az énkép megkonstruÁlÁsa polcz alaine asszony a fronton...

1
11. VAJDASÁGI MAGYAR TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 295 H U M Á N T U D O M Á N Y O K I I I . AZ ÉNKÉP MEGKONSTRUÁLÁSA POLCZ ALAINE ASSZONY A FRONTON című művében Szerző: SZABÓ Marietta, I. évfolyam, mesterképzés Témavezető: Mgr. PETRES CSIZMADIA Gabriella PhD, egyetemi tanár Intézmény: Közép-európai Tanulmányok Kara, Konstantin Filozófus Egyetem, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, Nyitra Asszony a fronton. A háborús emlékek leírása nem tipikusan női téma, ezért a TDK-dolgozat célja megfigyelni, hogyan képes egy nő az olvasó elé tárni személyes tapasztalatait, és milyen módon konstruálódik meg a háborús élmé- nyeket feldolgozó szubjektum ebben a műben. A dolgozat első felében röviden bemutatásra kerülnek a női önéletírás és az önéletírásban megszólaló női szub- jektum sajátosságai. A munka elsősorban azt fejtegeti, miként képes az „én” nyelvileg megjeleníteni önmagát, milyen hatások érik a szubjektumot és önértését, illetve hogyan deformálja a trauma az énképet. Az ön-megfogalmazást köve- tően a trauma feldolgozási technikái kerülnek fókuszba, pontosabban az emlékezés-felejtés problematikája. Az elméleti fejezeteket követően a szöveg elemzésére kerül sor. Az elemzés fő vezérszála a szubjektum változá- sának megfigyelése, illetve a szövegben megkonstruálódó „én” megszólalásmódjának a vizsgálata, valamint az, hogy a szubjektum a traumatikus emlékezet hatására miként fogalmazza meg önmagát. A trauma hatása kimutatható a szöveg szintjén is, ilyen például a felejtés, elhallgatás, dokumentumszerű, objektív, szenvtelen modalitás, fedőemlékek alkalmazása, tehát az elméleti részben tárgyalt elhárító mechanizmusok megfigyelhetők az önéletírásban. A dolgozat a kiemelt szempontok mellett figyelembe veszi a feminista kritika szempontjait is, hogy felülvizsgálhassa a férj-feleség viszonyt, a nő viszonyát saját testéhez, a papsághoz, a háborúhoz és a halálhoz. A dolgozat záró része megállapítja, hogy a szubjektum nem képes egy koherens személyiséget felépíteni önmagá- ból, mivel a háború és házasság folyamán megélt traumatikus élmények miatt folyamatosan változó, képlékeny iden- titásokból, töredezett énfoszlányokból tevődik össze a szubjektum. Kulcsszavak: autobiográfia, szubjektum, emlékezés-felejtés, a trauma feldolgozási technikái

Upload: others

Post on 23-Jan-2020

3 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

Page 1: Az éNKép MegKONsTrUÁlÁsA pOlcz AlAINe Asszony A fronton …vmtdk.edu.rs/fex.file:szabo-marietta-az-enkep-megkon-strualasa-polcz... · alkalmazása, tehát az elméleti részben

1 1 . V A J D A S Á G I M A G Y A R T U D O M Á N Y O S D I Á K K Ö R I K O N F E R E N C I A

295

H U M Á N T U D O M Á N Y O K I I I .

Az éNKép MegKONsTrUÁlÁsA pOlcz AlAINe Asszony A fronton című művében

Szerző: SZABÓ Marietta, I. évfolyam, mesterképzésTémavezető: Mgr. PETRES CSIZMADIA Gabriella phD, egyetemi tanár

Intézmény: Közép-európai Tanulmányok Kara, Konstantin Filozófus egyetem, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, Nyitra

Asszony a fronton. A háborús emlékek leírása nem tipikusan női téma, ezért a TDK-dolgozat célja megfigyelni, hogyan képes egy nő az olvasó elé tárni személyes tapasztalatait, és milyen módon konstruálódik meg a háborús élmé-nyeket feldolgozó szubjektum ebben a műben.

A dolgozat első felében röviden bemutatásra kerülnek a női önéletírás és az önéletírásban megszólaló női szub-jektum sajátosságai. A munka elsősorban azt fejtegeti, miként képes az „én” nyelvileg megjeleníteni önmagát, milyen hatások érik a szubjektumot és önértését, illetve hogyan deformálja a trauma az énképet. Az ön-megfogalmazást köve-tően a trauma feldolgozási technikái kerülnek fókuszba, pontosabban az emlékezés-felejtés problematikája.

Az elméleti fejezeteket követően a szöveg elemzésére kerül sor. Az elemzés fő vezérszála a szubjektum változá-sának megfigyelése, illetve a szövegben megkonstruálódó „én” megszólalásmódjának a vizsgálata, valamint az, hogy a szubjektum a traumatikus emlékezet hatására miként fogalmazza meg önmagát. A trauma hatása kimutatható a szöveg szintjén is, ilyen például a felejtés, elhallgatás, dokumentumszerű, objektív, szenvtelen modalitás, fedőemlékek alkalmazása, tehát az elméleti részben tárgyalt elhárító mechanizmusok megfigyelhetők az önéletírásban. A dolgozat a kiemelt szempontok mellett figyelembe veszi a feminista kritika szempontjait is, hogy felülvizsgálhassa a férj-feleség viszonyt, a nő viszonyát saját testéhez, a papsághoz, a háborúhoz és a halálhoz.

A dolgozat záró része megállapítja, hogy a szubjektum nem képes egy koherens személyiséget felépíteni önmagá-ból, mivel a háború és házasság folyamán megélt traumatikus élmények miatt folyamatosan változó, képlékeny iden-titásokból, töredezett énfoszlányokból tevődik össze a szubjektum.

Kulcsszavak: autobiográfia, szubjektum, emlékezés-felejtés, a trauma feldolgozási technikái