aquincumi füzetek, 12. szám

8/13/2019 Aquincumi Füzetek, 12. szám

http://slidepdf.com/reader/full/aquincumi-fuezetek-12-szam 1/251

QUIN UMAQUINCUM A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai

és leletmentései 2005-ben

Excavations and rescue work at the Aquincum Museum in 2005



1

2

34

5

6

7

8

9

1011

12

13



AQUINCUM

A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásaiés leletmentései 2005-ben

Excavations and rescue workat the Aquincum Museum in 2005



Szerkesztő:

Zsidi PaulaFordítás:Simán Katalin, Alice M. Choyke

Technikai szerkesztő:Kolozsvári Krisztián

A külső borítón elöl:Római kori festett sírkő részlete(Budapest, III. ker., Bécsi út 64.)

A belső borítón: A 2005-ben végzett megelőző

feltárások helyszínei

Edited by:

Paula ZsidiTranslation by:Katalin Simán, Alice M. Choyke

Technical assistance by:Krisztián Kolozsvári

Front cover:Part of a painted Roman gravestone(Budapest III, 64 Bécsi Road)

Inside cover:Locations of larger investment led

excavations in 2005



A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásaiés leletmentései 2005-ben

Excavations and rescue work at the Aquincum Museum in 2005



Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeum

Aquincumi füzetek

12. szám



Régészeti feltárások Budapest területén2005-ben (Zsidi Paula) . . . . . . . . . . . . . . 8

A 2005-ben végzett nagyobb megelőzőfeltárások helyszínei . . . . . . . . . . . . . . . 13

Feltárás az aquincumi katonaváros

nyugati temetőjében (Vámos Péter) . . 15

Régészeti megfigyelés az Óbudai(Hajógyári)-szigeten (H. Kérdő Katalin

– M. Virág Zsuzsanna) . . . . . . . . . . . . . 24

Római temető és gazdasági épületekfeltárása a volt Gázgyár (ma GraphisoftPark) területén (Lassányi Gábor). . . . . 30

Régészeti munkák az aquincumipolgárváros középső és keleti részén:a Szentendrei út felújítása (T. Láng

Orsolya). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37Régészeti munkák az aquincumipolgárváros középső és nyugati részén:BKV-HÉV pályarekonstrukció (T. LángO l ) 44

Archaeological excavations on theterritory of Budapest in 2005 (PaulaZsidi). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

Sites of the larger investment-ledexcavations conducted in 2005 . . . . . . 13

Excavation in the western cemetery ofthe Aquincum Military Town (PéterVámos) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

Archaeological observations on Óbuda(Dockyard) Island (Katalin H. Kérdő

– Zsuzsanna M. Virág) . . . . . . . . . . . . . 24

Excavation of a Roman cemetery andout-buildings in the territory of theformer Gas Factory (today known asGraphisoft Park) (Gábor Lassányi) . . . 30

Archaeological investigations in the centraland eastern parts of the Civil Town of Aquincum: reconstruction of SzentendreiRoad (Orsolya T. Láng) . . . . . . . . . . . . . 37

A h l i l i ti ti i th t l

Tartalom Contents



Régészeti kutatások az M0 körgyűrűkeleti szektorának 06. lelőhelyén (Korom

Anita) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181

Régészeti kutatások az M0 körgyűrűkeleti szektorának nyomvonalán fekvő BP05 lelőhelyen (M. Virág Zsuzsanna – Tóth

Anikó) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196

Az Aquincumi Múzeum kisebbfeltárásainak helyszínei és eredményei a2005. évben. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207

Az Aquincumi Múzeum további feltárástnem igénylő próbaásatásai és régészeti

célú megfigyelései 2005-ben . . . . . . . 230

Rövidítésjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . 232

A 2005. évi feltárásokközreműködői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233

A 2005. évi jelentősebb feltárásokmegbízói és támogatói . . . . . . . . . . . . 235

A BTM Aquincumi Múzeumának ésmunkatársainak 2005-ben megjelentpublikációi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237

Archaeological investigations in theeastern sector of the M0 highway ring(László Reményi – Anna Endrődi – Borbála Maráz – Zsuzsanna M.Virág) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166

Archaeological investigations at site no.06 in the eastern sector of the M0 ring

highway (Anita Korom). . . . . . . . . . . . 181

Archaeological investigations on the BP05 find location along the path of theeastern sector of the M0 ring highway(Zsuzsanna M. Virág – Anikó Tóth) . 196

Locations of and results from small-scaleexcavations conducted by the AquincumMuseum in 2005. . . . . . . . . . . . . . . . . 228

Archaeological observation work and testexcavations carried out by the AquincumMuseum in 2005. . . . . . . . . . . . . . . . . 230

Abbreviations . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232

Participants in the excavationsin 2005 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233

Employers and patrons of the mostimportant excavations in 2005. . . . . . 235

Publications by the staff of the Aquincum Museum in 2005 . . . . . . . 237



A megelőző évekhez hasonlóan,2005-ben is a fővárosi fejlesztésekhezkapcsolódó építkezések jelentették amúzeum régészei számára a legtöbb

feladatot. Munkatársaink a 32 megelőzőfeltárás és a 40 próbafeltárás mellett,33 helyszínen végeztek megfigyelést,terepbejárást, rövid leletmentést. Azásatásvezető régészek 105 helyszínen,118 megkötött szerződés alapján, 3568napot töltöttek terepen, személyenkéntátlagosan csaknem 7 hónapot. Ez időalatt több mint 166595 négyzetméterfelületet kutattak át megelőző feltáráskeretében, s jóval többet szondáztak,illetve figyeltek meg, dokumentáltak.

A régészeti feltárások 1661 láda lelet-

anyagot eredményeztek, mely tisztítás,konzerválás és nyilvántartás után válikmajd a főváros gazdag történetének pó-tolhatatlan forrásanyagává. A profitorientált fejlesztések és aé é ti ö ök é éd l é d k ütkö é

Régészeti feltárások

Budapest területén2005-ben

Archaeological excavations

on the territory of Budapestin 2005

In 2005, similarly to the past years, themajority of the work the archaeologistsof the museum had to accomplish wasconnected with construction works linked

with the development of the capital. Ourcolleagues conducted 32 excavations pre-ceding investment and 40 test excavations,and carried out observations, field walk-ings and short rescue excavations at 33sites. The archaeologists who acted as fielddirectors spent 3568 days, that is nearly 7month per person in average, at 105 sitesaccording to 118 signed contracts. Dur-ing this time, a surface of 166595 m2 wasinvestigated within the frames of excava-tions preceding investments, while testexcavations, observations and documenta-

tion encompassed a much larger territory.The archaeological excavations resulted1661 cases of finds, which will become anirreplaceable source for the history of thecapital after cleaning, conservation andb i t k i t i t



ségek elé állítja. Az intézmény gazdaságirészlegének munkája, valamint a régészszakmai gárda elkötelezettségének,hivatástudatának köszönhetően, a köz-beszerzési eljárások sok gonddal járó,költséges és hosszú időt igénybevevő fo-lyamata nem okozott olyan mértékű fen-nakadást az ásatások menetében, amely

megakadályozta volna a múzeumot arégészeti törvényben meghatározottkötelezettségének elvégzésében. Az el-múlt év gyakorlata azonban sorozatosanbizonyította, hogy a közbeszerzési eljárásjelenlegi előírásaihoz a régészeti kutatásjellege alapvetően nem, vagy sok esetben

csak a szakmaiság kiiktatásával illeszthe-tő. Meg kell említenünk itt a beruházóikör türelmét is, akiknek ezévtől nemcsaka régészeti feltárás finanszírozását kellettállniuk, hanem a régészeti kutatás tere-pi munkájának a közbeszerzési eljárásidejével megnövekedett időtartamát is.Emellett negatív hatással volt munkánkhatékonyságára az a tendencia, melyazt mutatja, hogy a beruházások egyrenagyobb hányada nem kellően átgon-dolt, és műszaki tartalmát tekintve sokesetben előkészítetlen. Egyre gyakoribb,

hogy tervezés és engedélyezés nélküliföldmunkák elrendelésével improviza-tív elemek kerülnek indokolatlanul akivitelezés fázisába. Ezek kész helyzetelé állítják a közbeszerzéssel is kötött,

ődé é dél l já é tt

institution that carries out archaeologicalinvestigation into a difficult situation andconfronts us with nearly insoluble difficul-ties. Owing to the work of the administra-tive department of the institution and thecommitment and the sense of vocation ofthe archaeological staff, the long, trouble-some, tedious and expensive procedure

of public procurement did not causesuch a grave hindrance in the process ofexcavations that could have prevented themuseum in fulfilling its duties determinedin the archaeological acts. The practice ofthe last year has repeatedly demonstrated,however, that the character of the archaeo-

logical investigation can basically not beconciliated with the actual regulationsof public procurement, or when it is, theprofessional aspects have to be disregarded.We must also mention the patience of in-vestors, who have not only had to financethe archaeological excavation from thisyear, but have to endure the elongation ofthe time of archaeological field work dueto public procurement. Besides, the trendthat shows that the majority of investmentsis not sufficiently planned and often un-prepared from a technical regard exercised

a negative influence on the effectivenessof our work. We are more and more oftenconfronted with the fact that earth move-ment is ordered without planning andlicence, which leads to the appearance of

t d i i d l t i th



kori feltárások közül kiemelkedik azaquincumi polgárváros területén ke-resztülhaladó Szentendrei út és a HÉVvágányok felújításához kapcsolódó régé-szeti munka. A főváros főforgalmi útvo-nalain folyó kivitelezési munka során amúzeum munkatársai éjjel és nappal azépítők rendelkezésére álltak, s az együtt-

működés eredményeként a beruházásokhatáridőre elkészültek, s az általukérintett antik város nemzetközi hírűrégészeti öröksége sem sérült. A számosközépkori kutatás közül a Szent Györgytér északi sávjában, a helyreállításhozkapcsolódó kutatások eredményét em-

líthetnénk, amely Buda első zsinagógá-jának egy részletét eredményezte. Ezekmellett elmondhatjuk, hogy a 2005. évlegjelentősebb ásatási sorozata az M0autóút keleti szektorának kivitelezésétmegelőző feltárások voltak. Itt, az ösz-szességében mintegy 66.500 m2 feltártterületen több mint 2000 régészeti (apleisztocén, neolitikum, középső éskéső rézkor, késő bronzkor időszakát éscsászárkort reprezentáló) objektumotrögzítettünk és tártunk fel. Néhány köz-érdekű beruházás feszített tempója nem

engedte meg a téli szünetet sem, így a6-os út nagytétényi szakaszán, sokszor afeltárás szakmai színvonalát is veszélyez-tető körülmények között, de a teljes téliszezonban folyt a munka. Az intézményRé é ti Ad ttá bb é b 62

In accordance to the practice of theformer years, the most fruitful excavationswere conducted in the three historicaltown centres of the capital, on the territo-ry of Buda and the Víziváros, Óbuda andPest. Archaeological investigations linkedwith the reconstruction of SzentendreiRoad and the HÉV rails, which cross

the Civil Town of Aquincum, excel fromamong the archaeological excavations ofthe Roman period. In the course of execu-tion work carried out in the main roads ofthe capital, the colleagues of the museumwere at the disposal of the constructorsday and night, and in result of the co-

operation, the investments were finishedin time, and the archaeological heritageof the antique town of internationalfame has not been damaged. From thenumerous medieval investigations, we canmention the results of the investigationsin the northern zone of Szent Györgysquare connected with its reconstruction,which brought to light a fragment of thefirst synagogue of Buda. We can also add,that the most significant excavations of2005 were the series of excavations pre-ceding the construction of the eastern

sector of highway M0. Here more than200 archaeological features (from thePleistocene, the Neolithic, the middleand late Copper Age, the late Bronze Ageand the Imperial Period) were unearthed

d d t i d ti f



lentést és dokumentációt készítettek.Emellett a 4/2003. évi NKÖM rendeletalapján végzi az intézmény a különbözőKerületi Szabályozási Tervekhez elő-írt örökségvédelmi hatástanulmányokrégészeti fejezetének megírását. Ebbenaz évben 53 régészeti hatástanulmánykészítésével segítettük az önkormányza-

tok munkáját. Az ásatási, nyilvántartási és feldolgo-zási, valamint kutatói feladatok melletttöbb régészeti osztály munkájánakeredményeképpen jött létre a BudaváriPalotában megrendezett, „Kincsek aváros alatt. Budapest régészeti örökségé-

nek feltárása, 1989–2004” című kiállítás. Az elmúlt 15 év csaknem 600 ásatásá-ból válogatott 60 feltárás eredményeitfelvonultató, nagylélegzetű bemutató,hazai és nemzetközi szakmai elismeréstváltott ki. A kiállítás csaknem 200 színesképet és az elmúlt tizenöt év budapestirégészeti kutatására vonatkozó legfonto-sabb szakirodalmat is magában foglalókísérőkiadványában, az időszak legered-ményesebb 60 ásatásának rövid összefog-lalója is napvilágot látott.

A BTM őskori gyűjteménye – a vallás-

történeti szempontból nemzetközileg iskiemelkedő jelentőségű, gyakran unikálistárgyaival és különleges szempontok sze-rint összeállított leletegyütteseivel – he-lyet kapott a Leonardo Da Vinci EurópaiU ió b A k k téb

out archaeological inspection in 62 cases,mostly at the laying of public utilities. The administrative responsibilities ofthe institution concerning the protectionof archaeological heritage were not fin-ished with the field work. The colleaguesof the BHM did their best, beside nearlycontinuous field work, to fulfil their docu-

mentation obligations, and they prepared62 reports and documentations this year.Besides, the institution continues thewriting of the archaeological chapter ofthe heritage protection effect studies or-dered for the District Development Planson the basis of the NKÖM regulation of

4/2003. This year we helped the work ofthe self-governments with the preparationof 53 archaeological effect studies. Beside the excavations, inventorising,analytical and research tasks, an exhibi-tion titled “Treasures under the town.The excavation of the archaeological heri-tage of Budapest, 1989-2004” has beenorganised in the co-operation of several ar-chaeological departments. The grandioseexhibition, which presented the results of60 excavations chosen from nearly 600 ex-cavations of the last 15 years, was received

with recognition by the internationalarchaeological public. The publication ofthe exhibition, which contains nearly 200colour photos and the most importanttechnical literature on the archaeologicali ti ti i th it l i th t



Da Vinci”. The website “European VirtualMuseum” created within the frames ofthis project can be found at www.european-virtualmuseum.it. The website of the

Aquincum Museum (www.aquincum.hu)provides actual information on the Ro-man period collection, the new acquisi-tions of the collection and the standing

exhibitions and publications of the Aquincum Museum in Hungarian andEnglish languages. The finds recoveredat the excavations of the past years can befound in both websites.

Paula Zsidi

című honlapján. Mindkét internetesprogramban fellelhetők a legutóbbi évekásatásai során előkerült leletek.

Zsidi Paula



Sites of the larger

investment-led excavationsconducted in 2005

(Marked on the maps on the inner covers)

Aquincumi katonai táborok, katonaváros 1. Bp. III. Bécsi út 64. (Vámos Péter) 2. Bp. III. Óbudai-sziget, HM üdülő

(H. Kérdő Katalin – M. Virág Zsuzsanna)

Az aquincumi polgárváros és körzete 3. Bp. III. Záhony utca 7.

(Lassányi Gábor) 4. Bp. III. Szentendrei út, Záhony utca

– Pók utca közötti szakasz (T. Láng Orsolya)

5. Bp. III. BKV HÉV sínpályanyomvonala (T. Láng Orsolya)

6. Bp. III. Pók utca (T. Láng Orsolya) 7. Bp. III. Pók utca – Duna part

– Római part (T. Láng Orsolya) 8. Bp. III. Keled utca (Lassányi Gábor)

Aquincumi territorium 9. Bp. III. Békásmegyer, Névtelen utca

(Budai Balogh Tibor) 10. Budapest, III. Testvérhegy, Bécsi út

314 Lá lili (H Z ltá )

A 2005-ben végzett nagyobb

megelőző feltárásokhelyszínei

(Jelölésük a belső borítón lévő térképeken)

Military forts and the Military Town1. Bp. III 64 Bécsi Road (Péter Vámos)2. Bp. III Óbuda Island (Katalin H. Kérdő

– Zsuzsanna M. Virág)

Aquincum Civil Town and its environs3. Bp. III 7 Záhony Street

(Gábor Lassányi)4. Bp. III Szentendrei Road, between

Záhony St. and Pók St.(Orsolya T. Láng)

5. Bp. III BKV HÉV railway track (OrsolyaT. Láng)

6. Bp. III Pók Street (Orsolya T. Láng)7. Bp. III. Pók Street – Danube bank

– Római part (Orsolya T. Láng)8. Bp. III. Keled Street (Gábor Lassányi)

Territory of Aquincum9. Bp. III Békásmegyer, Névtelen Street

(Tibor Budai Balogh)10. Bp. III Testvérhegy, Lángliliom Street,

314 Bé i R d (Z ltá H )



Aquincumon kívüli táborok és települések,limes menti kutatás

13. Bp. II. Medve utca 25–29., Ganz utca8., Kacsa utca 11., Kapás utca 21–25.(Benda Judit – Végh András – HableTibor)

14. Bp. XXII. Nagytétény, M6 autópályanyomvonala (Beszédes József – Szilas

Gábor)Ős- és népvándorlás kori lelőhelyek 15. Bp. XI. Kőérberek-Tóváros Lakópark

(Horváth László András – Horváth M. Attila – Terei György)

16. Bp. XVII. Major-hegy déli részén, M0

BP 05/2 lh. (Reményi László – Endrődi Anna – Maráz Borbála – M. VirágZsuzsanna)

17. Bp. XVII. Péceli út, M0 körgyűrű 06.lh. (Korom Anita)

18. Bp. XVII. Rákoscsaba, Major-hegy,M0 BP 05 lh. (M. Virág Zsuzsanna

– Tóth Anikó)

Forts and settlements outside Aquincum,investigations along the limes

13. Bp. II 25–29 Medve Street, 8 GanzStreet, 11 Kacsa Street, 21–25 KapásStreet (Judit Benda – András Végh

– Tibor Hable)14. Bp. XXII Nagytétény, M6 highway

(József Beszédes – Gábor Szilas)

Prehistoric and protohistoric sites15. Bp. XI Kőérberek Tóváros Residential

District (László András Horváth – Attila Horváth M. – György Terei)

16. Bp. XVII Major hill, site no. 05/2 M0highway (László Reményi – Anna

Endrődi – Borbála Maráz – ZsuzsannaM. Virág)17. Bp. XVII Péceli Road, site no. 06 M0

highway (Anita Korom)18. Bp. XVII Rákoscsaba, Major hill, site

no. 05 M0 highway (Zsuzsanna M.Virág – Anikó Tóth)



2005. május 4. és július 6. között a Storczés Társa Kft. megbízásából megelőző fel-tárást folytattunk a Bécsi út 64. számú tel-ken, egy épülő társasház tervezett helyén.

A beépítendő 400 négyzetméter területbőlaz újkori objektumok (pince, kút) bolyga-tásai és a Bécsi út irányában meghagyottbiztonsági sáv lefedése miatt körülbelül300 négyzetméternyi felületet tudtunk fel-tárni. Ezt részben tovább csökkentette azásatási terület keleti harmadában jelentke-ző talajvíz, ahol egy körülbelül 50 négyzet-méternyi felületen az alsóbb rétegeket csakrészlegesen tudtuk megkutatni. (1. kép) A Bécsi út nyugati oldalát szegélyezőlankás domboldalon húzódó lelőhely köz-vetlenül kapcsolódik a tőle délre lévő, már

korábban megásott Bécsi út 62. (HABLE2001, 21–29) és 60. (BERTIN 1996,40–42) számú telkekhez. Ebből kifolyólag,továbbá az elmúlt másfél évtizedben aBécsi út, Kolosy tér és Nagyszombat utcakö ötti k á f ltá t kö ékb li l lő

Feltárás az aquincumi

katonaváros nyugatitemetőjében

(Budapest, III. ker., Bécsi út 64., Hrsz.:14740/1)

Excavation in the western

cemetery of the AquincumMilitary Town

(Budapest III, 64 Bécsi Road, Lrn: 14740/1)

Excavations preceding the constructionof a block of flats were conducted on lot64 Bécsi Road. It was commissioned byStorcz és Társa Kft. (Storcz and Associates

Ltd) between May 4 and July 6, 2005. Outof the 400 square metres that the housewould occupy, a surface of 300 squaremetres could be investigated because ofdisturbances caused by modern features(a cellar and a well), and the security zoneleft covered along Bécsi Road. This sur-face was further reduced by ground water,which appeared in the eastern third of theexcavation territory. Here the lower layerscould only partly be observed on a surfaceof 50 square metres. (Fig. 1) The site is situated on a mild slope

on the western side of Bécsi Road. Theneighbouring lots to the south at 62(HABLE 2001, 21–29) and 60 Bécsi Road(BERTIN 1996, 40–42) had already beeninvestigated. In the light of the data fromth b t it i d th ti



Az ásatás helyszíne/ Location of the excavation

Jelmagyarázat/ Legend:

Újkor által bolygatott terület/ Areadisturbed in modern times

Talajvizesedés miatt részlegesenfeltárt terület /Partially excavatedarea because of ground water

Csontvázas sír/ Inhumation burial

1a

1b

45

2

3



2001, 21–23) itt is érzékelhető volt. Azelőző feltárásokhoz hasonlóan a legko-rábbi periódust azok az 1. század végéredatálható (BERTIN 1996, BERTIN 1999,32–33, 40; HABLE 2001, 23) nagyobbgödör (esetleg gödörház?) és kenyérsütőkemence részletei képviselik, (1. kép 1a,1b) melyek a terület nyugati részén, a

felsőbb, teraszos szinten jelentkeztek.Ezen objektumok nagy valószínűséggelmég a temető korszakát megelőző időszakrövid időtartamú, kis, bokorszerű telepekmaradványai. Az itt meglévő objektumokmegmaradási esélyeit és értelmezésüklehetőségeit általában csökkenti az a

tény, hogy a Bécsi út menti lankák felsőbbrészei nagyobb mértékben voltak kitéve akésőbbi korok (ideértve már a római koritemetkezéseket is) bolygatásainak, illetveaz eróziónak. Jól mutatja ezt az is, hogymíg ezeken a felső részeken az újkori fel-töltés gépi elbontása után a meglehetősen

vékony (20–25 centiméter), homogén,leletszegény „fedőréteg” alatt sok eset-ben már a sárga altalajban jelentkeztekaz objektumok foltjai (vagy kedvezőbbesetben egy néhány centiméter vastag,sírok közti kultúrréteget sikerült megfi-

gyelni), addig keletebbre haladva, a területesésével, a vastagodó római kori rétegeketnagyobb számban tudtuk regisztrálni. Asírok közti rétegekből számos szórványjellegű lelet került elő, melyek többnyire

il á ló bb f k ő é k

2. kép: Festett sírkő töredéke (Kr. u. 2. század első fele)Fig. 2: Fragment of a painted gravestone (first half of

AD 2nd century)

The multiply segmented terraced sur-

face (HABLE 2001, 21–23) could be ob-served here as well. Similarly to what wasfound at former excavations, a large pit(perhaps a pit house?) and fragments froma baker’s oven (Fig. 1.1a, 1b) dating to the

d f th AD 1 t t (BERTIN



latban lehetett az ásatás keleti felébenjelentkező – szintén korábban már többhelyen regisztrált (BERTIN 1999, 32–33;HABLE 2001, 23) – észak–déli irányú útis. (1. kép 2) Az itt előkerült részen léte-

sített sírok mindegyike jól látható módonszuperpozícióban van azokkal a feltehe-tően kocsikerekek okozta bevágódásokkal,melyek az út első használati periódusábanalakulhattak ki. Később – minden bizony-

l á t tő k k l tt ki é

3. kép: Futó kutyát ábrázoló volutás mécses (Kr. u. 1-2. század fordulója)Fig. 3: Oil lamp with volute decoration depicting a running dog (turn of the AD 1st-2nd century)

pects of their interpretation are largelylimited by the fact that the upper parts ofthe slopes along Bécsi Road were exposedto various disturbances in later periods(including burials in the Roman period)

and erosion. In these upper areas, only arather thin (20-25 cm) homogenous cover,containing only a few finds, was left afterthe mechanical removal of the modernfill. The feature discolorations only ap-

d i th d l i ll b il



jektumot tártunk fel, melyek funkciójukattekintve biztosan temetkezésre szolgáltak.Ebből 83 szórthamvas, 14 pedig csontvá-zas rítus szerint történt, míg egy esetbencsak a koponya eltemetésével számolha-tunk. Feltártunk továbbá egy mellékle-tekkel ellátott, de csontokat és hamvakatnélkülöző (inkább jelképes, mintsem

kirabolt) sírt is. Ezeken kívül természete-sen még jó néhány olyan objektumot il-letve jelenséget dokumentáltunk, melyekkisebb-nagyobb valószínűséggel kirabolt(üres sír nagyságának megfelelő méretűgödrök) vagy szétrombolt (szórványkéntfelbukkanó emberi csontdarabok, bi-

zonytalan körvonalú hamus, helyenkéntkalcinált csontokkal kevert foltok) sírokkalhozhatók összefüggésbe.

A viszonylagosan nagy sírsűrűséghez ké-pest a canabae nyugati temetőjének ezenszakasza kifejezetten szegényesnek mond-ható. Természetesen számolnunk kell a

már egykorú rablásokkal és bolygatásokkal.Egy kifosztott csontvázas sír esetében a rab-lógödre által vágott hamvasztásos sír, majdugyanezen gödör felületébe ásott újabbhamvasztásos sír jelenségét is megfigyel-hettük. Másik esetben egy Hadrianus-korisarokakrotérionos, festett, koszorús sírkő(NAGY 1971, 111–113) felső töredékét (2.kép) helyezték a megásott gödör aljára. To-vábbi, egykori sírkőállításokra utaló nyomo-kat is találtunk: két esetben objektumhoz

t t ó f lállít tt télé lbill é ét

4. kép: Üvegkorsó (Kr. u. 1-2. század fordulója)Fig. 4: Glass flagon (turn of the AD 1st-2nd century)

downwards when rainfall was heavy. Thismay explain the 2-3 m lenticular-shapedformation composed of daub, clay and ashin the eastern part of the area. Returning to the early period, it seemsthat the north–south running road, alreadyregistered in a number of places (BERTIN1999, 32–33; HABLE 2001, 23) and whichappeared in the eastern part of this excava-tion was already in use in this period. (Fig.1 2) All th i thi i t t d



ben talált Augustus császár képmásával(DIVUS AUGUSTUS PATER körirattal)

ellátott, Tiberius (Kr. u. 14–37) alatt vertas (Kr. u. 22/23–30 között – BMC 146)és egy legkorábban is csak a Kr. u. 90-esévekre tehető Loeschke X B típusú firma-mécses (IVÁNYI 1935, 19) együttes előke-rülése. Egy csecsemősírt a legio II adiutrix

lunula formájú bélyegzőivel ellátott, sátor-tető-szerűen egymásnak döntött tégláivalfedték. Természetesen ebben az időszak-ban már számolnunk kell hamvasztásossírok jelenlétével is. Ez időtájt kerülhetettsírba a kis egyfülű rátét díszes üvegkorsó(4. kép) is. (BARKÓCZI 1988, 150-es

típus) Nagy valószínűséggel ugyanebbe akorai horizontba tartozik annak az erősenbolygatott, körülbelül 6 méter átmérőjűkörárok-szerű objektumnak a maradványa,(1. kép 3) melynek betöltésében egy rövidszakaszon köveket is megfigyelhettünk.

Az, hogy ez a konstrukció kör alaprajzú sír-

kert (FACSÁDY 1999, 279; HABLE 2001,26), vagy egy „Rundgrab”-szerű kialakítás(ZSIDI 2003, 64–65) maradványa-e, saj-nos nem megállapítható. A terület intenzívebb használatávalHadrianus (Kr. u. 117–138) korától szá-molhatunk. A zömében tapasztott éskiégetett oldalfalú észak–déli és észak-nyugat–délkeleti hamvasztásos sírok nagyrésze a 2. század 20-as évei utáni évtize-dekben és a Kr. u. 3. században létesülhe-t tt A é ték lh tő l l t ö t

tom of the pit. Apart from the robbed orlater disturbed graves with damaged grave

goods, most of the graves seemed intact.The majority of these graves contained,except for a few cremation burials witha few glass grave-goods, no more thanceramic fragments thrown into the gravewith the remains of the pyre. At best, a

couple of simpler vessels or lamps wereplaced in the graves. Although the analysisof the coin material has not yet been com-pleted, (25 items in total) 20 pieces werefound associated with graves. Seventeen ofthe badly burnt and worn bronze as anddupondius coins came from cremation

burials and 3 from inhumation graves. Owing to the high grave density, therewere luckily fairly many graves dug overeach other. These graves led to the fol-lowing sketchy conclusions concerningthe chronology of the cemetery. The firstburials took place in the cemetery at the

turn of the AD 1st and 2nd centuries. Themajority of the inhumation burials (ori-ented either to the south and southeast orto the west and northwest) can be datedto this period. The common occurrenceof an as minted in Tiberius’ time (AD14–37) (between AD 22/23–30 – BMC146) furnished with Emperor August’sportrait (and the circumscription DIVUS

AUGUSTUS PATER) and a Loeschketype X B firma lamp, with a date at earli-

t f th AD 90’ (IVÁNYI 1935 19)



ásott sírból Antoninus Pius as-a került elő. A Kr. u. 3. századi hamvasztásos sírok je-

lenlétét egy erősen kopott, de hajviseletealapján a Severus dinasztia egyik női tagjátábrázoló as képviseli, továbbá több olyanolyan temetkezést tártunk fel, melyek ha-mus visszatöltésébe rheinzaberni kerámia-töredékek keveredtek. Minden bizonnyal

ekkor építették azt a sírkertet is, melynekmaradványa az ásatási terület középsőrészén került elő. (1. kép 4) Az alapozásaalatti omladékrétegből westerndorfi terrasigillata töredékeket találtunk, így építésevélhetően a Kr. u. 3. század 20-as 30-asévei után zajlott. Ennél is későbbi lehet az

a kis kelet–nyugati tájolású kőfülke, melyeta sírkert akkor már visszabontott nyugatifalán létesítettek. (1. kép 5) A temetőt a Kr. u. 4. században is hasz-nálhatták, az egyik hamvasztásos sírból aConstantinus dinasztia egyik uralkodójá-nak (I. Constans ? – Kr. u. 333–350 ) érme

(Ae 4) került elő.

Vámos Péter

Irodalom/References:

BARKÓCZI 1988 – Barkóczi L.: Panno-nische Glasfunde in Ungarn. Budapest1988.BERTIN 1996 – Bertin P.: Előzetes je-l té B III Bé i út 60 l tti

150) The remains of a badly disturbed cir-cular ditch-form feature, 6 m in diameter

and containing stones over a short stretch,most probably belonged to the same hori-zon. It cannot, regrettably, be determinedif this construction (Fig. 1.3) was a roundgraveyard (FACSÁDY 1999, 279; HABLE2001, 26) or a “Rundgrab” type formation.

(ZSIDI 2003, 64–65) From Hadrian’s time, the territorybegins to be used more intensively. Themajority of the north–south and north-west–southeast oriented graves, mostlywith plastered and burnt vertical walls,could have been dug in the decades after

the 20’s of the AD 2nd century and inthe AD 3rd century. This is what the bulkof the finds imply including: the com-mon appearance of an as minted duringHadrian’s 2nd consul period of (AD 118),and a Loeschke type I B/C lamp (Fig. 3,IVÁNYI 1935, T. IX./9), a fragrence vessel

(BARKÓCZI 1988, type 89) and a nursingbottle (Fig. 5) (BARKÓCZI 1988, type101), also representing shapes characteris-tic of the AD 2nd century goods. A gravedug into the edge of the road contained

Antoninus Pius’ as. The existence of cre-mation burials in the AD 3rd century isdemonstrated by a heavily worn as withthe representation of a female member ofthe Severus dynasty based on the hairstyle.We also unearthed a number of burials

h Rh i b i f t



FACSÁDY 1999 – R. Facsády A.: Rómaisírkertek Budaújlak déli részén. BudRég

33 (1999) 279–290.HABLE 2001 – Hable T. – Márton A.:Újabb sírok az aquincumi katonavárosnyugati temetőjéből. (New graves fromthe western cemetery of the AquincumMilitary Town.) Aqfüz 7 (2001) 21–37.

HABLE 2002 – Hable T.: Óbuda-Újlakrómai kori topográfiájának vázlata. (DieSkizze der römerzeitlichen Topographievon Óbuda-Újlak.) BudRég 35/1 (2002)267–278.IVÁNYI 1935 – Iványi D.: Die pannoni-schen Lampen, Dissertationes Pannoni-

cae Ser. II No. 2. Budapest 1935.NAGY 1971 – Nagy T.: Kőfaragás és szob-rászat Aquincumban (Taille de pierre etsculpture à Aquincum) BudRég 22 (1971)103–161.ZSIDI 2003 – Zsidi P.: Die Frage der Hü-gelgrab- und Wagenbestattungen in Aqu-

incum. Libelli Archaeologici Ser. Nov. No.1. Pannonica Provincialia et Archaelogia.Budapest 2003, 57–80.

cut into the already pulled down wall ofthe graveyard, (Fig. 1.5) came from an even

later phase. The cemetery was used in the AD 4thcentury as well. One of the cremationburials contained the coin (Ae 4) mintedduring the reign of one of the rulers of theConstantine dynasty (I Constans? – AD

333–350).Péter Vámos



A Budapesti Történeti Múzeum a GreenHill Rendezvényiroda Kft. megbízásából,2005. január 28. és február 1. között köny-nyűszerkezetes épület kivitelezését meg-

előzően régészeti megfigyelést végzett aHajógyári-sziget északi részén, a Honvé-delmi Minisztérium üdülője területén.(1. kép) A KÖH szakhatósági állásfogla-lásának megfelelően, az épület alapozógödreinek kiásása régészeti szakfelügyeletmellett kézi erővel történt.

Az épület kelet–nyugati irányú,hosszanti oldalainál 120×180 centimé-teres alapozó gödrökben végezhettükmegfigyeléseinket, az észak–déli irányúrövidebb oldalakon a gödrök 80×80centiméteresek voltak. (2. kép) Az ala-pozó gödröket a beruházó munkásaia tartószerkezet számára szükséges 80centiméterig kézzel mélyítették. (3. kép)

Ahol régészeti jelenség vagy leletanyagnem jelentkezett, további mélyítés nemtö té t A b há ó l tö té t lő t

Régészeti megfigyelés azÓbudai (Hajógyári)-szigeten

(Budapest, III. ker., Óbudai-sziget, HMüdülő, Hrsz.: 23796/16, 17)

Archaeological observationson Óbuda (Dockyard) Island

(Budapest, III, Óbuda Island, HM holidayresort, Lrn.: 23796/16, 17)

The Budapest History Museum was com-missioned by the Green Hill Rendezvé-nyiroda Kft, to conduct archaeologicalobservation on the territory of the holiday

resort of the Ministry of Defence in thenorthern part of Dockyard Island preced-ing construction of a light-constructionbuilding between January 28 and February1, 2005. (Fig. 1) In accordance with the



(továbbiakban DVK) fiatalabb, Zselízidőszakára keltezhetőek. A kerámialeletek60–80 centiméter mélység között, tömörbarna paticsos rétegben jelentkeztek,

majd ez alatt, a további mélyítés során,az altalaj fölött körülbelül 20 centimétervastag szürkés-sárgás rétegben továbbiZselíz kerámiatöredékeket találtunk. Ha-sonló rétegtani viszonyok között kerültekelő fiatalabb DVK kerámiatöredékek a délioldal keleti szakaszának 25., 26., 27. szá-mú alapozó gödreiből is. Miután a terüle-ten felület nyitására nem volt lehetőség,a rendelkezésünkre álló megfigyelésekalapján a kerámialeletek sekély gödrökből

t l ülé i ét ből á t á

recommendation of the KÖH (Office ofCultural Heritage Management), the au-thority in charge, the foundation pits ofthe building were manually excavated us-

ing archaeological inspection methods. It was possible to carry out observationsin the 120×180 cm large foundation pitsalong the east–west oriented long walls ofthe building and in the 80×80 cm pitsalong the north–south oriented shortsides. (Fig. 2) The workers paid by theinvestor deepened the foundation pits tothe depth of 80 cm needed for the loadbearing construction. (Fig. 3) Where noarchaeological finds or features appeared,th it t d d f th

2. kép: A leletmentésáttekintő alaprajzaaz alapgödrök

számozásával (BusiGy., Kovács T.)Fig. 2: Complexmap of the rescueexcavation withthe numbers of thefoundation pits (Gy.Busi, T. Kovács)

4. 5.6.

7. 8. 9.10.

11.1.

2.3.

12.13.

14.

15.16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.23.

24.

25. 26.27.

28.29.

30.31.

32.

33.34.

35.36.

0 10 m



A 6. számú alapozó gödörben két rómaitegula töredéket találtunk.

A régészeti megfigyelés alapján a Hajó-gyári-sziget északi részén a DVK fiatalabbszakaszának településéről szerezhettünktudomást, első ízben ezen a szigeten. ADVK főváros területén eddig megismerttelepülései jellemzően víz közelségében,a budai oldal Duna felé lejtő teraszain,a hegyekből érkező patakok partján, ésa pesti oldal patakokat követő ármentesterületein húzódnak. (CSÁNK 1964;KALICZ-SCHREIBER–KALICZ 1992;HORVÁTH L. A. et al. 2005; VIRÁG etal. 2005) A Hajógyári-szigeten regisztrált

település e megfigyeléseket kiegészítve,elsőként bizonyítja a főváros térségébena nagy dunai szigeteken létesített tele-pülések egykori létezését is. E telepeka kedvező átkelési lehetőségeknek kö-szönhetően a neolitikum középső szaka-szában jelentős szerepet tölthettek be a

folyó két partján fekvő területek közöttikapcsolatok létesítésében és fenntartá-sában. A jelenleg ismert leletek alapján

excavation. The ceramic finds came tolight at a depth of 60-80 cm in a compact

brown dauby layer. Further Zseliz ceramicfragments were found even deeper, in a 20cm thick, greyish-yellowish layer on top ofthe yellow virgin soil. Later TLP shardswere discovered in a similar stratigraphicposition in foundation pits 25, 26 and 27in the eastern stretch on the southernside. As we could not open surfaces on theterritory, it is only possible to say that theshards may equally likely have come fromshallow pits as from a settlement layer. Infoundation pit 27 we found a segment of a40 cm wide, slightly northeast–southwest

oriented trench with a trough-shaped bot-tom, extending to a depth of 100 cm fromthe actual surface. (Fig. 4) Shards from thelate TLP and a rim fragment of a storagevessel made of a graphitic raw material,dated from the LTD period were recov-ered in the blackish dark brown fill of the

trench, came to light in a secondary posi-tion. Fragments of two Roman tegulaecame to light in foundation pit 6.



mindezeket csak a DVK fiatalabb, Zse-líz időszakára feltételezhetjük, további

kutatások adhatnak választ a településkorábbi legidősebb DVK időszakra kel-tezhető fázisának esetleges jelenlétére aszigeten.

Ugyancsak első alkalommal kerültek előa Hajógyári-szigeten a késő kelta kor (LTD) településének nyomai is. Korábban aMargitszigeten kerültek napvilágra a kor-szak leletei, amelyek már utaltak a dunaiszigetek megszállására ebben a korszakbanis. (KOVÁCS–MARÁZ 2005) A római korban a Duna vonala képeztePannonia provincia határát. (1. kép) Jobb

partján vezetett az egyik legjelentősebbkereskedelmi és hadi út, az úgynevezett li-mes út. Aquincum körzetében ennek ma-radványai több ponton is előkerültek. Adunai szigetek csúcsain őrtornyok egészí-tették ki a védelmi rendszert. (NÉMETH2003) A szigetek közül a legjelentősebb

az Óbudai-sziget volt. Ennek úgynevezettKis-szigetén tárták fel Pannonia Inferiorhelytartójának palotájának részleteit.(KÉRDŐ 2003) Déli részén híd vezetettát, mely összekötötte a budai oldalonlevő legiotábort és az azt körülölelő ka-tonavárost a pesti oldalon lévő erőddel.(NÉMETH 1999, 2000) A sziget középsőrészén érhetett partot az a másik rómaihíd, ami a polgárváros és a katonavárosközötti területről indult ki. (ZSIDI 1999;ZSIDI 2002 26) A f ti á i t ó

4. kép: A 27. alapgödör északkelet felől az észak–déli

irányú árokkalFig. 4: Foundation pit no. 27 from the northeast withthe north–south running trench

Based on archaeological observations,this settlement of the younger phase ofthe TLP was first brought to light in thenorthern part of the Dockyard Island. Thesettlements of the TLP uncovered so farwithin the territory of the capital city aremostly located near water, on the terracesf th D b l i t d th i




CSÁNK 1964 – G. Csánk V.: Megfigyeléseka békásmegyeri őskori telepen. (Observati-ons faites ls station prehistorique de Bé-kásmegyer.) ArchÉrt 91 (1964) 201–214.HORVÁTH L. A. et al. 2005 – HorváthL. A. – Korom A. – Terei Gy. – Szilas G.– Reményi L.: Előzetes jelentés az épülőKőérberek, Tóváros-Lakópark területénfolyó régészeti feltárásról. (Preliminaryreport on the archaeological excavationconducted paralell to the constructionon the territory of the Kőérberek, TóvárosResidential District.) Aqfüz 11 (2005)

137–167.KALICZ-SCHREIBER–KALICZ 1992 –Kalicz-Schreiber, R. – Kalicz, N.: Die erstefrühneolithische Fundstelle in Budapest.Balcanica XXIII (1992) 47–76.KÉRDŐ 2003 – H. Kérdő, K.: Der Statt-halterpalast von Aquincum. In: Forschun-

gen in Aquincum 1969–2002. (Red.: P.Zsidi) Aquincum Nostrum II.2. 2003,112–119.KOVÁCS–MARÁZ 2005 – Kovács E. –Maráz B.: Budapest, XIII. ker., Margitsziget(Hrsz.: 23.800/3) Aqfüz 11 (2005) 231.NÉMETH 1999 – Németh, M.: A rákos-pataki híd és az aquincumi Dunaszakaszvédelmének kérdései. Pannoniai kutatá-sok. A Soproni Sándor konferencia előadá-sai, Bölcske, 1998. október 7. WosinszkyMó Mú S k á d 1999 141 160

islands in the Danube in the region of thecapital for the first time. These settle-

ments, owing to favourable fording possi-bilities may have played an important rolein the establishment and maintenance ofcommunication between the areas on thetwo sides of the river in the middle phaseof the Neolithic. Based on the finds weknow, this communication can only byhypothesized in the later, Zseliz phase ofthe TLP although further investigationsmay attest to the possible existence of asettlement phase from the oldest TLP aswell. Traces of occupation from the late

Celtic period (LT D) also appeared for thefirst time on the Dockyard Island. Findsfrom this period have been discovered onMargaret Island, which already suggestedthat the Danube islands were occupied inthis period. (KOVÁCS–MARÁZ 2005) In the Roman period, the Danube

marked the frontier of Pannonia province.(Fig. 1) The limes road, one of the mostsignificant of the trading and militaryroads, ran along its right bank. Traces ofthis road were discovered at several pointsin the region of Aquincum. Watch towerscomplemented the defence system atthe heads of the Danubian islands. (NÉ-METH 2003) The most important islandwas Óbuda (Dockland or Boat-Builders Is-land). Parts of the palace of the proconsulf P i I f i th d



In: Forschungen in Aquincum 1969–2002.(Red.: P. Zsidi) Aquincum Nostrum II.2.

2003, 96–99.VIRÁG et al. 2005 – M. Virág Zs. – Beszé-des J. – Reményi L.: Régészeti kutatásokaz egykori albertfalvai strand területén.(Archaeological investigations on theterritory of the former open-air bath of

Albertfalva) Aqfüz 11 (2005) 129–136.ZSIDI 1999 – Zsidi P.: Hídfőállás az aqin-cumi polgárváros és katonaváros között.Pannoniai kutatások. A Soproni Sándorkonferencia előadásai, Bölcske, 1998. ok-tóber 7. Wosinszky Mór Múzeum, Szek-szárd 1999, 257–274.

ZSIDI 2002 – Zsidi P.: Aquincum polgár-városa. Budapest 2002.

middle. (ZSIDI 1999; ZSIDI 2002, 26)Beside the already known Roman features,

the existence of watchtowers and roadsmay be supposed in the island. Their loca-tion, however, could not yet be identified.Two Roman brick fragments were discov-ered in our site, representing the first clearproofs of the latter hypothesis.

Katalin H. Kérdő – Zsuzsanna M. Virág



Az év folyamán több ütemben felületifeltárást végeztünk a Graphisoft parkban,két tervezett épület helyén. A park terü-letén az elmúlt évtizedben számos ásatás

folyt, amely során rézkori és római koritemető, valamint a római kori rakpart-építés nyoma került napvilágra. (ZSIDI1997, 1998, 1999, 2001; ENDRŐDI 2001;ZSIDI–REMÉNYI 2003) Az informatikai park északkeleti, azúgynevezett M irodaház tervezett helyé-

nek a délnyugati részén 2004-ben márfolyt szondázás (2004/1 szonda és 2004/4szonda, LASSÁNYI 2005), ott azonban azújkori ipari tevékenység nagyrészt elpusz-tította a történeti rétegeket. A mostani feltárás az egykori Gázgyárlétesítményei által súlyosan bolygatottterületen folyt. A felületeket gépi erővelnyitottuk meg. Régészeti jelenségek olyansávokban, illetve kisebb-nagyobb felüle-teken kerültek elő, ahol az újkori létesít-

é k ű ű háló t é ód

Római temető és gazdaságiépületek feltárása a voltGázgyár (ma GraphisoftPark) területén

(Budapest, III. ker., Záhony utca 7., Hrsz.:19333/48)

Excavation of a Romancemetery and out-buildingsin the territory of the formerGas Factory (today known asGraphisoft Park)

(Budapest III, 7 Záhony Street, Lrn:19333/48)

This year, excavations were carried outin subsequent stages in the area of twofuture buildings in the Graphisoft Park.The numerous excavations that were con-

ducted in the area of the park over thelast decade brought to light Copper Ageand Roman period cemeteries as well asthe traces of an embankment construc-tion from the Roman period. (ZSIDI1997, 1998, 1999, 2001; ENDRŐDI 2001;ZSIDI–REMÉNYI 2003)

Test excavations were conducted in thesouthwest part of the plot for so-calledoffice building M in the northeast partof the information technology park (testtrenches 2004/1 and 2004/4, LASSÁNYI2005), where modern industrial activityhad largely damaged the historical layers. This excavation was conducted ona territory that had badly disturbed byconstructions of the former Gas Factory.We used machines to break up the soil.A h l i l h d i



Az ásatás helyszíneLocation of the excavation

1., 2., 3., 6., 8. munkaterületSites no. 1, 2, 3, 6, 8

4. munkaterületSite no. 4





szintén homokos betöltésű objektumok

pontos kiterjedésének megfigyelése sok-szor nehéznek bizonyult, így a csontvázastemetkezések jelentős részénél nem tud-tunk megfigyelni sírfoltot.

A munka során, a tervezett M jelű iro-daépület telkén (1.-4. és 6., 7. 8. munka-terület) (1. kép) összesen 93 sírt tártunk

fel. Ezek közül 62 csontvázas és 31 ham-vasztásos temetkezés volt. A csontvázassírok jelentős részénél dokumentáltunkkoporsót, ezen kívül két téglasírt és egyfalazótéglából megépített sírkamrát talál-tunk. A csontvázas sírok közül hat olyanmellékletekkel ellátott temetkezés volt,amely csak minimális, vagy semmilyencsontmaradványt nem tartalmazott. Ezekméretük és esetenként a koporsószögekhelyzete alapján valószínűleg gyermekí k l h tt k

the features, which had been dug into the

sand and usually filled with sand as well,often proved difficult to excavate due tothe high ground water table and regularflood events, so that the discolorations ofthe graves could not be observed in themajority of the inhumation burials. Ninety-three graves were uncovered

on the plot of the future M office build-ing (sites 1–4 and 6, 7 and 8). (Fig. 1) Sixty-two of them were inhumation buri-als while 31 graves contained cremationburials. The majority of the inhumationburials contained evidence of coffins.

Additionally, two brick graves and a burialchamber built of building bricks cameto light. Six of the inhumation burialswith grave goods contained minimal orno bone remains. The measurementsf th d th iti f th

2. kép: Kirabolt téglasíraranyból készült amuletttartóval (bulla), Kr. u. 4.

századFig. 2: Robbed brick gravewith gold amulett holder(bulla), AD 4th century



hogy néhány csontvázas sírt már az ókor-ban kiraboltak.

Az ép sírokból, sőt néhány raboltbólis, gazdag sírmelléklet került napvilágra.

A homokos talaj kiválóan konzerválta akerámiaedényeket: poharakat, korsókat,mécseseket és az üvegtárgyakat. Az edé-nyeken túl számos fémtárgy, érme, ékszer,csonttárgy, üveggyöngy került elő.

Az ékszerleletek között több bronzgyűrűt, egy achátgyöngyöt, valamint egy37 darabból álló vékony, félkör alakú, két-szer átfúrt gagátlapokból álló karkötőt istalálunk. Az egyik csontvázas temetkezéslábánál valószínűleg egy korábbi temetke-

zés kupacba rakott mellékletét tártuk fel,amely két bronz festékes edényt, egy vas-tag, gazdag faragással díszített gagát kar-kötő töredékét, valamint üveg- és továbbibronz- és vastárgyakat tartalmazott. Drót-ból hajlított arany fülbevaló, négyszögletesólom keretű tükör és Traianus bronzérme

került elő egy gyermeksírból, amely csak akoporsó szögekből kiszerkeszthető, alig 0,8méter hosszú.

Különleges leleteket tartalmazott kéterősen feldúlt Kr. u. 4. századi téglasír. Azegyikből smaragdgyöngy, a másikból pedigegy aranybulla került elő. (2. kép) Ez utób-bi sír közelében lévő hamvasztásos sírbantovábbi bronzbullát is találtunk. A homokos talaj kiváló lehetőséget nyúj-tott arra, hogy a feltárás során legalább 14

t á t tk é él d k tálj k

were intersected by modern walls and pits.It is also certain that a few of the crema-

tion burials were already robbed in theRoman period. Rich grave goods were recovered fromthe intact graves and even from a few ofthe robbed ones. The sandy soil beauti-fully preserved the ceramics: tumblers,jugs, lamps and also the glass objects. Be-side the vessels, numerous metal objects,coins, jewellery, bone objects and glassbeads were found. Among the items of jewellery were anumber of bronze finger-rings, an agatebead and a bracelet made of 37 thin, semi-

circular jet plaques with two perforations ineach element. The grave goods from whatwas probably an earlier burial was found in



sírok leletanyaguk alapján a Kr. u. 2. szá-zad harmadik harmadára datálhatók. Atemető feltárt része intenzív használatbanvolt a Kr. u. 3. század folyamán. A csont-

vázas, számos melléklettel ellátott temet-kezések jelentős része ebből a korszakbólszármazik. A gazdag téglasírok már aKr. u. 4. század első felére keltezhetők.

A temető utolsó használati periódusát acsak cipő maradványokat tartalmazó, vagyteljesen melléklet nélküli, koporsós – vagy

a testhelyzet alapján csak textilbe csa-vart – holttestet rejtő temetkezések jelzik,amelyek közül több valószínűleg a Kr. u. 4.század második felére datálható.

A M j lű t tt é ül ttől dél

a heap at the foot of one of the inhumationburials. It comprised two bronze paint jars,a fragment of a thick jet bracelet decoratedwith rich carving, glass and a few other

bronze and iron objects. A gold earringbent from wire, a mirror with a quadrangu-lar lead frame and a Trajan’s bronze coinwere found in the grave of a child, whichwas no longer than 0.8 m as calculated fromthe position of the coffin nails. Two badly disturbed brick graves from

the AD 4th century contained specialfinds. One yielded an emerald bead, whilea gold bulla was uncovered in the otherone. Another bronze bulla was discoveredi ti b i l th l tt

4. kép: Kő alapozású és gerendavázas raktárépületmaradványai az 5.

munkaterületenFig. 4: Remains of a stonebased and beam-contructionstorehouse on site 5



ten észak–északkelet – dél–délnyugat irá-nyú, párhuzamos, hosszú, keskeny gerenda

árkok voltak megfigyelhetők, egymástól át-lagosan 1-1,5 méter távolságban. A félköralakú beásások metszetében esetenkéntmegfigyeltük a négyszögletes, fekvő ge-rendák nyomát. A párhuzamos nyomokatcsak néhol keresztezték, általában nempontosan derékszögben olyan rövidebbkeresztgerendák, amelyek csak egy-egyhosszanti gerendát kötöttek össze. A ge-rendavázas rácsszerkezet mellett néhánycölöplyukat is megfigyeltünk, de ezekkis száma és a szerkezeti elemek méretealapján könnyen elképzelhető, hogy itt

nem épületről, hanem a vizes területenkialakított munkafelület alapozásáról vanszó. A gerendanyomokból csak minimálismennyiségű kézzel formált és korongoltrómai kori kerámia került elő.

A terület legmagasabb részén, a délioldalon további gerendalenyomatokat ta-

láltunk, valamint ezeket vágó falalapozáskiszedett, habarcsos kőtörmelékes vona-lára bukkantunk. (4. kép) Az alapozáshoztartozó épületnek, amely legalább 11méter széles és 13 méternél hosszabblehetett, megtaláltuk az egyik dél–dél-nyugat – észak–északkelet irányú zárófalát,

amelybe három kelet–délkelet – nyugat–északnyugat irányú fal kötött be. Valószínű,hogy a kőépület és a gerendavázas szerkezetgazdasági funkciót töltött be. A megfigyeltj l é k l já ki lk dé álló

unearthed in the Graphisoft park in thelast decade. The earliest cremation burials

can be dated from the last third of the AD2nd century based on the find material.The unearthed part of the cemetery wasintensively used in the AD 3rd century.Most of the inhumation burials with plen-tiful grave goods came from this period.The rich brick graves can be dated fromthe first half of the AD 4th century. Thelast phase of the cemetery is representedby burials containing only shoe remains orno grave goods at all, where the dead werelaid in a coffin or only folded in textileshrouds. A number of these burials can

probably be dated from the second half ofthe AD 4th century. Southwest of the future M building,excavations were conducted in the area ofthe future SHAP hall (site 5). After remov-al of the uppermost layer, which had beenlevelled in the modern period, numerous

features and outlines of a few levelledheaps of Roman building rubble and findsbecame visible in the sandy soil. On theless disturbed 30 x 40 m territory, north–northeast – south–southeast orientedlong and narrow parallel ditches could beobserved at an average distance of 1 – 1.5

m from each other. In the cross-section ofthe semi-circular pits traces of quadrangu-lar horizontal beams could sometimes beobserved. Shorter cross-beams crossed the

ll l t t f l ll t



területen két, teljesen különböző haszná-latú zónát tártunk fel. A terület északkele-

ti részén a polgárváros keleti temetőjénektöbbségükben Kr. u. 2-4. századi sírjaikerültek elő. Az ettől délre eső részengazdasági épületek fa és kőszerkezetűmaradványai húzódtak. A két zóna pontoshatára arra a 2004-ben vizsgált területreesik, amelynek régészeti történeti rétegeitaz újkori létesítmények teljesen megsem-misítették. 2006-ban a feltárások várható-an tovább folyatódnak a temető területénnyugati irányban.

Lassányi Gábor


ENDRŐDI 2001 – Endrődi A.: Korabronzkori sírok Aquincum körzetében.

Aqfüz 7 (2001) 85–88.

LASSÁNYI 2005 – Lassányi G.: Budapest,III. ker. Záhony utca 7., Aqfüz 11 (2005)228–229.ZSIDI 1997 – Zsidi P.: Szondázó jellegűkutatás az aquincumi polgárvárostól dél-keletre. Aqfüz 3 (1997) 54–57.ZSIDI 1998 – Bp., III. ker., Gázgyár. Aqfüz

4 (1998) 91–92.ZSIDI 1999 – A római kori partépítés nyo-mai a Duna polgárvárosi szakaszán. Aqfüz5 (1999) 84–94.ZSIDI 2001 K t tá k i i

hand-thrown and wheel-thrown ceramicsfrom the Roman period.

On the southern side, the highest areawithin the territory, further beam imprintswere discovered together with the stonerubble and mortar line of the removedfoundation of a wall that intersected theimprints. (Fig. 4) The building that be-longed to the foundation must have beenat least 11 m wide and more than 13 mlong. We found one of its south–southwest– north–northeast running closing wall towhich three east–southeast – west–south-west oriented walls were joined. The stonebuilding and the beam construction must

have had economic functions. Accordingto the observed phenomena, large workingor loading surfaces must have surroundedthe first wooden storehouse (?) on the wa-terlogged territory was erected on the eleva-tion. The platform was rebuilt in stone inthe second building phase. The rather few

finds afford an uncertain dating suggestingthe building was perhaps used in the AD3rd century. In summary two zones with entirelydifferent functions were unearthed on theinvestigated Graphisoft territory in 2005.The graves from the eastern cemetery of

the Civil Town from the AD 2nd-4th cen-turies were unearthed in the northeast partof the territory. South of it, the remains ofout-buildings with wooden and stone struc-t t li ht Th t b d



A Szentendrei út felújítási munkáihozkapcsolódó régészeti feltárásokat 2005.augusztus 10. és október 26. között, többütemben végeztük. Az útrekonstrukció

során nagyméretű és mélységű földmun-kákat végeztek el, amelyekre a víz- éselektromos vezetékek cseréje miatt voltszükség. A feltárt felületek nagy része 2×3méter alapterületű, 2 méter mély gödrök(vízcső) vagy 0,6-1 méter széles, 1-1,5méter mély árkok (elektromos vezeték)

formájában volt vizsgálható. (1. kép) Azárkok nagy részét meglévő vezetékekrenyitották, így legtöbbször csak a metszet-falakat tudtuk dokumentálni.

A területen korábban, az 1977–1979 kö-zött lezajlott Szentendrei útszélesítéshezkapcsolódott régészeti feltárás. Ekkor került

sor a települést észak–déli irányban átszelővízvezeték pillérsorának, az itt haladó útnakés a város észak–déli főútját nyugat felőlszegélyező tabernasor hátsó traktusánakf ltá á á f kö t l j i ti tá á

Régészeti munkák azaquincumi polgárvárosközépső és keleti részén: aSzentendrei út felújítása

(Budapest, III. ker., Szentendrei út, Záhonyutca – Pók utca közötti szakasz, Hrsz.:23226/2, 19396)

Archaeological investigationsin the central and easternparts of the Civil Town ofAquincum: reconstruction ofSzentendrei Road(Budapest III, Szentendrei Road, betweenZáhony St. and Pók St., Lrn: 23226/2,19396)

The archaeological excavations connectedwith the reconstruction of SzentendreiRoad were carried out in subsequentstages between August 10 and October

26, 2005. The reconstruction of the roadrequired earth-moving work over a largesurface and to a significant depth be-cause of the replacement of water pipesand electrical cables. The majority of theuncovered territories either had areas of2×3 m and reached a depth of 2 m (water

pipes) or they were 0.6 – 1 m wide and1-1.5 m deep trenches (electric cables).(Fig. 1) Most of the trenches were openedover the existing cables so that in mostcases it proved possible to document onlythe section walls. Archaeological excavation has previ-

ously been carried out when SzentendreiRoad was widened in 1977-1979. The pil-lar row of the aqueduct that crossed thesettlement in a north–south direction,th d d th b k i f th t b



újkori bolygatások miatt már nem voltakértékelhető jelenségek. (1. kép 1) Köz-

vetlenül a városfalon belül (1. kép 8-9) ró-mai épületek elplanírozott maradványai,épületomladékok mutatkoztak, többnyireerősen elpusztult állapotban. A területészaki részén 1979-ben Zsidi P. azon-osította és tárta fel a polgárváros északivároskapujának tornyait, árkait és a vá-rosból kivezető „A” utca részletét. (ZSIDI1984b, 471–472) A jelenlegi földmunkáksorán a Krempel-malom falrészletei iselőkerültek. (1. kép 16-17; 3. kép) Ugyan-

southern part of the Civil Town whereusually it was only possible to observe

badly disturbed layer sequences. (Fig. 2) Apart from the northern town wall, novaluable phenomena could be observedin the northern part of the town becauseof modern disturbances. (Fig. 1. 1) Thelevelled remains and debris from Romanbuildings appeared just inside the townwall, (Fig. 1. 8-9) usually in very poorcondition. In 1979, P. Zsidi identified andunearthed the towers and ditches con-nected to the northern town gate of the



itt, kissé nyugat felé (a Szentendrei útburkolata alatt) az omladékok alatt márcsak egy korábbi kőporos járószint, majda polgárváros északi részén több helyenmegfigyelt feketésbarna agyag és a sárgaagyagos altalaj mutatkozott. (1. kép 9)

Ugyanitt az omladékból üvegpohár tö-redéke került elő. (6. kép) Dél felé márészak–déli irányú falak is jelentkezteksóderes járószintmaradványokkal. (4. kép) Ezeket egyelőre nem tudjuk ismert épüle-tekhez kötni. A fentiek mellett köves om-ladékokat és agyagtégla-planírozásokat (1.

kép 7, 10) is dokumentáltunk. Alattukmegfigyeltünk egy sötétbarna agyagosréteget, majd a sárga altalajt. A Szentend-rei út nyugati oldalán (1. kép 11) igen jóáll tb ” dt k lt

Civil Town as well as a stretch of “A” streetleading out of the town, in the northernpart of the territory. (ZSIDI 1984b, 471–472) This time, wall fragments from theKrempel-mill were also recovered. (Fig.1. 16-17; Fig. 3) Somewhat farther to the

west (under the pavement of SzentendreiRoad), only a former dusty stone floorlevel and the same blackish brown clayand yellow clayey subsoil that had beenobserved in several parts of the northernarea of the Civil Town were found beneaththe ruins. (Fig. 1. 9) Fragment of a glass

beaker was also found here in the debris.(Fig. 6) At the same time, north–southoriented walls with gravely floor levels alsoappeared farther on towards the north.A t it i t ibl t t th

2. kép: Újkori csővezetékáltal bolygatott terület apolgárváros középső részén

Fig. 2: Part of the CivilTown of Aquincumdisturbed by modern waterpipe



falrészletet és égésrétegeket, illetve alattuka feketésbarna agyagot és a sárga altalajt.

(LÁNG 2005, 227–228.) A forummalszemben, nyugat felé (1. kép 14) az erő-sen bolygatott nyugati metszetben fel-tehetően a forum-komplexumhoz tartozókelet–nyugati irányú kőfalak részleteit,vörös-égett és faszenes szinteket (járó-szintek?), omladékokat és alul az ismert

feketésbarna agyagot és a sárga agyagosaltalajt figyeltük meg. A polgárváros északirészén nyitott felületekben tehát többnyi-re azt tapasztalhattuk, hogy a városfalonkívül, illetve annak közvetlen belső kör-nyezetében már igen lepusztult állapotban

maradtak meg az emlékek. A Pók utcaikereszteződésben elég magasan kerültekelő épületomladékok, míg közvetlenül atöltés északi lábánál ugyan ismét erősenlepusztult állapotban, de már falrészletekis mutatkoztak, járószintekkel. Érdekesmegfigyelés, hogy ez utóbbi helyen kelet

felé csökkenő intenzitású jelenségsorttapasztaltunk (nem volt nyoma pl. falnak,és az „A” utca vonalát sem találtuk), nagy-részt szintén erősen elplanírozva. A vasútitöltés déli oldalán, a városközponthoz

area former phases of Szentendrei Roadand the foundation of a modern bridge

spanning the stream were found. (Fig.1. 12) Fragment of an inscribed Romanstone was also recovered from the layers,which had been subjected to repeated dis-turbances in the modern period. Northwest of the forum of the CivilTown, (Fig. 1. 13) a segment of a north–

south oriented wall and burnt layers, doc-umented in the last year, could once againbe observed together with the underlyingblackish brown clay and yellow subsoil.(LÁNG 2005, 227–228) In the west, acrossthe forum, (Fig. 1. 14) segments of east–

west running stone walls, probably parts ofthe forum complex, soil levels burned toa red color and containing charcoal (floorlevels?), rubble. Underneath all this, thepreviously noted blackish brown clay andyellow clayey subsoil were observed in thebadly disturbed western section of wall.

Thus, experience seems to show that findsfrom the surfaces opened in the northernpart of the Civil Town were very poorlypreserved both outside the town wall andinside it, in its immediate vicinity. Ruins



közelebb eső részeken, változó állapotbanugyan, de mindenütt előkerültek épület-maradványok. A metszetekben mutatkozósárga altalaj és feketésbarna agyag magas-

ságadatai ugyan pontszerűek, de feltéte-lezhető, hogy a terület körülbelül a vasútitöltés zónájától dél felé lejtett (mélyebbeka falalapok is) a töltés északi oldalátólészak felé pedig emelkedett.

A város déli részén kevesebb földmunkátvégeztek. A városfalon belül, a romterület

déli határával szemben nyugat felé (1. kép15) a helyreállított taberna-k egyikénekfolytatásaként egy kelet–nyugati irányúfalrészlet került elő, amely közel 2 méter

i jó áll tb dt f

of buildings appeared relatively high upin the stratigraphic sequence by the PókStreet crossing, while at the northernfoot of the embankment, wall fragments

even appeared with the correspondingfloor levels although once again in a badlydegraded condition. Interestingly, a less-ening intensity of phenomena could bedocumented towards the east in the latterarea (e.g. there was no trace of any walland “A” street could not be found either)

and what was found had been subjected tointensive levelling work. Building remainswere uncovered everywhere, although ina variety of conditions, on the southernid f th il b k t l t

4. kép: Rétegsorcsatornaárokban apolgárváros északi

részénFig. 4: Roman layersobserved in thenorthern part ofthe Civil Town of

Aquincum



rekonstrukciójára. (7. kép) A munkálatokatitt is figyelemmel kísértük, a korábbi fel-tárások által érintett területen újabb jelen-

ségeket nem tudtunk megfigyelni. A Szentendrei út rekonstrukciójáhozkapcsolódó régészeti munkák tanulsága,hogy bár a terület ásatásokkal korábbannem érintett részeit komolyan bolygattáka különböző közművek, a római városépületei, járószintjei és omladékai a leg-

több ponton még jól vizsgálhatók.

T. Láng Orsolya

Less earth was moved in the southernpart of the town. An east–west orientedwall segment was brought to light in the

continuation of one of the reconstructedtabernae inside the town wall on the westfacing the southern edge of the ruin area.(Fig. 1. 15) It was very well preserved to aheight of about 2 m with white plasterstill covering its lower part. (Fig. 5) Much earth was moved outside the

southern town wall as well where no ar-chaeological layer or phenomenon wasfound because of the very thick modernfill. In addition to earth-moving work,th f th ill d d

5. kép: Taberna falrészlete a polgárváros déli részén

Fig. 5: Detail of a white plastered wall of a taberna inthe southern part of the Civil Town of Aquincum

6. kép: Római kori talpas üvegpohár töredéke

Fig. 6: Fragment of a Roman glass cup



LÁNG 2005 – T. Láng O.: Az AquincumiMúzeum kisebb feltárásainak helyszínei éseredményei a 2004. évben. 17. Budapest,III. ker., Szentenderi út (Hrsz: 193210)

Aqfüz 11 (2005) 227–228.

ZSIDI 1984a – Zsidi P.: A Budapesti Tör-téneti Múzeum ásatásai és leletmentései1976–1982 között. 21. Aquincum polgár-város. Hrsz: 19418, 19430, 19695. BudRég25 (1984) 461–462.ZSIDI 1984b – Zsidi P.: A Budapesti Tör-téneti Múzeum ásatásai és leletmentései

1976–1982 között. 82. Pók u. – Krempelmalom. Hrsz: 23276/2. BudRég 25 (1984)471–472.

with the reconstruction of SzentendreiRoad is that although the areas whereno previous excavations were carried outwere heavily disturbed by public utilityworks, the buildings, the floor levels and

the ruins of the Roman town could still bestudied in most parts of the territory.

Orsolya T. Láng

7. kép: Az aquaeductuspillérsora a helyreállítotttámfallal

Fig. 7: Row of pillars ofthe Roman aquaeductand the reconstructedretaining wall



A BTM Aquincumi Múzeuma az idei év-ben számos nagyberuházáshoz kapcsoló-dóan végzett régészeti feltárást az aquin-cumi polgárváros területén. A szentendreiHÉV római kori várost átszelő szakaszá-nak rekonstrukciója komoly szervezést ésállandó készenlétet igényelt. (1. kép) Afeltárást csapatmunkában, egymást vált-va végeztük, Hárshegyi Piroska, LassányiGábor és Zsidi Paula régész-kollegákkal.

A sokszor igen mostoha körülmények (pl.

közlekedő HÉV szerelvények mellett), akivitelezéssel együtt folyó régészeti munkaés szűk határidők ellenére, minden előke-

Régészeti munkák azaquincumi polgárvárosközépső és nyugatirészén: BKV-HÉVpályarekonstrukció

(Budapest, III. ker., BKV-HÉV sínpálya

nyomvonala, Hrsz.: 19695, 19418, 19422)

Archaeological investigationsin the central and westernparts of the Civil Townof Aquincum: BKV-HÉVsuburban railbedreconstruction(Budapest, III, BKV-HÉV railroad bed,

Lrn: 19695, 19418, 19422)

This year, the Aquincum Museum con-ducted archaeological investigations inconnection with a number of large devel-opment works on the territory of the CivilTown of Aquincum. The reconstructionof a 3 km stretch of the Szentendre lineof the HÉV (suburban railway) where itcrosses the Roman town required seriousorganisational work and constant readi-ness on the part of our museum. (Fig. 1) We conducted the investigations in a

team, working in shifts with archaeolo-gist colleagues Piroska Hárshegyi, GáborLassányi and Paula Zsidi. Despite the



rült jelenséget sikerült megfelelő módondokumentálni. Külön kiemelnénk, hogyaz építési munkák során semmilyen meg-tartandó régészeti emlék nem károsodott(pl. falak, tetőomladékok stb.).

A pályarekonstrukció során oszlop-helyek, kábelárkok kerültek kialakításra,ezeket feltártuk, metszeteiket doku-mentáltuk. Nagyobb felületű munkáraazonban csak a sínpárok felszedése után,a zúzottkő-ágy eltávolítása után nyílt le-hetőség. (2. kép) A többféle régészeti és

dokumentálási módszert igénylő feltárás2005. május 7. és augusztus 2. közöttzajlott, megszakításokkal. A polgárvárosközépső szektorában legutóbb az 1977 és1979 kö ött l é tt S t d i út é

often very adverse circumstances (e.g. inaddition to running HÉV trains), archae-ological investigations carried out in par-allel to repair work and close deadlines,we were able to adequately document all

archaeological phenomenona. We wouldlike to emphasise that no archaeologicalremains that required preservation suf-fered any damage (e.g. walls, collapsedroofs etc.). Holes for posts and trenches for cableswere dug during the reconstruction of

the rail bed. These we unearthed anddocumented their cross-sections. A largersurface could only be opened when therails had been taken up and the gravelb d h d b d (Fi 2) Th

2. kép: Munkaterület aBKV-HÉV pálya menténFig. 2: Working area on the

territory of the BKV-HÉVrailroad



A jelenlegi felújítás során a rómaikori települést észak–déli irányban több

területen érintették a munkálatok. Apontszerű munkahelyek miatt az előkerültfalrészleteket, járószinteket, omladékokatnem lehetett ismert épületekhez kötni,ezért – ahol lehetett – a keleti városrészismert épületeihez tájoltuk azokat. A város északi falán kívül, az amfiteát-

rum magasságában (HÉV megálló peron-ja) kábelfektetés során észak–déli irányú,fehér-murvás, habarcsos útfelület-részletmutatkozott. Korhatározó leletanyaghiányában a konstrukciót nem lehetettkeltezni.

Dél felé, a forumtól északnyugati irány-ban (esztergomi vasúti töltés déli oldala)csak bolygatott rétegsorokat tudtunk meg-figyelni az oszlopalapozásokban. A maifelszín alatt körülbelül 1,8 méter mélység-ben bukkant csak elő bolygatatlan szint. Apolgárváros északi részén már több helyen

regisztrált, feketésbarna agyagréteg. Ob-jektum nem került elő. A forum magasságában több ponton is

végeztek földmunkákat: oszlopalapozás éskábelfektetés során egy épület észak–dé-li és kelet–nyugati falrészleteit (azazfalsarkot) sikerült azonosítani, a hozzá

tartozó terrazzopadlóval és felette égés-,illetve omladékrétegekkel. Az észak–délifal nyugati oldalán fehér vakolat is meg-figyelhető volt. A fal mellett négyzetesát t tű f l h l i t tk tt

the aqueduct, the street running on itseastern side and the back rooms of the

taberna row were excavated at that timeand the ground plan of the so-calledforum area was clarified. (For a summarysee: PÓCZY 1984, 20–21; ZSIDI 1984,461–462; KABA 1984, 473)

The present operation affected the Ro-man settlement on several territories in

a north–south direction. Due to the dis-persed small working areas, the recoveredwall fragments, floor levels and debriscould not be linked with buildings, so weoriented them to known buildings in theeastern part of the Civil Town where pos-sible. Outside the northern wall of the town,along the path of the amphitheatre (plat-form of for the HÉV station), a fragmentof a north–south running road appearedwith a white rubble and mortar surface.Give the absence of datable finds this

construction could not be dated. Only disturbed layers could be ob-served in the post foundations fartherto the south, northwest of the forum,(southern side of the embankment of theEsztergom railway line). An undisturbedlayer was found only at a depth of about

1.8 m, it was the blackish brown clay layerthat has often been registered at variouspoints in the northern part of the CivilTown. No features appeared here.

E th i k i d t t



leletanyag került elő (kerámia, terra sigilla-ta, állatcsont).

Déli irányban, a polgárváros középsőrészén újabb oszlophelyet készítettek,ezekben épületomladékok, planírozások

és terrazzopadlórészletek mutatkoztak.Újkorral kevert, épületomladékos foltokatdokumentáltunk ugyanitt a zúzottkő fel-szedése során is.

A ll á áb ál tükö

wall. A hole for a square wooden postcould be observed beside the wall. The

fragments of a threshold stone came tolight in a secondary position in a nearbycable trench. At the height of the south-ern part of the forum, another stretch ofan east–west running wall appeared witha small bronze coin from the AD 4th cen-tury as a stray find. Building and roof de-

bris could be documented in other postfoundations sunk into the same zone.

A large amount of finds were collectedduring the cleaning of the phenomena(plain ceramics, Samian ware and animalbones). Farther to the south, another postfoundation was revealed in the centralpart of the Civil Town, where buildingdebris, levelling and fragments of a ter-razzo floor appeared. Spots of buildingdebris mixed with modern finds weredocumented in the same place after the

rubble had been removed. At the height of the macellum, afew wall fragments of a building ap-peared very close to the surface underthe railway track. The building retainedan interpretable ground plan. We couldunearth a heating channel with frag-

ments of a terrazzo floor. We know thatthe building was heated from the eastwhere its praefurnium also came to light.(Fig. 3) In the southern part of the town( th th d f th t d ’

3. kép: Fűtőcsatornával ellátott épület részletedokumentálás közben a BKV-HÉV sínek alattFig. 3: Segment of a building with a heatingchannel under the rails of the BKV-HÉV duringdocumentation



A város déli falán kívül is több alkalom-mal végeztek földmunkákat (kábelárkok,zúzottkő-felszedés), de itt már az igenvastag újkori feltöltés miatt régészeti jelen-ségeket nem tudtunk megfigyelni. Az építkezés menetéhez alkalmazkodó

régészeti munka során mélyebb rétegeketis érintő feltárásra nem volt lehetőség,csak a felszínen előkerült jelenségeket do-kumentálhattuk. Munkánkat lézerszken-

f l é é ít tt í k

4. kép: Fűtőcsatornával ellátott épület lézerszkenneres felmérése alapján készült rajzFig. 4: Drawing of the building with a heating channel prepared after the laser scanner survey

The archaeological work was adjustedto the pace of the construction work sothere was no opportunity to excavatethe layers situated deeper. Only the phe-nomena appearing on the surface couldbe documented. A laser-scanner survey

accelerated our work so despite theoften extreme circumstances (16-hourdeadlines, night-time work and, rain)we were able to precisely document the

h (Fi 4) Alth h thi h

Jelmagyarázat /Legend:

Habarcs/ MortarTerrazzo/ Terrazzo floorFal kontúr/ Wall

Kő kontúr/ Outline ofthe stones



Villanyoszlop /Electric pole

Értelmezett falmaradványok (1.

szint) /Defined wall (1st level)

Értelmezett falmaradványok (2.

szint)/ Defined wall (2nd level)

Blokk név/ Block name

Jelmagyarázat/Legend:



É ület és út és letek a B ildi g a d a ts of a oad



A BTM Aquincumi Múzeum a FővárosiÖnkormányzat megbízásából 2004. no-vember 10. és december 6., illetve 2005.május 10. és július 1. között végezte azúgynevezett „Aquincumi híd és kapcso-lódó úthálózata” tervezéséhez szükségesörökségvédelmi hatástanulmányt előké-szítő régészeti feltárást a fent említettterületen. Közvetlen környezetében két alkalom-mal folyt régészeti kutatás. 1946–47-ben

Szilágyi J. itt három kisebb, hosszúkásalaprajzú épületet talált, (XLVIII–XLIX.épületek: ZSIDI 2002, 77) amelyek rak-tár- vagy lakóépületek lehettek, illetveútrészletet, és az északi városfal egy kisebbszakaszát tárta fel. (SZILÁGYI 1950,311–312) A területtől északkeletre, már

a város falán kívül (Pók–Péter utca sar-ka) 1984-ben Zsidi P. az északi városfalatkísérő vizesárkot és útfelületet regisztrált.(ZSIDI 1984, 472) A telek nyugati szom-

éd á áb (III Pók 1 ) i té id i

Épület- és útrészletek azaquincumi polgárváros

északi városfalánál

(Budapest, III. ker., Pók utca, Hrsz: 23229/1)

Building and parts of a roadby the northern town wall of

the Aquincum Civil Town

(Budapest III, Pók Street, Lrn: 23229/1)

The Aquincum Museum of the BudapestHistory Museum conducted archaeologi-cal investigations on the above identifiedterritory in order to prepare the heritageprotection plan study needed for the de-signs of the so-called “Aquincum bridgeand the connecting road system” as com-missioned by the Self-Government of thecapital city of Budapest between Novem-ber 10 and December 6, 2004 and May 10and July 1, 2005.

Two archaeological excavations werecarried out in the immediate vicinity.In 1946-47, J. Szilágyi found three smallbuildings with elongated ground plans(buildings XLVIII–XLIX: ZSIDI 2002, 77),which may have been storehouses or resi-dential buildings. He also unearthed part

of a road and a short stretch of the north-ern town wall. (SZILÁGYI 1950, 311–312)P. Zsidi registered a water ditch runningalong the northern town wall and a road

f th f thi t it t id th



az északi városfal vonalát nem érte el,de annak közvetlen közelében haladt. Afelületet a tél beálltával visszatakartuk,majd idén újra kibontottuk. A feltárás a je-lenlegi felszín alatt közel 4 méter mélyen

folyt, így a dúcolás mellett a folyamatosanfeltörő talajvíz is akadályozta a munkát. Az igen vastag (2,5 méter) újkori fel-

töltésből – amely valószínűleg SzilágyiJ k t tá it kö tő 1947 től k ült

south direction from the AranyhegyiStream up to the line of Pók Street inthe late autumn of 2004. (LÁNG 2005a,225–227) The trench did not extend tothe northern town wall, but ran close to

it. The surface was covered when winterarrived and was re-opened this year. Theexcavation was carried out about 4 m be-neath the actual surface so that the work

hi d d b th d f h i

1. kép: Az aquincumi polgárváros alaprajza a feltárások helyszínévelFig. 1: Ground plan of the Civil Town of Aquincum with locations of the excavations

2. kép: Kr. u. 2-3.



(2. kép) A feltárás során megállapítha-tó volt, hogy a falvonulat feltehetően aSzilágyi által feltárt hosszúkás alaprajzú

épületek egyikéhez tartozott. A fal erősenmegdőlt – helyenként ki is borult – keletfelé, omladékai a fal mindkét oldalánmegtalálhatóak voltak. A kutatás soránegyértelműen kiderült, hogy a fal nyugatiés keleti oldalán más-más rétegsorral kellszámolnunk.

A fal nyugati oldalán, mint ahogy aztkorábbi rövid jelentésünkben is közread-tuk (LÁNG 2005a, 225–227) a legújabbkori feltöltés alatt további – újkori – dél-

t é kk l ti ill t k l t

ritory on the stream bank sloped stronglyboth in southern and eastern directions. A north–south oriented, 60 cm wide

stone wall laid in mortar ran withoutforking along the entire length of theexcavation trench below the embankment(about 22 m). (Fig. 2) It was observed dur-ing excavation that the wall probably be-longed to one of the elongated buildingspreviously unearthed by Szilágyi. The wall

turns sharply to the east. In a few placesit even fell down so that rubble from itcould be found on both sides of the wall.It became obvious during the excavationth t diff t l ld b

pszázadi épületfalFig. 2: Wall of

a building fromthe AD 2nd-3rdcenturies

zott felületén észak déli irányú a fallal and building debris mixed with levelled



zott, felületén észak–déli irányú, a fallalpárhuzamos sávokkal (keréknyomok?).

Felületét kavicsozással meg is újították.Ez alatt egy, a fallal párhuzamos, sötét-barna agyagos betöltésű, teknős aljú árokkövetkezett, amely nagy valószínűséggelvízelvezető árokként működött. Az újkorirétegsor alját ismét sárga homokréteg je-lezte, alatta a polgárváros északi részén,

több helyen megfigyelt erősen vizes, feke-te, agyagos szint mutatkozott. (3. kép) Azezen a területen legkorábbinak tarthatórómai kori rétegből nagy mennyiségűállatcsont került elő, illetve pollenmintátis gyűjtöttünk. A természettudományosvizsgálatok eredményei szerint a későb-bi polgárváros északi része a római korkezdeti szakaszában mocsaras, sással ésegyéb vízinövényekkel benőtt rét lehetett.

A geopedológiai vizsgálatot Mindszenty A. és Horváth Z., a malakológiai vizsgá-latot Krolopp E., míg a pollenanalízist

Medzihradszky Zs. végezte, munkájukatezúton is köszönöm. A fal nyugati oldalánaz újkori – feltehetőleg az árvízvédelem-

and building debris, mixed with levelledmodern material in two layers, appeared

along nearly the entire length of thetrench. Red striped fresco fragments anda large number of ceramics came fromthese levels. Under them, fallen stonesfrom the wall came to light and thenanother modern sand layer appeared withnorth–south lines observed (wheel ruts?)

running parallel to the wall. The surfacehad been renewed with by spreadingpebbles over it. Under it, a probable waterditch with a trough-shaped bottom and adark brown clayey fill followed, runningparallel to the wall. Another yellow sandlayer indicated the bottom of the modernlayer series. Under it the same very moist,black, clayey level appeared that had beenobserved in many other places in the area.(Fig. 3) The layer that appeared to be theearliest Roman layer contained a largenumber of animal bones and we collected

pollen samples as well. Results from thenatural scientific analyses show thatthenorthern part of the later Civil Town may

4. kép: Újkori gát



mel összefüggő – tereprendezések tehátszinte teljesen leborotválták a kultúr-rétegeket. (4. kép) Az egykori épületheztartozóan semmilyen járószintet, eredeti

omladékot nem sikerült dokumentál-nunk, csak a legkorábbi római kori talaj-szint volt megfigyelhető. Így a Szilágyi

J. által raktárként azonosított épület(ek)funkciójáról sem sikerült több informáci-óhoz jutnunk.

A fal keleti oldalán, az újkori töltés alatt

rómaival kevert újkori szintet találtunk,majd alatta már a fal nagy mennyiségű, ki-dőlt kőomladéka került elő. Az omladék,amely a teljes felületen végighúzódotté k déli i á b i t k bi

have been a waterlogged meadow coveredwith bulrushes and other water plants inthe initial phase of the Roman occupa-tion. A. Mindszenty and Z. Horváth

carried out the geo-pedological analyses,E. Krolopp the malacologic analysis andZs. Medzihradszky analysed the pollen.I am thankful for their contributions.On the western side of the wall, modernlandscaping work, probably connectedwith flood prevention measures, nearly

entirely erased the culture-bearing layers.(Fig. 4) No floor levels or original debrisfrom the former building could be docu-mented and only the earliest Roman soill l ld b b d Th it t

részleteFig. 4: Detail of amodern water dam



Az újkori bolygatás alatt vastag szürkehomokrétegek következtek, majd két kü-lönböző jelenség kezdett körvonalazódni.Egyrészt a római kori épületfal mellett,azzal párhuzamosan körülbelül 3 méterszéles, észak–déli irányú út földrétegeittaláltuk. Ezeket mélyebb kátyúk szabdal-ták, amelyekből nagymennyiségű kerámia

lelet (köztük ép fazekak, pohár, és többfirmamécses) üvegedény, amphora (rho-dosi), terra sigillata-anyag és meglepőennagy számú, kerámiatöredékből faragottjátékkorong, illetve alsó szintjéről egyigen kopott, Agrippa (postumus veret)nagybronza került elő. (5. kép) Többféle

értelmezési lehetőséget vethet fel a leg-alsó útszintről előkerült, szájával lefeléfordított, sötétszürke tálfazék. Az edényt„átalakították”, peremét szabályosan le-tö d lték b l jéből t já héj k ült lő

5. kép: Agrippa postumus vereteFig. 5: Agrippa coin minted after his death

to be very thick. It became clear duringits cleaning that the strip of debris repre-sented the fill of a trench running paral-lel to the wall, which was certainly JánosSzilágyi’s trench dug to investigate thewall. The trench itself may have causedthe wall to lean so strongly to the east aswell. The stones of the building’s wall on

this eastern side were heavily burned incertain places for unknown reasons. Thick grey sand layers followed underthe modern disturbance with the outlinesof two different phenomena beginning toappear. One comprised the earthen lay-ers from a circa 3 m wide, north–south

oriented road running parallel to the wallof a building from the Roman period inwhich a large number of ceramics (includ-ing intact pots, a tumbler and a few firmal ) l l h (f

6. kép: Tojáshéjat tartalmazó, római korban„átalakított” fazékFig. 6: Vessel “modified”in the Roman periodcontaining egg shells

7. kép: Római korit é l t k ék l



átlagos tengelytávolságának (további iro-dalommal: LÁNG 2005b, 347). (7. kép)

Az útról egy trachitból faragott hypocaus-tum-oszlop is előkerült, másodlagos hely-zetben.

Más jellegű jelenségsorra utal az út ke-leti oldalán nyílt újabb épülethomlokzat,ezt jelezték azok a kavicsozott, illetveépülettörmelékes szintek, amelyek mára tanúfal alá húzódtak és a metszetektanúsága szerint lejtettek az út felé. Azépülethez egyik fázisában porticus is tar-

tozhatott. Erre utalnak az észak–déli irá-nyítású, kövekkel körberakott faoszlopokmaradványai (egyikükben a vizes környe-zetnek köszönhetően a fa is megmaradt,j l l i ál t l tt) Ö 4 il

“modified”, the rim broken off and an eggshell was found in it. (Fig. 6) The layers were obviously floodedrepeatedly (irregular discolorations withrusty spots). The water seems to have

arrived unexpectedly (see intact vessels).The flat stones found as stray finds atdiverse locations may have been part ofthe pavement. The distance betweenthe wheel ruts is 140 cm, which matchesthe average axle distance of Roman carts(with further references: LÁNG 2005b,

347). (Fig.7) A hypocaust pillar carvedfrom trachite was found in a secondaryposition on the road. The front of another building that

d t th t id f th d

utcarészlet keréknyommalFig. 7: Detail of a Romanroad with wheel-ruts

8. kép: Fatornácosrómai kori épület



korai használatára vonatkozóan fontos újinformációkhoz jutottuk. A kőépületet ke-let felől észak–déli irányú utca határolta,amelyet egykor kőlapokkal burkoltak. A

keréknyomokból és az útrétegekből elő-került nagymennyiségű ép leletanyag gya-kori árvízre utal. Az út keleti oldalát újabbépületek szegélyezték, egyikük legkorábbielőzményéhez faoszlopos homlokzat tar-tozott. Az útrétegek kátyúiból előkerült

Agrippa érem és egyéb korai leletanyag

(rhodosi amphora) arra utal, hogy a rómaihódítás legkorábbi időszakában is használ-ták már a területet.

T Lá O l

wooden posts surrounded by stones (thewood has been preserved in one of themowing to the moist environment, it is be-ing analysed). Four postholes of this kind

have been registered. (Fig. 8) They alreadyappeared in the above-mentioned veryearly, black clayey layer, which may indi-cate that this road and the building werealready standing in the early phase of thesettlement. It did not prove possible to clarify the

ground plan or the function of the stonebuilding during the excavation. Neverthe-less, important new information aboutthe structure of the Civil Town and the

l f th t it i d A

római kori épületoszlophelyeiFig. 8: Postholes of aRoman building witha porch

LÁNG 2005a – T. Láng O.: Budapest, III. the buildings. The Agrippa coin and other



g p ,ker., III. Pók u. (Hrsz.:23229/1). Aqfüz 11

(2005) 225–227.LÁNG 2005b – T. Láng O.: ControlExcavations in the Territory of the CivilTown of Aquincum: the so-called „Testvér-hegy-villa”. Balácai Közlemények 9 (2005)343–360.ZSIDI 1984 – Zsidi P.: A Budapesti Tör-

téneti Múzeum ásatásai és leletmentései1976–1982 között. 83. III. Pók – Péter u.BudRég 25 (1984) 472.ZSIDI 2002 – Zsidi P.: Aquincum polgár-városa. Budapest 2002.

g g ppfinds (Rhodes amphora) found in the

potholes of the road layers suggest thatthe territory was already in use during theearliest phase of the Roman occupation.

Orsolya T. Láng

Római kori beépítettség Investigation of the use of



A BTM Aquincumi Múzeuma kétütemben, 2005. április 27. és május 13.,valamint augusztus 29. és december 2. kö-zött végezte az aquincumi polgárvárostólészakkeletre, közvetlenül a Duna partján

fekvő terület régészeti kutatását. (1. kép) A terület közvetlen környezetében több,főként római kori lelőhely ismert. Szinténaz idei évben végeztünk szondázó jellegűrégészeti feltárást a szóban forgó területnyugati szomszédságában, az Aranyhegyi-patak torkolati szakasza mentén (III. Ná-nási köz 2., lásd ebben a kötetben a 230.oldalon), ott azonban 4 méter mélységigcsak az újkori feltöltést rögzíthettük. Nyu-gat felé, a Pók utca – Nánási út – Városfalutca által határolt területen 2003-banrómai kori temetőrészlet, a terület keleti

részén pedig 18. századi malom marad-ványai kerültek elő. (LÁNG 2004, 82–89)Északnyugat felé, a Nánási út 5–7. számútelken kelet–nyugati irányú, római koriá k d é l t it t lált k 2004 b

kutatása az aquincumi

polgárvárostól északra fekvőDuna-parton

(Budapest, III. ker., Pók utca – Duna-part – Római part, Hrsz.: 23789)

the Danube bank north of

the Aquincum Civil Town

(Budapest III, Pók Street – Danube bank – Római part, Lrn: 23789)

The Aquincum Museum, a branch ofthe Budapest History Museum, con-ducted archaeological investigations onthe Danube bank northeast of the CivilTown of Aquincum in two stages between

April 27 and May 13, and August 29 andDecember 2, 2005. (Fig. 1) A number of(mostly) Roman sites are known from thevicinity of this territory. A test excavationwas started this year west of this territoryby the mouth of the Aranyhegyi Stream(Budapest III, 2 Nánási Way, see thisvolume). However, only modern fill couldbe documented down to a depth of 4 min this area. To the west, part of a Ro-man cemetery was found in 2003 in theterritory enclosed by Pók Street, NánásiStreet and Városfal Street, while the re-

mains of a mill from the 18th centurywere discovered on the eastern part of theterritory. (LÁNG 2004, 82–89) In 2004,segments of an east–west running Romandit h t f d i l t 5 7 Ná á i

1. kép: Az ásatáshelyszíne



A fentiek alapján a több, különbözőtípusú lelőhely metszéspontjában fekvőfolyóparti területet azonban mindezidáignem érintette régészeti kutatás. Ezért afeltáró munka első ütemében úgynevezettrégészeti érintettség-vizsgálatot végez-tünk, amelynek során az Aranyhegyi-pataktorkolatától északra, körülbelül 90 méterhosszan, a Duna medrétől körülbelül 20méter távolságra régészeti objektumokjelentkeztek. (2. kép) Az ezt követő meg-előző régészeti feltárás során 7 méter

szélesen kutattuk meg a területet. A fel-tárás több mint három hónapja során többrégészeti korszak, legalább 5 periódusánakemlékeit sikerült feltárni.

A j l l i f l í é újk i f ltölté

railway line, that is, in our territory. (SAS1831, 130–130; NAGY 1942, 469)

The territory on the river bank, however,which lies at the point where a numberof sites meet, has not yet been investi-gated by archaeological methods. Thus,during the first stage of the excavationwe carried out the so-called “archaeo-logical relevance” investigations, locatingarchaeological features along a length ofabout 90 m north of the mouth of the

Aranyhegyi Stream, about 20 m from the

bed of the Danube. (Fig. 2) Within theframework of the archaeological excava-tion that followed before development gotunderway, the territory was investigatedl 7 id Th i f t

yFig. 1: Location of theexcavation

vagy négyszögletes „tüzelőhely”-lyel, tüze-l l kk l k l f l A d k



lőnyílásukkal kelet felé. Az idei munka

során két, azonosan tájolt kemence keletfelé nyíló tüzelőnyílását és munkagödreittártuk fel, egy harmadik kemencének fel-tehetően csak a szélét sikerült dokumen-tálnunk. A Kuzsinszky-féle kemencékhezviszonyított helyzetük egyelőre bizonyta-lan. Tetejüket masszív, mészből, illetve fé-

lig átégett kőanyagból, olvadékokból, égettagyagból és faszénből álló omladék fedte.Betöltésük kődarabokkal kevert, laza,vöröses, átégett föld volt, (példa hasonlókemencebetöltésre Sopronból: GÖMÖRI1984, 249) ebből népvándorlás kori kerá-mia (1. kemence), illetve Kr. u. 4. századi

kisbronz (3. kemence) származott. Az1. kemence tüzelőnyílása mellett részbenátégett állapotban faragott kövek töredé-kei, köztük egy alakos, családi sírkő darabjakerült elő. A kemencékhez tartozó munka-gödrök szélein cölöplyukakat is dokumen-táltunk, amelyek féltetőt tarthattak. (JE-REM 1984, 86, 88) A kemencék formájátugyan ez alkalommal nem sikerült meg-állapítani, mivel azok a jelenlegi sétányalá esnek, a Kuzsinszky által feltártakhozhasonlóan feltehetően kerek alaprajzúaklehettek (a római kori mészégető kemen-

cék típusaihoz és működési elvéhez: DIX1982, 331–345). A kemencéket a folyóvalpárhuzamosan, a part felé lejtős talajbavágták és valószínűleg felülről töltöttékf l (DIX 1979 261 262) A k öd

by B. Kuzsinszky when he excavated at thepotters’ workshop in the area of the GasFactory between 1907 and 1911. (KUZS-INSZKY 1932, 70–71) (Fig. 4) The limekilns examined by B. Kuzsinszky wereround with round or quadrangular “fir-

ing spaces”. Their heating holes lay to theeast. This year, the heating holes openingto the east and the working pits of twokilns with identical orientations were un-

d d b bl d t d th

2. kép: A Pók utca – Duna-part – Római part afeltárás helyszínévelFig. 2: Pók Street – Danube bank – Római bank withthe scene of the excavation

3. kép: Későrómaimészégető kemence



tüzelőnyílása ésmunkagödreFig. 3: Heating hole andworking pit from a lateRoman limekiln

keztetve talán út volt, amelyet a mész el-szállításához használhattak. Vonalában délfelé keréknyomokat is megfigyeltünk. A ke-mence-sor telepítő tényezője a Duna volt,illetve a közeli, még felszínen látszó rómaikori kőépületek anyaga és a szintén közelitemetők (polgárváros keleti temetője, Pókutca – Nánási út – Városfal utca) sírkőa-nyaga. Bár ezek a kemencék – az előkerültigen kevés leletanyag alapján – feltehetőleginkább a későrómai időszakban működtek,formájuk, működési elvük a későbbi évszá-

zadok során szinte semmit sem változott,ezért keltezésük problematikus lehet.(GÖMÖRI 1984, 249) A kemencék horizontja, illetve azok

l dék l tt hú ódó é k déli i á

Migration Period (kiln no. 1) and a smallbronze from the AD 4th century (kiln no.3?). Carved stone fragments, among thema fragment of a family tombstone withhuman representation, were found in apartially burnt condition beside the heat-ing hole of kiln no. 1. Postholes could bedocumented at the edges of the workingpits of the kilns, which probably supporteda half-roof. (JEREM 1984, 86, 88) Thistime, we could not determine the shape ofthe kilns since they extend under the ac-

tual walkway. It seems likely that they hada similar round ground plan as those un-earthed by Kuzsinszky (on the types andtechnology of Roman lime kilns see: DIX1982 331 345) Th kil t i t



A kemencék alatt, mint már említet-tük, a teljes kutatott területen, 80 méterhosszúságban húzódott egy észak–déliirányú, a folyóval többé-kevésbé párhuza-mos V metszetű árok. (5. kép) A változószélességű (2,6 méter – 1,8 méter) ésmélységű (1,8 – 0,8 méter) árok profilja

dél felé változott, teknős profilú lett. Aljánmindenütt észlelhető volt egy sötétbarnabeiszapolódott réteg, az egykori víz hor-daléka. Felette az árok betöltése változó

lt A t ül t déli é é h k bb

of the kilns in the east. Only a small part ofthe floor level could be identified althoughit seems to have been a road judging fromits orientation. It would have been usedtransporting lime. Wheel ruts could alsobe observed along its line farther to thesouth. The main factor behind the estab-

lishment of the kiln row were the Danube,the material from Roman stone buildings,still visible on the surface, and the tomb-stone material from the also nearby cem-t i (th t t f th Ci il

4. kép: Kuzsinszky Bálint feltárásai során előkerült mészégető kemencékFig. 4: Limekilns discovered during the excavations of Bálint Kuzsinszky



6. kép: [FRIG]ERIDUS [DUX]bélyeges téglaFig 6 Sta p d bri k f



hogy többhelyiséges, valószínűleg köz-

ponti udvar köré szervezett, centrális alap-rajzú épület lehetett. Ez utóbb sarkaibanfaoszlopok nyomait is dokumentálhattuk.

Az épület falainak környékéről, különösena feltételezett belső udvarból nagymeny-nyiségű, jó minőségű freskóanyag kerültelő, amelyet később a kőanyag hasznosí-tása során verhettek le a falakról. (8. kép)Kirchhof A. régész meghatározása alapjána falfestmények többsége boltíves meny-nyezet részét képezte. A töredékek egyrésze másodlagosan megégett, amelyekena minta gyakran felismerhetetlen. Az épen

maradt falfestményeken, fehér alaponzöldszárú, vörös virágok, vörös és okkersár-ga keretű rozetták között vörösszárú-kékszemű pávatollakat lehet felismerni. Adí ítő tí k t t ik háló t

at the height of the Roman stone build-

ing. Here, it could be observed that theditch had been intentionally filled in andcemented with mortar fragments. Fartherto the north, waste material from thekilns (red, burnt clay, lime and charcoal)and the spoil products from lime burning(melt) filled the ditches in the zone of thelime kilns. This means that the ditch hadbeen methodically filled as the functionof the territory changed, the kilns werebuilt and began to operate. A brick with a[FRIG]ERIDUS [DUX] stamp was foundon top of the fill of the ditch sheds light

on the Late Roman military use of theterritory or its immediate vicinity. (Fig. 6)The ditch probably served to drain waterfrom the building to the west and its envi-

Fig. 6: Stamped brick of[FRIG]ERIDUS [DUX]



kelést, hogy az épület értékelhető részei(járószintek, falszélek, cölöplyukak) éppa kiépítendő cső nyomvonalának szélére

estek. Így csak néhány, erősen bizony-talan megfigyelést tehettünk az építésiperiódusokra vonatkozólag. Az épületkorábbi periódusában(?) dél felől cölöp-lyukakból álló (faoszlopok?) konstrukciótdokumentáltunk, amely vagy a kőépületelőtti fázis része volt, vagy esetleg már azépülethez tartozott (porticus?), amelyetkésőbb megszüntetve sóderrel burkolttérségként használtak (udvar). Az épü-letet legalább egyszer átépíthették, délfelől utólag egy kisebb, habarcsos padlójúhelyiséget toldottak hozzá, talán lépcsőt.

Az épület funkcióját csak továb-bi vizsgálat után lehet eldönteni, demegépítésében szerepe lehetett a közelipolgárvárosnak, és Duna-parti zónábanf ltét l tt kikötő k ill t é ki

the intact frescos, red-stemmed peacockfeatures with blue eyes can be recognisedbetween green-stemmed red flowers, androsettes set in red and ochre yellow framesagainst a white background. The ornamen-tal patterns were arranged in a geometricnetwork. This is the so-called tapestry pat-tern, which can be reconstructed from therepetitive elements. A rosette was placed

at each meeting point, from where pea-cock feathers run in radial directions. Theframe for the motif is composed of pinkand claret-color flowers both facing and

i h th (Fi 9) O th

9. kép: Rekonstrukciós rajz az előkerültfreskótöredékek alapján (Kirchhof A. rajza)Fig. 9: Reconstruction based on the fresco fragments(drawing by A. Kirchhof)

8. kép: Freskótöredék az épületbőlFig. 8: Fresco fragment from the building

tart, annyi azonban már most elmondha-tó, hogy sikerült további falvonulatokat és

of the Villa de Colombier in Switzerland.(BUJARD-PROVENZALE 2004, Fig. 5) A



, gyújabb mészégető kemencét azonosítani. A római kori épület horizontja alattmasszív, vastag, keményre döngölt,feketésbarna, agyagos talajréteg mu-tatkozott, amelyet csak az épületfalakalatt találtunk meg. A metszetek alapjánmegállapítható volt, hogy korábban itt

szigetszerű kiemelkedés lehetett, erőslejtéssel déli irányban és a Duna felé. Afeketésbarna réteggel feltöltötték a lejtőt,azaz „meghosszabbították” a szigetetdél felé. Nem kizárt, hogy az említettréteg alatt húzódó kavicsos, illetve sárgaagyagos altalajban megfigyelt meredek,

lépcsőszerű lejtést is a feltöltéshez kap-csolódó tereprendezés során alakítottákki. A Mindszenty A. és Horváth Z. általelvégzett geopedológiai vizsgálatok soránkiderült, hogy a nagymértékű szintkie-gyenlítéshez szükséges talajt észak felől,a magasabb fekvésű területekről húztákide. A rétegben néhány helyen félköralakú sóderfoltok is jelentkeztek, ezeka mesterséges tereprendezés jól láthatónyomai (ásófej nyomok). A feltöltésbenőskori kerámiával keveredve római koriházikerámia, állatcsont és (feltehetően)

lezoux-i terra sigillata adhat támpontotaz épület keltezéséhez. Altalajt csak a kutatott terület északirészében sikerült megfogni, itt már ma-

i já ó i t l tt 60 80 ti

( J , g )few fragments of the footing of a marbleimitation pattern attests to the rich deco-ration of the wall of the room. The back-ground of the footing was left white, whilethe marble veins were imitated with redspots with wavy outlines, the monotony ofwhich was broken by randomly distributed

yellow-blue longish stripes. The floor levels could not be observedin the building because of disturbancesand there were relatively few finds. Thehypocaust pillar and the carved archi-tectural element found in the easternforeground of the building suggest, at the

same time, that it was a decorated, heateddwelling. It was difficult to differentiateperiods inside the building because of thenarrow space and the fragmentary groundplan. The evaluation is also rendered dif-ficult by the fact that the valuable parts ofthe building (floor levels, wall edges andpostholes) were locate at the edges of thepath for the pipeline. Thus, only a few,very insecure observations could be madeon the building phases. In the earlierperiod of the building (?) a constructionmade of postholes (wooden posts?) could

be documented in the south, were eithera part of the phase preceding the stonebuilding or it was actually a componentof the building (porticus?), which wasl t ll d d d th d



11. kép: Összesített alaprajz a geofizikai felmérés és a feltárt terület lézerszkenneres felvétele alapjánFig. 11: Ground plan based on the result of the geophisical survey and laserscanned remains

10. kép: Római épületfalak lézerszkenneres felméréseFig. 10: Laserscanned pointcloud of the Roman walls

előkerült szórványos őskori anyag arra utal,hogy a területet az őskorban is intenzíven

The results of the survey are being ana-lyzed. Preliminarily, we can say that further



használhatták. A szinte minden régészeti korszakban,többféle funkcióban használt, beépítettterület szerepét a Duna közelségének ésa Solymárvölgyből ide torkolló, északnyu-gat–délkeleti irányú útvonal megléténektulajdoníthatjuk.

A feltárás helyén kialakítandó szenny-vízcsatorna nyomvonala az előkerült em-lékek miatt módosult. Az épületrészletetvédőfallal óvják meg az esetleges káro-sodástól, a csőrendszer pedig kikerüli afalakat.

T. Láng Orsolya


BUJARD-PROVENZALE 2004 – S. Bu-jard- V. Provenzale: Le plafond aux plumesde paon de la Villa de Colombier (Suisse).Plafonds et voûtes à l’époque antique.

Actes du VIIIe Colloque AIPMA (15–19mai 2001. Budapest–Veszprém) Budapest,2004, 319–320.DIX 1979 – Dix, B.: Roman lime burning.

Britannia 10 (1979) 261–262.DIX 1982 – Dix, B.: The manufacture oflime and its uses in the western Romanprovinces. Oxford Journal of Archaeology1 (1982) 331 345

walls and limekilns could be identified. A massive, thick, hard-trodden, black-ish brown clayey soil layer appeared underthe horizon of the Roman period building.The soil was observed only under the wallsof the building. It could be determinedfrom the section-walls that this area

had been an island-like elevation slopingsteeply toward the Danube to the south.The slope was filled up with this blackishbrown layer, which means that the islandwas “elongated” towards the south. It ispossible that the steep, step-like slopeobserved in the pebbly and yellow clayey

subsoils under the above-mentioned layerwere created in the course of landscapingconnected with the filling up of the area.The geo-pedologic analyses carried out by

A. Mindszenty and Z. Horváth revealedthat the soil needed for such large-scaleleveling work was brought down fromterritories on higher elevations. Semicir-cular gravel spots appeared in a few placeswithin the layer. These are clearly tracesof artificial landscaping (spade traces).Roman household ceramics mixed withprehistoric shards, animal bones and piece

of Lezoux Samian ware (probably) mayhelp with the dating of the building. The subsoil was found only in thenorthern part of the investigated territory.H it d hi h i th t ti hi

JACKSON et alii 1979 – Jackson, D.A.– Bilk, L. – Dix, B.F.: A Roman Lime Kiln

older than the landscaping preceding theconstruction of the house.



at Weekly, Northants. Britannia 4 (1979)128–140.

JEREM 1984 – Jerem E.: Kelta fazekaske-mencék Sopronban. In: Iparrégészeti ésarchaeometriai kutatások MagyarországonII., Veszprém 1984, 83–105.KUZSINSZKY 1932 – Kuzsinszky B.: A

Gázgyári római fazekastelep Aquincum-ban. BudRég 11 (1932).NAGY 1942 – Nagy L.: Temetők, temet-kezés. In: Budapest az ókorban. Budapesttörténete II. (szerk. Szendy K.) Budapest1942. 464–485.SAS 1831 – Sas I.: Ó-budai határon újon-

nan felfedezett római régiségek. In: Sas I.(ed.: Thaiss et Csernecz) Pest 1831.LÁNG 2004 – T. Láng O.: Római koritemetőrészlet az aquincumi polgárvárosészakkeleti szomszédságában. Aqfüz 10(2004) 82–89.LÁNG 2005 – T. Láng O.: Budapest,III.ker., Nánási út 5–7. (Hrsz: 23779/8).

Aqfüz 11 (2005) 224.

To the south, the subsoil appearedabout 3 m under the actual surfaceonly in a single test trench due to theabove-mentioned steep slope. Here, thesoil was gravely and strongly mixed. Itcontained prehistoric and a few Romanperiod household ceramics. Although no

closed prehistoric find horizon could beunearthed on the territory, the stray findscollected from the Roman features andlayers (the working pit of the lime kiln, itsfill layer) suggest that the territory was in-tensively used in prehistoric times as well. The role of the territory, which had vari-

ous functions in nearly every archaeologi-cal period, was affected by the proximityof the Danube and the presence of thenorthwest–southeast running road thatran through the area from the direction ofSolymárvölgy. The track of the sewage canal plannedfor this area was modified because of thediscovered remains. The building frag-ments are preserved from deterioration bya protective wall and the pipe system willbypass the walls.

Orsolya T. Láng

Újabb feltárások azAranyhegyi-patak menti

Recent excavations inthe cemetery along the



2005-ben tovább folytatódott az előzőévben megkezdett próbafeltárás (LASSÁ-NYI 2005) a polgárváros nyugati, az Arany-hegyi-patak mentén húzódó temetőjében.

A terület régészeti örökségének állapotfel-

mérése, az Aquincumi-híd beruházásáhozkapcsolódó, kelet–nyugati úthálózat ter-vezése miatt vált szükségessé, a FővárosÖnkormányzatának megbízásából. Május10. és augusztus 19. között az előző évbenfeltárt öt kutatóároktól keletre, továbbinégy szondát (6–9. szonda) nyitottunk, azÓbudai állomás közelében. A 6. szondát, a Vonat utca nyugativégében, a vasúti sínek északi oldalánnyitottuk, az egyetlen rendelkezésre állóközterületen. A 6×12 méteres szondábanmintegy 3,5 mélységig újkori salakos fel-

töltés találtunk. Ez alatt elértük az agya-gos bolygatatlan altalajt, objektum nélkül. A 7., a 8. és a 9. szondát a Keled utca délioldalán nyitottuk, 11×11 méteres nagy-á b (1 kép)

y gy p

temetőben(Budapest, III. ker., Keled utca, Hrsz.:19600/3)

y g

Aranyhegyi Stream(Budapest, III, Keled Street, Lrn: 19600/3)

The test excavations started in the lastyear (LASSÁNYI 2005) in the west-ern cemetery of the Civil Town along

Aranyhegyi Stream continued in 2005.The Self-Government of the capital city,

Budapest requested that the condition ofthe archaeological heritage in this territorybe evaluated because designs for an east–west running road system linked with thedevelopment of the Aquincum Bridge hadit cutting through this area. The commis-sion was carried out between May 10 and

August 19. Four other test trenches (nos.6–9) were opened near the Óbuda stationeast of those uncovered last year. Test trench 6 was opened at the west-ern end of Vasút Street, on the northernside of the railroad line, in the only public

place where it was possible to work. Wefound modern slag fill to a depth of 3.5m in the test cut measuring 6×12 m. Be-neath this fill we reached the undisturbedl b il ith t t f h



gyermektemetkezéshez tartozó sírgödörmaradt. Az általunk feltárt legkorábbiobjektum két olyan sír volt, amelyre a ké-sőbbi sírkertekhez tartozó falak ráhúzód-tak. A két sírkert részletét, és legalább egytovábbi sírépítmény habarcsos alapozásáttártuk fel. A délkeleteti árokrészben nagy,téglalap alakú, észak–déli kiterjedésében

legalább 5×8 méteres sírkertből szintecsak a kiszedett falak nyoma volt megta-lálható. Ennek közepén valószínűleg egymár Nagy Lajos által is megtalált, mélyí t á t k l k b tölté éb f tt

Only three new cremation burials, aninhumation burial and a grave pit, prob-ably that of a child, survived intact. Theearliest features recovered during the ex-cavation were two graves which were partlycovered by walls from later graveyards. Weunearthed parts of the two graveyards andthe mortared foundation of at least one

more burial construction. Barely morethan traces of the pulled-down wallsfrom a large, oblong graveyard could beobserved. This graveyard measured at least5×8 d i t d th th

1. kép: Az ásatás helyszínrajzaFig. 1: General plan of the excavations

7. szondaTrench 7

9. szondaTrench 9

8. szondaTrench 8

sírépítmény alapozás lehetett, középen asír beásásával. Ebbe utólag szintén nagyfaragott kőtömböket dobáltak

were also unearthed by its foot on thenorthern side.

The stone platform that Lajos Nagy had



faragott kőtömböket dobáltak. A 8. szondát a 7-es számútól keletre

nyitottuk, északi részét ugyancsak elvágtaa közműárok. E kutatóárokban összesen22 új sírt, 17 hamvasztásos (ebből egy tég-lasír, egy urnasír), 4 csontvázas temetke-zést (ebből egy kettős temetkezés) és egy

feltételezhetően gyermektemetkezésheztartozó sírgödröt tártunk fel. Az árok alsó rétegeinek feltárása során

tett megfigyelés alapján, valamennyiszondában észlelt, tömör, kavicsos „zá-porpatak” üledék, két igen korai rómaiobjektumra is ráfedett. Az egyik felnőtt

csontvázas sírja volt, a másik, a gödörmérete alapján kisgyermek sírja lehetett,amelyből egy teljesen ép, borostyánból,csontból és üvegből készült amulett so-rozat került elő (crepundium). Az amu-lettek között megtalálhatóak apró fallo-szok, balta, fésű, pénzeszsák, tőr és apró

emberalak ábrázolása is. (2. kép) Ehhezhasonló amulettsort talált korábban eb-ben a temetőben Nagy Lajos is az 1920-asévekben.

The stone platform that Lajos Nagy hadalready found was uncovered in the north-west part of the trench. It was most proba-bly the foundation of a tomb constructionwith the grave shaft at its centre. Largecarved stone blocks were later thrown intothe pit.

Test trench 8 was opened east of testtrench 7. Its northern part was also inter-sected by the public utilities trench. Thistrench contained 22 graves, 17 cremationburials (one of them was a brick grave, an-other an urn grave), 4 inhumation burials(one of them a double burial) and a grave

shaft, probably of a child. According to observations made duringthe uncovering of the lower layers of thetrench, the compact, pebbly “rainstormstream” deposition observed in all the testtrenches covered two very early Romanfeatures as well. One was the inhumation

burial of an adult and the other may havebeen the grave of a child, based on the sizeof the shaft, in which a complete amuletseries (crepundium) made of amber, bone

A szondában számos, további gazdagmelléklettel ellátott temetkezés került fel-színre elsősorban hamvasztásos sírokból



színre, elsősorban hamvasztásos sírokból.Közülük az egyik nagy szürke edénybe(urna) helyezett, hamvasztásos temet-kezés volt. Ebből kis kerek, valószínűlegkozmetikai szerves maradványokat tar-talmazó, apró gömbtestű üvegedény ésegy bronz karkötő(?) is előkerült, amely-

re bullát erősítettek. (3. kép) A szondaészakkeleti negyedében egy négyszögletessírépítmény kiszedett falainak nyomaitsikerült dokumentálni. A 7. szondától nyugatra fekvő 9. árokhelyét elsősorban egy különleges épít-mény, a Nagy Lajos által központi égető

helynek (ustrinum publicum) nevezettépület (NAGY L. 1942) állapotának fel-mérése miatt választottuk. A kutatóárokészaki részében meg is találtunk az ob-jektumot, amelyet azonban a gázcső árkaszinte teljesen megsemmisített, így csaka köves felület déli részét lehetett meg-

figyelni. (4. kép) A szonda délnyugati részén megtaláltuka temető kútját, melynek falát kövekkelrakták ki.. Előkerült továbbá egy lezárt,de leletet nem tartalmazó kis méretű,csecsemő számára készült szarkofág. A

szarkofágon kívül összesen 7 új, gazdagmelléklettel (kerámia, üveg és érem) el-látott sírt tártunk fel, 6 hamvasztásos és1 csontvázas temetkezést. Különlegesb ill tá t tü k ó i h l tti

and glass came to light. (Fig. 2) The rep-resentations of tiny phalli, an axe, a comb,a money-bag, a dagger and a tiny humanfigure could be found among the amulets.Lajos Nagy had found a similar amuletseries in the same cemetery in the 1920’s.

Numerous other burials were un-earthed, especially cremation burials, withrich grave furniture in the test trench. Onewas a cremation burial placed in a largegrey pot (urn). It yielded a small globu-lar glass vessel, which contained organic

remains of what was most likely cosmet-ics, and a bronze bracelet (?) with a bullafastened to it. (Fig. 3) Traces of a pulleddown wall of a quadrangular sepulchre

ld b d t d i th th t

3. kép: Urnasír balzsamos üveggel és bronz ékszerrelFig. 3: Urn grave with glass vessel and bronz jewellery



4. kép: Az úgynevezett központi hamvasztóhely (ustrinum publicum) maradványai a 9. szondábanFig. 4: Remains of the so-called central burning place (ustrinum publicum) in trench no. 9



A kissingi Pusztatemplomkörnyékén végzett megelőző

Excavation precedingdevelopment work in the



Az OTP Bank Rt. III. Királyok útja 307–309.szám alatti üdülőjének vízellátását szolgá-ló csatorna lefektetésének ügyében kerestefel múzeumunkat a tavasz folyamán a kivi-telező cég, a Hajdú és Társai Kft. Az újon-

nan létesített csatornaszakasz a Királyokútjáról ágazott le, és az üdülő telkét délfelől határoló Névtelen utca teljes hosszánkeresztülfutva a Kossuth Lajos üdülőpartfelől kötött be a telekre. Tekintettel arra,hogy a békásmegyeri Duna-part régészetivédettség alatt áll, a KÖH előírása szerint

a 250 méter hosszú, ám mindössze 0,5-0,6méter széles közműárkot régészeti feltáráskeretében ástuk ki. (1. kép) Miután a területen közel fél évszázadanem történt régészeti kutatás, az új fel-tárás eredményeinek ismertetése előtt ér-demes áttekinteni a terület kutatás- és te-lepüléstörténetének főbb csomópontjait.Békásmegyer dunai szakaszának legésza-kibb része először 1863-ban a Barát-patak(Büdö á k K lá i t k Ki i t k)

feltárásról

(Budapest, III. ker., Békásmegyer, Névtelenutca, Hrsz.: 63644/1)

region of Pusztatemplom atKissing

(Budapest III, Békásmegyer, NévtelenStreet, Lrn: 63644/1)

The Hajdú and Társai Kft. building con-tractor visited our museum because ofplans to lay a water pipe to supply waterto the resort house of the OTP Bank Rt.at District III, Budapest 307–309 Királyok

Road. The new channel section forked offthe main pipe on Királyok Road ran alongNévtelen Street bordering the lot of theresort house to the south and led intothe lot from the direction of the KossuthLajos holiday bank. As the stretch of theDanube at Békásmegyer is an archaeo-

logically protected area, the 250 m longand only 0.5-0.6 m wide public utilitytrench was dug within the framework ofan archaeological excavation following theregulations issued by the National Officeof Cultural Heritage (KÖH). (Fig. 1) Since no archaeological investigationhad been carried out in this area for nearlyhalf a century, it seems worthwhile review-ing the main stages of the investigation

d th ttl t hi t f th t i



ba a templomrom tágabb környezetét is be-vonó munkálatok Garády Sándor 1930-ban

és 1933-ban folytatott ásatásaival indultak.(GARÁDY 1950, 437) Garádynak a te-rület hajdani régészeti kultúrákról adottösszegzését (GARÁDY 1950, 445–448) amásodik világháborút követő időszakbanfolytatott leletmentések (Petróczy József1946; Banner János 1947–1948; NagyLászló 1957–1961; Holl Imre 1958) is alá-támasztották. (MRT 7, 3/4 lh. 43) Az emberi megtelepedés legkorábbi

i litik idő kából

437) A series of archaeological excava-tions started with István Nyizsnyánszky’s

excavation inside the ruins of the churchin 1898. (GARÁDY 1950, 437) The firstmore complex investigations, incorporat-ing the environs of the ruins were con-ducted by Sándor Garády in 1930 and1933. (GARÁDY 1950, 437) Garády’sreworking of the archaeological culturesof the region (GARÁDY 1950, 445–448)was supported by rescue excavations con-ducted in the period following World WarII (Jó f P t ó 1946 Já B

1. kép: A Pusztatemplom tágabb környezetének helyszínrajza, és a Névtelen utcai közműárokFig. 1: Ground plan of Pusztatemplom and its wider environs, the public utilities trench in Névtelen Street

tősebb központja Buda területén éppenBékásmegyeren volt, (KŐSZEGI 1971,65) a Pusztatemplom környékén e kultú-

remains of the Bell-beaker culture foundon the territory from the Early Bronze

Age. (GARÁDY 1950, 445–447) The most



ra ugyancsak sírokkal képviselteti magát.(KŐSZEGI 1971, 66; MRT 7, 3/4 lh. 43)

A korai vaskorból is temetőrészlet ismere-tes. (NAGY László 1963, 531) A temető-höz tartozó, még feltáratlan Hallstatt-koritelep annak a településláncolatnak volt

része, amely egykoron a mai Albertfalvátóla Barát-patakig nyúlt. (NAGY László etal. 1959, 248) A késő vaskorban működőbékásmegyeri eraviscus telep a kora vas-kori örökébe lépő dunai településláncolatrészét képezte; a római leletek csaknemteljes hiánya azonban arra utal, hogy a

római foglalást követően a kelta telepetfelszámolták. (NAGY László 1964, 295;NAGY László et al. 1959, 249) A római korban a Barát-patak északioldalán burgus létesült, melynek marad-ványait Nagy Lajos még látta. (NAGY L.1942, 756) A világháború utáni években

a burgus helyén már csak építési törmelékés nagy mennyiségű római házikerámiaárulkodott az őrtorony egykori jelenlété-ről, (MRT 7, 3/4 lh. 43) ma már az sem. AVisy Zsolt által „Burgus Ulcisia Castra–3”kóddal jelölt őrtorony és a hozzá tartozóárok pontos földfelszín alatti elhelyezke-dése a légifotózásnak köszönhetően jólismert. (VISY 2003, 57) Hitelesítő ásatáshiányában azonban a burgus datálása neml h t é

significant centre of the Late Bronze AgeUrnfield culture was at Békásmegyer inthe region of Budapest, (KŐSZEGI 1971,65) and graves mark the presence of thisculture in the area of Pusztatemplom aswell. (KŐSZEGI 1971, 66; MRT 7, site

no.3/4 43) Another partial cemetery isknown from the Early Iron Age. (NAGYLászló 1963, 531) The unexploredHallstatt period settlement associatedwith the cemetery, was part of a chainof settlements stretching from modern

Albertfalva to the Barát Stream. (NAGY

László et al. 1959, 248) The Late Iron AgeEraviscan settlement in Békásmegyer wasa component of the settlement chain thatcontinued the Early Iron Age heritage; thenearly complete absence of Roman findssuggests that the Celtic settlement wasabandoned after the Roman occupation.

(NAGY László 1964, 295; NAGY László etal. 1959, 249) A burgus was established on the north-ern side of Barát stream in the Romanperiod. Lajos Nagy could still see itsstanding walls. (NAGY L. 1942, 756) Onlybuilding debris and a large number sherdsof Roman household ceramics bore wit-ness to the existence of a watchtower inthe years following World War II, (MRT7 it 3/4 43) d th t

A középkortól a magyarság lakta e te-rületet. Kissing középkori falu lakosságaelőszeretettel foglalkozott mészége-

Danube in the Avar period. Settlementfeatures have been unearthed only on theterritory of Csepel-Vízműtelep in Békás-



tő-tevékenységgel, ahogy azt számos fel-tárt kemence is bizonyítja. (NAGY Lászlóet al. 1959, 262–263) A békásmegyeri dunai átkelőhely(megyeri rév), a patak, a vízi szállítás lehe-tősége, a helyben fellelhető agyag, homok,

sás és a közelből beszerezhető fa, mészkőszolgált telepítő tényezőként. Az ideálislakóhely csak a török hódoltság időszaká-ban néptelenedett el.

A 2005. évi régészeti feltárásra aBarát-patak déli oldalán máig láthatókissingi Pusztatemplom romjaitól 400

méterrel délebbre került sor. Árkunk aDunára nagyjából merőlegesen futott,azaz az egykori Duna-part 250 méterhosszú keresztmetszetét kaptuk meg. Akeresztmetszet egy nyugat felé emelkedőhajdani partot, vagy térszíni hullámokkaljellemezhető magas ártéri környezetet

tárt fel. (HORVÁTH 2005, 6) A jelenlegijárószintről – keletről nyugat felé – leásott1,5 méter mély közműárok alja az eredetiterepfelszín mainál erősebb lejtése miatt akeletről számított 50. méternél elérte azaltalajt, amely itt sárgás árnyalatú, világosolajbarna színű folyami üledékrétegkéntjelentkezett. Innentől nyugatra az árokalját az altalaj szintjén, illetve későbbmár benne alakítottuk ki, azonban ezen

200 ét k é é ti

megyer, (LÁSZLÓ 1942, 794; NAGY T.1973, 207–208; NAGY M. 1993, 359,362: III. 16) although settlement tracescould be observed more to the north, forexample in the region of Pusztatemplomas well. (NAGY M. 1993, 359)

From the Middle Ages, Hungarianslived in this territory. The inhabitantsof the medieval village of Kissing werelime-burners as the numerous kilns un-covered here demonstrate. (NAGY Lászlóet al. 1959, 262–263) The crossing on the Danube (ferry at

Megyer), the stream, the possibility ofwater transport, local clay resources, sand,bulrushes and wood and limestone in theneighbourhood were factors that favouredsettlement. The ideal habitation area be-came depopulated only during the Turk-ish occupation.

In 2005, the excavations were located400 m south of the ruins of the Pusztatem-plom of Kissing, which can still be seen onthe southern side of the Barát stream. Ourtrench was opened approximately perpen-dicularly to the Danube, so that we got a250 m long cross-section of the formerDanube bank. The cross-section showed aformer bank that rose westwards or a highfloodplain environment characterised by

f d l ti (HORVÁTH 2005

agyagréteg 1,5 méter vastagságú volt. Acsak ebbe a rétegbe ásott objektumoknem váltak el a környező réteg színétől,



így foltszerűen érzékelni nem lehetettőket. Az egyik ilyen objektum pontos ki-terjedésének ismerete nélkül tártunk felegy összegömbölyödött testtartású kutya-csontvázat, amelyet több kis méretű, egyrétegben leterített amorf mészkődarabbólösszeállított ágyazatra fektettek. A kis mé-retű csontváz ép, jó megtartású, mellettemellékletet nem találtunk. Az előzetesarcheozoológiai vizsgálat szerint a 10-12hónapos korában elpusztult nőstény cson-tozatán betegség nem hagyott nyomott.Egy korábbi leletmentés alkalmával Nagy

László is talált rituális kutyatemetkezést aBarát-patak közelében, ahol egy felhagyottLT D kori raktárvermet alakítottak átsírgödörré. Az ép csontvázat ott is amorfmészkődarabokból kialakított ágyazatrafektették. (NAGY László 1964, 295) A kétkutyasír kialakításának teljes hasonlósága

miatt egyelőre a Névtelen utcai kutyasírtis kelta korinak tarthatjuk. A kutyacsontváztól kissé nyugatabbra,egyazon rétegből ép, avar kori fazék kerültelő. (2. kép) A kézzel formált edény vilá-gosszürke színű, pereme tölcséresen ki-hajló, ujjbenyomkodással tagolt. Az edényegyéb részein díszítést nem alkalmaztak.

Az oldalán fekvő edény a belekerült föl-dön kívül mást nem tartalmazott. Azdé tí ö áb t l h tő é

later under the surface of the subsoil butno archaeological features or finds werediscovered in this 200 m long stretch. Wedid not have the opportunity to reach thesubsoil along the entire length between 0

and 50 m although we dug down until wefound it in the stretch between 0 and 16m. Here a number of features appeared. In the first 16 metres of the trench,the dark greyish brown stone powderyclay layer was 1.5 m thick above the sub-soil. The features dug only into this layerwere not discoloured, and their outlineswere not visible. In one of these featuresof unknown dimensions we uncoveredth k l t f l d d l id

2. kép: Avar kori fazékFig. 2: Avar vessel

észak–déli irányú, „V” átmetszetű árkotemlítjük, amelynek a közműárokba eső 0,5méter hosszú szakaszából csekély meny-

excavation close to the Barát stream, wherean abandoned storage pit from the LT Dperiod had been transformed into a grave



nyiségű kelta kerámiatöredék került elő.Kelet felé továbbhaladva nagy méretű, aközműárok szélességén mind északi, minddéli irányban túlnyúló, egyenetlen aljúgödröt találtunk, amelyből döntően LT D,de amellett egyéb őskori és néhány rómaikori, szürke házi kerámiatöredék került elő. A Pusztatemplom környékéről ismertlegkésőbbi régészeti korszakot, a közép-kort a jelenlegi feltárás alkalmával egymészégető kemence és a hozzátartozóföldbemélyített műhely képviseli. A 14-15.századi mészégető kemence alsó részét a

talajba mélyítve alakították ki, felső részétpedig minden égetés előtt paticsból húz-ták föl. (NAGY László et al. 1959, 262) Akemencéhez tartozó földbemélyített ob-jektum az utolsó mészégetés után széttörtpatics-búbbal töltődött vissza. A kemencé-ben és annak környékén is nagy mennyisé-

gű faszenet, meszet, a korábbi égetésekbőlvisszamaradt anyagokat találtunk.

A kemencével ellátott objektum egy ko-rábbi periódusba tartozó gödörházat vágott.

A mélyen az altalajba leásott gödörház falarendkívül jó minőségű, nagyon jól kiégetettagyagból készült. Vizsgálat alá vonhatórésze lekerekített sarkú téglalap házformátsejtetett. Az agyagfalból két kerámiatöredékkerült elő. A LT D és a 10. századi oldaltö-

dék k kö ül tóbbi d tál i t há

shaft. There the intact skeleton was alsolaid on a bed of amorphous limestoneblocks. (NAGY László 1964, 295) Owingto the identical appearance of the two dogburials, the grave of the dog from NévtelenStreet may also be Celtic. An intact vessel from the Avar periodwas found in the same layer somewhat tothe west of the dog skeleton. (Fig. 2) Thehand-thrown vessel is light grey in colourand the rim is everted in a funnel-shape,segmented by finger impressions. Noother ornament could be observed on the

vessel. It contained nothing apart fromthe earth that filled in the vessel lying onits side. The vessel type does not permit amore exact dating within the Avar period.Part of a settlement in the region, consid-ered to be a late site (Vízműtelep), and anumber of similar settlement traces from

the more northerly stretches of the Dan-ube bank (NAGY T. 1973, 201; NAGY M.1993, 359) suggest this site may be datedto the Late Avar period. From among the features discernible inthe subsoil, there is a north–south orient-ed trench with a “V”-shaped cross-section,running east of the dog grave. A few Celticsherds were collected from the 0.5 m longsection that was found in the trench forth bli tiliti F th t th t



Szondázó jellegű és megelőzőfeltárások az úgynevezett

Test excavations andinvestigations preceding



2005. augusztus 8. és december 12.között végeztünk az Opus-Via Kft. meg-bízásából szondázást, illetve megelőzőfeltárást a 20023/27 és 20023/29 hely-rajzi számú telkeken. A két szomszédos

telek részben közrefogja, részben pedigmagában foglalja a Garády Sándor által1934-ben részlegesen feltárt úgynevezett„Testvérhegyi villa” épületeit. (GARÁDY1936) 2002-2003-ban T. Láng Orsolyahitelesítette a Garády-féle ásatás eredmé-nyeit, illetve az idei ásatási területünktől

észak–északkeletre feltárta a villa bejáratiépületegyütteseként értelmezett épít-ményt, a Brigetio felé vezető diagonális úttöbb részletét, a mellé telepített sírokkal.(LÁNG 2003, LÁNG 2004) (1. kép) Idén a lakópark-beruházás következőütemét megelőzően húsz tervezett épülethelyének részleges, illetve három esetbenteljes megkutatására volt lehetőségünk.További hat tervezett épület esetében azid i k t tá t 2006 b f lül ti f ltá á l

Testvérhegyi villa területénés környezetében

(Budapest, III. ker., Testvérhegy, Lánglili-om u., Bécsi út 314. Hrsz: 20023/27–29)

investment work on theterritory and in the region ofthe so-called Testvérhegyi villa(Budapest, III. Testvérhegy, LángliliomStreet, 314 Bécsi Road, Lrn: 20023/27–29)

A test excavation and investigationspreceding investment work were carriedout on lots nos. 20023/27 and 20023/29,commissioned by Opus-Via Kft. between

August 8 and December 12, 2005. The

two neighbouring lots partly enclose andpartly cover buildings of the so-called“Testvérhegyi villa”, which had partlybeen unearthed by Sándor Garády in1934. (GARÁDY 1936) Orsolya T. Lángauthenticated the results of Garády’sexcavation, and unearthed the build-

ing north–northeast of our excavationterritory, which had been interpreted asthe building complex comprising theentrance to the villa, and details of thediagonal road running to Brigetio togetherwith the graves established along this road.(LÁNG 2003, LÁNG 2004) (Fig. 1) This year, we had the opportunity toinvestigate parts of the territory whereit is intended that twenty buildings willb t t d i th t h f th

ÚtRoad

Sírok

G a



fennállásával egykorú réteg, valamennyid á k kb A bj kt k hiá

18–20. Other uses to which the terri-t h d b t i th R

1. kép: A feltárások összesítő geodéziai felmérése (1934–2005)Fig. 1: Complex geodesy of the excavations (1934–2005)

26–29.25.

20.

18.

14.

13.

12.

11.

10.

16.

17.

15.

19.

24.

23.

22.

21.

2005. évi ásatás/ Excavation in 2005

2002-2003. évi ásatás/ Excavation in 2002-2003

1934. évi ásatás /Excavation in 1934

0 50 m

Graves

ÚtRoad

vágó későbbi (egy esetben datálhatóanközépkori) jelenségeket, a hegyvonulatramerőleges, illetve azzal párhuzamos vize-

á k k t d k tálh tt k 12 15 16

not use the territory since the areas wecould investigate were very small in someplaces. The size of the surfaces we were

bl t t d t i d b th



sárkokat dokumentálhattunk a 12, 15, 16,19. épületek területén. A szondázás során idén megismert ró-mai emlékek három csoportba sorolhatóaktopográfiai és funkcionális szempontból.

Az első csoportba tartoznak az I. árok2. szakaszán, azaz a 18. és 20. tervezettépület területén, továbbá a két épületközött feltárt jelenségek, melyek nagy

able to excavate was determined by theoutlines of the buildings-to-be and thesignificant depths to which the intensivelydeposited natural and artificial fills lay onthis territory. We could document laterfeatures that extended into or intersectedthe Roman period layer (in a single casean evidently medieval feature). Waterditches running perpendicular or parallel

2003. évi ásatásExcavation in 2003

20.

ÚtRoad

21

19.

14



valószínűséggel az úgynevezett bejárati

épületegyüttessel függenek össze. A 21.és 22. épület területén, az úgynevezett vil-laépületek északnyugati előterének rómaikori tereprendezéséből ismertünk megrészleteket. A harmadik csoportba az úgy-nevezett villaépületek és közvetlen kör-nyezetük tartoznak. A 16. és 17. tervezettépület területén a Garády Sándor által 3.számmal jelölt római lakóépület részleteittárhattuk fel, de nagy valószínűséggel a 15.é ül t t ül té t lált ddi i t

3. kép: Az úgynevezett villaépületek környezetében végzett feltárásokFig. 3: Excavations conducted in the surroundings of the so-called villa buildings




21.

0 20 m

15.

14.

13.

16.

10.

sírok

V.17.IV.

III.

I.

II.

to the hill range could be documented on

the territory of modern-buildings nos. 12,15, 16 and 19. The Roman remains uncovered dur-ing the test excavation from this yearcan be placed within three groups fromtopographic and functional respects. Thefirst group contains phenomena recoveredin section 2 of trench I, that is, betweenand on the territory of buildings nos. 18and 20. They are most probably linkedt th ll d b ildi l f th



5. kép: Támfal a 22. épületterületénFig. 5: Retaining wall in the areaof building no. 22



majd határozott irányváltással észak feléelhagyja a kutatott terület határát. Azobjektum kövei között és tőle északra

nagyobb mennyiségű habarcs töredék jel-zi egy felszámolt fal közelségét, amineknyomvonalát falkiszedés formájában megis találtuk. Az egykori fal iránya árkunkkalközel azonos lehetett, szélessége pedig60-65 centiméter. A közelben előkerültnéhány tégla és festett vakolat töredékalapján az építmény lakófunkciója semkizárható. Elképzelhető tehát, hogy azúgynevezett bejárati komplexum (kizáró-l d á i) f k iójá ól lk t tt ddi i

the northwest, a section of which OrsolyaLáng had brought to light in 2003. Nofeatures were discovered northwest of

this line, while a series of phenomena at-testing to buildings were uncovered to itssoutheast. (Fig. 2) A number of rubble-like features withmortar and building stones appeared onthe territory of modern-building no. 20.One of them was a phenomenon withdefinite outlines and orientation. It was16 m long and 1.5-2 m wide, runningin a west–southwest – northeast–northdi ti t h Th it

összesen mintegy 7 méter hosszan volt kö-vethető elágazás, falsarok nélkül. Alapárok,alapozás nem mutatkozott.

A 18 számú tervezett épület délkeletil k l b l

we recovered and it was 60-65 cm wide.The few bricks and fragments of paintedplaster suggest that the building may have

been a dwelling house It is thus possibleh f h b h ( l l



A 18. számú tervezett épület délkeletiszélének vonalában nyitott rétegvizsgálószonda tanúsága szerint, ezen a területena kőfalas konstrukciókat megelőzően, arómai kor korábbi periódusában fa szer-kezetű építménnyel is számolnunk kell,ami a római rétegből beásott gerenda, il-letve cölöphelyek formájában jelentkezett.Hasonló jelenségek rendszerét már LángOrsolya is megfigyelte 2003-ban az úgy-nevezett bejárati komplexum alatt, illetveészaknyugati előterében.

Az úgynevezett villaépületek környezeténekrómai kori terepalakítása A 21. épület területén, az úgynevezett2. villaépület északnyugati előterébenszonda árkunkkal érintettük a 2003. évi

been a dwelling house. It is thus possiblethat former theories about the (exclusivelyeconomic) function of the so-called en-trance complex may have to be changedonce the excavation is over. On the territory of modern-buildingno. 18, we found the lowermost stone row(Fig. 4) of a stone wall, which ran south ofthe one described above and in the samedirection. A floor level containing scat-tered stone pieces and a larger numberof Roman ceramics shards bordered it onboth sides. The width of the dry wall was

60 cm. It could be followed for a length ofonly 7 m, without forking or turning. Nofoundation trench or any other foundationcame to light. The test trench opened to study thestratification along the southeast edge ofmodern-building no. 18 showed that there

had been a wooden construction from anearlier phase of the Roman period in thisarea previous to the stone wall construc-tion. It appeared in the form of holes forbeams or posts dug down from the Ro-man layer. In 2003, Orsolya Láng had alsoobserved a system of similar phenomena

under the so-called entrance complex andin its northwest foregrounds.

R p i d l d pi i th f

ásatás II. szondájának nyugati végét, rám-páját. A dokumentált felület keleti részénszórtan jelentkező tégla töredékek jelez-

ték a 2003-ban dokumentált omladék kö-l é é ö fü ő l dék b



zelségét, összefüggő omladékot azonbannem találtunk. Az idén megnyitott felületközepén a hegy vonulatával párhuzamo-san végigvonuló apróköves, kavicsos sáv azegykori felszín enyhe törését jelezte. A fel-színalakulat mesterséges jellegét aláhúz-ták azok a szabályos (5,4 m) közökben le-rakott, néhány lapos kőből álló csoportok,melyek esetleg tartozhattak valamilyen fakonstrukcióhoz is, bár ennek konkrét nyo-mát nem sikerült megtalálnunk. A szórt,aprókövek által jelzett lejtős felszín felett

Maximianus 301-ben vert follisát találtuk.Tekintettel arra, hogy a közeli omladékrautaló tégla töredékek elsősorban az apróköves felszín alatt kerültek elő, az éremantequem datálhatja az omladék keletke-zését. Hat méterrel délkeletre, a (hegygerinc-

hez közelebb) húzódik az az előbbivelpárhuzamos tereplépcső, aminek egy jóvalhatározottabban kiépített szakaszát a 22.tervezett épület területén tárhattuk fel.Itt 7,5 méter hosszan követhettünk egykötőanyag nélkül, a környéken gyűjthe-tő, 10-20 centiméteres kövekből rakott,

hozzávetőleg 1 méter széles objektumot,amit egyszerűbb támfalként értelmezhe-tünk. (5. kép) A támfal 50-60 centiméter

dt f f l tt ill t

7. kép: 90 centiméter széles fal az úgynevezettvillaépületek északkeleti előterébenFig. 7: 90 cm wide wall in the Northeasternforeground of the so-called villa buildings

tered in 2003 although we could not lo-cate a coherent debris layer. In the centreof this year’s excavation surface, a strip ofrubble and pebbles running parallel to thehill indicated a slight divide in the con-

temporary surface. The regularly placedgroups of a few stone slabs (at a distanceof 5.4 m from each other) emphasised the

tifi i l i i f thi di id Th l b

ami az úgynevezett 3. villaépület keleti(’G’ jelű) sarkához csatlakozik be, onnandélkelet felé tart, s a völgy felől határolja

a Garády S. által feltárt sírokat, BithyniaS í k tjé k l lőh l ét A l őké t

Another bench ran parallel to the onedescribed above, 6 m to the southeast(closer to the hill ridge). Its much more

clearly constructed stretch was uncoveredth t it f d b ildi



y , ySevera sírkertjének lelőhelyét. Az elsőkéntmegnyitott szondaárkunkban a falat nemtaláltuk meg, mint utóbb kiderült, annakvonala északabbra húzódik. Azt már ittis rögzíthettük, hogy a korábbi terepren-dezések miatt a római réteg a másutttapasztaltnál jóval közelebb jelentkezik ajelenlegi felszínhez, továbbá, hogy a rétegerősen lejt északkelet felé. A másodikként,nyugatabbra megnyitott kisebb felületben(II. szonda) aztán sikerült feltárnunk arészben bolygatott fal 2 méteres szakaszát.

Ezen a szakaszon a fal szélessége az egymétert is eléri. A kötőanyag nélküli falazatalsó 2-3 kősora maradt fenn. Meglepetéstokozott, hogy ez alatt a fal alatt 30 cen-timéterrel, egy csaknem teljesen azonosnyomvonalú másik kőkonstrukciót istaláltunk, mely anyagában, szerkezetében

azonban inkább a 22. épület területén ta-lált támfalra emlékeztet. (6. kép) A kevéskísérő lelet, és a rétegtani helyzet alapjánmindkét objektum római korra keltezhe-tő. A falak keleti folytatásának, záródásá-nak tisztázása, pontosabb értelmezésüktovábbi feltárást igényel.

A 15. tervezett épület területén, azaz az1. villaépület, és az 1. és 3. villaépületekközti rész északi előterében északnyugat–délk l ti i á ú 22 ét h ú

yon the territory of modern-building no.22. Here, it was possible to follow the circa1 m wide dry wall along a length of 7.5 m.It was constructed from stones that were10-20 cm in size and collected from theregion. It can be interpreted as a simplerkind of retaining wall. (Fig. 5) The retain-ing wall survived to a height of 50-60 cm.The poor, yet uniformly Roman materialfound above and in front of it, leaves nodoubt about how it should be dated.

The so-called villa buildings (Fig. 3) On the territory of modern-building no.10, we expected to find the wall knownalong a length of 27 m from the formerexcavation. It joined the eastern (‘G’)corner of the so-called villa building no.3, then ran southwards and bordered the

graves unearthed by S. Garády, the site ofBithynia Severa’s graveyard, on the side ofthe valley. We could not find the wall inthe first test trench. Later we found thatit ran more to the north. Nevertheless, wecould observe that here the Roman periodlayer appeared much closer to the actual

surface due to earlier landscaping activity,and that this layer sharply sloped to north-east. On the second, smaller surface (testt h II) d f th t th t 2

of modern-building no. 22. (Fig. 6) Thefew finds and the stratigraphic positionclearly show that both features date from

the Roman period. The clarification ofthe eastern continuation and the closing



terrel a hegyvonulattal hozzávetőlegesenegyező irányú, 85-90 centiméter szélesszáraz falazatú kőfal tetejét találtuk megés követhettük árkunk teljes hosszán. (7.kép) A kevés kerámia és tégla mellett, egya fal felett előkerült, 211-ben vert Septi-mius Severus denár keltezte antequem az

építményt. A falat vágó további, észak–dé-li irányú beásás (valószínűleg árok) kibon-tására már nem kerülhetett sor.

A G ád Sá d ált l 3 á l j

8. kép: Az úgynevezett 3. villaépület újból feltártrészleteFig. 8: The re-excavated part of the so-called villabuilding no. 3

pthe eastern continuation and the closingof the walls as well as their more exactinterpretation will require further excava-tion. A northwest–southeast oriented, 22 mlong test trench was opened on the ter-ritory of modern-building no. 15, in thenorthern foreground of villa building no.1 and the area between villa buildings nos.1 and 3. This trench intersected SándorGarády’s trenches I and VII and the east-ern edge of test trench IV from 2003. The

Roman find material composed mainlyof bricks already appeared on the levelreached by mechanical digging while a fewfeatures (pits) came to light beneath thesurface had been deepened. Ten to fifteencm under the level where the above fea-tures appeared, the top of a 85-90 cm wide

dry wall running, more or less, parallel tothe hill could be followed along the entirelength of our trench. (Fig. 7) Beside a fewceramic shards and bricks, a SeptimusSeverus denar minted in AD 211, foundabove the wall, provided an ante quemdating for the construction. Another

north–south oriented depression, prob-ably a dritch, intersected the wall. Therewas no time remaining to uncover it.

D t il f b ildi k d 3 b

méter hosszan a keleti saroktól. A ha-barcsba rakott, 50-55 centiméter szélesfal a hegy nyomása alatt helyenként erősen

megdőlt, kősorai elcsúsztak egymáson.(8 kép) A keleti falsaroktól délnyugat

length of 12 m from the eastern corneron the territory of modern-building no.16. The 50-55 cm wide wall laid in mortar

tilted strongly beneath of slipped soil fromthe hill so that the stone rows slipped



(8. kép) A keleti falsaroktól délnyugatfelé induló másik, azonos szerkezetű falatszintén feltárhattuk rövidebb szakaszán a16. épület területén és a 2003. évi V. szon-dában. Az épülethez csatlakozó, délkeletfelé induló „agyagba rakott” falat szinténmegtaláltuk rövid szakaszon. Az ásatássorán újra kibontottuk Garády Sándorfalkövető árkait, sikerült azonosítanunkaz érintett szakaszon található összes Ga-rády által jelzett objektumot, bele értve afalomladékot az északkeleti fal előterében,

és a felfestett mérési pontokat. Az épületbelterében (IV. helyiség), a régi ásatás ár-kának metszetei segítségével több, az épü-let használatával és pusztulásával össze-függő réteget és szintet azonosíthattunk.

A legfelső szenes pusztulási rétegben egyeredetileg ezüstözött, és berakással dí-

szített töredékes hagymagombos fibuláttaláltunk. A régi ásatás árkának visszatöl-tésében talált nagy számú tubus töredéka helyiség falfűtésére enged következtetni,erre vonatkozóan eddig nem volt adatunk. A 17. épület területén elsőként nyitottészakkelet–délnyugati árkunk területén

rendkívül vékony rétegződést találtunka magasan jelentkező altalaj felett. Aleletek csaknem teljes hiánya is feltűnő

lt hi f l í i l l t ó ódá i t

the hill, so that, the stone rows slipped.(Fig. 8) Another wall with an identicalstructure, which began towards the south-west from the eastern wall corner, wasalso uncovered on a short stretch withinthe territory of modern-building no. 16and in test trench V from 2003. A shortstretch of the wall “laid-in-clay”, whichstarted toward the southeast, joining thebuilding, was also found. Sándor Garády’strenches along the walls were reopened,and we could authenticate all the features

marked by Garády in this stretch includ-ing the wall debris in front of the north-east wall and the measurement pointsmarked with paint. Inside the building(room no. IV), we could identify a seriesof layers and levels connected with the useand the destruction of the building with

the help of the section-walls in the trenchfrom the old excavation. In the uppermostdestruction layer, we found a fragment ofa cross-bow brooch, which had originallybeen decorated with inlay and silver plat-ing. In the refill of the trench from the oldexcavation, we found a large number of

box-flue-tile fragments, suggesting thatthe room had wall heating. This had notyet been registered.

W f d t l thi l

összetételű leletanyag származott: nagyszámú tegula és imbrex töredék, és valószí-nűleg szintén a tetőszerkezethez tartozó

nagyobb vasszegek. Az omladék kisebbintakt részletét szintén megtaláltuk a régi

ond, smaller test trench opened somewhatto the north, conversely, contained manyfinds. On this surface, the wall of the room

on the hillside that Garády had marked asno III was found in very damaged state



intakt részletét szintén megtaláltuk a régifalkövető ároktól északra.

Az ásatás eredményei közé tartozik,hogy több ponton (26–29., 21 és 19. épü-let, 16 és 13. épület) volt lehetőségünk

nagyobb, a hegyvonulatra hozzávetőlegmerőleges metszetet dokumentálni.Ezek segítségével összekapcsolhatóvá,összefüggően értelmezhetővé vált két,eddig csak elkülönítve ismert jellegzetesrétegsor-típus. Ezek egyike az erősen lejtő

hegyoldalt, az úgynevezett villaépületekkörnyezetét, másika pedig a hegy lábá-nál az eróziós folyamatok következtébenerősen feltöltődött területet jellemzi.

A régészeti-rétegtani megfigyeléseketHorváth Zoltán geopedológiai vizsgálataiegészítették ki.

Havas Zoltán


GARÁDY 1936 – Garády S.: Ásatások az

óbudai Lepold-téglagyár mellett. ArchÉrt49 (1936) 88–96.LÁNG 2003 – Láng O.: Római kori út-é l t k i i l á á

no. III was found in very damaged state.The trench from the excavation of 1934could also be identified. Find materialwith a characteristic composition came tolight from its fill: there were many tegulaand imbrex fragments and also large iron

nails, probably from the roof structure. Asmaller, intact fragment of the debris wasalso found north of the old trench openedalong the wall.

Another result of the excavation was

that we could document longer layer seriesapproximately perpendicular to the hill ata number of points (modern-buildingsnos. 26–29, 21 and 19 and modern-build-ings nos. 16 and 13.). Two separately doc-umented, characteristic layer sequencescould be connected and coherently inter-

preted with these series. One was the layersequence on the steeply sloping hillside inthe area of the so-called villa buildings,while the other one was characteristic ofthe area at the foot of the hill, which hadbeen filled by soil erosion to a great depth.The archaeological-stratigraphic observa-

tions were complemented with ZoltánHorváth’s geo-pedologic analyses.

Z ltá H

Római kori beépítésnyomai a Csúcshegyi és a

Testvérhegyi villák közöttiterületen

Traces of Roman periodbuilding-development in

the territory between theCsúcshegyi and Testvérhegyi



A Harsánylejtő utca – Virágosnyereg ut-ca – Solymárvölgyi út által határolt terü-leten, a hegy déli oldalán, lakóparképítéstmegelőzően 2005. március 31. és május6. között végeztünk szondázó jellegű

régészeti feltárást. A területen régészeti feltárás korábbannem történt, a 2004. évben végzett terep-bejárás eredményei (elszórtan kövek a szán-tásban, római szórványkerámia és építésitörmelék) illetve az itt végzett geofizikaifelmérések és légifotók tanúsága szerint ró-

mai kori megtelepedés nyomai voltak vár-hatók a hegyoldalon (épületmaradványok,esetleg utak). (LÁNG 2005a, 216–217) Aterület délkeleti szomszédságában kerültelő az úgynevezett Testvérhegyi villa, északfelé pedig a Csúcshegyi villa igen gazdagondíszített főépülete ismert. (LÁNG 2005b,

343–360, FORSCHUNGEN 2003, 175) A hegyoldalhoz legközelebb eső területen1996-ban Zsidi P. dolgozott, a Harsánylejtőljá h l kö é k i f l k ó i k i

gy

(Budapest, III. ker., Csúcshegy – Harsány-lejtő, Hrsz.: 20655/3, 4, 5, 6)

ygy gyvillas(Budapest III, Csúcshegy – Harsánylejtő,Lrn.: 20655/3, 4, 5, 6)

Test excavations were conducted pre-ceding the construction of a residentialdistrict on the territory bordered byHarsánylejtő Street, Virágosnyereg Streetand Solymárvölgyi Street, on the southern

side of the hill, between 31 March andMay 6, 2005. No archaeological excavation had beencarried out in this territory, and the resultsof field walking in 2004 (scattered stones inthe field, Roman stray ceramics and build-ing debris) as well as the geophysical survey

similarly to aerial photos did not reveal anytrace of a Roman building or road. (LÁNG2005a, 216–217) The so-called Testvérhegyvilla was found in the southeast neighbor-hood of this territory, while to the north,the very richly decorated main building ofthe Csúcshegy villa is well known. (LÁNG

2005b, 343–360., FORSCHUNGEN2003, 175) P. Zsidi worked at the foot ofHarsánylejtő on a territory that lies closestt th hill id i 1996 Sh d



A i t B i ti l ö kötő di t ill f d th ttl t

1. kép: Geofizikai felmérés nyomán készült összesítő alaprajz a kutatóárkok helyeivel

Fig. 1: Complex ground plan based on the geophysical surveys together with the test trenches

méter hosszú, 50 méter szintkülönbségűhegyoldalon kialakított felületek mind-egyikében dokumentáltunk jelenségeket,

amelyek a jelenlegi felszín alatt már 20–40centiméterre jelentkeztek. Az intenzív

the former geophysical survey indicatedpossible archaeological features. Phenom-ena were documented at a depth of 20-40

cm under the actual surface in all thesurfaces opened in the approximately 700



jszántás a jelenségek nagy részét erősenmegrongálta, illetve sokat pusztított alelőhelyen az igen erős talajeróziós tevé-kenység is. Régészeti jelenségek már a hegyoldal

északi részén, a patak közvetlen közelé-ben mutatkoztak. Itt erősen szétszántottállapotban, közel négyzet alakú épület-maradvány legalsó, földbe rakott kősora(körülbelül 60 centiméter széles falakkal)került elő, környezetében két cölöplyukkal.

Járószintek az említett erózió és szántásmiatt nem voltak megfoghatók. (2. kép)

Az épülettől nyugatra 2 méter hosszú,téglalap alakú, égett, hamus, paticsos ésagyagtéglás betöltésű 1 méter mély beásáskerült elő. (3. kép) Egyéb paraméterei nemvoltak mérhetők, mert egy része kívül esett

az ásatási felületen. A beásás betöltésébenpannoniai pecsételt kerámia, S profilútálak, fazekak, terra sigillata tál (lezoux-i?)

p pp ym long hillside with altitude differencesof 50 m. Intensive plowing has largelydestroyed the majority of the phenomenawhile heavy erosion has also damaged nu-merous features.

The first archaeological phenomena ap-peared in the northern part of the hillsideby the stream. The lowermost stone rowsuck into the earth of the remains of anearly square building (with walls around60 cm wide) came to light together withtwo postholes. The remains were stronglydispersed by plowing. The floor levelscould not be observed because of the ef-fects of erosion and plowing. (Fig. 2) A 2 mlong oblong, 1 m deep pit filled with burntsoil, ash, daub and clay bricks (Fig. 3) wasfound to the west of the building. No other

parameters could be measured since thebetter part of the feature extended outsidethe excavated territory. The fill contained

3. kép: Nagyméretű,hamus, paticsos,kerámiatöredékesbetöltésű beásás

(szemétgödör?)Fig. 3: A large pit(refuse pit?) with



nagyméretű töredékei voltak. Az objektumfunkcióját egyelőre nem lehet bizton-sággal meghatározni (szemétgödör?). Ajelenségeket fedő rétegből szintén igengazdag római kori kerámia- és téglaanyagkerült elő, ami a területrész intenzív római

kori használatára utal, azzal együtt, hogyszámolni kell a leletanyag egy részének le-mosódásával is a hegyoldal felső részéről.

A hegyoldal legdélibb és egyben legma-gasabb pontján húzott árkunkban észak–déli, illetve meghatározhatatlan irányú,földbe rakott falak (mérhető pontjaiknál

átlagosan 60–80 centiméter szélesek) ésomladékuk alja került elő, amelyek a geo-fizikai kutatások alapján nagyméretű, délf lé hú ódó é ül t ütt h t t h t

large shards of Pannonian stamped ceram-ics, bowls with S-profiles, pots and Samianwares (Lezoux?). The function of thefeature cannot as yet be identified withcertainty (refuse pit?). Also, many Romanceramic shards and bricks were recovered

from the layer that covered the phenome-na, indicating that territory was intensivelyused in the Roman period even though itmust not be forgotten that a portion of thefinds may have been washed down fromhigher up on the hillside. Walls sunk into the earth and running

north–south and non-identifiable direc-tions (on average 60-80 cm in width wherethey could be measured) and the bottomf th f d i t h d

(refuse pit?) withash, daub andceramic shards inits fill

földbe rakott, 60 centiméter széles fal,illetve ezt kelet felől kísérő két cölöplyukkerült elő. Szabálytalan, rendszerbe nem

rendezhető foltokat, elszíneződéseket isdokumentáltunk, ezek valószínűleg rész-

trenches that contained building remainsin the northern and the southern endsof the territory. In these trenches more

stone rubble, probably eroded from higherup areas, a 60 cm wide wall sunk into the



ben természetes eredetűek, csakúgy, minta több helyen regisztrált vöröses színű ta-lajréteg. Több ponton megfoghatóak voltaka hegy oldalára merőleges terephullámokis. Észak–déli irányban 4 méter széles, 90

centiméter mély, köves betöltésű árkot isfeltártunk. A felületekből – az újkorbanbeleszántott anyagokon kívül – igen kevés,római kori leletanyag származik. A szondázás a közel 138 hektárnyi terü-let csak kis részét érintette, és árkaink igenmessze voltak egymástól. A felületekbenelőkerült épület- és falrészletek funkciói,rendszerük egyelőre nem állapíthatók meg.

Az azonban egyértelmű, hogy a terület akora római időszaktól kezdve beépített,használt volt, amelyben fontos szerepelehetett a közeli pataknak, a kelet–nyugati

főútvonalnak és a közeli villagazdaságok-

earth and running in a nearly north–southdirection and two postholes appeared, thelatter on the eastern side of this wall. Ir-regular spots and discolorations lackingany pattern were also documented. They

are probably natural in origin similarly tothe reddish soil layer observed in a num-ber of places. Surface ridges could also beobserved at several places running perpen-dicular to the hillside. A north–south run-ning 4 m wide and 90 cm deep ditch witha stony fill was also unearthed. Few findsfrom the Roman period could be recoveredfrom the surfaces, apart from modern ma-terial turned into the soil during plowing. The test excavation affected only asmall part of the territory of 138 ha andthe trenches were opened far from each

other. The function and the system of the



5 kép A geofizikai felmérés által és a légifotókon jelzett elváltozások értelmezett rajza

előzik majd meg, a régészeti objektumokkoncentrációjának és összefüggéseinekfeltárására.

T. Láng Orsolya

and the nearby villa farms. The results ofthe excavation match the anomalies ob-served in the aerial photos and they are in

accordance with the phenomena revealedby the geophysical survey. (Fig. 5) Thus,th t ti f th d l l d




FORSCHUNGEN 2003 – Zsidi P.: Ter-

ritorium des Municipiums – Villen undDörfer. In: Forschungen in Aquincum1969–2002. (szerk.: Zsidi P.) AquincumNostrum II.2. 2003, 173–184.LÁNG 2005a – T. Láng O.: 6. Budapest,III. ker., Csúcshegy – Harsánylejtő (Hrsz.:20646). AqFüz 11 (2005) 216–217.LÁNG 2005b – T. Láng O.: ControlExcavations in the Territory of the CivilTown of Aquincum: the so-called „Testvér-hegy-villa”. Balácai Közlemények 9 (2005)343–360.ZSIDI 1997 – Zsidi P.: Az aquincumi

municipum területén végzett kutatások. AqFüz 3 (1997) 58–65.

the construction of the densely plannedmodern buildings will be preceded by newexcavations to uncover the concentrationand connections between the archaeologi-cal features.

Orsolya T. Láng

Próbafeltárás a csúcshegyirómai villa környezetében

(Budapest III ker Csúcshegy Harsány

Test excavation in thearea of the Roman villa onCsúcshegy

(Budapest III ker Csúcshegy Harsány



A Budapest Ingatlan Fejlesztő Rt. megbízá-sából végeztünk próbafeltárást a területen2005. március 30. és július 22. között. A ku-tatás előzményeihez tartozik Nagy Lajos fel-tárása a most kutatott területtől nyugatra,(NAGY 1937) mely az úgynevezett csúcs-hegyi villát eredményezte, valamint a 60-asévekben Németh Margit és Szirmai Krisz-tina leletmentése, (NÉMETH–SZIRMAI1973) végül 1996-ban Zsidi Paula próbafel-tárása. 1968-ban az eraviscus őslakossághozköthető sírkő és telepjelenségek kerültek

feltárásra, 1996-ban pedig valószínűleg arómai kor korai időszakából származó épít-ményként értelmezett jelenségsort, továbbitelepnyomokat, valamint Árpád-kori falumaradványait ismerhettük meg. (ZSIDI1997) A feltárások eredményei a területrőlekkor készült kisfelületű geofizikai felmé-

réssel, valamint a beszerzett légifotókkalkiegészítve az egész Csúcshegy alatti Har-sánylejtő területének több történeti koronk tül tö té ő i t í h ítá át

(Budapest, III. ker., Csúcshegy -Harsány-lejtő, Hrsz.: 20646, 20655/6)

(Budapest, III. ker., Csúcshegy -Harsány-lejtő, Lrn: 20646, 20655/6)

Test excavations were conducted on theterritory on the commission of the Bu-dapest Ingatlan Fejlesztő Rt. betweenMarch 30 and July 22, 2005. The archaeo-logical antecedents include Lajos Nagy’sexcavation of the so-called Csúcshegyvilla west of the territory of the presentinvestigations, (NAGY 1937) the rescueexcavations conducted by Margit Né-meth and Krisztina Szirmai in the 1960’s(NÉMETH–SZIRMAI 1973) and, finally,Paula Zsidi’s test excavation in 1996. In

1968, a tombstone and settlement fea-tures associated with the Eraviscan au-tochthonous population were uncovered,while in 1996, a series of phenomenainterpreted as a building from the earlyphase of the Roman occupation, furthersettlement features and the remains of

a village from the Árpád Period were dis-covered. (ZSIDI 1997) The results of theexcavations together with the geophysical

i d t ll f

Csúcshegyi villa

Szakfelügyelet 2005Observation in 2005

S O L Y M Á R V Ö



Az északnyugati kutatási területen az1996-os ásatási felületek közelében kéttö bb ö 3300 é t ét t

excavation and excavations executed withdiverse methods preceding development

k th th t d th t t

1. kép: Helyszínrajz az ásatások jelölésévelFig. 1: Map of the excavations

B É C S I Ú

T

0

Ásatás, Zsidi P. 1996Excavation by P. Zsidi In 1996

Ásatás, 2005Excavation in 2005

Ásatás, T. Láng O. 2005Excavation by O. T. Láng in 2005

Testvérhegyi villa

300 m

H a r

s á n y

l e j t ő

Ö G Y I Ú T

V I R Á

G O S N Y

E R E G

Ú T

ken nyitottuk meg. A 30 méter széles, 70méter hosszú, kelet-nyugat irányú felületnyugati végén 30-50 centiméter vastagsá-

gú humuszos réteg fedte a legmagasabbanjelentkező objektumokat, keleten azon-ban az újkori mélyszántás még az őskori

and medieval phenomena appeared in agreater amounts then had been antici-pated, especially in trench group 1. (Fig. 2)

Trench group 1 was opened south ofthe excavation territory from 1996, on lotno 20655/5 At the western end of the 30



ban az újkori mélyszántás még az őskorijelenségeket is bolygatta, így a különbözőkorú telepekhez tartozó járószintek, fel-színek vizsgálatára csak kisebb felületekenvolt lehetőségünk.

A 2. szelvénycsoportot az 1996-os árkokészaki és déli oldalán, illetve az 1, 2, 3,4, 9. árkok részleges újbóli feltárásávalalakítottuk ki, összesen 12 darab 10×10méteres felületen. A feltárás lehetőségetadott az egyes korszakok emlékeinek ösz-szefüggésükben való értelmezésére.

no. 20655/5. At the western end of the 30m wide and 70 m long east–west orientedsurface, a 30-50 cm thick humus layercovered features appearing highest in thestratigraphic sequence while in the east,

deep plowing even disturbed the prehis-toric features. Thus, the floor levels andthe surfaces of the settlements of vari-ous periods could only be investigated onsmaller surfaces. Trench group 2 was opened in thenorthern and southern sides of the

2. szelvénycsoport/ Trench group No. 2

7.

6.

5.4.

3.2.

9.

8.

1.

3. kép: Középkori gödörházFig. 3: Medievalsemi-subterraneanhouse



Középkor – Óbudaörs falu Az okleveles forrásokból ismert falu lo-kalizálására vonatkozó első adat Altmann

Júlia 1969-ben végzett feltárásából szár-mazik, a csúcshegyi római villa közvetlenközeléből (21273 Hrsz.-ú telek). (ALT-MANN 1970) Az 1996-os feltárás melletta 2005. őszén a Virágosnyereg utcában

gázcsőfeketetéshez kapcsolódóan végzettrégészeti szakfelügyelet is megerősítette,hogy a lelőhely kiterjedt és összefüggővolt. Az összesen dokumentált 488 rétegta-ni egység közül az azonosítható korúak64,5%-a bizonyult középkorinak. A 11-12.

századi, feltehetőleg Óbudaörssel azonosfalunak hét házát, számos kemencéjét,köztük három kemencebokrot alkotóbj kt át tá t k f l A há k ó t

trenches from 1996, and trenches nos. 1, 2,3, 4 and 9 were partially re-opened. Thus,12 surfaces were opened, each measuring10×10 m. The excavation permitted theinterpretation of the remains from variousperiods in all their complexity.

Middle Ages – Óbudaörs village

The first information on the localityof the village, known from documents,came from Júlia Altmann’s excavation in1969, from the immediate vicinity of theRoman villa at Csúcshegy (lot no. 21273,

ALTMANN 1970). Beside the excavationin 1996, the archaeological inspection

from the laying of a gas pipe in Virágos-nyereg Street showed in the autumn of2005 that the site was extensive and co-h t

Egy esetben, pedig az oldalfalak közepénverték le a cölöpöket. (3. kép) A házakbanrészben vagy egészben kövekkel kirakott

kemencét építettek, amelyet az északi ol-dal valamelyik sarkában helyeztek el a házföldfalain belül. A házakon kívüli külső,



,nagyobb méretű kemencék (4. kép) né-melyikét megújították, egy esetben meg-figyelhető volt, hogy a korábbi kemenceelbontása után eltérő tájolású kemencét

építettek közel azonos helyen. A házakkörnyezetében feltárt számos méhkasalakú tárlóverem egyikében, rendkívülihelyen és módon eltemetett felnőtt férficsontvázát találtuk. (5. kép) A településszerkezetére, illetve annak változásairaengednek következtetni azok a sekély víz-elvezető árkok, melyeket esetenként 30-40méter hosszan is követhettünk a terüle-ten. Némileg önálló egységet alkotnak afalun belül az 1. szelvénycsoport nyugativégénél feltárt vasolvasztásra, vasmeg-munkálásra utaló objektumok. Az ugyan-

csak földbeásott befoglaló objektumok-ban 1-1 kis méretű, erősen átégett, salakosfalú tűzhely mellett több vassalakkal ésszénnel betöltött kisebb gödröt találtunk,köztük a szintén vassalak és égés nyomaitmagán viselő nagyobb mészkőtömbökkel.

Római kor – falusias jellegű település A római kori bennszülött teleppel hoz-ható összefüggésbe az azonosított korú ré-t t i é k 8 7% E k bá ó t

types. One type was the prop-and-purlinstructure pit house, a common type in theperiod, while the other house type com-prised a few houses built over a somewhatlarger ground surface where postholeswere found in the corners of the pits as

well. In a single case, the posts were raisedin the middle of the walls. (Fig. 3) Interiorovens were built partly or entirely of stonei ith th th id

4. kép: Középkori kemenceFig. 4: Medieval oven

7 métert is meghaladta. A telep legkorábbileletei közé tartozik Agrippa Caligula általveretett posztumusz érme. (7. kép) Két

kisebb gödör leletanyaga csak kelta anyagot(késő La Tène) tartalmazott (fésűzöttgrafitos fazekak, S profilú tálak, kétgom-

The shallow water ditches that couldsometimes be followed along a length of30-40 m revealed something of the settle-

ment structure. Features indicating ironsmelting and iron working unearthed bythe western edge of trench group 1 com-



g p gbos fibula), a többi feltárt objektumbanazonban nagy számban voltak jelen rómaikerámia típusok, helyi és import áru egy-aránt. A terület használata a környező vil-

lák létesítésének időszakában sem szűntmeg hirtelen, erre utalnak az objektumokbetöltéséből előkerült tégla töredékek.

A terület késő római kori használatáróltanúskodik egy szórványként előkerültValentinianus érem.

Az őskor különböző szakaszaiból származótelepülésnyomok Az összes azonosított korú rétegtaniegység 19,9%-a késő bronzkor-kora vaskoridőszakára keltezhető. Az 1. szelvénycso-port keleti felében a késő bronzkori Urna-

mezős-kultúra több települési objektumakerült napvilágra. Egy részük mélyebb,erősen rétegzett betöltődésű, gazdag lelet-

g g pprise a relatively independent unit withinthe village. Small, heavily burnt furnaceswith slaggy walls were found within thesunken features. Each furnace was found

together with a number of small pits filledwith iron slag and coal as well as largelimestone blocks between them also show-ing traces of iron slag and burning.

Roman period – rural village Of all the stratigraphic units wherethe age can be determined, 8.7 % can belinked with an autochthonous settlementof the Roman period. The units were scat-tered in trench group 1, especially close tothe excavation surface from 1996, while arelatively greater density of phenomena

was observed in the western half of trenchunit 2. In this latter area, a number oflarge, irregular pits were recovered next to

anyagot adó tároló-, illetve hulladékgödör,melyekből a Hallstatt A-B periódusradatálható turbántekercses tálperemeket,

lapos fogóbütykös fazéktöredékeket, felhú-zott fülű csészetöredékeket gyűjtöttünk.Két egymás mellett elhelyezkedő gödör

a feature that can certainly be identifiedas a house, (Fig. 6) the oven of which hadbeen unearthed in trench 4 in 1996. The

length of a few of the pits surpassed 7 m. A posthumous Agrippa coin minted byCaligula belongs among the earliest finds



betöltése egy, a közelben állhatott épületkomplett bronzkori háztartási hulladékáttartalmazta (bronz salak és olvadék, háló-és agyagnehezékek, őrlőkövek, edények,

állatcsontok). (8. kép) A kevés feltárt cö-löplyuk jelen pillanatban semmilyen rend-szerbe nem illeszthető bele, a sekély árkokazonban talán házhelyeket keríthettek,vagy vízelvezető szereppel bírhattak. A ké-ső bronzkori településen folytatott kultusz-élethez nyújt adalékot az a talán építésiáldozat céljából földbe ásott edény, melyetpaticstöredékekkel raktak teli. (9. kép) Amegtelepedés folytonosságát a 2. szelvény-csoport keleti végén feltárt, a korai vaskorrakeltezhető nagy tárolóverem bizonyítja,melyen kívül e területen csak szórványosan

fordulnak elő őskori objektumok. A lelőhely jól illeszkedik a közvetlenkörnyék (Bp. III. Csúcshegy, Bp. II. Pesthi-

from the settlement. (Fig. 7)Two small pitscontained only Celtic material (late LaTène) (brushed graphitic pots, bowls withS-profiles, two military style brooches).

Roman ceramic types, local and importedwares were represented in large numbers inthe other features. The use of the territorydid not cease abruptly with the establish-ment of the neighboring villas, as shown bybrick fragments found in the fill of the fea-tures. A Valentinian coin found as a strayfind attests to the use of the territory in thelate Roman period.

Settlement traces from various prehistoricphases Of all the stratigraphic units where

the age can be determined, 19.9 % canbe dated to the Late Bronze Age and theEarly Iron Age. A number of settlement

7. kép: AgrippaCaligula által veretettposztumusz érme elő éshátlapjaFig. 7: The obverse andreverse of a Posthumous

Agrippa coin minted byCaligula



degkút, Pilisborosjenő: KŐSZEGI 1988,128, 173) sűrű urnamezős településháló-zatába. Jelen kutatással egyelőre továbbra isbizonytalan azoknak a köves, apróköves je-lenségeknek az értelmezése, melyek össze-függően mutatkoznak a 2. szelvénycsoportközepén, keleti felén. Az északnyugati,nyugati irányú sávok, foltok 20-30 méterszéles területet csaknem teljesen fednek,nyugatra kőanyaguk szórványosan további

legalább 10 méteres sávban követhető.Geológiai vizsgálatuk is megtörtént (Hor-váth Zoltán, Mindszenty Andrea), mely akövek egyértelmű természetes eredeténekmegállapítása mellett, a kőzettörmelék-formációk keletkezésének többféle lehet-séges okát is felvázolta (vízfolyás, talajfagy

HORVÁTH–MINDSZENTY 2005, 8–9,11.). A megmunkálatlan, gyakran laposdarabokból álló törmelék közvetlenül aá lt l j t ült ill t külö

features of the Late Bronze Age Urnfieldculture were uncovered in the easternpart of trench group 1. Some of thesewere deep storage and refuse pits witha complex stratification and a rich findmaterial. They included rim fragments ofbowls decorated with spiral channeling,pot fragments with flat lug handles andcup fragments with drawn-up handlesfrom the Hallstatt A-B period. The lowerthirds of two neighboring pits contained

the complete Bronze Age householdrefuse from a nearby house (bronze slagand melt, clay weights, querns, vesselsand animal bones). (Fig. 8) No patternedcan be discerned from the few postholesthat have been found. The shallow ditchesperhaps enclosed house lots or perhaps

they were water channels. The vessel filledwith daub fragments, buried perhaps asa building sacrifice, provides information

lti lif t thi th L t B A

A középkori és római objektumok min-den esetben vágták a köves jelenségeket.

Az egyik későbronzkori gödör indítási

szintje is magasabban jelentkezett, minta köves sávok szórvány anyaga. Ugyanak-kor a kora vaskori gödörbe félig betöltöttll b l i k

Budapest II, Pesthidegkút, Pilisborosjenő:KŐSZEGI 1988, 128, 173). The interpretation of the features of

stones and rubble that appeared as a con-tiguous surface in the center and easternhalf of trench unit 2 could not be resolved

i h hi i i i Th h /



állapotban olyan nagy mennyiségű kőzet-törmelék omlott, ami a gödör széleinektermészetes pusztulásával nem feltétlenülmagyarázható. Magukban a köves sávok-

ban, vagy azok alatt egyáltalán nem kerültelő régészeti lelet. Az egymást területileg nagy mértékbenfedő különböző korú telepek határait egyikirányban sem értük el az idén megnyitottfelületeken, ezek kiterjedésének lokali-zálása a következő évek kutatási feladatalesz.

Havas Zoltán – Kárpáti Zoltán – Szilas Gábor

with this investigation. The northwest/ west oriented stripes and spots nearlyentirely cover a 20-30 m wide surface.The stone material can be sporadically fol-

lowed further to the west in at least 10 mlong zone. The geological analysis (ZoltánHorváth, Andrea Mindszenty) revealedthat the stones are natural in origin. A fewpossibilities regarding the origin of therubble formations have been suggested(water flow, frozen soil HORVÁTH–MINDSZENTY 2005, 8–9, 11). The de-bris consisting of unprocessed, often flatpieces was spread on top of the yellow claysubsoil and filled in depressions (?) withdiverse profiles (regular trough-shapedand V-shaped). In spots that displayed

the most definite outlines and lines, asedimentary structure developed within

9. kép: Késő bronzkoriépítési áldozatFig. 9: Late Bronze Agebuilding sacrifice




ALTMANN 1970 – Altmann J.: Budapest,III. (Csúcshegy) 21273 Hrsz. RégFüz SerI. No.23, 78–79.HORVÁTH–MINDSZENTY 2005 – Hor-

váth Z. – Mindszenty A.: Az Óbuda/ Csúcshegy-Harsányhegyi-lejtő ÉK-i részénlétesült régészeti célú ásatás geo-pedológi-ai vizsgálata. (Az ásatási dokumentációhozcsatolt jelentés.)KŐSZEGI 1988 – Kőszegi F.: A Dunántúltörténete a késő bronzkorban. BTM Mű-

hely 1. Budapest 1988.NAGY 1937 – Nagy L., A csúcshegyi rómaivilla Óbudán. BudRég 12 (1937) 25–60.NÉMETH SZIRMAI 1973 Né th M

a flowing agent could be observed. At thesame time, the direction of flow supposedfrom these phenomena cannot be recon-ciled with the actual natural relief. All the medieval and Roman featuresintersected the stony phenomena. The

starting point of one of the Late Bronze Age pits was higher than the scattered ma-terial from the stony strips. At the sametime, the large number of stone fragmentsfell into the half-filled early Iron Age pitcan evidently not be explained by thenatural collapse of the walls of the pit. No

archaeological finds were observed in orunder the stony strips themselves. The edges of the settlements from

b t hi h l l l d

Római kori és középkoritelepülési maradványok aVízivárosban

(Budapest, II. ker., Medve utca 25–29.,H 13570/3 13569/2 Ga t a 8

Roman period remains andmedieval settlements in theVíziváros

(Budapest II, 25–29 Medve Street, Lrn:13570/3 13569/2 8 Ga St t L



2005-ben újabb négy olyan lelőhelyettártunk fel a Vízivárosban, ahol ismétkutatható volt a városrész római kori topo-gráfiája, az úgynevezett vízivárosi ala táborvicusának korai időszaka és a település ké-sőbbi fejlődése. (1. kép) Jelenlegi ismere-

teink szerint az Kr. u. 1. századi castellum és a falusias jellegű vicus militaris területeaz ala I Hispanorum Auriana nevű segéd-csapat elvezénylése (80-as évek vége) után

Hrsz.: 13570/3, 13569/2; Ganz utca 8.,Hrsz.: 13572/5; Kacsa utca 11., Hrsz.:13583; Kapás utca 21–25., Hrsz.: 137668/8)

13570/3, 13569/2; 8 Ganz Street, Lrn:13572/5; 11 Kacsa Street, Lrn: 13583;21–25 Kapás Street, Lrn: 137668/8)

Four more sites were uncovered in theVíziváros in 2005 furthering investiga-tions into the Roman topography of thedistrict, the early phase of the vicus ofthe so-called Víziváros ala fort and thesubsequent development of the settle-

ment. (Fig. 1) As far as we know, the ter-ritory of the castellum and the rural vicusmilitaris from the AD 1st century was notdepopulated even after the evacuation of

sem néptelenedett el, sőt a Kr. u. 2. századközepén már egyre határozottabban pol-gári igények szerint fejlődött. (KOVÁCS

1999; KÉRDŐ 2003) Az egykori táborfeltételezett területének északi előterébenműködő ipari létesítményeket (fazekaske-mencéket műhelyeket) már a Kr u 2 szá

the auxiliary troops called the ala I Hispa-norum Auriana (end of the AD 80’s). Onthe contrary, its development conformed

to expressly civil demands in the middleof the AD 2nd century. (KOVÁCS 1999;KÉRDŐ 2003) The industrial establish-ments in the northern foreground of the



mencéket, műhelyeket) már a Kr. u. 2. szá-zad első felében felszámolták, helyükönkőből épült házak (fürdő) és kövezett ut-cák épültek. (KABA 1963; KÉRDŐ 2002)

A településszerkezet fejlődését nagyjából amai Fő utca nyomvonalán haladó limes-útés a Csalogány utcánál feltárt kelet–nyu-gati irányú főútvonal ortogonális keretehatározta meg. (GARÁDY 1943) A szabá-lyos insula-rendszert a Rózsadomb és aVárhegy tövében valószínűleg út menti fé-

sűs, foghíjas beépítés váltotta fel. (HABLE2003) A település nyugati szélén is többhelyen lehetett rossz terepadottságú, be-építetlen, részben vagy csak időszakosankihasznált terület. (KÉRDŐ 1996)

Medve utca 25–29. Utóbbira jó példa az ERFI Ingatlanfej-lesztő 2000 Kft. tulajdonában lévő Medveutca 25–29. számú tömb, valamint atelkekekkel egységesen, 3 szintes mélyga-rázzsal beépülő közterület a két utca40-40 méteres szakaszán és keresztező-

désében (összesen: 1985 négyzetméter). A 122 ásatási munkanap során körülbelül1250 négyzetmétert tártunk fel, de azújk i i ék tö ök é kö é k i b l

ments in the northern foreground of thepostulated territory of the former fort(pottery ovens, workshops) were alreadyliquidated in the first half of the AD 2nd

century with stone houses (bath) andpaved roads built instead. (KABA 1963;KÉRDŐ 2002) The development of thesettlement structure was primarily deter-mined by the orthogonal direction of thelimes road, which ran approximately alongthe line of modern Fő Street, and the

east–west running main road that was un-covered on Csalogány Street. (GARÁDY1943) The regular insula system wasreplaced by a non-continuous roadsideconstruction with vacant lots betweenthe houses standing by the foot of the

Rózsadomb and Castle Hill. (HABLE2003) There may have been unserviceable,empty or only partly or temporarily usedareas on the western edge of the settle-ment as well. (KÉRDŐ 1996)

25–29 Medve Street

Block 25–29 on Medve street, ownedby ERFI Ingatlanfejlesztő 2000 Kft, andthe public area, where a three-level un-d d ki ill b b ilt i



terület egészét fedő, sötét, barnásszürke,humuszosodott ártéri üledéket, végül azélénksárga, agyagos geológiai ősfelszínt,

amely 102,50 és 101,80 méter A.f. közöttegyenletesen lejtett délkelet felé.

Kö épk újk A 18 á db é ült

bances in the Turkish period and Middle Ages. (Fig. 2) As usual, the modern layers (to a depth

of 1.8 – 2 metres) and the fill from fourlarge cellars were removed with a machine. After cleaning away the greyish-yellow,

t d di l l ( ) th d k

2. kép: Bp. II. Medve utca 25–29; a megelőző feltárás összesítő alaprajza, római kor, 2005 (Balázs P – Hable T.)

Fig. 2: Budapest II, 25–29 Medve Street; complex, summary map of the excavation preceding investment, RomanPeriod, 2005 (P. Balázs – T. Hable)

and contemporary refuse pits and wellsdug in the yards of these lots, we foundmany refuse pits dated from 1686–1690

based on the way they were dug and theirfill. A quarter of the finds recovered fromthese pits are Turkish remains from the17th century while three quarters were

ostromakor keletkezett hulladékot takarí-tották el a „friss” szeméttel együtt. Öt törökkori ház részletét sikerült

feltárnunk, köztük volt cölöpszerkeze-tes, gerendavázas, vályogtéglából épült,részlegesen és félig földbe mélyített is. Aházak fekvése mind illeszkedett a Medve



17th century, while three quarters werecharacteristic Baroque ceramics, also fromthe 17th century. We think that the re-fuse, accumulated during the siege when

Buda was recaptured, was cleared togetherwith “fresh” refuse.Parts of five houses from the Turk-

ish period were unearthed includingpost-structure, timber-structure, adobe,semi-subterranean and slightly sunkenhouses. The houses were aligned along

the path of medieval Medve Street. Refusepits with rich material from the Turkishperiod were unearthed around the houses.

házak fekvése mind illeszkedett a Medveutca középkori vonalához. Körülöttükgazdag törökkori leletanyagot tartalmazószemétgödrök helyezkedtek el. Fontos

megemlíteni azokat az igen nagyméretűés mély tárolóvermeket, melyek közül egy-nek szinte épen megmaradt a fakéregbőlkészült bélelése. Három 15. századi ház nyomait találtukmeg a területen. Az egyik egy kis négyze-tes alakú verempince, aminek lejárata a

hátsó (keleti) oldalon az altalajba faragottlépcső volt. Ez egy gyakori pincetípus aVízivárosban: rendszerint az utcára me-

Importantly, among the very large anddeep storage pits, tree bark lining of onehas been preserved nearly intact.

Traces of three houses from the 15thcentury were found on the territory in-cluding one with a small square pit-cellar,where one could descend on stairs cut into



the subsoil on the (eastern) back side. Thiswas a common cellar type in the Víziváros:it was usually built at the end of long wood-

en houses divided into rooms, which stoodperpendicular to the road. The walls werereinforced either with rubble or timber.The other two wooden houses had a tim-ber structure and even the line of the fencearound the lot of one of them could befollowed in the southern zone of the ter-

ritory. Refuse pits and a huge cistern werealso uncovered around the houses. In thecenter of the crater-like pit of the cistern,which measured 5 m in diameter, rose thecurb of a well made from rubble and brickwithout mortar. It was built in the secondhalf of the 15th century after which it wasabandoned and filled up in the first half ofthe 16th century based on the finds. The special and unexpected resultof the excavation was the discovery of aextensive ditch system dating from theturn of the 14th-15th centuries. (Fig. 3) It

was so large that it actually occupied theentire excavation territory. Some kind ofan as yet undetermined industrial activity

t h b i d t i it it

rőlegesen fekvő, többhelyiséges hosszúfaházak végében alakították ki, oldalaitáltalában törtkőből falazták vagy fával

ácsolták ki. A másik két faház gerendavá-zas szerkezetű volt, a terület déli sávjábanfekvőnél nyomon lehetett követni a telkethatároló kerítésfal vonalát is. A házak kö-rül feltártunk szemétgödröket, valamintegy hatalmas méretű ciszternát. Az 5 mé-ter átmérőjű, kráterszerű verem közepénegy törtkőből és téglából szárazon rakottkút kávája nyúlt felfelé. Létesítési ideje a15. század második felére, megszűntetése,betöltése pedig a 16. század első feléretehető a leletek tanúsága szerint. Az ásatás különleges és nem várt

eredménye egy 14-15. század fordulójáradatálható, nagyméretű árokrendszer elő-kerülése volt. (3. kép) Méreteire jellemző,h lé éb é á tá i t ül t t

4. kép: Kr. u. 1. századi bronz érmeFig. 4: Bronze coin from the AD 4th century

5. kép: Fémkohó vagykemence tűztereFig. 5: Firing space for afurnace or a kiln



különböző ívekben kelet felé kanyarodtak. A főághoz közelebb lévők szinte félkörö-sen, az egyre távolabb lévők fokozatosanszélesebb ívben. Az árkok egy nagyjából 20méter hosszú, 7 méter széles, észak–déliirányú, lapított ovális alakú gyűjtőtóba fu-tottak bele. Azok az árkok, amik közelebbvoltak a főághoz egyenesen, azok, melyektávolabb, egyre nagyobb ívvel kanyarodtaka tó déli végéhez. A gyűjtőtó közepe tájánegy törtkőből szárazon rakott kávájú kútmélyült a földbe. Mivel jobbára a teljesszerkezet előkerült, ezért rekonstruálni

lehet a „működését” is. A kútban állan-dóan megtalálható, esetleg a tómederbetúlfolyó természetes talajvizet felmerték

főá b l é i f t tt é

cular line, while the ones farther away dis-played gradually wider curves. The ditchesran into an approximately 20 m long and7 m wide, north–south oriented, flattenedoval catchment pool. The ditches that werecloser to the main channel ran straight toit, while the ones that lay farther away, ranto the southern end of the pool in growingcurves. In around the middle of the catch-ment pool, a well with a curb made fromdry rubble walls was established. As nearlythe entire structure was unearthed, it ispossible to reconstruct its “operation”.

The natural ground water, which was per-manently available in the well or perhapsran out into the lake, was scooped into the

i b h Th t fl d l th



7. kép: Római útmaradványai aMedve utca 25–29.szám alattFig. 7: Remains of a

Roman road under25–29 Medve Street



features from the period appeared in theburied ancient humus or on its top. A fewrefuse pits, (Fig. 2. 1, 2) four wells (Fig. 2.3–6) and three small outdoor ovens (Fig.2. 7–9) represented the earliest certainfinds from the vicus phase of the territory.Their original floor levels were later eitherdemolished or levelled. Wells nos. 5 and 6were entirely covered with a thick humuslayer. We had to abandon the cleaning ofthese features at a depth of 2-2.5 m be-cause of the extreme amount of precipita-

tion that fell this summer. The remains ofthe wooden barrels used for the lining ofthe wells were documented at a depth of3 3 5 th b tt f ll h ft 3

rábbi, egyértelműen vicus-periódusba sor-olható emlékeit néhány szemétgödör, (2.kép 1, 2) négy kút (2. kép 3–6) és háromkisméretű, szabadban álló tűzhely képvi-selte. (2. kép 7–9) Ezek eredeti járószint-jeit idővel elbontották vagy elplanírozák.

Az 5. és 6. kutat vastag humuszréteg fedteel nyomtalanul, szakszerű feltárásukat pe-dig a rendkívül csapadékos nyári időjárásmiatt kellett félbehagynunk 2-2,5 métermélységben. A 3. és 4. kútakna alján bé-lelésre használt fa hordók maradványait

dokumentáltuk 3-3,5 méter mélységben.Ezek leletanyaga döntő többségben késeiLa Tène (D3) cserepekből és állatcsontok-ból állt A 4 kút b tölté éből C t



10. kép: Római koriépületmaradványoka Ganz utca 8.számú telkenFig. 10: Roman

Period buildingremains on lot 8Ganz Street



that the construction of the road can bedated to the middle of the AD 2nd cen-tury. The southeast corner of the fencingwall or the porticus wall of a single build-ing was unearthed on the western edgeof the road. (Fig. 2. 13) The foundationwas pulled down to the last row of stones,which was embedded in the stone layer ofthe road down to a depth of 10-15 cm andonly a few spots survived of its gravely floorlevel. (KOCSIS 1991)

It is still uncertain why the territoryeast of the road remained empty after the AD 2nd century. Perhaps the alluvial soil

f th d fl t b i ll

Egyelőre kérdéses, hogy a Kr. u. 2. századután miért maradt teljesen beépítetlen azúttól keletre lévő terület. Valószínű, hogya lapály üledékes talaja, főleg nagyobbesők után vizenyős, süppedékeny lett ésezt a kellemetlenséget részben vizesár-kokkal, részben sóderes, törtköves feltölté-sekkel próbálták megszüntetni. (2. kép 14,15) Hasonló, bizonytalan rendeltetésűköves felületek már kerültek elő innen50 méterre keletre, a Ganz utca 12–14.

számú telkek megelőző feltárása során is.(KÉRDŐ 2004)

G t 8

8 Ganz Street Excavations got underway precedingconstruction work east of the above-men-tioned site. A short research historicalreview needs to be presented before theRoman period remains on the lot can beintroduced.

“Fragments of Roman building ap

1963, lásd még: KABA 1959) Az ásatórégész további épületmaradványokat do-kumentált a főúttól nyugatra is, valamintkét Kr. u. 1. századi lakógödör részletét aKr. u. 2-3. századi rétegek alatt. (9. kép I.) 2000 nyarán „több periódushoz tartozó,földbe rakott falalapozások, falkiszedések,a legkorábbi periódusból gödör illetve



Fragments of Roman building ap-peared during the laying of a thermalpipe at Király bath in May 1958…” on

the eastern side of a short stretch of thelimes road. (KABA 1963; see also: KABA1959) The archaeologist documentedother parts of building west of the mainroad as well andin addition found parts oftwo semi-subterranean dwellings from the

AD 1st century beneath layers from the

AD 2nd-3rd centuries. (Fig. 9. I) In thesummer of 2000, “wall foundations laidin the earth, removed walls of subsequentperiods and pits and traces of foundationtrenches could be observed” on lot 7 KacsaStreet and an oven was discovered underthe eastern wall of the house at 9 KacsaStreet. (Fig. 9. II) (KÉRDŐ 2001) Finally,

a legkorábbi periódusból gödör, illetvealapárok nyomok voltak megfigyelhetők” aKacsa utca 7. számú telken és egy kemen-

ce a Kacsa utca 9. számú ház keleti falaalatt. (9. kép II.) (KÉRDŐ 2001) Utoljára2003-ban a szomszédos Ganz utca 12–14.számú ingatlanon végzett megelőző feltá-rást H. Kérdő Katalin és Végh András. (9.kép III.) Itt egyetlen falcsonkon és a márismertetett „bizonytalan rendeltetésű”

köves felületeken kívül csak a Kr. u. 1.századi gödrök és árkok maradtak meg,valamint egy „deszkacölöpökkel” béleltkút. A Kr. u. 2-3. századi épületeket mára középkorban elbontották. (KÉRDŐ2004) A Ganz utca 8. szám alatt is hasonlómértékű pusztulásra számítottunk. A

12. kép: A Kr. u. 2-3.századi épületszárny Bhelyiségének északnyugatisarka és padlómaradványaiFig. 12: The northwest

corner and floor remainsof room B from thebuilding wing of the AD2nd-3rd centuries



Katalin H. Kérdő and András Végh con-ducted excavations preceding investmentwork on the neighbouring lot 12–14 GanzStreet in 2003. (Fig. 9, III) Here, the ruinsof a wall and the above-mentioned stonysurface with an “uncertain function” werefound together with pits and ditches fromthe 1st AD century as well as a well linedwith “timber posts”. The buildings fromthe AD 2nd-3rd centuries were pulleddown in the Middle Ages. (KÉRDŐ2004) We expected a similarly destroyed situ-

ation at 8 Ganz Street. In the northeastquarter of the lot occupying a surfaceof 860 square metres, all the former

lt b i l d t d d

860 négyzetméteres telek északkeletinegyedében újkori pince kiásásakor tün-tettek el minden korábbi kultúrréteget.(9. kép 1) Ettől délre átlagosan 1,5 métervastag modern feltölést kellett eltávolítanigépi erővel és az egykori BM-garázs hárombenzintankjának betonalapozását kellettkivésni 2 méter mélységig. Már a közép-kori rétegekben is sok római kori szórványleletet találtunk, nagyobb gödrök aljában,oldalában helyenként gyanús kövezésekjelentek meg. Körülbelül 2,5 méter mély-ségben (102,53 méter A.f. magasságban)

bukkant fel az első, összefüggő római korifalszakasz teteje. (10. kép) A 67 ásatási munkanap alatt egy Kr. u.2 3 á di é ül t ti t kt á k

appeared on the bottoms and in the wallsof large pits. The top of the first coherentRoman period wall segment appeared at adepth of approximately 2.5 m (102.53 ma.s.l). (Fig. 10) The repeatedly rebuilt segment of thewestern wing of a building from the AD2nd-3rd centuries divided into rooms and

1995, 1997) A legkésőbbi szárny (9. képG) az E helyiség apszidális leszűkítéséveljött létre, (9. kép 2) vagy annak romjaiközött (felett?) felhúzott új épület ré-sze volt. Alépítményéhez tartozhatott a3-as számú, kövezett csatorna. (11. kép)Szintén későbbi toldás volt a H helyiségis (9 kép 4) falát egy korábbi kubik- vagy



2nd 3rd centuries, divided into rooms andunderneath, a few earlier remains fromthe vicus phase (pottery kilns, refuse pits

and a well) were uncovered on a surface ofabout 350 square metres during 67 days ofexcavation. The ground plan of the building exactlyfits into the already known settlementstructure (roads, insulae). (KÉRDŐ 1994;1995 and 1997) The last wing that (Fig. 9.

G) was either formed by an apsidal nar-rowing of room E (Fig. 9. 2) or was a partof a new building constructed between(over ?) its ruins. Paved channel no. 3 wasassociated with its substructure. (Fig. 11)Room H was another later addition. (Fig.9. 4) Its wall was founded on a former claypit or dwelling pit filled in with refuse

is, (9. kép 4) falát egy korábbi kubik vagylakógödör szemetes betöltésére alapozták(18), amelyben Kr. u. 3. század elejére

keltezhető rheinzaberni terra sigillata tö-redékeket találtunk.Változatos minőségben maradtak meg

a nyugati helyiségsor falai és járószintjei. Az A helyiségből szabályos kis kőbánya letta középkorban, északi fala nyomtalanuleltűnt (9. kép 5) és a többit is alapozásig

kibontották (6). A B helyiség falai voltak alegjobb állapotban, körülbelül fél-fél mé-teres alapozással és agyagba rakott, opusincertum felmenő résszel, de szegényes,sárga agyagpadlójából csak kisebb foltokmaradtak meg. (12. kép) Sok festett va-kolat hevert az északkeleti (8) falsarokraásott középkori gödör alján. A C helyiség

14. kép: Az E helyiségpaldóján talált tálkarestaurálás utánFig. 14: The bowlfound in room E after

conservation



(18) including Rheinzabern Samian waredated to the AD 3rd century.

The walls and floor levels of the westernrow of rooms were preserved in diverseconditions. Room A was turned into a reg-ular quarry in the Middle Ages, while itsnorthern wall disappeared without trace.(Fig. 9. 5; Fig. 13) The rest of the wallswere pulled down to the foundation (6).The walls of room B were preserved in thebest condition with about half a metres offoundation and opus incertum vertical wallstanding in clay, while only small spots ofthe poor, yellow clay floor remained. (Fig.12) Many painted plaster fragments lay on

the bottom of the medieval pit dug intothe northeast (8) wall corner. We couldnot finish the excavation of room C, onlyth i f th fl th t ll d

feltárását nem tudtuk befejezni, padlóma-radványait, nyugati falát és déli falkiszedé-

si árkát (10) dokumentáltuk. A keskeny Dhelyiség folyosó lehetett, nyugati végébenajtóval, alján többrétegű, sárga, agyagosplanírozás hevert. Keleti felében a planí-rozás alatt őskori gödröt találtunk (későbronzkor, váli kultúra), amit később SzilasGábor tárt fel. Az E helyiség stratigráfiaiképe volt a legváltozatosabb. Északnyugatisarka teljesen elpusztult, nyugati falánakmég az alapozási árkát is „kipucolták”(11). A későbbi (G) helyiség alatt, az ap-szis (2) és a csatorna (3) elbontása után,5-10 centiméter vastag vakolatomladékot

találtunk. Teljesen ép, Drag. 36 terra sigil-lata formát utánzó, szürke tálka hevert ahelyiség sárga agyagpadlóján, az omladék-b á ód (13 14 kép) A dé tí

of room E was the most complex. Thenorthwest corner was entirely destroyedand even the foundation ditch of thewestern wall was “cleaned” (11). A 5-10cm thick plaster debris layer was foundunder the later (G) room when the apse(2) and the channel (3) were cleared away.

A small complete, grey bowl was an imita-

lán mészkőlapokkal burkolt út vagy járdamaradványaira bukkantunk (13), amely-nek 5 méteres észak–déli szakaszán méga szegélykövek is a helyükön maradtak.(15. kép) Nagyjából az ásatás félidejében szüle-tett meg a Kulturális Örökség Hivatalánakdöntése arról, hogy a telek déli felében



p , g ytion Drag. 36 Samian ware. It lay on theyellow clay floor of the room, embedded in

the debris lying there. (Fig. 13, 14) Localvariants of the vessel type were used at theend of the AD 1st century and in the firsthalf of the AD 2nd century. Regrettably, we could only reach thenorthern edge of room F, although thiswas the only place where a high quality

terrazzo floor was observed in the south-ern section wall. (Fig. 9. 12) The remains of a road or a pavementpaved with limestone slabs were discov-ered on the western side of features 7

, gyelőkerült épületmaradványokat régészetiés műemlékvédelmi értékük miatt meg

kell védeni. A konzerválás és helyben meg-őrzés törvényi kötelezettségeiről és tech-nikai megoldásairól három hétig folyt azegyeztetés Megbízónk (az Aptel Kft.) ésa KÖH Budapesti Regionális Irodájánakilletékesei között. 2005 október elejérelétrejött a megállapodás, mely szerint

az Aptel Kft. építési terveinek jelentősmódosításával hozzájárult az A, B, E ésF jelű helyiségek falainak megóvásához.

A konzultáció idejére leállított feltárást2005. október 5-én folytattuk. Időközbengondoskodtunk a védendő falak téliesíté-séről és megkezdtük a B helyiség, illetve a8-as és 9-es számú falak alatt lévő Kr. u.1. századi fazekaskemencék szondázó jel-legű feltárását. A legnagyobb alapterületű kemence be-töltése csak a ráásott középkori gödör nyu-gati felében volt tovább bontható a felette

lévő falsarok (8) veszélyeztetése nélkül.(9. kép 14) Minden gond nélkül fel tud-tuk tárni a kis kemence déli felét a 9. faldéli ld lá (15) í l é bb

anyaga másodlagos eredetű hulladékokbólállt; 16. objektum: Kr. u. 1. századi, későLa Tène cserepek és észak-itáliai, vékony-falú import kerámiák töredékei; – illetve17. objektum: Conspectus 43 típusú ace-tabulum peremtöredéke, a Kr. u. 2. századelejéről.

A H jelzésű helyiségtől északra lévő

and 11 (wall and removed wall) in frontof the room rows B-D-E (13), where eventhe curb stones remained in their originalpositions along a 5 m long north–east run-ning stretch. (Fig. 15) At about half-way through the exca-vation, the Office of Cultural Heritage(KÖH) decided that the building remains



j y gfelület a Kr. u. 2-3. század során beépí-tetlen maradt. A harmadik század elejéig

hulladékgödörként használt objektumok(18, 19) közelében egy kút kibontásával ésdokumentálásával fejeztük be az ásatást2005. november 15-én. (9. kép 20; 17. kép)

A területen előkerült középkori maradvá-nyok feltárását Végh András irányította.

Kacsa utca 11. A 480 négyzetméteres telek biztonsá-gosan feltárható, középső 5 méter szélesszalagja (körülbelül 200 négyzetméter)két, különböző mértékben bolygatott felü-letből állt. (18. kép: A, B) Északon, a Ganz utca 8. szám alatttalált Kr. u. 2-3. századi épületszárny dél-nyugati részének csak a nyomai maradtak

( ) guncovered in the southern half of the lothave to the preserved because of their

archaeological and monument protectionvalues. The dispute about the legal obliga-tion of conservation and local preservationand their technical solutions were tookplace between our commissioner (AptelKft.) and the Budapest Regional Office ofthe KÖH over three weeks. An agreement

was reached at the beginning of October2005. Accordingly, the Aptel Kft. preservethe walls of rooms A, B. E and F with sig-nificant modification of the constructiondesigns. The excavation was suspendedduring the time of the consultation andre-started on October 5, 2005. In themeantime, we packed the walls to protectduring winter, and started the excavation

17. kép: Fa hordómaradványai a 20-asszámú római kút aljábanFig. 17: Remains of awooden barrel from the

bottom of the Romanwell no. 20



of room B and the pottery kilns from the AD 1st century under walls nos. 8 and 9. The fill of the largest kiln could be ex-cavated without endangering the overlyingwall corner (8) only in the western half ofthe medieval pit that was dug over it. (Fig.9. 14) The southern part of the small kilnwas uncovered without any problem on thesouthern side of wall no. 9 (15) similarly tothe firing space and heating channel of themedium-large subterranean kiln, whichwas preserved in the best condition. (Fig.9. 16; Fig. 16) To preserve the condition of

walls 8 and 9, only the northwest quarterof the large ash pit shared by the threeovens was tested. (Fig. 9. 17) We found

i t t h fill i th h ti h l

meg. Körülbelül fél méter vastag, épület-törmelékes omladék alatt kisebb falcson-kokat, (18. kép A-1, 2) falkiszedéseket (3,4) és korábbi gödörmaradványokat (5, 6)dokumentáltunk. A pusztulási rétegbenfőleg Kr. u. 3. századi leletanyag volt (cse-repek, üvegszilánkok, érmek és némi fehérfestésű vakolattörmelék). A műemléki védettség alatt álló Kacsautca 9. számú épület nyugati tűzfala mel-lett 5 méter széles biztonsági sávot kelletthagynunk. A B felületet szinte teljes egé-szében kitöltő újkori pincét (körülbelül

130 négyzetmétert) először markológép-pel bontattuk, majd alját, körülbelül 4méteres mélységben megtisztítottuk.E k k á lt l ji l tt



kép 7, 8). Több nagy gödörben kevertleletanyagot találtunk, kelta és rómaiedénytípusok cserepeit (9–11). Ezeket amély objektumokat nyers agyag, soványítóanyag vagy víz keresésekor ásták, esetlegvermek vagy lakógödrök voltak (11), dea Kr. u. 2. század elején már inkább csakszemétgödrök lehettek. Úgynevezett pan-

i i é l á dék i k l k lő



The surface north of room H remained

vacant in the AD 2nd and 3rd centuries.The excavation terminated on November15, 2005 with the cleaning and documen-tation of a well near the features that wereused as refuse pits until the beginning ofthe AD 3rd century (18, 19). (Fig. 9. 20;

Fig. 17) András Végh conducted the ex-cavation of the medieval features on thisterritory.

noniai pecsételt áru töredékei kerültek előa 13-as számú kemence hamuzógödréből

(12). A körülbelül 4 négyzetméteres alap-területű fazekaskemence nyugati felénekcsak az alja és déli fala maradt ép, azutolsó égetések mellékterméke (faszénés hamu) vastagon feküdt a hamuzógödöralján. (20. kép) (KÉRDŐ 2001)

A fazekaskemence pusztulása után ásott

kutakat legkésőbb a Kr. u. 2. század végéighasználták és a Kr. u. 3. század elején márezek is feltöltődtek. (18. kép 14, 15 és 21.kép) Severus-kori fazekasműhelyből való,rheinzaberni terra sigillata tál (Bernhard IIa–c) töredéke hevert a 15. számú kút be-töltésének tetején. (BERNHARD 1981)

Kr. u. 4. századi sírok már több helyenkerültek elő a Víziváros területén. (GA-RÁDY 1943) A korábbi temetők folyama-tos használata ellenére a pusztuló épületekközött is kialakultak kisebb-nagyobb újparcellák. (HABLE 1998; KÉRDŐ 2000)

A 15. számú kút felett nagyjából a Kr. u.4. század közepe táján ástak meg háromsírgödröt. (18. kép 16–18) Egy-egy nőt és

k t f kt tt k 16 é 17 á ú í

19. kép: Római kori objektumok foltjai az újkoripince alatt (B felület)Fig. 19: Discoloration of Roman period features underthe modern cellar (surface B)

Kapás utca 21–25. Középkor – újkor: A Bp., II. kerület, Ka-pás utca 21–25. számú telken 2005. június9. – november 7. között lakóház építésétmegelőző mentő ásatást végeztünk. Avalójában 5 újkori telket magába foglalóterületen 1989-ben a BTM szondázó fel-tárást végzett, de akkor a szűkre szabottidők t (1 hó ) é ő f ltölté i

Street have been preserved. Under a debrislayer of a thickness of about .5 m, smallruined wall ruins. (Fig. 18. A-1, 2) removedwalls (3, 4) and remains of earlier pits (5,6) were documented. Finds from the AD3rd century (shards, glass fragments, coinsand some white painted plaster debris)dominated in the destruction layer.

A 5 id it h d t b l ft



időkeret (1 hónap) és az erős feltöltés mi-att az árkokban csak az újkori rétegek aljá-

ig mélyítettek, régészeti rétegeket, objek-tumokat nem értek el. (BENCZE–VÉGH1989) Az idei ásatáson azonban módunkvolt a teljes kutatásra. A régészeti objek-tumokat fordított kronológiai sorrendbenismertetem. Az egykori Kapás utca 19. számú

telken feltártuk egy 18. századi építésűház alapjait, melyben egy fazekasműhelyműködött. Legkorábbi (sárga agyaggal

A 5 m wide security zone had to be leftnext to the fire-wall of building 9 Kacsa

Street, which is under monument protec-tion. First a back-hoe was used to removethe modern cellar (about 130 squaremetres), which nearly entirely coveredsurface B. Then the bottom was cleanedto a depth of about 4 m. A very variedpicture appeared on this narrow surface

scraped down to the yellow subsoil. (Fig.19) Naturally, there was no trace of Romanwalls and floor levels, but several featuresfrom the vicus of the AD 1st-2nd centu-ries and the bottoms of a few much latergrave shafts were preserved in an interest-ing context.

Small pits represented the first Ro-man phase, mostly with shards of LaTène ceramics from the autochthonouspopulation. (Fig. 18. 7, 8) A few large pitscontained a mixed find material includingshards of Celtic and Roman vessel types

(9–11). These deep features were dug forclay extraction, tempering material or wa-ter, perhaps they may also have been stor-

d lli it (11) lth h th

21. kép: Kr. u. 2.századi kút (14.objektum)Fig. 21: Well fromthe AD 2nd century

(feature no. 14)



(charcoal and ash) accumulated in a thicklayer on the bottom of the ash pit. (Fig.20) (KÉRDŐ 2001) The wells dug after the demolition ofthe pottery kiln could be used until theend of the AD 2nd century at the latest,

and they were already filled by the begin-ning of the AD 3rd century. (Fig. 18. 14,15; Fig. 21) A fragment of a RheinzabernSamian ware bowl (Bernhard II a-c) pro-duced in a pottery workshop from theSeverus period lay on top of the fill of well

no. 15. (BERNHARD 1981) Graves from the AD 4th centuryhave been found at several sites in theVí i á (GARÁDY 1943) D it th

tapasztott) járószintjét a műhely rontott,selejtes edényeinek töredékeivel töltöttékfel egy újabb járószint kialakításakor. Ajórészt homokkőből rakott falú ház alap-rajzi szerkezete eltért a szokásos (szoba,konyha, kamra) beosztástól, szobáit kes-

keny helyiségekre, műhelyekre osztották. A nagy mennyiségű háztartási edénytö-redék (kiégetett, de még nem mázazotttányérok, tálak, bokályok, lábasok) mellettsok, az edényégetéshez szükséges cserépháromlábat, éket és irdalt felületű lapot

találtunk. Levéltári kutatás segítségévelvalószínűleg beazonosítható az itt élt fa-zekasmester személye. Buda visszafogla-lá át kö tő d til D f lé

színűleg itt egy tereplépcsőre építették afaházat, melynek északi és keleti oldalátkomolyabban alá kellett alapozni, másikkét falának nyomai viszont a terepegyen-getéskor elpusztultak. A ház járószintjét20 centiméter vastag agyagpadló alkotta,melynek tetején átszenesedett szövöttgyékényszőnyeg (?) maradványait találtuk.Ezt vastagon fedte a vesszőfonatos agyag



cylindrical body was placed at the foot ofone of the adults, (BARKÓCZI 1988, Kat.Nr. 168d) and a bracelet made of 4 large

amber beads was found on the left wristof the other body. (Fig. 22) A disturbedskeleton lay in the third, east–west ori-ented grave with a stone edge. (Fig. 18. 18)

András Végh conducted the excavation ofthe medieval remains.

21–25 Kapás Street Middle Ages – Modern period: Excava-ti di th t ti f

Ezt vastagon fedte a vesszőfonatos, agyag-tapasztással készült falú ház vörössé át-

égett omladéka. A ház környezetében kétkővel kirakott falú, ovális alakú vermet,egy gerendavázas kutat (24. kép) és számosszemétgödröt találtunk. Mind a házalap,mind a vermek falából faragott köveket(boltozati bordák, ablakkeretek töredékei)emeltünk ki, amiket a törökkorban, az

utca másik oldalán álló Irgalmasság Anyjakarmelita kolostor (BENDA 2004, 2003/1,2003/2, 2005) omladozó falainak részlegesbontásakor hozhattak át ide. A telek észa-ki végén egy nagyméretű (10×5 méter)beásást találtunk, amelyben – a leletektanúsága szerint – kovácsműhely működ-

hetett. Betöltésében nagy mennyiségű17. századi kerámia, kecske szarvcsapok ésrengeteg vasbuca volt található. A középkorban sűrű, ámde külvárosiasbeépítés jellemezte a területet. Két 15.századi, két 14. századi faházat, és ezek-hez tartozó szemétgödröket, valamintkét 13. századi objektumot hozott azásatás a napvilágra. Az egyik 15. századif há kö tl ül t ll tt l

22. kép: Kr. u. 4. századi csontvázas sírok (16. és 17.objektum)Fig. 22: Inhumation burials from the AD 4th century(features nos. 16 and 17)

volt. A sekély és gyenge minőségű alapfalmiatt feltételezzük, hogy ez is gerenda-falú ház lehetett, amit kőfal alapozássaltettek szilárdabbá. A két 14. századi épü-

let a terület közepén, illetve ettől keletrehúzódott. Leletanyaguk egykorú volt,alaprajzuk bizonyos illeszkedést mutatott,valószínűleg egy időben használhattákőket Az egyik házat/pincét (?) tulajdon-

layers could be reached and no archaeo-logical layers and features were recovered.(BENCZE–VÉGH 1989) This year, wehad the opportunity to unearth the entire

territory. The archaeological features willbe described in reversed chronologicalorder. The foundation of a house from the18th century was uncovered on lot 19



őket. Az egyik házat/pincét (?) tulajdonképpen egy 6×4 méter szélességű, leke-

rekített sarkú 60 centiméter mélységűbeásás jelzett. Belső járófelületét sárgaagyagréteggel kenték ki, oldalain félkör-szerű „füleket” tapasztottak a padlóra.Ezek valószínűleg a verem vagy veremházszerkezetének felmenő falaival álltak kap-csolatban. A másik ház cölöpszerkezetes

faház volt, melynek keleti, nyugati és délicölöplyuksorát tudtuk feltárni. A ház délifalának tartóoszlopait sárga agyagos ta-pasztással erősítették meg a föld színén,északi falának feltételezett helyén egykeskeny, faszenes betöltésű árok futott.Több szemétgödröt, hamusgödröt és

sütőgödröt, valamint egy kővel kirakottfalú kutat bontottunk ki. A két Árpád-kori

18th century was uncovered on lot 19Kapás Street, where a pottery formerly

operated. The earliest floor level (plas-tered with yellow clay) was filled with thefragments of the spoiled waste productsof the workshop to make a new floor level.The ground plan of the house, built most-ly of sandstone, was different from thecommon arrangement (room, kitchen, lar-

der), the rooms were divided into narrowspaces, which functioned as workshops.Beside a large amount of household pot-tery (fired but not yet glazed plates, bowls,jugs and pots), we found many potterytripods, wedges and plates with slottedsurfaces needed for firing vessels. Archival

research may eventually reveal the nameof the potter who lived and operated here.

24. kép: Törökkori gerendaszerkezetű kút(Kapás utca 21–25.)Fig. 24: Well withtimber lining (21–25

Kapás Street)



After the recapture of Buda, earth movingwork was carried out on the territory thatformerly sloped toward the Danube. Thesurface was levelled before being dividedinto plots. The foundations of a house from theTurkish period were discovered in ap-

proximately the centre of the excavationterritory. The foundation of the northernand eastern walls was composed of stonesand bricks standing in earth, while thereno trace remained of the southern andwestern walls. (Fig. 23) The wooden housewas probably built on a bench, where thenorthern and the eastern sides needed asolid foundation, while the traces of theth t ll d t d d i th

objektum közül az egyik szemétgödörvolt, amely a 14. századi cölöpszerkezetesház fala alatt húzódott, a másik pedigismeretlen rendeltetésű, sekély, kifli alakúbeásás, melynek egyik lekerekített végétsárga agyaggal tapasztották ki. A rendkívülmagasan álló talajvíz miatt sok szerves

anyagot találtunk. Szinte teljesen épenmaradt a törökkori kútnak a gerendaváza,egy négyzetes szemétgödörnek a karóbé-lése és egy középkori gödörben ép bőrcipőtalpakat leltünk. (BJ)

Római kor: A Víziváros ismert rómaikori topográfiájának nyugati szélén helyez-kedik el idei negyedik munkahelyünk.A í i á i l táb é i ilit i



26. kép: Római korikődepó (?)Fig. 26: Roman periodstone depot (?)



a Horvát utca 12–22. alatt. (NÉMETH1992) A szomszédos Fazekas utca 22.számú telken végzett szondázó jellegűfeltárással kapcsolatban idézzük az ása-tásvezető összefoglalását: „Az eredetitalajfelszín nagymértékben lepusztult,római kori településnyomokat a későbbi

bolygatások miatt nem találtunk. […]Római leletanyag csak szórványként, igenkis számban került elő, így biztosra vehe-tő, hogy a római tábor területén már kívülvagyunk.” (KÉRDŐ 1996) Utóbbi vélemény a Kapás utcai feltáráseredményei alapján sem kérdőjelezhetőmeg. 2005-ben az erodált, vízerekkel éspatakmederrel szabdalt ősfelszín felett,

t l ó kö ülb lül 60 80 ti ét

ribs, fragments of window frames) wererecovered from the house foundation andthe walls of the storage pits, which weretaken here from the partial demolitionof the ruins of the Mother of Mercy Car-melite monastery, (BENDA 2004, 2003,/1,2003/2, 2005) which formerly stood on

the other side of the road in the Turkishperiod. On the northern edge of the lot,a large (10×5 m) pit was found. Basedon the finds, a smithy operated here. Thefill contained a large number of ceramicsfrom the 17th century, goat horn cores,and a large amount of pig iron. The territory lay on the densely built-inoutskirts of Buda in the Middle Ages. Twoti b h f th 15th t d

származó „nyersanyagként” maradtak a te-rületen. Előbbi magyarázatra a 3. kőhalomfeltárása után született javaslat, utóbbiértelmezésére az 5-ös számú római kori

falcsonk előkerülése adott lehetőséget.(27. kép) Egyetlen zárt, római kori objektumottártunk fel a terület délkeleti sarkában.(25. kép 6) A szögletes gödör egy fakon-

timber wall could be observed. Originally,it probably had had a raised plank floor.The foundation of the other house com-prising rubble reinforced with limy mortar

was found much farther to the north.This house had a thick, yellow daubedclay floor. The shallow and poor qualityfoundation wall suggests that this was alsoa timber house reinforced with a stone



strukciós építmény (veremház, pásztor-szállás) alja volt, északkeleti sarkábantűzhely maradványait dokumentáltuk. Agödör faszenes, humuszos betöltésébenigen sok Kr. u. 1. és 2. századi kerámiahul-ladékot találtunk: késő La Tène cserepe-ket, Conspectus 34 típusú, észak-itáliaiterra sigillata csésze és Drag. 29-es

dél-galliai tál töredékét, (28. kép) korsókés pannoniai pecsételt tálak töredékeit,valamint tetőcserepeket (tegula- és imbrex-töredékeket), egy Traianus bronz ast, na-gyobb bronzedény letört talpgyűrűjét, egybronz phalerát, csont tűket, üvegszilánko-kat és még számtalan apró házi szemetet

(állatcsontokat).

foundation. The two houses from the 14thcentury stood in and east of the centre ofthe territory. They yielded contemporaryfinds, their ground plans matched to a cer-tain degree and they were probably usedat the same time. One of the houses (acellar?) was actually a 6×4 m, 60 cm deeppit with rounded corners. The interior

floor level was plastered with yellow clayand semicircular “lugs” were daubed ontothe floor at its sides. They were probablylinked to the vertical walls of the storagepit or the semi-subterranean house. Theother house had a post structure. Theeastern, western and southern post rows

were unearthed. The posts of the south-

Az ásatási terület északkeleti felébenmég a fentiekhez hasonló, szórványostelepülési nyomokat sem sikerült megfi-gyelnünk.

Benda Judit – Hable Tibor




BARKÓCZI 1988 – Barkóczi, L.: Panno-nische Glasfunde in Ungarn. Budapest1988.BERNHARD 1981 – Bernhard, Von H.:Zur Diskussion um die ChronologieRheinzaberner Relieftöpfer. Germania 59(1981) 79–93.

BENCZE–VÉGH 1989 – Bencze Z.– Végh A.: Bp, II. Kapás u. 21–25. 1989(BTM Adattár)BENDA 2003/1 – Benda J.: A középkoribudai karmelita kolostor feltárása. In:Műemlékvédelem XLVII. 2003/2. szám,114–119.

BENDA 2003/2 – Benda J.: Előzetes jel-entés a budai középkori karmelita kolostorfeltárásáról. BudRég 37 (2003) 137–150.BENDA 2004 – Benda J.: A középkorikarmelita kolostor feltárása Budán. In:Régészeti feltárások Magyarországon2002. KÖH–MNM (2004) 117–130.BENDA 2005 – Benda J.: EA budai közép-kori karmelita kolostor temetője. OpusculaH i VI MNM (2005) 239 244

ern wall of the house were buttressed witha yellow clayey plastering on the floor level,

while a narrow ditch filled with charcoalran in the supposed line of the northernwall. Refuse pits, an ash pit, a frying pitand a masonry well were uncovered. Oneof the two features from the Árpád Periodwas a refuse pit, found under the wall ofthe post-structure house from the 14th

century. The other feature was a shallow,crescent-shaped pit of undeterminedfunction. One of its rounded ends wasplastered with yellow clay. Owing to thehigh ground water table, we found manyorganic remains. The timber lining of thewell from the Turkish period and the stakelining of a square refuse pit were preservedin a nearly intact condition while wholel th l f d i di l it

28. kép: Dél-galliai terra sigillata tál töredékeFig. 28: Fragment of a samian ware bowl from SouthGallia



of the Víziváros Fort.) Aqfüz 6 (2000)78–80.KÉRDŐ 2001 – H. Kérdő K. – Végh A.:Budapest, II. ker., Kacsa utca 7. (Hrsz.:

13581) Aqfüz 7 (2001) 130–132.KÉRDŐ 2002 – H. Kérdő K. – Kovács E.:Kutatások a vízivárosi római tábor vicusá-nak, illetve a középkori Gézavására (ké-sőbb Felhévíz) területén. (Excavations inth t it f th i f th Ví i á

corner. The fill of the pit contained char-coal and ash and very many shards fromthe AD 1st and 2nd centuries: late LaTène shards, fragments of a North Ital-

ian Samian ware cup of Conspectus 34type, a South-Gallic bowl of Drag. 29 type,(Fig. 28) fragments of jugs and Pannonianstamped bowls and roof tiles (tegula andimbrex fragments), a Trajan bronze as, theb k ff f t i f l b



the territory of the vicus of the VízivárosRoman fort and the medieval Gézavására

/later Felhévíz/.) Aqfüz 8 (2002) 67–75.KÉRDŐ 2003 – H. Kérdő K.: Das Alenla-ger und Vicus der Víziváros, In: Forschun-gen in Aquincum 1969–2002. AquincumNostrum II. 2., Budapest 2003, 81–84.KÉRDŐ 2004 – H. Kérdő K. – Végh A.:

Feltárások a vízivárosi castellumtól észak-ra. (Excavations north of the Víziváros cas-telleum.) Aqfüz 10 (2004) 106–109.KOCSIS 1991 – Kocsis L. in RégészetiFüzetek Ser. 1. No. 43 (1991) 23, 47/3.KOVÁCS 1999 – Kovács P.: Vicus és cas-tellum kapcsolata az alsó-pannoniai limes

mentén. Studia Classica UniversitatisCatholicae der Petro Pázmány Nominatae.Series Historica 1. Piliscsaba 1999, 18–22.NÉMETH 1992 – Németh M. In: Régé-szeti füzetek 44 (1992) 28–29.TOPÁL 2003 – Topál, J.: Roman Cemete-ries of Aquincum, Pannonia. The WesternCemetery, Bécsi Road II. Aquincum Nost-rum I. 2. Budapest 2003, 77–78, Grave 18.I 1 Pl 85/5 6 Pl 188/18/5 6

broken off foot-ring from a large bronzevessel, a bronze phalera, bone pins, glassshards and countless numbers of smallhousehold animal bone refuse. No similar scattered settlement tracesat all could be found in the northeast partof the excavation territory.

Judit Benda – Tibor Hable

Őskori és római korilelőhelyek feltárása azM6 autópálya budapesti

szakaszának nyomvonalán2005-ben

(Budapest, XXII. ker., Nagytétény)

Excavation of prehistoricand Roman period sitesalong the path of the

Budapest stretch of the M6highway in 2005

(Budapest XXII, Nagytétény)



Az M6 autópálya és kiegészítő útjainakBudapest közigazgatási határa és az M0körgyűrű közötti szakaszának régészetifeltárásai 2005. május 23-án kezdődtek el.

A tervezett nyomvonal Budapest Nagytété-tény nevű városrészében olyan területeken

húzódik, amelyek közelében régészeti le-lőhelyek vannak. Ezek közül legismertebbaz egykori sertéshízlalda (ma: HarborPark) területén részben feltárt lelőhely,ahol kelta és késő bronzkori teleprészlet,valamint egy Árpád-kori lakóház maradvá-nyai kerültek elő. (SZILAS 2002; SZILAS

2005) Tekintettel arra, hogy a kijelöltnyomvonal jórészt beépített területenhaladt, nem állt módunkban a másholjól bevált terepbejárásokkal és régészeticélú légifotóztatással meghatározni a le-lőhelyek pontosabb kiterjedését, időbelibehatárolását. Ezért próbafeltárással, ku-tatóárkok kijelölésével indultak a régészetimunkálatok, kényszerűen alkalmazkodva a

f ltétl ül é é ti t k t

The archaeological excavations along thepath of the M6 highway and its subsidiaryroads between the administrative borderof Budapest and the M0 ring road beganon May 23, 2005. The path of the highwaycrosses the Nagytétény district of Buda-

pest in areas where archaeological sitesare known to exist. The most well-knownone is the site partly unearthed on theterritory of a former pig sty (today: HarborPark), where part of a settlement fromthe Celtic Late Bronze Age periods andthe remains of an Árpád Period dwelling

came to light. (SZILAS 2002; SZILAS2005) As the road way mostly passedacross built-in areas, we could not use thetime-honored methods of field walkingand archaeological aerial photography todetermine the exact extent of these sites.Thus, archaeological investigations startedwith test excavation and the location oftest trenches. At the same time, we were

ll d t l ith th i ti



kövek. Figyelemre méltó, hogy a közelben,Százhalombatta-Dunafüredről szintén akultúra kőpakolásos sírjáról tudunk. (PO-ROSZLAI 1993)

A sírokban igen kevés mellékletet talál-tunk. A leggyakrabban kisebb bögrék, apróbronz lemez-, huzalékszerek maradványaifordulnak elő, ám túlnyomó többségüknélemberi váz híján eredeti elhelyezkedésük-ről, pontos számukról nem lehetnek egyér-

although neither is it common with Tumu-lus culture burials in the Carpathian Basin.

At Alsószentpéter, the eponymous site forthe early phase, (Dolny Peter: DUŠEK

1969) six graves are known with similarsurrounding ditches while four similargraves were found at Jánoshida-Berek,(CSÁNYI 1980) and a single one at Mak-lár. We also know of burials in the DanubeBasin that were surrounded by a stone



, p gytelmű információink. Szerencsére az eddigileggazdagabb mellékletű temetkezés (157.objektum) dél–észak tájolású, az elhunytkoponyáját és a felsőtest csontjait is tartal-mazó sír volt. Nyakán szív alakú csüngőkbőlés spirálcsövecskékből álló nyaklánc marad-ványait találtuk, felsőruházatát vonalban

elhelyezkedő, bronz, félgömbös pitykesordíszítette. (3. kép) A tájolásbeli eltérések,valamint két esetben megfigyelt egymásratemetkezés a temető – feltételezhető-en – többgenerációs használatára utal. Alelőhely antropológiai és a későbbiekbenmegvalósítandó archeogenetikai vizsgálatai

reményeink szerint a kultúra társadalmi-embertani képének eddig homályos pont-jait is megvilágítják.

yring. (Letkés-Kertészföldek; KOVÁCS1996; Üröm-Magyar-Bolgár Barátság Tsz.)Covering the graves with stones is anothercommon element of the funeral rite of theTumulus culture. We could observe a fewexamples at Nagytétény as well, althoughan intact condition could be documented

with grave no. 2. Here rock blocks of vari-ous sizes lay in a heap, packed densely inseveral layers to a thickness of 0.5 m anda length of 2 m above the intact skeleton.It is noteworthy that another grave withstone packing is known from Százhalom-batta-Dunafüred, a nearby site of the same

culture. (POROSZLAI 1993) Very few finds were recovered from thegraves. The most common finds were

5. kép: Késő vaskori műhely (167.objektum)Fig. 5: Late Iron Age workshop(feature no. 167.)



A csekélyebb számú hamvasztásos te-metkezések közül kiemelkedik a területközépső-északi részén kisebb csoportok-

ban elhelyezkedő öt késő urnamezős, aváli kultúrába tartozó sír. Az igen kicsi,olykor alig fél méter átmérőjű sírgödrök-ben 2-6 edényt helyeztek el szorosan egy-más mellé. Az edénymellékletek közöttminden esetben találunk egy-egy közepesméretű kihajló, síkozott peremű, árkolt

vállú urnaedényt, néha kisebb fazékurnát,behúzott, turbántekercses peremű tálat,olykor kisebb bögréket. (4. kép) Kieme-lendő egy csücskös fülű kancsó, valamintegy behúzott peremű tál, melyet egymásik turbántekercses tállal borítottak.Hamvak, mind a – gyakran fedőtállal, vagyedénytöredékekkel borított – urnaedényekbelsejében, mind a sírgödör földjében elő-f d lt k

smaller cups, remains of tiny bronzeplaques and wire jewellery although thereis no definite information about their

positions and exact number due to theabsence of human skeletons in the over-whelming majority of the graves. Luckily,the skull and the bones of the trunk werepreserved in the south–north orientedgrave that had the richest grave furniture(feature no. 157). The remains of a neck-

lace composed of cordiform pendants andspiral tubes were found around the neckwith a row of hemispherical bronze span-gles decorating the outer garment. (Fig. 3) The differences in the orientation and thesuperposition of the graves, observable intwo cases, suggest that more than one gen-eration used the cemetery. The results ofthe anthropological and a future archaeo-

ti l i ill h f ll h d li ht

délre eső jobb parti Duna-szakasz folya-matos késő bronzkori lakottságáról árul-kodnak.

A későbronzkori temető egyes részeire

késővaskori (kelta) telep épült rá, amely aHarbor Park területén 2001-ben és 2004-ben feltárt nagyobb falusias jellegű telepü-lés nyugati peremzónájához tartozhatott.Néhány esetben megfigyelhetők voltak akét korszak egymáshoz képest szuperpo-

to each other in the very small grave pits,sometimes measuring only half a meter indiameter. The grave good vessels alwaysincluded a medium large urn with an

everted, profiled rim and channelling onthe shoulder, sometimes a small pot urn, abowl with an inverted rim decorated withspiral channelling, and more rarely, smallcups. (Fig. 4) A jug with a pointed handleand a bowl with an inverted rim covered



gy p p pzícióban lévő objektumai, mint például a192. objektumnál, ahol a kelta lakógödörcsontvázas késő bronzkori sírt vágott.

A kelta telepobjektumokat felszínenálló, fakonstrukciós építményekre utalócölöplyukcsoportok, méhkas alakú táro-lóvermek, szabadonálló illetve műhely-

gödörbe rendezett kemencék, földbemé-lyített gazdasági építmények és egy féligföldbemélyített lakóház alkotta.

Érdekesnek tűnik, hogy az egyetlenlakóépítményként meghatározható ob-jektumot különféle, egymástól eltérőrendeltetésű gazdasági építmények veszik

körül, egyfajta tanyajellegű gazdasági egy-séget alkotva. Külön egységet képeznek ahat vagy hét oszlop által megtámasztott,földfelszínre épített, egységes tájolásúfakonstrukciós építmények (csűrök?),ugyancsak zömmel egy csoportbantalálhatók a gazdasági funkciójú, föld-

bemélyített kisebb gödrök is. Mellettükhelyezkedik el egy 4×4 méter kiterjedésű,földb él ít tt bj kt l t já ó

with another bowl with spiral channel-ling deserve special mention. Ashes wereequally likely to be found in the urns,often covered with a bowl or shards, or inthe earth of the grave. An increasing number of data has beenaccumulated on the Late Bronze Age

occupation of the Nagytétény–Érd–Száz-halombatta microregion. The settlementtraces uncovered on the territory of Har-bor Park, (SZILAS 2002; SZILAS 2005)and Százhalombatta–Földvár, the gravesin Érdliget-Barcza Street and a numberof significant stray bronze hoard finds at-

test to continuous settlement on the rightbank of the Danube south of the moderncapital in the Late Bronze Age. A late Iron Age (Celtic) settlement wasestablished over certain parts of the LateBronze Age cemetery, which may be as-sociated with the larger rural settlement

unearthed on the territory of Harbor Parkin 2001 and 2004. In a few cases, the fea-t f th t i d ld b b

kiugró, földfelszínre épített kemencékmaradványait találtuk (167. objektum).(5. kép) Ezenfelül a műhely falábanmutatkozó vörösesbarnás ovális alakú

átégett elszíneződések alapján belsőtűzelőhelyekre is következtethetünk. Aműhely hosszabb idejű használatára utal,hogy tapasztott padlóját három ízbenmegújították. Az ehhez hasonló, lepény-,vagy kenyérsütésre alkalmas, több kemen-

shop pits, workshop establishments in pitsas well as a semi-subterranean dwellinghouse. Intriguingly, the only feature thatcould be identified as a dwelling was sur-

rounded by out-buildings of diverse func-tions forming a farm-like economic unit.The timber-structure above ground con-structions supported by six or seven postsand uniformly oriented (barns?) forma special unit and most of the smaller



cét magukban foglaló műhelyek a HarborPark fentiekben már említett feltárásán iselőkerültek. (SZILAS 2002, 123)

A vizsgált terület egyetlen lakóépítmé-nye mind a kenyérsütő műhelytől, minda gazdasági jellegű építményektől kissétávolabb helyezkedett el. Az általános

formát mutató, téglalap alakú, félig föld-bemélyített, döngölt padlójú ház keleti,rövidebbik oldalának közepén tűzhelyvolt megfigyelhető. Nyugati és délnyugatiszélét későbbi, de még ugyancsak La TèneD korú, beásások vitték el. A lakógödörbetöltéséből többek között fésűdíszes

szürke grafitos kerámia és világosszürke,jóliszapolt „S” profilú tálak töredékei ke-rültek elő.

A telep ásatásunkon feltárt része fémek-ben rendkívül szegény volt és a kerámia-anyag mennyisége sem mérhető a HarborPark területén feltárt központi zónához.

Pontosabb időrendi meghatározásra afeldolgozást követően nyílik mód, elöljá-ób b i kij l th tő h

pits associated with workstations are alsoclustered in a single group. A 4×4 m pitfeature can be found beside them. It hasbeen interpreted as a workshop for spin-ning and weaving based on the spindlewhorls found on its floor level. Farther from the timber-structure con-

structions, a 5×4.5 m workshop stood byitself: It was dug down into the earth atleast to a depth of 1 m and its roof wassupported by posts. Above ground ovensjutted out from the line of the construc-tion on three sides (feature no. 167).(Fig. 5) In addition, reddish-brownish,

oval burnt discolorations in the wall ofthe workshop imply the existence of in-terior hearths. The plastered floor levelwas renewed three times, which suggeststhat the workshop was used over a longerperiod. Similar workshops with ovens thatcould have been used for baking cakes or

bread were found during the excavation inHarbor Park as well. (SZILAS 2002, 123)

Th l d lli h i th i ti

mocsaras jellegű lehetett a Duna-szabá-lyozást megelőző időkben, így emberimegtelepedésre alkalmatlan volt.

A kisajátítás menete sajnos csak novem-

ber végére tette lehetővé, hogy a Nagy-tétényi út és a Budapest–Székesfehérvárvasútvonal közötti részben zártkerti,részben gyömölcsösből álló területen meg-kezdhessük a kutatást. Az érdligeti vasútimegálló közelében, az attól délre kijelölt

b



XI. számú kutatóárokban végzett munkaeredményesnek bizonyult. Kora császárkorihamvasztásos temető került elő urnasírok-kal és négyszög alakban árokkal határoltsírkertekkel. A temető valószínűleg ahhoza kiterjedt sírmezőhöz tartozik, amely aszakirodalomban érdligeti, illetve részben

nagytétényi lelőhellyel ismert, és ahonnantöbbek között kocsisír is előkerült. (MRT7 1986, 104, 9/29. lelőhely) Decemberbena XI. kutatóárok kibővítése során mintegy2000 négyzetméter felületet nyitottunkmeg, amely 2006. folyamán további terü-letekkel fog bővülni. Az év végéig összesen

20 római kori urnasírt tártunk föl, valamintkibontottunk öt négyszögletes alaprajzúsírkertet. Noha a kora császárkori hamvasz-tásos temetőkben előfordulnak hantolásossírok és korábbi régészeti adatok is utalnakfeltárási területünk közeléből csontvázassírokra, mindezidáig nem került elő ez a

temetkezési forma. A csekély mélységbe,humuszba ásott urnasírok helyét gyakrankő k lá bb kőtö b j l t

house contained, among other things,fragments of grey graphitic ceramics witha combed ornament and light grey bowlswith “S” profiles. The uncovered area of the settlementwas poor in metals and the quantity ofthe ceramic material was also lower than

in the central zone uncovered in the ter-ritory of Harbor Park. More exact dating

ill b ibl ft th l i f th

6. kép: Kr. u. 1. századi éremFig. 6: AD 1st century coin



a mannersdorfi temető sírkertjeiben ismegfigyelhető volt. (UBL 1974, 421) A sír-kertek árokkal való körülhatárolásának szo-kása helyi kelta hagyományokra vezethető

vissza. A ménfőcsanaki La Tène B1 teme-tőben már megfigyelhetők a négyszögletesformájú sírkertek, amelyek itt csontvázassírokat határoltak. (UZSOKI 1987, 30-,Fig. 26) Dubnik (Csúz, Szlovákia) keltatemetőjében egymásbaérő négyszögletesá k d k t th tók ki L Tè

rial Period, characterised by the cremationrite, and former archaeological data in-clude inhumation burials from the vicin-ity of our excavation territory, we ourselves

have not found any as yet. The places ofthe shallow urn graves sunk into the hu-mus were often marked by stone packingor a large stone block. Usually, only a fewvessels were placed into the graves (gener-ally 1 or 2 vessels), which were partly localL Tè D i i l i Th



árokrendszerek mutathatók ki a La Tène

B2 periódusból. (BUJNA 1989) A temet-kezési szokás császárkori továbbélésére azausztriai Mannersdorfból (UBL 1974) ésa Veszprém-megyei Halimbáról (TÖRÖK1961) ismerünk példákat. A sírok jel-zésének módja, a fibula- és kerámiaspek-

trum sok hasonlóságot mutat a solymárikoracsászárkori bennszülött temetővel,(KOCZTUR 1991) ami megerősíti, hogya feltárás alatt álló nagytétényi temetőt isa bennszülött kelta lakosság használhatta aKr. u. 1. és 2. század folyamán. A 2006-ban folytatódó feltárások a

Nagytétényi út és a vasút közötti területnagy részét érintik, így a koracsászárkorihamvasztásos temetőről és a legutóbbiadatok alapján részben ide is átnyúlókésőbronzkori (urnamezős) temetőrőltovábbi bőséges információ várható.

Beszédes József – Szilas Gábor

La Tène D or provincial ceramics. The

locally produced Roman provincial vesselswere mostly represented by two-handledjugs, bowls with vertical walls and hori-zontally evertd rims (Knickwandschüssel).Locally produced tumblers with simplerapplied ornaments were also found. The

only imported ware was a Samian warebowl with a Consp. 34 type shape and anapplied ornament from the Po region. It isalso the earliest find in the excavated partof the cemetery that can exactly be dated(AD 50’s and 70’s). The metal finds arecharacterised by single-knobbed brooches

with a strong profile, winged broochesfrom Noricum and Pannonia, bronzebracelets in a La Tène traditional style,iron buckles and a few coins. (Fig. 6) Apartfrom a few items, they were found in thefill of the ditches of the graveyards and notin the graves themselves. A small propor-

tion of the urn graves came from withingraveyards surrounded by rectangulardit h (Fi 7) Th i t

the Tumulus Grave Culture. ArchÉrt 107(1980) 153–165.DUŠEK 1969 – Dušek, M.: Bronzezeitli-che Gräberfelder in der Südwestslowakei.

Archaeologica Slovaca 1969, 50–81.KOCZTUR 1991 – Kocztur É.: Kora csá-szárkori temető Solymáron. Studia Comi-tatensia 21 (1991) 171–334.KOVÁCS 1996 – Kovács, T.: The TumulusCulture in the Middle Danube Region andthe Carpathian Basin: Burrials of the War

the graveyards beside the inner side of thenorthern stretch of the ditch. It may be in-terpreted as a grave marker. A similar phe-nomenon was observed in the graveyards

in the Mannersdorf cemetery as well.(UBL 1974, 421) Digging ditches aroundgraveyards reflects local Celtic traditions.Rectangular graveyards, this time withinhumation burials, have already beenobserved in the La Tène B1 cemetery atMénfőcsanak (UZSOKI 1987 30 Fig



the Carpathian Basin: Burrials of the War-

rior Élite. In: (Ed. Belardelli, C. – Peroni,R.) The Bronze Age in Europe and the Me-ditterranean. The colloquia of the interna-tional congress of prehistoric and protohis-toric sciences. Forlì 1996, 113–126.MRT 7 1986 – A budai és a szentendrei

járás. Magyarország Régészeti Topográfiá-ja 7 (1986)POROSZLAI 1993 – Poroszlai I.: Száz-halombatta bronzkori története – Száz-halombatta in der Bronzezeit. In: 4000 éva 100 halom városában. Százhalombatta1993, 9–22.

SZILAS 2002 – Szilas G.: Késő kelta falu-sias település feltárása Nagytétény határá-ban. Aqfüz 8 (2002) 114–130.SZILAS 2005 – Szilas G.: Budapest XXII.Ker. Campona utca 1. Aqfüz 11 (2005)253–254.TÖRÖK 1961 – Török Gy.: Rómaikori

faházak nyomai Halimbán. FolArch 13(1961) 63–71.UBL 1974 Ubl H D ö itli h

Ménfőcsanak. (UZSOKI 1987, 30-, Fig.

26) Interconnected systems of rectangu-lar dirches could be demonstrated in theLa Tène B2 phase the Celtic cemetery ofDubnik (Csúz, Slovakia). (BUJNA 1989)The survival of the funeral custom in theImperial Period has been demonstrated

in Mannersdorf (Austria: UBL 1974) andHalimba in Veszprém county. (TÖRÖK1961) The way the graves were marked,the choice of brooches and ceramics areanalogous to the autochthonous cemeteryof Solymár dated to the Early ImperialPeriod, (KOCZTUR 1991) which sup-

ports the suggestion that the Nagytéténycemetery may also have been used by theautochthonous Celtic population in the

AD 1st and 2nd centuries. Excavations will be continued in 2006within the better part of the territory be-tween Nagytétényi Road and the railroad.

Thus, ample information can be expectedon the cremation cemetery from the Im-

i l P i d d l th L t B

Előzetes jelentésKőérberek-TóvárosLakópark lelőhelyen, 2005.

évben elvégzett régészetifeltárásokról

(Budapest, XI. ker., Kőérberek-TóvárosLakópark)

Preliminary report on thearchaeological excavationsat the Kőérberek-Tóváros

Residential District site in2005

(Budapest, XI, Kőérberek-TóvárosResidential Districit)



A 2005. év folyamán folytattuk az előzőkét évben megkezdett munkálatokat(HORVÁTH et al. 2005; TEREI 2005;TEREI et al. 2005) A feltárások a lakó-park 4-5-6-7. lakótömbjeiben, az északiautóbusz út déli oldalán, a 4-5-ös tömbök

teljes alapterületén, a 6-7-es tömbök ese-tében, átlagosan 20 méter szélességben, atömbök északi felén folytatódott. Emel-lett elvégeztük, a tömböket elválasztó,észak–dél irányú utak (2-3-4) feltárásátis. A 4-5-ös tömbök, valamint a köztesutak feltárását teljes egészében befejez-

tük, a területet a beruházónak átadtuk. A 6-7-8-as tömbök déli felén jelenlegfölddepó van. Feltárásukra 2006-ban vagy2007-ben kerülhet sor. A feltárás során 227 darab ős- és nép-vándorlás kori beszámozott régészeti ob-jektum került elő. Az idei ásatás során, a

leletek kor szerinti megoszlása jelentőseneltért a korábbi években tapasztaltaktól.Ré é kö é k i l l t k t ül

In 2005, we continued the excavationon-going in the previous two years. (HOR-VÁTH et al. 2005; TEREI 2005; TEREI etal. 2005) The excavation was continued inresidential blocks 4-5-6-7, on the southernside of the northern bus road, over the

complete surfaces of blocks 4-5 and onthe northern side of blocks 6-7 with anaverage width of 20 m. In addition, thenorth–south oriented roads (2-3-4) thatseparated the blocks were brought to light.The excavation of blocks 4-5 and the roadsbetween the blocks was completed and the

territory was turned over to the investor. Anearth depot occupies the southern part ofblocks 6-7-8. This area will be unearthedin 2006 or 2007. During the course of excavation, 227features from prehistoric times and the Mi-gration Period were uncovered and marked

with numbers. The distribution of thefinds by periods was significantly differentthi f i i N

bronzkori gödrök, amelyek többségükbengazdag leletanyagot tartalmaztak. Korabronzkori házat továbbra sem találtunk,az objektumok többsége a már korábban

is észlelt „kúpos” betöltésű áldozati gödörvolt. (2. kép) Betöltésükből nagy mennyi-ségű állatcsont és kerámia töredék kerültelő. A terület középső részéhez hasonló-an, a 2005-ben feltárt tömbökben is azészaki 30-40 méteres sávban találtunkkora vaskori leleteket Négyszögletes alap-

material. No early Bronze Age house wasfound, the majority of the features weresacrificial pits with “conical” fill, similarto the ones observed earlier. (Fig. 2) The

fills contained a large number of animalbones and ceramic shards. Similarly tothe central part of the territory, Early Iron

Age finds were discovered in a northern30-40 m wide zone over the uncoveredblocks in 2005 as well. Rectangularsemi-subterranean houses (Fig 3) large



kora vaskori leleteket. Négyszögletes alap

rajzú, félig földbe mélyített házak, (3. kép)nagyméretű gödör rendszerek (4. kép) éskisebb önálló gödrök jellemezték ezt a

1. kép: Neolitkemencemetszete éssütőfelületebontás közbenFig. 1:

Cross-sectionand bakingspace from aNeolithic ovenduring cleaning

semi subterranean houses, (Fig. 3) large

pit complexes (Fig. 4) and smaller indi-vidual pits characterised this period. Thequantity of the heavily burnt daub frag-



alkalommal megfigyeltük, hogy nemcsak akemence platnirészét, hanem az oldalát ismegújították. A nagyszámú gödör legtöbbesetben kör alaprajzú, és méhkas alakú

volt. A 2005-ös évben feltárt területen nagy-számú árok, árokszakasz jelentkezett. En-nek az objektumfajtának a jelenléte azzalmagyarázható, hogy a talajerózió miatta patakhoz közeli, alacsonyabb területenvastagabb humuszréteg maradt meg, így

daubed into the baking surface. In a singlecase we observed that not only the bakingsurface but also the wall of the oven hadbeen renewed. The many pits were mostly

round and beehive-shaped. A large number of ditches and stretchesof ditches were found on the territoryunearthed in 2005. The appearance ofthis feature type can be explained by thefact that a thicker humus layer remainedon the lower territory close to the stream



a korábbi mezőgazdasági tevékenységekezeket az objektumokat kevésbé károsí-tották. Különlegesnek mondható a 3806.számú árok mind méreteiben, hiszen azátlagos 20 centiméter mélységhez képesthelyenként a 60-70 centimétert is elérte,mind összetett szerkezetében, mert egyesrészein 3-4 párhuzamosan futó, néhol egy-másba ásott árokszakasz is megfigyelhetővolt.

Az előkerült leletek legnagyobb részéta korábbi évekből ismert, 12-13. századikerámiatöredékek teszik ki. Kiemelendő a

két fejjel lefelé babonás célból elásott épkerámia. Gödörből került elő több kővel

related to erosion, so that agriculturalactivity caused less damage in these fea-tures. Ditch no. 3806 is special becauseof its measurements (it extended downto 60-70 cm as compared to an averagedepth of 20 cm) and structure as well,since 3-4- ditch segments, sometimes duginto each other, ran parallel in certainsections. The majority of the uncovered findswere shards from the 12th-13th centurysimilarly to former years. Two intact ves-sels buried upside as part of a magical

rite should be mentioned here. The pitscontained various stones including a col-

8. kép: Árpád-koriház maradványaFig. 8: Remains ofa house from the

Árpád Period



együtt a templom ikerablakához kapcsolha-tó oszlopalapzat, III. Béla bizánci mintáravert nagyméretű bronzpénze, valamint egyaranyozott bronz ládikaveret is.

Horváth László András

– Horváth M. Attila – Terei György

umn basement from a twin window of thechurch as well as a large bronze coin mint-ed by Béla III after Byzantine examplesand a gilded bronze casket mount.

László András Horváth –

Attila Horváth M. – György Terei


HORVÁTH et al. 2005 – Horváth, L. A. – Korom, A. – Terei, Gy. – Szilas, G.

– Reményi, L.: Előzetes jelentés az épülőKőérberek, Tóváros-Lakópark területénf l ó é é ti f ltá á k ól (P li i

területén folyó Árpád-kori falu feltárásá-ról. (Preliminary report on the excavation

of a village form the Árpádian Period onthe territory of the Kőérberek – Tóváros

id ti l di t i t ) I Ré é ti K t tá

Régészeti kutatások az M0körgyűrű keleti szektoránaknyomvonalán

(Budapest XVII. ker. Major-hegy délirészén, M0 BP 05/2 lh.)

Archaeological investigationsin the eastern sector of theM0 highway ring

(Budapest XVII, southern part of Majorhill, M0 BP site no. 05/2)



Az M0 autópálya építését megelőző ré-gészeti feltárás során Budapest és Pécelhatárában, a Rákos-pataktól északraemelkedő Major-hegy déli, lankás lejtőjéntalálható lelőhelyen 2005 áprilisától (más-fél hónapos megszakítással) novembervégéig, több mint 4 hektáros felületen ösz-szesen 1100 régészeti objektumot tártunkfel. A lelőhely feltárását 2006. tavaszánfolytatjuk, ennek során további, jelentősszámú régészeti objektum előkerülésevalószínű.

A Gödöllői-dombság felől érkező

Rákos-patak völgye az őskor időszaká-ban fontos kommunikációs útvonalkéntszolgált Északkelet-Magyarország és aPesti-síkság, illetve a Duna-vidék között,a császárkorban Pannonia és a Barbarikumközött. A patak fölött északra emelkedőMajor-hegy lankás déli lejtője kedvező

földrajzi körülményeket biztosított amegtelepedésre, (1. kép) így a lelőhelyenö öt é é ti k k ( litik

In the course of the archaeological excava-tion preceding the construction of high-way M0, 1100 archaeological features wereunearthed on the more than 4 hectaresof the site, situated on the mild south-ern slope of Major hill north of RákosStream on the border between Budapestand Pécel from April to the end of No-vember, 2005 (with a break of one and ahalf months). The excavation of the sitewill be continued in the spring of 2006, atwhich time the appearance of a significantnumber of archaeological features can be

expected. The valley of the Rákos Stream, whicharrives from the Gödöllő hills, was animportant communication route betweennortheast Hungary, the Pest plains andthe Danube region in the prehistorictimes and also between Pannonia and the

Barbaricum in the Imperial Period. Thegentle slopes of Major hill rising northf th t t d f bl

a nyomvonal keleti széle felé, valamintészaki irányában a települési objektumokritkulását lehetett megfigyelni. Ez alapjána település központi része a Rákos-patak és

a nyomvonaltól nyugatra észak–déli irány-ban húzódó mellékág környezetében fel-tételezhető. A nyomvonal nyugati részén,egy mára már feltöltődött természetesárokkal határolt egykori kis magaslaton,egy 15 méter hosszú és körülbelül 7 méterszélességűre becsülhető oszlopvázas épü-

the Transdanubian Linear Pottery culture(in the following TLP) appeared the mostintensively on the former north–south el-evation on the western side of the track,

while features became more scattered to-ward the eastern edge of the track and ina northerly direction. Accordingly, it canbe assumed that the central part of thesettlement near a side tributary runningin a north–south direction west of theRákos stream and the path of the highway.



let maradványait sikerült megfigyelni. (2.kép) Az észak–északnyugat – dél–délkeletitájolású épület középső három oszlopsoraés a ház mindkét külső oldalán párhuza-mosan húzódó hosszanti árkok (Längsgru-be) jelentkeztek, míg az esetünkben felte-hetőleg sekélyebbre leásott külső hosszantifalakat általában jellemző sűrűbb oszlop-sorokat nem tudtuk megfigyelni. A neolittelepülés területén, így a ház környezeté-

On the western side of the path of thehighway, the remains of a post-structurehouse, estimated to have been 15 m longand 7 m wide, was observed on a smallknoll bordered by a natural, already filledin ditch. (Fig. 2) The middle three postrows and the longitudinal ditches (Längs-grube) running outside both sides of thenorth-northeast – south-southwest ori-ented house appeared, while the denser

2. kép: Újkőkorioszlopvázas házoszloplyukaiFig. 2: Postholes of theNeolithic post-structurehouse



ben is, összesen három melléklet nélkülizsugorított csontvázas temetkezést, többgödröt és szabadtéri tűzhely maradványátis feltártuk, gyakran későbbi korszakokbeásásaival bolygatott állapotban. A leleta-nyagot több esetben a humusz aljába, vagysekélyen az altalajba leásott nagyméretű

gödrökben, egykori felszíneken szóródva,illetőleg későbbi objektumok anyagába ke-veredve találtuk. Leletek kerültek elő a te-rületet észak–északnyugat – dél–délkeletiirányban átszelő természetes, később fel-töltődött árkokba, vízfolyásokba sodródvais. Az épülettől északkeletre húzódó nagy-

méretű természetes mélyedés aljában, sokesetben bronzkori beásások leletei közék d k ült k lő k k lék i

post rows that usually characterise theexterior longitudinal walls, but probablynot dug very deep here, could not be ob-served. On the territory of the Neolithicsettlement, thus in the area of the houseas well, three contracted inhumation buri-als, a number of pits and the remains of

an outdoor oven were uncovered oftendisturbed by pits from later periods. Thefinds were often observed in large pitsdug into the base of the humus or shal-lowly into the subsoil, scattered on thecontemporary surface and mixed into thematerial of later pits. Finds were washed

into the natural and later filled-in ditchesand water flows that crossed the territoryi th th t th th t

haladó vonalakon gyakran egymás alatt,összeérve helyezkednek el.

A DVK a főváros területén eddigmegismert települései jellemzően víz kö-

zelségében, a budai oldal Duna felé lejtőteraszain, a hegyekből érkező patakokpartján, és a pesti oldal patakokat köve-tő ármentes területein húzódnak. (G.CSÁNK 1964; KALICZ-SCHREIBER–KALICZ 1992; VIRÁG–BESZÉDES–REMÉNYI 2005) Ezek sorába illeszkedik

the late Noten-kopf and early Zseliz peri-ods was found. Painted ceramics and realZseliz motifs only occurred sporadicallyin the find material, the Noten-kopf type

designs on the pottery often touch eachother, one under the other, on parallellines. The settlements of the TLP knownfrom the territory of the capital lie nearwater, on the terraces sloping towardthe Danube and along streams flow-



a lelőhelyünkön előkerült településrész-let, amely jelenlegi tudomásunk szerinta főváros DVK kottafejes és kora Zselízidőszakának egyik legkeletebbre fekvőtelepülését képviseli.

Az újkőkori település északi határánkívül három zsugorított csontvázas te-metkezés maradványát tártuk fel. Ezekközül kettő nagyjából a telep határánál,a humusz aljában, egymás közelébenfeküdt. A folt nélkül jelentkező sírokat aszántás és a munkagép megbolygatta. Azegyik sírban a csontok eredeti helyzetét

csak feltételezni tudtuk, amely szerintjobb oldalra fordított, erősen zsugorítotttesthelyzetű nyugat–délnyugat – kelet–délkeleti tájolású, közepes megtartásúcsontváz maradványairól lehetett szó.

A maradványok között mellékletet nemtaláltunk. A másik sírban dél–délnyu-

gat – észak–északkeleti tájolású, baloldal-ra fordított, erősen zsugorított testhelyze-tű f l őtt kö t tá ú t á

ing from the hills on the Buda side andon flood-free territories along streamson the Pest side. (G. CSÁNK 1964;KALICZ-SCHREIBER–KALICZ 1992;VIRÁG–BESZÉDES–REMÉNYI 2005)The partial settlement discovered on thissite fits among them. As far as we know, itis one of the easternmost settlements ofthe TLP Noten-kopf and Zseliz periods inthe capital. The remains of three contracted inhu-mation burials were uncovered outsidethe northern edge of the Neolithic settle-

ment. Two of them lay near each other onthe bottom of the humus approximatelyon the border of the settlement. Plowingand machines disturbed the graves thatappeared without discolorations. In oneof the graves, the original position of thebones can only be guessed at, apparently

these were the medium well-preservedremains of a strongly contracted skeletonl id it i ht id d i t d t

rossz megtartású csontváza feküdt. Akarokat könyökben behajlították, a kezekszorosan a dél felé néző arc előtt nyugod-tak. A combok csaknem teljesen nyújtott

testhelyzetben feküdtek, a térdeket he-gyesszögben hátrahajtották, a lábfejeketszintén hátrahajtva, szorosan a medencé-hez húzták. A felsőtest előtt egy kónikustál darabjai feküdtek, a lábszárakra laposköveket helyeztek. A csontváz előtt mun-kagép és szántás által erőteljesen meg-

the first half of the Copper Age. The thirdgrave lay in an isolated position northof the other two. The poorly preservedskeleton of an adult lay in the grave, ap-

pearing in the form of an oval discolor-ation. The body was lying contracted onits right side and oriented approximatelywest–northwest – east–southeast. Thearms were flexed at the elbows and thehands were laid in front of the face, whichgazed to the south. The thighs were nearly



roncsolt további edénymellékletet figyel-tünk meg. A medence mögött, a bokákkörnyékén csoportosulva, kisebb-nagyobbkorong alakú mészkőgyöngyök kerültekelő, néhány esetben pár gyöngyszem-ből álló füzérszakaszt is sikerült meg-figyelnünk. Az előkerült mellékletekösszessége és a temetkezési rítus alapjána sírt a rézkor első felére keltezhetjük. Afelsőtest előtt előkerült, jelenleg pontospárhuzam nélküli, benyomkodott kari-kákkal díszített kónikus tál díszítésénekmódja Tisza-vidéki kapcsolatokra utal.

Hasonló díszítés a Tiszapolgár-kultúrakörében gyakori, ritkábban, de megjelenika Bodrogkeresztúr-kultúra edényein is.(PATAY 1975) A lelőhelyen feltárt rézkorisírok valószínűsíthetően összefüggésbenállhattak a Major-hegy északabbi részénfeltárt temetkezési hellyel. (Lásd ebben a

kötetben a 196–206. oldalon.) A régészeti kutatások során, a Ma-j h déli l jtőjé ké ő é k i B

completely extended, the knees were bentback at a right angle and the feet werealso bent back and pulled-in closely to thepelvis. The fragments of a conical bowllay in front of the torso and a flat stonewas placed on the legs. Another vessel,severely damaged by machines and plow-ing, was observed in front of the skeleton.Various-sized discoid limestone beadswere found in a cluster behind the pelvis,in the region of the ankles. In a few cases,a string segment of a few beads could evenbe observed. The complexity of the recov-

ered grave-goods and the burial rite datethe grave to the first half of the Copper Age. The ornamental technique on theconical bowl decorated with impressedrings found in front of the skeleton, has noexact analogue but implies some contactwith the Tisza region. Similar motifs are

common in the Tiszapolgár culture andappear on the vessels of the Bodrogkeresz-tú lt ll (PATAY 1975) Th



ismert egykori névadó lelőhely. (HAMPEL1886, 78. t. 1)

A Major-heggyel nagyjából egy vonal-ban, a Rákos-patak túlsó partján délre

emelkedő Bartus-hegy északi lejtőjéntalálható Rákoscsaba, Keresztdűlő lelőhelyfeltárására az M0 autóút kivitelezésétmegelőzően 2004-ben került sor. A lelőhe-lyen néhány leletanyag nélküli objektummellett mélyszántással erősen bolygatottzsugorított csontvázas rítusú temető 5

í ját b t tták ki í k több é i t

5 graves from an inhumation cemeterywith deceased with contracted bodiesbadly damaged by deep plowing. Themajority of the graves were nearly entirely

destroyed, and only two graves containedgrave goods. Three intact graves were ori-ented southeast–northwest. (KOROM–REMÉNYI–TÓTH 2004, 186–189) Thefinds represent the classic phase of theBaden culture. Vera G. Csánk and RózsaSchreiber conducted short rescue exca-

ti t B d t Di t i t XVII 64



sírját bontották ki, a sírok többsége szinteteljesen megsemmisült, melléklet össze-sen két esetben került elő. Három épenmaradt sír tájolása délkelet–északnyugat.(KOROM–REMÉNYI–TÓTH 2004,186–189) A leletek a Baden-kultúraklasszikus fázisát képviselik. A XVII. ker.Csabai út 64. szám alatt 1962-ben, majd1965-ben G. Csánk Vera, Schreiber Rózsarövid leletmentéseket végzett a területen.Ennek során késő rézkori telepobjektumottártak fel, a leletek a kultúra klasszikusfázisát képviselik. A XVII. ker. Csabai út

50. szám alatt 1968-ban G. Csánk Veraleletmentése során egy zsugorított csont-vázas sír került elő, a mellékletek között,szalagfüles korsó és csésze, félgömbös éskétosztatú tálak, valamint festett talpastál töredékei voltak. A XIV. ker. Egressyút lelőhelyről csupán egy szórvány ansa

lunata fülű, hasán kannelúrázott korsókerült be a BTM gyűjteményébe, (TOM-PA 1942 32 V t 9 ) d kö lb f k ő

vations at Budapest, District XVII, 64Csaba Street in 1962 and then again in1965. They unearthed a Late Copper Agesettlement feature with finds from theclassic phase of the culture. A contractedinhumation burial was discovered at Buda-pest, District XVII, 50 Csabai Road dur-ing Vera G. Csánk’s rescue excavation in1968. A jug and a cup with band handles,hemispherical and bipartite bowls aswell as the fragments of a painted footedbowl were found among the grave goods.Only a stray find, a jug with an ansa lu-

nata handle decorated with channelingon the belly was taken to the collectionof the Budapest History Museum fromthe Budapest, District XIV, Egressy Roadsite, (TOMPA 1942, 32. Pl. V. 9) whilesettlement features of the Late Copper

Age Baden culture were uncovered next to

Bronze Age and medieval finds on a broadhill ridge near the Rákos Stream at theb j ti f P kál d Ci k t i

fel. Az objektum a leírás alapján rituális ál-lattemetésként interpretálható. A csontokközött bekarcolt díszítésű táltöredékekvoltak. A XIV. ker. Hajtsár utcából Müller

György 1931-ben folytatott ásatása soránegy széles szájú, bögre, melynek hasát be-nyomott kettős pontsor díszíti, került be aBTM gyűjteményébe. (TOMPA 1942, 32.V. t. 10.) Lelőhelyünk Rákoscsaba-Majorhegydéli lejtője a környezetéből kiemelke-

dő á t d bhát l ké ő

belly was taken to the collection of theBudapest History Museum from GyörgyMüller’s excavation at Budapest, DistrictXIV, Hajtsár Street in 1931. (TOMPA

1942, 32 Pl. V. 10) Our site on the southern slopes ofRákoscsaba-Major hill was a flood-freehill ridge that rose above the surround-ing environment, on which features ofthe Late Copper Age Baden culturewere distributed over approximately 3000

t Th th d f th



dő ármentes dombhát, amelyen a későrézkori Baden-kultúra objektumai körül-belül 3000 négyzetméteren szóródnak.

A település széle északon a késő rézkoriobjektumok hiányával behatárolhatók,míg délen a Rákos-patak alkotta a termé-szetes határt. Keleti és nyugati irányban azM0 autóút kisajátítási határa szab gátat atovábbi kutatásnak. A terület késő rézkorifedettsége valószínűleg intenzívebb volt,a későbbi korszakok (késő bronzkori éscsászárkori) objektumaival számos telepü-lésjelenség megsemmisült.

A feltárt objektumok közül mintegy300, a teljes feltárt területen szórtan,bokrokban előkerülő objektum a későbronzkor kezdetére datálható. A gödröktöbbsége markáns folttal jelentkező kerek,mély, padkás, a padka alatt méhkas alakútároló gödör, általában gazdag kerámia-

melléklettel, illetve egybeásott kerek göd-rökből álló szabálytalan gödörkomplexum.Há tb fi ltü k 2 ét

square meters. The northern edge of thesettlement was marked by the absenceof Late Copper Age features, while theRákos Stream marks its natural boundaryon the south. On the east and the west,the expropriation borders of the M0 ringhighway limited the investigations. Theterritory was probably more intensivelyused in the Late Copper Age, since manysettlement phenomena were destroyed byfeatures from later periods (Late Bronze

Age and Imperial Period). About 300 of the unearthed features

dated to the beginning of the Late Bronze Age were found in groups dispersed allover the territory. The majority of thepits appeared with as sharp discolorationscomprising round, deep beehive-shapedstorage pits with a bench in their uppersections, containing rich ceramic material.

Numerous round pits formed irregularpit complexes. We could observe a clayith di t f 1 l t d

4. kép: Késő bronzkoriedényáldozatFig. 4: Late Bronze Agevessel offering



tartalmazó, 450. objektumban, a kerekgödör oldalfalánál előkerült, félbe törttálakkal letakart három ép korsóból állóleletegyüttes. Ugyancsak edényáldozat-ként értelmezhető a késő bronzkori telepészaki szélén, ahol késő bronzkori objek-tumok már csak igen szórtan fordultak

elő, található 904. objektum. (4. kép) Aszubhumuszba szorosan egymás melléhelyezett, nagyrészt kisebb ivó, illetveitaltároló korsókból, valamint néhány tál-töredékből álló edénydepó (összesen 37edény, illetve edénytöredék) jól beleillika korszak edénydepóinak sorába. (SZABÓ

2004) Az általában hasonló összetételű éshasonló számú edényt tartalmazó depók20 30 fő kö ö é k t lá k k

found by the wall of the round pit of fea-ture no. 450 can more evidently be inter-preted as a vessel offering. The pit did notcontain any other find. Feature no. 904discovered by the northern edge of theLate Bronze Age settlement, where onlya few scattered Late Bronze Age features

came to light, can also be interpreted asa vessel offering. (Fig. 4) The vessel depotconsisting mostly of small drinking andbeverage-containing jugs and a few bowlfragments placed close to each other inthe subhumus (altogether 37 vessels andvessel fragments) match other vessel de-

pots from the period. (SZABÓ 2004) Thedepots, with similar compositions andt i i lik b f l b

falú, illetve szabálytalan alakú gödörkomp-lexumokból került elő. Az egyik kelet–nyu-gati irányú egykori vízfolyásban összegyűlt,erózió által kevert (neolit, bronzkori és

császárkori töredékeket egyaránt tartal-mazó) üledék alatt nagyobb kiterjedésű,számos egybeásott, szabálytalan alakúgödörkomplexum, az előkerült nagy meny-nyiségű kerámiaanyag alapján szintén akéső bronzkorra datálható. A feltárt területészaki részén előkerült északnyugat–dél-

keleti irányú kettős árkot egy az átvágáskor

from the wide, north–south orientedround or irregular pit complexes, 2 metersdeep at their centers, with cylindrical, ver-tical walls. Large irregular pit complexes

dug into each other appeared under thesediment mixed by erosion (mixed frag-ments from the Neolithic, the Bronze Ageand the Imperial Period) and accumulatedthrough former water flows down one ofthe east–west running ravines. Basedon the large number of ceramics, this

pit complex can also be dated to the Late



keleti irányú kettős árkot egy, az átvágáskorelőkerült, nagyobb méretű késő bronzkorioldaltöredék alapján valószínűleg szinténa késő bronzkor időszakára datálhatjuk.

A késő bronzkori telep legkorábbi ob-jektumait a koszideri időszakból ismertedényformák és díszítéstípusok, a Dolny

Peter-i körhöz köthető csücskös lábúbögrék, korsók alapján a Reinecke BB1fázisra (koszideri időszak), azaz a középsőbronzkor záró időszakára datálhatjuk. Azelőkerült kerámiaanyag többsége azonbana Reinecke BB2, BC fázisra (késő bronzkor

eleje) datálható lelőhelyek (Tiszafüred,Egyek, Halmaj, Bag) anyagával párhu-zamos. (KEMENCZEI 1984; KOVÁCS1975) Néhány, szórványosan megjelenősíkozott peremtöredék alapján a telephasználatának kora a BD, esetleg a BD-HAváltás időszakáig tolható ki. (KŐSZEGI

1988, 19–26) A 99. objektumban előkerült öntőmin-t é több ödö b lőf d ló l k

pit-complex can also be dated to the LateBronze Age. The double northwest–south-east running ditch found in the northernpart of the uncovered territory can bedated by a fragment of a large vessel foundin the section wall from the Late Bronze

Age.

The earliest features from the LateBronze Age settlement can be dated to theReinecke BB1 phase (Koszider phase), thatis, the closing phase of the Middle Bronze

Age after the vessel types and ornamentalpatterns known from the Koszider period:

cups with pointed feet associated withthe Dolny Perter ceramic group, jugs. Themajority of the recovered ceramic mate-rial, however, has analogies with materialsfrom sites dated to the Reinecke BB2, BCphase (beginning of the Late Bronze Age)(Tiszafüred, Egyek, Halmaj, Bag). (KE-

MENCZEI 1984; KOVÁCS 1975) Judgedfrom a few scattered straight-cut rim frag-t th ttl t ti d i t th



nagyméretű, földbe mélyített „sütőház”gödre, amelynek oldalába derékmagasság-ban volt bevájva a tapasztott aljú kemen-ce.

Több olyan szabályos, kerek gödröt isfeltártunk, amelyekben egy vagy két, ol-dalán fekvő kutya csontvázát találtuk. Avázak helyzete és egy edénymellékletekkeleltemetett kutya maradványai (5. kép) arrautalnak, hogy ezek az objektumok állatte-metkezéseknek tekinthetők.

A feltárt leletanyag elsődleges elem-é l já f ltét l h tő h M

the AD 1st and in the 2nd century, theclosest analogues come from Rákoscsaba.(PETŐ 1991; PETŐ 1992) The daubed ovens stood in the open

with no trace of protective constructionsfound in their vicinity. The pit of a large,round sunken “baking house” deservesmention. An oven with a plasteredbottom was cut into its wall at waistheight. We recovered a number of regular round

pits where the skeletons of one or two dogsf d l i th i id Th i



A feltárt leletanyag elsődleges elemzése alapján feltételezhető, hogy a Ma-jor-hegyen feltárt császárkori településobjektumai nem egyazon időszakban vol-tak használatban. A bennük talált leletekalapján időrendileg és topográfiailag is jólelkülöníthető egymástól a patakparti lej-

tőperemen lévő régebbi, és a dombhátonelőkerült fiatalabb településrész. Az időrendi különbözőséget a kerámia-anyag jól tükrözi. A régebbi fázishoz tar-toznak azok az objektumok, amelyekbena kerámiaanyagnak körülbelül kétharmad

része késő La Tène-kori kelta formát ésfazekas technológiát tükröz (fésűs faze-kak, késő LT-típusú és kihajló pereműtálak – belsejükben besimított díszítéssel,szürke behúzott peremű tálak, félgömböstálkák, vörös – fehér festésű kerámia éskézzel formált kelta házikerámia). Az ösz-

szes kerámiaforma jól datálható analógiáia Gellérthegyről és a Tabánból ismertek ésK 1 á d á dik f lé K

pits where the skeletons of one or two dogswere found lying on their sides. The posi-tion of the skeletons and the remains of adog buried with vessel grave-goods (Fig. 5) suggest that these features can be regardedas animal burials. After the primary analysis of the find

material, it appears that the features ofthe Imperial Period settlement uncoveredon Major hill were not used in the sameperiod. The finds recovered can be usedto separate them both chronologically andtopographically from the older part of the

settlement on the edge of the slope on thestream bank and the younger part on thehill ridge. The ceramic material beautifully mir-rors the chronological differences. Thefeatures, in which about two thirds ofthe ceramic material mirrors Late La

Tène period Celtic shapes and potterytechnology (combed ornament pots,b l f L t L Tè t ith t d

perecek) is azt valószínűsíti, hogy ennek atelepülésrésznek az alaplakossága a szar-mata betelepülés után is a helyén maradtkelta népesség lehetett. Az ide sorolható

emlékanyag korát a Kr. u. 1. század máso-dik felére határozhatjuk meg. A fiatalabb településrész kerámiaanya-gának egyharmad része a budai oldalrólismert úgynevezett kelta bennszülöttkerámia (szürke korongolt tálak és fa-zekak) jellegzetességeit mutatja. Másik

harmada a szarmata kori népesség durvahá ik á iáj é kö ülb lül i

mirrors not Celtic pottery traditions butis rather affiliated with the earliest Sarma-tian population of the Great HungarianPlain (coarse hand-thrown vessels deco-

rated with segmented rib ornaments andthe so-called “Dacian” handled cups).The few metal finds (iron wire braceletsfrom the 1st century BC) also support theidea that the basic population of this partof the settlement was a Celtic populationwhich survived on after the Sarmatian oc-

cupation. The age of the finds from thisi d d t t th d h lf f th AD



a a a a s a ata o épesség vaházikerámiája és körülbelül ugyanennyimennyiségben került elő az Aquincumkörnyéki fazekasműhelyek provinciális ke-rámiaanyaga is (barnásvörös sávos festésűedények, fényezett fekete, illetve terrakot-ta színű úgynevezett pannoniai pecsé-

telt díszű tálak és bekarcolt fogasdíszűkerámia). Ez utóbbi leletcsoport a budaioldalon lévő Kende utcai (PETŐ 1976;PETŐ 1979) és a Rudas fürdői (PÓCZY1959) bennszülött kelta-eraviszkusz tele-pekkel való egyidejűségre utal és a Kr. u.

2. század kezdetére – első felére datálja aMajor-hegyi fiatalabb településrészt. A területen 3 nyújtott csontvázastemetkezés is előkerült, amelyek közülkettő melléklet nélküli volt. A 3. sír egy

c pat o . e age o t e s o t speriod date to the second half of the AD1st century. One third of the ceramic material fromthe younger settlement section displayscharacteristics of the so-called Celticautochthonous ceramics known from the

Buda side (grey wheel-thrown bowls andpots). Another third comprised the coarsehousehold pottery of the Sarmatian peri-od population and the provincial ceramicmaterial of potteries of the Aquincumregion (brownish red vessels with striped

painting, polished black and terracottacolored, the so-called Pannonian stampedbowls and ceramics with incised zigzagpatterns) occurred in approximately thesame quantities. The last find groupsuggests that the site was contemporaryto the autochthonous Celtic-Eraviscan

settlements on Kende Street (PETŐ1976; PETŐ 1979) and the Rudas bath(PÓCZY 1959) th B d id Thi

észak–déli tájolású temetkezés volt,amelyet áttört díszű, emailozott korongosbronzfibulája alapján a Kr. u. 3. századrakeltezhetünk.

Reményi László – Endrődi Anna – Maráz Borbála – M. Virág Zsuzsanna


BÓNIS 1969 – Bónis É.: Die spätkeltischeSiedlung Gellérthegy Tabán in Budapest

an open-work enameled discoid bronzebrooch discovered there.

László Reményi – Anna Endrődi

– Borbála Maráz – Zsuzsanna M. Virág

KOROM–REMÉNYI–TÓTH 2005 – Ko-rom A Reményi L Tóth A : Régészeti



pSiedlung Gellérthegy-Tabán in Budapest. ArchHung 47, Budapest 1969.G. CSÁNK 1964 – G. Csánk V.: Meg-figyelések a békásmegyeri őskori telepen.(Observations faites ls station prehistori-que de Békásmegyer.) ArchÉrt 91 (1964)

201–214.ENDRŐDI 2005 – Endrődi A.: A későrézkori Baden-kultúra településjelenségei

Albertfalván – Settlement phenomenaof the Late Copper Age Baden culture at

Albertfalva. Aqfüz 11 (2005) 123–129.ENDRŐDI–VÖRÖS 1999 – Endrődi A., –Vörös I.: The beliefs of the Baden culture asreflectted by finds from Budapest. In: Stu-dien zur Metallindustrie und Glaubensweltder Kupferzeit Mitteleuropas. Festschrift fürPál Patay zum 85.Geburstag (in print).HAMPEL 1886 – Hampel J.: A bronzkor

emlékei Magyarhonban I. Budapest 1886.HORVÁTH 2002 – Horváth, L. A.: Neo-lithi h F d d B f d i d G

rom A. – Reményi L. – Tóth A.: Régészetikutatások az M0 körgyűrű keleti szek-torának nyomvonalán. – Archaeologicalinvestigation along the path of trhe eas-tern sector of the M0 ring road. Aqfüz 11(2005) 186–197.

KOVÁCS 1975 – Kovács, T.: Historischeund chronologische Fragen des Übergan-ges von Mittleren- zur Spätbronzezeitin Ungarn. ActaArchHung 27 (1975)299–317.KŐSZEGI 1988 – Kőszegi F.: A Dunántúltörténete a késő-bronzkorban. BTM Mű-hely 1. Budapest 1988.MOZSOLICS 1967 – Mozsolics, A.:Bronzefunde des Karpatenbeckens. Buda-pest 1967.PATAY 1975 – Patay, P.: Die kupferzeitlicheBodrogkeresztúr-Kultur. BRGK 55 (1974)

1975, 1–73.PETŐ 1976 – Pető M.: Koracsászárkorif k t l G llé th déli ld lá

PETŐ 1992 – Pető M.: Szarmata falvaka dél-pesti síkságon (Beszámoló az M0autópálya nyomvonalán 1987 – 1989-benvégzett leletmentésekről.) BTM Műhely

6. Budapest 1992. 7–39.PETŐ 1999 – Pető M.: Újabb adatok a Pes-ti-síkság kelta kori történetéhez. BudRég33 (1999) 381–386.PÓCZY 1959 – Póczy K.: A Gellérthegy– tabáni eraviszkusz telep topográfiájához.

ArchÉrt 86 (1959) 63–69.

SZABÓ 2004 – V. Szabó G.: A tiszacsegeiedénydepó Újabb adatok a Tisza-vidéki

késő bronzkor edénydeponálási szokásá-hoz. – Die Kennenzeichen der Spätbronze-zeitlichen Gefässdepots der Theissgegend.MFMÉ StudArch 10 (2004) 81–113.

TOMPA 1942 – Tompa, F.: Budapest azÓkorban. In: Budapest története I. Buda-pest 1942.VIRÁG–BESZÉDES–REMÉNYI 2005 – M.Virág Zs. – Beszédes J. – Reményi L.: Régé-szeti kutatások az egykori albertfalvai strandterületén. – Archaeological investigations on

the territory of the former open-air bath ofAlbertfalva Aqfüz 11 (2005) 129–136



gedénydepó. Újabb adatok a Tisza-vidéki y p Albertfalva. Aqfüz 11 (2005) 129–136.



1. kép: Késő bronzkoriurnasírFig. 1: Late Bronze

Age urn grave



datáló értékkel nem rendelkező kerámia-töredéket tartalmazott. A gödrök zöme afelület déli határán, a császárkori telepethatároló árkok és a korábban feltárt ha-sonló korú temető közötti körülbelül 30méteres sávban koncentrálódott. Egy-kétgödör pedig északkeleten, szintén a csá-szárkori telep határain kívül húzódott. A legkorábbi őskori horizontot, a bel-ső díszes tálak alapján a kora bronzkorimakó kultúrába sorolható néhány gödörképviseli. A következő megtelepedés azurnamezős kultúra időszakában történt,

a korszakot mindössze egy sekély, íveltoldalú gödör reprezentálta, mely a feltárté l dél bbi tjá l i t lt j l

sides containing very few shards thatcould not be dated. The majority of thepits clustered in the circa 30 m wide zonebetween the ditches that edged the Impe-rial Period settlement and a contemporarycemetery on the southern border of thesurface. A few pits appeared in the north-east, also outside the Imperial Periodsettlement. The earliest prehistoric horizon is repre-sented by a few pits from the Early Bronze

Age Makó culture based on the presenceof bowls decorated on the inner surface.

The next trace of settlement was datedto the period of the Urnfield culture andt i d h ll it ith d id

vázaktól pár méterre keletre egy mellékletnélküli szórthamvas és egy urnás rítusú te-metkezést tártunk fel. Az urnasír kissé ma-gasabban jelentkezett, a humuszba ásták,foltját viszont csak az altalajon lehetettmegfogni. A gépi humuszolás során kissémegsérült, leletei kimozdultak. Az össze-roppant, kézzel formált, kissé bikónikusurnában (1. kép) a csontszilánkok mellettbronzlánc, összehajtogatott bronzkés, éskoncentrikus körökkel díszített tölcsér

alakú lemezcsüngő hevert, ez utóbbi akéső bronzkorra keltezi a sírt. (KEMEN-

pits. However, no dating was possible dueto an absence of finds. A few meters eastof the crouched skeletons, a burial withscattered ashes and no grave goods as wellas an urn grave were uncovered. The urngrave appeared somewhat higher up inthe stratigraphic sequence. It had beendug into the humus, although its discol-oured spot could only be observed in thesubsoil. The grave was somewhat damagedby the earth-moving machine that pulled

away the humus so that the finds in thegrave became displaced. The crushed,



(CZEI 1991, 40) Az objektumok 95%-a a császárkorbasorolható. Az ásatás során felszínre kerülttelepülés Budapest területén eddig feltártcsászárkori telepek közül a legnagyobb ki-

terjedésűnek számít. A péceli úti lelőhelyszerepe a szarmata kor kutatásában kie-melkedő, hiszen ismerjük a telephez tarto-zó temetőt is, publikációkban a korszakbólhasonló lelőhelyről nincs tudomásunk. Azidei év kutatásai során újabb császárkorisírok nem kerültek elő, a temető tehátészak felé egyelőre lezártnak tekinthető.

A következő évi kutatások, reményeinkszerint eredményeinket e tekintetbenpontosítani fogják.

A település pontos kiterjedését az ideiév során még nem sikerült behatárolni.

Két dolgot azonban már az idei tapasz-talatok alapján is kijelenthetünk: délent lált k t l f lt h tő h tá át

g p ,hand-thrown, slightly biconical urn (Fig.1) contained bone flakes, a bronze chain,a folded bronze knife and a funnel-shapedplaque pendant decorated with circle anddot decoration. The last find dated the

grave to the Late Bronze Age. (KEMEN-CZEI 1991, 40) Ninety-five percent of the features datefrom the Imperial Period. The settlementuncovered during the excavation proved

kevés jelenséget figyeltünk meg. Ettől azároktól délre viszont a telep egyértelműentovább folytatódik. A település legintenzívebb része a pa-takhoz közelebb eső dombhát, itt egy 50méter széles sávban rendkívül sok objek-tum koncentrálódott. (3. kép) Ettől délrefolyamatosan csökkent a telepjelenségekszáma, de 5 méternél nagyobb „üres”felületet a császárkori telepen belül seholsem tapasztaltunk. Ez az intenzív szakasz

a leletanyag alapján egyben a telep legko-rábbi megtelepedési fázisát is jelenti. Az

to be the largest of the Imperial Periodsettlements unearthed in the region ofBudapest. The role of the Péceli Roadsite is pre-eminent in research on theSarmatian period, since the cemetery thatbelonged to the settlement has also beenlocated, and we do not know of any simi-lar site from this period from the archaeo-logical literature. No other graves from theImperial Period were uncovered this year,so the cemetery seems to be finished to

the north. Investigations in the next yearwill hopefully clarify our results in this



g p jásatáson tapasztaltak alapján a településhosszú életű, a megtelepedés a patakotkísérő dombháton indult, majd dél felé,a mai Péceli út irányába terjeszkedett.Egyelőre nem tisztázott, hogy folyamatos

életű telepről van-e szó, vagy több megte-lepedési hullámról, erre csak a leletanyagfeldolgozása adhat majd magyarázatot.

Annyi bizonyos, hogy a feltárás során éleshatárvonalat a telepen belül nem lehetetthúzni. A humuszolás során többször meg-figyeltük, hogy az objektumok egy részemagasabban, már a humuszból indult.Néhány esetben nagy leletkoncentrációutalt az egykori császárkori felszínre.

A lelőhelyen 14 házat tártunk fel,mindegyikük lekerekített sarkú, téglalapalakú, félig földbemélyített, átlagosan

3,5×3-4 méter nagyságú, kelet–nyugatitájolású, közülük három a telep legko-ábbi k áh t t tt A t tő t t

p y yrespect. This year, we were not able to exactlydetermine the extent of the settlement.Nevertheless, two things are clear fromthis year’s experiences: in the south, we

found the probable edge of the settle-ment although the settlement obviouslycontinues beyond the edges of the trackto the west. Our experiences regarding theeastern part of the settlement seem ratherunclear to date but the investigations willbe continued here in 2006. It was ob-served that there were very few features inthe territory enclosed by the south–northrunning ditch, which turned to the eastabout one third of the way through theexcavation territory. At the same time, thesettlement obviously continued south of

this ditch. The densest part of the settlement wasth hill id l t th t V

3. kép: Kr. u. 3.századi településészaki részénekobjektumai nyesésutánFig. 3: Features of

the northern part ofthe AD 3rd centurysettlement afterscraping



általán nem találtuk, így feltehetően azegykori járószintre támaszkodó tetőzetetrekonstruálhatunk. Érdekes, hogy mind-három korai fázisba sorolható ház azutóbbi csoportba tartozik. Bejáratra utalónyomot egyetlen esetben sem tudtunkmegfigyelni. Tapasztott padlót viszonta korai időszakba tartozó házaktól elte-kintve mindegyik épületben találtunk. Ezlegtöbbször csak foltokban jelentkezett,egy objektumban viszont a padló a teljesfelületen megmaradt. (4. kép) Többségükegyrétegű volt, de tapasztaltunk három,

sőt ötszörös megújítást is. Betöltésükáltalában egyrétegű, nagy mennyiségű pa-ti l é k á i tö dékk l Ki lh tő

excavation that the settlement was in usefor a long time. It was first established onthe hilltop along the stream and thenextended southward toward the modernPéceli Road. It has not yet been clari-fied if the settlement was continuouslyinhabited or whether there were waves ofsettlement. The answer can be expectedfrom the analysis of the finds. It is certain,however, that no sharp boundaries couldbe drawn within the settlement duringthe excavation. We could observe time af-ter time during the removal of the humus

that some of the features started higher,from the humus itself. In a few cases, al fi d t ti i di t d th li

is mindössze három esetben figyeltünkmeg. A telep korai és késői fázisába tartozóegy-egy épületnél hasonló szerkezetű, in-kább főzésre szolgáló, agyagba tapasztott,hamuval övezett őrlőköveket találtunk azobjektum közepén. (5. kép) A harmadik,kissé ovális, kis méretű tüzelőberendezéstegy ház közepén, a padlószinten találtunk.

Alját a kemencéknél megszokott módonkerámiatöredékekkel rakták ki, majdagyagréteggel fedték be, felmenő falra

viszont, vagy esetlegesen ennek elpusztu-lásra, a betöltésben semmi sem utalt.

in nine cases, indicating that there werehouses with diverse structures. The mostcommon variant was where two or threepostholes were placed along the longitu-dinal axis. There were a few houses wherea single, later renewed post was found inthe center of the house, cutting across thedaubed floor. In five cases, no trace of anypost could be observed, so in these casesthe roof probably rested on the contempo-rary ground surface. Interestingly, all three

houses from the earliest phase belongedto the last house type. No entrance could



A házak három csoportban, a csoporto-kon belül egymáshoz viszonylag közel, deszabálytalanul helyezkedtek el. A szarmatatelepeken ritkán megfigyelt utcaszerke-zetre (SZALONTAI–TÓTH 2000, 61)

lelőhelyünkön nem lehet következtetni.Gazdasági egységek határozottan nem kü-löníthetők el, a tárolásra szolgáló vermekszórtan jelentkeztek és nem egy-egy házkörül koncentrálódtak.

A településen összesen tíz tüzelőbe-rendezést tártunk fel, mindössze egy volt

be observed. A daubed floor, at the sametime, was observed in all the houses apartfrom the ones from the earliest period. Itusually appeared in spots, although theentire floor had been preserved in one

of the features. (Fig. 4) Most of the floorsconsisted of a single layer, and floors withthree or even five reconstructions couldbe observed as well. The fill appearedin a single layer with a large quantity ofdaub and many shards. One of the housesshould be mentioned separately due to the

a házak közvetlen közelében, többségüka feltárt település patakhoz közelebb eső,korai fázisához tartozik. A házaknál márleírt tűzhelyek mellett hét külső kemen-cét dokumentáltunk. Kivétel nélkül körtealakúak és alapterületük megegyezik mástelepeken tapasztaltakkal. (GALLINA2000) Kivételt képez a két munkagödörrelellátott gödörkemence, melyek 175×120centiméteres méretükkel jóval nagyob-bak a szarmata telepeken előforduló

típusoknál. (7. kép) Tájolásukat tekintvetöbbnyire délkelet, kivételes esetben dél-f lé é k áj ílá k á l

thick ashy layer and the overlying daub de-bris suggest that the house burned downand collapsed. It is characteristic of Sarmatian housesthat ovens or hearths only exceptionallyoccur within them. Similarly on this site,none of the houses contained an oven, andhearths could be observed in only threecases. A building from the early phase andanother one from the late phase of thesettlement contained a quern daubed in

the clay and surrounded with ash in thecenter of the feature, which may be cook-i h h (Fi 5) Th hi d h



nyugat felé néztek, szájnyílásuk átlagosan25-30 centiméter széles volt. Felmenőfaluk csak néhány esetben maradt meg,alakjuk szerint a félgömbös formába tar-toztak. Tetőzetet tartó cölöpök nyomát

három esetben tudtuk dokumentálni. A kemencék felénél tapasztaltuk, hogysütőfelületük erősen átégett, ami hosszúhasználatukra utal, másik részüknél vi-szont a faluk csekély mértékű átégettségerövid életüket jelezte. Ez vonatkozik arraa két kemencére is, melyeket már teljesenfeltöltődött gödrök fölé építettek. Mind-

ing hearths. (Fig. 5) The third, somewhatoval, small hearth was found on the floorlevel in the middle of a house. The bot-tom was lined with shards covered withclay, similarly to ovens. Nothing implied,

however, that there had been a verticalwall here or its destruction in the fill. The houses stood in three groups, rela-tively close to each other in an irregular ar-rangement. We could not observe a streetsystem, something rarely found in any caseon Sarmatian sites. (SZALONTAI–TÓTH2000, 61) Working areas cannot definitely

6. kép: Császárkori, erősenhamus betöltésű, méhkasalakú gödörFig. 6: Beehive-shaped pitwith heavily ashy fill fromthe Imperial Period



egyik kemence alját különböző kivitelben

kerámiatöredékekkel, főleg gyorskorongoltdarabokkal rakták ki, majd 2-5 centmétervastag agyagréteggel tapasztották le. Érde-kes tény, hogy a Kr. u. 4. századra datálhatókét, gödörbe vájt, nagyméretű munkagö-dörrel rendelkező kemencénél a kerámia-rétegben nem találkozunk a korszakrajellemző – az objektum betöltésébenviszont megtalálható – szürke, szemcséskerámiával.

A település objektumai között legna-gyobb számban a különböző nagyságú,alakú, mélységű gödrök fordultak elő.

Alak szerint méhkas, hengeres és tölcsé-resen szűkülő oldalú gödröket figyeltünkjából lő á b A

be distinguished, the storage pits were

scattered throughout the settlement andwere not concentrated around houses. Altogether five kilns were uncovered inthe settlement of which only one stoodnext to the houses. Most of them belongedto the early phase of the settlement closerto the stream. Beside the hearths de-scribed in the houses, seven outdoor ovenswere documented. All were pear-shapedand their ground surface paralleled thoseobserved at other sites (GALLINA 2000)with the exception of a pit oven withtwo working pits. The pit oven measured

175×120 cm, so they were much largerthan types encountered in Sarmatianttl t (Fi 7) R di th i

201) Szép számban tártunk fel méhkasalakú tárlógödröket, ezeknél tapasztásvagy kiégetés nyomát egyetlen alkalom-mal sem tudtuk megfigyelni. Nagyonsok sekély, ívelt oldalú, teknős aljú,minimális leletanyagot tartalmazó, meg-határozhatatlan funkciójú gödör kerültelő, ezeket valószínűleg humuszba ásottobjektumok aljának tekinthetjük. A gödrökből nagy mennyiségű kerá-miát és állatcsontot gyűjtöttünk össze.

Előzetes meghatározás szerint kutya,sertés, és marha csontok, ritkán lókopo-nya került elő a betöltésből Mindössze

ily burnt through showing that they wereused for a long time. The slight burning ofthe walls found in the other fifty percentof the ovens indicates that these ovenswere only used for a short time. This ap-plies to the two ovens that were built overalready filled in pits. The bottoms of theovens were packed with shards, especiallyones made on a fast wheel, in differentarrangements, and then they were daubedwith a 2-5 cm thick clay layer. Intriguingly,

we could find none of the grey, grainy ce-ramics characteristic of the period, whichwere otherwise present in the fill of the



nya került elő a betöltésből. Mindösszehárom gödörben tártunk fel teljes vázat,valamennyi kutyacsontváz volt. Az el-hullott állatokat mindig már használatonkívüli, részben feltöltődött gödrök betöl-

tésében találtuk. Hasonló mondható ela gödörben talált emberi vázakról is: azelhunytakat az objektumokba mindkétesetben kicsavart, rendellenes testhely-zetben dobták be. (8. kép) A kutatásezekről a gödörbe dobott holttestekrőlúgy tartja, hogy a telep felhagyása előttbekövetkezett ellenséges támadásnakestek áldozatul, majd tetemeiket méghasználatban lévő hulladékgödörbe lök-ték. (VADAY 1997) A jelenség főleg aKr. u. 4. század végére – 5. század elejéredatálható. Telepünkön ezt alátámasztani

nem tudjuk, mivel ezeknek az objektu-moknak a betöltésében mindössze páró k h tá á lk l tl

were otherwise present in the fill of thefeature, in the ceramic layer of the ovenscut into a pit and furnished with two largeworking pits. Pits of various sizes, shapes and depths

appeared in the largest number betweenthe features of the settlement. There wereapproximately identical proportions ofbeehive-shaped, cylindrical pits and oneswith walls narrowing into a funnel-shape.The loose fill and the finds suggest that



és állattenyésztéssel egyaránt foglalko-zott. A feldolgozás során érdemes lesz afenti tárgyak településen belüli szóródásátvizsgálni, amiből kiderül, milyen mérték-ben találhatunk a korai szakaszban föld-művelésre utaló nyomokat egy, a nomádéletmódról a letelepedett életre áttérttelepülés életében. Az előkerült eszközöksorába tartozik még számos vaskés, csont-korcsolya és más csonteszköz. Több gödör betöltéséből előkerült

üvegsalak és a nagy mennyiségű üvegtöre-dék (40 darab) esetleg helyi üvegkészítésreis utalhat További adalék egy tapasztott

a twisted, irregular position. (Fig. 8) Re-search holds that these corpses throwninto pits were the victims of a hostile inva-sion before the abandonment of the set-tlement and the corpses were thrown intorefuse pits that were still in use. (VADAY1997) The phenomenon mainly dates tothe end of the AD 4th and the beginningof the 5th century. This dating cannot besupported at this settlement since only afew tiny shards were found in the fill of

these features and these cannot be dated. Only a single grave was found in the set-tlement (the skeletons in the above-men-



is utalhat. További adalék egy tapasztottpadlójú, többszörös korabeli beásássalbolygatott félig földbemélyített ház, ahol abetöltés felső rétegében nagy mennyiségűés nagyságú salakdarab feküdt.

A leletanyag nagy részét a kerámiatöre-dékek teszik ki, a kézzel formált fazekak,a jellegzetes szürke, jól iszapolt, gyorsko-rongolt, kónikus, ívelt oldalú, félgömböstestű, változatos peremű tálak, poharak,bögrék, nagy méretű hombár töredékek,melyek a településen mindenütt megta-lálhatók. Csak a késői időszakra jellemzőviszont a szürke, szemcsés, korongoltfazék. Előállítására, datálására az elmúltévek ásatásai adtak választ, az M0 autópá-lya nyomvonalán található Üllő 5. számúlelőhelyen 49 darab Kr. u. 4-5. századra

keltezhető fazekaskemencét tártak fel.(RégKut 2003, 306) A szemcsés fazekakll tt jól i lt ü k á i

tlement (the skeletons in the above mentioned pits are commonly regarded assettlement phenomena and not burials).(VADAY 1997) It was a northeast–south-west oriented, slightly burnt and badly

damaged skeleton without grave goods nextto the eastern side of a burnt down house. Numerous stretches of ditches fromvarious sizes were found in the settle-ment but these contained only minimalfinds. Some of them were short with a“U”-shaped cross-section and were dif-ficult to interpret. The ditches runningparallel to the houses probably marked in-terior borders. The longer ditch segmentsuncovered in the northeastern part of thesurface probably drained water off fromthe higher areas into the deeper ones. The

east–west running, repeatedly renewedditch observed in the southeastern partf th ti t h b bl k d

import anyagot. Problematikus egyelőre atelep belső periodizációja, ezt a kerámia-anyag feldolgozása pontosíthatja. Publikált telepek leletanyagával szem-ben a Péceli úti lelőhelyen igen jelentősmennyiségű fémanyag került elő: 11fibula, 15 karperec, 8 torques, 7 bronztű,2 fülbevaló, 2 érem jelzi a telep gazdag-ságát. Egy-egy ház betöltésében talált,szemcsés soványítású kerámiatöredékkelegyütt jelentkező, nagy átmérőjű, hur-

kos-kampós végződésű, hosszan felteker-cselt végű fülbevaló a Kr. u. 3. századtólmutatható ki. (VADAY 1989, 45) Az

The animal bones, the egg shells, thebeehive-shaped pits for the storage of ce-reals, numerous querns, many whetstones(17 specimens), spindle whorls (31 speci-mens!) and spindle whorls made from thebottoms or walls of vessels (6 specimens)show that the village community was con-cerned with both cultivation and animalkeeping. It will be worth examining thedistribution of these objects within thesettlement during the analysis of the

finds. It may reveal the measure to whichwe will be able to find traces of cultivationin an early phase of a settlement where



mutatható ki. (VADAY 1989, 45) Azegytagú, aláhajlított lábú, zárt tűtartósfibulák a Kr. u. 2. század második felébenjelennek meg, (VADAY 1989, 90) a szélestűtartójú számszeríjfibula szintén a Kr. u.

2. század második felére – 3. század ele-jén terjed el. (VADAY 1989, 78) A ház be-töltésében talált széles tűtartótekercses,felsőhúros, oldaltlehajlított lábú vasfibulapárhuzamát Kr. u. 3. századi temetke-zésekben találjuk meg. (VADAY 1989,88–89) Az objektumok betöltésébőlelőkerült torquesek fele kétszálból fonottféltorques, mely a Barbaricum területénviszonylag ritkán előforduló fajta. A Pé-celi úton a telep mindkét fázisában meg-találtuk. A nyakperecek másik csoportjáta kör átmetszetű, hosszú életű, gyakran

előforduló típusok alkotják. Mindösz-sze egy tordírozott díszítésű darabott lált k k á h i K 3 4

in an early phase of a settlement wherethe population gave up a nomadic lifestylefor a settled way of life. Numerous ironknives, bone skates and other bone toolswere among the recovered tools.

The glass-gall and the large quantityof glass fragments (40 items) found inthe fill of a couple of pits suggest localglass production. Another addition is asemi-subterranean house with a repeat-edly renewed floor, which was disturbedby a contemporary pit. A large quantityof large glass-galls was found in the upperlayer of its fill. The majority of the finds were shardsfrom hand-thrown pots, characteristicgrey, finely levigated, conical bowls withcurving sides, hemispherical bodies and

varied rims prepared on a fast wheel, cups,mugs and large fragments of storage jars,hi h ld b f d ll th ttl



nyélként funkcionálhatott. A leletanyagközött található sütőharangtöredék azobjektumot a 8-9. századra datálja. (VIDA1996, 337)

Korom Anita


GALLINA 2000 – Gallina Zs.: Tüzelő-

berendezések egy szarmata településen.(Kecskemét-Belsőnyír, M5 autópálya 52/Elelőhely) – Feuerungsanlagen in einer sar-

two houses clearly from the AD 3rd cen-tury. (VADAY 1989, 45) Simple broocheswith the foot curving back and a closedcatch-plate appeared in the second halfof the AD 2nd century. (VADAY 1989, 90)

Arbalest-shaped brooches with a broadcatch-plate were also common in thesecond half of the AD 2nd century andat the beginning of the AD 3rd century.(VADAY 1989, 78) While the analogues tothe iron brooch with a broad catch-plate

and an external cord with the foot curv-ing back to one side, found in the fill of ahouse, are known from burials of the AD



y) g gmatischen Siedlung (Kecskemét-Belsőnyír,

Autobahn M5, FundOrt 52/E) In.: Hadakútján. A népvándorláskor fiatal kutatói-nak 10. konferenciája. (Szerk.: Bende L.

– Lőrincz G. – Szalontai Cs.) Szeged 2000,35–57.KEMENCZEI 1991 – Kemenczei T.: Apécskai/Pecica második bronzlelet. Fol-

Arch 42 (1991) 27–48.NAGY 1987 – Nagy M.: Budapest–Péceliút. RégFüz Ser.I.No.41 (1987) 31.

NAGY 1996 – Nagy M.: Rákosmente tör-ténete a római és népvándorlás korban.In.: Évszázadok a Rákosmentén. (Szerk.Nagy G.) Budapest 1996, 20–31.PÁRDUCZ 1950 – Párducz M.: A szar-matakor emlékei Magyarországon III.

– Denkmäler der Sarmatenzeit in UngarnsIII. ArchHung 1950.Ré K t 2003 K l á V N A P

3rd century. (VADAY 1989, 88–89) Half ofthe torques recovered from the fill of fea-tures comprised half-torques twisted fromtwo cords, a relatively rare type on the ter-

ritory of the Barbaricum. It was found inboth settlement phases at Péceli Road.The other group of the torques comprisedcommon, long-living types with a roundcross-section. There was only a singleornamented object, analogues of whichcome from burials of the AD 3rd-4th

centuries. (PÁRDUCZ 1950, XXI./11,Szentes-Sárgapart grave no.11, XLVI./1,Kiszombor B grave no. 112) Among thebracelets, there are simple plate braceletsand cast ones with circular and oblongcross-sections and open terminals. The

bracelet type with a round or oblongcross-section with hammered terminalsl l

in der Gemarkung von Szeged–Kiskun-dorozsma. In: Hadak útján. A népvándor-láskor fiatal kutatóinak 10. konferenciája.(Szerk. Bende L. – Lőrinczy G. – SzalontaiCs., Szeged 2000, 59–78.TÓTH 1994 – B. Tóth Á.: Kora népván-dorlás kori sírok Tápé-Széntéglaégetőn.– Gräber aus der frühen Völkerwande-rungszeit in Tápé-Széntéglaégető. In.: Akőkortól a középkorig. (Szerk. LőrinczyG.) Szeged 1994, 285–310.

VADAY 1989 – Vaday, A.: Die sarmatischenDenkmäler der Komitat Szolnok. EinBeitrag zur Archäologie und Geschichte

were found. (Fig. 9) Two-sided antlercombs appeared in the provinces in the

AD 3rd century and they also sporadicallyoccurred on the territory of the SarmatianBarbaricum in the Late Imperial Period.

Analogues to it come from graves of the AD 4th-5th centuries. (TÓTH 1994, 289–290) Accordingly, the settlement in PéceliRoad may be dated to the turn of the AD2nd-3rd centuries to the beginning of the

AD 5th century.

The last phase is represented by a fewfeatures from the Avar period brought tolight in the southernmost part of the terri-



des sarmatischen Barbaricums. Antaeus17-18, Budapest 1989.VADAY 1997 – Vaday A.: Atipikus szarma-ta telepjelenség a Kompolt-Kistér tanya

15. lelőhelyén. – Eine atypische sarmati-sche Siedlungserscheinung auf dem Fun-dort Kompolt, Kistéri-Gehöft 15. Agria 33(1997) 77–107.VIDA 1996 – Vida, T.: Avar settlementremains and graves at the site of Gyoma133. In.: Cultural and Landscape Changes

in South–East Hungary II. (Ed. Bökönyi,S.) Budapest 1996, 323–364.WICKER 1994 – Wicker E.: M5 125. Kis-kunfélegyháza-Autóspihenő szarmata koritelepülés és temető. Az 1994. évi lelet-mentés eredményeinek rövid összegzése.

MKBKM 1994, 199–206.

tory. Two pits with rich finds and a circularditch with a large diameter can be placed inthis period. Only hand-thrown wares werefound among the ceramic finds. These ves-

sels had thinning, obliquely cut rims, andwalls with incised wavy lines or bunches oflines ornaments. A pyramidal bone objectwith a polished terminal should be men-tioned separately and may be the handleof a knife. A frying bell found among thefinds dates the feature to the AD 8th-9th

centuries. (VIDA 1996, 337)

Anita Korom

A Rákos-patak felett északra emelkedő Ma-jor-hegy délnyugati lejtőjén, a patak egyikészak–déli irányú mellékágától keletre

Régészeti kutatások az M0körgyűrű keleti szektoránaknyomvonalán fekvő BP 05lelőhelyen

(Budapest, XVII. ker., Rákoscsaba, Major-hegy)

Archaeological investigationson the BP 05 find locationalong the path of the easternsector of the M0 ringhighway(Budapest XVII, Rákoscsaba, Major hill)

An excavation was conducted precedingthe construction of the M0 ring highwayon the southwestern slope of Major hill



fekvő lelőhelyen, az M0 autópálya kivitele-zését megelőzően, 2005. április 6. és július8. között végeztünk feltárást. (1. kép) Alelőhely különböző pontjain korábban ki-

sajátított kisebb felületeken 2004-ben Ko-rom Anita, Reményi László és Tóth Anikófolytatott kutatást, amelynek során rézkori(középső rézkor vége, Protoboleráz idő-szak) és császárkori (szarmata) településeknyomai kerültek elő. (KOROM–REMÉ-

north of Rákos Stream, east of one of thenorth–south running side branches of thestream between April 6 and July 8, 2005.(Fig. 1) Anita Korom, László Reményi and

Anikó Tóth investigated smaller surfaceson various formerly privatised spots ofthe site in 2004, when Copper Age (endof the middle Copper Age, Protobolerazphase) and Imperial Period (Sarmatian)settlement traces were discovered. (KO-ROM–REMÉNYI–TÓTH 2004, 189–

194.) Settlement phenomena appeared inthe cuttings opened perpendicular at thetrack on the western side of the hill slop-ing toward the side branch of the stream,while on the eastern rising part of the hillridge and in the north, the features gradu-

ally became more scattered. As the expropriation process hadd d h d th t it i th



NYI–TÓTH 2004, 189–194) A nyomvonal-ra merőlegesen húzott szelvényekben a te-lepülési jelenségek a domb patak mellékágfelé lejtő nyugati oldalán jelentkeztek, míga dombvonulat emelkedő keleti felében, ésészaki irányban az objektumok fokozatosritkulása volt megfigyelhető.

Az előzmények alapján, a teljes kisajá-títás megtörténtét követően, a 2005-benrendelkezésünkre álló idő alatt elsősorbana települési jelenségeket tartalmazó 2004.évi 1. és 2. szelvények környezetének feltá-rására volt lehetőség. A munka során a szel-vények nyugati, északi és déli oldalaihozcsatlakozva összesen 15312 négyzetmé-t i f lül t 120 bj kt t tá t k

23,212 square meters and the number offeatures attained 205. Characteristic finds of the Protobolerazperiod were recovered from 33 featuresin 2005. Amorphous pits of various sizescontained finds. The pits were distributedall over the area in a loose structure, at

significant distances from each other.The large features, which sometimes onlybarely reached into the subsoil, yieldeda large number of animal bones besideceramic finds. An especially rich Protobo-leraz material (ceramic shards and animalbones) was found in pit complex no. 75,which extended 31 m in an east–west di-

ti d 24 i th th di

2. kép: A 2005. évi ásatás légi felvételeFig. 2: Aerial photo of the excavations in 2005

terület egészén elszórtan helyezkedtek el. Az altalajba több esetben viszonylag csaksekélyen lemélyedő nagyobb kiterjedésűobjektumokból, a kerámialeletek mellett,igen jelentős mennyiségben kerültek elő

állatcsontok is. Különösen gazdag Proto-boleráz emlékanyagot (kerámiatöredéketés állatcsontot) szolgáltatott a kelet–nyu-gati irányban 31, észak–déli irányban 24méter kiterjedésű, keleti részén 150-170centiméterre lemélyedő, 2004-ben meg-

kezdett, és idén teljes egészében feltárt75. számú gödörkomplexum, amelyből aváltozatos kőanyag mellett viszonylag nagy

á b k ült k lő k k j ll ő

sun symbol. The round and oval features,except for a beehive-shaped pit datingfrom the Protoboleraz phase, containedonly a minimal number of Copper Ageceramic shards, so these may also be dated

to a later period. The southwestern segment of the ditchsystem that formerly enclosed the Pro-toboleraz settlement was uncovered onthe southern side of the surface. (Fig. 3) The ditch ran in a northwest–southeast

direction in its western section. Theditch then turned to the northeast in arounded obtuse angle, running on in ani l t i ht li (f t 89) It



számban kerültek elő a korszakra jellemzőkónikus orsógombok is. Kiemelkedő leletegy korong alakú agyagtárgy töredéke,középpontjában napszimbólumként is ér-

telmezhető kimetszett díszítéssel. A kerekvagy ovális objektumok – egy Protobolerázidőszakra keltezhető méhkas alakú gö-dör kivételével – csak minimális rézkorikerámiatöredéket tartalmaztak, így ezekkésőbbi keltezése is elképzelhető.

A felület déli részén a Protoboleráz tele-

pülést egykor valószínűleg övező árokrend-szer délnyugati részletét tártuk fel. (3. kép)

irregular straight line (feature no. 89). Itwas bordered by the foundation ditch for apalisade wall for a length of 2 m on averageon the inner side of the southern stretch

of the palisade although it was at timesdifficult to follow (feature no. 161). A 3m and a 4 m bridge interrupted the lineof the ditch and the palisade in its south-ern stretch about 45 m from each other.The ditch (feature no. 89) had a widthof 180-200 cm on average and a depth of

100-110 cm in its southern stretch, (Fig. 4) while the 20-25 cm wide palisade ditch

4. kép: A 89. objektummetszetei a 2. számúföldhídtól keletre húzódószakaszonFig. 4: Sections of featureno. 89 on the phase East ofearth bridge no. 2



A nyugati szakaszán északnyugat–délkeletiirányú, majd lekerekített tompaszögbenészakkeleti irányba forduló, szabálytalanegyenes vonalú árkot (89. objektum) adéli szakasz belső oldalán, átlagosan 2méter távolságban egy párhuzamosan

haladó, helyenként nehezen megfoghatópaliszád fal alapozó árka kísérte (161.objektum). Az árok és a paliszád vonaláta déli szakaszon, két helyen, egymástólkörülbelül 45 méter távolságra egy 3,valamint egy 4 méter szélességű földhídszakította meg. Az árok (89. objektum)a déli szakaszon átlagosan 180-200 centi-

ét él é l é 100 110 ti ét

with a flat bottom was 20 cm deep onaverage. The western section of the ditchappeared deeper on the eroded westernside of the slope. It was 90-120 cm wideand 50 cm deep on average. The absenceof a palisade ditch was probably caused

here by its destruction. On the bottom ofthe ditch, the walls of which narrowed ina ‘V’ shape to a rounded bottom (featureno. 89), natural stratification could beobserved in various places, overlain by auniformly grayish-brown fill with shardsdated from the Protoboleraz period, manyanimal bones and sometimes large stonesi th t f th fill Th ti fill



táráshoz képest új korszakot képviselnek alelőhelyen előkerült középső rézkor elsőfelére keltezhető temetkezések. A feltártterületen nagyjából 2 csoportban, össze-sen 22 zsugorított csontvázas temetkezés

maradványait bontottunk ki. A 2004. évi 2. szelvénytől északra 10sírból álló csoportot tártunk fel, amely-nek temetkezései egymás közelében, ahumuszba vagy a humusz aljába beásva,többnyire sírfolt nélkül, néhány esetbenszántás által bolygatottan kerültek elő.Két sír (144. és 171. objektum) szélét egyProtoboleráz horizontba tartozó gödör(170 objektum) metszette de a temetke-

the Protoboleraz horizon. As compared tothe excavation in 2004, the burials datedfrom to first half of the middle Copper

Age represent a new period. The remainsof altogether 22 contracted inhumation

burials were unearthed in 2 groups on theuncovered territory. A group of 10 graves was unearthednorth of trench 2 from 2004. The burialswere dug close to each other into the hu-mus or into the bottom of the humus. Theyusually appeared without discolorationsand a few had been disturbed by plowing.The edges of two graves (features nos 144and 171) were intersected by a pit from



(170. objektum) metszette, de a temetkezéseket jelentősen nem bolygatta. A zöm-mel nyugat–délnyugat – kelet–északkeletitájolású temetkezések mellékleteként a

Ludanice kultúra Budapest környékérőlmegismert jellegzetes edényei, behúzottperemű tál, zömök tejesköcsög, kétfülűcsésze kerültek elő. (5–6. kép) (VIRÁG1995) Két sírban kőpengék és állatcsontokis előfordultak. A másik csoport temetkezéseit az

előzőtől mintegy 80 méterre délre, a2004. évi 1. szelvény nyugati részének

and 171) were intersected by a pit fromthe Protoboleraz horizon (feature no. 170)without seriously disturbing the burials.The grave goods of the mostly west–south-

west – east–northeast oriented burialscomprised characteristic vessels of theLudanice culture known from the region ofBudapest: bowls with inverted rims, stout‘milk’ jars, and two-handled cups. (Figs 5-6) (VIRÁG 1995) Two graves contained stoneblades and animal bones as well.

The burials of the other group wereuncovered 80 m south of the former one,

környezetében tártuk fel. Két temetke-zés a Protoboleráz időszakra keltezhetőárokrendszerrel szuperpozícióban kerültelő. A 203. számú sírt a széles árok (89.objektum), a 179. számút a paliszád árok

(161. objektum) metszette. A jobb oldalrafordított, zömmel délkelet–északnyugatitájolású csontvázakat tartalmazó csopor-ton belül 4 temetkezés elszórtan, az 1.szelvénytől északra és nyugatra, 4-4 sírviszont egymás közelében, az 1. szelvényészaknyugati és délnyugati sarkánál kisebbcsoportot alkotva került elő. Több esetbenszabálytalan ovális vagy lekerekített sarkútéglalap alakú sírfoltot sikerült megfigyel-

near the western part of trench 2 from2004. Two burials were found under theditch system of the Protoboleraz horizon,grave no. 203 was intersected by the wideditch (feature no. 89), while burial no. 179

was cut by the palisade ditch (feature no.161). Within the group of usually south-east–northwest oriented graves with theskeletons turned on their right sides, 4burials were scattered north and west oftrench 1, and 4 graves each were foundin small clusters near each other by thenorthwestern and southwestern cornersof trench 1. In a number of cases, irregularoval or oblong grave shafts with rounded



g p g gyni, csak néhány temetkezés feküdt közvet-lenül a humusz aljában. A délebbi négyessírcsoport egyik sírgödrébe egyidejűleg öt

személyt, egy felnőttet és négy gyermekettemettek el. A 2. szelvénytől északra elő-került csoporttal ellentétben ezeknél a sí-roknál kevésbé volt jellemző az edénymel-lékletek adásának szokása, ugyanakkor atemetkezések mellékleteként előfordultakrézékszerek, és csaknem valamennyi sír

tartalmazott korong alakú kőgyöngyöket. Az egyik sírban a derék táján lekerekítettsarkú, hasáb alakú mészkőgyöngyökbőlösszefűzött öv maradványait is feltártuk.Mellékletként előfordultak állatcsontok,kőpengék, csonteszközök, egy esetbenfélig kész jelképes csiszolt kőbalta is.

Budapest területéről és környékéről márddi i több h l ől ált k i tté t

g gcorners could be observed with only a fewburials lying on the bottom of the humus.Five persons, an adult and four infants,

were buried in one of the grave shafts ofthe more southerly group of four graves. Asopposed to the group uncovered north oftrench 2, vessel grave goods were less char-acteristic, while copper jewelry occurredbeside the skeletons. Nearly all gravescontained discoid stone beads. In one of

the graves, the remains of a belt strungfrom prismatic limestone beads withrounded corners were even uncovered.

Animal bones, stone blades, and bonetools were found as grave goods and onegrave contained a half-finished symbolicpolished stone axe. Burials from the firsthalf of the Middle Copper Age have beenf d i l it i B d t d i

különült temetkezések egyaránt lehettek. A főváros több pontján magányosan vagynéhány egymás közelében előkerült síralapján mindenesetre úgy tűnik, ezen aterületen kevéssé valószínűsíthetünk na-

gyobb kiterjedésű összefüggő temetőket.Ezt a képet látszanak megerősíteni anagyobb felületeken végzett feltárások is,ahol ugyancsak magányosan kerültek előtemetkezések telepeken, illetve attól elkü-lönülten egyaránt. (VIRÁG 1992; HOR-VÁTH L. A. 2003) Az eddigiektől némilegeltérő képet mutat a Major-hegyen feltártlelőhely ahol, Budapest területén első al-kalommal, több temetkezést is magában

als and settlements; the graves could havebeen found within the settlements or havebeen found isolated from them. It seemsfrom the isolated graves or the few onesthat were found near each other in various

parts of the capital that no larger coherentcemeteries can be expected here. This pic-ture seems to be reinforced by excavationsconducted on large surfaces, where singleburials were found within and also outsidesettlements. (VIRÁG 1992; HORVÁTHL. A. 2003) The site unearthed on Majorhill displays a somewhat different situa-tion, since part of the cemetery with gravegroups comprising several burials was first



, gfoglaló sírcsoportokból álló temetőrészletkerült napvilágra. A temetkezések azeddigi kutatások alapján, valószínűleg

településtől elkülönült temetkezési hely-hez tartozhattak. Feltűnő a mellékletadásszokásának eltérése is, amely a két nagysírcsoport között időrendi vagy szociáliskülönbözőség fennállásának lehetőségétis felveti. A hasáb alakú kőgyöngyök meg-jelenése alapján, a gyöngyökkel ellátott

temetkezések esetleg a temetkezési helykorábbi sírjait képviselhetik. A lelettípuselőfordulására a Tiszapolgár-basatanyaitemető korai sírjaiból, valamint a Luda-nice kultúra korai szakaszára keltezett

Jelšovce-i temetkezésekből van adatunk.(BOGNÁR-KUTZIÁN 1963; PAVÚK–BÁ-TORA 1995) A temetkezési hely kapcsánf l ülő á ké dé ál lá á

g p p gdiscovered on the territory of Budapest.Based on investigations, the burials proba-bly belonged to a burial place located apart

from the settlement. The divergence inthe custom of grave good offerings is alsoconspicuous, suggesting a chronological ora social difference between the two largegrave groups. The appearance of prismaticstone beads implies that the burials withbeads may represent the earlier graves in

the burial grounds. The occurrence ofthe find type is documented in the earlygraves at the Tiszapolgár-Basatanya cem-etery and the Jelšovce cemetery dated tothe early phase of the Ludanice culture.(BOGNÁR-KUTZIÁN 1963; PAVÚK– BÁTORA 1995) To answer the numer-ous questions raised in connection withth b i l d d t il d l i f

kerültek elő. A települési objektumokegy része, a 2004-ben római importárukelőfordulása alapján a Kr. u. 2-3. századrakeltezett településhez tartozhattak. (KO-ROM–REMÉNYI–TÓTH 2004, 194)

A 1. szelvény északi és déli oldaláhozkapcsolódó felületeken későbbi objektu-mokban, valamint szórványosan kerültekelő kovásodott állatcsontok. A 2004-benmegfigyeltekhez hasonló, nagyobb meny-nyiségű kovásodott maradványt, összefüg-gő vázrészeket tartalmazó „objektumokat”az ezévi ásatás során nem észleltünk.

the settlement dated to the AD 2nd-3rdcenturies in 2004 based on the presenceof the occurrence of Roman importedwares. (KOROM–REMÉNYI–TÓTH2004, 194)

Petrified animal bones were also recov-ered in later features on surfaces adjacentto the southern and northern sides oftrench 1 and as stray finds. A large numberof petrified remains, similar to the onesrecovered in 2004, and “features” contain-ing articulated skeletal remains were notfound this year.



M. Virág Zsuzsanna – Tóth Anikó Zsuzsanna M. Virág– Anikó Tóth


BOGNÁR-KUTZIÁN 1963 – Bognár-Kutzián I.: The Copper Age Cemeteryof Tiszapolgár-Basatanya. ArchHung 42.Budapest 1963.HORVÁTH L. A. 1990 – Horváth, L. A.

– Beziehungen zwischen des Tiefebeneund Transdanubien in der mittleren Kup-ferzeit. Zalai Múzeum 2 (1990) 81–99.HORVÁTH L. A. 2001 – Horváth, L. A.:Die relativchronologische Position desProtoboleráz-Horizontes aufgrund seinersüdlichen Komponenten. In: (Roman, P.– Diamandi, S. ed.) Cernavoda III – Bo-l á Ei hi htli h Ph

60. születésnapja alkalmából. Archaeolin-gua Budapest 2003, 257–265.HORVÁTH L. A. et al. 2003 – HorváthL. A. – Szilas G. – Endrődi A. – HorváthM. A.: Előzetes jelentés a Dunakeszi,

Székes-dűlőn végzett őskori telepásatás-ról. (Vorbericht über die Ausgrabung derUrzeitlichen Siedlungen von Dunakeszi,Székes-dűlő. In: Régészeti kutatásokMagyarországon (Szerk.: Kisfaludi J.)

Archaeological investigations in HungaryBudapest 2003, 5–17.HORVÁTH L. A. et al. 2005 – Horváth L.A K A T i G S il G R

Transdanubien. (In: Lichardus, J. Hrsg.)Die Kupferzeit als historische Epoche.Saarbrücker Beiträge zur Altertumskunde55. Bonn 1991, 347–387.KALICZ 2001 – Kalicz, N.: Die Proto-

boleráz-Phase an der Grenze von zweiEpochen. In: (Roman, P. – Diamandi,S. ed.) Cernavoda III – Boleráz. Ein vor-geschichtliches Phaenomen zwischendem Oberrhein und der Unteren Donau.Studia Symposia II, Bucuresti 2001,385–435.KOROM–REMÉNYI–TÓTH 2004– Korom A. – Reményi L. – Tóth A.:Régészeti kutatások az M0 körgyűrű keleti

PAVÚK–BÁTORA 1995 – Pavúk, J. – Bá-tora, J: Siedlung und Gräber der Ludani-ce-Gruppe in Jelšovce. Nitra 1995.VIRÁG 1992 – Virág Zs.: Újkőkori ésközépső rézkori telepnyomok az M0 au-

tópálya szigetszentmiklósi szakaszánál.(Neolithic and Middle Copper Age Sett-lements on the Szigetszentmiklós Line ofMotorway M0.) In: (Havassy P. – SelmecziL. szerk.) Régészeti kutatások az M0 au-tópálya nyomvonalán I. BTM Műhely 5.Budapest 1992, 15–60.VIRÁG 1995 – M. Virág, Zs.: Die Hoch-kupferzeit in der Umgebung von Budapestund in NO-Transdanubien. (Das Luda-



szektorának nyomvonalán. (Archaeologi-cal investigations along the path of theeastern sector of the M0 ring road.) Aqfüz

11 (2005) 186–196.PATAY 2005 – Patay, P.: KupferzeitlicheSiedlung von Tiszalúc. IPH 11 (MagyarNemzeti Múzeum) Budapest 2005.

nice-Problem) ActaArchHung 47 (1995)61–94.VIRÁG 2002 – M. Virág, Zs.: Data on

the Middle Copper Age archaeologocaltopography of Budapest Environs – AdatokBudapest középső rézkorának topográfiá-jához. BudRég 36 (2002) 93–114.

1. Budapest, III. ker. Pók utca, Hrsz.:23229/1

A BTM Aquincumi Múzeuma 2005.b k b k

A területen az igen vastag újkori fel-töltés alatt (2 méter) már megjelent egyészak–déli irányú, római kori, habarcsbarakott kőfal, amely a korábbi rajzi do-k l l

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helyszíneiés eredményei a 2005. évben

(A helyszíneket lásd jelölve a 208. oldali térképen)



szeptember 12. és október 12. között vé-gezte a fent említett terület szondázó jel-legű kutatását. A feltáró munkát az tette

szükségessé, hogy jelenleg tervezés alattáll az úgynevezett „Aquincumi híd éskapcsolódó úthálózata”, amely út egyiklehajtójának sávja fedi az aquincumipolgárváros északkeleti részét.

A terület keleti szomszédságábanszintén e keretek között a tavalyi és

az idei évben végzett feltárás során aSzilágyi János által feltárt házcsoportfalrészlete és útmaradványok, illetvenagy kiterjedésű és mélységű újkori te-reprendezések nyoma került elő (LÁNG2005, 225–227, illetve ebben a kötetben51–59. oldal).

A fentiek ismeretében a CsatornázásiMű k t lké i dö 30 é t é

kumentáció alapján azonos a Szilágyi J.által 1946-47-ben részben feltárt egyiképület keleti falával. (SZILÁGYI 1950,

311–312) A fal két oldalán a korábbi ku-tatóárkok is előkerültek. A falhoz tartozó rétegsorok közül

tetőomladék-részletet, (2. kép) illetvekelet felé pillért és visszabontott fal-részletet, illetve egy vékony sóderes járó-szint-darabot sikerült azonosítani, majd

ezek alatt a fal nyugati és keleti oldalán isvastag homokos-márgás (talán áradásból,vagy tereprendezésből származó) réteg-sorok következtek. A feltöltési rétegek alatt már a falszéles zoklirésze következett, illetveerre ráhúzódva kelet felé nagyobb kövesréteg, nyugati irányban pedig ismét egyk i i t t tt kö tk ő

12 3

4

514

16



6 7

8

9

10

11121315

17

18

2. kép: Faoszlopsormaradványaia legkorábbitelepülésrétegben



sajnos a gyorsan emelkedő talajvíz miattnem volt vizsgálható. Ebből a rétegbőlpannoniai pecsétételt kerámia és terrasigillata (lezoux-i?) töredéke származik.

A fenti rétegsor alapján tehát egyértel-műen látszik, hogy a polgárváros északi

részének épületei itt még jó állapotban,részben járószintekkel együtt maradtakmeg. Szintén jól vizsgálhatóak a legko-rábbi római kori periódus maradványaiis.

T. Láng Orsolya

I d l

2. Budapest, III. ker., Szentendrei út141., Hrsz.: 23215

A régészetileg védett terület az aquincumipolgárvárostól északra, az észak–déli irányúfőút és a vízvezeték- pillérsor vonala között

terül el. A telken álló, részben alápincézettépületet elbontották, helyén, illetve keletfelé körülbelül 11×22 méter alapterületenúj, alápincézett épület készül. A korábbikutatások alapján az aquaeductushoz tarto-zó további létesítmények nyomait, esetlegút és épületmaradványokat vártunk. (ZSI-DI 1984, 742) A telekkel északkelet felől

éd t ül t i b é íté k ült

kelet–nyugati keréknyomokkal barázdáltjárószint következett. Ez utóbbiból Ca-racalla császár ezüstdenárja került elő. Ajárószint alatt ismét a víz munkájára lehe-tett következtetni a fekete agyagos és apró

csigákból álló rétegekből. A feltehetőenkésőrómai, vizes környezetre utaló réteg-sor létrejöttében szerepe lehetett a közelivízvezeték pillérsorának is: az elfolyó vízokozhatta a kisebb állóvizek, „csigás” réte-gek kialakulását.

A vizes környezetre utaló rétegsor alatttöbbé-kevésbé vízszintesre planírozottszintek következtek: több rétegben, folt-szerűen, apró tégladarabos, agyagtéglás,homokos habarcs és vakolatdarabos

utóbbinak alapjait agyagba rakták, fel-menő részéből csak egy rövid szakaszttudtunk dokumentálni. A teljes felületenegyenesen végighúzódó, nyugat felé kissémegdőlt, osztófal nélküli fal funkcióját

nem lehetett megállapítani, mint ahogya fal alapozási mélységéről, az omladé-kok stratigráfiai viszonyairól sem sikerültadatokat gyűjtenünk a leendő épületalapsekélyebb mélysége miatt.

A feltárás eredményei azonban minden-képpen sok új információval gazdagítottáka polgárváros északi városfalán kívülibeépítettségről alkotott képünket: a vá-rosfaltól valamivel több, mint 100 méterreészakra az észak déli főútvonal és a vízve



homokos, habarcs- és vakolatdarabosomladékok mutatkoztak. A planírozásirétegekből, omladékokból nagy meny-

nyiségű kerámia, terra sigillata és építésitöredék származik, köztük nagyobbagyagtégladarabok is. Feltűnő, hogy azelplanírozott omladékok iránya mindenesetben északnyugat–délkeleti volt, csak-úgy, mint az omladékok alatt mutatkozó,80 centiméter széles falé. (3. kép) Ez

északra, az észak–déli főútvonal és a vízve-zeték pillérsora között továbbra is kell kő-falas építményekkel számolnunk (épület,

esetleg talán kerítésfal?) amely feltehető-en az észak–déli irányú főút nyomvonalátkövette. Az épület(?) falát még a rómaikorban visszabontották, agyagtéglás, fehérvakolattal rendelkező felmenő szakaszátgondosan elplanírozták. A relatív nagymennyiségű terra sigillata leletanyag (ösz-

szes leletanyag 17%-a) lakó, vagy reprezen-tatív célú funkciót sejtet.

Az épület omladékai felett – feltehe-tően a későrómai időszakban – már a vízaz úr, a közeli vízvezetékből elfolyó víz

állóvizeket, vizenyős környezetet eredmé-nyezhetett.

T. Láng Orsolya

Irodalom:

ZSIDI 1984 – Zsidi P.: 87. Római út.Hrsz.: 23266/2. BudRég 25 (1984) 472.

szerű kiemelkedést regisztráltunk, ennekfelületén beásás, cölöphely és egy észak-kelet–délnyugati, illetve észak–déli irányúkeskeny árok volt megfigyelhető. A lelet-anyag és az objektumok Szilas G. régész

meghatározása alapján őskoriak voltak. Ajelenségek funkcióját, illetve nagyobb ösz-szefüggéseket nem sikerült megállapítani.

Nyugat felé, a Nánási útnál a területerőteljesen emelkedett. Itt a vékony újkorifeltöltés alatt homogén, sárga homokré-tegződést dokumentáltunk, amelynekfelületén a római korra keltezhető, átla-gosan 1–2 méter széles és 0,6–1,2 métermély, két észak–déli és három kelet–nyu-gati irányú egymást metsző árkok vonalai



3. Budapest, III. ker., Nánási út 39.,Hrsz.: 23761/2

A terület az aquincumi polgárvárostólészakkeletre, a Duna partján található. Arómai korban ezen a szakaszon észak feléa limesút futott, amit őrtornyok, illetvevalószínűleg útállomások, fogadók szegé-lyeztek. (NAGY 1973, 122) A telektől dél-

re (III. ker., Nánási út 5–7.) a 2004. évbenfolytatott kutatásaink során kelet–nyugatiirányú, a Duna felé futó, V keresztmet-szetű és egy észak–déli irányú árkot doku-mentálhattunk. (LÁNG 2005, 224) A fentiek alapján tehát útrészletet,esetleg további árkokat vártunk a telken.

A terület keleti, Duna parti és a nyugatié l kó k é ül A ö é

gati irányú, egymást metsző árkok vonalaimutatkoztak. (4. kép) Az objektumokbetöltése minden esetben sötét, vagy ke-

vertbarna homokos anyagú volt. A három kelet–nyugati irányú árok kö-zül a déli és az északi teknős aljú, míg aközépső V keresztmetszetű, betöltésébőlszürke, behúzott peremű tányér nagyobbdarabja került elő, az árok alján elszórtan,de hosszabb szakaszon kövek feküdtek. Az

árok nyugati szakasza a víz pusztító erejemiatt igen szabálytalan volt, metszetébőlítélve meg is újíthatták. A metszetekalapján megállapítható volt, hogy azészak–déli, illetve kelet–nyugati irányúárkok metszették egymást, tehát a rómaikorban legalább két árokrendszerrel lehetszámolni a területen.

A f ltá á á t hát é t ik ült

4. kép: V profilúvízelvezető árokrészlete



– jól illeszkednek a 2004. évben a III. Náná-si út 5–7. alatt dokumentált kelet–nyugatiés egy észak–déli irányú árkokhoz. Egyelőrekérdéses, hogy szintén az idei évben déliirányban, a Nánási köztől északra előkerült,freskóval díszített római kori épülettel, és az

azt kísérő észak–déli irányú árokrendszerrelvan-e kapcsolatuk. (Lásd e kötet 60–70.oldalán) A körvonalazódó árokrendszermindenesetre arra utal, hogy a római korbana polgárvárostól északra eső, Duna-parti sá-vot valamilyen – egyelőre ismeretlen – okbólvízteleníteni kellett.

T Lá O l

4. Budapest, III. ker., Dunameder,Aquincumi híd

2005 tavaszán a Kulturális Örökségvédel-mi Hivatal víz alatti régészeti csapata el-látta az Aquincumtól északra épülő Duna

alatti összekötő szennyvíz csatorna építésé-nek szakfelügyeletét. A merülések soránnem találtunk régészeti jelenséget. Júniusban a KÖH az Aquincumi Múze-ummal együttműködve a Geomega Kft.-tmegbízva elvégeztette az úgynevezett

Aquincumi híd (Északi vasúti Összekötő

hídtól észkra) nyomvonalának víz alattik á k fi ik i f l é é ét A

mennyiségű építési törmelék és más mo-dern roncs darabok találhatóak. A hídtóllefelé a part menti sávot is átvizsgáltukegészen az Óbudai-sziget csúcsáig. A vízitt nagyon sekély, jelentős mennyiségű

finom hordalék halmozódott fel a hídfőárnyékában. Régészeti jelenséget nemtaláltunk. A parton, a párhuzamosan zajló feltá-rástól 50 méterre egy terra sigillata töre-déket és egy CC pecsétes szürke, grafitosperemet találtunk. Ezek egy vélhetőenillegális vas kifolyócső által okozott boly-gatásból származnak. A 2005. évi víz alatti kutatások azértfontosak, mert kiegészítik Aquincum

előtt Duna-ág) található Kr. u. 2. századicölöp szerkezetű kikötői létesítmény(rakpart) maradványai, (TÓTH 2003;KÉRDŐ–TÓTH 2004) melyek arra utal-nak, hogy ez a meder a helytartói palota és

a hozzá kapcsolódó kikötő építése idejénis aktív volt. A két támpontot összekötőmeder mellett találhatóak azok a cölöprealapozott falmaradványok, melyeket ZsidiPaula hídfőállás maradványaiként azono-sított. (ZSIDI 1999) A Duna tehát ezena helyen sem húzódhatott nyugatabbramai medrénél. Az egyetlen terület, ahola meder vonalának számottevő változásadokumentálható a vasúti híd budai pillé-re és az Óbudai-sziget északi csúcsának



fontosak, mert kiegészítik Aquincumpolgárvárosának Duna-parti topográfiáját.T. Láng Orsolya egy freskóval díszített

kőépület maradványait tárta fel a modernDuna-part közvetlen közelében, a vízalatti kutatásokkal párhuzamosan. (Lásd ekötet 60–70. oldalán) Mivel az épülettérségében a mederben nem találtunkelmosott falakat, valószínűsíthető, hogy avasúti-hídtól északra a Duna medre nem

mozdult el jelentősen a római kor óta. Akésőbbi rekonstrukció másik szilárd tám-pontja a mai Hajógyári-öbölben (1837-38

re és az Óbudai sziget északi csúcsánakkörzetében helyezkedik el. A víz alattifelderítés során vastag, finomszemcsés

üledéket találtunk, mely a hídfő és a pillérárnyékában rakódott le. A Gázgyár terü-letén 2000-ben végzett megelőző feltárássorán cölöpkötegekre utaló nyomokatdokumentáltak, melyeket a feltáró rómaikori partvédelem maradványaiként értel-mezett. (ZSIDI 2000) A gázgyári lelőhely

és a víz alatt megfigyelt üledék lerakódásegymás szomszédságában találhatóak ésegyüttesen bizonyítják a Duna medrének

keleti irányú elmozdulását. A folyómederdélebbi futásának és használatának pon-tosabb meghatározása csak a víz alattikutatások folytatásával lesz pontosítható.Ez utóbbi azért is fontos, mivel a Hajógyár

építéséhez kapcsolódó kotrások során aHajógyári-sziget (helytartói palota) és amai budai part közötti mederben falma-radványokat találtak, (NÉMETH 1999, 6.kép) és ez felveti a helytartói palota és atőle nyugatra lévő szárazföld kapcsolatá-nak kérdését.

Tóth J. Attila

Irodalom:

házó egy pontalapokon álló logisztikaiközpont építését kezdte meg. A terület közelében, attól mintegy 350méterre északra, a Szőlőkert utca 6. számalatt, 1995-ben Zsidi Paula tárt fel lelet-

mentés során, római villához tartozó épü-letmaradványokat és egy Kr. u. 3. századitemetőrészletet. (ZSIDI 1998) A két hetes próbaszondázás során a te-lek déli részén egy észak–déli irányú 24×4méteres kutatóárkot nyitottunk gépi erő-vel. A felszíntől számított 1,8 méteres ke-vert újkori feltöltött réteg alatt sötétbarna,termett humuszos réteget értünk el. A kutatóárok északi részén többperió-dusú római objektumsort tártunk fel:



KÉRDŐ–TÓTH 2004 – H. Kérdő K.

–Tóth J. A.: Római kori rakpart maradvá-nyai a Hajógyári-öbölben. Budapest, 2004NÉMETH – Németh M.: A rákospatakihíd és az aquincumi Dunaszakasz védel-mének kérdései. In: Pannoniai kutatások.(Szerk. Spál A.) Szekszárd 1999, 141–159.TÓTH 2003 – Tóth J. A.: Cölöpszerkezetű

építmények a Hajógyári-öbölben. Aqfüz 9(2003) 188–189.ZSIDI 1999 – ZsipiI P.: Hídfőállás azaquincumi polgárváros és katonavárosközött. Pannoniai kutatások. (Szerk. Gaál

A.) Szekszárd (1999) 257–274.ZSIDI 2000 – Zsidi P.: Kutatások az aquin-

cumi polgárvárostól keletre lévő területen.A fü 7 (2000) 76 84

j A legkorábbi periódust (I. periódus) egyészakkelet–délnyugat irányú árok jelentet-

te, melynek északnyugati oldalán egy 1,1méter széles padka futott végig. Az árokpadka nélküli része 1,3 méter szélességűvolt. Az árok barna humuszos betöltésébőlszórványos római kerámia került elő.

Az árok délkeleti oldalán részben azárok betöltésére ráhúzódva halványbarna,

agyagos, humuszos és apró köves betöltésű,megközelítően északkelet–délnyugat irá-nyú gerendalenyomatokat figyeltünk mega sárga agyagos altalajban (II.a periódus). Az árok délnyugati végét egy barna hu-muszos betöltésű, római kerámiát tartal-mazó beásás vágta.

A feltöltött árok északnyugati padkáján,á kk l kö lítő á h

széles kőfal alsó kősorát sikerült doku-mentálni (III. periódus). Ettől északra akeleti metszetfal mellett kis kőomladékkupacot figyeltünk meg. A szonda déli részén a termett, barna

humuszos réteg erősen lejt dél felé. Abarna humuszból, egy apró bronz érem(follis) és római kerámia került elő, de ittnem értük el a sárga agyagos altalajt.

A szondázással párhuzamosan meg-figyeléseket végeztünk az épülő raktárpontalapjaiban, ezekben az adott körül-mények között (kis alapterületű fúrások)csak természetes rétegeket figyeltünkmeg. A feltárt objektumok valószínűleg,

feltárt úgynevezett Kiscelli–Bécsi útirómai ipartelep közelsége (KIRCHHOF2002, 144; KIRCHHOF 2003/2, 53–60.)alapján a terület római használatánaktisztázására a Kulturális Örökségvédelmi

Hivatal régészeti érintettség vizsgálatot írtelő a BTM-nek, amelyet 2005. szeptember19–23. között végeztünk el. A 106. telkena behajtó nyugati és keleti metszetébentöbb újkori (18-19. századi) betöltésű ob-jektumot és planírozási réteget figyeltünkmeg. A jelenségek többsége a helyenként8-10 méter magas meredek rézsűs partfalfelső harmadában mutatkozott, pontoskeltezésükre az alsó agyagrétegek csúszás-,omlásveszélye és a folyamatosan szivárgó



j gvalamelyik Aquincum környéki római vil-lagazdaság, esetleg falusias település külső

gazdasági építményéhez tartozhatnak.Lassányi Gábor

Irodalom:

ZSIDI 1998 – Zsidi P.: Római kori villa-

gazdaság részlete az aquincumi katonavá-ros és polgárváros között. Aqfüz 5 (1998)99–108.

6. Budapest, III. ker., Kiscelli utca 104.,Hrsz.: 16217/1

A C d C t Kft B d t III

y y grétegvíz miatt nem nyílt lehetőségünk.

A 104. telekre átnyúló behajtó déli met-

szetében jelentkező beásások meghatá-rozására két szondát nyitottunk. A nyugatiszondával a köves betöltésű, falkiszedésreutaló objektumra bontottunk rá. A jelen-ség nagy része a behajtó kialakítása soránelpusztult, már csak a partfal peremén,10-30 centiméter széles szakaszon maradt

meg. Mivel az objektumra való rábontás isalpinista módszert igényelt, a közelébenlévő felszíni repedések miatt a jelenségteljes feltárására nem nyílt lehetőség. Abeásás környékéről újkori kerámiatöredé-kek kerültek elő, valószínűleg a 19. század-ra keltezhető. Ettől keletre, szintén a be-

hajtó déli metszetében megfigyelt agyagosb tölté ű bj kt ítá á



A Kenyeres utcához közeli Selmeci utcakeleti végében az evangélikus templomalapozása során Nagy Lajos tárt fel korarómai fazekasműhelyt. (NAGY L. 1942,365, 470) Ezt követően 2002-ben, szintén

a Selmeci utcában (26. számú telken) azalapozás alá nyúló szondában bukkantunk– hasonlóan leletanyagszegény környezet-ben – római kemencére. (KIRCHHOF2003) A Kenyeres utca 38. telken napvilág-ra került kemencék topográfiailag a Bécsiúti – Kiscelli és Selmeci utcai műhelyek

között helyezkednek el és illeszkednek akatonaváros délnyugati negyedének iparijellegéhez. (PÓCZY 1983, 258–262) Akemencéken kívül, a telek keleti végében

8. Budapest, III. ker., Kenyeres utca 21.,Hrsz.: 17353

A Kenyeres utca 21. telken a hasonló nevűKft. társasház építését tervezte. A kivite-

lezési munkák megkezdése előtt a KÖHengedélye alapján a múzeumot próbafel-tárással bízta meg. Mivel a szomszédosépületek szakaszos megerősítése és apróbafeltárás során régészeti objektumokkerültek napvilágra, ezért szükségessé válta telek teljes megelőző feltárása. A Kenye-

res utca 15. telken megfigyelt (KIRCH-HOF 2005) cölöpsorok és a sóderes járó-szint folytatódott ezen a telken is északfelé. A cölöpkötegeket és a járószintet



sárga agyagfoltos betöltésű objektum kör-vonala is mutatkozott, ennek kibontására

nem nyílt lehetőségünk, az építkezésselnem pusztították el, csak elfedték azokat.Talán sírbeásások voltak. A Kenyeres utcaicsatornaárokban Nagy L. Kr. u. 2. századiépületmaradványokat és későrómai sírokatfigyelt meg. (NAGY 1937)

Kirchhof Anita

Irodalom:

KIRCHHOF 2003 – Kirchhof A.: Buda-pest, III., Selmeci utca 26. (Hrsz.: 17 430)

Aqfüz 2003, 189–190.

NAGY 1942 – Nagy L.: Budapest az Ókor-b B d t Tö té t I II ( k

Kr. u. 4. századi betöltésű, többszörösenmegújított vízlevezető árkokkal és későró-

mai betöltésű objektumokkal bolygattákmeg. Ezek irányának, kiterjedésének ésfunkciójának meghatározását a kutatásszondázó jellege nem tette lehetővé. Arégészetileg védett telek teljes feltárásasorán választ kaphatunk a még nyitottkérdésekre.

Kirchhof Anita

Irodalom:

KIRCHHOF 2005 – Kirchhof A.: Buda-pest, III. ker., Kenyeres utca 15. (Hrsz.:

17350) Aqfüz 11 (2005) 218.

sával. A T&D LEPKE Kft. a Zápor utca26. számú telekre tervezett mélygarázsnyugati részén elérte a római sírok je-lentkezésének szintjét. A 11 napig tartófeltárás során 16 későrómai temetkezést

tártunk fel. A sírok szinte mindegyikétkirabolták, csak egy esetben találtunkmelléklet nélküli bolygatatlan csontvá-zat. A tegulákból épített sírokra pontosanástak rá és nemcsak a csontvázat, hanemtöbb esetben magát a téglaépítményt isszétdúlták. Az egyik kirabolt sírból egy

hiányos hagymafejes fibula, másikbólegy vaslándzsa került elő. A két téglábólépített gyereksír egyikéből ételmellékle-tet tartalmazó tányérkák és pohár került

ilá Néhá é lá é l l

a részlete volt kivehető: [..] AD, [..] II ADPF. Két esetben a késői sírokkal ko-rábbi római csontvázas temetkezéseketbolygattak meg, amelyek a temető hosszúidejű használatára utalnak. A temető leg-

későbbi sírjainak mindegyikét kirabolták,tájolásuk délkelet–északnyugati irányúvolt. A korábbi sírok mélyebben helyez-kedtek el, szintén téglaépítésűek voltak,a csontvázak mellől edények és vastöre-dékek kerültek elő. (6. kép) Ezeket csak akésőbbi rátemetkezések bolygatták meg.

A területen megfigyelt legkorábbi síroktájolása a két későbbi periódustól eltérő-en északkelet–délnyugati irányú volt, egypedig kelet–nyugati.



napvilágra. Néhány téglán a téglalapalakú és tabula ansatas bélyegekben rossz

megtartásuk miatt a feliratoknak csak

Kirchhof Anita

Irodalom:

KIRCHHOF 2003/1 – Kirchhof A.: Bu-dapest, III. ker., Selmeci utca 17. – Záporutca 23. (Hrsz.: 17 411)

10. Budapest, III. ker., Zápor utca 24.,Hrsz.: 17407

A Zápor utca 26. telekkel szomszédos24. számú terület megelőző feltárásárais ebben az évben nyílt lehetőségünk az

Angyalos Kft. megbízása szerint. A 2005.jú i 13 23 kö ött é tt f ltá á á

Három sír tájolása megfelel a 26. telken ta-lált legkésőbbi sírok irányításával, azaz dél-kelet–északnyugati irányú volt. Az 5. foltfeltehetően a sírrablás beásásának a szélelehetett. A sírok mindegyikét kirabolták,

az akna dél–keleti végében előkerült sírtmélyebbre ásták és a többitől eltérően,kelet–nyugati irányba tájolták. A liftaknaközépső részében két cölöplyukat tártunkfel. Az alapozási síktól mélyebbre nyúlózsomp aljában szabálytalan körvonalúelszíneződések jelentkeztek, sírok foltjai

lehettek, ezekre azonban a süllyesztékkis mérete miatt nem nyílt lehetőségünkrábontani. A sírok az építkezéssel nemsemmisültek meg, csak elfedték azokat, ajö őb f ltá h tók

11. Budapest, III. ker., Selmeci utca28–30., Hrsz.: 17431

A Selmeci utca 28–30. telken a PROPSZTSzerkezetépítő Kft. társasház építését ter-

vezte. A terepadottságoknak megfelelően arégészeti rétegek is nyugatról keleti iránybalejtettek. A megelőző feltárás során a rómaijelenségek telek nyugati végében koncent-rálódtak, a keleti oldalon az újkori rétegekmegsemmisítették azokat. A legkorábbijelenségek szabályos kontúrral rendelkező

beásások voltak, amelyek keltezése a mi-nimális leletanyag miatt bizonytalan. Abeásásokat a területet észak–déli iránybanátszelő, a domborzati viszonyokra merő-l á k k lét íté é l b l tták



jövőben feltárhatók. A Zápor utca 23–25, 24–26. telkek feltá-

rásai alapján, a területen talált későrómaitemető iránya részben meghatározhatóvávált. A 23. számú telken a sírok csak a ház-hely észak–nyugati sarkában koncentrálód-tak és a két késői periódus temetkezéseiláttak napvilágot. A temető keleti határaaz utca keleti vonala mentén húzódik, déli

végét pedig a 23. telek utolsó sírjai adják,további kiterjedése nyugatra és észak felé a24–26. telkek temetkezései bizonyítják. Atemető északi kiterjedésére utal a Kiscelliutcában feltárt későrómai sírok megléte.(MADARASSY 2001, 55–56)

Kirchhof Anita

leges árkok létesítésével megbolygatták. Az új épület délnyugati süllyesztékében

szabályos, szintén észak–déli irányú, V át-metszetű, mély árkot is dokumentáltunk. A két árkot eltérő időszakban hozták létre,eredeti beásásuk szintjét már nem lehe-tett megfigyelni az újkori bolygatások mi-att. A V átmetszetű árok mélyebbre nyúlt,mint az új épület alapozásának síkja, így

azt csak egy szakaszon nyílt lehetőségünkátvágni. A terület nyugati felében, Kr. u.2-3. századra tehető feltöltési réteg fedte,amelyen ugyanezen időszak későbbi fázi-sához tartozó épületomladék planírozásátés sóderes járószintet figyeltünk meg. Atelek területéről két középkori csontvázas

temetkezés is került elő.



beásása 70-75 centiméter szélességet tettki, és a kiszedés aljában helyenként nagy-méretű kőtömbök maradtak meg, feltöl-tésében, pedig a megfogható legkésőbbiútszint sárga kövei keveredtek. A gyakran

2-2,5 méter mély alapozással rendelkezőfalak a Constantinus kori építkezésekkelhozhatók kapcsolatba. Az út felhagyásátkövetően, annak nyomvonalán mészégetőkemencét, attól nyugatra, pedig egy sütő-kemencét létesítettek a területen.

Kirchhof Anita

Irodalom:

BERTALANNÉ 1973 Bertalan V né :

Adolf – Lajos utca nyomvonalán futólimesút felé. (NÉMETH 1997, 255–267;PARRAGI 1977; MADARASSY 1991,123; MADARASSY 1998; MADARASSY2000, 46–55.) A régészeti jelenségek is

a limesút közelében, a telek nyugati felé-ben jelentkeznek nagyobb arányban. A2005-ös év végéig a II. ütem keleti felétkaptuk meg a régészeti kutatások végzésecéljából. Az új épület alapozási síkjávalnem érték el a régészeti rétegeket, azon-ban a korábbi textilfestőgyár kéményeinek

és épületeinek alapozásai árkai rómairéteget bolygattak meg. A déli kéményalapozásában V átmetszetű árkot azono-sítottunk. A római rétegek alatt a Dunaárterére jellemző sóderes feltöltést azon



BERTALANNÉ 1973 – Bertalan V-né.:BudRég 23 (1973) 264.PARRAGI 1970 – Parragi Gy.: Régfüz 23(1970) 24.PARRAGI 1973 – Parragi Gy.: III. ker.,Bécsi út 122. BudRég 23 (1973) 260–261,24., 25.

13. Budapest, III. ker., Nagyszombat utca1., Hrsz.: 17970/1

Az aquincumi katonaváros délkeleti részé-ben, a limesúttól keletre a Nagyszombatutca 1. számú telken, a Sun Palace II. üte-mének feltárása október utolsó hetében

kezdődött meg, amely kutatások a bontásikák lhú ódá i tt 2006 é

árterére jellemző sóderes feltöltést azon-osítottunk. A római kort követő lerakódá-sokban megfigyelt rozsdás elszíneződés aterület elmocsarasodására utal. (HorváthZ. ELTE –Földpát Bt.) A telek nyugatisávjában, a 2006-ban megkezdett kutatá-sok a 3,85 méter mély alapozási síkbanrómai objektumokat hoztak napvilágra.

A gyár 1879-től kezdődő átépítéseivel és

az 1907-es tűzvészt követő újjáépítésekpilléralapozásaival a régészeti rétegeketnagymértékben elpusztították. Gyakrancsak a pontalapok közeiben nyílik lehe-tőségünk a jelenségek felmérésére. A leg-korábbi jelenségek sárga-szürke agyaggalés építési törmelékkel betöltött gödrök,

aljukban cölöplyukra utaló foltokkal. Egy-é t d é i k ió é ké t

követően létesítették az „E” felület kö-zépső részén megfigyelt kemencéket. Az„F” területen és a 3 liftaknában dél felélejtő, köves-téglás planírozási réteg jelent-kezett, amelyet későbbi római beásásokkal

bolygattak meg, ezenkívül a 3. liftaknábankelet–nyugati irányú vízlevezető árkot tár-tunk fel. A feltárás során nagy mennyiség-ben szinte minden jelenségből kerültekelő vörös kövek, amelyeket ezek szerintelőszeretettel alkalmaztak a térség rómaikori épületeinél.

A Sun Palace építésével kapcsolatbankibővítették a Lajos utca tengelyében hú-zódó vízvezetéket (a Nagyszombat utca ésa Textilgyár utca között). Az 1,5–2 métermély árok metszeteinek aljában helyen-

MADARASSY 2000 – Madarassy O.:Régészeti kutatások az aquincumi katona-város területén. Aqfüz 6 (2000) 46–55.MADARASSY 2004 – Madarassy O.: Ko-rai telepjelenségek kutatása az aquincumi

canabae déli régiójában. Aqfüz 10 (2004)30–36.NÉMETH 1997 – Németh M.: Az aquin-cumi táborkutatás eredményei és felada-tai. BudRég 31 (1997) 255–268.PARRAGI 1977 – Parragi Gy.: Jelentés aFényes Adolf utcában feltárt déli kapu-

torony ásatásáról. BudRég 24/1-2 (1976)137–144., 57–58., 112–130.

14 Budapest III ker Kunigunda útja



mély árok metszeteinek aljában helyenként láthatóvá vált a római réteg. A Nagy-szombat utcában és attól délre, a Lajos ut-ca 71–89. telkek előtt gázvezeték-felújításszámára kiásott árkok aljában, római tegu-la- és kerámiatöredékek láttak napvilágot.

A Pacsirtamező utcában ásott árkok meg-figyelése során leletek nem kerültek elő,az árkokkal nem bolyattak meg régészeti

réteget.

Kirchhof Anita

Irodalom:

KIRCHHOF 2005/2 – Kirchhof A.: Régé-

szeti kutatások a katonavárosi amphitheat-k l ti lőt éb S it G

14. Budapest, III. ker., Kunigunda útja36., Hrsz.: 18762/5

2005. augusztus és szeptember hónapbanpróbafeltrárást, majd megelőző feltárástvégeztünk Budapest, III. ker. Kunigundaútja 36. alatti ingatlanon a Nando Bau Kft.megbízásából, mivel a területen a beruhá-zó egy alápincézett lakóépületet építését

tervezte. A szomszédos telken, a Kunigun-da útja 38–40. szám alatt 2004-ben rómaikori objektumokat, vizesárkokat és kutattaláltunk. (LASSÁNYI 2005) A feltárás során gépi erővel eltávolítot-tuk a legfelső törmelékes újkori feltöltéstmintegy 1,1 méter mélységig és közel

kelet–nyugati irányú 19×4 méteres kuta-tóá k t l kít tt k ki

feltárásként folytatódott az épület teljesalapterületén. A feltárás során 6 római sír került elő.Ezek egyike másodlagosan felhasználtkövekből összerakott, kirabolt kőláda-sír,

amelynek az alját téglákkal rakták ki,egy pedig téglákból épített sír. A többitemetkezés közül három csontvázas, egyhamvasztásos rítusú. Az egyik csontvá-zas temetkezés lábánál kerámia korsót, atéglasírban pedig egy szép állapotú, egy-fülű üvegedényt, valamint egy fenőkövet

találtunk. Az ásatás során megfigyeltük egy vályog-

tégla építmény falainak lenyomatát, amelya kőláda-sírra részben ráfedett. A területdéli részén néhány foltban tegulás, kerá-

tünk egy épülendő irodaház helyén. Atelek légvonalban körülbelül 200-300méterre húzódik az úgynevezett helytartóivilla lokalizált és helyenként kutatott terü-letétől, ezért esélyesnek tűnt, hogy az em-

lített lelőhelyhez kapcsolható római koriobjektumokra bukkanhatunk. A terepvi-szonyok helyszíni tanulmányozása soránjól érzékelhető volt, hogy az egykori tég-lagyári nyersanyag-kitermelés, majd az aztkövető gépgyári időszak (MMG) terepren-dezései jelentős mértékben módosították

az eredeti felszínt. Ezek figyelembevételé-vel húztuk meg két kelet–nyugati (10×45és 10×26 méter) irányú kutatóárkunkat,melyek segítségével megállapíthattuk,hogy ha voltak is egykori kultúrrétegek,



déli részén néhány foltban tegulás, kerámiás omladékkupacot, valamint néhánycölöplyukat és beásást figyeltünk meg.

A sírok – jellegük és mellékletük alapján –a Kr. u. 3-4. századra tehetők. Az objektu-mok sora és a lelőhely déli irányban biztos,hogy tovább húzódik, mivel az 1972-benépült a Kunigunda útja 34. szám alatti la-

kóépület falalapozása mellett még számosrómai kerámiatöredék került elő.

Lassányi Gábor

Irodalom:

LASSÁNYI 2005 – Lassányi G.: Buda-t III k K i d útj 38 40 A fü

hogy ha voltak is egykori kultúrrétegek,azok sajnos teljesen elpusztultak, s csaka geológiai rétegekre visszatöltött murvástörmelék került elő.

Vámos Péter

16. Pesthidegkút – Solymárvölgy gázveze-

ték fektetés

2005. augusztus 8. és október 14. közötta földmunkát kivitelező Ramico Kft. meg-bízásából régészeti szakfelügyeletet végez-tünk a gázcsőfektetési munkák folyamán.

A vezeték nyomvonalának III. kerületi

szakaszán a Virágosnyereg utcában és aS l á öl i út d k tálh tt k

Vadóc utca közti szakaszon jelentkeztek,objektumokat azonban csak a dokumen-tált szakaszon láthattunk. A hegyen fel-felé haladva keletre már csak az agyagosaltalaj, továbbá több helyen természetes

rétegződés, erdőtalaj maradt épen az út-test alatt. A dokumentált szakaszon két önálló ke-mencét, két földbe mélyített házat belsőkemencével, néhány pontosan nem defini-álható beásást, és egy nagyjából észak–déliirányú vízelvezető árkot azonosíthattunk.

A kemencék egyikét egyszer megújították,az egyik ház kemencéjét kövekkel raktákki, míg a másik ház esetében a ház földfa-lába mélyített kisebb kemence metszetétláthattuk. Az objektumok mindegyikéből

ra vaskorra keltezhető kerámiák kerültekelő. (A leleteket Szilas Gábor határoztameg.)

Havas Zoltán

17. III. Remetehegyi út – Folyondár u.– Schmidt-park, Hrsz.: 16155/2

A Budapest III., Kolostor úton 2005.augusztusában végzett régészeti érintett-

ség vizsgálathoz kapcsolódóan a környé-ken lelőhely ellenőrző bejárást végeztünk.

A 2004. évi Kolostor úti szakfelügyeletsorán talált római épület részlet, (HAVAS2005, 221) és több régebb óta ismert lelő-



j gyzömében középkori kerámia került elő,melyek tipológiai azonosságot mutattak aszomszédos telken (Csúcshegy – Harsány-lejtő, Hrsz.: 20646, 20655/6) idén nyáronfeltárt 11-12. századi falurészlet kerámiái-val. Az objektumok nyilvánvalóan az ottfeltárt teleprészlet folytatását jelentikészak felé.

Azonosíthatóan római vagy őskori ob-jektumot a Virágosnyereg utcai szakaszonnem találtunk, ezek közelségét jelzikazonban a rétegből, és középkori objektu-mokból előkerült késő bronzkori és rómaileletek. A Solymárvölgyi úton a 12. számtól

nyugatra 28 méteres szakaszon metsze-t k t d k tált k Itt é bb

, ) ghely közelében, a Folyondár utca és a Re-metehegyi út találkozásánál, attól keletrenagy mennyiségben találtunk római kerá-miákat, építő és fedő téglákat a felszínen.

A leletek egy körülbelül 15-20 méteres su-garú területen, az utcák találkozási pont-jától közvetlenül keletre lévő meredek,erősen erodálódó rézsűn találhatóak. A

legtöbb leletet tartalmazó erdős-bozótosrész a Folyondár u. északi végénél állókereszttől induló gyalogösvényen közelít-hető meg. A parknak ezen a részén többhelyütt építési törmeléket terítettek, ezértnem volt biztosan megállapítható, hogya leletek helyben kerültek felszínre, vagy

máshonnan hozott talajjal kerültek ide. Al l t k á é lt j dé i d

tégla fedésű Kr. u. 2-3. századi lakóépületmaradványainak jelenléte a jelzett helyen,vagy annak közvetlen közelében.

Havas Zoltán

Irodalom:

HAVAS 2005 – Havas Z.: Budapest, III.ker., Kolostor út (Hrsz.: 16195) Aqfüz 11(2005) 221.

18. Budapest, I. ker., Hadnagy utca 8–10.,Hrsz.: 5973, 6006/2

A Rác Nosztalgia Kft. megbízásából 2005.

A fürdő felújításához kapcsolódóan1958-ban Gerő Győző vezetésével csakrészleges kutatásra kerülhetett sor. (GE-RŐ 1959; 1980) A 2005 – 2006-os feltárá-sok során lehetőségünk nyílt a török fürdő

épületének, közvetlen és tágabb környeze-tének megkutatására. A teljes török fürdő(előcsarnok, átmeneti helyiség, harara,forrás és forrásfoglalás) benne található amai épületben, a harara páratlan épség-ben maradt fenn. A török épülettől párméterre pedig a törökkori Tabán házaihoz

tartozó vermeket, árkokat stb. tártuk fel. ATabáni település szerkezetére Garády Sán-dor ásatásai szolgálnak fontos adatokkal.(GARÁDY 1943; 1945) A török fürdő régészeti kutatása során



g gmájus 5-én megelőző régészeti feltárástkezdtünk a Rác fürdő rekonstrukciójaés az ehhez kapcsolódó beruházásokkapcsán. A feltárásokat az év végéig folya-matosan végeztük, és befejezésükre 2006.tavaszán kerül sor. Az ásatások a török fürdő és későbbiépületrészeinek a területére, valamint az

egykori Tabán nevű városrész lebontottházainak a helyére terjedt ki.

glehetőség nyílott arra, hogy a már régrőlismert és fontos késő La Tène-kori lelő-hely, a tabáni fazekastelep kiterjedésére,topográfiai elhelyezkedésére vonatkozóanis újabb adatokat nyerhessünk és továbbirészleteit is feltárhassuk. A késő La Tène-kori településnekaz egykori Ördög-árok bal partján lévő

objektumai az 1935-36. években végzettásatások alkalmával kerültek elő. (GA-



zad vége közti időszakra keltezhető. A fel-tárási felület legjellegzetesebb jelenségeitészak–déli irányú, 4 méter szélességű árok,valamint egy tőle 5 méterre nyugatra, velepárhuzamosan futó 1 méter szélességű,

sekélyebb árok jelentette. A kisebb árokbetöltéséből jellegtelen, római kori kerá-mia került elő, a nagyobbik árokban azon-ban gazdagabb kerámiaanyag jelentkezett,amely a Kr. u. 2. századra volt keltezhető.

A nagyobbik árok korábbi, Flavius koritelepjelenségeket vágott, így például egy

földkutat, amelynek aljában barbotin dí-

szes, Drag. 36-os sigillata peremtöredékekerült elő. A legkésőbbi telepjelenségetegy egyszerű gödörobjektum jelentette,amely vágta a nagyobbik fossa betöltését.

A II. árokban 4-4,5 méter vastag újkori fel-

töltés alatt került csak elő az I. árokban ismegfigyelt dunai homokos üledék. Ennekátvágása során semmilyen régészeti lelet,vagy jelenség nem mutatkozott. A sárgabolygatatlan altalaj 5 méter mélyen jöttelő.

Beszédes József



Aquincum Civil Town and its environs

1. Bp. III. Pók street (Lrn: 23229/1): part of roman period building (O. T. Láng) 2. Bp. III. 141 Szentendrei Road (Lrn: 23215): part of roman period wall and ditch

(O. T. Láng) 3. Bp. III. 39 Nánási Road (Lrn: 23761/2): prehistoric features, roman period ditch

system (O. T. Láng)4 B III A i b id D b b d d h l i l

Locations of and results from small-scale excavationsconducted by the Aquincum Museum in 2005

(Marked as numbers on page 208)



4. Bp. III. Aquincum bridge, Danube-bed: underwater archaeological survay(J. A. Tóth)

5. Bp. III. 4 Szőlőkert (Lrn: 118900/9): roman period ditch, post-structure building(G. Lassányi)

Aquincum Military Town and its environs 6. Bp. III. 104 Kiscelli street (Lrn: 16217/1): roman period debris of stone building

(A. Kirchhof)

7. Bp. III. 38 Kenyeres street (Lrn: 17385): roman period kilns (A. Kirchhof) 8. Bp. III. 21 Kenyeres street (Lrn: 17353): roman period post-row, ditch, niveau(A. Kirchhof)

9. Bp. III. 26 Zápor street (Lrn: 17393/10): late roman graves (A. Kirchhof)10. Bp. III. 24 Zápor street (Lrn: 17407): part of late roman cemetery (A. Kirchhof) 11. Bp. III. 28–30 Selmeci street (Lrn: 17431): roman period ditch, remains of a

building, middle age graves (A. Kirchhof)

12. Bp. III. 4–6 Beszterce street (Lrn: 17544): roman period drainage ditch, remains oft t t k f th Milit T (A Ki hh f)

17. Bp. III. Remetehegyi road, Folyondár road, Schmidt Park (Lrn: 16155/2): scatteredroman period finds, remains of roman period building (Z. Havas)

Settlements outside of Aquincum 18. Bp. I. 8 Hadnagy street (Lrn: 5973, 6006/2): turkish bath, late La Tène settlement

(A. Papp, B. Maráz) 19. Bp. XI. 17–25 Vegyész street (Lrn: 43590/3): roman period ditches (J. Beszédes)



Próbafeltárások – Test excavations 1. Bp. III. Kiscsikós köz 10. –

épületalapozás (Lassányi G.) 2. Bp. III. Nánási köz 2. – csővezeték

nyomvonala (T. Láng O.) 3. Bp. III. Nánási út 83. –

épületalapozás (T. Láng O.)4 B III R i Pi k t 40 42

Az Aquincumi Múzeum további feltárást nem igénylőpróbaásatásai és régészeti célú megfigyelései 2005-benArchaeological observation work and test excavations carriedout by the Aquincum Museum in 2005

14. Bp. III. Kolostor út 30. ésRemetehegyi út között – gázvezeték

fektetés (Havas Z.) 15. Bp. III. Pók utca – talajfúrás

szakfelügyelete (T. Láng O.) 16. Bp. III. Római tér – épületalapozás,

közműárok (T. Láng O.)17 B III S l á öl i út 108



4. Bp. III. Rozgonyi Piroska utca 40–42.– lakópark építése (Budai Balogh T.)

5. Bp. XIII. Meder utca, RRT 2., 18.tömb – lakópark építése (Kovács E.,Reményi L.)

6. Bp. XXII. Nagytétényi út 37–45.(Beszédes J.)

7. Törökbálint-Tégladűlő, Kinizsi

utca 28. – raktárépület építése(Horváth L. A.)

Megfigyelések – Archaeological observations* 8. Bp. III. Batthány utca 66. –

épületalapozás (T. Láng O.) 9. Bp. III. Bécsi út 267. –

épületalapozás (T. Láng O.)10 B III H ti út 20 é ül tb tá

17. Bp. III. Solymárvölgyi út 108.– kútásás (Havas Z.)

18. Bp. III. Szentendrei út 207–209. –szennyezett talaj cseréje (T. Láng O.)

19. Bp. III. Szentendrei út (Akác köz) –gázcsőkarbantartás (Budai Balogh T.)

20. Bp. III. Szentendrei út (Kórház utca–Raktár utca) – gázcsőfektetés (Budai

Balogh T.) 21. Bp. III. Szentendrei út (Raktár utca–Búza utca) – a budai főnyomócsőrekonstrukciója (Budai Balogh T.)

22. Bp. XIV. Cházár András utca– lakótömb építése (Horváth M. A.)

23. Bp. XX. Zodony utca – jégcsarnok

építése (Reményi L.)24 B XXIII S k á E ó t 6

1

23

4

5

8

9

10

11

1213

14

1516

17

18

19

21

20



6

7

11

22

23

24

ActaArchHung – Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae (Budapest) Aqfüz – Aquincumi füzetek. A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai

és leletmentései (Budapest) AqMúz – Aquincumi Múzeum ArchÉrt – Archaeológiai Értesítő (Budapest) ArchHung – Achaeologia Hungarica (Budapest)BMC – British Museum CatalogueBHM – Budapest Historical MuseumBudRég – Budapest Régiségei (Budapest)BAR – British Archaeological ReportsCommArchHung – Communicationes Archaeologicae Hungariae (Budapest)DissPan – Dissertationes Pannonicae (Budapest)MNM Magyar Nemzeti Múzeum

RövidítésjegyzékAbbreviations



MNM – Magyar Nemzeti Múzeum

Anderkó Krisztián (BTM Aquincumi Múzeum)– ásatási technikus

Bechtold Eszter – régészBeszédes József (BTM Aquincumi Múzeum)

– régészBeszédes Richard – technikusBucskó Mihály – technikusBudai Balogh Tibor (BTM Aquincumi Múzeum)

– régészBusi György (BTM Aquincumi Múzeum) – geodétaCserne Lászlóné (BTM Ős- és Népvándorlás kori

Osztály) – rajzolóCsippán Péter (BTM Ős-) archaeozoológus

A 2005. évi feltárások közreműködőiParticipants in the excavations in 2005

Horváth Zoltán (ELTE Alkalmazott ésKörnyezetföldtani Tanszék) – geológus

Illés László (BTM Aquincumi Múzeum) – rajzolóKáposztás Gyöngyi (BTM Aquincumi Múzeum)

– technikusH. Kérdő Katalin (BTM Aquincumi Múzeum)

– régészKirchhof Anita (BTM Aquincumi Múzeum)

– régészKomjáthy Péter (BTM Aquincumi Múzeum) – fotóKoncz Dániel – technikusKorom Anita (BTM Ős- és Népvándorlás kori

Osztály) régész



Csippán Péter – (BTM Ős-) archaeozoológusCzirják Pálné (BTM Aquincumi Múzeum)

– rajzolóDaróczi Szabó László (BTM) – archaeozoológusDiós Borbála – technikusDittera Károly – rajzolóDobos Csaba Attila – technikusDuschanek János – technikusDuschanek Júlia – technikusEndrődi Anna (BTM Ős- és Népvándorlás kori

Osztály) – régészR. Facsády Annamária (BTM Aquincumi Múzeum)– régész

Füredi Ágnes – régészGyenes Gábor – technikusGyulai Ferenc (Szent István Egyetem)

– archaeobotanikusHable Tibor (BTM Aquincumi Múzeum) – régészHancz Erika – régészHancz Krisztina – technikus

Osztály) – régészKovács Tibor (BTM Aquincumi Múzeum)

– geodéziaKovács Mariann (BTM Ős- és Népvándorlás kori

Osztály) – rajzolóLabancz Károly – műszaki ellenőrT. Láng Orsolya (BTM Aquincumi Múzeum)

– régészLassányi Gábor (BTM Aquincumi Múzeum)

– régész

Lészkó Ildikó (BTM Restaurátor Osztály)– restaurátorLyublyanovics Kyra(BTM Aquincumi Múzeum)

– archaeozoológusMadarassy Orsolya (BTM Aquincumi Múzeum)

– régészMaráz Borbála (BTM Ős- és Népvándorlás kori

Osztály) – régészMladoniczki Réka – régészNagy Alexandra (BTM Aquincumi Múzeum)

Somogyi Ferenc – technikusSzakmáry Béla – technikusSzilágyi Magdolna (ELTE) – régészhallgatóSzegleti Katalin – technikusSzilas Gábor (BTM Ős- és Népvándorlás kori

Osztály) – régészTerei György (BTM Középkori Osztály) – régész

Tézer Zita (BTM Ős- és Népvándorlás koriOsztály) – régészTóth Anikó (BTM Középkori Osztály) – régészTusa Mária (BTM Restaurátor Osztály)

– restaurátorUjvári Gábor (BTM Restaurátor Osztály)

– restaurátor

Vámos Péter (BTM Aquincumi Múzeum) – régész

Várnay Éva (BTM Restaurátor Osztály)– restaurátor

Vecsey Ádám (BTM Restaurátor Osztály)– restaurátor

Veress Marcell – technikus

Viemann Zsolt (BTM Középkori Osztály) – geodétaM. Virág Zsuzsanna (BTM Ős- és Népvándorláskori Osztály) – régész

Winkler Mónika – egyetemi hallgatóZandler Krisztián – egyetemi hallgatóZöldy Sándor –technikusZsidi Paula (BTM Aquincumi Múzeum) – régész



ALFA EX Kft.Budapest, Vegyész u. 17–25.(Budapest, XI. ker., Vegyész utca 17–25.)

ANGYALOS Kft.1025 Budapest, Szépvölgyi út 92/d.(Budapest, III. ker., Zápor utca 24.)

APTEL Kft.1124 Budapest, Törpe utca 8.(Budapest, II. ker., Ganz utca 8.)

BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI Zrt.

A 2005. évi jelentősebb feltárások megbízói és támogatóiEmployers and patrons of the most important excavations in 2005

ERFI Ingatlanfejlesztő 2000 Kft.1027 Medve utca 25–29.(Budapest, II. ker., Medve utca 25–29.)

EVERGLADES Kft.1061 Budapest, Andrássy út 2.(Budapest, III. ker., Nánási út 39.)

FŐVÁROSI GÁZMŰVEK Rt.1081 Budapest, Köztársaság tér. 20.(Budapest, III. ker., Szentendrei út)

GIRONDE-BAU Bt.



1980 Budapest, Akácfa u. 15.

(Budapest, III. ker. Szentendrei HÉV felújítás)

BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATFŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL1052 Budapest, Városház u. 9–11.(Budapest, III. ker., Aquincumi Duna híd; III. ker.,Pók u. Szennyvíztelep)

BUDAPEST Ingatlan Rt.1033 Budapest, Polgár u. 8–10.(Budapest, III. ker., Harsánylejtő)

CONCORDE CENTER Kft.Budapest, III. Kiscelli út 104.(Budapest, III. ker., Kiscelli utca 104.)

ELEKTRO-COOP Kft.

1027 Budapest, Ganz utca 16.

3250 Pétervására, Széchenyi út 4.

(Budapest, III. ker., Kenyeres utca 38.)

GREEN HILL Rendezvényiroda Kft.1036 Budapest, Pacsirtamező u. 29(Budapest, III. ker., Hajógyári-sziget, HM Üdülő)

GRAFISOFT R&D Számítástechnikai és Fejlesztő Rt.1031 Budapest, Záhony u. 7.

(Budapest, III. ker., Záhony u. 7.)HAJDÚ ÉS TÁRSA Kft.1031 Budapest, Áldomás u. 22.(Budapest, III. ker., Névtelen u.)

KENYERES 21 Kft.1038 Budapest, Virág u. 25.(Budapest, III. ker., Kenyeres utca 21.)

Í



Aquincumi Füzetek 11. Aquincum : A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004–ben= Excavations and rescue work at the Aquincum Museum in 2004 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest :Budapesti Történeti Múzeum, 2005. – 255 + [1] p. : ill.; 24 cm. – (Aquincum, ISSN 1219 9427) (Aquin-cumi füzetek, ISSN 1219 9419 ; 11.)

Kincsek a város alatt : Budapest régészeti örökségének feltárása, 1989–2004 : Kiállítás a Budapesti TörténetiMúzeumban 2005. május 27 – augusztus 20. = Treasures under the city: Survey of the archaeological herita-ge of Budapest, 1989–2004: Temporary exhibition at the Budapest History Museum 27 May–20 August 2005

/ szerk. Zsidi Paula. – Budapest : Budapesti Történeti Múzeum, 2005. – 208 p. : ill.: színes fotók ; 29 cm.

Die norisch–pannonischen Städte und das römische Heer im Lichte der neuesten archäologischen For-schungen : II. Internationale Konferenz über norisch–pannonische Städte Budapest–Aquincum 11–14.September 2002 / [redaktion László Borhy, Paula Zsidi]. – Budapest : Pro Aquinco Stiftung : Budapest

A BTM Aquincumi Múzeumának és munkatársainak2005-ben megjelent publikációiPublications by the staff of the Aquincum Museum in 2005

(Összállították: Cseporán Éva és Hanny Erzsébet)

(Compiled by Éva Cseporán and Erzsébet Hanny)



Historisches Museum, 2005. – 240 p. : ill. ; 24 cm. – (Aquincum nostrum, ISSN 1785 0339 ; II. 3.)

BESZÉDES József Budapest, XI. Albertfalva, Hunyadi János út. In: Kincsek a város alatt. –Bp. : BTM, 2005. – p. 52–53.Budapest, XI. Kőérberek – Tóváros Lakópark / – –, Füredi Ágnes, Terei György. In: Kincsek a város alatt.

–Bp. : BTM, 2005. – p. 88.Budapest, XI. Szent Gellért tér, Bartók Béla út / – –, Terei György. In: Kincsek a város alatt. –Bp. : BTM,

2005. – p. 42.

Budapest, XI. ker., Vegyész utca 17–25. (Hrsz.: 43590/3) / – –, Vámos Péter. In: Aquincum : A BTM Aquin-cumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004–ben. – Bp. : BTM, 2005. – (Aquincumi füzetek 11.)– p. 230–231.

Feltárás az albertfalvi auxiliáris vicus déli részén = Excavation in the southern part of the Albertfalva auxili-ary vicus: (Budapest, XI. ker., Panel út, Hrsz.: E–43584/4). In: Aquincum : A BTM Aquincumi Múzeu-mának ásatásai és leletmentései 2004–ben. – Bp. : BTM, 2005. – (Aquincumi füzetek 11.) – p. 107–113.

Kutatások az albertfalvi auxiliáris vicus nyugati részén = Investigations in the western part of the Albert-falva auxiliary vicus: (Budapest, XI. ker., Albertfalva, Kitérő út, Hrsz.: 43569/2). In: Aquincum : A BTM

Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004–ben. – Bp. : BTM, 2005. – (Aquincumi füzetek

11.) – p. 114–122.

BUDAI BALOGH TiborBudapest, III. Filatorigát. In: Kincsek a város alatt. –Bp. : BTM, 2005. – p. 61.Budapest, III. Szentendrei út – Ladik utca. In: Kincsek a város alatt. –Bp. : BTM, 2005. – p. 109.

A Ladik utcai temető újabb részletének feltárása = The excavation of another fragment of the Ladik Streetcemetery. In: Aquincum : A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004–ben. – Bp. :BTM, 2005. – (Aquincumi füzetek 11.). – p. 53–67.

A római kori beépítettség kutatása az aquincumi canabae északi előterében = Investigation of settlement

density in the northern foreground of the Aquincum canabae in the Roman period. In: Aquincum : ABTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004–ben. – Bp. : BTM, 2005. – (Aquincumifüzetek 11.). – p. 39–52.

Ásatási jelentések:Budapest, III. Filatori–gát. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004 = Archaeological Investigations in

Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 186–187.Budapest, III. Filatori–gát, Mozaik utcai felüljáró alatti terület. In: Régészeti kutatások Magyarországon

2004 = Archaeological Investigations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 187.Budapest, III. Filatori–gát, Szentendrei út / – – –, Zsidi Paula. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004

= Archaeological Investigations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 188.Budapest, III. Filatori–gát, Szentendrei út 105–109. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004 = Archae-

ological Investigations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 187.Budapest, III. Reményi Ede utca 2. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004 = Archaeological Investi-

gations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 192.



BUGÁN AdélR. Iljovski: Who ruled Macedonia and how long [Koj i koga vladeel so Makedonija]. Ina Komerc, Skopje2003, 303 p., numerous photos. [rec]. In: ActaArchHung 56. (2005), p. 401–402.

CHOYKE, AliceBronze age bone and antler working at the Jászdózsa–Kápolnahalom tell. In: From hooves to horns, from

mollusc to mammoth: Manufacture and use of bone artifacts from prehistoric times to the present: Pro-

ceedings of the 4. meeting of the (ICAZ) worked bone research group / ed. H. Luik, A. Choyke, C. Bateyand L. Lõugas. – Tallin : [s. n.], [s. a.]. – (Muiasaja Teadus ; 15.) – p. 129–156.The Various Voices of Medieval Animal Bones / – – Lyublyanovics, Kyra, Bartosiewicz, László. In: Animal

Diversities. – Krems : MÆQ, 2005. – (Medium Aevum Quotidianum, Sonderband 16.) – p. 23–49. Animal Diversities / Ed. – –, Gerhard Jaritz. – Krems : Gesellschaft zur Erforschung der materiellen Kultur

des Mittelalters, 2005. – 173 p. : ill. (Medieum Aevum Quotidianum, Sonderband 16.)

CSIPPÁN Péter

13–14. századi állatcsontleletek a Szent György tér délnyugati részén: Tierknochenfunde des 13–14. Jahr-

MOL gázvezeték, Csepel–sziget. In: Kincsek a város alatt. –Bp. : BTM, 2005. – p. 33.MOL gázvezeték, Csepel–sziget: Szigetszentmiklós–Vízmű, Nyilasokra dűlő, Alsó–Középdűlő; Budapest,

XXII. Rákóczi F. u. 311., Csepel–Vízmű, Budapest, XXII. Rákóczi F. u.345., Csepel–Vízmű, HárosiDuna– part I–II. In: Kincsek a város alatt. – Bp. : BTM, 2005. – p. 32.

Szigetszentmiklós, Üdülősor. In: Kincsek a város alatt. – Bp. : BTM, 2005. – p. 28–29.

Ásatási jelentések:

Budapest, XXI. Csepel, szennyvíztisztító telep / – –, Horváth M. Attila. In: Régészeti kutatások Magyaror-szágon 2004 = Archaeological Investigations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 199.

FACSÁDY Annamária Az aquincumi katonaváros déli része: III. Dugovics Titusz tér 13–17. In: Kincsek a város alatt. – Bp. : BTM,

2005. – p. 115.Bracelets d’ Aquincum. In: Anodos : Studies of the ancient world 3. (2003) [2004], p. 39–49.Budapest, II. Bécsi út 25. – Lajos utca 24. – Sajka utca 4. In: Kincsek a város alatt. – Bp. : BTM, 2005. – p.

126–127.Budapest, II. Lajos utca 4–6. – Bécsi út 3–5. – Cserfa utca. In: Kincsek a város alatt. – Bp. : BTM, 2005. – p.

128–129.Budapest, II. ker., Ürömi utca 4–6. (Hrsz.: 14952) / – –, Kárpáti Zoltán. In: Aquincum : A BTM Aquincumi

Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004–ben. – Bp. : BTM, 2005. – (Aquincumi füzetek 11.). – p.212–213.

Budapest, III. Bécsi út 96/b. In: Kincsek a város alatt. – Bp. : BTM, 2005. – p. 124–125.B d t III k Bé i út 96/b (H 14724/ 14721/2) I A i A BTM A i i Mú á



Budapest, III. ker., Bécsi út 96/b. (Hrsz.: 14724/, 14721/2). In: Aquincum : A BTM Aquincumi Múzeumá-

nak ásatásai és leletmentései 2004–ben. – Bp. : BTM, 2005. – (Aquincumi füzetek 11.). – p. 213 – 214.Budapest, III. Bécsi út 136–174. – Farkastorki út. In: Kincsek a város alatt. – Bp. : BTM, 2005. – p. 69.Válogatás a 2003. év ásatási leleteiből. In: Közönség és kapcsolat 4. (2004) [2005], p. 4–6.

Ásatási jelentések:Budapest, III. Bécsi út 96/b. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004 = Archaeological Investigations

in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 184–185.

HABLE Tibor Az aquincumi katonaváros déli előtere: Budaújlak. In: Kincsek a város alatt. – Bp. : BTM, 2005. – p.

120–123.Budapest, I. Corvin tér. – In: Kincsek a város alatt. – Bp. : BTM, 2005. – p. 151–152.Κέρατα ’Аµαλθείας–Amaltheia szarvai: Nem mindennapi lelet a budaújlaki amphitheatrum közelében. In:

Ókor: Folyóirat az antik kultúrákról 4. évf. 4. sz. (2005), p. 39–42.

HAVAS Zoltán

HORVÁTH László András Angaben zu den Haustypen des mittleren Neolithikums in Ungarn. In: Antaeus 27. (2004) [2005], p. 87–93.Budapest, XI. Kőérberek – Tóváros Lakópark. – In: Kincsek a város alatt. – Bp. : BTM, 2005. – p. 82–84.Előzetes jelentés az épülő Kőérberek, Tóváros–Lakópark területén folyó régészeti feltárásról = Preliminary

report on the archaeological excavation conducted paralell to the construction on the territory of theKőérberek, Tóváros Residential District: (Budapest, XI. ker., Kőérberek, Tóváros–Lakópark) / – –, Korom

Anita, Terei György, Szilas Gábor. In: Aquincum : A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és lelet-

mentései 2004–ben. – Bp. : BTM, 2005. – (Aquincumi füzetek 11.). – p. 137–167.Kupferzeitliche Siedlungen auf dem Fundort Dobri–Alsó–mező = Rézkori települések Dobri–Alsó–mezőlelőhelyen /– –, H. Simon Katalin. In: Zalai Múzeum 13. – Zalaegerszeg : Zala Megyei Múzeumok Igaz-gatósága, 2004. – p. 55–118.

Ásatási jelentések:Budapest, XI. Kőérberek, Tóváros–lakópark / – – –, Szilas Gábor, Korom Anita, Terei György. In: Régészeti

kutatások Magyarországon 2004 = Archaeological Investigations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005.– p. 196–197.

HORVÁTH M. AttilaBudapest, I. Corvin tér / – –. – , Endrődi Anna. – In: Kincsek a város alatt. – Bp. : BTM, 2005. – p. 150.Budapest, XI. Kőérberek – Tóváros Lakópark. – In: Kincsek a város alatt. – Bp. : BTM, 2005. – p. 87.Budapest, XV. Rákospalota, Újmajor. – In: Kincsek a város alatt. – Bp. : BTM, 2005. – p. 30.Budapest, XXI. ker., II. Rákóczi Ferenc utca és Vas Gereben utca (Hrsz.: 210146/151) / – –, M. Virág

Z I A i A BTM A i i Mú á k á tá i é l l t té i 2004 b B



Zsuzsanna. In: Aquincum : A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004–ben. – Bp. :

BTM, 2005. – (Aquincumi füzetek 11.) – p. 231–232.Budapest, XXI. Csepel, északnyugati szigetcsúcs, Nagydunasor. – In: Kincsek a város alatt. – Bp. : BTM,2005. – p. 46 – 49.

MOL gázvezeték, Csepel–sziget. – In: Kincsek a város alatt. – Bp. : BTM, 2005. – p. 36.Régészeti kutatás a tervezett csepeli Központi Szennyvíztisztító telep területén = Archaeological investi-

gations on the territory of the planned Central Sewage Plant in Csepel: (Budapest, XXI. ker., Csepel,északi szigetcsúcs, Nagydunasor, Hrsz.: 210006–210014, 210017, 210019, 210020). In: Aquincum : ABTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004–ben. – Bp. : BTM, 2005. – (Aquincumifüzetek 11.) – p. 177–185.

Ásatási jelentések:Budapest, XXI. Csepel, szennyvíztisztító telep / – – –, Endrődi Anna. In: Régészeti kutatások Magyarorszá-

gon 2004 = Archaeological Investigations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 199.

H. KÉRDŐ KatalinDie Anfänge von Aquincum und die Änderungen in der Siedlungsstruktur in Víziváros in den Jahrhunder-

ten der Römerzeit: Archäologische Angaben zur Geschichte von Aquincum–Víziváros. In: Die norisch–

KIRCHHOF Anita Az aquincumi katonaváros déli része : az aquincumi katonaváros délnyugati iparterülete / – –, Madarassy

Orsolya. In: Kincsek a város alatt. – Bp. : BTM, 2005. – p. 118–119.Budapest, III. ker., Kenyeres utca 15. (Hrsz.: 17350). In: Aquincum : A BTM Aquincumi Múzeumának

ásatásai és leletmentései 2004–ben. – Bp. : BTM, 2005. – (Aquincumi füzetek 11.). – p. 218.Budapest, III. ker., Zápor utca 12/b (Hrsz.: 17506). In: Aquincum : A BTM Aquincumi Múzeumának ásatá-

sai és leletmentései 2004–ben. – Bp. : BTM, 2005. – (Aquincumi füzetek 11.). – p. 230.

Budapest, III. ker., Zápor utca 25. (Hrsz.: 17410) In: Aquincum : A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásaiés leletmentései 2004–ben. – Bp. : BTM, 2005. – (Aquincumi füzetek 11.). – p. 230.Korarómai épületmaradványok nyomai az aquincumi katonaváros nyugati részéből = Traces of early roman

building remains in the western part of the Aquincum: (Budapest, III. ker., Bécsi út 181–185., Hrsz.:17255) In: Aquincum : A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004–ben. – Bp. :BTM, 2005. – (Aquincumi füzetek 11.). – p. 31 – 38.

Régészeti kutatások a katonavárosi amphitheatrum keleti előterében, a Spitzer Gerzson által alapítottkékfestőgyár területén I. = Archaeological investigations in the easter foreground of the military townamphitheatre, in the area of the blue–dying factory founded by Gerzson Spitzer I.: (Budapest, III. ker.,

Nagyszombat utca 1. – Lajos utca 93–97. – Árpád fejedelem út 77., Hrsz.: 17970/1) In: Aquincum : ABTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004–ben. – Bp. : BTM, 2005. – (Aquincumifüzetek 11.). – p. 13 – 30.

Ásatási jelentések:Budapest, III. Bécsi út 181–185. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004 = Archaeological Investigati-

ons in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 185.Budapest III Kenyeres utca 15 In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004 = Archaeological Investigati



Budapest, III. Kenyeres utca 15. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004 = Archaeological Investigati-

ons in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 190.Budapest, III. Tímár utca 25. – Zápor utca 12/b. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004 = Archaeo-logical Investigations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 193.

Budapest, III. Zápor utca 25. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004 = Archaeological Investigationsin Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 193–194.

KOROM AnitaBudapest, III. ker., Csillaghegyi út (Hrsz.: 19913/6) In: Aquincum : A BTM Aquincumi Múzeumának ásatá-

sai és leletmentései 2004–ben. – Bp. : BTM, 2005. – (Aquincumi füzetek 11.). – p. 215 – 216.Budapest, XIV. Vezér utca – Egressy út – Miskolci utca – Szugló utca. In: Kincsek a város alatt. – Bp. :

BTM, 2005. – p. 79.Dunakeszi, Székesdűlő. In: Kincsek a város alatt. – Bp. : BTM, 2005. – p. 57.Előzetes jelentés az épülő Kőérberek, Tóváros–Lakópark területén folyó régészeti feltárásról = Preliminary

report on the archaeological excavation conducted paralell to the construction on the territory of the Kő-érberek, Tóváros Residential District: (Budapest, XI. ker., Kőérberek, Tóváros–Lakópark) / – –, HorváthLászló András, Terei György, Szilas Gábor. In: Aquincum : A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és

leletmentései 2004–ben. – Bp. : BTM, 2005. – (Aquincumi füzetek 11.). – p. 137–167.

A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004–ben. – Bp. : BTM, 2005. – (Aquincumifüzetek 11.). – p. 197–209.

Ásatási jelentések:Budapest, III. Csillaghegyi út. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004 = Archaeological Investigati-

ons in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 186.Budapest, XI. Kőérberek, Tóváros–lakópark / – –, Horváth László András, Szilas Gábor, Terei György. In:

Régészeti kutatások Magyarországon 2004 = Archaeological Investigations in Hungary 2004. – Bp. :MNM, 2005. – p. 196–197.Budapest, XIV. Miskolci utca (Paskál–lakópark). In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004 = Archaeo-

logical Investigations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 197–198.Budapest, XVII. Rákoscsaba, Major–hegy / – –, Tóth Anikó, Reményi László. In: Régészeti kutatások Ma-

gyarországon 2004 = Archaeological Investigations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 198–199.Dunakeszi, Székes–dűlő / – –, Reményi László. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004 = Archaeolo-

gical Investigations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 209–210.Terepjárások Somogy megyében 1999 – 2004 = Field walkings in Somogy county 1999 – 2004 / – –, Fekete

Csanád, Honti Szilvia, Horváth Friderika, Jankovich B. Dénes, Költő László. In: Régészeti kutatások Ma-gyarországon 2004 = Archaeological Investigations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 91–119.

T. LÁNG OrsolyaBudapest, III. ker., Bécsi út 310. (Hrsz.: 20023/13, 20023/22) In: Aquincum : A BTM Aquincumi Múzeumá-

nak ásatásai és leletmentései 2004–ben. – Bp. : BTM, 2005. – (Aquincumi füzetek 11.). – p. 214–215.Budapest III Bécsi út 314 In: Kincsek a város alatt – Bp : BTM 2005 – p 76–77



Budapest, III. Bécsi út 314. In: Kincsek a város alatt. Bp. : BTM, 2005. p. 76 77.

Budapest, III. ker., Csúcshegy–Harsánylejtő (Hrsz.: 20646) In: Aquincum : A BTM Aquincumi Múzeumá-nak ásatásai és leletmentései 2004–ben. – Bp. : BTM, 2005. – (Aquincumi füzetek 11.). – p. 216–217.Budapest, III. Ladik utca 9. In: Kincsek a város alatt – Bp. : BTM, 2005. – p. 108.Budapest, III. ker., Nánási út 5–7. (Hrsz.: 23779/8) In: Aquincum : A BTM Aquincumi Múzeumának ásatá-

sai és leletmentései 2004–ben. – Bp. : BTM, 2005. – (Aquincumi füzetek 11.). – p. 224.Budapest, III. ker., Pók utca. (Hrsz.: 23229/1) In: Aquincum : A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és

leletmentései 2004–ben. – Bp. : BTM, 2005. – (Aquincumi füzetek 11.). – p. 225–227.Budapest, III. Pók utca – Nánási út – Városfal utca. In: Kincsek a város alatt. – Bp. : BTM, 2005. – p. 78.Budapest, III. ker., Szentendrei út (Hrsz.: 193210) In: Aquincum : A BTM Aquincumi Múzeumának ásatá-

sai és leletmentései 2004–ben. – Bp. : BTM, 2005. – (Aquincumi füzetek 11.). – p. 227 – 228.Budapest, III. Szentendrei út 139., Aquincum polgárváros = Aquincum civil town. In: Kincsek a város alatt.

– Bp. : BTM, 2005. – p. 104.Budapest, III. ker., Szentendrei út 407. (Hrsz.: 64053/4) In: Aquincum : A BTM Aquincumi Múzeumának

ásatásai és leletmentései 2004–ben. – Bp. : BTM, 2005. – (Aquincumi füzetek 11.). – p. 228.Control excavations int he terrytory of the civil town of Aquincum: the socalled „Testvérhegy–villa”. In:

Balácai Közlemények 9. (2005), p. 343–360.New data concerning the diagonal road between Aquincum and Brigetio. In: Limes XIX: Proceedings of the

XIX International Congress of Roman Frontier Studies held in Pécs Hungary September 2003 / edited

Budapest, III. Harsánylejtő utca – Erdőalja utca – Solymárvölgyi út által bezárt terület. In: Régészeti kuta-tások Magyarországon 2004 = Archaeological Investigations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p.188.

Budapest, III. Kisbojtár utca. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004 = Archaeological Investigationsin Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 190.

Budapest, III. Nánási út 5–7. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004 = Archaeological Investigationsin Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 191.

Budapest, III. Pünkösdfürdő utca. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004 = Archaeological Investi-gations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 191–192.Budapest, III. Solymárvölgyi út 8–12. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004 = Archaeological Inves-

tigations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 192.Budapest, III. Szentendrei út 139. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004 = Archaeological Investi-

gations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 192 – 193.Budapest, III. Szentendrei út 407. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004 = Archaeological Investi-

gations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 193.Budapest, III. Szentendrei út, Aquincum Municipium É–i sávja. In: Régészeti kutatások Magyarországon

2004 = Archaeological Investigations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 193.Budapest, III. Testvérhegy, Bécsi út 310. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004 = Archaeological

Investigations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 185–186.

LASSÁNYI GáborThe blemmyes and the frontier defence in Egypt in late antiquity some archaeological notes. In: Limes

XIX.: Proceedings of the XIX International Congress of Roman Frontier Studies: Pécs, Hungary, Sept-



.: oceed gs o t e te at o a Co g ess o o a o t e Stud es: écs, u ga y, Sept

ember 2003 / edited by Zsolt Visy. – Pécs : University of Pécs, 2005. cm. – p. 785–792.Budapest, III. ker., Jégtörő utca vonala (Hrsz.: 19333/2) In: Aquincum : A BTM Aquincumi Múzeumánakásatásai és leletmentései 2004–ben. – Bp. : BTM, 2005. – (Aquincumi füzetek 11.). – p. 217–218.

Budapest, III. Keled utca, Esztergomi vasút. In: Kincsek a város alatt. – Bp. : BTM, 2005. – p. 38.Budapest, III. ker., Kunigunda útja 38–40. (Hrsz.: 18763/6, 18764/5) In: Aquincum : A BTM Aquincumi

Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004–ben. – Bp. : BTM, 2005. – (Aquincumi füzetek 11.). – p.222–223.

Budapest, III. Kunigunda útja 39. In: Kincsek a város alatt. – Bp. : BTM, 2005. – p. 58.Budapest, III. ker., Kunigunda útja 49. (Hrsz.: 19706/1) / – –, Pásztókai Szeőke Judit. In: Aquincum : A

BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004–ben. – Bp. : BTM, 2005. – (Aquincumifüzetek 11.) – p. 223–224.

Budapest, III. Szentendrei út 101–115. In: Kincsek a város alatt. – Bp. : BTM, 2005. – p. 65.Budapest, III. ker., Záhony utca 7. (Hrsz.: 19343/6, 19332/2) / – –, Pásztókai Szeőke Judit. In: Aquincum :


Feltárások az Aranyhegyi–patak menti temetőben = Excavations in the cementery on the Aranyhegyi stre-am: (Budapest, III. ker., Keled utca, Hrsz.: 19600/3) In: Aquincum : A BTM Aquincumi Múzeumának

ásatásai és leletmentései 2004–ben – Bp : BTM 2005 – (Aquincumi füzetek 11 ) – p 81–90Ú Ó

Budapest, III. Záhony utca 7. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004 = Archaeological Investigationsin Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 193.

MADARASSY Orsolya Az aquincumi katonaváros déli része: az aquincumi katonaváros délnyugati iparterülete / – –, Kirchhof

Anita. In: Kincsek a város alatt. – Bp. : BTM, 2005. – p. 118–119.

Az aquincumi katonaváros déli része: a katonaváros délnyugati negyede. In: Kincsek a város alatt. – Bp. :BTM, 2005. – p. 117. Az aquincumi katonaváros déli része: a katonaváros településszerkezete a limesút mellett. In: Kincsek a

város alatt. – Bp. : BTM, 2005. – p. 116.

MARÁZ BorbálaBudapest, XIII. ker., Margitsziget (Hrsz.: 23800/3) / – –, Kovács Eszter. In: Aquincum : A BTM Aquincumi

Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004–ben. – Bp. : BTM, 2005. – (Aquincumi füzetek 11.). – p.

231.Régészeti kutatások a Gellérthegy északi oldalán = Archaeological investigations on the northern side of

Gellért Hill: (Budapest, I. ker., Bérc utca 4/A, 4/B, 8., Hrsz.: 5332, 5333, 5319/3). In: Aquincum : A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004–ben. – Bp. : BTM, 2005. – (Aquincumi füzetek11.). – p. 96–100.

Régészeti kutatások a Rudas fürdő területén = Archaeological excavations in the area of theRudas bath: (Budapest, I. ker., Döbrentei tér 9., Hrsz.: 5542) / – –, Papp Adrienn. In: Aquincum : A BTM

Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004–ben. – Bp. : BTM, 2005. – (Aquincumi füzetek



q p , ( q

11.). – p. 101–106.

Ásatási jelentések:Budapest, I. Bérc utca 4/a, 4/b, 8. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004 = Archaeological Investiga-

tions in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 180.

NAGY MargitKét késő római kori fegyveres sír az aquincumi canabae nyugati szélén: Late–roman armed male graves from

the northern edge of the canabae in Aquincum. In: BudRég 38. (2004) [2005], p. 231–315.

NÉMETH Margit Az aquincumi kőemlékek gyűjtésének kezdetei. In: Ókor : Folyóirat az antik kultúrákról 4. évf. 1–2. sz.

(2005), p. 85–88.Budapest, III. Raktár u. 1. In: Kincsek a város alatt. – Bp. : BTM, 2005. – p. 112.Epigraphische Angaben zur Topographie des Legionslagers und der Militärstadt von Aquincum. In: Die

norisch–pannonischen Städte und das römische Heer im Lichte der neuesten archäologischen Forschun-

REMÉNYI LászlóBudapest, III. Óbudai Gázgyár (volt tisztviselőlakások) / – –, Zsidi Paula. In: Kincsek a város alatt. – Bp. :

BTM, 2005. – p. 74 –75.Középső bronzkori temetkezések Budapest térségéből / Reményi László. In: MWMWS 3. Őskoros Kutatók 3.

összejövetelének konferenciakötete: Halottkultusz és temetkezés: Szombathely – Bozsok, 2002. október7–9. / [szerk. Ilon Gábor]. – Szombathely : Vas Megyei Múzeumok Ig., 2004. – p. 323–347.

Paskál lakópark II. építési ütemének régészeti kutatása = Archaeological investigation of constructionphase II of the Paskál residential district: (Budapest, XIV. ker., Rákos–patak–Szugló utca–Miskolci utcaáltal határolt terület, Hrsz.: 31374/2, 31373/2) / – –, Korom Anita. In: Aquincum : A BTM AquincumiMúzeumának ásatásai és leletmentései 2004–ben. – Bp. : BTM, 2005. – (Aquincumi füzetek 11.). – p.168 – 176.

Régészeti kutatások az egykori albertfalvai strand területén = Archaeological investigations on the territoryof the former open–air bath of Albertfalva: (Budapest, XI. ker., Fehérvári út 202., Hrsz.: 43903) / – –, M.Virág Zsuzsanna, Beszédes József. In: Aquincum : A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és lelet-mentései 2004–ben. – Bp. : BTM, 2005. – (Aquincumi füzetek 11.). – p. 129–136.

Régészeti kutatások az MO körgyűrű keleti szektorának nyomvonalán: Archaeological investigations along

the path of the eastern sector of the MO ring road: (Budapest, XVII. ker., Rákoscsaba–Keresztdűlő [BP07–08], Rákoscsaba–Bartus–hegy [BP 09], Rákoscsaba–Majorhegy [BP 05] / – –, Korom Anita, Tóth Ani-kó. In: Aquincum : A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004–ben. – Bp. : BTM,2005. – (Aquincumi füzetek 11.). – p. 186–196.

Újabb régészeti kutatások Dunakeszi–Székesdűlőn: Recent archaeological investigations at Dunake-szi–Székesdűlő: (Dunakeszi–Székesdűlő, „D” terület, Hrsz.: 7151/4) / – –, Korom Anita. In: Aquincum :




Ásatási jelentések:Budapest, XI. Fehérvári út 202. / – –, Beszédes József, M. Virág Zsuzsanna. In: Régészeti kutatások Magyar-

országon 2004 = Archaeological Investigations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 195–196.Budapest, XIII. Meder utca – Cserhalom utca / – –, Kovács Eszter. In: Régészeti kutatások Magyarországon

2004 = Archaeological Investigations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 197.Budapest, XVII. Rákoscsaba, Kereszt–dűlő / – –, Tóth Anikó. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004

= Archaeological Investigations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 198.Budapest, XVII. Rákoscsaba, Major–hegy / – –, Tóth Anikó, Korom Anita. In: Régészeti kutatások Magyar-

országon 2004 = Archaeological Investigations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 198–199.Budapest, XXIII. 195829/3, 195832 hrsz. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004 = Archaeological

Investigations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 199.Dunakeszi, Székes–dűlő/ – –, Korom Anita. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004 = Archaeological

Investigations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 209–210.

SZILAS Gábor

Budapest III ker Kisbojtár utca 17 (Hrsz : 19900/14) In: Aquincum : A BTM Aquincumi Múzeumának

Ásatási jelentések:Budapest, III. Kisbojtár utca 17. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004 = Archaeological Investigati-

ons in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 190.Budapest, III. Kiscsillag utca / – –, Tézer Zita. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004 = Archaeologi-

cal Investigations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 190.Budapest, XI. Kaposvár utca 5 –7. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004 = Archaeological Investiga-

tions in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 196.Budapest, XI. Kőérberek, Tóváros–lakópark / – –, Horváth László András, Korom Anita, Terei György. In:

Régészeti kutatások Magyarországon 2004 = Archaeological Investigations in Hungary 2004. – Bp. :MNM, 2005. – p. 196–197.

Budapest, XXII. Campona utca 1. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004 = Archaeological Investi-gations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 199 – 200.

SZIRMAI KrisztinaBudapest, XI. Albertfalva, Hunyadi János út. In: Kincsek a város alatt. – Bp. : BTM, 2005. – p. 39 – 40.

Budapest, III. Kórház utca 6–12., Kórház utca – Szentendrei út sarok. In: Kincsek a város alatt. – Bp. : BTM,2005. – p. 111.

Fortuna–Nemesis statues in Aquincum. In: Akti VIII. Međunarodnog Kolokvija o problemima rimskogprovincijalnog umjetničkog stuaralaštva Urednici = Akten des VIII. Internationalen Kolloquiums überProbleme des Provinzialrömischen Kunstschaffens. – Zagreb : [s. n.], 2005. – pp. 287 – 291.

New data on the roman period topography of Albertfalva / Krisztina Szirmai. – In: Limes XIX.: Proceedingsof the XIX International Congress of Roman Frontier Studies: Pécs, Hungary, September 2003 / editedby Zsolt Visy. – Pécs : University of Pécs, 2005. cm. – pp. 681 – 684.



TÉZER ZitaBudapest, III. ker., Kisbojtár utca (Hrsz.: 19910/9). In: Aquincum : A BTM Aquincumi Múzeumának ásatá-

sai és leletmentései 2004–ben. – Bp. : BTM, 2005. – (Aquincumi füzetek 11.). – p. 218–219.Budapest, III. ker., Kiscsillag utca (Hrsz.: 19910/36). In: Aquincum : A BTM Aquincumi Múzeumának

ásatásai és leletmentései 2004–ben. – Bp. : BTM, 2005. – (Aquincumi füzetek 11.). – p. 220–221.

Ásatási jelentések:Budapest, III. Kisbojtár utca / – –, T. Láng Orsolya. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004 = Archa-

eological Investigations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 190.Budapest, III. Kiscsillag utca / – –, Szilas Gábor. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004 = Archaeolo-

gical Investigations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 190.

VÁMOS PéterBudapest, XI. ker., Vegyész utca 17–25. (Hrsz.: 43590/3) / – –, Beszédes József. In: Aquincum : A BTM

Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004–ben – Bp : BTM 2005 – (Aquincumi füzetek

Beszédes József, Reményi László. In: Aquincum : A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmen-tései 2004–ben. – Bp. : BTM, 2005. – (Aquincumi füzetek 11.). – p. 129–136.

Törökbálint, Dulácska. In: Kincsek a város alatt. – Bp. : BTM, 2005. – p. 23.

Ásatási jelentések:Budapest, III. Csillagszem utca 31. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2004 = Archaeological Investi-

gations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 186.Budapest, III. Solymárvölgyi út 8–12. / – –, T. Láng Orsolya, Havas Zoltán. In: Régészeti kutatások Magyar-

országon 2004 = Archaeological Investigations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 192.Budapest, XI. Fehérvári út 202. / – –, Beszédes József, Reményi László. In: Régészeti kutatások Magyaror-

szágon 2004 = Archaeological Investigations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 195–196.

ZSIDI Paula Aquincum: A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004–ben = Excavations and rescue

work at the Aquincum Museum in 2004 / szerk. Zsidi Paula. – Budapest: Budapesti Történeti Múzeum,

2005. – 255+ [1] p.:ill.;24 cm. – (Aquincum, ISSN 1219 9427) (Aquincumi füzetek, ISSN 1219 9419;11.)

Aquincum: Ergebnisse der topografischen und siedlungshistorischen Forschungen in den Jahren 1969–1999. In: The autonom towns of Noricum and Pannonia = Die autonomen Städte in Noricum and Pan-nonien / ed. Marjeta Šašel Kos, Peter Scherrer. – Ljubljana : Narodni Muzei Slovenije, 2004. – (Situla,ISSSN 0583– 4554; 42.). – p. 209–230.

Aquincum topográfiája. In: Specimina nova dissertationum ex Instituo Historico Universitatis Quinqueecc-lesiensis (de Iano Pannonio Nominatae) 18. (2004), p. 167–226.



Az Aquincumi Múzeum és Romterület fejlesztési koncepciója. In: Közönség és kapcsolat 1. (2005), p. 2–3.Begrüßung. In: Die norisch–pannonischen Städte und das römische Heer im Lichte der neuesten archä-ologischen Forschungen. Bp : Pro Aquinco Stiftung : BTM, 2005. – p. 5.

Budapest, III. Filatorigát. In: Kincsek a város alatt. – Bp. : BTM, 2005. – p. 59–60.Budapest, III. Filatorigát. In: In: Kincsek a város alatt. – Bp. : BTM, 2005. – p. 62.Budapest, III. Óbudai Gázgyár (volt tisztviselőlakások) / – –, Reményi László. In: Kincsek a város alatt. – Bp.

: BTM, 2005. – p. 74–75.Budapest, III. Szentendrei út 101–115. In: Kincsek a város alatt. – Bp. : BTM, 2005. – p. 63.Budapest, III. Szentendrei út 133., Aquincum polgárváros : Aquincum civil town. In: Kincsek a város alatt.

– Bp. : BTM, 2005. – p. 106.Budapest, III. Szentendrei út 139., Aquincum polgárváros : Aquincum civil town. In: Kincsek a város alatt.

– Bp. : BTM, 2005. – p. 105.Budapest, III. Záhony utca 4. In: Kincsek a város alatt. – Bp. : BTM, 2005. – p. 107.Budapest, III. Záhony utca 7. In: Kincsek a város alatt. – Bp. : BTM, 2005. – p. 67–68.Előszó a kiállítási vezetőhöz. In: Kincsek a város alatt. – Bp. : BTM, 2005. – p. 9.Fogyóban lévő föld alatti örökségünk. – In: Örökség 9. évf. 10 sz. (2005. október), p. 3.

A késlekedő aquincumi fejlesztés margójára. In: Közönség és kapcsolat 3. (2005), p.1.

Kincsek a város alatt: Budapest régészeti örökségének feltárása 1989–2004: Kiállítás a Budapesti Történeti

Régészeti örökségvédelem a fővárosban–éjjel és nappal / Zsidi Paula. – In: Múzeumi Hírlevél 26. évf. 9. sz.(2005), p. 254–255.

Die Spuren der vormunizipalen Wehranlagen in der Zivilstadt von Aquincum. In: Die norisch–panno-nischen Städte und das römische Heer im Lichte der neuesten archäologischen Forschungen. Bp : Pro

Aquinco Stiftung : BTM, 2005. – p. 101–111.

Ásatási jelentések:Budapest, III. Filatori–gát, Szentendrei út / – –, Budai Balogh Tibor. In: Régészeti kutatások Magyarorszá-

gon 2004 = Archaeological Investigations in Hungary 2004. – Bp. : MNM, 2005. – p. 188.



1

2

34

5

6

7

8

9

1011

12

13

15

16

17

18



14

aquincumi füzetek, 12. szám

Documents