A testnevelés tanításának

módszertana

Ihász Ferenc PhD.

2014.

„Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás alapjainak az elsajátítása a legfontosabb cél. A tanulási folyamat egészét át kell hatnia a nagyfokú sikerességnek, az élményszerzésnek, a kihívást jelentő, örömteli mozgásos tevékenységeknek, amelyek a játékosság módszerével együtt formálják a testneveléshez és sporthoz fűződő pozitív attitűdbázist.”

51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről, 1. melléklet: Kerettanterv az általános iskola 1–4. évfolyam számára. http://kerettanterv.ofi.hu/index.html, letöltve: 2014. 01. 27.

A testnevelés óra…

• A rendszeres, élethosszig tartó fizikai aktivitás (testmozgás) az egészségtudatos magatartás és életvezetés alapvető feltétele.

• Ebben a primer prevenciós feladatban a tanulók fizikai fittségének folyamatos fejlesztése elengedhetetlen az egészségi állapot hosszú távú fenntartásához, javításához.

• A testnevelés órák a többi tantárgyhoz hasonlóan tanóra jellegűek. A testnevelés tanóra jellege jelzi, hogy az iskolai nevelő- oktatói-képző munkába szervesen illeszkedő…

• Az egyes órák a testnevelés folyamatában összefüggő láncolatot alkotnak.

A testnevelés órák sorozatának az alábbi alapvető

feladatokat kell teljesítenie:

• a) a tanterv által előírt óraszámban a tanulók egészséges fejlődését biztosító rendszeres hatásrendszert,

• b) a tantervben előírt készségek és képességek fejlesztését, a cselekvéstanulást,

• c) a rendszeres gyakorlási lehetőséget, • d) a folyamatos alkalmazási lehetőséget, • e) a készségek megőrzése érdekében a rendszeres

ismétlést • A testnevelési óra legáltalánosabban értelmezett

feladatának azonban a Tanterv által előírt, meghatározott óraszámban…

Óratípusok

• a/ vegyes típusú (kombinált) óra

• b/ új ismeretet feldolgozó óra

• c/ gyakorlati alkalmazásra szánt óra

• d/ ismétlésre, rendszerezésre szánt óra

• e/ ellenőrző óra

A testnevelés óra sajátosságai

• 1.) Az órák elején a többi tantárgy órájától eltérő szervezési feladatokat kell megoldani

(sorakozás? Jelentésadás? stb.)

• A tanulók szervezetét elő kell készíteni a fokozott fizikai megterheléshez. Ennek az előkészítésnek két irányúnak kell lennie: egyrészt a tanulók szervezetének általános bemelegítése, másrészt az óra didaktikai jellegű feladatainak megfelelő tartalmi jellegű speciális előkészítése.

• 2.) Az óra középső, legnagyobb időtartamú részét úgy kell megterveznünk, hogy a lehetőség szerint azonos szinten tartsuk a fokozottabb terhelést. Ez a legtöbb esetben nem könnyű feladat, mert az itt tanulásra, gyakorlásra, ismétlésre stb. kerülő mozgásanyag függvénye is.

• A gyakorlás megszervezésével, a foglalkozási forma célszerű megválasztásával közelebb kerülünk a feladat teljesítéséhez.

• 3.) Az óra végén a tanulók fokozott terhelés állapotából le kell (viszonylagos nyugalom) állapotába. A testnevelés óra szerkezeti felépítését állandó…

Számos diák számára nem fontos, hogy minden esetben a maximumon, vagy ahhoz közel teljesítsen, ráadásul az egészség szempontjából nem is cél a magas szintű teljesítmény. Ha azonban az egyéni teljesítménycélt a tanuló önként, az addigi legjobb eredményét meghaladóan jelöli ki, természetesen lehetőséget teremthetünk számára az egyéni kihívás teljesítésére.

Az öntesztelés és önértékelés alapú tesztelés célja, hogy a diákok képessé váljanak saját fittségi állapotuk nyomon követésére. Ebben a folyamatban az első lépés, hogy a tanulók értsék az egyes fittségi összetevők egészségi állapottal kapcsolatos összefüggéseit, sajátítsák el a NETFIT® tesztjeinek pontos végrehajtását, valamint az értékelés módszerét. A diákok a saját korábbi eredményeikhez, kitűzött egyéni teljesítménycéljaikhoz, illetve az egészségsztenderdekhez egyaránt viszonyíthatják teljesítményeiket. Az egyéni tesztelés célja, hogy pontos információt adjon az egyén fizikai fittségi állapotáról. A tesztelés során egy társ, a pedagógus vagy éppen a szülő jelenléte és közvetlen segítségadása támogatja a NETFIT® felmérésének megvalósítását.

Az óraelemzés-önértékelés szempontjai

1.) Az óra célja, feladata

A képzés mely időszakában,milyen képesség vagy képesség együttes fejlesztése folyik

Az óra feladata: tananyagtartalom

Az előkészítő rész célja, feladata, tervezése vezetése

o feladatátadások módja,

o cél-és rávezető gyakorlatok,

o Az előkészítő –és a főrész.

2.) Főrész célja, feladata, tervezése, vezetése

• feladatátadás módja

• foglalkoztatási formák

• integrált oktatás lehetősége

• fokozatosság, egymásra épülés, játékkiválasztás

3.) Befejező rész célja, feladata, tervezése • fő -és befejező rész kapcsolata, • befejező rész játékkiválasztásának szempontjai, • az óra értékelésének hatékonysága, • Szervezési feladatok (óra előtt, alatt, után) 4.) Kompetenciák fejlesztése • Beszédmód szaknyelv 5.) Motiválás lehetőségei, hibajavítás • A tanító helyezkedése, mozgása, • Időbeosztás 6.) Nevelési lehetőségek 7.) Összefoglaló értékelés

Testnevelés tanítás módszertana

ZH. 2014

1. Jelölje meg az alsó tagozatos testnevelés legfontosabb célját!

2. Miért fontos az „öntesztelés” és „önértékelés” a testnevelésben?

3. Mutassa be, milyen kapcsolat áll fenn a „funkcionális-és a sportági”

mozgásformák között (keressen, legalább két példát)!

4. Mutassa be a „személyiséget alkotó alapképességek” három

legfontosabb elemét, majd részletezze (a motorikus képességeket)!

5. Sorolja fel (legalább ötöt) a „fittségi állapotot” befolyásoló tényezőket!

6. Tervezzen és rajzolja le) egy (4;8 ütemű) szabadgyakorlati alapformájú

gyakorlatot, majd elemezze röviden, milyen hatást ér el vele!

Testnevelés tanítás módszertana

ZH. 2015/I.

• 1. Definiálja a kompetencia fogalmát és

soroljon fel legalább három

alapkompetenciát!

• 2. Sorolja fel a testnevelési órák

sorozatának (tanterv) alapvető feladatait!

• 3. Definiálja a motorikus képességeket, majd

kategorizálja azokat!

• 4. Sorolja fel a terhelés összetevőit!