21 szd oktatás radó péter
TRANSCRIPT
A 21. század kihívásai az oktatással szemben
Tervezhetőség és alkalmazkodóképesség az oktatásban
Radó Péteroktatáspolitikai elemző
vezető tanácsadóExpanzió Humán Tanácsadó
A kínálat
• Az oktatással szembeni kihívások (régi és új kihívások, a tervezhetőség korlátai)
• Az oktatási célok újraértékelődése
• Az alkalmazkodási dominó hatás:
– A pedagógusokkal szembeni elvárások újraértékelődése
– Az iskolákkal szembeni elvárások újraértékelődése
– Az oktatásirányítással szembeni elvárások újraértékelődése
Megfelelünk-e a 19. század kihívásainak?
Népiskola: a műveltséghez való hozzáférés lehetőségének
általánossá tétele
→ írás
→ olvasás
→ számolás
Megfelelünk-e a 19. század kihívásainak?
Olvasás-szövegértés tesztet 1. és 1 alatti szinten teljesítő 15 évesek aránya (PISA 2000-2006)
0
10
20
30
40
50
60
2000 2006
Megfelelünk-e a 20. század kihívásainak?
Tömegoktatás (alapkérdések száz évvel Eötvös után):
- Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése (egyenlő hozzáférés, az iskola hátránykompenzációs képessége)
- A hátrányos megkülönböztetés (pl. szegregáció) felszámolása
Megfelelünk-e a 20. század kihívásainak?
A szociális alapú szelekció méretéke
Az ESCS index hatása az iskolák közötti teljesítmény- különbségekre (olvasás-szövegértés, PISA 2006)
0
10
20
30
40
50
60
A 21. század kihívásai
Képesek leszünk-e megfelelni bármilyen új kihívásnak amíg nem felelünk meg a
régieknek?
A 21. század kihívásai(Tervezhetőek-e a hosszú távú célok?)
A szocialista tervgazdálkodás
logikája: 1958-1964 között megteremteni azt az oktatást ami felkészít engem arra, amit 2009-ben csinálok
↔ nem létezett a szakma amit gyakorlok, nem léteztek a problémák, amikkel foglalkozom, nem léteztek a fogalmak, amikkel dolgozom, nem léteztek a technológiák, amiket használok, nem léteztek az országok, ahol többnyire dolgozom, nem léteztek az intézmények amelyek foglalkoztatnak, nem léteztek a munkaszervezeteket, melyekben dolgozom, nem léteztek a szórakozás lehetőségei, melyeket ma kihasználok...
Hogyan készíthet fel az iskola valamire ami még nem létezik?
Nevelési célok általában: a tanuló „felkészítése” (életre, munkára,...)↔ a tanuló alkalmazkodó képességének erősítése (egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése)
Nevelési célok konkrétan:• Az alkalmazkodás kontextuális és a kontextusok
végtelenül sokfélék → nincs „általános műveltség” de van a tanuláshoz szükséges kompetenciáknak egy közös (alap)halmaza
• Az alkalmazkodás kontextuális és a kontextus folyamatosan változik → a konkrét célokat folyamatosan újra kell gondolni a környezetre irányuló reflexió alapján
Oktatási célok: vissza az alapokhoz
19. század: a műveltség hozzáférhetővé tétele mindenki számára.20. század: a műveltség lehetőségének kanonizált tantárgyi tudássá
silányulása (több idő + több tudás → több kirekesztés).21. század: a releváns tudáshoz való hozzáférés lehetőségének
megteremtése mindenki számára
Írás
Olvasás
számolás
kulcs-kompetenciák
(tudás + készségek + attitűdök)
Célok és azok következményei
• Olyan célokat kell követnünk, amelyek integrálják a régi és az új kihívásokra adható válaszokat.
• Nincsenek hosszú távon érvényes célok → a jövő megismerhetetlen kihívásaira procedurális választ kell adni: a hosszú távú vízió kulcseleme a folyamatos alkalmazkodás képessége.
• Az alkalmazkodó oktatás a „reflexió → tervezés → fejlesztés” algoritmus alapján működik, de ez csak a helyi oktatási rendszerek és az egyes intézmények szintjén működik jól.
• A középtávú helyi/intézményi tervezésnek vannak külső referenciái (demográfia, technológia, munkaerőpiac igényei, társadalompolitikai problémák, stb.) ↔ ezeket minden fejlesztési ciklus elején újra kell látogatni.
Az oktatás alkalmazkodó képessége: pedagógusok
A pedagógusokkal szembeni új külső elvárások (demo):• Nemzeti és intézményi nevelési célok interpretációjának képessége
• A differenciált pedagógia teljes eszköztárának alkalmazására való képesség
• A saját sztereotípiák és azokon alapuló elvárások tudatosítása, befogadó magatartás és tanítás
• A tananyag multikulturális szellemű konstruálása.
• A szocio-kulturális hátrányok tanulásra gyakorolt hatásának kompenzálása.
• SNI inklúzív pedagógia alkalmazása
• Az IKT alkalmazásának és tanítási stratégiákba való integrálásának képessége.
• Tantárgyi határok átlépésének képessége.
• Másokkal való együttműködés képessége az iskolán belül és kívül.
• Nem oktatási „szolgáltató” szerepek (szociális, kulturális, stb.)
A pedagógus mint (egész életen át) tanuló• Reálisak-e az elvárásaink?
– Nem, mert az összes szakmai rutin felülírását igénylik– Nem, mert az elvárások inflálódnak, fókuszálatlanok.
• Ami reális elvárás: folyamatos tanulás, a szakmai kompetenciák fejlesztésére való törekvés
• Sikeres tanulás feltételei:– Motivált tanulás (meggyőzés, siker láthatóvá tétele, visszajelzés,
addicionális terhek csökkentése)– A tanulás egyéni megtérülése (előmenetel és differenciálás)– A tanulással kapcsolatos információkhoz való hozzáférés (egyéni
teljesítményértékelés, tanulási lehetőségek, informális és nem-formális tanulás elismerése)
– Tanulási lehetőségekhez való hozzáférés (intézményi továbbképzési politikák alapján intézménybe bevitt továbbképzés)
– A tanulás kultúrája – tanulásbarát szervezeti környezet
Az oktatás alkalmazkodó képessége: az iskolák
→ A pedagógusok sikeres tanulásának feltételei mind intézményi (szervezeti) feltételek (Legyünk optimisták: minden pedagógus képes tanulni.)
• Külső elvárásokat csak az intézmény képes közvetíteni (→ a tanfelügyeletek kivonulnak az osztályteremből, helyüket a pedagógusok egyéni belső teljesítményértékelése veszi át).
• Elvárt eredmények (kompetenciák) nem egyes pedagógusok munkájának, hanem az összes pedagógus munkájának összegződő eredményei.
• Az egyes pedagógusok módszertani innovációja mindig beleütközik az intézmény működésébe (tantervi innováció → tanulásszervezés → intézményi működés)
→ A sikeres iskola képes tanuló szervezetként működni
Az intézményi alkalmazkodás logikája
Oktatási célokról szóló reflexió
(Önértékelés)
Pedagógiai program
IMIP
Szervezeti működés
Erőforrások felhasználása
Tanulásszervezés
Pedagógiai stratégiák
Az oktatás alkalmazkodó képessége: az oktatásirányítás
• Várható-e, hogy az iskolák maguktól interpretálják a külső célokat és azokat szervezeti célokká alakítják át?
• Van-e az iskolákban valódi önértékelési és önfejlesztési kényszer?
• Az intézmények hatékonyan közvetítik-e a külső célokat az egyes pedagógusok felé?
• Hatékonyan használják-e az iskolák a rendelkezésükre bocsájtott erőforrásokat (fejlesztési források, szakmai szolgáltatások, tudás és információ, stb.)?
Ha a válasz nem: az oktatásirányítás felelőssége, hogy mindezt kikényszerítse, minderre ösztönözzön és mindezt támogassa.
Az oktatásirányítás új eszközei
Minőségpolitika: az intézmények ösztönzése, késztetése és támogatása abban, hogy folyamatosan és önállóan fejlesszék az általuk nyújtott szolgáltatások minőségét és eredményességét
A minőségpolitika eszközei: teljesítmény-menedzsment és szakmai támogató szolgáltatások
Közoktatási teljesítmény-menedzsment:• Mindenki számára érvényes számon kérhető (mérhető) célok
kitűzése• A célok megvalósulásának mérése-értékelése• A mérési-értékelési eredmények „visszacsatolása” minden
érdekelt számára• Alulteljesítés és/vagy gyenge minőség esetén fejlesztő
beavatkozás