7/31/2019 A tustyai adomány - Szilágyi András királybírótól

http://slidepdf.com/reader/full/a-tustyai-adomany-szilagyi-andras-kiralybirotol 1/1

A tustyai adomány pohár 

„Egy vajdahunyadi talpas poharat időben a tustyai, a 17. század második felében készült pohár

követi. Ornamentikáját tekintve egyszerű darab, a hengeres test a keskeny száj alatt vésett, 3

nagyobb és 3 kisebb, tulipános lambrekinnel díszített. A hullámvonalas osztógyűrű mindkét oldalán

vésett, geometrikus fríz húzódik, a talp kihajló peremén vésett félkörívek és háromszögek

váltakoznak. Az említett geometrikus motívumot a 17. század ötödik-hatodik évtizedében készült

számos talpas poháron megtaláljuk. Két pohár esetében kolozsvári mesterjeggyel találkozunk, ezért

feltételezhetjük, hogy kolozsvári ötvös munkája. A pohár talpa magas, az osztógyűrű majdnem a

pohár magasságának felénél helyezkedik el, ezért zömökebbnek hat. A száj alatt felirat olvasható:

ISTEN DICSÖSEGERE CSINÁLTATTA KOCSARD SZILAGI ANDRAS 1721. A pohár testén későbbi, vésett

felirat is látható: CSULAI ELEK VETE

A feliratban szereplő Szilágyi András leánya, Szilágyi Borbála Csulai Pálhoz ment feleségül. Csulai Pál 

második, Keresztesi Zsuzsannával kötött házasságából született Csulai Elek, akinek nevével a későbbi

feliratban találkozunk. Csulai Pál 1721-ben lett hunyadi főbíró, elképzelhető, hogy abból az

alkalomból ajándékozta Szilágyi András a fent bemutatott poharat. Csulai Elek örökli a tustyai

birtokot, nevével több alkalommal is találkozunk, 1791-ben 70 magyar forintot adományozott a

tustyai egyháznak, az 1799-es vizitációs jegyzőkönyv már néhaiként említi. Hogy e poharat pontosan

mikor adományozták a tustyai eklézsiának vagy mikor vésték rá a második feliratot, nem tudjuk, de

az 1782-es vizitáció már a jelenlegi állapotban írta le. A tustyai református gyülekezet megszűntével,

1838-ban a pohár Hátszegre került, Debreceni László 1930-ban már ott találta.” 

Forrás:Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007. 

http://www2.arcanum.hu/2011