organikus és szimptómás mentális- és viselkedészavarok (f00-f09)

Organikus és szimptómás mentális- és

viselkedészavarok (F00-F09) Összeállította: Pék Győző

Organikus és szimptómás mentális és viselkedészavar:

Olyan (bizonyítható vagy feltételezhető) strukturális vagy funkcionális idegrendszeri károsodás, mely az adott stádiumban kizárólag vagy elsősorban pszichopatológiai tünetekben nyilvánul meg, illetve a szindróma részeként jelentkező pszichés zavar a fő kezelési feladat.

okaként ideggyógyászati betegséget, agyi sérülést, vagy más inzultust tételezünk fel

• A diszfunkció lehet elsődleges (organikus), amikor a betegség, sérülés, inzultus közvetlenül a kp. idegrendszert érintette, vagy • másodlagos (szimptómás) , amikor az agy egyike a szisztémás

megbetegedés vagy zavar által érintett szervek közül. Pl. az alkohol vagy drog által okozott kp-i idegrendszeri zavarok ebbe a csoportba tartoznak.

Közös alapvető jellemzőjük:

kognitív funkciók károsodása dominál (emlékezés, tanulás, intellektuális funkciók, tudat, figyelem), vagy a másik csoport esetében a legnyilvánvalóbb a percepció (hallucinációk), gondolkodás (téveseszmék), a hangulat, az egész személyiség zavara, de a kognitív funkciók tudat működése megtartott.

BNO-10 alapján

Az organikus : a szindróma egy tőle függetlenül diagnosztizált cerebrális vagy szisztémás betegséghez, zavarhoz köthető

BNO-10 alapján

szimptómás:organikus mentális zavarok amelyekben a központi idegrendszer érintettsége másodlagos következménye egy szisztémás központi idegrendszeren kívüli betegségnek, zavarnak. (az alkohol vagy más pszichoaktív szer okozta mentális zavarok külön fejezetben szerepelnek: F10-19)

1. F00-F03 Demencia

F00: Demencia Alzheimer betegségben (lehet korai kezdetű /65 év előtti/, késői kezdetű, atípusos) F01: Vascularis demencia (=multi-infarctusos demencia) F02: Demencia egyéb és máshová osztályozott betegségekben (pl. Pick-betegségben, Creutzfeldt-Jakob betegségben, Huntington-betegségben, Parkinson-kórban, HIV-megbetegedésben) K.m.n. 1 demencia (pl. demencia többszörös etiológiával)

2. F04 Organikus amnéziás szindróma, melyet nem alkohol vagy más pszichoaktív szer okozott

3. F05 Delírium, melyet nem alkohol vagy más pszichoaktív szer okozott

4. F06 Egyéb mentális rendellenességek, amelyeket agyi károsodás vagy testi megbetegedés okozott

F06.0 Organikus hallucinózis

F06.0 Organikus hallucinózis

F06.1 Organikus katatonia

F06.2 Organikus paranoid (téveszmés) /szkizofrénia-szerű/ zavar

F06.3 Organikus hangulat- (affektív) zavarok

F06.4 Organikus szorongászavar

F06.5 Organikus disszociatív zavar

F06.0 Organikus hallucinózis

- F06.6 Organikus emocionális labilitás (asthenia)

- F06.7 Enyhe kognitív zavar (vannak biz. kogn. tünetek, de demencia vagy

delírium nem áll fenn)

- F06.8 Egyéb agykárosodás / diszfunkció / szervi betegség okozta

meghatározott mentális zavar (pl. epilepsziás pszichózis)

- F06.9 K.m.n. agykárosodás / diszfunkció / szervi megbetegedés okozta

mentális zavar (pl. szexuális diszfunkció vagy insomnia / hypersomnia az

általános egészségi állapot miatt)

5. F07 Agyi betegség, károsodás és diszfunkció által okozott személyiség- és viselkedészavarok

F07.0 Organikus személyiségzavar (organikus pszeudopszichopátia,

organikus pszeudoretardált személyiség, frontális lebeny szindróma,

limbikus epilepsziás személyiségzavar, stb.)

F07.1 Postencephalitises szindróma (vírusos vagy bakteriális

encephalitisből való felépülés után észlelhető, nem specifikus,

változatos viselkedésmódosulás, ami reverzibilis)

5. F07 Agyi betegség, károsodás és diszfunkció által okozott személyiség- és viselkedészavarok

F07.2 Postcommotiós szindróma (fejtraumát követő változatos

tünetegyüttes, mint pl. szédülés, fáradtság, irritabilitás, koncentrálási és

szellemi munkavégzési nehézség, emlékezetzavar, alvászavar, emocionális

labilitás, csökkent stressztűrő képesség, csökkent alkoholtolerancia.)

F07.8 Egyéb, IR-i működészavar, sérülés és betegség okozta meghatározott

személyiség- és viselkedészavar (pl. jobb agyfélteke org. sérüléséhez

köthető affektív zavar)

5. F07 Agyi betegség, károsodás és diszfunkció által okozott személyiség- és viselkedészavarok

F07.9 K.m.n., IR-i működészavar, sérülés és betegség okozta nem

meghatározott személyiség- és viselkedészavar (pl. organikus

pszichoszindróma) PL.:Kognitív zavar (olyan kognitív diszfunkció, ami feltételezhetően az általános egészségi állapot közvetlen élettani hatásának következménye, de nem felel meg egyik előző, specifikus kategóriának sem) -Alvási zavar (ami az általános egészségi állapot közvetlen élettani következménye) )

1. F00-F03 DEMENCIA

szindróma, melyet a K.I. általában krónikus és progrediáló

természetű betegsége okoz

A magasabb agykérgi funkciók zavara

A tudat nem homályosodik el

A kognitív funkciók romlásával gyakran társul, sőt azt

megelőzheti az emocionális kontroll, a szociális viselkedés és

a motiváció károsodása

A tünetek általában nem egyidőben jelennek meg, s demencia típusától

függően is változhatnak,

pl. a 'kortikális demenciák' esetén az afázia, apraxia, agnózia a

kifejezettebb

'szubkortikális demenciák' esetén inkább a pszichomotoros retardáció

Epidemiológia:

65 éves kor felett gyakori (a lakosság 10%-a érintett), de korábban is kialakulhat. Nőknél az Alzheimer-demencia, férfiaknál a vascularis típusú (MID) demencia a gyakoribb.

A demenciák 60-70%-a Alzheimer-demencia, 20%-a cerebrovascularis

betegségben előforduló demencia (multi-infarktusos demencia = MID, vagy

más néven vaszkuláris demencia). Demencia előfordulhat még olyan fizikális

állapotokban, amelyek érintik a központi idegrendszert (Parkinson betegség,

Huntington betegség, agydaganat, HIV infekció, hipotireózis, stb.).

“demencia szindróma” dg.-i kritériumai

A) Többszörös kognitív deficit kifejlődése, amit jellemez az alábbi kettő:

- memóriakárosodás (új dolgok megtanulásának (RTM) vagy korábban

megtanult információk visszahívásának (HTM) csökkent képessége)

“demencia szindróma” dg.-i kritériumai min. 1 az alábbi kognitív zavarok közül:

afázia (beszédzavar)

apraxia (az intakt motoros funkciók ellenére a motoros tevékenységek kivitelezésének károsodása)

agnózia (az intakt szenzoros funkciók ellenére tárgyak felismerésének vagy azonosításának zavara)

zavar a végrehajtó funkciókban (tervezés, szervezés, következtetés, absztrakt műveletek)

“demencia szindróma” dg.-i kritériumai

B) Az előbbi kognitív deficitek mindegyike a szociális vagy foglalkozási

működésben jelentős károsodást okoz és az adaptív működés korábbi

szintjének jelentős hanyatlásában nyilvánul meg

C) A lefolyást folyamatos kognitív hanyatlás jellemzi.

D) A deficit nem kizárólag delírium folyamán fordul elő.

“demencia szindróma” dg.-i kritériumai

E) A zavar nem magyarázható jobban más pszichiátriai zavarral (pl.

depresszió, szkizofrénia).

>>>>> konkrét kórképhez tartozó kritériumok, amelyek a demencia

eredetére vonatkoznak (’Alzheimer típusú demencia’, ’vaszkuláris

demencia’, ’demencia egyéb általános egészségi állapot miatt’,

’pszichoaktív szer okozta tartós demencia’, stb. esetében más és más

kritériumok)

A demencia pszichopatológiai jellemzői

kognitív funkciók hanyatlása :

Rövidtávú memória zavara A beteg kezdetben megéli, ezért

másodlagosan depresszió, szorongás alakulhat ki

Ha a beteg hosszú ideje fennálló memóriazavarra panaszkodik akkor

kevéssé valószínű a demencia (inkább depresszió lehetséges),

mivel a demens beteg idővel elveszíti a memóriazavarról való tudását.

Rövidtávú memória zavara

Vizsgálata, pl.: számismétlés (MAWI III. részpróba),

szavak megjegyzése Rey Auditoros Verbális Tanulás Teszt (Rey-AVLT),

vizuális memória /és rekonstrukció/ zavara (Benton-teszt),

összefüggő szövegre való emlékezés,

A demencia pszichopatológiai jellemzői Hosszútávú memória zavara

Jobban megtartott lehet, de ez is sérül demenciában

a régmúlt eseményeire való emlékezés is hiányos, részletekben

szegényes, sérül az élmények időrendisége.

A beteg gyakran konfabulációval ellensúlyozza a memóriahiányt.

Vizsgálata: Neuropszichológiai explorációban sok minden kiderül, de gyakran le kell ellenőrizni a válaszok helytállóságát!

Pl.:Személyes adatokra való rákérdezés (mindezek ellenőrzése szükséges kórrajzból, heteroanamnézisből, stb.): - Mikor és hol született? - Mikor házasodott? Hány évesen házasodott? - Mikor volt utoljára kórházban? - Mikor születtek gyermekei? - Mi a neve annak az iskolának, ahova járt?

- Hány munkahelye volt? stb.

Aktuális személyes eseményekre való rákérdezés

Mikor került be a kórházba /mikor fordult orvoshoz? - Hogy hívják a kezelőorvosát?

- Milyen vizsgálatok történtek a közelmúltban?

- Mi találkoztunk-e már? Mikor? Mit csináltunk a múlt alkalommal?

- A mai találkozás alkalmával milyen vizsgálatokat végeztünk? stb.

Általános eseményekre való rákérdezés:

Történt-e valamilyen fontos esemény mostanában a világban?

- Ki a miniszterelnökünk?

- Ki az Egyesült Államok elnöke?

- Mikor volt a II. világháború? stb.)

A demencia pszichopatológiai jellemzői

Afázia: a beszéd, a nyelv zavarai a KIR folyamatainak károsodása/agyi sérülés esetén.

Két fő területe: beszédképzés és beszédmegértés

Apraxia: az élet során megtanult mozgások, összefüggő

cselekvéssorok végrehajtásának zavarai, melyek a KIR

károsodásával függnek össze (járás, öltözködés),

szenzomotoros koordináció (tárgyelérő mozgás )

A demencia pszichopatológiai jellemzői

Agnózia: ép érzékelés mellett képtelenség az érzékszervi benyomások

jelentésének felismerésére (a percepció a felismerés szintjén károsodik)

a KIR károsodása következtében..

Vizsg: (vizuális agnózia): tárgyak felismerése, hiányos képek

felismerése, egymásra rajzolt ábrák felismerése, szokatlan

perspektívájú képek felismerése, stb.;

(Akusztikus agnózia): zörejek felismerése, stb.;

(Taktilis agnózia): bőrre rajzolt számok, betűk felismerése, stb.

A demencia pszichopatológiai jellemzői Végrehajtó funkciók zavara

a tervezés és stratégiaalkalmazás sérül: a viselkedés elemeinek és a

részfeladatok megtervezése nehézkessé válik, bonyolultabb

feladatokban nem alkalmaz stratégiát, inkább próba-szerencse módon

próbálkozik

(MAWI mozaik-próba nehezebb feladatai, Rey-komplex-ábra másolása)

A demencia pszichopatológiai jellemzői Végrehajtó funkciók zavara

céltudatos aktivitás/cselekvés zavara: nem várja meg az instrukció

végét, azonnal belevág a feladat végrehajtásába, abbahagyja a

feladatvégzést, mert lényegtelen inger eltereli a figyelmét,

robbanékonyság, türelmetlenség

A demencia pszichopatológiai jellemzői Végrehajtó funkciók zavara

csökken az önellenőrzés (a feladat befejezése után nem ellenőrzi le a

megoldást) csökken az önkorrekció (az észlelt hiba nem érdekli, nem

javítja ki)

csökken az általános produktivitás szintje: a válaszadás meglassul

bármely tesztben és csökken a válasz mennyisége (jó tempóban

hozzákezd, de hamar kifogy)

(MAWI időhatáros feladatai)

A demencia pszichopatológiai jellemzői Végrehajtó funkciók zavara

csökken a mentális rugalmasság: nehezen vált szempontot, új

helyzetekhez nehezen alkalmazkodik, perszeverációk jelennek meg

(Benton-teszt, írásban betűk /pl. m betű/ egyes részeit a kelleténél

többször produkálja)

Differenciáldiagnózis:

A demenciát el kell különíteni a korfüggő feledékenységtől is

(“age associated memory impairment”, AAMI, Crook és mtsai, 1986.)

↓↓↓↓

50 év feletti személyeknél olyan enyhe emlékezetcsökkenés, ami

tesztekkel kimutatható; főleg a mindennapi élethelyzetekben okoz

gondot; a globális intellektus megtartott; a hátterében nyilvánvaló KIR-i

kórok nem mutatható ki.

Differenciáldiagnózis:

ügyelni kell a téves (pozitív) eredmények elkerülésére, mivel a

motiváció bármilyen hiánya, illetve a motoros meglassulás (pl.

depresszióban, pszichotikus állapotban) vagy a súlyos, krónikus

szorongás is okozhat alacsonyabb szintű kognitív teljesítményt anélkül,

hogy demencia fennállna.

Differenciáldiagnózis:

a depresszió előidézhet demenciára jellemző tüneteket: “depressziós pszeudodemencia”

Az esetek 10%-ában a gondolkodászavar kifejezett, jelentős mértékű meglassulás és tartalmi elszegényedés észlelhető, a kognitív rugalmasság csökken. -A betegek 50–75%-a koncentrációzavarról és feledékenységről számol be, az emlékanyag nehezen hívható elő.

A memória szelektív – csak a kellemetlen eseményekre emlékszik vissza, arra, amikor rosszkedvű, sikertelen, szerencsétlen volt.

Differenciáldiagnózis:“depressziós pszeudodemencia ”

meglassul a felfogás (főleg az érdektelenség, illetve a koncentrációzavar

következtében, és amiatt, hogy a figyelem mozgékonysága csökken,

lassan terelődik.)

a pszichomotoros tempó meglassul (anergia, fáradékonyság,

alvászavar, iniciatívahiány miatt)

A depresszió és demencia elkülönítése (Wells nyomán, 1979):

A beteg kórtörténete: Pszeudodemencia esetében gyakoribbak a korábbi depressziós epizódok.

Depresszió esetében kiváltó tényezők, főleg veszteségélmények gyakran azonosíthatók, esetleg halmozottan is.

A kórlefolyás alapján:

A gyors hirtelen és a néhány hét

alatt bekövetkező

progresszió inkább

pszeudodemenciára,

a lassú inkább demenciára utal.

A depresszió és demencia elkülönítése (Wells nyomán, 1979):

A klinikai kép jellegzetességei

Depressziós pszeudodemencia a beteg tartósan, sokat és részletesen panaszkodik teljesítményhanyatlásra, panaszait eltúlozza

rövid- és a hosszútávú memória zavara közel azonos

emlékezet hiányosságai speciális időszakra és eseményekre

Demencia

rövidebb ideig és enyhébb mértékben állnak fenn szubjektív panaszok

kifejezettebb a rövidtávú memória zavara.

A depresszió és demencia elkülönítése (Wells nyomán, 1979):A klinikai kép jellegzetességei

Depressziós pszeudodemencia

gyakran reagálnak a

stresszre szomatizációval,

hipochondriával

Demencia

kevésbé élik meg a

depresszió vegetatív tüneteit

A depresszió és demencia elkülönítése (Wells nyomán, 1979):

Vizsgálati helyzethez való viszonyulás

Depressziós pszeudodemencia

kevés erőfeszítést tesz még egyszerűbb problémák megoldásánál is

"nem tudom",

Demencia

kitartóan próbálkozik

kritikátlanul is és hibákkal, de válaszol.

Alzheimer demencia

40-60 éves kor között szokott kezdődni, de ifjúkori ill. szenilis formája is ismert. Nőknél gyakoribb az előfordulása. Kezdetben: Memóriazavar jelentkezik, a betegségbelátás hamar elvész. Pszichomotoros nyugtalanság, zavartság lehetséges, depresszió, pszichotikus tünetek előfordulnak, de ritkán, A spontaneitás csökkent. Második szakasz: Intellektuális leépülés rohamossá válik, neurológiai góctünetek jelentkeznek, főleg a parietális lebeny károsodását jelző tünetek gyakoriak: diszfázia, apraxia, számolási nehézség, jobb-bal oldal tévesztése, ujjagnózia, stb. Florid doxazmák, gyerekes konfabuláció, parkinzonoid tünetek.

Harmadik, terminális szakasz: A beteg vegetatív lény szintjére épül le, ágyhoz kötött, vizeletét, székletét tartani képtelen. Súlyos neurológiai kiesés tünetei vannak, epilepsziás rohamok.

A betegséglefolyás gyors, a halál 2-5 éven belül bekövetkezik.

Alzheimer demencia

Diagnosztikai kritériumok (BNO-10):

Alzheimer kór a KIR primér degeneratív megbetegedése, ismeretlen

etiológiájú, jellegzetes neuropatológiai és neurokémiai elváltozásokkal.

A betegség lappangva kezdődik, lassan, de folyamatosan/fokozatosan

fejlődik ki (ez lesz a kognitív hanyatlás).

Az Alzheimer típusú demencia irreverzibilis

Alzheimer demencia

AD korai kezdettel: 65 éves kor előtt, gyors lefolyás, magasabb kortikális

funkciók többszörös zavara, aphasia, apraxia, alexia, agraphia.

- AD késői kezdettel: 65 éves kor után, lassú progressziójú,

legjellegzetesebb tünete az emlékezészavar.

- AD atipusos vagy kevert: A kevert AD és VD is itt kell kódolni. Ez a

demenciák 10%-ában fordul elő. A funkcionális jellegű képalkotó

eljárások aktuális differenciáló értéke ebben a csoportban kiemelkedő.

Vaszkuláris demenciák

Többé-kevésbé hirtelen kialakuló kognitív működészavar,

lépcsőzetes lefolyás, neurológiai vizsgálatnál definitív

hosszúpálya-károsodási tünet lehet jellegzetes

BNO-10:

A vascularis demenciát az anamnézis, a klinikai tünetek és a lefolyás

különbözteti meg az Alzheimer-kórtól.

Tipikus esetben átmeneti keringészavarok észlelhetők (TIA), melyek rövid időre tudatzavart, átmeneti paresist vagy látótérkiesést okoznak. A demencia a TIA után alakul ki, ritkábban egy nagy infarktust követően. Az emlékezetzavar és gondolkodászavar ezt követően nyilvánvalóvá válik.

A demencia a KIR-t ért infarktusok következménye melyeket vascularis betegség okozott, így pl. hipertóniához társuló cerebrovascularis megbetegedés. Az infarktusok általában kicsik, de kumulatívak.

Vaszkuláris demencia

Vascularis demencia akut kezdettel: Cerebro-vascularis trombózisok,

vérzések sorozatát követően gyorsan kialakuló demencia.

- Multi-infarktusos demencia: Fokozatosan alakul ki, számos átmeneti

keringészavart követően, melyek infarktusok halmazát okozzák

Vaszkuláris demencia

Subcorticalis vascularis demencia: Az anamnézisben hipertónia és mélyen az agyféltekék fehérállományában kialakuló lokális ischemiás destrukciók szerepelhetnek, melyeket klinikai vizsgálattal és CT-vel lehet igazolni. A klinikai kép nagyon hasonló az Alzheimer kórban kialakuló demenciához, de a cortex megkímélt.

A klinikai képre 55-75 éves kori kezdet, súlyos magas vérnyomásra vonatkozó kórelőzmény, demencia kilakulása és akut vagy szubakut módon kialakult, változatos, súlyos intenzitású piramispálya sérülésjelek észlelhetők.

Kevert, subcorticalis és corticalis vascularis demencia

Primér degeneratív demenciákEbben a csoportban a figyelem a frontális lebenyi demeciák felé fordult. Amíg az Alzheimer kór kezdeti szakaszában az emlékezethanyatlás a fő tünet, addig ebben a csoportban a személyiségváltozás

Demencia Pick-betegségben Az első esetet Pick írta le 1892-ben. Szövettani szempontból alapvető jellegzetessége a ballonszerű sejtek jelentkezése, a frontális és/vagy temporális lebenyekre korlátozódó atrófia képe jellegzetes, Alzheimer –kórban észlelttől eltérő. EEG kóros eltérést kóros eltérést még előrehaladott stádiumban sem mutat.

Lefolyás lassúbb, a betegségkezdet 50-60 év között van

Pick betegség

Korai szakasz: frontális lebeny károsodásakor megszokott tünetek:

hangulati fekvés eufórikus, szociális-morális-etikai viselkedésnívó

csökken, csökken a késztetés, betegségbelátás hiányzik, a beteg

személyi kapcsolatai beszűkülnek. A memória és az intellektus a kezdeti

szakaszban megtartott.

Második szakasz: Memória és intellektusdeficit egyre kifejezettebb,

beszéd dezintegrációja jelentkezik.

Végső szakasz: Intelligencia teljes leépülése, a személyiség súlyos

dezorganizációja

Pick betegség

Diagnosztikai kritériumok (BNO-10)

1. progrediáló demencia

2. elsősorban frontális lebeny tünetek eufóriával, érzelmi elsivárosodással, szociális szerepek beszűkülésével, gátlástalanság, apátia vagy nyugtalanság.

3. viselkedészavar, ami gyakran megelőzi az emlékezetzavart.

Demencia Creutzfeldt-Jakob betegségben

Progrediáló demencia neurológiai tünetekkel, melyet specifikus

neuropatológiai változás hoz létre, amelyet lassú vírus fertőzés okozott.

Általában középkorúaknál vagy időseknél alakul ki, de bármely

életkorban kezdődhet. Szubakut lefolyású, 1-2 éven halálhoz vezethet.

Súlyos demencia és változó, szintén súlyos neurológiai kiesés tünetek

alakulnak ki.

Demencia Huntington betegségben

A demencia a központi idegrendszeri degeneráció egyik

tünete. A betegséget egy domináns autoszómális gén örökíti

át. A tünetek a 30-as 40-es években kezdődnek Az első tünet

az esetek egy részében depresszió, szorongás, vagy paranoid

téveseszme lehet, amit személyiségváltozás tarkít.

A progresszió lassú, 10-15 éven belül halálhoz vezet.

Demencia Parkinson-kórban

Jelenleg még nincs semmilyen elkülönítő klinikai jellegzetessége.

Dementia HIV megbetegedésben

Jellemző a feledékenység, meglassulás, gyenge koncentráló képesség,

problémamegoldási és olvasási nehézség, apátia, kevés spontaneitás,

szociális visszahúzódás.

Fizikai vizsgálat során tremor, egyensúlyzavar, ataxia, az izomzat

hipertóniája, fokozott vagy élénk reflexek, frontális liberációs jelek, stb.

A demencia terápiája

Gyógyszeres terápia

a. Tünetjavító kezelés: kognitív tünetek

(memória, tanulás) enyhítésére.

b. Progressziólassítás.

c. Társuló depresszió, paranoiditás,

agitáció, szorongás kezelése.

Pszicho- és szocioterápia

a terápiának ki kell terjedni a betegre, valamint a beteg szociális

környezetére is.

A pszichoterápia elvi kiindulópontja az, hogy demencia esetén nem

minden tanulási képesség vész el,

illetve sokszor súlyosan demens betegeknek is jól megtartottak a

szociális viselkedésmintái és az emocionális kontaktuskészsége.

Enyhe fokú demencia esetében speciális kognitív tünetre (pl.

koncentráció, memória, afázia, téri tájékozódás, stb.) orientált terápiát

lehet végezni.

A kezelést neuropszichológiai átvizsgálás után neuropszichológus vagy

gyógypedagógus végzi.

Jelentősebb mértékű mentális hanyatlás

“realitásorientációs tréning” javasolt, ami a mindennapi gyakorlatban való boldogulás elősegítését célozza. Szupportív terápia és szocioterápia is szóba jöhet. Jelentős javulásra nem lehet számítani, a folyamat előrehaladásának üteme lassítható, illetve kompenzációs munkamódok kialakításával a deficit kihatása csökkenthető. A cél a meglévő mentális-fizikális-szociális képességek maximális kihasználása. Igen lényeges a régi szociális kapcsolatok megőrzése

Hozzátartozók támogatása

a hozzátartozók aktuális lelkiállapotának felmérése, és ha szükséges, a

kezelésük, támogatásuk felvilágosítással, illetve az aktuális problémára

fókuszáló feszültségoldó, önsegítést erősítő jelleggel.