pedagógusok - digitális tananyagok - műveltségi területek
Post on 02-Jul-2015
736 Views
Preview:
DESCRIPTION
TRANSCRIPT
Pedagógusok
digitális tananyagok
műveltségi területek
V. Oktatás - Informatika Konferencia – Budapest – 2013. február 8-9.
TÁMOP-3.1.2-12/2
• Új tartalomfejlesztések a közoktatásban
Eszközök: számítógép, projektor, interaktív tábla
Mérőeszköz I.
• az IKT-eszközök hazai elterjedtségét, használatát vizsgálta az intézményrendszer és a NAT műveltségterületeinek a tükrében online kérdőív formájában http://bit.ly/Y1dKvS
• a digitális anyagok minőségfejlesztésnél már megszokott SWOT analízisét készítettük elő online kitölthető formában. http://bit.ly/X2Qnff
• a műveltségi területeknél a digitális tananyagok iránti igényt mértük fel egy online kérdőívvel http://bit.ly/VT0CpN
• az oktatási intézményeken belüli digitális anyagok és IKT-eszközök használatát vizsgálja http://bit.ly/13qTSBz
Minta
• Válaszadók: pedagógusok, akik használják az internetet szakmai informálódásra
• Minta forrása: eTanárikar - pedagógus panel (5100 fő)
• Minta elemszám: kutatási részenként változó (1) 626 fő (2) 120 fő (3) 197 fő (4) 81 fő
• Adatfelvétel ideje: 2012. augusztus –szeptember
eTanárikar
• Kutatás idején: 5100 fő
• 2013. január: 5600 fő
• Aktív, IKT-t használó pedagógusok
Hol dolgozik?
Mir
e le
nn
e ig
azán
szü
ksé
g?
Milyen digitális anyagot használ?
Erő
ssé
gek
Gyengeségek – szórt vélemények
• A gyengeségek felsorolásánál az ergonómiai, vagy felhasználási hibát 23-an említették.
• Tartalomhoz kapcsolódó hibák száma 32. Némely anyag „nevetségesen” egyszerű, míg mások feleslegesen hosszúak, terjengősek.
• Az eszközökkel összefüggő észrevételek: technikai problémák, eszközhiány, illetve a digitális tananyagok kompatibilitási hiánya.
• A legtöbbet említett gyengesége a digitális tananyagoknak a testreszabhatóság hiánya. 19 említéssel. Ez az összes kitöltő 15,8%.
Lehetőségek
• A pedagógusok a meglévő feladatokat más formában, kellő mennyiségben, akár „integrált, illetve differenciálásra is jól használható”, interaktivitást erősítő formában szeretnék, ha a kiadók megújítanák.
• Testreszabhatóság, bővíthetőség - a meglévő anyagokhoz, illetve a digitális galériák bővítése, ahol az elemek, kép, hang, videó, animáció, szimuláció külön is elérhetők.
• Pedagógusképzések – jelenleg sokan csak az anyagi korlátaik miatt nem képzik magukat ezen a területen,
• Pályázatok - mint lehetőségek a digitális tananyagok felhasználásában.
Veszélyek
• legtöbbet említett a drága ár, de nemcsak a digitális tananyagokra vonatkoztatva, hanem a képzésekre is
• technikai problémák a környezetre vonatkoztatva: a nem megfelelő hálózat, vagy a projektor élettartama. „Én fél éve nem tudom használni az anyagaimat”.
A költségek és a technikai problémák említése összefüggenek. Spontán említésként a válaszadók 48,3%-a tüntette fel veszélyként őket.
• technikai probléma még a többek által emlegetett „technika ördöge”. „Például bemutató órán nem működött, pedig előtte kipróbáltam, s minden rendben volt”. Ilyen és ehhez hasonló említések a válaszadók 12,5%-át érintették.
• A pedagógusok egy része aggódik, hogy a diákok motivációja és bizonyos kompetenciái eltűnnek vagy háttérbe szorulnak: „túlságosan akarjuk motiválni, 'kiszolgálni' a gyereket-elkényelmesedik” „vizualitás túlsúlya”, „megfelelő agyi területek tréningje hiányzik”, „kézírás visszaszorulása”.
• Minőségi veszélyek: 12,5%-uknál megjelenik az igény a minőség iránt: „Olyan "tananyagnak" álcázott tartalmak jelennek meg, amelyek semmiféle értéket nem közvetítenek.”, „Ne legyen a fejlesztett anyag automatikusan működő, a gyerek ne csak „nézzen”, -beavatkozás, cselekedtetés, interaktivitás szükségessége stb.”
• A pedagógusoknak nincs rálátása az összes piaci szereplőre, a veszélyeket és a lehetőségeket saját gyakorlati felhasználásukon át értelmezték.
Műveltségi területek - hasznosság
Milyen elvárások vannak a digitális anyagokkal szemben?
Internetre fejlesszünk vagy internet nélkül is futtatható anyagot?
Ho
l haszn
os?
(A p
edagó
guso
k megítélése szerin
t)
Műveltségterület Hasznos a digitális anyag? A válaszadók %
Matematika 161 82%
Ember és természet 149 76%
Földünk –
környezetünk 147 75%
Magyar nyelv és
irodalom 143 73%
Művészetek 138 70%
Informatika 124 63%
Élő idegen nyelv 117 60%
Ember és társadalom 115 59%
Életvitel és gyakorlat 73 37%
Testnevelés és sport 28 14%
Egyéb 27 14%
Hogy készítené fel a pedagógusokat (a teljes tantestületet) intézményében az IKT-eszközökkel való oktatásra?
• „tanfolyammal, de úgy hogy a 30 óra ténylegesen 30 óra legyen!”.
• fontos a helyszín is, ne kelljen utazni, utazási költséget fizetni.
• gyakorlatorientált helyszíni képzés és a folyamatos további mentorálás.
• a helyi 30 órás képzéseket hatékonyabbnak tartják, mint a 10 órást, és kizárták, hogy ez utóbbi más helyszínen legyen.
Az ellenőrzés szükségességéről
„Az a fontos, hogy ellenőrizzünk? Legyenek meg az eszközök mindenki számára hozzáférhetően, tudjanak bánni vele a pedagógusok, akkor biztosan nem hagynak ki ilyen lehetőséget. Mindannyiunknakfontos, hogy a gyerekek élvezettel üljenek az óráinkon. Ha ott van a termemben, tudom használni, miért ne tenném? A saját munkámat könnyíti. Azt sem kell ellenőrizni, hogy az irodalom könyvet használja-e a tanár. Néhány év múlva szerintem ugyanilyen természetes lesz az IKT-eszközhasználata, ha lesz eszköz, ha ért hozzá a pedagógus, ha a személyes kommunikációra is lesz elég ideje.”
Egy másik kutatás – 600-as minta
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Bedő Andrea - PhD hallgató
Témavezető: Csíkos Csaba
Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola
top related