A PISA 2003 vizsgálatA PISA 2003 vizsgálateredményeieredményei

Értékelési KözpontÉrtékelési Központ

2004. december2004. december

PISA PISA PProgramme for rogramme for IInternational nternational SStudents tudents AAssessmentssessment

• Monitorozó jellegű felmérés-sorozatMonitorozó jellegű felmérés-sorozat• Három felmért területHárom felmért terület

– Szövegértés, matematika, természettudománySzövegértés, matematika, természettudomány

• 15 éves korosztály15 éves korosztály• Reprezentatív minta 150 iskolábólReprezentatív minta 150 iskolából• 3 éves ciklus3 éves ciklus• Alkalmanként mindhárom terület, de Alkalmanként mindhárom terület, de

egyik hangsúlyosegyik hangsúlyos PISA 2000 PISA 2000 szövegértésszövegértés

PISA 2003 matematikaPISA 2003 matematika

Alacsony teljesítmé

ny

Magas matematika teljesítmény

OlaszországPortugália

LettországEgyesült ÁllamokSpanyolország

Norvégia

MagyarországLengyelországLuxemburg

Szolvákia

AusztriaNémetországÍrország

DániaFranciaországSvédország

CsehországIzland

Ausztrália

Japán

Belgium

Új-Zéland

SvájcMacao

Kanada

Hollandia

Finnország

Hong Kong

Korea

Liechtenstein

Oroszország

Görögország

440

460

480

500

520

540

FejlFejlőődésdés – Lengyelország mind a négy Lengyelország mind a négy

PISA által mért területen javított PISA által mért területen javított a teljesítményéna teljesítményén … …

…… ez a gyengén teljesítez a gyengén teljesítőő diákok diákok körében elért nagy mértékkörében elért nagy mértékűű fejlfejlőődésnek köszönhetdésnek köszönhetőő, , amelyet az 1999 óta tartó amelyet az 1999 óta tartó nagyszabású reform idézett nagyszabású reform idézett elelő ő ..

NövekvNövekvőő különbségek különbségek – a teljesítményskálák élén a teljesítményskálák élén

szereplszereplőő országokban tapasztalt országokban tapasztalt fejlfejlőődés tovább növelte a dés tovább növelte a különbségeket az OECD jól és különbségeket az OECD jól és rosszul teljesítrosszul teljesítőő országai között országai között ..

A legjobban teljesítő A legjobban teljesítő országokországok

– Finnország 2000 óta Finnország 2000 óta megmegőőrizte elsrizte elsőő helyezését helyezését az olvasás-szövegértési az olvasás-szövegértési skálánskálán,, javított a javított a matematikai és természetmatematikai és természet--tudományos eredményéntudományos eredményén ……

…… és ezáltal egy szintre került és ezáltal egy szintre került az eddig utolérhetetlen az eddig utolérhetetlen matemate--matikai és matikai és természettudotermészettudo--mányos mányos teljesítményt nyújtó távol-teljesítményt nyújtó távol-keleti országokkalkeleti országokkal

– Hollandia is a legjobb mateHollandia is a legjobb mate--matikai teljesmatikai teljesíítmtméényt nynyt nyúújtjtóó orszorszáágok kgok köözzöött szerepeltt szerepel

…… bár olvasbár olvasáás-szs-szöövegvegéértrtéési si éés s termterméészettudomszettudomáányos nyos eredmeredméényei nem olyan jnyei nem olyan jóókk..

FejlFejlőődésdés – Belgium, Csehország és Belgium, Csehország és

Németország szintén legalább Németország szintén legalább két a PISA által mért területen két a PISA által mért területen javítottak teljesítményükönjavítottak teljesítményükön

…… Belgiumban és NémetBelgiumban és Német--országban elsországban elsőősorban a jól sorban a jól teljesítteljesítőő diákok eredményei diákok eredményei javultakjavultak ..

Nem pusztán a nemzeti Nem pusztán a nemzeti jövedelem kérdésejövedelem kérdése

– a magasabb nemzeti ja magasabb nemzeti jööveve--delemmel és jobban képzett delemmel és jobban képzett felnfelnőőtt lakossággal rendelkeztt lakossággal rendelkezőő országok általában jobb országok általában jobb teljesítményt nyújtanakteljesítményt nyújtanak ……

…… de vannak kivételekde vannak kivételek ..

OECD6. szint

5. szint

4. szint

3. szint

2. szint

1. szint

1. szint alatt

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 2.5a, p.354.

Mire képesek a különböző szinteken Mire képesek a különböző szinteken teljesítő tanulókteljesítő tanulók??

13%(15,2)

21%(23,8)

24%(24,3)

19%(18,2)

11%

(8,2)

4%(2,5)

8%(7,8

)

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Fin

nors

zág

Kor

ea

Kan

ada

Jap

án

Cse

hor

szág

Ais

ztri

a

Ném

etor

szág

OE

CD

átl

ag

Szl

ovák

ia

Mag

yaro

rszá

g

Egy

esül

t Á

llam

ok

Mex

ikó

A diákok képességszint szerinti A diákok képességszint szerinti százalékos megoszlása aszázalékos megoszlása a PISA PISA matematika skálánmatematika skálán

3. szint

1. szint

1. szint alatt

6. szint

5. szint

4. szint

2. szint

11-3

2 1-4

1614-18

2219-23

2422-24

54-7

109-14

1514-18

29

42-7

1513-18

1816-21

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 2.5a, p.354.

3. szint

1. szint

1. szint alatt

6. szint

5. szint

4. szint

2. szint

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 2.5a, p.354.

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Gim

názi

um

Fin

land

(1-

3)

Kor

ea (

2-5

)

Kan

ada

(4-7

)

Hol

land

ia (

1-5

)

Jap

án (

2-7

)

Svá

jc (

4-9

)

Bel

gium

(4

-8)

Aus

ztrá

lia

(7-9

)

10. É

vfol

yam

Új-

Zél

and

(7

-10

)

Izla

nd (

10-1

3)

Dán

ia (

10-1

4)

Cse

hor

szág

(9

-14

)

Fra

ncia

orsz

ág (

11-1

5)

Své

dor

szág

(12

-16

)

Aus

ztri

a (1

3-1

8)

Íror

szág

(15

-18

)

Ném

etor

szág

(14

-18

)

Szl

ovák

ia (

16-2

1)

Nor

végi

a (1

8-2

1)

Lux

emb

urg

(19

-21)

Sza

kköz

épis

kola

Mag

yaro

rszá

g (1

9-2

3)

Leng

yelo

rszá

g (1

9-2

3)

Spa

nyol

orsz

ág (

22

-24

)

9. É

vfol

yam

Egy

esül

t Á

llam

ok (

22

-24

)

Ola

szor

szág

(2

5-2

6)

Port

ugál

ia (

25

-26

)

Gör

ögor

szág

(2

7-2

7)

Tör

ökor

szág

(2

8-2

8)

Ált

alán

os i

skol

a

Mex

ikó

(29

-29

)

Sza

kisk

ola

Hazai rétegadatok nemzetközi összehasonlításban

Az 1. és az alatti szinten teljesítő diákok Az 1. és az alatti szinten teljesítő diákok százalékos aránya nemek szerintszázalékos aránya nemek szerint

%

0

10

20

30

40

50

60

70

80

Fin

nors

zág

Kore

a

Holla

nd

ia

Kan

ad

a

Dán

ia

Svájc

Jap

án

Új-

Zéla

nd

Au

sztr

ália

Írors

zág

Cse

hors

zág

Svéd

ors

zág

Fran

ciaors

zág

Belg

ium

Szl

ováki

a

Izla

nd

Au

sztr

ia

Luxem

bu

rg

Norv

ég

ia

Ném

eto

rszá

g

Mag

yaro

rszá

g

Sp

an

yolo

rszá

g

Len

gyelo

rszá

g

Eg

yesü

lt Á

llam

ok

Port

ug

ália

Ola

szors

zág

Görö

gors

zág

Törö

kors

zág

Mexik

ó

Fiúk Lányok

Matematika teljesítmény

0

10

20

30

40

50

60

70

80

Szövegértés teljesítmény

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Tables 2.5b, 6.5, pp.355, 447.

2003-ban mért 2003-ban mért teljesítmények teljesítmények

350

400

450

500

550

600

Hong KongFinland

KoreaNetherlands

LiechtensteinJ apan

CanadaBelgiumMacao

SwitzerlandAustralia

New ZealandCzech Rep.

I celandDenmark

FranceSwedenAustria

GermanyI reland

S lovak Rep.Norway

LuxembourgPoland

HungarySpainLatviaUnited

Russian Fed.Portugal

I talyGreeceSerbiaTurkey

UruguayThai landMexico

I ndonesiaTunisia

Brazi l

Matematika

350

400

450

500

550

600

350

400

450

500

550

600

Szövegértés

350

400

450

500

550

600

Természettudomány

Problémamegoldás

-3 -2 -1 0 1 2 3

MagasTanuló

i te

ljesí

tmény

A szociális háttér és a tanulói A szociális háttér és a tanulói teljesítmény kapcsolatateljesítmény kapcsolata

ElőnySzocio-ökonómiai státusz indexHátrány

Alacsony

A szociális háttér jelentős mértékben befolyásolja a tanulói teljesítményt

(Szülők foglalkozása, anyagi háttér, kulturális javak, szülők végzettsége, családszerkezet, bevándorlói státusz)

De nem feltétlenül vezet gyenge eredményekhez

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Figure 4.8, p.176.

A teljesítmény és a SES A teljesítmény és a SES viszonyaviszonya

0

10

20

30

40

50

60

70

80

Ja

pa

n

Lie

ch

ten

ste

in

Ne

the

rla

nd

s

Ho

ng

Ko

ng

-Ch

ina

Cz

ec

h R

ep

ub

lic

Be

lgiu

m

Au

str

ia

Ge

rma

ny

Ko

rea

Hu

ng

ary

Tu

rke

y

Slo

va

k R

ep

ub

lic

Ita

ly

Lu

xe

mb

ou

rg

Sw

itz

erl

an

d

Uru

gu

ay

Se

rbia

Bra

zil

Gre

ec

e

Ind

on

es

ia

Au

str

alia

Ru

ss

ian

Fe

de

rati

on

Un

ite

d S

tate

s

Ne

w Z

ea

lan

d

Me

xic

o

Tu

nis

ia

La

tvia

Th

aila

nd

Ire

lan

d

Ca

na

da

Po

rtu

ga

l

Ma

ca

o-C

hin

a

Sp

ain

De

nm

ark

Sw

ed

en

Po

lan

d

No

rwa

y

Ice

lan

d

Fin

lan

d

Un

ite

d K

ing

do

m1

Tanulói SES hatás I skolai SES hatás

A tanulói és az iskolai SES hatása a A tanulói és az iskolai SES hatása a teljesítményreteljesítményre

((Félszórásnyi eltérés ábrázolása a SES indexenFélszórásnyi eltérés ábrázolása a SES indexen))

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Figure 4.11, p.188.

Teljesítmények és Teljesítmények és esélyekesélyek