az időszakos péteri-tó keletkezése és üledékképződése
DESCRIPTION
Az időszakos Péteri-tó keletkezése és üledékképződése. Molnár Béla – Ursula Schneider-Lüpkes. Bevezetés. A KNP-hez tartozó tó tájvédelmi körzet és madárrezervátum. A tó Kkfélegyházát elhagyva a Dongér-csatorna mentén Ny felé fordulva közelíthető meg (Duna-Tisza közi futóhomok hátság), 684 ha - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Az időszakos Péteri-tó keletkezése és üledékképződése
Molnár Béla – Ursula Schneider-Lüpkes
Bevezetés
• A KNP-hez tartozó tó tájvédelmi körzet és madárrezervátum.
• A tó Kkfélegyházát elhagyva a Dongér-csatorna mentén Ny felé fordulva közelíthető meg (Duna-Tisza közi futóhomok hátság), 684 ha
• Kiterjedése: ÉNY-DK-i: 2,4 km
• Tgszfm: 90m
• Átl. vízmélység: 0,3-1 m (Keleti Fény Tsz.)
Szemcseösszetételi elemzés
• Felszíni üledéktípusok:• A tómedencében
karbonátiszap borítja a felszínt (karbonáttart. 55%)
• Uralkodó szemcseösszetétele a kőzetliszt frakcióra esik
• Karbonátiszap (vált. vastagság, szemcseösszetétel, időszakos víz borítottság)
• Futóhomok (jól koptatott 0,1-0,2 mm, karbonáttart. 10%)
• Tómederi fúrásokkal feltárt üledékt.:
• Legalul futóhomok ált. 0,5-2,6 m mélységközben (sárga színű (piszkosf.), okkerfoltos (Fe), vast.: 1m)
• DNY-i részén tőzeg (nedves időszak, vast.: 0,5 m)
• Legfelül karbonátüledékek (karbonátszázaléka 40-83%, vast.: 0,7-1,8 m)
• A felszíni üledék nagyobb humusz-tart., mint a felszín alatti
Szemcseösszetételi elemzés
• Az üledék term. víztart.:
• Futóhomok víztart. 4-20%
• A karbonátoké 40-80%
• A szerves anyagot tartalmazó minta 60% körüli
• Karbonátásvány-fajták:
• Tavi üledékeket 3 részre lehet tagolni: karbonátos sziliciklasztos homok, cementált karbonát, karbonátiszap
• Kalcit, dolomit, ferrodolomit, kvarc, földpát
Szemcseösszetételi elemzés
• Fosszíliatartalom:
• 47 minta fosszíliát hat. meg
• Elsősorban tavi karbonátokból kerültek elő
• Molluszka-fauna
• Bryozoa-telep
• Pisidium kagylók
• Ostracoda teknők
• A fosszíliák a tavi fácienst, vmint az időszakos vízborításokat bizonyítják (1985-ben kiszáradt)
• Vízelemzések:
• A talajvízminta hőmérsékletét a terület évi átl. hőm. hat. meg: 9,5 C
• Jelentős az oldott tart.: kálium, litium, kalcium, magnézium, stroncium, bárium, vas, mangán
A tó kialakulása, fejlődéstört. és a tavi üledék keletkezése
• A tó a Duna-Tisza közi futóhomokhátság ÉNy-DK-i irányú buckasora között deflációs mélyedésben jött létre
• D-i részén csatlakozott hozzá a vele Ny-on párhuzamos, kisebb deflációs mélyedés
• A futóhomok, mivel a legfiatalabb lösz felett települ,holocén korú
• A tó ezen a felszínen alakult ki, magasabb vízálláskor, amikor a mélyedésben a talajvíz a felszínfölé emelkedett.
A tó kialakulása, fejlődéstört. és a tavi üledék keletkezése
• A tó vize nagy sókoncentrációjú, magas pH értékű, jelentős nátrium, magnézium, kálcium és hidrogénkarbonát tartalmú volt
• A Péteri-tónál a tóvíz aug. végére többé-kevésbé már kiszáradt (1993)
• A szelvény alján és tetején a dolomit a közepén pedig kalcit uralkodott
• A szél a futóhomok területéről időnként nagyobb mennyiségű homokot fújt a tóba
• A vízborítás időszakosságát a tavi karbonátban a vízi és száraztérszíni fosszíliák együttes megjelenése igazolja.