4 sejtek és szövetek-alap
TRANSCRIPT
1
2
Sejtek és szövetek Szerkesztette Vizkievicz András
A többsejtűség kialakulása
A többsejtűség kialakulása az élővilág történetének egyik legfontosabb állomása volt. Az egysejtűektől a többsejtű élőlények felé való átmenet a különböző sejtek közötti munkamegosztást, valamint az állati, növényi és gombaszervezetek hihetetlen mértékű fejlődését és változatosságát eredményezte.
A többsejtűség kialakulása rendkívül bonyolult evolúciós lépés lehetett. Az első többsejtű állat megjelenése kb. 650 millió évvel ezelőttre tehető, az eukarióta szerveződés nagyjából 1,5-2 milliárd évvel ezelőtti kialakulását követően, tehát kb. 1-1,5 milliárd évnek kellett eltelnie, hogy az első többsejtű állatok létrejöjjenek.
A többsejtűek kialakulására többféle elmélet létezik. A legvalószínűbb elképzelés szerint kiindulásként egy egysejtű osztódása után az utódsejtek nem váltak szét, hanem egy általuk termelt kocsonyás anyag együtt tartotta őket.
A többsejtűség kialakulásának vitathatatlan előnye a munkamegosztás. Egy egysejtű élőlénynek a szüntelen változó környezetben egyensúlya fenntartásához az összes életműködést szinte egyforma mértékben kell produkálnia, mint a táplálkozás, szaporodás, mozgás, ingerek felvétele, anyagszállítás, légzési gázok felvétele-leadása, stb.. Ezzel szemben a többsejtű szervezetekben a sejtek nagy része nem érintkezik a külvilággal, egyfajta belső környezetben van, ahol az egyes sejtek többé-kevésbé különféle feladatok ellátására specializálódnak. A differenciálódásnak köszönhetően saját feladatukat sokkal hatékonyabban képesek végrehajtani, aminek feltétele, hogy a munkamegosztás révén egyéb feladataikat más specializálódott sejtek vegyék át.
A testszerveződés szintjei
A testszerveződés fogalmát a szervezetet felépítő sejtek közötti kapcsolatok minősége alapján határozzuk meg.
Egysejtűek Többsejtűek
Sejttársulás Telepes szerveződés Szövetes szerveződés
Az egysejtű szerveződés a legegyszerűbb szerveződési forma, az ide tartozó élőlények külön országot alkotnak (egysejtű eukarióták), melybe fotoszintetizáló növényi (egysejtű moszatok), ill. állati életmódot folytató élőlények (papucsállatka, amőba) egyaránt beletartoznak.
A legegyszerűbb többsejtű szerveződési forma a sejttársulás. A sejttársulásban a sejtek osztódás után általában közös kocsonyaburokban együtt maradnak, köztük munkamegosztás nincs, megőrzik önállóságukat, kvázi egysejtűként működnek. Ilyen sejttársulás a zöldmoszatok közé tartozó Volvox.
3
A szerveződés magasabb szintjein egy soksejtű szervezet természetesen nem csupán az egymáshoz kapcsolódó sejtekből álló sejttömeg, hanem e sejtek között munkamegosztás alakul ki, aminek következtében az egyes sejtek, sejtcsoportok egy-egy feladat elvégzésére specializálódnak. A többsejtű szervezeteket többnyire nagymértékben specializálódott, differenciálódott, önálló (szabad) életre már alkalmatlan sejtek építik fel.
A többsejtű szerveződés legegyszerűbb formája a telepes vagy álszövetes szerveződés. A telepen belül a sejtek már kismértékben különféle feladatok ellátására specializáltak, önállóságukat elvesztették. Ezen a szerveződési szinten állnak a gombák, a többsejtű moszatok, a mohák, és az állatok közé tartozó szivacsok.
A legmagasabb szintű többsejtű szerveződési forma a szövetes szerveződés, ahol a sejtek különféle szövetekbe csoportosulnak. A szövet egy adott feladat elvégzésére specializálódott, hasonló alakú és működésű sejtek összessége. Szövetes élőlények a magasabb rendű növények, mint pl. a harasztok, nyitvatermők és zárvatermők, továbbá a férgektől kezdve az összes állat.
A szövetek jellemzőit fénymikroszkóppal vizsgálhatjuk
A fénymikroszkóp
Főbb részei:
talpazat, a tubus, a revolverfoglalat, mozgatható tárgyasztal, kezelőgombok, megvilágító rendszer.
A tubus a szemlencse (okulár) és a tárgylencse (objektív) befoglalására szolgál. A tárgyasztal az objektív alatt található, amely a preparátum elhelyezésére szolgál.
Az optikai rendszer nagyítása az objektív és az okulár nagyításának szorzatával egyenlő. A fénymikroszkóp nagyítása maximum 1500-szoros, elméleti felbontóképességük 0,2 mikrométer.
Video
https://drive.google.com/file/d/11jK-_VVH9STjICBRKw71Pzi6VmQtBb5V/view?usp=sharing
4
A növényi szövetek
Video
https://drive.google.com/file/d/1qPWDqDxqb8DLIix5Xuzjjyz13965SCfY/view?usp=sharing
Alapvetően két fő szövettípus különböztethető meg:
osztódó szövetek, melyek osztódásra képes sejtekből állnak:
állandósult szövetek, melyek differenciált, állandósult sejtekből állnak, működés szerinti felosztásuk:
bőrszövet szállítószövet alapszövetek
valódi alapszövetek táplálékkészítő raktározó
szilárdító kiválasztó alapszövetek.
A növényi osztódó szövetek
A soksejtű növény is egyetlen sejtből, a megtermékenyített petesejtből fejlődik. A fejlődő embrió eleinte még teljes egészében osztódó sejtekből áll, ám hamarosan az osztódások a növénynek csak bizonyos helyeire korlátozódnak, ahol a sejtek osztódó képességüket a növényi élet egész tartamára megőrzik. Ezek az osztódó sejtek az ún. osztódó szöveteket alkotják.
Az osztódó szöveteknek köszönhetően képes a növény arra, hogy teste egész élete alatt növekedjen, szemben az állati szervezettel, s ezért hívjuk növekvő lénynek, vagyis növénynek.
Elhelyezkedésük szerint ismertek:
csúcsi osztódó szövetek, melyek a tengelycsúcsokon (hajtáscsúcs, gyökércsúcs) találhatók, a növény hosszirányú növekedéséért felelősek.
A növényi szerv oldalával párhuzamosan kialakuló osztódó szövetek, melyek a növényi szerv vastagodásáért felelősek, pl. kambium.
5
A bőrszövetrendszer
A bőrszövetrendszer a növények testének felületén levő sejtcsoportok összessége.
Alapvető működési eltérések következtében két típusa van:
a hajtás és a gyökér bőrszövetrendszere.
1. A fiatal hajtás bőrszövete - epidermis
A fiatal hajtás bőrszövete. Funkciója:
mechanikai védelem, kiszáradás elleni védelem, párologtatás, gázcsere lebonyolítása.
A fiatal hajtás bőrszövete általában egy sejtrétegű. A sejtek igen szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A folytonosságot csak a gázcserenyílások légrései szakítják meg. A gázcserenyílások bonyolítják le a párologtatást és a gázcserét a külvilág és a növény belső szövetei között.
A bőrszöveti sejtekben – kivéve a gázcserenyílások zárósejtjeit - nincsenek zöld színtestek, így az színtelen. A levél színét a mélyebben lévő szövetek színtestjeitől kapja.
A bőrszöveti sejtek felszínén összefüggő, vízhatlan kémiai védőréteg helyezkedik el, ez a kutikula, amely védi a növényt a kiszáradástól.
A levelek, gyümölcsök epidermiszén gyakran viasz is felhalmozódhat, mely többé-kevésbé összefüggő réteget alkot, pl. ezüstfenyő levél fonákján, almán, szőlőn stb.
2. A fiatal gyökér bőrszövete - rizodermisz
A fiatal gyökér elsődleges bőrszövete. A gyökér bőrszövetén nincsenek gázcserenyílások és nincsen kutikularéteg sem. A gyökér bőrszövetének zárvatermőkre jellemző speciális képződményei a gyökérszőrök. A gyökérszőrök a gyökér bőrszövet sejtjeinek kesztyűujjszerű kitűrődései. A gyökérszőrökön keresztül történik a víz és az oldott ionok felvétele.
6
A gyökérszőrök feladata a felületnagyobbítás. A gyökérszőrök élettartama néhány nap, a csúcstól távolabb pusztulnak, a csúcs irányába mindig megújulnak. Egyetlen rozsnövényen 14 milliárd gyökérszőr lehet, amelynek egyesített felülete 4OO négyzetméter.
3. Másodlagos bőrszövetek
A vastagodó hajtás és gyökér felületén, az elszakadozó elsődleges bőrszövet helyett kialakul egy több sejtrétegű, igen ellenálló, elhalt bőrszövet. Általában ismeretes fásszárú növények szárán, gyökerén.
Szivárvány eukaliptusz, Kauai, Hawaii
Az “Eucalyptus deglupta” vagy más néven a szivárvány eukaliptusz a Föld legszínesebb fája. A fa törzse azért színes, mert az év folyamán különböző időpontokban, foltokban dobja le magáról a kérgét, amely alatt feltűnik a világoszöld belső kéreg. Ezután a törzs elsötétül, érlelődik, amely során kék, lila, narancssárga, majd barna tónusú lesz.
A szállítószövet-rendszer
A kezdetlegesebb szerveződési szinten álló telepes növények testében a tápanyagok többnyire sejtről sejtre vándorolnak diffúzióval.
A hajtásos növények testében a gyökerek által felvett víznek el kell jutnia a levelekbe, ill. a test minden élő sejtjébe. Ugyanakkor a levelekben keletkezett szerves termékeknek is el kell jutniuk a raktározó szövetekhez. Ezt az összetett feladatot a szállítószövet-rendszer végzi el.
7
A szállítószövet-rendszer sejtjei
a legkisebb ellenállást nyújtva a szállítás irányába megnyúltak,
fejlettebb növényeknél (zárvatermők) a sejtek válaszfalainak felszívódásával szállítócsövek alakultak ki.
A kettős funkciót ellátó szövetrendszer két részre osztható:
a vizet és sókat szállító farészre, a szerves anyagokat szállító háncsrészre.
A szállítóelemek elrendeződése alapján két fő szártípust különböztetünk meg:
1. Kifelé összefüggő háncs hengerpalást, befelé összefüggő fahenger található. Ez a fáinkra jellemző fás szár (évgyűrűs szerkezet).
2. Másik esetben különálló, ún. szállítónyalábok alakulnak ki. Ez a típus a lágyszárúakban ismert.
Video
https://drive.google.com/file/d/1y8AN2stmxQ7TD5qvPaJ2RbPSSOyPeFlU/view?usp=sharing
Az alapszövetrendszer
A növényi testben mindaz, ami nem bőr-, és nem szállítószövet, az alapszövet. Működésük alapján megkülönböztetünk:
valódi alapszöveteket, szilárdító alapszöveteket, kiválasztó alapszöveteket.
1. Valódi alapszövetek
Élettani működésük alapján a valódi alapszöveteket további típusokra oszthatjuk.
a) Táplálékkészítő alapszövetek
A fotoszintetikus szerves anyagépítés színhelyei, a nagy mennyiségű zöld színtesttől zöldek. Előfordulnak a levelek középső részében, fiatal zöld szárakban, termésekben (mindenhol, ahol a növény zöld).
8
b) Raktározó alapszövetek
A sejtekben különböző tápanyagokat raktároznak, vízben oldhatatlan, ún. zárványok formájában: keményítőt, olajat, fehérjéket. Elsősorban a fénytől elzárt növényrészekben találhatók meg: gyökerekben, magvakban, gumókban.
2. Szilárdító (mechanikai) alapszövetek
A növényi test méretének növekedése következtében, a lombozat megtartásához komolyabb szilárdításra van szükség, s ezt a szerepet a mechanikai szövetek töltik be. A szilárdító szövetekben a sejtfalakra jellemző a sejtfalvastagodás, amely a növényi részeknek szilárdságot, tartást biztosít.
A növényi szervek
A harasztok, nyitvatermők, zárvatermők szövetes, hajtásos növények (hajtás: leveles szár), testük alapvetően
gyökérre, szárra, levelekre tagolódik.
Ezek az önfenntartó vagy vegetatív szervek. Az első hajtásos – leveles, száras – növények a harasztok. A törzsfejlődés során a nyitvatermőknél megjelenik a mag és a virág, továbbá a zárvatermőknél a termés, melyek szaporítószerveknek tekinthetők.
A gyökér
A gyökér alapvető feladata a
növény rögzítése, ill. a víz és a benne oldott ásványi anyagok felvétele.
Video
https://drive.google.com/file/d/0B1BZOTldajAjb1NlbUdic0hnX3M/view?usp=sharing
https://drive.google.com/file/d/1QvcEflgE5VZd_osYH7gxlg8QOmOBYVCL/view?usp=sharing
9
A gyökéren függőlegesen különböző működési zónák vannak.
1. Osztódási zóna
A gyökér csúcsi része osztódószövetből áll, amit kívülről a gyökérsüveg véd, melynek sejtjei elnyálkásodva segítik a gyökér mozgását a talajban, továbbá kőzetet oldó gyökérsavat termelhetnek.
2. Megnyúlási zóna
Itt a legerőteljesebb a sejtek hosszirányú növekedése.
3. Felszívási zóna
Gyökérszőrök jellemzik. Legfelső sejtjei fokozatosan elhalnak, míg a csúcshoz közel újraképződnek, így biztosítva a folytonos tápanyagelvételt.
4. Szállítási zóna
A felszívott anyagok a gyökér szállítónyalábjaiban továbbítódnak a szár felé.
A hajtás
A leveles szárat hajtásnak nevezzük. A hajtás tengelye a szár, függelékszervei a levelek.
A szár
Összekapcsolja a leveleket és a gyökeret, közvetíti a tápanyagokat,
a növényi test tartóvázát adja.
Szár- és hajtástípusok
Két alaptípust különböztetünk meg:
a fás és a lágy szárat.
A fás szár
A fás szár az ősibb, ebből jött létre a lágy szár, a sokéves növényekre jellemző.
A lágy szár
A lágy szár puha állományú, esetleg a tövén gyengén elfásodhat, lehet egy vagy két éves.
10
A lágy szár felépítése, keresztmetszete
A lágy szár, akárcsak a gyökér, keresztmetszetét vizsgálva, 3 szövettájra tagolódik.
1. Bőrszövet
Egyrétegű bőrszövet.
2. Elsődleges kéreg
Az elsődleges kéreg raktározó alapszövet. A fiatal szárak zöldek, mivel a bőrszövet alatt zöld színtestek lehetnek, emiatt képesek fotoszintetizálni.
3. Központi henger
A központi henger tartalmazza a szállítószöveteket, alapszövetbe ágyazódva.
A lágy szárban a szállítónyalábok elrendeződése lehet
körkörös vagy, szórt.
Általános tendencia, hogy a faelemek a szár közepe felé, a háncs elemek perifériásan helyezkednek el.
A fás szár szerkezete
Kívülről befelé haladva a következő rétegeket lehet megkülönböztetni.
Többrétegű bőrszövet. Háncs, általában néhány mm. Kambiumgyűrű. Fatest.
Ahol az év során nem kiegyenlítettek a csapadékviszonyok (mérsékelt égöv), ott a fák kambiuma
elsősorban a csapadékosabb tavaszi időszakban működik intenzíven, ekkor nagyobb átmérőjűek a vízszállító elemek (világosabb tavaszi pászta),
nyár végén és ősszel szűkebb átmérőjű, vastagabb falú csövek jönnek létre (sötétebb őszi pászta), hiszen a növények már kevesebb vizet vesznek fel,
ennek köszönhető az évgyűrűs szerkezet a mérsékelt égövi fáknál. Télen természetesen nem működik a kambium.
11
Video
https://drive.google.com/file/d/1k7p5dwswNN5Jvh5fWUEpFt8v8x-hRKjT/view?usp=sharing
https://drive.google.com/file/d/1te5R-nsqHwA9XEbvhDBvNu4Xqpzpzey0/view?usp=sharing
A lomblevél
A lomblevél a fotoszintézist, a gázcserét, a párologtatást lebonyolító növényi szerv.
A lomblevél felépítése
A lomblevelekre jellemző:
a nagy felület, kiterjedt sejtközötti járatrendszer, benne raktározó szövetek nincsenek.
Szöveti felépítés
A levelet minden oldalról egyrétegű bőrszövet határolja, melyet a kiszáradás ellen védelmet nyújtó kutikula borít. A bőrszövet színtelen, átlátszó, zöld színtesteket nem tartalmaz.
A bőrszövet folytonosságát a gázcserenyílások (sztómák) szakítják meg.
Video
https://drive.google.com/file/d/0B1BZOTldajAjVjB4YVR1NmJtUFU/view?usp=sharing
A sztómákon belül megkülönböztetjük
a légrést és a légrést körülvevő bab alakú két zárósejtet.
A bab alakú zárósejtekben zöld színtest található.
A sztómák kettős feladatot látnak el,
lebonyolítják a gázcserét, illetve végzik a párologtatást.
A zárósejtek speciális felépítésük révén a légrést tágítani vagy szűkíteni képesek.
A bőrszöveten belül található a zöld színtestekben gazdag, fotoszintetizáló táplálékkészítő alapszövet, melyre jellemző a gazdag sejtközötti járatrendszer.
12
Video
https://drive.google.com/file/d/0B1BZOTldajAjTjQyYjl2NlFRbGc/view?usp=sharing
A levél alapszövetében futnak a szállítónyalábok, melyek a levél erezetét alkotják.
Video
https://drive.google.com/file/d/0B1BZOTldajAjVnhJUzg5bWJBMEU/view?usp=sharing
Állati és emberi szövetek
Az állati szervezetekben öt fő szövettípust különböztetünk meg:
hámszövet, kötőszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet.
A legtöbb szövetféleség
sejtekből és a közöttük lévő sejtközötti állományból áll. Ez utóbbi,
tömegét tekintve - a hámszövetet kivéve - jelentős mennyiségben fordulhat elő.
A hámszövet
A test külső és belső felszíneit borítja. Mivel a hámszövet elsődleges feladata a felszínek hézagmentes borítása, ennek megfelelően sejtjei igen szorosan kapcsolódnak egymáshoz, sejtközötti állomány nincs, csak sejtközötti járatok lehetnek.
A hámszövet ezért ereket nem tartalmaz, így táplálása a hámszöveteket mindig kísérő kötőszövet felől történik diffúzióval.
A hámszövetek feladatai:
mechanikai, kémiai védelem, párolgás, kiszáradás elleni védelem, különböző anyagokat vesznek fel, adnak le, termelnek, felveszik a külvilág ingereit.
13
A hámszövetek formái
Működés szerint:
fedőhám, mirigyhám, felszívóhám, érzékhám.
Alaktanilag:
egyrétegű hámszövetek: egyrétegű laphám, egyrétegű hengerhám,
többrétegű hámszövetek: többrétegű el nem szarusodó laphám, többrétegű elszarusodó laphám.
Egyrétegű hámszövetek mind a gerinctelen, mind a gerinces állatok szervezetében előfordulnak, ezzel szemben a többrétegű hámszövetek csak gerincesekre jellemzők.
Fedőhámok
Az egyrétegű laphám
Szorosan illeszkedő, lapos, sokszögletű sejtekből áll.
Ilyen a vér és nyirokereket bélelő hámréteg, ill. a tüdőhólyagocskák belső felszínét borító szövet.
Az egyrétegű hengerhám
Az egyik legelterjedtebb hámféleség, hosszúkás, hatszögletű sejtekből épül fel, sejtjei gyakran viselnek felszíni differenciálódásokat.
1. Mikrobolyhok
A mikrobolyhok ujjszerű citoplazma-kitűrődések, melyek a felületet sokszorosára növelik.
23 14
Igen nagyszámú, azonos méretű mikroboholy borítja pl. a bélhámsejtek felszínét, a felszívófelületet sokszorosára növelve.
2. Csillók
A csillók mozgékony, apró sejtnyúlványok.
Megtalálhatók:
az orrüreg belső felszínén, a légcsőben, a petevezetékben.
3. Kutikula
A gerinctelen állatok kültakarója hámjának külső felszínén előforduló, kémiailag sokféle vegyületből felépülő védőréteg. Pl. ízeltlábúaknál ilyen a kitin.
A többrétegű hámszövetek olyan felületeken fordulnak elő, amelyek fokozott mértékben vannak kitéve mechanikai, ill. kémiai behatásoknak. A felülethez közel eső hámsejtek aránylag távol esnek a hámszövetet tápláló vérerektől, ezért gyakran a hám és a kötőszövet érintkező felülete megnövekszik, hullámos, ún. kötőszöveti szemölcsök alakulnak ki.
Többrétegű elszarusodó laphám
E hám legfelső sejtsorai elhalnak, elszarusodnak, aminek következtében egy szaruréteg alakul ki a felszínen, amely véd a kiszáradástól és a mechanikai hatásoktól. Emiatt jellemzően a szárazföldi gerincesek bőrének felszínén fordul elő. A felületen elpusztuló sejtek pótlása a szövet legalsó sejtsorában mitótikus osztódással történik.
15
15
A mirigyhám
A mirigyhám különféle funkciójú és összetételű váladék termelésére specializálódott szövetféleség. A mirigyhámsejtek a váladék termeléséhez szükséges előanyagokat a vérből veszik fel egyszerű molekulák formájában, majd ebből szintetizálják a váladék anyagait.
A termelt váladék további sorsa szerint megkülönböztetünk:
kiválasztást, ahol a termelt anyag a szervezet számára szükségtelen,
elválasztást, ahol a termelt anyagot a szervezet még felhasználja.
Az elválasztás lehet:
belső, ha a mirigyhámsejtek a termelt váladékot közvetlenül a vérbe ürítik. Ezeket a kivezetőcső nélküli mirigyeket, belső elválasztású mirigyeknek - endokrin mirigyeknek -, hatóanyagaikat hormonoknak nevezzük.
külső, ha a mirigyhámsejtek a váladékot a szervezet külső vagy belső felszíneire ürítik, pl. bőr felszínére, ill. a bélcső üregébe.
A felszívóhám
Az állati szervezetekben a felszívást egyrétegű hámszövetek végzik, mint pl. a bélcső egyrétegű mikrobolyhos hengerhámja. A hámsejtek felszínén mikrobolyhok sorakoznak, amelyek a felszívó felületet többszörösére növelik.
Az érzékhám
Az érzékhám a külvilág ingereinek felfogására szolgál, ennek megfelelően a különféle érzékszervekben található meg, mint pl. a szaglószervben, az egyensúlyi és hallószervben, és az ízlelő érzékszervben.
16
16
Kötőszövetek
Ebbe az alapszövetbe igen különböző feladatot végző szöveteket sorolunk, amelyek elláthatnak
mechanikai, anyagcsere, hőszabályozás, védelmi és regenerációs feladatokat.
A kötőszövet formái:
zsírszövet, lazarostos kötőszövet.
A sejtek nem fekszenek szorosan egymás mellett, közöttük jelentős mennyiségű sejtközötti állomány található.
A sejtközötti állomány két részből áll:
az alapállományból, és kötőszöveti rostokból.
Az alapállomány
Az alapállományon keresztül történik a tápanyagok transzportja a vérből a sejtekbe, ill. a salakanyagok transzportja a sejtekből a vérbe.
Kötőszöveti rostok
Fizikai és kémiai sajátságaik és szerkezetük alapján kettő kötőszöveti rostféleséget különböztetünk meg:
kollagén rost, rugalmas rost.
Kollagén rostok
A legelterjedtebb rostféleség, a kollagén vázfehérje a test fehérje állományának 20-30 %-át adja. Szakítószilárdsága nagy, csak kismértékben nyújtható.
Rugalmas rostok
Rendkívül rugalmasak, eredeti hosszuk 150 %-ra nyújthatók, szakítási szilárdságuk ugyanakkor igen csekély. Előfordulnak pl.:
a tüdő falában, vérerek falában.
17
17
A kötőszövetek típusai
A lazarostos kötőszövet a legtöbb szerv felépítésében részt vesz, a legelterjedtebb szövet.
Számos szerv kötőszöveti vázát képezi, kitölti a szervek közötti tereket. Sejtközötti állománya jelentős, mindkét kötőszöveti rostot tartalmazza. A szövet gazdagon átszőtt erekkel és idegekkel. Igen sokféle sejtet tartalmaz, melyek között helyváltoztatásra képesek is vannak.
A zsírszövet
Az állati szervezetekben a feleslegben felvett táplálék zsírrá alakul és a zsírszövetben halmozódik fel.
A sejtek legömbölyödnek, a zsír szinte az egész sejtet kitölti, a citoplazma és a sejtmag a sejt szélére szorul. A zsírszövet feladata többrétű:
tápanyag és energiaraktár, hőszigetelő a bőr alatt, szervek helyét rögzíti, a legtöbb szerv körül megtalálható, pl. szem, vese, máj, bélcső.
Támasztószövetek A porcszövet
A porcszövet sejtekből és sejtközötti állományból áll. A porcsejtek egyesével vagy csoportosan helyezkednek el az alapállományban szigetszerűen, kisebb-nagyobb távolságra egymástól. A porcsejtek termelik a sejtközötti állományt.
A porcot - az ízületi porc kivételével - erekben, idegekben gazdag porchártya borítja. Mivel vérerek hiányoznak a porcszövetből, így táplálása diffúzió útján történik a porchártya felől. A porcszövet tápanyag és oxigén ellátottsága gyenge, ezért anyagcseréje lassú, sérülés esetén regenerációra nem képes.
Idősebb szervezetben az üvegporc amúgy is rossz táplálékellátottsága a víztartalom csökkenése miatt tovább romlik, a porcsejtek egy része elpusztul, s az alapállományba mészsók rakódhatnak bele.
18
18
Porcszövet található:
a légutakban, az ízületekben.
A csontszövet
Az állati szervezet legkeményebb szövete, a csontos halaktól kezdve minden gerinces állat belső vázának az alapanyaga. A csontszövetet
összetétel szerint:
szerves és szervetlen állományra,
felépítés szerint:
sejtekre és sejtközötti állományra oszthatjuk.
A szerves állományt:
csontsejtek és kollagén rostok alkotják.
A szervetlen állományt a sejtközötti állomány szervetlen sói alkotják:
Ca5(PO4)3 X, ahol X= F, OH (apatitok), CaCO3.
A szerves állomány a csontok rugalmasságát, a szervetlen állomány a csontok szilárdságát biztosítja.
A szervetlen állományt sósavas kezeléssel eltávolíthatjuk, ekkor a csontok gumiszerűen hajlíthatók lesznek.
A szerves állományt égetéssel távolíthatjuk el, ekkor a csontok elvesztve rugalmasságukat ridegek és törékenyek lesznek.
A csontszövet koncentrikus felépítésű, ún. oszteonokból épül fel. Egy oszteon kb. 10 mm magas henger, melynek közepén a centrális csatornában vérér fut. Az oszteonban a nyúlványos csontsejtek összekapcsolódva koncentrikus körökbe rendeződnek.
19
19
A sejtek között az alapállomány szintén körkörösen rendeződött lemezei futnak, amelyet szervetlen sók, kollagén rostok és szerves kötőanyag épít fel.
A csontszövet vérerekkel átszőtt, élénk anyagcseréjű szövet.
A csontszövet felületét az ún. csonthártya borítja, amely sok rostot tartalmazó kötőszövetes lemez. A csonthártyában futnak a csontszövetet ellátó erek és idegek.
A csonthártya belső rétegében csontképző sejtek helyezkednek el, innen indul a sérült csont regenerációja, ill. növekedés során a csontok vastagodása.
A csontszövet az egész élet folyamán mindig az aktuális terhelésnek megfelelően épül fel, azaz, ha pl. öregedéskor a test súlypontja eltolódik, azt a csont belső szerkezetének megváltozása követi. A folyamat során, az ún. csontfaló sejtek csöveket fúrnak a csontszövetbe, amelyeket csontépítő sejtek koncentrikus lemezekkel bélelnek ki.
Izomszövetek A citoplazmára általában jellemző összehúzékonyság az izomszövetekben különösen nagymértékben fejlődött ki. Ennek oka, hogy a citoplazma összehúzódásáért felelős fehérjék – aktin és miozin - rendkívül nagy mennyiségben vannak jelen, tulajdonképp az egész sejtet kitöltik és igen rendezetten helyezkednek el.
Az izomszövetek típusai:
harántcsíkolt izomszövet, amely lényegében a vázizomszövet, szívizomszövetet, simaizomszövet.
Harántcsíkolt izomszövet, vázizomszövet
Megtalálható:
a gerincesek és az ízeltlábúak vázát mozgató izmokban,
a nyelvben, garatban, nyelőcső felső szakaszában, végbélnyílásban.
Ilyenek a légzőizmok.
Jellemzői:
általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony.
20
20
A harántcsíkolt izomszövet szöveti egysége a sokmagvú izomrost. A sejtmagvak száma egy rostban meghaladhatja a 7OOO-t.
1. Sok izomrost (muscle fiber), melyet kívülről egy hártya, a szarkolemma burkol be,
2. köteggé – izomnyalábbá - szerveződik, amelyet kötőszövetes hártya – perimysium - tart össze,
3. az izomrost kötegek tovább rendeződve alkotják az izmokat, amelyeket szintén egy kötőszövetes lemez, az ún. izompólya – fascia - határol.
Az izomroston belül továbbá megkülönböztetünk
4. miofibrillum-kötegeket, amelyek 5. izomfonalakból állnak.
Tehát az izomrostok citoplazmájában a hossztengellyel párhuzamosan húzódnak az összehúzódásért felelős miofibrillumok, amelyek már fénymikroszkóppal is láthatók. A miofibrillumok között nagy mennyiségű mitokondrium helyezkedik el, melyek biztosítják az izom-összehúzódáshoz szükséges energiát.
A miofibrillumok felépítése és az izom-összehúzódás
A vázizomzatban az izomrostok harántirányban - a hossztengelyre merőlegesen - csíkozottságot mutatnak, azaz világosabb és sötétebb sávok váltják egymást.
A harántcsíkolat látszatát az okozza, hogy a hosszanti szerkezeti elemek, a miofibrillumok, szakaszosan váltakozva más-más felépítésűek, s az egyforma szakaszok azonos hosszúságúak és egy magasságban helyezkednek el.
A miofibrillumok izomfonalakból épülnek fel, ezek azonban már csak elektronmikroszkópban láthatók.
Kétféle izomfonál különböztethető meg:
a vékony fonál, világos, aktin fehérjéből épül fel,
a vastag fonál, sötét, miozin fehérje alkotja.
1
2
3
5
4
21
21
Az izom-összehúzódás
Egy elernyedt, nyugalomban lévő izomban a vékony fonalak csak kis mértékben nyúlnak be a vastag fonalak közé, a vékony és a vastag fonalak közötti kapcsolódások száma csekély (izomtónus).
Az izom-összehúzódás során, a vékony fonalak becsúsznak a vastag fonalak közé, aminek köszönhetően az izomrostok megrövidülnek. Az izom-összehúzódás mindig az izom hossztengelyével párhuzamosan zajlik.
Video
https://drive.google.com/file/d/0B1BZOTldajAjU3lEX0wtc0ZGZDQ/view?usp=sharing
A szívizomszövet
A szívizomszövet, mely a harántcsíkolt izomszövetnek egy speciális félesége, a szív falának középső rétegében található meg.
Jellemzői:
akaratunktól függetlenül működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, nem fáradékony.
Alaktanilag két sajátságban különbözik a vázizomszövettől:
1. egy magvú izomsejtekből áll, melyek elnyújtott térrácsot alkotnak, a sejtek helyenként elágaznak,
2. a sejtmagvak a sejt közepén helyezkednek el.
A simaizomszövet
A simaizomszövet elnyúlt orsó alakú sejtekből épül fel. A sejtmag a sejt közepén helyezkedik el. A sejtekben megtalálható az aktin és a miozin, de a harántcsíkolt izomszövetre jellemző nagyfokú rendezettség nem jellemző.
22
22
Előfordulása:
a gerincesek zsigeri izomzata: erek falában, bélcső falában, légcső falában, stb., bőrben, egyes gerinctelenek bőrizomtömlőjében.
Tulajdonságai:
akaratunktól függetlenül működik, lassú, kis erőkifejtésre képes, nem fáradékony.
Az idegszövet
Az idegszövet tartalmaz:
nyúlványos idegsejteket, ún. neuronokat, gliasejteket.
A neuronok
A neuronok ingerlékeny sejtek, amelyek ingerfelvételre és idegi ingerületek vezetésére specializálódtak. Egymagvú, nyúlványos sejtek, számuk emberben hozzávetőleg 100 milliárd.
A neuronok részei:
sejttest, amely a sejtmagot, ill. a sejtszervecskék zömét tartalmazza, dendritek, rövidebb, elágazó nyúlványok, amelyek nagy számban fordulhatnak elő, axon, vagy tengelyfonal, hosszú, ingerületvezetésére specializálódott főnyúlvány,
amely gyakran elágazik.
Az idegsejtekben igen intenzív fehérjeképzés folyik, ám ennek ellenére osztódni nem képesek. Az idegsejtek végleges száma már a születés környékén kialakul.
23
23
Neuroglia jellemzői, funkciói
Az idegrendszer „kötő- és támasztószövete”, a gliasejtek biztosítják a neuronok működéséhez szükséges feltételeket.
Számuk kb. 10 x-es mennyiségben haladja meg az idegsejtekét. Életünk végéig osztódóképesek maradnak. A sejten kívüli tér összetételét szabályozzák, biztosítják az idegszövet homeosztázisát, táplálják a neuronokat. Elektromos szigetelést biztosítanak az axonok körül, gyorsítják az ingerületvezetést. A degenerált neuronokat eltávolítják, majd kitöltik a megüresedett tereket.
Felhasznált irodalom
Bevezetés az állattanba ELTE TTK Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szövettan Patológia Daganatok.hu