A karbonsavak

Készítette: Tóth Tünde

Legfontosabb tudnivalók

Oxigén tartalmú szerves vegyületek. Egy van több karboxilcsoportot tartalmaznak.

Karboxilcsoport -> egy karbonil- és egy hidroxilcsoport

Savas jellegű vegyületek, proton leadására képesek.

A dikarbonsavak: Oxálsav és borostyánkősav

Oxálsav (sóskasav, etán-disav)

Két bázisú, organikus sav Fehér, kristályos vegyület Savary fedezte fel 1773-ban Kémiai képlete: H2C2O4 Előfordul: sóskában, spenótban és az állati vizeletben is Kalciumsója a vesekő alkotója

Borostyánkősav (butándisav)

Szilárd halmazállapotú, színtelen, szagtalan kristály Először Agricola állította elő 1550-ben Kémiai képlete: C4H6O4

Gyúlékony, korrozív Ízfokozóként és savanyúságot szabályozó anyagként

alkalmazzák

A hidrokarboxilsavak: Tejsav, citromsav, almasav borkősav

és piroszőlősav

Tejsav (dihidroxi-propánsav) Carl Wilhelm Scheele izolálta először 1780-ban Piroszőlősavból keletkezik a tejsav, mozgás hatására Kémiai képlete: C3H6O3

Előfordulás: savanyú káposztában, tejtermékekben, joghurtokban, kefirekben, sajtokban

Gyógyszerészetben intravénás folyadékpótlóként használják

Környezetbarát műanyag készíthető belőle Antioxidánsként, savanyúságot szabályozó anyagként,

vagy tartósítószerként alkalmazzák (E270)

Citromsav (oxi-trikarbalilsav)

Három bázisú szerves sav Scheele állította először elő 1784-ben Kémiai képlete: C6H8O7

Előfordulásuk: ribiszkében, vörösberkenyében, cseresznyében, málnában, szamócában, szederben, tamarindában; különösen a citrom különféle fajtáiban

Félig érett citromból állítják elő Antioxidánsként savanyúságot-szabályozó anyagként,

valamint ízesítőszerként alkalmazzák(E330)

Almasav

Színtelen, savanykás ízű, szerves dikarbonsav Higroszkópos vegyület, jól oldódik vízben és alkoholban Scheele állította elő először 1785-ben Kémiai képlete: C4H6O5

Megtalálható a zöldalmában, cseresznyében, szilvában és barackban is

Az édesiparban használják fel, de almasav tartalmú ételek túlzott fogyasztása szájirritációt okozhat

Borkősav (régebben szőlősav)

Szerves sav, szobahőmérsékleten atmoszférikus nyomás alatt fehér kristályokat alkot

Előfordul szőlőben, tamarinduszban és borban Kémiai képlete: C4H6O6

Antioxidánsként és savanyúságot szabályozó anyagként használják

Vizes oldata feloldja a vasat és az alumíniumot

Piroszőlősav

Színtelen, ecetsav szagú folyadék A borkősav hőbomlási származéka Jól oldódik vízben Oxidációja során ecetsav és szén-dioxid keletkezik Kémiai képlete: C3H4O3

Aromás karbonsavak: Benzoesav, szalicilsav és

aminosav

Benzoesav

Legegyszerűbb aromás karbonsav Neve a benzoegyantából ered Tartósítószerként alkalmazzák az élelmiszeriparban

(E210)  Először Nostradamus állította elő 1556-ban Kémiai képlete: C7H6O2

Túlzott fogyasztása állatoknál halált okozhat (macskáknál 300g/testsúly g)

Szalicilsav (béta hidroxisav)

Színtelen kristályos anyag Vízben nehezen oldódik Természetben növényi hormonként található meg Rokonvegyülete az acetilszalicilsav, melyet az Aspirin

gyártása során használnak Kozmetikai szerekben használják pl: tyúkszemtapasz,

sampon 1763 óta lázcsillapításra is használják Kémiai képlete: C7H6O3

Aminosav (amino-karbonsav)

Molekulájában amino csoport és karboxil csoport is található

Élő szervezetben 25 féle aminosav található Louis-Nicolas Vauquelin és Pierre Jean Robiquet izoláltak

először 1806-ban Puffer anyag Fehérjék hidrolízisével aminosavak állíthatóak elő

+Darázscsípésre ecetet

A darázscsípés váladéka lúgos kémhatású ezért azt savas kémhatású anyaggal kell semlegesíteni. Pl.: citromlé (citromsav), ecet (ecetsav).

Források

http://www.bebikkicsikesnagyok.hu www.wikipedia.hu

Köszönöm a figyelmet! ☺