MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A magyar vidék fejlődésének átfogó kérdései

Dr. Finta István Ph.D.finta@rkk.hu

„Tanuló vidéki tájak”Sarlóspuszta, 2013. november 19.

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Problémák, fejlődési lehetőségek beazonosítása

A vidéki területek, a vidékfejlesztés további megkülönböztető, sajátos céljai:•Elvándorlás, elöregedés;•Képzettség;•Elérhetőség;•Természeti környezet;•A vidék kulturális öröksége;

2

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Eszközök a problémák, fejlesztési igények megoldására

• Közösségi szinten: Kohéziós politika (eszközei a Strukturális Alapok), Közös agrárpolitika (fejlesztési eszköze az EMVA);

• Magyarországon a 2013-i tartó időszakban a két politika területi fókusza szétvélt: Strukturális Alapok alapvetően városi fókusz, EMVA alapvetően vidéki fókusz;

• A vidékfejlesztés forrásai önmagukban elégtelenek a vidék fejlesztési igényeinek kielégítéséhez, a vidék gazdaságának növekedési pályára állításához a rendelkezésre álló források messzemenően nem érik el a kritikus tömeget;

• Eredményes vidékfejlesztés kizárólag komplex megközelítés mellett képzelhető el.

3

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Létezik-e szemléletváltás közösségi szinten, és Magyarországon?

• Az ágazati (ortodox) módszer mellett megjelennek újszerű (unortodox) fejlesztési módszerek (CLLD, ITI);

• Egy alapú finanszírozás és a merev lehatárolás helyett a komplexitás és a többalapú (multifund) finanszírozás;

• A területfejlesztés esetén a favorizált regionális szint helyett a helyi-térségi szint (place-based szemlélet);

• Hazánkban meghatározó maradt az ágazati szemlélet (a források többsége ágazati programokhoz rendelve);

• Az ágazati fejlesztések alapvetően érzéketlenek a területi különbségekre, jellemzően növelik azokat

• Hazánkban a területi fejlesztés favoritja a megyei szint, ami nem adekvát a felkínált közösségi eszközökkel (CLLD, ITI);

4

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

• Közösségi szabályozás: a KSK (közösségi stratégiai keret) önmagában egy integráció (nem az egyes alapok önálló – elszigetelt – működése fontos, hanem közös célok elérése minden alap együttes közreműködésével).

• Felkínált és preferált eszközök: ITI (integrált területi beruházás), CLLD (közösségvezérelt helyi fejlesztés). 10%-kal megnövelt uniós társfinanszírozás.

• Gyakorlat: mi válik fontosabbá az alapok, a célok, a programok közötti integráció és szinergikus hatások, vagyis a komplex megközelítés, vagy mindezek közötti el- és lehatárolás?

5

Előtérbe került az integrált szemléletmód?

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Definíció

• „Amennyiben a(z) … rendelet [ESZA-rendelet] 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott városfejlesztési stratégia vagy más területi stratégia vagy megállapodás alapján integrált megközelítés szükséges egy vagy több operatív program több prioritási tengelyéhez tartozó beruházásokhoz, az intézkedést integrált területi beruházásként (a továbbiakban: ITB) kell végrehajtani.”(KSK rendelet 99. cikk 1. pont)

• Alapfeltétel egy stratégia léte. Ez alapján ítélhető meg, hogy integrált programról van-e szó, vagy sem.

6

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Az integrált jelleg megítélése, a megítélés szempontjai

• Egyes, önálló ágazati vagy ágazaton belüli alkotóelemek között létrehozható, a tervezett fejlesztéseket egymással logikai és funkcionális kapcsolat kialakítása.

• Csupán egyes ágazatokhoz, operatív programokhoz kapcsolódó fejlesztési célok egymás mellé helyezése, felsorolása nem képez integrált programot.

7

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Az integráció megjelenési formái

• Integrált fejlesztés megvalósítható bizonyos ágazaton, szakterületen belül (pl.: oktatás, egészségügy, gazdasági klaszter, stb.).

• Adott földrajzi területi egységen belül, ahol alapkövetelmény a térség – pl.: táji – adottságainak viszonylagos homogenitása, hiszen nagyon eltérő sajátosságok, jellemzők esetén aligha lehetséges – vagy csak a földrajzi terület egyes céljai esetén kerülhet sor – integrált program kialakítása.

• Melyiket támogatja az Európai Unió?

8

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Az ITI sajátosságai (bizottsági ajánlások)

• „különböző területi igények” Az ITI/ITB – hasonlóan a CLLD-hez – a „place based” , azaz a

helyre/térre szabott fejlesztési szemlélet egyik megjelenési formája, ahol lényegi elem a helyi – térségi sajátosságokhoz való igazodás, az adott helyen felmerülő igényekre, lehetőségekre történő építkezés.

• „Az ITI nem az operatív programokhoz tartozó művelet vagy alprioritás.”

A Jelenlegi TOP megfogalmaz prioritásokat, valamint ehhez kapcsolódó intézkedéseket, beavatkozásokat, amelyek egy ágazati logikájú operatív programban természetesek. Ugyanakkor a TOP a megyei ITI keretéül hivatott szolgálni.

9

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Az ITI sajátosságai (bizottsági ajánlások)

• „csak abban az esetben használhatók hatékonyan, ha az adott földrajzi térség vagy terület integrált, több ágazatra kiterjedő területi stratégiával rendelkezik”

• Egy integrált, komplex és végrehajtható program feltételezi az adott területi egység viszonylagos homogenitását.

• Létezik-e olyan területű megye, mely gazdasági társadalmi, környezeti szempontok alapján homogénnek tekinthető?

• Egy megyei program összefoglalható egy ITI-be?

10

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Az ITI kulcselemei a közösségi dokumentum szerint

Kijelölt terület és integrált területi fejlesztési stratégia:•„adott területi jellemzőkkel rendelkező földrajzi terület képezheti”A területi sajátosságok kiemelése, mely az adott közigazgatási területi egységek sajátosságoknak megfelelő részekre bontását igényelheti.•„Az ITI/ITB-nek nem szükséges lefednie egy közigazgatási egység teljes területét.”E szempont figyelembe vétele mellett lehet indokolt olyan önálló fejlesztési programok kialakítása, mint a Homokhátság, a Balaton térsége, stb.

11

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

ITI-CLLD kapcsolata

• „A közösségi irányítású helyi fejlesztés (CLLD – közös előírásokat tartalmazó rendelet, 28-30. cikk) az ITI-k megvalósítási folyamatának egyik építőeleme is lehet.” „A CLLD így az ITI-ken keresztül megvalósuló integrált városfejlesztési stratégia egyik alkotórésze is lehet.”

• Ez a megállapítás azt jelenti, hogy a megyei programozás során nagyon fontos, sőt megkerülhetetlen a CLLD programok felhasználása, optimális esetben a közös tervezés, programozás.

12

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

ITI és az ágazati programok kapcsolata

• „Az egy adott (földrajzi) területre vonatkozó, ITI-n keresztül megvalósuló fejlesztési stratégiát támogató beruházások mellett további, ugyanazt a (földrajzi) térséget megcélzó tevékenységek finanszírozhatók egy vagy több operatív program prioritási tengelyei segítségével, amelyek nem vesznek részt az ITI finanszírozásában.”

• A TOP mellett szükséges lenne az ágazati programok területi (ITIK-hez kötődő) kapcsolódási pontjainak meghatározása, az ITI igények forrásainak biztosítása.

13

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Az ITI lehetséges támogatási forrásai

14

Regionális ERFA műv. Nemzeti/ágazati ERFA műv.

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Az ITI, CLLD hasonlóságai, különbségei

• ITI (integrált területi beruházás) szabályozása a CLLD-hez képest nagyon csekély. Alkalmazási terület a fenntartható városfejlesztés, innovatív városfejlesztés (város és vidéke lehet együtt), a CLLD-nél nagyobb területi lépték.

• Mindkettő – és csakis e kettő eszköz esetén – van lehetőség a multifund, vagyis az egyidejűleg több alapból táplálkozó, integrált, komplex projektek, programok megvalósítására.

• Mindkettőhöz +10% uniós társfinanszírozás társul, ösztönzésként.• Mindkettő alulról építkező, a helyi szintre támaszkodó eszköz. • A CLLD potenciális előnye: sajátos fejlesztési módszer,

eredményes lehet, ahol az ágazati fejlesztések nem.

15

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A CLLD forrásai és célrendszere

• Minden tematikus célkitűzéshez kapcsolódhatna.Magyarországon:• Vidékfejlesztési Program 6. prioritás, CLLDD az EMVA 12%-ka (cca 153

Mrd Ft).• Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), városi, vidéki

CLLD-ék, bizonytalan forrásmegosztás, bizonytalan multifund, 10%, cca.110 Mrd Ft.

• Emberi- Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), „Befogadó társadalom” című prioritása cca. 3 Mrd Ft .

• Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) „Infokommunikációs fejlesztések” prioritása indikatívan 4 Mrd Ft ESZA alapú támogatással infokommunikációs képzéseket támogatna.

16

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Következtetések

• Az ITI tervezési-alkalmazási feltételei sok szempontból eltérnek a közösségi logikától.

• A terület- és vidékfejlesztés komplexitásának igénye nem negligálható.

• Szükséges-e egy megyei ITI, vagy egy ITIK-ből álló megyei program, melynek a gazdája, koordinátora a megye?

• Mi a lehatárolás az ITI és a CLLD célok között, hol lehetnek kapcsolódási pontok és szinergikus együttműködések?

• A jelenlegi cél- és forráselosztás egy ál multifund, alapvetően a vidék további, gyorsuló leszakadását vetíti előre.

17

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Köszönöm a figyelmet!

18