NAKlapA NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA LAPJA

Á L L AT T E N Y É S Z T É S | N Ö V É N Y T E R M E S Z T É S | É L E L M I S Z E R I P A R | V I D É K F E J L E S Z T É S | K E R T É S Z E T | E R D Õ - , V A D - É S H A L G A Z D A S Á G

Aratás 20144-7. oldal

Kamarai etikai kódex15-19. oldal

Kujáni tanya 10-11. oldal

Sikertörténeta Homokhátságon 30. oldal

2014. július-augusztus II. évfolyam 7-8. szám

Nyitva tartás:naponta 10.00-18.00 óráig

Helyszín:

DE Agrártudományi Központ(Debrecen, Böszörményi út 138.)

Az ország

egyik legjelentősebb

agrárkiállítása

Debrecen

2014.

augusztus 17-20.

DEBRECENBE KÉNE MENNI…

Centr

um Sc

ienti

arum

Agr

icul

tura

e et Rerum Oeconomicarum

Universitatis Debreceniensis

DE AGTC

Helyszín:Debrecen, Böszörményi út 138.

Cégnév

Név

Beosztás

Ir.szám, város

Cím

E-mail

A kupon felmutatója20% os kedvezményt kapa XXIII. Farmer-Expo Szakkiállítás

belépőjegyének árából!

A kedvezmény más kedvezménnyel nem vonható össze!

…AHOL AZ ÜZLET KÖTTETIK!

Bővebb információ: V-Trade Kiállítások Kft. • www.farmerexpo.hu • Tel.: 06 52/436-012

HIRDETÉS

Tisztelt Olvasó!Ha egy átlagosan tájékozott, újságot rendszeresen kézbe vevő, híradót néző polgárt megkérdezünk, hogy melyik or-szág lehet hazánk legnagyobb gazdasági partnere, valószínű azonnal rávágná: Németország. Ha az agrárium kivite-lével és behozatalával kapcsolatban is feltennénk a kérdést, hasonló lenne a válasz. De hogy kik állnak a dobogó többi lépcsőjén? Ebben a kérdésben, úgy vélem, nagyobb lenne a bizonytalanság. Nos, elárulom: Romániáé az ezüstérem. Az eredmény pedig nem a jelenleg éppen ismét veszélybe került államközi kap-csolatoknak, sokkal inkább a határon

átnyúló, gazda és gazda közötti együttműködésnek köszönhető. Mindez a júniusi Kárpát–medencei Magyar Gazdák Fórumán jutott eszem-be, és ismét megerősítette számomra az eff éle találkozók hasznát. Szinte nem múlik el úgy hónap a Kamarában, hogy ne fogadnánk határon túli szervezetek képviselőit és egyre gyakrabban hívják a NAK tisztségviselőit is felvidéki, erdélyi vagy délvidéki eszmecserére. A júniusi budapesti találkozón kilenc régióból tizenkilenc szervezet képviseltette magát. A kívülállók egy része olcsó protokollnak, divatosan tetszelgésnek vélheti, de mi a közeljövő talán egyik legfontosabb stratégiai feladatának tekintjük a Kárpát-medencei magyar gazdák kapcsolatainak újjászervezését.Szokás a közép-európai régió történelmi szétszabdaltságát számos baj gyöke-rének tekinteni, és ebben van is sok igazság. Az elmúlt két évtizedben, jóllehet politikai akadálya nem volt, az elszakadt gazdasági kötelékek nem fűződtek újra a kívánt mértékben, és ezért a helyzet haszonélvezői is tettek egyet és mást. Az uniós csatlakozás idején sem ismertük fel a lehetőségeket, valamiért nem vettük komolyan, pedig a Kárpát-medence agrár-újraegyesítésének csak nyertesei lehetnek.És mivel tudná ezt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara segíteni?A legfontosabb, hogy felhívjuk tagjaink és tagszervezeteink fi gyelmét, hogy a határon túliak nem csak vetélytársak, hanem partnerek is lehetnek. Nyelvi és kulturális akadály nincs, lassan-lassan az infrastruktúrabéli különbségek is halványulnak. Ki lehetne használni, hogy a KAP különböző nemzeti támogatási programjai esetenként kiegészíthetik egymást. Nemrég módosítottuk a Kamara alapszabályát azért, hogy a határon túli gazdaszervezetek pártoló tagként bekapcsolódhassanak. Végeredményben egy közös Kárpát-medencei vidékfejlesztési stratégia megformálása a cél.De hogy a kisebb lépésekkel kezdjük: a Kamara rendezvényein, informá-ciós kiadványaiban a jövőben nagyobb teret biztosítunk partnereinknek. Szeretnénk lépéseket tenni azért, hogy leépüljön a láthatatlan bürokratikus „dzsungel”. Néha sokkolóan nagy papírmunka eredménye ugyanis, ha egy határon túli gazdatársunk magyarországi vásárokon, kiállításokon szeretné áruit bemutatni. A különböző hatóságokkal való kapcsolattartás sem mindig zökkenőmentes. Az elszakított nemzetrészek és régiók máig nem múló fájdalmakat hordoz-nak, és ez így is helyes. Azonban a történelem formálta helyzetből most, az Európai Unió keretei között, némi előnyt is lehetne kovácsolni. A szellemi és gazdasági erők egyesítése energiákat mozgósíthat.A közös együttműködés sikerében bízva kívánok jó munkát és egészséget!

Üdvözlettel: Győrff y Balázs, a NAK elnöke

NAKlap

Földbizottsági feladatokJól vizsgázik a kamara

2014. május 1-től, átmenetileg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának kell ellátnia a helyi földbizottságok funk-cióját. Ezáltal a Kamara feladata lett, hogy a földhiva-talok által megküldött adás-vételi szerződések alapján kiadja állásfoglalását, amelyet fi gyelembe véve, a föld-hivatal az adásvételt jóváhagyja, avagy a jóváhagyását megtagadja.

A Kamara Alapszabályának legutóbbi módosítása értelmében, az állásfoglalások kialakítása a megyei elnökségek feladatkörébe tartozik, azonban a teljes folyamat résztvevők széles skálájának együttműkö-désén alapszik.

Május 1. óta közel 1 000 adásvételi szerződés került a Kamara elé állásfoglalás kialakítása céljából, és ez mindenképpen felülmúlja a korábbi várakozásokat. A földhivatalokkal kialakított szoros együttműködés eredményeként felkészülten várhatjuk a következő hónapokat is, amikor az eddigitől jelentősen több, akár havi 3 000 – 3 500 új adásvételi szerződés beérkezésére számítunk.

Az eddigi tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy sikerült egy olyan, egységes döntési mechanizmust ki-dolgozni, mely a települési agrárgazdasági bizottságok vezetőségének előzetes véleményén keresztül biztosítja a helyi gazdák véleményének a megjelenését a döntés-ben. Ez tökéletesen megfelel a törvény által megszabott céloknak, így a helyi földbizottságok megalakításáig biztosított a földforgalom zavartalansága.

A K T U Á L I S 3

NAKlapI N T E R J Ú4

A vidékfejlesztés komplexitásaA hír rövid: Kis Miklós Zsoltot vidékfejlesztési államtitkárnak nevezték ki a Lázár János miniszter vezette Miniszterelnökségen. A hír azért is örömteli, mert Kis Miklós Zsolt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnökeként bizonyította rátermettségét e felelôsségteljes poszt betöltésére. Az új pozíció mindig ok arra, hogy beszélgessünk a jelenrôl és a jövôrôl, a tervekrôl, de az államtitkár esetében kibôvült a témakör azzal is, hogy mi lesz a korábbi tisztségekkel, mit profitál a kamarai múltból, hogyan képzeli el a végrehajtó hatalom és a köztestület kö-zötti együttmûködést.

▐ Mindenekelőtt gratulálok a kinevezéséhez, és eredményes munkát kívánok az elkövetkezendő években. ▐ Köszönöm szépen.▐ Talán nem Önnek kellene a kérdést feltennem, de mégis megteszem: miért Önre esett a választás az államtitkári poszt betöltésekor?▐ Valóban nem érzem magam kompetensnek arra, hogy erre a kérdésre én válaszol-jak. Csak feltételezni tudom az okát. Talán az elmúlt években végzett munkám, nyilatkozataim, a gondolkodásom, a magatartásom miatt esett rám a választás. Az a program, amit a kormány vidékfejlesztésként kezel, nagyon is jól beleillik az én elképzeléseimbe, s talán ez volt a közös pont ahhoz, hogy engem válasszanak. Egy jó programhoz megfelelő személyt kellett találni.▐ Az biztos, hogy a személyében egy fi atal, agilis, felkészült szakemberrel gazdagodik az államigazgatás. Mi volt az első gondolata akkor, amikor felkérték a posztra?▐ A felelősség terhe. Azt azért tudni kell, hogy azon túl, hogy megtisztelő, ha felkérnek egy ilyen magas posztra, az emberben más érzések, gondolatok is „elin-

dulnak”. Az óriási lehetőség mellett a felelősség érzése is hatalmába keríti az embert, ugyanis nagyon sok minden múlik azon a vezetőn, aki a hatéves uniós ciklus vidékfejlesztési forrásainak az elosztásáért felel. Az nyilvánvaló volt, hogy nemleges választ nem adha-tok, ezért egyeztettem az érdekképviseleti vezetőkkel, a Kamara prominens személyeivel, így megfontoltan tudtam dönteni. A felelősségem elsősorban a vidéki gazdák iránt nyilvánulhat meg, akiknek a jelenét és a jövőjét is befolyásoló döntéseket kell meghozni az államtitkárságon.▐ Szóljunk részletesebben is arról, hogy miért érzi ma-gáénak a kormány vidékfejlesztési programját…▐ Két fő irányvonalat említenék. Az egyik, hogy a kkv szektor szereplőit tovább erősítsük. Kicsire, közepesre, nagyra egyaránt szükség van Magyaror-szágon. Ám, hogy a vidékfejlesztésnek és az uniós támogatásoknak mindenki igazi haszonélvezője le-hessen, ahhoz nagyon fontos lesz az elkövetkezen-dő időszakban a mikro-, kis- és középvállalkozások kiemelt támogatása. A forrásokat - nem kizárva a nagyokat – , lehetőleg ezekre a területekre (kkv, csa-ládi gazdaságok) kívánjuk elsősorban „irányítani”. Ez nekem szívügyem már csak azért is, mert én is egy kisgazdaságból jövök, innen származom, így jól ismerem ennek a szektornak a problémáit. A má-sik gondolati elem a kézimunka-igényes ágazatok fejlesztése. Itt már a munkahelyteremtés kérdése is központivá válik. Olyan vidékfejlesztési politikát kell folytatnunk, hogy úgy növeljük a versenyképességün-ket, hogy közben munkahelyeket teremtünk. Ez nem egyszerű feladat, komplex módon kell gondolkodni a megvalósításához. Csak úgy tudjuk a munkahelyeket is megteremteni, ha a nagyobb kézimunkaerőt igénylő ágazatokat is folyamatosan fejlesztjük. Gondolok itt az állattenyésztésre, a kertészetre, a gyümölcstermesz-tésre... Nos, ezen elképzelések megvalósítását magam is jó szívvel támogatom.▐ Való igaz, hogy ezek az elképzelések nem mai keletűek Önnél, hiszen a Kamara alelnökeként is ezeket a célokat fogalmazta meg. Az Európai Unió az új költségvetési időszakában a vidékfejlesztésnek nagyobb szerepet szánt a korábbiaknál. Jó-e ez az irány?▐ Igen jó, hozzátéve azt, hogy nagyon sokan támad-ták az EU agrárpolitikáját, hiszen még az agrárbüdzsé léte is veszélybe került. Lehet szidni a rendszert, jó-magam is többször elégedetlen voltam a döntésekkel, az azonban tény, hogy a magyar agrárágazat az Unió agrárpolitikája nélkül rosszabb helyzetben lenne, mint ahogy most van. Ne felejtsük el, hogy a közvetlen kifi zetések, amelyek az egyes pillérből a gazdákhoz érkeznek, jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a gazdaságok életben maradjanak, versenyképesek le-gyenek. Ezeket a forrásokat hatékonyan, optimálisan kell felhasználnunk. Úgy látom, hogy a nemzeti hatás-körök bővültek a források felhasználásában, aminek van jó és rossz oldala egyaránt. Jó oldala azért, mert a

NAKlap I N T E R J Ú 5

tagállamok önálló programokat is létrehozhatnak, és a számukra legfontosabb vezérelveket tudják a progra-mokba beépíteni. Hátránya viszont, hogy azok a tag-országok, amelyek nagyobb társfi nanszírozást tudnak az uniós források mellé rendelni, azok több forrást biztosítanak az agrárium illetve a vidékfejlesztés szá-mára, így gyorsabban fejlődik a gazdaságuk, a vidéki életterük. A vidékfejlesztés ma már komplex módon jelenik meg a támogatáspolitikában is, ebben nem csak az agrárium van benne, hanem a vidék hagyo-mányos módon értelmezett fejlesztése, a környezet-gazdálkodás is, amelyben a biodiverzitás, a környezet megőrzése kapott elsőbbséget. Globális piacban kell ma már gondolkodnunk, ezért a versenyképességünk fejlesztésére nagyon is oda kell fi gyelnünk. A világban nem mindenütt él Közös Agrárpolitika, és nem min-denütt adnak támogatást. Fel kell készülnünk arra, hogy az EU-ban, hosszabb távon, meg fog szűnni ez a támogatás. Nekünk már arra kell számítanunk, hogy nem lesz forrás az agrártámogatásokhoz, így a mezőgazdaság versenyképességén fog múlni az ágazat jövője. Nyilván ez nem most és nem is a közvetlen közeljövőben fog bekövetkezni, de hosszú távon nem szabad ezt a jövőképet kitörölnünk a látókörünk-ből.▐ Lázár János miniszter úr kezében összpontosul az uniós forrás elosztása, ami 6700 milliárd forint…▐ Miután én is ebben a minisztériumban dolgozom, így nekem is lesz beleszólásom a pénzek elosztásába.▐ De nem olyan a terület önállósága, mint az előző kormányzati ciklusokban volt. Hogyan kezeli ezt a kér-dést?▐ Lázár miniszter úr pontosan tudja, hogy a források felhasználásának a legfontosabb bázisai a minisz-tériumban létrehozott államtitkárságok s az adott szaktárcák, így a Földművelésügyi Minisztérium is. Ezekkel a kormányzati szervekkel egyeztetve lesznek a források elosztva. A vidékfejlesztéshez nem csak az EMVA forrás mintegy 1019 milliárd forintja áll rendelkezésre, hanem más operatív programokból is részesülünk. Ilyen szempontból pedig nem rossz, hogy egy kézben összpontosul a forráskezelés, amit én üdvözöltem. A források felhasználásának összehan-golása könnyebb lesz, mint korábban volt, a döntés-mechanizmus egyszerűbbé, könnyebbé, világosabbá válik. Az uniós forrásokról tehát egy helyen dönte-nek, ám ha lesznek nemzeti forrásból fi nanszírozott programok, akkor azokat az adott minisztériumban menedzselik. ▐ Milyen programok folytatódnak az új pénzügyi cik-lusban?▐ Más struktúrában valósul meg a vidékfejlesztés, mint korábban. Nem pillérek lesznek, hanem hat prioritáson belül kell a forrásokat hatékonyan felhasz-nálni. A lényeg azonban nem változik, mert lesznek olyan fejlesztési, beruházási támogatások, amelyek a versenyképességet növelik elsősorban a kkv szektor-

ban, és főleg azokban az ágazatokban, amelyekben munkahelyeket tudunk teremteni. De támogatjuk például a fi atal gazdák indulását, az élelmiszeripari fejlesztéseket (itt a GINOP forrásokat is fel kívánjuk használni), a termelői csoportok létrehozását, működ-tetését.▐ A vidékfejlesztési államtitkárság Kecskemétre költö-zik. Mikor?▐ A költözésről a kormány elvi döntése már megszü-letett, így 2015. január elsejével már ott fog dolgozni az államtitkárság. Számomra elfogadható, hogy az államtitkárságunk vidékre költözzön, hiszen egyetértek azzal, hogy a vidékfejlesztésről szóló döntések vidéken szülessenek meg. Régóta vitatéma az államigazgatás Budapest központúsága, és biztos vagyok abban, hogy sok tárcánál indokolt a fővárosi jelenlét, de több mi-nisztériumnál viszont nem érvényesek ezek a szem-pontok. Jómagam egyébként számítok a Kecskemét környéki agrárértelmiségre is, hiszen Bács-Kiskun, Csongrád, Pest megyében igen erős az agrárértelmiségi potenciál. Itt a kkv szektor is erős, meghatározó, így a vidékfejlesztésnek is nagyobb szerep juthat ezekben a térségekben.▐ Muszáj beszélnünk a Kamaráról is. Ön innen nőtt ki, itt tanulta meg a köztestületi munkát, ami jelentősen eltér az államtitkári feladatköröktől. Mi lesz a kamarai pozícióival, és hogyan képzeli el az együttműködést a Kamara és az államtitkárság között?▐ Az elmúlt időszakban az volt a cél, hogy a köztes-tület megerősödjön, a szervezetei felálljanak, meg-kezdjék a munkát, és a kormányzati munkát haté-konyan segítse a döntéshozatalokban, a jogszabályok kialakításában. Nos, erről a hátországról továbbra sem mondok le, hiszen ez az együttműködés már jól működik. S hogy még hatékonyabb legyen a partner-ség, a kamarai alelnöki posztot továbbra is szeretném betölteni, mivel a két pozíció nem összeférhetetlen. A munka összehangolása így sokkal könnyebben kivitelezhető. Ne feledjük, hogy a köztestület áll a legszorosabb kapcsolatban a gazdálkodókkal. A fa-lugazdász hálózatán, és a több mint ezer küldöttön keresztül jól megjelennek a gazdák érdekei, az infor-máció áramlása oda-vissza jól működik, s a Kamara tudja a legjobban megmondani, hogy a gazdálkodók-nak mire van szükségük.▐ Végezetül: személyes kérdéssel kezdtük, zárjuk is azzal a beszélgetést. Mikor költözik?▐ Éppen ma (június 24-én, a szerk.) foglalom el az FM épületében V. Németh Zsolt úr korábbi állam-titkárságát, így – megelőzendő a kérdést – a személyi kérdésekről még nem tudok nyilatkozni. Reményeim szerint a korábbi apparátus egyben marad, senkitől nem kívánok most megválni, mert szükség van a hozzáértő szakapparátusra. És remélem azt is, hogy a kecskeméti költözés sem ritkítja meg nagyon a sorokat.

Hajtun György

A vidékfejlesztés-hez nem csak az EMVA forrás mint-egy 1019 milliárd forintja áll ren-delkezésre, ha-nem más operatív programokból is részesülünk. Ilyen szempontból pedig nem rossz, hogy egy kézben össz-pontosul a forrás-kezelés, amit én üdvözöltem. A for-rások felhasználá-sának összehango-lása könnyebb lesz, mint korábban volt, a döntésmechaniz-mus egyszerûbbé, könnyebbé, világo-sabbá válik. Az uni-ós forrásokról tehát egy helyen dönte-nek.

NAKlapN Ö V É N Y T E R M E S Z T É S6

Korai aratás meglepetésekkelKivételes az idei év: ritkán fordul elô, hogy Péter-Pál elôtt akár 10-14 nappal is megkezdôdik az aratás az országban. Meglepetést is okozhat egy-egy szép tábla búza, árpa, repce, mivel nem biztos, hogy annyit ad, amennyit mutat. Ahogy a jónak ígérkezô gyümölcsösök is sokat „alszanak még kint” az ég alatt...

Az utóbbi években nem fordult elő, hogy június közepén már beinduljanak a kombájnok. Pedig ez történt az idén, az ország déli részein az árpába ekkor vágtak bele először az aratók. Mindennek oka az igen enyhe tél, mely, s a me-

leg tavasz, illetve a csapadékos május, vagyis – az utóbbit kivételével - a normálisnak egyáltalán nem mondható időjárás. Az enyhe télnek még örültek is egyesek, aztán a száraz március, április egyáltalán nem kedvezett a növénytermesztők egy részének. Bár az enyhe tél miatt már februárban sokaknak fájt a feje előre: mi lesz itt tavasszal a kártevőkkel és kórokozókkal! S valóban, a legnagyobb gondot ezek okozzák manapság a határban, legyen szó gabonáról, gyümölcsről, vagy szőlőről.

Nagynak nagy, de...S habár a laikusok örültek a meleg tavasznak is, sokak számára hiányzott az eső. Ami aztán még éppen az utolsó pillanatban meg is érkezett májusban, hogy valóban csodát igézzen a vidékre. Mert mikor láttunk utoljára méternél magasabb repcét, vagy éppen 170 centis tritikálét? Bizony régen, holott ez most nem ritka. Szinte elvész egy-egy személyautó a táblák mellett – internetes mezőgazdasági fórumokon gyakran találkozhatunk ilyen képes beszámolókkal. Ahogy innen olvashatunk arról is, vajon milyen termés lesz az idén. A gazdák 4-6 tonnás hektáronként árpa és búza termésvárakozásokról számoltak be egymás között, de a szintén most aratandó rep-céről is sokan írták, hogy 3-4 tonnás hozammal számolnak. Természetesen hivatalos termésbecslések is napvilágot láttak. Így például Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke 4,5-5 millió tonnás búza termésre számít országos szinten. De a szakember hozzátette – ahogy korábban titkára Petőházi Tamás is nyilatkozott a NAKlapnak – áprilisban, de május utolsó hetében és aratás előtt is az idei időjárás miatt a szemre gyönyörű képet mutató növényi kultúrák még okozhatnak meglepetést. Ugyanis bejöttek a gazdák félelmei: aki nem tudott, vagy nem lépett időben, az bizony azt érzékelte, hogy ritkán tapasztalt gabonarozsda fertőzés sárgította el növényeit már április elején, s a gomba még a kalászokat is megtámadta, holott leg-inkább a leveleket és a szárat szokta inkább károsítani. Aki nem lépett időben - még a nagyobb taposási kárt nem okozó kora tavaszi permetezéssel -, az pórul járt.

A termés várható ára kedvező az állattenyésztők számára, hiszen olcsóbb lehet a takarmány főként a sertés- és baromfi tartók számára, míg a búzatermesztéssel fog-lalkozó gazdák egy hektárra jutó árbevétele a nagyobb hozamoknak köszönhetően várhatóan nem csökken a 2013-as összeghez képest.

A szakma és a közvélemény igazából mégsem erről beszél, hanem inkább a pocokról. Szinte bombaként robbant a hír: akár a termés tizedét is elviheti a pocokinvázió és a gombás megbetegedések. Ez nagyjából félmillió tonna. A növénytermesztők egyrésze úgy tűnik, későn ébredt. Ugyanakkor a hatóság sem állt a feladata magaslatán az eseti irtási kérelmek elbírálásánál. Késlekedtek, a tavasz elején nem vették komolyan a fenyegető veszélyt. A pocok az idén gradált, vagyis robbanásszerűen szaporodott meg

számuk az aratás idejére, s valóban sok táblán letarolták a termést, máshol érzékeny, akár 20-50 százalékos kárt okoztak. Ezért aztán a hatóság kiadta a Redentin nevű szer kivételes használati engedélyét. Csakhogy sokkal szabadabban lehet azt most használni - például szórható lett a szer, gabonában is használható stb. –, mint például 2012 elején kiadott engedélyezés szerint. Akkoriban ki-kötötték, hogy csak a pocok lyukakba szórható a véralva-dást gátló, minden melegvérű állatra – emlősre, madárra, és az emberre is – halálos veszélyt okozó hatóanyagot tartalmaz. Nem véletlenül írták elő, hogy naponta kell bejárni a kezelt területet és össze kell gyűjteni az elhullott rágcsáló tetemeket. Ha azt megeszi ugyanis egy ragadozó, akkor maga is megmérgeződik. Ráadásul a Redentint nem elég egyszer kijuttatni, hanem 10 nap múlva meg kell ismételni a kezelést. Vagyis jó hónapig fordulhat elő, hogy a kezelt táblákon méreggel, vagy mérgezett állattal találkozhatnak madarak, emlősök. A környezetvédők szerint túl nagy lesz az ára a termés megmentésének, várhatóan több száz védett ragadozó is elhullhat, vagy éppen az egyébként is csökkent számú fácán, vagy mezei nyúl, a rendkívül ritka fogoly állomány is gyérülhet. A gazdák viszont – főként az ország déli megyéiben – óriási károkat szenvedhettek el a pocok populáció ugrásszerű növekedése miatt.

A növényvédelem mellett nagy fejtörést okoz a ka-lászosokban gyakorta látható szárdőlés. Az időjárás, a sok csapadék miatt a szokásosnál sokszor nagyobb szárat fejlesztő növényeket a májusi viharos esők, szelek döntötték meg. Ez rövidebb szalma esetében nem okoz akkora gondot, mind hosszabbnál, ugyanis az előbbit a modern kombájnokkal nagyobb szemveszteség mellett is be lehet takarítani. Apropó szalma! A gazdák egy része a nagy tömeg miatt úgy tervezi, hogy magas vá-

NAKlap N Ö V É N Y T E R M E S Z T É S 7

góasztallal arat, mondván a szalmára nincs igazán szükség – a legtöbb helyen nem tartanak állatot –, másrészt az arató-cséplő gépek nagyobb szalmaterhelés hatására nem tudnak olyan minőségi és mennyiségi munkát végezni. Egy következtetést le lehet vonni: az idén lesz elég szalma, s vélhetően az ára is kedvezőbb lesz, mint például két éve, mikor hiány alakult ki.

De vajon hol áll meg a búza ára? Nos, ez az egyik fő kérdés a mennyiség mellett. Utóbbi alakulására – a hivatalos vélemények hiánya miatt – a már hivatkozott fóru-mok megszólalóira hagyatkozunk: ők 4-6 tonna közöttire becsülik a hektáronként átlaghozamokat. Ha bejön számításuk, akkor akár 5-5,5 millió tonna is lehet az összes búza termés. Egyéb gabonafélékből – árpák, rozs, zab, tritikálé – is megteremhet 2 millió tonna, így akár 7-7,5 millió tonna kalászos gabona teremhet ebben a szezon-ban. Szóval az ár! Nos, az ó termésű malmi búzáé szépen alakult ebben a szezonban, hiszen a tavaly augusztusi, szeptemberi tonnánkénti 51-52 ezer forintról május végére elérkeztünk a 60 ezer forinthoz. Aztán az utóbbi időszakban ez is gyors csökkenésbe kezdett. Hogy mennyi lesz az új termésé? A korábban már említett fi zikai piaci ár – 40-45 ezer forint tonnánként búza esetében – bőven eltér a tőzsdén kialakultaktól. Legalábbis a BÉT-en július-augusztusra 53 ezer forintot némileg meghaladó árak alakultak ki május végén. Azóta viszont – június végi jegyzés szerint – a malmi búza ára 46 200, a takarmánybúzáé 45 630 forintra csökkent 2014 augusztusára. Nagy kérdés, hogy ez tartható lesz-e. Ugyanis nagy mennyiség termett, ugyanakkor ebben az évben megint előfordulhat, hogy lényegesen szétválnak a minőséghez kötött árak. A gombás betegségek, de leginkább a búza sütőipari értékének – esésszám, terülési érték, hektoliter-súly – gyengüléséről még nem érkeztek hírek. Így talán elkerülhető, hogy a felvásárló kereskedők, molnárok az idén e szempontokra hivatkozva lejjebb nyomják az árakat.

És mi a helyzet külhonban?Az Európai Unió ugyanis még májusban döntött arról, hogy keleti szomszédunk helyzetén úgy is segít, hogy szabadabbá teszi piacát az ukrán termények előtt, vagyis egyébként is olcsó búzájukból az eddiginél sokkalta nagyobb mennyiséget vámteher nélkül szállíthatják az EU piacára. (Ukrajna az idén a tavalyi mennyiséggel, 22-22,5 millió tonna búza terméssel számol.) Mindez együtt akár érdemleges árcsökkentést is okozhat itthon. Nagy kérdés, hogy mi lesz a világpiacon, ami a szűkebb környezetünk árbefolyásoló tényezőit is módosíthatja. Kínában például, amely a világ legnagyobb búzatermelője és -fogyasztója, idén sok, 122,6 millió tonna búzát takarítanak be. Becslések szerint az ázsiai országban idén összesen 552,14 millió tonna búza, kuko-rica és rizs terem, 1,7 százalékkal felülmúlva a múlt évit. Eközben a három termény importja jelentősen, 34,3 százalékkal 11,5 millió tonnára esik.

Az Európai Unióban 2008 óta a legnagyobb búzatermést takaríthatják be az idén a Reuters által megkérdezett 12 elemző véleménye szerint: 137,5 millió tonna búza terem az EU-ban. Ez meghaladja a tavalyi 134,3 millió tonnát és a legtöbb 2008 óta, amikor 139,4 millió tonnát takarítottak be. Feltéve, ha nem szól közbe az időjárás, mint ahogy azt megtette Észak-Amerikában.

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) legutóbbi termés-becslése szerint az amerikai búzakészletek a vártnál gyorsabban csökkentek áprilisban, ami magasan tartotta a tőzsdei árakat és kihat a világpiacra is.

Mindenből sok lehetÉs sok minden vár még a gyümölcsökre és a szőlőre is. Megúsztuk a tavaszi fagyot, a virágzás idején igazából a házi kerti meggyesek szenvedtek nagyobb monília fertőzést, de ettől eltekintve azok, akik okszerű növényvédelmet alkalmaznak, ott megvédhető a termés. Méghozzá elég nagy termés, mert szépen kötött szinte minden növény, sőt kajszinál, almánál, körténél még mesterségesen csökkenteni is kell azok számát, hogy szép, darabos legyen a gyümölcs. A termelés oldaláról tehát jók az alapok. Más kérdés, hogy miként alakulnak egyéb tényezők, melyek fontosságára jó példa a föld eper piacának alakulása. Mert azok, akik a drága, hajtatásos módszert vetették

be, hogy korai és jó áron értékesíthető gyümölcsöt ter-meljenek, jórészt pórul jártak: a meleg tavasz miatt az üvegházival szinte együtt érett meg a szabadföldi eper, sőt, mindkét hazai termés már jócskán akkor jelent meg, mikor még sok olcsó import volt a piacunkon. Így aztán a bevételek sok termelő esetében elmaradtak a várttól. Következett a cseresznye és a meggy, méghozzá itt is előbb a megszokottnál: már május közepén megjelent a korai cseresznye és május utolsó hete előtt a korai meggy. A termés országszerte szép, a kérdés, hogy az árakat befolyásoló német és skandináv, balti piac mennyit vesz fel belőlük. Abból a termésből, amely meggy esetében a szokásosnál jóval kisebb lett, így még a szedési költséget sem fedő felvásárlási árak alakultak ki az ipari meggy esetében. Főként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében okozott ez gondot, az ottani szakemberek állami segít-séget kértek a kialakult kritikus helyzet kezelésére. Az ottani agrárkamara elnöke, Rácz Imre elmondta, hogy Szabolcsban mintegy négyezer hektár meggyültetvény van, és a termés jónak ígérkezik, még az idősebb fákon is, amelyek ötszáz és ezer hektár közötti nagyságú területet foglalnak el. A 15-20 ezer tonna meggynek nehéz lesz piacot találni, és főként a kevés fát gondozó, értékesítési szerződéssel nem rendelkező kistermelők vannak bajban. Ám a nagy termelők piaci pozíciója sem jó, hiszen a 80-110 forint közötti felvásárlási ár a termelési költségeket, a növényápolás- és védelem, a szedés, valamint a szállítás költségeit sem - vagy alig - fedezi.

Igaz azonban az is, hogy az idén a szokásos 19-20 milliméteres helyett annál kisebb, csak 16-18 millimé-teres meggy termett, azaz gyenge a minőség. A terme-lők persze a felvásárlók és a feldolgozók kartellezéséről beszélnek, mert szerintük ilyen alacsony árat semmi nem indokol.

Az agrártárca egyből zsebébe nyúlt és mintegy 15 ezer tonna ipari meggy felvásárlását támogatja 800 millió forinttal. Ez azok a termelői értékesítő szervezetek (tész), feldolgozót és termelők vehetik fel, amelyek késztermék - elsősorban üveges meggybefőtt - előállításával vállalják a mostani többlettermés kivonását a piacról. A tervek szerint a támogatás mértéke üvegenként 40 forint lesz. Nagy István államtitkár erről Érden, A NAIK (Nem-zeti Agrárkutatási és Innovációs Központ) gyümölcs-termesztési kutatóintézetének érdi kutatóállomásán beszélt kiemelve, hogy a piaci zavar most még csak az ipari meggyet érinti, de ha nem rendezik a problémát, az negatív hatással lenne az étkezési meggyre is.

Az őszi érésű gyümölcsöknél még nem lehet előre becsülni a kilátásokat, ahogy a szőlővel is sok minden történhet. Egy biztos, a szőlő virágzással nem volt gond, illetve csak ott, ahol nem gondoskodtak megfelelő nö-vényvédelemről: a peronoszpóra és szürke, illetve fekete rothadás a nedves melegben, míg száraz melegben a lisztharmat erősen fertőzhet.

Oltvai György

NAKlapM U N K Á B A N A K A M A R A8

A Kamara egy asztalhoz ülteti a termékpályák szereplõitNem múlik el úgy egy-egy termelési ciklus, hogy a híradásokban ne szerepelnének csalódott gazdák, akik arról panaszkodnak, hogy egész éves munkájuk megy veszendôbe, mert nem veszik meg tôlük a ter-mést, a tejet, az állataikat. A vérmesebbek ilyen-olyan termékbombák-ról, a szakszerûen fogalmazók piaci zavarokról beszélnek ilyenkor. Az egyéves születésnapját éppen hogy betöltô Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megalakítása mellett éppen az volt a legfôbb érv, hogy végre egy asztalnál ülnek majd a termékpályák szereplôi. A „rendszer” éppen az elmúlt hetekben vizsgázott, amikor például a tej- és gyümölcspia-con csaptak fel az indulatok. Az egyeztetésekben oroszlánrészt vállalt Zászlós Tibor a NAK alelnöke, aki a NAKlapnak nyilatkozott.

▐ A Kamara közleményben állt ki a tejtermelők mellett, akik látványosan tiltakoztak a külföldi dömping ellen. Hogyan lehetséges az, hogy az áruházláncok 30-40 fo-rinttal olcsóbban tudják a külföldi tejet árulni, jóllehet az előállítási költségek ott is hasonlóak?▐ Sőt mi több, a magyar tej az Európai Unióban az egyik legalacsonyabb átvételi áron tudja a kiváló minőséget biztosítani. Tehát aki azt meri mondani, hogy nem vagyunk versenyképesek, az nem tudja, hogy miről beszél. A problémát inkább abban látom, hogy vannak országok, akik nem tartják be azokat az uniós alapelveket, amelyeket a tehén tőgyétől a tejes bögréig be kellene tartani. Ezek elsősorban a termék eredete, a nyomon-követhetőség. Amíg nem vizsgáljuk azt, hogy miként lehet az, hogy egy országban kevesebb tej termelődik, mint amennyit forgalmaz, amíg nem tiltjuk és korlátozzuk, a vonatkozó uniós előírások, törvények maradéktalan betartatásával, a kétes szár-mazású és összetételű, sokszor nyomonkövethetetlen tej behozatalát, addig nincs igazi megoldás. ▐ Milyen trükkökkel szorítják le külföldön a tej árát?▐ Unión kívüli országból, feketén érkezett tejet hasz-nálnak, nem tüntetik fel, hogy növényi zsírral dúsított áruról van szó, de az is előfordul, hogy a szavatossági idő leteltével az UHT tejet újrapasztőrözik és csomagolják. Olcsóbb így „új életre kelteni” mint megsemmisíteni. A rejtett gazdaság az Unióban máshol is működik, legfeljebb a nagyságrendjében van országonként kü-lönbség.▐ Az úgynevezett piaci zavar „magyar találmány” vagy külföldön is van rá példa? ▐ Jóval kevesebb. Ausztriában egy termelő nagyobb biztonságban érezheti magát, ott elképzelhetetlen, hogy olcsó UHT dobozok árasszák el az áruházakat, de még jó minőségű magyar tej sem tud piacot szerezni! Az uniós, harmonizált jogszabályok mellett vannak védelmi mechanizmusaik. A közösségi jog sakktábláján nekünk is jobban kellene játszanunk, most néha inkább csak keressük a sakktáblát is. De arrafelé a hatóságok és a társadalom is elfogadóbb a gazdák érdekérvénye-sítésével szemben.▐ A Kamarának milyen javaslatai vannak? ▐ A minisztériumban tartott megbeszélésen számos

Túl a szezonon. A meggytermés nagyobb része ipari – rázott – meggyként kelt el. Kilogram-monként 50 forint körüli áron

A tejválság fenyegetô közelsége demonstrációhoz vezetett

NAKlap M U N K Á B A N A K A M A R A 9

Rekordtermés várható almábólAz elmúlt tíz esztendô átlagában évi 650 ezer tonna alma termett Magyarországon. Ezzel szemben az idén várhatóan 780-800 ezer ton-nát fognak szüretelni, ami azt jelenti, hogy jelenleg 150-200 ezer tonna gyümölcsnek nincs piaca. A Kamaránál folyamatosak az egyeztetések, melyekrôl Rácz Imrét, a NAK Szabolcs megyei elnökét kérdeztük. A régió adja a magyar almatermés több mint kétharmadát.

▐ Ha az adatokból százalékot számolunk, akkor a kapott számok még inkább aggodalomra adnak okot: a leszüretelt alma negyedé-ről kellene gondoskodni. Hogyan lehet az, hogy most ilyen bő lesz a termés?▐ A különböző fajták egyik év-ben több gyümölcsöt adnak, má-sik évben kevesebbet, ezen kívül az alma nagyon érzékeny az időjá-rásra. Szinte minden évben számolni kell fagykárral, de az aszály is megteszi a hatá-sát. Jórészt ennek köszönhető, hogy a magyar alma 7o százaléka úgynevezett ipari alma, amely feldolgozásra kerül, és csak 30 százaléka étkezési, jóllehet a fordítottja lenne a kívánatos. Most már látszik sok helyen, hogy apró gyümölcsök érlelődnek, ezért nem permetezik olyan gondossággal, hiszen látható, hogy léalmának lehet csak eladni. A helyzetet nehezíti, hogy almasűrítménnyel már most telítettek a raktárak, sőt tudunk arról, hogy Lengyelországban, idén tavasszal, a kilenc hónapig hűtőházban tárolt étkezési almát is lepréselték.▐ Egy kívülálló azt mondaná, ha nem gazdaságos, fel kell számolni az ültetvények egy részét.▐ A jó minőségű almára van igény, sőt, azzal szembesülünk, hogy az időnként jelentkező nagy tételű külföldi igényeknek nem tudunk megfelelni, mert nincs árualap. A megoldás inkább az lenne, hogy növeljük a termésbiztonságot, növe-kedjen az étkezési alma aránya. Ezt úgy lehet elérni, hogy kiépüljön a jégelhárító rendszer és minél több talajgenerátor működjön. A piaci zavarokat pedig azzal lehetne felszámolni, hogy épüljenek nagy tárolók, hűtőházak, ahol együtt lehet az a bizonyos árualap a nagybani értékesítésre. Régiónként lenne egy-egy ilyenre szükség. Az elmúlt húsz évben sorra zártak be a hűtőházak, például a nyíregyházi, valaha 5000 tonna almát is fogadni képes létesítményben ma bútorbolt és raktárak vannak.

A kamarai egyeztetéseken az fogalmazódott meg, hogy állami beavatkozás nélkül nem lesz elmozdulás. Szeretnénk, ha az új KAP ciklus vidékfejlesztési forrása a gyümölcstermesztés számára is biztosítana megfelelő támogatásokat. Ezt a kérdést a minisztériumi tárgyalásokon is felvetettük, és a kapott válaszok bizakodásra adnak okot.

Kádasi Bali Csaba

témát felvetettünk. Győrff y Balázs kamarai elnök azt javasolta, hogy először a termékpálya szereplőivel együtt, tárgyalásos úton kell megoldani a problémákat. A kiskereskedelmi áruházláncok csak egy része tagja a Tej Terméktanácsnak, a kívülállók most versenyelőny-be vannak. Nyugaton általános, ha egy meghatározó piaci testület reprezentatív, akkor a döntései a többiekre is vonatkoznak. Törekvésünk hogy a kamara, vagy önálló felhatalmazással, vagy a NÉBIH-kel karöltve, szigorú ellenőrzésekkel, betartassa a szabályokat. A magyar termelők tudomásul veszik a piaci versenyt, de a kétes minőségű, sok esetben élelmiszertechnológiailag manipulált, külföldi dömpingáruval nem tudnak és nem is kívánnak versenyezni.▐ A nyárelő másik feladványa a meggypiaci árutöbblet levezetése volt. Ebben a témában is először a NAK fo-galmazott meg javaslatokat, melyek végül a szaktárca intézkedései révén értek be. Ezentúl minden évben lehet számítani hasonlóra?▐ A Földművelésügyi Minisztérium összesen 830 millió forintos támogatást nyújt mintegy 10-15 ezer tonna meggy feldolgozásához. A Kamara kettős feladatot vállalt magára. Egyrészt a piaci zavarokat

okozó termés levezetését, és ebben az érdekelteket össze kellet hozni és a javaslatokat az állami szervek felé továbbítani. A másik keményebb dió: egy ágazati stratégia kidolgozását vállaltuk, amelynek hiányában tudomásul kell venni, hogy minden évben tűzoltásra lesz szükség. Véleményünk szerint, a túltermelést úgy lehet szabályozott keretek között tartani (mint ahogy erre külföldön van számtalan példa), hogy a termelők közösen, feldolgozó illetve tároló kapacitásokat birto-kolnak, melyet állami segítséggel fi nanszíroznak meg. Ezzel a piaci pozíciók stratégiai pontjait az ellenőrzésük alatt tartják. A „szövetkezés” lehet önkéntes alapú, de lehet állami vagy adott esetben kamarai indíttatású is. Ez a modell, amely hangsúlyozom, máshol kiválóan működik, gátat vethet a piac hullámzásának, mert jelentősen csökkenti a termelők kiszolgáltatottságát. A stratégia megalkotása a közeljövő egyik legnagyobb kihívása.

Kádasi Bali Csaba

NAKlapC S A L Á D I G A Z D A S Á G10

2014 – A Családi Gazdaságok Éve

Mese a meggybõl készült meggylérõl, a könnyezõ dánokról és az „õshonos” tulipánfáról

Esőben, kanyargós földúton jutunk el a tanya ka-pujáig, pontosabban dehogy föld ez: hamisítatlan hátsági homok. Legalább nem csinál sarat, ezért

lucsokban is lehet rajta haladni. A régiek lábnyomában járunk, hiszen a Kecskemétet Lajosmizsével összekötő „só hordó” út igen forgalmas volt valamikor, így a fő épület, a „kúria”, amely a környékbeli tanyák igazi központja volt, sok szállóvendéget fogadhatott. Sőt, még egy szélmalom is megélt a buckán, kövei most is láthatók. A sok lábon álló gazdaság és a szíveslátás ma ismét jellemző a birtokon, amely 1999-ben támadt fel haló poraiból, Kujáni Lászlónak és családjának köszönhetően.▐ Mi volt az a kényszerítő erő, amely a többdiplomás agrármérnök házaspárt arra sarkallta, hogy egy szebb napokat látott tanyán kezdjen új életet?▐ Nekünk már korábban is voltak földjeink, kevés őszibarack, némi szántó. Feleségem és én is főállásban a növényvédelemben dolgoztunk, több mint három évtizedet. Papír szerint hat munkahelyen, de ugyan-annál az íróasztalnál. A 90-es években, a leépítések elől menekülve döntöttünk úgy, hogy gazdálkodni kezdünk, és megvettük ezt a 15 hektár rossz szántót, a lepukkant épületekkel. Az első évben már megfi zettük a tanulópénzt. Míg a birtok felére ültetett csemetekert hasznot hozott, a másik oldalon ötszáz mázsa hagymát szántottunk be, mert nem tudtuk eladni. Azután lé-tesült a meggy- és kajszi ültetvény, a szőlőskert, ahol minden tudásunknak hasznát vesszük. A korszerű biológiai védelemnek, talajmunkának és a csepegtető öntözésnek is köszönhető, hogy középtávon, lekopo-gom, sikeresen gazdálkodunk.▐ De Önök nem álltak meg itt. Elég csak körülnézni a tanyán: a külső kemence felé eperfa bólogat, és a vendége-ket fogadó épület előtt rengeteg a virág. De van itt fedett „foglalkoztató”, tágas rendezvényház, dísztó, tanösvény. A polcokon saját címkézésű lekvárok sorakoznak. ▐ Elsősorban azért, mert örömünket leljük benne. Gazdasági haszna nem akkora, mint amilyen munkával jár, de komolyan vesszük a világ szavát, vagyis hogy több lábon kell állni, és minél több feldolgozott terméket kell előállítani. No, meg hisszük azt is, hogy a hoz-zánk hasonló gazdaságok jövője azon áll vagy bukik, hogy az emberek megismerjék az értékeinket. Ezért jönnek hozzánk iskolai csoportok. Egy jó házias ebéd elköltése után végigmennek az akácerdő körüli tanös-vényen, ahol 2200 féle növényt ültettünk az út mellé. Többségük nem őshonos, még tulipánfánk is van, de a gyerekek így is rácsodálkoznak. Tagjai vagyunk a NAK által létrehozott Kamra-túra programnak, a Csigatúra Ökoprogramnak, baráti társaságokat fogadunk, még Dániából is visszajárnak.▐ „Mit eszik” a magyar vidéken a csodálva irigyelt dán mezőgazdaság által kényeztetett ottani polgár?▐ Szeretik a meleg klímát, szeretik, hogy fi nom, édes gyümölcsöt szedhetnek a fáról, és nem a kényszersze-dett, utóérlelt otthonit kapják, élvezik, hogy Magyaror-

„A független magyar paraszt birtoka legyen sem felette nagy, sem fe-lette kicsi, de épp elég oly háznép eltartására, mely nem tesz és nem ír rendelkezéseket, nem parancsol, hanem maga fogja az eke szarvát, az ásót és kapát…” A Széchenyi Istvántól való gondolatot lépten-nyomon idézik újabban, amikor a családi gazdaságok kerülnek szóba. Nem vé-letlenül. Már a „legnagyobb magyar” évszázados soraiból is kiolvasható, hogy sokkal több ez, mint egy gazdasági modell, és különösen most, a XXI. század elején feltûnôek értékei. Most, amikor a vidéki munka-helyek megôrzése, a fenntartható élelemtermelés, a környezetvéde-lem, a biodiverzitás és a kulturális sokszínûség kiemelt cél. Aki pedig nincs teljesen tisztában azzal, hogy mit is jelentenek pontosan a fenti fogalmak, az látogasson el a Kecskemét melletti Kujáni Tanyára, ahol mindenre talál bôven példát.

NAKlap C S A L Á D I G A Z D A S Á G 11

A

v

szágon beérik a szőlő. Hiszik vagy sem, de a szemükben a paprikás krumpli a világ legjobb étele, jó magyar kolbásszal és fűszerekkel, és palacsintából sem tudunk eleget sütni. Igaz, mi kizárólag gyümölcsöt tartalmazó lekvárral töltöttük meg. És a hűvös dánok szeretik a magyar „érzelmes-őszinte” vendégszeretetet is, mindig van olyan, akinek potyog a könnye, amikor a kapuban búcsúzkodik. Óriási előnyök ezek.▐ Eddig minden olyan, mint egy tündérmese. A villany-út-közbiztonság hármasában fogant tanyaprogram áldásaira itt nincs vevő?▐ Dehogynem. Látni kell, hogy ameddig a villany ki van vezetve, ott válik el a világ. Azon túl csak nagyon idős nénik és bácsik visznek gazdaságot, sok az elhagyott tanya, előbb utóbb mindennek lába kél. Ha a cserepet elhordják, a falak napjai meg vannak számlálva. Sajnos, sok banda is fosztogatja a vidéket, mindennaposak a betörések. Az én tanyám körbe van kerítve, riasztózva, van kutya is, így is sokszor látom az időző autók fényszóróit a kerítés mellett. Ami pedig az utat illeti, nos, az sem csak azért kell, hogy mi a városba könnyebben eljussunk. A kamion nem tud bejönni, az út mellett kivágott akácok sarjai felsértik a teherautók ponyváját. Nekem az idén 150 tonna meggyet kellett ládába raknom, és kivinni az aszfaltos útig. Sajnos, hiába vannak programok, ha az önkormányzatok nem pályáznak, akkor kinek kellene? ▐ A Kujáni Tanya sikeres. Egy üzlet, ha beindul, tartja a mondás, akkor bővíteni kell!

A Családi Gazdaságok Éve jegyében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt kommunikációt biztosít a családi gazdaságok számára. A tradicio-nális magyar nemzeti értékek magasabb színvonalra emelésének segítése érdekében szükségszerû a hazai gazdálkodók értékeinek megjelenítése. A Kamara segítséget nyújt a termelõknek a piacra jutásban, annak érde-kében, hogy részt vehessenek a helyi értékesítés különbözõ formáiban a piacoktól kezdve a közétkeztetésen át a vendéglátásig, és hogy a helyben megtermelt élelmiszer helyben maradjon, azokat helyben dolgozzák fel, és helyben is értékesítsék. A családi gazdaságok megerõsítést szolgálja a 2014-2020 között a Vidékfejlesztési Program Rövid Ellátási Lánc tema-tikus alprogramja is. A kormányzat megkülönböztetett figyelmet fordít a családi gazdálkodók felkarolására, és segíti õket, hogy hozzájussa-nak a termeléshez szükséges ismeretekhez, megóvhassák a termõföld minõségét, illetve növelhessék termelési potenciáljukat. Magyarországon most több mint 460 ezer családi gazdálkodó, õstermelõ van, és a számuk folyamatosan növekszik.

▐ Két tanyahely is van a közelben, kacérkodtam a gon-dolattal. A földhivatalban megnéztem a telekkönyve-ket, próbáltam a tulajdonosok nyomára bukkanni. Az egyik személy neve melletti utca és házszám a megjelölt településen nem létezik. A másik utolérhetetlen, bár szü-letési dátumát tekintve már nem lehet az élők sorában, mégsem indult hagyatéki eljárás. Ezek 3000 négyzet-méteres, 3 aranykoronás birtokok, értékük akkor van, ha a hasonszőrűek, mint én, látnak bennük fantáziát. Sajnos, a jogi szabályozás másban is akadályoz.

Az itt látható, több mint száz négyzetméteres kon-ferenciaterem csak sok utánjárással valósult meg. A Rákosi érában hozott törvények szerint maximum 6000 négyzetméter lehet egy tanya mérete és ebből csak 3 százalék beépíthető. Számolja ki, ez mindössze 180 négyzetméter, és ebben már a gazdasági épületek is benne vannak. A bővítéshez területeket kell átmi-nősíteni, ezekhez mind talajvizsgálat, talajmentési terv és tucatnyi más költséges eljárás szükséges. Nekem

szerencsém volt, négy hónap alatt a végére jutottam az engedélyeknek, igaz a bank megbüntetett, mert hitelt kértem, és nem kezdtem el időben az építkezést….▐ A Kujáni modell tekinthető-e példaértékűnek? ▐ Azt tudomásul kell venni, hogy a tanyai családi gaz-daság is alapvetően árutermelő jellegű, a fő bevételt a gazdálkodás hozza. De balga az, aki a tálcán kínált lehetőségeket nem aknázza ki: a vendéglátást, a falusi turizmust, az egyedi élelmiszerek piacát. Mi például úgy kezdtünk el lekvárt gyártani, hogy a rázás után a fán maradt gyümölcsöt este behoztuk, üstbe tettük és reggelre már kész is lett. Néhány ezer üveggel készítünk, saját címkével ékestjük. Fesztiválokra és bemutatókra visszük, nem nagy haszonnal, inkább azért, hogy felmu-tassuk a minőséget. Mert erre most még szükség van.

A közelmúltban például 100%-os rostos meggylevet állítottunk elő, tartósítószer nélkül. Szép dobozt is ka-pott. Volt mégis kereskedő, aki azért nem forgalmazta, mert szerinte az emberek a sűrítményből felengedett, silányabb beltartalmú levek ízvilágához szoktak. Végül az egyik lánc szerződött velünk, ám alighogy elkezdte árulni, kivonult az országból. A szerencse forgandó, de soha nem adjuk fel. Ettől is olyan izgalmas az élet a Kujáni Tanyán.

Kádasi Bali Csaba

NAKlapÉ L E L M I S Z E R F E L D O L G O Z Á S12

Vágóhidak kontra vágópontokA vágóhidak és a vágópontok közötti különbséget még sokszor meg kell magyarázni. Annyit mindenki sejt, hogy az utóbbi szóösszetétellel a méretre utalnak az újkori szófejlesztôk. Mélyebbre ásva a témában azonban kiderül, hogy a törésvonal nem a nyelvészet, sokkal inkább a filozófia, pontosabban a gazdaságfilozófia mentén található. Éder Tamás, a NAK alelnöke szerint a magyar húsipar akkor mozdul el a holtpontról, ha a koncentrált, nagykapacitású vágóhidak és a lokális, egyedi termékek gyártóit kiszolgáló vágópontok egyaránt szárnyra kapnak.

▐ Van, aki indulattal csóválja a fejét, amikor felfedezi, hogy külföldi tőkehúst kí-nálnak neki a szupermarketben. Az egy dolog, hogy kevesebb az állat idehaza, de a vágóhídi és feldolgozói kapacitásunkkal is vannak problémák?▐ Kétségtelen, hogy a kilencvenes évek óta drámaian csökkent a sertés állomány. 10 millióból disznóból maradt 3 millió, eközben a húsipar összezsugorodása las-sabban ment végbe. Most az országban körülbelül évi hétmilliós a vágókapacitás. Nemzetközi összehasonlításban elaprózottan, elavult technológiájú üzemekben folyik a munka. Azt mondhatjuk, hogy a magyar húsipar XX. századi technoló-giával próbál helyt állni a XXI. században. Hogy milyen drámai a kép, arra hadd hozzak egy példát. Magyarországon körülbelül négy-négy és fél millió disznó kerül levágásra. Ez körülbelül annyi, mint amit Németországban - ahol évi hat-van-hatvanöt millió sertést vágnak- a negyedik legnagyobb húsipari cég teljesít. A probléma akkor válik világossá, ha hozzávesszük, hogy Németországban közel

180-190 vágóhíd működik, közel ugyanannyi, mint amennyi vágási engedéllyel rendelkezik nálunk, jóllehet a levágott állatok létszámában tizenvalahányszoros a különbség. ▐ Miért baj ez? Nagy országnak nagy vágóhíd, kis országnak kisebb dukál.▐ A vágás a mezőgazdaság nehézipara. Tömegáru, idegen szóval „commodity” jön be (sertés) és megy ki (félsertés, tőkehús). Mint majdnem minden tömegáru-nak, ennek is van tőzsdéje, így a tőkehús előállítója egy viszonylag transzparens, nyitott nemzetközi piacon versenyzik termékével. A versenyképességet viszont elsősorban az egy kiló húsra, a vágás során rárakódó költség dönti el. A szakemberek úgy látják, hogy ma a körülbelül legalább évi egymillió állatot befogadó vá-góhidak lehetnek csak eredményesek a piacon. Nálunk ezt ma csak egyetlen cég tudja. A modern vágóhídon, precíziós, lézerrel irányított gépek segítségével állítják elő a standard minőségű terméket. Emellett a környe-zeti terhelés is kisebb egy kilogramm húsra vetítve, mert a hatékony üzemben kevesebb gáz és forró víz fogy, hatékonyabb a hűtés.▐ Akkor hogyan boldogul Magyarországon az a közel 200 vágóhíd, amelyik nem jutott be a milliósok klubjá-ba?▐ Ez egy rendkívül bonyolult kérdés. Szakmai állás-pontom az, hogy a magyar sertésvágó-iparban jelentős konszolidációs kényszer alakult ki. A kicsi és közepes méretű vágóhidak egy része az elmúlt évtizedben a meglévő versenyképességi problémáit részbe azzal kompenzálta, hogy tevékenységének egy részét áthe-lyezte az adómentes területre. A 27 %-os itthoni ÁFA miatt sokan nem tudtak ellenállni a szürke- és fekete-gazdaságból jövő csábításnak. Ez a helyzet viszont, a „nem fair” piaci verseny keretei között gátolta az ágazat egészének szükséges átstruktúrálódását. Konzerválta a helyzetet, miközben „nem tudnak megnőni olyan cégek, amelyek így nemzetközileg is versenyképessé válhattak volna”. Ennek következménye az is például, hogy a nagy üzletláncok a tőkehús egy részét nem Ma-gyarországról, hanem például Lengyelországból vagy Németországból, esetleg Hollandiából szerzik be. A kiskereskedelmi láncok nem találtak ugyanis idehaza olyan vágóipari szereplőt, aki azonos minőségben, nagy mennyiségben, folyamatosan tudna szállítani az üzlete-ikbe. Azt persze nem lehet vitatni, hogy a hagyományos

Új bio vágópont Berekfürdõn

Hubai Imre tulajdonos, családi gazdálkodó az ünnepélyes átadáson elmond-ta: a vágópont és húsüzem évente 1000 szarvasmarha vagy 5000 sertés, valamint 250 ezer baromfi vágására és feldolgozására alkalmas. A Hubai család negyedszázada mûködõ biogazdaságában megvalósult üzem hosszú évek óta a legnagyobb beruházás a környéken, és a gazdaságon belül 10 új munkahelyet teremt és 75-öt segít megtartani. A vágópont a környékbeli családi gazdaságoknak nyújt értékesítési biztonságot azzal, hogy befogadja és feldolgozza a GMO mentes takarmányon nevelt állatokat. A 400 négy-zetméter alapterületõ berekfürdõi üzem támogatható költsége 150 millió forint, melynek a felét uniós és állami támogatás fedezte. Fazekas Sándor földmûvelésügyi miniszter a megnyitón tartott beszédében arra emlékezte-tett, hogy korábban a környék még a vágóhidak bezárásától volt „hangos”, alig maradt feldolgozó kapacitás. A most átadott létesítmény, amely élvezte a kormányzat támogatását, kielégítheti az õstermelõk, kistermelõk igényeit. Az egyszerûsített szabályozás a termékek piacra jutását segíti, egyben biz-tosítják a Nagykunságra jellemzõ ízek fennmaradását.

NAKlap Á L L A T T E N Y É S Z T É S 13

Javaslatok a kérõdzõk tartásának támogatásáraA kormány 2010 és 2014 között jelentôs erôfeszítéseket tett az állatte-nyésztési ágazatok talpra állítása, illetve megerôsítése érdekében. Ennek ellenére, a kitûzött célokhoz (növénytermesztési és állattenyésztési kibo-csátás egymáshoz viszonyított arányának javítása, áfa csökkentése, állat-létszámok növelése, új munkahelyek teremtése, belsô piac visszaszerzése, új piacok kiépítése stb.), sajnos legfeljebb közeledni sikerült.

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége üdvözli a kormány azon döntését, hogy az állattenyésztést a nemzetgazdaságon illetve a mezőgazdaságon belül, kiemelt ágazatként kezeli. Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a szektor a vidéki

munkahelyek megőrzésében, illetve újak teremtésében, a lakosság biztonságos és egészséges élelmiszer-ellátásában, valamint az ország külkereskedelmi aktívumának fenntartásában nagyon jelentős szerepet vállal.

Elodázhatatlan fejlesztésekMind a szarvasmarha-, mind a juh ágazat komoly kihívások elé néz a következő években, ráadásul fajlagosan a legnagyobb munkaerő foglalkoztató állattenyésztési szektorokról van szó. 2015-ben megszűnik az uniós tejkvóta rendszer, az eddigieknél kiélezettebb és hektikusabb tejpiacra lehet számítani. A húsmarha- és juh ágazatok kibocsátását, illetve export képességét számos tényező nehezíti: kiszámíthatatlan keleti piacok, befejezetlen mentesítési programok, elavult, felújításra szoruló épü-letek, technológiák és tenyésztés-szervezési infrastruktúra stb. Annak érdekében, hogy az elmúlt négy év pozitív eredményeit meg tudjuk őrizni, és az ágazatok stabil fejlődési pályára kerülhessenek, további jelentős fejlesztésekre van szükség.

Támogatások fenntartásaAhhoz, hogy az utóbbi időszakban elindult kedvező folyamatok folytatódjanak a szarvasmarha- és juh ágazatokban, a termelők saját forrásain kívül szükség van a jelenlegi támogatási szint fenntartására és más külső források bevonására. Ellenke-ző esetben a fejlődés megtorpanására, majd újra negatív irányba fordulására lehet számítani. A MÁSZ számítása szerint a két ágazatnak 2015 és 2020 között évente mintegy 50 milliárd Ft termeléshez kötött (uniós és nemzeti) támogatásra lesz szük-

takarmányon nevelkedett magyar sertés húsképlete jobb, mint az élelmiszeripari melléktermékekből, tudományosan összeállított koszton nevelkedőké.▐ Ez nem válik előnyünkké?▐ A tömegárunál sajnos nem, mert az ezt megvásárló „átlagos” fogyasztó nem kívánja, nem tudja megfi zetni a különbséget. Mielőtt az a kép alakulna ki az olvasóban, hogy a húsiparban csak nagyüzemi méretekben lehet boldogulni, gyorsan szögezzünk le valamit. A tömegárunak tekintendő félsertés és tőkehús előállításánál van előnye a nagyobb méretnek, mert itt a végtermék nem márkázott, nem speciális tulajdon-ságú, így versenyképességében csak a költség, vagyis az ár számít. A feldolgozás, a készítménygyártás már egy másik terület. Itt az eltérő minőség, a speciális, a helyi hagyományoknak megfelelő ízesítés, a márkázás lehetőséget teremt a kisebb méretben való sikeres működéshez. Ilyen lehetőséget teremt az is, ha kis piaci rések igényeinek kielégítését célozza meg egy termelő, így bioterméket, vagy bizonyos összetevőktől mentes terméket készít. Kolbász és kolbász között, disznósajt és disznósajt között igenis van különbség, és ezt a fogyasztó érzékeli és hajlandó is fi zetni érte. Ez teremt tehát lehetőséget a kisebb üzemeknek, így a vágópontoknak, amelyekben gyakran

kis feldolgozó üzem is működik. Helyben van, bioárut, hagyományos íz világot képviselő termékeket kínál-hat, vagy a háztáji vágások számára biztosít megfelelő, higiénikus hátteret. Minőségi alapanyagból minőségi terméket állít elő. Azt gondolom, hogy ezen a piacon még van fejlődési lehetőség, hiszen nő a speciális termékek iránti kereslet. Tehát nem vágóhíd vagy vágópont az el-döntendő kérdés, mert mindkettőre van igény, utóbbiból megyénként talán maximum három vagy négy lenne az ideális. Ugyanakkor viszont korszerű, nagyteljesítményű vágóhidak is kellenének, amelyek a nemzetközi poron-don is megállják a helyüket, különben a hazai vágóállat állomány növekedéséről szóló tervezgetés merő illúzió marad.

Kádasi Bali Csaba

sége. Szektorok szerinti bontásban ez azt jelenti, hogy a tej- borítéknak legalább 23; a húsmarha borítéknak legalább 17; a kiskérődző (juh+kecske) borítéknak pedig legalább 8,5 milliárd Ft nagyságrendet kell el-érnie. Ez a jelenlegi támogatottsági szint megőrzését, a kiskérődző ágazat esetén pedig érzékelhető növekedést tenne lehetővé.

EgyszerűsítésAz adminisztrációs terhek csökkentése (mind a ter-melői, mind a hatósági oldalon), és az átláthatóság javítása érdekében, elengedhetetlen a jelenleg futó 13 féle termeléshez kötött támogatási jogcím összevonása és egyszerűsítése. Ennek tükrében fajlagosan és jogcí-mekre vetítve a MÁSZ az alábbi támogatási összegeket javasolja 2015-től:- tejtermelés: 117 eFt/tehén - anyatehén (nemzeti+uniós együtt): 95 eFt/tehén, ill. 8 hónapnál idősebb üsző - vágóbika: 40 eFt/ 9 hónál idősebb bika- anyajuh+anyakecske: 9 eFt/anyajuh ill. anyakecske

További lehetőségekA nemzeti kiegészítő támogatások lehetőséget valamennyi ágazatra vonatkozóan javasoljuk tovább vinni. Anyatehén támogatás esetén lehetőség van egy jelentősebb boríték képzésére, ennek maximális kihasználását indítványozza a MÁSZ. A területi érzékenységből adódó gazdálkodási hátrányokat vidékfejlesztési forrásból javasoljuk kompen-zálni (gyepterületek támogatásának legeltetett állatok tartásához kötése). A fehérjenövények támogatási jogcíme esetén indokoltnak tartjuk megkülönböztetni a szemes és a szálas fehérjenövényeket. Ez utóbbiak közé valamennyi, a kérődzők takarmányozásában jelentős szerepet betöltő pillangós felvételét, továbbá a támogatás feltételéül, a kérődző állatok tartását javasoljuk.

Wagenhoffer Zsombor

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Nonprofit Kft jeáltal nyújtott SZOLGÁLTATÁSOK

I. TÁPANYAG GAZDÁLKODÁSI TERV KÉSZÍTÉS

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Nonprofit Kft je az elmúlt évekhez hasonlóan, továbbra is vállalja – az FMajánlásával – a ProPlanta programmal a környezet és költségkímél trágyázási szaktanácsadás elkészítését.

„Az AKG hoz kapcsolódóan kötelez el írás a talajvizsgálatra alapozott tápanyag gazdálkodási terv elkészítése.”

DÍJAINK:

Szántóföldi kultúrák esetén: 260 Ft + ÁFA / ha Ezen felül: Szántóföldi zöldségnövényekre: 700 Ft + ÁFA / ha 500 Ft + ÁFA alapdíj Sz l ültetvényre: 1500 Ft + ÁFA / ha fizetend , Gyümölcsültetvényekre: 1000 Ft + ÁFA / ha táblánként.

A terv elkészíttetéséhez szükséges f bb adatok:

az el zetes talajvizsgálati eredmények talajjavítási, trágyázási, növénytermesztési adatok ültetvények esetén levélanalízis

II. ÚMVP KÖTELEZ ÉS EGYÉB KÉPZÉSEK

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara akkreditált feln ttképzési intézménye a Bács Agrárház Nonprofit Kft.

ARANYKALÁSZOS GAZDA

tanfolyamokat indít szi kezdéssel a területi igazgatóságok együttm ködésével.

A képzés díja: 209.000, Ft

A képzés díját az stermel i és mez gazdasági vállalkozói igazolvánnyal rendelkez k – a sikeres vizsgát követ en – teljesösszegben visszaigényelhetik az MVH tól. A képzési díj tartalmazza a vizsgadíjat is.

Jelentkezési feltételek:

„B” kategóriás jogosítvány, háziorvosi igazolás, 8. osztály elvégzése

ÚMVP Kötelez képzésekKell létszám esetén kihelyzett 14 órás képzéseketindítunk az alábbi jogcímekb l:

Agrár környezetgazdálkodási kifizetések II. Beruházások az állattenyésztésben NATURA 2000 kifizetések(gyepterületeken és erd gazdálkodóknak)

Akkreditált képzésekSaját fejlesztés 40 órás képzéseinket ígény esetén indítjukaz alábbi témakörökben:

Gyógy és f szernövény termesztési ismeretek Alternatív jövedelemszerzés Kistermel i élelmiszertermelés, el állítás ésértékesítés ismeret

Feln ttképzési nyilvántartási szám: 03 0145 04, Intézményakkreditációs lajstromszám: AL 0299

A jelentkezési lapokat letölthetik a www.bacsagrarhaz.huhonlapról, vagy kérhetik munkatársainktól!

+36 76 497 075, +36 70 390 26 68Email: info@bacsagrarhaz.hu

A megrendel t és az adatlapot letölthetik awww.bacsagrarhaz.hu honlapról, vagy kérhetikmunkatársainktól!További tájékoztatás a falugazdászoknál, vagy a honlaponfeltüntetett további elérhet ségeken kérhet .

HIRDETÉS

NAKlap D O K U M E N T U M 15

„Legyen érték az üzleti tisztesség!”

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Üzleti Etikai SzabályzataBevezetés

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 14 § (2) bekezdése értelmében az Agrárgazdasági Kamara az üzleti forgalom bizton-sága és a tisztességes piaci magatartás megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében

a) az érintett szervezetek bevonásával kidolgozza a tagjai tisztes-séges piaci magatartására és tisztességes kereskedelmi gyakorlatára vonatkozó etikai szabályokat;

b) fi gyelemmel kíséri az etikai szabályok, valamint a tisztes-ségtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben, illetve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvé-nyekben meghatározott, a tisztességtelen verseny és a tisztesség-telen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését.

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: Kamara) Alapszabályban is megfo-galmazott célkitűzése szerint a Kamarának vallania kell, hogy aktívan közreműködik a rendezett piaci viszonyok kialakításában, fenntartásában, tevékenységével a tisztességes gazdálkodókat segíti! Az agrárgazdaság területén működő különböző gazda-sági súllyal rendelkező vállalkozások közötti érdekérvényesítési egyensúly kialakítása, fenntartása a Kamara szintén egyik fontos célkitűzése.

A Szabályzat abból indul ki, ami jogszerűtlen, az egyben eti-kátlan is, ami pedig etikátlan, az nem jelenti feltétlenül azt, hogy egyben jogszerűtlen is. Viszont sem a társadalom, sem a gazdaság nem működhet megfelelő etikai normák hiányában, hiszen a jog nem tud minden etikai kérdést saját szabályrendszerébe illeszteni. Az Országos Küldöttgyűlés azonban a Kamara több százezres tagsága nevében rendelkezik azzal a felhatalmazással, hogy első-sorban saját tagságára kiterjedően kialakítsa az üzleti etika irányt mutató szabályrendszerét, és az általa kialakított rendben érvényt is tudjon szerezni a közösen kialakított elvárásoknak.

A Szabályzat az önkéntes jogkövetésre alapozva az érdekek és az értékek egyensúlyát tartja elsődlegesen szem előtt. A Sza-bályzathoz kapcsolódó eljárási szabályok elsősorban az érintettek közötti együttműködés és a megegyezés elősegítését tartják köve-tendőnek, a taggal szemben alkalmazható sajátos eszközrendszer is ezen cél megvalósulásának van alárendelve.

A Szabályzat, valamint az ahhoz kapcsolódó Etikai és Fegyelmi

Eljárási Szabályzat a jog elsődlegességét szem előtt tartva nem teszi lehetővé etikai eljárás megindítását, a már megindított eljárás folytatását olyan ügyben, amelyben bíróság, vagy más hatóság előtt eljárás van folyamatban, illetve e kérdésben már döntött. Arra viszont lehetőséget kell teremteni, hogy a vitatkozó felek igénybe vehessék a Kamara által nyújtott vitarendezési lehetősé-geket, ezzel is megelőzve egy hosszadalmas és költséges bírósági vagy más eljárást.

Az elmúlt évek világgazdasági, valamint nemzetgazdasági folyamatai egyre erőteljesebben vetették fel azt a kérdést is, hogy a gazdasági folyamatok szabályozási mechanizmusát mennyire lehet kizárólag a piac önszabályozási mechanizmusára alapozni, vagy szükséges-e igénybe venni alternatív, az állami, közhatalmi eszközöket is igénybe vevő gazdaság-szabályozási eszközöket. A Kamara megalakulásával, és a részére biztosított részben közha-talmi, részben önszabályozási jellegű jogkörökkel a jogalkotó e kérdésben úgy foglalt állást, hogy a kötelező kamarai tagság keretei között az érintettek, így az élelmiszerlánc összes szereplője számára az agrárgazdasági tevékenységet folytatók üzleti etikai szabálya megalkotásának a lehetőségével e területen is biztosítja az önszabályozás lehetőségét.

Az üzleti etikai szabályok megalkotásának szükségessége az Európai Unió különböző szervezetei előtt is felvetődött, mely-nek eredményeként a témában ajánlás megfogalmazására is sor került. Az Országos Küldöttgyűlés az Üzleti Etikai Szabályzat elfogadásával egyidejűleg kinyilvánítja azon álláspontját is, mi-szerint a Kamara tagjai vonatkozásában egyetért az élelmiszer ellátási láncban működő vállalkozásokra megállapított ajánlásban foglalt azon, az EU által is meghatározott általános alapelvekkel is, miszerint:

1. A szerződő felek vállalkozások közötti kapcsolataikban mindig szem előtt tartják a fogyasztók érdekeit és az ellátási lánc általános fenntarthatóságát. A szerződő felek biztosítják, hogy az ellátási láncban a termékek forgalmazása a lehető legnagyobb hatékonysággal és az erőforrások optimalizálásával történjen.

2. A szerződő felek független gazdasági jogalanyok, akik tiszteletben tartják egymás jogait a saját stratégia és üzletpolitika kialakítására, ideértve az önálló döntés szabadságát arra vonat-kozóan, hogy egy megállapodást megkötnek - e vagy sem.

3. A szerződő felek egymással szemben felelősségteljesen, jóhiszeműen és kellő szakmai gondossággal járnak el.

NAKlapD O K U M E N T U M16

Az ajánlás további egyedi üzleti etikai elveket is meghatá-roz:

1. A felek a megállapodásokat írásban kötik meg, kivéve, ha az kivitelezhetetlen, illetve ha a szóbeli megállapodás mindkét fél számára elfogadható és megfelelő. A megállapodásoknak egyértelműnek és átláthatónak kell lenniük, és a lehető legtöbb lényeges és előre látható elemre ki kell terjedniük, ideértve a meg-állapodás megszüntetésével összefüggő jogokat és eljárásokat.

2. A szerződő felek a szerződés feltételeit egyoldalúan nem módosíthatják, kivéve, ha a felek ebben a lehetőségben, illetve annak körülményeiben és feltételeiben előzetesen megállapod-tak. A megállapodásokban rendelkezni kell arról az eljárásról, amely révén az egyik szerződő fél egyeztetést folytathat a másik féllel a megállapodás teljesítéséhez, illetve az előre nem látható körülmények miatt szükséges módosításokról, ahogyan ezt a megállapodás előírja.

3. A megállapodásokat be kell tartani. 4. A felek a versenyjogi és egyéb vonatkozó jogszabályok

szigorú betartásával bocsátják az információkat a másik fél ren-delkezésére, és megfelelő gondossággal biztosítják, hogy a másik fél rendelkezésére bocsátott információ helyes és nem félrevezető legyen.

5. A felek az információkat bizalmasan kezelik, kivéve, ha az információk már nyilvánosságra kerültek, illetve ha azokat a fél önállóan, jogszerűen és jóhiszeműen szerezte be. A bizalmas információkat a fogadó fél kizárólag arra a célra használhatja fel, amely célból azokat a tudomására hozták.

6. Az ellátási láncban részt vevő szerződő felek vállalkozói kockázataikat maguk viselik.

7. A szerződő felek nem folyamodnak fenyegetéshez annak érdekében, hogy jogosulatlan előnyhöz jussanak vagy indoko-latlan költségeket a másik félre hárítsanak.

A Szabályzat elfogadásával a Kamara egyben kinyilvánítja azon álláspontját is, hogy a gazdasági és üzleti kapcsolatokban is érvényesülnie kell a fenntarthatóság elvének. Magyarország – az Alaptörvényben foglaltakkal is összhangban – védi a környezetet, a természetet, természeti erőforrásainkat. A Kamara álláspontja az, hogy a fenntarthatóság követelménye megköveteli az ezen a területen meglevő értékek és érdekek közötti kiegyensúlyozott viszonyrendszer kialakítását, fenntartását.

A Szabályzat– az első sorban az élelmiszerlánc szereplőire kidolgozott alapelveket elfogadva – a hazai jogrendhez, továbbá kamarai tagság összetételéhez és igényeihez is igazodóan állapítja meg, illetve részletezi az agrárgazdasági tevékenységet folytatók üzleti etikai normáit. A Szabályzatban foglaltak hatálya viszont nem érinti az élelmiszerlánc azon szereplőinek a tevékenységét, akik, amelyek nem tagjai a Kamarának.

A Szabályzat megalkotásának elsődleges célja meghatározni azokat az alapvető üzleti etikai szabályokat, amelyek betartása a Kamara minden tagjától, illetve a Kamarával együttműködő szervezetektől, személyektől elvárható, továbbá annak elősegítése, hogy megfelelő etikai értékrend, piaci magatartáskultúra alakul-jon ki, így is támogatva a tisztességesen eljáró kamarai tagokat a piaci versenyben, a fogyasztói érdekek kielégítésében.

A Kamara a maga sajátos eszközeivel – így különösen a gaz-daságra vonatkozó szabályozási viszonyok átalakításának kez-deményezésével, és más, a kamarai önkormányzatiságból eredő

eszközök hatékony alkalmazásával – fel kíván lépni a korrupció, valamint a fekete és szürke gazdaság ellen!

A Szabályzat a Magyarország területén agrárgazdasági tevé-kenységet folytató kamarai tagok számára a jogszabályi előíráso-kon túlmutató, önként vállalt szakmai-üzleti etikai normaként kíván szolgálni, melynek alkalmazásával elő kívánja segíteni az üzleti bizalmon és kölcsönös együttműködésen alapuló kapcso-latok fejlődését.

A Kamara fontos feladatának tekinti a Kárpát-medencei magyar gazdákkal, gazda szervezetekkel való szoros gazdasági együttműködés kialakítását is. Amennyiben e gazdák, gazda szervezetek önkéntes döntésük alapján a Kamara pártoló tagjaivá válnak, magyarországi agrárgazdasági tevékenységük során a Szabályzat előírásaira is fi gyelemmel kell lenniük.

A Szabályzat annak felismerése nyomán született, hogy az üzleti élet valamennyi mozzanatát, a piaci szereplők minden cselekvését hatékonyan nem lehet kizárólag jogi eszközökkel szabályozni. Az elvárható üzleti magatartásra vonatkozó szabá-lyok rögzítésével a Szabályzat egyben iránymutatást kíván adni az egyes termékpályák szereplőinek. A Szabályzat általános előírásait később megalkotandó Szakmai Üzleti Etikai Szabályzatok fogják még teljesebbé tenni, így ezek későbbi megalkotásával létrejön a Kamara egységes Üzleti Etikai Kódexe.

Az Országos Küldöttgyűlés fontosnak tartja, hogy az egyes ter-mékpályák szereplői üzleti tevékenységük során lelkiismeretesen és szakszerűen járjanak el, vállalt kötelezettségeiket maradéktala-nul teljesítsék, jó szándékú üzleti magatartást tanúsítsanak, gaz-dasági tevékenységüket a kölcsönös együttműködés szellemében úgy folytassák, hogy az ne legyen ellentétes az üzleti erkölcs és tisztesség követelményeivel, az üzleti szokásokkal.

A megkötött szerződéseket teljesíteni kell!A Kamara tudatosan vállalt gazdaságpolitikai célkitűzése

annak támogatása, segítése, hogy a Magyarországon megtermelt áruk minél nagyobb feldolgozottsági szintet érjenek el, és így kerüljenek piacra. A világ élelmiszergazdasága előtt álló kihívá-soknak csak így lehet hosszú távon megfelelni. Az agrárgazdaság szereplői előtt álló egyik legnagyobb kihívás egy új típusú, a gazda-sági érdekek kölcsönös fi gyelembe vételén alapuló integrációs rend kialakítása. Ezen feltételeket csak rendezett piaci körülmények között lehet teljesíteni. A Kamara a Magyarországon működő minden agrárgazdasági tevékenységet folytatótól elvárja, hogy gazdasági tevékenységüket ezen célkitűzések fi gyelembe vétele mellett folytassák.

Az Országos Küldöttgyűlés a Szabályzat elfogadásával kinyil-vánítja határozott elvárását is, hogy a kamarai tisztségviselők, akik a tagság bizalmából és a tagság nevében nyilatkozatokat tesz-nek, ügyeket intéznek, álláspontot képviselnek, mind üzleti mind választott tisztségükből eredő tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az etika írott és íratlan szabályainak betartására.

A Szabályzathoz szorosan kapcsolódik a Kamara Etikai és Fe-gyelmi Eljárási Szabályzata. Az így megalkotandó két szabályzat fogja tartalmazni az alapvető szakmai és eljárási szabályok egy-séges rendjét, amely már fi gyelemmel van az időközi jogszabályi változásokra is.

A Szabályzat végleges szövegének összeállítása alkalmával arról

NAKlap D O K U M E N T U M 17

véleményt nyilváníthattak az illetékes kamarai önkormányzati szervek, valamint mindazon partner szervezetek, amelyek a Kamarával stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek. Mindezekre fi gyelemmel a Kamara Országos Küldöttgyűlése a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 19. § (2) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva továbbá fi gyelemmel a Tv. 14. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltakra, a Kamara Üzleti Etikai Szabályzatát az alábbiak szerint állapítja meg:

I. Általános rendelkezések

1. A Szabályzat hatálya kiterjed:a) a Kamara tagjára,b) a Kamara pártoló tagjára, amennyiben Magyarország te-

rületén folytat agrárgazdasági tevékenységet,c) a Kamarával együttműködési megállapodást kötő szerve-

zetekre, amennyiben a megállapodás a Szabályzatban foglaltak, vagy azok egy része alkalmazását tartalmazza,

d) a Kamara ügyintéző szervezetére.2. A tisztességes üzleti magatartás a tagság részéről feltételezi

a jogkövető magatartást. A Szabályzatban megfogalmazottak nem jelenítik meg az agrárgazdasági tevékenységhez tartozó va-lamennyi termékpályán elvárható és tiltott magatartások teljes és tételes felsorolását, ugyanígy a Szabályzatban, valamint az ahhoz kapcsolódó Szakmai Üzleti Etikai Szabályzatokban szereplő tiltott üzleti magatartások összessége sem meríti ki az etikátlan magatartások minden formáját.

3. A megfogalmazott magatartási normák, elvárások és ti-lalmak kizárólag a tisztességes piaci magatartásra vonatkozóan értelmezhetőek, iránymutatást adnak a vállalkozások számára és az eljáró etikai bizottságok értékítéleteit segítik. A Szabályzatban megfogalmazott elvárások nem jelenítik meg az etikus magatar-tások tételes, teljes felsorolását, ugyanígy a Szabályzatban szereplő tilalmazott magatartások összessége nem meríti ki az etikátlan magatartás minden formáját.

4. A Szabályzat értelmezésére az azt mind szó szerint, mind szellemében alkalmazó eljáró etikai bizottságok és más testületek jogosultak.

5. A Szabályzat nyilvános, azt a Kamara internetes honlapján közzé kell tenni. Ezen túlmenően a Kamara minden rendelke-zésére álló lehetőségével támogatja, hogy a Szabályzat megfelelő nyilvánosságot kapjon, ezáltal is segítve annak érvényesülését, a benne foglaltak általános elfogadását.

6. A Kamara valamennyi tisztségviselőjétől elvárható, hogy az általuk folytatott gazdasági tevékenység során a Szabályzat-ban foglaltak betartására különös fi gyelmet fordítsanak. Ennek keretében kívánatos magatartás, hogy az eljáró tisztségviselők tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely az általuk ellátott tisztségre hivatkozással akár közvetlenül, akár közvetve előnyt biztosítson saját maguk, illetve az általuk képviselt vállal-kozás számára. Ugyanezen elveket kell alkalmazni minden olyan szolgáltatás esetében is, melynek megrendelője a Kamara, vagy a Kamara tulajdonában álló gazdasági társaság. Az e személyek által elkövetett etikai vétség a szigorúbb megítélés alá esik.

7. A Kamara tisztségviselőjétől elvárható továbbá, hogy tiszt-ségéből eredő feladatait, részrehajlástól mentesen, a kamarai tagság

összérdekeinek fi gyelembe vétele mellett lássa el. Az eljáró etikai bizottság esetileg állapítja meg, hogy a tisztségviselő magatartása megsértette-e ezen követelmény betartását.

8. A Szabályzat az etikai normák általános kereteit állapítja meg. Az Országos Etikai Bizottság illetékes országos kamarai osztályok valamint más szakmai szervezetek kezdeményezésére az Ügyvezető Elnökség egyetértése esetén az egyes termékpályák sajátos etikai kérdéseit szabályozó Szakmai Üzleti Etikai Szabály-zatot fogadhat el. Ebben az esetben a Szabályzatot és a Szakmai Üzleti Etikai Szabályzatot együttesen kell alkalmazni.

9. Szakmai Üzleti Etikai Szabályzat hiányában az etikai eljárás során szükség szerint kikérhető az érintett szakmai ér-dekképviselet álláspontja is. Az etikai eljárás során az elismert szakmaközi szervezet véleményét minden esetben ki kell kérni.

10. Amennyiben a Szabályzat, vagy a Szakmai Üzleti Etikai Szabályzat másképp nem rendelkezik, az azokban használt egyes kifejezések értelmezésére elsősorban

a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, b) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás

tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, c) a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, d) a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás

egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény, e) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008.

évi XLVI. törvény, f) a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában

a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény,

g) a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény va-lamint ezen törvények felhatalmazása alapján kiadott egyéb jogszabályok, továbbá

h) a Magyar Élelmiszerkönyv fogalmi rendelkezései és a hi-vatkozott jogszabályok mindenkor hatályos fogalmi rendszere az irányadó.

A Szakmai Üzleti Etikai Szabályzat további jogszabályi hivat-kozásokat állapíthat meg.

11. Annak elbírálására, hogy adott üzleti magatartás megfe-lel-e a Szabályzat, valamint a Szakmai Üzleti Etikai Szabályzat előírásainak, a 10. pontban felsorolt jogi normák által nem sza-bályozott kérdésekben az egyes megjelöléseknek, kifejezéseknek a mindennapi életben, illetve az adott termékpálya szereplői közötti általánosan elfogadott jelentése, valamint az eljáró etikai bizottság állásfoglalása az irányadó.

II. A Kamara tagja által folytatott agrárgazdasági tevékenységre vonatkozó általános üzleti etikai nor-mák

A) Az üzleti etika általános alapelvei1. A Kamara tagjától elvárható üzleti magatartás, hogy a) vállalkozását az üzleti etika és az üzleti szokások szerint

működtesse;b) mind az írásban mind a szóban vállalt kötelezettségeit lel-

kiismeretesen és szakszerűen teljesítse;c) tevékenységét partnereivel, megrendelőivel, vevőivel, stb. a

kölcsönös együttműködés szellemében folytassa;d) az üzleti partnerek felé adja meg az őket megillető tiszte-

letet;

NAKlapD O K U M E N T U M18

e) vállalkozói tevékenysége során tartsa tiszteletben az általá-nos emberi értékeket, a nemzeti hagyományokat, a természeti és társadalmi környezetet;

f) az üzleti viták tárgyalásos rendezésénél legyen fi gyelem-mel a Szabályzat, valamint a Szakmai Üzleti Etikai Szabályzat ajánlásaira;

g) mind a szerződés megkötésekor, mind pedig annak teljesítése-kor törekedjen az üzleti bizalom megteremtésére, fenntartására.

2. A Kamara tagjától nem csak a jogkövető, hanem az etikus magatartás is elvárható. A Szabályzat szellemiségével ellenkezik, ha a jogszerűségre hivatkozva a Szabályzatban, illetve a Szakmai Üzleti Etikai Szabályzatban rögzített etikai normák sérülnek.

3. A Kamara tagjától, valamint választott tisztségviselőjétől elvárható, hogy világossá tegye a nevében, megbízása alapján eljáró személyek eljárásának alapját és megbízásuk terjedelmét.

4. A Kamara tagjaitól elvárható magatartás, hogy a saját üzleti vállalkozásuk részére megállapított etikai szabályok alkalmazásá-nál legyenek fi gyelemmel a Szabályzat, valamint a Szakmai Üzleti Etikai Szabályzat előírásaira, és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az alkalmazásukban, vagy képviseletükben eljáró személyek, valamint üzleti partnereik az azokban foglaltakat megismerjék, betartsák.

5. A Kamara tagjától elvárható, hogy munkavállalóit méltá-nyos feltételekkel foglalkoztassa.

6. A Kamara tagjától – ide értve az egymással integrációs-, kooperációs-, vagy koordinációs kapcsolatban résztvevőket is – elvárható üzleti magatartás, hogy egymással a kölcsönös egyen-jogúság alapján működjenek együtt.

7. A Kamara tagjától elvárható, hogy személyes etikus maga-tartás tanúsításával vegyen részt a szakmai hagyományok meg-őrzésében.

8. Etikátlan, ha a Kamara tagja, a rendkívüli gazdasági-, természeti-, vagy egyéb okok miatt hátrányos helyzetben levő versenytársával-, üzleti partnerével szemben, e körülményt egy-oldalúan, saját előnyére használja ki.

9. Etikátlan a jogos követelések behajtásának megakadályo-zása céljából az egyébként rendelkezésre álló anyagi eszközök, források eltitkolása.

10. Etikátlan minden olyan nyilatkozat vagy más magatartás, amely egy adott kamarai tag vagy közösség szakmai jó hírét alapos ok nélkül sérti, veszélyezteti, vagy bármilyen más módon kétségbe vonja.

11. Etikátlan jogszabály, hatósági határozat, vagy bármely, a megállapodás megkötésénél fi gyelembe vett más dokumentum szándékosan félrevezető értelmezése.

12. Etikátlan az ügylet jellegére, vagy az ügyletkötés körülmé-nyeire tekintettel az adott partner által átlagos feltételek mellett át nem látható, olyan jogi konstrukció kínálása, amelynek al-kalmazásával a másik felet veszélybe sodorhatják, részére előre nem látható hátrányt okozhatnak, a jogos igények érvényesítését akadályozhatják, kivéve, ha e körülményt a másik szerződő fél felismerte, vagy felismerhette volna .

13. Etikátlan ugyanazon felek között az egymással összefüggő szolgáltatásokra vonatkozó szerződések annak érdekében történő szétválasztása, hogy az egyik szerződő felet akár a teljesítés, akár az igény érvényesítés szempontjából indokolatlanul előnyös vagy indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozza.

B) Szerződéskötés, kötelezettségvállalás1. A Kamara tagjától elvárható, hogy csak olyan feladat

teljesítésére vállaljon kötelezettséget, melynek teljesítésére a tőle elvárható gondos előkészítés után képes, illetve ne tegyen olyan feladat teljesítésére irányuló nyilatkozatot, amely annak megtéte-lekor gondos előrelátás mellett megállapíthatóan nem, vagy nem megfelelően teljesíthető, továbbá csak olyan feladatot vállaljon, amelyre felkészült, illetve amelyet előreláthatóan tud és akar teljesíteni.

2. A Kamara tagjától elvárható üzleti magatartás, hogy a szerződései írásba foglalásánál törekedjen az áttekinthetőségre és az egyértelmű, érthető és pontos megfogalmazásokra.

3. Etikátlan az elvárható gondosság mellett megállapítható-an a piac illegális szereplőivel, az engedély vagy más jogosultság nélküli vállalkozókkal megállapodásokat kötni és gazdasági kapcsolatokat építeni, továbbá olyan árukat és szolgáltatásokat beszerezni, felhasználni, értékesíteni vagy továbbadni, amelyek illegális, engedély vagy más jogosultság nélküli forgalomból, illet-ve közterhek meg nem fi zetésére irányuló vagy azt eredményező, vagy eredményezhető közvetítői tevékenységből származnak, vagy ezt eredményezhetik.

4. Hosszú távú üzleti kapcsolat esetében etikátlan az az üzleti magatartás, amely

a) az üzleti kapcsolatot alapos ok nélkül olyan időpontban szünteti meg, amely a partner számára nem biztosít elegendő felkészülési időt, továbbá ha

b) az üzleti partnerrel alapos ok nélkül annak ellenére nem kötnek szerződést, hogy a másik fél a szerződés megkötéséhez szükséges előkészületeket már megtette, és erről a másik felet már értesítette, vagy a körülményekből következően e körülményről tudomása lehetett, és ebből a másik félnek kára származott.

5. Etikátlan az az üzleti magatartás, amely alapos ok nélkül elzárkózik a szerződés – ide értve annak módosítását is – írásba foglalása elől.

C) A szerződés módosítása1. . A Kamara tagjától elvárható, hogy szerződéskötéskor

általában elvárható gondosság mellett új, nem ismert tényezők hatásaira hivatkozva a szerződés módosítását csak akkor kez-deményezze, ha az új körülmények a szerződéskötéskor még valószínűsíthetőek sem voltak.

2. Etikátlan a szerződésmódosítás kikényszerítése érdekében, szerződés megszegésének kilátásba helyezése, illetőleg szerződés-szegő magatartás megvalósítása.

3. Etikátlan a szerződés olyan módosítása, amely annak tar-talma vagy időpontja miatt nincs fi gyelemmel az érintett másik szerződő fél általa is ismert méltányos érdekeire.

D) A szerződések teljesítése1. A Kamara tagjától elvárható üzleti magatartás, ha a vállalt

kötelezettségeit részben, vagy egészben nem tudja vagy késedelme-sen tudja teljesíteni, akkor erről üzleti partnerét, megrendelőjét ésszerű időn belül, előzetesen, az okok szükséges mértékű feltárása mellett tájékoztassa és együttműködési kötelezettsége körében törekedjen a szerződésszerű teljesítés feltételeinek kialakításá-ra.

2. A Kamara tagjától elvárható üzleti magatartás, hogy a

NAKlap D O K U M E N T U M 19

teljesítést akadályozó ok felmerülését, vagy az arról való tudomás-szerzést a lehető legrövidebb időn belül közölje a másik szerződő féllel.

3. A Kamara tagjától elvárható üzleti magatartás, hogy a vele szerződő felet a szokásos üzleti kockázat körébe nem tartozó, és általa ismert minden olyan körülményről (ide értve a követ-kezmény károkozás lehetőségét is) tájékoztassa, amely a szerző-dés teljesítése kockázatának megnövekedést eredményezi, vagy eredményezheti. Ebben az esetben a Kamara tagjától elvárható üzleti magatartás, hogy működjön együtt a másik szerződő féllel a szükséges intézkedések megtételében.

4. A Kamara tagjától – ide értve az az integrációban, ko-operációban résztvevőket is – elvárható üzleti magatartás, hogy a kölcsönös egyenjogúság alapján működjenek együtt.

5. A Kamara tagjától elvárható üzleti magatartás, hogy tisz-tességes, a lényeges összefüggésekre kitérő, átlátható, egyértelmű, világos tájékoztatást adjon minden olyan körülményről, amely a szerződés teljesítését érinti.

6. Etikátlan, a megnövekedett kockázatú helyzetben a va-gyon illetve a tartozások fedezetét szolgáló javak kivonása, más vállalkozásba történő átmentése és ennek következményeként olyan helyzet kialakítása, amely alkalmas a hitelezők, illetőleg más szerződő partnerek megkárosítására.

7. Etikátlan az egyik szerződő fél általi olyan üzleti magatar-tás, amely a másik szerződő felet megtéveszti a megállapodásban foglaltak saját maga által történő teljesítésére való képességről. Amennyiben a szerződés megkötésének időpontjában az általában elvárható gondosság mellett bármelyik szerződő fél teljesítési képességének kockázata felismerhető volt, vagy felismerhető lett volna, de ennek ellenére a megállapodást megkötötték, e körülményt az érintettek saját felróható magatartásának kell tekinteni.

E) Vitarendezés1. Etikátlan, ha a Kamara tagja az üzleti kapcsolataiban a

vitarendezésre irányuló bármely eljárás indításával, abban való részvétellel visszaél.

2. Etikátlan, ha a kamarai tag a megegyezés szándéka nélkül, pusztán időhúzás céljából, vagy a másik fél jogérvényesítésének megakadályozására törekedve kezdeményez eljárást vagy vesz részt ilyen eljárásban.

3. A Kamara tagjától elvárható üzleti magatartás, hogy alapos ok nélkül ne utasítsa vissza a másik kamarai tag olyan ajánlatát, amely a Kamara által biztosított vitarendezési lehetőségek – ide értve a Kamara mellett működő Állandó Választottbíróság el-járása iránti alávetést is – igénybevételére irányul.

4. Etikátlan az a magatartás, amely bármely módon akadá-lyozza a Kamara tagját, hogy a Szabályzat, illetőleg a Szakmai Üzleti Etikai Szabályzat alapján etikai eljárást indítson, ide értve azt az esetet is, ha a Kamara tagját az általa indított etikai eljárás miatt az eljárás alá vont személytől, vagy arra fi gyelemmel mástól hátrány éri.

5. Etikátlan a Kamara tagjának az a magatartása, amely az üzleti partnerrel fennálló vita eldöntése érdekében más tárgyú szerződéses kötelezettség teljes vagy részleges nem teljesítését helyezi kilátásba.

F) A tisztességes verseny elveinek alkalmazása1. Etikátlan olyan ígéret elfogadtatása, amelyet a hátrányban

lévő fél valós üzleti akarata ellenére vállal. 2. Etikátlan, ha valótlan tájékoztatással a Kamara tagját

érdekeivel ellentétes cselekedetekre ösztönzik.3. Etikátlan a Kamara tagja által a nyilvánosság felhasználá-

sával tett minden olyan tájékoztatás, amely az üzleti partnerek megtévesztését szolgálja.

4. Etikátlan az üzleti kapcsolatokban a tisztességes verseny elvei betartásának sérelmével az üzleti partnerek közötti hát-rányos megkülönböztetés alkalmazása, vagy annak kilátásba helyezése.

5. Etikátlan a csalás, a megtévesztés, a szabálysértés vagy más törvénysértő módszerek alkalmazása a versenytársakra vonatkozó információk megszerzése céljából.

6. Etikátlan minden olyan adatszolgáltatás, vagy bármilyen adat nyilvánosságra hozatala, amely alkalmas a valós piaci folya-matok mesterséges befolyásolására.

7. Etikátlan a piacveszélyeztető árpolitika bármilyen formá-ban történő tudatos és indokolatlan alkalmazása.

G) Kapcsolat a közhatalmat gyakorló szervekkel, intézmé-nyekkel, személyekkel

1. Etikátlan a kormányzati-, illetve más közhatalmat gyakorló szervek, intézmények alkalmazásában álló személyek, illetve más tisztségviselők részére a szokásos, illetve az engedélyezett mértéket meghaladó mértékű üzleti ajándék vagy más juttatás nyújtása.

H) Szolidaritás1. A Kamara tagjától követendő vállalkozói magatartás a

helyi közösségek, oktatási-, egészségügyi-, szociális ellátó-, sport-, kulturális-, művészeti intézmények és más, a közjót szolgáló szervezetek és törekvések önzetlen, a kamarai tag erejéhez mért támogatása.

2. A Kamara tagjától követendő vállalkozói magatartás a rendkívüli természeti körülmények megelőzésében, elhárításában, a következmények felszámolásában való, a kamarai tag gazdasági erejéhez mért részvétel, vagy más módon való közreműködés.

ZáradékAz országos küldöttgyűlés ezen Üzleti Etikai Szabályzatot

a 2014. április 29-én megtartott ülésének 4/2014. (IV.29.) sz. határozatával fogadta el.

Budapest, 2014. április 29.

Győrff y Balázslevezető elnök

jegyzőkönyv-hitelesítő jegyzőkönyv-hitelesítő

NAKlapM U N K Á B A N A K A M A R A20

A becsületes õstermelõk érdekeit védi a NAK

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt feladatának tartja, hogy segítse a legális, átlátható gazdálkodást folytató tagjait.

A NAK őstermelői tevékenységet végző tagsága a termék-előállítás és a lakossági jövedelemszerzés területén meghatározó szerepet játszik. A Kamara ezért támogatja egy olyan új őstermelői nyilvántartási és ellenőrzési rendszer kialakítását, amely védi a becsületes őstermelők érdekeit, és kiszűri azokat, akik az őstermelői igazolványt kizárólag adóelkerülésre és burkolt kereskedelemre használják. Ez a tevékenység ugyanis jelentősen torzítja a versenyt, rontja a valódi, legálisan működő (ős)termelők piaci pozícióit, és mindemellett megtévesztheti a fogyasztókat.

A NAK a jövőben a kamarai kártyának is meghatározó szerepet kíván adni az őstermelői tevékenységet folytatók egyedi azonosításához.

A piac tisztítása az élelmiszergazdaság más területein is elengedhetetlen, hiszen a fekete- és szürkegazdaság mértéke sok esetben már veszélyezteti a kamarai tagság derékhadát adó kis- és középvállalkozók érdekeit. Ez különösen megmutatkozik például a húsiparban. A feszültség feloldása érdekében a NAK kezdeményezi a nem legálisan működő élelmiszer-előállítók ellenőrzésének további fokozását.

A -

-

-

A

A

-

- A

-

- -

-

A

- A - - - - -

A -

-

A -

- - A -

-

A -

A

- A -

A

Minden, amit az agráriumról tudni kell!

Mag ar Mez gazda ág t

- - - - - -

HIRDETÉS

NAKlap M U N K Á B A N A K A M A R A 21

Tûzbiztonsági elõírások a betakarítás idejéreÉvente több ezerszer vonulnak a tûzoltók mezôgazdasági tüzet oltani. Ezek jellemzôen gabonatáblákon illetve kazlakban, boglyákban ke-letkeznek. A Katasztrófavédelem munkatársai arra figyelmeztetnek, hogy különösen a betakarítás idején fontos az erôgépek tûzvédelme és a tarló égetésére vonatkozó szabályokat be kell tartani. Az elôírások megszegôi büntetésre számíthatnak.

A kalászosok betakarítási munkáiban csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy szabályos tűzoltó készülékkel ellátott munkagép vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően

az üzemeltető elvégezte. Kötelező az akkumulátorok megfelelő védőburkolása, illetve kipufogó és a szikratörő megtisztítása legalább naponta egyszer. Figyelni kell arra is, hogy sehol se csepegjen a gázolaj vagy a hidraulika-folyadék, a munkagépet tilos a gabonatáblán, illetve tarlón üzemanyaggal feltölteni.

Az aratást lehetőleg közút, illetőleg vasútvonal mentén kell először elvégez-ni, legalább három méter széles védőszántás mellett. Ugyanilyen védőszántást kell készíteni akkor, ha a munkaszünet idejére a kombájnt nem tudják a gabo-

natáblától, kazaltól legalább 15 méter távolságban leállítani.

Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az ezer négyzetmétert, és a szabadban összerakott kazlak között legalább húsz méter távolságot kell tar-tani, vasúti vágánytól legalább száz, közúttól és erdőtől legalább huszonöt méterre kell elhelyezni ezeket.

A munkálatok közben dohányozni szigorúan tilos. Amennyiben jogszabály lehetőséget ad a tarló égetésére, azt legalább 24 órával azelőtt be kell jelenteni. A tarlót egy időben minden oldalról meggyújtani tilos, bizto-sítani kell ugyanis a vad menekülési lehetőségét. Csak tarlómaradvány égethető, szalmát erre felhasználni nem szabad. Legalább három méter széles, de facso-portok, erdők mellett már hatméteres védőszántást kell alkalmazni, de lábon álló gabonatábla mellett soha nem szabad a tarlót meggyújtani. Legalább egy traktor ekével a helyszínen készenlétben kell hogy álljon.

A részletes szabályozás a Katasztrófavédelmi Kiren-deltségeken illetve az OKF honlapján olvasható.

Kádasi Bali Csaba

NAKlapM U N K Á B A N A K A M A R A22

Irodaházakba megy a mozgó piacMozgó árussal már mindenki találkozott. Jobb esetben, parkokban kínál fagylaltot vagy frissítôt, a kéretlen fajta pedig a bejárati ajtóban szeretne párnát, fehérnemût, biztosítást eladni. A hagyományos, élelmiszere-ket forgalmazó árusítóhelyek iránt újabban nôttön nô az érdeklôdés, de hogy egy egész piac keljen útra? Egy friss fôvárosi kezdeményezés az irodaházakban dolgozókat szeretné jó minôségû, friss ôstermelôi portékához juttatni.

A Mozgó Piac, igény szerint, pár órára, akár egy délelőttre vagy ebédidőre települ ki irodaházakba. A mostani „Modern Idők” elfoglalt munkavál-lalója, aki civilben az otthoni második műszakban háztartást vezet, időt

és fáradságot takarít meg. A Mozgó Piacon kizárólag hazai, egészséges és magas minőségű termékek kaphatók közvetlenül a termelőtől, elérhető áron. A pénzben és időben mérhető előnyök mellett azonban a vásárlók új ismeretekhez is jutnak: kóstolások, beszélgetések közben világossá válik, hogy miként, hogyan jut el a kosárba tett friss áru a termőföldtől az asztalig.

Az alig csecsemőkorba lépett civil kezdeményezés, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatásával, az újbudai BFI Irodaházban mutatta meg életképességét június 26-án. A Kamarát a megnyitón képviselő Zöldréti Attila főigazgató köszöntő beszédében azt hangsúlyozta, hogy az ehhez hasonló kezdeményezések a bizalmat építik újjá a termelő és a fogyasztó között, amely a személytelen hétköznapi vásárlások során nem alakulhat ki. A tervezett együttműködés alapján, további piacok szerve-zésében is közreműködik majd a NAK, a fővárosban és vidéki helyszíneken is.

A BFI előcsarnokban felállított tucatnyi termelői stand, minden olyat kínált kicsiben, mint egy valódi piac: zöldséget, gyümölcsöt, kenyeret, péksüteményt és füstölt hentesárut. De ebben ki is merül az azonosság, hiszen a szervezők csak valódi őstermelőket és kiváló minőségű árut hívnak meg a programba.

Ecseri Istvánék Dányból hozták ide portékáikat, és igencsak sokan vásároltak ná-luk. Fazenda fantázianevű birtokukon minden megtalálható, ami egy hagyományos családi gazdaságban terem. Régen az iparban dolgoztak, majd váltottak. Bodzával

kezdték, aztán jött a többi: birsalma, homoktövis, eper, szilva - lekvárnak és szörpnek feldolgozva. Hagyomá-nyos magyar kukoricát vetnek, sárga és vörös fogút, ettől olyan jó a feldolgozott állataik húsa. A kolbász kilója 2500, a szalámié 3200 forint a tojás darabjáért 55 forintot kérnek. Sokszor kérdezik a piacon, mondja Ecseri Istvánné, hogy hogyan tudom eladni, amikor körülöttem mindenkié olcsóbb. A válasz: aki ráérez az ízére, az megfi zeti. Például a csirkék, amelyek nem a hibrid, hanem a hagyományos fajtából valók, náluk hat hét helyett három hónapig nevelkednek, mégis csak előjegyzésben tudnak rá rendelést felvenni.

Botos Anikó, a Mozgó Piac kiötlője, szintén a mi-nőségben látja a kezdeményezés jövőjének zálogát. A termelőket ők kutatják fel és a helyszínt is bejárják, mielőtt szerződést kötnek és van, aki nem megy át a rostán. Egy alkalommal egy-egy termékféleségnek csak egy gazdája lehet, két zöldségest például nem hívnak, hiszen így már nem érné meg nekik.

Ami a befogadó irodaházakat illeti, nem olyan nehéz együttműködőket találni, mint ahogy azt elsőre gondol-nánk. A menedzserek felismerték a marketing értékét a programnak, a társadalmi felelősségvállalás jegyében. A piac sok helyen látványossággá bővül, van ahová zenét, kézműves foglalkozást is kérnek, vagy éppen a sajtkészítés folyamatát mutatja be a termelő. Botos Anikó szerint a végső bizonyítványt természetesen a vásárlók fogják kiállítani azzal, hogy időnként felcserélik a szupermar-ketek biztos világát az izgalmasabb, változatosabb, jobb minőséget nyújtó termelői piacra, és elfogadják-e például azt is, hogy hiába keresik a spárgát, a paprikát vagy pa-radicsomot februárban a Mozgó Piacon, amikor az még idehaza egyszerűen nem terem meg.

Kádasi Bali Csaba

NAKlap M U N K Á B A N A K A M A R A 23

Bizottság elõtt a „Tejcsomag”Régóta várt jelentés, kevés eredménnyel

Az Európai Bizottság június közepén jelentést tett közzé a tejpiaci helyzet alakulásáról és a 2012. évi „tejcsomag” rendelkezéseinek al-kalmazásáról. A jelentés meglehetôsen pozitív képet fest a tejpiaci kilátásokról és megfontolandó kérdéseket vet fel a jövôre megszûnô kvótarendszer okozta hatásokról.

A „tejcsomag” elfogadására 2012-ben került sor, abból a célból, hogy megerősödjön a tejtermelők pozíciója és az ágazat felkészülhessen a piaci alapú, fenntartható működésre. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy kötelezővé teszik a termelők

és a feldolgozók közötti írásbeli szerződéskötést, a tehenészeteknek pedig lehetőségük van arra, hogy termelői szervezeteken keresztül közösen tárgyaljanak a szerződéses feltételekről, többek között a nyers tej áráról. A szakmaközi szervezetekre vonatkozó egyedi uniós szabályok pedig lehetőséget biztosítanak a tejtermék-ellátási lánc szereplői számára a párbeszédre és egy sor más tevékenység folytatására is. A jelentésből kiderült, hogy ez idáig 12 tagállam – köztük Magyarország - tette kötelezővé a tejtermelők és a feldolgozók közötti szerződéskötést, míg néhány további tagállamban a helyes gyakor-latra vonatkozó magatartási kódexeket fogadtak el. Hat tagállamban eddig összesen 228 termelői szervezetet ismertek el hivatalosan, ezzel szemben Magyarországon,

bár a jogszabályi háttér rendelkezésre áll, még egy sem működik.

A jelentésből az is kiderül, hogy jelenleg a tejpia-ci kilátások jónak mondhatók, erős globális és belső kereslet van a tejtermékek iránt, ami stabil árakkal párosul. (Ezzel szemben az utóbbi szűk egyhónapban Magyarországon több forinttal esett a tej felvásárlási ára. A feldolgozóknál jelentős készletek halmozódtak fel. - a szerk.) A szakértők egy része azonban kételkedik abban, hogy az EU szabályozási kerete a kvótarendszer megszűnése után képes lesz megbirkózni a szélsőséges piaci ingadozásokkal vagy egy esetleges válsághelyzet-tel. Ezért a Bizottság vállalja, hogy folytatja az eszme-cserét az érdekeltekkel, és meg fogja vizsgálni, hogy szükség van-e további eszközökre.

A 2020-ig érvényben lévő „tejcsomag” következő felülvizsgálatára 2018-ban kerül sor.

Varga Sándor

A lengyelországi Gdańsk-ban, július 2-4. kö-zött tartott ülésén, a V4 agrárkamaráinak

elnökei megvitatták az egyes országok mező-gazdasági piacainak helyzetét. Az őszi vetésű növények veszteségei alacsonyak voltak, amely főként a tavaly őszi, téli kedvező időjárásnak, és az előnyös kora tavaszi agrár-meteorológiai állapotoknak köszönhetően alakult ki. Az ülés résztvevői információt cseréltek az egyes V4 országok által elfogadott közvetlen kifi zetési rend-szerekről, a zöldítést és az aktív gazda defi nícióit is beleértve. Az agrár-kamarák képviselőinek véleménye szerint a nemzeti közvetlen kifi zetési rendszereknek több tényezőt is fi gyelembe kell venniük a mezőgazdasági ágazat versenyképességének folyamatos erősítése érdekében. Többek között a szerkezet- és generációváltás lebonyolítása, a modernizáció, valamint a mezőgazdasági piacok közös szervezési rendszere kiemelt terület. A javasolt közvetlen kifi zetési megoldásokat úgy kell megter-vezni, hogy azok biztosítsák a mezőgazdasági üzemek életképességét és versenyképességét, a gazdáknak pedig megfelelő jövedelmet biztosítsanak. A tanácskozáson a V4 országok képviselői bemutatták hazájuk káreny-

hítési és agrárbiztosítási rendszereit. Győrff y Balázs a NAK elnöke felhívta a résztvevők fi gyelmét arra, hogy a vadkárenyhítés szabá-lyozása sok megoldandó kérdést vet fel. Ma-gyarországon ősszel kerül a parlament elé az új vadászati törvény, amelynek kidolgozásában a NAK is aktívan szerepet vállal. A NAK elnöke

javasolta, hogy a következő magyarországi V4 ülésen - amelyet szeptember 11-12. között tartanak Pápán -, kerüljön részletes megvitatásra a téma és az országok jelenlegi gyakorlata.

Az ülésen a lengyel fél a tejkvóta túllépés szankcionálásának eny-hítésére tett javaslatot. Az importált tej mértéke, ha megvalósulna a kezdeményezés, hirtelen megemelkedne a piacon, ami hátrányos len-ne az egyébként európai szinten is versenyképes termelő szektornak. A tejkvóta túllépés szankcionálásának enyhítését illetve megszüntetését Magyarország, Csehország és Szlovákia nem támogatta, mert az piaci érdekeikkel ellentétes lenne.

Laczkó András

A közvetlen kifizetések rendszere, az agrárkár-enyhítés és a tejkvóta

NAKlapM U N K Á B A N A K A M A R A24

A Brüsszeli Iroda elsősorban pontos és gyors információkkal segíti a magyar agrárium versenyképességét. Munkájának középpontjában a közösségi döntéshozatal menetének elemzése és a magyar érdekek képviselete áll,

mindez annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb támogatásokat kapják a magyar termelők és feldolgozók.

A legnagyobb európai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetnek, a COPA-COGECA-nak, 2004. május 1-től teljes jogú tagja Magyarország. A Mező-gazdasági Szakmai Szervezetek Bizottsága illetve a Mezőgazdasági Szövetkezés Általános Bizottsága 1962 óta közös titkársággal működik, és az EU intézmé-

A magyar agrárium brüsszeli képviseleteA magyar mezôgazdasági szervezetek képviselete immár 10 éves múltra tekinthet vissza Brüsszelben. A 2004-es uniós csatlako-zást követôen, a Vágóállat és Hús Terméktanács illetve a Baromfi Terméktanács képviselete volt az indulás, amely a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara stratégiai és szervezeti irányváltása után újabb lendületet kapott. Összességében elmondható, hogy a képvi-selet minden, a magyar mezôgazdaságot érintôkérdésben stratégiai fontosságú szolgálatot lát el a magyar termelôk és az agrárgazdaság számára.

nyeinek elsődleges konzultatív partnere. A COPA/COGECA tagjai közé a huszonnyolc EU tagállam 73 szervezete tartozik.

A tagsággal járó legfontosabb előny, hogy a magyar érdekképviseleti szervek olyan külkapcsolati lehető-ségekhez jutnak, melyet más úton nem tudnának biz-tosítani. Első kézből tudják meg az uniós szabályozás várható irányait, más országok problémáit, azok meg-oldási lehetőségeit.

A jogalkotásban való részvétel ugyanakkor lehe-tővé teheti, hogy a résztvevő szervezetek és a magyar szaktárca közösen, két oldalról tudják a magyar ér-dekeket támogatni. Fontos feladat, hogy a magyar agrárszervezetek, hiteles forrásként, időben és haté-konyan vegyenek részt a közösségi szabályozás ala-kításában.

Az Brüsszeli Iroda egyfajta kapocsként működik az Európai Intézmények és a magyar mezőgazdaságot kép-viselő szervezetek között. Az Iroda szolgáltatja az EU agrárpolitika híreit, informál a tervezett változásokról, amelyek a döntés-előkészítés során a Bizottságnál vagy a Parlamentben, különféle stádiumban vannak. Az Iroda állandó kapcsolatot tart fenn a brüsszeli intéz-ményekkel és az EU más szervezeteivel, és képviseli érdekeinket a Bizottság minden lehetséges fórumán (Piaci Előrejelző Bizottsági ülés, Szakértői Bizottsági ülés, illetve nagyon korlátozott esetekben a Standing Committee üléseken).

Endrődi György

A Kormány 2012. január 1-től bevezette az új, kétpilléres mező-gazdasági kockázatkezelési rendszert. A rendszer egyik pillérét a

kibővített kockázati körrel jellemezhető kárenyhítési rendszer képezi, míg a második pillére a biztosítási díjtámogatás, amelynek keretében a gazdálkodók a biztosítónak megfi zetett díj 65%-át visszakaphatják támogatásként.

A díjtámogatásnak köszönhetően a biztosítási konstrukciók-ban is bővült a kockázati kör, így a termelők a biztosítók által korábban nem vállalt veszélynemekre is köthetnek biztosítást. Így lehetséges a tavaszi fagy, a mezőgazdasági árvíz, a felhőszakadás és az aszály okozta károkra is biztosítást kötni. A tervek szerint

2015-től mindkét pillér kiegészül az őszi fagykár kockázattal is. A díjtámogatott biztosítások dinamikus fejlődését az állomány-díj növekedése és az igénybe vett biztosítások száma egyaránt alátámasztja. Míg 2012-ben a termelők mintegy 1,5 milliárd forintnyi összegben kötöttek mezőgazdasági biztosítást, az erre a célra szánt összeg 2013-ban már elérte a 4 milliárd forintot, 2014-ben pedig csaknem közel 5,7 milliárd forintot fordítottak agrárcélú biztosításokra. A 2012-ben megkötött biztosítások után kifizetett díjtámogatás összege mintegy 880 millió forint volt, a 2013-ban megkötött biztosítások után pedig közel 2,5 milliárd forintot fizettek ki a gazdáknak.

Díjtámogatott biztosítások

NAKlap M U N K Á B A N A K A M A R A 25

Ménesek SomogybanA hazai lovas hagyományok ápolásának, amely fontos nemzeti cél, Somogy megyében is vannak szakavatott mûvelôi.

Az Arab telivér és a Shagya-arab fajták tenyésztése a Pelsonius és az Ermitrap ménesekben folyik, Kerekiben és Bálványos településeken. Az 1989-ben öt kancát számláló állomány mára több mint háromszáz egyedre növekedett.

A gazdaság mintegy hatszáz hektár mezőgazdasági területen működik, amelynek a fele legelő. Az egyik tulajdonos, Parti Imre fő tenyésztői céljai között szerepel, hogy megőrizze a fajták nemes küllemét, harmonikus megjelenését, összetéveszthetetlen ősi típusjegyeit, ezek mellett azonban a jó sport teljesítmény elérése is kívánatos.

Az Arab telivér a legrégebbi kultúrfajták egyike, őse Közép-Ázsiából származik. Gyors és kitartó, ezért a távlovaglásban jeleskedik. A Shagya-arab a bábolnai arab lótenyésztés sikere, melyet 1978-ben ismertek el önálló fajtának. Sokoldalú fajta, a táv-lovagláson túlmenően a military, a díjlovaglás, a díjugratás és a fogathajtás területén is

szívesen alkalmazzák. A felsorolt sportágaknak nagyon erős a nemzetközi mezőnye, ezért Parti Imre lassan már három évtizede végez kutató- munkát, hogy a tenyészetét frissíteni tudja. Ősi vonalakat keres és talál meg sikerrel. Legutóbb a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége ismerte el kiemelkedő munkáját „A magyar lóért” díjjal. A szakember szerint a siker a helybéli dolgozók odaadó munkájának is köszönhető.

A Gidrán ménes 1988-ban került a kőröshegyi Marócz pusztára és 2006-tól szervezetileg az Állami Ménesgazdasághoz tartozik. Vezetője Pataki Gergely, aki immár hét éve irányítja a puszta életét.

A fajta gyökerei a XIX. század elejére nyúlnak vissza. 1885-ben az Osztrák Hadügyminisztérium önálló fajtává minősítette. A két világháború alatt jelentősen megcsappant a kanca létszám, 1958-ban a Dalmandi Állami Gazdasághoz tartozó Sütvénypusztára költö-zött az akkori állomány. Jelentős fordulatot az Ős-honos Állatfajták Védelmére az 1974-ben született miniszteri rendelet hozott, melynek köszönhetően Borodpusztán új törzstenyészet jött létre. 1989-ben megalakult a Kisbéri-félvér és Gidrán Lótenyésztők Egyesülete, azóta az állomány minősége és egyedszáma is folyamatosan fejlődik. Az egyesület ma mintegy háromszázötven lovat tart nyilván, melynek egyik fő ménese a Kőröshegy-Marócz pusztai.

A ménesgazdaság fő feladatának a Gidrán, mint védett történelmi lófajta fenntartását tekinti, de a sport célú fejlesztés is fontos törekvésük. Eddig leginkább a military szakágban értek el kimagasló sikereket.

A Somogyban működő ménesek a fentebb említett célokon túlmutatva, meghatározói a tájnak, és remél-hetőleg még hosszú ideig segítik a térség vonzerejének megtartását is.

Molnár Ákosné és Simor Ákos falugazdászok , Szántód, Somogy megye

HIRDETÉS

NAKlapM U N K Á B A N A K A M A R A26

A Somogyszobi Erdészeti Erdei Iskola és Oktatási Központ kéthektáros kertjében a vízi élővilágot dísztó, az erdő életét és az erdészeti tevékenységeket tanösvény mutatja be. A

kültéri foglalkoztató előadások, kézműves foglalkozások ottho-na. A központot fenntartó Mocz és Társa Magánerdészet Kft . Somogyszob határában a Vackor Pihenőházban is tart foglalko-zásokat. Itt komfortos szobák, vizesblokkos nyári szállás, játszótér, műfüves focipálya, fedett foglalkoztató és ráadásként egy kilátó is várja a vendégeket. A pihenőházhoz, a Somogyszobot-Nagyatáddal összekötő közútról leágazó erdészeti magánút vezet, ennek mentén a Keresztutat megjelenítő tanösvény szakasz kíséri a látogatókat a házhoz. Innen indul a hat kilométer hosszú Vackor Erdei Tanös-vény, amelynek bejárása során megismerkedhetünk az erdei visel-kedés kultúrájával is. A húszhektáros vadasparkban magyarországi nagyvad fajok fi gyelhetők meg természetes környezetben, a csemetekertben az erdészeti szaporítóanyag-termelés folyamatát lehet megismerni.

Mocz András, a központot fenntartó erdőgazdálkodási vállalkozás egyik tulajdo-nosa azt vallja: minden korosztálynak lehetőséget kell adni arra, hogy megismerje az erdei életközösséget, az erdész munkáját, az erdő- és vadgazdálkodás fontosságát. Mint elmondta, a Mocz Erdészet az erdőgazdálkodási tevékenység fontos részének tartja az erdő közjóléti szerepét, ezért vállalta a komoly anyagi ráfordítással járó beruházásokat.

A hazai erdészeti erdei iskolák zömét az állami erdészetek üzemeltetik. A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt által működtetett Sziágyi Erdészeti Erdei Iskolát,

Erdészeti erdei iskolákAz erdei iskolák nevében az „erdei” jelzô elsôsorban a speciális környezeti nevelési tevékenységre utal, és nem feltétlenül arra, hogy kint találhatók a természetben. Nem vitás, hogy a tanulókat az erdei környezetben sokkal összetettebb impulzusok érik a természetes ökológiai rendszerek megismeréséhez és megértéséhez. A Magyarországon mûködô mintegy ötven erdészeti erdei iskolának az a küldetése, hogy a felnövekvô ge-nerációban komplex világkép alakuljon ki, tudatosuljon bennük, hogy az ember nem mindenható része a természetnek! A NAKlap két olyan Somogy megyei erdészeti erdei iskolát mutat be, ahol jelentôs fejlesz-tések szolgálják a nevelést.

a rinyabesenyői erdő mélyén a Lábodi Vadászerdészet, egy régi, elhagyott erdészházban üzemelteti. Horváth Mihály erdészeti igazgató a NAKlapnak elmondta, hogy a ház és környezete is jelentős átalakuláson, fel-újításon ment keresztül, mire mai formáját elérte.

Az ország első erdészeti erdei iskoláját 1994-ben az önkormányzattal együtt újították fel és ekkortól fogadják az iskolásokat. 2010-ben korszerű oktatási bázissal egészült ki a létesítmény: hálóhelyiségek, me-legítő konyha, étkező helyiség, tanterem és szabadtéri fedett foglalkoztató állnak rendelkezésére. Az isko-lához vezető négy és fél kilométeres egykori földút mára már szilárd burkolatot kapott, és az áramellátást korszerű hálózat biztosítja. Horváth István szerint a játékra csábító tágas udvar, a szabadtéri főző- és pi-henőhely, és nem utolsósorban az érintetlen termé-szeti környezet adja az erdei iskola varázsát. Az innen 10 kilométerre levő petesmalmi régi erdészházban Természetismereti Központ létesült. Ez, a tradicioná-

lis formákat megőrizve, új köntös-ben emlékeztet a régi időkre, a kis vadászlak híres lakóira, vendégeire. A központban emlékszoba idézi fel a híres lábodi vadgazdálkodás alapí-tójának, Dr. Studinka Lászlónak és gróf Széchenyi Zsigmondnak alakját. A szoba falait báró Schell József gra-fi kus-festő művész felbecsülhetetlen értékű falfestményei díszítik.

A Sziág yi Erdei Iskolát Petesmalommal 10 km-es tanösvény köti össze. A tanösvény ismeretter-jesztő táblái a változatos belső-somo-gyi táj természeti értékeit, érdekessé-

geit mutatják be a turistáknak. A nagysalléri, újonnan épített vadászházat és vadasparkot nemrég adták át. Itt megcsodálhatók a térség kérődző állatai: a gím- és dámszarvasok, őzek, mufl onok. Ugyanitt épült fel a Vadászati és Helytörténeti Múzeum, amelynek ékes-sége lesz egy oktatási célokat is szolgáló, csodálatos trófeagyűjtemény.

Somogyvári Vilmos

Az európai mezőgazdasági gazdálkodók legnagyobb és legbefo-lyásosabb szakmai érdekvédelmi szervezete, a Copa-Cogeca

június 27-én tartotta soros Elnökségi ülését Brüsszelben. Az ese-mény különlegességét az jelentette, hogy a pontosan tíz évvel ezelőtt csatlakozott „Új tagállamok” szintén tíz éve teljes jogú tagjai a nevezett szervezetnek. A jeles alkalomból az új tagállamok fogadást adtak az Elnökségnek, illetve a többi meghívott vendégnek. Az egyes országok olyan specialitásokkal készültek az eseményre, mint

magyar bor és szalámi, észt halas szendvics, szlovák mézbor, lengyel pirog, litván sajt, lett húsáruféleségek. Az elnökségi ülésen illetve az azt követő ünnepségen résztvevő magyar delegációt Győrff y Balázs NAK elnöke vezette, tagja volt többek között Kis Miklós Zsolt NAK és Copa alelnök, frissen kinevezett Vidékfejlesztési államtitkár is,

Endrődi György

Copa-Cogeca: fontos jubileum

NAKlap M U N K Á B A N A K A M A R A 27

Százfajta sörhöz ropogós csülkökAz ország legnagyobb sörfesztiválját és egyetlen csülökparádéját ren-dezték meg június 12-15. között Békéscsabán. A rendezvényhez kap-csolódott a Kárpát-medence Nemzeti Értékei és Hungarikumai Kiállítás és Vásár, ahol a Nemzet Agrárgazdasági Kamarát önálló stand képvi-selte.

A Pálinka Nemzeti Tanács országos megmérettetésén 50 főzde, 335 mintát indított. A párlatok 8 fő kategóriában (almatermésűek,

csonthéjasok, bogyós gyümölcsök, szőlő, törköly, vadgyümölcs, ágyas és vegyes) versenyeztek egymással.

A díjátadó gála a Mezőgazdasági Múzeumban volt június 19-én, ahol az ágazatért felelős szakpolitikusok, intézmények vezetői, a pálinkás

szervezetek, lovagrendek együtt ünnepelték a helyezetteket. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát dr. Zöldréti Attila főigazgató képviselte. Összesen 326 arany, ezüst és bronz minősítés került átadásra.

Magyarország legjobb pálinkája címet, 2014-ben, a Szicsek Pálin-kafőzde feketeribizliből készített párlatának ítélték. A díjat Szicsek János tulajdonosnak, Jakab István, a MAGOSZ elnöke adta át.

A rendezvényen a szokásoknak megfelelően az ejtőernyősök hozták az égből az első söröshordót. A Csabai Sörfesztivál és Csülökparádén a magyar gasztronómia legváltozatosabb kínálata található meg: a magyar élelmiszerek

színe-java, csülkös ételek, valamint nagyon fi nom kézműves sörök, borkiválóságok, pálinka-különlegességek – értékelte a fesztivált Fazekas Sándor földművelés-ügyi miniszter. A tárcavezető hozzátette: határon innen és túlról is felvonultak hungarikumaink: Erdélyből, Délvidékről, Felvidékről érkeztek nemzettársaink, és elhozták azt, amire ők is büszkék.

A Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé keretein belül nyílt meg immár negyedik alkalommal a Kárpát-medence Nemzeti Értékeit és Hungarikumait bemutató

kiállítás és vásár. A kilátogatók nemcsak Békéscsaba és Békés megye, hanem az egész Kárpát-medence jellegze-tességeivel, mezőgazdasági termékeivel, sajátosságaival és kézműves értékeivel ismerkedhetnek meg.

Győrff y Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint a megyei húsfeldolgozás a sertéstartás és az abból készült fi nom falatok nem véletlenül is-mertek és kedveltek. Azzal pedig, ha hungarikummá nyilvánítunk bizonyos értékeket, felhívjuk a fi gyelmet arra, hogy az a közösség, amit mi alkotunk, mennyire fontosnak tartja kiváló áruit.

Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei elnöke, elmondta: a magyar agráriumnak szüksége van az ilyen seregszemlékre, amelyek nagy-szerű nemzeti termékeinket propagálják, és kiemelik gazdálkodóink messze földön híres szorgalmát, kiváló agrárszakembereink szaktudását.

Farkas Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke bejelentette, hogy a Békés Megyei Értéktár Bizottság a rendezvényt hivatalosan is megyei értékké nyilvání-totta. Úgy ítélte meg, hogy turizmus, vendéglátás kate-góriában az ország egyik olyan kiemelkedő fesztiválja, amely méltó lehet a magyar érték megszerzésére is.

Prohászka Béla Venesz-díjas, olimpiai aranyérmes mesterszakács, a rendezvény gasztronómiai házigaz-dája elmondta: közel 100-fajta csapolt sört, ropogós csülköket, fantasztikus ízeket vonultattak fel. A fesz-tivál három díszvendége között a Karcagi Birkafőzők Egyesületét, a Kondorosi Betyárnapokat és a Szarvasi Szilvafesztivált üdvözölték.

Bak Péter

Szicsek Feketeribizli pálinkája gyôzött az Országos Pálinka- és Törkölypálinka Versenyen

NAKlapN Ö V É N Y T E R M E S Z T É S28

Talajtermékenység: egészséges növény „A talaj–növény–állat–ember sorsa összefügg, a talaj hiányosságai a rajta termô növény és az azt fogyasztó állat és ember egészségén tükrözôdik.” (Kádár ,1992,1995)*.

A műtrágyázás szerepét a mai mezőgazdasági gyakorlatban nem lehet vitatni, ám a szervestrágyázás visszaszorulásával sajnálatosan számolni kell a talaj-termékenység fokozatos csökkenésével. Leginkább igaz ez a talajok fi zikai

tulajdonságaira és humusztartalmának belső struktúrájára, huminsav összetételre.A talaj humusztartalma és termékenysége között szoros és jól ismert a pozitív ösz-

szefüggés. A humuszanyagok a szerves anyagok lebomlásával, majd az intermedierek humifi kációjával keletkeznek. Napjainkban egyre több huminsav tartalmú termék hozzáférhető, amelyek használata lassan nélkülözhetetlen lesz a gazdálkodásban.

Fontos tisztán látni, milyen kémiai tulajdonságok révén képesek szerepet ját-szani ezek a termékek a növénytáplálásban, akár a talajszerkezet javításával, akár levéltrágyaként alkalmazva. A természetben található szerves molekulák- előfor-dulási helytől és időtől függő, véletlenszerű halmaza- kémiailag heterogén össze-tételű, funkciós csoportokban gazdag makromolekulás anyagok. Megtaláljuk a talajokban, tőzegben, felszíni es felszín alatti vizekben, fi atalabb szénformákban (lignit,leonardit) . A humuszanyagok nem egységesek, bizonyos határokon belül hasonló szerkezetű és tulajdonságú, eltérő nagyságú makromolekulák keverékei. A humuszképződés nagy változatosságú frakciókat tartalmazó, szerkezetileg és funkciós csoportokban erősen különböző molekulákat hozott létre,így a termé-szetes komplex képzők legfontosabb csoportja.

A különböző funkciós csoportok nagy része komplexképző ligandum. Főleg karboxil, fenolos hidroxil, valamint nitrogéntartalmú csoportok, amelyek segít-ségével sokféle fém-komplex szerkezet alakul ki.

Oldhatóságuk alapján eltérő frakciókat tartalmaznak. Ezek közül a legaktívabb a fulvosav, amelynek szerves savként a legszélesebb az oldhatósági spektruma.

A huminsavas termékek növénytáplálásban való használhatóságát ezen alaptulaj-donságok, alapanyag minőségi paraméterek (frakció arányok) határozzák meg.

A huminsavak kémiai szerkezete lehetővé teszi, hogy gyakorlatilag a biológiai rendszerekben előforduló valamennyi vegyülettípussal valamilyen reakcióba lép-

jenek. Nagyjelentőségű képességük, hogy a szervetlen kationok ionos-, kelát-, komplex és poláros adszorpciós kötéssel is kapcsolódhatnak a huminsavakhoz. Ez okoz-za, hogy természetes ioncserélőként viselkednek.

A huminsavak természetben betöltött különleges tulajdonsága , hogy például a növények számára fontos tápanyagokkal olyan közepesen erős kötéseket képez-nek, amelyből a növények a tápanyagot könnyen felvehetik. Ugyanakkor a toxikus fémekkel olyan erős komplexeket létesítenek, melyeket a növények nem tudnak megbontani, vagyis inaktiválják azokat a talajban és az élő szervezetben. A huminsavak elektron és oxigén transzfer molekulaként viselkednek biológiai rendszerekben. Tehát közvetlenül katalizátorként vesz-nek részt a sejtlégzési folyamatokban, meggyorsítva azt. Így több energia szabaddá válását idézik elő a sejtekben. Ezen alapszik biostimulátor hatásuk, amely általános jellegű, a növény egész anyagcseréjére hat.

A huminsavaknak mindig van egy optimális kon-centrációjuk, ahol a legnagyobb a hatás, az ennél ma-gasabb adag nem eredményez jobb eredményt.

Számos előnyös tulajdonságuk mellett a legfonto-sabb, hogy nincs semmilyen környezetkárosító mellék-hatásuk, hiszen természetes ásványi alapanyagúak.

A rendelkezésre álló készítmények jelentősen elté-rő összetételűek (szárazanyag, makro- és mikroelem tartalom, oldékonyság, stabilitás), ezt használat során fi gyelembe kell venni, mert az egyes termékek között jelentős eltérések lehetnek hatásosságban. A folyama-tos fejlesztésnek köszönhetően a hazai felhasználók köre jelentősen bővült, hiszen kivétel nélkül minden növényi kultúrában kockázatmentesen használható, termésbiztonságot fokozó és egészséges növényi ter-méket eredményez használatuk.

Előnyei talajkezelés esetén:Megakadályozza a talajok elsavasodását, valamint a

talajvizek foszfor- és nitrát szennyeződését.Hatékonyabbá teszi a műtrágya-felhasználást, így

kisebb költségű a termelés.Kiemelkedően hatékony: a termőtalajok védelmé-

ben, minőségének javításában, a termőtalajok vízház-tartásának fenntartásában, talajerő-visszapótlásban

Levéltrágyaként:Komplex formában szolgáltatja a gyökérképzéshez,

szárképződéshez, virágzásához és terméskötődéshez szükséges makro-, mezo- és mikroelemeket. Erősíti a növények természetes anyagcseréjének zavartalan működését.

*Kádár Imre (1992): A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA TAKI, Budapest*Kádár Imre (1995): A talaj–növény–állat–ember tápláléklánc szennyeződése kémiai elemekkel Magyarországon. KTM–MTA TAKI, Budapest

Pelczéder TiborNövénytáplálási szakmai vezető, Organit Kft .

Csalódott méhészekAki végig nézett az országon, május elején és közepén fehérbe borult erdõket, facsoportokat láthatott: úgy virágzott az akác, mint ahogy régen nem. A fagy sem tarolt. S a méhészek – fõként az ország déli részén – mégis elégedetle-nek. Pont akkor jöttek meg az esõk és május elsõ felében a hûvösebb idõ, mikor ott az akác teljes virágzásban volt. Nos, emiatt aztán a méhcsaládok kevesebbet hordtak: egy kaptárból jó ha 5-9 kiló méz összegyûlt a máskor szokásos 14-18 kilóval szemben. Észak-Magyarországon 7-10 nappal késõbb fordultak teljes virágzásba az akácok, ott még lehetett szép termés, itt viszont sok mérgezés – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például – csökkentette a méhcsaládok számát, illetve a Medárdra jellemzõ, napi rendszerességgel elõforduló zápor esõk, zivatarok akadályozták a méheket munkájukban.

NAKlap P O R T R É 29

Darvak kontra gazdákÖt és fél hektár kukoricájukat pusztították el a védett madaraknak szá-mító darvak a földesi Mozsonyi Gáboréknak. Mivel ebben az esetben kártérítésre nem számíthatnak, végsô elkeseredésükben a nyilvános-sághoz fordultak.

A március 29-én elvetett kukoricájuk szépen kikelt, ígéretes termés elé néz-tek. Ám húsvét után megdöbbenéssel tapasztalták, hogy a derecskei úton, a Tisza-tanya közelében lévő 2,4 hektáron 95 százalékos káruk, míg a 3,1

hektáron százszázalékos kár keletkezett: az öt éve kialakított vizes élőhely vonuló madarai kikaparták a 10 centiméternyire nőtt növényi kultúrát. Mozsonyiné Ilonka néni azonnal a helyi vadásztársasághoz fordult, érdeklődvén, mi a teendő ilyen esetben? Szegi Imre azt tanácsolta, keressék fel a polgármesteri hivatalt, s a jegyzőtől kérjék jegyzőkönyv felvételét a kárról. A jegyzőnő viszont elutasította a kérést, arra a jogszabályra hivatkozva, hogy a védett madarak által okozott kárt nem téríti meg az állam. Mozsonyiné nem fogadta el ezt a választ, s a polgármesterhez fordult. Jeneiné Egri Izabella április 24-én utasította a hivatal egyik dolgozóját a helyszíni szemle elkészítésére. Másnap Ilonka néni érdeklődött, mikor mennek a határba, ám ugyanazt a választ kapta, amit a jegyzőnőtől, s ekkor fordultak a sajtóhoz. Azt szerették volna elérni, hogy az újravetési munkálatok előtt nyoma legyen mostani káruknak.

Mozsonyiék fi llérre kiszámolták, mekkora kár érte őket eddig: a talaj előkészítő munkálatok, a vetés 685.905 forintot tesz ki – számlákkal igazoltan.

Az ügy azóta is áll, mivel a Hortobágyi Nemzeti Park helyi őre által felvett jegyzőkönyv birtokában vannak csupán, az pedig nem elegendő a továbblépéshez. Mozsonyiék mindenképpen harcolni akarnak a kártérítésért, mert nem tudják elfogadni azt a magyarázatot, hogy a madarak nagyobb védettséget élveznek, mint a gazdák. Arra is feleletet várnak, miért kényszerülnek a darvak a kikelt kukorica legelésére, ugyanis meggyőződésük, etetésükről nem gondoskodnak az illetékesek. A probléma gyökerét abban látják, hogy kb. öt évvel ezelőtt vizes élőhelyet alakítottak ki a 42-es főútvonal menten, ám a madarak etetéséről nem gondoskodnak, holott jelentős uniós támogatásból hozták létre a területet.

Tudomásuk szerint több földesi gazdát ért hason-ló kár, néhányan azonban újravetették a kukoricát. Megkeresték a választókerület országgyűlési képvi-selőjét, Bodó Sándort, aki ígéretet tett problémájuk felkarolására.

A siralmas határ megtekintése után Mozsonyiné megismétli: azt fájlalja, hogy a kártékony madarak nagyobb megbecsülést élveznek, mint a gazdálkodók. Mint fogalmaz, ha elpusztítana egy madarat, milliós büntetést vetnének ki rá, miközben ők nem jogosultak kártérítésre. A gazda megoldási javaslatként felvetette: egyszerre kellene gondoskodni a darvak riasztásáról és a mezőőri szolgálat beindításáról.

Mozsonyiék nem adják fel, ügyvédet fogadtak, s összefogásra szólítják fel a hozzájuk hasonlóan károsult gazdákat is.

Telefonon értük el Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert, aki – mivel nem ismeri a konkrét ügyet – azt javasolta, hivatalosan juttassák el hozzá a problémát, és kivizsgálja a sajnálatos esetet.

Kép és szöveg: Nyírő Gizella

Elsõsorban az alábbi körbe tartozó adományokat várjuk, 2014. au-gusztus 20-ig: ásványvíz, tartós élelmiszer, fertõtlenítõ szer, takar-mány, vetõmag, õszi kalászosok. Az adományok gyûjtését a NAK megyei szervezetei végzik, kérjük, hogy a felajánlások ügyében minden esetben a Kamara megyei igazgatóságainak munkatársait keressék!

Gyõrffy Balázselnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A május elején a Balkánon tomboló, Yvette névre keresztelt vihar ötvenkilenc halálos áldozatot követelt, az áradások és az esõzéseket követõ földcsuszamlások több tízmillió euró veszteséget okoztak. A víz alá került mezõgazdasági területeken a szója, a búza és a ku-korica termõterületeinek jelentõs része elpusztult, a gazdaságok ál-latállománya is jelentõs kárt szenvedett.A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja tagságát, hogy lehe-tô ségei szerint támogassa a károsultaknak megsegítésére szer-vezett humanitárius segítségnyújtási akcióját!

GYÛJTÉST SZERVEZ A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA A MÁJUSI HORVÁTORSZÁGI, BOSZNIAI ÉS SZERBIAI ESÕZÉSEK, ÁRVIZEK ÉS TERMÉSZETI CSAPÁSOK KÁROSULTJAINAK MEGSEGÍTÉSÉRE

GYÛJTÉST SZERVEZ A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA A MÁJUSI HORVÁTORSZÁGI, BOSZNIAI ÉS SZERBIAI

FELHÍVÁS!

NAKlapP O R T R É30

Sikertörténet a HomokhátságonAz élet melyik területén érhet el nagy sikereket egy olyan ember, akinek édesanyja tanárnõként dolgozott, édesapja egy ma már fele-désbe merült, de a maga korában jól ismert AFIT nevû cég mûszaki igazgatója volt, ô maga pedig vadászpilótának tanult? Ha azt mondom, hogy a mezôgazdaságban, gondolom, hitetlenkedve csóválja a fejét az olvasó.

Pedig Acsay Lajos életútja remekül példázza: igenis befutható ilyen életpálya a nagy meglepetéseket és lehetőségeket kínáló világunkban.

- Való igaz, hogy gyerekként otthon nem a mezőgazdaság volt a fő téma, bár hozzáteszem, anyai nagyapámtól, aki MÁV főta-nácsos volt, már gyerekként megtanultam egy nagy igazságot. Vagyis: az a legfontosabb, hogy a parasztember jól éljen, mert ő teremti meg a legfontosabb értéket, az élelmiszert – beszélt családi hátteréről a cég Szegedhez közeli, zsombói telephelyén Acsay úr. A 44 éves üzletember hozzátette: ez a gondolat min-denképp hozzájárult ahhoz, hogy amikor szakítva korábbi „városi” életével egy teljesen új úton indult el, a mezőgazdaságot választotta.

- Kezdetben Makó környékén foglalkoztam gyökérter-mesztéssel és kereskedéssel, és éreztem, ezen a területen nagy lehetőségek állnának előttem. Sajnos, a terveimet pénzügyileg nem tudtam fi nanszírozni, de összeismerkedtem egy olyan remek szakemberrel, Ördöghné Piroskával Zákányszéken, aki nem csak a szakma megtanulásához nyújtott hatalmas segítséget, de likviditási biztonságot is adott. Kemény munkával teltek az évek, majd 2011-ben éreztem úgy, hogy most már a saját lábamra állhatok, és megalapítottam az M3 WIN FRUIT Kft .-t.

- Furcsa, de beszédes név ez – mosolygott Acsay Lajos. Ugyanis ha magyarra fordítva összeolvassa, ezt a mondatot kapja: mind a 3 nyerő gyümölcs. A lényege pedig: olyan láncolat létrehozása, amelyben a termelő, a kereskedő és a fogyasztó is nyertesnek érezze magát. Mert meggyőződésem, csak akkor lehet tisztességes üzletről beszélni, ha mind a három fél jól jár. Az elmúlt évek során úgy érzem jó úton haladtunk a „csapat” kiépítésében, és tavaly úgy döntöttem: itt az ideje, hogy egy védjegyet is adjunk ennek az együttműködésnek. Ez a Vitaricum.

Acsay Lajostól megtudtam: a Vitaricum egy kimagasló minőséget garantáló, zöldség-gyümölcs profi lú termelői bázisra épülő márka, amely a tudatos fogyasztói kör igényeit kívánja kiszolgálni.

- Tudom, hogy hazánkban az élelmiszergazdaság a nemzetgazdaság egészén

belül lényegesen nagyobb súlyú, mint más hasonló fejlettségű országokban. És persze látva azt is, hogy a Homokhátságon, ahonnan a termelői kör döntő többsége kikerül, milyen világszínvonalú minőségben lehet előállítani zöldséget és gyümölcsöt, elkötelezett híve vagyok annak, hogy magyar termékek kerüljenek a magyar családok asztalára. A Vitaricum ezt a kiváló minőségű hazai terméket vásárolja fel magyar gaz-dáktól, legyenek azok kis- vagy nagytermelők, és ezt juttatja el a magyar fogyasztók asztalára. Cégünk már most is több mint 200 őstermelő, kistermelő, családi vállalkozás számára biztosít megélhetést úgy, hogy kicsiny felvásárlói csapatunkat (mindössze tíz állandó alkalmazott dolgozik a zsombói telephelyen) a lehető legtakarékosabb módon működtetjük, nagyon ügyelve arra: a haszonból tisztességes mértékben részesüljön a termék előállítója, nagy- és kiskereskedője is.

Acsay úr szavaiból az is kiderül, hogy a Vitaricumba bekerülni kevés „csak” magyar-nak lenni. Garantálni kell a fo-lyamatosan kiváló minőséget, és ha ezt valaki nem teszi meg, akár 6-8 éves együttműködés után is kihullhat a rostán.

- Az éves forgalmunk már meg-közelíti az egy milliárd forintot, több mint kétszáz boltban árulják termékeinket. Ahhoz, hogy to-vább fejlődhessünk, nagyon ko-moly vállalásainkat kell betarta-nunk. Csak néhány ezek közül: a termék a termelőtől 48 órán belül eljut az üzletek polcaira. Kizárólag olyan kifogástalan termékekkel foglalkozunk, amelyek környe-zettudatos termelés eredményei.

Szigorúan betartjuk a törvényi szabályozásokat. Kü-lönös hangsúlyt fektetünk a minőségre vonatkozó szigorú ellenőrzésekre. Kínálatunkról pedig annyit: szinte minden olyan zöldséget és gyümölcsöt forgal-mazunk, ami a Dél-alföldön megterem – mondta el Acsay Lajos.

Végül azt se titkoljuk el, mit is jelent a Vitaricum? Nos: ez az ötletes kifejezés a vitalitás és a hungaricum szavakból állt össze, és a magyar terméken túl az életerő-re is utal. Éppen ezért ez a márkajel egyre gyakrabban tűnik fel egészséges életmódot ösztönző programokon, sportrendezvényeken is - tudtam meg a cég vezetőjé-től.

Kép és szöveg: Bátyi Zoltán

NAKlap, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara lapja – II. évfolyam 7. számKiadó és alapító: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Gyôrffy Balázs elnök ● Fôszerkesztô: Bôle István ● Marketing, PR és kommunikációs igazgató: Fekete Zsanett Zsuzsanna ● Címlap: Süveg Áron ● Fotók: Süveg Áron, Gyulai Tóth Zoltán ● Szerkesztôség: NAK, 1119 Budapest, Fehérvári út 89.-95. Telefon: + 36/1 802 6148 ● E-mail: ujsag@nak.hu ● Hirdetésfelvétel telefonszáma: NAK, 1119 Budapest, Fehérvári út 89.-95. Telefon: + 36/30588 5429 ● Nyomda: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. ● Felelôs vezetô: Majláth Zsolt László ● Terjeszti: Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazgatósági Hírlap Értékesítési Osztály, 1089 Budapest, Orczy tér 1.;

ISSN 2064-308X – A hirdetések és egyéb reklámkiadványok tartalmáért a kiadó felelôsséget nem vállal.

NAKlap H U N G A R I K U M 31

A karcagi birkapörköltAmikor a karcagi birkapörkölt a hungarikumok sorába emelkedett, volt néhány értetlenkedô. Pedig az étel-historikusok szerint már no-mád honfoglaló ôseink is ismerték a receptet, és hol volt akkor még a magyar szôlôkultúra, a paprika vagy a magyar akác! Az ôsi birkaétel fôzésének tudománya a nagy nyájairól híres Nagykunságon maradt fenn, a konok kunok földjén, ahol ma sem vitrin mögött ôrzött hagyomány, hanem a mindennapok része. A NAKlap, hungarikumokat bemutató sorozatának legújabb helyszínéül, keresve sem találhatott volna jobbat, mint a június végén tartott Karcagi Birkafôzô Fesztivált.

A múzeum előtti nagyszínpad most is a kultúráé volt, körülötte több utcányi hálózatban csak főzőhelyeket lehetett látni. A karcagi városközpontban már tizenhat éve hódolnak a birkapörköltnek tízezreket megmozgató

fesztivállal, így nyár elején. Kun Lászlónak, akinek a „konyhája” elé a 300-as szám volt az aszfaltra krétázva,

már a neve is garancia arra, hogy hitelesen mondja el az igazi karcagi birkapörkölt receptjét. Ami persze úgy kezdődik, hogy „végy egy jó féldeci szilvapálinkát”. De félre a tréfával, a folyamat korán, már az állat kiválasztásával kezdődik. Kun László, amikor felkeresi a juhászatot, a hat-hét éves jerkék között tekint szét, olyan állatot keres, amelynek húsa se nem túl faggyús, se nem csontos. Nincs az oldalán „hor-pasz”, azaz van étvágya, jól kezelték az élősködők ellen. Aztán a főzés előtti este az előkészített birkát kettévágja és kiakasztja, hagyja a húst szikkadni.

A karcagi birkapörkölt, és ez a panelkonyhák tulajdonosainak rossz hír, egy egész állatból készül, minimum 20 kilogramm hús alatt akár hozzá se kezdjen senki. Az teszi különlegessé, hogy tetőtől-talpig, a fülétől a farkáig benne van minden. Lábát és fejét megperzselik és feldarabolják, ehhez jön a szív, tüdő, máj és a többi belsőség, szintén gyufásdoboznyi méretben. Ezt bárddal kellene igazából csinálni, de újabban fűrésszel teszik, így könnyebb is és kevesebb a csontszilánk. A főzőedényt 1 kilogramm zsírral kikenik, a hús 20 kilogramm, kockára vágott és üvegesre pirított hagymára kerül. A 25 deka édes pirospaprikát csak mintegy másfél órával később rakják bele, nehogy odaégjen. Ehhez jöhet ízlés szerint só és csípős paprika, ha faggyús a hús, akkor 2-3 gerezd fokhagyma is. Összesen körülbelül négy óra alatt fő meg.

Régi hagyományos recept, nem kell rajta variálni, nem kell bele paradicsom, kömény, babérlevél, bors, tehát elég egyszerű. Ezt már Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter mondta, aki karcagi lévén, szintén nevezett a versenyre. A „miniszteri sátor” előtt nagy volt a forgalom, a tárcavezetőt innen is, onnan is üdvözölték. Fazekas Sándor is éppen a birkafőzés közösségformáló erejét tartja nagyra. „Makacs, kitartó kun emberek vagyunk, a hagyományőrzés, így ez a recept is az eredeti formában maradt fenn. De nem pusztán egy ételreceptről van szó, hanem minden főzés ünnepi alkalom.”

Néhány utcával odébb Nagy György Jenő szintén a recept egyszerűségéről beszélt, de hozzátette, hogy a végeredményhez kell a jó szakács érettsége, 19 évesen még nem fog a főzés jól menni. Ő már csak tudja, hiszen a Karcagi Birkafőzők Egyesületének az elnöke.

Az egyesület, amely most 43 tagot számlál, baráti körből alakult. Gyűléseiken mi más történne, mint birkapörkölt főzés, a soros szakácsnak pedig utána állnia kell a kritikát. Ezek után szokott előkerülni a naptár, hogy ki mikor ér rá. Szinte minden hétvégén hívják őket ugyanis az ország különböző szegleteibe a tudományukat bemutatni, de külföldön is jártak már. Brüsszelben, az EAT fesztiválon például Michelin csillagos szakácsok állták körül a kaszolyt. Apropó kaszoly. Hagyományosan ebben az öntöttvas alkalmatosságban készül a karcagi birkapörkölt, mérete pont akkora, amely egy állathoz kell. A kunmadarasiak üstben főzik, a túrkeveiek bog-rácsban rázzák, mint ahogy Karcagon viccesen mondják, még holtában sem hagyják nyugodni azt a birkát. Sajnos, a kaszolyt már nem gyártják. Annak idején Erdélyből szállították, az évszázados címeres darabok egy-egy csa-lád féltve őrzött kincsei.

Nagy György Jenő szerint pedig szükség lenne újakra, hiszen az egyesületi missziónak is hála, az országban egyre többen szeretnék jól elkészíteni ezt a hungarikumot. A birkafőzők például a nyáron a badacsonytördemici falunapokra is mennek. Ott, a borairól méltán híres tanú hegy aljában, új helyi hagyo-mány indult. Néhány éve szürke marhát tenyésztenek a környéken, és a húsából újabban gulyást készítenek a helyi rendezvényeken az asszonyok. Most már csak ezer évig kell rendszeresen főzni ilyet, és utána, mint a karca-gi birkapörköltből, talán abból is lehet hungarikum.

Kádasi Bali Csaba

DÍJAZÁS:Ajándékcsomagok mellett

minden korcsoport első helyezettjeiből álló csoportnak sajtó

nyilvános tanya- és mezőgazdasági üzem látogatás Győrffy Balázzsal,

a NAK elnökével;

Ajándékcsomagok mellett az 52 legjobb alkotás (korcsoportonként 13 darab)

bekerül a 2015-ös asztaliNAK naptárba a készítő nevével,

életkorával és lakhelyénekmegnevezésével

Az elkészült pályaműveketa megyei igazgatóságokon, a falugazdász

irodákban vagy/és a központban(1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.) lehet

benyújtani 2014. szeptember 30-ig.

Rajzold mega mez gazdaságot!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gyermekrajz pályázataA Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gyermekrajzpályázatot hirdet – négy korcsoport részére – amelyen a kamara tagjainak gyermekei vehetnek részt.

„Én is gazda leszek” vagy

„Mit jelent nekem a mezőgazdaság?”

A pályázaton való részvételhez szülői hoz-zájáruló nyilatkozat szükséges ami tartal-mazza a szülő tagregisztrációs számát.

óvodások általános iskolások – felső tagozat középiskolásokáltalános iskolások – alsó tagozat

Az alkotások szabadonválasztott technikával,bármilyen méretbenelkészíthetőek.

HIRDETÉS