A farmakognózia története

Dr. Blázovics Anna Ph.D. D.Sc.

Az ősemberek valószínűleg a különböző állatok táplálkozási szokásaitmegfigyelve próbálták ki az egyes növényeket, és feltehetően a szokásostóleltérő ízeket és érzéseket tapasztalva kíváncsiságuk a növények jobbmegismerését eredményezte.

A gyógynövények alkalmazása kezdetben semmiképpen sem lehetett tudatos,hanem felfigyeltek bizonyos hatásokra a mindennapi táplálkozás és életvitelkapcsán.

A gyógynövények és mérgező növények megkülönböztetése is tapasztalatiúton történt.

Az emberiség több ezer éve ismeri és termeszti a zöldségeket, gyümölcsöket,gyógynövényeket és gabonaféléket.

Az ázsiai mezőgazdaság kezdetei 7000 évre nyúlnak vissza, de egyesfeltételezések a 13000 évet sem tartják kizártnak.

A mezőgazdaság kezdetei

Az Indus völgyében már 5000 évvel ezelőtt foglakoztak növénytermesztéssel.

Még korábbra tehető a Közép- és Közel-Kelet agrikultúrájának megszületése.

Kr.e. 4000. Észak-Kínában és Mandzsúriában már ismertéka teraszos földművelést.

Kr.e. 3000. Chou dinasztiában valósult meg az extenzívföldművelés, azonban a mezőgazdaság valószínűleg

Kr.e. 2737-2697. Shen-Nung uralkodása alatt teljesedett ki. Azöt gabonanemű nagymértékű termesztésével

(árpa, búza, köles, rizs, rozs).

Ettől az időtől lehet az öntözéses földműveléssel is számolni.

Kr.e. 3000. Babiloni ékírásos táblatöredék (ópium)

Ekkor már tudatosan foglalkoztak a gyógynövényekkel.

Kr.e. 551-470. Confucius tudományos munkáiban már 44kultúrnövény neve szerepel. Többek között a szilváé,

a japán sárgabaracké, gesztenyéé, faeperé, birsalmáé,kínai kelé és számos dinnyeféléé.

Babiloni ékírásos táblatöredék,amelyen az ópium is szerepel

221- 550. Agrikultúrával és hortikultúrával kapcsolatoskönyvek jelentek meg.

Kialakultak kertek, főleg az uralkodók kertjei, melyek ahódítások során egyre inkább elterjedtek.

Ettől az időtől datálható a dísznövény- és drog-kereskedelem is.

A XI. századra már 20 peónia és 35 krizantém ültetvény volt a kínaibirodalomban.

A növénytermesztés a hét művészet egyike volt.

Ásatások során nyomára bukkantak többolyan tárgynak, mely azt igazolja, hogy Kínaés az ókori egyiptomi civilizáció közöttkereskedelmi kapcsolat állt fenn.

A Biblia is több helyen tesz említést Kínábatartó utakról, melyeken a mezőgazdaságitermékek, pl. illóolajok, gyümölcsök éscitrusfélék jutottak el a Földközi-tengerországaiba.

Észak–Afrika ősi civilizációi, főleg a Nílus két partján elterülő Egyiptomagrikultúrája 11000 évre tehető. A piramisok építkezésén dolgozómunkások élelmezése és egészségügyi ellátása nem lett volna elképzelhetőfejlett és összehangolt mezőgazdasági termelés nélkül.

A népélelmezés fontos alapanyagai a gabonafélék, a fokhagyma, olivaolaj ésa gyümölcsök voltak. A szőlőtermesztés és a borkészítés mesterségeugyanolyan régi, mint a sörkészítésé.

Az ősi Egyiptomban számtalan fűszer- és gyógynövényt termesztettek.

Egyiptomi expedíciós hajó drogokkal

(Kr.e. XVIII. századból)

A legkorábbi gyógyítással összefüggőegyiptomi írásos emlék a

Kr.e. 2000 körül a Középbirodalombanlejegyzett Kahuni nőgyógyászatipapirusz.

Még korábbi, óbirodalmi elemekbőlépül fel a Smith papirusz, amelyet az

Újbirodalom idején írtak le, és a többifennmaradt orvosi papirusz nagy részeis ebben az időszakban készült.

Részletek az Ebers papiruszból

Kr.e. 1600.

receptgyűjtemény

orvosi tanácsok

fohászok,

imák,

autoszuggeszciók

sírkamrák rajzai és feliratai

A gyógynövények ismerete egyidős azemberiség történetével

Kr.e. 1600. Egyiptomi Ebers Papirusz (Theba)

A papiruszok szövegei szerint gyógyították a hüvelygyulladást,méhnyakgyulladást és a férfiak nemi betegségeit is.

A leírásokból arra lehet következtetni, hogy ülőfürdőkkel kezelhették aTrichomonas vaginalis (protozoon), Neisseria gonorrhoea (Gram–negatívdiplococcus), Clamidia (Gram-negatív coccus) és a Herpes simplex, illetve aHerpes varicellae (DNS vírus) fertőzéseket.

Fogamzásgátlás ősi receptje: krokodil sarát nátrium-karbonáttalelkeverték, majd mézben szuszpendálták.

Hatásának magyarázata: a nátrium-karbonát a massza zsírtartalmátelszappanosította, pH-értékét növelte, fehérjetartalmát kicsapta. A mézélettanilag fontos komponensei, spermicid-, fungicid-tartalma melletthangyasavat és almasavat is tartalmaz. A savak semlegesítették a pH-t. Agolyócskák hormontartalma megakadályozta a nem kívánt terhességet.

A méz acetilkolin, almasav, hangyasav, B2-vitamin, valamint a propoliszferulasav, fahéj- és benzilalkohol-tartalma miatt baktericid,bakteriosztatikus hatóanyagul is szolgált.

Megfigyelték, hogy a fokhagymaenyhülést okoz a Schistosomahaematobium (vérmétely,cerkaria) parazita által kiváltottvérvizelésben. (Bilharz, 1852;Leiper 1915/1918)

A fokhagyma nem szabadítottameg az embereket a féregtől, deannak szaporodását fékezte, ill.antibiotikus hatása miatt aszekunder bakteriális fertőzéseketmegakadályozta.

A fokhagyma olyan fontos népélelmezési cikk ésgyógyszer-alapanyag volt, hogy Tutanhamonsírjában is találtak fokhagymát.

A bor jelentős flavonoidjai közé tartoznak akvercetin és a rutin. A kvercetin gátolja a Ca++-ATP-áz működését, ezáltal befolyásolja a Ca++

intracelluláris koncentrációját, így csökkenthetia trombocita aggregációt.

A fitoalexin rezveratrol (3,4,5-trihidroxisztilbén)fungicid hatású, amely a mikroorganizmusoksztilbén-szintetáz enzimjének hatásárakeletkezik. A rezveratrol a mogyoróban és afenyőben is kimutatható.

Feltételezett szerteágazó hatása miatt a keletigyógyászatban napjainkban is gyakranalkalmazzák anyagcsere-, gyulladásos- ésszívbetegségek ellenszeréül.

Ez a vegyület többek között gátolja aprosztaglandin és leukotrién bioszintézisutakat. Fehérjéhez kötött antioxidánsaktivitása a kvercetinével és az alfa-tokoferoléval azonos.

Az egyiptomiak alapvető gyógyszeralapanyagnak tekintették a különféleolajokat és zsírokat is. Ezeket elsősorban kenőcsök készítéséhez alkalmazták,de a kötésekben, pakolásokban, szemcseppekben, kúpokban, fogyasztásraszánt készítményekben és más gyógyszerekben is gyakori elemek.

Egyiptomi gyógyászatikellékek

Az olaj minden bizonnyal betöltötte ahordozóanyag funkcióját és az olajoknagy A- és E-vitamintartalma miattcsökkentette az intestinalis tumorokgyakoriságát is.Ezek a vitaminok gátolják alipidperoxidációt.Az E-vitamin általános antioxidánskéntműködik a szervezetben. Hatását a C-vitamin fokozza.Regenerálásában a C-vitamin, aglutation és a koenzim- Q is szerepetjátszik.Mind az A- mind az E-vitamin amolekuláris biológiai kutatások szerintbefolyásolja a szignáltranszdukciót.

Emésztési zavarokban kiváló a petrezselyem, a kapor, akakukkfű, a menta stb.

A majoránna mérsékli a fejfájást is.

Fogfájásra a szegfűszeg, petrezselyem és a fahéj is használható.

Vizelethajtó, a máj és lép betegségeitgyógyító szerek alapanyaga, de izületibántalmakra is jó.

Vizelethajtó hatása miatt csökkenti amagas vérnyomást, megakadályozza aszívszélhűdést.

A zellermag csökkenti a vércukorkoncentrációját is.

A zellerben pszoralének vannak, melyeka pikkelysömör kezelésére is alkalmasak.

Zellerből is készítettek varázsitalokat. Alegújabb kutatások eredményei alapjánpikkelysömörre és a T-sejtes nyirokcsomódaganat kezelésére ajánlják.

A zellermagApium graveolens

(Apiaceae)

A kínai gyógyászat gyökerei i. e. III. évezredre tehetők.

A kínai orvoslás egyes betegségeket a Nedvesség-ből, aForróság-ból vagy a Szél-ből származtatja.

A betegségtüneteket, valamint a beteg egyéb, általánosjellemvonásait összegyűjtik, majd analizálják, ígyalakítva ki a kínai orvoslásban a diszharmóniamodelljét, - amikor felborul a test belső egyensúlya.

A keleti diagnosztizálásban az ok- és okozat kérdésemásodlagos.

A kínai gyógyászat figyelmét az élettanilag éspszichológiailag teljes egyénre irányítja.

Kínai gyógyászat

Az Kr.e. II. évezred előtt, sámánok gyógyítottak,akik között sok volt a nő.

A Kr.e. VI. században az orvosok és a sámánokszerepe, bár nem volt azonos, mégmindig szorosan összekapcsolódott.

Confucius szerint:

„Az ember kitartás nélkül soha nem válhat jósámánná vagy jó orvossá.”

1973-ban Hunan tartományban talált Ma WangDuitól származó 11 részből álló orvosimunka

a testmozgás fontosságát, az

étkezés jelentőségét és az

akupunktúra módszerét

tárgyalja.Confucius

Növényi, állati, sőt emberi testből származóalapanyagokat és ásványokat használtak fel.

Például a Cinnamomi cassiae cortexnek (Kasszia fahéj)mágikus hatalmat tulajdonítottak, amelyekbefolyásolták a démonok és az emberek lelki erejét.

Az ősi szöveg alapján a gyógynövények azonos vagyellentétes varázslat miatt hatnak.

„52 betegség előírat”

A mű szerint a gonosz lelkek, kísértetek és démonok manifesztálódásaa betegség, amit a gyógyszerek használatán kívül ráolvasással ésbűbájjal kell kiűzni. A legismertebb kézirat, mely 250 gyógyszert nevezmeg.

A pattanásos arc kezelésénekegyik módja volt a sima arcú lóállcsontjának megőrlése, amibőlkenőcsöt készítettek és a jobbállcsontból származó port az arcjobb oldalára alkalmazták, a baloldalról származó állcsontportaz arc bal oldalára helyezték.

Gyíkharapás kezelésére a gyíktermészetes ellenségének, amosómedvének elszenesítettbőrét használták.

i.e. 100 körül A Huang-di Nei-Jing, avagy a „Sárga CsászárKlasszikus Belgyógyászati Alapkönyve”,

minden kínai orvosi elmélet forrása,a kínai gyógyászat bibliája.

A könyv egyik része az „Egyszerű Kérdések”-et (Su wen) tartalmazza;főleg teoretikai koncepciókkal és orvosi kozmológiával foglalkozik.

a másik fejezet a „Spirituális Tengely” (Ling Shu) címet viseli, és azakupunktúrával és a moxibuszcióval foglalkozik.

Belgyógyászati alapmű(A mű szerzői ismeretlenek)

Nei JingTaoista szöveg, alapvető elmélete: minden élet és a világmindenség minden

anyaga az energiától függ.

A Nei Jing, jelentősége abban áll, hogy jegyzeteket fűztek hozzá, amelyekmegvilágították vagy éppen kiegészítették annak eszmei magját.

tartalmazza a kínai orvoslás hagyományait,

a népi gyógymódokat és a császárt szolgáló,

írástudó orvosok kezelési eljárásait

különböző dinasztiák,

különböző vidékek és

különböző gondolkodók betegségekkel ésgyógyítással kapcsolatos elképzeléseit.

Így lehetséges, hogy a mai Kínában a hagyományos orvosképzésbenhasznált legfontosabb kézikönyv a Qing dinasztiában megjelent szabályokés magyarázatok jelenkori értelmezéssel ellátott, tisztított változata.

Történelmi hagyományai a késői Han dinasztia alatt kezdődtek. A„Materia Medica Alapkönyve” az első olyan könyv, amely középpontbahelyezte a növények leírását.

A Qin és a korai Han dinasztia szinkretista filozófiai szövegeiben utalásokvannak gyógyszer-alapanyagokra.

A régi gyógyszerkönyvek készítői csillagászok, geológusok, mágusok,technológusok, okkult művészetekben jártas emberek.Az Isteni Földműves a mezőgazdasággal és állattenyésztéssel isfoglalkozott. A gyógynövény-medicina legendás atyja.

Valójában ezt a szöveget Kr.u. az I. században ismeretlen szerzőkállították össze és később újraszerkesztették a híres taoista Tao Hong-Jinggyógynövény leírásai alapján.

Kínai gyógynövényismeret

A legenda úgy tartja, hogy a „Materia MedicaAlapkönyvé”-nek szerzője Kína misztikus„Isteni Földműves”-e volt. Ezért az „IsteniFöldműves Nagy Gyógyszerkönyvének” isnevezik.

Az „Isteni Földműves Nagy Gyógyszerkönyve”, avagy a „MateriaMedica Alapkönyve” mentes a korábbi időszak természetfelettiutalásaitól.

364 címszót tartalmaz, ebből

252 címszó tárgyalja a növényi,

45 az ásványi és

67 az állati gyógyszereket.

Minden címszó alatt szereplő gyógyszer íz- és hőmérsékletijellemzők alapján került értékelésre.

A toxicitást is gondosan feljegyezték.

Minden egyes gyógynövénynek ismertetik terápiás felhasználásilehetőségeit.

A gyógynövények személytelenek és nem lelki, hanemtermészetes erejüknél fogva hatnak.

Íz- és hőmérsékleti jellemzőiket tapasztalati útonállapították meg.

Az íz, azt mutatja, hogy hogyan érzékeljük a növényt aszánkban, míg a hőmérsékleti jellemző leírja, hogymilyen módon érzékeljük azt a gyomrunkban vagy abőrünkön.

A szakmai irodalom két úton haladt tovább.

Az egyik út volt a gyógynövény-gyógyszerkincsfolyamatos növekedése, azáltal, hogy a régigyógynövényeket újraértékelték és indikációitkibővítették.

A másik fejlődési úton haladók, azon fáradoztak, hogykapcsolatot teremtsenek a hagyományos kínai orvosláselmélete és a növényeknek tapasztalat útján megismertterápiás hatása között.

659. Tang dinasztia uralkodása idején

megjelent a első, illusztrált, a „Materia Medica Alapkönyvé”-nek javított és átdolgozott kiadása, az „Új, Módosított ésBővített Materia Medica” (Xin Xin Ben Cao).

Ez volt a Nemzeti Gyógyszerkönyv 844 bekezdéssel, agyógyszerek típusainak, eredetének és használatánakrészletezésével.

960-1279. Song dinasztia jelentős materia medicáját Tang Shen-weiírta 1108-ban, amely a „Gyógyszerek modellek szerintrendszerbe szedett történeti és pontos mutatója” címetviseli (Zheng Lei Ban Cao).

A mű a gyógynövények és csatornák közti kapcsolatot tárgyalja. 1558orvosság receptje és azok használata, a csatornákba való belépését ésrészletes leírását, valamint 3000 receptet tartalmaz.

A csatornák a Qi-t és a Vért szállítják a testben.

Behálózzák az egész szervezetet, azonban nem azonosak avérerekkel.

Összekötik egymással az Alapvető Szubsztanciákat (Qi, Vér,Jing, Shen, valamint a Folyadékok) és a Szerveket.

Lényeges szerepe van a harmonikus egyensúly fenntartásában. Acsatornák összekötik a test belső részét a külsővel.

„Gyógyszerek modellek szerint rendszerbe szedett történeti éspontos mutatója” munka sok későbbi írás alapjául szolgált.

1596-ban nyomtatták ki Kína leghíresebb füves könyvét a Li Shi-Zhenáltal írt „Nagy Materia Medica” (Ben Cao Gang Mu), amely

1892 gyógyszert:

1173 növényi,

444 állati és

275 ásványi eredetűt foglal magába.Li Shi-Zhen

A „Materia Medica Alapkönyve” és a későbbi szövegek között az azalapvető különbség, hogy egyrészt hiányzik a teoretikus kapcsolat agyógynövény ízek és tulajdonságok között, másrészt a részletesterápiás hatások között.

581-618. és 618-907.

A késői Sui és a korai Tang dinasztia korából származik „Az orvositulajdonságok Materia Medica”-ja.

Magába foglalja a kombináció, reakció, íz, hőmérséklet, toxicitás,funkció, elsődleges klinikai alkalmazás, felhasználás és elkészítéslényegét.

960-1279. A Song dinasztia alatt már törekedtek arra, hogy megkíséreljéka klasszikus teóriák és a tapasztalati úton nyert ismeretek közöttikapcsolatok megteremtését.

1195-1233. és 1234-1369.

A törekvés folytatódott a Jin és a Yuan dinasztia uralkodása alatt. Ekorszak fő filozófiai áramlata az integráló neo-konfucionizmus volt.

A növényi eredetű gyógyszerek hőmérsékleti jellemzőinek leírására 5meghatározást használtak, mely megadja az első támpontot agyógyszer alkalmazásához:

forró, hideg, meleg, hűvös és semleges,

A meghatározások a betegek gyógyszerekre adott véleményénalapulnak, melyek meglehetősen szubjektívek.

A hagyományos kínai orvosi irodalomban a gyógynövények egy másiknagyon fontos tulajdonsága az íz.

Az ízekre is 5 meghatározást használnak, ezek:

keserű, savanyú, édes, sós és csípős.

A keserű íz jellege kemény, erős, a szívre hat;

a savanyú íz „gyűjtő-jellegű” májra ható;

az édes íz szelíd tulajdonságú és a lép működését befolyásolja;

a sós íz gyengéd jellegű, a vesére hat,

a csípős íz pedig „szétszóró” jellegű, és a tüdő működését befolyásolja.

1186. Liu Wan-Su munkájában kapcsolatot hozott létre agyógynövények és az „Öt Fázis” (Fa, Tűz, Fém, Víz, Föld)között.

(Például a babfélék a Víz-fázisba tartoznak és ezért aVízhez kapcsolt betegségek esetén használatosak.

Kínában minden dolognak két arca van. A „Sárga CsászárBelgyógyászati Alapkönyve” alapján a hőmérsékleti tulajdonságokYang, az ízek Yin jellegűek.

1111. A Nei Jing-ben lévő gyógynövény-kombinációk rövid leírását akésőbbiekben továbbfejlesztette Chen Cang-Qi gyógyszerészkönyvében, amelynek címe:

„Ami kimaradt a Materia Medica”- ból.az előiratoknak egy olyan listáját állította össze, amely elsősorban azalkalmazott komponensek funkcióján alapult.Ilyen funkciók voltak például: eloszlató, pangás megmozdító, tonizáló,hashajtó, csúszósító és síkosító, összehúzó, szárító, nyirkosító.

Liu Wan-Su

1563-1640. A Ming dinasztia egyik leghíresebb éslegbefolyásosabb gyógyszerésze Zhang Jing-Yue volt.Katonai körökből származott, ezért a gyógyszerekleírásánál is gyakran használt katonai terminológiát.

Munkájának címe: Jing-Yue összes műve.

Zhang egy egyszerűbb rendszert dolgozott ki, amelyet „NyolcTaktikának” nevezett. Ezek a következők voltak:

tonizáló, harmonizáló, támadó, eloszlató, hűtő,melegítő, feltartóztató, elengedő

A XVIII. század elején élt gyógyszerész, Cheng Zhong-Lingmunkájából a „Nyolc Terápiás Módszer”-t ismerhetjük meg.Ez a rendszer a „Nyolc Paraméteren” alapult, amely úgy isismert, mint a „Nyolc Legfőbb Minta”. Ez a rendszer nyolcalapvető paramétert különböztet meg:

külső, belső, meleg, hideg, többlet, hiány, Yin és Yang.

Zhang Jing-Yue

Kínában a gyógynövények kiválasztása és kombinálása szinte művészet.

A növényeket azért kombinálták, hogy előidézzék vagy növeljék aterápiás hatást, minimálisra csökkentsék a mellékhatást és a toxicitást.

A mai kínai orvosi gyakorlatban a legtöbb előírat 6-20 növényt tartalmaz.

Általában hét sajátosság alapján írják le két gyógynövénykombinálásának hatását.

Ezek a következők:

kölcsönös-hangsúlyozás, -fokozás, -ellenhatás, -elfojtás,

-antagonizmus, -inkompatibilitás, egyszerű hatás

Gyógynövény-kombinációk elve

A gyógynövények kombinálásának alapelvei vezérfonalatnyújtanak az előíratok összeállításánál. Hagyományosan,ezeket az alapelveket a feudális hierarchiának megfelelőenfejezték ki.

Úr a legfőbb komponens, amely a fő terápiáshatásért felelős.

Miniszterek vagy munkatársak fokozzák, illetvesegítik az urak terápiás hatását.

A szárnysegédek a következő funkciók közül egyetvagy többet látnak el: a kísérő szimptómák kezelése, a főalkotóelem toxicitásának mérséklése, az urak és minisztereksegítése a fő terápiás hatás elérésében vagy más módon valósegítségnyújtás.

A hírnökök a többi alapanyagot egy specifikuscsatornába vagy szervbe vezetik, vagy azon fáradoznak,hogy összhangba hozzák hatásukat.

Számos egyszerű előírat létezik, amelyek

csak urat és minisztereket tartalmaznak és vannak olyan

„receptek”, amelyben egy komponensnek több funkciója is van.

Súlyos betegségekben más módszert is alkalmaztak, mint például a

támadás és utánpótlás vagy

megerősítés egyidejű alkalmazása, vagy a

felszálló, leszálló,

összehúzó és szétoszlató hatások kombinációja

Az adagolás az előíratok összeállításánál rendkívül fontos.

A legtöbb gyógyszernek a szokásos adagolása 1-3 qian (azaz 3-10gramm).

Ez alól néhány változótól függő kivétel van.

Az egyik ilyen változó a gyógyszer súlya és jellege.

Kemény, nehéz, mérsékelt vagy szelíd gyógyszert nagy adagbanalkalmaztak, míg a

könnyű, toxikus és erős ízű gyógyszerekből kis dózisthasználtak.

Ebből következik, hogy a

gyökerekből, gyümölcsökből, valamint a dús és nehéznövényekből nagyobb dózis volt szükséges, míg a

virágokból, levelekből is illóolaj-tartalmú növényekbőláltalában viszonylag kis dózist írtak elő.

A gyógyszerek alkalmazásánál figyelembe kellett venni a gyomor, Qiállapotát.

Ettől függött, hogy a betegség kezelésére megállapított különbözőgyógyszereket a beteg képes-e elfogadni, illetve az képes-e felszívódni.

Kr.e. 460-377. Hippokratesz ókori görög népgyógyászaton alapuló

7 könyve

(üröm, hagyma, mandula, mustár, fahéj, bürök,édesgyökér, tömjén, mák)

Kr.e. 371-286. Theofrasztos Ereziosz

„De historia plantarum” c. 9 könyv

„De causus plantarum” c. 6 könyv

(osztályozás, leírások: koriander, fehér zászpa, kálmos)

kereskedelmi fajták

legrégibb farmakognóziai munka

Hippokratesz

Az asztrológia évszázadokon át, az ókori Asszíria,Babilon és Egyiptom orvoslásában fontos volt.

A csillagok állásából készítették el egy-egy betegdiagnózisát és határozták meg gyógyításának módját.

Még Hippokratész is úgy gondolta, hogy a Fiastyúk, aSirius és az Arcturus kedvezőtlen hatással van azemberi egészségre.

Hippokratész hitt a csillagok kelésétől éslenyugvásától függő kritikus napokban.

"Amit nem gyógyít az orvosság, meggyógyítja a vas. Amit nem gyógyítmeg a vas, meggyógyítja a tűz. Amit pedig nem gyógyít meg a tűz, azt

gyógyíthatatlannak kell tartani."

Hippokratész krízistana nem lezárult tanítás, meggyőzően, rendkívülpontosan és világosan le tudja írni a betegségeket.

Kr.e. 78- Dioszkoridész görög orvos

a farmakognózia első tanára

„De materia medica” c. 5 kötetes könyv

Gyógynövények rendszeres és részletes leírása

(macskagyökönke, fenyőfélék, boróka, galagonya,

fűz, tavaszi hérics, ezerjófű)

i.sz. 122-199 Galenus római orvos

A gyógynövényeket termőhelyükön kell tanulmányozni

és sajátkezűleg begyűjteni, különböző gyógyszerformákat

kell készíteni galenusi készítmények

tea infuzum, dekoktum, maceratum,

tinktúra (vizes-szeszes kivonat)

extraktum fluidum, subspissum, siccum

ungventum kenőcs, tapasz

pulvis por

Galenus

Galenus szerint az ember egészségére nem acsillagok és a bolygók gyakorolják alegnagyobb befolyást, hanem a hold.

Ibn Sina halála után két évszázaddal ArnaldusVillanovanus (1235-1311) Galenusszalszemben azt állította, hogy a betegségekkialakulására és lefolyására közvetlenül acsillagképek hatnak, a hold csak azepilepsziában jelentős.

A gyógyítás alapelve: „contraria contrariis”, azaz „ellentétet ellentétével”.Alapvető a betegségek megelőzése és az életerő fokozása, amelynek eszköze a

dietetika.

A szó eredeti, antik jelentése lényegesen szélesebb körű mint a manapsághasználatos értelmezés, amely pusztán az ember étrendjével kapcsolatostudományágat jelenti. A dietetika szó magában foglalta az ember érzelmi,szellemi állapotát is.

Galenus(122-199)

A rómaiak a mediterránium adta lehetőségeketkihasználva mind táplálkozásuk, mindgyógykészítményeik, mind luxuscikkeik révénszámos fűszer- és gyógynövényt használtakmindennapjaikban.

Hatással volt rájuk az egyiptomi és a görögkultúra.

Róma

Élénk kereskedelmetfolytattak az asszírokkal,főniciaiakkal, judaiakkal,sőt Belső–Ázsia orszá-gaival, Indiával ésKínával is már a Krisztuselőtti időkben.

Róma

A luxuscikkek importja és pazarlásajellemző volt a római kultúrára.

Mária Magdolna illóolajjal keni meg Krisztus lábát

Pieter Pouwel Rubens 1618 (189x285) Hermitage

768-814. Nagy Károly frank király és római császár

elrendelte a gyógy-, fűszer-, festőnyövények és

gyümölcsfák termesztését.

kolostorok kiemelt szerepe:

Benedek rendi kolostor,

Szent Galleni kolostor

(kömény, édeskömény, lestyán, menta, rozmaring,

zsálya, illóolajos növények termesztése)

978-1036. Ibn Sina Bohara Avicenna arab orvos

gyógynövények leírása, betegségek

leírása, a kezelés javallata.

AvicennaAvicenna Fokozatok az egészség-betegég között:

Kánon

Ibn Sinával kezdődött meg a fordulat a kísérletező ismeretszerzés felé, amiforradalmat jelentett a természettudományban.

A táplálékokat is úgy vizsgálja, mint az orvosságokat. Számos esetbenegybeesnek a diétás étrend és a gyógyszeres kezelés feladatai. Ibn Sinakísérletet tett a dietoterápia alapjainak lerakására is.

1. teljes egészség

2. csökkent egészség

3. nem teljes egészségés nem nyilvánvalóbetegség

4. hajlam (adottság)valamilyenbetegségre

5. betegség

Ibn Sina elvetette az asztrológiát, áltudománynak tekintette, különmunkát írt róla.

A Kánonban olvasható megjegyzések az égitestekről inkább az egyesévszakok időjárási viszonyaira vonatkoznak.

"Tudnod kell, hogy ennek (ti. a döghalálnak) egyik távoli oka acsillagok állása, közelebbi oka viszont földi körülményekbenkeresendő".

A Kánon foglalkozik az éghajlattal, a táplálkozással, az ivóvízzel, azéletmóddal.

Földi körülményeken Ibn Sina a

1. nedves, szennyezett levegőt, a

2. temetetlenül maradt holttestek felől fúvó szeleket, a

3. járványos betegségektől elpusztult emberek oszlásnak indulttetemeiből áradó levegőt, a

4. fertőzött ivóvizet értette.

Sok esetben éppen a környezeti feltételek változását tekinti amegbetegedés okának.

Ibn Sina észreveszi a környezeti hatások szerepét a betegségekkialakulásában.

Így például szerinte az állott (romlott) ivóvíz több mint tízféle betegségetokoz.

"Khorezmben a sejk a lelkére kötötte egy tüdőbajos asszonynak, hogysemmiféle orvosságot ne igyék mézágyon tartott édes rózsavízen kívül,némi idő elteltével ez az asszony meggyógyult, miután megivott száz manrózsavizet.„

Közismertté vált Ibn Sina kísérlete a két birkával. Egyiküket ketrecbezárva szokott körülmények között tartotta, a másikat farkas közelébenfelállított ketrecben. Ez a második, mert állandó félelemben élt,megbetegedett és elpusztult, noha enni-inni bőségesen kapott, míg a másikéletben maradt.

A Kánonban írja le a vizeletkülönböző fajtáit ésjellegzetességeit. Részletesenfoglalkozik azzal, hogyan kellvizeletet venni vizsgálat céljára."Az első reggeli vizelet alkalmaserre, amelynek ürítését a betegnem halogatta sokáig. Éjszakaiálmából ébredve a betegnekürítés előtt nem szabad vizetinnia, ételt fogyasztania vagyvalamilyen színező anyagot, mintpéldául sáfrányt, gránátalmát,szennát ennie-innia, mert ezvörösre vagy sárgára színezné avizeletét, nem szabad zöldségfélétfogyasztania, mert ez zöld színűvétenné, vagy keserű anyagokatfogyasztania, mert ezmegfeketítené a vizeletét.”

Ibn Sina egy betegnél

(perzsa miniatúra)

"Azt mondják, hogy a vizeletet nem szabad hat órával az ürítés utánvizsgálni…. Én pedig azt mondom: egy órát sem szabad vele várni!".

"A vizelet vizsgálata alapján kapott eredményeket hét csoportbasorolhatjuk: a szín, az állag, az átlátszóság, illetve zavarosság, acsapadék, a bő vagy csekély mennyiség, az illat, a habosodásszempontjai szerint.

"Aki a fájdalmat zsibbadást okozó gyógyszerekkel siet enyhíteni,nagyon veszélyes dolgot művel, mivel ezeknek a szereknek ahasználata nem igazi gyógyítás, mivel az igazi gyógyítás az okmegszüntetésében van, a zsibbadás viszont erősíti az okot éskiküszöböli a fájdalom érzetét."

Megállapítások, melyek örök érvényűek

A Kánon ötödik könyve az összetettorvosságokkal foglalkozik: szirupokról,tablettákról, főzetekről, sűrítményekrőltapaszokról stb. szól.

A népszerű méz helyett az arabok kezdtekszéleskörűen cukrot használni cseppek, hűsítőitalok, szirupok esetében.

Az ötödik könyv utolsó traktátuma az egyes szervek betegségei ellenhasználatos orvosságokkal foglalkozik.

Külön fejezetek szólnak a fejfájás, agyi betegségek, szembajok, fülfájás,fogfájás, a szájüreg megbetegedései, torok-, gyomor-, bél- ésvesebetegségek ellen ható gyógyszerekről.

Ibn Sina határozottan kiszűrte az antik örökségből mindazt, amit nemegyeztethetett össze saját nézeteivel.

Ibn Sina, az orvos alapszemlélete, az egészség feltételeiről, a betegségekokairól kialakított álláspontja a "mizádzs"- fiziológián alapul.

A nedvek alkotják az emberi test négy legfontosabb folyékony részét,ezek a négy elsődleges elemből kialakult nedvek a következők: a nyák, asárga epe, a fekete epe és a vér.

Az elemek, nedvek helyes keveréke, tulajdonságaik helyes aránya alkotjaa mizádzsot, az "emberi természetet", azaz a szervezet kiegyensúlyozottéletműködését.

Ez az arab szó összekeveredést, keveréket, temperamentumot, végülpedig emberi természetet jelent.

Ibn Sina ismerte az orvosságok kábító és fájdalomcsillapító hatását.A fájdalomcsillapítók közé sorolta a belladonnát, a salátamagot, a fahéjat, amandragorát, az ópiumot és a hideget (jegelést).

Sebkezeléshez bort ajánlott lemosónak.

Ibn Sina vezette be az orvostudományba az enyhe hashajtókat.A Kánon a hashajtók között említi a kammónagyantát, a szennalevelet, azaloé levét, a mannát, a damaszkuszi aszaltszilvát is.

A rebarbarát emésztést serkentő szerként adta.

A Kánon részletes leírást ad a bürökről, a csomorikáról, a sisakvirágról ésmás növényekről.

Számos betegség gyógyítására ajánlott aromás, fűszeres, gyantás növényeket(kámfort).

A felsoroltak között vannak az indiai medicinából átvett szerek, például azindiai kender.

Az arab tudósok 2000 olyan növényt említenek, amelyről nem teszemlítést Dioszkoridész.

Ibn Sina és az arab orvosoknál emlegetett 2600 orvosságból 1400növényi eredetű.

A Kánonban leírt fájdalomcsillapítókat, érzéstelenítőket Európa-szerte használták.

Amputáláskor a beteggel három mértéknyi borban elkevertmandragóralevet kell megitatni, ami érzéketlenné teszi.

"Ha az orvos azt akarja, hogy a beteg gyorsan veszítse el öntudatát,borába adjon kellemes illatú mézet vagy szaburt. Ha mély érzéketlenállapot szükséges az operációval járó fájdalom elviseléséhez,részegítő füvet kell keverni italába. Vagy végy füstikét, beléndekópiumját (féldrachmányit mindegyikből), szerecsendiót vagy nyersaloé farészét. Mindezt keverd össze borban, és annyit itass a beteggel,amennyit kell. Vagy vízben főzz feketére beléndeket mandragórakérgével, főzd, míg meg nem vörösödik. Azután keverd el borban.„

Hildegard von Bingen (1098-1179)

Wikipedia

Európában, a középkorban Hildegard von Bingen disibodenbergi apátnő volt híresgyógynövényismeretéről, aki a „Sci vias”, „Causae et curae” és a „Physica”könyvekben foglalkozott a betegségekkel és azok gyógymódjával. A gyógyhatásúkészítmények erősítették az emberek immunrendszerét, elősegítették emésztésüket,ill. hozzájárultak szervezetük méregtelenítéséhez.

A kereszténység és apuritanizmus tiltottaaz illatszerhaszná-latot, ennek ellenérea kolostorokban vi-rágzott az aroma-terápia.

OktatOktatááss SalernobanSalernoban (k(köözzéépkori fametszet)pkori fametszet)

A salernoi iskolában (1175-1234) követték Ibn Sina útmutatását:

"Végy egyenlő mennyiségben ópiumot, mandragórát és beléndeket, tördporrá, és oldd fel vízben. Ha a betegnek csontját kell fűrészelni vagyvágással operálni, itass át ruhadarabot ezzel az oldattal, tedd a betegszájára, hadd lélegezze be. Hamarosan elalszik, és akkor elvégezhetsz rajtamindent, amit kell."

A salernoi iskola(világkora 1150-1180)

Az európai medicina intézményesített, nem egyházioktatásának fellegvára, és az első orvosiegyetemnek tekinthető. 850 körül alapították ahippokratészi örökség gondozására szövetkezettorvosok.

Nagy hatással volt rá az arab orvoslás is. Ittszületett a „Regimen sanitatis Salernitanum” címűgyűjtemény, amely versbe foglalva tanítja a helyeséletvitel szabályait. E szabályok az ókorban ismert„hat természeti dologra” épülnek: levegő, étel-ital,mozgás-nyugalom, alvás-ébrenlét, emésztésitermékek és más váladékok, valamint a lelki- éskedélyállapot.

A „gyógyítás művészete” (ars medicina) és az „életművészet” (ars vivendi)szoros egységet alkot, és az életművészethez hozzátartozik a „halál

művészete” (ars moriendi) is.

1492. Amerika felfedezése (utazások új földrészek felé )

dohány, kakaó, kínafakéreg, paprika, vanillia, bors(aranyárban)

1495. V. Károly német-római császár hadjárat„Moluku” fűszersziget elfoglalására

1519. Magellán 5 hajójából 4 odavész

1522. Cano kapitány 1 hajó 700 q fűszer

kitüntetés: címer, 2 fahéjrúd, 3 szerecsendió, 12szegfűszeg

1493-1541. Paracelsus baseli orvos, később professzor filozófia,

kémia, metallurgia, alkímia

„quinta essentia” elv farmakokémia alapja (a növények

külsejükkel elárulják hatásukat: szív-, máj-, tüdőalakú

levelek a megfelelő szervekre hatnak)

1553-ban létesítették az első Farmakognóziai Intézetet Páduában.Első professzora Francesco Buonafede volt.

XVI. sz. Ekkor alakultak Európa-szerte a farmakobotanikaitanszékek (Itália, Németalföld, Franciaország)

Paracelsus Wilhelm Bombast von HohenheimTeutón nagymester természetes fiaként születetta svájci Einsiedelben. Édesapja orvos, kémikus,aki a környező bányák és ipari üzemekmunkásainak doktora volt.

Ausztriában nevelkedett, középfokútanulmányait Villachban végezte.

1510-ben, 17 évesen befejezte hároméves orvositanulmányait a Bécsi Egyetemen, majd pedigszámos európai egyetemen megfordult.

1516-ban doktori címét feltételezések szerintFerrarában szerezte meg.

Katonaorvosként bejárta szinte egész Európát,ezután beutazta Egyiptomot, Arábiát, aSzentföldet és Konstantinápolyt, aholalkimistáktól, bábáktól, fürdőmesterektől,javasasszonyoktól tanult.

ParacelsusPhilippus Aureolus

Theophrastus Bonbastus (vonHohenheim)

1493-1541

1524-ben Európába való visszatérése után Salzburgban kezdett előszörállandó orvosi praxist. Ő vezette be a ”kémiát” az orvostudományba.Növényi kivonatokat készített és a kén, ólom vegyületeit alkalmaztagyógyításra.

Nemcsak a fizikailag érzékelhető tünetek és kórok érdekelték, hanem ateljes ember, minden lelki és szellemi indíttatásával együtt.

Paracelsus hitt abban, hogy a sebek maguktól begyógyulnak, hamegfelelően kitisztítják és megóvják őket a fertőzéstől. Azorvostudományt tekintette alaptudománynak és új módszereiben atapasztalat jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Gyakorlati szemléletű természettudós volt, aki a korabeli európaiorvostudomány ismereteinek nagy részét alkalmazta.

Gyógyszerei (főzetek, kenőcsök) elsősorban gyógynövényekből ésfémekből készültek.

Paramirum (1530., Regensburg)Paragranum (1904., Jena)Archidoxes of MagicDie Große Wundartznei (1536., Ausburg)Astronomia Magna (1537., Augsburg)Sieben Defensiones (1538.)Wundt und Leibartznei (1549., Frankfurt)Philosophia Magna (1567., Bázel)Philosophiae et Medicinae utriusque compendium (1568., Bázel)Von der Wundartznei: Ph. Theophrasti von Hohenheim, bei der Artznei Doctoris, 4Bücher (1577., Peter Perna)Kleine Wundartznei (1579., Bázel, Peter Perna; 1608., Strassburg)Opus Chirurgicum, Bodenstein (1581., Bázel)Bücher und Schriften 1-10. (1589-1591., kiadó: J. Huser, Bázel)Opera omnia medico-chemico-chirurgica (1658., Genevae)

Paracelsus főbb művei

Paragranum

Az orvosi gyógyító tevékenység leírásában négy alappillérről ír.Az első pillér a klasszikus értelemben vett filozófia, a bölcsesség

szeretete, a látható és a láthatatlan természet egységben történő kutatása.A második, az asztronómia: az ókori hagyományokhoz hasonlóan

Paracelsus a Naprendszer bolygói és az emberi test szervei,szervrendszerei között összefüggést talált (például a Napot a szívhez, aHoldat az agyhoz, a Merkúrt a tüdőhöz kapcsolta).

A harmadik pillére a teológia,A negyedik az alkimia, az anyag átalakításának tudománya. Az

alkímiát a gyógyszerkészítés szolgálatába kívánta állítani.

„Sokan mondták már, hogy az alkímia csupánarany- és ezüstcsinálásra való. Számomra nem ez a

cél, hanem megfigyelni minden erényt és erőt agyógyítás szolgálatában.”

Megalkotott továbbá egy különös ábécét amelyet „Azangyalok ABC-jének” nevezett el, és ezt használva az angyalokneveit véste rá a talizmánokra.

Azt tanította, hogy Isten a legfőbb orvos, csak Isten képesminden betegséget meggyógyítani. Az orvosnak az Ő példájátkövetve, szerényen és szeretettel kell munkálkodnia.

Az orvos önzetlensége és erkölcsi tisztasága Paracelsus szerintminden gyógyszernél hatásosabb.

A Paracelsus család egyik ága a magyarországi Eperjesentelepedett le. Paracelsus József a XVII. sz-ban városi főjegyző

volt. A másik Paracelsus pedig orvos.

Paracelsust a toxikológia atyjaként is emlegetik

"Alle Ding' sind Gift und nichts ohn' Gift; allein die Dosis macht, dasein Ding kein Gift ist.""Minden dolog méreg, ha önmagában nem is az; csupán a mennyiségteszi, hogy egy anyag nem méreg."

A mérgek lebontása és kiválasztása a szervezetben munkálkodó belsőalkimista dolga, amely valamennyi élőlényben tevékenykedik.

Paracelsus arra is kitért, hogy a káros anyagok milyen úton távoznak aszervezetből: az arzéntartalmú anyagok a fülön, a kénvegyületek azorrjáratokon, a higany pedig a bőr pórusain keresztül távoznak.

A végső bomlástermékek gyűjtőneve a „tartarus”, amely kő, homok,agyag és iszap formájában ürül ki. Amennyiben ez tökéletlenül megyvégbe, ebből erednek az ún. tartarikus betegségek, a lithiasisok, azérelmeszesedés és az ízületi bajok.

1632-1723 Leeuwenhock mikroszkóp feltalálása (mikroszkópos

azonosítás)

Marcello Malpighi olasz professzor Leeuwenhockmunkáját fejlesztette tovább. „Anatomia Plantarum” című

könyve 1675-ben jelent meg.

Linné upsalai botanikus binominális nomenklatura

természetudós1751, Főbb művei: Flora lapponica 1792, Genera plantarum 1778,

Classes plantarum1747, Critica botanica 1737,Philosophia botanica 1751, Species plantarum 1753,Systema vegetabilium 1774

Scheele svéd gyógyszerész a modern farmakognóziai

kémia megalapítója növényi hatóanyagok tiszta,

kristályos formában történő előállítása

1742-1786

1707-1778

AlexanderAlexander TschirchTschirchAz európai gyógyszerészet kiemelkedő

személyisége, berni egyetem professzora,a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság

első tiszteletbeli tagja.

A XX. század farmakognózia tudományánaklegtermékenyebb művelője; több magyartanítvány doktori munkájának irányítója.

1783-1841. Sertürner német gyógyszerész morfin izolálása

az alkaloidkémia megalapítója

1820-ban Pelletier és Caventou előállítja a kinint.

1856-1939. Tschirch berni egyetem professzora

„Handbuch der Pharmakognosie”

„Anatomischer Atlas”

HandbuchHandbuch derderPharmakognosiePharmakognosie

Digitalis purpurea

Lavandula angustifolia

Strychni semen

BorsmentaBorsmenta--levlevéél keresztmetszet;l keresztmetszet;mirigyszmirigyszőőrröökkel;kkel;

LamiaceaeLamiaceae

Friedrich A. Flückiger

Pharmakognosie des Pflanzenreiches. 3. Auflage.Berlin: Gaertner, 1891. Google-USA*Bernische Beiträge zur Geschichte derPharmacie. Zürich: Füssli, 1893. Google-USA* =Internet ArchiveGrundriss der Pharmakognosie. 2. Aufl. - Berlin :Gaertner, 1894. ULB Düsseldorf

A farmakognóziamegalapozója

Gyógynövényekkel (kereskedelemmel) foglalkozóemberek

Magyar vonatkozásokXIII. sz. Pray-kódex - dunántúli kolostorok gyógynövényei,

gyógykészítményei

1578. Melius Juhász Péter (Kolozsvár)

„Herbárium” c. gyűjteménye

300 betegségnév, 1500 recept, magyarnyelvűjavallat, kozmetikai tanácsok

XVII. sz.vége Pápai Pariz Ferenc – gyógynövénykönyv

1871. I. Magyar Gyógyszerkönyv

1913. Jakabházy – Issekutz

„A gyógyszerismeret tankönyve”

I. rész: farmakognózia, botanika, kémia

II. rész drogok hatóanyagainak kémiai csoportosítása

1940. Lipták Pál „ Gyógyszerismeret”

1853. Entz Ferenc kertészeti szakoktatás keretébengyógynövénytan

1883. Balogh Kálmán farmakognóziai előadásorvosoknak, gyógyszerészeknek

1904. Az első kísérleti gyógynövénytelepKolozsvárott

XX. sz. Izoláció, félszintetikum,szintetikum → számos mellékhatásvisszatérés a természethez(zöldhullám)

Magyar vonatkozások

1192-1195 között keletkezett a latinés magyar-nyelvű Pray-kódex,amelyet első tudományos leírójáról(1770-ben), a jezsuita történész PrayGyörgyről (1723-1801.) neveztek el.

A kódex, sacramentarium(könyörgésgyűjtemény), mely egymagyar boldvai Keresztelő SzentJános bencés apátságnak készült.

(Tartalmazza a magyar szenteknévsorát is.)

Pray-kódex

Az első magyar összefüggő nyelvemlék, aHalotti beszéd és könyörgés őrző kódexe.

Az egyetlen magyarországi, korai eredetűévkönyvi feljegyzést tartalmazza, az ún.Pozsonyi Évkönyvet, amely az eseményeket997-1203 között tárgyalja.

A kódex fő része a mise végzéséhez szükségesliturgikus szövegek gyűjteménye.

Ezt a Kálmán-kori zsinati határozatok szövegeés Konstanzi Bernold (1054-1100) Microloguscímű liturgia-magyarázata egészíti ki.

Kisebb liturgikus bővítmények is találhatókbenne.

Az Országos Széchényi Könyvtárban őrzikBudapesten.

Pray-kódex

A Herbárium szerzője – a kolozsvári kiadás címlapja szerint – Horhi MéliuszPéter. Heltai Gáspárné a kötet előszavában – Méliusz Pétert, „az bölcs férfiú”– nak nevezi.

1938-ban felbukkant cseh-morva levél alapján vannak ismereteink Méliusról.Feltehetően nemesi család sarja.

1564. táján látta Debrecenben a levél szerzője, és őt akkor 24 évesnek becsülte.

1531-es esztendőre teszik születésének évét. A korán árvaságra jutott Pétert, 11éves korában a sárvári iskolába íratták be.

Huszonnégy éves korában már tanítóként került a Wittenbergi egyetemre és 28éves fejjel lett Debrecen püspöke.

A botanikát feltehetően Nádasdy Tamás országbíró és horvát bán sárváriudvarában kedvelte meg.

Mélius Juhász Péter

Mélius Juhász PéterAz első magyar nyelvűtermészettudományi kézikönyv 400esztendővel ezelőtt jelent megKolozsvárott.

A könyv igazi címe tulajdonképpen, azalcím: „Az fáknak, füveknek,nevekről, természetekről éshasznairól”

A teljes növénytakaró - a dolgokismeretének zálogai - a dolgoktermészetére és a dolgok hasznáratekintő szerzői szándék.

A könyv tudományos igényű, deminden olvasni tudó emberhez szólnikívánó mű volt.

A Herbárium a természettudományok szétválása hajnalánszületett, ez a munka érthetően nem egy, hanem többszakterület közös őse: botanika, orvostudomány, gyógyszerészet,kertészeti tudományok, nyelvészet, néprajz, művelődésés vallástörténet.

A botanikát az első tudományos és magyar gyógyszeranyaggal,florisztikai adatokkal, az első összehasonlító növény leírásokkalgazdagította.

Az orvostudomány számára ábécérendben szedve feldolgozottmintegy 300 betegséget.

A gyógyszerészet mintegy 1500 receptet, gyógymódot találhatbenne.

Méliusz Juhász Péter püspök munkája őrzi nyomtatásban azelső kozmetikai recepteket, tanácsokat is.

A Nádasdy birtokon sok egzotikus növény volt, amelynektermesztését Méliusz megismerhette.A gyógynövények szakszerű termesztésében is híresek voltak, Bécsbeés Krakkóba is innen vittek gyógynövényeket, ezek között voltak:orvosi zsálya, kerti kakukkfű, kerti ruta, csombor, máriatövis, kertikoriander és sok más faj is.

A gyógynövényként hivatalosan ma is számon tartott fajok száma, akötetben meghaladja a 100-at. Mintegy 29 fajt egykor jelentősgyógynövénynek tartottak.

A Herbáriumban szereplő egzotikus növények pl. a libanoni cédrus,a füge, olajfa, gránátalma, citrom, narancs, mandula és másgyümölcsök.

Az egzotikus növények másik csoportját drogként, a korabeli patika-szerek között tartották számon, úgy, mint például: az aloe, szenna,pisztácia, és a jojoba.

Pápai Pariz Ferenc

1649-1716. Pápai Páriz Ferenc orvos, író,szótárszerkesztő. Pápai Páriz Imre evangélikuslelkész író és Kávási Krisztina fia. Édesapja II.Rákóczi György erdélyi fejedelem első udvarilelkésze volt.

1672-ben érkezett Boroszlóba. Lipcsében orvositudományokat tanult, majd eljutott Odera-Frankfurtba és Marburgba is. Heidelbergben afilozófia doktorává avatták. Bázelben tanult továbbkét évig.

1674-ben orvosdoktori címet kapott, valamint abázeli orvosi kar ülnöke lett.

1675-ben hazatért, és Nagyenyed város orvosa lett. 1677-ben BornemisszaAnna fejedelemasszony orvosa, majd a nagyenyedi kollégium tanára lett.1690-ben Pax corporis (A test békéje) című, megjelent művében a korabeliorvosi ismereteket első ízben foglalta össze magyar nyelven.

Pax Corporis: „Az emberi Testnekbelső Nyavalyáinak Okairól,Fészkeiről s' azoknak Orvoslásánakmódgyáról való Tracta. Mellyet mindélő tudós Tanitóinak szájokból, mind aRégieknek tudós Irásokból, mindpedig maga sok Betegek körül valóTapasztalásiból summáson öszve-szedett és sok ügye fogyottSzegényeknek hasznokra, mennyirelehetett értelmesen, világoson Magyarnyelven ki-adott.”Kolosvár, 1690. (2. kiadás Lőcse,1692., 3. bőv. k. Kolosvár, 1695., 4.bőv. k. Lőcse, 1701., a fia P. P. Andrásáltal újabban kiadatott. Kolozsvár,1747., 1759., 1774.).

1708-ban latin-magyar, magyar-latin szótára, amelyet SzenciMolnár Albert munkája alapjánszerkesztett, Lőcsén jelent megelőször.

Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézettörténete

Hazánk legrégebbi gyógyszerészképzéssel foglalkozó egyetemének, a budapesti királyi magyarPázmány Péter Tudományegyetemnek gyógyszerészismeret (farmakognózia) oktató intézete100 éve, 1914-ben, a mai helyén (Budapest, Üllői út 26. III. emelet) kezdte meg működésétGyógyszerismereti és Méregtani Intézet néven, ott, ahol korábban Hőgyes Endre KórtaniIntézete volt.

A Pázmány Péter Tudományegyetemen éppúgy, mint a legtöbb korabeli egyetemen, afarmakognóziának ezelőtt nem volt külön intézete, hanem a Gyógyszertani Intézetben afarmakológia tanárai, Balogh Kálmán, majd Bókay Árpád adták elő a farmakognózia tárgyat.

Így érthető, hogy az intézet tanszemélyzete is a farmakológia művelésére helyezte a súlyt,farmakognóziai vonatkozású kutatásokat pedig a gyógyszerészdoktori értekezéseken kívül alegritkább esetben végzett.

A Gyógyszerismereti Intézet életre hívása után néhány héttel kitört az első világháború, és azújonnan létesített intézetet csak a legszükségesebb felszereléssel lehetett ellátni.

Később néhány éven át a Rockefeller Foundation segélyezte az intézetet, majd jelentősebboktatási járulék révén felszerelésben és könyvtári állományban is gyarapodott.

Tanszékvezető/igazgató professzorok: Vámossy Zoltán (1914-1920), Jakabházy Zsigmond(1920-1937), Issekutz Béla (1937-1939), Lipták Pál (1939-1949), Halmai János (1949 – 1971),Petri Gizella (1971-1994), Szőke Éva Franciska (1994-2009), Blázovics Anna (2009-2014)

1914-ben, közvetlenül a világháború kitörése előtt azéletbeléptetett új gyógyszerészképzési rendelet alapján az akkorivallás- és közoktatásügyi miniszter Bókay Árpád javaslatárakülönválasztotta a farmakognóziai oktatást a farmakológiaitanszéktől.

A Gyógyszerismereti és Méregtani Intézet élére Vámossy Zoltánegyetemi tanárt nevezte ki, aki a háború okozta nehézségekkelmegküzdve, nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel rendezte be ésvezette intézetét egészen 1920-ig.

1919-ben az Orvoskari Tanács tagjává választották.

1922 és 1924 között az orvosi fakultás dékánja volt.

1920-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémialevelező tagjának.

Vámossy Zoltánprofesszor

(1914-1920)

Bókay Árpád halála után Vámossy Zoltánt a gyógyszertani tanszékre hívták meg.A Gyógyszerismereti Intézet vezetését pedig Jakabházy Zsigmond, a kolozsvári egyetemprofesszora vette át.

Jakabházy Zsigmondprofesszor

(1920-1937)Művei:

1895. Gyógyszerismeret, Kolozsvár(Nyiredy Gézával és Issekutz Húgóval)1904. Ideg-izomhatástani vizsgálatokaspirinnel, Kolozsvár,1910. Az urethranok hatásáról,Kolozsvár1911. A különféle élvezeti szerekről,Kolozsvár1913. A gyógyszerismeret kézikönyve,I–II. köt., Kolozsvár (Issekutz Bélával)1915. A háború és a gyógyszerek,Kolozsvár

1891-ben szerezte meg orvosi oklevelét a kolozsvári Ferencz JózsefTudományegyetemen.1897–1898-ban a strassburgi,1898-ban a lipcsei egyetemen folytatott tanulmányokat ösztöndíjjal.1899-ben kinevezést kapott a kolozsvári egyetemre mint a kísérletesgyógyszerhatástan és gyógyszerismereti módszertan magántanára.1901-ben – ugyancsak ösztöndíjjal – a grazi Károly Ferenc Egyetemen járttanulmányúton, majd Kolozsvárra hazatérve adjunktusként folytatta azoktatómunkát.

1913-ban a gyógyszertan nyilvános rendes tanáralett, de1919-ben – a román hűségeskü megtagadása miatt –el kellett hagynia az egyetemet. Oktatótevékenységétfelfüggesztette, és rövid ideig az udvarhelyiSimánfalván orvosi praxist tartott.

1920-ban a felkérést elfogadva a budapesti PázmányPéter Tudományegyetemen- a gyógyszerismereti ésméregtan nyilvános rendes tanára lett, és egészen

1937-es nyugdíjazásáig oktatott az intézménybenmint a Gyógyszerismereti Intézet igazgatója.Időközben két tanéven keresztül, 1924–1926-banbetöltötte az orvostudományi kar dékáni tisztét.

1886. január 31-én született Issekutz Béla az erdélyi Kőhalmon. Orvosi tanulmányait akolozsvári Ferencz József Tudományegyetemen végezte. 1908-ban avatták orvosdoktorrá. Máregyetemi évei alatt bekapcsolódott a Gyógyszertani Intézetben folyó kutatómunkákba.

1914-ben a Kolozsvári Egyetem magántanára, gyógyszertan tárgyból oktatott.1919-ben rendkívüli egyetemi tanári kinevezést kapott, majd politikai okokmiatt Szegeden folytatta tovább oktatói tevékenységét.1921-ben szervezte meg a Gyógyszertan Tanszéket, melynek 1937-ig vezetőjevolt.1928-ban Reinbold Béla halálát követően rektorrá választották.Issekutznak köszönhető a új egyetemi építkezés és hogy Szent–Györgyi Albertelfogadta a Biokémiai Intézet irányítását.Jancsó Miklós kutatómunkáját segítette.1937-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem meghívására elfogadta aGyógyszerismereti Tanszék vezetését.

Issekutz Béla a XX. századi magyar kísérletes orvostudomány kiemelkedőképviselője

Issekutz Bélaprofesszor

(1937-1939)

1939-ben a Gyógyszertani Tanszék vezetője. Ebben az évben lett a MTA levelező.1945-ben az MTA rendes tagja.A budapesti egyetemen 1942-1944 között dékán,1945-1960 között tudományos rektorhelyettes.Főbb kutatási területe az alkaloidák, hormonok, izgatószerek, görcsoldók farmakognóziaielemzése, az inzulin hatásmechanizmusának vizsgálata és a rák kemoterápiája.1952-ben Kossuth-díjat, 1962-ben Semmelweis-Emlékérmet, 1963-ban Jancsó Miklós-Emlékérmet, 1966-ban a Munka Érdemrend Arany Fokozatát, 1976-ban a MagyarNépköztársaság Zászlórendje II. Fokozatot kapta.

1939-től Lipták Pál vette át az intézetvezetést, miután Issekutzprofesszort a Gyógyszertani Tanszékre nevezték ki.

A második világháborúig 10 gyógyszerészdoktori értekezés, 100dolgozat, 3 könyv jelent meg az Intézet tagjainak tollából.

A Lipták Pál orvoskari egyetemi tanársegéd által alapított"Gyógyszerész Oktatók Baráti Köre" Belák, Mozsonyi, Mikó,későbbi orvoskari professzorok közreműködésével is intenzívszellemi tevékenységet fejtett ki, ami elősegítette a GyógyszerészetiTársaság megalakulását.

Lipták Pálprofesszor

(1939-1949)

1924. november 20. dr. Deér Endrével „Magyar GyógyszerésztudományiTársaság” megalapítója - a “gyógyszerészi erkölcsök öregbítése”, “atermészettudományok szeretetének ápolása” és “a gyógyszerészetitudományok művelése” céljából -

Társaság alapításának három fő célja volt:"A szaktudományok művelése, külföldi kapcsolatok létesítése és a hazaigyógyszerészet erkölcsi súlyának gyarapítása.

1925. májusában elindította a "Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője" címmel elsőfolyóiratát.

Liptáknak köszönhető néhány jelentős szakirodalmi ritkaság, így a Tchirch Atlaszok és akinakéreggel kapcsolatos könyvek, melyeket könyvtárunk a mai napig nagy becsben őriz.

Halmai Jánosprofesszor

(1949 – 1971)

Amikor Halmai János 1949-ben három orvos képesítésű tanszéki elődeután átvette az akkor már Gyógynövény- és Drogismereti Intézet vezetését,továbbra is a hivatalos drogok minőségének kérdései álltak érdeklődésénekelőterében.

1940-ben a Jakabházy,1956-ban a Kabay és1966-ban a Veszprémi emlékéremmel tüntették ki munkásságát.

1959-ben elnyerte a „Kiváló Gyógyszerész” kitüntetést.

Mérföldkövet jelentett és hosszú ideig a képzés alapját biztosította agyógyszerismeret oktatásában az 1963-ban megjelent Farmakognózia címűnívódíjas tankönyv, amelyet Halmai János professzor Dr. Novák Istvánnal,a szegedi Gyógynövény és Drogismereti Intézet vezető professzorávalegyütt készített.

Dr. Petri Gizella D.Sc.egyetemi tanár

(1971-1994)

1971-ben Petri Gizella professzor vette át az Intézet vezetését.

Kinevezésével a klasszikus farmakognóziai oktatáson kívül különöshangsúlyt helyezett a fitokémiai kutatásokra és annak tananyagbavaló integrálására.

A növényi hatóanyagok izolálására, szerkezet-vizsgálatára ésminél nagyobb mértékű előállítására vonatkozó kutatásokat azerősödő fitokémiai irányvonal mellett a gyáripar igénye és anövényi drogok minőségbiztosítása terén jelentkező és szigorodókövetelmények teljesíthetősége is sürgette.

A fitokémia gyakorlati alkalmazásátnagymértékben segítette a Fitokémia címűjegyzet, amely Petri Gizella professzorvezetésével és az intézet többmunkatársának közreműködésével először1974-ben jelent meg.

Kiváló Szabványosító Munkáért elismerőkitüntetést kapott. Tudományos kutatómunkájáért1974-ben a Magyar Tudományos Akadémia,1980-ban a MOTESZ I. díjban részesítette.

Dr. Szőke Éva Franciska D.Sc.egyetemi tanár,

doktori iskola vezető(1994-2009)

A kutatásokat hazai és nemzetközi együttműködésiszerződések, valamint hazai és külföldi/EU pályázatoktámogatták (OTKA, ETT, MKM, FKFP, OMFB, TéT,PHARE, DAAD, GVOP-NKFP, TÁMOP).1985. Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa(Kiváló Munkáért)1992. Semmelweis Orvostudományi Egyetem(Kiváló Dolgozó)2002. Greguss Pál emlékérem2005. Műegyetem 1782 Emlékérem2009. Semmelweis Egyetem Aranygyűrűje2012. Augustin Béla Emlékérem

1994-ben az Intézet élére Szőke Éva professzor, a biológia tudományokdoktora nyert kinevezést.

Az Intézetben a Gyógynövény- és drogismeret tárgy elméleti ésgyakorlati oktatása magyar és angol nyelven folyt.

Szőke professzor szerkesztésében az Intézet csaknem valamennyimunkatársának közreműködésével 2003-ban CD melléklettel jelent mega Farmakognózia: Növényi drogok farmakobotanikai és fitokémiaivizsgálata című praktikum, majd 2009-ben az átdolgozottFarmakognózia gyakorlati tankönyv.

Kialakította a gyógyszerészi-biokémiai kutatóegységet, eleget téve a XXI.század farmakognózia egyik kihívásának. Az életrehívottkutatólaboratóriumban fluorimetriás, luminometriás és ELISAtechnikákat vezetett be.

2013-ban megrendezte a „Természetes hatóanyagok a modernorvoslásban” című országos konferenciát.2014-2020 között „A funkcionális élelmiszerek, innovatív termékcsaládkifejlesztése komplex projekt” szakmai vezetője.2009. Matkovics díj2004.,2010. Orvosi Hetilap Markusovszky díj2010. Elismerő oklevél Pro Scientia díjas hallgató oktatásáért2004., 2014. Magyar Táplálkozástudományi Társaság Tudományos díja2014. Semmelweis Egyetem Aranygyűrűje

Prof. Dr. Blázovics Anna D.Sc.(2009 – 2014)

2009. júliusában Dr. Blázovics Anna, az orvostudományok doktoranyert 5 évre kinevezést az intézet élére.1979-2009 között a Semmelweis Egyetemen Általános OrvostudományiKarának több intézetében dolgozott,1992-től a Il. Belgyógxászati Klinika Biokémiai Kutatócsoportjánakvolt a vezetője.2013-ban bevezette a német nyelvű képzést.A szabadon választott tárgyak választékát a gyógynövényekbioszervetlen kémiája témával bővítette felkért külső oktatóközreműködésével.

Köszönöm a figyelmet!