a szőlő és bor városa” · logisztikai helyzetet, a duna, mint szállítási útvonal...

Területi Status Quo Elemzés (Regional Status Quo Analysis (RSQA))

A hagyományos mesterségek, mint kulturális örökség innovatív

megújítása és felértékelése a fiatalok bevonásával, egy dinamikusan

fejlődő korban a városi régiók versenyképessége és vonzereje javítása

érdekében

Budapest Főváros XXII. kerület Budafok-Tétény Önkormányzata területén

„A Szőlő és Bor Városa”

2017. március 31.

1

TARTALOM

Tartalom ......................................................................................................................................... 1

1. RÉSZ: MEGALAPOZÓ TANULMÁNY................................................................................................ 3

I. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ............................................................................................................ 3

A. A TERÜLET BEMUTATÁSA ................................................................................................... 3

1.1. Területi lehatárolás ........................................................................................................... 3

1.2. Alapvető környezeti, földrajzi jellemzők ............................................................................. 3

1.3. Társadalmi szerkezet ........................................................................................................ 4

1.4. Gazdasági szerkezet ........................................................................................................ 4

1.5. Kormányzati struktúrák ..................................................................................................... 5

1.6. Képzés ............................................................................................................................. 7

B. A TERÜLET KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGE (ÁLTALÁNOS JELLEMEZÉS) ................................. 8

1.7. Fő kulturális örökségi helyszínek a területen ..................................................................... 8

1.8. A kulturális örökség szerepe a terület gazdaságában ..................................................... 10

1.9. A terület munkaerőpiaci, foglalkoztatottsági potenciálja .................................................. 16

1.10. A kulturális örökség hasznosítása / rekonstrukciós projektek az elmúlt 15 évben ........ 18

C. AZ IPARBAN ÉS MESTERSÉGEKBEN MEGJELENŐ KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG

BEMUTATÁSA A TERÜLETEN ................................................................................................. 20

1.11. A gazdasághoz kötődő kulturális örökségi helyszínek ................................................. 20

1.12. Rövid bemutatás: program tervezetek, képzések, bemutatók a fiatalok számára ........ 21

1.13. A helyi iskolák és képzési intézmények közötti együttműködések bemutatása ............ 22

1.14. A fiatalok igényeinek kielégítésére szolgáló projektek bemutatása .............................. 22

1.15. A fiatalok által vezetett helyi vállalkozások és szolgáltatások együttműködései a

kulturális örökségekkel .............................................................................................................. 23

1.16. A megcélzott hagyományos gazdasági tevékenységek jellege: élő tevékenységek,

eltűnőben lévő hagyományok, már csak turisztikai attrakciók .................................................... 23

1.17. Üzleti start-upok lehetőségeinek,finanszírozásának bemutatása ................................ 24

1.18. A tevékenységek vonzóbbá és versenyképesebbé tételét célzó társadalmi és üzleti

erőfeszítések ............................................................................................................................. 24

D. JOGSZABÁLYI ÉS INTÉZMÉNYI HÁTTÉR ......................................................................... 26

E. SWOT I. - KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG, HAGYOMÁNYOS GAZDASÁG .................................. 30

2

II. FIATALOK ................................................................................................................................ 32

F. DEMOGRÁFIAI HELYZET .................................................................................................... 32

G. MUNKAERŐPIAC ÉS MUNKANÉLKÜLISÉG ................................................................. 37

H. SWOT II. - FIATALOK ........................................................................................................... 39

2. RÉSZ: IGÉNYFELMÉRÉS .............................................................................................................. 41

I. AZ INFORMÁCIÓSZERZÉS MÓDSZERTANÁNAK ÉS FELDOLGOZÁSÁNAK BEMUTATÁSA

.................................................................................................................................................. 41

II. A FIATALOK VÉLEMÉNYÉNEK, ATTITŰDJEINEK BEMUTATÁSA A HELYI KULTURÁLIS

ÖRÖKSÉG "FOGYASZTÓIKÉNT" ............................................................................................ 45

III. A FIATALOK VÉLEMÉNYÉNEK, ATTITŰDJEINEK BEMUTATÁSA A HELYI KULTURÁLIS

ÖRÖKSÉGGEL KAPCSOLATOS POTENCIÁLIS MUNKAVÁLLALÓKÉNT / VÁLLALKOZÓKÉNT

.................................................................................................................................................. 49

IV. A FIATALOK RÉSZÉRŐL JELENTKEZŐ, A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGGEL KAPCSOLATOS

HELYI VÉLEMÉNYEK, IGÉNYEK, ELVÁRÁSOK, JAVASLATOK ÖSSZEFOGLALÓ

BEMUTATÁSA - A GAP ANALÍZIS "IGÉNY" OLDALA .............................................................. 53

3. RÉSZ: GAP-ANALÍZIS - BUDAFOK-TÉTÉNY KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG HASZNOSÍTÁSA ...................... 54

1. Budafok-Tétény kulturális örökség hasznosítás JÖVŐKÉP és CÉLRENDSZER (YouInHerit

projekt) ...................................................................................................................................... 55

2. GAP-ANALÍZIS .................................................................................................................. 56

4. RÉSZ: ELŐZETES REGIONÁLIS ESZKÖZTÁR - BUDAFOK ............................................................... 67

MELLÉKLETEK ................................................................................................................................ 77

3

1. RÉSZ: MEGALAPOZÓ TANULMÁNY

I. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG

A. A TERÜLET BEMUTATÁSA

1.1. Területi lehatárolás

A vizsgált terület Budapest Főváros XXII. kerülete, amely a

főváros délnyugati határán terül el, a Duna jobb partján.

Északról a XI. kerület, nyugatról Törökbálint, Diósd és Érd

települések, keletről és délről a Duna határolja - a Duna

túlpartján Budapest XX. kerülete(Csepel) fekszik. Nagysága

34,25 km2, három kerületrészre tagolódik, É-ról D felé

haladva: Budafok, Budatétény, Nagytétény - e három

település Budapesthez csatolásával hozták létre 1950-ben.

Budapest belvárosától mintegy 10 km-re terül el.

Forrás: ITS1

1.2. Alapvető környezeti, földrajzi jellemzők

A kerület Budapest déli kapuja, intenzív közlekedési funkciókkal és országos közúthálózati

csomóponti kapcsolatokkal. Nagytétényben található a dél felé vezető 6. sz. főút és az M0

körgyűrű déli szakaszának csomópontja, az M6 autópálya kiágazása és a 7. sz. főút (Balatoni út)

csomópontja. A Duna parti sávban - nagyrészt elvágva a kerületet a folyótól - húzódik a

többsávos 6. sz. főút, a Budapest-Pusztaszabolcs és a Budapest-Székesfehérvár kétvágányú

vasútvonal. Mindebből adódóan az É-D irányú tranzitforgalom igen intenzív a kerület keleti

részén. A "Gate-jelleg" megnyilvánul a csomópontokhoz közel eső területek hasznosításában is:

iparterületek és logisztikai központok váltják egymást.

A Duna parti sávtól nyugatra elterülő dombos területeket korábban intenzív szőlőművelés

jellemezte, ami a ráépülő bortermesztéssel, pincészetekkel és borkereskedelemmel sokáig

meghatározta a helyi gazdaság jellegét és ma is jelentős eleme a kulturális örökség élő

gazdasági ágának (részletesen lásd később!), ugyanakkor mára a szőlőterületek szinte kivétel

nélkül beépültek, és helyükön mindhárom kerületrészben meghatározó a kertvárosias jellegű,

családi házas lakóterületi beépítettség. A Dunához közelebb eső területek településképe és

funkciója jóval heterogénebb és nem feltétlenül kedvező: a hagyományos, falusias-kisvárosias

1 Integrált Településfejlesztési Stratégia (2015)

Budapest

XXII. ker. Budafok-Tétény

4

településrészeket és központokat (Budafok, Budatétény) a XX. sz. derekától egyre inkább az

ipari, kereskedelmi jelleg váltotta fel, majd a szocialista időszakban tízemeletes panelházakkal

bontották meg, és a korábbi településkép kisebb foltokra szorult vissza. Több helyütt

keverednek a működő, vagy éppen pusztuló, barnamezős ipartelepek és ipari épületek a

középületekkel és lakófunkciójú településrészekkel. E kedvezőtlen városképi és funkcionális

jellemzők az értékesebb településrészek magasabb szintű hasznosítását is korlátozzák. A

kisvárosias településközpontokban (pl. Nagytétény) az utóbbi időben jelentős településképet és

funkciókat javító fejlesztések történtek, de a budafoki kerületközpontban még sok városkép

javító fejlesztélsre van szükség -ezen törekvések közé tartoznak a már megvalósult fejlesztések,

mint pl. a régi piac elbontása, az új piac létrehozása, a piactér kialakítása. A Duna part

intenzívebb - főleg sport- és rekreációs célú - hasznosításának, elérhetőségének kialakítása is a

jövő fontos feladata. A kerülethez tartozik a jelentős természeti értéket képviselő Háros-sziget,

itt a természetvédelmi érdekek az elsődlegesek.

1.3. Társadalmi szerkezet

A kerület lakosságszáma 53 704 fő (népszámlálás 2011), amely számmal Budapest egyik

legalacsonyabb népességszámú és népsűrűségű kerülete. A népesség korösszetéte - hasonlóan az

országéhoz - elöregedő, a halálozások száma meghaladja a születésekét, ugyanakkor a XXII.

kerületben a vándorlás egyenlege erősen pozitív, ezért a kerület az utóbbi években növekvő

népességszámot tud fölmutatni, ami ugyancsak kivételes az ország csökkenő népességű

települései között. A jelen tanulmányban érintett 15-35 év közötti népesség létszáma 9609 fő, a

kerületi népesség 17,9%-a. A nemzetiségek közül említendő arányt a német kisebbség képvisel

(2,4%), az ő arányuk jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben.

A kerületi lakosság képzettsége (érettségivel, ill. felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya) az

országos értékekhez képest jóval magasabb, a budapesti értékektől ugyanakkor elmarad.

A jövedelmi viszonyok tekintetében a kerület országosan igen jó helyezést ér el (a 198 járásból

a 13. a rangsorban), budapesti kerületek között viszont csak a középmezőnyben helyezkedik el.

A kerületben máig erősen élnek a sváb hagyományok, dacára annak, hogy a korábban 80% körüli

arány mára jelentősen lecsökkent. Az egyes kerületrészekben élők - Budafok, Budatétény,

Nagytétény - szintén élő és erős helyi identitással rendelkeznek, ápolják hagyományaikat és

kulturális örökségüket, és ehhez a betelepülők is gyakran csatlakoznak. Az erős kerületrészi

identitás és érdekképviselet olykor akadályozója a kerületi szintű fejlesztéseknek.

1.4. Gazdasági szerkezet

Budapest XXII. kerületének városias és kertvárosias jellege leginkább az utóbbi száz év alapvető

változásainak "terméke", részben pont a terület gazdaságának változásaiból következik, részben

5

a változások lenyomata jelenik meg a gazdasági szerkezet változásában és a jelenlegi helyi

gazdaság jellemzőiben. A XIX. sz. végéig az agrárjelleg dominált, ebből is kiemelkedett a

szőlőtermelés, amelynek az 1910-es filoxéravész vetett véget. Ezt követően különböző

gyümölcsfélék termelésére és feldolgozására állt át a helyi gazdaság. A szőlőre fejlett

bortermelés és kereskedelem épült: a XIX. sz. végén mintegy 300 borospince működött itt, ekkor

jött létre a 100-120 km-es pincerendszer, a borkereskedők pedig kihasználták a ma is fontos

logisztikai helyzetet, a Duna, mint szállítási útvonal közelségét és a közlekedési kapu (közút,

vasút) jelleget. Már a Monarchia idején az egyik legfontosabb borlogisztikai központként

működött, majd a két világháború között az ország borkereskedelmi központjává vált. A

borkészítés mellett jelentős hagyománya alakult ki a pezsgő és konyak készítésnek is. A

szocialista időszakban a KGST és főleg a szovjet piacokra való bortermelés és értékesítés ugyan

biztosította a pincészetek működését, ám a mennyiségre koncentráló termelésből adódóan a

silány minőség vált jellemzővé - ez sajnálatos módon túlélte a rendszerváltást is. Mára a

jelentősebb borászatok ugyanakkor már ismét a minőségre koncentrálnak. A XX. sz-tól

fokozatosan az ipari termelés vált dominánssá, amely döntően a Duna menti sávban

koncentrálódott. Mára több, korábban fontos iparág megszűnt (papírgyártás, zománcáru

gyártás), de pl. ma is létezik a szesz- és élesztőgyártás (Lesaffre Kft.). Az iparban és a

kereskedelemben is jelentős szerepe van az építőiparnak, jelentős iparág a rozsdamentes

acélgyártás. A helyi vállalkozások száma dinamikus növekedést mutat az elmúlt 15-20 évben,

ugyanakkor Budapesten belül a kerületi gazdaság teljesítménye (az iparűzési adó befizetéseken

keresztül mérve) jelentősen elmarad a budapesti átlagtól (50-60%-a annak).

A borászatokat jelenleg több cég képviseli, ezek döntően borkereskedelemmel foglalkoznak, a

vendéglátás, borkóstolás kevésbé jellemző (pl. Lics pince, Borkatakomba). A kerület egyik

legismertebb, külföldön is számon tartott vállalkozása a Törley Pezsgőpincészet. 1987-ben

Budafok megkapta a „Szőlő és Bor Városa” nemzetközi oklevelet. A turizmus szerepe ugyanakkor

nem túl jelentős a kerület gazdaságában, a meglévő adottságok és lehetőségek hasznosítottsága

alacsony szintű.

Az utóbbi évtizedekben a kiváló közlekedési kapcsolatokra és a fővárosi kapu funkcióra épülve

jelentős bevásárlóközpontok települtek a korábbi alulhasznosított ipari telkekre (Budatétény -

Campona, Budafok - Savoya Park). A szolgáltatások körében igen jelentősek a jó közlekedési

adottságokat kihasználó logisztikai vállalkozások is (pl. Harbor park).

1.5. Kormányzati struktúrák

Magyarországon a 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól szabályozza

a helyi döntéshozói szerepkört. Az Országgyűlés elismeri és védi a helyi választópolgárok

közösségének önkormányzáshoz való jogát. A törvény szerint:

"A helyi önkormányzatok az egységes állami szervezetrendszer részeként hozzájárulnak az

Alaptörvényben foglalt államcélok megvalósításához, elősegítik a jogszabályi kötelezettségek

teljesítését."

6

2. § (1) A helyi önkormányzás a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga,

melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó

együttműködés a helyi közösségen belül.

10. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként

vállalt feladat- és hatásköröket.

22. § (1) Budapest főváros kétszintű önkormányzata (a főváros önkormányzati rendszere) a

fővárosi és a kerületi szintű önkormányzatokból áll.

(3) A fővárosi kerületi önkormányzatok - törvény keretei között - önállóan gyakorolják a

települési önkormányzatokat megillető valamennyi feladat- és hatáskört, amelyet törvény nem

utal a fővárosi önkormányzat kizárólagos feladat- és hatáskörébe, valamint ellátják a (... )

településfejlesztési, valamint településrendezési és településüzemeltetési feladatokat.

Jelen terület önkormányzata Budafok-Tétény, Budapest Főváros XXII. kerület Önkormányzata.

Nemzetiségi önkormányzatok:

• Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat

• Görög Nemzetiségi Önkormányzat

• Horvát Önkormányzat

• Német Nemzetiségi Önkormányzat

• Roma Önkormányzat

A kormányzati feladatok területi végrehajtását a 2010. évi CXXVI. törvény alapján a fővárosi és

megyei kormányhivatalok, illetve ezek járási (kerületi) hivatalai látják el. Budapest Főváros

Kormányhivatala XXII. kerületi hivatalai:

• Kormányablak

• Hatósági és Gyámügyi Osztály

• Illetékes népegészségügyi osztály

• Illetékes foglalkoztatási osztály

• Illetékes építésügyi és örökségvédelmi osztály

• Illetékes építésfelügyeleti osztály

• Illetékes földhivatali főosztály

7

1.6. Képzés

A kerületben a bölcsődei ellátást2 az Egyesített Bölcsőde 4 tagbölcsődében (Leányka, Mocorgó,

Rózsakert, Napraforgó) biztosítja mintegy 350 gyermek számára.

Óvodai ellátásban mintegy 1800 gyermek részesül az Egyesített Óvoda 21 tagóvodájában

(Egyesített Óvoda Központja, Árnyas Kert, Bartók, Csemetekert, Csicsergő, Csicsergő, Ficánka,

Huncutka, Leányka, Maci, Napocska, Rózsakert, Szivárvány, Tündérkert, Varázskastély

Zöldecske).

Az általános iskolai ellátást 11 intézmény biztosítja, amelyekben mintegy 3400 gyermek tanul

(Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti és Általános Iskola, Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti és

Általános Iskola (Iskolaközpont), Kozmutza Flóra EGYMI, Rózsakerti Demjén István Református

Általános Iskola, Árpád Utcai Általános és Német Nemzetiségi Iskola, Baross Gábor Általános

Iskola, Bartók Béla Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Gádor Általános Iskola,

Herman Ottó Általános Iskola, Hugonnai Vilma Általános Iskola, Kolonics György Általános Iskola,

Kossuth Lajos Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola).

Jelen elemzés szempontjából nagyobb jelentőségűek a kerületi közép- és felsőfokú intézmények.

A középfokú oktatásban mintegy 1200 fiatal vesz részt az alábbi képzőhelyeken:

• Budai Nagy Antal Gimnázium

• Kempelen Farkas Gimnázium

• Tomori Pál Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

• Vidékfejlesztési Minisztérium Soós István Borászati Szakközépiskola és Szakiskola

A borászati hagyományok révén a projekt szempontjából kiemelkedő jelentőségű a kerületben

működő középszintű borászati képzőhely és tangazdaság jelenléte (Soós István Borászati

Szakközépiskola és Szakiskola). Az iskolában szőlész-borász szakmunkás és technikus képzés,

illetve OKJ-s borászati felnőttképzés egyaránt folyik. Az iskola saját minőségi borokat állít elő és

rendezvényhelyszínt is biztosít a tangazdaság központi épületében és pincéjében, illetve

igyekszik részt vállalni a kerület turisztikai törekvéseiben: a borászathoz kapcsolódó nyílt

rendezvényeik vannak (pl. Márton napi libavacsora), megjelennek a kerületi rendezvényeken (pl.

Borfesztivál), ilyenkor standjuk is van és a pincészet is nyitva áll.

A tanulói állomány az ország minden részéből érkezik. A kerületen belül nincs különösebb

preferenciája az iskolának a fiatalok körében, de ez országos jelenség: nem igazán keresettek a

szakmunkás képzések, jóval népszerűbb a gimnáziumi képzés, így az iskola létszámhiányal küzd.

2 Magyarországon a bölcsődei ellátás a szociális ellátás része és nem az oktatási, a helyi, gyermeket vállaló fiatalok életét érintő jelentős igény és a munkavállalás lehetőség miatt feltüntetése ugyanakkor indokolt.

8

A fizikai dolgozó szakmák leértékelődése a fiatalok szemében itt is megjelent, ebből következik

az a sajnálatos jelenség is, hogy az iskolában végzettek sokszor nem mutatnak affinitást a borász

szakmához és a gyakorlati tudással is gondok vannak, ezért a pincészetek - bár

munkaerőhiánnyal küzdenek - gyakran nem tudják alkalmazni őket.

Az iskolában végezte borászati tanulmányait több azóta híressé vált magyar borász.

A kerület egyetlen felsőfokú oktatási intézménye a 2004-ben alapított, magánfenntartásban

működő Tomori Pál Főiskola, amely a Schindley-kastélyban működik. Gazdasági, nemzetközi és

bölcsész főiskolai képzés, továbbá OKJ-s, illetve másoddiplomás képzések érhetők el, emellett

64 szobás kollégium is biztosított.

B. A TERÜLET KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGE (ÁLTALÁNOS JELLEMEZÉS)

1.7. Fő kulturális örökségi helyszínek a területen

Budafok városközpont

Budafok városközpontja bár városképileg eklektikus a

"régi" és az "új" épületek keveredése révén,mégis

részben műemléki környezetet képvisel, és mint

kerületközpont is értékes, fejlesztendő

településrész, amely elsődleges funkciója a "city"

jelleg, a kerület agórája, találkozóhelye, egyben

intézményi és szolgáltatási központja kell legyen.

Ezen, a kulturális örökség hasznosítását is szolgáló

tervezett fejlesztések közül megvalósult a Szomszédok piaca projekt létesítése és

térrendezés, télen korcsolyapálya a Piactéren), ugyanakkor további jelentős fejlesztésekre

van szükség, amelyek közül a legfontosabbak:

• Városház tér és környékének rendezése, fejlesztése.

• Belvárosi forgalomcsillapított városközpont kialakítása a Kossuth Lajos utca – Mária

Terézia utca környékén.

• Savoyai Jenő tér és környékének rendezése, a park közösségi funkcióinak fejlesztése

• Péter-Pál utca és környéke rendezése - Vigasságok utcája; a Czuba-Durozier-kastély

turisztikai célú hasznosítása klasszikus mulató kialakításával (utóbbi értékesítésre

került, a beruzázó magánházak létrehozását tervezi).

Borhegy, Budafoki Borváros

A budafoki központi területtől délre, a Duna-

parthoz szinte kifutó dombokon koncentrálódott

korábban a helyi szőlőtermesztés és borászat, itt

alakították ki a terjedelmes pincerendszereket. A

szőlőtermesztés már régen megszűnt, de a pincék

léteznek: egy részük hasznosítatlan, jelentős

részükben bort tárolnak a helyi kereskedők, illetve gombatermesztés is folyik. A vendéglátás,

9

kóstoltatás is jelen van a pincékben (pl. Borkatakomba, Borváros-Záborszky Pince, Garamvári

Szőlőbirtok Pezsgőpince, Katona Borház, István Bortrezor stb.), ezeken a helyeken szervezett

formában, csoportok részére van lehetőség bor- és pezsgőkóstolásra, vacsorázásra, gyakran

kulturális rendezvények keretében. Rendszeresen nyitva tartó pincészetek, nyitott pincék

viszont 1-2 kivételt leszámítva nincsenek, így nem alakulhatott ki a napjainkban pedig egyre

divatosabb és nagyobb táborral rendelkező borkóstolásra, kulturális programokra,

eseményekre épülő borturizmus. Itt egyelőre csak az eseti, szervezett programok a

jellemzők. A Borhegy különleges adottsága a Duna közelsége - személyhajók fogadására

alkalmas kikötő létesítése esetén akár a gyalogos megközelítés is lehetséges.

A terület kulturális örökségre épülő, azt a helyi közösségi életbe és a turizmusba bekapcsolni

szolgáló példaértékű fejlesztés a Budafoki Borváros létrehozása. A magántulajdonban lévő

Záborszky Kúriához kapcsolódó pincerendszer - amely a 120 km-esre becsült budafoki

pincerendszer része - hasznosítására mintegy 300 millió Ft EU-s támogatással, magántőkéből

megvalósult fejlesztés. A projekt eredményeképpen a szerteágazó, mintegy 10 ezer m2-es

pincerendszerben bor skanzen, borutca és szőlőhegyi kápolna került kialakításra, muzeális,

faragott hordósorokat állítottak ki, a bortermelő régiókra jellemző borokkal és

pincehomlokzatokkal bemutatkozik Magyarország 22 borvidéke, illetve 6 borrégiója, továbbá

a borászathoz kapcsolódó mesterségek is megismerhetők egy színvonalas panoptikum jellegű

bemutatóhelyen. Kerületi fiatal művészek bemutatkozásának is teret ad a helyszín.

Tárlatvezetés, kóstolók, borászati bemutatók és egyéb rendezvények színtere is a földalatti

Borváros.

Törley-negyed

Budafok talán elsőszámú nevezetessége egyben a helyi

turizmusfejlesztés húzóattrakciója az ún. Törley-negyed,

ahol ma is a híres Törley pezsgőket készítik (Törley

Pezsgőpincészet Kft.). Az 1882-ben alapított gyár ma 66%-os

részesedéssel piacvezető Magyarországon, az évi mintegy 23

millió palack pezsgő és 14 millió palack bor mintegy 1/3-a

külföldön kerül értékesítésre.

A Törley Gyűjtemény és Látogatóközpont 2012. június 16-án

nyílt meg, itt attraktív viszonyok között lehet végigkövetni a

pezsgőkészítés történetét, módját, a pezsgőzéssel

kapcsolatos érdekességeket, majd kóstolásra is van mód a

Zsolnay-teremben. A Pezsgőboltban meg is vásárolhatók a

termékek. A Látogatóközpont a Borfesztivál, vagy a

Múzeumok Éjszakája alkalmakkor megnyílik a látogatók előtt

és ilyenkor több ezer vendéget fogadnak. Éves szinten,

szervezett keretek között mintegy 15 ezer látogatója van.

A területen található további, fejlesztendő értékek a Törley Mauzóleum és a Pálmaház.

Oroszlános udvar

A Budafoki városközpont mellett, műemléki, kiemelt

környezetben található az Oroszlános udvar. Korábban a

Törley birtokhoz tartozott, a leégett Savoyai kastély helyén

alakították ki, mint ipari, gazdasági célú épületegyüttest,

10

ahol téglaboltíves pince, csarnokok, egykori lovarda épület, a volt kastély gazdasági

épületei, U alakban körbefogott udvar találhatók. A kapukat ma is kőoroszlánok őrzik. A volt

Törley pezsgőtöltő csarnok, az alatta található pince, valamint a területen lévő egyéb

épületek kizárólagos önkormányzati tulajdonban vannak, az épületek védettek így

forgalomképességük korlátozott.

Az épületegyüttes csak részben és nem ideális módon hasznosított: volt itt egy múzeum - az

Álomautó kiállítás - amely a közlemúltban bezárt. Ma gokartpálya működik itt. A terület - és

egyben a XXII. kerület - legrangosabb, 2016-ban 27. alkalommal, minden szeptemberben

megrendezésre kerülő és mintegy 50 ezer fő látogatót vonzó eseménye a Budafoki Pezsgő- és

Borfesztivál.

Az Oroszlános udvar intenzívebb és a helyi hagyományoknak jobban megfelelő hasznosítására

több elképzelés és tanulmány is készült, ezek közül megemlítendők a projekt szinten már

kidolgozott Kárpát-medencei Borászati Központ kialakítása, illetve a „Pezsgőváros”

kialakítása elképzelések.

Rozárium - Budatétényi Rózsakert

Magyarország legnagyobb rózsakertje és génbankja. Az állami fenntartású területen 1200

rózsafajta mintegy 7000 példánya virágzik májusban, 2,5 hektár területen. A kert

rózsavirágzás idején látogatható.

Soós István Borászati Szakközépiskola és Szakiskola Tangazdaság Szőlőskert és

Borpincészete

A terület legfőbb értéke, hogy az iskola mintegy 4 hektáros szőlőültetvénye ma az egyetlen

szőlőterület, amely emlékeztet a hajdanvolt kiterjedt budafok-tétényi szőlészetekre. Az

oktatást szolgáló tevékenységek mellett a borászathoz kapcsolódó eszközök bemutatása

ésminőségi bortermelés is folyik a pincészetben, valamint rendezvényhelyszíneiken

(borospince, rendezvényterem) hétvégeken közösségi rendezvények (esküvők, céges

rendezvények stb.) zajlanak.

Mementó Park (Szoborpark)

A kulturális örökség egy sajátos, nem a tradicionális mesterségekhez kapcsolódó, de

turisztikai desztinációként is számon tartott helyszín, ahol a szocializmus jelképeit, szobrait

gyűjtötték össze, miután azt az eredeti helyszínekről a rendszerváltás időszakában

eltávolították.

1.8. A kulturális örökség szerepe a terület gazdaságában

A XXII. kerület bővelkedik jelentős potenciális vonzerőt képviselő, különleges és egyedi kulturális

örökségekben, örökségi helyszínekben. Ezek markánsan az évszázados hagyománnyal rendelkező

borászati kultúrával és pezsgőkészítéssel kapcsolatosak. A kulturális örökség gazdasági

hasznosítása tekintetében szét kell választani a turisztikai vonatkozású és az egyéb hasznosítási

módokat. Utóbbi tekintetében főleg a nagy kiterjedésű pincék gazdasági hasznosítása

intenzívnek mondható, és a bortárolás, borkészítés és borlogisztika ugyanúgy igen jelentős

11

múlttal rendelkezik, illetve jelenleg is leköti a pincekapacitások nagyobb részét. Több jelentős,

országos és nemzetközi szintű borászati cég rendelkezik itt saját tulajdonú vagy bérelt logisztikai

kapacitásokkal.

Ehhez képest a turisztikai-vendéglátó és kulturális hasznosítás inkább marginálisnak mondható. A

kulturális vonzerők többsége alulhasznosított, nem jut el a célközönséghez, sok esetben a

látogathatóság sem biztosított megfelelően, ezért nem képesek ellátni funkciójukat sem a helyi

identitás erősítése, sem a turisztikai vonzerő-potenciál kialakítása tekintetében. A kerület 2008-

ban elfogadott Turizmusfejlesztési Koncepciójában3 szereplő megállapítás ma is érvényes:

"Budafok-Tétény számtalan meglévő, illetve turisztikai attrakcióvá fejleszthető

adottsággal rendelkezik: (...) Ezen értékek összehangolt fejlesztésére azonban

mindezidáig nem került sor, így jelenleg a kerület gyenge turisztikai pozícióval

rendelkezik: a vendégszám, a vendégéjszakák száma – bár javuló tendenciát mutat – más

peremkerületekkel összehasonlítva is alacsony, a látogatókra néhány órás (egy-egy

attrakció megtekintésére korlátozódó), maximum fél- illetve egynapos tartózkodási idő a

jellemző. Ebből kifolyólag a kerület nem jelent vonzó befektetési célterületet a

turisztikai beruházásokhoz, így a turizmus élénkítéséhez alapvetően szükséges

peremfeltétel, azaz a fogadóinfrastruktúra kiépülése sem történt meg az elmúlt

évtizedekben.

A jelentős hatókörű attrakciók hiánya, a ki nem épült turisztikai infrastruktúra, a

háttér-infrastrukturális tényezők problémái, valamint a marketingtevékenység és az

együttműködések erőtlensége következtében a kerület fővároson belüli periférikus

elhelyezkedését nem tudja ellensúlyozni, így jelenleg Budafok-Tétény nem jelenik meg –

értékének megfelelően, karakteres módon – Budapest kínálatának szerves részeként a

turisztikai piacon."

Természetesen vannak megvalósult, működő jó példák a kulturális örökség turisztikai-kulturális

jellegű hasznosítására. Ezek közül kiemelendő:

• a Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál,

• a Törley Gyűjtemény és Látogatóközpont létrehozása,

• a Budafoki Borváros létrehozása a Záborszky Kúriához kapcsolódó pincerendszerben,

• több kisebb-közepes borászat pincékben kialakított rendezvényhelyszínei (lásd alább!).

A kerület helyi vállalkozásainak csak szűk köre az, amely közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik

a kulturális örökség hasznosításához, és az ebben rejlő előnyökre építi vállalkozását. A kulturális

örökségek közül természetesen a borászat az, amely a leginkább alapot szolgáltat a

vállalkozásoknak. Ugyanakkor a helyi borászatok leginkább borkereskedelemmel, borlogisztikával

3 Budafok-Tétény Budapest XXII. kerületének turizmusfejlesztési koncepciója, 2008

12

foglalkoznak, a borkóstolás, a kiskereskedelmi értékesítés, a kóstolásra épülő vendéglátás még

szinte alig jellemző.

A helyi kulturális örökség - elsősorban a borászat és pezsgőkészítés - hasznosítására épülő

vállalkozások:

Vállalkozás és

helyszín

Nyitott

pince4

Bor-pezsgő kóstolás lehetősége Megjegyzés

Törley Pezsgőpincészet

Kft.


szomszédságában

nem Csoportos és egyéni formában -

előre bejelentett, illetve szabott

időpontban - a Törley Gyűjtemény

és Látogatóközpont megtekintése

és vezetett pinceséta keretében

A Törley pincészet és a

pezsgőkultúra

bemutatására

koncentráló elsősorban

kulturális program,

pezsgő kóstolási és

vásárlási lehetőséggel.

Lics Pince


nem Bornagykereskedés, szervezett

formában borkóstoltatás az 1738

m2-es történelmi borpincében - az

Etyek-Budai és a Szekszárdi

Borvidékek boraival, mintabolt.

A Budafoki Pezsgő-és Borfesztivál

ideje alatt egyéni vendégeket is

fogad.

Bornagykereskedés,

szervezett formában

borkóstoltatás,

mintabolt teljes saját

borkínálatból

Borváros-Záborszky

Pince

Nagytétény

Nem

Előre bejelentett tárlatvezetés

csoportok és szabott időpontokban

egyéni vendégek részére,

borkóstolás, vendéglátás a

mintegy 10 ezer m2-es

pincerendszerben, akár 350 fő

fogadására is alkalmas.

Idegenforgalmi és

kulturális centrum,

borászati bemutatók,

Borutca

4 Előzetes bejelentés nélkül, nyitva tartási rend szerint működő pince

13

Garamvári Szőlőbirtok

Vinárium

Nagytétény

nem Előre bejelentett rendezvények és

csoportok fogadása, éttermi

vendéglátással, kóstolással, 80-100

ülőhellyel.

Pezsgőpince,

színvonalas vendéglátó

és rendezvényhelyszín

Promontor

Kertvendéglő


nem Éttermi környezetben lehet helyi

és regionális borokat kóstolni

Színvonalas étterem,

rendezvényhelyszín

Varga Pincészet

Nagytétény

nem Nagytétényben iroda és

nagykereskedelmi raktár működik

(borlogisztika)

Országosan több

telephellyel

rendelkező

borgazdaság.

István Bortrezor és

Pince

Nagytétény



vendéglátással, kóstolással

Színvonalas vendéglátó


Borkatakomba Étterem

Nagytétény






14

Katona Borház

Nagytétény

nem Előre bejelentett borkóstolási

lehetőség csoportoknak

Elsősorban

borkóstolókat kínáló

pince

István Tanya Vendéglő


nem Étterem, szervezett kóstoltatás

nincs

Kisvendéglő jellegű

étterem

Magdolna Borklub és

Rendezvényház







Kőnig pince

Nagytétény






Seybold-Garab Pince

Budafok






15

Hélemann Borpince

Nagytétény






Forrás: saját gyűjtés

A fenti táblázat a XXII. kerületben működő jelentősebb, a helyi borászati hagyományokhoz, bor-

és pezsgőkultúrához, a kiterjedt pincerendszere hasznosításához, borkóstoláshoz,

vendéglátáshoz kapcsolódó jelentősebb vállalkozásokat mutatja be. Fontos pozitívumként

kiemelni, hogy létük, működésük alapja a kulturális örökség hasznosítása, az évszázados múltú

borászati tradíció. Ez ugyanakkor sajátos, Budafokra és Budatétényre jellemző módon jelenik

meg, hiszen itt saját bortermelés már hosszú idő óta nincs, ezért a történelmi léptékben is

fontos borlogisztikai, bortárolás és nagykereskedelem kerül előtérbe. A vendéglátásban pedig

dominálnak - szintén a megörökölt sajátos adottságú, méretű pincerendszerek hasznosítására - a

nagyobb létszámú, szervezett csoportok, rendezvények fogadására alapozó szolgáltatások. A

felsorolásból jól látható, hogy csaknem az összes vállalkozás a vendéglátás ezen ágára épül. E

helyszíneken külön-külön akár 100-200 fő, összesen ezres nagyságrendű létszám egyidejű éttermi

fogadására és kóstoltatására van lehetőség, ezt több helyszínen összekötik kulturális kínálattal

is. Megtalálhatók továbbá fix időpontokban,előre meghirdetett rendezvények is, mint pl. a

Márton napi libavacsoraa Soós István iskola pincészetében vagy a Kőnig pince programjai (évente

5-6 alkalommal nagyszabású rendezvények: Tavaszi fesztivál, Ökörsütés, "disznóvágás", Sramli

party stb.).

Rendszeresen nyitva tartó "nyitott pince" ugyanakkor egy sem található a kerületben, mint ahogy

az is jellemző, hogy a fenti vállalkozások döntően a vendéglátáson alapuló turizmushoz

kapcsolódnak, és szálláshelyeket egyik vállalkozás sem kínál.

A fentiek alapján tehát a kerület turizmusa elsősorban a rendezvényturizmusra épül, amelynek

célcsoportjai leginkább kerületi, budapesti, illetve a környező települések lakosai. Szervezett

turista csoportok fogadására is van példa, ugyanakkor a szálláshelyek hiánya révén a

vendégéjszakák száma a kerületben igen alacsony, így a turizmusból származó bevétel nagy

része nem itt csapódik le.

A Budapest központi kerületeiben az elmúlt években nagy mértékben felfutó turisztikai

forgalomnövekedés a XXII. kerületben nem érezteti hatását: ebben szerepet játszik a távolság és

16

a nehézkes megközelítés (a hajóval történő megközelíthetőség hiánya!), de a kulturális örökség,

a helyi vonzerők bemutathatóságának alacsony szintje és gyenge marketingje is.

1.9. A terület munkaerőpiaci, foglalkoztatottsági potenciálja

A vizsgált terület munkaerőpiaci, foglalkoztatottsági potenciáljának megítélésében három

tényező fontos szerepet kap:

• a lakónépesség képzettségi színvonala, 2011. évi népszámlálás alapján;

• az álláskeresők száma, korcsoportos megoszlása

• az álláskeresők iskolai végzettsége

1. A lakónépesség képzettségi színvonala

Az adatgyűjtés módszertanára tekintettel csak a 2011. évi népszámlálási adatokra lehet

támaszkodni.

A kerületi lakosság iskolázottsága magasabb az országos átlagnál, mert jelentősen magasabb a

középfokú (érettségi) és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Ugyanakkor e

tekintetben valamelyest elmarad a budapesti átlagtól. Összességében a kerületi lakosság

képzettségi színvonala megfelelő a foglalkoztatási potenciál szempontjából.

2. Az álláskeresők száma, korcsoportos megoszlása

Forrás: KSH, Területi statisztika

A kerületi álláskeresők abszolút számában is – illeszkedve a munkanélküliségi ráta jelentős

csökkenéséhez – nagymértékű csökkenés volt 2011 és 2015 között. A csökkenő tendencia mögött

azonban növekedés is tapasztalható volt az idősebb korcsoportoknál (2013-ban 46-50 év; 56-60

0

50

100

150

200

250

21-25éves(fő)

26-30éves(fő)

31-35éves(fő)

36-40éves(fő)

41-45éves(fő)

46-50éves(fő)

51-55éves(fő)

56-60éves(fő)

2011. év

2013. év

2015. év

17

év). A kedvező országos, fővárosi és kerületi foglalkoztatottsági helyzet 2015-ben már újra

csökkenést eredményezett valamennyi korosztályban.

Az álláskeresők számának csökkenése mellett fontos annak ismerete, hogy az egyes

korcsoportokat milyen arányban érinti a munkanélküliség.

Az álláskeresők aránya korcsoportonként


Megállapítások:

• 2015-ben a legmagasabb arányt az 56-60 éves korcsoport képviselte az álláskeresők között;

• mivel 2011-ben az 51-55 éves korcsoport képviselte a legmagasabb arányt, ezért kijelenthető, hogy ennek a korcsoportnak tagjai öregedtek egy korcsoportot, azaz megközelítőleg ugyanazon emberek kerestek állást 2011-ben, mint 2015-ben;

• lényeges változás, hogy a fiatalabb korosztály jelentősen kisebb arányban képviselt az álláskeresők között;

Az álláskeresők száma, iskolai végzettsége


0

100

200

300

400

500

600

2011. év

2013. év

2015. év

18

Valamennyi végzettség esetében csökkent az álláskeresők száma 2011 és 2015 között. Az álláskeresők számának csökkenése mellett fontos annak ismerete, hogy a különböző végzettségű embereket milyen arányban érinti a munkanélküliség. Az álláskeresők aránya végzettség szerint


Megállapítások:

• a vizsgált időszakban, két évben nem történt kardinális változás a tekintetben, hogy a különböző végzettségű embereket milyen arányban érinti a munkanélküliség;

• a szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségűek vannak jelen legnagyobb arányban az álláskeresők között;

• az országban is tapasztalt szakemberhiány visszatükröződik a kerületi adatokban is, mivel a szakmunkás végzettségűek aránya 2%-al csökkent.

1.10. A kulturális örökség hasznosítása / rekonstrukciós projektek az elmúlt 15

évben

A projekt címe A finanszírozás

forrásai

A beruházás

nagysága

Outputok

Budafoki

szomszédok piaca

2015

Fővárosi TÉR_KÖZ

Pályázat

Önerő: Budafok-

Tétény Budapest

XXII. kerület

Önkormányzata

916 4904 000 Ft Új modern piacépület

üzlethelyiségekkel

Új városi főtér

Parkoló

Télen jégpálya

Nagytétény központ

komplex

rehabilitációja

2013

KMOP-5.2.2/B

Önerő: Budafok-

Tétény Budapest

XXII. kerület

Önkormányzata

1 068 147 123 Ft Új kulturális központ

az egykori mozi

helyén,

A Szelmann-ház

felújítása és bővítése

A régi zsinagógából

könyvtár kialakítása

19

Városközpont

megújítása

Budafoki Borváros

2012

KMOP +önerő: 300 000 000 Ft

+ önerő (Békési)

Idegenforgalmi és

kulturális központ a

Záborszky Pince

egységeiben,

Pestis kápolna

felújítása

Skanzen-szerű

Borutcakialakítása,

amely Mo.

10borvidékét jeleníti

meg,

Borászati múzeum

létrehozása

A Stáció lépcső és a

Budafoki Kálvária és

környezete

rehabilitációs

jellegő megújítása

Fővárosi TÉR_KÖZ

pályázat

Önerő: Budafok-

Tétény Budapest

XXII. kerület

Önkormányzata

88 060 000 Ft A Stáció és

környezetének

revitalizálása, az

állomások

restaurálása, Bibliai

játszó tér (közösségi

tér) kialakítása

20

C. AZ IPARBAN ÉS MESTERSÉGEKBEN MEGJELENŐ KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG

BEMUTATÁSA A TERÜLETEN

1.11. A gazdasághoz kötődő kulturális örökségi helyszínek

A Budafoki Pezsgő és Borfesztivál a XXII. Kerület legismertebb és legnagyobb érdeklődést kiváltó

rendezvénye, amely közvetlenül a helyi kulturális örökségre épít, mind szellemiségében, mind a

fesztivál helyszíne tekintetében (Budafok városközpont - Kossuth Lajos utca, Oroszlános Udvar,

Savoyai Jenő tér, 2016-ban a Szomszédok Piaca projekt keretében létrehozott új köztér, a

Piactér stb.). 2016. szeptember 3-4-én 27. alkalommal rendezték meg a borfesztivált, egyre

növekvő érdeklődés mellett: 6 helyszínen 18 borászat kínálta termékeit és 4 színpadon léptek föl

neves előadóművészek. Borfesztivál nem lehet meg szüreti felvonulás nélkül, a Magyar

Borrendek vezetésével a Szent Lipót templomtól a Záborszky Pincéig vonult a színes kavalkád.

Kiemelendő, hogy a borfesztivál időszakában a helyi pincék, borászatok is megnyitják kapuikat a

fesztivál látogatói előtt és lehetővé válik az "utcáról betérő" kóstolás, pl. Törley, Garamvári

Szőlőbirtok, Lics, Záborszky Pince, Magdolna Borklub stb., illetve megjelennek a standok között

(pl. Soós István borászati iskola pincészete). A borfesztivál színvonalát a helyi vagy helyi

érdekeltséggel is bíró (pl. Katona Borház, Kőnig Pince, Lics Pince, Garamvári Szőlőbirtok,

Sauska, Szeleshát stb.), illetve országos és nemzetközi szinten is ismert, nagynevű

vendégborászatok is emelik (pl. Gere Tamás és Zsolt, Laposa, Vesztergom, Zsirai stb.).

A fesztivál látogatóinak száma évről évre nő, 2016-ban mintegy 55 ezer fő volt (több, mint a

kerület lakossága). A fesztivál egyre nagyobb mértékben vonzza a külső látogatókat is, míg 2012-

ben még a kerületi lakosok voltak többségben (51%), azóta ez az arány egyre inkább a külsős

látogatók felé mozdult el: 2016-ban a kerületi lakosok aránya 37%, az egyéb budapesti

kerületekből érkezőké 49%, 11% jött Budapest vonzáskörzetéből és 7% vidékről. Jellemző, hogy a

vendégek között magas a diplomások aránya, illetve több a női, mint a férfi vendég. A

korosztályok közül a legmagasabb arányban 2016-ban a 41-60 évesek képviseltették magukat

(korábbi években a 26-40 évesek aránya volt a legmagasabb), míg a 25 év alattiak aránya

mindössze 9% volt 2016-ban, korábban ez az arány magasabb volt (pl. 2014-ben 26%). A

borfesztivál jellegének elmozdulása a minőségi borok kóstolása és erősebb kulturális jelleg felé

lehet az egyik oka, hogy a közönség korösszetétele a középkorúak felé tolódott el.

A külföldiek aránya jelenleg még alacsony.

21

Népszerű kerületi rendezvény a Futafok. Az ősszel megrendezésre kerülő sportesemény

központja a Campona bevásárlóközpont parkolója. Gyerekek és felnőttek különböző távokon

nevezhetnek a futóversenyeken. 2016-ban mintegy 10 ezer részvevő mellett több., mint 4 ezer

fő nevezett a versenyre. A Futafok döntően a kerületi lakosok futóversenye.

A Soós István Borászati iskolában leginkább lakossági és üzleti rendezvényeket tartanak, a

férőhely kapacitás 150 fő, évente 5-10 ezer fő is megfordul a tangazdaság

rendezvényhelyszínein.

1.12. Rövid bemutatás: program tervezetek, képzések, bemutatók a fiatalok

számára

A kerületben a kifejezetten a fiatalok számára szervezett programok száma viszonylag szerény.

A programok szervezése inkább kisebb civil szervezetek, illetve egyházak köré szerveződik.

Ilyenek pl. a Frizbi Egyesület, amely főleg rászorulók számára szervez kisebb-nagyobb

programokat, legutóbb a nagytétényi városközpont rehabilitációhoz kapcsolódó több ún.

miniprojektet valósítottak meg: ádventi, karácsonyi rendezvények rászorulóknak, kerületi

disznóvágás, egészségnap, közösségi kézműves programok stb. Megemlítendők a Budafok-Tétény

Baráti Körök Egyesülete, vagy a Nagytétényi Polgári Kör is.

A különböző egyházak gyerek és fiatal csoportoknak egyaránt szerveznek közösségi programokat.

Jelentős ifjúsági programszervező a kerületben működő Prohászka Ottokár Cserkészcsapat is.

A borászati kulturális örökséghez kapcsolódóan is találhatók a kerületben programok és

rendezvények, ám ezek nem, vagy nem kizárólag a fiatalok részére szerveződnek. A XXII. kerület

részben "alvóvárosként" is működik, ebből is adódik, hogy a helyi fiatalok jellemzően Budapest

más kerületeibe, a belvárosba szervezik szabadidős programjaikat.

Megrendelésre szervezett, turisztikai programok - lásd fentebb - több helyszínen is működnek,

pl. Törley Látogatóközpont, Borváros, Soós István Szakiskola tangazdasága, egyéb pincészetek.

22

A Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központban rendelkezésre álló infrastruktúra jó

dottságokat nyújt aközösségi programokhoz. Ugyanakkor nehéz feladat a fiatalok elérése, a

programstruktúra fiatalok számára is vonzóvá tétele.

1.13. A helyi iskolák és képzési intézmények közötti együttműködések

bemutatása

Az iskolák, képzőhelyek közötti együttműködések tekintetében a helyi kulturális örökség

hasznosításához leginkább kapcsolódó Soós István Borászati iskola ilyen irányú tevékenységei

érdekesek a projekt szempontjából. Az iskola minden módon igyekszik a borászat iránti

érdeklődés felkeltésére, kedvcsinálásra a fiatalok körében. Ennek érdekében motiváló céllal pl.

nyílt napokat - ezeken pl. lángossütés, ízfelismerés, borcímke bemutató, üdítőkészítés -, Márton

napi rendezvényt, borversenyeket, stb. szerveznek. A fiatalokat is érintő programok a kerület

más középiskoláinak tanulói számára is elérhetők.

Az iskola tanárai népszerűsítő előadásokat - pl. bortörténet - tartanak a kerület más

középiskoláiban, a Tomori Pál Főiskolán.

A borkultúra,a borászkodás szeretetét nem lehet elég korán kezdeni: az iskola ismeretterjesztő

tevékenységet végez, általános iskolákban tartanak "tanulógyűjtő" programokat, amelyek részét

képezi az is, hogy a tanárokat, diákokat busszal szállítják a tangazdasághoz, ahol borászati

bemutatókkal, előadással fogadják őket. Egyéb beiskolázási rendezvényeken, osztályfőnöki

órákon, tankerületi rendezvényeken is részt vesznek a szakiskola oktatói a borászati hagyomány

terjesztése és a tanulótoborzás érdekében.

A iskolának több helyi pincészettel van szervezett kapcsolata (pl. Törley Pezsgőpincészet), ahol

a diákok a működő, termelő pincészetek életébe pillanthatnak bele.

1.14. A fiatalok igényeinek kielégítésére szolgáló projektek bemutatása

A fiataloknak szervezett programokról, rendezvényekről az 1.2. fejezetben már esett szó. A

közösségeket, a kerületi lakókat érintő szervezett programok jellemzően nem kifejezetten és

kizárólagosan a fiatalokat érintik. Ugyanakkor vannak olyan projektek, amelyek célcsoportjai

jellegükből adódóan inkább a fiatalok, ilyen pl. az új piacépülethez és piactérhez kapcsolódó

jégkorcsolyapálya.

23

1.15. A fiatalok által vezetett helyi vállalkozások és szolgáltatások

együttműködései a kulturális örökségekkel

A kerületben több a borászati kulturális örökségre építő, fiatalok által vezetett vállalkozás is

működik, ezek közül kiemelkednek az alábbiak:

Lics Pince

A pincészet jó példa a generációkot átnyúló családi gazdálkodásra, az értékteremtésre és annak

átadására a fiataloknak. A Lics Pincészetet 1990-ben alapították Lics László és neje. A Budafok

központjában megvásárolt, közel 240 éves pincét felújították, ma itt 13 000 hl tárolókapacitás

található, továbbá borkóstolásra és rendezvényekre kialakított vendégtér, illetve mintaüzlet. A

borászat az Etyek-Budai és a Szekszárdi Borvidékeken rendelkezik szőlőbirtokokkal, Budafokon

érlelik, tárolják, illetve árusítják és kínálják is a bort. A fiatal generáció - Lics Balázs és Judit -

folytatni szeretnék a szüleik által felépített borászat további sikeres működtetését.

Promontor vendéglő

A budafoki városközpont frekventált pontján a múltban is étterem működött, majd több

évtizedes zárva tartásután nyitott újra ki a patinás étterem, amely küldetése szerint a minőségi

borkultúra erősítését is célként tűzte ki. Az étterem egy nagy cégcsoport tulajdonában van, de a

működtető személyzet -az üzletvezető, a séf - ambiciózus, de komoly szakmai múlttal

rendelkező fiatalok, akik a minőségi vendéglátásban, a modern elvárások és a helyi tradíciók

ötvözetében látják a perspektívát. Az étterem tudatosan épít a helyi, budafoki vállalkozásokkal

való együttműködésre, igyekszik beszerzéseit helyi vállalkozóktól rendelni, a borkínálatot helyi

borászatokkal biztosítani.

1.16. A megcélzott hagyományos gazdasági tevékenységek jellege: élő

tevékenységek, eltűnőben lévő hagyományok, már csak turisztikai

attrakciók

A budafoki, tétényi borászattal kapcsolatos évszázados kulturális örökségre jelenleg is élő,

prosperáló gazdasági tevékenységek épülnek: helyi és nagy kapacitású országos borászatok,

bortárolás-logisztika és borkészítés, pincei rendezvények, kulturális események stb. A több tíz

km-es pincerendszer jelentős része ma is hasznosítva van, és döntően bor- és pezsgőkészítéssel,

tárolással kapcsolatos tevékenységekre.

A borászati hagyomány az évszázadok során sokat alakult, fejlődött, változott.

Ma is élő, tradícióval rendelkező, komoly gazdasági potenciállal rendelkező tevékenységek:

• Borkészítés, pezsgőkészítés.

• Bortárolás, raktározás.

• Borhoz kapcsolódó kulturális rendezvények, szervezett borkóstolás.

24

• Borospincék egyéb autentikus hasznosítása, pl. gombatermesztés.

Hajdan létező, de mára teljesen eltűnt, a kulturális örökségez sorolható hagyományos

tevékenységek, amelyek már nem feltámaszthatók (objektív okokból):

• Helyi szőlőtermelés, helyben termelt szőlőre épülő borászkodás.

• Hajóépítés, fahordó gyártás.

• Duna-parti "vigalmi negyed", budapesti "Grinzing".

• Dunai (vízi) borszállítás.

Korábban létező, mára csaknem megszűnt, feltámasztásra érdemes hagyományok,

tevékenységek:

• Nyitott pincék, borkóstolás (nem csak szervezett módon és a borfesztivál idején).

• Szüreti felvonulások, borünnepek, egyéb hagyományápoló rendezvények.

1.17. Üzleti start-upok lehetőségeinek,finanszírozásának bemutatása

Nem releváns

1.18. A tevékenységek vonzóbbá és versenyképesebbé tételét célzó

társadalmi és üzleti erőfeszítések

A XXII. kerületi ITS "A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők" c fejezete szerint:

Budapesttel együtt a főváros egységei is, kerületei is Magyarország innovációs centrumának

számítanak, ami köszönhető a magas képzettségi színvonallal rendelkező aktív munkaerőnek.

Budafok-Tétény, tradicionálisan ipari profilú városrész lévén, számíthat az ipari és szolgáltató

szektorban is az egyre képzettebb, ugyanakkor megfizethető munkaerőt kereső hazai és a

nemzetközi színtérről."

Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a kerület gazdaságából hiányoznak a hightech iparágak és a

K+F tevékenység sem jellemző.

A helyi, kulturális örökségre épülő vállalkozások hálózatosodással igyekeznek növelni

versenyképességüket. Erre jó példa a helyi borászatok által 1992-ben létrehozott Promontórium5

Borlovagrend, amely tagja a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének. A Borlovagrend

célja "a mindennapi életben a szőlő és bor jelentőségének újbóli megismertetése,

elfogadtatása." A Borlovagrend minden évben nyilvános fellépést tart a Budafoki Pezsgő- és

Borfesztiválon. Tagjai között ismert borászok, művészek, egyéb jeles közéleti személyiségek is

találhatók, ami erősíti a rend érdekképviseleti jellegét.

Szintén tagja a fenti országos szövetségnek az 1987-ben alapított Chevaliers Törley Pezsgőrend,

amely az első pezsgőrend volt a világon. A Pezsgőrend elsősorban a magyar pezsgőgyártás nagy

alakjának, Törley Józsefnek állít emléket. Tagjai közé csak avatási szertartás révén lehet

5 Promontórium: Budafok korábbi neve

25

bejutni, ahol magas szintű a pezsgőkre vonatkozó tudásról kell tanúbizonyságot tenni. A rend

célja a kulturált pezsgő- és borfogyasztás terjesztése, a bor és a Törley pezsgő szeretetének és

kulturális szerepének erősítése.

A XXII. kerületi Önkormányzat kerületfejlesztési céljai közé emelte, hogy a kerület váljon

Budapest "Bornegyedévé", és nyerje vissza azon korabeli létező szerepkörét, hogy Budapest és a

régió más térségeiből hétvégenként jelentősebb vendégközönség áramlik ide, hogy a nyitva tartó

pincészetekben bort kóstoljon. Jelenleg ezen törekvés feltételei nem adottak, nincsenek nyitott

pincék, de az Önkormányzat igyekszik támogatni és ösztönözni a borászati vállalkozásokat a

kóstoltatás-vendéglátás üzletágak fejlesztésére, pl. buszjáratot működtet az egymástól távol

eső, szétszórtan elhelyezkedő pincészetek között, megkönnyítendő azok elérhetőségét.

A kerület turisztikai célú elérhetőségének egyik legnagyobb hiányossága, hogy a

menetrendszerűen járó ún. "BKV hajók" nem jönnek le a kerületig. A BKV-BKK hajójárat

beintegrálása a kerület megközelítésébe nagy mértékben javítaná a helyi vonzerők

hasznosíthatóságát, ezért annak biztosítása mind a kerület vezetőinek, mind a helyi vendéglátós

vállalkozásoknak alapvető célkitűzése.

Meg kell jegyezni, hogy az önkormányzat honlapján, Facebook profilján

(http://budafokteteny.hu;

https://www.facebook.com/pg/budafokteteny/about/?ref=page_internal) nem jelenik meg

kellően markánsan a kerületi kulturális örökség, a borászatok és pezsgőkészítés kultúrája, az

ezen weboldalakat böngésző vagy rákereséssel oda kerülő látogató nem kap támpontot az itteni

ezirányú attrakciókról, programokról, kulturális és egyéb lehetőségekről, sem pedig az esetleges

üzleti kapcsolódási pontokról. Az internetes megjelenésben rejlő marketing lehetőségeket tehát

a kerület még nem használja ki kellően hatékonyan. Kivétel ez alól a borfesztivál honlapja

(http://budafokiborfesztival.hu), ahol színvonalas megjelenés és gazdag tartalom támogatja a

fesztivál ismertségének növelését, itt a honlap idegen nyelven való olvasásának lehetősége

nevezhető meg hiányosságként.

Budafok-Tétény büszkén viseli a „Szőlő és Bor városa“ címet, bár ma már nincsenek

szőlőterületei és így "saját" bora sem (kivétel a tangazdasági szőlészet és borok). Van ugyanakkor

gazdag és élő borászati hagyomány, amelyre ma is működő borgazdaságok és vendéglátás-

rendezvényturizmus épül; van 100 km-nyi egyedülálló pince, amelynek egy része már mai is

kulturális és borászati célokat, vendéglátást szolgál; van nemzetközi hírű pezsgőkészítő üzem,

jól csengő, bevezetett márkanévvel; de a Budafok-Tétényre évszázados időtávban jellemző

borlogisztika is fontos gazdasági ág a kerületben és országos borkereskedelmi és termelő

hálózatok rendelkeznek itt bázissal (Sauska, Varga Pincészet stb.). Mindez alapot ad a szlogen

tartalommal való megtöltésére, amelynek ugyanakkor két legfőbb eleme ma még hiányos,

fejlesztésre vár: ez a mai keresleti igényeket kielégítő kínálat a borturizmus terén, és az ezt

sikerre vivő tudatos marketing tevékenység.

26

D. JOGSZABÁLYI ÉS INTÉZMÉNYI HÁTTÉR

• A kulturális örökség hasznosítását meghatározó jogszabályi háttér

A Kormány 378/2016. (XII.2.) az egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában

működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról,

valamint egyes közfeladatok átvételéről szóló Kormányrendelete értelmében a Forster

Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (Forster Központ) 2016.

december 31. napján jogutódlással megszűnik.

E rendelet értelmében a Forster Központ által ellátott

- a kulturális örökség elemeinek nyilvántartásával kapcsolatos hatósági és egyéb

tevékenységgel;

- a kulturális javak védelmével és a műtárgyfelügyelettel kapcsolatos hatósági és

egyéb tevékenységgel;

- a világörökséggel, a nemzetközi ügyekkel;

- az állami elővásárlási jog gyakorlásával;

- a tudományos gyűjtemények kezelésével, gyarapításával, közzétételével;

- nyilvánosan hozzáférhető kutatószolgálat működtetésével;

- a kulturális örökségi értékek osztályozásával; az örökségvédelmi tanácsadói

testületek működtetésével;

- a kulturális örökség elemei védettségével kapcsolatos tudományos előkészítéssel;

- a kulturális örökségvédelem területét érintő szakértői tevékenységgel;

- a közszolgálati tisztviselők kötelező továbbképzésével;

- ismeretterjesztéssel és közművelődéssel; a szakmai és társadalmi

együttműködéssel összefüggő feladatokat

2017. január 1-jétől a kulturális örökség védelméért felelős miniszter látja el.

A Kormányrendelet szerint a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.

(Budavári Kft.) 2017. január 1-jétől közfeladatként ellátja

- a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 7. § 20. pontja

szerint nagyberuházás régészeti előkészítését és koordinálását;

- az előzetes régészeti dokumentáció készítését és ennek részeként próbafeltárás

végzését, valamint a jogszabályban meghatározott régészeti feladatokat;

- a régészeti feltárások végzésénél alkalmazott szempontrendszerek, szakmai

irányelvek és protokollok kidolgozását;

- a régészeti örökség felkutatásában való közreműködést;

- a Forster Központ által ellátott létesítménygazdálkodási feladatokat, a hozzá

kapcsolódó, az ingatlanok fenntartására, üzemeltetésére, hasznosítására

vonatkozó feladatokat, valamint az ingatlanokra vonatkozó beruházási és

fejlesztési feladatokat;

27

- a kulturális örökség kezelésével kapcsolatos információk nyújtásával,

hasznosítással kapcsolatos tanácsadással, pályázati tanácsadással és

közreműködéssel, fejlesztéssel, felújítással kapcsolatos tanácsadással,

tervpályázati eljárás lebonyolításával összefüggő feladatokat;

- a veszélyeztetett műemlékek helyzetének koordinálásában, hasznosítási

javaslatok készítésében való közreműködéssel kapcsolatos feladatokat;

- a kulturális örökséget érintő fejlesztési programok kidolgozásában, nyomon

követésében, a stratégiai és operatív folyamatokban való közreműködéssel

kapcsolatos feladatokat;

- a kulturális örökségre alapozott projektek kidolgozását, megvalósítását,

koordinálását;

- a vagyonkezelt ingatlanokra vonatkozóan a muzeális intézményekről, a nyilvános

könyvtári ellátásról és közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti

közgyűjteményi feladatokat, továbbá múzeumi, közművelődési és más kulturális

szolgáltatások nyújtását;

- a kulturális örökséget érintő előkészítési és tervezési feladatokat.

• A kulturális örökség megőrzéséért és promóciójáért felelős testületek / szervezetek, ill.

azok hatáskörének és kötelezettségeinek bemutatása6

- Budafok-Tétényért Városfejlesztő Kft.

- A társaságot azzal a céllal alapította a kerületi önkormányzat, hogy működjön

közre a XXII. kerületi Integrált Város/Településfejlesztési Stratégiában

meghatározott kerületfejlesztési feladatok végrehajtásában, továbbá készítse elő

a kapcsolódó projekteket, pályázatokat és vegyen részt azok lebonyolításában.

Emellett segítse elő az Önkormányzat kötelező és önként vállalt városfejlesztési

feladatainak ellátását, a közcélok minél hatékonyabb megvalósítása érdekében.

- „Képző- és Iparművészeti Közalapítvány a XXII. kerület Kultúrájáért”

- A közalapítványt azzal a céllal alapította a kerületi önkormányzat, hogy lássa el a

kerület kulturális értékeinek, hagyományainak feltárását, megismertetését,

továbbá a környezeti és városesztétikai kultúra fejlesztését, és erősítse az

együttműködést a közművelődés és a helyi művészeti élet szereplői között.

- Nagytétényi Kastély Közalapítvány

- A közalapítványt azzal a céllal alapította a kerületi önkormányzat, hogy megóvja

és felújítsa a kerület műemléki épületeit és azok berendezéseit, valamint

elősegítse a kulturális örökségek méltó környezetben történő bemutatását.

Forrás:6 http://budafokteteny.hu/intezmenyek/az-onkormanyzat-tulajdonaban-allo-gazdasagi-

tarsasagok

http://budafokteteny.hu/intezmenyek/alapitvanyok

http://budafokteteny.hu/intezmenyek/az-onkormanyzat-tulajdonaban-allo-gazdasagi-tarsasagok

http://budafokteteny.hu/intezmenyek/az-onkormanyzat-tulajdonaban-allo-gazdasagi-tarsasagok

http://budafokteteny.hu/intezmenyek/alapitvanyok

28

• A helyi vállalkozásfejlesztés intézményrendszerének bemutatása, a régi mesterségekre

vonatkozó elképzelések7

- Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata

- A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. §-a

kötelezettségként állítja az önkormányzatok elé, hogy hosszú távú fejlesztési

elképzeléseiket stratégiai dokumentumokban fogalmazzák meg. Ezek közül is

kiemelt jelentőségű a törvényben nevesített gazdasági program, amely a

stratégiai tervezés alapdokumentuma. A gazdasági program (2015-2020)

elsődleges célja a kerület, az intézményhálózat zavartalan, kiegyensúlyozott

működtetése, fejlesztése. Meghatározó cél a lakosok életkörülményeinek javítása,

amelybe beletartozik az élhető, emberközeli kisvárosi környezet fenntartása, a

megélhetési feltételek lehetőség szerint helyben történő biztosítása, a

természeti-társadalmi környezetével összhangban, fenntartható módon fejlődő

gazdaság kialakulásának támogatása, a földrajzi elhelyezkedésből adódó

infrastrukturális és turisztikai lehetőségek mind teljesebb körű kihasználása.

- Gazdasági, Vállalkozás- és Turizmusfejlesztési Bizottság

- A bizottságra átruházott feladat- és hatáskörök, különösen:

o Megtárgyalja és véleményezi az önkormányzat gazdasági kihatású,

valamint az önkormányzat vagyonát érintő javaslatokat.

o Előzetes egyetértő döntése szükséges az önkormányzati helyiségek

hasznosítása és felújítása esetében a teljes évi bérleti díjnak a

beruházás megtérítésére történő felhasználásához.

o Kapcsolatot tart a vállalkozókat képviselő kerületi szervezetekkel.

o Gondoskodik az idegenforgalmi értékek feltárásáról, bemutatásáról,

propagálásáról. Elemzi a kerület idegenforgalmának alakulását.

o Javaslatot tesz az idegenforgalmi objektumok védelmére, felújítására,

hasznosítására.

o A kerület érdekében kapcsolatot tart a turisztikai, idegenforgalmi

hatóságokkal, hivatalokkal, intézményekkel, egyesületekkel, más civil

szerveződésekkel és a környező településekkel.

- A kerületi vállalkozók jogszerű segítésének, új munkahelyek teremtésének egyik

jó bevált helyi módja, az üzlethelyiségek kedvezményes bérlési lehetősége.

Jelenleg is százas nagyságrendben van bérlő nélküli önkormányzati tulajdonú

helyiség, melyek alkalmasak a helyi vállalkozások megtelepedésére, üzleti

tevékenységük elindítására. Fontos, hogy a pályázatok elbírálásánál azokat a

Forrás:7 Gazdasági Program (http://budafokteteny.hu/cimke/Tervek,%20koncepciók)

Budafok-Tétényi Vállalkozója díj (http://budafokteteny.hu/hir/keruleti-dijak--az-onkormanyzat-varja-a-

javaslatokat)

Budafok-Tétény Általános Ipartestület, Vállalkozók Szövetsége (http://ipartestulet22.hu/)

http://budafokteteny.hu/cimke/Tervek,%20koncepci%C3%B3k

http://budafokteteny.hu/hir/keruleti-dijak--az-onkormanyzat-varja-a-javaslatokat

http://budafokteteny.hu/hir/keruleti-dijak--az-onkormanyzat-varja-a-javaslatokat

http://ipartestulet22.hu/

29

tevékenységeket részesítik előnyben, amelyekből kevés van a kerületben és

kapcsolódik a hagyományos mesterségek gyakorlásához.

- Az Év Budafok-Tétényi Vállalkozója díj:

- Az meghirdetett díj azon kerületi székhellyel/telephellyel rendelkező egyéni

vállalkozó, gazdasági társaság vezető tisztségviselője részére adományozható, aki

legalább 3 éve sikeresen működik, stabil, eredményes gazdálkodást tud

felmutatni, a kerületben szakmailag elismert, köztiszteletben álló személyiség,

aki tevékenységével hozzájárul a kerület fejlődéséhez, hírnevéhez és a kerületi

vállalkozások megbecsüléséhez. A díjak odaítéléséről a Gazdasági és

Vállalkozásfejlesztési Bizottság javaslata alapján a képviselő-testület dönt.

- Budafok-Tétény Általános Ipartestület, Vállalkozók Szövetsége

- Ipartestület jogelődjét, a Budafok és Környéke Általános Ipartestületet a helyi

iparosok és kereskedők 1890. november 28.-án tartott közgyűlésén alapították

meg. Számos kiváló mesterember (asztalos, bognár, kádár és építőmesterek)

munkáját őrzi a kerület, így a kádárok remekművei közül nem egy ma is

megtalálható a budafoki borpincékben.

- Az Ipartestület feladata a sikeres múlt méltó folytatása, a hagyományőrzés.

Szolgáltatásai: könyvelés adótanácsadás, székhely-szolgáltatás, jogsegély, ügyvédi

tanácsadás, mester-tár, terembérlés, díjmentes szakkönyvek;

- Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (forrás: http://bvk.hu/rolunk/)

- A közalapítványt Budapest Főváros Közgyűlése hozta létre a budapesti mikro-, kis-

és középvállalkozások fejlesztése céljából.

- Gazdaságfejlesztési tevékenysége keretében részt vesz a Főváros és a kerületek

gazdaságfejlesztési és vállalkozásfejlesztési tevékenységében, szakpolitikai

ajánlások kidolgozásában, a vállalkozói környezet fejlesztésében. Hozzájárul a

budapesti, életképes, régebb óta működő vagy nemrég indult vállalkozások piaci

igényeknek megfelelő módon történő fejlődéséhez, bővüléséhez. A megújított

tevékenységének két pillére, az innovatív vállalkozásfejlesztés és a non-profit

mikrofinanszírozás.

- Alapesetben a közalapítvány szolgáltatói tevékenységét nem az adott vállalkozás

működési területe, tevékenysége határozza meg, hanem annak üzleti terve,

életképessége, így jelen projekt keretében nincs kitűntetett relevanciája a

tevékenységének.

- Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK)

- A BKIK kerületi irodája a helyi vállalkozóknak nyújt szakmai segítséget, hogy

elinduljanak, megerősödjenek és tovább fejlődjenek.

30

E. SWOT8 I. - KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG, HAGYOMÁNYOS GAZDASÁG

BELSŐ TÉNYEZŐK:

Erősségek

• Évszázados hagyományok és szakmai tradíciók a borászat és pezsgőkészítés területén.

• Jelentős helyi szintű, kerületrészenként is változó, erős helyi identitás, sváb

hagyományok ápolása.

• Törley brand - országos/nemzetközi ismertségű pezsgő- és borgyártás, Budafok elsődleges

külső imázshordozója.

• Egyedülálló, 100 km körüli hasznosítható pincerendszer.

• Kiváló közlekedésföldrajzi-logisztikai pozíció és kiépült infrastruktúra.

• Élő tradíciók - működő, gazdálkodó vállalkozások léte a régi pincegazdaságok

nyomdokaiban.

• Fejlődő, egyre ismertebb és színvonalasabb fesztivál léte (Pezsgő és borfesztivál).

• Megmaradt hagyományos, értékes településrészek (pl. Budafok - városközpont,

Nagytétény - városközpont stb.) -Nagytétényben felújított, vonzó megjelenésű

kerületközpont léte.

• A kerületben működik Magyarország egyetlen középfokú, tangazdasággal és pincészettel

is rendelekző borászati iskolája.

Gyengeségek

• A helyi értékek, lehetőségek külső ismertsége alacsony szintű, marketingje elégtelen -

különösen igaz ez a világszinten egyedülálló pincerendszerre.

• A helyi borászati és kapcsolódó vállalkozások közötti együttműködés szintje gyenge, alig

jellemző a közös marketing.

• A borospincék zöme csak alkalmanként és szervezett csoportok részére látogatható.

• A vendégfogadó kapacitások mennyiségben és minőségben egyaránt elégtelenek, döntően

eseti, szervezett rendezvényekre épülnek.

• A kerületben alig találhatók a vendégek elszállásolását biztosító kereskedelmi

szálláshelyek.

• Budafok központ településkép eklektikus, kevéssé vonzó,a közterek, értékesebb

településrészek felújításra várnak.

• A kerületnek nincs igazi "főutcája", agórája, színvonalas központi találkozóhelye, korzója.

• A jó logisztikai helyzetet biztosító "nagyinfrák" - főútvonal, vasút - elvágja a települést a

Dunától - a Duna-part rekreációs hasznosítása alacsony szintű.

8 Belső tényezők: Erősségek, Gyengeségek, külső tényezők: Lehetőségek, Veszélyek elemzése

31

• Budapest belváros és a kerület közötti közlekedési kapcsolatok elégtelensége turisztikai

szempontból - kiemelten a vízi úton történő megközelítés (BKV-BKK hajójárat) hiánya.

• A borászati iskolából kikerült tanulók esetében a picészetek sok esetben

érdektelenséget,a szakismeret hiányát érzékelik, holott közben munkaerőhiány a

jellemző és igény lenne a szakképzett borász fiatalokra.

KÜLSŐ TÉNYEZŐK

Lehetőségek

• Budapest iránt fokozódó nemzetközi turisztikai érdeklődés, amely túlcsordul a

belvároson.

• Nemzetközi szintű trend a helyi borok, borászatok, tradícionális gazdálkodás stb. iránti

érdeklődés erősödése.

• A fesztiválturizmus iráti érdeklődés növekedése.

• A fővárosi és nemzetközi turisztikai célú vízi közlekedés erősödése.

• Egyre intenzívebb a budapestiek hétvégi kiáramlása rekreációs céllal, ami jó lehetőséget

ad új desztinációk számára is.

Veszélyek

• A Budapestre érkező turizmus lecsökken, illetve megmarad a belvárosra irányuló "party-

turizmusnak".

• Az üzleti környezet következtében a borászatokban a nagykereskedelem, logisztikai válik

teljesen uralkodóvá.

• A "helyek" intenzív versenyében a kerület nem képes kellően vonzó attrakciókat,

"termékeket" fejleszteni, felkapott desztinációvá válni.

• A "nem kerületiek" számára továbbra is a hatsávos átvezető utakon való áthaladás és nem

célállomás marad a kerület.

32

II. FIATALOK

F. DEMOGRÁFIAI HELYZET

Korstruktúra, 2011

Budapest XXII. kerület

Forrás: KSH, Népszámlálás

A területi összehasonlítás a budapesti és a XXII. kerületi adatok által tehető meg. Tovább

árnyalja a képet, ha ezt a területi összehasonlítás két időpontban (2011, 2016) történik.

A 2011. évi fővárosi és a kerületi korstruktúra szinte teljes azonosságot mutat. Jellemző

eltérések:

• a 0-17 évesek aránya a teljes népességen belül a kerületben 17%, ugyanez a fővárosban

csak 15%, azaz a XXII. kerület népessége fiatalabb, mint Budapestté;

• a kerületi fiatalok magasabb aránya okán a 18-59 évesek aránya a kerületben 58%, míg a

fővárosban 59%, miközben a 60 év fölöttiek aránya is 1%-al kevesebb a kerületben, mint a

fővárosban;

33

Korstruktúra, 2016

Budapest XXII. kerület Forrás: KSH

A 2016. évi fővárosi és a kerületi korstruktúra is közel teljes azonosságot mutat. Jellemző

eltérések:

• a 0-17 évesek aránya a teljes népességen belül a kerületben 18%, ami egy százalékpontos

emelkedést mutat 2011-hez képest, ugyanekkor a fővárosban is egy százalékpontos

emelkedést volt, vagyis a fiatalok arányában nem történt a változás a vizsgált 5 évben,

megmaradt a kerület két százalékpontos előnye;

• a kerületi fiatalok magasabb aránya a 18-59 évesek arányában kompenzálódik, mert a

kerületben 55%-ra csökkent a 2011. évi 58%-ról, míg a fővárosban 59%-ról csökkent 57%-

ra;

• a 60 év fölöttiek aránya egyforma;

Összességében a 18 év alatti lakosság tekintetében a XXII. kerület fiatalabb képet mutat a

fővároshoz képest. Fontos, hogy a korstruktúra időbeni vizsgálata során, a területi

összehasonlításában mutatkozó azonosság a kerületi népesség 1,73%-os, a fővárosi népesség

0,64%-os növekedése mellett alakult ki. Tehát mind a főváros, mind a XXII. kerület népességének

növekedése következtében a korstruktúra valamelyest fiatalodást jelez.

Ugyanakkor jelen projekt keretében a 16-18, a 19-24 és a 25-35 évesek vizsgálata

előirányzott.

Fiatalok aránya, 2011

16-18 éves 19-24 éves 25-35 éves Összes

16-35 éves

Össz-

népesség

16-35 évesek

aránya

Budapest 45 556 107 444 308 620 461 620 1 694 900 27,24%

XXII. ker. 1 642 3 694 8 889 14 225 53 639 26,52%

Forrás: KSH, Népszámlálás

34

Fiatalok aránya, 2016

XXII. ker. 1 470 3 344 7 483 7 937 54 721 22,47%

Forrás: KEKKH személyiadat- és lakcímnyilvántartás

Budapest, 2011 XXII. kerület, 2011


XXII. kerület, 2016


A három vizsgált korcsoportos fiatalok (16-35 éves) aránya a teljes népességen belül:

• 2011-ben a XXII. kerületben valamelyest alacsonyabb volt a fiatalok aránya, mint

Budapesten;

• 2016-ra a kerületben több,mint 4%-al csökkent a fiatalok aránya, ami egyrészt az

össznépességben belüli tényleges számuk csökkenésével magyarázható, másrészt a

kerületi össznépesség növekedésével;

12%

27%61%

16-18

19-24

25-35

35

Összességében megállapítható, hogy a XXII. kerületben, a korábbi években tapasztalható és az

átlag körüli fiatalok arányát előidéző folyamatokban kedvezőtlen fordulat következett be 2014-

től. Ugyanakkor 0-18 éves korosztályt nézve a korstruktúra fiatalodást mutat, azon belül is

különösen a 6-13 éves korosztály esetében. Tehát a kerületre jellemző fiatalosság korábbi

folyamatok (2000-2010) eredménye, e tendencia megfordulni látszik.

A vizsgált, fiatal korcsoportokra vonatkozó megállapítások:

• a fenti megállapítást támasztja alá, hogy 2011-ben a 16-18 éves és 19-24 éves korosztály

aránya kettő, illetve három százalékponttal volt magasabb a kerületben, mint

Budapesten;

• eközben a 25-35 évesek aránya – értelemszerűen – 5%-al volt alacsonyabb a kerületben,

mint Budapesten,

• 2016-ban viszont már minden vizsgált korcsoportban csökkenés mutatkozott a kerületben,

hiszen a 16-18 évesek száma 10,48%-al, a 19-24 évesek száma 9,47% -al, míg a 25-35

évesek száma 15,82%-al csökkent;

• a kerületi korcsoportos belső arányok tekintetében 2011 és 2016 között csupán 1-1%

változás mutatkozik; A 16-18 évesek aránya változatlan marad, a 19-25 éveseké nőtt 1%-

al, míg a 25-35 éveseké csökkent 1%-al;

Természetes szaporodás a teljes kerületi lakosság körében

Időszak Élveszületések száma, fő Halálozások száma, fő Egyenleg

2011 477 576 -99

2015 441 607 -166


Az adatok azt mutatják, hogy a XXII. kerület esetében is az országos tendencia rajzolódik, azaz

természetes fogyásról lehet beszélni, mert a halálozások száma meghaladja az élveszületésekét.

Vándorlási motivációk a fiatalok körében

Egy fővárosi kerület esetében nem életszerű a tekintetben vándorlási motivációról beszélni –

főleg a fiataloknál -, hogy Budapesten belül épp melyik kerületbe költözik el, vagy honnan,

melyik másik kerületből költözik be valaki. Bár a kerületi lakosok erős identitástudattal

rendelkeznek, ragaszkodnak a hagyományokhoz, gyökereikhez, de ugyanakkor a tanulás, a

munkahely, vagy éppen a munkahely váltása alapvetően befolyásolja a vándorlási hajlandóságot.

Abban az értelemben tehát, ahogy például egy vidéki kisváros esetében lehet tetten érni egy

fiatal elvándorlását egy nagyvárosba, netán a Budapestre, a XXII. kerület esetében nem áll fenn.

Mindazonáltal a statisztikai adatok azt jelzik, hogy a fiatalok aránya csökken a kerületi

népességen belül, ami csak részben a természetes fogyás következménye, e mögött

nyilvánvalóan az elvándorlásnak is szerepe van. Ugyanakkor az elvándorlás célterületei – lévén a

36

XXII. kerület peremkerület - nem csupán a főváros más kerületeire korlátozódik, hanem az

agglomerációra is.

A vándorlási adatok a kerület teljes lakosságára vonatkoznak, így a vizsgált fiatal korosztályok

tekintetében nem áll rendelkezésre vándorlási adat. Mindazonáltal annak ismeretében, hogy a

lakossági mobilitás elsősorban a fiatalabb korosztályokra jellemző, a negatív vándorlási egyenleg

arra utal, hogy a fiatal korosztály esetében is a kerületből történő elvándorlás mutatkozik.

Vándorlási egyenleg a teljes kerületi lakosság körében

Időszak Belföldi állandó

odavándorlások száma

Belföldi állandó

elvándorlások száma Egyenleg

2011 703 764 -61

2015 754 880 -116


A XXII. kerület esetében mindkét vizsgált évben negatív vándorlási egyenleg volt. A statisztikai

adatgyűjtés a belföldi vándorlások tekintetében az állandó és ideiglenes vándorlás együttes

eseteit is számba veszi. A 2011-15 évek között 8440 fő vándorolt be a kerületbe, míg ugyanezen

öt évben összesen 8473 fő vándorolt el, azaz -33 fő a vándorlási különbözet. Fontos azonban az a

tendencia, hogy az utóbbi vizsgált két évben már jelentős elvándorlás mutatkozik, a 2011-13

évek pozitív bevándorlási adataival szemben.

Térbeli megoszlás (városi - vidéki)

A fiatalok esetében a térbeli megoszlás (városi - vidéki) egy fővárosi kerület esetében nem

releváns. A XXII. kerület, mint Budapest egyik külső kerülete jellemzően kertvárosias, családi

házas övezetekkel, melyekbe ékelődnek a lakótelepi területek. A humán és közszolgáltatások

tekintetében a kerület alapvetően városias jellemzőkkel bír.

37

G. MUNKAERŐPIAC ÉS MUNKANÉLKÜLISÉG

A nyilvántartott álláskeresők száma

Összesen,

fő

Tartós,

365 nap

fölötti,

fő

Járadék

típusú

ellátás,

fő

Segély

típusú

ellátás,

fő

Munka-

vállalási

korú

népesség,

fő*

Munka-

nélküliségi

ráta**,

%

Arány-

szám***

2016.nov. 633 259 105 84 35 861 1,77 0,44

2015.jan. 954 310 110 103 35 978 2,65 0,44

2013.jan. 1592 403 191 60 34 173 4,66 0,48

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat; http://nfsz.munka.hu/

* Munkavállalási korú népesség, fő - a KSH népszámlási ill. népességnyilvántartási adatai 2015.01.01-i

állapot szerint. (15-64 éves férfiak és 15-64 éves nők száma)

** Munkanélküliségi ráta - a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában

*** Arányszám - a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya

Munkanélküliségi ráta

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat; http://nfsz.munka.hu/

Az országos és fővárosi tendenciákhoz hasonlóan a XXII. kerületben is jelentősen csökkent a

munkanélküliség. A kerületi munkanélküliségi ráta még az igen alacsony budapesti adatnál is

kisebb, azaz e tekintetben a kerület kedvező foglalkoztatottsági jellemzőkkel rendelkezik.

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

2013.01.hó 2015.01.hó 2016.11.hó

XXII. Kerület

Budapest

38

A nyilvántartott álláskeresők száma végzettség szerint, 2010-2015 átlag


A kerületben nyilvántartott álláskeresők végzettség szerinti bontásából (2010-2015 évek átlaga)

jól látható, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők alacsony arányt képviselnek az egészből,

míg az általános iskolát ill. különböző középfokú iskolákat végzettek teszik ki az álláskeresők

több, mint háromnegyedét.

Az idősorok vizsgálatából az is kitűnik, hogy - az összes álláskereső számának csökkenésével - a

különböző végzettségeknél más-más a csökkenés mértéke, az alacsonyabb és a legmagasabb

végzettságűeknél kb.állandó a létszám, míg a technikumi, gimnáziumi és szakközépiskolat

végzettségűek esetében 2010 óta megfelelődött az álláskeresők száma.

A nyilvántartott álláskeresők száma a projektben érintett korosztályokban, 2010-2015 átlag


Az alacsony munkanélküliségi rátának megfelelően a 21-35 közötti álláskeresők száma mindössze

bő háromszáz fő, ráadásul erőteljes a csökkenés mindhárom korcsoportban. Míg a teles, 21-35

közötti álláskeresők száma 2010-ben 457 fő volt, 2015-ben ez a szám mindössze 160 fő. A

104

110

137

A 21-25 éves nyilvántartott álláskeresők száma (fő)



17

247

210

38

460

87

69

Általános iskola 8 osztályánál kevesebb

Általános iskolai végzettségű

Szakmunkás végzettségű

Szakiskolai végzettségű

Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű

Főiskolai végzettségű

Egyetemi végzettségű

39

kerületi muunkaadók tehát munkaerőigényük kielégítésére jelentősebb létszámú és képzettebb

jelenleg álláskereső státuszú népességre nem számíthatnak, a keresést a kerület határain túlra is

szükséges kiterjeszteni.

H. SWOT II. - FIATALOK

BELSŐ TÉNYEZŐK:

Erősségek

• A munkanélküliség a fiatal népesség körében is jelentősen csökkent.

• A munkanélküliség a középfokú és szakmai végzettséggek rendelkezők körében csökkent a

legnagyobb mértékben.

• Azönkormányzat törekvése a helyi fiatalság számára tartalmas, a kulturálisörökséghez is

kapcsolódó programkínálat kialakítása.

• Országos összehasonlításban a kerületiek képzettségi szintje magasnak mondható.

• A fiatalok számára a kerületben a borászathoz kapcsolódó középszintű képzőhely és

tangazdaság áll rendelkezésre.

Gyengeségek

• Budapesten belül a kerületi képzettségi szint közepes.

• Kevés a fiataloknak szóló helyi programlehetőség, rendezvény, esemény, helyszín.

• A budapesti munkaerőpiac fővárosi szintű, a kerületi gazdaság és a kerületi fiatalok

kapcsolódása így alig értelmezhető.

• A helyi fiatalok kapcsolódása - üzleti, munkaerő stb. - a borászathoz, helyi

hagyományokhoz alacsony szintű.

• A borászati hagyományhoz való kapcsolódás nem igazán vonzó pályakezdő perspektíva a

helyi fiatalok számára.

• Alacsony létszámú és képzettségi a munkanélküliségből rendelkezésre álló potenciális

fiatal munkaerőkínálat.

KÜLSŐ TÉNYEZŐK

Lehetőségek

• A minőségi borászat, borkészítés iránti nemzetközi érdeklődés növekvő,ami helyi

perspektívát jelenthet a fiatalok számára is.

• A borturizmus forgalmának növekedése és elterjedése a fiatalabb generációkban új

piacokat és lehetőségeket teremt Budafok számára is.

40

Veszélyek

• A helyi kulturális örökségre épülő gazdaság munkaerő utánpótlása kerületi forrásokból

nem lesz biztosítható, azt külső munkaerő bevonása fogja majd fedezni.

• Az elégtelen tanulószám utánpótlás miatt megszűnhet a helyi borászati képzés.

41

2. RÉSZ: IGÉNYFELMÉRÉS

I. AZ INFORMÁCIÓSZERZÉS MÓDSZERTANÁNAK ÉS FELDOLGOZÁSÁNAK

BEMUTATÁSA

Az alábbiakban bemutatásra kerülnek a Budafok-Tétény YouInHerit Projekt Területi Status Quo

Elemzés (RSQA) során történő helyi adat- és információgyűjtés csatornái, és az adatok

feldolgozásának, a tanulmányban történő felhasználásának és beépülésének módjai.

I. STATISZTIKAI ÉS EGYÉB ADATOK

• Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa - Tájékoztatási adatbázis.9

Statisztikai adatgyűjtés, az adatok feldolgozása, grafikus megjelenítése és

értelmezése, következtetések levonása, amelyek elsősorban az I. Rész Megalapozó

tanulmányban kerültek megjelenítésre és a SWOT elemzések egyik adatszintű

bázisát adják.

• Helyi (önkormányzati) adatszolgáltatás. A központi adatbázisokból nem elérhető,

önkormányzati szinten vezetett vagy hozzáférhető adatok begyűjtése (pl. helyi

rendezvények forgalmi adatai, helyi projektek és fejlesztések,

tervekmunkaerőpiac, szálláshelyek stb.), elemzése, értékelése, elsősorban az I.

Rész Megalapozó tanulmányban, és szintén a SWOT elemzések adatszintű bázisát

képezik.

• Szakirodalom, helyi releváns dokumentumok másodelemzése.Mind a

Megalapozó tanulmány, mind a SWOT analízis és a stratégiai célrendszer, illetve a

GAP-analízis vonatkozásában kiemelt fontosságúa főbb megállapítások és célok

megjelenítése, és a GAP-analízisben meghatározott YouInHerit célrendszer

illeszkedése a meglévő dokumentumokban foglalt helyi célokkal.

Releváns másodelemzett dokumetumok listája:

- Budafok-Tétény, Budapest XXII. kerületi Önkormányzatának Gazdasági

Programja 2015-2020;

- Településfejlesztési Koncepció, Budapest XXII. kerület, Budafok-Tétény, 2015;

- Integrált Településfejlesztési Sratégia (ITS) XXII. kerület, Budafok-Tétény,

2015;

- Budafok-Tétény, Budapest XXII. Kerületének Turizmusfejlesztési koncepciója,

2008;

- Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál 2016 - alapstatisztikák, szöveges értékelés;

9http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/

42

- A XXII. kerületi ifjúság helyzete és világképe - Kutatási jelentés a kerületben

elvégzett 2016. októberi-novemberi közvélemény-kutatás alapján (Corvinus

Egyetem);

- Egyéb helyi tanulmányok és tervek, pl. Kárpát-medencei Borászati Központ -

Előzetes hasznosítási elképzelés; A Budafoki Oroszlános Udvar Hasznosítási

Programja - Elő-Megvalósíthatósági Tanulmány, 2008; stb.;

- Regionális és Budapest fővárosi szintű fejlesztési tervek, dokumentumok, pl.:

Budapest 2030 Hosszú Távú Városfejlesztési Koncepció, 2013; Budapest

Területfejlesztési Koncepciója, 2014; Budapest Integrált Településfejlesztési

Stratégia 2020 (ITS), 2016; stb.

• Internetes adatgyűjtés, egyéb média. Internetes oldalakon és a helyi médiában

föllelhető releváns információk (pl. vendéglátóhelyek, pincészetek, kulturális

örökségi helyszínek, oktatási és kulturális intézmények, helyi rendezvények stb.)

összegyűjtése, elemzése, értékelése.

• Saját adatgyűjtés - helyszínbejárás, fotódokumentáció készítése, helyszíni

tapasztalatok rögzítése, elemzése, megjelenítése a tanulmányban - Megalapozó

tanulmány, GAP-analízis.

II. INTERJÚK, MEGBESZÉLÉSEK

• Személyes interjúk. A kerület releváns szereplőivel (helyi döntéshozók,

szakértők, vállalkozások, civil szervezetek, oktatási-kulturális intézmények stb.)

történő interjúk és megbeszélések, ezen feldolgozása, értékelése, a helyi

vélemények, igények, célok, tervek megjelenítése a Megalapozó tanulmányban, a

SWOT-analízisben és a GAP-analízisben.

Személyes interjúkban részt vevő személyek listája:

- Karsay Ferenc - polgármester, XXII. kerület Önkormányzata

- Szepesfalvy Anna - alpolgármester, XXII. Kerület Önkormányzata

- Németh Zoltán - alpolgármester, XXII. Kerület Önkormányzata

- Zugmann Péter - alpolgármester, XXII. Kerület Önkormányzata

- Kocsondi György - képviselő, a Vállakozásfejlesztési és Turisztikai bizottság

elnöke

- Gadácsi Miklós - kabinetvezető

- Wintsche-Mikesch Viktor - projektfelelős, XXII. Kerület Önkormányzata

- Mátyus Imre - tanár, gyakorlati oktatásvezető, projekt felelős, Soós István

Borászati Szakképző Iskola

- Lics Judit - tulajdonos, ügyvezető, Lics Pincészet

- Békési Imre - tulajdonos, ügyvezető, Záborszky Pince, Borkatakomba

43

- Lőrik Tamás - termékmenedzser, Törley Pezsgőpincészet

- Scheer Balázs - ifjúsági programszervező, Frizbi egyesület

• Fókuszcsoportos megbeszélések, stakeholder találkozók. A helyi adatgyűjtés

során több alkalommal került sor többszereplős megbeszélésekre, ezek közül

kiemelkedik a január végén nagy érdeklődés mellett megtartott sikeres

Stakeholder ülés. Az ülésen elhangzott vélemények, javaslatok, észrevételek

szintén felhasználásra kerültek a tanulmányban.A 2017.01.26-i Stakeholder ülés

emlékeztetőjét lásd az 1. sz. mellékletben!

II. KÉRDŐÍV

• YouInHerit célcsoportos kérdőív. A tanulmány 2. rész Igényfelmérés fejezetéhez

kapcsolódóan megtörtént a projekt célcsoportjainak körében a kérdőíves

felmérés. A kérdőíves adatfelvétel csatornái az alábbiak voltak:

- Internet alapú (Google) kérdőív, ennek meghirdetése, terjesztése helyi

információs csatornákon, önkormányzati weboldalon keresztül;

- A kérdőív papír alapú és internetes terjesztése helyi oktatási és kulturális

intézményekben;

- A kérdőív papír alapú és internetes terjesztése helyi civil társadalom

szervezetein keresztül;

- A kérdőív papír alapú terjesztése fiatalok számára szervezett rendezvényeken,

összejöveteleken.

A kérdőívet a 2. sz. mellékletben lehet megtekinteni!

A kérdőíves felmérés alapja 149 db kitöltött kérdőív a megcélzott 14-35 közötti korosztály

részéről: 94 db internet alapú és 55 db papír alapú kérdőív, amely mennyiség megfelel a

YouInHerit metodika kitűzött módszertani elvárásának.

A kitöltők közül 80 fő volt nő és 69 fő férfi. A 14-18 év közötti korosztályból 21 fő, a 19-24 év

közöttiekből 39 fő, a 25-35 év közöttiekből 89 fő töltötte ki a kérdőívet - ez jól mutatja az

"idősebb fiatalok" fokozott érdeklődését a YouInHerit témája iránt.

44

A YouInHerit kérdőívet kitöltők megoszlása nemek és korcsoportok szerint (2017)

A kitöltők legnagyobb része, 39,7%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel (60 fő), ha abból

indulunk ki, hogy ők csak a 25 év fölötti korosztályhoz tartozhattak, akkor ezen leginkább

reprezentáns kitöltő korcsoport 67,4%-a felsőfokú végzettségű. Általános iskolai végzettséggel a

kitöltők 17,9%-a rendelkezett, tehát a 14,1%-nyi 14-18 éves korcsoporti arányt csak minimális

mértékben haladta meg ez az érték.

A kitöltők több, mint 3/4-e budapesti, 56,4%-a XXII. kerületi lakos volt, 10,7%-uk pedig a

környező agglomerációs településeken él.

Közel felük (46,3%) tartozott a pályakezdő-munkavállaló kategóriába, ami ezen réteg kiemelt

érdeklődését mutatja a téma iránt. A középiskolások (16,1%) és a felsőfokú képzésben tanulók

(15,4%) pedik együtt további csaknem egyharmadot tesznek ki a kitöltők közül.

A YouInHerit kérdőívet kitöltők megoszlása iskolai végzettség és lakóhely szerint (2017)

45

A YouInHerit kérdőívet kitöltők megoszlása a kitöltők aktuális aktuális tevékenysége szerint

(2017)

II. A FIATALOK VÉLEMÉNYÉNEK, ATTITŰDJEINEK BEMUTATÁSA A HELYI

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG "FOGYASZTÓIKÉNT"

Jelen fejezet a YouInHerit kérdőív 6-12. számú kérdéseire adott válaszok összesítésén és

feldolgozásán alapul.

A YouInHerit kérdőívet kitöltők szabadidős preferenciái (2017)

A szabadidős tevékenységek között a sportolás, kirándulás jellegű tevékenységek kiemelkedően

vezetnek és - örvendetes módon - a második helyezett TV/internet/videójáték kategóriát is

előzik. A kulturális örökséghez, hagyományokhoz kötődő tevékenységek ugyanakkor az utolsó

előtti helyen állnak, az olvasás vagy a kreatív tevékenységek is megelőzik. Mindebből két, a

projektben releváns következtetés vonható le:

46

• a fiatalokat elsősorban a sportoláson és kiránduláson - aktív programokon -

keresztül lehet megszólítani, illetve

• a helyi kultúra, hagyományok megismertetése terén jelentős hiányosságok és

ebből adódó feladatok vannak: vonzó programok, attrakciók szervezése, a fiatalok

bevonása stb.

A YouInHerit kérdőívet kitöltők körében a helyi kulturális örökség (bal oldali grafikon) és a helyi

hagyományos szakmák (borászat, pezsgőkészítés - jobb oldali grafikon) iránti érdeklődés szintje

(2017)

A válaszadók érdeklődése a helyi kulturális örökség és a hagyományos szakmák iránt viszonylag

magas (nagyon érdekel: 34,9% és 36,2%, közepesen érdekel: 42,3% és 33,6%), az egyáltalán nem

érdekel kategória alig kimutatható. Ez persze adódik abból is, hogy eleve az érdeklődőbbek

töltik ki a kérdőíveket, illetve ellentmond a szabadidős preferenciáknak, de legalább a kérdés

direkt feltétele esetén nem tűnik elutasítottnak.

A YouInHerit kérdőívet kitöltők viszonyulása és informáltsága a helyi kulturális örökségi

helyszínekhez (bal oldali grafikon) és a kulturális örökséghez kapcsolódó hagyományos

szakmákhoz - különös tekintettel a helyi borászatok, pincészetek, pezsgőkészítés, Rozárium

témakörökben - (jobb oldali grafikon) kapcsolódóan (2017)

47

Az első grafikonon a helyi kulturális örökségi helyszínek, múzeumok, kiállítások, események

látogatására adott válaszok megoszlása látható, ami igen pozitív képet fest ezen helyszínekhez

való lakossági viszonyulásról: 71,8%-a a válaszadóknak volt már ilyen helyszínen és tervez

további látogatást, 12,1% pedig rendszeres látogatója ezen helyeknek - a két pozitív viszonyulás

együtt 83,9%, igen magas arány. Akik jártak már ilyen helyen, de többet nem mennének, 9,4%-ot

képviselnek (valamiért csalódottak), a teljes elutasítottság mindössze 6,7%-os (érdektelenek).

A második grafikon még konkrétabban a kulturális örökséghez kapcsolódó hagyományos szakmák

ismertségét mutatja. Az ismertség szintje igen magas, 91,9%-os, azok aránya pedig, akik jártak

is már ilyen helyszínen (borászatban, pincében, a Rozáriumban) 73,2%, ami szintén jó értéknek

mondható.

A YouInHerit kérdőívet kitöltők által megnevezett, kulturális örökség hasznosítására alapozó

helyszín, esemény értékelése (2017)

A kérdéskör részeként a megjelölt helyszínek, események

48

A kérdőívet kitöltők leginkább a Budafoki Bor- és Pezsgőfesztivált nevezték meg (másodsorban a

Törleyt), így az értékelések zöme erről szól. A "kiváló" értékelés egyik szempontból sem kapta

meg a legtöbb szavazatot. Az elérhetőség, a technikai háttér, a személyzet és a programkínálat

kategóriákban egyaránt a "jó" mutatja a legmagasabb arányt, ebből is kiemelkedik a hangulat

kategória 73-mal. A legmagasabb 41 db "kiváló" értékelést a programkínálat kategória érte el. A

válaszadók tehát a hangulattal és a programkínálattalvoltak leginkább elégedettek.

A szolgáltatások leginkább "közepes" szintet értek el (53), és a "kiváló" minősítést is itt adták a

legkevesebben (19) - ez tehát a legkritikusabb szempont. Örvendetes, hogy azok aránya, akik

a"borzalmas" vagy "nem túl jó" kategóriákat jelölték bármely kategóriában is,igen alacsony.

Szükséges-e a válaszadók szerint a fenti esemény javítása a megadott szempontokban? (2017)

A kérdőíves kérdés az értékelt esemény javítására vonatkozott. A válaszadók igazából egyik

megadott lehetőség esetében sem gondolták azt magasabb arányban,hogy javítani kellene rajta,

még a szolgáltatások esetében sem.

A válaszadók által adott javítási javaslatok:

Elérhetőség:

• több parkolóhely kialakítása

• több közvetlen tömegközlekedési járat

• menetrendszerinti járat a plázához, internetes hirdetések, közösségi oldalakon történő

terjesztés

Hangulat:

• ráerősíteni a helyi adottságokra

• központi helyen lévő vendéglátó egység

• színesebb épületek, padok, sörterasz, fák

Technikai háttér:

• projektoros kivetítő, borral kapcsolatos filmek

49

• több interaktív program

Szolgáltatások:

• több büfé, önkiszolgáló étterem

• helyi borászati és kézműves termékek

• szabályok, előírások betartása

Személyzet:

• igényesebb, precízebb kiszolgálás

• ne csak kiszolgálók dolgozzanak, hanem szakmailag felkészült, borértő emberek is

• szakmailag felkészültebb kiszolgálók

Programkínálat:

• több interaktív program, szakmai bemutatók, ismertetők

• több rendezvény, bemutató, bortúra kellene

III. A FIATALOK VÉLEMÉNYÉNEK, ATTITŰDJEINEK BEMUTATÁSA A HELYI

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGGEL KAPCSOLATOS POTENCIÁLIS

MUNKAVÁLLALÓKÉNT / VÁLLALKOZÓKÉNT

A YouInHerit kérdőívet kitöltők ismereteinek forrása (bal oldali grafikon) és az információk

hozzáférhetősége (jobb oldali grafikon) a hely kulturális örökségével és hagyományos szakmáival

kapcsolatos információk tekintetében (2017)

Az információnyerés fő forrása a válaszadók szerint elsősorban a család (35,2%), a média (27,3%)

és az iskola (21%). A kiadványok, helyi újság ezen szerepe elenyésző. Az információkhoz való

hozzáférés tekintetében jelentős probléma rajzolódik ki: a válaszadók 50,3%-a szerint csak

speciális érdeklődéssel érhetők el, és további 32,2% szerint közepesen nehéz a hozzáférés,

mindössze 14,1% ítélte jónak a témához kapcsolódó információk hozzáférhetőségét.

50

A YouInHerit kérdőívet kitöltők hozzáállása a hely kulturális örökségével és hagyományos

szakmáival kapcsolatos munkavállalásra vonatkozóan (2017)

A hagyományos szakmákban való elhelyezkedés megítélésében a válaszadók viszonylag

optimisták: 23%-uk szerint ugyan ez teljességgel lehetetlen, 69,6% szerint azonban lehetséges,

bár csak 7,4% ítélte nagyon is lehetségesnek. A megcélzott pozíció tekintetében nincsenek

nagyságrendi eltérések, kiemelkedik a rendezvényszervező/animátor (29,5%) és a kreatív

munkatárs (28,8%) - ebben nyilván szerepet játszik a válaszadók magasabb iskolai végzettségi

szintje is.

A YouInHerit kérdőívet kitöltők értékelése a helyi kulturális örökségre és hagyományos

szakmákra épülő üzleti/vállalkozói lehetőségekkel kapcsolatosan (2017)

A válaszadók e tekintetben kifejezetten optimisták.Mindössze 1,3%-uk nem lát benne semmiféle

lehetőséget, a többség, 57,77% pedig sok lehetőséget lát benne. Amennyiben a kapcsolódás

esélyéről szól a kérdés (jobb oldali grafikon), már mérsékeltebb az optimizmus: komoly esélyt

csak 16,3% ad, igaz, 74,88% szerint elképzelhető a kapcsolódás, míg csupán 8,8% látja

teljességgel lehetetlennek a helyzetet.

51

A YouInHerit kérdőívet kitöltők megítélése az üzleti jellegű kapcsolódás preferált formáiról a

helyi kulturális örökségre és hagyományos szakmákra épülő üzleti vállalkozás esetében (2017)

A fenti megoszlás szerint fizikai dolgozóként a válaszadók elenyésző száma (4,9%) kívánna részt

vállalni: leginkább kreatív munkatársként vagy vezetőként (de más vállalkozásában) (35,2%), de

viszonylag magas az önfoglalkoztatók aránya is (25,4%).

A YouInHerit kérdőívet kitöltők érdeklődése (bal oldali grafikon) és ismeretei (jobb oldali

grafikon) a hagyományos szakmákkal kapcsolatos tudás és ismeretek megszerzésére vonatkozóan

(2017)

A fentebbi grafikonokban megjelenő viszonylag optimista képet némiképp rontja a helyi

szakmákkal kapcsolatos tudás megszerzéséhez való viszonyulás. A válaszadóknak 23,5%-a adott

nagyon érdekel választ, a többséget csak közepesen (43%), vagy egyáltalán nem érdekli (33,6%) a

hagyományos szakmákban való elhelyezkedéshez szükséges szakismeretek megszerzése - kérdés,

ennek hiányában hogyan képzelik a válaszadók az elhelyezkedést? A válaszadók 51%-a nem is

tudja, hol férhetne hozzá ezen ismeretekhez, hol szerezhetne az elhelyezkedéshez szükséges

szaktudást.

52

A YouInHerit kérdőívet kitöltők informáltsága arra vonatkozóan, hogy hol kaphat támogatást a

helyi hagyományos szakmákhoz kapcsolódó saját vállalkozás beindításához (2017)

A válaszadók 83,6%-ának nincs elképzelése arról, hogy hogyan kaphatna támogatást, honnan

jutna információhoz abban az esetben, ha a hagyományos szakmákhoz kapcsolódó saját

vállalkozás beindításában gondolkodna. Mivel a kezdeti alapinformációkkal való ellátottaág

alapvető egy induló vállalkozás esetében, sokak számára ez az információhiány magának a

vállalkozásnak a beindítását korlátozza.

Helyi művészek alkotásait bemutató gyűjtemény (kerámiák, festmények, stb.) létrehozása

esetén a javasolt helyszín (2017)

A válaszadók csaknem háromnegyede (72,1%) Budafok városrészben látna szívenes egy művészeti

bemutató gyűjteményt.

53

IV. A FIATALOK RÉSZÉRŐL JELENTKEZŐ, A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGGEL

KAPCSOLATOS HELYI VÉLEMÉNYEK, IGÉNYEK, ELVÁRÁSOK, JAVASLATOK

ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA - A GAP ANALÍZIS "IGÉNY" OLDALA

Az előző fejezetekben található részletes kérdőív kiértékelés alapján az alábbi összefoglaló

megállapítások kerültek megfogalmazásra a kérdőívet kitöltő helyi fiatalok kulturális örökséghez

és helyi hagyományos szakmákhoz való viszonyulása tekintetében:

• Jellemzően az "idősebb fiatalokat"(24-35 évesek) lényegesen jobban érdekli a téma,

sokkal nagyobb a válaszadói hajlandóságuk - ehhez a témához valószínűleg szükséges

egyfajta érettség. Ugyanakkor ők nagyrészt már túl vannak a pályaválasztáson.

• A kulturális örökségi helyszínekhez való pozitív viszonyulás magas szintű, erre lehet

közösségi szinten építeni, azt erősíteni, fokozni.

• A helyi hagyományos szakmák és mesterségek ismertsége igen magas, a konkrét kerületi

helyszínek látogatottsága szintén.

• Kulturális örökségi helyszínek, események értékelése: a válaszadók döntően a jó

kategóriában értékelték az eseményeket. A leginkább elégedettek a hangulattal és a

programkínálattal, a legkevésbé a szolgáltatásokkal. Látható tehát a kitöltők részéről

egyfajta elégedettség, érzékelhető a minőség javulása, a kínálat színesedése, de a kiváló

értékelés magasabb arányának eléréséhez még teljesíteni kell, "van hova fejlődni".

• A hagyományos szakmákkal kapcsolatos információk döntően a családból, a médiából és

az iskolából származnak. A helyi hagyományos szakmákra vonatkozó információk

hozzáférhetősége alapvetően rossz - e téren internetes úton viszonylag egyszerűen, de

nagyon hatékonyan lehet segíteni.

• A hagyományos szakmákhoz való munkavállalói kapcsolódás tekintetében mérsékelten

optimisták a válaszadók.

• A hagyományos szakmákhoz való üzleti kapcsolódás tekintetében kifejezetten optimisták

a válaszadók.

• A hagyományos szakmákhoz kapcsolódó tudás megszerzésére vonatkozó hajlandóság

szintje ugyanakkor alacsony, a szakismeretek elérhetőségére vonatkozó meglévő

információk szintje közepes.

• A helyi szakmákhoz való üzleti kapcsolódási lehetőségekhez szükséges ismeretekhez,

információkhoz (az adott piac ismerete, vállalkozói ismeretek) való hozzáférés, a

támogatás lehetőségének ismertsége nagyon alacsony szintű.

54

3. RÉSZ: GAP-ANALÍZIS - BUDAFOK-TÉTÉNY KULTURÁLIS

ÖRÖKSÉG HASZNOSÍTÁSA

Az üzleti és marketingtervezés, illetve egyre gyakrabban a város- és térségtervezés során is

gyakorta használt modell az ún. Gap-analízis, más néven rés elemzés. A módszer lényegében a

jelenlegi helyzet és a jövőbeli célállapot különbségét hasonlítja össze, és az eltérés

kiküszöbölésére próbál megoldásokkal szolgálni. Az analízisnek nem része a problémamegoldás,

csupán a vizsgálat.10

Jelen GAP-analízis célja, hogy Budafok-Tétény kulturális örökségének a helyi fiatalok

bevonásával történő hasznosítása érdekében definiálja a tanulmányban bemutatott, már

meglévő adottságok (1. Rész - Megalapozó tanulmány) és a feltárt helyi igények és szükségletek

(2. Rész - Kérdőíves felmérés) közötti eltéréseket, hiányosságokat. Ezek ismeretében pedig olyan

beavatkozási javaslatokat határozzon meg, amelyek a kulturális örökség hasznosítással

kapcsolatos célok megvalósítását szolgálják és egyúttal megfelelnek a helyi elvárásoknak és

igényeknek is.

A jelenlegi állapot és a jövőbeni igények közötti rés feltárása érdekében szükséges a kulturális

örökség hasznosítással kapcsolatos célrendszer meghatározása, az egyes célokhoz kapcsolódó

helyzet, adottságok és problémák tematikus definiálása.

A célrendszerben megjelennek Budafok-Tétény helyi közép- és hosszú távú kerület- és

gazdaságfejlesztési céljai, továbbá a helyi lakossági és vállalkozói igények.

10 Forrás: Kockázatmenedzsment gyakorlat, 2014 (Som Zoltán, Nemzeti Közszolgálati Egyetem)

55

1. Budafok-Tétény kulturális örökség hasznosítás JÖVŐKÉP és

CÉLRENDSZER (YouInHerit projekt)

Mottó: a turisták csak azt a helyet tudják szeretni, ahol érződik a helyiek lakóhely-szeretete.

Helyi igények és szükségletek összefoglalása

Lakossági igények (fiatalok):

• A helyi közösségi, kulturális és rekreációs programkínálat és rendezvények (elsősorban

zenei koncertek) körének színesebbé, gazdagabbá, diverzifikáltabbá válása, színvonaluk

általános emelkedése, a szolgáltatások szintjének javulása.

• A helyi kulturális örökségre épülő gazdasághoz kapcsolódás új, modern, magasabb tudás-

és kompetenciaszintet igénylő csatornáinak kialakítása, támogatása (adminisztráció,

kreatív munkakörök, menedzsment stb.).

• A helyi civil társadalom intenzívebb és rendszeresebb bevonása a kerület életébe.

• A kerület közösségi tereinek megújulása: vonzó belváros, korzó, parkos, felújított és

újragondolt közösségi terek.

• A helyi kulturális örökséghez való kapcsolódási lehetőségekre, módokra, az ehhez

szükséges támogatásra és ismeretekre vonatkozó információk elérhetőségének javulása.

Vállalkozói igények

• A helyi értékek, vonzerők, kínálat intenzívebb marketingje, ismertségének növelése.

• A helyben képzett, borászathoz kötődő fiatalság alkalmassági szintjének (szaktudás,

kompetenciák, motiváció) emelkedése.

• Vonzóbb, korzó jellegű közterületek a kerületrészi központokban kulturális kínálattal.

• A kereslet növelése: közösségi eszközök és platformok intenzívebb alkalmazása a

vendégforgalom növelésére, az érdeklődés felkeltésére (pl. médiaszereplések,

településmarketing, közösségi közlekedés javítása stb.).

• A pincék tehergépjárművel történő megközelíthetőségének biztosítása.

Jövőkép:

Budafok-Tétény a helyi bor- és pezsgőkultúrára és hagyományokra építve, a kerületi fiatalok

aktív bekapcsolódásával és közreműködésével Budapest nemzetközileg ismert, népszerű

turisztikai desztinációjává válik, örökségi helyszínei egyben a helyben lakók kulturális és

szabadidős programhelyszíneiként válnak egyre népszerűbbé.

A YouInHerit projekt helyi kulturális örökség hasznosítását és a fiatalok bekapcsolását célzó

törekvései a fenti helyi JÖVŐKÉP-ben tükröződnek vissza és magukban foglalják a helyi közösség

56

és a gazdasági élet igényeit, szükségleteit. Ezek részletes kifejtése az alábbi célkitűzésekben

jelenik meg.

YouInHerit Budafok-Tétény fejlesztési célok:

1. Budafok központja a kerület valódi agórája, találkozóhelye, kulturális központja lesz,

jelentős részben a helyi keresletre épülő vendéglátással, nyitott pincékkel.

2. Budafok-Tétény kulturális örökségi helyszíneinek hasznosítása és fejlesztése révén a

Budapestre irányuló tágabb hazai és nemzetközi turizmus számára is népszerű kiegészítő,

önálló identitással és egyedi karakterisztikával büszkélkedő, trendi programhelyszínné,

"Budapest Bornegyedévé" válik.

3. Budafok és Tétény kulturális-közösségi élete pezsgőbbé, színesebbé és mind a helyi

lakosság, mind a turizmus számára vonzóbbá válik.

4. A helyi fiatalok mind nagyobb arányban és növekvő hozzáadott értékkel kapcsolódnak a

szőlészet-borászat, valamint az erre épülő vendéglátás és egyéb szolgáltatások, mint a

helyi hagyományokra épülő gazdaság kínálta lehetőségekhez.

5. A helyi vállalkozások a kulturális örökségre épülő gazdaságban rejlő lehetőségeket

hasznosítva sikeresen bővítik tevékenységeiket és érnek el növekvő üzleti eredményt.

2. GAP-ANALÍZIS

A következőkben a célrendszer és a GAPanalízis kerülnek bemutatásra áttekintető, táblázatos

formában. Minden célterület esetében rövid összefoglalásra kerül az adott témakörhöz a

Megalapozó tanulmányban bemutatott helyzet, valamint a Kérdőíves felmérés vonatkozó, főbb

megállapításai. A hiányosságok feltárása, a meglévő és az elérni kívánt állapot közötti rés precíz

definiálása vezet el a szükséges beavatkozások, fejlesztési szükségletek meghatározásához.

Az itt azonosított, konszenzusos beavatkozási javaslatok egyben a jelen projekt keretében

kidolgozásra kerülő regionális akcióterv jól megalapozott kiindulópontjaként szolgálnak.

57

Fejlesztési cél:

1. Budafok központja a kerület valódi agórája, találkozóhelye, kulturális

központja lesz, jelentős részben a helyi keresletre épülő vendéglátással,

nyitott pincékkel.

Helyzet (problem definition):

A kerület két fő központja közül Nagytétény

városközpontja felújításra került,

ugyanakkor Budafok városközpontja - bár

történtek jelentősebb városrehabilitációs

fejlesztések, pl. Szomszédok Piaca - még

jelentős megújításra vár.

A 70-es-80-as években épített panel

lakóépületekkel jelentősen megtörték a

városrész korábbi, hagyományos arculatát,

és máig nem valósult meg ezen épületek,

illetve a környező utcák, közterületek

rehabilitációja.

A Kossuth Lajos utca - Magdolna utca

térségében még megtalálható a korábbi

városi arculat, ám ennek mai állapota

viszonylag leromlott, a Kossuth Lajos utca

jelentős tranzitforgalmat bonyolít. Ugyanitt

található az értékes Oroszlános Udvar,

amely a Budafoki Bor- és Pezsgőfesztivál

központi színhelye, tartós funkciója

azonban máig nincs. A területhez

kapcsolódó Törley épületegyüttes és a

Látogatóközpont környezete is felújításra

szorul.

A fentiek miatt jelenlegi állapotában a

budafoki városközpont nem képes betölteni

a lakossági és turisztikai igényeket is

kielégítő városközponti funkcióját.

GAP (problem fields):

• A budafoki városközpont

közterületeinek, épületeinek

állapota nem felel meg a kor azon

igényeinek, ami egy vonzó, a helyi

lakók számára is kedvelt központtal

szemben elvárható.

• Hiányoznak a sétálóutca jellegű

részek, utcabútorokkal, szökőkúttal,

kisebb-nagyobb ideiglenes és állandó

rendezvényhelyszínekkel,

parkosítással.

• Nincs a központban egy átmenő

gépjárműforgalom kizárásával és a

behajtás korlátozásával védett

magterület, ahol az igazi belvárosi

funkciók kialakíthatók.

• A helyi lakossági identitás, a

lokálpatriotizmus, így a kulturális

örökséghez való viszonyulásnak is

fontos eleme, hogy legyen a

településnek hangulatos, vonzó

belvárosa, ami agóraként,

találkozóhelyként működhet - ennek

hiányában nincs meg a

vendéglátóhelyek, pincék helyi

stabil vendégköre, holott e nélkül

csak a turizmusra alapozva nem

képesek működni.

• Az Oroszlános Udvar tartós

hasznosítása máig nem valósult meg.

58

Javasolt beavatkozások, fejlesztési szükségletek:

A borászat-kulturális örökség budafoki központi magterületének kialakítása

vállalkozók bevonásával Budafok belvárosában, az Oroszlános Udvar

hasznosításával.

A frekventált, turisztikailag is kiajánlott központi városi területen városközpont-

rehabilitáció megvalósítása, a központ funkcionális és városképi megújítása:

csillapított forgalmú, vonzó kialakítású, hangulatos belvárosi környezet

létrehozása.

A helyi vendégkör kialakulása érdekében a helyi közösségek támogatása, kulturális

rendezvények gazdagítása.

A kiülős helyek, kerthelyiségek létrehozásának, működtetésének támogatása.

59

Fejlesztési cél:

2. Budafok-Tétény kulturális örökség helyszíneinek hasznosítása és fejlesztése

révén a Budapestre irányuló tágabb hazai és nemzetközi turizmus számára is

népszerű kiegészítő, önálló identitással és egyedi karakterisztikával

büszkélkedő, trendi programhelyszínné, "Budapest Bornegyedévé" válik.


A "régi Budafok" a Monarchia idején valóban

a bécsi Grinzing-hez hasonló megjelenéssel

és funkcióval működött, ám ezen funkció

mára teljesen megszűnt, a hajdani

boréttermek helyén ma nagyrészt

ipartelepek találhatók. A borászati örökség

hasznosítása ma a borlogisztika és-

palackozás területén, illetve a szervezett

vendéglátásban merül ki. A budafoki

"turisták" nagy része a környező budapesti

kerületekből és településekről kerül ki,

illetve szervezetten, a pincészetek

rendezvényére érkezik külföldről (pl.

Törley, Borváros, Lics Pincészet stb.).

Nyitott pincék, rendszeres, nyitva tartási

idő szerint működő, professzionálisan

vendégfogadásra, bejelentés nélküli

borkóstolásra berendezkedett, minőségi

pincészet gyakorlatilag nincs.

A pincészetek nem koncentrálódnak

egyfajta "bornegyedként", pincesorként,

hanem szétszórtan találhatók a budafoki

dombokon és a Borhegyen, ami mind

logisztikai, mind vonzerő szempontból

kedvezőtlen. Budafok városközpontja mint

turisztikai attrakció jelen állapotában nem

alkalmas a turisták fogadására,

idevonzására.


• Budafok meglévő és potenciális

turisztikai értékeinek ismertsége

minden szinten - kerületi, országos,

nemzetközi - alacsony.

• Nincs magterülete, vonzó és

koncentrált központja a helyi

turizmus fogadásának.

• Nincsenek rendszeresen nyitva tartó

pincék, minőségi borkótolási

helyszínek.

• A szervezett vendéglátóturizmust

bonyolító pincészetek vendégköre

sem kapcsolódik a Budapestre

irányuló külföldi turizmus fő

vonalához.

• A kerületi és a vállalkozói marketing

szintje egyaránt elégtelen.

• A Budapesti belső kerületekből a

turisták számár a kerület elérése

körülményes.

60

Budafok nem kapcsolódik be a Budapestre,

elsősorban a belső kerületekre irányuló,

egyre tömegesebbé váló, zömmel külföldi

turistaforgalom hasznosításába. A kerület

turista szempontú közlekedési elérhetősége

Budapest belvárosa felől gyenge,

alkalmatlan a turisták nem szervezett

kiutaztatására.

A kerületben kereskedelmi szálláshely alig

található, a vendégéjszakák száma ennek

megfelelően nagyon alacsony. A Budapestre

érkező turisták így nem használják bázisul a

kerületet, igaz, ők döntően a belső

kerületekben található szálláshelyeket

preferálják.


A budafok-tétényi egyedülálló pincerendszer ismertségét - országos médiába való

bekerülését - szolgáló-terjesztő programok megvalósítása.

A budapesti Belvárosba irányuló turizmus számára a budafoki attrakciók kiajánlása, a

programok szervezett látogatásának kialakítása.

A Belváros-Budafok közlekedési reláció turisztikailag hatékony megoldásai: BKK hajó,

buszjáratok, kerékpáros közlekedés stb.

Budafok turista lehetőségeinek marketingje és programszervezés a belvárosi külföldi

turizmus számára.

A Duna menti kerékpárút révén a hétvégi biciklis turizmus bekapcsolása a kerület életébe.

61

Fejlesztési cél:

3. Budafok és Tétény kulturális-közösségi élete pezsgőbbé, színesebbé és

mind a helyi lakosság, mind a turizmus számára vonzóbbá válik.


A kerületben kiemelkedő (2016-ban 55 ezer

fő fölötti látogatót produkáló) rendezvény a

kulturális örökség hasznosítására épülő

Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál,

ugyanakkor ezen túlmenően szegényes a

kerület rendezvénykínálata. A kulturális

örökség potenciális helyszíneinek

hasznosítása is alacsony szintű ezáltal. A

helyi lakosok kötődését nem erősítik a

rendszeres közösségi rendezvények, így

jellemzően más budapesti helyszíneken

veszik igénybe ezeket - Budafok-Tétény

alvóváros jellege a közösségi rendezvények

terén is megnyilvánul.

A civil társadalom aktivitása terén a kerület

a fővárosi szinntől elmarad, a civil

szervezetek lakosságarányos száma

alacsonyabb mint a budapesti érték. Ez

tetten érhető a kulturális örökség

ápolásához kapcsolódó közösségi

tevékenységek hiányában is. A borászat

esetében kivételt jelentenek a borrendek,

igaz, ezek a civil szervezetek a kulturális

örökséget hasznosító gazdasági

szervezetekből szerveződnek

(Promontórium Borlovagrend, Chevaliers

Törley Pezsgőrend).

A fiatatok körében a borászati

hagyománnyal kapcsolatosan elsősorban

borkóstolókra és ehhez kötött kulturális

rendezvényekre, főleg koncertekre van


• A kerületi identitást is erősítő helyi

kulturális rendezvények száma

alacsony.

• Kiemelten a zenei rendezvények,

koncertek számában való

hiányosság.

• A helyi lakosság részére a kulturális

kínálattal is összekötött borkóstolási

lehetőségek hiánya.

• A civil szerveződések viszonylag

alacsony szintű részvétele a

kulturális örökség ápolásában,

hasznosításában.

• A rendezvényekhez, eseményekhez

kapcsolódó szolgáltatások minősége

és a helyi elvárások közötti eltérés.

62

igény. A helyi lakosság a meglévő

rendezvényekkel jellemzően

elégedett,leginkább azok számát kevesli,

illetve a szolgáltatások minőségével

kapcsolatosan merültek föl problémák.


A helyi kulturális rendezvénykínálat gazdagítása, különös tekintettel a kulturális

örökségre és a fiatalok igényeire.

A kerület központi területein rendezvények megtartására alkalmas fogadóterületek

és központok kialakítása.

A helyi civil társadalom támogatása és intenzívebb bevonása a kulturális örökség

hasznosítása, a lakossághoz történő közelebb hozása érdekében.

A rendezvényekhez, kulturális eseményekhez kapcsolódó szolgáltatások

színvonalának emelése.

63

Fejlesztési cél:

4. A helyi fiatalok mind nagyobb arányban és növekvő hozzáadott értékkel

kapcsolódnak a szőlészet-borászat, valamint az erre épülő vendéglátás

és egyéb szolgáltatások, mint a helyi hagyományokra épülő gazdaság

kínálta lehetőségekhez.


A helyi hagyományos szakmák, mesterségek

-kiemelten a borászat, pezsgőgyártás és a

kapcsolódó tevékenységek - hasznosítására

évszázados tradíciók működnek máig a

kerületben. A borászati iskola révén a

középszintű képzés feltételei is adottak és a

szükséges szakmai ismeret koncentráltan

rendelkezésre áll.

A kerületben a borlogisztikai, a más

bortermelő régiókból nagy mennyiségben

behozott bor kezelése, palackozása,

tárolása és forgalmazása, a pezsgőkészítés,

a szervezett nagylétszámú

pincerendezvényekre épülő vendéglátás

jelentik a kulturális örökségre épülő

gazdaság gerincét. A helyi fiatalok ebben

való részvétele alacsony arányú, a helyi

munkaerőpiac sem lokális, hanem Budapest

és agglomerációja szintű, jelentős a napi el-

és beingázás.

A helyi fiatalok viszonylag jól ismerik saját

helyi kulturális örökségüket és a

hajlandóság is megvan a hasznosításba való

bekapcsolódásba, ugyanakkor az ehhez

szükséges képzettség és ismeretek

megszerzésére vonatkozóan nem mutatnak

jelentősebb fogékonyságot.

A helyi igényfelmérés alapján elmondható,

hogy jelenleg a helyi tizenéves fiatalok


• Hiányzik az élő és intenzív kapcsolat

a prosperáló helyi gazdaság és

vállalkozások, illetve a pályakezdő

vagy karrierépítő helyi fiatalok és

fiatal felnőttek között.

• A fiatalok motivációja, érdeklődése

a hagyományos szakmák iránt

alacsony szintű.

• A kultutrális örökség hasznosításához

kapcsolódó vonzóbb, divatosabb,

trendibb karrier lehetőségek nem

ismertek kellően a fiatalok előtt.

• Hiányoznak azok az információs és

szervezeti csatornák, amelyek a

pályakezdő fiatalok számára a

kapcsolódási lehetőségeket,

perspektívákat bemutatnák,

feltárnák.

• A helyi fiatalok nem rendelkeznek a

helyi kulturális örökség

hasznosításhoz történő kapcsolódás

igényelte ismeretekkel,

innformációval és tudással.

• A végzős borászok gyakran nem

rendelkeznek megfelelő és

használható szakmai tudással, a

pincészetek így nem

tudjákalkalmazniőket, holott

munkaerőhiánny küzdenek.

64

számára nem vonzó a borászathoz

kapcsolódó fizikai tevékenység, és

elenyésző azok száma, akik fizikai

dolgozóként kapcsolódnának a kulturális

örökséghez kapcsolódó gazdasághoz. A

borászati iskolában végzősöknél probléma

az érdektelenség és a szakismeret hiánya.

A borászathoz kapcsolódó egyéb, fiatalok

számára vonzóbb lehetőségek - pl.

sommelier, pincér, bormarketinges,

kereskedő stb. - nem jutnak el a

fiatalokhoz. Ugyanúgy nincsenek meg a

kapcsolódáshoz szükséges információk

eljutásának csatornái a potenciális

érdeklődőkhöz.


A fiatalok számára a kulturális örökség hasznosításához történő vonzó kapcsolódási

lehetőségek, perspektívák, csatornák kialakítása.

A helyi fiatal közösségek, civil szerveződések fokozott bevonása a kulturális

örökség ápolásába és hasznosításába.

A borászat és a hozzá kapcsolódó szakmák (pl. vendéglátás, kereskedelem,

bormarketing, grafikus megjelenítés, nyelvismeret stb.) fokozott népszerűsítése,

megismertetése a fiatalokkal.

A borászként végzettek számára gyakorlati, használható tudás biztosítása.

65

Fejlesztési cél:

5. A helyi vállalkozások a kulturális örökségre épülő gazdaságban rejlő

lehetőségeket hasznosítva sikeresen bővítik tevékenységeiket és érnek

el növekvő üzleti eredményt.


A budafoki 100 km körüli mészkőbe vágott

pincerendszer világszinten egyedülálló, a

borpalackozás és logisztika, illetve a

szervezett rendezvények révén intenzíven

hasznosított. A kerületi termékek

ismertsége közül nemzetközi szinten is

kiemelkedik a Törley, a többi helyi

borászati termék ismertsége ennél

lényegesen alacsonyabb. Kisebb

jelentőségű, de megemlítendő a

pincerendszerekben folytatott

gombatermesztés is.

A kulturális örökség hasznosítására épülő

helyi vállalkozások jellemzően ismerik

egymást, a borászatok borrendbe

tömörültek, de az intézményesített,

rendszeres kapcsolattartás, információcsere

és különösen a közös fellépés,

együttműködés nem jellemző. Ebből is

következik, hogy nincs közös megjelenés a

nemzetközi piacokon, nincs közös

marketing és összekapcsolt programkínálat.

A kezdő vállalkozások számára, amelyek a

kulturális örökség hasznosításához

kapcsolódnának, nem, vagy alig állnak

rendelkezésre praktikus, hasznos

információk, a vállalkozás indulásához

kapcsolódó ismeretek és támogatás.


• A helyi vállalkozások közötti

rendszeres, intézményesített

kapcsolat, kommunikáció hiánya.

• A budafoki bor (Budafokon

palackozott bor), mint a fogyasztó

számára azonosítható termék nem

jelenik meg a piacon.

• Gyenge a helyi településmarketing -

alig észlelhető a városmarketing,

nincs közös marketingje a turizmus

helyszíneknek, helyi attrakcióknak

sem, pl. a pincerendszer, a

kastélyok stb. vonatkozásában.

• Információhiány, illetve az

információk elérésének útjára

vonatkozó ismerethiány az

érdeklődők és kezdő vállalkozások

esetében.

66


A helyi borászathoz kapcsolódó vállalkozások hatékony szerveződésének

létrehozása elsősorban a közös marketing és arculat kialakítás, rendszeres

információcsere és a közösségi fejlesztésekhez történő magánerős kapcsolódások

érdekében.

A helyi vállalkozások kínálatát és a közösségi helyszíneket, kulturális örökséget is

magában foglaló, kiajánlható Budafok turisztikai csomag létrehozása a közszféra és

a vállalkozások részvételével.

Budafok arculat kialakítása minden vállalkozói felületen: internet, kiadvány, média

megjelenések, de fizikailag is: utcakép (a "régi" Budafok hangulat, ahol ez

értelmezhető); egységesebb pincefront megjelenés (pl. önkormányzati arculati

ajánlás alapján annak megvalósítása).

A Budafokon palackozott borok közös, egységes logóval megkülönböztető jelzést

kapjanak.

A helyi bor kínálásának, reklámozásának ösztönzése a helyi vendéglátóhelyeken.

A potenciális érdeklődők és kezdő vállalkozások számára minden hasznos

információ és támogatás szervezett keretek között történő biztosítása.

67

4. RÉSZ: ELŐZETES REGIONÁLIS ESZKÖZTÁR - BUDAFOK

A projekt elvárásainak megfelelően az Előzetes regionális eszköztár inputként szolgál a projekt

során később kidolgozandó Transznacionális Eszköztárhoz. Eszköznek tekintünk minden olyan jó

vagy rossz gyakorlatot (good practice / bad practice), amely a kulturális örökség innovatív

megújítását célozza meg. Budafok esetében a szűken értelmezett „saját” jó gyakorlatok,

kezdeményezések mellett az előzetes eszköztárban felvonultatott példák a projekt

szempontjából releváns, döntően budapesti és egri kezdeményezéseket gyűjtöttük össze, az

alábbi csoportosítás szerint:

1) borászatok

2) tematikus utak / séták

Emellett röviden megvizsgáljuk a Budafokhoz is közel fekvő, az elmúlt években rendkívül

dinamikusan fejlődő Etyek sikerének főbb összetevőit.

A két csoportban alább felsorolt és röviden jellemzett jó gyakorlatok mindegyikét

továbbgondolásra, a projekt keretében továbbfejlesztésre érdemesnek tartjuk.

1) Borászatok

a. Borfesztivál / Nyitott pincék – Budafok

Ahogy már a Megalapozó tanulmányban is bemutattuk, a legfontosabb borászathoz kapcsolódó,

minden év őszén megrendezésre kerülő esemény Budafok-Tétényben a Budafoki Pezsgő- és

Borfesztivál(http://budafokiborfesztival.hu). A nagy népszerűségnek örvendő borfesztivál

átlagosan 50.000 látogatót vonz, akik a fesztivál két napja során a számos kulturális-szabadidős

program (koncertek, családi programok, kiállítások stb.) mellettbejárhatják a fontosabb

budafoki pincéket is.

Annak érdekében, hogy mind több pince látogatható legyen az év nagy része során, Budafok-

Tétény Önkormányzata többek között elindította a

“Nyitott pincék” elnevezésű rendezvénysorozatot. A

kezdeményezésben résztvevő pincék pénzügyi,

marketing stb. támogatást kapnak az Önkormányzattól,

amennyiben vállalják, hogy kora tavasztól késő őszig

minden hétvégén nyitva állnak a látogatók előtt. A

“Nyitott pincék” a fiatalok aktív részvételével valósul

meg: a borkóstolókat fiatal szakemberek (sommelier-k,

borászok) koordinálják, továbbá a pincék gyakornoki

helyeket is kínálnak a középiskolás tanulóknak, illetve főiskolai/egyetemi hallgatóknak.

Az egyes helyszíneket vezetett séták, illetve kerékpáros riksák kapcsolják össze, miközben a

budapesti belvárosból az Önkormányzat szervezi a tömegközlekedést az egyszerűbb kijutás

érdekében.

http://budafokiborfesztival.hu/

68

fotó: http://www.borrend.hu/dynamic/promontorium//hirek/budafok_pince_borfesztival.jpg

Habár a nyitott pincék ötlete nem új jelenség, Magyarországon még nem igazán terjedt el. Az

egyik legnépszerűbb hasonló kezdeményezés a “Nyitott porták”, mely az őrségi aprófalvakban

megrendezésre kerülő Hétrétország – Szerek és porták fesztiválja című rendezvényhez

kapcsolódik. A fesztivál 10 napja során helyi családok tucatjai nyitják ki házaikat a vendégek

előtt, hogy bemutassák az általuk művelt hagyományos mesterségeket (fazekasság, tökmagolaj-

készítés), a ház körüli állatseregletet, vagy éppen a helyi történelmet, néphagyományokat. A

látogatók a nyitott porták között kerékpárral közlekedhetnek, bejárva Magyarország egyik

legszebb tájegységét.

b. Borváros - Budafok

A Megalapozó tanulmányban a Borváros is bemutatásra került, mint Budafok egyik legfontosabb

turisztikai attrakciója, de emellett jó gyakorlatként is feltétlenül meg kell említeni.

Budafok kb. 120 km-nyi pincehálózattal rendelkezik, melyek közül csupán néhány áll nyitva napi

szinten a látogatók fogadására (étkezést, borkóstolókat, borvacsorákat kínálva), míg nagy

többségük kizárólag borraktározásra, néhányuk gombatermesztés céljára szolgál; sok pedig

egyáltalán nem hasznosított. A Borváros a Záborszky Kúriához kapcsolódó pincerendszerben,

mintegy 10.000 m2-en terül el, magántőkéből való létrehozását az EU 300 millió Ft-tal

támogatta.

Az egyedi pincerendszer komplex hasznosítása többek között az alábbiakat foglalja magában:

• borskanzen, borutca, szőlőhegyi kápona

• muzeális hordósor

• a 22 magyarországi borvidék jellegzetes

pincehomlokzatainak és borainak, valamint a

kapcsolódó hagyományos mesterségek

bemutatása

• kiállítótér fiatal kortárs budafoki, illetve

Budafok környéki művészek számára

• idegenvezetés, borkóstolók, egyéb események.

A Borváros nem csupán turisztikai attrakcióként funkcionál, hanem a helyi közösségi élet szerves

része, egyfajta katalizátora kíván lenni – különösen a fiatalabb generációkat megszólítva.

fotó: http://www.zaborszky.co.hu/images/Muv_kepek_618x800/Eloter_kiallitas_02_logos.JPG

c. Bolyki pincészet - Eger

A Bolyki pincészet is kitűnő, megismerésre érdemes példa az egyik legrégebbi és legismertebb

magyarországi borvidékről, Egerből. A városon belül egészen speciális a fekvése, ugyanis nem a

tömegturizmus által preferált Szépasszonyvölgyben fekszik, hanem az egykori kőbánya

területén. A sziklába vájt pince körül a szőlőültetvény mintegy 26 hektáron terül el. A pincészet

http://www.borrend.hu/dynamic/promontorium/hirek/budafok_pince_borfesztival.jpg

http://www.zaborszky.co.hu/images/Muv_kepek_618x800/Eloter_kiallitas_02_logos.JPG

69

alapító-tulajdonosa, Bolyki János (42) maga is az új borászgeneráció tagja, ezért kiválóan ismeri

a fiatalok igényeit, elvárásait – ezek kielégítésére alapozva hozta létre a borászatot. Mivel

kiválóan ért a fiatalok nyelvén, ezért vonzó módon tudja kínálni a szolgáltatásait is számukra –

nagyszerűmarketing/kommunikációs példát szolgáltatva arról, hogy miként lehet a fiatalokkal

megismertetni a régi hagyományokat.

Az általa kínált szolgáltatások közé tartoznak:

• hagyományos borospincék megismerése, borkóstolás, borvacsora (fix nyitvatartás

péntektől vasárnapig, de külön kérés esetén hétfő-csütörtök között is látogatható)

• a teljes borkínálat megismerhető a honlapon számos hasznos információval,

háttértörténettel és fényképpel kiegészítve

• esküvők, csapatépítő tréningek, konferenciák, családi események helyszíne

• koncert- és fesztiválhelyszín.

Miért innovatív?

• modern, hipszter-szerű megjelenés (a weboldalon is)

• kommunikáció: állandó önirónia humorral és sztorizással vegyítve. A honlapon egy teljes

szekciót szentel a történetmesélésnek, mely többek között a saját borok

fantázianeveinek hátterét ismerteti élvezetes módon, hagyományos népmesei stílusban

• wifi a kóstolótermekben és az udvaron

• kiegészítő szolgáltatások a különböző programokhoz kapcsolódóan: zene (DJ vagy

élőzene), modern hangtechnikai eszközök, kávészünet-bekészítés, csapatépítő játékok

(kapcsolódva a borkészítés hagyományos lépéseihez), fényfestés.

forrás: http://bolykipinceszet.hu/

fotók: http://bolykipinceszet.hu/images/galeria/a_pince/bolyki_a_pince000001.jpg;

http://bolykipinceszet.hu/images/galeria/a_pince/bolyki_a_pince031.jpg;

http://bolykipinceszet.hu/images/galeria/a_pince/bolyki_a_pince040.jpg

http://bolykipinceszet.hu/




70

d. Almagyar Érseki Szőlőbirtok (AÉS) - Eger

Egy másik innovatív egri példa a borturizmus új formáját mutatja be, mely európai szinten is

egyedinek számít. A három tulajdonos (egy borász, egy pszichológus és egy grafikus) megvásárolt

egy többszáz éves, parlagon heverő dűlőt, majd modern szőlőbirtokká fejlesztették a területet.

Mottójuk: a dűlő a természeté maradt: az ember csak vendég. Erre a szemléletre egyértelműen

reflektálva a következő létesítmények épültek a birtokon, tökéletes harmóniában a

természettel:

• Borterasz: nyitott terasz tetővel – borkóstolás, kávézás, vacsorák, kisebb események

ideális helyszíne

• Borkemping: négyszemélyes kunyhók saját terasszal, melyhez speciális „garázsajtókkal”

kapcsolódnak

• Venyige spa: kültéri medence a szőlőültetvény kellős közepén

• Kilátótorony.

Mindegyik létesítmény modern, minimalista stílusban épült, kitűnően illeszkedve a természeti

környezethez; hagyományos, helyben rendelkezésre álló építőanyagok és beton felhasználásával.

A családi tradíciókra alapozva és a speciális földrajzi adottságoknak köszönhetően igazi naturális

borokat készítenek, ami azt jelenti, hogy a szőlő teljes mértékben természetes úton válik borrá,

szemben a tömegtermelés során alkalmazott módszerekkel, illetve szemben a borászatok

többségével.

Kiegészítő szolgáltatások is elérhetők a birtokon és annak környezetében: hagyományos

pincészetek bejárása, terepjárós túra a dombok között a különböző dűlők megismerését célozva,

sétarepülés, lovaglás, lovaskocsikázás.

A szőlőbirtok célközönsége elsősorban nem a fiatal generáció; kortól függetlenül szólítja meg a

környezettudatos, „zöld” gondolkodású és viselkedésű városlakókat, akiknek körében egyre

népszerűbb a „vissza a természetbe” eszmeisége.

forrás: https://almagyar.hu/borterasz/#borterasz

fotók: http://zsalyabisztro-eger.hu/wp-content/uploads/2015/07/AES_1241.jpg;

https://almagyar.hu/wp-content/themes/aes_v3/images/borkemping/AES_1026.jpg

https://almagyar.hu/borterasz/#borterasz

http://zsalyabisztro-eger.hu/wp-content/uploads/2015/07/AES_1241.jpg

https://almagyar.hu/wp-content/themes/aes_v3/images/borkemping/AES_1026.jpg

71

videó: https://www.youtube.com/watch?v=qfURplsh_5U

2) Tematikus utak, séták

a. Mesélő műemlékek / Pocket Guide applikáció

A Pocket guide mobil applikációk Magyarországon és a világban is

széles körben elterjedtek. A Central Europe program által

támogatott HERMAN projekt keretébenEger városának lehetősége

nyílt az applikáció saját, helyi szükségleteknek megfelelő

testreszabására. Ezzel létrejött az első olyan Pocket guide

Magyarországon, mely az elbeszélt, elmesélt történelmen (oral

history) alapul. Az alkalmazás tartalma olyan helyi történetekre

épül, melyet az ott lakók mesélnek el, így a látogatók a helyiek

valódi nyelvén hallják egy idegenvezető hangja helyett. Az

applikáció használata ingyenes, egyaránt célozva a városban élőket

és az ide érkező turistákat.

(http://www.ieger.com/talking-monuments-app.html)

(fotó: http://www.ieger.com/images/A4-eng-header.jpg)

b. Budapesti tematikus séták

Napjainkban Budapesten mind nagyobb népszerűségnek örvendenek az innovatív, tematikus

séták, melyek legnagyobb részét elhivatott helyi fiatalok szervezik. A filozófiájukban közös, hogy

valami mást szeretnének nyújtani, mint amit a tömegturizmus kínál: közelebb hozni az

emberekhez a város a rejtett értékeit és érdekes, különleges történeteit. Ezek a tematikus séták

eleinte döntően a budapesti lakosságot célozták, de ma már szinte minden szolgáltató kínál

angol nyelvű sétákat is. A 2-3 órás vezetett túrák ára jellemzően 4000-4500 Ft, de gyakran

találunk különféle akciókat, időszakosan kedvezményeks ajánlatokat is (pl. a séták ún. demo

változatai ingyenesek).

Ma ma hihetetlenül sok ilyen tematikus túra áll az érdeklődők rendelkezésére, de több

vállalkozás testreszabott, privát sétákat is szervez (például cégek megbízásából). Tipikus

tématerületek, témakörök (a lista nem teljes körű):

• Történelmi helyszínek, gyalogos időutazás a

múltban

• Politikai múlt: második világháború, holokauszt,

fasiszta és kommunista diktatúrák

• Budapest üresen álló épületei, ingatlanpiaci

korrupció

• Kisebbségek és közösségek: zsidók, romák és

bevándorlók

• Társadalmi nemek és a város: elfeledett női terek

és LGBTQI-mozgalmak Budapesten

https://www.youtube.com/watch?v=qfURplsh_5U

http://www.ieger.com/talking-monuments-app.html

http://www.ieger.com/images/A4-eng-header.jpg

72

• Éjszakai élet: séták 18 éven felülieknek

• Gasztroséták kóstolással egybekötve

• Kortárs séták – pl. az aluljárókban

• Kutyabarát séták stb.

A legnépszerűbb, tematikus sétákat kínáló szervezetek Budapesten:

• Sétaműhely - http://bupap.hu

• Hosszúlépés - https://hosszulepes.org/hu/

• Imagine Budapest -http://imaginebp.hu/

(fotó:

http://4.bp.blogspot.com/-_LBiNjQ7f9E/UYIt0Cnl3vI/AAAAAAAACH0/oaH6Ed-zN1M/s1600/TSD_5185.jpg)

c. Tematikus utak “játékosítása”

A játékosítás (gamification) játékelemek alkalmazását jelenti az élet játékon kívüli területein,

melynek különböző céljai lehetnek (marketing, inspiráció/ötletromag, oktatás, munka stb.).

Ha kulturális örökségekről van szó, akkor a játékosítási példákból igen hosszú lista állítható össze

– leginkább a múzeumi/kiállítási gyakorlatból. Mindazonáltal e helyütt leginkább azt szeretnénk

kiemeni, hogy a játékosítás milyen könnnyen összekapcsolható a korábban már említett jó

gyakorlatokkal:

• A Hosszúlépés bortúrája (a budafoki hagyományos szakmákhoz is tökéletesen illeszkedik):

kincsvadászat témájú csapatépítés keresztbe-kasul a városon, egy borszaküzlet

társszervezésében. A játék végére a résztvevőknek el kell érni az utolsó állomást, ahol

borkóstoló várja őket, a borok „titkait” pedig egy sommelier segítségével ismerhetik

meg. (https://hosszulepes.org/hu/)

• UrbanGo: városnéző túrának álcázott küldetés egy ismeretlen

helyre. Csavaros fordulatokkal teli városi játék, amelyben a

résztvevők nem tudják előre, hogy ki vagy mi fog nekik segíteni a

követő szint, vagyis színhely elérésében.(http://www.urbango.hu/)

(fotó: http://www.urbango.hu/wp-content/uploads/2015/05/logo1.jpg)

• Számos játékosított/versengésen alapuló vezetett túra elérhető

Budapesten – pl. a Pocket guide applikációjával is.

3) Etyek – tradíció és megújulás

Az elmúlt két évtizedben az Etyek-Budai Borvidék nagyon dinamikus fejlődése volt jellemző,

melyet elsősorban a központi település, Etyek, valamint annak kitűnő, mára nemzetközileg is

elismert borászatai indukálnak. Etyek sikere számos adottság, illetve körülmény pozitív

együttállásának, ezek szinergikus hatásainak eredménye – ezek közül az alábbi egyedi tényezők a

leginkább említésre méltók.

http://bupap.hu/

https://hosszulepes.org/hu/

http://imaginebp.hu/

http://4.bp.blogspot.com/-_LBiNjQ7f9E/UYIt0Cnl3vI/AAAAAAAACH0/oaH6Ed-zN1M/s1600/TSD_5185.jpg

https://hosszulepes.org/hu/

http://www.urbango.hu/

http://www.urbango.hu/wp-content/uploads/2015/05/logo1.jpg

73

a. Fekvés – kitűnő helyi és helyzeti adottságok

Etyek helyi adottságai szinte megegyeznek Champagne-éval: a viszonylag szeles, kevés

csapadékkal és bőséges napsütéssel jellemezhető klíma, valamint a löszös-márgás, illetve

mészköves talaj hagyományosan a karcsú, illatos-zamatos, jó savú fehérborok termelésének

kedveznek. Ugyanakkor mára kiderült, hogy nem ez az egyetlen út – kiemelkedő helyi borok

stílusa, az “etyeki karakter” erősen megváltozott.

A vonzó táji környezetben fekvő, csendes, vidékies hangulatú nagyközség elhelyezkedése

megközelíthetőségi szempontból ideális: Budapesttől alig 25 km távolságra fekszik, autóval a

belvárosból kb. 30 perc alatt elérhető, ami az üzleti és a szabadidőturizmus szempontjából is

kedvezőnek mondható a költségeket és az időráfordítást tekintve egyaránt – ez az adottság egyre

inkább felértékelődik. A térség a zöld- és aktív turizmusnak is egyre kedveltebb színtere.

b. Történelem – épített és kulturális örökség

Már a rómaiak idejében is foglalkoztak itt szőlőműveléssel, de a főváros szőlőskertjévé igazán

csak az 1860-as években vált: ekkortájt több száz kőből rakott pince épült, amelyek jelentős

része ma is használatban van. A jellegzetes sváb pinceépületek az 1700-as években betelepített

több mint 100 német családnak köszönhetők, akik néhány évtized alatt felvirágoztatták a helyi

mezőgazdaságot.

Az etyeki bort a századforduló után szinte kizárólagosan Törley József budafoki pezsgőgyára

vásárolta fel. A II. világháború után a helyi szőlőkultúra is válságba jutott. A fordulatot az 1955-

ös év hozta meg, amikor megalakult a Hungarovin borgazdasági kombinát etyeki célgazdasága.

Az épített és kulturális örökség legjelentősebb mai képviselői a Körpince pinceegyüttes, a

Kecske-gödör és a Sóskúti úti pincesor. Az egyedülálló présházak, a gyönyörű szőlőhegyek, a

szőlőművelés és borkészítés tárgyi örökségei egyaránt a múltról tanúskodnak (fontos kulturális

helyszín a Német Nemzetiségi Tájház), de mellettük feltétlenül megtekintésre érdemes még a

Kálvária és a Magyar-kút is.

74

c. Innovatív borászatok, Etyek 360

Az 1990-es és 2000-es években az újonnan betelepülő, illetve a megújulásra képes helyi

pincészetek kitartó munkájának eredményeként a hagyományos szőlőfajták (hosszúnyelű,

királyleányka, olaszrizling) mellett megjelentek a világfajták, a chardonnay, a sauvignon blanc,

a zöldveltelini, és újabban termesztenek pinot noirt és cabernet sauvignont is, hogy legyen

vörösbor a nehezebb fogások mellé.

Az építészetileg is magas színvonalú új borászatok mind több nemzetközi szakmai elismerést,

díjat gyűjtenek be. A 2014-es év kiemelten fontos eseménye volt, hogy Etyek három irányadó,

magas minőség mellett elkötelezett pincészete szövetségre lépett: az Etyeki Kúria, a Hernyák

Birtok és a Rókusfalvy Birtok szakmai munkájuk összehangolásával, közös célokat megfogalmazva

kívánják nemzetközi szinten is újrapozicionálni, ismertté és elismertté tenni az igazi etyeki

karaktert. Az elsősorban három fajtára (pinot noir, sauvignon blanc és chardonnay) koncentráló

“Etyek 360” névre keresztelt együttműködéshez 2015-ben az Anonym Pince és a Haraszthy

Pincészet is csatlakozott.

d. Gasztrokultúra és rendszeres rendezvények

Etyek virágzásában nagyon fontos szerepet játszik, hogy nem kizárólag a bor, a borászatok és az

épített örökségek jelentik a vonzerőt, hanem egy nagyon komplex helyi szolgáltatáscsomag

alakult ki, mely az év bármely szakában vonzó a látogatók számára. Többen is felismerték, hogy

a borkóstolást úgy lehet igazán tartalmassá tenni, ha az italok mellett egyéb gasztronómiai

élményeket is kínálnak: ennek köszönhető, hogy ma már egyre több az egész héten nyitva tartó,

bejelentkezés nélkül is látogatható pince/étterem; a hétvégi fix nyitvatartás pedig már

kifejezetten széles körben elterjedt. Ezek turisztikai jelentősége nem összehasonlítható a

kizárólag rendezvények alkalmával, előzetes bejelentkezésre kinyitó szolgáltatókkal. A több

napra érkezők számára ma már színvonalas fogadók kínálnak szobákat.

Az egyedi borkóstolók mellé jellegzetes ételek is dukálnak: több borászat kínál

magnalicavacsorát, steaket, vagy épp szezonális menüket. Külön említést érdemel még a tejet

75

és sajtot budapesti éttermekbe is szállító, valamint furgonokból is árusító Etyektej, a Gingalló

Csokoládé manufaktúra, az Etyeki Czímeres pálinkaüzem, Árpás László Sonkamester, vagy épp a

Bodor család különleges szörpjei.

e. Minősített pincészetek - Etyeki Borút Egyesület

A borvidék – és hangsúlyosan Etyek – promotálásában, a pincészetek hálózatba szervezésében

kiemelkedő szerepet játszik a 2003-ban alakult, ma már több mint 40 taggal működő Etyeki

Borút Egyesület, mely a minősített borút létrehozását követően továbbra is nagy hangsúlyt

fektet a minőségi bortermelés előmozdítására, a borturizmus, falusi turizmus fejlesztésére,

Etyek szőlőültetvényeinek és ökológiai arculatának megóvására,

a helyi minőségi borok piacának és keresletének növelésére, a

művészeti, kulturális, műemlék és népi építészeti értékek

védelmére, a fentiekhez fűződő érdekek megfogalmazására és

képviseletére. A minősítés fő szempontjai: jogszabályok szerinti

működés, szolgáltatási színvonal (szakmaiság), viselkedéskultúra

(vendégszeretet), információs készség, belső és külső tisztaság és

rendezettség, borkultúra, környezetkultúra, kiegészítő

szolgáltatások. A minősített tagok díszes védnöki táblát kapnak.

Fontos helyi turisztikai esemény a negyedévente megrendezésre

kerülő, fesztiváljellegű Etyeki Piknik programsorozat, melynek

megvalósításában a főbb helyi szolgáltatók mindegyike tevékeny

részt vállal.

f. Településfejlesztés a turizmus szolgálatában

A helyi turisztikai szereplők szempontjából nagy jelentőséggel bír, hogy a Etyek Nagyközség

Önkormányzata 2014-2019-es Gazdasági Programjában egyértelműen a turizmusfejlesztést tűzte

a zászlajára, ezt priorizálja mindenek felett. A tervek szerint egy komplex turisztikai

fejlesztéscsomag keretében számos infrastrukturális fejlesztés valósul meg: közterület- és

zöldfelületfejlesztés, parkolófejlesztés, idegenforgalmi tájékoztatórendszer bővítése és

információs iroda létrehozása, egységes településmárka kialakítása. Iparfejlesztés kizárólag

abban az esetben lehetséges, amennyiben az nem befolyásolja negatívan a település falusias-

vidékies jellegét.

További szerencsés adottság, hogy a fővároshoz való közelsége ellenére Etyek már nem a Közép-

Magyarország régióban, hanem Fejér megyében, Közép-Dunántúlon fekszik, így az EU-s

Strukturális Alapok igénybe vétele szempontjából jövedelmezőbb konvergencia régió (2014-től

kevésbé fejlett régió) tagja. Ez a fejlesztési források rendelkezésre állása szempontjából komoly

előny a közép-magyarországi szomszédos településekhez viszonyítva.

(fotó:

http://etyek.utisugo.hu/_Images/ismertetok/latnivalok/001067521_etyekorpincesor3.jpg.jpg_orig.jpg;

http://etyek.utisugo.hu/_Images/ismertetok/latnivalok/001067521_etyekorpincesor3.jpg.jpg_orig.jpg

76

https://etyekikuria.com/wp-content/uploads/2016/06/ek_gal_21.png?x85182;

http://images.slideplayer.hu/8/2043144/slides/slide_18.jpg)

https://etyekikuria.com/wp-content/uploads/2016/06/ek_gal_21.png?x85182

http://images.slideplayer.hu/8/2043144/slides/slide_18.jpg

77

MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet

Összefoglaló

YouInHerit 1. Regionális Stakeholder Találkozó – Magyarország

Időpont: 2017.01. 26. 15.-17 óráig

Meghívott szervezetek:

• Bitay Gergő – sommelier

• Budapest Főváros Önkormányzata

• Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány

• Kempelen Farkas Gimnázium

• Eötvös Loránd Tudományegyetem

• Lics Pincészet

• Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt

• Soós István Borászati Szakképző Iskola

• Tomori Pál Főiskola

• Záborszky Pincészet

Távolmaradását jelezte:

• Törley Pezsgőpincészet Kft.

Szervezők részéről:

• Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata

• 2G Város Térség Kft

• HBH Stratégia és Fejlesztés Kft.

1. Az esemény elején Szepesfalvy Anna alpolgármester köszöntötte az jelenlévőket, majd

elmondta, hogy a kerület terve, hogy Budapest bornegyedévé váljon, amelynek

eléréséhez van vezetői szándék, kiváló adottságok és ez a projekt a célhoz remekül

illeszkedik a borászat, a szőlészet és a fiatalok hármas megjelenése miatt.

A cél eléréséhez az egész projektfolyamat hozzájárulhat, viszont szükség van a

különböző nézőpontokra és ezért fontos, hogy sok résztvevő működjön közre ebben a

projektben, ami által egyedülálló attrakciót hozhatunk létre.

2. Kiss Edina (HBH) bemutatta a projektet, a nemzetközi partnerséget és a következő 3 év

munkafolyamatát (lsd. prezentáció)

78

3. Galli Károly és Guzmics István (2G VárosTérség Kft) bemutatta a projekt kutatási

eseményeit a helyzetelemzéstől (Status Quo Analysis) a Regionális Akciótervek és

Regionális Eszközkészletek (Regional Action Plan, Regional Toolkit) elkészüléséig (lsd.

prezentáció).

4. A kutatás kapcsán nyílt beszélgetés indult el a kulturális örökségekről, azok

hasznosításáról, a turisztikai helyzetről és ezek fiatalokkal történő kapcsolatáról. A

beszélgetésben hozzászólók az alábbi megállapításokat tették:

Erősségek

• Soós István Borászati Szakképző Iskola: egyedülálló a mintagazdaságuk, hosszú ideig ők

készítették többek közt Budapest borát

• Lics Judit: a bor, a pezsgő és a pincészetek megkülönböztetik Budafok-Tétényt a többi

kerülettől

Gyengeségek

• Magyar Turisztikai Ügynökség: kerületben csak kisebb magánpanziók vannak (de ez sem

igazán), nincs hotel; a borturizmust nagyon nehéz mérni, nincsenek ilyen bontású

szakstatisztikák

• Itt van a legnagyobb fahordó a világon, ami egyedülálló attrakció lehetne, de egyre

romlik az állapota, félő, hogy az enyészeté lesz

• Záborszky Pincészet: nem könnyű a kulturális célokat is szolgálni képes pinceterek (mint

örökség) működtetése, bemutatása (gazdaságossági probléma – támogatni kellene

valamilyen módon); probléma még, hogy ezzel nehéz megszólítani a fiatalokat

• A tanulóknak nehéz csatlakozni a helyi pincészetekhez

• Szepesfalvy Anna: a kerületben elszórtan, nagy távolságban helyezkednek el a

pincészetek, így nehezebb biztosítani a kiegészítő szolgáltatásokat, a turisták

közlekedését

• Ha valaki idejön a kerületbe, nem igazán tud egy jó pohár bort meginni (minimális

fejlődés azért megfigyelhető)

• Soós István Borászati Szakképző Iskola: nem vonzó a fiataloknak a szakközépiskolai

oktatás, a szakma tanulása, mindenki gimnáziumba megy, de a felnőttképzésben is

vannak lehetőségek, illetve tapasztalata az iskolának

• Záborszky Pincészet: a gyermekkorosztályok érdeklődését nagyon hiányolják, nem igazán

ismerik meg a lakóhelyüket, kevés a csoportos látogatójuk, pedig felajánlják az

iskoláknak a lehetőséget

Lehetőségek

• Tomori Pál Főiskola részéről felmerült a kérdés, hogy: létezik-e kerületi

vonzerőleltár/értéktár? Ebből ki lehetne indulni a turizmus fejlesztésében.

• Önkormányzat válasza, hogy van, de nem eléggé hozzáférhető, ezt a jövőben fejleszteni

lehet

79

• Borászathoz kapcsolódhat a gasztronómia is, ami által erősebb turisztikai attrakció jöhet

létre

• Szepesfalvy Anna: meg kellene viszgálni, hogy az önkormányzat hogyan tudná támogatni

ezeket a vállalkozásokat

• Fiatalok vállalkozóvá válását ösztönözni kell

• Bitai Gergely: Nem csak borászként lehet a borturizmusból, borászatból megélni, ha nincs

szőlő/kezdőtőke, akkor lehet pl. sommelier a fiatal

• Soós István Borászati Szakképző Iskola: a diákokat gyakran „küldik” más borvidékek

pincészeteihez gyakorlatra

• Tomori Pál Főiskola: fontos volna egy borutca létrehozása, hogy koncentrált módon

legyen elérhető a helyi kínálat – ezzel lehetne igazán vonzóvá válni (minta: Villány, Eger,

Etyek)

o De: nehézség, hogy versenyképességi régióként itt nem érhetők el EU-s pályázati

források

• Szepesfalvy Anna: kérdés, hogy le lehet-e „csalogatni” a pincészeteket – ez alapvető

kérdés, számos érv és ellenérv létezik

• Tomori Pál Főiskola: a helyi pincészetekkel mindenképp szükséges interjúzni (erre a

projekt keretében lesz lehetőség a szerk.)

• Főváros: mivel lehet megszólítani a külföldi turistákat? Erős hívó szóra van szükség,

továbbá lényeges, hogy „közelebb kell hozni” Budafokot a belvároshoz (ehhez

lehetőséget kínál a Duna, mint közlekedési folyosó fejlesztése)

• Deutsch Anita: fontos volna, hogy meg tudjuk mutatni a világraszóló értékeinket

• Tomori Pál Főiskola: ez tekinthető akár egy kerületen belüli tematikus út kialakítási

igényének is

• Nemzeti Turisztikai Ügynökség Zrt: példaképek kellenek a fiatalok elé (ebbe komoly

központi energiákat is kell tenni), ez segítheti a megszólításukat, az egyes szakmák

vonzóvá tételét

• A képzésbe bele kellene vinni, hogy lássák a fiatalok a vállalkozói létben rejlő

lehetőségeket. Fontos ugyanakkor, hogy 40 éves kor alatt fiatalnak tekinthető a

vállalkozó, nem feltétlenül egyből iskola után kell vállalkozni

• Gadácsi Miklós: maga a bor sem divatos a fiatalok körében; a pezsgőben inkább lehet

fantázia

• Lics Pincészet: fontos lenne, hogy a helyi éttermekben legyen helyi borból választék, ez

presztízskérdés

• Turisztikai Ügynökség: a Törley, mint komoly gazdasági erő bevonása kulcskérdés, mert

nagyon sok minden az ő tulajdonukban volt (jelezték távolmaradásukat halaszthatatlan

elfoglaltságuk miatt)

• Tomori Pál Főiskola: döntően levelezőseik vannak, korábban terveztek olyan

másoddiplomás képzéseket (kb. 1 éves), mely a hobbi és a szakma határán egyensúlyozna

(pl. borkulturális szakértő); célszerű az idősebb, késő 20-onéves korosztályokat

megcélozni

• Tomori Pál Főiskola: szabadbölcsészet szakra lehetne betenni egy szabadon választható

tárgyat, mely a helyi kulturális értékeket mutatná be; emellett OKJ-s képzések is

indulhatnának (pl. idegenvezető); a beiskolázási tájékoztatójuk hátoldalán lehetne egy

helyi kulturális értékeket bemutató összefoglaló

80

2. sz. melléklet

A projekt címe:

YouInHerit - A hagyományos mesterségek, mint kulturális örökség innovatív megújítása és felértékelése a fiatalok bevonásával, egy dinamikusan fejlődő korban a városi régiók versenyképessége és vonzereje javítása érdekében. MIT IS JELENT EZ SZÁMODRA? SZÁNDÉKAINK SZERINT AZT, HOGY A KERÜLETEDBEN JOBBAN FEJLŐDIK A GAZDASÁG, JOBB ÉS MINŐSÉGIBB LESZ AZ ÉLET, NAGYOBB ESÉLLYEL TALÁLSZ HELYBEN KEDVEDRE VALÓ MUNKÁT, VAGY INDÍTHATOD EL SAJÁT VÁLLALKOZÁSODAT! MINDEZT SEGÍTHETI, HA A XXII. KERÜLETI NAGY HAGYOMÁNYOKKAL BÍRÓVÁLLALKOZÁSOK - MINT A BORÁSZAT VAGY A PEZSGŐKÉSZÍTÉS - IS FEJLŐDNI, NÖVEKEDNI KÉPESEK, EZÁLTAL MUNAHELYEKET LÉTESÍTENEK EZZEL PÁRHUZAMOSAN TÖBB LESZ A KULTURÁLT SZÓRAKOZÁSI LEHETŐSÉG, RENDEZVÉNY, A BORKÓSTOLÁSI HELYSZÍN, ÉS TÖBB LESZ A TURISTA IS, AKIK SZÍNT VISZNEK A KERÜLET ÉLETÉBE, ÉS NEM MELLESLEG REMÉLHETŐLEG SOK PÉNZT KÖLTENEK EL ITT. HA A XXII. KERÜLETBEN ÉLSZ, AZ ÉLETKOROD 14 ÉS 35 ÉV KÖZÖTT VAN, MOST ENNEK A KÉRDŐÍVNEK A KITÖLTÉSÉVEL SEGÍTHETED A PROJEKT SIKERES MEGVALÓSULÁSÁT ÉS KICSIT TALÁN SAJÁT JÖVŐD SIKERESSÉGÉT IS - ITT, BUDAPEST XXII. KERÜLETÉBEN! Kérjük kövesd az útmutatást minden egyes kérdésnél!

Kontakt adat: Wintsche-Mikesch Viktor, pályázati koordinátor

Elérhetősége: +361-2292611/145

2017. február

KÉRDŐÍV

81

VÁLASZADÓ ADATAI

I. VÁLASZADÓ ATTITŰDJE A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG RÉSZÉT KÉPEZŐ HAGYOMÁNYOS MESTERSÉGEKHEZ

6. Melyek a kedvenc időtöltéseid? (Kérjük, jelölj meg pontosan hármat az alábbi válaszlehetőségek közül!)

a.) olvasás

b.) kreatív tevékenységek (művészetek és kézműves tevékenységek stb.)

c.) sportolás, túrázás, kirándulás

d.) kulturális örökségi helyszínek, múzeumok látogatása, helyi hagyományok megismerése

e.) színház/mozilátogatás

f.) tv nézés / számítógép / internet / videó játékok

g.) egyéb, például: ………

7. Általában mennyire érdeklődsz a kulturális örökség / a lakóhelyed helyi hagyományai iránt?(Kérjük, csak egy válaszlehetőséget húzz alá!)

1 - egyáltalán nem érdekel 2 – kicsit érdekel 3- közepesen érdekel

4 – nagyon érdekel 5 -ez a fő érdeklődési területem 8. Mennyire érdeklődsz a lakóhelyedre jellemző régi, hagyományos szakmák, mint kulturális örökség iránt?(pl. borászat, pezsgőkészítés, hordókészítés stb.)(Kérjük, csak egy opciót húzz alá!)

1 - egyáltalán nem érdekel 2 – kicsit érdekel 3- közepesen érdekel

4 – nagyon érdekel 5-ez a fő érdeklődési területem

1.) Nem: a.) Férfi b.) Nő

2.) Kor: a.) 14-18 b.) 19-24 c.) 25-35

3.) Végzettség (befejezett): a.) általános iskola

b.) szakképzettség érettségi nélkül

c.) középiskolai végzettség (érettségi)

d.) szakképesítés (OKJ) érettségivel (nem felsőfokú)

e.) felsőfokú képzettség (BSc., MSc., PhD. stb.)

4.) Lakóhely: a.) XXII. kerület Budafok-Tétény

b.) más budapesti kerület

c.) közeli Pest megyei (agglomerációs) település

d.) vidéki nagyváros (megyeszékhely)

e.) egyéb vidéki település

5.) Jelen állapot: a.) középiskolai tanuló

b.) felsőfokú képzésben tanul (nappali vagy levelező)

c.) posztgraduális képzésben vesz részt

d.) pályakezdő/ karrierépítő - munkavállalóként

e.) pályakezdő/ karrierépítő – vállalkozóként

f.) munkanélküli

82

9. Milyen gyakran látogatod a helyi kulturális örökségi helyszíneket, múzeumokat, kiállításokat, eseményeket a kerületedben?

a.) soha

b.) voltam már némelyikben, és nem tervezek több látogatást

c.) voltam már némelyikben, és tervezek további látogatást

d.) rendszeresen látogatom ezeket a helyeket

10. Ismersz Budafokon olyan helyszínt / múzeumot / intézményt / eseményt, amely a helyi hagyományos mesterségekhez kapcsolódik? Különösen pl. borászatok, pincészetek, pezsgőkészítés, Rozárium stb.

a.) igen, és legalább egyikben már jártam is

b.) igen, de még egyikben sem jártam

c.) nem 11. Amennyiben Budafokon jártál már ilyen helyen / eseményen - azaz az előző válaszod a. -, hogyan értékeled tapasztalataidat az alábbi táblázatban megadott szempontok alapján?

Ha a válaszod b.) vagy c.), kérünk, gondolj valamely hasonló élményedre a térségben és úgy töltsd ki a táblázatot! Kérjük, értékeld a szempontokat 1-től 5-ig és tegyél pipát a megfelelő rubrikába! Az Általad értékelt hely vagy esemény megnevezése: …………………………………

1- borzalmas 2- nem túl jó 3- közepes 4- jó 5 - kiváló

A hely elérhetősége (információ, közlekedés)

A hely általános hangulata

A technikai felszereltség minősége - beleértve a vizuális élményt, interaktivitást

Szolgáltatások (pl. büfé)

Személyzet (segítőkész, szakmailag felkészült?)

Kapcsolódó programok (vezetett túrák, bemutatók, aktív programok)

12. Melyik tényezőnjavítanál és hogyan?

JAVÍTANÁL RAJTA?

1. IGEN

2. NEM

Hogyan javítanád a fenti táblázatban értékelt helyet (vagy eseményt)annak érdekében, hogy jobban

inspirálja a fiatalokat (a Te generációdat) és vonzóbb legyen számukra? Várjuk ötleteidet!

A hely elérhetősége (információ, közlekedés)

A hely általános hangulata

A technikai felszereltség minősége - beleértve a vizuális élményt, interaktivitást

Szolgáltatások (pl. büfé)

Személyzet (segítőkész, szakmailag felkészült?)

83

Kapcsolódó programok (vezetett túrák, bemutatók, aktív programok)

II. VÁLASZADÓ ATTITŰDJE A HAGYOMÁNYOS SZAKMÁKHOZ, MINT A MEGÉLHETÉS ÉS FOGLALKOZÁS/HIVATÁS FORRÁSAI

13. Honnan származnak az ismereteid a lakóhelyedre jellemző hagyományos szakmákról? (pl. borászat, pezsgőkészítés, hordókészítést stb.)

a.) család (szülők, nagyszülők stb.) b.) iskola c.) helyi újság

d.) egyéb média(tv, internet stb.) e.) kulturális / turisztikai kiadvány

f.) sehonnan, nincsenek erről ismereteim 14. Véleményed szerint a térség(Budafok, Budapest és környéke) kulturális örökségével és hagyományos szakmáival kapcsolatos információk jellemzően hozzáférhetők?

a.) Nem hozzáférhetők b.) csak ha valaki speciálisan érdeklődik

c.) közepesen hozzáférhetőek d.) jól hozzáférhetők 15. Hogyan értékeled a saját életedben a munkavállalás ill. munkavégzés lehetőségét egy kulturális örökségi helyszínen, kapcsolódó eseményen vagy egy jellemző helyi régi mesterséghez kapcsolódó munkahelyen pl. borászatban vagy pincészetben?

a.) teljességgel lehetetlen b.) lehetséges c.) nagyon is lehetséges 16. Ha az értékelés b. vagy c. a 15. kérdésnél - milyen pozícióban tudod elképzelni a részvételedet egy helyi kulturális örökség helyszínen / hagyományos mesterségek eseményen?

a.) kutató / vezető szakember b.) rendezvényszervező / animátor

b.) kreatív munkatárs d.) az adminisztrációban e.) a menedzsmentben 17. Látsz bármiféle üzleti lehetőséget a Budafokra jellemző régi szakmákhoz kapcsolódóan (pl. borászat) a helyi gazdasági életben?

a.) egyáltalán nem b.) csak egy keveset c.) sok lehetőséget látok 18. Hogyan értékeled a hagyományos szakmákba való üzleti bekapcsolódás lehetőségét?

a.) teljességgel lehetetlen b.) elképzelhető c.) komoly esély van rá 19. Ha az értékelés b. vagy c. a 15. kérdésnél - - milyen pozícióban/szerepben tudod elképzelni a részvételedet az újraélesztett hagyományos szakmákhoz / üzleti lehetőséghez kapcsolódóan?

a.) önfoglalkoztató (a saját vállalkozásodban)

b.) fizikai / betanított munkás(más vállalkozásában)

c.) kreatív munkatárs/vezető szakember(más vállalkozásában)

d.) az adminisztrációban

e.) a menedzsmentben

20. Mennyire érdekel olyan végzettség megszerzése, amely segítene abban, hogy a helyi hagyományos gazdasági tevékenységekkel /szakmákkal kapcsolatos munkahelyeken tudj elhelyezkedni? (pl. borászat, pezsgőkészítés, hordókészítés)

a.) egyáltalán nem érdekel b.) közepesen érdekel c.)nagyon érdekel 21. Van arról információd, hogy hol szerezhetsz a helyi hagyományos szakmákkal (pl. borászat) kapcsolatos speciális képzettséget, szaktudást?

a.) igen

b.) nem

84

22. Van arról információd, hogy hol kaphatsz támogatást a helyi hagyományos szakmákhoz kapcsolódó saját vállalkozásod beindításához?

a.) igen

b.) nem

III. TOVÁBBI KÉRDÉSEK

1. Ha a kerületi önkormányzat létrehozna egy helyi művészek alkotásait bemutató gyűjteményt (kerámiák, festmények, stb.), akkor azt meglátogatnád?

2. Ha igen, akkor hol kellene lennie ennek a gyűjteménynek?

Budafok

Budatétény

Nagytétény

3. Milyen programnak kell megvalósulnia egy borral kapcsolatos kerületi rendezvényen, hogy inkább

azt válaszd a belváros helyett, egy péntek vagy szombat estén?

4. Ha szeretnél visszajelzést kapni a kutatás eredményéről vagy érdekel a projekt további sorsa, akkor kérlek itt add meg email címedet.

a szőlő és bor városa” · logisztikai helyzetet, a duna, mint szállítási útvonal...

Documents