a tatabÁnyai szakkÉpzÉsi centrum mikes kelemen … · 2018. 11. 16. · a tatabányai...

A TATABÁNYAI

SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

MIKES KELEMEN SZAKGIMNÁZIUMA ÉS

SZAKKÖZÉPISKOLÁJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2018.

Készítette:

Vargáné Vojnár Katalin

intézményvezető

A Tatabányai Szakképzési Centrum

Mikes Kelemen Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Pedagógiai Programja

2

Tartalomjegyzék

INTÉZMÉNYI BEKÖSZÖNTŐ ...................................................................................................................... 5

1.1. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA ................................................................................................................. 5 1.2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ÉS RÖVID TÖRTÉNETE ....................................................................... 6 A

INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA ................................................................................................. 7

1.3. A INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ OKTATÓ- NEVELŐ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, ALAPFELADATAI ............................................................................................................................................. 7 1.4. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA 8

1.5. NEVELÉSI CÉLOK AZ EGYES ISKOLATÍPUSOKBAN .............................................................................. 8

1.6. AZ ISKOLÁBAN KÖZVETÍTENDŐ ÉRTÉKEK ÉS MEGVALÓSÍTÁSI MÓDJAI ............................................ 10 1.7. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ........................................................ 14 1.8. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK, PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK ................. 14 1.9. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS TERÜLETEI A INTÉZMÉNYBEN ................................................................... 17

1.9.1. Tanórák, osztályfőnöki órák és szaktárgyi órák ........................................................................ 17 1.9.2. Tanórán kívüli programok ....................................................................................................... 19 1.9.3. Osztályprogramok .................................................................................................................... 21 1.9.4. Diákönkormányzat ............................................................................................................ ....... 22 1.9.5. Értéket teremtő hasznos tevékenységek ..................................................................................... 23 1.9.6. Kapcsolatrendszer, együttműködés ........................................................................................... 23

1.10. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK .. 24 1.10.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése .................................................................. 24 1.10.2. Év eleji feladatok ..................................................................................................................... 25 1.10.3. Felnőttoktatás .......................................................................................................................... 25

1.11. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK OKTATÁSÁNAK ELVEI .......................................................... 26 1.12. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK.............................................. 29

1.12.1. A tehetséggondozási feladatok iskolánkban .............................................................................. 29 1.12.2. Tanórán kívüli tevékenységek ................................................................................................... 29

1.12.3. Felzárkóztató programok ........................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

1.12.4. ..................................................................................................................................................... 30 1.12.5. Iskolai sport ............................................................................................................................. 30

1.13. A TANULÁSI HIÁNYOKAT KOMPENZÁLÓ, A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK

FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM ......................................................................................................... 31 1.14. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................................. 33

1.14.1. Tanulókkal kapcsolatos gyermekvédelmi célok ......................................................................... 34 1.14.2. Közlekedésre nevelés......................................................................................................... ....... 36 1.14.3. Az áldozattá válás megelőzése .................................................................................................. 36

1.14.4. Erőszakmentes konfliktuskezelés .............................................................................................. 36 1.15. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ................................................... 37

1.15.1. Szemléletformálás .................................................................................................................... 37 1.15.2. Tehetséggondozás .................................................................................................................... 37 1.15.3. Segítségnyújtás, tanácsadás ..................................................................................................... 38 1.15.4. Családi életre nevelés .............................................................................................................. 38 1.15.5. Kapcsolattartás külső intézményekkel ...................................................................................... 39 1.15.6. Anyagi segítségnyújtás ............................................................................................................. 39

1.16. A SZÜLŐK, TANULÓK, PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ............................................................................................................................. ................... 40

1.16.1. Az együttműködés általános formái .......................................................................................... 40 1.16.2. A kapcsolattartás intézményes formái....................................................................................... 41 1.16.3. A kapcsolattartás egyéb formái ................................................................................................ 41 1.16.4. A kapcsolattartás hagyományoktól eltérő formái ...................................................................... 43 1.16.5. A pedagógusok és a diákok kapcsolata ..................................................................................... 43 1.16.6. Diákság és nevelőtestület ......................................................................................................... 43 1.16.7. Osztályfőnök ............................................................................................................................ 44




3

1.16.8. Az osztályfőnök és az osztály .................................................................................................... 46

1.17. A PEDAGÓGUS FELADATAI ............................................................................................................ 47 A

INTÉZMÉNY EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA ........................................................................... 49

2.1. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS FOGALMA ................................................................................................... 49

2.2. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMUNK CÉLJA ...................................................................................... 49

2.3. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMUNK KÖVETELMÉNYE ...................................................................... 49 2.4. AZ

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM KIEMELT TERÜLETEI .................................................................. 50 2.5. AZ

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA............................................................ 52

2.6. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI ÉVENTE: ........................................... 54

AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA ........................................................................... 55

3.1. A KÖRNYEZETI NEVELÉS FOGALMA, CÉLJA, JOGI HÁTTERE, FELADATAI ........................................... 55 3.2. A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTEREI AZ ISKOLÁBAN ........................................................................ 57

3.3. ERŐFORRÁSOK .............................................................................................................................. 57

3.4. ALAPELVEK, JÖVŐKÉP, CÉLOK ....................................................................................................... 60

3.5. MÓDSZEREK .................................................................................................................................. 64

3.6. TANESZKÖZÖK .............................................................................................................................. 65 3.7. AZ ISKOLA ÉPÜLETÉNEK HELYZETKÉPE, A JAVULÁST SZOLGÁLÓ CÉLOK ÉS A VÁLTOZÁST SEGÍTŐ FELADATAIK .............................................................................................................................. ................... 66

3.8. KOMMUNIKÁCIÓ ............................................................................................................................ 67

3.9. TOVÁBBKÉPZÉS ............................................................................................................................. 67 3.10. FOGYASZTÓVÉDELEM A NEVELŐ- OKTATÓ MUNKÁBAN .................................................................. 67

3.10.1. Jogi háttér.................................................................................................................. .............. 67 3.10.2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei .............................................................................. 68 3.10.3. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban .................................................................. 70 3.10.4. Gazdasági és pénzügyi nevelési program ................................................................................. 71

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ................................................................................................................ 72

4.1. A TANÍTANDÓ TANTÁRGYAK KIVÁLASZTÁSÁNAK ALAPELVEI ......................................................... 72

4.2. AZ EGYES ISKOLATÍPUSOK ÓRATERVEI ........................................................................................... 72 4.3. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI............................................................................................................................. 72 4.4. KÖVETELMÉNYRENDSZER, A TELJESÍTMÉNYEK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE ÉS FORMÁI .................. 73

A teljesítmények ellenőrzése és értékelése az egyes iskolatípusokban: ..................................................... 73 4.4.1. Értékelési rendszerünk ............................................................................................................. 74 4.4.2. Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya .......................................................................................................................................... 76 4.4.3. Az osztályzással, értékeléssel kapcsolatos adminisztrációk ....................................................... 77 4.4.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei ............... 77 4.4.5. A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése ................................................................ 79 4.4.6. Az egyes képzési szakaszok feladatai ........................................................................................ 80 4.4.7. Követelményrendszer ............................................................................................................... 81 4.4.8. Beszámoló és vizsgarend az egyes iskolatípusokban ................................................................. 82 4.5.

AZ INTÉZMÉNYBE LÉPÉS AZ ISKOLA 9. ÉVFOLYAMÁN, ILLETVE A FELSŐBB ÉVFOLYAMAIN.............. 83

4.6. AZ ÁTMENETEK PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSA ................................................................................ 84

4.7. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK........................................................................................................... 84 4.7.1. Nappali munkarend szerinti szakmai képzés ............................................................................. 84 4.7.2. Szakképző programok ................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.7.3. Felnőttek Középiskolája távoktatási csomaggal működő Levelező Tagozat gimnáziumi képzés (4 éves) ................................................................................................................................................ 85

4.8. KÉPZÉSI RENDSZERÜNK MEGVALÓSÍTÁSA ...................................................................................... 88




4

4.8.1. Ifjúsági képzés.......................................................................................................................... 88 4.8.2. Felnőttoktatás .......................................................................................................................... 94

4.9. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI ............................................................................. 95 Magyar nyelv és irodalom ....................................................................................................................... 95 Történelem .............................................................................................................................................. 95 Matematika ............................................................................................................................................. 95 Élő idegen nyelv (angol, francia, német, olasz) ....................................................................................... 96 Informatika ............................................................................................................................................. 96 Fizika ...................................................................................................................... ................................ 97 Biológia .................................................................................................................................................. 97 Kémia ..................................................................................................................................................... 98 Földrajz .................................................................................................................................................. 99 Művészettörténet ..................................................................................................................................... 99

4.10. A DIÁKOK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ................................................................................... 100

MELLÉKLETEK ....................................................................................................................... .................. 101

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ......................................................................................................................... 102




5

INTÉZMÉNYI BEKÖSZÖNTŐ

Az iskolák szakmai önállóságának, sajátos arculatuk bemutatásának legfontosabb

alapdokumentuma az iskola pedagógiai programja. E dokumentum nem más, mint az iskola

szakmai, stratégiai terve, amely meghatározza a nevelés, a tanítás-tanulás folyamatának helyi

pedagógiai elveit, tanterveit, gyakorlatát, működésének feltételeit.

A jövő tervezése nem csak arra ad lehetőséget, hogy az új kihívásoknak megfelelő iskolát

képzeljük el, de mód van a visszatekintésre, értékelésre is. Melyek azok az értékek, amelyeket

meg kell őriznünk, és mi az, amit újra kell gondolnunk, újra kell fogalmaznunk.

A Tatabányai Szakképzési Centrum Mikes Kelemen Szakközépiskola és Szakiskolája.

1.1. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA

Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése 108.23/2012. (V. 24. )sz. kgy. határozatában 2012.

augusztus 30-i hatállyal jogutóddal megszűntette az Óvárosi Középiskolát. Jogutód

intézményként a Kandó Kálmán Szakképző Iskola, Általános Iskola és Kollégiumot jelölte meg.

Az intézmény neve 2018. szeptember 01. napjától (az Alapító Okirat alapján):

Tatabányai Szakképzési Centrum Mikes Kelemen Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája. Az

intézmény OM azonosítója:203064

Intézmény neve és címe:

Tatabányai Szakképzési Centrum Mikes Kelemen Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

2800 Tatabánya, Béke utca 8.

Az intézményvezetője: Vargáné Vojnár Katalin

Az intézmény fenntartója, felügyeleti szerve: Nemzetgazdasági Minisztérium

Az intézmény működési területe: a közép-dunántúli régió, igény szerint az egész ország.

Az intézmény alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése:

• gimnáziumi nevelés-oktatás

• szakközépiskolai nevelés-oktatás

• szakiskolai nevelés-oktatás

• felnőttoktatás

• pedagógiai szakszolgálati feladat

• a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű

gyermekek, tanulók iskolai rendszerű nevelése, oktatása




6

1.2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ÉS RÖVID TÖRTÉNETE

A Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnáziuma, Szakközépiskola és Szakiskola

1964-ben kezdte önálló működését, mint Dolgozók Gimnáziuma. Azóta is a megyében egyedüli

önálló felnőttoktatási intézményként működik. Kezdetben, mint Dolgozók Gimnáziuma

működött, majd 1974-ben belépő új képzési formával – a Szakmunkások Szakközépiskolája (3

éves) – egészítette ki tevékenységét. 1980-tól a felnőtt szakképzés feladatát is felvállalva a

Dolgozók Közgazdasági Szakközépiskolája 4 éves és 2 éves formáit is működtette, 1991.

szeptember 1-étől ifjúsági képzéssel bővítette ki tevékenységét. 1994-98 között iskolánk egy

szolnoki, egy pécsi távoktatási intézménnyel és a gödöllői Regionális Távoktatási Központtal a

középfokú gimnáziumi képzés levelező tagozatos formájának távoktatási elemekkel való

bővítését fejlesztette ki. A projekt kidolgozását iskolánk a fent megnevezett társiskolákkal

együtt vállalta fel (tutori képzés, tananyagírás, tantárgyi útmutatók, segédletek elkészítése).

Ezzel reagáltunk azokra az új kihívásokra és igényekre, amelyek a középiskolával

szemben születtek az elmúlt években.

Az intézmény modulrendszerű oktatási szerkezetével az egyes iskolatípusok közötti

átjárhatóságot biztosította. Így lehetőséget nyújtott a fokozatos szintű

képzésre, szakmaszerzésre, érettségire és a továbbtanulásra való felkészülésre.

2005 szeptemberétől ellátandó feladatként vállalta fel iskolánk a sajátos nevelési

igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi, szakiskolai és szakközépiskolai nevelés

feladatát. Ezzel a sajátos nevelési igényű tanulók - mint többségi intézményben megvalósuló -

integrált nevelését oktatását látjuk el, biztosítva a tanulók eredményes szocializációját és

elősegítjük iskolai pályafutásukat. 2011. augusztus 1-jétől: Óvárosi Középiskola és Szakiskola

Székhelyintézménye:

Mikes Kelemen Szakközépiskola és Szakiskola. Tagintézmény: Kossuth Lajos Közgazdasági

és Humán Szakközépiskola.

2012. augusztus 31-től TISZKK Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és

Kollégium Tagintézménye: Mikes Kelemen Szakközépiskola és Szakiskola

2015. szeptember 1-jétől Tatabányai Szakképzési Centrum Mikes Kelemen Felnőtt és

Ifjúsági Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája.

2016 szeptemberétől az iskolatípusok változása miatt új nevünk: Tatabányai

Szakképzési Centrum Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és

Szakközépiskolája.

2018 szeptemberétől az iskolatípusok változása miatt új nevünk: Tatabányai

Szakképzési Centrum Mikes Kelemen Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája.

Mikes Kelemen nevét 1996-ban vette fel az intézmény. Az ő neve és élete fejezi ki

legjobban a szellemi szabadság és függetlenség eszmeiségét, amelyre az iskola minden időben

és minden körülmények között törekedett. A toll és a mécses emblémánkon azt jelképezi, hogy

iskola nyitva áll, és lehetőséget kínál mindazoknak, akik pályaválasztás előtt állnak, akik




7

pályamódosításra kényszerülnek, és hátrányos helyzetükön változtatni szeretnének. A sokszínű

oktatási formát a mécses jelképezi megvilágítva a továbblépés lehetőségeit.

Az intézmény a második esély iskolája. Az itt oktató pedagógusok azt a célt tűzték

maguk elé, hogy ebben nyújtanak segítséget valamennyi hozzájuk beiratkozott tanulónak.

AZINTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA

1.3. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ OKTATÓ- NEVELŐ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI,

CÉLJAI, ALAPFELADATAI

Pedagógiai alapelveinket meghatározza a tantestület nevelési filozófiája. Lehetőséget

kínál mindazoknak, akik az érettségi megszerzését, egy szakma elsajátítását tűzik ki célul,

segít a pályaválasztás előtt állóknak, akik pályamódosításra kényszerülnek, akik az

oktatási rendszerből valamilyen okból kiestek, és szeretnének ismét bekapcsolódni, és

hátrányos helyzetükön változtatni.

Arra törekszünk, hogy tanulóink kiegyensúlyozott, boldogságra képes felnőttekké

váljanak. Meggyőződésünk azonban, hogy mindez csak diákjaink erőfeszítései nyomán

alakulhat ki. Olyan légkör kialakításán dolgozunk, amelyben az értelmes rend, az értelmes

fegyelem, a következetes és emberséges értékelés biztosítja a tanulóknak – munkájuk

eredményeként – a sikert. Bízunk abban, hogy ezáltal fiataljaink megismerik önmagukat,

felfedezik tehetségüket, de megismerik korlátaikat is, és reális önértékeléssel biztosan találják

meg helyüket a munkavállalók világában.

Fontos feladatunk, hogy hozzájáruljunk a tanulók

személyiségének, képességeinek és készségeinek kibontakoztatásához,

segítsük a szellemi, testi fejlődésüket és az egészséges életmód

kialakulását.

Pedagógiai munkánk egyik legfontosabb alapelve a tanulók személyiségi jogait és érdekeit,

életkori és egyéni adottságait messzemenően figyelembe vevő következetes tevékenység

folytatása. Ez tervszerű, rövid és hosszú távú célorientált munkát feltételez, a családi

szocializáció pozitívumaira építő és épülő iskolai tevékenységet igényel. Hiszünk a nevelő hatás

egységének elvében, ezért csapatmunkára építve közösen vállalható célokat állít a

nevelőtestület maga elé.

Alapvető célunknak tartjuk, hogy tanítványainkban kialakítsuk a tudás,

permanens tanulás, a gyakorlás és gondolkodás, az önálló problémamegoldó munkavégzés

készségeit, elültessük bennük az új iránti fogékonyságot, az ismeretek fejlesztésének, az

önművelés igényét.

A mindennapi tanulás, a jól szervezett tanítási órák rendszeres munkára szoktatják a

diákokat. Tanterveink összeállításakor, a tanórák vezetése, illetve a rendszeres számonkérés

során arra törekszünk, hogy tanítványaink tudásukat alkalmazni tudják, ne szolgai módon

reprodukálják az ismereteiket, hanem az ok-okozati összefüggéseket kutatva, a folyamatokat,

történéseket elemezve oldják meg feladataikat. A napjainkban tapasztalható




8

információrobbanás arra kényszerít bennünket, hogy tanulóinkat hozzászoktassuk tudásuk

aktualizálásához: meg kell tanítanunk őket arra, hogyan kísérjék figyelemmel, építsék be a

tananyagba, dolgozzák fel a televízió, rádió, sajtó híranyagát, hogyan használják ismereteik

bővítésére az információszerzés különböző formáit, a könyvtár használatától az internet által

kínált lehetőségekig.

1.4. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK

HELYI MEGVALÓSÍTÁSA

A 9-10. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által kialakuló tanítási-tanulási

folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerülnek a Nat elveiből következő motiválási és

tanulásszervezési folyamatok.

A nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez

szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának

folytatása.

Fokozatosan, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a

tanulásszervezési módokat.

Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának

alkalmazásával kívánjuk megvalósítani.

Az 11-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A 11-12. évfolyamon folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb

tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése,

bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen

hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a

tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. A tanulási stratégiák megválasztásában

kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati

megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása.

Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk

hozzájárulni.

Az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése, az

együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban

és az osztályban.

1.5. NEVELÉSI CÉLOK AZ EGYES ISKOLATÍPUSOKBAN

Gondoskodnunk kell a különböző képességű, illetve eltérő szociális háttérrel rendelkező, eltérő

ütemben fejlődő tanulók egyéni fejlesztéséről. Ennek érdekében az osztályok kialakításával, a

választott pályaorientáció bevezetésénél figyelembe kell vennünk a tanulók egyéni

képességeit, valamint a tananyag kiválasztásában a tanórai és az órán kívüli munkában

nélkülözhetetlen módszerként kell alkalmaznunk a differenciálást.




9

• Érettségiző diákjainknál el kell érni, hogy az alapvető és általános műveltség

birtokosai legyenek, szakmai vizsgát tett hallgatóink biztos szakmai tudással

rendelkezzenek, felkészüljenek a továbbtanulásra és a munkába állásra.

Az érettségire való felkészítés szakaszában az alapfokú oktatást továbbfejlesztő, a

műveltséget megalapozó tanítás folyik a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, a

záróvizsgák követelményei, illetve a közép- és emelt szintű érettségi

vizsgakövetelményei alapján.

• A felnőttoktatás esti és levelező tagozatain törekedni kell az életkori adottságok

figyelembe vételére. A tananyag feldolgozása, a számonkérés és a követelményszint

megtartása az andragógiai sajátosságokhoz kell, hogy alkalmazkodjon. Sajátítsák el az

új munkahely megtalálásához szükséges technikákat és a mindenkori munkaerő-piaci

igényekhez való alkalmazkodást.

• Az ügyviteli szakterületen sajátítsák el a tanulók a szakképesítés

munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez

szükséges kompetenciákat, el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki

kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat.

• Az informatikai-számítástechnikai képzéssel legyenek képesek a kor

követelményeinek megfelelni. Legyenek képesek modern számítógépparkkal, a

legmodernebb technikai eszközökkel új számítástechnikai ismeretek birtoklására,

ismereteiknek önálló bővítésére. Legyenek képesek bekapcsolódni az Internet

használatába, és váljanak képessé az újabb és újabb ismeretek elsajátítására.

• A szociális gondozó és ápoló végzettségű diákok a szociális, valamint a

gyermekjóléti és gyermekvédelmi alap- és szakellátás területén ápolási és gondozási

alapfeladatokat látnak majd el. Munkájukat emelt szintű szakképesítésű vagy felsőfokú

végzettségű szakember irányítása mellett láthatják el.Ez aképzés jelenlegi oktatási

rendszerünkben hiánypótló, hiszen nappali tagozaton sajátíthatják el a gondozási,

ápolási alapfeladatokat.

A szakképzésben a 2012/2013-as tanévben kétféle rendszerű képzést indítottunk:

Kifutó rendszerben a 2015/2016-os tanévben végzett utoljára szakiskolai osztályunk

2+2- es felépítésű képzésben. Itt képzési rendszerünk több részből áll. A 9-10. évfolyamon

pályaorientációt végzünk. Az alapfokú képzés befejezésére a 10. évfolyam végén kap

lehetőséget minden tanuló, aki az általános iskola 8. évfolyamát sikerrel teljesítette.

Az általános iskola 8. évfolyamát eredményesen elvégzett tanulók a 10. évfolyam végén a

nemzeti alaptanterv és a kerettantervi követelményei szerint záróvizsgát tesznek.

A 11-12. évfolyamon szakképzés folyik, melynek végén OKJ szakmai vizsgát tesznek

a tanulók.

A 3 éves szakmai képzésben már az 9. évfolyamtól szakmai képzés folyik intézményi

gyakorlat keretében. A 11. évfolyamon OKJ szakmai vizsgát tesznek a tanulók.




10

A szakképzés általános célja

A szakképző intézmények célja, hogy a gazdaság várható munkaerő szükségletének, a

regionális és gazdálkodó szervezetek igényeinek, kívánalmainak megfelelő kezdő

szakembereket képezzenek. Így feladatunk a megfelelő színvonalú szakemberek felkészítése,

szakmai tudásuk megalapozása. Elvárás, hogy az iskolarendszerű szakképzésből olyan fiatalok

kerüljenek a munkahelyekre, akik lépést tudnak tartani a gazdasági ágazatok, a szakma új

igényeivel, a technika és a technológia gyorsuló fejlődésével.

A szakirányú képzés bevezetésénél mind a 9-10. évfolyamot követő szakképző évfolyamon,

valamint az érettségire épülő 13-14. évfolyamon arra törekszünk, hogy a szakképzési

törvénynek megfeleljünk, és az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképzési formákat

választva, lehetőséget biztosítsunk tanulóinknak a pályaválasztáshoz.

Figyelembe kell venni a gazdasági és társadalmi életben bekövetkező gyors átalakulásai

folyamatokat. Célunk, hogy a kihívásoknak megfelelni tudó, az önképzésre és esetenként a

munkaerőpiac által diktált igényekhez igazodó gyors, hatékony szakirányú átképzésekre

képes hallgatók kerüljenek ki az iskolai képzésünkből.

1.6. AZ ISKOLÁBAN KÖZVETÍTENDŐ ÉRTÉKEK ÉS MEGVALÓSÍTÁSI MÓDJAI

• A demokratizmusra nevelés fontos része az iskolai életnek. Végzős tanulóinknak az

alkalmazás szintjén kell ismerniük az ítéletalkotás folyamatát. Fontos, hogy

eligazodjanak a társadalmi, politikai kérdésekben; megfelelő ismeretek birtokában

helyes döntéseket tudjanak hozni. A demokratizmusra nevelés alapját az iskolában a

DÖK aktív működése jelenti. Az osztálybizalmik, illetve az osztályok diákbizottságai

és a DÖK vezetése saját szervezeti és működési szabályzata alapján tevékenykednek.

Véleményezési és egyetértési jogaikat a megfelelő fórumokon gyakorolják.

• A felelősségérzetet és a felelősségvállalást erősítjük a diákönkormányzat jog- és

hatáskörének kibővítésével, valamint a felelőshálózat rendszerének kialakításával.

Diákjaink tudatos állampolgárrá fejlődését számos rendszeres tevékenység segíti.

Kiemelt feladatunknak tekintjük a hazaszeretet, a nemzettudat kialakítását. Arra

törekszünk, hogy az ország tájainak, történelmének, hazánk nagyjainak megismerése

diákjaink életének részévé váljon. Tanterveink (magyar, történelem, földrajz,

társadalomismeret) tartalmazzák azokat az alapvető ismereteket, melyek

nélkülözhetetlenek minden magyar ember számára.

• A nemzeti múlt tiszteletét szolgálják a nemzeti ünnepségekre (március 15, október 23.)

nagy gonddal készített ünnepi megemlékezések. Büszkék vagyunk arra, hogy ezeken az

ünnepségeken saját diákjaink lépnek fel színvonalas műsorral. Minden évben méltó

módon emlékezünk meg kommunista diktatúra, illetve a holokauszt áldozatairól,

valamint a nemzeti összetartás napjáról.

• Javasoljuk diákjainknak, hogy tanulmányaik alatt látogassanak el a Parlamentbe, a

Terror Házába, Auschwitzba, hogy ezáltal is fejlődjön a tolerancia, a humánum




11

iránti, az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség betartására irányuló igényük.

A nemzettudat kialakítása mellett fontos az európaiság tudatosítása is, melyhez az

iskolánk külföldi kapcsolatai, a határon túli magyar területek megismerése is

nagymértékben hozzátartoznak.

• Iskolai közösségünk lényeges feladatnak tartja a tatabányai bányászhagyományok

ápolását. Úgy véljük, tanítványaink egyre kevesebbet tudnak arról, milyen szerepet

játszott városunk létrejöttében, alakulásában a szénbányászat, nincsenek tisztában az e

tevékenységgel összefüggő várostörténeti eseményekkel, és a hozzá kapcsolódó

hagyományok is mindinkább feledésbe merülnek. Fokozottan igaz ez azokra a

diákjainkra, akik nem a városban élnek, hanem a környező településekről érkeznek

hozzánk, hiszen ők korábbi tanulmányaik ideje alatt feltehetően kevesebbet hallottak

a bányász-tradíció egyes elemeiről.

Ezért szorgalmazzuk, hogy

9. évfolyamos diákjaink látogassanak el a bányászati hagyományokat bemutató

Ipari Skanzenba: tekintsék meg a solniházat, a gépházat, a szabadtéri gépparkot

és földalatti bányatérséget, az egykori üzemiroda és bányamérnökség épületeit,

ismerkedjenek meg a régi bányászlakóházaknak, illetve a második bányász

kolóniaház különböző műhelyeinek berendezési anyagával, osztályok

programjaként szerepeljen a város bányász-emlékhelyeinek meglátogatása is. Ezek

között kell megemlíteni a Központi Bányász Emlékműnek, a Bányász Kegyeleti

Emlékműnek, Szent Borbála szobrának, a XII/a akna Turul hegyi tornyának és a

Bányászudvarnak a megtekintését.

a bányász dalkincs a hagyományőrzés fontos eszköze. Az ének-zene tantárgy

tanításának első félévében tanulják meg/elevenítsék fel tanulóink a magyar Bányász

himnuszt, városi és iskolai ünnepeken bányászdalok elevenedjenek fel,

a történelem tantárgy, illetve osztályfőnöki óra keretein belül ismerkedjenek meg

Tatabánya város történetével,

a társadalomismeret tantárgy keretein belül térjenek ki a bányásznapi emlékezés

okának tudatosítására, emlékezzenek meg az 1919-es bányász sortűz áldozatairól,

a bányaszerencsétlenségek áldozatairól, Szent Borbála napjáról!

Az egészséges életmód kialakítását úgy kell megoldanunk, hogy az valóban jellemezze

fiataljaink életét az iskolából történő távozás után is. A rendszeres testmozgásra, változatos,

egészséges táplálkozásra ösztönzés mellett a szervezetet károsító szenvedélyektől való

távolságtartást is magában foglalja a nevelés e területe. Az iskolai testnevelés és sport

külön hangsúly kap az ifjúsági oktatásnál. Célja és feladata a nagyfokú szellemi megterhelés

ellensúlyozása, a mozgáshiány pótlása. Az egészséges életmód, a fizikum fejlesztése olyan

tevékenységrendszer, amelynek célja az optimális testi-lelki fejlődés elősegítése.

Ennek érdekében fontos feladatunk, hogy testnevelési órákon és sportkörökön kívül is

minden nap lehetőséget biztosítsunk a mozgásigény kielégítésére:

Ifjúsági és felnőtt hallgatóink részére azzal, hogy rendelkezésre bocsátjuk a szabadtéri

tornapályát, konditermet.




12

Célunk rendszeressé tenni a tömegsport foglalkozásokat.

A felnőtt tagozatos osztályoknál a természetjáró szakosztályok által szervezett túrákon

való részvételre ösztönözzük a hallgatókat, kimozdítva őket a mindennapos hajsza,

stressz negatív hatása alól.

A törvényi változások értelmében a mindennapi testnevelést felmenő rendszerben 9. évfolyamon bevezettük a 2012/2013-as tanévtől a szakiskolai osztályokban.

Céljaink elérése érdekében külön programot dolgoztunk ki e területre, mely az

egészségnevelési program című fejezetben olvasható.

Tanulmányaik elvégzése után munkába álló végzőseinktől a munkaadók elvárják, és mi

is fontos feladatunknak tartjuk, hogy kommunikációs ismereteiket gyakorlati

tartalommal töltsék meg, kulturált viselkedés jellemezze mindennapjaikat. A magyar

nyelv műveltségünk feltétele, kultúránk hordozója. Ezért nagyon fontos feladat mind az

ifjúsági, mind az érettségire felkészítő, valamint a felnőttoktatási tagozatokon a nyelvi-

kommunikációs nevelés. Az alapkészségek, az írás, az olvasás, a helyes beszéd és a

nyelvtani ismeretek folyamatos fejlesztése. Az általános iskolában és a

szakmunkásképző iskolákban már egy adott szinten jártasságot szerzett ismeretek

hiánypótlása és folyamatos fejlesztése. Minden tantárgy tanításánál nagy gondot kell

fordítani a magyar nyelv helyes használatára, a tanultak értelmes kifejezésére, a

szabadosság, a trágár beszéd elleni küzdelemre.

A pedagógiai munka e területén hatalmas szerepet kap a személyes példamutatás, a

folyamatos, rendszeres nevelés. Tanítványainkat igyekszünk arra szoktatni, hogy külső

megjelenésüket a rendezettség, ápoltság, az általános társadalmi konvencióknak megfelelő

öltözködés jellemezze.

Szakmai orientációs óráink egy részét a szóbeli és írásbeli érintkezéshez szükséges illem,

protokollszabályok megismerése tölti ki; szituációs gyakorlatok segítségével pedig ezek

alkalmazását tudatosítjuk.

A szakmai gyakorlatok során felkészítjük tanítványainkat arra is, hogy célszerűen és

kulturáltan használják a telekommunikációs eszközöket: a telefont, az internetet.

A művészetek szeretete az érzelmi nevelés szempontjából döntő fontosságú. A

harmonikus személyiség kialakításának nélkülözhetetlen feltétele a kiegyensúlyozott

belső világ, az egészséges lelki élet. Ennek formálásában nagy szerepe van a művészeti

alkotásoknak, illetve a tanulók „művészeti” tevékenységének.

A művészetek szeretetére nevelés, a műalkotások megismertetése szintén a tanítási

gyakorlatban kezdődik, alapjainak lerakása a tanítási órákon történik (magyar, történelem,

ének-zene, rajz és vizuális kultúra). A művészetet kedvelő, értő, sőt művelő diákok tehetségének

kibontakoztatását segítő lehetőségeink:

versenyekre (vers- és prózamondó, novellaíró, stb.) való felkészítés, színjátszó-diákkör.




13

Fontosnak tartjuk kiállítások, hangversenyek, színházi előadások látogatását. Örömteli tény,

hogy tanítványaink egy része rendszeres színházlátogatók. A műveltségi kontinuitást biztosítjuk

továbbá a könyvtári órák megtartásával, a vers-, mese- és prózamondó versenyekkel, a múzeumi

és kiállítási látogatások megszervezésével, az előadótermünkben szervezett ismeretterjesztő

filmek megtekintésével.

• Az esztétikai nevelés terén fontos feladat az iskola külső és belső rendjének,

tisztaságának, otthonosságának a megteremtése és megőrzése. A szociálisan hátrányos

helyzetű gyerekek és felnőttek számára meg kell mutatni, hogy lehet és érdemes

cselekvés a szép iránti igény, a tisztaság, az otthonosság kialakítása, a minél több

irodalmi, valamint művészeti alkotás megismerése. Ezért rendszeressé kell tenni a

színházlátogatásokat, a könyvtári és rendhagyó irodalmi órákat, a múzeumok és

kiállítások látogatását.

• A másság természetes elfogadása is beépül az iskolai élet mindennapjaiba. Testi,

érzékszervi, beszédfogyatékos, valamint a pszichés fejlődés zavarai miatt a tanulási

folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia)

fogyatékos tanulóink segítése rendszeresen meggyőz bennünket arról, hogy diákjaink

észreveszik a segítségnyújtás szükségességét, támogatják a rászorulókat vagy képesek

megszervezni azt. Gyógypedagógiai végzettséggel rendelkező szaktanáraink is

rendelkezésre állnak az integrált nevelésbe bevont tanulók nagyobb elfogadásában.

Lehetőséget biztosítunk diákjainknak, hogy megismerjék a vallások erkölcsi és

művelődéstörténeti tárgyszerű és elfogulatlan világát. Intézményünk nevelési,

pedagógiai programja, működése, tevékenysége és irányítása vallási és világnézeti

tanítások igazságáról nem foglal állást. Vallási és világnézeti kérdésekben semleges

marad.

Igény szerint biztosítjuk iskolánkban a jogszabályban elismert egyházaknak a hit- és

vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, a helyiségek rendeltetésszerű használatát,

valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket.

A szóbeli és írásbeli kifejezőkészség és a nyelvtani rendszer elsajátítása mellett előtérbe kell

helyezni a nyelvtanulási kedv felkeltését, a játékos, gyakorlatias formákat.

Az idegen nyelvvel való ilyen szintű megismerkedésével a hallgató – a megváltozott

munkaerő-piaci helyzethez igazodva – rendelkezzen olyan minimális nyelvi ismerettel, amit

külföldi munkavállalásnál vagy a helyi teljes külföldi érdekeltségű vagy vegyes

vállalkozásoknál történő elhelyezkedésnél hasznosítani tud.

• Alapfeladataink közé soroljuk, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

előmozdításáról szóló 2003. CXXV. törvényben megfogalmazottak alapján mind a

tanulók beiskolázása során, mind az iskolai és tanítási időn kívüli foglalkozásokon

nagy hangsúlyt helyezzünk arra, hogy az esélyegyenlőség ne sérüljön.

• Kiemelt feladatunknak tartjuk a természet és az épített környezet védelmére, a

természet szeretetére, megóvására és formálására történő nevelést. A környezeti

nevelés programját szintén külön fejezetben fogalmaztuk meg.




14

Tantermeink esztétikus díszítésére nagy gondot fordítunk, az osztályokban lévő növények

gondozása mindennapi feladat.

• Jó lehetőség adódik a természet szeretetére történő nevelésre a szűkebb

környezetünkben tett természetjáró túrák szervezésével, a hagyományos Föld napjának

megtartásával, hulladékgyűjtéssel, különös tekintettel a szelektíven gyűjthető

hulladékokra, az iskolaudvar parkjának gondozásával.

• Az önállóságra és a felelősségvállalásra nevelés az életkori sajátosságok figyelembe

vételével folyamatos feladat.

Már alsóbb évfolyamos diákjaink is nagyfokú önállósággal végzik az iskola mindennapi

életéve, és a rendezvényekkel kapcsolatos feladataikat. Felelősségvállalásuk fontossága

azonban igazán a 10. évfolyam végén, a pályaorientáció kapcsán tudatosul bennük először.

Ekkor elengedhetetlen a diák, az osztályfőnök, a szaktanárok és a szülők együttműködése.

Még jelentősebb ez az együttműködés a továbbtanulás és a munkavállalás kapcsán. Ha

célunknak megfelelően sikerül erre az időre tanítványainkban megerősíteni az egészséges

sikerorientáltságot, a céltudatosságot, a felelősségvállalás fontosságát, akkor reális

önértékeléssel biztosan megtalálják helyüket a felsőoktatási intézményekben vagy a

munkavállalók között.

1.7. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

Azintézményben biztosítjuk a tanulók esélyegyenlőségét. Tevékenységünket a Tatabánya

Megyei Jogú Város Önkormányzata által készített Tatabányai Közoktatási Esélyegyenlőségi

Helyzetelemzés és Intézkedési Tervetfigyelembe véve szervezzük meg.

Feladatunknak tekintjük a beilleszkedés hatékony segítését.

A 9. osztályba kerülők különböző iskolákból, különböző közösségekből (család) és különböző

tárgyi tudással érkeznek. Az új közösségbe történő beilleszkedés nem minden gyerek számára

problémamentes, ezért az osztályfőnökök és szaktanárok fokozottabb figyelemmel kísérik a

kezdő évfolyamba lépőket. Akiknél beilleszkedési nehézséget fedezünk fel, megkeressük a

kiváltó okokat, valamint azt, hogy az tanulási vagy egyéb eredetű.

Tanulási probléma esetén biztosítjuk számukra a felzárkóztatást. Amennyiben más eredetű

beilleszkedési nehézséggel állunk szemben, a szülőkkel folytatott beszélgetés alapján próbáljuk

az okokat kideríteni. Szükség esetén szakember segítségét vesszük igénybe.

A beilleszkedési nehézséggel küszködő gyermek nagyobb odafigyelést igényel. Egyénre

szabott feladatokkal, megbízásokkal, sikerélmény biztosításával igyekszünk elősegíteni a

közösségbe való beilleszkedését.

Az érintett tanulók nevelését-oktatását integrált formában valósítjuk meg. A tanórákon kívül

fejlesztő foglalkozásokat szervezünk. A foglalkozásokat fejlesztő pedagógus vezeti. A feladat

ellátása a szakértői véleményben foglaltak alapján a nevelési tanácsadó segítsége, támogatása

és ellenőrzése mellett, egyéni fejlesztési terv alapján történik.

1.8. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS

SZABÁLYAI




15

Előzetes igényfelmérés után a jelentkezők számának figyelembe vételével a törvényi

előírásoknak megfelelően alakítjuk ki a csoportokat. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt

lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a csoport vezetésére.

1.9. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK, PEDAGÓGIAI

FOLYAMATOK

A középiskolás korú fiatalok személyiségének fejlesztése nagy szakértelmet, sok

tapintatot, hatalmas empátiát igénylő, bonyolult, összetett pedagógiai folyamat. A 14-15 éves

ifjak az őket ért korábbi környezeti hatások, a bennük kialakult szokásrendszerek,

személyiségvonások különbözősége miatt rendkívül eltérő módon reagálnak ugyanarra a

nevelői hatásra. Ezért fontos, hogy – egyénekre szabottan – a tanítási órákon és a tanórán kívüli

foglalkozásokon egyaránt a mindennapi nevelőmunka kiemelt részének tekintsük tanulóink

személyiségének fejlesztését, képességeinek mind teljesebb kibontakoztatását. A

személyiségfejlesztés célja a társadalmi életre történő felkészítés.

Ennek érdekében szükséges

• a helyes magatartási, viselkedési szabályok elsajátíttatása, egyetemes emberi

értékek kialakítása, meggyőződéssé alakítása

• a reális önismeret, az egészséges önbizalom kialakítása,

• a becsületesség, őszinteség, jellemesség fontosságának felismertetése,

• a munka fontosságának tudatosítása,

• a társadalmi normák tiszteletben tartására, az értéktiszteletre, mások megbecsülésére

való felkészítés,

• az alkalmazkodóképesség erősítése, társadalmi problémák iránti érzékenység

kialakítása,

• az emberi együttélés szabályainak, a kulturált viselkedés szokásainak

megismertetése, igénnyé alakítása

• a kommunikációs készség, a konfliktusok megoldására való törekvés fejlesztése,

• az akaraterő edzése (szorgalom, kitartás fejlesztése),

• iskolai közéletben való részvétel igényének kialakítása,

• az önképzés, a képességek mind teljesebb kibontakoztatására való igény felkeltése,

a kreativitás, a vállalkozói készség fejlesztése.

A tanórai foglalkozásokon, a mindennapos teendők végzése közben rendkívül sok alkalom

nyílik tanulóink személyiségének formálására.

• A rendszeres, precíz, kitartó tanulás, az egyénre szabott, differenciált órai munka, a

következetes tanári számonkérés a felnőttkorban igényesen végzendő munka

alapjait is lerakja, igényt alakít ki a világ megismerésére.

• Minden tantárgy oktatásában – ahol erre lehetőség nyílik - pedagógusaink

törekszenek a tanórákon a tananyag feldolgozásában nagyobb önállóságot adni




16

diákjaiknak, teret adva a szóbeli kifejezésmódoknak az eddigi gyakoribb írásbeli

kifejezési formákkal szemben. Az iskolai munkában a tananyag feldolgozásakor a

tanulói kiselőadások tudatos felkészülést igényelnek. Mindez a tanulót alapos

előkészítő-, gyűjtőmunkára, a szakirodalom tanulmányozására késztetik.

• Személyes példamutatással, a nem megfelelő magatartásformák következetes

javításával apró lépéseket tehetünk tanítványaink jólneveltsége érdekében.

• Fontos, hogy diákjaink – az alá- és fölérendeltségi viszonyokat tiszteletben tartva –

merjék és tudják véleményüket nyilvánosságra hozni; ehhez kapjanak megfelelő

lehetőséget is (szükség esetén tanórán kívül is, pl. a diákönkormányzaton keresztül).

• Erkölcsi, etikai kérdések megvitatásának egyik legfontosabb színtere az

osztályfőnöki óra, de a közismereti tantárgyak tananyagának elsajátítása közben is

sok alkalom adódik a tudatos erkölcsiség formálására (pl. pozitív eszményképek

kialakításával; a megfelelő és elitélendő életvitel felismertetésével, a tetteink iránti

felelősség tudatosításával, stb.)

• Az egészséges életmód fontosságának tudatosítása, a tisztaságra való igény

kialakítása, a személyi higiénia fontosságának elfogadtatása, a mentális egészség

jelentőségének megismertetése a testi nevelés terén biztosítanak lehetőséget

diákjaink személyiségfejlődésére.

A tanórán kívüli foglalkozások a különböző (az előző fejezetben részletezett) iskolai

programok, a diák-önkormányzati munka meghatározó jelentőségűek lehetnek diákjaink

személyiségének fejlődésében.

• Az új osztályba történő beilleszkedés, később a közösségben vállalt feladatok

elvégzése, az osztály hierarchiájában „kiharcolt” hely, illetve annak változása a re-

ális önismeret kialakulása szempontjából rendkívül fontos. Az egészséges

önbizalom kialakításához, illetve sérülésének elkerüléséhez azonban nagy szükség

van főleg az osztályfőnökök segítségére, támogató figyelmességére.

• A kezdeményezőkészség, a kreativitás, a vállalkozói készség kialakítására és

fejlesztésére rengeteg lehetőség kínálkozik az iskolai tevékenységek során. A hetesi

feladatok ellátása, az iskola környékének, udvarának rendbetétele, az osztálytermek

díszítése, az osztályközösséget érintő feladatok ellátása (osztálybizalmi, stb.

megbízatások teljesítése), a sportversenyeken való részvétel, az iskolai

rendezvények szervezésében vállalt feladatok ellátása (meghívók készítése,

műsorszervezés, termek, helyiségek előkészítése, vendégek fogadása, iskolai diszkó

esetén teaház, játszóház szervezése, ruhatári feladatok ellátása, segítés a rend

fenntartásában, stb.), az iskolai emlékműsorokban, bemutatkozó előadásokon való

szereplés, az iskola nemzetközi kapcsolatainak fenntartásába való bekapcsolódás

(levelezés, csereutazás), közös programok szervezésében végzett munka, stb. széles

területen adnak módot arra, hogy a diákok kipróbálhassák ötleteik

megvalósíthatóságát, szervezőkészségüket, fejlesszék kreativitásukat.

• Fontos számunkra a munkára nevelés: a munka fontosságának tudatosítása. A

kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség megalapozása és

fejlesztése.




17

• Az osztályprogramok szervezése a diákok személyiségének fejlesztése

szempontjából is rendkívüli jelentőségű. A megszokottól eltérő körülmények, az

egymásrautaltság, az esti beszélgetések erős kötődést eredményeznek a társakhoz és

az iskolához egyaránt. Kialakítják, illetve növelik a toleranciakészséget, elismertetik

a szabályok betartásának szükségességét, így pozitívan hatnak vissza az iskolai

életben való viselkedésre is.

• A helyes érzelmi nevelés, a pozitív gondolkodásra, cselekvésre és aktivitásra

késztető érzelmek kialakítása fontos tényező, melyhez a hagyományok őrzése és a

múlt emlékeinek tiszteleten tartása éppúgy hozzátartoznak, mint az életvezetés

jelentősége, az életút tervezhetőségének megláttatása.

• Tanítványaink tudatos, kötelességtudó, jogaikat gyakorló állampolgárrá nevelését

fontos feladatunknak tartjuk. E téren a személyiség fejlődését azáltal segítjük, hogy

- rászoktatjuk őket az iskola életében való tájékozódásra (iskolarádió,

faliújság, DÖK, diákközgyűlés, beszámolók iskolai rendezvényeken),

- véleményüket, ötleteiket, javaslataikat meghallgatjuk, megfontoljuk,

döntéseiket figyelembe vesszük, és nem feledkezünk meg a visszajelzésről,

- olyan lehetőségeket teremtünk, ahol súlya van szavazataiknak.

Tanulóink személyiségfejlesztése szülői segítség nélkül elképzelhetetlen. A feladat

végrehajtása csak az iskola és a család együttműködésével lehet teljes. A kapcsolattartás

lehetőségei:

szülői értekezlet (osztályfőnökök – szülők)

fogadóóra (tanárok-szülők)

szülői munkaközösségi megbeszélések (intézmény vezetése – szülők) egyéni

beszélgetések (szülő–tanár–diák–szükség esetén intézményvezető és/vagy

helyettese, szülő, diák, osztályfőnök, szaktanárok).

1.10. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS TERÜLETEI AZ INTÉZMÉNYBEN

1.10.1. Tanórák, osztályfőnöki órák és szaktárgyi órák Az intézmény kiemelt feladatnak

tekinti a tanulók személyiségének, képességeinek és készségeinek kibontakoztatását, szellemi

és mentális fejlődésük elősegítését. Az iskola minden színterét tekintve (tanulás, kulturális

programok, könyvtárlátogatások, versenyek stb.) törekszik a közösséghez, a városhoz, az

országhoz kötődés, a társadalmi együttéléshez, az önműveléshez, a munkavégzéshez, a testi és

lelki fejlődéshez, valamint a továbbtanuláshoz szükséges alapvető képességeket és készségeket

kialakítani a tanulókban.

Az oktató-nevelő munkában számolnunk kell azzal, hogy a tanulók nagyon heterogén

környezetből jöttek, eltérő szociális háttérrel és különböző képességekkel rendelkeznek. Ehhez

a tananyag kiválasztásában, a tanórai és az órán kívüli munkában nélkülözhetetlen módszerként

kell alkalmaznunk a differenciálást. A szaktanár, ill. az osztályfőnök felelőssége, hogy olyan

munka- és közösségi feladatokkal bízza meg a tanulókat, melyek felkeltik érdeklődésüket,

motiválják őket, munkájukhoz sikerélményt adnak, tekintetbe veszik egyéni képességeit is.




18

Minden tantárgy oktatásában – ahol erre lehetőség nyílik - pedagógusaink törekszenek

a tanórákon a tananyag feldolgozásában nagyobb önállóságot adni diákjaiknak, teret adva a

szóbeli kifejezésmódoknak az eddigi gyakoribb írásbeli kifejezési formákkal szemben. Az

iskolai munkában a tananyag feldolgozásakor a tanulói kiselőadások tudatos felkészülést

igényelnek. Mindez a tanulót alapos előkészítő-, gyűjtőmunkára, a szakirodalom

tanulmányozására késztetik.

A szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése mellett – ahol lehetőség nyílik rá – a

játékos, életszerű feladatmegoldásokat, szituációs játékok beépítését is előtérbe kell helyezni a

tanórákon, mert ezek is segítséget adnak a problémák újszerű megközelítéséhez, egymás

nézeteinek, gondolkodásának jobb megismeréséhez.

Pedagógusaink rendszeresen vállalják igyekvő, jó előmenetelű tanulók

felkészítését iskolai, területi, megyei és országos versenyekre. A jó eredményeket elérő tanulók

egyéni sikereiken túl mintát is szolgáltatnak a többi tanulónak ahhoz, hogy a tudás, az

igényesség, a kitartás, az önfegyelem és permanens tanulás, az önművelés fontos, a közösségre

is jó hatással bír.

Az osztályfőnökök a közösségfejlesztésben sem hagyhatják figyelmen kívül a

tanulók különböző egyéni képességeit, eltérő adottságaikat, gondolkodásbeli

különbözőségüket.

Az osztályfőnöki munkaközösség programjának fontos része a közösségi nevelés. Az

osztályközösség felelős vezetője az osztályfőnök, akinek kiválasztását sok töprengés előzi meg.

A tanulók személyiségét egyénileg és a közösséget együtt fejleszteni tudó kollégákat igyekszik

megnyerni az iskola vezetése ezen sokrétű, nagy energiát igénylő, néha kilátástalannak tűnő,

aprólékos, folyamatos munkát kívánó feladatra. Az osztályfőnök közösségfejlesztő

tevékenysége osztálya iskolába lépésének első napjától a szakmai vizsgák befejezéséig tart. Az

osztályfőnökök rendszeres beszélgetésekkel, a tanulók problémáinak figyelembe vételével,

segítségadással, napi örömeikben való részvállalással igyekeznek pozitív életszemléletet

kialakítani bennük. Az osztályfőnöki órák keretében zajló beszélgetések során rávilágítanak

arra, hogy a közösségi és családi értékek az egyén életében is dominánsak: a humánum, a

tolerancia, a rugalmasság, de ugyanakkor az igényesség is fontos tényezői az emberi életnek.

Az egymás életéből, de akár az aktuális mozi-, televíziós és színházi élményekből vett

szituációk megbeszélésével, véleményezésével, értékelésével is mintákat kaphatnak egyéni

életvitelükhöz.

Az iskolánkba járó szakiskolai, gimnáziumi és a fiatal felnőttek osztályaiba járó tanulók

többsége jelentős szociális, műveltségi hátránnyal érkezik az intézménybe, gyakran

csonka családból, munkanélküli felnőttekkel, hozzátartozókkal körülvéve. A tanulási

problémákkal küzdő, kudarcélményekkel bőven felvértezett fiatalok számára a család

normái és a számukra egy új életvitelt bemutató iskola feszültséggel teli kettősséget

eredményez, mely időnként gyakran devianciába átcsapó magatartást is kivált. Ilyen

szituációkban az osztályfőnöki munka nagy odafigyelést és felelősséget kíván a pedagógusoktól. A nagyfokú tolerancia, a beleélési képesség segíti munkájukat.

Az osztályfőnökök a gyakorlati életre készítik fel a tanulókat azzal, hogy bemutatják

továbbhaladási lehetőségeiket; a pályaválasztáshoz, a különböző viselkedési normák




19

elsajátításában (ünnepségek, vizsga, írásbeli és szóbeli kommunikációs szokások, öltözet stb.)

segítséget adnak nekik.

Az élőszóbeli kifejezésforma az osztályfőnöki órákon összegező, figyelemfelkeltő és

mozgósító hatású, s a többi tanulót is hozzászólásra, állásfoglalásra, véleménynyilvánításra,

ítéletalkotásra készteti. A gyakori önálló felkészülési tevékenység a lényegkiemelésben való

jártasságot, jegyzetelési, vázlatkészítési rutint ad a szóban megnyilatkozó és az őt hallgató

társaknak is.

Az iskolai diákönkormányzat munkáját a diákvezetők közvetítésével az iskola minden

tanulója figyelemmel kísérheti, osztályszinten az osztályfőnök irányításával megbeszélik. Nagy

szerepe van a közösség kialakításában a megfelelő diákvezetők kiválasztásának, a folyamatos

és korrekt információáramlásnak, s annak, hogy az osztályfőnök és a diákvezetők kapcsolata ne

csak az osztály tanulóival, de egymással is jó legyen.

Az iskola minden színterét tekintve (tanulás, közös programok, könyvtárlátogatások,

versenyek stb.) törekszik a közösséghez, a városhoz, az országhoz kötődés, a társadalmi

együttéléshez, az önműveléshez, a munkavégzéshez, a testi és lelki fejlődéshez, valamint

a továbbtanuláshoz szükséges alapvető képességeket és készségeket kialakítani a

tanulókban.

Az esztétikai nevelés terén fontos feladata az osztályfőnöknek, hogy az intézmény külső

és belső rendjének, tisztaságának, otthonosságának a megteremtésére és megőrzésére késztesse

a hallgatókat, hogy mindnyájan érezzék ebben az egész közösség szerepvállalásának

fontosságát és súlyát.

Nagy súlyt kap a közösségi életben az egyetemes emberi értékekhez való pozitív

viszony kialakítása (humanizmus, hazaszeretet, becsület, stb.) Ennek megvalósítása a tanítási

órákon kívül történhet még osztályszintű ünnepségek, programok szervezésével, melyben az

aktív részvétel mindenkinek maradandó örömet adhat (karácsony, klubdélután). Alkalmat kell

kerítenünk a meghitt beszélgetésekre, a családtagok és osztálytársak köszöntésére (névnap,

születésnap, stb.).

A környezet és a természet szeretetére, védelmezésére neveléshez jó lehetőség adódik

a szűkebb környezetünkben tett természetjáró túrák szervezésével. A hagyományos Föld

napjának megtartásával, az iskolaudvar parkjának gondozásával, a virágos környezet

kialakításával a tanulók is részeseivé válnak saját környezetük igényes kialakításának.

A szaktárgyi órákon a szaktanárok felkészítik a tanulókat a nemzeti alaptanterv és

az alapműveltségi vizsga követelményei szerinti vizsgákra. A szaktárgyakat tanító

pedagógusok törekszenek tanulóik szakmai tudásának megalapozása.

Célunk az, hogy olyan fiatalok kerüljenek a munkahelyekre, akik lépést tudnak tartani a

gazdasági ágazatok, a szakma új igényeivel, a technika és a technológia gyorsuló fejlődésével,

saját területükön alapos, precíz ismeretekkel rendelkeznek.

A szaktanárok munkájuk során törekszenek a hátrányos helyzetű tanulók kiemelt segítésére,

differenciált foglalkozások tartására, korrepetálások keretében a hátrányok és hiányosságok

pótlására, ugyanakkor a záróvizsgára, a szakmai vizsgákra és a kiemelkedő eredményt elért

tanulók helyi és országos szintű tanulmányi versenyekre való felkészítésére.




20

1.10.2. Tanórán kívüli programok

Összetartó, egymás munkáját, tevékenységét segítő, támogató közösség

kialakításához, egymás megismeréséhez minél több közös programra van szükség. Az „elsősök

avató” bemutatkozó műsorára történő felkészülés és az avatás előtti játékos feladatok

megoldása – általában – közelíti egymáshoz a diákokat; ekkor szerzik első – tanórán kívüli –

tapasztalataikat egymásról. A közös programok, ezek szervezése, valamint az osztály

mindennapi teendői során egyre nyilvánvalóbb lesz, hogy az osztály mely tagjára hogyan

számíthat a közösség. Ezen együttlétek kapcsán válik lehetővé a konfliktusok kezelésének

megtanulása, a különböző ügyek megfelelő elintézési módjának megismerése, a problémák

megoldásának irányába mutató kommunikáció elsajátítása.

Közösségteremtő rendezvények

Ezek a rendezvények biztosítják, hogy a diákjaink közelebb kerüljenek egymáshoz és

tanárainkhoz. Egymást jobban megismerve, a diákok között egyfajta közösségi hovatartozás

alakulhat ki. Ezzel együtt a hagyományok ápolása számunkra is fontos lesz, növeli

identitásukat.

A szervezés során, az egyes diákönkormányzatok között is tovább épülnek a

kapcsolatok, s ez a rendezvény lépcsőfok abban a folyamatban, amelyben az egymástól

elszigetelt középiskolák diákjai egymás partnereivé válnak.

Közösségi tulajdonságok (segítőkészség, barátság, bajtársiasság) fejlesztése, a tanulók

egymáshoz való jó viszonyának, a megfelelő tanár-diák kapcsolat kialakulásának is fontos

színterei ezek a rendezvények.

Hagyományőrző rendezvények:

Mikes Karácsony

A Diákönkormányzat napja. Rendszerint a téli szünetet megelőző utolsó tanítási napon,

már az ünnep hangulatát idéző játékos programsorozat. Ezen már hagyomány a 9. évfolyamos

tanulók bemutatkozó műsora, vetélkedők, basaválasztás, vendégelőadók.

Ezen az ünnepen módunk van a jó tanuló, jó magaviseletű, de szociálisan nehéz

helyzetben lévő tanulók számára hangulatos karácsonyi ünnepség keretén belül ajándékot adni.

Az egész napos ünnepségbe a felnőttoktatási osztályok is bekapcsolódnak. Számunkra ezen a

napon érdekes előadásokat szervezünk. A nap végén pedig egy közös mulatságban

szövődhetnek baráti kapcsolatok a különböző életkorú, képzési szinten tanuló hallgatók között.

Mikes Kupa

Egy nap a szabadban. Különböző sporttevékenységek, vetélkedők.

Diákjaink felfrissülnek a mozgás és a jó levegő által. A küzdeni akarás, kitartás, állóképesség

fokozása jellemformáló erő, s ez az alkalom ezen célok elérésére kiválóan alkalmas. További

céljaink:

• A természet szépségének észlelése, tudatos élvezése és megóvása.




21

• A természetben a kulturált viselkedési formák kialakítása.

• A környezethez, a természethez való pozitív viszony, a helyes környezetvédelmi

szemlélet és gyakorlat kialakítása.

• A természettel szembeni emberi felelősség felismertetése, a természet megóvásának

szükségessége.

• Ez a rendezvényünk része az iskolai egészségnevelésnek, ami az akadályversenyen

szereplő feladatokban is megjelenik.

Föld napja

A Föld napján egy közös program keretében környezetvédelmi, faültetési, az iskola

környékét szépítő akcióban veszünk részt. Ezzel is erősítve diákjaikban a környezettudatos

magatartást.

Szalagavató ünnepély, ballagás

Ezeket a rendezvényeket a Szülői Munkaközösséggel és a Diákönkormányzattal,

valamint a Hallgatói Fórummal együttműködve szervezzük meg.

Természetjáró kirándulások

Iskolánk lehetőséget biztosít a természetkedvelő diákok számára, hogy a környéken

szervezett természetjáró túrák segítségével fedezhessék fel az őket körülvevő hegyek, erdők

szépségeit.

Elsősorban azt várjuk ezektől a rendezvényektől, hogy diákjaink közelebb kerüljenek

egymáshoz és tanáraikhoz. A diákok között – egymást jobban megismerve – egyfajta közösségi

hovatartozás alakulhat ki, a hagyományok ápolása számukra is fontos lesz, s így növekszik

identitásuk is.

Tanulóink többségének egy-egy ilyen rendezvénysorozat jelenti – szinte egyedüli

módon – a normális életmóddal és a követendő viselkedési mintákkal való találkozást.

Diákszínjátszó csoportunkhoz, kosárlabda-, foci-, röplabdacsapatunkhoz valamennyi

évfolyamról tartoznak tanulók. Az utánpótlás szervezésében, az újaknak a csapatba történő

beilleszkedésében sokat segítenek a felsőbb évfolyamosok. Az ilyen közösségek

szerveződésének pedagógiai jelentősége többrétű: a különböző korosztályok megismerik

egymást, az alsóbb évfolyamosok bizalommal fordulnak a nagyobbakhoz, a felsősök pedig

megtanulják elfogadni, illetve elismerni a kisebbek teljesítményét. Szoros kötődések

kialakulását jelzi, hogy végzett diákok is gyakran vesznek részt ezen csoportjaink munkájában,

tevékenységében rendszeresen vagy alkalmanként.




22

Tanórán kívül fontosnak tartjuk, hogy ne csak a diákközösség, hanem az iskolában

tanító pedagógusok közössége is fejlődjön. Iskolai hagyományaink közé tartoznak azok a közös

programok, amelyek a tantestület főállású és óraadó tanárai közösségi érzéseit erősítik:

szeptemberi tantestületi kirándulás

a tantestületi Mikulás ünnepség

pedagógus nap megünneplése.

1.10.3. Osztályprogramok

Osztályközösségek

A pedagógiai munka személyiségre gyakorolt pozitív nevelő hatása csak egy jól

szervezett és működő tanulóközösségben valósítható meg.

A középiskolai évek (14-20 év) fejlődés-lélektani szempontból azért is bírnak különös

jelentőséggel, mert a kortársak hatása egyik életszakaszban sem annyira jelentős, mint a

pubertáskor közepe táján. Természetesen ennek az a következménye, hogy a valódi értékeket,

normákat képviselő osztályközösségnek az egyénre gyakorolt hatása sokkal nagyobb, mint

azoké a felnőtteké (szülőké, tanároké) akik számára a tanuló érzelmileg nem annyira elérhető.

Kiemelt pedagógiai feladatnak tekintjük a jó osztályközösségek kialakítását. E téren a

legnagyobb felelősség természetesen az osztályfőnök vállán nyugszik, de törekszünk egy

következetes, egységes, pedagógiai szempontból etikus szemlélet közvetítésére.

Az osztályprogramok a közösségben a csoportkohéziót hivatottak növelni.

Szép lassan kialakulnak segítségünkkel a hagyományok, az összetartozás érzése, élménye, a

„mi”- tudat.

Hagyományteremtő osztályprogramok:

- osztálykirándulás

- közös színház- vagy mozi látogatás (hangsúlyt fektetve a helyi intézmények látogatására)

- Mikulás est osztálykeretben

- gyalogtúrák szervezése

- közös iskolai rendezvényeken való részvétel, az osztály műsorának elkészítése.

Egyéb rendezvények:

Kiállítások, tárlatok megtekintése.




23

Könyvtár- és múzeumlátogatás.

Drogprevenciós előadás.

Egészségnevelési előadások.

1.10.4. Diákönkormányzat

Az iskolai közösség szervezésében fontos feladat jut a Diákönkormányzatnak,

melynek az SZMSZ-ben megfogalmazott célja egyrészt a tanulók képviselete, érdekeinek

védelme, másrészt diákjaink számára szabadidős programok szervezése, ugyanígy feladata,

hogy az iskolai közösséget építő módon működjék, ezáltal lehetővé téve az iskola pedagógiai,

egészségnevelési programjának megvalósulását. Ehhez az iskola minden segítséget megad.

Az ifjúsági tagozat diákönkormányzatának az intézmény vezetésével való

együttműködése rendszeres kapcsolattartással működik. A Diákönkormányzat az

iskolavezetéstől minden lehetőséget és segítséget megkap, hogy a jogszabályok adta, illetve a

saját működési szabályzatában felvállalt céloknak eleget tudjon tenni, az iskola

tevékenységrendszerének, a tanulók életének fontos része legyen.

A DÖK legfontosabb fóruma a közgyűlés, ahol a tanulóknak lehetőségük nyílik az

iskolával kapcsolatos kérdéseik, problémáik, ötleteik felvetésére, illetve tájékozódásra. A

rendszeres DÖK ülések, melyen minden osztály 2 tanulóval képviselteti magát, a folyamatos

demokratikus párbeszéd színhelyei.

A DÖK a munkáját segítő tanárral, – esetenként – a tantestület több tagjával közösen

szervezi programjai döntő részét.

Az intézmény valamennyi tanulóját megmozgató játékos vetélkedők, a Mikes Kupa,

testvériskolai kapcsolat működtetése, színház- és mozi látogatások, bulik kötetlen, fesztelen

hangulata nagy hatással van napokig az iskola atmoszférájára.

Az iskolához való kötődést, az együttműködést, az összetartozás érzését erősíti az

intézmény zászlaja, melyre a búcsúzó hallgatók ballagási szalagot kötnek fel.

A Diákönkormányzat döntési jogai:

A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt

• saját működéséről,

• a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök

felhasználásáról,

• hatáskörei gyakorlásáról,

• egy tanítás nélküli munkanap programjáról,




24

• a diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és

működtetéséről

Az intézmény diákönkormányzatának véleményezési jogköre:(az Nkt. 48. § (4) bekezdésben

meghatározottakon túl)

• a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,

• a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók

elkészítéséhez, elfogadásához,

• a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,

• az intézményi sportkör működési rendjének megállapításához,

• az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,

• a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,

• az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni.

1.10.5. Értéket teremtő hasznos tevékenységek

Célunk, hogy alapvető szervezési-együttműködési készségek kialakuljanak, növekedjen

a közösség iránti felelősség, a tanulók az elméleti ismereteket a gyakorlatban is hasznosítsák,

alkalmazzák.

E célok eléréséhez lehetőség adódik az ifjúsági tagozat azon osztályainál, ahol a tanulók

a szakképesítés megszerzése érdekében gyakorlati műhelyben – intézmény területén,

szaktanteremben dolgoznak. Tevékenységük nyomán termékeket állítanak elő, amelyet

értékesítve a gyakorlati képzés feltételeinek javítására használhatunk fel.

A pedagógiai folyamatban a legfontosabb, hogy mindig egységben szervezzük meg az

ismereteket és a nevelési lehetőségeket és azokat minél több szemléltetéssel és gyakorlattal

kössük össze. Ösztönző erőt jelent a pontos cél megjelölése, a tevékenység fontosságának

kiemelése, a rendszeres értékelés.

1.10.6. Kapcsolatrendszer, együttműködés

A közös feladatok megoldása csak akkor válik sikeressé, ha a kitűzött célokat

közösen vállaljuk, és az együttműködés az intézmény vezetése, a tantestület, a

Diákönkormányzat, a Hallgatói Fórum és a Szülői Fórum között maximálisan jó.

Az ifjúsági tagozaton ezért a már hagyományosnak mondható formák (pl. szülői értekezlet)

újabb lehetőségekkel is próbálkoznunk kell:

• rendszeresen meg kell szervezni a nyílt napokat

• intézményi és osztályszinten is minél több közös rendezvényt, ünnepséget kell

tartanunk




25

• az osztálybizalmikkal, osztályképviselőkkel rendszeres találkozókon a rövidebb

távú problémákat meg kell beszélni és a megoldást közösen kell megkeresni.

A felnőttoktatás osztályokkal való kapcsolattartás ugyanilyen fontosságú. Az esti és

levelező tagozatokon a kapcsolattartó az osztálybizalmi. Az iskolát és a hallgatókat érintő

problémákat közösen megbeszéljük. A beszámoló és vizsgarendek elkészítésénél egyeztetést

tartunk és ezek véglegesítése csak ezt követően történik.

Az ifjúsági tagozat Diákönkormányzatának és a felnőtt tagozat Hallgatói

Fórumának működése az intézmény vezetésével rendszeres kapcsolattartással történik. Így

valósulhat meg, hogy a Diákönkormányzat munkája az intézmény tevékenységrendszerének

fontos része legyen.

Az iskolán kívül továbbra is keresni kell azokat a kapcsolódó pontokat, amelyek az

iskolai sport, kulturális vagy művészeti életének fellendítését segíthetik, illetve az

iskolai nevelőmunkát kiegészítik.

1.11. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI

TEVÉKENYSÉGEK

1.11.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése

Napjainkban a beilleszkedési zavarok növekedési tendenciát mutatnak. Az iskolára nehezedő

nyomás egyre nagyobb, hiszen sok család szétzilálódott, a szülők értékrendje is megingott,

bizonytalanok, gyakorta kulturálatlanok. Az elmúlt évtizedek szemléletének megfelelően

viszont sok szülő kizárólag az iskola feladatának tekinti a gyerek nevelését. A társadalmi

beilleszkedési zavart általában az iskolában regisztrálják először, itt tűnik fel legkönnyebben,

mert tanulási, viselkedési problémák jelentkezhetnek.

Ennek felismerését egy felmérés segíti, melyet az iskolában végzünk. Ez kiterjed a

tanulók szocializálódására, szociális és kulturális helyzetére. A magatartászavar előidézője

elsősorban a környezeti, szociokulturális problémákból adódó hatások: elhanyagoltság,

ismerethiány, tanulási probléma, beilleszkedési, a kapcsolatteremtő képesség hiánya, és a

nehezen nevelhetőség.

A mérés eredményei alapján a halmozottan hátrányos gyerekekkel külön szakember

foglalkozik. A probléma megoldása végett nagyon fontos a fiatal megismerése,

problémájának, magatartászavarának megértése.

A magatartás-zavaros fiataloknál alapvető gondot okoz társas magatartásuk, erkölcsi

életük, életvitelük és érzelmi életük kiszámíthatatlansága.

A magatartás-zavaros fiatalra jellemző, hogy kapcsolata szüleivel, szűkebb környezetével,

nevelőivel nem megfelelő. A közösséghez nehezen, vagy egyáltalán nem alkalmazkodik. A

magatartászavart több ok váltja ki egy időben. Összetetten jelentkezik például a szülők válása,




26

a szeretetigény túlzása, az érzelmi éhség, amely a magatartás-zavaros fiatalból cinikus

viselkedésformát válthat ki. A csavargás oka lehet a nem megfelelő otthoni légkör, a fiatal meg

nem értése, de ehhez nagymértékben hozzájárulhatnak még az iskolai és otthoni kudarcok is.

Ahhoz, hogy segíteni tudjunk a fiatalnak abban, hogy magatartászavarát legyőzze, meg kell

ismernünk viselkedéskultúráját. A beilleszkedési és magatartási zavarral küszködő fiatalok

hajlamosabbak a pontatlanságra, a rendetlen életvitelre és következményeként a későn kelésre.

Ezt tapasztalhatjuk iskolánkban is, főleg a 9. évfolyamosok körében. Az osztályfőnök

feladata, hogy tájékoztassa az osztályban tanító tanárokat a nagyon problémás gyerekekről.

Az iskolánkba érkező 9. évfolyamos diákokra fokozottan figyel a gyermek- és

ifjúságvédelmi felelős. Állandó kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal; legalább

2 havonta ellenőrzi tanulmányi munkájuk eredményét. Szükség esetén beszélgetést

kezdeményez a tanulóval és szüleivel, illetve szakemberhez irányítja a diákot.

A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása alapvető feladatunk az oktatási-nevelési

folyamatokban. Célunk a meglévő hátrányok csökkentése, az iskolai sikeresség megalapozása.

1.11.2. Év eleji feladatok

• Felmérés, amely kiterjed a tanulók szocializálódására, szociális és kulturális helyzetére

Felmérés feldolgozása, és annak alapján a megfelelő eszközök, módszerek

alkalmazása (egyéni beszélgetés, a tanuló jobb megismerésére)

• Az osztályfőnök tájékoztassa az osztályban tanító tanárokat a nagyon problémás

gyerekekről

• A deviancia okainak felderítése (családi, iskolai stb.)

• Hátrányos helyzetű tanulók családjának feltérképezése – nagyobb tolerancia. Állandó

kapcsolat a szülőkkel.

• Legyenek egyértelmű, világos szabályok, megtartásukban a következetesség. Ne a

büntetés domináljon, az eredménytelenségeket, hibákat toleráljuk. Segítsük a hiányok

csökkentését.

• Az első szülői értekezleten az intézmény vezetése tájékoztatja a szülőket az iskola életét

meghatározó dokumentumok tartalmáról, az intézmény és a szülők kapcsolattartási

lehetőségeiről, a középiskolás évek várható nehézségeiről, a közös prevenciós

tevékenységekről. Ekkor tájékoztatjuk a szülőket arról is, hogy a tanulók lelki, érzelmi

problémáinak megoldása érdekében iskolánkban heti rendszerességgel pszichológusi

fogadóórát tartunk.

A gyerekek veszélyeztetettsége nyolc kritérium alapján állapítható meg:

1. A szülő deviáns magatartása (alkoholizmus, öngyilkosság, kriminalitás).

2. Kedvezőtlen családszerkezet: (egyedül nevelő, elvált szülő, nevelőapa, nevelőanya,

örökbefogadott).




27

3. Alacsony iskolai végzettség (a szülő nem végezte el az általános iskola nyolc

osztályát).

4. Kedvezőtlen lakásviszonyok (négy vagy több személy lakik egy szobában).

5. Alacsony jövedelem.

6. Magas gyermeklétszám (négy vagy több testvér).

7. A szülő tartós betegsége, leszázalékolás.

8. A gyerek koraszülöttsége.

1.11.3. Felnőttoktatás

A felnőttoktatásban tanulók többsége hátrányos helyzetűnek tekinthető. Már eleve azzal

a hátránnyal indulnak, hogy sokan több éve nem tanultak rendszeresen. A legjellemzőbb gondot

a családi körülményeik jelentik (a hallgatók nagy része családos, esetleg egyedül neveli

gyermekét). Helyzetüket tovább nehezíti, hogy a munkahelyek kevésbé támogatják őket.

A felnőttek körében elsődleges feladat, hogy előmozdítsuk a tanulás iránti pozitív

beállítódást, amelynek következtében fokozatosan válhatnak eredménycentrikussá és

sikerorientálttá a tanulók. Figyelmet kell fordítanunk önbizalmuk erősítésére, a

magabiztosságra, nyíltabb befogadó készségre. A kezdeti hetekben és hónapokban a tanulók az

első foglalkozások nyomán és a tananyag láttán megtorpannak, félnek, hogy nem megy már

nekik a tanulás. Elsősorban az osztályfőnökök, de a szaktanárok is sokat segítenek az első

időszakokban azzal, hogy megismertetik azokat a követelményeket, amelyek

nélkülözhetetlenek a sikeres munkához. Az első időszak feladatai közé tartozik azoknak a

viselkedési normáknak, magatartási követelményeknek a tisztázása és elvárhatósága, amely az

együttműködés érdekében szükséges. A kölcsönös tiszteleten alapuló tanár-tanuló kapcsolat

nélkülözhetetlen. A felnőtt tanulók joggal elvárják, hogy a tanár tartsa tiszteletben

személyiségüket, ne tekintse őket gyermeknek. A sikeres tanulás nem csak az akaraton, a

szándékon, a pozitív hozzáálláson múlik, hanem a hatékony tanulási módszerek megismerésén

és elsajátításán is. Ebben az osztályfőnökök és a szaktanárok együttműködése, összehangolt

tevékenysége elengedhetetlen tényező. A felnőttoktatásban a tanári munka főképp arra irányul,

hogy megtanítsuk tanulni a hallgatókat, ezzel biztosítva az élethosszig tartó tanulás lehetőségét

számukra.

1.12. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK OKTATÁSÁNAK ELVEI

A kötelező iskoláztatás általános tartalmi szabályozásának kiterjesztése a sajátos

nevelési igényű tanulók oktatására azon alapul, hogy a fogyatékkal élő, illetve az egészséges

fiatalok ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban élnek, és ezért az ő

felnőtté válásukhoz nélkülözhetetlen, az iskolában elsajátítható tudást és a kialakítandó

képességeket is a tartalmi szabályozás állami dokumentumában foglalt tartalmak és fejlesztési

követelmények jelölik ki. A sérülés jellege miatt azonban a kerettantervekben meghatározott

tantárgyi rendszer, tartalom valamint a követelmények jelentősen módosulhatnak. A sajátos

nevelési igényű tanulók egyénileg is sok eltérést mutatnak, más-más személyiségfejlődési utat

járnak be. Nevelhetőségüket meghatározza, hogy tapasztalatszerzési lehetőségeik beszűkültek,

a környezethez való alkalmazkodásukban gátoltak. Oktatásukkal, fejlesztésükkel kapcsolatos




28

iskolai feladatok rendkívül összetettek és szerteágazóak, igazi eredmény csak a megfelelő

intézmények szoros együttműködésével érhető el.

A testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, illetve halmozottan fogyatékos diákok, illetve a

megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és

súlyos rendellenességével küzdő tanulók esetén a sérülés, a fogyatékosság, az akadályozottság

típusától és mértékétől függően kialakuló fejlődési eltérések, elmaradások a nevelési

folyamatban más és más időtartamú és pedagógiai tartalmú szakaszok kialakítását teszik

szükségessé.

Ilyen esetekben mi elsősorban megfelelő tanulási környezet kialakítására törekszünk,

illetve egyéni haladási terv kidolgozásával biztosítjuk, hogy tanulóink eleget tudjanak tenni a

középiskolai követelményeknek. A szülőkkel és a tanulóval közösen döntjük el,

• milyen ütemben haladjunk az egyes tantárgyak ismereteinek feldolgozásában,

• szükséges-e a tanulmányi idő meghosszabbítása – akár egy-egy tanévben a szorgalmi

időszak végéig, akár egy-egy újabb tanév beiktatásával,

• szükséges-e a tanuló egyéni felkészítése saját otthonában,

• a számonkérésnek mely formáit részesítsük előnyben az értékelések során,

• szükséges-e egyes tantárgyak vagy tantárgyrészek esetén az értékelés és minősítés alóli

teljes vagy részleges felmentés,

• milyen segédeszközöket (számítógép, laptop, kerekes szék, stb.) tudunk biztosítani

iskolai (esetleg otthoni) használatra a tanulónak, stb.

Különösen rugalmas együttműködésre van szükség olyan esetekben, amikor tanév

közben áll elő váratlan sérülés, mely teljesen vagy részben akadályozza a tanuló további

részvételét az iskolai munkában.

A mozgáskorlátozott tanulók esetén a hely- és helyzetváltoztatás, az önkiszolgálás, a

kézfunkció, manipuláció, a tárgy- és eszközhasználat, a grafomotoros teljesítmény és a verbális

és nonverbális kommunikáció eltérő mértékű akadályozottsága megkívánja az egyénre szabott

módszerek, eljárások, technikák és eszközök alkalmazását.

Iskolánkban az utóbbi évek tervszerű fejlesztéseivel, szaktantermek áthelyezésével

sikerült elérni, hogy mozgássérült tanulóink valamennyi tanórája azon épület földszintjén van,

ahol a tantermük is található. Pályázati lehetőségek felhasználásával igyekszünk a következő

években az intézmény épületeinek teljes fizikai, illetve technikai akadálymentesítésére.

A mozgáskorlátozott diákokra mindenütt a kerettantervek tartalmai és követelményei

az irányadóak. Tanulmányaik folytatását a következő kedvezményekkel segítjük:

• Előnyben részesítjük a szóbeli számonkérést.

• Írásbeli feladataik megoldásához megnövelt időt biztosítunk. Az iskolánk pedagógiai

programjában rögzített vizsgákon, illetve az érettségi vizsgán is ugyanilyen módon járunk

el.

• Biztosítjuk számukra a gépírás elsajátítását.

• Az olvasási, illetve írásnehézségekkel küzdő gyermekek esetében az auditív tanulási

módszereket preferáljuk.




29

A gyengénlátó diákok esetén egyrészt a tananyag tanórai feldolgozása, másrészt a

megfelelő kommunikációs csatornák beszűkülése okoz gondot integrált oktatásuk esetén.

A látási kontroll hiányának következtében nehezített a kommunikáció, a

metakommunikáció által terjedő információk feldolgozása, érzékelése, megértése és

alkalmazása. Ezért tudatosan törekszünk arra, hogy hátrányaikat az ép érzékszervek

segítségével más területek fokozott kiművelésével pótolják. Erre lehetőséget tudunk teremteni

a tanterveinkben szereplő kommunikációs órákon, illetve pszichopedagógusi végzettséggel is

rendelkező kolléga bevonásával egyéni fejlesztéssel.

A gyengén látó tanulók nevelése-oktatása során a NAT közös követelményeinek teljesítése

javarészt lehetséges. Tanulmányaik folytatását a következő kedvezményekkel segítjük: Az

ismeretanyag elsajátításához rövidebb terjedelmű írott anyagokat választunk. Matematikában

a mérési, szerkesztési feladatok esetén pontosság szempontjából engedményeket teszünk.

• A balesetek elkerülése érdekében a tanulói kísérletek terén jelentős engedményeket

adunk, bár biztosítjuk a tanári és a tanulói kísérletekben való aktív részvételre lehetőséget.

• Az élő idegen nyelv tanulásakor a tananyagot kiegészítjük mindazon ismeretanyaggal,

mely a mindennapokban előforduló, nehezített élethelyzetek gyors megoldását teszik

lehetővé (információkérés, tájékozódás, segítségkérés, fejlett kommunikációs készség

kialakítása az idegen nyelv használatában).

• A gépírás tanításával célunk, hogy a gyengénlátó a mindennapi életben adódó írásbeli

feladatait (dolgozat, önéletrajz stb.) esztétikus külalakban tudja megoldani.

• Tanulóink állapotuknak megfelelő speciális mozgásnevelésben vesznek részt testnevelés

óráikon.

A hallássérült tanulók esetén a hallás csökkenése miatt a szokásostól eltérhet a beszéd,

a nyelv és – ennek következtében – a személyiség fejlődése is, alapvetően azonban a hallás

csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd értésében. Ez gondot okozhat a tanórai

munkában, az órai tananyag feldolgozásában. Ezért hallássérült tanulókat is foglalkoztató

osztályainkban fokozottan ügyelünk a táblai munkára.

Az egyes műveltségi területek - NAT által jelzett - általános követelményei a

meghatározók a hallássérült tanulók oktatása esetén is, azonban a hallásállapot, a

nyelvhasználat nehezítettsége miatt esetenként szükséges a követelmények módosítása. A

kedvezményeket mindenkor a szakértői javaslatok alapján biztosítjuk.

A beszédfogyatékos tanulók esetén az elsődleges akadályozottság mellett feltétlenül

számolni kell azzal is, hogy a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos

pszichés eltérések (magatartási zavar) is kialakulhatnak. Az oktatás, a pedagógiai, logopédiai

ellátás (melyet a pedagógiai szakszolgálat segítségével oldunk meg), valamint az

egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Szakértői vélemény

segíthet az egyes esetekben annak eldöntésében, milyen speciális segítséggel teljesíthetők a

NAT követelményei. Nagyon fontosnak tartjuk azonban a megértő, támogató közösség

jelenlétét, az osztálytársak, illetve pedagógus kollégák segítő együttműködését.

A „más fogyatékos” tanulókat olyan tényezők akadályozzák munkájukban, amelyek

hátterében részképesség-zavarok, hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar, a fejlődés




30

pervazívzavara áll. Problémáik okainak felderítése gyakran okoz gondot, hiszen viselkedésük

első közelítésben sokszor neveletlenségként, rosszaságként, nemtörődömségként, a munka

megtagadásaként érzékelhető. Iskolánkban a szaktanárok, az osztályfőnökök, a gyermek-és

ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus aintézményvédőnőjével szorosan együttműködve

nagy biztonsággal szűrik ki a más fogyatékos tanulókat, és irányítják őket a megfelelő

szakbizottságokhoz. A bizottságok javaslata alapján tanulóink számára

• mentesítést adunk egyes tantárgyak, illetve tantárgyrészek esetén az értékelés, minősítés

alól,

• egyéni fejlesztési tervet alakítunk ki minden egyes esetben, hiszen a tanulási zavar

jellegétől, súlyosságától függően rendkívül eltérő a segítségnyújtás módja,

• a fejlesztéssel a lehető legjobb állapot elérésére törekszünk.

Mindezeken túl elősegítjük tanulóink önállóság iránti igényének fejlesztését is, kiemelt

feladatnak tartjuk pozitív személyiségjegyeik feltárását, fejlesztését, hogy fogyatékosságukkal

együtt élve tudjanak beilleszkedni a munka világába.

A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető

tartós és súlyos rendellenességével, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel

küzdő tanulók megfelelő szintű ellátása érdekében a szakértői és rehabilitációs bizottságok,

illetve a nevelési tanácsadók által kialakított szakvélemények alapján.

1.13. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

1.13.1. A tehetséggondozási feladatok iskolánkban

• tanulók természetes érdeklődésének felkeltése, ébrentartása, elmélyítése, az egyéni

érdeklődés és egyéni képességek kibontakoztatása.

• Az önművelési igény felkeltése, az önművelés legfontosabb jártasságainak,

készségeinek, képességeinek kialakítása, fejlesztése, önálló ismeretszerzésre ösztönzés.

• A tanórai keretben folyó nevelő-oktató munka speciális foglalkozások keretében történő

megszilárdítása, kiegészítése, bővítése.

• A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése.

A tanórákon kívül is lehetőség nyílik az egyes tantárgyak iránti érdeklődés felkeltésére,

kielégítésére, például szakkörök, versenyek, vetélkedők keretében.

1.13.2. Tanórán kívüli tevékenységek

Iskolánk nevelési-oktatási tevékenységét egészítik ki a szakkörök, amelyek elsősorban

a tehetséggondozást szolgálják. Szakköreink indításakor az igények és a lehetőségek




31

egyensúlyára törekszünk. A versenyek, és a vetélkedők keretein belül tesszük próbára tanulóink

képességeit. A házi bajnokságokon túl eredményesen szerepelnek különböző városi, megyei és

országos versenyeken egyaránt (OKTV, SZKTV, Implom József Helyesírási Verseny, Szép

Magyar Beszéd, szakmai tanulmányi versenyek).

Ösztönözzük diákjainkat arra, hogy informatika órán szerzett tudásuk alapján az ECDL

mind több moduljából tegyenek vizsgát. Erre iskolánkban lehetőség nyílik.

Egyre több diákunk érzi fontosnak idegen nyelvi ismereteinek mélyítését. Az ő

felkészülésüket több módon segítjük: csoportos foglalkozások mellett számítógépes programok

állnak tanulóink rendelkezésére, illetve nyelvszakos tanáraink a tanulók egyéni felkészülését is

irányítják, ellenőrzik.

A különböző sportágakban tehetséges tanulók fejlesztésének lehetőségeit a röplabda,

kosárlabda, kézilabda, foci, atlétika sportkörök biztosítják.

A felkészítés színterei:

• számítógépes programok egyénileg és tanári vezetéssel,

• egyéni felkészülés tanári ellenőrzéssel,

• háziverseny-sorozatok,

• Mikes drámastúdió, Sportszakkörök,

• Iskolarádió.

Az intézményünkben megrendezésre kerülő tanulmányi versenyek:

Iskolánk a tanév során háziversenyeket, regionális, országos, sőt határon átnyúló versenyt

szervez, amelyek listáját az éves munkarend tartalmazza. Tanulóinkat ösztönözzük arra, hogy

az általunk, illetve más intézmények által szervezett versenyeken részt vegyenek, ehhez minden

segítséget megadunk számunkra.

1.13.3. Iskolai sport

A testi képességek (gyorsaság, ügyesség, erő) fejlesztése, a játék komplex hatásának

(cselekvés, mozgás, gondolkodás összekapcsolásának) biztosítása. Az egészséges életmód

szokásainak kialakítása, az életkorból adódó mozgásigény kielégítése, a helyes mozgás

fejlesztése.

Sportköröket és sportversenyeket, sí tábort tanulóink igénye és a rendelkezésre álló

eszközök által biztosított lehetőségek szerint szervezünk.

Gyógytestnevelés

Iskolánk lehetőséget biztosít sportolásra, azoknak a tanulóknak is, akik valamilyen ok

miatt nem vehetnek részt a hagyományos testnevelés órán.

A testnevelés célját szolgálja, valamint a deformitásos és belgyógyászati panaszos

tanulóknak nyújt lehetőséget arra, hogy munkaképes és örömteli életet élő ember váljék belőlük.

Az iskolai gyógytestnevelés azokkal a tanulókkal foglalkozik, akik sem az általános, sem a




32

könnyített testnevelési órán nem vehetnek részt. A feladatra képzett szakemberünk van.

Gyógytestnevelési órák biztosítják fejlődésük és egészségük olyan mértékű helyreállítását,

hogy lehetőségük szerint visszakerülhessenek egészséges társaik közé, és velük egyenrangú

munkát végezhessenek.

1.14. A TANULÁSI HIÁNYOKAT KOMPENZÁLÓ, A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT

TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM

A 9. évfolyamon az év eleji diagnosztikus méréssel tájékozódunk a gyerekek alapvető

közismereti ismereteiről. A felmérés feldolgozása, és annak alapján a megfelelő eszközök,

módszerek alkalmazása, az egyéni beszélgetés mind a tanuló jobb megismerését szolgálja.

A magatartás-zavaros fiatalok között is sokan vannak olyanok, akik rendelkeznek valamilyen

pozitív adottsággal, amelyet ha a környezete, családja, iskolája felismer, sokat tehet annak

érdekében, hogy adottsága kihasználásával csökkenjen a fiatal magatartászavara. A tanulási

sikertelenség okainak feltárása a legfontosabb feladat, hogy komplex módon történjen az

ismerethiány feltárása és a személyiség zavarainak kezelése.

Felzárkóztatási program a tanulási zavarokkal és hiányokkal küzdő tanulók számára

• Diagnosztikus felmérés, amely kiterjed alapkészségekre (értelmes olvasás,

feladatmegoldási készség, adott szöveg tartalmának rövid visszaadása)

• A felmérés és a lehetőség alapján differenciált, kiscsoportos foglalkozás szervezése. Ez

lehetőséget teremt a negatív énkép okainak feltérképezésére, a tanulási zavarok okainak

megismerésére, pl.: olvasás-technikai hiányok, szövegértési, visszaadási nehézségek

stb.

• A felmérés alapján a korrepetálás szervezése, mely során segítséget kapnak a tanulási

stratégia kialakításában. Meg kell tanítani a tanulókat tanulni, és az ismeretek

interpretálására. Fejlesztenünk kell a kommunikációs képességüket is.

• Speciális fejlesztő feladatrendszer kidolgozása az egyes témák feldolgozásához.

• Jó és állandó kapcsolat kialakítása a családokkal, nevelőszülőkkel, nevelőtanárokkal

• A deviancia okainak felderítése

• Legyenek egyértelmű, világos szabályok, melyekhez alkalmazkodhatnak

• Az iskolában a tanulási idő alatt és a szabadidőben is pedagógiai segítség biztosítása a

hátrányos helyzetű gyermekek számára úgy, hogy személy szerint nekik szól ez a

segítség

• Szabadidős programok szervezése délutánonként, tanuláson kívüli sikerélmény

biztosítása (sport, rajz)

• A hátrányos helyzetű gyermekek képességeivel kapcsolatos elvárásaink legyenek

reálisak

• Pozitívan álljunk hozzá az eredményeikhez, eredménytelenségeiket, hibáikat toleráljuk




33

• Segítsük azokban a képességeknek, készségeknek felfedezésében, kibontakoztatásában,

ahol sikereket érhetnek el (sportolás, tánc, dráma, szabadidős programok)

• A pedagógus személye, viselkedése, életvitele követendő modell legyen számukra

• Legyen sok dicséret és kevés dorgálás

• Minden gyermek kapjon néha személyre szóló feladatot, amelynek elvégzését

ellenőrizzük, értékeljük, ha lehet, rendezzünk kiállítást belőlük.

• Szakpedagógusok segítségével biztosítjuk a sajátos nevelési igényű tanulók

hátrányainak csökkentését.

Jelentős eredmény érhető el a hátrányos helyzetű gyermekek kudarcainak csökkentésében a

képességeik-készségeik felfedezésével, kibontakoztatásával. A nevelők jelentős mértékben

elősegíthetik a hátrányos helyzetből adódó iskolai kudarcok csökkentését a tanulási nehézségek

felfedezésével és korrekciós kezelésével, valamint az iskolai környezetből adódó túlzott

feszültségek csökkentésével. Ha úgy tudjuk az órákat, foglalkozásokat vezetni, hogy azok nem

kudarcokat, hanem elégedettséget, együttműködést, eredményességet, összetartozást, bizalmat

és a kölcsönös azonosulást erősítik, a siker nem marad el. Az iskola légköre és kultúrája, belső

tárgyi környezete is jelentős mértékben hozzájárul a tanulók motiválásához.

Tapasztalatok szerint a kudarcos tanulók egy részénél a családi háttérrel van baj.

Kapcsolatteremtő képességük, érzelmi biztonságuk sérült, együttműködésre csak szelektíven

vagy öntörvényűen képesek és hajlandók. Önmagukról negatív énképpel rendelkeznek, emiatt

sokszor tehetséges oldaluk sem kerül felszínre. Egy másik részüknél valamilyen részképesség

zavara akadályozza a sikeres tanulást, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, de nő a

figyelemkoncentráció, a figyelemmegosztás hiánya is.

Bár a tanóra leggyakrabban a tanteremben zajlik, törekedjünk arra, hogy kivigyük az

órát szemléltetésre, gyakoroltatásra alkalmas helyszínekre. A könyvtár, a mozi, a múzeum, a

színház, a lakó- és természeti környezet megannyi kitűnő alkalom az élményszerű

ismeretátadásra. A tanórákon szorgalmazzuk a páros vagy csoportos munka gyakorlását, hogy

a tanulók együttműködési képessége fejlődjön, szociális érzéke mélyüljön.

A hátrányos helyzetű, kudarcokkal küzdő tanulókkal való foglalkozásnak a

továbbfejlesztését abban látjuk, hogy sokkal több tanórán kívüli időt kellene együtt tölteni

velük. Azonban a kollégák is igen túlterheltek, akárcsak a gyerekek. Sok a szétesett, csonka

családban élő gyerek, akik ingerszegény környezetből jönnek, és akiknek beilleszkedni is nehéz

egy-egy osztályközösségbe, és nagyon sokat számítana, hogyha a hagyományos iskolai

rendezvényeken túl más kötetlen formában is lehetne találkozni velük. Az iskola meghallgatja

a diákok véleményét, kéri az ötleteiket és ezeket figyelembe is veszi. A programok

lebonyolításában pedig igénybe veszik a diákönkormányzat aktivitását.

A tanulói sikertelenség okainak feltárására a legfontosabb feladat, hogy komplex módon

történjen az ismerethiány feltárása, és a személyiség zavarainak kezelése. Erre kiváló alkalmat

nyújtanak a szabadidős tevékenységek, melyek a tanulói közösség érdekeit képviselik.

Szervezését jelentősen segíti az iskolánkban működő diákönkormányzat. Szerepük azért is

kulcsfontosságú, mert náluk jobban senki nem ismerheti a diákoknak a szabadidős programokra

vonatkozó szokásait, igényeit. Célunk a szabadidős tevékenységformákban, hogy a diákok majd




34

felnőttként képesek legyenek döntéseikben, életmódjukban vonatkozóan a helyes lépéseket

megtenni, és képessé váljanak az egészséges életvitel kialakítására.

Az osztályokba felvett tanulók tanulási technikájának javítása, a hatékony beilleszkedés

elősegítése, az alapvető illemtani szabályok elsajátíttatása, az életkori sajátosságokból fakadó

esetleges hátrányok megszüntetése alapvető feladatunk. A beilleszkedés a társadalomba

folyamat, melynek során az ember megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja

az együttélés szabályait, normáit és az elvárt viselkedési módokat. Felnőttkorban ez

felgyorsulhat, melynek oka a motiválás. A szocializációt elsődlegesen a család–gyermek–

környezet viszony befolyásolja (iskolázatlan szülők, kedvezőtlen anyagi adottságok, bűnöző,

felelőtlen életmód, hibás értékrend). A probléma feltárása egyéni beszélgetéseken és

foglalkozásokon történhet. Osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős és külső segítők együttes

munkája, többfajta megközelítése lehet a legeredményesebb és leggyorsabb. Ha az otthoni

környezete gátolja a gyermeket a beilleszkedésben, akkor el kell érni, hogy járjon minél több,

az iskola által szervezett foglalkozásra, rendezvényre, a munkáltató foglalkozásain vegyen

részt. Iskolánk e gondok megoldására a következő tevékenységformákat és szervezési

feladatokat alkalmazza:

Az iskolai beilleszkedés nem csupán az intézményi értékek elsajátítását jelenti. A gyerek

akkor érzi jól magát az osztályban, ha a tanítói elégedettség mellé társai szeretetét is megszerzi,

ha barátokra lel. Az eredményes beilleszkedés két tényezőből tevődik össze:

Mennyire felel meg a gyerek az iskolai követelményeknek, milyen mértékben

képes együttműködni nevelőjével saját fejlődése érdekében?

Elfogadják-e őt társai, van-e szerepe, tekintélye a csoportban, élvezi-e az

osztály rokonszenvét, bizalmát, szeretetét?

Nagyon fontos ezen kívül még az a szubjektív állapot, ahogyan a gyerek megéli

helyzetét. Akkor feltételezhetjük, hogy állapota kiegyensúlyozott, ha örül nevelője

elégedettségének, ha ő maga is törekszik, hogy megfeleljen az elvárásoknak, ha kedvvel tanul.

Akkor beszélhetünk eredményes beilleszkedésről, ha társai nemcsak elfogadják, hanem ő maga

is jól érzi magát a gyerekek között.

1.15. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK

Cél: A tanulóifjúság érdekeinek képviselete, jogaik érvényesülésének felügyelete, a rászorulók

segítése, az iskolai szociális háló működtetése.

Iskolánkban a tanulói tevékenység sikeres és optimális kibontakoztatásának útjában

olyan problémák állnak, amelyek kívül esnek intézményünk kompetenciakörén. Tanulóink egy

része sorolható a hátrányos helyzetben lévő, illetve veszélyeztetett fiatalok közé. Ez a tendencia

progrediáló, amely alatt azt értjük, hogy szinte tanévről tanévre emelkedik ezeknek a tanulóknak

a száma. Nem gyakori, de bizony az is előfordul, hogy ezek a problémák halmozottan

jelentkeznek. A háttérben leggyakrabban a válás, a szülők betegségéből adódó




35

rokkantnyugdíjazás, az árvaság és a félárvaság, a rejtett érzelmi elhanyagoltság, megromlott

szülő- gyermek kapcsolat, a munkanélküliség áll. A hátrányos helyzet gyakori oka még az

elszegényedés.

A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és közösségi hatások, az érték és

normaválság miatt növekszik a feszültség és csökken a tűrőképesség: ennek hatását tapasztaljuk

a tanulók viselkedésén. A szülők, családok kilátástalan helyzete nagy hatást gyakorol a

gyermekek sorsának alakulására is.

Az egyén életpályájának alakulására nagy hatással van már általános iskolában is, de

koncentráltan és halmozottan jelentkezik a középiskolába lépéssel. A káros hatások a tanulók

teljesítmény-, viselkedés-, és kapcsolatzavarainak formájában jelennek meg.

A rászorulók érdekében intézményünk kapcsolatot tart az illetékes polgármesteri

hivatalok szociális irodájával, a gyámhatósággal, a szülői házzal, a nevelési tanácsadóval, a

gyermekjóléti szolgálattal, a vöröskereszt városi és megyei szervezetével és szükség esetén más,

a gyermekvédelmi rendszerhez tartozó intézménnyel és hatósággal. Az együttműködést az

ifjúságvédelmi felelős koordinálja.

1.15.1. Tanulókkal kapcsolatos gyermekvédelmi célok

A nevelési és oktatási intézmények gyermek és ifjúságvédelmi feladatait a közoktatási

intézmények működését szabályozó két legfontosabb jogszabály: a köznevelési törvény és az

iskolák működését szabályozó miniszteri rendelet határozza meg.

A gyermekvédelmi törvény által meghatározott központi cél, hogy a tanulók családban történő

nevelkedéséhez minden lehetséges segítséget biztosítsunk. Az ifjúságvédelem tágabb

értelemben vett célja az oktató-nevelő munka legoptimálisabb feltételeinek megteremtése,

tanulóink személyiségének sokoldalú és harmonikus fejlesztése, nevelése.

Fontos, hogy diákjaink problémáit minél korábban felismerjük és minél hatékonyabb

megoldásokat találjunk, megelőzve a súlyosabb következmények kialakulását. A problémák

feltárását követően legfontosabb tennivaló az előidéző okok felderítése, majd az azok

megszüntetésére irányuló intézkedések meghozatala.

A megelőzés feladatai:

A megelőzés gyermekvédelmi és egyben pedagógiai tevékenységet is jelent, hiszen célja az,

hogy megelőzze, elhárítsa, vagy enyhítse azokat a tanulókra ható károsodásokat, amelyek

egészséges személyiségfejlődését megzavarják, vagy gátolják. Másrészt segíteni kell azoknak

a pozitív hatásoknak az érvényre jutását, amelyek hozzájárulnak a fiatalok társadalmilag is

értékes képességeinek kibontakoztatásához, kifejlesztéséhez.

A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység megelőző céljait szolgáló általános és speciális

pedagógiai feladatok:

• Minden tanuló számára egyenlő esélyeket biztosítunk a fejlődéshez, tanuláshoz,

továbbtanuláshoz.

• Kizárjuk annak lehetőségét, hogy a tanulót hátrányos megkülönböztetés érje családi,

etnikai, vallási hovatartozási, egészségügyi, vagy bármilyen más ok miatt.




36

• Minden tanuló számára biztosítjuk a fejlődéséhez szükséges feladatokat, segítjük a

családi, vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését, a tanuló képességeinek,

tehetségének kibontakozását.

• Rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, a családokkal.

• Az oktatás- nevelés folyamatában mindig figyelembe vesszük a tanulók egyéni

képességeit.

• Gondoskodunk a lemaradó tanulók felzárkóztatásáról.

• Segítjük a diákönkormányzat létrejöttét és működését.

• Biztosítjuk, hogy a tanulók megismerkedjenek a jogaikkal, kötelezettségeikkel, és hogy

véleményt nyilváníthassanak az őket is érintő kérdésekben.

• A tanulók személyiségi jogait tiszteletben tartjuk.

• Alapvető feladatunk a tankötelezettségi törvény érvényesítése. Eleget teszünk

tájékoztatási kötelezettségünknek a családok, a területileg illetékes Családsegítő és

Gyermekjóléti Szolgálatok és a területileg illetékes jegyző értesítésével tanköteles korú

tanuló igazolatlan mulasztása esetén.

• Együttműködünk a gyermekvédelmi szervezetekkel annak érdekében, hogy a tanuló

veszélyeztetettsége megszűnjön.

A feltárás feladatai:

A gyermek és ifjúságvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy tanuló problémáit az

iskola és a területileg illetékes Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat minél hatékonyabban

tudja kezelni.

A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység feltáró céljait szolgáló általános és speciális pedagógiai feladatai:

• A veszélyeztetettség és a hátrányos helyzet felmérését kiemelkedő pedagógiai

feladatunknak tekintjük.

• A gyermekvédelmi törvény útmutatását a veszélyeztetettség felmérésénél figyelembe

vesszük: „a veszélyeztetettség olyan- magatartás, mulasztás, vagy körülmény

következtében kialakult- állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi

fejlődését gátolja, vagy akadályozza.”.

A veszélyeztetettség következménye a tanuló személyiségének károsodása.

• Hátrányos helyzetű tanulóknak azokat a fiatalokat tekintjük, akiket a különböző

környezeti tényezők akadályoznak az adottságaikhoz mért fejlődési lehetőségeik

elérésében- elsősorban kulturális, tanulmányi szempontból.

A hátrányos helyzet következménye a tanuló esélyegyenlőtlensége.

• A tanulók személyes adatainak védelmét biztosítjuk, személyiségi jogaikat tiszteletben

tartjuk.

A megszüntetés feladatai:

Iskolánk kiemelt pedagógiai feladata, hogy részt vegyen a tanulók fejlődését veszélyeztető

okok megszüntetésében.




37

A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység megszüntetés céljait szolgáló általános és speciális pedagógiai feladatai:

• Ha veszélyeztetettséget észlelünk, írásban értesítjük a területileg illetékes Családsegítő

és Gyermekjóléti Szolgálatot.

• Jó kapcsolatot alakítottunk ki a gyermekvédelmi intézményekkel (gyermekorvos,

polgármesteri hivatal, gyámhivatal, nevelési tanácsadó, rendőrség, egyház) és

törekszünk ennek a jó munkakapcsolatnak az ápolására.

• A gyermekvédelmi intézmények kérésére elkészítjük a tanuló pedagógiai jellemzését.

Tanulási zavar fennállása esetén szakértői véleményt és fejlesztési javaslatot kérünk

a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottságtól.

• A tanulók személyes adatainak védelmét biztosítjuk, személyiségi jogaikat tiszteletben

tartjuk.

• A veszélyeztetettség megszüntetését a pedagógiai munkánk során különböző

tevékenységek megszervezésével is elősegítjük:

Felzárkóztató foglalkozások megszervezése.

Tehetséggondozás.

Differenciált oktatás és képességfejlesztés a tanórákon és a tanórákon kívül.

A pályaválasztás segítése.

Személyes, egyéni tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. A családi életre

való felkészítés.

Egészségvédő és mentálhigiénés foglalkozások szervezése.

Egészségügyi szűrővizsgálatok.

A szülőkkel való együttműködés.

Kollégiumi elhelyezés.

Anyagi segítségnyújtás.

Tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

1.15.2. Közlekedésre nevelés

A közlekedés legveszélyeztetettebb résztvevői a gyermekek. Fejlődésük, önállóságuk

kialakulásához hozzátartozik a közlekedésre nevelés is.

A mind hatékonyabb baleset-megelőzés érdekében, már kisgyermek korban el kell

kezdeni a tudatos közlekedésre nevelést, melynek elsődleges célja, hogy a gyermekek

megismerjék a közlekedési helyzeteket és veszélyforrásokat. Ezeket a képességeket,

készségeket kell továbbfejleszteni középiskolás korban, hiszen ekkor a fiatalok nagy része már

jogosítványt szerez, s így nem csak veszélyeztetett lesz, hanem maga is előidézője lehet

veszélyhelyzeteknek.

Feladatunk ebben a korban a felelősségteljes magatartás kialakítása, a diszkó balesetek

megelőzése. Ennek érdekében osztályfőnöki órák keretében foglalkozunk ezzel a témával,

illetve meghívott előadók segítségével tájékoztatjuk diákjainkat.

1.15.3. Az áldozattá válás megelőzése




38

A fiatalkorúak esetében napjainkban különösen magas az elkövetővé és áldozattá válási

kockázat: évente 12-15 ezer kiskorú elkövetőt és kb. ugyanennyi kiskorú sértettet tartanak

nyilván.

Domináns bűncselekményi kategória: vagyon elleni bűncselekmények (ebben a

fiatalkorúak kb. 70-a érintett), jelentős még: rongálás, rablás, közterületi bűncselekmények, a

testi sértések száma nő.

A gyermekszegénység, társadalmi-gazdasági problémák, a jövedelemkülönbségek

növekedése, a munkanélküliség, elhelyezkedési nehézségek, perspektívahiány, a család mint

szocializációs közeg válsága, a válások számának növekedése, az alkohol- és

kábítószerérintettség mind-mind hozzájárulnak a tendenciák növekedéséhez

Mivel tanítványaink egy része sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan

hátrányos helyzetű, ezért ez a téma kiemelt figyelmet igényel intézményünkben.

A fiatalkori bűnözés és áldozattá válás megelőzésére iskolánk az alábbi stratégiát alakította ki:

• „gyermekközpontú megközelítés”

• a pedagógusok fokozott figyelemmel kísérik a diákok életét

• mentálhigiéniás programok szervezése az egészségnevelés keretében

• iskolakerülés, csavargás megelőzése

• szabadidős tevékenységek, pl. sportolási lehetőség biztosítása

• drámapedagógiai módszerek alkalmazása

• a magatartási szabályok gyakorlatának fejlesztése.

1.15.4. Erőszakmentes konfliktuskezelés

Naponta szemtanúi vagyunk a gyerekek közötti konfliktusoknak. Nemegyszer

„áldozatként” maguk a tanárok is az erőszak szenvedő alanyaivá válnak. Ezért keressük, hogyan

csökkenthető a felnőtt-gyerek és a gyerek-gyerek kapcsolatokban az érzelmi feszültség, miként

oldhatók fel a gyakran fizikai bántalmazásban is kifejeződő ütközések.

Az erőszakmentes konfliktuskezelés azt jelenti, hogy olyan megoldást találjunk,

amelyben mindkét résztvevő számára lehetőség nyílik szükségletei kielégítésére. Mi szükséges

ehhez, melyek nélkülözhetetlen feltételei? Ezeket a következőkben jelöljük meg:

1. Önbecsülés és mások megbecsülése.

2. Készség a meghallgatásra és megértésre.

3. Beleérző képesség.

4. Önérvényesítés (anélkül, hogy másoknak ártanánk).

5. Együttműködés a csoportban.

6. Nyitottság és kritikai gondolkodás.

7. Fantázia, kreativitás.

A konfliktuskezelést a nevelési folyamat egészébe illesztve kezeljük.

1.16. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

1.16.1. Szemléletformálás




39

A tanulók élete az egyéni és közösségi élményvilág egymástól el nem választható szintjei

között mozog. Az anyagi és szellemi értékek összessége alkotja a közjót, amely a társadalom

erkölcsi életének fontos tényezője. A közös emberi értékek tisztelete, az egymásrautaltság, a

szolidaritás egyesíti társadalmunk, és egy-egy kisebb közösség tagjait. Igen nagy az iskola és a

pedagógusok szerepe a tanulók erkölcsi fejlődésének alakításában. A jót építő, az igazat

érvényre juttató, szeretet által vezérelt közösségekben tudnak kialakulni azok a magatartási és

viselkedési formák, szokások, amelyekre a mai társadalomnak szüksége van: a szolidaritás, az

előzékenység, az állhatatosság, az előítélet-mentesség, a másik ember tisztelete, a tolerancia, a

megbízhatóság, az alkalmazkodóképesség. Az erkölcsi nevelés legfontosabb eleme a példaadás.

Minden pedagógus példát ad, akár akarja, akár nem. Célunk, hogy tantestületünk egyéni és

testületi magatartása tükrözze, mintázza azt a közösségi értékrendet, amire a tanulókat nevelni

akarjuk. Pedagógusaink felelőssége az is, hogy mire irányítják a tanulók figyelmét.

Minden hitelesen közvetített tudás nemcsak az ismeretanyagukat, hanem erkölcsi

ítélőképességét is gyarapítja a tanulóknak, segíti, hogy jó és rossz, igaz és hamis, értékes és

értéktelen közötti különbséget felismerő, a jót szabadon választó emberekké váljanak. Az

erkölcsi értékek a mindennapi cselekvésekben alakuló szokások útján, az értékek

tudatosításával válnak jellemformáló erővé.

Pedagógusaink célja az is, hogy küzdjenek a felületesség, a közömbösség ellen,

neveljenek a helyzetek, a dolgok megismerésén alapuló előítélet-mentes életre, az elsajátított

értékekhez ragaszkodó cselekvésre, a munkavégzésben való következetességre, igényességre.

Az erkölcsi magatartás formálása mellett pedagógusaink feladata a társadalmi együttélés

viselkedési szabályainak megismertetése és az ezek megtartására nevelés is. Fontosnak tartjuk,

hogy tanulóink felnőtt korukra el tudjanak igazodni és természetesen tudjanak viselkedni a

társas kapcsolatok és helyzetek sokféleségében. Az udvarias, tiszteletteljes, előzékeny

viselkedés jótékony hatással van az osztály-közösségekre és végső soron az egész iskolára.

Feladatunk, hogy merev illemszabályok és formák helyett a tanulók az iskolában a derűs és

kiegyensúlyozott, jóindulatú viselkedés példáját és szabályrendszerét ismerjék meg és tanulják

meg követni.

1.16.2. Tehetséggondozás

A tehetséggondozás azt jelenti, hogy keressük a tanulókban azokat az adottságokat,

amelyek alapján a legkönnyebben fejleszthetők, és amelyek kiművelése a legtöbb

sikerélményhez juttathatja őket. Ezért az általános képzést sokoldalú képességfejlesztés kell,

hogy jellemezze, hiszen minél sokszínűbb a képzés, annál többféle tehetség mutatkozhat meg.

A köznevelési törvény lehetővé teszi, hogy az általános képzés keretében a korábbinál

sokoldalúbb tanulmányok folytatására, képességek fejlesztése adjon lehetőséget az iskola.

Fontos tehát, hogy pedagógusaink felismerjék azokat a tulajdonságokat, amelyek a

tehetségígéretekre utalnak (testi, fizikai, idegrendszeri, intellektuális, értelmi, affektív,

emocionális stb.). Ehhez szükséges, hogy ezen a területen is megfelelő pedagógiai és

pszichológiai ismeretekkel rendelkezzünk (önképzés, munkaközösségi továbbképzés stb.).

A tehetséges tanulók oktatása során elkerülhetetlen a differenciálás módszerének

alkalmazása, amivel a hátrányos helyzetű hallgatók esélyegyenlőségét megteremtjük a tanítási

órákon. Ezen kívül biztosítjuk tanórán kívüli foglalkozásokon a tanulók választása szerinti




40

szakkörök indítását, esetleges felzárkóztatások megszervezését, versenyekre történő

felkészítését, kiscsoportos korrepetálását, a tehetséges tanulók pályázaton való részvételét,

versenyeztetését (pl. gépíró-,szövegszerkesztő verseny stb.). Az ezeken elért eredmények mind

az ifjúsági, mind a felnőtt korú hallgatóknak olyan sikerélményt biztosítanak, amelyek a további

tanulmányi munkájukat elmélyítik, hitüket a tanulásban megerősítik. (Például az informatikai

képzés iskolarendszerünkben több tehetséges fiatalt juttatott a tanulmányi versenyek élére.)

1.16.3. Segítségnyújtás, tanácsadás

A segítségnyújtásnak és a tanácsadásnak elsősorban a problémák feltárásában és a

mindenki számára megfelelő megoldások megtalálásában van kiemelten fontos szerepe.

Nagyon fontos a bizalmas légkör és a megfelelő tanár-diák kapcsolat, hiszen ezek nélkül nem

képzelhető el a tényleges valóság feltárása.

A szociális helyzetből fakadó hátrányok szorosan összefüggenek a napról-napra tapasztalható

beilleszkedési és magatartási nehézségekkel. Önmagában az elfogadó pedagógiai magatartás, a

tolerancia sok esetben nem elegendő ezeknek a gondoknak az enyhítéséhez: ezekben az

esetekben törekszünk a család bevonására és a körülményeknek - lehetőség szerinti -

megváltoztatására.

1.16.4. Családi életre nevelés

A családi életre nevelés, a családi életre való felkészítés pedagógiai munkásságunk fontos

részét képezi. Az osztályfőnöki órák témáinak „gerincét” képezik azok a foglalkozások, amikor

a felnőtté válás kérdéseivel foglalkozunk: a megfelelő partner kiválasztása, családalapítás,

gyermekvállalás, egymáshoz való alkalmazkodás és kompromisszumok, konfliktuskezelés,

munkahelyi problémák. A sort még lehetne folytatni. Mindannyian tapasztaljuk, tudjuk, látjuk,

hogy a család mint társadalmi alapegység milyen funkciózavarokkal küzd. Tisztában vagyunk

azzal, hogy minden második házasság válással ér véget. A fiatalok nagyon nehezen

tájékozódnak ebben a zűrzavaros világban. Igénylik a tanácsokat és az iránymutatást. A jövő

nemzedékeinek érdekében meg kell tennünk, hogy ezekben a kérdésekben is segítségére

leszünk a diákjainknak.

Fontos szerepet szánunk a prevenciónak is. Az osztályfőnöki órákra előadókat (gyermekorvos,

védőnő) hívunk meg, akik a korszerű fogamzásgátlással kapcsolatos kérdésekre válaszolnak,

beszélgetnek tanulóinkkal a nemi úton terjedő betegségekről, az intim higiéniáról, a

szenvedélybetegségek emberi kapcsolatokat romboló hatásáról, a betegségek megelőzésének

lehetőségeiről.

1.16.5. Kapcsolattartás külső intézményekkel

A pályaválasztással, illetve a beiskolázással kapcsolatban szoros kapcsolatot alakítottunk ki

megyénk általános iskoláival. Nemcsak levélben tájékoztatjuk a végzős osztályok




41

osztályfőnökeit, illetve a pályaválasztási felelőseit a nyílt napokról, hanem meghívás esetén

személyesen képviselteti magát iskolánk az iskolák pályaválasztási szülői értekezletein.

Jó az információáramlás a felsőfokú tanintézetek (főiskolák, egyetemek) és iskolánk között. A

kapcsolattartás általában hírlevelek, tájékoztató anyagok, szórólapok, illetve az internet

segítségével történik. Szívesen fogadjuk a főiskolák, egyetemek képviselőit, akik végzős

diákjaink számára tartanak előadást, illetve ismertetik tanintézetük felvételi követelményeit, a

választható szakokat, képzési rendszerüket stb.

Naprakész és folyamatos az osztályfőnökök kapcsolata a városban működő Középfokú

Kollégium nevelőtanáraival, rendszeres az információcsere az iskolánk kollégista gyerekeiről.

Továbbra is intenzív kapcsolat kialakítására törekszünk az iskola fenntartójával, a Klebelsberg

Intézményfenntartó Központ Tatabányai Tankerületével, valamint Tatabánya Megyei Jogú

Város Önkormányzatával, hogy minél pontosabb képet kaphassanak az iskola belső életéről,

eseményeiről, gondjairól. Bízunk abban, hogy nemcsak a zavartalan működést tudjuk

együttesen megteremteni, hanem a további fejlődés feltételeit is.

Az iskolán kívül továbbra is keresni kell azokat a kapcsolódó pontokat, amelyek az iskola sport-

, kulturális vagy művészeti életének fellendítését segíthetik, illetve az iskolai nevelőmunkát

kiegészíthetik. Jól működő kulturális kapcsolatot építettünk ki a városban működő Népház és a

Vértes Agórája vezetőségével és rendezvényszervezőivel.

1.16.6. Anyagi segítségnyújtás

Az anyagi támogatás legfőbb forrása a törvény által biztosított ingyenes tankönyv a rászoruló

tanulók részére. Ingyenes tankönyvet kaphat az a nappali tagozatos tanuló, akire a hatályos

jogszabályok érvényesek. Tanulóinak szociális-anyagi helyzete heterogén. Ezt a tényt

figyelembe véve:

• Az iskolai költségvetés adta lehetőségeket kihasználva alkalmanként segítünk a

legrászorultabbaknak.

• Kirándulások, nyaralások iskolai szervezésekor tekintettel vagyunk az érintett csoport

(osztály) anyagi helyzetére.

• Folyamatosan felkutatjuk az intézményen kívüli segélylehetőségeket, melyekről a

tanulókat tájékoztatjuk, a pályázatok megírásában és továbbításában pedig segítséget

nyújtunk számukra. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat ösztöndíjpályázatán évek óta

rendszeres támogatást szereznek tanítványaink

• Pályázatokon nyert pénzzel próbáljuk bővíteni az iskola kulturális, illetve egészségne-

velő kínálatát.




42

1.17. A SZÜLŐK, TANULÓK, PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

1.17.1. Az együttműködés általános formái

Az intézményi tájékoztatás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza. A

helyszínt az intézmény biztosítja.

• A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról

az iskola intézmény-vezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnök

tájékoztatja.

• Az iskola intézmény-vezetője legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, a

Diákönkormányzat vezetőségének ülésén valamint a Hallgatói Fórum ülésén,

• a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének

ülésén, illetve határidős feladtok esetében, a tanórák közötti szünetben az

osztálybizalmikon keresztül,

• az osztályfőnök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatja.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok

folyamatosan (szóban, illetve digitális naplón keresztül írásban) tájékozatják.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve

választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével és a nevelőtestülettel.

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az

iskola intézmény-vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

• az iskola intézmény-vezetője legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség

választmányi ülésén,

• az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

A szülők, a diákok és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

• szülői munkaközösség

• hallgatói fórum diákönkormányzat

• szülői értekezlet

• fogadóórák

• nyílt órák, nyílt napok

• írásos kapcsolat (pl. levél, digitális napló, email) telefon.

1.17.2. A kapcsolattartás intézményes formái




43

Az iskola által felvállalt feladatok csak oly módon valósíthatók meg, ha az iskola

közössége minden tagja egyénileg és a közösség részeként is vállalja az együttműködést a célok

megvalósításában. A siker csak úgy érhető el, ha ebben az együttműködésben, gondolkodásban

és tevékenységben egymással partneri viszonyban és saját szerepét, feladatait vállalva vesz részt

az iskolavezetés, a tantestület, a Diákönkormányzat, a Hallgatói Fórum és a szülői

munkaközösség. Ehhez megfelelően jó személyes és intézményi kapcsolatot kell kialakítani

ezen szerveződések között. Ezeken túl törekszünk arra, hogy a székhely- és az intézményekkel

szoros kapcsolatot alakítsunk ki az iskolai élet minden színterén.

Szülői Munkaközösség

A Szülői Munkaközösség képviseletében az évente újonnan megválasztott vezetője tesz

meg mindent a szülőkkel való együttműködés érdekében. A Szülői Munkaközösség vezetője és

az iskolavezetés között állandó és jó kapcsolat alakult ki.

Diákönkormányzat

A nappali tagozatos tanulók osztályaival való kapcsolattartás a Diákönkormányzattal

való együttműködéssel is erősödik. A Diákönkormányzat vezetősége az osztályokból delegált

tagokból áll.

Hallgatói fórum

A felnőttoktatás osztályaival való kapcsolattartás szintén nagyon fontos. Az esti és

levelező tanulócsoportokban a kapcsolattartó az osztálybizalmi. Az osztálybizalmiak csoportja

a Hallgatói Fórum. Az iskolát és az osztályt érintő kérdéseket az osztályfőnökkel, a

szaktanárokkal, az iskolavezetéssel itt lehet megbeszélni. A tanulóknak lehetősége van a

beszámoló- és vizsgarend egyeztetésére a véglegesítés előtt.

Az ifjúsági tagozat Diákönkormányzatának és a felnőtt tagozat Hallgatói Fórumának

az iskolavezetéssel való együttműködése élő rendszeres kapcsolattartással működik. A

Diákönkormányzat és a Hallgatói Fórum az iskolavezetéstől minden lehetőséget és segítséget

megkap, hogy a jogszabályok adta, illetve a saját működési szabályzatában felvállalt céloknak

eleget tudjon tenni, az iskola tevékenységrendszerének, a tanulók életének fontos része legyen.

Az iskola Diákönkormányzatának feladata, hogy a tanulókat érintő valamennyi kérdésben

eljárjon az érintett tanulók érdekében. Ugyanígy feladata, hogy az iskolai közösséget építő

módon működjék, ezáltal lehetővé téve az iskola pedagógiai, egészségnevelési programjának

megvalósulását. Ehhez az iskola minden segítséget megad, Ebben ad támogatást a

diákönkormányzatot segítő tanár.

1.17.3. A kapcsolattartás egyéb formái

Szülői értekezlet

A szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében

munkaközösséget hozhatnak létre, ami a tanév első szülői értekezlete alkalmával történik.




44

Éves munkatervünkben két szülői értekezlet időpontját rögzítjük. Az elsőt a szeptemberi

tanévkezdés után hívjuk össze. Az osztályfőnökök értesítik a szülőket az időpontról.

Amennyiben a szülő valamilyen okból nem tud részt venni az értekezleten, az osztályfőnök

feladata a kapcsolatteremtés telefon vagy levél útján. A második értekezletet az első félév zárása

után tartjuk.

Rendkívüli szülői értekezlet összehívására akkor kerülhet sor, ha a szülői

munkaközösség, illetve az osztályfőnök és az osztályban tanító tanárok ezt a nevelő vagy oktató

munka érdekében fontosnak tartják.

Fogadóórák

Nevelőtestületünk tagjai a tanévkezdés, illetve az órarend kihirdetése után meghatározzák

azokat az időpontokat, amelyekben a szülők felkereshetik telefonon vagy személyesen

bármilyen neveléssel, oktatással kapcsolatos ügyben. Az osztályfőnökök feladata, hogy a

szülőket az időpontokról tájékoztassa. Amennyiben a szülő, gondviselő fogadóórán kívüli

időpontban szeretne találkozni gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban kell

egyeztetnie az érintett pedagógussal.

Nyílt órák, nyílt napok

A tanév során a munkatervünkben nyílt napot hirdetünk, elsősorban az általános iskola 7-8.

osztályos tanulói, illetve osztályfőnökei, szülei számára. A nyílt nap megszervezésének

elsődleges célja a bemutatkozás, tájékoztatás, a lehetőségek ismertetése, az információáramlás

segítése.

A nyílt napról írásban értesítjük a megye összes általános iskoláját, hirdetést teszünk

közzé a megyei napilapban, illetve helyi elektronikus médiában.

A nyílt napok alkalmából az érdeklődő tanulók bejárják az iskola épületeit,

megismerkednek a szaktantermek felszereltségével, tájékozódnak az egyes tagozatokról, az

oktatás modulrendszeréről, a szakképzésről, az érettségi utáni továbbtanulási lehetőségekről. A

tanulók – kívánságuk szerint – meglátogathatják az egyes szakórákat, bepillantást nyerhetnek

az egyes foglalkozások, tanórák nevelő és oktató munkájába.

Írásos kapcsolatok (ellenőrző könyv, félévi, év végi értesítés)

Az iskola akkor számíthat a szülői ház támogatására, ha a nevelési céljainak és módszereinek

megvalósításában együttműködik vele, és követelményei igazodnak a tanuló teherbíró

képességéhez.

Éppen ezért van szükség a rendszeres információáramlás biztosítására. Az

osztályfőnökök feladata, hogy a szülők havi rendszerességgel tájékoztatva legyenek a tanulók

érdemjegyeiről, magatartásáról, hiányzásairól. Ennek egyik formája a digitális naplóból

havonta kinyomtatott naplókivonat.

Telefon, levél

Az osztályfőnök, amennyiben nem kap értesítést a tanuló hiányzásának okáról, felveszi a

kapcsolatot telefonon vagy levélben a szülői házzal az igazolatlan mulasztások elkerülése

érdekében. Köteles levélben értesíteni a szülőt, gondviselőt abban az esetben is, ha a tanuló




45

hiányzása megközelíti a törvényes keretek megengedett mértékét, illetve ha a hiányzás egyéb

konzekvenciát vonhat maga után (pl. tanulóviszony megszüntetése). Az osztályfőnök kiemelt

feladata, hogy a tanköteles korú tanulók hiányzására még nagyobb figyelmet fordítson.

1.17.4. A kapcsolattartás hagyományoktól eltérő formái

A megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyokhoz igazodva rugalmas képzési

formaként kidolgoztuk a levelező képzés távoktatási csomaggal működő formáját.

Ebben az iskolatípusban a tanulók a hét szombati napján járnak csak konzultációs órákra

és a másik tanítási nap fejében kötelező beküldendő feladatokat dolgoznak ki házi feladatként.

A szaktanárok ezeket a beküldendő feladatokat értékelik, a javítás nemcsak a hibák kereséséből

áll, hanem a szaktanár segítő véleménnyel irányítja a tanulót, a meglévő hiányok pótlására.

A beküldendő feladatok eljuttatása az intézménybe történhet:

- postai levél formájában,

- e-mail formájában,

- faxon, illetve audiovizuális hordozókkal.

Az osztályban szaktanárok tanítanak, a csoport irányításáért a tutor a felelős, aki

folyamatosan tartja a kapcsolatot az osztályban tanuló diákokkal.

Mindezekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkavállalás céljából külföldre távozott tanulók,

vagy egészségügyi problémái miatt hátráltatottak a tanév során folyamatosan haladjanak a

tananyag feldolgozásában, és ehhez állandó kapcsolatban legyenek az érintett szaktanárral.

Az egyéni tanulás, a tananyagnak az otthoni feldolgozása során, ha a tanuló elakad, azonnali

segítséget kérhet az érintett szaktanártól. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ez a

forma pillére lehet az élethosszig tartó tanulás megvalósításának.

Valamennyi tantárgyból oktató CD-kel, videokazettákkal, hanganyaggal állunk a tanulók

rendelkezésére segítve egyéni tanulásukat.

1.17.5. A pedagógusok és a diákok kapcsolata

Az intézmény hatásrendszerét alapvetően meghatározza a tanárok és a diákok közötti

formális és informális kapcsolatrendszer.

Az iskola pedagógusai és diákjai egyaránt magukban hordozzák addigi egyéni

élettapasztalataikat, személyes problémáikat, ambícióikat, sikereiket és kudarcaikat.

A közösségben történő nevelés lehetőséget ad a tanár-diák és a diák-diák közt zajló

interakcióban rejlő lehetőségek pozitív hatásainak érvényre jutásában.

A tanuló-pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei a

már meglévő intézményes formákon (különböző fórumok) kívül szorosabb együttműködés az

iskolai rendezvényeken. Ezeken a hagyományápoló ünnepségeken a diákokat szervezőként

szeretnénk bevonni, ezzel is éreztetve, hogy számítunk rájuk az iskola különböző - tanórán

kívüli - feladataiknak megoldásában, illetve szabadidős tevékenységeinek megszervezésében.

Így pedagógus és diák egyaránt kiveheti részét az iskola közös tevékenységéből.




46

1.17.6. Diákság és nevelőtestület A nevelők és a diákság együttműködését, kapcsolatát

erősítik a közös hagyományőrző programok, iskolai rendezvények szervezése és az azokon való

részvétel.

Ilyen programok iskolánkban például: a Mikes Karácsony, Mikes-Kupa, szalagavató,

ballagás, sítábor, iskolai szintű kirándulások, iskolarádió/tv, szaktárgyi és művészeti versenyek.

Mindezen programok elősegítik a helyes szokások, viselkedési szabályok kialakításán,

begyakorlásán túl azt is, hogy a nevelőtestület olyan erkölcsi értékeket tudjon közvetíteni,

amelynek alapján a diákság képessé válik az egyetemes emberi értékek befogadására,

továbbvitelére.

1.17.7. Osztályfőnök Az osztályfőnököt

az igazgató bízza meg.

Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi. Osztálya közösségének felelős vezetője.

A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően az alábbiak a

szakmai feladatai és hatásköre:

Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai elvei szerint neveli

osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve.

Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját,

látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli.

Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványait

oktató, nevelő tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pl. GYIVI,

pszichológus stb.).

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

Különös gondot fordít a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű tanulók

segítésére.

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a

tanártársai elé terjeszti.

Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, rendszeresen tájékoztatja a szülőket

a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Havonta legalább egyszer ellenőrzi az

ellenőrző könyveket (érdemjegyek, aláírások stb.)

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése,

félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók stb.)

Mint osztályfőnök saját hatáskörében az SZMSZ-ben felruházott jogainál fogva indokolt

esetben 3 nap távollétet engedélyezhet és igazolhat osztálya tanulójának.

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot

tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére (a tanulók véleményét figyelembe

véve).

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában.




47

Javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség

tevékenységének eredményességét.

Az osztályfőnök feladatköre Év elején:

• az osztály tanulóinak számbavétele

• bejárók, iskolai és iskolán kívüli tevékenységek családi és szociális helyzet

felmérése,

• adminisztrációs teendők ellátása (bizonyítványok beszedése, leadása, adatok

felvitele az elektronikus naplóba (kilencedikeseknél), kiegészítése (felsősöknél),

pótvizsgák eredményeinek bejegyzése), jelentkezési lapok, felvételi lap kitöltése

• tankönyvosztás,

• osztálydekoráció megszervezése,

• ülésrend kialakítása,

• ellenőrzők kiosztása, kitöltése,

• osztályfőnöki órák tanmenetének elkészítése,

• osztálybizalmiak megválasztatása,

• osztályprogramok kialakítása, szülői értekezlet megtartása, órarend lediktálása.

Év közben:

• osztállyal való rendszeres napi kapcsolattartás (lehetőség a reggeli időszakban

hiányzók felmérése, napi teendők megbeszélése, a tanulók problémáinak

meghallgatás, megoldása),

• ha szükséges, kiscsoportos vagy négyszemközti beszélgetések kezdeményezése,

reagálás a tanulók jelzéseire,

• naponta aktuális osztályproblémákra reagálás,

• tantestületi döntésekről, határozatokról, információcsere az osztálybizalmiakkal,

osztály tájékoztatása,

• osztályfőnöki órákon az előre eltervezett témákra való felkészülés, az óra levezetése,

• konkrét nevelési probléma, szituáció rendezése, megoldása,

• szülőkkel való kapcsolattartás (szülői értekezlet, fogadóóra, telefon, üzenet, levél,

külön beszélgetés súlyosabb esetekben vagy családlátogatás),

• osztályokban tanító tanárokkal való kapcsolattartás,

• a tantárgyi előmenetelek folyamatos figyelése,

• tanulókról folytatott egyéni beszélgetések a kollégákkal, súlyosabb esetben osztály-

, tantestületi értekezlet összehívása,

• félévkor és év végén a magatartás és szorgalom jegyek közös kialakítása,

napló rendszeres figyelése, vezetése:




48

• hiányzások ellenőrzése, igazolása, havi összegzése a házirend szabályainak

megfelelően,

• jegyekről tájékoztatás a szülők felé,

• az osztály rendjének rendszeres ellenőrzése (padok, terem, szekrények),

• a magatartás és szorgalom jegyek megbeszélése az osztály tanulóival, javaslataik

meghallgatása,

• színházlátogatások szervezése, kirándulások előkészítése, vezetése,

• feladattól függően, más-más csoportban az iskolai programok megszervezésében

való részvétel (MIKES MIKULÁS, Föld napja, Mikes Kupa, szalagavató, ballagás,

színházlátogatás, múzeumlátogatás, stb.),

Nevelési feladataink:

• egészséges életmódra nevelés érdekében orvosi előadások szervezése

(évfolyamonkénti témakiválasztás),

• elemi viselkedési szabályokról beszélgetés, rendszeres javítása az észrevett

hibáknak (öltözködés, tisztálkodás, beszédstílus, megszólítás, köszönés, különböző

nevelési szituációk reprodukálásával viselkedési formák elemezése stb.),

• videofilmek felhasználásával konkrét élethelyzetek elemzése, pozitív példák

bemutatása, erkölcsi normák kialakítása (családi kapcsolatok, barátságok stb.),

• pályaválasztási döntések előkészítése több éves munkával (tehetségek felismerése,

„pályairányítás” a megfelelő szakkörbe, fakultációra), szakmák bemutatása

meghívott előadóval, tanulási problémák megoldásának segítése,

• az osztálybizalmiak munkájának segítése, ellenőrzése – bevonások a munkába,

vélemények kérése.

Év végén:

• napló (magatartás és szorgalom jegyek, tantárgyi jegyek, dicséretek), lezárása

• statisztika elkészítése,

• törzskönyvbe jegyek, záradékok beírása

• javaslattétel jutalomkönyvekre, jutalomkönyvek megszövegezése,

bizonyítványok kitöltése, kiosztása, az évi munka értékelése, tanévzáró

ünnepélyen az osztály vezetése.

1.17.8. Az osztályfőnök és az osztály

Az osztály alapvető szerepet játszik az iskola, a tanulás iránti attitűd, az érdeklődési kör, a

saját értékrend alakulása szempontjából. Ezért:

- fontos az osztályfőnök és az osztály egymáshoz kötődésének ereje, a személyesség

- az osztályfőnöknek készen kell lennie arra, hogy az osztályba járó diákok

megbeszélhessék vele azokat a személyes problémákat, amelyeket sem a szülőkkel, sem

a többi tanárral nem tudnak megbeszélni

- lényeges a gyakori együttlét (kirándulások szervezése), közös élmények szaporítása,

hiszen ezáltal erősödik az osztályfőnök és az osztály viszonya




49

- az osztályfőnöknek alkalma nyílik arra, hogy jobban megismerje a gyerekeket, mint más

tanár.

Az osztályfőnök szerepköre:

- az osztályba tanulók számára az osztályfőnöknek kell jelentenie a stabilitást és a

biztonságot

- az osztályfőnök viheti a legtöbb személyességet a gyerekek és a tanárok kapcsolatába - az osztályfőnöknek közvetítenie kell a gyerekek és tanárok közötti

konfliktusában

- az osztályfőnöknek törődnie kell a tanulók iskolán kívüli magatartással is.

Osztályszinten jelentkező problémák:

- egyre több a hátrányos helyzetű tanuló

- otthonról, illetve a médiákból érkező negatív hatások (igénytelenség, érdektelenség)

nehezíti az osztályfőnök munkáját

- nevelési hiányosságok mutatkoznak

- terjed az agresszió

- a tanárok és a diákok túlterheltek

- terjednek a szenvedélybetegségek (cigaretta, alkohol, drog).

A problémák megoldását segítik iskolánkban:

- továbbképzések

- külső előadó meghívása

- oktatófilmek bemutatása

- ifjúságvédelmi felelős

- kollégákkal való szoros együttműködés.

Az iskolánk valamennyi osztályban a közösséget irányítja az Osztálybizalmi Csoport. Őket

az osztályok az osztályfőnökök közreműködésével választják meg.

Az osztálybizalmikkal rendszeres találkozókon a rövidebb távú problémákat meg kell beszélni

és a megoldásokat közösen kell keresni. Fontos, hogy az osztályfőnök és az osztálybizalmiak

között az információáramlás meglegyen, a párbeszéd hiánya ugyanis konfliktusok forrása

lehet.

Az osztályközösség társas szerkezete szempontjából nem elhanyagolható az osztály szintű

programok szervezése.

1.18. A PEDAGÓGUS FELADATAI

A pedagógus felelősséggel és önállóan a tanulók nevelése érdekében végzi munkáját.

Nevelő-oktatómunkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi.

A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja

magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint nevelő-oktató munkából az egyes

munkaköröknek megfelelően minden nevelőre kötelezően vonatkoznak.




50

Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében.

Alkotó módon részt vállal:

- a nevelőtestület újszerű törekvéseiből,

- a közös vállalások teljesítéséből,

- az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből,

- az iskola hagyományainak ápolásából,

- a tanulók folyamatos felzárkóztatásából, - a tehetséggondozást szolgáló feladatokból,

- pályaválasztási feladatokból,

- a tanulók szabadidejének hasznos megszervezésében részt vállal, - az iskolai élet

demokratizmusának fejlesztéséből.

- Tanítási (foglalkozási) órán minőségi munkát végez (felkészülés, szervezés, ellenőrzés,

értékelés).

Önképzés, továbbképzés, munkaközösségi munkában való aktív részvétel.

A nevelő-oktatómunkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken való részvétel.

Egyes adminisztratív és szervezési feladatok elvégzése, melyeket az intézmény

nevelőoktató munkája tesz szükségessé, illetve az érvényben lévő jogszabályok előírnak.

Nevelő-oktatómunkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. Ha az

alapdokumentumok nem változnak, a bevált tanmenetet - folyamatos kiegészítéssel - több éven

át használhatja. Saját tanmenettel minden pedagógusnak rendelkeznie kell, melyet

ellenőrzéskor kérésre be kell mutatni.

Az írásbeli dolgozatokat - a diagnosztizáló, formatív és szummatív dolgozatokat - a felmérő

és témazáró feladatlapokat legkésőbb 10 tanítási napon belül kijavítja. A szummatív dolgozatok

megíratását előre jelzi. Egy tanítási napon legfeljebb két szummatív dolgozat írható.

A házi feladatokat ellenőrzi, diagnosztizáló céllal javítja vagy a tanulókkal javíttatja és

velük együtt értékeli.

- Tájékoztatja a szülőket gyermekük tanulmányi munkájáról, fogadóórákat tart, kérésre

részt vesz az iskola szülői értekezletein.

- Az intézmény egészére kötelezően háruló feladatok közül egyes teendőket, - az

intézményen belüli szakértelem és az egyenlő teherviselés elvein alapuló munkamegosztás

szerint - egy-egy pedagógus lát el.




51

AZ INTÉZMÉNYEGÉSZSÉGNEVELÉSI

PROGRAMJA

2.1. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS FOGALMA

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazásában az egészségfejlesztő

iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és

a munka egészséges színtere legyen.

Az egészségről alkotott nézetek nagyon változatosak. Napjainkban egyetértés van

abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki és szociális jól-lét állapota.

Fontos hangsúlyozni, hogy az egészség nem passzív állapot, hanem egy dinamikusan változó

folyamat. Az egészség kiteljesedésére a következő négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb

esélyt:

• ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más

közösségekhez tartozik),

• ha a változó terhelésekhez alkalmazkodni tud,

• ha individuális önállóságát megőrzi,

• és végül, ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi

lehetőségei között.

A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az

embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. A gyerekek és fiatalok hosszú

éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a

személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló

szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Tehát az iskola a családi környezet

mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel

készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Az egészségnevelési

munka nem egyetlen tantárgyra korlátozódik, hanem az egész iskola komplex nevelési

rendszerébe kell, hogy beépüljön.

2.2. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMUNK CÉLJA

• járuljon hozzá a tanuló saját egészségi magatartásának és életvitelének

tudatosításához, az ezzel kapcsolatos álláspont megformálásához, kifejlesztéséhez,

• a tanuló legyen képes objektíven felmérni saját egészségi állapotát, a tanuló

ismerje az egészségkárosító tényezőket és azok veszélyeit,

• járuljon hozzá a saját és mások egészsége iránti felelősségvállalás kialakításához,

• motiválja a tanulót az egészséges életmód kialakítására,

• segítse a tanulót az egészséges magatartásformának, életmódnak a kialakításában

és szinten tartásában,

• a tanuló tegyen valamit egészségének megőrzése, illetve egészségének fejlesztése

érdekében.




52

2.3. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMUNK KÖVETELMÉNYE

A tanuló legyen képes:

• a saját egészségkultúrájának folyamatos fejlesztésére, esetleges egészségkárosító

magatartásának elvetésére, az egészségmegőrző magatartás tudatos vállalására és

gyakorlására,

• másokat segíteni egészségük megőrzésében és fejlesztésében,

• megmagyarázni az összefüggést az egyén egészségkulturáltságának színvonala és

egészségi állapota között,

• elfogadni az egészséget az élet alapvető értékeként,

• képviselni az egészségmegőrzés nemzetközi és hazai

programjában megfogalmazottakat,

• alkalmazni az egészséges életvitellel kapcsolatos ismereteit,

• segíteni másokat egészségi magatartásuk megváltoztatásában, illetve helyes

gyakorlásában.

A program megvalósítását az alábbi kollégák közreműködésével végezzük:

az intézményvezető

• az intézményvezető helyettesek

• az iskolaorvos, védőnő

• a testnevelők

• a diákönkormányzatot segítő pedagógus

• a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, aki a mindenkori koordinátori feladatokat

ellátja

• egészségügyi szaktanárok

• szaktanárok

A program megvalósításába a szülők, a család, a háziorvosok, a Gyermekjóléti Szolgálat,

az ÁNTSZ, a Nevelési Tanácsadó, a Rendvédelmi szervek, Polgármesteri Hivatal aktív

közreműködését is igénybe kívánjuk venni.

Az egészségnevelési program színterei

• szaktárgyi órák

• osztályfőnöki órák

• iskolaorvos, védőnő fogadóórái, egészségnevelő előadásai

• iskolapszichológus fogadóórái

• délutáni szabadidős foglalkozások (sportprogramok, filmvetítések, vetélkedők,

versenyek, csoportfoglalkozások)

• sportrendezvények, kulturális programok, kirándulások, túrák egészségnap

• szülői értekezletek

2.4. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM KIEMELT TERÜLETEI Személyi

higiéné




53

• bőrápolás (tisztálkodás módjai, anyagai, eszközei, bőrápoló szerek),

• a haj ápolása, szőrzet ápolása (borotválkozás, szakáll, bajusz ápolása, szőrtelenítés),

• szájápolás (fogmosás, fogápolás, ajkak ápolása, szájüreg ápolása),

• kéz- és lábápolás,

• szem-, fül- és orrápolás,

• anális toalett, a nemi szervek higiéniája,

• díszítő kozmetika, bizsuk, ékszerek használata.

Egészséges táplálkozás

• pozitív attitűdök kialakítása, szemléletformálás (iskolai büfé korszerűsítése),

• helyes táplálkozási és ételkészítési szokások megismerése,

• kiegyensúlyozott táplálkozás hangsúlyozása,

• a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatok, a cukorbetegség, a kövérség, a

májzsugorodás táplálkozási kockázati tényezőinek a visszaszorítása és az

alkoholfogyasztás csökkentése, osztályfőnöki órák keretében dietetikus

segítségével mintaétrend bemutatása.

Több mozgás

• el kell érnünk, hogy a tanulóknak életelemévé váljon a mozgás, mert ez az

egészséges fejlődésük elengedhetetlen feltétele,

• a mindennapi testedzés, tartásjavító torna megvalósítása,

• gyógytestnevelésre irányított tanulóink foglalkoztatását a pedagógiai szakszolgálat

látja el, könnyített testnevelésre utalt diákjaink – a javasolt könnyítések figyelembe

vételével – vesznek részt az iskolai testnevelés órákon

• a testnevelés órákon kívül tanulóink számára a tömegsport órákon, illetve a

sportköri foglalkozásokon sportolási, mozgási lehetőséget biztosítunk labdarúgás,

röplabda és kosárlabda sportágakban,

• a kondicionáló terem a hét hat napján tanulóink rendelkezésére áll,

• a foglalkozások időrendi elosztásánál figyelembe vettük, hogy tanulóink számára a

hét minden tanítási napján elérhető mozgáslehetőség legyen,

• alkalmi sportolási lehetőség tanulóink számára:az iskolák által kiírt Kupák, a

különböző sportágakban a Diákolimpiai versenyek (labdarúgás, röplabda, mezei

futás, teremfoci, kézilabda),

• a lakókörnyezet, ill. a Sporthivatal által szervezett versenyekre is mozgósítunk

(ilyenek a Gerecse 50, utcai futóversenyek, Tó-futás).

Egyéni környezetvédelem, környezettisztelet

A természetes környezet védelmének szemléletét úgy próbáljuk kialakítani, hogy

hangsúlyozzuk: ott, ahol élünk, tisztaság, szabályozás kell, hogy érvényesüljön. A részletes

program a környezeti nevelés keretében valósul meg.

Baleset-megelőzés (közlekedési-, háztartási balesetek megelőzése)

Az otthoni (a lakásban és a közvetlen környezetében) bekövetkezett balesetek száma az utóbbi

években rohamosan megnövekedett. A legújabb adatok szerint a balesetek háromnegyed része




54

az otthonokban következik be, ebből adódóan kiemelt figyelmet kell fordítanunk ezekre a

veszélyekre. A leggyakoribbak: elesés, magasból leesés (nagytakarítás, gyümölcsszüret),

villamos balesetek (áramütés), végtagsebzések, robbanás (gáztűzhely, gázbojler, gázpalackok),

égés, forrázás, CO-, füstmérgezés, háztartási mérgezések (savak, lúgok), gyógyszermérgezések

(gyógyszertévesztés, kisgyermekek hozzáférhetnek) és az állatok okozta balesetek.

A közúti közlekedési balesetek száma az intenzív motorizáció következtében

növekedett, ebből adódóan a középiskolában is beszélnünk kell az alapvető közlekedési

szabályokról.

Veszélyhelyzetek elhárítása, elsősegélynyújtás

Az elsősegélynyújtás alapjaira meg kell tanítanunk diákjainkat.

Fontos, hogy ismerjék:

• a segélyhívás szabályait,

• az életjelenségek vizsgálatát,

• a légzés pótlását,

• az eszméletvesztéssel járó állapotokat,

• a görcsökkel járó állapotokat,

• a jellegzetes fájdalmakat,

• a sebellátás, a vérzéscsillapítás, a törések, a ficamok, rándulások mérgezések esetén

az elsősegélynyújtó feladatait.

Meg kell tanítanunk tanulóinknak az otthoni betegápolás szabályait:

• mi a teendő panaszok, tünetek megjelenésekor,

• mi a teendő az orvos megérkezéséig,

• a beteg környezetének kialakítása,

• tisztálkodás, étkezés (diéta alkalmazása), széklet- és vizeletürítés segítése,

• otthoni gyógyszerelés szabályai,

• lázcsillapítás, borogatás szabályait.

2.5. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA

• Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül

(osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon

valósul meg az iskolai védőnő segítségével.

• Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:

• A tanulók elsajátítják azokat az elméleti és gyakorlati elsősegély nyújtási

ismereteket, amelyek a közúti, munkahelyi (intézményi) baleseteknél szükségesek a

szakszerű és eredményes elsősegélynyújtáshoz és újraélesztéshez.

• Váljanak képessé a gyors és hatékony segítségnyújtására, életmentésre, amíg a

hivatásos orvosi segítség meg nem érkezik. Az alapfokú elsősegélynyújtás

anyagának elsajátítása.




55

Szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése

A nem dohányzás elfogadtatása fontos feladatunk, hiszen közismert, hogy a magyar

férfiak és nők dohányzási szokásai messze eltérnek az európai és az észak-amerikai normáktól

úgy, hogy sokkal többen és többet dohányoznak. Ennek hatása sajnos meg is mutatkozik a rákos

megbetegedések gyakoriságában, a cardiovasculáris, az idült légzőszervi megbetegedésekben.

Alapvető célkitűzésünk, hogy a tanulóinknál kialakítsuk a visszautasítást, a tagadást a

dohányzással szemben. A nem dohányzás legyen a természetes magatartás.

A kevesebb és kulturált alkoholfogyasztás hangsúlyozását is fontosnak tarjuk. A

májzsugorodásban meghalt alkoholbetegek, az alkoholos agykárosodás miatt elbutultak nagy

száma arra hívja fel a figyelmet, hogy az alkoholt távol kell tartani a lakosságtól. A tradíciók

ellen kell e téren felvennünk a küzdelmet. A magyar tradíciók az italozást nem tekintik

elítélendőnek. Alkoholos italokat viszünk ajándékba, alkoholt nyitunk, ha bármiféle ünnepünk

van. Ezzel ellentétben viszont ugyancsak tradíciónk, hogy a részeget elítéljük. Fontos, hogy a

tanulók ismerjék meg az alkohol hatásait az emberi szervezetre (az ittasság, a részegség, az

alkoholmérgezés tüneteit, az alkoholbetegség következményeit) és ismerjék a társas

kapcsolatokat negatívan befolyásoló hatásait (családok széthullása, depresszió, öngyilkosság).

A drogtagadás fontos összetevője az egészséges életmódnak. A kábítószerfüggés

egyre gyakoribb a világon, és ez alól hazánk sem kivétel. A kábítószerről azért kell beszélnünk,

mert itt van, veszélyes és hatása mérsékelhető. Az iskola az elsődleges drogprevenció színhelye.

A pedagógusok, az iskolaorvos, a védőnő kötelessége az ismeretek átadása arról, hogy

a kábítószerfüggés mentálisan, fizikálisan, szociálisan tönkreteszi azt, akit magával ragadott.

Feladatunk megmutatni a károsító hatásokat, és információkat adni ezek elkerülésének

lehetőségeiről. Ha kialakult a függőség, akkor fontos tevékenység a részvétel az attól való

megszabadulásban. A magatartást úgy kell formálnunk, hogy programot adunk a fiataloknak.

Az unatkozó könnyebben esik kísértésbe. Fontosnak tartjuk a drogellenes akciók szervezését,

annak megmutatását, hogy a nem drogozók vannak többen. Fontos feladat a korcsoportnyomás

ellenállására felkészíteni a tanulóinkat, nemcsak a kábítószer, hanem a dohányzás, az

alkoholfogyasztás vonatkozásában is, hiszen gyakran a kortársak veszik rá a fiatalokat az első

kipróbálásra. Az ésszerű nemet mondás megtanítása közösen családi, iskolai és egészségügyi

feladat.

Lelki egészségvédelem (stresszkezelés, stressztűrés)

Az ember akkor marad egészséges, ha úgy szocializálódik, és úgy alakul ki a személyisége,

hogy tudomásul veszi: nincs egyedül, és ahhoz, hogy egészsége fennmaradjon és hosszú ideig

szolgálja őt, alkalmazkodik a külvilág terheléseihez. Amennyiben nem így nevelik, akkor

számos olyan megbetegedés fogja keseríteni az életét, amit pszichoszomatikus betegségnek

nevezünk. A stresszkezelésre - tűrésre fel nem készített emberek állandó belső feszültségben

élnek. A lelki egészség megőrzése érdekében kiemelt feladatunk a személyiségfejlesztés, az

önismeret fejlesztés (reális én-kép kialakítása), konfliktus megoldási módok megismertetése a

tanulókkal tanórai foglalkozások és csoportfoglalkozások keretében. A stressztűrő,

stresszkezelő képességet erősíteni lehet az önbizalom növelésével, autogén tréninggel,

relaxációval.

Szexuális kultúra fejlesztése




56

Az egészséges életmódhoz hozzátartozik, hogy az ember tudja: a szexualitás normális,

alapvető emberi érzés, amivel helyesen kell élni és nem szabad visszaélni. A kiegyensúlyozott

szexualitásra való nevelés részeként az alábbi témakörök feldolgozását tartjuk fontosnak:

párkapcsolat kialakítása – a barátság, a szerelem,

hűség, hűtlenség,

a szex,

fogamzás, megtermékenyítés,

fogamzásgátló módszerek,

az abortusz,

a családtervezés,

szexuális úton terjedő betegségek,

szexuális erőszak,

szexuális orientációk (heteroszexualitás, biszexualitás, homoszexualitás).

2.6. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI ÉVENTE:

• Helyzetfelmérés: A tanulók egészségi állapotának felmérése (iskolaorvosi, védőnői

szűrővizsgálat). Osztályfőnökök felmérése (tanulói kérdőív). Szülők jelzései (szülői

értekezleten, vagy kérdőív segítségével).

• Adatok, tapasztalatok elemzése – „VAN” helyzet

• Feladatok meghatározása – „KELL”

• „LEHETŐSÉGEK” mérlegelése

• Mi az, ami a rendelkezésünkre áll (források felkutatása, személyi, tárgyi feltételek

egyaránt)?

• Éves program elkészítése – felelősök megnevezése

• Végrehajtás

• Értékelés




57

AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI

PROGRAMJA

3.1. A KÖRNYEZETI NEVELÉS FOGALMA, CÉLJA, JOGI HÁTTERE, FELADATAI

Fogalma:

„Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket

felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és

élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre.

Nemzetközi előzmények

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése 2002. december 20-án a

20052014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította.

Vagyis a nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésére,

hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és

az egészségvédelem alapértékei. E cél elérését nagymértékben szolgálják az iskolák

környezeti- és egészségnevelési programjai.

Általános célja:

Az egészséges életvitelre, a környezet védelmére, felelősségteljes cselekvő magatartásra

ösztönzés a Föld globális és regionális környezetvédelmi problémáinak és a megoldásra

irányuló törekvéseinek megismerése révén.

Helyi céljai:

• Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése.

• Helyi értékek és problémák feltérképezése.

• Helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, hulladék, iskolai büfé

“zöldítése”, energiatakarékosság, helyi védettség stb.).

• Lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai).

• Hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken.

• Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása.

A cél elérése a tanulók folyamatos, fejleszthető környezetszemléletének kialakítását jelenti.

A közoktatási stratégiai célokhoz való kapcsolódása a programnak

Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén. A

környezetről szóló tudás megszerzése során a diákok élet közeli helyzetekben

gyakorolják, erősítik az élethosszig tartó tanulás képességének fejlesztési folyamatában

is nélkülözhetetlen kompetenciáikat (pl. értő olvasás, tudományos adatgyűjtés és

elemzés, szóbeli információszerzés más emberektől, kommunikációs kompetencia).

Az oktatási esélyegyenlőtlenségek




58

A környezeti nevelési tevékenységek fontos elemei az esélyegyenlőtlenségek

csökkentésének. A hagyományos óraszervezéstől eltérő tanulási formák sok

lehetőséget adnak azon diákok érvényesülésére, fejlődésére is, akiket a

hagyományos tanórai keretekben nem, vagy csak kevésség sikerül aktivizálni,

fejleszteni. A környezeti nevelés módszertani kínálatában a sajátos nevelési

igényű tanulókat jól segítő módszerek is fellelhetők. A környezeti nevelés széles

módszertani választéka garancia arra, hogy a környezeti nevelés keretein belül

megoldható a diákokkal való differenciált foglalkozás, illetve az egyénre szabott

pedagógiai módszerek alkalmazása.

Az oktatás minőségének fejlesztése

A környezeti nevelésben alkalmazott módszerek sokfélesége és nem hagyományos

jellege elősegíti a tanítás-tanulás folyamatának módszertani megújítását. A

környezeti nevelés jelen-, illetve jövőorientáltsága pedig segíti a tanításközpontú

pedagógiából a tanulásközpontúba való átmenetet.

A pedagógus szakma fejlődésének támogatása

A környezeti nevelés az egyik legdinamikusabban fejlődő területe a pedagógiai

gyakorlatnak, így az azzal való foglalkozás nagymértékben támogatja a

pedagógusszakma fejlődését.

Az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) alkalmazásának fejlesztése

A környezeti problémák globális és nemzetközi jellegéből következik, hogy már

ma is számos információtechnológiára alapozott nemzetközi nevelési program,

lehetőség áll a pedagógusok rendelkezésére (pl. Science Across Europe, GLOBE-

programok). Mindezen programokba való bekapcsolódás nem csak az IKT-

alkalmazások fejlesztését segíti elő a környezeti nevelés mellett, hanem –

nemzetközi jellegük miatt – a nyelvtanulás előmozdítói is.

Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása

• A környezeti nevelési tevékenységekhez rendelkezésre álló pályázati források

hozzásegítik az iskolákat a tanulás tárgyi feltételeinek és környezetének javításához.

Feladatai:

• A szakoktatásban kiemelni a hagyományok megismerését, tiszteletét.

• A település környezetvédelemmel foglalkozó cégeinek bemutatása.

• A szelektív hulladékgyűjtés beindítása.

• Az iskolai büfé egészséges ételeket, italokat árusítson.

• Az egészséges életmódra való nevelést szem előtt tartva minél több diákot bevonni

a tömegsport mozgalomba, illetve mozgáskultúrájuk fejlesztésébe.

• A házirend illemtár részében a viselkedéskultúrát kiemelni, tudatosítani;

tartalmazzon “zöld” fejezeteket is.

• Zöld szervezetekkel való intenzív kapcsolattartás.




59

3.2. A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTEREI AZ ISKOLÁBAN

Hagyományos tanórai oktatásszervezésben

A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi

vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan

dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások,

amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva

adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A

szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is

felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik.

Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert

véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet

megóvásáért.

Nem hagyományos tanórai keretben

A tanév során – tavasszal - iskolánk minden nappali tagozatos osztályának

részvételével megrendezésre kerül a MIKES KUPA. A program a városunkat

körülvevő Vértes hegységhez kapcsolódó egész napos rendezvény. Egy 20 km-es

körzetet bejáró természeti akadályversennyel indul, ahol az állomáshelyeken

különböző természetvédelmi, természetismereti feladatokat oldanak meg a tanulók.

Az akadályversenyt a hegy tetején lévő sportpályán különböző programok egészítik

ki. Valamennyi programrész értékes nyeremények megszerzését jelenti az aktívan

résztvevő diákoknak. A rendezvényen a program meghatározott, közös célokat kijelölt

feladatok mellett történik, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így

elmélyíthetik elméleti tudásukat.

Tanórán kívüli programok

Iskolánkban Természetjáró szakosztály működik. Érdeklődő tanulóinknak

városunk szűkebb és tágabb környezetének megismerésére, a természetvédelmi

feladatok felelősségvállalására nyílik lehetőségük.

Rendszeresen szervezünk különböző gyűjtési akciókat (elem-, kupak-,

papírgyűjtés)

A Föld napján az iskola belső és külső környezetének gondozását végezzük el,

feladataink kiszélesítésével a fenntartó segítségével a tágabb környezet problémának

megoldását is felvállalja tanulóifjúságunk.

Évente részesei vagyunk a „Szebb emberibb környezetért”, a fenntartó által kiírt

pályázatnak.




60

3.3. ERŐFORRÁSOK

A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy

az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó

munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló

együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

Nem anyagi erőforrások

Iskolán belüli együttműködés

Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával,

munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti

nevelés, ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk,

illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a

kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési

munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka

áttekintése intézmény-vezetőhelyettesi feladat.

Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és

figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai

diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt

különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak.

Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a

tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében

sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában

a hagyományteremtő programoknak, a hulladékgyűjtési akcióknak. A diákok és tanárok

együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és

megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg.

Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői

ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék

gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván.

Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési

formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti

nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok

maguk is biztosítják.

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai

dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai

adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges

papírfelhasználást (pl. féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas

fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a

kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének

takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket

használunk. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók és a

karbantartó aktív munkájára is szükségünk van.

Belső erőforrások




61

Iskolavezetőség Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki.

Aktívan részt vesz az egyes

programokban.

Hiteles személyiségek a

pedagógusok és a diákság

számára. Hasznosítható

kapcsolatrendszer

Tanárok Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve

tanítják az egyes környezeti tartalmakat.

Valamennyi szakos belátja,

hogy minden tanár feladata a

környezeti nevelés.

Osztályfőnöki

közösség

Évfolyamokra lebontva foglalkozik az

egészségneveléshez kötődő környezeti

nevelési tartalmak feldolgozásával.

Lehetőség van az aktualitások

azonnali megbeszélésére

osztályközösségi szinten.

Diákönkormányzatot

segítő és az

Ifjúságvédelmi felelős

Tagjai a környezeti nevelési

munkacsoportnak. Lehetőségük van a

környezeti nevelés egészségnevelési

területeinek erősítésére.

Napi kapcsolat a diákokkal, az

egyedi problémák azonnali

kezelése.

Iskolaorvos/védőnő Előadások tartása az egészséges

életmódról, a környezeti ártalmakról.

Segíti a tanárok munkáját az iskolai

szabadtéri rendezvényen.

Szakmai kompetencia,

személyes ráhatás.

Adminisztratív

dolgozók

Támogatják a tanári munkát az egyes

programok hátterének biztosításával.

Részt vállalnak a szelektív

hulladékgyűjtésben,

takarékosságban.

Technikai dolgozók A programok tárgyi feltételeinek

biztosítása, ökológia terem,

vizesblokkok, világítási hálózat

karbantartása, hőszigetelés stb.

Zöldítési program, szelektív

hulladékgyűjtés,

komposztálás.

Diákok A tervezett éves programban

sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság,

tevékeny szerepvállalás, önálló

kutatások és kezdeményezése).

Valamennyi diák érintett,

nagy a jelentősége a helyi

értékek felkutatásának.

Partnerség a felnőtt

résztvevőkkel. A fő hangsúly

a szemléletformáláson van.

Szülők Előadások tartása, szemléltetőeszközök

gazdagítása, anyagi támogatás, külső

erőforrások felkutatása.

Tevékeny részvétel a

programokban, az ő

szemléletük is formálódik, a

környezeti nevelés túlmutat az

iskola falain.

Iskolán kívüli együttműködés




62

Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját

és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész

életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos.

Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető

legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező

támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat.

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórán kívüli környezeti programot

színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk

számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a

nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő.

Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik

környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz

előadásaikon, továbbképzéseiken, illetve mi is tartunk előadásokat, továbbképzéseket a

civil szervezetek által szervezett programokon. Szükséges, hogy több, az egész

tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil

szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás koordinálása

intézményvezetőhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot

az egyes civil szervezetekkel.

Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy

környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola.

Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

Iskolai büfé

Diákjaink egész napos étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé

kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hiszen más étkezési lehetőség

nincs az iskolában.

Ezért fontos, hogy iskolánkra szabottan működő önálló egység, ami működésével

maximálisan alkalmazkodik iskolánk munkarendjéhez.

A büfé kínálatánál az üzemeltetővel arra törekszünk, hogy bővüljön az egészséges

táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék– és gyümölcskínálat színvonala. A

Diákönkormányzat és a Hallgatói Fórum kívánságlistájának felmérésével készítjük el azt a

"menüt", ami meghatározza azt, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé

kínálata.

Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé üzemeltetőjével.

Saját erőforrások

Az iskolai költségvetés saját bevételi forrásából minden évben olyan felújításokat kell

végezni, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, továbbá

környezetkímélő működtetést szolgálják.

Pályázati lehetőségek kihasználásával a környezeti nevelési munkához szükséges

kisebb eszköz- és szakkönyvvásárlást, valamint iskolai környezeti témájú versenyek

lebonyolítását, jutalmazását végezzük.

3.4. ALAPELVEK, JÖVŐKÉP, CÉLOK




63

Alapelvek, jövőkép

Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol az iskolakertben szinte

természetes körülmények között zajlik néhány foglalkozás. A belső terek

hangulatosabbak lesznek, több növény lesz mindenütt. Diákjaink és dolgozóink

figyelnek az intézmény energia- és vízfelhasználására, csökken a keletkezett hulladék

mennyisége, melynek java részét szelektíven gyűjtjük. Diákjaink aktív kezdeményező

szerepet játszanak az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet elterjesztésében a

településen. A szülők azért választják intézményünket, mert a diákok harmonikusabb,

stressz mentesebb körülmények között tanulnak.

Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos,

hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki!

• Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak

tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:

a környezettudatos magatartást és életvitelt;

a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt;

a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak

megőrzésének igényét és akaratát;

a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését;

a rendszerszemléletet;

tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését;

az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat,

módszereket.

• A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például:

alternatív, problémamegoldó gondolkodás;

ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;

szintetizálás és analizálás;

problémaérzékenység, integrált megközelítés;

kreativitás;

együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;

vitakészség, kritikus véleményalkotás;

kommunikáció, média használat;

konfliktuskezelés és megoldás; állampolgári részvétel és cselekvés;

értékelés és mérlegelés készsége.

• Az iskola környezeti nevelési szemlélete:

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az

élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is.

A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A




64

diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai

képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód.

Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást

kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell

kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását,

megszilárdítását és azok hagyománnyá válását.

A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat

tudunk kialakítani.

Kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk,

környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk.

Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha

minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink

ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s

benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának

megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt.

Tanórákon, az iskolai természeti programjainkon megismertetjük diákjainkkal a

természetet, gyakoroljuk és bemutatjuk a komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk

őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő

összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet

féltő, óvó felnőttekké.

Konkrét célok

Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok

megvalósításához milyen lépések vezetnek.

• Új tervek:

a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához;

tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelési irodalmak

feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap;

• Hagyományok ápolása:

iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára;

a város környéke nevezetességeinek feltérképezése;

drog-prevenciós program folytatása;

osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában.

• Szaktárgyi célok:

a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és

környezet, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérései módszerei);

a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási

lehetőségeik);

a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés

hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre);




65

interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, problémamegoldó

gondolkodást fejlesztő feladatok);

tanórán kívüli szakórák szervezése;

természetvédelmi versenyekre felkészítés;

multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon;

a számítógép felhasználása a tanórákon.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán

kívüli és tanórai foglalkozások.

A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet

közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen.

Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes

képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink:

„akciók”: pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, filmkészítés, kérdőíves

felmérés, iskolarádió működtetése, „nemzetközi akciók”;

„látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep,

hulladékégető, szennyvíztisztító stb.;

versenyek;

iskolazöldítés; DÖK-nap; „jeles napok”;

A FÖLD napja – néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok,

vetélkedők, kiállítás, akadályverseny szervezése;

A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel

A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a

különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az átalakuló iskolarendszerben

az osztályfőnöki feladatok bővülnek, e tennivaló körül is egyre több a bizonytalanság. Az

osztályfőnök személyisége, és elhivatottság döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló,

formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a

szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók

számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége,

értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi

hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és – feldolgozó képessége

segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben

pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja.

A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására

való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a

megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a

közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére.

Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket

megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és

megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a

szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság. A közös




66

programok, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és

összefűzheti az egyes szaktárgyakat.

Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább

négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban

tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg.

• 9. évfolyam – Életvezetés, életvezetési szokások a családban; életviteli szokásaink a

múltban, a jelenben, és merre haladunk?

A felgyorsult változások az életvezetésre is kihatnak. Sokszor a régi tapasztalat már nem

használható. Át kell tekinteni az egyes folyamatokat, s fel kell vázolni a lehetséges

forgatókönyveket.

• 10. évfolyam – Testi, lelki problémák; a megoldás módjai

Az információk osztályszintű megbeszélése. A szükségszerűen felmerülő problémákra

– részben az értékrendek bizonytalanná válása miatt – sokszor hibás válaszok születnek -

búskomorság, lelki betegség, depresszió, alkohol, drog. Az okok keresése mellett a

fiziológiai hatások ismerete, a nehézségek érzékeltetése támpontokat adhat. Szemléltethető

statisztikákon, videofilmeken, személyes találkozásokon keresztül.

• 11. évfolyam – A média szerepe. A tájékoztatás erkölcse. Hirdetés, reklám.

A reklám-pszichológia tudománya. Szinte nincs perc, hogy mindez ne lenne jelen

életünkben. A hatásmechanizmus megismerése helyrebillentheti a befolyásolhatóságot. Az

elemzés csökkenti e technikák erejét. Az iskolaújság, az iskolarádió jó terep a gyakorlásra.

Az előzőekben összegyűlt tapasztalatok környezetünkről és a médiahírek összehasonlítása

fontos útmutatás az alapos odafigyelésre, kritikai értékelésre.

• 12. évfolyam – Intézmények civil szervezetek.

Mennyire hatékony azok feladata, hatásköre és struktúrája? Hibáink kiküszöbölésére

különböző törvényeket hozunk, ám olykor áthágják azokat. Felelős állampolgárként

tiltakozunk ez ellen. Miképpen gyakorolhatjuk környezeti jogainkat? A drámajáték segítheti

a különböző szerepek tartalmi megközelítését, az álláspontok, vélemények, lehetőségek

átgondolását:

a tanulók közvetlen környezeti problémáinak, megoldási javaslatainak eljuttatása az

önkormányzathoz;

városunk civil szervezeteinek megismertetése;

megelőző környezetvédelemmel foglalkozó helyi, és országosan ismert szervezetekkel

való együttműködés.

3.5. MÓDSZEREK

A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra

van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti




67

nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Néhány, munkánk során alkalmazott

módszercsoport:

kooperatív (együttműködő) tanulási technikák;

játékok;

riportmódszer;

projektmódszer;

kreatív tevékenység; közösségépítés; művészi kifejezés.

A hatékony környezeti nevelőmunkához elengedhetetlen a környezeti nevelés

alapelveinek széleskörű beépítése a tantárgyi struktúrába, illetve az iskolai élet

egészébe.

Céljaink, feladataink:

életkoruknak megfelelően bővíteni látókörüket a lokális ismereteken keresztül a globális

felé;

a közvetlen és tágabb környezetük élő és élettelen elemeinek, azok kölcsönös

kapcsolatának, szépségeinek és értékeinek megismertetése;

a szokások kialakításával, az értékek tudatos formálásával, széleskörű ismeretekkel

alátámasztva a környezetéért felelősséget érző, cselekvőképes szakemberek nevelése;

az esztétikus környezet és egészséges életmód iránti igény kialakítása tanulóinkban;

megismertetni a helyi környezetvédelmi programokat, terveket, melyben korunknak

megfelelően aktív részesek lehetnek;

legyen tisztában a történelmi, gazdasági változásokkal, tanulmányozzák a múltat,

különös figyelemmel a szakmájukhoz kapcsolódóan;

ismerjék meg, tiszteljék, illetve kapcsolódjanak be az iskola és a város hagyományőrző

programjaiba;

tudatosítani természeti és társadalmi környezet változásait az urbanizáció, az ipari és

mezőgazdasági termelés emberi egészséget veszélyeztető hatásait;

a szakmai képzésben ismerjék meg a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát;

kialakítani a környezetvédelmet, az ergonómiát, a munkavédelmet, a biztonságtechnikát

és a munkaszervezést, összekapcsoló szemléletmódot;

szakmacsoportoknak megfelelően a korábban tanult általános ismeretekre építve

megismertetni a szakma speciális környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésköreit;

legyen számunkra természetes a takarékos anyag-, víz- és energiafelhasználás;

képesek legyenek szakmájuk káros környezeti hatásainak csökkentésére, elkerülésére;

a szelektív hulladékgyűjtés legyen természetes számunkra;

ismerjék meg a szakmájuk veszélyes hulladékait és kezelésükre vonatkozó szabályokat;

törekedjenek a munkájuk során keletkező maradékok, hulladékok felhasználására,

újrahasznosítására;

környezetbarát szemlélet, magatartás, viselkedés, életvitel

kialakítása és megszilárdítása.




68

3.6. TANESZKÖZÖK

Az iskola törekszik arra, hogy rendelkezzen azokkal az alapvető oktatási

eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek.

Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott eszközöket, valamint lépést tartva a

fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni.

Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat.

Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő

audiovizuális, ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát

segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális

eszközigénye is.

3.7. AZ ISKOLA ÉPÜLETÉNEK HELYZETKÉPE, A JAVULÁST SZOLGÁLÓ CÉLOK ÉS A

VÁLTOZÁST SEGÍTŐ FELADATAIK

A helyzetből

adódó jellemzők

légszennyezés - csökkentés - zöldesítés az iskola környékén, az iskolakertben;

- a növények gondozása,

pótlása; - gyomtalanítás, elhagyott

területek feltérképezése, gondozása a

parlagfűmentesség érdekében;

szemét - tiszta, egészséges környezet - szeméttárolók sűrítése;

- szelektív hulladékgyűjtés,

- felvilágosító előadások az

egészségkárosító anyagokról és a fertőzési

veszélyekről; - utak sózása helyett ásványi

őrlemény használata.

az iskolabelső - tiszta, meghitt környezet - festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, a mellékhelyiségekben szappan,

WC papír;

- portalanítás (atkák-allergia);

- gyakori szellőztetés (beltéri

szennyezőanyagok> formaldehid,

széndioxid)

energiafelhasználás - takarékos fűtés - nyílászárók javítása, tető szigetelése

világítás - egészséges, takarékos; -

a természetes fény

preferálása

- hagyományos fénycsövek cseréje

energiatakarékos, kompakt izzókra

vízfelhasználás - egészséges ivóvíz

- a vízfogyasztás csökkentése

- víztakarékos öblítés, csapok karbantartása;




69

csatorna - a csatorna karbantartása - biológiai lebontók alkalmazása;

- ecetsav, mosószóda, bórax,

szódabikarbóna és egyéb környezetbarát

takarítószerek alkalmazása

iskolakert - tanítás, pihenés, felüdülés

helye legyen

- növények gondozása, pótlása, madáretetők,

madárodúk kihelyezése és gondozása

udvar - biztonságos aljzat - az aszfaltozott rész felújítása

iskolabüfé - egészséges ételek, italok - gyümölcslevek és –teák;

- friss és aszalt gyümölcsök; - joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek

az iskola

eszközellátottsága

- a tanítás-nevelés élményközpontúságának

növelése;

- az esztétikai érzék fejlesztése;

- egészséges

személyiség kifejlődése

- a tantermekben TV, videó és számítógép;

- esztétikus dekorációk, falitáblák,

szemléltetőanyagok; - digitális fényképezőgép,

- ismeretterjesztő folyóiratok,

könyvtár, médiatár

3.8. KOMMUNIKÁCIÓ

A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a

kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a

nagyszámú írott, hallott és látott médiairodalmat kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják

feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az

értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani

a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell

adniuk írásban és szóban egyaránt – ezek a képesség napjainkban nélkülözhetetlen.

Iskolán belüli kommunikáció formái

- kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel;

- házi dolgozat készítése;

- poszterek készítése és bemutatása;

- iskolarádió felhasználása híradásra;

- elektronikus levelezés: tanárokkal, szülőkkel, diákokkal; - faliújságon közölt

információk készítése;

- szórólapok készítése.

Iskolán kívüli kommunikáció formái

- környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból;

- környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása;

- környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel;

- a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes

önkormányzattal




70

3.9. TOVÁBBKÉPZÉS

Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek

egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést.

Támogatjuk azon kollégák továbbképzését, akik a környezeti nevelés terén

szeretnének továbbtanulni.

3.10. FOGYASZTÓVÉDELEM A NEVELŐ- OKTATÓ MUNKÁBAN

3.10.1. Jogi háttér

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte,

hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik:

• az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog

• a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga a különböző termékek és

szolgáltatások közötti választás joga

• a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga

• a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog

• az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog

• a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga a

tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához

való jog.

Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi

CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról.

E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi

jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami

feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi

szervezetek együttműködve teljesítenek.

Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a

Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az

élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások

(pénzügyi és biztosítási) területe.

A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs

követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási törvényben

(1993. évi LXXIX törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása.

A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (Nat)

értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz

igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket,

felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a

felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap.

“A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói

magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(Nat)




71

A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának

kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való

képviselete jelenti.

3.10.2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a

részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos,

pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és

erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban.

Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a

jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A

szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos

területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése,

az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (Nat)

Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul,

fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú,

sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat,

megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói

érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett.

A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb

megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek

sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára,

utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak

megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták

kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ-áramlás.

Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására

kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai

kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony.

Az értékek formálásában lényeges például:

• a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése az egyéni és

társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme.

Fontos továbbá a fogyasztás során:

• a tájékozódás képessége,

• a döntési helyzet felismerése és

• a döntésre való felkészülés.

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve

őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a

fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.

A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a

kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az




72

általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni

tudják az alábbi fogalmakat:

Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív

marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos

mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és

megoldásának képessége és készsége jellemez.

Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti

problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő.

Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy

csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul

erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet

szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási

választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek.

Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk

erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló

fogyasztás között.

Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan

módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget

eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok

használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás,

illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei

– és egészsége – ne kerüljenek veszélybe.

Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén

érvényesíteni tudja jogait, és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

3.10.3. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban

• Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel

kapcsolatos tartalmak.

Például:

Matematika banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási

számítások

Fizika mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany,

gáz, víz mérőórák)

Földrajz eltérő fogyasztási struktúrák és szokások

Magyar reklámnyelv, feliratok; a reklám

kommunikációs csapdái

Biológia génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy

élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás

kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás




73

Kémia élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (Eszámok)

vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek,

kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk,

Informatika elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem),

internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia

Történelem, társadalmi ismeretek EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és

fogyasztóvédelem, a reklám története stb.

Szakmai orientációs és alapozó

tárgyak

az érettségi követelményekben leírtak szerint

• Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz)

• Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)

• Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)

• Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel,

cégekkel)

• Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel

kapcsolatos foglalkozások

Módszertani elemek

Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a

hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból

préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségeket fejlesztünk. Ilyen készségek: a

kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A

készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló

információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és

végrehajtás módszereit.

A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi

közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési

programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése

is kialakulhat.

A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus

legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással,

fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy

a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési

szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk

adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói

magatartását.

A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok

indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független

gondolkodás fejlesztésének.

Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi

és globális problémákon keresztül.

• Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól

• Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika




74

• Egyéni és csoportos döntéshozatal

• Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása

• Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában

• Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel

• Szimulációs játék, esettanulmány

• Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci

magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)

• Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

3.10.4. Gazdasági és pénzügyi nevelési program

A pénzügyekben való eligazodás, a tudatos állampolgári lét egyre inkább

megfelelő pénzügyi kultúrát, pénzügyi tudatosságot kíván meg minden

állampolgártól. Kialakulásában, fejlesztésében meghatározó szerepe van a családi

minta mellett az iskolának, és csak akkor lehet igazán eredményes, ha fejlesztése

egész életen át tart. A társadalom szintjén bekövetkező szemlélet-, illetve

magatartásváltásra csak akkor van esély, ha hosszabb távon a közoktatásban (NAT

gazdasági nevelés), a jelenleginél markánsabban és eredményesebben jelenik meg a

pénzügyi kultúra fejlesztése. Az állami, üzleti és a civilszféra különböző szereplői

már eddig is tettek lépéseket a változások felgyorsítása érdekében.

A gazdasági nevelés, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia beépül a

szakmai alapozó ismeretek és gyakorlatok helyi tantervébe, így tanórai keretek között valósul

meg a tanulók ezen alapkompetenciáinak fejlesztése. A tanórán kívüli tevékenységek során

lehetőséget biztosítunk arra, hogy diákjaink megszerzett ismereteiket kamatoztatva, azokat

bővítve részt vegyenek olyan programokon, melyeket az iskola, illetve a gazdasági és pénzügyi

szféra szervez számukra.

Az osztályfőnöki órák keretében lehetővé tesszük, hogy a tanulók pénzügyi jártassága

bővüljön. (pénzügyek, megtakarítások, befektetések, hitelezés, biztosítások)

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

4.1. A TANÍTANDÓ TANTÁRGYAK KIVÁLASZTÁSÁNAK ALAPELVEI

Iskolánk Tatabánya város teljes lakosságát, ill. a környező településeket célozza meg.

Választási lehetőséget ad a különböző képzési formák (szakiskolai, négyosztályos gimnáziumi,

OKJ-s szakképzések és a felnőttoktatás) között. Felkínáljuk a középszintű érettségi vizsgára

történő felkészítést az általunk tanított tantárgyakból.

Diákjaink eltérő tudásszinttel érkeznek, ezért kiemelkedő jelentőségű a felzárkóztatás és

a tehetséggondozás.

A partnereink intézményünk pedagógiai munkáját az OKJ-s és érettségi vizsgák

eredményessége alapján ítélik meg. Ezért fontos hatékony módszereket, megfelelő

tanulásitanítási stratégiát választanunk. Iskolánknak biztosítania kell a színvonalas oktatást

minden tantárgyból.




75

A helyi tanterv biztosítja az iskolaváltást, a tanuló átvételét szükség esetén különbözeti

vizsgával vagy évfolyamismétléssel.

A helyi tanterv biztosítja, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók

elsajátítsák az alábbi témakörökkel kapcsolatos ismereteket:

• Egészségvédelem

• Fogyasztóvédelem

• Környezetvédelem

• Közlekedésre nevelés

• Társadalmi bűnmegelőzés

• Áldozattá válás

• Erőszakmentes konfliktuskezelés

4.2. AZ EGYES ISKOLATÍPUSOK ÓRATERVEI

Az óratervek kialakításánál a hatályos jogszabályokat vettük figyelembe: Az

óraterveket az 1. sz. mellékletben részletezzük.

4.3. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS

TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A választás a

munkaközösségek közös megegyezésén alapul. A főbb szempontok:

Az életkori sajátosságok

Az iskolatípus

A tanulók képességeinek, készségeinek színvonala

A tankönyv felépítése, áttekinthetősége

A tankönyvök tanulhatósága

A tankönyvcsalád jellege

Kerettantervi megfelelése

Az iskolai pedagógiai célkitűzéséhez való felhasználhatósága

A gyakorlatban való kipróbáltsága – eredményessége

Ezeket a szempontokat tartjuk szem előtt a segédletek és a szemléltetőeszközök

választásánál is.

Az iskolatípusok sokféleségéből adódóan más-más tankönyvekből tanulnak a szakiskolások, a

gimnazisták, illetve a távoktató csomaggal működő levelező tagozatos diákok. Ez utóbbiaknál

fontos szerepet játszik a tanulási útmutató is, amely segíti az otthoni felkészülést.




76

4.4. KÖVETELMÉNYRENDSZER, A TELJESÍTMÉNYEK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE ÉS

FORMÁI

Általános alapelvek

Pedagógiai munkánk szerves része, nélkülözhetetlen eleme az ellenőrzés és értékelés. Kiinduló

pontnak tekintjük a követelmények egyértelmű és világos megfogalmazását. Ez jelent

viszonyítási alapot, és fejleszti a tanulók ítélőképességét, amely saját munkájuk eredményeinek

és kudarcainak felismeréséhez szükséges.

A beszámoltatás, a számonkérés formáit, az értékelés és minősítés módozatait tekintve nagy a

pedagógusok szabadsága, de bizonyos - az iskola által megfogalmazott - alapelveket,

elvárásokat minden pedagógusnak be kell tartania.

Iskolánk nappali, esti és levelező tagozatokat működtet. Minden iskolatípusnak ennek

megfelelően sajátos ellenőrzési módjai vannak.

A teljesítmények ellenőrzése és értékelése az egyes iskolatípusokban:

Szakiskola 9-10. évfolyam

• Alapvető ellenőrzési mód a folyamatos információszerzés, amely lehet megfigyelés

vagy e célra alkalmas eszköz (feladatlap, dolgozat, stb.) alkalmazása.

• Történhet szóbeli, írásbeli és gyakorlati feladatmegoldás formájában.

• A tanulók teljesítményét félévkor és év végén osztályzattal fejezzük ki.

• A 10. évfolyam végén a közismereti tantárgyakból záróvizsgát tesznek a hallgatók,

melynek eredménye határozza meg a továbbtanulási lehetőségeiket.

Ifjúsági Gimnázium (10-11-12. évfolyam)

• Az értékelés és minősítés módjai: folyamatos szóbeli ellenőrzés, feleltetés, órán való

aktivitás értékelése, évközi dolgozatok, röpdolgozatok, tematikus mérések,

feladatlapok, tesztek, szöveges (írásos) értékelés, csoport vagy osztályértékelés,

önértékelés.

• Mindezekből kiválasztva a szaktanárnak a tanmenetében kell tervezni az ellenőrzést és

értékelést.

• Valamennyi évfolyam végén teljes év végi záróvizsga adja meg a tanulmányi munka

végső értékelését és ezzel a tanuló továbbhaladási lehetőségét.

• Azon tanulók, akik előrehozott érettségi vizsgával rendelkeznek valamely tantárgyból,

mentesülnek a tanórák látogatása alól.

Érettségizettek Szakképző 13-14. évfolyam Nappali Tagozat

• Az értékelés és minősítés módjai: folyamatos szóbeli ellenőrzés, feleltetés, órán való

aktivitás értékelése, évközi dolgozatok, röpdolgozatok, tematikus

mérések, feladatlapok, tesztek, szöveges (írásos) értékelés, csoport vagy

osztályértékelés, önértékelés. Mindezekből kiválasztva a szaktanárnak a

tanmenetében kell tervezni az ellenőrzést és értékelést.




77

• A gyakorlati ismereteiből folyamatos feladatlapos ellenőrzés, teljesítménymérés;

alkalmazási hiányok estén a tanulók plusz gyakorlati órákra kötelezettek.

• A szakképző évfolyam végén komplex záróvizsgát tesznek a tanulók a mindenkori

központi programban megadott vizsgakövetelmények szerint (komplex írásbeli,

komplex gyakorlati, komplex szóbeli vizsgák.) A tanulók munkájának értékelésénél a

központi cél a kimenet, az OKJ szakképesítő vizsga követelményeihez való felkészítés.

4.4.1. Értékelési rendszerünk

Az értékelés funkciója rendkívül sokrétű, differenciált. A saját értékelési rendünk

kialakításánál figyelembe vettük:

Az értékelés funkciói:

• a folyamatos munka, folyamatos eszköze

• a tanulásra, vagy más tevékenységre való érdekeltség megteremtésének eszköze a

motiváció egy eszköze

• az elvárt követelményekben megfogalmazott ismeretekhez való viszony, illetve mérték

kontrolljának eszköze

• versenyorientációt, sikert, kudarcot jelez az ismeret kontrollja

• az elvárt képességek, szintmérésének eszköze

• az előrehaladás mérésének eszköze

a rendszeres munka eredményességének folyamatos visszajelzése,

a tanulásra ösztönzés,

a tananyagban való jártasság szintjének mérése, iker, kudarc jelzése.

Az értékelési rend kialakításánál az alábbi követelményeket határoztuk meg:

legyen egységes, egyszerű, áttekinthető

legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő

biztosítsa a szubjektív értékelés jogát is

jelezze a sikert és a kudarcot, de „skatulyázás” nélkül

preferálja a szorgalmakat és a tehetségeket

legyen kompatibilis a közoktatás egészével

legyen rendszeres, lehetőleg minél nagyobb tanítási egység tudásszintjét mérje

legyen egységes, tehát azonos tárgyból azonos évfolyamon azonos legyen a

támasztott követelményszint!

a tanuló előmenetelét elegendő számú érdemjeggyel kell értékelni, tantárgyanként félévente a tanóra heti óraszámának másfélszerese, minimum három óra, heti három

óra vagy ettől több esetén minimum öt osztályzattal.

heti 1 óra heti 1,5 óra heti 2 óra heti 2,5 óra heti 3 óra

min. 3

érdemjegy

min. 3

érdemjegy

min. 3

érdemjegy

min. 4

érdemjegy

min. 5

érdemjegy




78

• egységes, de ugyanakkor differenciált, személyre szóló legyen,

• ismerje el a tehetséget és a szorgalmat,

• legyen összhangban a köznevelési törvény előírásaival,

• tájékoztasson a tanuló helyzetéről.

Az évközi értékelés elsősorban a tanuló segítésére, serkentésére szolgál, vezesse rá a tanulót a

hatékony tanulásra, igazítsa el abban, hogy milyen szinten sajátította el a tananyagot.

Az adott tantárgy követelményszintjét, a mérések ütemezését és módját az egyes

munkaközösségek közösen állapítják meg, rögzítik az éves munkatervben, s ennek figyelembe

vételével tevékenykednek.

Ez a tevékenység külön hangsúlyt kap iskolánkban, hiszen a főhivatású kollégák mellett

nagy számban tanítanak óraadó szaktanárok.

Az értékelés során változatos módszereket kell alkalmazni. A teljesítménymérő teszteken kívül

törekedni kell az összefüggő szóbeli feleletekre, melyek fejlesztik a tanulók beszédkészségét és

felkészítenek a szóbeli vizsgákra.

Ösztönözni kell a nagyobb lélegzetű, önálló vagy csoportosan végzett munkák készítését,

amelyek a tanultak elmélyítését és alkalmazását szolgálják. (Házi dolgozat, kis előadás,

gyűjtőmunka, gyakorlati munka)

A nevelőtestület tanévenként, tantárgyanként a tantárgyi munkaközösség által közösen

összeállított szintfelmérésekkel győződik meg a tanulók átfogó ismereteiről és azok szintjéről.

A szóbeli évközi tanórai és félév végi, év végi nagyobb összefoglaló ismereteket számon kérő

feleleteknél:

Jeles érdemjeggyel kell értékelni a tanuló teljesítményét, ha felelete összefüggő

önállóan és helyesen fejezi ki gondolatait. Látja az ismeretanyag összefüggéseit és azokat

alkalmazni is képes. Kapcsolatba tudja hozni a témakörrel kapcsolatos előző ismeretekkel,

integrálni tudja más tantárgyi ismeretekkel.

Jó érdemjeggyel kell értékelni a tanuló teljesítményét, ha felelete összefüggő, helyesen

fejezi ki gondolatait. Ha gondolatmenetében, témakifejtésében megakad, a pedagógus irányító

kérdésére (kérdéseire) önállóan folytatni tudja gondolatai kifejtését. A témakör ismereteit, főbb

összefüggéseit vissza tudja adni.

Közepes érdemjeggyel kell értékelni a tanuló teljesítményét, ha feleletében a számon

kért ismeretek főbb momentumait birtokolja, bár önállóan, összefüggően nem tudja előadni

azokat, a pedagógus kérdéseire helyes válaszokat ad.

Elégséges érdemjeggyel kell értékelni a tanuló teljesítményét, ha a feleletéből

egyértelműen megállapítható, hogy a tananyagot megtanulta, de képességei miatt azt

összefüggéseiben visszaadni nem tudja, vagy hiányos tanulása miatt csak a pedagógus

kérdéseire tud elfogadható, közelítően pontos válaszokat adni.

Elégtelen érdemjeggyel kell értékelni a tanuló teljesítményét, ha a számon kért

tananyagban felkészületlen, járatlan.

4.4.2. Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében




79

betöltött szerepe, súlya

A nevelési- oktatási folyamatban a követelmények teljesítményét rendszeresen ellenőrizzük és

értékeljük. Az ellenőrzés egyik eszköze az írásbeli beszámoltatás, melynek legfontosabb

formái:

A nevelőtestületnek az írásbeli számonkéréssel kapcsolatos elvei:

Bejelentés nélküli témazáró dolgozatot nem íratunk.

Egy napon lehetőleg nem íratunk két tantárgynál több tárgyból témazáró dolgozatot.

A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján

született érdemjegyekből azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli

kifejezőkészség fejlesztésére, amelyekből későbbi tanulmányaik során a tanulók szóbeli

vizsgát kötelesek tenni (illetve tehetnek).

A bizonyítottan részképesség-hiányos (dyslexiás), illetve írásképtelenséget okozó

fogyatékkal élő diákot az írásbeli számonkérés alól felmentjük a szakértői vélemény

alapján.

A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját 2 héten belül

értékelni, javítani kell: ellenkező esetben annak – fontosabb – visszajelzés jellege

háttérbe szorul „jegyszerző” funkciója mögött.

A tanulókat tájékoztatni kell arról, hogy melyik tantárgyi füzetüket, jegyzetüket kérheti

el, szedheti be pedagógus.

Témazáró dolgozat

A témazáró dolgozat a tanulók ismereteinek elmélyülését, a tanultak alkalmazásában való

jártasságát és kreativitását méri.

Egy vagy több téma, nagyobb anyagrész összefoglalása után íratható, amit legalább

egy héttel előre bejelentünk az osztálynak.

Formai és tartalmi jegyeit az adott tantárgy érvényben lévő érettségi követelményei és

a helyi tanterv határozzák meg.

A témazáró dolgozatok számának minimumát a munkaközösségek, illetve a

munkacsoportok éves munkatervükben határozzák meg.

A témazáró (nagy) dolgozatot külön füzetben, vagy lapokra íratjuk, amit az iskolában

a tanév végéig őrzünk.

Javítására, értékelésére kitérünk, de nem szánunk rá feltétlenül egy egész tanórát.

A kijavított dolgozatot a tanulónak látnia kell.

Egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró dolgozatot lehet

íratni.

A félévi, illetve az év végi értékelésosztályzata duplán kerül a naplóba.

A dolgozat egy-egy rövidebb anyagrész lezárásaként íratható, amit többnyire előre

bejelentünk az osztálynak. A kijavított dolgozatokat a tanulónak látnia kell.




80

A dolgozat az egyik sajátságos formája a röpdolgozat, amely bármelyik tanórán

íratható előzetes bejelentés nélkül, az éppen aktuális anyagrész, legfeljebb két-

három korábbi tanóra anyagából.

4.4.3. Az osztályzással, értékeléssel kapcsolatos adminisztrációk Az

értékelés formái:

• Személyes értékelés: a pedagógus személyre szóló szóbeli tanácsadó, segítő, rendszeres

értékelése.

• Írásbeli szöveges értékelés: a tanulók írásbeli munkájához fűzött megjegyzések,

kiegészítések.

• Osztályozás: tanuló írásbeli és szóbeli teljesítményének 5 fokozatú skálán

érdemjegyekkel történő értékelése. Az írásbeliség és szóbeliség arányának

megválasztása adott tárgyból az érettségi és záróvizsga formájától függ, és ebben a

tanárok módszertani szabadsága érvényesül.

Az értékelés gyakorisága:

• Havonta egy érdemjegy, illetve félévente legalább az oktatott tárgy heti óraszámának

másfélszerese szükséges valamennyi tantárgyból. Kivétel a testnevelés tantárgy, ahol a

gyakorlási időszak lezárása után születhet érdemjegy.

• A megírandó témazáró nagydolgozatok számát a tantárgyak tantervei tartalmazzák.

• Amennyiben a tanuló hiányzása meghaladja a törvényekben rögzített óraszámot, köteles

beszámolni ismereteiről. A beszámolási kötelezettségről az osztályfőnök tájékoztatja az

osztályban tanító szaktanárokat, illetve a tanuló szüleit.

• Az érdemjegyek javításának lehetőségéről a szaktanár dönt. A javítást kérheti a tanuló,

illetve kötelezővé teheti a szaktanár. Történhet szóban vagy pótdolgozat megírásával,

amennyiben azt az érdemjegyek száma vagy egy tananyagrész ellenőrzése indokolja.

Az év végi osztályzat kialakításakor figyelembe veendő:

o a tanuló fejlődési tendenciája, o órai

aktivitása, o szorgalma, o memoriter tudása

(elégséges szinthez).

A közoktatás egészéhez igazodva félévkor 1-5-ig számmal, év végén pedig betűkkel értékeljük

a tanulók előmenetelét.

A magatartás és szorgalom értékelése félévkor és év végén is a fenti kategóriákkal történik. Az

értékelés közlésére tanév közben csak a digitális napló által generált nyomtatványokat

(naplókivonat, félévi értesítő) használjuk fel.

4.4.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei

A házi feladatok legfontosabb funkciója tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó

gyakorlás (készség és képesség fejlesztés), valamint az ismeretek megszilárdítása, újra

feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat; készségszintig gyakorolni a tanult

algoritmusokat; önálló kutatómunkát végezni valamely témában; alkotómunkát végezni

valamely témában. A rendszeres otthoni felkészülés az alapja a tanórai munkának. Mind az

írásbeli, mind a szóbeli otthoni feladatnak kapcsolódnia kell az éppen tárgyalt tananyaghoz.




81

A feladatok meghatározásánál az alábbi elveket tartjuk szem előtt:

• A szaktanárnak mindig pontosan és egyértelműen kell megadnia, mit és hogyan kell

megtanulnia, illetve milyen feladatot kell írásban megoldania a tanulónak.

• Az otthoni feladat a tanórán elsajátított ismeretek alapján teljesíthető legyen. Csak olyan

feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha

ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig

legyen olyan része, amelynek elvégzésére/ elkészítésére/ megtanulására mindenki

képes.)

• Mennyiségét úgy határozzuk meg, hogy a felkészülési idő tantárgyanként ne haladja

meg az ésszerűség határait.

• Az írásbeli-szóbeli feladatok aránya tantárgytól függően más és más lehet.

• Mindig ellenőrizzük és értékeljük (ha jegyet adunk rá, feleletjegy értékű legyen).

• Hétvégére és tanítási szünetek idejére, lehetőség szerint - a szokásos (egyik óráról a

másikra esedékes) feladatokon túl - ne adjuk se szóbeli se írásbeli házi feladatot.

• A nyári szünetre egyáltalán nem adható kötelező feladat a diákoknak (legfeljebb

ajánlható).

• Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell

tenni a mulasztás okai szerint: o nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba

abból fakad, hogy a tanuló nem érti a feladatot vagy az annak alapjául szolgáló anyagot,

• meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül

(igazolt betegség) mulasztotta azt el,

• az írásbeli feladat hanyagságból történő elmulasztása pedagógiai eszközökkel és

módszerekkel büntethető: ez lehet feleltetés, a házi feladathoz hasonló feladat dolgozat

formájában történő megíratása, pótfeladat kitűzése, stb.

• Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok

elvégzéséhez elég időt kell biztosítani, és azt – a befektetett munka arányában –

jutalmazni kell

Az alacsony heti óraszámú tantárgyak (egy vagy kevesebb óra) esetén, az órán

megkezdett munka befejezésére otthon kerülhet sor (rajz, számítógéppel megoldott feladat). A

szaktanárnak lehetősége van a tanórához kapcsolódó önálló munka kiadására, ez lehet

kiselőadás, esszé, házi dolgozat, szorgalmi feladat, műelemzés, gyűjtő- és kutató munka,

művészeti- és sporteseményen való részvétel. Ezeket a feladatokat az osztály/csoport tanulóival

egyeztetjük, forrásanyagot, témát ajánlunk hozzá. Az ilyen feladatok elkészítésénél

ösztönözzük őket a számítógép és az internet használatára. A tanulók munkáját minden esetben

értékeljük, osztályzatot is adhatunk.

A. Általános képzés:




82

Írásbeli számonkérés esetén az értékelést az alábbi táblázatban rögzítettek alapján végezzük.

9- 12. évfolyamon: 13-14. évfolyamon:

Elégtelen 0 – 34 % 0 – 50 %

Elégséges 35 – 51 % 51 – 60 %

Közepes 52 – 68 % 61 – 70 %

Jó 69 – 84 % 71 – 80 %

Jeles 85 – 100 % 81 – 100 %

B. Szakképzés:

Az OKJ szakképzés hatályos központi programjában előírt teljesítmény, valamint a fenti

táblázat alapján értékelünk.

Az írásbeli teszt kérdései csak a tananyagban szereplő ismereteket kérhetnek számon,

melyeket pontosan, félre nem érthető módon kell megfogalmazni.

A tanulók teljesítményét szóban mindig értékelni, az osztályzatot indokolni kell. Az

írásos dolgozat helyes megoldását a tanulókkal ismertetni kell, lehetőséget kell adni számukra,

hogy véleményüket esetleges kifogásoló észrevételüket megtehessék.

Egy-egy hosszabb tanulási szakasz - félév, tanév – lezárásakor a tanulók munkájukról

írásos formában minősítést kapnak. Félévkor, félévi értesítőt, melyet a digitális naplóból

nyomtatunk ki, év végén bizonyítványt.

Az egyes képzési szakaszok lezárásakor a tanulók vizsgát tehetnek, illetve tesznek. A

10. osztályt befejezve az alapvizsga az általános műveltséget megalapozó készségek és ismertek

mérésére szolgál. Intézményünkben a záróvizsga sikeres letétele egyben feltétele

Szakképző Szakiskolába (11-12. évfolyam) való belépésnek. A záróvizsgát

legeredményesebben teljesítők kapnak jogot arra, hogy tanulmányaikat a szakképző

évfolyamon folytathassák.

A vizsga tantárgyait az egyes tantárgyak követelményszintjét, a vizsgáztatás módját

/szóbeli, írásbeli/ a diákokkal előzetesen ismertetni kell.

Ugyanez vonatkozik az érettségi vizsgákra is. A tanulót előzetesen tájékoztatni kell a

követelményekről, hogy felmérjék, milyen szintű vizsgára /középfokú vagy emelt szint/

vállalkoznak. A követelményeket a vizsgaszabályzatok tartalmazzák.

4.4.5. A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése

A tanulók magatartását és szorgalmát félévente értékeljük. Az értékelést az osztály tagjainak

véleményét figyelembe véve az osztályban tanító pedagógusok végzik az osztályfőnökök

koordinálásával. Vitás esetekben a nevelőtestület egésze dönt.




83

A magatartás értékelésekor az életkori sajátosságokat és az adott közösség fejlettségi szintjét

figyelembe véve a tanulók viselkedését, a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonyát

minősítjük.

Példás érdemjegyet az a tanuló kaphat, aki pozitív hatást gyakorol a közösségre, a házirend

követelményeit megtartja, és tanulótársait is erre ösztönzi. Kötelességtudó, segítőkész,

viselkedése példamutató. Igazolatlan mulasztása nincs.

Jó magatartású tanuló a közösség érdekei ellen nem vét, a házirend követelményeit betartja, a

közösség alakítására befolyást nem gyakorol, de a helyes kezdeményezés mellé áll. Viselkedése

megfelelő, igazolatlan mulasztása nincs.

Változó magatartású az a tanuló, aki esetenként kisebb fegyelmezetlenséget elkövet,

megnyilvánulásai megbízhatatlanok, viselkedése tanáraival és tanulótársaival olykor

udvariatlan. Igazolatlanul legfeljebb 10 órát mulasztott.

Rossz minősítést kap az a tanuló, akinek a viselkedése udvariatlan, olykor durva, a

követelményeket gyakran megszegi, igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 10 órát.

A szorgalom minősítésekor a tanulmányi munkához való viszonyt minősítjük, figyelembe véve

a tanuló képességeit, esetleg életkörülményeit.

Példás szorgalmú az a tanuló, akinek munkavégzése megbízható, pontos, minden tantárgyban

elvégzi a kapott feladatokat, munkáját céltudatosan, a képességeihez mérten legjobban

igyekszik végezni.

Jó szorgalmú tanuló többnyire felkészül az órákra, rendszeresen megbízhatóan dolgozik,

munkáját elvégzi, de ösztönzésre szorul. Az órákon passzív, többlet feladatokat nem vállal.

Változó minősítést kap az a tanuló, akinek a szorgalma ingadozó, esetenként figyelmetlen,

fokozott ellenőrzésre szorul.

Hanyag, aki a tanulmányi munkájában megbízhatatlan, feladatait nem végzi el, még

ösztönzésre sem, szétszórtság, érdektelenség jellemzi, több tárgyból elégtelen minősítést kapott.

Az oktatási nevelési cél elérésének értékelése a munkaközösségek feladata. Félévente írásos

formában is értékelik a tantárgyi cél elérését.

Iskolai szinten a nevelőtestület értékel, a szülői választmány, diákönkormányzat, iskolaszék

képviselőinek részvételével.

Az iskolánk sokszínűsége magában hordozza az értékelési rendünk leszabályozott egy-egy

iskolatípusra konkretizált értékrendjét is.

4.4.6. Az egyes képzési szakaszok feladatai

- 9-10. évfolyam kitűzött feladata a felzárkóztatás, az alapvizsgára történő felkészítés, a

szakmaorientáció, a szakképző évfolyam elvégzéséhez a feltétel kialakítása.




84

- A tanulási folyamat egyes szakaszainak kezdetén felmérjük a tanulók előzetes

tudásának a szintjét és mélységét. Az így szerzett tapasztalatok a felzárkóztatás

mértékét és területét motiválják. A felzárkóztatás eredményességét feladatlapos

értékeléssel mérjük.

- Formatív értékeléssel a képzés teljes folyamatában rendszeresen élünk. Ez az

értékelési típus segíti mind a diákot, mind a tanárt abban, hogy kölcsönösen felismerjék

mennyire sikerült megközelíteni a tanulási célokat, teljesíteni a tantárgyi

követelményeket és milyen változtatásokat kell megtenni a továbbhaladás érdekében.

- A tanuló írásbeli vagy szóbeli teljesítményére érdemjegyet kap, amely beszámít a

félévi és az év végi értékelésbe. Ezt a formatív értékelési rendszert nemcsak az ifjúsági

tagozaton, hanem a felnőttoktatás esti tagozatos hallgatóinál is alkalmazzuk. Itt az esti

képzési formánál - amennyiben a hallgató hiányzása viszonylag magas óraszámú, a

haladás ellenőrzésére - külön kiemelt értékelési pontokat iktatunk be.

A felnőttoktatási osztályoknál az esti tagozaton az alábbi rendben folynak a negyedéves és

féléves beszámolók.

Köteleztük a hallgatókat arra, hogy beszámolóikat a munkarendben kijelölt időpontban

tegyék meg – halasztás csak indokolt esetben, hivatalos igazolás bemutatása után,

intézmény-vezetői engedéllyel történhet.

Az a hallgató, aki egy adott tárgyból kettő elégtelen beszámolóval rendelkezik, az év

végén ebből a tárgyból elégtelen minősítést kap, és csak az augusztusi javítóvizsgán

korrigálhatja eredményét.

Természetesen a vizsgarendünk kidolgozásánál lehetőséget biztosítottunk az elégtelen

beszámolók – pótbeszámolón történő kijavításához.

Szaktárgyanként a tanterveknek megfelelően egységes követelményszintet határozunk

meg, így az óraadó szaktanárok és a kinevezett pedagógusok szaktárgyi munkáját

koordináljuk.

A felnőttoktatási osztályoknál a levező tagozaton külön szabályzatban rögzített elvek alapján

folynak a negyedéves és féléves beszámolók.

4.4.7. Követelményrendszer

A tanulók legfontosabb kötelessége a tanulás.

Iskolánk valamennyi diákjával szemben támasztott követelmény, hogy képességének

megfelelően aktívan vegyen részt a tanítási-tanulási folyamatban.

A továbbtanuláshoz szükséges ismeretek, képességek, tudás alapkövetelményeit a NAT,

illetve a helyi tanterv tartalmazza.

A magatartással, szorgalommal és viselkedéssel kapcsolatos elvárások kívánalmak a

Házirendben találhatók.

A nevelőtestülettel szemben támasztott követelményeket alapvetően az SZMSZ

tartalmazza. Ezen túl tantestületünk minden pedagógusának feladata a folyamatos önképzés, a




85

kollégákkal és diákokkal szembeni tolerancia és türelem, az egészséges életmódra nevelés, az

iskolai környezet rendtartása, a magatartási normák, a közvetítendő értékek képviselete.

A tanítványokkal szemben támasztott követelményeket hassa át a humanizmus, a

személyiség igazi érdekeinek védelme, legyen fokozatos és differenciált, kapcsolódjon az iskola

alapvető nevelési-oktatási céljaihoz, feladataihoz.

4.4.8. Beszámoló és vizsgarend az egyes iskolatípusokban

Belső vizsgák

A szummatív értékelés sajátos formáját alkotják iskolánkban a belső vizsgák. A belső

vizsgarendszer kidolgozását az egyes iskolatípusokban azért tartottunk fontosnak, mert ezeken

a vizsgákon a tanulók számot adnak a tanév során elsajátított ismereteikről, azok

összefüggéseiről, alkalmazásáról, gyakorlatot szereznek a későbbi közép és emelt szintű

érettségi vizsgákra. A szóbeli belső vizsgákon alkalom nyílik a kommunikációs képesség

gyakorlására, felmérésére is.

A vizsgarend összeállításakor az optimális terhelés megvalósítására törekedtünk, ezért

fontos szempont volt a fokozatosság elvének megvalósítása.

A belső vizsgák előkészítése:

A sikeres vizsga előfeltétele a megfelelő előkészítés. Ezért a Beszámoló és vizsgarendet

a tanév elején ismertetjük a nappali tagozatos diákokkal és a szülőkkel, valamint a

felnőttoktatásban résztvevő tanulókkal.Ezzel együtt tájékoztatást adunk számunkra a

vizsgatárgyak követelményrendszeréről is.

A vizsgák időpontját a Munkaterv tartalmazza.

A belső vizsgák lebonyolítása esetén az írásbeli vizsgák időtartama nappali tagozaton

45 perc, esti és levelező tagozaton 40 perc.

A szóbeli vizsgákon a diákok 20 perces felkészülési időt kapnak a tétel kihúzása után

(kivétel idegen nyelvi vizsgán), a feleletek időtartalma 10 percnél több nem lehet. A szóbeli

vizsgák olyan bizottság előtt folynak, amelynek legalább egy tagja a tantárgyat tanító szaktanár

a kiírt vizsgarend alapján. A vizsgákon a tanulóknak (nappali és felnőttoktatási tagozat) ünneplő

ruhában kell megjelenniük.

A vizsgán szerzett érdemjegyről a tanulót az írásbeli és szóbeli vizsga befejezése után

tájékoztatjuk.

A vizsgán elért érdemjegy szummatív (témazáró) dupla jegyként számít be az év végi

osztályzatba. Az a tanuló, aki a vizsgák előtt, illetve alatt tartósan, hosszú ideig betegség miatt

hiányzik, a vizsgák pótlását, illetően egyéni elbírálásban részesül a tantestület döntése alapján.

Más esetben a vizsgát pótolni kell az arra kijelölt időpontban.

Külső vizsgák

A gimnáziumi tanulmányokat az érettségi vizsga zárja, amelyre az iskola a helyi

tantervében rögzítettek alapján felkészíti a tanulókat. A helyi tanterv lehetőséget ad a kétszintű

érettségire való felkészülésre.

A jogszabályoknak megfelelően diákjaink jelentkezhetnek különböző vizsgákra (pl.:

nyelvvizsga, ECDL vizsga, előrehozott érettségi vizsga).




86

A szakképző évfolyam a központilag szabályozott szakmai vizsgával zárul.

A beszámoló és vizsgarendet – iskolatípusonkénti bontásban a 2. számú melléklet

tartalmazza.

A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítását a Vizsgák eljárási szabályai című

szabályzatunk tartalmazza részletesen.

4.5. AZ INTÉZMÉNYBE LÉPÉS AZ ISKOLA 9. ÉVFOLYAMÁN, ILLETVE A FELSŐBB

ÉVFOLYAMAIN

Az iskolatípusok sajátossága meghatározó a belépésnél.

I. Az intézménybe lépés feltételei az iskola 9. és 13. évfolyamain:

bizonyítvány a 8. évfolyam sikeres befejezéséről

Felvételi vizsgát nem tartunk.

A felvételi rangsor kialakításakor az 5., 6., 7. osztályos év végi, illetve a 8. osztályos félévi

osztályzatokat vesszük figyelembe magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, és

idegen nyelv tantárgyakból, valamint a kiemelkedő versenyeredményeket pontozzuk.

A szakképzésbe való belépésre vonatkozó rendelkezések:

A szakképző évfolyamon feltétel az érettségi bizonyítvány.

A felvételi eljáráson túl az iskolába lépéskor szükséges:

az adott évfolyamot megelőző évfolyamra érvényes bizonyítvány,

a fogadó osztály tanulmányi színvonalához igazodó tanulmányi eredmény,

szakmacsoportos alapozó tárgyakból sikeres különbözeti vizsga letétele vagy -

intézményvezetői engedély alapján – ütemezése.

II. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei:

• Az alaptantervi minimum követelmények teljesítése, azaz a tanuló év végi osztályzata,

osztályozó vizsga, illetve javítóvizsga, eredménye legalább elégséges (2) érdemjeggyel

minősített legyen.

• A tanuló tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül – elégtelen osztályzat esetén

csak sikeres javítóvizsga után léphet magasabb évfolyamba. A javítóvizsgák és pótló

vizsgák időpontja: munkatervben meghatározott.

• Magasabb évfolyamba léphet az a tanuló, akit az intézményvezető szakértői vélemény

alapján mentesít az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés - minősítés alól.

• Különbözeti vizsga letételéről, más iskolából való átvételről az intézmény-vezető dönt.

• A továbbhaladásról a tantestület dönt.




87

III. Intézményen belüli átlépés

A helyi tantervünk az egyes osztályok, iskolatípusok közötti átjárhatóságot biztosítja.

Az átlépés tanév közben is lehetséges és különbözeti vizsga letételéhez köthető, melyről az

intézmény-vezető dönt a helyi tantervben előírt követelmények figyelembevételével.

4.6. AZ ÁTMENETEK PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSA

Az iskolánk speciális helyzetéből adódóan többféle korosztály számára nyújt

továbbtanulási lehetőséget. Az iskolatípusok egymásra épülve fokozatos követelményszint

teljesítését és egyre magasabb, differenciáltabb végzettség megszerzését teszik lehetővé.

Az átjárhatóság ad lehetőséget arra, hogy ha a tanuló az ifjúsági képzésből

valamilyen okból kikerül, tanulmányait nem szükséges megszakítani, az iskola

felnőttoktatási tagozatán folytathatja továbbtanulását.

Iskolánk nyújt továbbtanulási lehetőséget azoknak a tanulóknak is, akik más

középiskolából családi-egészségügyi vagy egyéb okok miatt kikerülnek. Az átmenet azonos

tantárgyak vonatkozásában problémamentes, eltérő tantárgyi követelménynél különbözeti

vizsga megtételének lehetőségével van mód az átjelentkezésre.

4.7. ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT

A közösségi szolgálat során végzett feladat olyan tevékenységet jelent, amely a helyi közösség

javát szolgálja, és amely az iskolában vagy az iskola közvetlen környezetében, vagy a tanuló

lakóhelyén, vagy annak közvetlen környezetében valósul meg az alábbi hét

területen:egészségügyi,

– szociális és jótékonysági,

– oktatási,

– kulturális és közösségi,

– környezet- és természetvédelemi, – polgári és katasztrófavédelmi,

– közös sport és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű

gyermekekkel, idős emberekkel.

A diákok ‒ a szülőkkel, tanárokkal való egyeztetés alapján ‒ maguk választhatják ki az általuk

végzendő tevékenységeket az iskola által megszervezett vagy a maguk által javasolt, az iskola

által pedig elfogadott tevékenységek közül.

Iskolánk feladata és felelőssége az iskolai közösségi szolgálat szervezése és koordinálása.

Iskolánk a 9-11. évfolyamos tanulók számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan

elosztva szervezi meg, vagy biztosít időkeretet a legalább ötvenórás közösségi szolgálat

teljesítésére, amelytől indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni.

A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol,

milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.

A közösségi szolgálat teljesítését, a digitális naplóban, a bizonyítványban és a törzslapon

dokumentálni kell.




88

4.8. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK

4.8.1. Nappali munkarend szerinti szakmai képzés

A dolgozók középiskolái a munkanélküliséget ellensúlyozó tanulási utakat nyitnak a

munkaerőpiacon kevés eséllyel indulók, illetve az onnan kiszorulók számára, hosszabb távon

növelik a hallgatók munkaerő-piaci mozgási esélyeit.

Figyelmet érdemel az a tendencia, hogy az úgynevezett munkaerő-piaci képzésbe

(szakmai képzések, átképzések) bekapcsolódóktól egyre többször várják el (követelik meg)

a középfokú vagy annál is magasabb végzettséget.

4.8.2. Felnőttek Középiskolája távoktatási csomaggal működő Levelező Tagozat gimnáziumi

képzés (4 éves), szakközépiskolai képzés (2 éves)

Iskolánk képzési profiljának domináns arculatát képezi a felnőttoktatás, melynek eddigi

hagyományai általános profilú képzési formáit kiegészítettük szakmai előképzés, illetve

szakirányú orientációval.

Célként jelöltük meg, hogy ezekkel az új fejlesztésekkel közelebb kerüljünk a

munkanélküliség közvetlen „kezeléséhez”.

A válság megoldását, a dolgozók középiskolái társadalmi feladatainak minden tekintetben

kielégítő végrehajtását hatékonyan segítheti a középfokú távoktatási elemek bevezetése, a

rugalmas, egyéni igényekhez alkalmazkodó képzési forma.

• Egyrészt, mert általa gyorsan, akár ugrásszerűen növelni lehet a tanulói létszámokat,

és ezáltal lehetővé válik a dolgozók középiskolái társadalmi hatókörének jelentős

kiszélesítése.

• Másrészt, mert mindez a hagyományosnál rugalmasabb, tágítható és olcsóbban

működő intézményi infrastruktúrával oldható meg.

• Továbbá, mert így a tanulásirányítási, szabályozási gyakorlata kidolgozottabb,

aprólékosabb és több egyéni segítségre képes, mint a hagyományos esti és levelező

oktatás, ugyanakkor kifejezetten a nagy létszámok oktatására rendezkedett be. Ily

módon alkalmas a tömegoktatás és az oktatás minősége közötti ellentmondás

feloldására.

A távoktatási elemek adaptálása számtalan előnyt jelent a képzésben résztvevő tanulóknak

és a képző intézményeknek egyaránt.

Előnyök:

A tanulók előnyei:




89

Jobban megfelel a tanulni akaró felnőttek képzési igényének, hiszen nem kényszeríti

őket iskolapadba, és alkalmazkodik a felnőtt (dolgozó) ember életrendjéhez.

Az oktatásban való részvétel lehetőségének kiterjesztése egészségi, munkahelyi,

családi, földrajzi távolság miatt, esetleg anyagi okok miatt a rendszeres foglalkozásokon

részt venni nem tudók számára nyújt hatékony tanulási segédletet, miután az

oktatócsomagban a tananyagot elkészítő tanár személyesen „jelen van”, állandó

kontaktust, visszajelzést biztosít.

Az oktatás színvonalának emelése a tanulás folyamatát irányítja. A „diák” folyamatos,

rendszeres munkára kényszerül; a programban nem tud továbblépni, ha valamit nem ért,

mélyebben kell belemerülnie a tananyagba, az összefüggések feltárásába, stb.

Aktivitásra kényszerül a hagyományos passzív, pusztán befogadó magatartás

formájával (tanulási módszerével) szemben.

Számtalan olyan ember is igénybe veheti, aki valamilyen okból kimarad(t) a csoportos

középiskolai képzésből: pl.:hosszabb betegségben szenvedők, mozgássérültek, tartósan

külföldön tartózkodók, idősebb korosztályhoz tartozók, határon kívül élő magyarok.

A tanuló egyéni igényeihez igazodó, alkalmazkodó oktatás (a diák képességeinek

megfelelő ütemben halad a tanulásban; tanulási „térkép” alapján választhat a részletező,

induktív, vagy a nagyobb lépésekben haladó deduktív út között; kihagyhat lépéseket, ha

kevesebb példából is megértette a lényeget, stb.)

Az önellenőrzés és önirányítás, vagyis az önállóságnövelés (az önképzés igényének és

helyes képességekkel adekvát módszereinek a kiépítése, ezáltal a későbbiek során a

munkaerőpiac igényeihez való alkalmazkodás képességének kialakítása). Ez részünkről

már a szolgáltató iskola kiépítése felé megtett jelentős lépés lenne.

A gimnáziumi képzés levelező tagozatos formájának célcsoportja:

Ez a pedagógiai modell kifejezetten felnőtteknek szól. Az önirányító tanulási forma

nagyfokú érettséget, belső motiváltságot, megfelelő akarati képességeket feltételez. Az

önálló tanulni akaró felnőttek számára hozzáférhetővé kell tenni a tanárok, tanulótársak és

a tananyagok segítségét, de ezeket nem szabad rájuk erőltetni.

A cél érdekében annyit vesz igénybe a támogatásból, amennyit szükségesnek tart.

Az oktatás feltételei:

a) a felnőttoktatást szervező intézményrendszer

b) az oktatócsomag.

A GATE Távoktatási Központ igazgatója együttműködést ajánlott fel iskolánknak, amelynek

célja a távoktatásnak a középiskolai felnőttoktatásban való bevezetése; négy középfokú önálló

felnőttoktatási intézmény készítené el közösen az oktatócsomagot. Az iskolának mint




90

felnőttoktatási központi feladatot is ellátó intézménynek kitűzött célja: a törvényi kereteken

belül, ehhez alkalmazkodva a társadalmi-gazdasági változások kihívásainak megfelelni.

Tárgyi, dologi, egyéb feltételek megteremtése, az iskolának felnőttoktatási központként

(konzultációk, vizsgák, a tutorral való találkozások színhelye; adminisztrációs központ) való

működése.

Az oktatással kapcsolatos támogatás (oktatócsomag, konzulens, tutor, könyvtáros, az írásos

anyagon kívüli médiahasználat) biztosítása.

Fentiek anyagi feltételeinek megteremtése: a tananyagkészítés szellemi munkájáé és anyagi

szükségletéé, konzultációk tartásáé (óradíj); a tanulókkal közvetlen kapcsolatot tartó tutorok

munkadíjáé.

A beiskolázás megszervezése (célcsoport feltérképezése, a feltételek megfogalmazása,

propagálás – a célcsoport megkeresése).

A valódi felnőttoktatásnak a jövője a rugalmas képzési forma. A fiatalkorúak számára működő

nappali tagozatos osztályok, a hagyományoknak tekinthető felnőttoktatási esti és levelező

tagozatos osztályok mellett az iskolánk által megszervezett felnőtt önképzés lehetőségének

biztosítása jelentősen gazdagítja az iskola által nyújtott kínálatot.

Az képzés előnyei:

Az iskola részéről a megnövekedett hallgatói létszám nem követel beruházásokat

(épület- és munkaerő fejlesztés) ugyanakkor ki tudja elégíteni a beiskolázás igényeket.

A pedagógusoknak rugalmasabb időbeosztást és elmélyültebb pedagógiai munkát tesz

lehetővé.

A távoktatási csomaggal működő levelező tagozat a felnőtt tanulók számára hagyományos

oktatási formáink kiegészítésével a megfelelő szimbiózisban vállalja fel és valósítja meg „az

egész életen át tartó tanulás” lehetőségét.

Csak így tudunk megfelelni azoknak a kihívásoknak, amelyet a megváltozott társadalmi és

gazdasági feltételek a felnőttoktatás elé állítottak.

Ennek a megkezdett kísérletnek lehet majd folytatása a középfokú távoktatási oktatási forma,

mely alkalmas a munka amelletti tanulmányok végzésére, méltó helyet igényel a felnőttek

szakképzésében is.

Az érettségi megszerzése iránt egyre nő az igény, hiszen a pályakorrekcióra kényszerülteknek

a munkaerő-piacra való ismételt bekapcsolódásának feltétele a szakmai át-, illetve

továbbképzés.

A levelező képzésbe bevitt távoktatási elemek sajátossága, hogy a tanulók számára időtől és

földrajzi helyzettől függetlenül lehetővé teszi az ismeretek megszerzését.

A tanuló önállóan tanul, önállóan oldja meg a feladatokat és ugyanígy saját igényei szerint

használja fel a kapott segédleteket.

Mód nyílik arra, hogy a saját környezetében – alkalmazkodva a számára adott feltételekhez –

a saját haladási ütemének és idejének megfelelően halad az anyaggal.

Ennek érdekében dolgoztunk ki 1994-től kezdődően a levelező tagozatos képzés távoktatási

elemeként a 4 éves gimnáziumi képzés tanulói oktatócsomagját, tanulási segédleteket, tanulói




91

jegyzeteket. Ehhez az építő munkához az ország öt másik felnőttoktatási iskolájával és a

gödöllői Regionális Távoktatási Központtal dolgozunk együtt.

1998-ban készült el az első évfolyam oktatócsomagja, és indult be a sajátos elemekkel a képzés.

A levelező óraterv által biztosított óraszám:

• 9. évfolyamon heti 11 óra

• 10-11-12. évfolyamon heti 12 óra.

Ez a rendelkezésre álló időkeret a következőképpen kerül felhasználásra.

Tanítási nap a szombati nap. 8.15-kor konzultációs órával kezdődik, legkésőbb 16.25kor

fejeződik be. Az órákon a törzsanyag feldolgozására irányítottan kerül sor. Az otthoni, egyéni

tanulásra kijelölt anyagrész kijelölése, majd az erről szóló beküldendő feladatok kijelölésére

kerül sor. Keddi és csütörtöki napokon lehetőséget biztosítunk egyéni konzultációs órákon a

további gyakorlásra, felzárkóztatásra.

A tanév három negyedéves beszámoló által tagolódik. A beszámolók között időben

tantárgyanként1 beküldendő feladatot (évente hármat) köteles a tanuló a szaktanárnak eljuttatni.

Ezt megoldhatja e-mail, fax, posta közvetítésével.

A beküldendő feladatokat a szaktanárok értékelik, és az értékelést követően juttatják vissza a

tanulóknak.

A tanév során a tanulók három zárthelyi dolgozatot írnak, amelyek sikeres megoldása teszi

lehetővé számukra az év végi osztályozó vizsga érdemjegyének megszerzését. A 9-10.

évfolyamon a beküldendő feladatok és a zárthelyi dolgozatok eredményei alapján a szaktanár a

jegyek megajánlásával élhet.

A 11-12. évfolyamon a kötelező beküldendő feladatok és a zárthelyi dolgozatok mellett minden

tanuló tanév végi záróvizsgát tesz szaktanár és vizsgabizottság előtt.

4.9. KÉPZÉSI RENDSZERÜNK MEGVALÓSÍTÁSA

Az iskola modulrendszerű, egymásra épülő oktatási formái, melyek megkönnyítik a

szakmák közötti átjárhatóságot, korcsoport szerinti három fő területre koncentrálhatók:

1. Ifjúsági képzés

2. Felnőttoktatás

3. Szakképzés

Az oktatás során az egyes modulok értékelésére és minősítésére a szakmai

vizsgakövetelményeknek megfelelően kerül sor.

A modulok beszámítása az évfolyam sikeres befejezéséhez a szakmai és

vizsgakövetelmények alapján történik, melyre irányuló kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell

benyújtani.

Az ifjúsági képzésnél bevezetett szakmai alapképzés a tanulót alkalmassá teszi a

szakmaszerzésre és ezt követően a szakirányú felsőfokú továbbtanulásra.




92

A felnőttoktatásnál bevezetett szakmai képzés a pályakorrekcióra szorult hallgatók

szakmaszerzését, illetve szakmai átképzését szolgálja.

A szakképzésnél a 8 általánost végzett, illetve az érettségizett tanulók első vagy második

szakmájának megszerzésére irányul.

A szakirányú képzések kiválasztásának szempontjai:

- a munkaerő piaci igény felmérése

- OKJ szakképesítés

- az iskolában biztosított személyi és tárgyi feltételek.

4.9.1. Ifjúsági képzés

Szakiskola

2+2-es rendszer

A 9. évfolyamon a közismereti képzés elsődleges feladata a tanulási motiváció

felkeltése, az alapismeretek rendszerezése, kiegészítése, stabilizálása, az alapkészségek

fejlesztése. Az ismeretek és készségek továbbfejlesztése, továbbépítése a 10. évfolyam feladata.

A 9-10. évfolyam célja az is, hogy az alapműveltségi vizsgára felkészítse a tanulókat. A

pályaorientáció a 9. évfolyamon folyó oktatás, melynek célja a pályaválasztási döntés

megalapozása, a tanuló önállóságának fejlesztése, önbizalmának növelése, érdeklődésének

felkeltése a szakképzési és a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk, tapasztalatok

átadása.

A pályaorientáció összekapcsolja a különböző tantárgyak közös elemeit. Az oktatás tartalma

elsősorban a tanulók tapasztalataira épül. A tanulók vagy tanulócsoportok aktuális problémái,

igényei, az osztály, az iskola eseményei jelenthetik a kiindulást a képzési cél eléréséhez.

A szakiskolákban a 10. évfolyamon szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport

közös szakmai (elméleti, gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése

folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai, elméleti ismeretek

elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a

felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s

felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. A

pályaorientáció, a szakmai előkészítés és alapozás tartalmát, követelményeit a helyi tantervek

határozzák meg a következő szempontok figyelembevételével:

1) az OKJ szakképesítések központi programjai

2) a pályaorientáció, szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás kerettantervi programjai,

illetve ezek követelményei

3) a munkaerő-piacon való elhelyezkedést elősegítő alapismeretek elsajátítását biztosító

modulok

A 11-12.szakképzési évfolyamokon a központi programban meghatározott feltételek

szerint folyik a szakmai vizsgára való felkészítés. A szakképzési évfolyamokon a szakiskola a




93

tanulók számára szakmai elméleti oktatás mellett továbbra is biztosít időkeretet a

készségfejlesztő, általánosan művelő, illetve a szakmai, elméleti képzést kiegészítő közismereti

képzéssel. Ez magába foglalhatja a kerettantervi rendeletben meghatározottakon kívül a

testnevelést, az anyanyelvi képzést, a szakmai számításokat, informatikát, a tanult szakmához

illeszkedő természettudományokat, az idegen nyelveket is.

Az egyes tantárgyra jellemző célkitűzések, a közös tanulói tevékenységek, az általános

értékelési módszerek, valamint a javasolt taneszközök és tankönyvek az egyes tantárgyi

kerettanterveken belül jelennek meg, differenciált ajánlásuk pedig évfolyamonként találhatók.

Hároméves szakképzés

A Szakmai és Vizsgakövetelmény, valamint a Központi Program tartalmazza az adott

szakképzés követelményrendszerét. Szabályozza a közismereti és szakmai elméleti és

gyakorlati órák arányát. Már a 9. évfolyamtól szakmai képzés folyik, a gyakorlati képző

helyszínekkel való megállapodás alapján.

Gimnázium Ifjúsági Tagozat

A tagozaton a felnőttoktatás óraterve alapján folyik a tanítás nappali munkarend szerint.

Az ifjúsági gimnázium nappali tagozatának 10-11-12. évfolyamára azok a tanulók

kerülnek felvételre, akik iskolánk modulrendszerű képzése eredményeként a szakiskola 2+2

elvégzése után OKJ szakképesítés birtokában az érettségi megszerzésért szeretnék folytatni

tanulmányaikat.

A szakközépiskolában a tanulók egy idegen nyelvet tanulnak, így a felnőttoktatási

óratervbe való bekapcsolódásuknál továbbra is egy idegen nyelv marad kötelezővé számukra.

Ez az iskolatípus biztosítja az érettségi megszerzését azoknak a tanulóknak, akik az általános

iskolából gyengébb eredménnyel érkeznek a szakiskolába. Tanulmányaik során pótolni tudják

hiányosságaikat, s a szakmaszerzés birtokában már képesek arra, hogy megfeleljenek a

középszintű érettségi követelményeinek.

Az érettségit követően további tanulási lehetőségeket biztosít modulrendszerű képzési

formája, hiszen az érettségire épülő szakképző évfolyam nappali tagozatán a már megszerzett

szakképesítés magasabb végzettségi szintjét vagy kapcsolódó rokonszakmák megszerzésére

nyílik lehetőségük.

Szakközépiskola

Számítógép-szerelő, karbantartó

Számítógépet kezel, szoftvereket használ. Munkaszervezéssel kapcsolatos, általános műszaki

tevékenységet végez. Számítástechnikai berendezéseket karbantart. Hibajavítást, számítógép

összeszerelést végez. Telephelyre számítástechnikai berendezéseket, szoftvereket telepít.

Képzési idő:3 év.




94

Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 szakképző

évfolyam esetén az első tanévet követően 140 óra, a második tanévet követően 140 óra.

Képzés munkarendje: Nappali.

Továbbtanulási lehetőségek: Ifjúsági Szakközépiskola Érettségi képzése + 2 év

A beiratkozáshoz szükséges feltételek: A 3 éves duális szakképzésbe az általános iskolai 8.

osztály sikeres befejezése, a választott szakma központi programjában előírt készségek és

képességek megléte a feltétel. A 9. évfolyamra eredményes általános iskolai bizonyítvány

birtokában lehet beiratkozni. Nem iratkozhat be az a tanuló, aki az általános iskola 8. évfolyamát

bármely tantárgyból elégtelenül zárta, annak ellenére sem, hogy a 8. évfolyam sikeres félévi

tanulmányi eredménye alapján az iskolától korábban a felvételéről szóló határozatot kapott. Az

ilyen tanulónak akkor van lehetősége beiratkozni, ha sikeres javítóvizsgát tett.

Milyen munkakörökben helyezkedhet el?A Számítógép-szerelő, -karbantartó képzést

azoknak javasoljuk, akik szeretnének elektronikai, műszaki üzletben dolgozni, egyéni

vállalkozói igazolványt szeretnének kiváltani számítógép szerviz vagy üzlet alapításához.

A szociális gondozó és ápoló

Az a középfokú szakképzettségű szociális szakember, aki a szociális, valamint a gyermekjóléti

és gyermekvédelmi alap- és szakellátás területén ápolási és gondozási alapfeladatokat lát el.

Feladatait munkacsoport tagjaként, emelt szintű szakképesítésű vagy felsőfokú végzettségű

szakember irányítása mellett látja el. A szakma iránt elhivatottsággal, empátiával rendelkezők

jelentkezzenek, mert gyakorlatban beteg, elesett embereket gondoznak. Végzi az ápolási,

gondozási alapfeladatokat. Vezeti a gondozási, ápolási, fejlesztési terv és a rehabilitációs

program dokumentációját. Felméri az idős emberek sajátos szükségleteit. Idős emberek körében

szociális gondozást végez. Végzi az idősellátás adminisztrációját.

Képzési idő:3 év.

Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 szakképző

évfolyam esetén az első tanévet követően 80 óra, a második tanévet követően 120 óra.

Képzés munkarendje: Nappali (esti munkarendben is).

Továbbtanulási lehetőségek: Ifjúsági Szakközépiskola Érettségi képzése + 2 év.

A beiratkozáshoz szükséges feltételek: A 3 éves duális szakképzésbe az általános iskolai 8.

osztály sikeres befejezése, a választott szakma központi programjában előírt készségek és

képességek megléte a feltétel. A 9. évfolyamra eredményes általános iskolai bizonyítvány

birtokában lehet beiratkozni. Nem iratkozhat be az a tanuló, aki az általános iskola 8. évfolyamát

bármely tantárgyból elégtelenül zárta, annak ellenére sem, hogy a 8. évfolyam sikeres félévi

tanulmányi eredménye alapján az iskolától korábban a felvételéről szóló határozatot kapott. Az

ilyen tanulónak akkor van lehetősége beiratkozni, ha sikeres javítóvizsgát tett.




95

Milyen munkakörökben helyezkedhet el? Lehet egy intézményben szociális gondozó és

ápoló, fogyatékossággal élők gondozója, de a beteg otthonában is elláthatja ezeket az ápolási

feladatokat.

Szakiskolát végzettek szakközépiskolája

A 2016/2017. tanévben is lehetőség van a 3 éves szakiskolát (vagy korábban

szakmunkásképzőt) végzettek számára, hogy szakközépiskolában a 11-12. évfolyam évfolyam

elvégzésével érettségit szerezzenek. A szakiskolások középiskolája 2 évfolyamból áll,

amelynek programja a 3 éves szakiskolai közismereti programra épül. Az iskolatípus célja az,

hogy olyan ismereteket nyújtson, illetve olyan készségeket, képességeket fejlesszen, amelyek

átfogják az általános műveltség középiskolai körét. Magyar nyelv és irodalom, matematika,

történelem, idegen nyelv, valamint természetismeret és informatika tantárgyak tanulásával

készülnek a tanulók az érettségi vizsgára. Az érettségi vizsga tárgyai: magyar nyelv és irodalom,

matematika, történelem, idegen nyelv + az OKJ bizonyítvány szerinti végzettség.

A szakiskolások középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a

felsőfokú továbbtanulás, a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai

végzettség megszerzésének lehetőségét.

Induló osztályaink a 2016/2017. tanévben: Ifjúsági Szakközépiskola: ISZÉ/12/1.AĂŠs

ISZÉ/12/1.B.

Képzési idő: 2 év.

Képzés munkarendje: Nappali (esti, távoktató/levelező munkarendben is).

Továbbtanulási lehetőségek: érettségi utáni OKJ képzés, főiskola, egyetem.

A beiratkozáshoz szükséges feltételek: A 3 éves szakiskola bizonyítvány (vagy szakmunkás

bizonyítvány). Más iskolában szerzett OKJ-s vagy szakmunkás bizonyítvány esetén is be lehet

iratkozni.

Ifjúsági Szakgimnázium

A szakgimnáziumnak általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van,

mely érettségi vizsgával zárul. Érettségi vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika,

történelem, idegen nyelv és egy szakmai tárgy. Az érettségi vizsgát követően lehetőség nyílik

+ egy év szakképző évfolyam elvégzésével OKJ szakmai vizsga letételére.

Oktatást két szakmacsoporton belül folytatunk:

1. Informatikai rendszerüzemeltető szakmacsoport - fél osztály

2. Irodai titkár szakmacsoport - fél osztály

Informatikai rendszerüzemeltető

Figyelemmel kíséri a számítástechnika legújabb vívmányait. Elvégzi az új gépek és egyéb

hardver eszközök beállításait, majd rendszeres ellenőrzéseket végez az előforduló hibák

felderítése érdekében. Különös figyelmet fordít a számítógépek vírusmentességének




96

fenntartására és rendszeres ellenőrzésére. Állandó kapcsolatot tart, támogatást nyújt

partnereinek/munkatársainak. Webtartalmak telepítését, frissítését és ellenőrzését végzi.

Projektet tervez és értékel. Hardveres és szoftveres feladatokat lát el.

Induló osztályunk a 2016/2017. tanévben: Ifjúsági Szakgimnázium ISZG9.

Képzési idő: 4 + 1 év

Képzés munkarendje: Nappali (esti munkarendben is). Továbbtanulási

lehetőségek: érettségi utáni OKJ képzés, főiskola, egyetem.

A beiratkozáshoz szükséges feltételek: A 9. évfolyamra eredményes általános iskolai

bizonyítvány birtokában lehet beiratkozni. Nem iratkozhat be az a tanuló, aki az általános iskola

8. évfolyamát bármely tantárgyból elégtelenül zárta, annak ellenére sem, hogy a 8. évfolyam

sikeres félévi tanulmányi eredménye alapján az iskolától korábban a felvételéről szóló

határozatot kapott. Az ilyen tanulónak akkor van lehetősége beiratkozni, ha sikeres javítóvizsgát

tett.

Irodai titkár

Irodai munkafolyamatokat szervez, ügyvitel-technikai eszközöket, berendezéseket használ.

Iratokat, dokumentumokat kezel, selejtez, leltároz. Ügyintézői, protokoll feladatokat lát el:

rendezvényeket, eseményeket szervez. PR tevékenységet végez szakmai irányítással.

Gazdálkodással kapcsolatos részfeladatokat végez. Részt vesz a személyügyi feladatok

ellátásában szakmai irányítással.

Induló osztályunk a 2016/2017. tanévben: Ifjúsági Szakgimnázium ISZG9.

Képzési idő: 4 + 1 év

Képzés munkarendje: Nappali (esti munkarendben is).

Továbbtanulási lehetőségek: érettségi utáni OKJ képzés, főiskola, egyetem.

A beiratkozáshoz szükséges feltételek: A 9. évfolyamra eredményes általános iskolai

bizonyítvány birtokában lehet beiratkozni. Nem iratkozhat be az a tanuló, aki az általános iskola

8. évfolyamát bármely tantárgyból elégtelenül zárta, annak ellenére sem, hogy a 8. évfolyam

sikeres félévi tanulmányi eredménye alapján az iskolától korábban a felvételéről szóló

határozatot kapott. Az ilyen tanulónak akkor van lehetősége beiratkozni, ha sikeres javítóvizsgát

tett.

Érettségi utáni képzés

Informatikai rendszerüzemeltető

A kis- és közepes vállalat, intézmény, szervezet informatikáért felelős vezetőjének közvetlen

munkatársa, vagy kihelyezett informatikai szolgáltatásokat végző cégben első szintű támogatói

feladatokat lát el. Megfelelő mélységű (elméleti és gyakorlati) informatikai, hálózati ismeretei

birtokában részt vesz a munkahely infokommunikációs hálózatának kialakításában és

működtetésében. Koncepcionális kérdésekben feladata elsősorban a döntések előkészítése, míg

megvalósításban a koordináló feladatok ellátása. Együttműködik a rendszerszervezőkkel,

szoftverfejlesztőkkel. Felelősségi körébe tartozik a vállalatnál működő informatikai hálózati




97

eszközök, szerverek és munkaállomások, továbbá az informatikai alkalmazások összehangolt

működésének és folyamatos frissítésének biztosítása, melynek révén hozzájárul a szervezet

teljesítményének folyamatos növeléséhez, a szervezet céljainak eléréséhez. Az Informatikai

rendszerüzemeltető készségei megfelelnek az ágazati belépő és középszintű iparági vizsgák

minősítési követelményeinek. A képzés típusa: OKJ-s, iskolarendszerű, nappali (illetve esti).

A képzés időtartama: 2 év

Képzés munkarendje: Nappali (esti munkarendben is)

Továbbtanulási lehetőségek: főiskola, egyetem

A beiratkozáshoz szükséges feltételek:érettségi bizonyítvány.

Költségek: Az első két szakképzés megszerzése esetén ingyenes a képzés. Nincs regisztrációs

díj.

Irodai titkár

Irodai munkafolyamatokat szervez, ügyvitel-technikai eszközöket, berendezéseket használ.

Iratokat, dokumentumokat kezel, selejtez, leltároz. Ügyintézői, protokoll feladatokat lát el:

rendezvényeket, eseményeket szervez. PR tevékenységet végez szakmai irányítással.

Gazdálkodással kapcsolatos részfeladatokat végez. Részt vesz a személyügyi feladatok

ellátásában szakmai irányítással.

A képzés típusa: OKJ-s, iskolarendszerű, nappali (illetve esti).

A képzés időtartama: 2 év

Képzés munkarendje: Nappali (esti munkarendben is)

Továbbtanulási lehetőségek: főiskola, egyetem.

A beiratkozáshoz szükséges feltételek: érettségi bizonyítvány.

Költségek: Az első két szakképzés megszerzése esetén ingyenes a képzés. Nincs regisztrációs

díj.

4.9.2. Felnőttoktatás

Érettségizettek Szakképző 13-14. évfolyam nappali és esti tagozat

Az OKJ-s szakképesítő vizsgákra való felkészítés a kiadott központi programok alapján

történik a mindenkori érvényes Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképzési program

mentén.

A szakképzés tananyagának feldolgozásához minden évben biztosítjuk a személyi és a

tárgyi feltételeket.




98

A szakképzés beindításánál elsődleges figyelembe vesszük a mindenkori munkaerőpiaci

igényt, és azokat az elvárásokat, amelyek a nálunk továbbtanulásra jelentkezőktől érkeznek.

Esti Gimnázium

Az osztályokban a tantervben tantárgyanként meghatározott követelményszintnek

megfelelően folyik az érettségire való felkészítés. Keddi és csütörtöki napokon tartott órák

rugalmasan igazodnak a diákjaink igényeihez. A két beszámoló és az év végi osztályozó vizsga

alapján léphetnek a felsőbb évfolyamokra.

Távoktató csomaggal működő Levező Tagozat

Az osztályokban a tantervben tantárgyanként meghatározott követelményszintnek megfelelően

folyik az érettségire való felkészítés. Szombaton csoportos, keddi és csütörtöki napokon egyéni

konzultációra nyílik lehetőség. 9-10. évfolyamon három beküldendő feladat, három zárthelyi

dolgozat alapján megajánlott jegy zárhatja a tanulmányokat. 11-12.

évfolyamon osztályozó vizsgát tesznek tanulóink.

4.10. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGATÁRGYAI ÉS TÉMAKÖREI Az

érettségi vizsga témaköreit a 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza.

Magyar nyelv és irodalom

Irodalom

1. Életművek: Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály,

József Attila)

2. Szerzők

3. Látásmódok

4. A kortárs irodalomból

5. Világirodalom

6. Színház- és drámatörténet

7. Az irodalom határterületei

8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra

Magyar nyelv

1. Ember és nyelv

2. Kommunikáció

3. A magyar nyelv története

4. Nyelv és társadalom

5. A nyelvi szintek 6. A szöveg

7. A retorika alapjai

8. Stílus és jelentés




99

Történelem

1. Az ókor és kultúrája

2. A középkor

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

5. Magyarország függetlenségi harcai és újjászerveződése a Habsburg Birodalomban

6. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

7. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

10. Magyarország 1945-től a rendszerváltásig

11. A jelenkor

12. A mai magyar társadalom és életmód

Matematika

1. Gondolkodási módszerek, halmazok,

logika, kombinatorika, gráfok

Halmazok

Matematikai logika

Kombinatorika

Gráfok

2. Számelmélet, algebra Alapműveletek

A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek

Racionális és irracionális számok

Valós számok

Hatvány, gyök, logaritmus

Betűkifejezések

Arányosság

Egyenletek, egyenletrendszerek

Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek

Középértékek, egyenlőtlenségek

3. Függvények, az analízis elemei A

függvény Egyváltozós valós

függvények

Sorozatok




100

4. Geometria, koordinátageometria,

trigonometria Elemi geometria

Geometriai transzformációk

Síkbeli és térbeli alakzatok

Vektorok síkban és térben

Trigonometria

Koordinátageometria

Kerület, terület

Felszín, térfogat

5. Valószínűség számítás, statisztika

Leíró statisztika

A valószínűség számítás elemei

Élő idegen nyelv (angol, francia, német, olasz)

1. Személyes vonatkozások, család

2. Ember és társadalom

3. Környezetünk

4. Az iskola

5. A munka világa

6. Életmód

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

8. Utazás, turizmus

9. Tudomány és technika

Informatika

1. Információs társadalom

2. Informatikai alapok – hardver

3. Informatikai alapok – szoftver

4. Szövegszerkesztés

5. Táblázatkezelés

6. Adatbázis-kezelés

7. Információs hálózati szolgáltatások

8. Prezentáció (bemutató) és grafika

9. Könyvtárhasználat




101

Fizika

1. Mechanika

Newton törvényei

Pontszerű és merev test egyensúlya

Mozgásfajták

Munka, energia Termikus

kölcsönhatások

Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly

Hőtágulás

Állapotegyenletek Az

ideális gáz kinetikus modellje

Energia-megmaradás hőtani folyamatokban

Kalorimetria

Halmazállapot-változások A

termodinamika II. főtétele 3. Elektromos

és mágneses kölcsönhatás

Elektromos mező

Egyenáram

Félvezetők

Az időben állandó mágneses mező

Az időben változó mágneses mező

A váltakozó áram

Elektromágneses hullámok

A fény mint elektromágneses hullám

4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás

Az anyag szerkezete

Az atom szerkezete

Az atommagban lejátszódó jelenségek

Sugárvédelem

5. Gravitáció, csillagászat

A gravitációs mező

Csillagászat

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

A fizikatörténet fontosabb személyiségei

Felfedezések, találmányok, elméletek




102

Biológia

1. Bevezetés a biológiába

2. Egyed alatti szerveződési szint

3. Az egyed szerveződési szintje

4. Az emberi szervezet

5. Egyed feletti szerveződési szintek

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

Kémia

1. Általános kémia

Atomok és a belőlük származtatható ionok

Molekulák, összetett ionok

Halmazok A kémiai

reakciók

A kémiai reakciók jelölése

Termokémia

Reakciókinetika

Kémiai egyensúly

Reakciótípusok

Protonátmenettel járó reakciók

Elektronátmenettel járó reakciók

A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása Tudománytörténet

2. Szervetlen kémia

Az elemek és vegyületek szerkezete

Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai, és ezek anyagszerkezeti értelmezése

Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai

Az elemek és vegyületek előfordulása

Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása

Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai

Az elemek és vegyületek jelentősége

Tudománytörténet

3. Szerves kémia

A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk

A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai

A szerves vegyületek kémiai sajátosságai

A szerves vegyületek előfordulása

A szerves vegyületek jelentősége

A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása

Tudománytörténet




103

4. Kémiai számítások

Általános követelmények

Az anyagmennyiség

Az Avogadro-törvény

Oldatok, elegyek

Képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások

Termokémia

Kémiai egyensúly, pH-számítás Elektrokémia

Földrajz

1. Térképészeti ismeretek

2. Kozmikus környezetünk 3.

A geoszférák földrajzai

kőzetburok földrajza

levegőburok földrajza

vízburok földrajza

talaj. A geoszférák kölcsönhatásai

4. A természetföldrajzi övezetesség a Földön

5. A földrajzi övezetesség hatása a társadalmi-gazdasági életre

6. Változó világ társadalmi-gazdasági képe

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók ország csoportok és országok 8.

Magyarország. Hazánk helye és kapcsolatai a Kárpát-medencében és Európában

9. Európa és a többi kontinens regionális földrajzi és környezeti jellegzetességei. Kontinensek,

tájak, országok

10. Az Európán kívüli földrészek földrajza

11. A globális világproblémák földrajzi vonatkozásai

Művészettörténet

1. Vizuális eszközök fajtáinak felismerése és helyes használata a képelemzések során

2. Művészeti technikák

3. Tárgy és környezetének kapcsolata

4. Művészeti ágak, műfajok

5. Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok

6. Őskor művészete

7. Mezopotámia művészete

8. Egyiptom művészete

9. Görög művészet

10. Római művészet

11. Ókeresztény művészet




104

12. Bizánc és az iszlám világ művészete

13. Népvándorláskor

14. Román kor művészete

15. Gótika művészete

16. Reneszánsz művészet

17. Barokk művészet

18. Klasszicizmus és romantika művészet

19. Realizmus

20. Impresszionizmus és posztimpresszionizmus

21. Századforduló művészete: szimbolizmus és szecesszió

22. Avantgárd irányzatok a XX. század elején

23. A XX. századi építészet irányai

24. Művészet a két világháború között

25. Művészet a második világháború után

4.11. A DIÁKOK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE

Iskolánkban az OM által 2001-ben eljuttatott, Dr. F. Mérei Ildikó főiskolai docens által

kiadott Hungarofit teszt alapján történik a mérés.

A mérések összesítése évenként 2 alkalommal történik:

1. félévi – januárban (őszi eredmények összesítése)

2. félévi – június elején (tavaszi eredmények összesítése

Az így összesített méréseket intézményi szinten értékeljük; külön a szakiskolás tanulók

fizikai állapotát 9. 10. 11. 12. osztályban – külön a nappali gimnáziumi tanulók fizikai állapotát

9. 10. 11. és 12. osztályban.

Az osztályonkénti adatlap a következő adatokat tartalmazza (adatlap: OM segédanyag 117. o.)

1. Cooper-teszt futással (2000 m)úszással (500 m)

2. Helyből távolugrás

3. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (db)

4. Tömöttlabda dobás két kézzel hátra fej fölött

5. Tömöttlabda lökés egy kézzel

6. Hason fekvésből törzs-emelés és nyújtás (db)

7. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel (db)

Ezen egyéni motorikus próbák pontértékei kerülnek az osztályonkénti adatlapra.




105

Az értékelés – Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése:

Extra 120-140 pontig

Kiváló 100-120 pontig

Jó 80-100 pontig

Közepes 60-80 pontig

Kifogásolható 40-60 pontig

Gyenge 20-40 pontig

Igen gyenge 0-20 pontig

MELLÉKLETEK

1. számú melléklet: Egyes iskolatípusok óratervei

2. számú melléklet: Helyi tanterve (szakképzés, ifjúsági, esti és levelező

gimnázium) - kifutó

3. számú melléklet: Helyi tanterve (szakképzés, ifjúsági, esti és levelező

gimnázium) – 2013/2014 tanévtől




106

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. A pedagógiai programot az iskola nevelőtestülete fogadja el.

2. A program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

3. Hatályba lépésének napja: 2015.szeptember 01.

4. A pedagógiai program módosításának módja, lehetséges indokai

A program jóváhagyását követően, a bevezetés után a gyakorlati megvalósítás sikere érdekében

a program megvalósulásának évenkénti mérése, ellenőrzése és az apróbb korrekciók

elvégésére, az évenkénti méréseken alapuló tapasztalatok alapján a szükséges bővítésekre

kerül sor.

A pedagógia program felülvizsgálatának mechanizmusa:

Minden tanévben a tanévzáró nevelőtestületen történik, ahová meghívjuk a szülői

munkaközösséget, a hallgatói fórumot, és a diákönkormányzat képviselőit.

A módosításra javaslatot tehetnek: pedagógusok, szülők, valamint a diákok többségét érintő

kérdésekben a diákönkormányzat és a hallgatói fórum.

5. A pedagógiai program módosított változatának elfogadója: ha a költségvetést is érinti, akkor

a fenntartó.

a tatabÁnyai szakkÉpzÉsi centrum mikes kelemen … · 2018. 11. 16. · a tatabányai...

Documents