Szerkesztõk: Hochbauer Gyula,Kovács Lehel István

Független mûvelõdési éshelytörténeti havilap

Alapította és szerkesztette (1906–1911):dr. Fekete Endre és Kiss Béla

IX. évfolyam 5. (505.) szám 2003. május 16. – péntek

* K i a d j a a H é t f a l u s i M a g y a r M û v e l õ d é s i T á r s a s á g – © H M M T , 2 0 0 3 . * I S S N 1 5 8 2 - 9 0 0 6 *

A m e g m a r a d ó k ö z ö s s é g

A csernátfalusi ev. iskola és ev. templom – fénykép az 1930-as évekbõlZajzoni Rab István Középiskola – ismertetés

Az 1989-es romániai események után igé-nyelni lehetett az önkényes módon megszünte-tett magyar középiskolák újraalakítását.

A helyi magyar közösség vágya, hogy anya-nyelven taníttassa gyerekeit, lehetõvé tette1990-ben a négyfalusi Magyar Elméleti Líce-um újraindítását, amely 1992-ben felvette aZajzoni Rab István Elméleti Középiskola nevet,a tragikus sorsú helyi költõ tiszteletére.

1990–1994 között „telt fel” a középiskola év-folyamonként két-két párhuzamos osztállyal.Kezdettõl fogva igény volt egy matematika–fizika–informatika osztályra, amelyet sikerült isminden évben beindítani. Ellenben az ezzelpárhuzamos osztály beindítása gyakran gondotokozott, arra késztette a mindenkori vezetõséget,a tanári kart, hogy a közösség igényei szerint, aközösség segíteni kívánó és segíteni képes tagjaitbevonva a problémák megoldásába, újabb ésújabb megoldásokat keressen és találjon. Ígytörtént meg az, hogy két évfolyam kémia–bi-ológia, négy filológia és három evangélikus–fe-lekezeti profilú volt. Sajnos, 1995-ben nem si-került beindítani a filológia osztályt, majd2000-tõl az evangélikus osztályt sem, az érdek-lõdés hiánya miatt.

Ezzel indokolta meg a Tanügyminisztériumazt a határozatát, amelynek értelmében a2002–2003-as tanévtõl kezdõdõen csak egyközépiskolai osztályt hagyott jóvá, matematika–informatika profillal.

Újra megoldást kellett keresni: egy faipariprofilú szakosztályt indítottunk be a 2001–2002-es tanévtõl. Ebbe az osztályba azok a VIII.

osztályt végzõ tanulók is beiratkozhatnak, a-kiknek nem sikerül a képességi vizsgájuk. Helyimagyar vállalkozóknál gyakorlatozhatnak,„leshetik” el az asztalosság titkait.

Mindezeknek a megoldásoknak, a helyi kö-zösség igényeit keresõ és kielégíteni próbáló is-kolapolitikának köszönhetõ az, hogy a magyar-ság számának állandó csökkenése ellenéresikerült megtartani aránylag állandó szinteniskolánk tanulóinak a számát, amely az utóbbi12 évben sosem csökkent 320 alá.

Jelenleg iskolánk I–XII. osztállyal mûködik,összesen 334 tanulóval. Az általános iskolai osz-tályok mellett a középiskolai tagozaton évfolya-monként 1-2 elméleti profilú osztály: mate-matika–informatika és evangélikus teológia(egyedüli az országban), a szakiskolai tagozatonpedig két faipari szakosztály van.

Az iskola hivatása, létezésének okaiMint Hétfalu és környékének (Brassó kivé-

telével) egyetlen magyar középiskolája, a ZajzoniRab István Középiskola nagyon fontos szerepettölt be a helyi közösség életében. Létezésével éstevékenységével a helyi és környékbeli magyarközösség igényeit próbálja kielégíteni.

Ezen alapult, alapszik, és reméljük, hogy a jö-võben is ezen fog alapulni az iskola mûködése, aprofilok megválasztása és ezt szolgálja a tanárikar munkája.

Négy fontos célkitûzésünk van:1. Anyanyelvû oktatásIskolánk lehetõséget nyújt nemcsak a helybeli

gyerekeknek, hanem a környékbelieknek is (Tat-rang, Zajzon, Pürkerec, Keresztvár, Apáca,

Bodola, Ürmös, Újfalu, Krizba, brassói magyarközösség) arra, hogy középiskolában vagyszakiskolában anyanyelvükön tanulhassanak.

Ennek megvalósításában lényeges egy bent-lakás létezése, amelyet a Barcasági CsángóAlapítvány mûködtethet, egy olyan alapítvány,amely a helyi közösség kezdeményezésére jöttlétre, és amelynek célja a négyfalusi magyarközépiskola támogatása.

Ugyanakkor meggyõzõdésünk, hogy a falusigyerekek sokkal könnyebben és eredménye-sebben beilleszkedhetnek abba a kisvárosi,sokszor a falusihoz nagyon közeli környezetbe,amelyben a Zajzoni Rab István Középiskolamûködik, mint – tegyük fel – Brassó nagyvárosiforgatagába.

2. Evangélikus–felekezeti és ökumeni-kus vallásos oktatás

Négyfalu magyar lakossága az utolsó nép-számlálás szerint több mint 7000 lelket szám-lál, amibõl közel 5000 evangélikus, Romá-niában a legnagyobb, egy tömbben élõ e-vangélikus közösséget alkotva. Közösségünkbenés a kolozsvári Evangélikus Püspökség szintjénkialakult és alakot öltött az evangélikusszellemben történõ vallásos nevelés igénye.

A Zajzoni Rab István Középiskola az egyetlenolyan romániai tanügyi intézmény, amely e-vangélikus vallási nevelést biztosít középiskolaiszinten. Természetesen, az ökuménia szel-lemében, iskolánk kapui nyitottak minden ta-nulni vágyó magyar gyermek elõtt, felekezettõlfüggetlenül. Nekünk az a vágyunk, hogy ezt a

ma már kitaposott utat a jövõben is járjuk, ésreméljük, hogy 1–2 év múlva újra kialakulennek az igénye.

3. Kultúra, hagyományápolásFigyelembe véve azt a bonyolult és sajátos

szociális helyzetet, amelyben iskolánk mûködik,fontos szerepet vállalunk a közösség szellemiéletének megszervezésében, a helyi szokások,hagyományok és hagyományos mesterségekmegõrzésében és továbbításában.

E felelõsség vállalását az is indokolja, hogyNégyfalu, vidéki kisvárosként, kiesik a fonto-sabb színtársulatok és mûvészegyüttesek út-vonalából, és ugyanakkor a városiasodási fo-lyamat magában hordozza a szép õsi hagyo-mányok, szokások, mesterségek elhanyago-lásának veszélyét.

Tanáraink szorosan együttmûködnek azok-kal a még alkotó népmûvészekkel, még élõ hely-beli öregekkel, akik jól ismerik ezeket a ha-gyományokat, szokásokat, akik még gyako-rolják az õsi mesterségeket. Ugyanakkor, ta-nulókat bevonva, felkutatják, összegyûjtik a-zokat a tárgyakat, dokumentumokat, amelyekgyökereinket igazolják.

Ezeknek az értékeknek a feltárása tanulóinkelõtt, a fiatalok bevonása ebbe a munkába azegyetlen lehetõsége annak, hogy ez a táj, abarcasági csángó közösség hagyományaitmegõrizve, beilleszkedjen a világ sokszí-nûségébe.

(Folytatása a 4. oldalon)Papp Árpád

A közösség legnagyobb teljesítménye mindigaz, hogy megmaradt.

Minden közösségbõl idõnként fel-felcsillámlikvalami, ami megvilágítja lelkét-arcát, s eztészreveheti a körülöttünk gyûrûzõ világ, s fel-erõsítheti vagy közönyével elfojthatja ezt a ra-gyogást. Az iskola nem fénylobbanás, hanemörökmécses, melyet a közösség lelke táplál, s az õhivatása e lelket éltetni. Ezért jellemzi oly hûen aközösséget iskolája. Ez nem kizárólagosanépületekben, felszereltségben, még csak gyer-meklétszámban sem mérhetõ, vagy kozmeti-kázott, befolyásolt, erõltetett eredmény százalé-kokban. Nem hiszem, hogy az iskola teljesít-mény volna, politikum, pár ember vagy közös-

ség teljesítménye, mert ennél természetesebbenfügg egymástól közösség és iskolája, s az õketösszefûzõ hajszálérhálózatot nem lehet társa-dalmi mûtõasztalon nejlontömlõkre cserélnianélkül, hogy mindkettõ ne torzulna valamimással összetéveszthetõvé.

Hétfaluban 1871-ben 11 494 magyar lakosvolt és 1612 tanuló tanult magyarul, 1930-ban 11 250 lakos és 2387 tanuló, 2003-banpedig kb. 9000 magyar lakos és 868 magyartanuló.

A 2001/2002-es tanévben Hétfaluból közel500 magyar anyanyelvû gyerek tanult romániskolákban.

Hochbauer Gyula

pag. 07

* S z e r k e s z t õ s é g : R O - 2 2 1 2 N é g y f a l u , G e o r g e M o r o i a n u u t c a ( N a g y ú t ) 8 7 . s z á m * Te l e f o n : 0 2 6 8 / 2 7 5 7 7 3 *

2. oldal H É T F A L U IX. évf. 5. szám

Z a j z o n

A bácsfalusi 1-es iskolaBácsfalu iskolájának magyar tagozatán nin-

csenek népes osztályok. Osztályonként 12-16tanulót tanítanak megfelelõ körülmények kö-zött iskolánk szakképzett pedagógusai harmó-niában és odaadással.

Tanítóinkat, tanárainkat ösztönzi elõdeinkönmegszólító felhívása, biztatása: „Halld megmagyar nemzet. Mely nép tanodáit buzgón á-polja, nem nyomorog, hanem él és élni fog üd-vére földi és égi honának.” Az osztályok kis lét-száma arra ösztönöz, hogy ne csak osz-tályközösségekben dolgozzunk, hanem iskola-közösségre szervezzük tevékenységeinket.

Gyermekeink rendszeresen részt vesznek anégyfalusi magyar tannyelvû középiskola és aBrassó szervezte rendezvényeken. Különbözõterületeken szép sikerekkel büszkélkedhetünk:helyesírási versenyek, Zrínyi Ilona mate-matikaverseny, tehetségkutató versenyek (I–IV.osztályosoknak). Élményszerû a Négyfalumagyarországi testvérvárosában, Kisújszállá-son szervezett vetélkedõkön való résztvétel és adíjakkal is elismert siker.

Évente szervezünk karácsonyi ünnepélyeket,hagyományos jelmezbált, anyák napi mûsort aszülõk kosaras báljával. Elismerik az alsótagozatok gyermekkórusának teljesítményét éssikerrel szerepeltek iskolánk kis és nagyfurulyacsoportjai Kisújszálláson és Dániábanis. Iskolai ünnepélyeken színdarabokat mutat-nak be a tanulók, énekelnek, szavalnak.

Több éve mûködik sikerrel iskolánkban a kisbiológusok köre. Dalolva jártuk és járjuk ma is aBolnokot, a Nagykõhavast, jókedvûen ésfegyelmezetten, mert a természet megismeré-sére és megbecsülésére neveljük tanulóinkat.Autóbuszos kirándulásokon, „irodalmi kör-utakon” jártunk Benedek Elek, Petõfi Sándor,Ady Endre, Arany János nyomában.

Gyermekeink közül sokan szeretnek spor-tolni és sikeresek is e téren.

Az Apáczai Közalapítvány segítségével a2003–2004-es tanév végére sikerül tanuló-inknak számítógépekkel ellátott laboratóriumotfelszerelni.

A jelenlegi V. osztályban intenzíven, emelt óra-számban tanulhatják gyerekeink az angolt.

A már beindított úszótanfolyamok is folyta-tódnak.

Külföldi iskolákkal való testvérkapcsolatok (adániai Sherbek és a németországi Krisztianaalapítványok) segítségével sikerült iskolánkbútorzatát kicserélni, és így gyerekeink moderntantermekben tanulhatnak.

Jövõbeni terveink között szerepel egy iskolainéptánccsoport beindítása is.

Ghimpeþeanu Éva

A h o s s z ú f a l u s i m a g y a r t a g o z a tHosszúfaluban jelenleg I–VIII. osztályos ma-

gyar tagozat mûködik a George MoroianuKözépiskolában. Folytonossága visszavezethetõa XIX. századvégi egyházi iskoláig, az önálló,majd egyesített állami oktatásig és az 1955-benalakult középiskoláig. 1978–89 között mint ál-talános iskola mûködött, 1990-tõl a romántannyelvû középiskola tagozataként.

Jelenleg 114 tanuló tanul anyanyelven, 12magyar és 2 román szaktanárral. Mivel atanulók létszáma aránylag kevés, teljeskatedrával 4 tanár tanít, a többiek bizonyosóraszámmal mûködnek, katedrájukat másholegészítik ki, vagy nálunk találtak kiegészítõórákat. De így is örvendetes, hogy mindszakképzett tanárok.

Tanulóink létszáma az évek folyamán változóvolt. A 90-es évek elején voltak utoljára párhu-zamos osztályaink. 1993–1996 között 140 kö-rüli, 1997–2000 között 130 körüli, az ezred-forduló után 120 alá esett tanulóink létszáma.Az elkövetkezõ szakaszban pedig 100 fölöttinekmutatkozik.

Ez a létszámcsökkenés nem a mi iskolánk ki-zárólagos sajátossága; tükrözi az általános je-lenséget, amelynek oka a népszaporulat csök-kenése, az elvándorlás, a vegyes házasságok,amelyek következtében is mi fogyatkozunk.

A beiskolázási területünk elég nagy, mégis alétezési határon lebegünk. Jelenlegi és jövõbeligondunk felkutatni azokat a gyerekeket is, akiknem járnak óvodába, vagy a lakónegyedeksûrûjében elvesztek, s õket is, szüleiket ismegnyerni a mi ügyünknek.

A létszámtól függetlenül, az oktatási színvonalmindig is ütötte a mércét. A VIII. osztályt végzetttanulóink 70%-a középiskolákban folytattatanulmányait. A tanárok felkészültségétkiegészíti a kémia, biológia, fizika laboratórium,s legújabban az informatika szakterem.Szándékunk minden V–VIII. osztályos tanulótbevezetni a számítástechnika alapjaiba.

Az alaptantárgyak elsajátításán kívül gondos-kodunk az iskolai élet megszervezésérõl is.

Élményt nyújtó tevékenység a közös éneklés,furulyázás, ünnepi mûsorokon való részvételhelységünkben, különbözõ alkalmakkor.

Szokássá vált a táncdélutánokon mûsor be-mutatása. Minden tanévben volt 1-2 kitûnõszavalónk. A magyar nyelv és irodalom ver-senyeken többször is értünk el jó eredménytmegyei szakaszon és egyszer volt országos elsõhelyezett tanulónk is.

Ebben az iskolai évben házigazdái lehettünk aBrassó környéki I–IV. osztályos tanulók te-hetségkutató versenyének.

pag. 08

Kitekintést a világba, illetve betekintést másiskolai közösség életébe tanulóinknak a 90-esévekben nyújthattunk azáltal, hogy kialakítot-tunk egy jó, baráti kapcsolatot a Szolnok megyeiBerekfürdõ Veres Zoltán Általános Iskola tanu-lóival. Barátságok, családközi kapcsolatokszövõdtek, s ezek hatással voltak a mi iskolaiéletünk megpezsdülésére is.

1978 óta iskolánk kevesebb tanteremmel ren-delkezik, mint azelõtt. Így kénytelenek lettünkosztályaink egy részét délután járatni. Ennek akellemetlenségeit próbáltuk enyhíteni az órarendátgondolásával, kombinációkkal, hogy az órákne tartsanak késõ estig.

Egy másik gond a gyerekek túlterhelése. Ezenis próbáltunk enyhíteni. Igazodunk a tanulókigényeihez is: idegen nyelvek tanulása,matematika kör mûködése, újabban infor-matikaoktatás, irodalmi, zenei, sportte-vékenységek. Szabadidõs programjaink: hely-beli és autóbuszos kirándulások, táncdélutánok.Deák Klára tanárnõ heti rendszerességgelszervezett a tanulók számára természetjárást.

Kis közösség vagyunk, de próbálunk olyan is-kolai életet szervezni – a tanári kar, a szülõk kö-zössége által –, amelyben tanulóink jól érzik ma-gukat, kiegyensúlyozottan megkaphatják mind-azt, amire szükségük van egy egészséges é-letpálya kibontakozásához.

Gyerkó András

Sok bába közt...A zajzoni iskolában 400 gyermek tanul, 60

magyar, a többi roma, a román tagozat tanulói.Az iskola hat tantermében a román tagozatdiákjai három váltásban tanulnak. A magyargyermekek kiszorultak az épületbõl, amelyetõseik építettek. A „néhány” gyermek bárhovábeférhet: egy ideig az óvoda két osztályában ésfolyosóján, majd a román tagozat által használtkét osztályban tanultak (négy osztálynyi gyer-mek), jelenleg a volt Néptanács (csak féligfelújított, de iskolai oktatás céljaira át nemalakított) épületének emeletén, négy apróhelyiségben tartják az órákat. Az ötödik szép,nagy osztályban egy roma osztály tanul.

De az utóbbi 10 évben, bármilyen épületbenés helyzetben voltunk, mindenütt tanítottunk ésa gyermekek mindenütt tanultak! A hagyomá-nyos tantárgyakon kívül két idegen nyelvet, szá-mítógépkezelést, drámapedagógiát és futballtis. Részt vettek tantárgyversenyeken, iskolákközti etnográfiai versenyeken, irodalmi verse-nyen. Órák után, szombat-vasárnap, sõt vaká-cióban is együtt volt tanár és diák: kirándultak,buliztak, színdaraboztak, táncoltak, elõadásaik-kal kiszállásra is jártak, táboroztak. Olyan szel-lemû nevelésben részesül itt a gyermek, hogytudja értékelni azt, hogy õ barcasági csángó.Mindnyájunk számára élmény a tojáshímzés, aboricajárás vagy a csángó leánytánc megta-nulása és büszkék vagyunk Zajzoni RabIstvánra. Ismerjük és tiszteljük a múltunkat,hagyományainkat – de sajnos a jövõnk nagyonbizonytalan. És nem csak a létszám miatt...

Néhány éve – hivatalos helyerõl is! –

felröppent a hír: a közeljövõben megszüntetik azajzoni magyar tagozatot, mert a gyermekekszáma egyre csökken. Ez tény. De a kevesebbgyermekkel való foglalkozásnak számos elõnyeis van – és a mi helyzetünkben ezen van ahangsúly. A tanító vagy tanár minden nebulójátjól ismeri, van ideje vele foglalkozni. Nemcsaktanári, de emberi módon is közelíteni hozzá.Ismeri a gyermek családját, szokásait, gondjait,és segíteni is tud azok megoldásában. A szülõvagy gyermek bármikor, bármilyen gondjávalmegkeresheti a tanítót, tanárt, mert közvetlen ésemberi a kapcsolatuk. A gyermekek védettség-ben nõhetnek fel, hiszen az iskolában velük,köztük vannak a tanáraik, akik játszani ismegtanítják õket.

Lássuk az érveket, amelyeket a Tanügy-minisztérium pénzét (azt a „sokat”!) „féltõk”hangoztatnak: kis létszámú osztályokban nincsversenyszellem, néhány gyermekért nem lehetegy egész tanári kart fizetni. (A tanári karZajzonban 6–8 személybõl áll és szinte min-denkinek két iskolában vagy két tagozatonvannak órái már évtizedek óta. Megjegyzendõ:képzett tanárokról, lelkes fiatalokról van szó,akikre a munkanélküliség várna, ha...) Sokkaljobb lenne – mondják – két kis létszámmalmûködõ magyar tagozat helyett egy erõs iskolátmûködtetni a községközpont nagyobb iskola-épületében, ahová ingyenes iskolabusszalvinnék a gyermekeket.

De mitõl lenne olyan „erõs” az az iskola? Attóltalán, hogy a mi gyermekeink kisséfelduzzasztanák a létszámot? Mert többet ésjobban nem tudnának velük foglalkozni az otttanító tanárok sem. Meddig és hogyan mûköd-ne az az iskolabusz? Minden gyermek

egyidõben fejezné be mindennap a tanulást,vagy a busz többször fordulna? Hol csellengenehazaindulásig a gyermek? A délutáni vagy aszombati foglalkozásra mivel jutnának el? Vagytalán le kellene mondaniuk ezekrõl? A szülõhányszor és mikor tudna benézni az iskolába? Shol van elõírva az, hogy az iskola szempontjábólcsak a községközpontban élõknek jár ki mindentámogatás? A zajzoni szülõk nem ugyanolyanadófizetõk?

És ha a szülõ mégsem adja „létszámduzzasz-tani” a gyermekét, hanem inkább a városbaküldi? Kinek lesz ez jó? A gyermeknek, merthíres-neves iskolába tanulhat, ahol erõs a ver-senyszellem? Noha az utazástól és koránkeléstõlmindig fáradt gyermek nem tudna olyan telje-sítményt nyújtani, ami õt egy jobb középis-kolába bejuttathatná... A szülõnek, akinek a gyer-mek iskolába járatása kétszer annyi pénzébe ésidegeskedésbe kerül majd? Nyereség, ha meg-szûnne a falu egyetlen világi kulturális intézmé-nye, amely a magyarságot szolgálja? Kivel éshogyan ápolnánk hagyományainkat, ha gyer-mekeinket elgyökértelenítjük? Meddig és hogyanélne még a magyarság Zajzonban, ha a jövõnemzedéke már 10 éves korától csak aludnijárna haza?

Mi lehet valójában az a „nemesebb” cél,amelynek nevében megfosztják az emberpa-lántát alapvetõ jogától: a nyugodt és biztonság-ban megélt gyermekkortól, noha csupán egybiztonságban felnövõ gyermekbõl lehet ki-egyensúlyozott, egészséges felnõtt.

A mi feladatunk pedig – szülõké és nevelõké –,hogy vigyázzunk arra, a sok ilyen-olyan „bába”között ne vesszen el a gyermek...

Bartha Judit

* K i a d j a a H é t f a l u s i M a g y a r M û v e l õ d é s i T á r s a s á g – © H M M T , 2 0 0 3 . * I S S N 1 5 8 2 - 9 0 0 6 *

2003. május 16. H É T F A L U 3. oldal

É r t é k r e n d e t f o r m á l ó p r ó b á l k o z á s a i n k

Immáron tizenhárom éve mûködik az egy-kori 3-as számú Általános Iskola jogutódjakénta Zajzoni Rab István Középiskola.

E viszonylag rövid idõ alatt sok minden tör-tént itt, sokan köszönhetik tudásukat, jelenlegihelyzetüket az iskolánknak.

2002 õszén ünnepeltük az iskola névadá-sának tizedik évfordulóját, ahol többek közöttegy érdekes és tanulságos beszámolót is hall-hattak a jelenlevõk. Kovács Elõd, az iskolaegykori igazgatója, jelenlegi tanára készített egyolyan átfogó, alapos ismertetést, melynél jobbatnem kívánhatunk az iskola bemutatásához. Azalábbiakban, kissé rövidített formában ugyan,bemutatjuk: mit is jelent ez a középiskola szá-mokban, tényekben, adatokban. (A beszámolóadatai tíz évrõl szólnak!)

A tíz év alatt a Zajzoniban 9 évfolyamból, 16önálló osztályba szervezõdve, 5 különbözõ pro-filon, kereken 300 diák végzett. A 300 diákból230 Négyfaluból, 28 Háromfaluból, 25 Bras-sóból és 17 diák vidékrõl került iskolánkba.

Ez idõ alatt sikeresen érettségizett 272 di-ákunk. Közülük 96-an egyetemet végeztek –vagy végeznek –, 51-en kollégiumot, almérnökitvagy képzõt, 58 diák különbözõ tanfolyamokat.Szakmában dolgozik 44 véndiákunk, többnyireaz egyetemet vagy kollégiumot végzettek közül.

Külföldre távozott 20 volt diákunk, legtöbb-jük Magyarországon él. Családot alapított 61volt diák, ebbõl gyermeke van 31- nek, összesen34 kisgyerek.

Elhunyt egy volt diákunk, a ’97-es gene-rációból: Szabó Ferenc, Középajtáról.

A legmagasabb négy évi középiskolai álta-lánost – 9,78-at – Nagy Mária Magdolna érte el2000-ben, a legjobb érettségi általánost pedig –9,31-et – Kiss Ferenc, 1996-ban. A legérté-kesebb tanulmányi versenyeredmény NagyAdélt dicséri: 2000-ben, a Szép magyar beszédnemzetközi vetélkedõjén kiérdemelte a KazinczyFerenc nagydíjat. Ezért a teljesítményéért aromán Tanügyminisztérium Nagy Adélt olim-pikonnak kijáró oklevéllel és egy görögországikirándulással jutalmazta.

Természetszerûleg, az iskola értékét a tudás-szint magassága, az érettségi vizsgák mérlegeadja meg. De mérvadóak lehetnek e kérdésbenaz iskola által kialakított sajátos szokások, ha-gyományok. E téren is van mit felmutatnunk:

* A tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyek acsernátfalusi templomban zajlanak, istentiszte-let keretében.

* Sajátos a ballagási ünnepélyünk, a kulcsát-adás és a helyátadás mozzanatával, mikoris avégzõsök átadják az iskola kulcsát, illetve a he-lyüket az utánuk következõ évfolyamnak. U-gyanakkor adják át a ballagó diákok a Zajzoni-díjat a legemberségesebbnek ítélt tanáruknak.

* Március 15-ét, halottak napját, október 6-át kegyeletteljes emlékezéssel ünnepeljük.

* Minden évben megrendezzük a gólyabált, amaturandus-avatást, a farsangtemetést, a hí-mestojás-festést és kiállítást, a gyermeknapimûsort, a sportnapokat.

Változó, értékrendet felborító, mûvelõdéstháttérbe szorító, nyugtalan társadalmunk vitá-iban gyakran hallani szélsõséges véleményeketaz iskoláról. Lehet minõsíteni, kicsinyíteni,vitatni az iskolai eredményeket, de csak akkor,ha ehhez elegendõ információval rendelkezünk.Ellenkezõ esetben, bármennyire hangoztatjukjó szándékunkat, véleményünk nem ösztönöznifogja, hanem gyengíteni az iskola értékrendetformáló erõfeszítéseit.

„Az embernek, mint a fának, megvan a nö-vésterve: új s új képességek, étvágyak fakadnakfel a gyermeken, ifjún, s az iskola azokat sorramegkínálja” – mondja Németh László. Álljanakitt a továbbiakban azok a mûvelõdési alkalmak,amelyekkel a Zajzoni Rab István Középiskolalétrejöttétõl kezdve megkínálta elsõsorban sajátdiákjait, de számos alkalommal a megye többiskolájának gyerekeit, aktív és nyugdíjas tanerõits az egész négyfalusi magyar közösséget.

VETÉLKEDÕKTemplom és iskola (1992). Tíz öttagú csapat

mérte össze erejét, hét négyfalusi, egy tatrangi,egy zajzoni és egy pürkereci. A tulajdonképpeniversenyt majdnem egyéves gyûjtõmunka elõztemeg, amelynek során a versenyzõk 140adatközlõ 1363 iskolára vonatkozó tárgyidokumentumát leltározták fel. A legrégebbi éslegértékesebb darabokat a ZRI Középiskolábanrendezett kiállításon minden érdeklõdõmegcsodálhatta.

Az 1848-as forradalom emlékére rendezettvetélkedõ (1993 és 1999). A vetélkedõbe lelke-sen bekapcsolódó mintegy száz diák és ifjú se-gítségével a helybeli magyar lakosság körébõl854-en töltötték ki az erre az eseményre vo-natkozó kérdõívet. Ezt a versenyt is gazdagkiállítás követte. A második vetélkedõn a megyetíz iskolájából résztvevõ csapatok közös ki-ránduláson ismerkedtek a Barcaság emlékhe-lyeivel, megtekintettek egy ereklyékrõl és em-lékhelyekrõl készített filmet.

I. és II. világháborús vetélkedõ (1994). Tízcsapat vett részt. A vetélkedõ meghívottja voltnéhány világháborús veterán, akik élménysze-rûen emlékeztek vissza az akkor átélt ese-ményekre.

Barcasági helynévvetélkedõ (2000). Négyfa-lusi, brassói, tatrangi, zajzoni, apácai, barcaúj-falusi gyerekek bizonyították, mennyire ismeriktelepülésük és vidékünk hagyományos hely-neveit.

Versmajális (2002). Ezen a Zajzoni RabIstván-évfordulóra szervezett rendezvényentöbb mint kétszáz tanuló vett részt nemcsak amegye valamennyi iskolájából, hanem a szé-kelykeresztúri Orbán Balázs Középiskolából is. A

vetélkedõk igen változatosak voltak: vers-mondás, versértelmezés, Zajzoni Rab Istvánvetélkedõ, rajzverseny, fogalmazásverseny,fõzõverseny. A teljesítményt versezüsttelmértük.

VERSENYEKAz I–IV. osztályosok minden tanévben nagyon

szép eredményeket értek el a tehetségkutatóversenyen, amelynek 1998-as szakaszátiskolánk szervezte meg. A mesemondó-versenymegyei szakaszán is minden alkalommal résztvettek és három alkalommal jutottak el azországos döntõbe, ahonnan legutóbb elsõ díjjaltértek haza. Rendszeresen részt vesznek aKurutty mûveltségi vetélkedõn. 10-15 V–VIII.osztályos diák vett részt az utóbbi két évben akisújszállási Arany János Iskola által szervezettArany-napok irodalmi versenyein éspályázatain, számos díjat hozva haza. 1995-tõlminden évben megszervezzük az Implom Józsefhelyesírási verseny iskolai szakaszát, amelyenminden évben 15-20 középiskolás diák veszrészt. Minden alkalommal bejutottak ketten-hárman a regionális döntõbe és egy alkalommalegy tanulónk részt vett a verseny magyarországidöntõjén. 1995-tõl a Szép magyar beszédversenyen vesz részt évente 20-25 tanuló. Négyalkalommal vett részt a helyi verseny nyertese akolozsvári országos döntõn, és egy alkalommaleljutottunk a gyõri nemzetközi versenyre, aholtanulónk Kazinczy-érmet és még két különdíjatkapott. Ezért a teljesítményért a Tanügyminisz-térium oklevéllel és egy görögországi kirán-dulással jutalmazta. Az Édes anyanyelvünkverseny országos döntõjén egy alkalommalvettünk részt.

Az elmúlt 13 év alatt négyszer szerveztünkszavalóversenyt március 15-e tiszteletére. A dí-jakat a RMDSZ helyi szervezete biztosította. Di-ákjaink tizenegyszer vettek részt országos sza-valóversenyeken (Gellért Sándor, Versben búj-dosó, Reményik Sándor, Anyám fekete rózsa,Kriza János, Bartalis János), a legtehetsége-sebbek III. díjat vagy dicséretet kaptak. Iskolánkcsapata részt vett a következõ vetélkedõkországos döntõjén: József Attila irodalmi ve-télkedõ (Brassó), Tamási Áron vetélkedõ(Sepsiszentgyörgy), Kõrösi Csoma Sándoranyanyelvi vetélkedõ (Kézdivásárhely) és a Kár-pát-medencei anyanyelvi táborban szervezettvetélkedõkön. A Mikes Kelemen magyar nyelv ésirodalom tantárgyverseny országos döntõjérehét alkalommal jutott el diákunk. A szovátai al-ternatív irodalmi versenyen iskolánkat két alka-lommal képviselték. Az Április 11. irodalmi kre-ativitásverseny országos döntõjére kétszer jutot-tunk el, egyik diákunk különdíjat kapott.

KIÁLLÍTÁSOKTemplom és iskola (1992), 1848 a Barcasá-

gon (1993), Barcasági szemle (2000) a Bar-caság értékeit bemutató néprajzi kiállítás, a-melyet Dávid Ibolya, Magyarország akkori i-gazságügyi minisztere is meglátogatott, gyer-meknapi rajzkiállítás (2001) a megye magyarkisiskolásainak a Hétfalusi csángó népmesékalapján készült rajzaiból, húsvéti írott tojáskiállítás (minden évben).

HAGYOMÁNYOK FELELEVENÍTÉSEIskolánkban hagyománnyá vált a farsangte-

metés felelevenítése, amelyet mindig farsangibál követ. Háromszor sikerült feleleveníteni aGergely-járás szokását, amelyet rántottaevéskövetett.

Minden húsvét elõtt Barkó Etelka tanárnõ í-rott tojás tanfolyamot tart az iskola tanulóinak.

Az I–IV. osztályosok ezek mellett minden év-ben szerveznek karácsonyi, anyák napi és évzáróünnepélyeket.

GYEREKEGYÜTTESEKA Kis Gergelem gyermektánccsoport, a 2001

szeptemberétõl rendszeresen mûködõ táncházgyümölcse. Már bemutatkoztak Négyfalunkívül Zajzonban és Brassóban is.

A Kéknefelejcs Tánccsoport is nagyrészt isko-lánk tanulóiból áll. Õk már számos alkalommalfelléptek külföldön is.

Iskolánk furulyásai és kórusa Bálint Ibolyatanárnõ vezetésével nagyon gyakran tették em-lékezetessé a különbözõ ünnepi alkalmakat.

EGYEBEKIskolánk Hétforrás nevû diáklapjába eddig

több mint 45 tanuló írása jelent meg. Az 1993-tól 2000-ig mûködõ sulirádió élmény volt szer-kesztõi számára is. Iskolánk vendégei voltak, aHétfalusi Magyar Mûvelõdési Társaság meg-hívottjaiként: Kányádi Sándor, Binder Pál,Seres András, Tonk Sándor, Halász Péter, BederTibor. Iskolánkban többször lépett fel KozsikJózsef és Kozsik Ildikó, Mátray László, MárkAttila. Minden évadban 20-30 diákunk szer-vezett módon látogatja a Tamási Áron Színházelõadásait, a kisiskolások pedig rendszeresenkoncertleckékre jártak.

KIADVÁNYOKMagyar iskolák a Kárpát-kanyarban (1992).

Iskolatörténet, amelynek megírásakor mintegy20 diákunk gyûjtött több mint 200 személyrevonatkozó, kb. 2000 adatot.

A Barcaság 1848–1849-ben (1998). Egyiktanulmányához tanulóink közel 1000 kérdõívettöltöttek ki.

Simon Enikõ

A felsorolás természetesen hiányos, de a hely-szûke nem enged többet.

És hadd zárjuk ezt az ismertetést a névadóünnepség tizedik évfordulóján elhangzott be-számoló zárószavaival: „Örvendetes, mint a-hogy az adatokból is hallottuk, már van egy jóbõ osztályra való utánpótlásunk. Én bízom ajövõben!”

Török Beatrix

K ö z é p i s k o l á n k T á m o g a t ó n kA Hétfalu e lapszámának

megjelenését újból kisújszállási barátunk, Nagy István támogatta.

Köszönet érte!

*

A tatrangi Általános Iskola épülete.

pag. 17

* S z e r k e s z t õ s é g : R O - 2 2 1 2 N é g y f a l u , G e o r g e M o r o i a n u u t c a ( N a g y ú t ) 8 7 . s z á m * Te l e f o n : 0 2 6 8 / 2 7 5 7 7 3 *

4. oldal H É T F A L U IX. évf. 5. szám

K a p c s o l a t a i n kA másokkal való érintkezés, találkozás, együtt-

mûködés az egyén, de a közösség lételeme is.A ’70-es, ’80-as évek kényszerû szûk határo-

kon belüli begubózása az egész ország nagyfokú,lassan és nehezen pótolható lemaradásáteredményezte, a közösségi felelõsségtudatot, atársadalmi szerepvállalás igényét talán gyógyít-hatatlanul elsorvasztotta.

Egy iskola megmaradásának, de a benne ta-nuló diákok eredményes felkészülésének, har-monikus személyiségfejlõdésének is fontos fel-tétele a hasonló közösségekkel való rendszeres éskölcsönös kapcsolata. Most, amikor a„megreformált” tanügyi törvényt kormány-rendeletekkel, módosító határozatokkal egyre-másra „újrareformálják”, a felmérési és ér-tékelési rendszert nem ciklus elején, hanem vé-gén változtatják, ennek fontosságát fokozottanérezzük. Stabil viszonyítási alapot, tájékozódásitámpontot nyújthat, tárgyilagos önismereteteredményezhet.

A más iskolák által vagy az itthon más tanin-tézmények részvételével megszervezett verse-nyek, vetélkedõk jó alkalmat nyújtanak diá-koknak és pedagógusoknak arra, hogy a nemmindig objektív felmérések miatt elbizony-talanodó önértékelésük, az alternatív tanköny-vek és a nem pontosan megfogalmazott tantervielvárások labirintusában tapogatózó igé-nyességük helyrerázódjon.

Ezt a célt szolgálja például 1993 óta a márXX. fordulót megért matematika körverseny, a-melyet félévenként felváltva szerveznek meg arésztvevõ iskolák: a baróti Baróti Szabó Dávidés Gaál Mózes, s székelykeresztúri OrbánBalázs, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes, anégyfalusi Zajzoni Rab István, a brassói ÁprilyLajos és a segesvári Mircea Eliade Középiskola.Mintegy 200 V–XII.-es diák méri össze ilyenkormatematikatudását, köt új ismeretséget vagyelevenít fel régebbi kapcsolatot. Az õket kísérõ20-30 szaktanár sort kerít ilyenkor tapasz-talatcserére, egy-egy gyors szakmai megbe-szélésre, követelményegyeztetésre is.

Kikapcsolódásra, energialevezetésre, de ké-pességfelmérésre vagy éppen érettségire valófelkészülésre is lehetõséget adnak a gyakoriatlétika-, kosárlabda- vagy labdarúgó-ver-senyek: Négyfaluban a rendszeresen megszer-vezett városi bajnokságokon, Udvarhelyen,Brassóban, Sepsiszentgyörgyön, Segesváron.

A helybeli iskolák magyar tagozataival már1990-tõl próbáltunk együttmûködni. A vaká-ciókban a három iskola tanárainak bevonásávalközös felvételifelkészítõket szerveztünk a VIII.-osdiákoknak, a matematika körversenyen és akisújszállási Arany-napokon helyet adunk csa-patunkban a bácsfalusi és a hosszúfalusi iskolákügyes V–VIII. tanulóinak is, rendezvényeinkenmindig szívesen láttuk vendégül õket. Mind-annyian nyernénk, ha sikerülne ezt a kapcso-latot sokszínûbbé, több téren mûködõvé, köl-csönössé tenni.

Nemcsak rajtunk múlott, hogy a Nagy Mó-zes-, Mikó-, Mikes-napokra való meghívásokmost szünetelnek, pedig diákjainknak jó edzés és

maradandó élmény volt a tudományos dolgo-zatok megírása, bemutatása ezeken a rendez-vényeken az 1993–1998-as idõszakban.

Azt is sajnáljuk, hogy próbálkozásaink elle-nére, a szomszédban levõ Áprily Lajos Közép-iskolával a kissé egyoldalú, alkalomszerû kap-csolatot nem sikerült rendszeresen kölcsönössétenni. Pedig tevékenységünk hasonló, éshisszük, hogy közösen eredményesebben felel-hetnénk meg a Brassó megyei magyarság ok-tatási-nevelési igényeinek.

A testvérkapcsolatok során egymás iskolai é-letébe kóstolhatnak bele a diákok, de alkalomnyílik közös bulikra, kirándulásokra, barát-ságok kiépítésére is. 1995–1999 között a se-gesvári Mircea Eliade Középiskola és iskolánk2-2 osztálya között mûködött testvérosztályikapcsolat. Mostani IX. osztályunk júniusban abudapesti Evangélikus Fasori Gimnáziumbalátogat, ahonnan testvérosztályával, egy ottaniIX.-kel együtt tér vissza. Reméljük, azosztályfõnökök energiájából, a szülõk anyagilehetõségeibõl, a tanulók érdeklõdésébõl futjamajd egy 4 éves kapcsolatra.

A testvérosztályi kapcsolatok idõtartamaszükségszerûen négy év, ezzel szemben a kisúj-szállási (Magyarország) Móricz ZsigmondGimnáziummal és az Arany János Általános Is-kolával kialakult testvériskolai kapcsolatok – ot-tani és itteni igazgatócserék, politikai változások,anyagi nehézségek ellenére is – tartósnakbizonyulnak. A kapcsolat jövõje szempontjábólis biztató számunkra, hogy az utóbbi két évbena négyfalusi Városi Tanács jelentõs részt vállaltdiákjaink útiköltségének fedezésébõl. Matema-tika-, biológia-, anyanyelvi vetélkedõkön,iskolanapokon való részvétel, tanárok köztibeszélgetések, tapasztalatcserék, vendéglátó ésvendéggyerekek közt kialakult, évente felújítottbarátságok erõsítik ezt a köteléket. Minden ilyenlátogatás nyomán iskolánk könyvekkel, tan-szerekkel, modern didaktikai eszközökkel gaz-dagodik, amit élményekkel, szellemi értékekkelpróbálunk viszonozni. Bár a tavalyi Zajzoni-napokra nem jöhettek el kisújszállási barátaink,reméljük, hogy önkormányzatunk további se-gítségével lesz még alkalom vendégül látni õket.

A hazai és magyarországi alapítványokkal, e-zek képviselõivel való együttmûködés számosdiákunk nyári táborozását tette-teszi lehetõvé.Beder Tibornak köszönhetõen a JulianusAlapítvány, Veres Emese közbenjárásával aForráshely Alapítvány tette lehetõvé több évenkeresztül V–VIII. osztályos tanulók részvételét aReménység-szigeti táborban, valamint aCsáfordjánosfáján szervezett Kárpát-medenceimagyarságismereti táborban. A Brassói Lapokközvetítésével középiskolás diákok nyaralhatnakévente a szegedi ifjúsági táborban. A kisebbek atuzséri népismereti és kézmûves, valamint agyulakutai néptánctáborból tértek gazdag él-ménycsomaggal haza. A Széchenyi Kör pályá-zati felhívására írt dolgozatok jutalmaként1992-tõl 2000-ig évente 2-3 diák szintén résztvehetett magyarországi nyári táborozáson. ARákosmenti Kulturális, Sport és Mûvészeti

(Folytatás az 1. oldalról)Ezt a célt is szolgálja a faipari szakosztályok

beindítása, mert az asztalosság, a fafeldolgo-zás, az asztalosmesterség mindig is ha-gyományos volt környékünkön. A jövõbenszándékunkban van egyéb hagyományos, he-lyileg igényelt mesterségek felé is nyitni.

Azonban ebben az évben még megmarad amár jól bevált faipari szak, amelyre várjuk ajelentkezõket az õsszel kezdõdõ tanévben.

4. Számítógép ismerete és használataKözépiskolánk megalakulása óta nagy volt

az érdeklõdés, mind a tanulók részérõl, mind ahelyi közösség különbözõ csoportjai részérõl, aszámítástechnika iránt. Ennek az állandóanfokozódó érdeklõdésnek, igénynek tettünk,teszünk eleget a matematika–informatikaosztályok folyamatos indításával. Az elsõévekben gondot okozott a megfelelõ gépekhiánya. Az évek során azonban sikerült szá-mítógép-állományunkat állandóan növelni éskorszerûsíteni.

Ma már, a kormány informatizáló prog-ramjának és a négyfalusi Városi Tanács támo-gatásának köszönhetõen – romániai mércévelmérve –, a lehetõ legmodernebb, 26 nagy telje-sítményû (PENTIUM–IV) számítógépbõl állóhálózattal felszerelt informatika laboratóriu-munk van.

Ez az egyik fõ érvünk és reményünk a mate-matika–informatika osztály beindítására a jö-võ tanévben is.

•Az ezredvég felfordult értékrendû világában

egy tíz évvel ezelõtt be(újra)indult magyarelméleti középiskolának nehéz megtalálnia aztaz utat, amely az õt létrehozó és éltetõközösséget szolgálva, a diákok, a szülõk, a tár-sadalom igényeinek kielégítéséhez vezet.

Nehéz eredményesnek lenni, hiszen az ered-ményesség sok mindent jelent: a tanulókszempontjából segítséget jövõterveik valóraváltásához, a szülõk jobb és könnyebb életetszeretnének gyerekeik számára, a társadalomaz állandóan változó körülményekhez alkal-mazkodni tudó generációkat igényel, a tanárokpedig igyekeznek az elõbbieket mind meg-valósítani, az igazi emberi értékek feladásanélkül.

Papp Árpád

Alapítvány, személy szerint Reuter László, majdEdelényi-Szabó Zsuzsanna kitartó munká-jának köszönhetõen 8 év alatt több mint 40 kö-zépiskolás felkészülésének jutalma 3-4 heti be-kapcsolódás volt a budapesti Balassi BálintGimnázium életébe.

Igyekszünk meglévõ kapcsolatainkat ápolni,erõsíteni, de újakat is létrehozni, mert ezek je-lentõsen hozzájárulhatnak iskolánk megma-radásához. Miklós Melinda

I s m e r t e t é s

A boricát éltetõ iskolaA tatrangi magyar tagozatA tanórákon kívül szervezett kirándulások,

versenyek, vetélkedõk, sporttevékenységekhozzájárulnak a tanulók önismeretéhez, tisz-tázzák hovatartozásukat és fejlesztik közösségiérzésüket. Koszta István gyermekboricásaiazzal, hogy legeredetibb népszokásunkatéltetik, egyben iskolánk hírnevét is öregbítik.2002-ben például Kézdivásárhelyen, a négy-falusi Szent Mihály-napokon, a brassói õszisokadalomban léptek fel megérdemelt sikerrel.

Fontosak számunkra iskolánk belsõ rendez-vényei, az itthoniak, melyekkel az iskola helyetkeres magának a közösségben, szolgálja is azt,és szükségessé is teszi magát. Ezért szervezzükévente a március 15-i emlékünnepélyt, 1996-ban a 48-as vetélkedõt, 2003-ban a ténya-nyaggyûjtéssel elõkészített hagyományõrzõversenyt. Ezt szolgálják a mûkedvelõ színját-szók elõadásai is. A bajusz és A fülemüle címûdramatizált játékokat azonban nemcsak itt-hon mutatták be, hanem Négyfaluban, Zaj-zonban és Krizbán is, a Petõfi szülei címû da-rabbal pedig a hosszúfalusi református gyü-lekezetet látogatták meg.

Azért, hogy gyermekeink és szüleik értékel-hessék az iskola által nyújtott lehetõségeket,számunkra fontos, hogy tanulóink résztvehessenek a városi iskolák által szervezettrendezvényeken. Ezért küldünk hat éve 6-8gyereket a MATÁB-ba, veszünk részt az elemiiskolások tehetségkutató rendezvényein. Ezértvettünk részt ’93-ban és ’99-ben a négyfalusiZRI Középiskolában szervezett vetélkedõn sennek az itthoni elõkészítésén, ’92-benhónapokig tartó lelkes készülõdés után aTemplom és iskola vetélkedõn, ’94-ben aVilágháborúk a Barcaságon témájú versenyenés ugyanilyen témájú kiállításokon; 2000-benpedig a barcasági helynévvetélkedõn; 2002-ben a Brassóban szervezett helytörténetivetélkedõn.

Tanulóink írásai megjelentek a Napsugár-ban és a Cimborában.

Egy diákunk egy szavalóverseny országosdöntõjén szerzett I. helyet.

Úgy látjuk, azok tanulnak itthon, akik meg-értették, hogy mindaddig, míg részei vagyunkaz értékek „vérkeringésének”, itthon maradvanem veszítenek, hanem nyernek: szabadidõt,barátságot, egy méltó helyet szülõfalujuk kö-zösségében. Ez utóbbit igazolja az a szokásunkis, hogy farsang végén kukoricaestet szer-vezünk, melynek bevételét a nyolcadikosokkicsengetési költségeinek fedezésére fordítjuk.Azt, hogy itthonról is elérhetõ a közelebbi s atávolabbi nagyvilág, táborokkal tesszüklehetõvé: tavaly Szegeden táboroztunk, idén acsernátoni kézmûvestáborba készülünk.

A nagy tantermek megfelezésével a követ-kezõ tanévben minden magyar tanulószámára biztosítjuk a délelõtti oktatást. Dél-utánra más, pedagógusok felügyelete mellettioktató-nevelõ tevékenységek maradnak.

Székely Melinda

pag. 18