

- 2. ) A büntetés korlátlanul enyhíthető:- Felnőtt korúaknál a min. 3 max. 5 évi

szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetében

.

A büntetőjogi mediáció sajátosságai 1.

� Konfliktus van a felek között, bűncselekmény történt

� Az elkövető beismerő vallomást tett (Mo.-n:az elkövető nyomozati szakban beismerő vallomást és vállalja a sértett számára elfogadható módon az okozott kár, illetve a bűncselekmény káros következményeinek jóvátételét

� A bűncselekmény szereplői többségében jelen vannak, a megállapodáshoz nélkülözhetetlenek (A megállapodást képviselő nem írhatja alá)

� A részvétel önkéntes A gyanúsított és a sértett is hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához, kezdeményező lehet az elkövető, a sértett, a képviselőik, de az ügyészség, a bíróság jóváhagyása kell az eljáráshoz (eljárást kezdeményező) A bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel dönt a hatóság.

.

A büntetőjogi mediáció sajátosságai 2.

� A megállapodásnak (mindig írásbeli) feltételei vannak, szükséges/meghatározott jogkövetkezményei lehetnek

� A mediátor független az eljárástól, de szervezett formában vesz részt az eljárásban, akár állami hivatal által kijelölt személy is lehet, választhatósága korlátozott (Mo.-N: Pártfogói Szolgálat)

A büntetőeljárás keretében, akár állami hivatal által végzett mediáció több formalizált elemet tartalmaz, a mediátornak számos dokumentálási kötelezettsége van, de a mediációsülés menete zömében a mediátor és a külső felek megállapodásától függ

� Büntetőeljárásbeli következménye van, ha a felek nem vesznek részt a mediációs folyamatban, nem állapodnak meg, vagy nem tartják be a megállapodást

� Kötelező az utánkövetés, a megállapodás betartásának figyelemmel kísérése (Mo.-n : Pártfogói Szolgálat mediátora, vagy pártfogó felügyelője)

.

Megállapodás tartalma

� „A sértettnek elfogadható módon kell az okozottkárt és a bűncselekmény káros következményeitjóvá tenni.”

� Ez lehet:

• Bocsánatkérés és/vagy• Anyagi jóvátétel/materiális jóvátétel (nem kell,

hogy a kár értékével megegyező legyen) és/vagy

• Immateriális jóvátétel (munkavégzés, magatartásikötelezettség vállalása, szimbolikus jóvátétel,közösség felé kifejező jóvátétel stb.)

Kö

zve

títő

i eljá

ráso

k vá

de

me

lése

khe

z vi

szo

nyí

tott

ará

nya

20

11-b

en

3,9%

3,4%

2,6%

1,4%

3,6%

1,3%

1,0%

3,6%

1,5%

2,5%

2,6%

2,5%

1,6%

1,5%

1,7%

1,8%

1,2%

2,2%

1,8%

2,3%

0,0%

0,5%

1,0%

1,5%

2,0%

2,5%

3,0%

3,5%

4,0%

4,5%

Bara

nya

Bács

-Kisk

unBé

kés

Bors

od-A

baúj

-Zem

plén C

song

rád

Fejér

Fővá

ros

Győr

-Mos

on-S

opro

nHa

jdú-

Biha

rHe

ves

Jász

-Nag

ykun

-Szo

lnok

Kom

árom

-Esz

tergo

mNó

grád

Pest

Som

ogy

Szab

olcs

-Sza

tmár

-Ber

egTo

lna

Vas Ve

szpr

ém

Zala

Jóvátétel lehetőségei

� Vádemelés elhalasztása

� Pártfogó felügyelettel járó szankciók

� Magatartási szabályok

� Közérdekű munka büntetés

� Jóvátételi munka

.

Speciális gyermek ellen elkövetett cselekmények

A GYERMEKEK ÉRDEKÉT SÉRTŐ ÉS A CSALÁD ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK•Kiskorú veszélyeztetése•Gyermekmunka•Családi jogállás megsértése•Kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása•Tartási kötelezettség elmulasztása•Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása•Kapcsolati erőszak•Kettős házasság•Családi jogállás megsértése•A NEMI ÉLET SZABADSÁGA ÉS A NEMI ERKÖLCS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK•Gyermekprostitúció kihasználása•Gyermekpornográfia

.

Törvényes képviseletsértett esetében

149/1997. évi (IX.10.) Kormányrendelet

• vérszerinti-, az örökbefogadó szülő, illetve gyám

• csak a gyám adhat meghatalmazást helyettesítésre

• csak olyan személy járhat el, aki jogosult a szülői felügyeleti jog gyakorlására

• értesítését dokumentálni kell

• amennyiben nyilatkozattételi joga van, úgy idézhető

- mentességi jog

- magánindítvány

• amennyiben nem a szülők rendelkeznek törvényes felügyeleti joggal a törvényes képviseleti jogot okirattal kell igazolni (bírósági-, gyámhatósági végzés)

.

:

• Eseti gondnok kirendeléseha a törvényes képviselő érdekei ellentétesek a kiskorúéval

• gyámhatóság a nyomozóhatóság megkeresésére rendeli ki

• lakhely szerint illetékes

• nincs Magyarországi lakhely, akkor a nyomozóhatóság székhelye szerinti

Törvényes képviselettel kapcsolatos anomáliák• a gyámhatóság csak munkaidőben érhető el• a gyám csak munkaidőben érhető el, hogy meghatalmazást adjon• eseti gondnok kirendelésekor a gyámhatóságok illetékességi vitái

.

Kiskorú tanúkihallgatása

• A 14 éven aluli személy kihallgatására kivételesen akkor kerülhet sor, ha a gyermek vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható. (Be.)

• nyomozási bírói kihallgatás, ha megalapozottan feltehető, hogy a tárgyaláson történő kihallgatása a fejlődését károsan befolyásolná

(Be.)23/2003.(IV.24.) BM-IM együttes rendelet:• A tanú kihallgatását lehetőség szerint úgy kell foganatosítani, hogy

újabb kihallgatása ne váljon szükségessé• Gyk. tanúkénti kihallgatását megelőzően be kell szerezni azokat a

bizonyítékokat, amelyek a kihallgatást elkerülhetővé tehetik• A tizennegyedik életévét be nem töltött személy tanúkénti

kihallgatását lehetőleg el kell kerülni • Amennyiben a kihallgatás mellőzhetetlen, a kihallgatandó személy

lehető legnagyobb kíméletére kell felkészült előadónak kell végezni a kihallgatást

.

Mentességi jog tanukénti kihallgatásban

• az elkövető a kiskorú hozzátartozója (Be.)(egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa,az örökbefogadó és nevelőszülő, az együttélő mostohaszülő, örökbefogadott gyermek és nevelt gyermek, együttélőmostohagyermek, testvér és a testvér házastársa vagy élettársa)

• törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a vallomástételhez az eljárás minden szakaszában

• kiskorú nyilatkozata is szükséges• mentességi jogáról életkorának megfelelően kell tájékoztatni

A fentiek hiányában a tanúkihallgatás bizonyítékként nem értékelhető! (Be.)

.

Javítóintézetek

Aszódi JavítóintézetJogerős javítóintézeti nevelés – fiúk – 160 fő

DebreceniJavítóintézet

Előzetes elhelyezés és Jogerős javítóintézeti nevelés – fiúk – 132 fő

Budapesti JavítóintézetElőzetes javítóintézeti

elhelyezés - fiúk – 132 fő

RákospalotaiJavítóintézetElőzetes elhelyezés és Jogerős javítóintézeti

nevelés, – lányok – 54 fő

NagykanizsaiJavítóintézetElőzetes elhelyezés,

javítóintézeti nevelés fiúk-108 fő

.

.

Ilyen volt – Ilyen lett (LifeNetwork)

.

Ilyen volt – Ilyen lett (LifeNetwork)� Családi kapcsolatok megszűnése

vagy megromlása� Feldolgozatlan trauma vagy veszteség,

Gyászfeldolgozás� Szexuális abúzus feldolgozása� Gyerekkori traumák, bántalmazás,

elhanyagolás� Mentális deficitek� Szocializációs hiányosságok, társas

készségekben való súlyos elmaradás� Iskolai kudarcok� Párkapcsolati gondok� Szorongásos és indulatkezelési

problémák� Konfliktuskezelési gondok, agresszió� Motiváció hiány� Egészségügyi elhanyagoltság,

szenvedélybetegségek

� Egészséges személyiség� Egészséges test� Függőségektől való megszabadulás� Konform viselkedés, normakövetés� Piacképes tudás (LLL)� Életcél, jövőterv� Stabilitás, háttérteremtési képesség� Megállítása a deprivációk

átörökítésének� A társadalom által prefereállt

közösségekhez tartozás

.

szocializációreintegráció csoportok

befogadás oktatás, képzésnevelés egészség, higiénia

család ?! pszichés problémák

szabadidőfelelősség

hitéletsport bűncselekményünnepek

hétköznapokfegyelmezés játék

megőrzésjutalmazás elbocsátás

támogatás/oltalmazás/szeretet/gondoskodás

.

Feladatok

� Szocializációs szint emelése, szocializációs hiányok pótlása

� Kulturáltsági szint emelése� Családi életre nevelés� Munkavégzéshez szükséges készségek fejlesztése� Tanulási elmaradások pótlása� Az erkölcsi fejlődés segítése� Egészséges életmódra nevelés� Kommunikációs szint emelése� Felelősség vállalás erősítése az elkövetett

bűncselekménnyel kapcsolatban� Ún. harmadlagos, az ismételt elkövetés esélyét

csökkentő bűnmegelőzés

.

Sértetté válás afiatalkorú elkövetők között

� A bűncselekmények (különösen az erőszakos bűncselekmények) áldozatává válás kriminogén hatását támasztja alá, hogy a válaszadók� kétharmada bűncselekmény sértettje volt,� fele erőszakos cselekmény sértettje volt,� körében magas az elszenvedett erőszak súlyosabb fajtáinak

előfordulási aránya.� A sértetté válás helye általában az iskola vagy a

lakókörnyezet, illetve a szórakozóhely.� A támadó általában idegen, de magas az iskolatársak, illetve

a baráti társaság tagjainak aránya is. Különösen kedvezőtlen tendencia a baráti kör tagja elleni cselekmények számottevő előfordulása a rablásnál, illetve lopásnál (totális anómia).

.

Észlelővé válás afiatalkorú elkövetők között

� A sértettekhez képest az észlelők aránya minden esetben jóval magasabb, de leginkább azon cselekményeknél tér el, ahol megjelenik az erőszak. (91,9 %- ebből erőszakos 91,4%)

Feltételezhető, hogy a válaszadó fiatalok az erőszakos cselekmény áldozatává válást titkolni való gyengeségnek, míg a lopás sértettjévé válást kivédhetetlen sorscsapásnak tartják

.

Fiatalkorú elkövetők áldozati minőségének vizsgálata (Ligeti K. – kutatásvezető, 2008)

� Elkövető bűncselekmény (főként erőszakos) sértettjévé válik

� Elkövető bűncselekmény (főként erőszakos) elkövetését észlelt

� Más bűnelkövetésre hajlamosító vagy visszatartó tényezők jelenléte

.

Áldozati és elkövetői szerep összekapcsolódása

� Korábbi sértetté válással kapcsolatos trauma hozzájárul a szociális gátak lebomlásához

� Bűnelkövetés is hozzájárul a viktimizáció esélyének emelkedéshez

� A bűncselekmény miatt elítélt fiatalkorúak esetében nagyobb a sértetti helyzet előfordulása, mint a teljes fiatalkorú népességben

.

Áldozati és elkövetői szerep összekapcsolódása

� Az erőszak észlelése is erőszakot szül (Rosado 2000)� Szegénység, munkanélküliség, aluliskolázottság

kriminogén és viktimizációs esélyt növelő is lehet� Alkohol, drogfogyasztás kriminogén és viktimizációs

esély növelő (Baron and Hartnagel 1998)� Szökés növeli kriminogén és viktimizációs esély

növelő (Cohen, Kleugel and Land 1981)

.

Áldozati és elkövetői szerep összekapcsolódása

� Az áldozattá válás növeli annak az esélyét, hogy később valaki bűnelkövetővé váljon (Falshaw 2005)

� Az elszenvedett erőszak típusa fontos faktor a később kialakuló bűncselekmény jellegénél (Dutton And Hart 1992)

� Kortárs erőszak szubkultúrája kriminogén és viktimizációs tényező is lehet

� Többszörös áldozattá válás növeli a későbbi elkövetővé válás esélyét, különösen , ha különböző személyek által valósul meg

.

Normasértés vagy jogkövetés (Kó-Kerezsi2013.-OKRI) Budapesti 12-16 fiúk

Csoportoka vizsgált csoport

létszáma (fő)arány

(%)Nem érintett,vagy normálpopuláció

1014 50,7

Áldozatok 239 11,9Elkövetők 396 19,8Kriminalizálódók 352 17,6Összesen 2001 100

.

Normasértés vagy jogkövetés (Kó-Kerezsi 2013.-OKRI)

Az egyes csoportokba tartozó fiatalok más életkörülményekkel, más szociális jellemzőkkel és eltérő értékorientációval jellemezhetők

� Áldozatok: többszörös hendikep; szűkösebb anyagi körülmények, nagyobb, népesebb család; kisebb vagy nincs baráti társaság; szabadidős tevékenység visszahúzódó � erkölcsi felfogásuk megengedő; elfogadják az áldozati szerepet; elkerülő magatartás

.

Normasértés vagy jogkövetés (Kó-Kerezsi 2013.-OKRI)

� Elkövetők: eltérő szociális háttér (átlagosnál jobb anyagi körülmények) és eltérő gondolkodásmód; erőszakosabb konfliktusmegoldás; rosszabb iskolai teljesítmény, aktívabb életvitel, kiterjedt szociális kapcsolatrendszer; önérdek-vezérelte csoport; az erőszakot alkalmazása elfogadott érdekérvényesítési mód a számukra

� Kriminalizálódók: sajátos egyedi jellemzők: kedvezőtlenebb anyagi körülmények, jellemző az egyedülálló szülő; gyenge tanulmányi eredmény, nem szeretik az iskolát; saját egyéni érdekek, hiányzó empátia

.

KÖSZÖNETTEL!