ÁRA: 200 FT

Édes

ÉA

A NYELVEK VILÁGÁBÓL • WWW.ANYANYELVÁPOLÓ.HU

Anyanyelvünk2011. JÚNIUS XXXIII. ÉVF. 3. SZÁM

A TARTALOMBÓL:

Málnási Ferenc:125 éve született Tóth Árpád

Baksa Péter:Széchenyi és a szó hitele

Balázs Géza:Kicsinyítés, becézés

Buvári Márta:

Kemény Gábor:

Dóra Zoltán:

Horváth Péter Iván:A divat igazából arról szól,

hogy trendi

H. Varga Márta:És Ön kinél

És: nyelvi tanácsok,új szavak, nyelvi játékok

Magasságában, tekintetében

Rakásol

Úgymond

bankol?Ybl Miklós: Kazinczy EmlékcsarnokSátoraljaújhely (Széphalom)

ANYANYELVI JUNIÁLISSZÉPHALOM, 2011. JÚN. 17–19.

ÉDES ANYANYELVÜNK • AZ ANYANYELVÁPOLÓK SZÖVETSÉGÉNEK FOLYÓIRATA

Megjelenik évente ötször – februárban, április-ban, júniusban, októberben és decemberben –a Magyar Tudományos AkadémiaMagyar Nyelvi Bizottságánakés a Magyar Nyelvtudományi Társaságnaka támogatásával.

Kiadja: az Anyanyelvápolók Szövetsége

Felelõs szerkesztõ és kiadó:Grétsy László

A szerkesztõség tagjai:Balázs Géza, Kemény Gábor, Maróti István

A szerkesztõség címe:1053 Budapest, Károlyi M. u. 16.

Honlap: www.anyanyelvapolo.hu(vagy: www.anyanyelvápoló.hu)

Villámposta: ea@anyanyelvapolo.hu

Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt.Hírlap Üzletága (Bp. VIII., Orczy tér 1.).Elõfizethetõ valamennyi postán, kézbesítõnél.E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu,fax: 303-3440Információ, reklamáció: 06 80 444-444További terjesztõk: Magyar Lapterjesztõ Rt.és Könyvtárellátó Kht.

Ára: 200 Ft.

Az Anyanyelvápolók Szövetségének tagjaia lapot a tagdíj fejében illetménylapként kapják.Tagdíj: 1500 Ft/év, tanulóknak, nyugdíjasok-nak: 1000 Ft/év.

Belépési nyilatkozat kérhetõ:Anyanyelvápolók Szövetsége,1053 Budapest, Károlyi M. u. 16.Tel.: 317-3062, 317-3611/208

Az Édes Anyanyelvünk szerkesztõbizottsága:Balázs Géza, Bencédy József,Deme László (a szerkesztõbizottság elnöke),Grétsy László, Kemény Gábor, Maróti István

Mûszaki szerkesztõ: Kovács Gyula

Lapunk kiadását

a Nemzeti ErõforrásMinisztérium,

valamint

a Nemzeti Kulturális Alap

segíti.

ISSN 0139-0457 (nyomtatott)ISSN 1588-0311 (online)

Nyomdai elõkészítés: OPTICULT Bt.Telefon: 330-7186, 06 20 473-4084

Nyomás: mondAT Kft.

TARTALOM

Anyanyelvi juniális . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2

Málnási Ferenc: „A Végtelen Fény milliomkarátja...” 125 éve született Tóth Árpád . . . . . . 3

Berényi Zsuzsanna Ágnes: Kultúra, mûveltségés könyvtárlátogatás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

Baksa Péter: Széchenyi és a szó hitele . . . . . . . . . . 4

Balázs Géza: Kicsinyítés, becézés . . . . . . . . . . . . . . 5

Kovács Zoltán: Szórendi furcsaságok. . . . . . . . . . . 6

Buvári Márta: Magasságában, tekintetében . . . . . . . 6

Kemény Gábor: Új szavakat tanulok. Rakásol . . . 7

K. G.: Egyre inkább gyakoribb a kétszeres fokozás 7

Dóra Zoltán: Úgymond . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

Holczer József: Rézgaluska, rézpaplan . . . . . . . . . . 8

Horváth Péter Iván: A divat igazából arról szól,hogy trendi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

Fodor István Ferenc: Nagyanyám untercikje . . . . . 10

H. Varga Márta: És Ön kinél bankol? . . . . . . . . . . 11

Büky László: Mi van a nemzettudaternyõje alatt? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

B. G.: www.manyszi.hu. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

Makkai Ádám köszöntése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

Kelemen Lívia: „Mennyé má!”. . . . . . . . . . . . . . . . . 14

Grétsy László: Az anyanyelv éltet, erõt ad! . . . . . . 15

Wacha Imre: Deme László méltatása. . . . . . . . . . . 16

Pomogáts Béla: Eltávozott egy barát . . . . . . . . . . . 16

Hírek, események. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

Pontozó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

Új szavak, kifejezések (65.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

Nyelvész-leletek, nyelv-észleletek. . . . . . . . . . . . . . 20

ANYANYELVI JUNIÁLISSátoraljaújhely, Széphalom, 2011. június 17–19.

A háromnapos rendezvényen reggeltõl estig tudományos,kulturális, szórakoztató és sportrendezvények zajlanak. Arendezvényhez kapcsolódik a múzeumok éjszakája is.

A tervezett program2011. június 17. (péntek)

Délelõtt:Az Anyanyelvápolók Szövetségének nyilvános elnökségi

ülése a múzeum színháztermében (erre busz indul Budapest-rõl, a busz késõ délután visszaindul)

Délután:Tárlatvezetések a kiállítások rendezõivel (Titkok titka, A

magyar szó világa, Nyelvújítás, A nyelvmûvelõ mozgalom,Akadémiai terem)

A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport nyilvános üléseAnyanyelvi váltóverseny (Múzeumkert)

Este:Tetten ért szavak. Különkiadás. Irodalmi, nyelvi összeállí-

tás. Közremûködnek Kazinczy-díjasok, szónokverseny-gyõzte-sek, versmondók, irodalmárok, nyelvészek. A mûsort szer-keszti: Balázs Géza.

Helyszín: a múzeum nagyszínpada

2011. június 18. (szombat)

Délelõtt:„Nyelv és lélek”. A magyar nyelvi kultúra nagy alakjaiAz Anyanyelvi Konferencia (A Magyar Nyelv és Kultúra

Nemzetközi Társasága) elõadásaiPomogáts Béla: Lõrincze Lajos; Kiss Jenõ: Benkõ Loránd;

Péntek János: Szabó T. Attila; Kántor Lajos: Illyés Gyula;Fráter Zoltán: Karinthy Ferenc; Máté László: Márai Sándor;Balázs Géza: Kosztolányi Dezsõ

Délután:Az ASZ ifjúsági szervezetének bemutatkozásaMúzeumismereti vetélkedõA Magyar Nyelv Múzeuma kuratóriumának találkozója

Este:Múzeumok éjszakája: fáklyás felvonulás, szalonnasütés,

borkóstolás (Kazinczy-emlékkert)

2011. június 19. (vasárnap)

Délelõtt:Tájismereti verseny (Sátor-hegy, Sátoraljaújhely), kirándu-

lások

Szállás, ellátás: A szállást/étkezést mindenkinek magánakajánlatos elõre biztosítania. A szervezõbizottság segítségetnyújt sátoraljaújhelyi és széphalmi szállodai, kollégiumi, vala-mint fizetõvendéglátó-szálláslistával. Ezek elérhetõk awww.nyelvmuz.hu honlapon is. Belépõdíj: A múzeumba, azemlékcsarnokba és a sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeumba há-romnapos kedvezményes belépõjegy váltható. Honlap: www.manyszi.hu, www.nyelvmuz.hu

A találkozó rendezõi: A Magyar Nyelv Múzeuma, Anya-nyelvápolók Erdélyi Szövetsége, Anyanyelvápolók Szövetsége,Anyanyelvi Konferencia, A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzet-közi Társasága, Inter Kultúra-, Nyelv- és Médiakutató Köz-pont Nkft., Kazinczy Társaság, Magyar Nyelvi Szolgáltató Iro-da, Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport

ANYANYELVI JUNIÁLISSátoraljaújhely, Széphalom, 2011. június 17–19.

Édes Anyanyelvünk 2011/3. 3

Tóth Árpád (1886–1928) a Nyugat nagy nemzedékénektagja, a súlyos tüdõbetegség és a nyomor határát súroló sze-génység nyomta rá bélyegét szinte egész lírai termésére. „A be-tegség korán kiemelte õt profán világunkból…, ezért tudottmegmaradni tiszta költõnek és makulátlan mûvésznek” – írtaróla Babits Mihály (Írók két háború között. Nyugat, é. n. 254).

Költõi pályájának, egyben az impresszionista költészetnekegyik mintadarabja a Körúti hajnal (1923), melynek szöveg-mondatait ötös sorokba, öt szakaszba rendezte a költõ.

A szövegösszetartó erõt, a kohéziót az teremti meg, hogy anapszakváltás õsi metaforikáját használva szól a hétköznapi vi-lág szépségeirõl és csodájáról, a színesedõ és hangosodó nagy-város hajnali látványáról. A költõ néhány pillanat benyomásai-ból, a hajnali színváltozatok villanásaiból kelti életre a városképét, ébredõ életét.

Mindezt a szövegmondatok tartalmi-logikai, inkább mellé-rendelõ viszonyban álló kapcsolatai tárják az olvasó elé. Birto-kos személyjelek segítik a szöveg megszületését: porában, zsa-rátja, szennyén, karátja, kontyában, kincse, virága, pacsirtái,sínjén, kezére. A határozott névelõs szavak segítségével a költõmintha az olvasóval együtt szemlélné, csodálná a körútonkibontakozó hajnalt. Csupán az egy kirakatban és az egy nyak-kendõ határozatlan névelõs szavak villantják fel az ismeretlenvilágot.

A jelentéstani elemek is a szöveg megértését szolgálják, pl.az ellentétes szavak, szószerkezetek:

„Vak volt a hajnal, szennyes, szürke…Üveges szemmel aludtak a boltok” � „…kigyúlt

A keleti ég váratlan zsarátja.Minden üvegre száz napocska hullt”

Az egész költemény mélyebb értelme ebbõl az ellentétbõlfakad: a hajnali álmos állapot és a nappali világosság józanságaközött feszül.

Felsorolással ismerjük meg azokat az elemeket, melyeksokszor azonos mondatrészként a mondanivalót sokoldalúanvilágítják meg: hajnal, boltok, vicék, tûzfal, száz napocska, kira-kat, nyakkendõ, harangok, villamos…

A költemény címe a szöveg egészét képviseli, röviden és tö-mören idézi fel az egész szöveget. A két fõszereplõ a körút és ahajnal, az õ arcuk, színük, hangulatuk változik: a vak hajnal, azálom vált át eleven életre, napfényre, pacsirták zengésére, deegy újabb jelre – „bús gyársziréna búgott”, „villamos jajdult” –elfelejti örömét, mámorát.

A szöveg a szerzõ monológja. Tóth Árpád már egy korábbiversében, a Hajnali szerenádban is „nagy impresszionistának”nevezte a hajnalt, mely „ezüst ónnal szeszélyes felhõt rajzol ésálmodozva pingál enyhekéket”.

A szöveg valóságos világkép, az elsõ versszak a közömbösszíntelenség, szürkeség elidegenítõ képzetét, kísérteties han-gulatát teremti meg: „Vak volt a hajnal, szennyes, szürke…,Üveges szemmel aludtak a boltok…, a vad kõvidék / Felvertporában az álmos vicék” söpörtek. A 2–4. szakaszban a fényfelragyogásának néhány perces bûvöletét kapjuk.

Az utca képe megváltozik, a nagyvárosi környezetben kéttûzfal között megjelenik, „kigyúl a Végtelen Fény milliom ka-rátja”, de az „aszfalt szennye” emlékeztet még az elmúlt világ-ra. „Bûvölten állt az utca” – s az olvasó is, aki szinte látja, hogya felragyogó napfényben zöld, fehér, lila színek kezdenek ra-gyogni, s az impresszionista érzékelésnek megfelelõen zeneimotívumokkal olvadnak össze: „a színek víg pacsirtái zengtek:/ Egy kirakatban lila dalra kelt / Egy nyakkendõ…” Ám „a ha-rangok is felmerengtek”, s az 5. szakaszban az áhítatos csendetkellemetlen hangok törik meg: „Bús gyársziréna búgott”, „vil-

lamos jajdult”. Elmúlt a hajnali percek mámora, „a józan ro-bot”, a valóság elfeledteti velünk az élet, a létezés szépségét, azember elfásul, nem a természetbe, az égi távlatokba néz, aholszámon tartják az igazakat, pl. a munkáslányt, mert a Napmegtisztelõ kézcsókjában a fáradt, robotoló embernek, a betegköltõnek az együttérzése is jelentkezik. A természet nagy kör-forgásának egyetlen kiszakított mozzanata, az idõ múlása ésennek késleltetése a valóságban lehetetlen, de a mûvészetbentalán elérhetõ – sugallja a költõ. „Harmonikus egységet teremta külsõ világ ábrázolása és az ember legbensõbb érzéseinek ki-fejezése között, a vers középpontjában az ember áll, aki átéli anagyváros ébredésének élményét. Kora jelenét tagadja meg, ajózan robot világát, mely vakká teszi az embert, s amelybencsak pillanatra villan fel egy teljesebb, emberhez méltóbb ésszebb élet hajnali ragyogása” (Vargha Kálmán).

A költemény szövege magyar nyelvû, mai, írott, érzelemki-fejezõ, szépirodalmi mû.

A stílusa is szépirodalmi. Az íráskép stílusértékû mozzana-ta a Végtelen Fény szókapcsolat nagybetûs írása, a tulajdonne-vesítés.

Rosszhangzású szavak teremtik meg a szöveg hangulatát:vak, szennyes, szürke, üveges szem, por, dzsinnek, szenny, robot,jajdul. S a változást a jóhangzású szavak, kifejezések hozzák:zsarát, száz napocska, Fény, bûvölten, akác, napfény, pacsirta,harangok, arany csók. Érzelmileg is festik a szöveg jelentését ahangutánzó és a hangulatfestõ szavak: lomhán söpörtek a vicék,pacsirtái zengtek, a harangok felmerengtek (a harangzúgást amagas és mély hangok váltakoztatásával szinte hallhatóvá te-szi: „tompa, telt / Hangon … felmerengtek”), gyársziréna búgott,villamos jajdult. A hangulat megteremtéséhez hozzájárulnak,azt fokozzák az alliterációk: vak volt, szennyes, szürke, tompa,telt. A jambikus sorok a b a a b rímekkel sorakoznak a versben:

Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még– – | F – | – – | – – | F – |

Üveges szemmel aludtak a boltok,F F | – – | – F | – F | F – | –

A szavak szótári jelentésére ráépül az érzelmi-hangulatitöbbletjelentés: vak hajnal, üveges szem, aszfalt szennye, Végte-len Fény (ennek megjelenése után új arcát mutatja a város, cso-da történt!), zsarát (riasztó hangulat!), napocska (gyöngéd ki-csinyítés, simogatás), milliom karát (választékos, régies hangu-lat), bús gyársziréna, józan robot (vége a varázslatnak!), soványakác (asszony-alakra emlékeztetõ látomás).

Az összetett szavak jelentéssûrítéssel, tömörítéssel alakít-ják a stílust: kõvidék, rosszkedvû, tûzfal, napfény, nyakkendõ,gyársziréna, munkáslány.

A szóképek, nyelvi képek közül az üveges szem, vad kõvidék,zsarát, napocska, konty, kincs metaforákat említsük. Egyetlenhasonlat teremt érzelmi, kísérteties hangulatot, amikor a szür-kületben mozgó alakokról ezt olvassuk: „az álmos vicék, / Mintlassú dzsinnek, rosszkedvû koboldok”… A hasonlat mellé meg-személyesítések sorakoznak: aludtak a boltok, bûvölten állt azutca, az akác részegen szítta be a napfényt, a nyakkendõ dalrakelt, a villamos jajdult, indult a józan robot, a Nap pedig a mun-káslánynak ajándékoz egy boldog pillanatot a tegnapi és a mainap szürkesége között. A költeményben a tárgyaknak ember-arcuk, lelkük van. A negyedik strófában a színek és a hangokösszeolvadnak, a látás és a hallás útján érzékelt jelenségek ke-verednek a szinesztéziában: a színek víg pacsirtái zengtek, egy ki-rakatban lila dalra kelt egy nyakkendõ. (A fények és a színek avers világának fontos építõelemei: vak – fény, szürke – színes,arany.)

A szöveg mondatai kijelentõ mondatok, a tárgyilagos köz-lés eszközei, de érzelmi-hangulati elemekkel telítõdnek, s ez ahangulat az olvasót is magával ragadja.

A vers a költõ történet-elbeszélése, felcsillan benne egy új,közösségi lét reménye, lehetõsége, s azért is emlékezzünk rá,mert szomorú életébõl mégis a másokat vigasztaló mûvésziszépség sugárzik.

Málnási Ferenc

„A Végtelen Fénymilliom karátja…”125 éve született Tóth Árpád

4Édes Anyanyelvünk 2011/3.

Kultúra, mûveltség és könyvtárlátogatásAz 1956-os forradalom diákjai legelõször az egyetemi élet-

tel kapcsolatos követeléseiket fogalmazták meg. A Természet-tudományi Karon, a TTK-n a nyelvi képzést akarták megvál-toztatni. A kötelezõ orosz nyelv helyett inkább választható ide-gen nyelvet akartak tanulni. Ez ma természetes, de akkor ko-moly politikai fegyverténynek számított. Nem sokkal elõtte el-képzelni sem volt lehetséges ilyen kívánságot. Ennél is meré-szebbek voltak a természettudományok hallgatói – a magyarnyelvtant és nyelvvédelmet akarták kötelezõvé tenni. Voltakpersze olyanok is, akik aggodalmaskodtak. Féltek attól, hogy abékésen kezdeményezett célokat sem érhetik el, de mindenkiakarta, egyetértett a javaslatokkal. Ezek végül nem teljesülhet-tek az adott körülmények között. Az események sodra túlha-ladta a diákok kulturális igényeit, már az ország függetlenségétkövetelték, ami fegyveres szabadságküzdelemmé fejlõdött. Az1956. október 23-át megelõzõ nap éjszakába nyúlóan formáló-dó 16 pontja között már nem szerepeltek a TTK nyelvi követe-lései. A Mûszaki Egyetem hallgatói ekkor már nem nyelvi kér-désekkel foglalkoztak. Igaz, az orosz csapatok kivonása amúgyis biztosíthatta volna a szabad nyelvtanulás lehetõségét. Ezt azigényt még a forradalmat eltipró november 4-i orosz támadásután is kielégítették, már a következõ tavasszal, az új tanításiév kezdetétõl megvalósult az idegen nyelv választhatósága. Akorábban kötelezõ marxizmus és a többi ideológiai tantárgy –nagy megelégedésünkre – felmentéssel kikerült a vizsgatár-gyak közül. Ennek bizonysága az én indexemben is olvasható.A forradalmat kezdeményezõ diákokat elõször még nem mer-ték zargatni a kérdéses tantárgyakkal. Késõbb azonban„visszaszivárogtak” ezek a jogtalanságok. A következõ diplo-máim megszerzése során csak azért úsztam meg a marxizmusés a többi ideológiai tantárgy tanulását, mert bemutattam azelsõ oklevelemet, aztán a következõket is, amelyekkel igazol-hattam, hogy megvannak a sikeres vizsgáim. A továbbiakbanmár csak az okleveleim, majd tudományos fokozatom sorszá-mát ellenõrizték.

Megalapozott kétségeim voltak afelõl, hogy a gondos ellen-õrök a sorszám szerint számba vett, oklevelekkel hivatalosanigazolt tudományaim nevét és jelentését ismerik. Ezek mindgyanús nevû területek voltak. Mint például matematika, mate-matikai nyelvészet, társadalomtudomány, nyelvtudomány, tör-ténettudomány és hasonló zavaros, felesleges dolgok, amelyekindokoltan borzolják a jóravaló ember idegeit. Legfõképpen atanulatlanokét. Nem célszerû ezeket elõttük említeni. Detényleg csak azokét?

A közhangulat igazából a tanulatlanságot szereti, miközbendicséri a mûveltséget és a tudást. Értelmiséginek tartja azt is,aki a felmérések szerint egy év alatt legfeljebb egy könyvet ol-vas el, bármilyen témában is. Az ilyen nem ismeri a nevét Nem-zeti Könyvtárunknak, s természetesen nem is látogatja – igaz,hogy felvilágosult országokkal ellentétben, amelyekben ingye-nes a belépés, nálunk ezt csak borsos díjért teheti meg. Derékpolgártársaink naplopásnak, ártalmasnak, zavarónak tartjákaz olyanokat, akik érdeklõdést tanúsítanak az olvasás, a mûvé-szetek iránt. Gyanús az, aki nem értelmes dolgokról, vagyisevésrõl, ivásról – ivászatról! –, betegségeirõl, trágárságokrólcseveg nagy élvezettel, és megköveteli, hogy az övéhez hasonlógyönyörûséggel hallgassák. A legveszedelmesebb az, aki újatalkot, ahelyett hogy elfogadná mások viselkedésének gépiesutánzását, mint a normális emberek. Nem is szabad eltûrni azeffélét. Az ilyen emberek gyorsan haladnak a szamárlétrán,elõbb-utóbb méltán vezetõ szerepet kapnak, és azokat azelõbb említett kellemetlen alakokat üldözik, igyekeznek a ked-vüket és fõként a lehetõségüket elvenni, majd a másvilágraküldeni õket. A hatalom az õ kezükben van. A tanulatlanok, alátszatot kedvelõk, a minden áron, hazugságok árán is gyõzniakarók vannak az ítélethozatal posztjain is. A káromkodó ügy-véd. A bíró, aki kikéri magának a könyvtár ismeretét. Aki nemtudja a doktorátus és a kandidátus fogalmát megkülönböztet-ni, de ítélkezik arról, aki nála többet tud. Tegyünk ellene! Dehogyan?

Berényi Zsuzsanna Ágnes

Széchenyi és a szó hiteleKétszázhúsz éve, 1791. szeptember 21-én szü-

letett Széchenyi István. Az évforduló alkalmábólNaplóját lapozgatom (Gondolat, Bp., 1978). AMagyar Tudós Társaság alapítása körüli idõk be-jegyzéseit böngészgetem, a nyelvrõl szólókat ke-resgélem. Vele örülök, amikor ezt írja: „...a lelke-sültségnek minõ fokára emelhetné az ember amagyarokat, ha a nemzeti nyelvet tanulnák, s ez-zel úgyszólván életüknek és küzdésüknek értel-met adna” (1821. január 5.).

Ez a lelkesedés vezette arra, hogy pár év múl-va – Felsõbüki Nagy Pálnak a nemességet korho-ló szavait hallva – felajánlja birtokai egy évi jöve-delmét a magyar nyelv mûvelésére létrehozandóAkadémia céljára.

Alig telt el egy hét, 1825. november 15-én már a következõbejegyzést tette: „A legtöbb baj a világon onnan származik,hogy az emberek nem értik egymást. Én még soha életembennem láttam oly tiszta és világos írást, melyet ne lehetett volnakülönféle módon értelmezni. És ez a nyelv tökéletlenségébõlszármazik; mert egyik nyelv sem alkalmas arra, hogy tisztán éshatározottan fejezzük ki, amit mondani akarunk, és amit ér-zünk. Meggyõzõdésem azonban, hogy az emberek fel fognakmég fedezni valamit: (hogy mi az, nem tudom, ha tudnám,megmondanám), aminek segítségével eszméiket majd kristá-lyos tisztasággal közölhetik.”

Nagy kérdés: a nyelv, a szöveg, a beszéd hitelessége, igaz-ságtartalmának objektivitása, a jelentés egyértelmû volta –

mindenki számára. Különösen aktuális volna ma,amikor szándékoltan a nyelvi manipuláció sokfé-le változatával él a világ. Van-e olyan kommuni-kációs eszköz, amely alkalmas arra, hogy „tisztánés határozottan fejezzük ki, amit mondani aka-runk, és amit érzünk.”

Széchenyit is tovább foglalkoztatta a gondo-lat. Végül a számokban vélte megtalálni a megér-tés egyértelmûségének kulcsát. 1826. június18-án tett naplóbejegyzése: „A nyelvek tökélet-lenségébõl fakad a legtöbb baj, és a legnagyobbidõpazarlás a világon. Nincs olyan szó, mely másszavakkal összetéve, vagy akár magában is,jelentését ne változtatná. Innen minden per, ho-

mályos törvények etc. Érzem, fel fognak még találni valamimódot számokkal írni úgy, hogy amit leírtak, örökre és mindenfogalomra matematikailag mindig azonos marad.”

A számoknak valóban van objektivitása; azonban a számok-kal is lehet manipulálni, vissza lehet velük élni. Egyébként is:minden ember más. Mi marad? Milyen lehetõség? FellapozniSzéchenyit, olvasgatni, gondolkodni: miként tudjuk „kristályostisztasággal” közölni eszméinket, gondolatainkat. Követni ab-ban is, hogy „a nemzeti nyelvet tanulnák” a magyarok; felfe-deznék szépségeit, nyelvi leleményeit, humorát. S természete-sen példák is kellenének, különösen a hangzó beszédben, akommunikációs eszközökben a tiszta, szép, szabatos, magya-ros beszédre.

Baksa Péter

Édes Anyanyelvünk 2011/3. 5

Kicsinyítés, becézésAntropológiai nyelvészeti jellemzõ a kicsinyítés és nagyítás. Ez

azt jelenti, hogy az ember sajátsága, valószínûleg minden nyelv-ben létezõ jelenség. Egyik bizonyítéka álmainkban bukkan fel,amikor kisebbnek vagy éppen nagyobbnak álmodjuk, látjuk ma-gunkat – s álmaink bizonyos képei (ha elfogadjuk Jung kollektívtudatalatti elképzelését) összemberiek, illetve korábbi korok ma-radványai. A kicsinyítésre és nagyításra a nyelvek különféle esz-közöket dolgoztak ki.

Litotész, extenuáció, deminutivizációMár a klasszikus retorika is fölfigyelt a jelenségre. Cornificius

litotésznek nevezte el a csökkentõ-kisebbítõ alakzatot, amelyetazért alkalmazunk, hogy elkerüljük a dicsekvést. A rómaiaknálextenuáció (vékonyítás, kisebbítés) a megnevezése. A köznyelvbenis sûrûn élünk vele: „Egy másodperc, és ott vagyok...” (Lehet az ötperc is.), „Egy kis helyet kérek.” (Pontosan akkorát, amelyen elfé-rek.) A kicsinyítés nyelvi kifejezõeszközei lehetnek olyan szavak,amelyek kisméretû dolgot, tárgyat, kis intenzitású fogalmat jelöl-nek (mondhatjuk úgy is, hogy „megfosztanak” vagy „lefelé fokoz-nak”, pl.: törpe, pillanat, semmi), valamint nyelvtani elemek: kép-zõk (kicsinyítõ képzõk), illetve egyéb hangváltozások. A jelensé-get nevezzük még minutiónak, illetve deminutivizációnak is.

Magyar kicsinyítésTöbben is fölhívták a figyelmet arra, hogy a magyar nyelv (il-

letve az orosz, a spanyol is) más nyelveknél gyakrabban él a kicsi-nyítés lehetõségével. Ezt nyilván tudományosan is bizonyítanikellene, addig azonban antropológiai nyelvészeti megfigyelése-inkre hagyatkozhatunk.

A magyarban kiemelkedõen sok kicsinyítõ képzõt tartanakszámon. Balassa József és Simonyi Zsigmond (Tüzetes magyarnyelvtan, 1895) a mértéket kifejezõ képzõk között tárgyalja a kö-vetkezõ – egy híján húsz – kicsinyítõ képzõnket:

-cska/-cske (fácska, gyermekecske, jócska, szócska, Verácska),-ka/-ke (madárka, mondóka, egyke, Eszterke),-ika/-ike (ládika, táncika, Palika, Ferike),-csa/-cse (gyermekcse, babcsa, pl. babcsát fõztem, tejcse),-cs (uracs, kenõcs, kövecs),-csi (Ibcsi, Jancsi, Julcsi),-ca/-ce (gyerkõce, Ilca, Katica, tárca),-ica (szláv szavak, de érezhetõ bennük a kicsinyítés: galambi-

ca, kupica; erre rímel a nyilván összetett Klárica is),-is (Andris, baris = barna disznó vagy kutya),-us (Annus, anyus, Ilcus, cicus),-üs (csib-üs-ke, körmüs),-s (sárgás, feketés),-d (apród, édesd, jobbad, kicsid),-gy (Egregy, Somogy ~ somod),-dad/-ded (apródad, édesded, gyermekded, kisded),-i (édi, mozi, Tóni, Betti, Gyuri),-di (fehérdi, havadi, igazándi),-ó/-õ (bátyó, Kató, Petõ),-kó/-kõ (haskó, szánkó, sütkõ = süldõ, Palkó, Ferkó).

A mai magyar nyelv címû egyetemi tankönyv (szerk.: RáczEndre, 1968) még továbbiakat is felsorol, ezzel 26-ra emelkedik akicsinyítõ képzõk száma:

-ca (Teca),

-ci (Berci, tejci),

-u (anyu, apu),

-ikó (házikó, ládikó),

-uci (anyuci),

-uka (apuka, Gézuka),

-ók/-õk (Erzsók, pufók, Sebõk).

Nem találtuk a listában a következõt: -a (Izidóra – Iza), -csó(Jancsó).

Az egyes nyelvtanokban található kicsinyítõképzõ-szám azérttérhet el egymástól, mert egyes szerzõk bizonyos képzõket márcsak történetinek (elavultnak) tartanak, másokat idegen eredetû-nek, illetve az összetett képzõk is megzavarják még a képet. Pl.van -i képzõ és van -ka/-ke, de van -ika/-ike is, mivel pl. a lád-ika,pálc-ika szónak nem létezik *ládi, *pálci formája. Van -s, van -iképzõ, de bizonyára van -si is (töksi, buksi, mert *töks, *buks alaknincs), valamint ugyanígy -sdi képzõ (hunyósdi, bujósdi, katonás-di). Tipikus összetett képzõ viszont az -iska (Andris, Andriska), aképzõhalmozás ritka szép esete: apucika (ap-u-ci-ka, amelyben a-c és az -i külön is lehet képzõ). Ha ezeket az összetett képzõket isfelsorolnánk, akkor könnyen lehet, hogy a több mint kéttucat ma-gyar kicsinyítõ képzõ száma háromtucatra emelkedne!

Még két megjegyzés: A gyermecske lehet, hogy a gyermekecskeformából rövidült, de az is lehet, hogy hangátvetéssel keletkezetta gyermekcse alakból. Figyelmet érdemel a -kó/-kõ és az -ók/-õkképzõ, mert éppen fordítottjai egymásnak (Ildikó – Erzsók).

Hogy egy adott szóhoz mely kicsinyítõ képzõk járulhatnak, smelyek nem, ugyancsak magyarázatra váró kérdés. Van ugyebárház-ikó, de nincs *ház-ika, van ház-acska, de nincs ház-csa,ház-csi, ház-ca, ház-us stb. Végül az is érdekes szempont, hogy bi-zonyos képzõk termékenyen csak a becézésben maradtak fenn.

Különleges kicsinyítésArról már alig szólnak a nyelvtanok, hogy a magyarban nem-

csak szóvégi, hanem szóbelseji (inflexiós) szóképzéssel is lehetsé-ges a kicsinyítés kifejezése. Ráadásul nemcsak fõnevek, hanemigék esetében is. Simonyi Zsigmond (A magyar nyelv apológiája cí-mû tanulmányában) figyelt föl arra, hogy szóbelseji szóképzéssel(szótõ-torzítással?), például a második tõhangzónak i-re változta-tásával kicsinyítést érhetünk el: madár: madárka, madirka; bo-gárka: bogirka; Teri: Tiri; kapar: kapargál – kapirgál; farag: fa-ragcsál – faricskál. Természetesen nem véletlen, hogy a gyakorikicsinyítõ képzõként szereplõ i-re változik a szótõ egyik hangja.Ugyanilyen példa: rágcsál – rágicsál. Végül meg kell említeni azta nyelvtani lehetõséget is, hogy egy adott szót rövidítünk (csonkí-tunk), s annak ugyancsak becézõ hatása lesz: Zsóka – Zsó, illetve amagyarban ritkábban olyan módon, hogy a név elejét hagyjuk le:Patrícia – Cia.

Tiszteleti háttérKicsi Sándor András idézi Ketskés Gyõzõ Nógrád megyei palóc

községekbõl („Szarvas-Gede, Jobbágyi, Szurdok-Püspöki, Csécse,Apcz, Ecseg”) való följegyzését, mely szerint bizonyos szavakat ki-zárólag kicsinyítõ képzõvel használnak. Ezek: kenyérke, apáka,anyáka, menyétke. Ennek tiszteleti, sõt vallási oka van. Kicsi Sán-dor András tiszteleti szuffixumoknak is nevezi õket. (Konyha éslélek. Orpheusz, 2007. 37.) Ugyanilyen vallási okból a méh szót iskicsinyítve használják: méhecske (népi indoklása: Jézus testébõllett, sokat dolgozik, a katolikusoknál a szakrális viaszt szolgáltat-ja). Hasonló följegyzések vannak a moldvai régióból is: „A moldvairégióban a kicsinyítõ képzõk átlagon felüli gyakorisága figyelhetõmeg: macskácska, facska, száncsó, apika, lányikó, ángyó,hosszukó, ökörke, botóka, bihalica ’bivalyborjú’.” (A. Jászó Annafõszerk.: A magyar nyelv könyve. Trezor, 2004. 678.)

Mint látható, a kicsinyítés összetett jelensége is nyelvi szoká-sokban él, amelyek közül még alig figyeltünk fel néhányra. Példá-inkkal azt is bizonyítani akartam, hogy a mai magyar grammati-kában is számos régiség, „zárvány”, feltáratlan antropológiai-kul-turális nyelvészeti lehetõség van. A magyar nyelvtudomány nagyadóssága ennek a hagyománynak a feltáratlansága, illetve kutatá-sának a mai napig való mellõzése is. Jó okunk van föltételezni azt,hogy egy ilyen antropológiai-kulturális nyelvészeti fordulat (pél-dául a tankönyvekben) a gyerekek számára is sokkal közelebbhozná az anyanyelvi-nyelvi ismereteket, érdekesebbé tenné anyelvtanórákat tanárok és diákok számára egyaránt. (Ehhez kí-vántunk segítséget nyújtani az elsõ magyar nyelvû áttekintéssel:Balázs Géza–Takács Szilvia: Bevezetés az antropológiai nyelvé-szetbe. Pauz-Westermann, Inter, PRAE.HU, Celldömölk–Buda-pest, 2009.)

Balázs Géza

Miért érdekes?Gyermekecske, gyermecske,

gyermekcse

A magyar nyelvi kicsinyítés jelez valamit. Régiséget, anyelvhasználati szokás hátterét és területi kapcsolatot okvet-lenül. Erre utalnak a Magyar dialektológia (szerk.: Kiss Jenõ,Osiris, 2001. 354) következõ sorai: „Mind állományban, mindgyakoriságban kitûnik a keleti nyelvjárásoknak, a csángóknakés a székelyeknek a kicsinyítõ-becézõ származékokban valógazdagsága. Ezzel bizonyára összefügg a gyakorító igeképzõknagyobb gyakorisága és állománybeli gazdagsága. Mindkétképzõtípus emotív funkciójú ugyanis, és ez erõteljesebb az ar-chaikus peremnyelvjárásokban. A kicsinyítõ-becézõ származé-kok gyakoriságát a csángó nyelvjárásokban erõsíti az aktív ma-gyar–román kétnyelvûség abban az értelemben, hogy a mold-vai román nyelvjárás ebben a tekintetben szintén nagyon gaz-dag.”

Az írás hosszabb változata olvasható a www. balazsgeza.huoldalon az Írások rovatban. A szerk.

A macska megitta a tejet. A macska itta meg a tejet. Kisiskoláskoromban tanítónk e két példamondat segítségével – eltekint-ve a további néhány lehetséges szórendi változattól – próbáltafejünkbe verni az egyenes és a fordított szórend helyes haszná-latát. Annak idején bizonyára sokan hiányoztak arról a bizo-nyos nyelvtanóráról, mert manapság az írott sajtóban, rádió-ban, tévében megfogalmazott mondatok hemzsegnek a szó-rend nem megfelelõ használatából eredõ értelemzavaró hi-báktól.

Érdekes jelenségrõl van szó, hiszen a kárhoztatott monda-tok tulajdonképpen nyelvtanilag többé-kevésbé helyesek (ta-lán ezért is kerülik el a hivatásos nyelvmûvelõk kritikáját), áma helytelen szórend sok esetben lényeget érintõ jelentésválto-zásokat okoz, eltorzítva és gyakran kibogozhatatlanná téve azeredetileg közölni szándékolt mondanivalót. Jómagam, mintamatõr nyelvhasználó, nem tehetek mást, mint néhány példasegítségével megkísérelem felhívni a figyelmet e már-mártöbb, mint bosszantó nyelvi jelenségre. Az alábbi példamonda-tok a tévé- és rádiócsatornák hírmûsoraiból és az internetesmédiából származnak, de hasonló nyelvhelyességi hibákfel-felbukkannak nagy példányszámú napilapok hírrovatai-ban, sõt igényes folyóiratok hasábjain is.

Kezdetnek, íme, néhány jellegzetes hiba, amelyben a hely-telen szórend következtében a hír egy jelentéktelen eleme ke-rül a középpontba:

„SMS-ben fenyegették meg halálosan a ...i polgármesterjelöl-tet.” „Mentõ szállította kórházba a vasúti park biztonsági õrét.”„Teherautó gázolt el egy idõs asszonyt...”

„Lezárták az Aradi utcát, mert két autó ütközött össze.” (Va-jon elkerülhetõ lett volna az útlezárás, ha mondjuk három vagynégy autó karambolozik?)

A következõ mondatok, tragikus tartalmuk ellenére, har-sány hahotára fakasztják az olvasót. (Az érintettektõl, a cikkekmegfogalmazói nevében, elnézést kérek):

„Õrizetbe vették ...-t, mert válogatás nélkül akart lelõni hu-szonkét embert”. (Emberünk talán elkerülhette volna a letar-tóztatást, ha gondosan szelektálva állítja össze halállistáját...)

„Felszállás után zuhant le egy kanadai kisrepülõgép” (Khm...)„Meccs közben késelt halálra egy focistát a bíró Brazíliában.”

(Úgy látszik, arrafelé megszokott dolog, hogy bírók halálra ké-selnek focistákat, no de hogy meccs közben?! Ez már megéregy kiemelt helyet az internetes hírportálon!)

„Tizenhét ember sérült meg egy autóbalesetben...” (Mintha ahír megfogalmazója egy Guinness-rekord sikeres megdöntésé-rõl tudósítana. Bocsánat.)

Végül két „gyöngyszem” a gyûjteménybõl – ínyenceknekvaló:

„Tolatás közben borult fel az autót összelapító daru.” (Ma-gyarra fordítva: Egy autódaru tolatás közben felborult, és rá-dõlt egy autóra.)

„Ma hajnalban egy férfi rohant át az autópályán, akit egy sze-mélyautó gázolt el.”

Nos, úgy tûnik, itt már nem csupán a szórenddel vannakgondok. Elolvasván a mondatot, az ember hosszasan eltöprenga következõkön:

1. gondolat: Mit érdemel az a bûnös, aki nem átall ilyenmondatszörnyet világra hozni és közzétenni egy országosanolvasott hírrovatban?

2. gondolat: Hogyan lehet elgázolni egy autópályát – ráadá-sul egy személlyé (akit) elõléptetett autópályát?

3. gondolat: Ha nem az autópályát, hanem a férfit gázoltákel, akkor, hál’ istennek, emberünknek nem eshetett túl nagybaja, hogyha a gázolás után képes volt rohangálni az autópá-lyán.

Ha az újságírás némelyik hivatásos (?) mûvelõjétõl csakennyi telik, akkor vajon mit várhatunk az egyszerû, „mezei”nyelvhasználóktól? Egy magyartanár ismerõsöm szerint a pél-da ragadós: a fentiekhez hasonló szórendi hibák már az iskolaidolgozatokban is felbukkannak. Lehetséges, hogy a jövõ nem-zedékei már így fogják szavalni Arany János költeményét?...Az eperfa lombja bólingat feketén, / Az éji bogár zúg, a falnakmegy neki, / Akkor koppan nagyot, azután hallgat el...

Kovács Zoltán

Sokakat bosszant a „magasságában” divatja. Az „öt óra ma-gasságában” kitételt egyszer egy nyelvész megvédte azzal, hogymás idõhatározói kifejezések is származnak helyhatározókból.Ez igaz is: a tábla elõtt – 8 óra elõtt; az asztal alatt – az elõadásalatt; a kocsi után – két óra után; a lámpa körül – dél körül. Egydarabig én is elfogadtam ezt a magyarázatot. Végül is miért neképzelhetné el valaki az idõt függõlegesen? Az évet én leg-alábbis hatalmas körnek képzelem, de benne az egyes napokatreggeltõl estig emelkedõnek, majd az éjszakát süllyedõnek.Azt gondoltam, csak azértnem tetszik az „öt óra magas-ságában”, mert újszerû és di-vatos. Csakhogy helyhatáro-zói értelemben a magasságpontos meghatározás. Ha ahegy magassága a tengerszintje fölött 825 méter, ak-kor pontosan annyi, ha a szoba magassága 2,7 méter, akkorpontosan annyi. Az 5 óra magasságában kifejezést viszont kö-zelítõ értelemben, az 5 óra körül helyett szokták használni.

Helyhatározóként is divatos a magasságában, mégpedigilyeténképpen: „Az autópályán haladok Eger magasságában.”Ezzel nem azt akarják mondani, hogy olyan magasan a tenger-szint felett, amilyen magasan Eger fekszik – ez lehetne akárVeszprémnél is –, hanem azt, hogy Eger közelében, körülbelülEgernél.

A magasságában terjedõ használata tehát több szempont-ból is káros: 1. hibás a képszerûsége; 2. kiszorítja a megszokott,

alkalmasabb, pontosabb nyelvi eszközöket; 3. hosszabb szóvalhelyettesít rövidebbet: névutót vagy egyszerû ragot (idõhatá-rozóként: körül, tájban, felé; helyhatározóként: -nál/-nél, mel-lett, felé). Tehát egyszerre képzavar, terpeszkedõ kifejezés ésdivatosság.

S ha már terpeszkedõ kifejezésrõl beszélünk, idehozunkmég egy hasonlót: tekintetében. Nap mint nap hallunk ilyesmit:„Az állampolgárság tekintetében nincs megállapodás.” Lehet-ne az állampolgárság ügyében vagy az állampolgárságról. Ez a

cím éppen a Magyarok Szö-vetsége háza tájáról szárma-zik: „Áttörés visszahívható-ság tekintetében.” A szöveg-ben már kérdésében szerepel,de lehetne egyszerûen: avisszahívhatóságban. Ehe-lyett: „nem és kor tekinteté-

ben”, jó lenne ez: nem és kor szerint. „Ha Isten megbocsájt, ak-kor a végelszámolás tekintetében mindegy, hogyan élünk?” – avégelszámolás szempontjából... „Segítségkérés a mobilinter-net-szolgáltatások indítása tekintetében” – a mobilinternet-szolgáltatások indításához. Szinte ahány mondat, annyifélemegoldás.

Tovább gyarapodott tehát a terpeszkedõ, névutószerûenhasznált ragos fõnevekbõl álló gyûjteményünk: megelõzõen,követõen, túlmenõen, magasságában, tekintetében.

Buvári Márta

Szórendifurcsaságok

Magasságában,tekintetében

6Édes Anyanyelvünk 2011/3.

Édes Anyanyelvünk 2011/3. 7

Új szavakat tanulokRakásol

2004. decemberi számunk Nyelvész-leletekrovatában (B. G.) „új, tömör kifejezés”-kéntmutatta be a rakásol igét: „Rakásolható szeme-tes levehetõ mûanyag fedéllel”, a képen egy-másra rakott kukaszerû tárolóedények. Azótaén is találkoztam ezzel a szóval, pl. egy kertifo-tel-garnitúra hirdetésében: „Rakásolva tárolha-tó” (l. a képet).

Egy internetes fórumon valaki így találgatjaa szó eredetét:

Gondolom, a rakás szó továbbfejlesztése: akirakást csinál, az rakásol�Minthogy aki kupacotcsinál, az kupacol� Várom a további megfejtése-ket!

A nyelvészeti feltevését mosolykódokkal el-látó (és ezzel talán bizonytalanságát is jelzõ)hozzászóló lényegében helyesen gondolja, hogya rakásol ige a rakás szónak a „továbbfejleszté-se”: abból van képezve az -l (-al, -ol, -el, -öl)denominális verbumképzõvel (névszóból igét képezõ képzõ-vel). Ennek a képzõnknek többféle jelentése is van, az egyik:’az alapszóval jelölt tárgyat, dolgot létrehozza’, pl. adagol, da-rabol, nyalábol, ráncol, hurkol, hézagol, záradékol. Aki tehátrakásol, az rakásba, halomba gyûjt, rak kisebb-nagyobb tárgya-kat.

Valójában a rakásol korántsem olyan új szó, mint az eddigi-ekbõl hihetnénk. Már Czuczor Gergely és Fogarasi János 1862és 1874 között megjelent szótárában is benne van (A magyarnyelv szótára, 5. kötet, 422. hasáb):

rakásol Rakásba vagy rakásokba halmoz, gyûjt holmit; to-vábbá valamely nagyobb tömeget kisebb részekre választ, pl.midõn a ganéjhordó béres a szekeren kivitt ganéjt kupacokbanlerakja, vagy a nyomtatók a részes garmadát egymás között ki-mérik. Rakásolni az utcákon öszveseprett szemetet.

A készülõ Nagyszótár cédulaanyagában a szóra (ideértve arakásolt igenevet is) összesen 19 adatot találtam. Ezek egy ki-vételével 1784 és 1816 közül valók. A kivétel egy 1950-es szak-nyelvi példa: „Ha a fa nedvességének már jó részét elvesztette,akkor fedél alatt rakásoljuk.”

A régi példákban az ige jelentése: ’raká-s(ok)ba gyûjt, (fel)halmoz’. Pl. Baróti SzabóDávid 1810-es Aeneis-fordításában: „Te … pa-lotámnak utolsó / Fel-nyíltt szegletiben fákattsútsozva rakásolly”. Elõfordul átvitt értelem-ben, elvont fogalomra vonatkoztatva is: „Igenrakásolja Versegi … a’ sok nem igaz mondást”;„több nem igaz mondást rakásol Versegi, hogyRévait még inkább gúnyolhassa” (mindkettõabból a hosszú címû röpiratból való, amelyetRévai Miklós 1806-ban álnéven tett közzé Ver-seghy ellen).

A szó a köznyelvbõl fokozatosan kikopott,de a szaknyelvekben fennmaradt, különösen afaipar és az erdõgazdálkodás szaknyelvében. Avilághálón ilyen adatokat találhatunk:

A Makeri-harvester, mely dönt, gallyaz, dara-bol és rakásol, egyelõre még kísérleti szériában ké-szül;

A tuskózógép munkája akkor megfelelõ, ha a tuskókat kiemeliés megfelelõ módon rakásolja;

[A tuskózógép] közel tiszta tuskókat rakásol.Ezekben a mondatokban a rakásol értelme feltehetõleg

’összegyûjt, (rendezetten) felhalmoz’. Ilyen jelentésû lehetettmár az 1950-es nagyszótári példában is.

Újabban a köznyelvben is kezd újból elterjedni, mégpedigegy kissé szûkebb jelentésben: ’tárgyakat, pl. szeméttárolóedényeket, ülõalkalmatosságokat egymásra, illetõleg megha-tározott módon egymásba rakva helykímélõen tárol’.

Egy internetes blogbejegyzés szerzõje ezt írja:A következõ észrevételem nem igazán szakmai, csak számom-

ra érdekes volt: soha életemben nem hallottam még ezt a kifeje-zést, hogy rakásol…

Mivel lapunk egy idõ óta a világhálón is olvasható, remé-lem, az õ kíváncsiságát is sikerült kielégítenem ezzel a cikkel.A dolog fõ érdekessége persze nem magában a rakásol szóbanvan, hanem abban, hogy ez a példa is jól szemlélteti a szavakéletének – és általában a nyelvnek – a változékonyságát.

Kemény Gábor

Egyre inkább gyakoribb a kétszeres fokozás

Az utóbbi idõben elég gyakran hallok ilyen mondatokat:„Valószínû, hogy jobban támogatottabb, mint a hazai kertészetitermékek” (Kossuth rádió); „Ez a vírus még inkább gyorsabbanváltoztatja génállományát” (uo.). Ezeket interjúalanyok mond-ták, akik olykor izgulnak, és inkább a tartalomra figyelnek,mint a nyelvtani formára. De azt, hogy valami annál inkábbfontosabb, már egy hivatásos beszélõtõl, a Klubrádió mûsorve-zetõjétõl jegyezhettem fel. Sõt az írott nyelvben is rábukkan-tam erre a szerkezetre. A Várnegyed címû újság azzal örvendez-tet meg, hogy „A Déli pályaudvar állomáson […] az utasforgal-mi tér bõvül, így jobban kihasználhatóbbá válik”. Egy bírói íté-let indoklásában pedig ez olvasható: „A bíróság megítélése sze-rint nem is életszerû az, hogy […], sokkal inkább életszerûbb az,hogy […]”. Sõt némi meglepetésemre még egy Krúdy Gyulárólszóló, egyébként igen értékes könyvben is elõfordul ilyen rész-let: „a gazdasági tényezõk túlzott befolyása miatt a történelmifolyamat egyre inkább megragadhatatlanabbá, átpolitizálttáválik”.

Mi is a baj ezekkel a mondatokkal? Az, hogy két-két azonosértelmû, de eltérõ nyelvtani megoldású szerkezet keveredésé-vel jöttek létre, és emiatt nyelvtanilag szabálytalanok. Példáulaz egyre inkább megragadhatatlanabb kifejezés ennek a kétszerkezetnek a vegyülésével keletkezett: egyre megragadhatat-lanabb (egyszerû fokozás) × egyre inkább megragadhatatlan(körülírt fokozás). Egyszerûbben szólva: a középfok jelét azilyen kifejezésekben elegendõ egyszer kitenni: a folyamat egyre

megragadhatatlanabbá vált, illetve egyre inkább megragadha-tatlanná vált.

A nyelvhelyességi szakirodalom a fenti jelenséget kétszeresfokozás néven tárgyalja. Ne tévesszük össze a kettõs fokozással(szebbnél szebb, jobbnál jobb stb.), ami természetesen nem kifo-gásolható, sõt nemcsak szabályos, hanem némi stílusbeli több-letet is hordoz.

Miben kereshetõ az oka a kétszeres fokozású szerkezetekgyakoribbá válásának? Hiszen minden újabb nyelvi változat ki-alakulásának van valami nyelvi vagy nyelven kívüli, de a közléskörülményeiben rejlõ (tudományos szóval: pragmatikai) oka.Ne érjük be ezúttal sem a legkönnyebben adódó magyarázattal,a figyelmetlenséggel! Meglehet, hogy – éppen ellenkezõleg – apontos fogalmazásra való törekvés túlzásba vitele áll a kétsze-resen fokozott melléknevek használata mögött. A beszélõ, illet-ve az író kétszer is kiteszi a középfok jelét, hogy mondanivalójamég biztosabban eljusson közlésének címzettjéhez. Meglehet,hogy az ún. analitikus (széttagoló, elemekre bontó) kifejezés-mód újabb kori elõtérbe kerülésének is van valami köze a két-szeres fokozás gyakoribbá válásához.

A magyarázat azonban, mint tudjuk, nem mindig mentség isegyben. Az írott nyelv és a nyilvános beszéd jelenlegi normájaszerint nem szükséges kétszer is kitenni a középfok jelét. Vagyegyre gyakoribb, vagy egyre inkább gyakori. Tessék választani!(Például ennek a kis cikknek a címében is.)

K. G.

8Édes Anyanyelvünk 2011/3.

Az ÉKsz.2 így fejti ki a címbeli szó jelentését: „<Idézõm-ként:> így szól(t)”. Azt fejezi ki tehát, hogy az adottszemély szavainak idézésérõl van szó. Fazekas MihályLúdas Matyijában tizenháromszor fordul elõ az ’így szól’jelentésben. Régi szövegeinkben is elsõsorban ezt aszerepet töltötte be. Még Arany János is él ezzel a mon-datszóval, példaként A walesi bárdok címû balladátidézhetjük, amelyre az alább említett két nyelvész is hi-vatkozik. „Hadd látom, úgymond, mennyit ér / A velszitartomány” – olvassuk a költemény elsõ versszakában.

A Nyelvmûvelõ kéziszótár szerint „Egy idõ óta jelzõ-ként az úgynevezett szerepében is feltûnik”. Ebben a je-lentésben pongyolának minõsíti, használatát kerülendõ-nek tartja. Pedig a szó egyre jobban terjed. Erre hívja fela figyelmet Büky László is a Magyar Nemzet Anyanyel-vünk címû rovatában (2001. február 27.). Idézem: „Min-dennapjaink nyelvhasználatában mostanában lép-ten-nyomon belebotlunk ebbe a szóba: úgymond – akárújságot olvasunk, akár rádiót hallgatunk, akár egymásbeszélgetéseire figyelünk.”

Nádasdy Ádám pedig a Magyar Narancsban (2001.április 26.) arról ír, hogy az úgymond „kibújt a naftalinosszekrénybõl és újjáéledt, más jelentésben. Ma elsõsor-ban azt jelenti: mondhatni, úgynevezett, állítólag(os).”Majd megjegyzi: a szónak „ez a friss használata tulaj-donképpen az idézõjel szóbeli megjelenítésére szolgál.”

Büky László arra is rámutat, hogy „már középkori kó-dexeinkben nemritkán ’úgyszólván’ jelentésben is elõ-fordul. Ez aztán a 20. század nyolcvanas éveitõl egyreterjed.”

Íme néhány friss példa saját gyûjtésembõl! „Ha valakitud ijesztõ szövegeket, amivel lehet úgymond megijesz-teni egy pasit, az írja meg! Köszönöm!” (egy interneteshirdetés); „Úgymond »tõrzsökös« (sic!) székely nemesicsaládból származom, mely 1187 óta él Háromszék Vár-megyében.” (mandiner blog 2010. augusztus 17.); „Ne-ked melyik úgymond furcsa, cuki, egzotikus név tetszik?”(www.Szavazzatok.hu); „Csaknem két órás (sic!) ren-dezvényen szót kapott – úgymond – mindegyik oldal.”(Heti Válasz 2010. november 20.); „A legmagasabb ran-gú vezetõk is asztalhoz ülnek úgymond szint alatti part-nerrel” (fn.hu); „Ma is vállalom azokat a döntéseket,amelyeket azokban az úgymond »a közéletben vitatott«ügyekben hozott az ügyészség” – mondja Polt Péter(Népszabadság 2010. december 8.); „A kardszárnyú del-finek a természetben szûk, stabil családi csoportokbanélnek. A családtagok egymás közt használt hangjai cso-portonként eltérõek – tehát mindegyiknek úgymond sa-ját tájszólása van” (Népszabadság 2010. december 29.).

Végül egy versidézet Németh Péter Mikola Parancso-lat címû versébõl:

„Legyen meg a te akaratoda kilakoltatott fejekben is,azonképpen házkutatást tartass,úgymond önkéntes revíziót, ...”

Nádasdy Ádám, aki köztudomásúan liberális nézete-ket vall a nyelvhasználatot illetõen, „rühelli” az úgy-mond ilyen értelemben való használatát. De azért idéziJakobson nevezetes véleményét: „Nyelvész vagyok;semmi sem idegen tõlem, ami nyelvi.” Büky László sze-rint „Az úgymond tündöklése tanulságos, hiszen ez a je-lenség már kódexeinkben is megtalálható volt, hogy amostani, csupán évtizedben mérhetõ burjánzása hovávezet, nem tudható.” Ehhez én csak ezt teszem hozzá: aburjánzás általában nem egészséges folyamat.

Dóra Zoltán

Úgymond

Megjelenése (2003) óta úgyszólván nem tudom leten-ni a Magyar értelmezõ kéziszótár új, 2. kiadását. Le-le-horgonyzok egy-egy szónál: származékaira, összetételei-re (is) rácsodálkozva. Itt van például a réz. Mi mindenrõlértesülhetünk e könyvbõl a rézangyaltól a rézláncig bezá-rólag!

S mi minden nincs benne! Teszem azt, ez sem: réz-ibrik. Pedig magyar szó és telitalálat: dicséretesen adtáke nevet presszójuknak a közelmúltban megszûnt rádió-játék-sorozat, a Szabó családszereplõi.

Ezt sem találom: rézfa. Pedigtöbbször hallottam már: „Azt arézfán fütyülõjit!” Igaz, a rézan-gyal kapcsán a szótár hoz egy kö-vetendõ eufémizmust: „Azt afûzfán fütyülõ rézangyalát!” Nos,e káromkodásenyhítõ kifakadás egyszerûsödött le. Nemvitatom persze a fûz meg a réz egymásra rímelését sem.

Gyerekkoromban valakit Rézgaluskának csúfoltak:azért éppen, mert õ maga ejtette így. Itt is a rím a ludasavagy stíluskeltõ, meg aztán a szó eleji mássalhangzó-torlódást kivédve könnyebb a „gríz” helyett „réz”-t ejte-ni.

Lakodalmakban – de jókedvükben másutt is – éneklõemberektõl nemegyszer hallottam a „Lányok, a legényt

jól megbecsüljétek...” nóta egyik sorát imigyen: „Fektes-sétek a rézpaplanyos ágyba...” Itt is tobzódik a népetimo-lógia, jóllehet magyar szó helyébe tesz másik magyart. Aréz helyett ugyanis az eredeti, a zöld értendõ.

Ballagi Mór 1873-as „A magyar nyelv teljes szótára” aföntebb említettben nem szereplõ információval gazda-gít. Van tudniillik egy réz-zöld szó is, és ez ’réz-rozsdá’-tjelent. Az elsõdlegesen vörös színû fémet a zöld helyetthasználni nem feltétlenül nyelvbotlás! Eszembe jut,

hogy gyermekkoromban a szüle-im ezzel ijesztgettek: „Majd el-visz a rézbagoly!” Õkelme, kicsi-nyítve ugyan, de ott volt az éjjeli-szekrényen. Ha nem is rézbõlöntve, de – zöld volt a színe...

Arról szólnunk meg már csakráadás, hogy Kormos István is,

Radó György is Puskin Mednij vszadnyikját e címmel ül-teti át: A bronzlovas. Holott inkább rézlovasnak kellenefordítani! De már csak így szentesítette az irodalmi ha-gyomány.

A föntiek csupa gyöngyszemek – mondhatnám. Ve-lem gyönyörködik a Medvetáncot író József Attila is:„Szép a réz kerek virága, / ha kihajt a napvilágra ...” Méga verselhetnék is rám jön a végén: Megörült a rézpénz-nek, / De ne vegyék készpénznek...

Holczer József

Rézgaluska,rézpaplan

Édes Anyanyelvünk 2011/3. 9

Kevés dolog vált ki olyan indulatokat az emberekbõl,mint a nyelvi divat. „Agyon tudnám verni, aki ezt mondja”– sziszegte amúgy galamblelkû munkatársam a telefonnem elérhetõ szerkezetrõl. „Úgy idegesít ez a lécci, hogy vi-sítani tudnék tõle” – írta magánlevelében régi ismerõsöm,egy nyugdíjas tanárnõ. Mindketten mûvelt, tájékozott,gondolkodó emberek, akik nyilván soha nem gyilkolná-nak, ill. sikoltoznának mások beszéde miatt. De vajon mi-ért csak a nyelvi jelenségek zavarják õket annyira, hogyszívük szerint felrúgnák a társadalmi együttélés mindenszabályát? Ez nem nyelvészeti, hanem fõleg lélektani kér-dés, ezért kénytelen vagyok botcsinálta pszichológuskéntválaszolni.

Az elutasítás elsõ oka az, hogy eleinte minden divatszó(pl. csúsztat, exkluzív, valahol) szokatlan. Márpedig amitnem (eléggé) ismerünk, attól õsrégi ösztöneink szerint fé-lünk, vagy legalábbis idegenkedünk. A felháborodást elõ-idézheti az ilyen szavak túlzott ismételgetése is. Csakhogya túlzás szubjektív kategória. Van, akit a háromszoros is-métlés is bosszant, másnak meg tizedszerre sem tûnik fel.Ráadásul idõvel „kihegyezõdünk” az ilyen jelenségekre,azaz (tudat alatt) csak ezekre figyelünk, és ez a rossz meg-figyelés így rögzül az emlékezetünkben: „Ez az X állandó-an azt mondja, hogy nem igazán.” Pedig X (hadd védjemmeg ismeretlenül) sok mást is mond, csak azok fölöttkönnyedén elsiklottunk. Az agyonverés és a sikítás vágyátgyakran az ún. asszociatív megbélyegzés táplálja. Az üdcsi(értsd: üdítõ) nem feltétlenül a -csi képzõ miatt idegesít,hiszen néhanapján a mi szánkat is elhagyja a Balcsi (Bala-ton), hanem a beszélõ személye miatt. A -csi sokak szerinta plázacicák egyik „különös ismertetõjele”, ezért az õ élet-vitelük elutasítása könnyen átcsaphat a nyelvhasználatukbírálatába. És végül: minél idõsebb az ember, annál nehe-zebben fogadja el az újdonságokat.

Ezek alapján nem csoda, hogy a divatszavakkal kapcso-latban rengeteg olyan hiedelem alakult ki, amelyek nyel-vészetileg tévesek. Most nézzünk meg néhányat a cáfola-tukkal együtt!

1a. „A divatszavak elburjánzanak, elharapódznak.”1b. Az elburjánzik és az elharapódzik csupa ártalmas

dologra szokott vonatkozni: rákos sejtre, szervezett bûnö-zésre, hazugságra, bürokráciára stb. Vegyük a kihívásszót. Ez valóban terjed a rendszerváltás óta, de miért ká-ros? Ha netán azért, mert a mintaként szolgáló angolchallenge mögötti szemlélet nem sajátja a magyarnak, ak-kor ismerjük be, hogy a szó pedigréjével van bajunk, de nefogjuk rá a divatra!

2a. „A beszélõk derûre-borúra, nyakra-fõre használjáka divatszavakat.”

2b. Ez olyasmit jelent, hogy a divatszavak minden be-szédhelyzetben elõfordulnak: otthon, az utcán, a kórház-ban, az iskolában, a munkahelyen, a templomban, kirán-duláson stb. Talán akad ilyen szó is, de a többségük hasz-nálata elég jól behatárolható. A paradigmaváltás például aközélet, a nyilvános szereplés szava. Megnézném én azt atévében nyilatkozó közgazdászt, aki a vasárnapi ebéd köz-ben is a szájára veszi!

3a. „Boldog-boldogtalan a divatszavakkal él.”

3b. A szavak és kifejezések (köztük a divatjelenségek)nemcsak a fent említett beszédhelyzet, hanem a lakóhely,mûveltség, életkor, társadalmi hovatartozás stb. szerint isrétegzõdnek. Úgy tûnik, hogy az idõhatározói magasságá-ban (pl. 8 óra magasságában) közhasználatú, pedig való-színûleg inkább a városi, mint a falusi beszédre jellemzõ.Aki viszont utálja, az sohasem fogja így mondani, tehátnincs „boldog-boldogtalan”.

4a. „A divatszavak eredeti jelentése elkopik, így tölte-lékké válnak.”

4b. A valahol megértelek elsõ elemében semmi nem ko-pott el (hiszen mindenkitõl hallani a valahol a környékenés hasonló kifejezéseket), hanem kibõvült a jelentésköre.Nem mindegy!

Töltelékszó pedig bármibõl lehet. A mai tizenévesekkedvenc szócskája az így („Én meg így nem értettem, hogyígy mit akar, és akkor így rákérdeztem, hogy mi bajavan.”). Az így nem azért jutott erre a sorsra, mert minden-ki agyonhasználta, hanem fordítva: a tiniknek valami mi-att megtetszett, és ezért tették meg divatszónak.

5a. „Jelentésük parttalanul kitágul.”

5b. Ez nyilván az olyanokra utal, mint a projekt. Sokhelyzetben használatos, de ettõl még a jelentése jól megra-gadható: ’(nagyobb és/vagy szervezett) munka’. Egyetlenszónak sem tud parttalanul kitágulni a jelentése, mert ak-kor használhatatlan lesz. Vigyázzunk! Az izé meg a dologeleve szándékosan semmitmondóak, nem „kitágulással”lettek ilyenek.

6a. „Idõvel elszürkülnek, elvesztik az újdonság vará-zsát.”

6b. Ez a szókészlet 99,99%-ára igaz, nem csak a divatoselemekre. Ha állandóan az újdonság varázsát hajkurász-nánk, nem is lenne érdemes megszólalnunk.

7a. „Kiszorítják rokon értelmû megfelelõiket.”

7b. Ma tehát csak fókuszál létezik, de koncentrál, össz-pontosít, (nagyon) figyel, ügyel nincs? Mesebeszéd! Mindmegvannak, csak hát egyesek nem az õ tényleges gyakori-ságukra, hanem az állítólagos kiszorítósdira, illetve azagyonverésre és a sikítozásra fókuszálnak... (Én kérek el-nézést.)

8a. „Használatuk oka a nyelvi igénytelenség és a maj-molás.”

8b. Tiltakozom, bíró úr! A csomag, a jogosítvány, a meg-mérettetés, az élmény-, a látvány-, az elkövetkezendõ vagy amentén nem az igénytelenség, hanem éppen az igényességszándéka miatt terjed. A beszól valakinek szintén nem a„Jó ez így is! Most minek olyan választékosan beszélni?”gondolkodást, hanem egy új fogalom megnevezését, azaz anyelvbõvítést példázza. A majmolás pedig... Az egész anya-nyelvünket úgy sajátítjuk el, hogy másokat majmolunk,sõt késõbb is sokakat utánozunk. Gyerekfejjel azt ismétel-getjük, hogy játszik és maci, harminc év múlva meg azt,hogy interaktív és bevállal. Mi a különbség?

Dicséretes, ha valaki mindig árnyaltan és az egyénisé-gét kifejezve akar fogalmazni, de az nem szép (nyelvészeti-leg pedig – mint láttuk – teljes képtelenség), ha a nyelvi di-vatok miatt ítélkezik mások felett. Hogy érthetõbb legyek:Az egy dolog, hogy valaki szörnyülködik, de azt gondolom,hogy a nyelv (és egy békés nyelvközösség) nem így mûkö-dik.

Horváth Péter Iván

A szerzõ esszésorozata olvasható a www.manyszi.hu-n,ahol vitafórum is található. A szerk.

(Ny)elvi kérdésekA divat igazából arról

szól, hogy trendi

10Édes Anyanyelvünk 2011/3.

Amikor a nyelvészek kutatják egynép történelmi kapcsolatait, gyakranazzal érnek el eredményt, hogy a szá-mításba jöhetõ népek nyelvébõl átvettszavakat fedeznek fel, elemeznek. Ígyderült ki a magyarok vándorlásánaktöbb állomása is; kiktõl mit vettünkát annak elnevezésével együtt.

Elõfordul, hogy nem kell évezre-dekre visszamenni ahhoz, hogy a ma-gyar nyelvbe bekerült idegen szava-kat találjunk, elég akár néhány em-beröltõt utazni az idõben.

Nagyanyám – Lékó Erzsébet – méga XIX. században született: 1892-ben,meghalt 1978-ban. Élete elsõ – meg-határozó – szakaszát a császári-kirá-lyi idõkben élte, amikor a mindenna-pokba is bekerültek a német szavak.Nem kell olyan helyekre gondolni,mint Buda vagy a svábok lakta vidé-kek; itt a Jászságban nem voltaknemzetiségek, tehát a napi szóhasz-nálatba nem az egymástól eltanultszavak kerültek be, hanem a hivatalinyelv, a már meglévõ újságok és másforrások révén keveredtek az egyszerû emberek szavaiközé. Nagyanyám parasztasszony volt, aki elvégezteúgy-ahogy a falun szokásos néhány elemi osztályt aXIX–XX. század fordulóján.

Még ma is megvan az emléke sok német szónak, sõt – fõ-leg az idõsebbek – még ma is használnak közülük néhá-nyat. Ilyen a függöny helyett a firhang (= Vorhang), amosdótál helyett a lavór (= Lavor), a nadrágtartó helyett ahúzentróger (= Hosentrager), a tisztítani helyett a pucolni(= putzen). Ismeretes, hogy a németben a v betû (= fau)f-nek ejtendõ néhány kivételtõl eltekintve.

Nagyanyámnak azonban sokkal nagyobb volt a németszókincse, annak ellenére, hogy nem tudott németül. Hafázott, akkor felvette az untercikjét, amit magyarul lélek-melegítõnek is mondott. Addig nem nagyon tudtam mitkezdeni ezzel a szóval, amíg gimnazista koromban nem ta-lálkoztam a német nyelvvel. Az alatt (= unter) és a húzni(= ziehen) szavakból kifundáltam, hogy olyan valamirõlvan szó, amit valami alá húznak. És valóban: ez egy olyanruhadarab volt, amit a felsõruha alá vettek fel; alá húztákfel: pulóverféle melegítõ, nem gombos, hanem belebújós.

Aztán, ha visszaemlékezem évtizedek távlatából, szépszámmal voltak hasonló kifejezések nagyanyám szókin-csében. A tanyán beépített sporhelt volt, más néven masi-na. A németben a népies Maschine tûzhelyet jelent, aSparherd pedig takaréktûzhelyet. Ebbõl lett nálunk a né-

pies sporhelt. De a masina külön is érdekes, mivel jásztelkidédnagyanyám még masinának hívta a gyufát, s itt a falu-ban is van egy Masinás becenevû család, mely elnevezésonnét származik, hogy egyik õsük nagy dohányos lévénmindig a masinát (gyufát) kereste. Ha nagyanyám arosszul kezelt, fejfájást okozó borról beszélt, akkor aztmondta, hogy ánslúgos. Az Einschlag kénezést jelent, te-hát ha sok kénnel – szakszerûtlenül – kezelték a bort, ak-

kor ánslúgos (= kénes) lett. Ugye,hogy ismerõs a boríték helyett hasz-nált kuperta (= Kuvert) vagy a fiókosszekrény helyett mondott sublót (=Schublade)? Ezek mind megvoltaknagyanyám szókincsében, éppúgy,mint a kupírozás a másolás helyett(= kopieren), s ha gyerekkorombanindigóhoz jutottam, akkor kupírhozjutottam – mert az indigót is ígymondta.

Sajátos szó volt még a ferslúg is,mely a német rekeszbõl (= Ver-schlag) származik. Nagyanyám a fa-ládára alkalmazta.

Külön meg kell emlékezni azemésztéssel kapcsolatos kifejezések-rõl, hiszen a sebri vagy serbli az éjjeli-edény magyar megfelelõje: agyag-edény = Scherbe. (Errõl van az a vicc,hogy a magyar ember megeszi a reg-gelijét, de nem eszi meg az éjjelijét.) AWC meg egy külön sztori. Valahogynem érezték szalonképesnek ennek ahasznos kis építménynek az elneve-zését, így elnevezték WC-nek, mégazt az udvar végében álló objektumot

is, mely nagyanyám szerint régi magyar néven reterát volt,és semmi köze nem volt elõkelõ elnevezéséhez, mely az an-gol vízöblítéses closetre utal. Annak az udvar végén álló kisépítménynek ugyanis a hivatalos neve is klozett volt – a WCc betûje is erre utal a némettel rokon angolból. A jász-jákóhalmi tanácsi jegyzõkönyv azt írja még 1934-ben is,hogy a községháza melletti klozettet nem engedi elbonta-ni. A magyarabbnak gondolt különféle elnevezések gyak-ran humoros esetekbe torkolltak. Az ’50-es években volt afaluban egy öreg bábaasszony, akitõl megkérdezték a vö-röskeresztes aktivisták, hogy „van-e maguknál árnyék-szék?” Mire a nénike: „Nálunk nincsen, mi rendes széketviszünk az árnyékba, ha oda akarunk ülni!” „Hát klozett?Az van” – volt a válasz. De a mosdó sem járt jobban; a jász-berényi könyvtárba bejött egy nénike, mert nagyon sürgõsdolga támadt. Mutatták neki a Mosdó feliratot. „Jajj lel-kem, nem mosdani akarok én, hanem pisilni.”

Hogy ártanak-e a magyar nyelvnek a régi németes sza-vak, kifejezések? Én nem tartom károsnak, inkább színe-sebbé teszik a nyelvet, hiszen részben át is alakulnak amagyar nyelv szabályait követve. Ahogy a magyar kocsivagy csákó szó sok nyelvbe átkerült, a mi nyelvünk is gaz-dagabb lesz ezekkel a szavakkal. Az untercik meg a ferslúgszavakat hallván pedig egyre kevesebb embernek jelenikmeg a megnevezett tárgy képe.

Fodor István Ferenc

Nagyanyámuntercikje

Szarvas Gábor-nap, 2011. június 16. 16.00, MTA. Program: az év szavának, antiszavának sajtóbemutató-ja; a Tinta Könyvkiadó újdonságai, a Nyelvészetrõl mindenkinek címû kötet bemutatója, az ÉletünkCzuczor–Fogarasi-számának bemutatója. Szarvas Gábor szobránál beszédet mond: Hódi Éva. 18.30-tól Szar-vas-vacsora. Érdeklõdés: info@tintakiado.hu.

Édes Anyanyelvünk 2011/3. 11

A reklámban szereplõ kíváncsiskodóval ellentétben én nemaz Ön kinél bankol? (= kb. ’ön melyik pénzintézetben tartja apénzét, melyik banknak az ügyfele?’) kérdésre szeretnék vá-laszt kapni, mert a pénzügyekhez egyáltalán nem értek, azoktöbbé-kevésbé hidegen is hagynak. A nyelv jelenségeit figyelõés azokra magyarázatot keresõ emberként ebben a kontextus-ban sokkal inkább izgat például a neologizmusnak számítóbankol szóalak, közelebbrõl az, vajon milyen jelentéssel ren-delkezik a fenti reklámszöveg új igéjében az -l igeképzõ.

Az -l igeképzõ – az egyik leggyakoribb és legproduktívabbképzõnk – általában fõnévi alapszóhoz járul (pl. kapá-l, dob-ol,szó-l), de olykor más névszótöveken is elõfordul, pl. mellékné-ven: csúf-ol, fehér-l-ik, helyes-el, henyé-l, nagy-ol; számnéven:egy-el, harmad-ol; határozószón: hátrá-l, ismét-el; és módosító-szón is: igen-el.

A képzõjelentés (= a képzett szó és az alapszó jelentésénekkülönbsége) általában meglehetõsen nehezen definiálható fo-galom. Az -l képzõ jelentését is nehéz pontosan meghatározni,ugyanis nem adható meg egy olyan általános jelentés, amely-bõl mind a fõnévi, mind az egyéb (melléknévi, számnévi, hatá-rozószói, módosítószói) kiindulópontú képzés eredményekéntlétrejött származékok jelentése levezethetõ lenne. Az -l képzõkonkrét(abb) képzési jelentései általában szoros összefüggéstmutatnak a képzés alapjául szolgáló névszók jelentésbeli cso-portjaival: a származékok jelentése az alapszó (tágabb vagyszûkebb) jelentésétõl (is) függ. Az -l képzõ szóképzési jelenté-seinek meghatározása érdekében ebben az írásban a fõnévialapszóból létrejött -l képzõs igék legjellegzetesebb szemanti-kai csoportjainak a kijelölésével próbálkozom, elsõsorban areklámban szereplõ bankol igét létrehozó -l képzõ jelentésé-nek meghatározása érdekében. (L. a táblázatot!)

Kétségtelen, hogy a bankol ige produktív képzési szabállyaljött létre. Csakhogy a termékeny képzéssel megalkotott szavakközött különbséget kell tennünk létezõ (a nyelvi közösség által

használt vagy ismert) és potenciális vagy lehetséges (egy adottbeszédhelyzetben képzett, de a nyelvi közösség számára nemismert) szavak között. A bankol egyelõre „csak” potenciálisszó, olyan derivátum, amely a nyelvi rendszer szintjén ugyanhelyes (újdonságát alig vesszük észre, hiszen struktúrája na-gyon könnyen elemezhetõ, jelentése világos), de a nyelvi nor-ma szerint talán (még) nem létezõ szó, hiszen a beszélõközös-ség standard nyelvváltozatában (még) nem szerepel. Ugyangyakran lehetünk tanúi a potenciális szó aktualizálódásának,de ez természetesen nem következik be minden esetben. Hogyegy új képzett szó meghonosodik-e vagy sem, azt nehéz megjó-solni, ugyanis abban nyelvi (szintaktikai és szemantikai) ésnyelven kívüli okok is döntenek (pl. a képezendõ szóra szüksé-ge van-e a nyelvközösségnek), valamint szerepük van a hozzákapcsolódó mentális folyamatoknak, megértési stratégiáknakés asszociációknak.

A bankol származékot minden bizonnyal az az igény hívtaéletre, hogy egy korábban csak körülírással megfogalmazhatójelentést (’pénz tart valamelyik bankban’; ’ügyfélként kapcso-latban áll valamelyik bankkal’) egyetlen szóval tömörebben,képszerûbben, frappánsabban tudjuk kifejezésre juttatni. Ezaz igény a magyarban könnyen kielégíthetõ, hiszen a nagyonproduktív és gyakori -l (és -z) képzõvel könnyen képezhetünkfõnevekbõl igéket (l. a táblázatbeli példákat, valamint: teázik’teát iszik’, pizzázik ’pizzát eszik’, buszozik ’buszon utazik’, obo-ázik ’oboán játszik’ stb.).

A bankol igealak létrejöttében ezenkívül minden bizonnyalszámolnunk kell a borítékol, dobozol, parkol, tankol, tárol, ver-mel stb. igék analógiás hatásával is, amelyekben az -l képzõ ha-sonló funkcióban szerepel: zárt (jól körülhatárolható) helyre(boríték, doboz, tank, verem) tesz valamit, abban a (belsõ) tér-ben tart valamit.

Felmerült bennem a gyanú, hogy a magyar bankol létrejöt-tében esetleg a német bankieren szó is szerepet játszhatott. Azáltalam elérhetõ német szótárakban nem, az interneten azon-ban találkoztam német, holland és flamand bankok német ésholland nyelvû közleményeiben a (tele)bankieren igével ’inter-neten bankügyeket intéz; bankügyek intézése interneten’ je-lentésben. Lehetséges, hogy ez az idegen minta is szerepetjátszhatott a magyar szó megszületésében, de az is elképzelhe-tõ, hogy csak párhuzamos fejleménnyel van dolgunk.

H. Varga Márta

És Ön kinélbankol?

Képzõfunkciók A képzés alapjául szolgáló fõnevekjellegzetes lexikai csoportjai Példák

1. cselekvés szerszámokhasználati eszközökhangszereksporteszközöktestrésznevek

kalapácsol, pumpál, csépelborotvál, gépel, késel, szitáldobol, citerál, sípol, kürtölszörföl, síelfejel, fülel, hasal, hátal

2. rendszeres tevékenység helynevek piacol, szomszédol, házal

3. hangadással társuló cselekvés hangutánzó szavak csahol, püföl, kárál, nyiszál

4. idõtöltés idõpont, idõtartamünnepnapok

nyaral, telel, delelünnepel, farsangol, húsvétol

5. a cselekvés eredménye anyagnevektárgyak neveielvont fõnevek

darál, gipszel, tejel, vizelfészkel, jegyzetel, lékel, talpalpletykál, szól, szaval, versel

6. a cselekvés irányulása étel- és italnevek ebédel, kajál, piál, szeszel

7. funkció, minõség foglalkozások, beosztások szónokol, elnököl, tolmácsol

8. állapotváltozás elõidézése konkrét jelentésû fõnevek gazol, formál, porol, szeletel

9. állapotváltozás porlik, hámlik, hajnallik,rozsdállik, csömörlik

10. magatartás, viselkedés (fõleg) elvont fõnevek kedvel, szível, dacol, viccel

11. valahová/valamibe tesz valamit(tárolás végett)

zárt (jól körülhatárolható) teret jelentõfõnevek

bankol, borítékol, dobozol,parkol, tankol, tárol, vermel

12Édes Anyanyelvünk 2011/3.

„Volt valami Sándor, / Nem lehet ezt bírni, / Nem olvastam,’sz nem is tudok / Olvasni, csak írni” – írta annak idején Karin-thy egyik, mint mondja, „a feltámadt Petõfi”-nek tartható kor-társáról az Így írtok ti-ben. A „hunfalvyzmus”-nak titulált „ha-talomtudományi gondolkodásölõ túltengés” taglalását látvavalami hasonló dologra gyanakodhatunk.

Arról van ugyanis szó, hogy nemzetünk nyelvének rokonsá-gát (látszólag) meg nem tagadva, de az elemi nyelvtudományiismereteket (láthatólag) alig ismerve valahol valakik munkál-kodása révén „megindult a magyar nyelv szerkezetének, a be-lõle fakadó észjárásnak a kutatása, sõt már az iskolában ismegjelent: a gyermekek és tanítók örömére” – amint CzakóGábor Anyanyelv és hunfalvyzmus címû írása tudtul adja (Ma-gyar Nemzet, 2010. július 22., 6). Furcsa: van a magyar nyelv, ésbelõle fakad az észjárás. Mintha fordítva lenne a dolog,amennyire tudom, az egész emberiség a formális logika szerintgondolkodik a bantu nyelvû pigmeustól a csángó magyarig. Sez, ha nem csalódom, régen is így volt, bizonnyal Arisztotelészis ezért volt képes ezt logikai rendszerként összefoglalni.

Nem egészen értem: mi (és mikor) indult meg. A magyarnyelv szerkezetének kutatása? Mintha ránk maradt volnaSylvester János nyelvtana 1539-bõl, amelyben a szinyérváraljaijobbágygyerekbõl lett tudós bemutatja, hogy a magyar a latin-hoz, a göröghöz és a héberhez hasonlóan grammatikába fog-lalható. Nem mellesleg szólva ilyen példamondattal él egy he-lyütt: „Ídes az hazának szerelme / Dulcis amor patriae”. Mint-ha ismeretes volna Karácsony Sándor könyve: A magyar észjá-rás és közoktatásunk reformja (1939), bár itt aligha a Wundthozkapcsolódó néplélektani megalapozottságról lehet szó. Akkormirõl? Majd érdeklõdöm gyermekektõl és tanítóktól…

Mindenesetre az említett cikkírótól megtudjuk: „Körülbe-lül félszáz nyelv szavai és huszonnégy nép dalai közti viszonyo-kat térképeztük fel számítógép segítségével.” Nem egészen ér-tem: a mintegy ötven nyelv szavai közti viszonyok mit jelent-hetnek, bizonyos, hogy csak a föntebb említettek (bantu, hé-ber, görög, latin) között már veszedelmes viszonyok lehetnek,a többire gondolni sem tudok. A népdalok közötti viszonyhozvakkantani sem merek, hiszen hajdan a VII. szimfónia partitú-ráját is néhány hónap alatt sikerült olyan gyorsan forgatnom,hogy együtt legyek a zenekarral (most is). Persze itt számító-gép is van, s ez rögvest tudományossá teszi a dolgot, hiszenminden gyermek és tanító jól tudja, hogy a hírközléselmélet-ben az információ nem a jelentést, hanem az egy üzenet kivá-lasztásában rejlõ szabad választás mértékét jelöli, magának azinformációnak a mennyisége a legegyszerûbb esetben a ren-delkezésre álló választási lehetõségek számának logaritmusá-val mérhetõ. Két választási lehetõség esetén az információ ket-tõnek a kettes alapú logaritmusával egyenlõ (s ez maga az egy-ség, elnevezése: bit). A helyzet olyan, mint egy hitvitában, Ró-ma nyilatkozott, az ügy be van fejezve: „Kiderült, hogy a ro-konságok köre térben, népben, idõben tágasabb, és más irá-nyú, miként a finnugor elmélet hunfalvysta hívei vallják”. (Eb-bõl sajna az is kiderült, hogy nehéz dolog helyesen írni, fogal-mazni…, hacsak nem a nyomda ördöge turpiskodott.) Viszontaz ördöngös masina megmutatta, hogy bizonyos zenei gyökökkülönféle zenei rokonoknál föllelhetõk (hanti, kaukázusikaracsáj, volga-vidéki, anatóliai török), de például szerencsét-len „hantik dalai megrekedtek a gyökök szintjén”, sõt kisza-kadtak a közösségbõl, „amikor az még csak a gyököket-motí-vumokat énekelte”. Ennek ellenére „a többi négy népstrofikus dallamai egymástól távol … egybevágóvá” (?) fejlõd-tek. (A dakoták is említtetnek, minthogy õk „legkésõbb 10–12ezer évvel ezelõtt keltek át Amerikába”, daloljanak békesség-gel.) Lehet, hogy nem kellett volna hinnem Kodály Zoltánnak,akinél olvastam, hogy mivel „sem a magyarságnak, sem sem-miféle népnek, amellyel a magyarság érintkezett, nem maradtfenn egyetlen hangnyi egykorú írott zenei emléke”, ezért csaka nyelvtörténet által kitaposott úton lehet valamit is mondani amagyar népzene õsrétegérõl (A magyar népzene, 1960.3 8). Per-sze, ha Kodály mester napi szinten (hogy divatkifejezést hasz-náljak) hallott volna a „gyökök szintjé”-rõl, azt is tudta volna:„Hasonló jelenségek tömegét mutatják a nyelvi összehasonlí-

tások is”. Helyben vagyunk! Következnek is a példák: a „nyel,nyelv, nyal, nyál gyökszósorcsalád hangalaki és jelentési egysé-ge kétségtelen”, viszont a rokon nyelvekben ez a család nincssehol. Ugyanígy sehol a finnugoroknál „a körülbelül ezres lét-számú kor-ker-kör-gör szócsalád”. Ha tudhatnám, mitõl két-ségtelen ez az egység, talán még magyarnyelv-történésszé isválhatnék, ha tudhatnám, hogy kik ezek a gyökszósorcsaládnélküli finnugorok (van ugyan választék: manysi, hanti, mari,mordvin, lapp, finn, észt, vót, lív, karjalai, izsór, vepsze), talánmég finnugrásszá is lehetnék. A másik példát már A’ MagyarTudós Társaság nyelvtanában, az elsõ, ún. akadémiai nyelvtan-ban lehet olvasni (1846. 38), minthogy Czuczor Gergely ésFogarasi János a munkatársak között van, a két derék tudós,akiknek mindig „ídes” volt a haza szerelme, alkotta meg leg-jobb tudása szerint azt a szótárat, amelyben a gyökökre építikeredetmagyarázataikat. A magyar nyelv szótára (1862–1874)hatalmas anyaga (száztízezernél több szócikke van) ma is ér-ték, az eredetmagyarázatok azonban voltaképp az indoeuró-pai nyelvekkel való rokonságot igyekeznek bizonyítani. Mint-egy százötven szanszkrit szógyököt vetettek egybe „alaphangraés értelemre hasonló magyar gyökökkel”, hogy bizonyítsák azt,hogy „a magyar szavak részint egy õsibb, közös nyelv maradvá-nyai, részint az emberi szellem közös természetén alapszanak”(Elõbeszéd, 28).

Európában a VII. századtól kezdték a héber nyelvet Istennyelvének tekinteni, s ennélfogva az elsõ nyelvnek, amelyet azemberek beszéltek. Dante is úgy hitte, Bábel tornya építésé-nek bibliai története alapján, hogy a világ minden nyelve a hé-berbõl származik. Ez a fölfogás századokon keresztül alapja anyelvek rokonsági viszonyainak, amely viszonyokat állítólagosés közös „gyökök” alapján kíséreltek meg föltárni a maguk ko-rában kitûnõ tudósok. A fölfogás lassan módosult. Leibniz(1646–1716) már nem a hébert vélte õsnyelvnek, de õ is hittegyetlen õsnyelvben. (Egyébként észrevette a magyar és a finnközötti rokonságot.) Késõbb, a XIX. századra észrevették aszanszkritnak, India klasszikus nyelvének a göröggel, a latinnalés a germán nyelvekkel való rokonságát.

A mai nyelvészetben az õsnyelv elméleti szerkesztmény,amely a rokon nyelvek rendszereit kapcsolja össze lehetõlegolyan eleganciával, amilyen a matematikai levezetéseknek issajátja (lehet). Ebbõl az elméleti konstrukcióból levezethetõ anyelvcsalád tagjainak történeti folyamatossága, amely mindiga kutatók aktuális tudását összegzi. Ez a tudás fõként a nyelv-emlékekbõl igazolható vagy bizonyos törvényszerûségek alap-ján rekonstruálható, mint valamilyen muzeális tárgy.

Az élõ nyelv is szerkesztmény, rendszer. Minden eleme fo-lyamatosan változhat, beszédhangjai, szavai, nyelvtana stb. Azállandó változás a rendszert és alrendszereit különbözõ mér-tékben alakítja át. A nyelvi elemek hordozta gondolkodás-(mód) alig törõdik magával a nyelvi elemmel, így azután lát-szólagos összefüggések jönnek létre, mint a cikkíró példái a„gyökszósorcsalád” bemutatására. A cikkíró „gondolkodó- ésszerzõtársa”, Juhász Zoltán elmondja: „mint mérnököt rabulejt a teremtés, a természet, a termés és a tervezés gyök- és ígyfogalmi közössége” (Magyar Nemzet 2010. augusztus 6.). Sza-badulása után kívánatos lenne például a „terv, tervez, terve-zés” szócsalád pedigréjét tanulmányozni, nem sok munka,még kétszáz éves sincs a „terv” szó, minthogy a nyelvújítás ide-jén született.

Czakó Gábor úgy gondolja, hogy a finnugor nyelvhasonlí-tást „hatalomtudománnyá” fejlesztette (klapanciában mon-dom – bocsássa meg Arany János –) Budenz József, Hunfalvy„S hazánk más ily pimaszi”, kik nem tudni, mért akarnak „Sírtásni a magyarnak!” Hiszen itt jön a lényeg: a finnugor nyelvha-sonlítás „maga alá rendelte a magyarságtudományokat, a régé-szetet, a történettudományt, a néprajzot, a zeneelméletet stb.Ezeken keresztül a nemzettudatot!”

Erõltetem a saját tudatomat: ha a magyar nyelv gyök-szósorcsaládjai a rokonságok körét (föntebb idéztem már,dehát rabul ejtett) „térben, népben, idõben” tágasabban ésmás irányba viszik, akkor mi az eredmény. (Még nem láttam,de lehet, hogy nem is tudok olvasni, sem írni; Karinthy, hiszem,megbocsát…) Attól tartok, vagy valamilyen elõkelõ rokonság,vagy netán nincsenek is rokonok, csak olyan kevésbé elõkelõnépség(ek), akik fölnéznek az efféle nemzettudatra. Látni fog-ják: azon ugyan fenn az ernyõ, de nincsen kas.

Büky László

Mi van a nemzettudaternyõje alatt?

Édes Anyanyelvünk 2011/3. 13

Már több mint ötezer kérdésés válasz található a MagyarNyelvi Szolgáltató Iroda öt éveindult ingyenes szolgáltatásá-ban. Az adattár naponta gyara-podik, ebben bárki kereshet. AManyszi munkatársai továbbrais várják a kérdéseket, ame-lyekre 1–24 órán belül ímélen,illetve szerkesztett formában ahonlapon válaszolnak.

? Hogyan kell írni a rossz()szerû alakulatot?

A javasolt forma: rossz-szerû. Az egyszerûsítés el-vét nem érvényesítjük ebben az esetben (a 94. sza-bálypont alapján): „Nem egyszerûsítünk viszont ak-kor, ha a -szerû-t kettõzött sz-re (ssz-re) végzõdõ sza-vakhoz kapcsoljuk: dzsessz-szerû, expressz-szerû stb.– Hasonlóképpen: puff-féle (ülõke) stb.”

? Hogyan írjuk helyesen az érzelmi állapot válto-zás összetételt?

A kérdezett alakulat írásmódja a mozgószabályalapján: érzelmiállapot-változás. De használhatja akörülíró szerkezetet is: (az) érzelmi állapot változá-sa.

? Hogyan kell helyesen írni a hugi szót? Mely ese-tekben rövidül meg a szótõ magánhangzója az -i kép-zõ hatására?

A hugi alak szerepel az OH. (az Osiris-féle Helyes-írás) 53. oldalán, rövid u-val: „Kivételes írásmódúak,így a hagyomány elve szerint kell rögzíteni a gunyo-ros, husi/husika, hugi/hugica, szivi és a jelentésükettekintve elszigetelõdött sujtás és tüzetes képzett ala-kokat.” (Ezzel szemben a húgica hibásan szerepel aszótárrészben. Lásd errõl a Wikipédián az OH.-banszereplõ hibás alakok jegyzékét.)

Az, hogy a szótõ magánhangzója mikor rövidülmeg, attól függ, hogy a szó melyik típushoz tartozik:olykor megõrzi a képzett alakokban a hosszú magán-hangzót (pl. húg > húgocska, fúj > fújdogál); más-kor a képzett alakok nagy részében megõrzi, deegyes képzõk elõtt rövidülés történik (pl. bír > birkó-zik); illetve a szabályzat külön kiemeli a kéz/víz tí-pust (itt egyes képzõk és bizonyos ragok elõtt is meg-rövidül a magánhangzó, mások elõtt hosszú marad,vö. kézi, de kezes). Sajátos a tíz/húsz esete, amelyekcsak három képzõ elõtt rövidülnek meg írásban (ti-zed, tizedik, tizen-), különben hosszúak maradnak.Valamint létezik még a zsír típusa, ahol rövidüléstokoznak egyes képzõk, míg mások nem (zsíros, de

zsiradék). (Forrás: OH. 53–55., a szabályzat 27.pontja.)

? Magyar szövegben hogyan kell írni: Fukushimavagy Fukusima, illetõleg Daiichi vagy Dajcsi. Teháta magyar kiejtés szerint vagy angolos átírásban?

A japán nyelvbõl való átírásban azOH. (2005: 246–48) igazít el. Egy-aránt használatos a Hepburn-féle át-írás (Fukushima és Daiichi) és ezekmagyaros megfelelõi: Fukusima ésDáj-icsi vagy Daj-icsi. A Manyszi ál-láspontja: a gyakrabban használatosés többször ajánlott Hepburn-féle át-írást javasoljuk (ez hidalja át a külön-bözõ karakterkészletek közöttiegyeztetési nehézségeket, ez a legis-

mertebb és a legelismertebb), ám mindkét verzió he-lyes, használatukat szerkesztõi döntés szabályoz-hatja. A Dáj-icsi típusú átírás pedig azért így pontos,mert az ’egyes számú’ két kínai eredetû írásjellel ír-ható, amibõl az elsõ a dáj ’szám’, a második pedig azichi ’egy’. A kötõjellel érzékeltetjük a megfelelõ kiej-tést.

? Melyik a helyes alak: jó fej vagy jófej? Tehát kü-lön- vagy egybeírva helyes, ha pozitív tulajdonság-ként (’vicces’, ’szórakoztató’ stb.) használom a kife-jezést? Az Osiris Kiadó Helyesírás címû kötetébenkülönírva szerepel, de kíváncsi vagyok, mi a logikájaennek az írásképnek.

A jó fej mint szószerkezet valóban különírandó. Ajófej akkor lenne egybeírandó, ha jelentésváltozásállna be. Vö. jó nép – jónép, jó mód – jómód. A jófejönálló (plusz) jelentését és így egybeírását sugallhat-ja a jópofa és a tökfej egybeírt forma. Mi egyelõrenem érezzük a jelentésváltozást („Megjöttek a jó fe-jek”), amely az egybeírást indokolná.

? Mit jelent a rapsic szó?

A rapsic jelentése ’vadorzó” (pl. orvvadász, orvha-lász, orvhorgász), az Idegenszó-tár alapján (Tinta,Bp. 2005), amit a Google is megerõsít.

? Hogy írjuk: istenkép, Istenkép vagy Isten-kép ’azember Istenrõl alkotott elképzelése’?

Az isten szót köznévként kisbetûvel, tulajdonnév-ként nagybetûvel írjuk (160. szabálypont). Tehát haáltalában az istenképrõl beszélünk, akkor kisbetûs,ha egy bizonyos vallás kapcsán említjük, akkor le-het: Isten-kép. Csak adott szövegkörnyezetben dönt-hetõ el, melyik alkalmazandó: „Az ember istenrõl/Is-tenrõl alkotott elképzelése”. Ha általánosságban em-lítjük, akkor egészen biztosan kisbetûs, ha konkrétvallás kapcsán, akkor nagybetûs is lehet. A szabály-zat kisbetûs példái: a görög istenek, tudja isten, az is-ten szerelmére.

Összeállította: B. G.

www.manyszi.huKérdések és válaszok

14Édes Anyanyelvünk 2011/3.

Makkai Ádám1935-ben születettBudapesten. A Vö-rösmarty Mihály Álla-mi Általános Gimná-ziumban érettségizett1954-ben. 1956 októ-berében harmadévesegyetemista, novem-

berben elmenekült Magyarországról. Bécsben, majdBostonban élt, 1958-ban a Harvardon végzett, ezt köve-tõen a Hawaii-szigeteken kezdett dolgozni mint né-met–francia és latintanár. 1960-ban a Ford Alapítványösztöndíjasaként felvették a Yale Egyetemre, ahol álta-lános nyelvészként 1963-ban szerzett Magister Artium,majd 1965-ben PhD fokozatot. 1967-tõl a chicagói, újon-nan alakult Illinois-i Állami Egyetem adjunktusa, majd1968-tól docense. 1974-ben nevezték ki egyetemi tanár-rá (full professor of linguistics). Fulbright-ösztöndíjjaltanított Szingapúrban, majd 1989 és 2002 között Hong-

kongban. 2004-tõl professor emeritus. Hawaiin él. Mivel2010. december 16-án betöltötte 75. életévét, idén már-ciusban pedig elnyerte a Kossuth-díjat, mi József Attilanevezetes versének általa írt önironikus parafrázisávaltisztelgünk elõtte.

Hetvenöt éves lettem én:Trójai Faló e költemény?

Szamártanár

öngúnyos ön-L. F. S.-e?Parancs: álarcát vesse le?

No lámkomám,

ezen merengve kiderül,hogy pár vers csak, mi sikerül,

s az „sokk”,ha sok.

Maradtam volna Pesten is,de sajgott lelkem s testem is:

nyugat-huzat

vonzott a zord határon át –így értem el szép Ausztriát

kopotts kapott

öltönyben, melyet jóatyámMexicóból testált reám:

– csomaglovag! –

ki elhagyott mint gyereket,s akit azóta kergetek

rokonfokon.

Harvard után a Yale adottegy PhD-t, majd pár pofont,

– elvésze vész –

s bár angol lett a nyelvezet,magyar maradt az ékezet:

öröm-üröm.

Negyven év tanítás utáncsak üldögélek nagy bután:

éleks félek.

„Mennyé má!”Félreértés ne essék a cím kapcsán, nem én nem ta-

nultam meg helyesen írni! A Mennyé má! egy ameri-kai–kanadai film magyar címe. A vígjáték eredetileg aDown to Earth címet viseli. Természetesen nem min-dig jó, ha az eredeti címet tükörfordításként adjukvissza, mert sok esetben a magyar nyelvû fordítás nemtûnik olyan találónak, mint az idegen cím. Ha a tarta-lomhoz jobban illeszkedõ, arra érzékletesebben utalócímmel van is dolgunk, véleményem szerint elvárhatólenne, hogy a helyesírás ne a kiejtést kövesse, hanem amagyar helyesírás szabályait. Szinte mindenütt látha-tó, hallható, hogy a szleng egyre erõsebben begyûrûzika hétköznapi beszédbe, ezzel egy bizonyos fokig nincsis semmi probléma. Ám a kiejtést tükrözõ, helytelenírásmód vajon milyen példával szolgál? A filmek na-gyon nagy közönségréteghez jutnak el, melynek tagjaiközött talán akad olyan, aki nincs tisztában a filmcímhelytelen írásmódjával. A mennyé má kifejezés az in-formális beszélgetés során használatos szófordulat,mely a beszélgetõpartnerek között egyfajta bizalma-sabb, baráti, humoros kapcsolatot tételez fel; jelenthe-ti azt, hogy „Ugyan, ne ugrass már!”, „Ne viccelj márvelem!”. Nyilván a Down to Earth címû film fordítóiezt az árnyalatot szerették volna kifejezni fordításuk-kal, és mivel vígjátékról van szó, a humoros, kötetlenstílus szinte követelmény.

A beszélgetés során természetesen nem hangrólhangra ejtjük a szavakat, hanem érvényesülnek a kiej-tést megkönnyítõ hangtörvények. Egy szöveg foneti-kus, azaz a kiejtést követõ átírásában helyénvalók amennyé má kifejezéshez hasonló jelenségek, ám egysokakhoz eljutó filmcím kapcsán talán nem ez a leg-megfelelõbb választás.

Kelemen Lívia

Makkai Ádám köszöntése

Édes Anyanyelvünk 2011/3. 15

Fellengzõs, frázispufogtató, legyinthetnek olvasóimírásom címe láttán. Kérem õket, ne siessenek ítéletükkel,nehogy az utólag szerintük is elhamarkodottnak bizonyul-jon! Én ugyanis nem azért állítottam éppen ezt cikkem élé-re, hogy egy mögöttes tartalom nélküli, dagályos közhely-címmel „hódítsak”, hanem mert pontosan arról írok a kö-vetkezõkben, amit a cím sugall. Nem is magyarázkodomtovább, hanem máris a lényegre térek. Elõzetes megjegy-zésem csupán annyi, hogy bár a címben az anyanyelv szószerepel – annak érzékeltetésére, hogy amit mondok, azvalójában minden nyelvre vonatkozik –, én a címben olvas-ható megállapítás helyességét ezúttal csupán saját anya-nyelvemre, a magyar nyelvre vonatkoztatva vizsgálom.

Foglalkozásom, hivatásom folytán több évtizeden át ba-rátok, ismerõsök, olvasók, rádióhallgatók, tévénézõk, elõ-adásaimon részt vevõ hallgatók tízezreivel volt módomanyanyelvünkrõl ilyen vagy olyan formában eszmét cserél-ni: meghallgatni vagy elolvasni anyanyelvünkrõl szólógondolataikat, válaszolni anyanyelvi vonatkozású kérdé-seikre, vagy éppen megkérdezni tõlük, mit is jelent szá-mukra a magyar nyelv. Összegezve elmondhatom, szintemindegyikük szereti anyanyelvét; ki rajongva, szent hevü-lettel, ki tárgyilagosan, elfogulatlanul, de szereti. Igen so-kan szeretnek a nyelvvel játszani is: nyelvi találósdikatmegoldani vagy éppen kigondolni, szójátékokat kitalálni,szóvicceket mesélni vagy hallgatni. Gyakran utazom vona-ton. Látom, hogy az utasok mintegy fele – vagy a mobilkor-szak óta, mondjuk, inkább a harmada – valamilyen rejt-vényújságot szed elõ, és skandik meg hasonlók fejtésévelüti agyon az idõt. Rövidre zárva az összegezést: a nyelv, azanyanyelv nagyon sok ember életében – tehát nemcsakazokéban, akikhez hivatásuk következtében fokozott mér-tékben hozzátartozik – ott van, jelen van, és nemcsak úgy,hogy használják, hanem hogy érdekli õket, foglalkoznakvele, kedvüket lelik benne.

Ennyi elõkészítés után állok elõ azzal a megállapítá-sommal, amelyet már a címmel is jeleztem, vagyis hogy azanyanyelv szeretete és a nyelvvel való bíbelõdés, foglala-toskodás éltetheti is az embert, növelheti életigenlését,életerejét. Tudom, egy röpke felsorolásnak vajmi kevés abizonyító ereje, szinte semmi, de mégsem tudom elfojtanimagamban azt a gondolatot, hogy aki az anyanyelvét na-gyon szereti, sok szállal kötõdik hozzá, annak – legalábbisbizonyos fokig – éltetõje is az anyanyelv.

Mostantól kezdve pedig hadd irányítsam olvasóink fi-gyelmét a magyar nyelvészekre, közülük is azokra, akik azanyanyelvápolást is mindig fontosnak tartották, s ebbõlkövetkezõleg nyelvmûvelõ folyóiratunkkal is kapcsolat-ban álltak vagy állnak. (Cikkemet áprilisban írom. Bízoma gondviselésben, s nagyon remélem, hogy akikrõl úgy szó-lok, mint jó barátainkról, köztünk levõ, velünk együtt dol-gozó emberekrõl, azok egyikét sem ragadja el orvul a halál,

hanem még sokáig itt maradnak velünk, közöttünk, talánéppen az anyanyelv éltetõ erejének köszönhetõen.)

Korelnökünk Láng Miklós, akit 2009. októberi szá-munkban már köszöntöttem abból az alkalomból, hogypár hét múlva betölti 90. életévét. Már csaknem két év teltel azóta, s azóta is olvashatjuk lapunkban cikkeit, törhet-jük a fejünket agyafúrt rejtvényein. Hálásan köszönjük!

Termékeny élete 92. évében van Elekfi László tudóskollégánk, aki az utóbbi években rendszeresen jelentkeziknálunk értékes nyelvmûvelõ írásaival. Ez évi elsõ szá-munkban részletesen is méltathattuk munkásságát abbólaz alkalomból, hogy tavaly õ volt a Lõrincze-díj egyik ki-tüntetettje.

Nem kevesebb, mint három olyan jeles kollégánk, szer-zõtársunk is van, aki ebben az évben töltötte vagy tölti be90. életévét. Betûrendben haladva az elsõ Bencédy Jó-zsef, aki 1979-tõl 1992-ig az Édes Anyanyelvünk felelõsszerkesztõje is volt, a szerkesztõbizottságnak pedig jelen-leg is tagja. Ami pedig életerejét, alkotókedvét illeti: leg-utóbbi számunkban kétoldalas nagy tanulmányban érté-kelte az Anyanyelvápolók Szövetségének a mindenkorikulturális tárcával évente-kétévente közösen meghirde-tett anyanyelvi pályázatait. Várjuk az újabb írásokat!

Ugyancsak ebben az évben tölti be 90. életévét DemeLászló, szövetségünk alapító társelnöke, akinek szerte-ágazó tudományos munkásságáról most nincs módomszólni, de azt mindenképpen meg kell említenem róla,hogy az anyanyelvápoló mozgalmak életre hívásában meg-határozó szerepe volt az elmúlt évtizedekben. Lapunkbanszámos értékes cikke jelent meg, s bár az elmúlt két évbenmár nem adott írást, az Édes Anyanyelvünk szerkesztõ-bizottságának mindmáig õ az elnöke.

És még egy 90 év-várományosunk van: Graf Rezsõ, akilapunknak megalakulása óta egyik legmegbízhatóbb, leg-rendszeresebb szerzõje, több kiadványunknak pedig szer-kesztõje is. Elhatalmasodó szembaja már gátolja az írás-ban, de tõle származik az az ötlet, amely már a megvalósu-lás küszöbén áll, mégpedig az, hogy a magyar nyelvnekminden évben legyen egy meghatározott napja, amelyen ahírközegek emlékeztetik az embereket anyanyelvünk fon-tosságára, nemzetösszetartó erejére. Neki is és a többi „ki-lencvenesnek” további alkotókedvet, életerõt kívánunk!

Köszöntõ írásom befejezéséül pedig, visszakanya-rodva ahhoz a kiindulópontul szolgáló megállapításom-hoz, hogy a magyar nyelv éltetõjük azoknak, akik e nyelvetanyanyelvükként szeretik, idézek egy mondatot a többmint fél évszázada külföldön, Nagy-Britanniában élõ –igaz, még csak 77 éves! – Gömöri György irodalomtörté-nésztõl, költõtõl és mûfordítótól. Midõn írásban azt kér-deztem meg tõle: „Hogyan fogalmazná meg egyetlen mon-datban anyanyelvünkhöz fûzõdõ érzelmi kapcsolatát?”,így válaszolt:

„52 éve élek külföldön, de verset csak magyarul írok, leg-inkább magyarul álmodom, és az összes általam ismertnyelv közül magyarul tudom magamat legjobban kifejezni– a világ nyelvi tengerébe való merüléskor a magyaraz én létfontosságú oxigénpalackom.”

Grétsy László

Az anyanyelvéltet,

erõt ad!

Magyar nyelvi foglalkoztató tábor külföldi magyar gyerekeknek. A Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda 2011.július 30. és augusztus 5. között Balatonalmádiban ismét megrendezi nyári táborát. A tábor vezetõje: Tóth Or-solya. A tábor leírása, a tavalyi tábor fotói megtekinthetõk a www.manyszi.hu honlapon. Érdeklõdés: iro-da@e-nyelv.hu, 36-30-318-9666.

16Édes Anyanyelvünk 2011/3.

Pályájáról nehéz képet rajzolni, annyira sokoldalú, sokirá-nyú és hatalmas.

Munkásságának voltaképpen két vagy három ága van. Azegyik ág a tudományos kutatás, elsõsorban a nyelvi jelenségekés funkcióik vizsgálata, leírása. Ez Deme László esetében anyelvi eszközök majd minden rétegének vizsgálatát jelenti ahangtani vizsgálatoktól kezdve a helyesíráson és gondjain át amondattanig, a szövegtanig, beleértve az általános nyelvészetszámos kérdését is. Természetesen ez jelenti a nyelvi jelensé-gek tudományos leírását, de a nyelvi eszközök használatávalkapcsolatos tudományos kutatást és tudománynépszerûsítéstis, a nyelvi eszközök helyes, célszerû használatával kapcsolatosgyakorlati tudnivalókat is, és a velük kapcsolatos, a laikusok-nak szóló (de mindenkor tudományos alapra épülõ) ismeret-terjesztést is. Ilyenformán volt – a tudományosság oldaláról –egyik megtervezõje, munkatársa, szerkesztõje a nyelvatlasz-nak, munkatársa (a kezdetekkor) a tájszótárnak, a gyakorlatotis szolgálva munkatársa pl. a helyesírási szabályzatoknak, a he-lyesírási szótáraknak. Kidolgozója volt – ismét csak a tudomá-nyosság szempontjait szolgálva – pl. A mai magyar nyelv rend-szere címû munkában, az ún. akadémiai nyelvtanban a hangta-ni, mondatfonetikai fejezeteknek, õ rakta le a magyar szöveg-tani kutatások egyik vizsgálati ágának módszertani alapjait is.Tudományos munkásságának egy részére jellemzõ, hogy a kér-déskör problematikáját vizsgálva gyakran csak kijelölte a vizs-gálatok fõ csapásirányát, a részletkérdések ki- és feldolgozásátmás kutatókra, többnyire tanítványaira bízta. Egészét pedig azjellemzi, hogy szemléletmódjában mindig tetten érhetõ, hogyfigyelt a nyelvet szabad nyelvi-politikai stb. közegben és akisebbségi sorban használó ember nyelvi gondjaira.

A nyelvi közösség nyelvhasználatának gyakorlatát segíten-dõ, õ indította el és tervezte meg pl. a kiejtési kézikönyv mun-kálatait. Számos cikk, tanulmány szerzõje, azoknak a munkák-nak, amelyek a mondat- és szövegszerkesztéssel, a közéletimegnyilatkozásokkal kapcsolatos kérdéseket tárgyalják. Ezekis (pl. Szónokok, elõadók kézikönyve, Közéletiség, beszédmód,nyelvi mûveltség) többségükben tudományos vizsgálatokon ala-pulnak, de mindig gyakorlati célokat szolgálnak.

Munkásságának jelentõs részét képezi az anyanyelvi okta-tás és fõleg az anyanyelvi nevelés kérdésének szolgálata. Okta-tási programok kidolgozásában vett részt, elõadásokat tartotthivatalosan szervezett formákban (pl. pedagógus-továbbkép-zõ tanfolyamokon, konferenciákon) és egyebütt (pl. rádióban,televízióban).

Éppen ezen az ágon kapcsolódik munkássága a nyelvmûve-lésnek (pontosabban a nyelvhasználó mûvelésének) ahhoz aformájához, amelyet õ „laikusmozgalomnak” nevezett. Így,ezért volt, lehetett egyik támogatója az Anyanyelvápolók Szö-vetsége tevékenységének és vezéregyénisége, szervezõje, szel-lemi és gyakorlati irányítója egyrészt az immáron 46 éve tartóországos Kazinczy-versenyeknek, másrészt a szintén országosÉdes anyanyelvünk nyelvhasználati versenyeknek és a Beszél-ni nehéz! mozgalomnak. Ez utóbbi kezdetben „csak” rádió-adások formájában jelentkezett, késõbb országos, diákokat,tanárokat, magánszemélyeket is összefogó „levelezõ” mozga-lommá vált a rádióadásokhoz és a Duna Televíziónak Nyelvõr-zõ címû mûsorához, napjainkban pedig a Katolikus Rádiónyelvmûvelõ adásaihoz kapcsolódva,

Méltán jogosult tehát a példamutató beszédet, beszédma-gatartást jutalmazó Kazinczy-díjra, amelynek szolgálatára –mármint a Kazinczy-díj mozgalmának szolgálatára – majd fél-századot áldozott.

Wacha Imre

* Elhangzott azon az ünnepségen, melyen Deme Lászlónaka Kazinczy-díjat átadták. (A szerk.)

Deme Lászlóméltatása*

Hogy a váratlanul eltávozott Nagy Károly személyisége ésmunkássága mit jelentett az anyanyelvi mozgalom számára, azthosszú évtizedek története és valamennyiünk emlékezete, tisz-telete tanúsítja. Hogy mit jelentett számomra, aki éppen egyemberöltõt töltöttem el mellette anyanyelvi kultúránk szolgála-tában, azt nekem kell elmondanom. 1981 augusztusában ismer-kedtem meg vele a pécsi Anyanyelvi Konferencián. Õ volt azösszejövetel elsõ számú szellemi irányítója: Lõrincze Lajos mel-lett eszméltetõje, a közösen vállalt felelõsség és munka eszmeialapjának és kereteinek kidolgozója, megfogalmazója. Neki kö-szönhettem, hogy szerepet vállalhattam a mozgalom munkájá-ban, majd megoszthattam tapasztalataimataz amerikai magyarság közösségeivel. Há-rom évtizedet töltöttem el vele: személyisé-gének közelében, fáradhatatlan vállalkozókedvének és munkabírásának mindig re-ménykedésre biztató varázskörében. Tevé-keny és gazdag évtizedek voltak ezek, min-dig új erõforrást jelentett Károly barátsága,munkabírása, küzdõszelleme – a végzetesnek látszó történelmiés politikai körülményeken is mindig diadalmaskodó optimiz-musa.

Ahogy sokunk számára, akik idehaza éltük meg a magyartörténelem mögöttünk lévõ viharos évtizedeit, az ötvenhatosmagyar forradalom jelentette legnagyobb történelmi élmé-nyünket, egyszersmind azt az eseményt, amely eszmei és erköl-csi erejével (és nem múló emlékével) igazodási pontot jelentett,Nagy Károly is 1956 szelleméhez ragaszkodva alakította mun-káját és életét. 1934. május 24-én született Nyíregyházán. Azottani tanítóképzõ elvégzése után egy környékbeli tanyai, majdegy baranyai általános iskolában tanított. 1956 októberébenErdõsmecske Forradalmi Tanácsa elnökévé választották. 1956.november 13-án hagyta el Magyarországot. 1962-ben a Rutgersegyetem pszichológia szakán végzett, MA diplomáját 1966-ban,doktorátusát (PhD) 1970-ben szerezte meg szociológiából aNew York-i New School for Research egyetemen. 1960-banegyik alapítója és huszonöt évig egyik tanítója volt a MagyarÖregdiák Szövetség New Brunswick-i Hétvégi Magyar Iskolájá-

nak. 1965-ben egyik kezdeményezõje, 1970 óta egyik vezetõszakembere az Anyanyelvi Konferenciának (A Magyar Nyelv ésKultúra Nemzetközi Társasága), tankönyveinek lektora, Nyel-vünk és Kultúránk címû folyóiratának szerkesztõje volt.1965-tõl 1994-ig tanított a Rutgers egyetemen, 1968-tól 2006-iga Middlesex County College tanára volt, 1970-tõl 1982-ig tan-székvezetõje. Tanított a Montclair, Magyarországon pedig aJanus Pannonius, az Eötvös Loránd és a Debreceni Egyetemenis.

Angol és magyar nyelvû tanulmányai, cikkei 1965 óta jelen-tek meg. Fontosabb mûvei a következõk: Tanítsunk magyarul

(1977), Magyar szigetvilágban ma és hol-nap (1984), Szigetmagyarság és szolidari-tás (1988), Küldetésben (1996), Emigránsokküldetésben (2000), Amerikai magyar szi-getvilágban (2009). Ezekben a könyveibena magyar nyelv és kultúra külföldi megtar-tásának, mûvelésének módozatait, a kettõskultúra küldetésszerû vállalásának jelentõ-

ségét mutatta be. Életútját összefoglaló könyvét Járatlan uta-kon – korfordulók világában címmel 2003-ban adták ki. (Azéletrajzi adatokat Papp László közlése nyomán állítottamössze.)

Azt, hogy Nagy Károly egyénisége és munkássága mit jelen-tett az anyanyelvi mozgalom, a magyar–magyar párbeszéd és anemzet kulturális egyesítése tekintetében, még sokáig fogjukemlegetni: beszélünk róla, megemlékezéseket tartunk tisztele-tére, számon tartjuk írásait, õrizzük örökségét – megõrizzükazt az emberi példát, amit alakja és munkássága jelent. Köteles-ségünk, hogy felmérjük munkájának jelentõségét, és gondozás-ba vegyük szellemiségét, erkölcsiségét, tanítását. Most azonbana gyász fájdalma tölti el szívünket. Mind több a halottunk:Lõrincze Lajos és Czine Mihály után most Nagy Károlytól kellbúcsút vennünk azok sorából, akik nemcsak megalapozták anemzetegyesítés történelmi intézményeként mûködõ anyanyel-vi mozgalmat, hanem közösségi értelmet, morális rangot, távla-tos lelki stratégiát is adtak neki. Drága barátunk, Isten Veled.

Pomogáts Béla

Eltávozott

egy barát

Édes Anyanyelvünk 2011/3. 17

H Í R E K – E S E M É N Y E KHírek

A 45. magyar nyelv hete, valamint a 46.Kazinczyról elnevezett szép magyar be-széd verseny döntõje 2011. április 15-énpénteken kezdõdött a gyõri Városházántartott megnyitóval. Schmitt Pál köztár-sasági elnök köszöntõjét Cservák Csabaállamtitkár olvasta fel.

*A 45. magyar nyelv hete rendezvénye

2011-ben az Anyanyelvápolók Szövetsé-ge és a TIT Pannon Egyesülete rendezé-sében Gyõrben volt. A gyõri megnyitótkövetõen Balázs Géza és Baksa Pétertartott elõadást.

*Április 18-án elfogadta az Országgyû-

lés Magyarország új alkotmányát, amely-ben helyet kapott a magyar nyelv, vala-mint a jelnyelv is.

*2011 áprilisában 80. születésnapján

köszöntötték munkatársai, barátai PetõfiS. János és Szépe György nyelvészeket.Petõfi S. Jánost április 28-án az Akadé-mián, Szépe Györgyöt április 26-án aMagyar Nyelvtudományi Társaságbanköszöntötték.

*Párhuzamos nyelvészpályák címmel

Kenesei István méltatja az Élet és Iroda-lom 2011. április 22-i számában SzépeGyörgyöt és Kiefer Ferencet 80. szüle-tésnapjukon.

*A Magyar Irodalomtörténeti Társa-

ság május 4-én Toldy Ferenc-díjjal tüntet-te ki Szathmári István professor emeri-tust, a magyar stilisztika iskolateremtõmesterét. A díjátadó ünnepségen KissJenõ akadémikus tartott elõadást nyelv,gondolkodás és irodalom kapcsolatáról.

*20 éves a Magyar Szemiotikai Társa-

ság. A szemiotika korábban a MagyarNyelvtudományi Társaságban kapott he-lyet, de 1991-ben létrejött a Magyar Sze-miotikai Társaság. A magyar szemio-tikusok nagy sikere, hogy 2011-ben azELTE-n elindul az országban elõször aszemiotika MA szak. A Társaság folyó-irata, a Szemiotikai Tájékoztató a www.szemiotika.com honlapon olvasható.

*A szokásos tartalommal, de immár

csak az interneten (elektronikus formá-ban) jelenik meg 2011-tõl a Magyartaní-tás címû folyóirat. Az Új Könyvszemle ezévtõl ugyancsak áttért az elektronikus ki-adásra.

Nyelvészeti könyvek

Balázs Géza: Sms-nyelv és -folklór.MSZT-Inter–PRAE.HU, Budapest,2011.

Balázs Géza szerk.: Nyelvészetrõlmindenkinek. 77 nyelvészeti összefogla-ló. Inter, Budapest, 2011.

Bódi Zoltán: Infoszótár. Informatikaifogalmak eredete, magyarázata és hasz-nálata. Tinta Könyvkiadó, Budapest,2011.

Fordítástudomány 2010/2.H. Varga Gyula szerk.: A kommuni-

kációoktatás kontextusai. Hungarovox,Budapest, 2010.

Magyar Orvosi Nyelv 2010/2.Nagy L. János szerk.: Egy autonóm

ember. Török Gábor emlékének. Szege-di Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsõ-oktatási Kiadó, Szeged, 2011.

Névtani Értesítõ, 32. (Budapest,2010.)

Nyelvünk és Kultúránk 2011/1.Simon Szabolcs: Nyelvi szondázások.

Alkalmazott nyelvészeti tanulmányok aszlovákiai magyar nyelvhasználat köré-bõl. Lilium Aurum, Dunaszerdahely,2010.

Tanulmányok 10. Az Újvidéki Egye-tem Magyar Tanszékének Kiadványa,Újvidék, 2010.

Várnai Judit Szilvia–Mészáros And-rea Éva: Fordítókalauz. Hogyan igazod-junk el az angol nyelvû jogi és európaiuniós szövegek útvesztõjében? TintaKönyvkiadó, Budapest, 2011.

Wacha Imre: A Kazinczy-versenyekés a helyes kiejtés néhány kérdésérõl.Kazinczy Gimnázium, Gyõr, 2011.

Események2011. június 16. 16.00 Szarvas Gá-

bor-nap, MTA. Az év szavának ésantiszavának (2010) sajtóbemutatója,Szarvas Gábor mellszobrának megko-szorúzása, majd Szarvas-vacsora

2011. június 17–19. 1. anyanyelvi juni-ális, Sátoraljaújhely–Széphalom (ASZ,

A Magyar Nyelv és Kultúra NemzetköziTársasága, Magyar Nyelvstratégiai Kuta-tócsoport)

2011. június 24–25. IV. Józsa Pétermûvelõdésszemiotikai szimpózium,Szombathely

2011. június 30–augusztus 5. Magyarnyelvi tábor (külföldi magyaroknak), Ba-latonalmádi (érdeklõdés, jelentkezés:iroda@e-nyelv.hu)

2011. augusztus 8–15. XIX. Országosifjúsági anyanyelvi tábor

2011. augusztus 22–27. Nyelv és kul-túra a változó régióban. VII. Nemzetközihungarológiai kongresszus, Kolozsvár

2011. augusztus 29–31. XXI. Alkal-mazott nyelvészeti konferencia, Szom-bathely, NYME SEK

2011. szeptember 17. Az ASZ helyicsoportjainak évnyitó találkozója

2011. szeptember 21. 16.00 A tágulóGoogle-galaxis. Az ELTE és a KJF elõ-adás-sorozatának folytatása mindenszerdán, ELTE, 1088 Budapest, Múze-um krt. 4/A, 428. terem

2011. szeptember 23. A nyelvek euró-pai napja, Grác

2011. szeptember 30–október 2. Em-lékezet: ünnep – fesztivál. SemioticaAgriensis 9., Eger

2011. október 13–15. Szarvas Gábornyelvmûvelõ napok, Ada

2011. október 14–16. Édes anyanyel-vünk nyelvhasználati verseny, Sátoralja-újhely

A Hírek rovatba szánt információ-kat a megjelenés elõtti 40. napig vár-juk a balazsge@due.hu címen.

Nyári könyvvásár az Édes Anyanyelvünk olvasóinakA Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda

kedvezményes könyvajánlata 2011. jú-lius 15-ig!

Kézikönyvek:Balázs Géza szerk.: Nyelvészetrõl

mindenkinek. 77 nyelvészeti összefog-laló. 3900 Ft helyett 2500 Ft

Balázs Géza és Zimányi Árpádszerk.: Magyar nyelvhasználati szótár.3240 Ft helyett 1500 Ft

Balázs Géza–Takács Szilvia: Beve-zetés az antropológiai nyelvészetbe.3900 helyett 2500 Ft

Balázs Géza szerk.: Jelentés a ma-gyar nyelvrõl 2006–2010 + Új szavakszótára (1998–2010). 2650 Ft helyett1400 Ft

Balázs Géza és Dede Éva szerk.: Eu-rópai nyelvmûvelés. 4900 Ft helyett2450 Ft

Balázs Géza és Dede Éva szerk.: Eu-rópai helyesírások. 4900 Ft helyett 2450Ft

Elemzések, tanulmánykötetek:Balázs Géza: Sms-nyelv és -folklór.

1200 Ft helyett 800 FtValamint további nagy kedvez-

ménnyel:Balázs Géza szerk.: A magyar rene-

szánsz stylus. 700 FtBódi Zoltán–Veszelszki Ágnes:

Emotikonok. Érzelemkifejezés azinternetes kommunikációban (CD-melléklettel). 700 Ft

Balázs Géza szerk.: A nyelvújításjelvilága. 700 Ft

Balázs Géza és Voigt Vilmos szerk.:A kezdetektõl a máig. A modern ma-gyar szemiotika olvasókönyve. 700 Ft

Megrendelés telefonon, ímélen:36-30-318-96-66, iroda@e-nyelv.hu

A könyveket nagyobb mennyiségesetén Budapesten házhoz szállítjuk,postázás esetén postaköltséget felszá-mítunk!

18Édes Anyanyelvünk 2011/3.

Grétsy László rovata

Mindenekelõtt az idei 1. számunkban közzétett rejtvényekmegfejtését adjuk meg.

I. Mû és alkotója. 1. Karagöz. 2. Élektra. 3. Üstökös. 4. Ka-szinó. 5. Felelet. 6. Szeleta. 7. Képírás. 8. Szatíra. 9. Erdõség.10. Platina. 11. Elmélet. 12. Ballada. A mû címe: A közelítõ tél,szerzõje a 175 éve elhunyt költõ, Berzsenyi Dániel.

II. Értelmes helységnevek. 1. Szátok. (Az egyéb megoldások,pl. Fülek, Ajka, nem felelnek meg a meghatározásoknak.) 2.Derecske vagy Kisdér. (Bár képzésmódja szokatlan, elfogad-tuk a Hóka választ is. Hóka egy szlovákiai település neve.) 3.Hollóháza. (Elfogadtuk a néhány megfejtõ által beküldött Ká-nyavár megfejtést is.) 4. Martfû. 5. Nõtincs. 6. Rétalap. (AzAlap megfejtés nem jó, mert van ugyan ilyen település, de ameghatározásnak nem felel meg.) 7. Zagyvaróna. 8. Velemér.9. Aggtelek és Erdélyben Ótelek. 10. Zsebeháza.

III. Párosával fejtse! 1. Benedek – Kaposvár. 2. Andalog –Örkény. 3. Lendület – Losonc. 4. Goromba – Temesvár. 5.Ambrus – Õdöngés. A keresett vers címe: Balga költõ.

IV. Szójátékos csattanó. Ugyan ne tréfálj! Hogy néznénk kicsuhában?

Azok közül a megfejtõink közül, akik megoldásukkal elér-ték a sorsolásban való részvételhez szükséges 60 pontot, a kö-vetkezõk részesülnek a Tinta Könyvkiadó által a nyerteseknekfelajánlott könyvjutalomban, amely ezúttal Kiss Gábor ésBárdosi Vilmos „Szinonimák – 20 000 rokon értelmû szódióhéjszótára” címû könyve: Bácsi Edit, Orosháza, Huba u. 10.(5900); Berghammer Rita, Budapest, Dési Huber u. 28. III. 15.(1098); Éltes Kondné, Veszprém, Endrõdi u. 42/A (8200);Husvéti Tiborné, Budapest, Adony u. 12. fszt. 4. (1116); JókaiMór Gimnázium Édes anyanyelvünk szakköre, Komárom,Táncsics Mihály u. (2900); Kenyeres Tamásné, Miskolc, Kör-möci út 13. (3535); László Levente, Sopron, IV. László kir. u.63. III. 13. (9400); Sikó Judith, Románia, 540486 Marosvásár-hely, Str. Banat 45/11.; Tanka Ágnes, Nógrádmarcal, Hõsök te-re 17. (2675); Vaskó Eszter, Dunaújváros, Szórád Márton út40. V/3. (2400). Gratulálunk a nyerteseknek!

A Pontozó új feladataiI. Szállóige. Megfejtõinknek meg kell találniuk a meghatá-

rozásoknak megfelelõ, hat betûjegybõl álló szavakat. Ha meg-oldásuk jó, akkor elõbb a szavak elsõ betûit, majd az utolsó be-tûit összeolvasva egy sort kapnak Berzsenyi Dániel egyik ver-sébõl, amely ma már szállóigének számít. A szállóigévé neme-sült verssorért 15, a Berzsenyi-vers címéért pedig további 5pont jár, összesen tehát 20!

II. Hétszer hét. Olvasóink feladata a hét meghatározásnakmegfelelõ, hét betûjegybõl álló szavak megtalálása. Ha megol-dásuk helyes, akkor az ábra bal felsõ sarkából kiindulva és el-érve a jobb sarokig egy 125 éve született költõnk ismert versé-nek címére bukkanhatnak. Ha ezután ügyesen átrendezik a so-rokat, ugyanebben az átlóban a költõ egy másik versének címétolvashatják össze. A két költemény címének és a költõ nevé-nek megtalálásáért egyaránt 7, összesen tehát 21 pontot sze-rezhetnek!

III. Ha akarom... Olvasóink nagyon jól tudják, hogy nyel-vünkben számtalan homonim, tehát azonos alakú, de eltérõ je-lentésû és eredetû szó, szóalak található. Pl. olyan, mint a parti,amely, ha akarom, melléknév, amely azt jelenti: ’víz mellett le-võ’, de ha akarom, fõnév, mégpedig ’játszma’, illetve ’elõnyösházasság’ értelemben. Feladványunkban tíz olyan azonos ala-kú szóra, szóalakra kell ráakadniuk, amelynek jelentéseit a balés jobb oldali „Ha akarom” fejléc alatt megadjuk. Minden jóválasz 2 pontot ér, a telitalálatért tehát 20 pont jár.

Ha akarom Ha akarom

1. Beszélõszerved Barlangnyílás

2. Ki tudja? Tejterméken

3. Jogon Maradjon neki

4. Nagy gödör Bántalmazom

5. Darázsféle rovarok Vizsgálódva figyelek

6. Rokon nép Részekre tagolják

7. Eszmélni kezdenek Gabonahulladékodnak

8. Élõlény Arcrészt

9. A magasban Élesített

10. Burnót Rézfúvós hangszerek

IV. Szójátékos csattanó. Megfejtésül a Kíváncsi kolléga cí-mû, túloldali rejtvény, illetve vicc csattanóját kell beküldeni. Ahelyes megfejtés értéke 25 pont.

Az e számunkban közölt rejtvények együttes értéke 86pont, de már 65 pont is elég ahhoz, hogy a megfejtés beküldõjerészt vehessen a sorsoláson, és egy értékes könyv nyertese le-hessen. Könyvjutalomban tíz szerencsés megfejtõnk részesül.A fejtörõk megoldását 2011. szeptember 15-éig tessék elkülde-ni vagy folyóiratunk címére: Édes Anyanyelvünk, Pontozó, Bu-dapest, Károlyi Mihály u. 16. (1053), vagy a rovat vezetõjéneke-mail címére: gretsyl@t-online.hu

Minden rejtvénykedvelõ olvasónak jó nyári pihenést és si-keres megfejtést kívánnak a feladványok készítõi:

Grétsy László (III.), Harmati Gizella (II.),Láng Miklós (I.), Schmidt János (IV.)

1. Ragasztó:

2. Pékség:

3. Oldószer:

4. Háziállat:

5. Kátránytermék:6. Légzési rohamokkal

járó betegség:

7. Terhes:

8. Nõi név:

9. Rés:

10. Portugál pénz volt:

11. Színes kövekbõl készültkép:

1. Dia

2. Énekes, táncos vígjáték

3. Picuri piszok

4. Shakespeare-alak(A vihar)

5. Erdélyi hegyi pásztor

6. Csillagkép

7. Álomba ringatás

Édes Anyanyelvünk 2011/3. 19

Szójátékos csattanó

KÍVÁNCSI KOLLÉGA

– Mondd, miért nevezeda havi törlesztést sátánikiadásnak?

(A választ az ábra fõ sorá-ban rejtettük el.)

Új szavak, kifejezések(65.)

Nem szótározott szavaktárháza

érintõceruza – az érintõképernyõsszámítógépeken (pl. táblagépeken) hasz-nálható ceruza, illetve toll

félspidron – l. spidronhangmasszázs l. hangtálhangtál – a keleti kultúrákban hasz-

nált bádogedény, melynek karimáját kör-körösen kézzel vagy pálcával simogatvakülönleges hangzást érnek el. Ennek nyo-mán keletkezett szavak: hangmasszázs,hangterápia.

hangterápia l. hangtáliPad l. táblagépiPod l. táblagépkalandtúra – feladatokkal, erõpróbák-

kal nehezített (fõként csapatösszetartó)tréning, kirándulás

LED – fényt kibocsátó dióda. Magyaroskiejtéssel használjuk: led. Az angol lightemitting diode (ejtsd: lájt emiting dájód)rövidítése. Pl. „A már használatos LED fé-nyû világítótestek enyhén kékes fényétõltartók számára dolgozták ki ... az elsõ, márfehér fényt sugárzó[,] EnduraLED elneve-zésû LED-es villanykörtét” (Népszabad-ság, 2011. január 26.).

lézerceruza � – a vetített prezentációegy részletére nagy távolságból lézer-fénnyel rámutató eszköz. Másik neve: léze-res mutatópálca.

lézeres mutatópálca l. lézerceruzapumanõ � – olyan középkorú nõ, aki

fitnesz és plasztikai sebészet segítségévelfiatal akar maradni (Magyar Nemzet,2011. márc. 19.).

semispidron l. spidronspidron – középpontosan szimmetri-

kus alakzat, amely egyenlõ oldalú és egyen-lõ szárú háromszögek sorozatából épül fel.Feltalálója Erdély Dániel. A szó kitalálása-kor szerepet játszott az angol spider (pók)szó, valamint az, hogy az alakzat spirálisszervezõdésû. A semispidron jelentése: fél-spidron. (Ejtése: spidron, szemispidron.)Az alapötlet már 1980-ban megszületett,nyilvánosan 1998-ban mutatták be aspidront, azóta több konferencián, talál-mányi bemutatón nyert díjat. (Erdély Dá-niel: Spidronok, valamint személyes köz-lés.)

stuff l. stuffolstuffol � – (folyamatosan) bántó meg-

jegyzéseket tesz, (ki)oszt. Fõnévként ebbõlelvonva: stuff ’kiosztás’. (Valószínûleg anémet stufen ’fokoz’ szóból fejlõdött ki.)

táblagép� – könnyû, érintõképernyõsszámítógép. Az angol tablet (rég. ’írótábla’)szóból ered, magyarítása szinte azonnalmegtörtént. Ezt elõsegíthette, hogy a tabletmás jelentésben (tabletta) már korábbanmeghonosodott a magyar nyelvben. A táb-lagépeket különösen két márkanéven ter-jesztik (iPad, iPod, ejtése: ájped, ájpod), ígyezek neve köznevesülni látszik. A szóösszetételekben is felbukkan: táblagép-festészet.

táblagépfestészet l. táblagépA rovat 1998–2010. között megjelent

anyagát tartalmazza a következõ kötet: Je-lentés a magyar nyelvrõl. Új szavak, kifeje-zések. Szerk.: Balázs Géza. Inter-MSZT,Budapest, 2010. Új idegen szavak magyarí-tását megnézheti vagy ajánlhatja awww.szomagyarito.hu honlapon.

B. G. és B. M.balazsge@due.hu

Dr. Bodri Csaba olvasónk írja: „A közelmúltban a Dunake-szin található Auchan Áruházban lettem figyelmes a csatolt ké-pen látható feliratra. Sajnos, a pénztárosnõ nem értette meg,hogy én miért 4 db kosarat tettem a futószalagra fizetés céljá-ból...” Talán kevesellte a nyilván otthonról behozott kosarakszámát... (G. L.)

Folyékony tabletta? Minden elismerésem akitalálóké. Ettõl biztosan nem zörög a mosó-gép! (Beküldte Gasparics Gyula zsámbéki ol-vasónk.)

A szent éj karácsonyi hangulatnak jó, de ittaz öltözõrõl van szó, amely idézõjeles „szen-tély”! (Találta: Holczer József.)

E két levél-, illetve újságkivágatot az köti össze, hogymindkettõben található egy olyan kör hangsor, amely másszövegben nagyon jó lehet, itt azonban nem az. Az egyik-ben kor kellene helyette (megjelenéskor), a másikban pe-dig kõr, hosszú õ-vel, mivel ott a francia kártya egyik lap-ját, illetve színét jelenti (a francia coeur ’szív’ szóból). Atanulságos példát Spirnyák Balázs zalaegerszegi olva-sónknak köszönhetjük.

20

Én is ellenzem anyaktilót, éppen ezértnem írom meg teljesnevemet. Tisztelettel:Sz. A., Zalaegerszeg

Ezúttal két olyan étkezdének aképét küldöm be, amelynek a nevétérdekesnek tartom. Egyébként,mint az utcanévtáblákról látható,nincs is messze egymástól a kétvendéglátóhely. (Wagner Attila,Budapest)