Siddhartha Mukherjee

BETEGSÉGEKBETEGSÉGE

FordítottaDr. Kelemen László

Siddhartha Mukherjee

BETEGSÉGEKBETEGSÉGE

Mindent a rákról

Libri Kiadó ∙ Budapest

A fordítás az alábbi kiadás alapján készültSiddhartha Mukherjee:

Th e Emperor of All Maladies: A Biography of Cancer. New York, 2011, Sribner, A Division if Simon & Schuster.

Copyright © 2010 by Siddhartha Mukherjee, M. D. All rights reserved.Hungarian translation © 2013, Kelemen László

Robert Sandler(1945–1948)emlékének,

valamint azoknak, akik előtteés utána következtek sorra

A betegség az élet sötét oldala, a kínosabbik; a terhesebb állam-polgárság. Ugyanis minden ember kettős állampolgársággal szü-letik, egyaránt polgára az egészség és a betegség birodalmának. Bár mindannyian szívesebben használjuk az egészség útlevelét, előbb-utóbb valamennyien rákényszerülünk, hogy ha rövid idő-re is, de átlépjünk a másik királyság állampolgárának szerepébe.

Susan Sontag 1

Tartalom

Tartalom 9

A szerző előszava 15

Prológus 17

ELSŐ RÉSZ „SETÉT EPE, HÉVSÉG NÉLKÜL” 25

„A vér gennyedzése” 27„A guillotine-nál is vérszomjasabb szörnyeteg” 38Farber párbaja 51Személyes csapás 57Onkosz 67Elillanó nedvek 72„Tartózkodó együttérzés” 76Radikális elgondolás 82Kemény cső és gyenge fény 95Vegyi festékek és vegyi fegyverek 102A mérgezett atmoszféra 112A szórakoztatóipar szívjósága 116A ház, amelyet Jimmy épített 124

MÁSODIK RÉSZ TÜRELMETLEN HÁBORÚ 129

„Társaságot alapítanak” 131„A kemoterápia új barátai” 141„A hentesüzlet” 155Az első győzelem 162

Betegségek betegsége10

Egerek és emberek 166VAMP 170Egy patológus daganata 178Menetelő hadsereg 189A kordé és a szamár 198„A rák elleni holdrakéta” 208

HARMADIK RÉSZ „KIFORDÍT MAJD ENGEM, HA NEM LESZEK JOBBAN?” 221

„Istenben hiszünk, mindenki mástól adatokat kérünk!” 223„A mosolygó onkológus” 233Az ellenség megismerése 241Halsted hamvai 250A rák megszámlálása 260

NEGYEDIK RÉSZ GYÓGYÍTÁS MEGELŐZÉSSEL 269

„Ezer koporsó, koromfekete” 271Az uralkodó nejlonzoknija 277„Tolvaj az éjszakában” 284„Egy figyelmeztető felhívás” 293„Furcsább és furcsább” 312A pók hálója 322Zúzás 342A térkép és az ejtőernyő 359

ÖTÖDIK RÉSZ „NORMÁLIS ÖNMAGUNK TORZ VÁLTOZATA” 373

„Egyetemleges ok” 375Vírusok lámpái alatt 388„A szark-vadászat” 396Szél a fák között 403Egy kockázatos előrejelzés 409A rák ismertetőjegyei 423

Tartalom 11

HATODIK RÉSZ A HOSSZÚ, MEGERŐLTETŐ MUNKA GYÜMÖLCSE 433

„Senki sem dolgozott hiába” 435Régi rákok új gyógyszerei 445Fonalak városa 452Gyógyszerek, betegek, bizonyítékok 464Négy percen belüli mérföld 472Fekete Királynő versenye 484Tizenhárom hegycsúcs 491Atossza háborúja 503

Köszönetnyilvánítás 514

Szakkifejezések 516

Jegyzetek 520

Irodalomjegyzék 587

A képmellékletben felhasznált képek tulajdonjoga 595

Név- és tárgymutató 596

2010-ben Amerikában körülbelül hatszázezren, világszerte pedig mintegy hétmillióan halnak meg rákban. Az Egyesült Államokban minden harmadik asszony és minden második férfi valamikor az életében rákos lesz. Amerikában a halálese-tek egynegyede, világszerte pedig mintegy 15 százaléka írható a rákbetegség számlájára. Vannak olyan országok, amelyekben a rák megelőzi a szívbántalmakat a vezető halálokok terén.

A szerző előszava

Ez a könyv a rák története; egy ősi betegség krónikája, amelyről valaha csak titokban sugdolózva beszéltek. Egy titokzatos kóré, amely az idők során olyan halálos alakváltó entitássá lényegült át, amelyet mindent maga alá gyűrő orvosi, tudományos és politikai potenciálja miatt generációnk pes-tiseként szokás emlegetni. Ez a könyv a szó szoros értelmében a rák „élet-rajza” – kísérlet arra, hogy belelássunk a betegség „elméjébe”, megértsük a személyiségét, és lerántsuk a leplet a viselkedéséről. Végső célom annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy elképzelhető-e a jövőben a rosszin-dulatú daganatok legyőzése. Lehetséges-e, hogy egyszer és mindenkorra kiirtsuk testünkből és társadalmunkból a rákot?

Nem egyetlen betegségről van szó, hanem többféle kórról. Azért ra-gasztjuk rá mindegyikre a „rák” szót, mert van egy rendkívül lényeges közös tulajdonságuk: a sejtek abnormális szaporodása. Emellett a biológiai sajátosság mellett ott vannak azok a mélyen gyökerező kulturális és politi-kai vonatkozások is, amelyek a rák számos megtestesüléséhez kapcsolód-nak, és szükségszerűvé teszik a sokféle betegség azonos megközelítését. A rosszindulatú daganatok összes változatának áttekintése lehetetlen, de megkíséreltem kitérni a kór négyezer éves történetének főbb tárgyköreire.

A rendkívül szerteágazó téma tárgyalása szerény vállalkozásként indult. 2003 nyarán, miután leszakvizsgáztam a rák immunológiájából, egyéves emelt szintű onkológiai képzésen vettem részt a Dana-Farber Cancer Ins-titute-on (Dana-Farber Rákintézet) és a bostoni Massachusetts General Hospitalben (Massachusettsi Közkórház). Eleinte arra gondoltam, hogy naplót vezetek – egyfajta „lövészárokban” írt krónikát a rák kezeléséről. Vállalkozásom azonban hamarosan nagyobb felfedezőúttá alakult át, amelynek során nemcsak a tudomány és az orvoslás mélységeibe nyertem betekintést, hanem a rák múltjának és jövőjének kulturális, történelmi és politikai vonatkozásaiba is.

A történet középpontjában két szereplő áll – mindketten a XX. század ban Amerikában éltek, idealisták voltak; a háború utáni korszak tudományos és technológiai fellendülésének gyermekei –, mindketten megszállottan

Betegségek betegsége16

dolgoztak a nemzeti szintű rákellenes háború elindításáért. Egyikük Sidney Farber volt, a modern kemoterápia atyja, aki úgyszólván véletlenül botlott bele a hatékony rákellenes gyógyszernek bizonyult vitaminanalógokba, és ennek nyomán elkezdett a rákbetegség egyetemleges kezeléséről álmodoz-ni. A másik személy Mary Lasker volt, egy kiváló társasági képességekkel és hihetetlen politikai érzékkel megáldott befolyásos manhattani asszony, aki csatlakozott Farber évtizedeken átívelő munkájához. Ők ketten azonban csak kiemelkedő példák azoknak a nőknek és férfi aknak a sokaságából, akiket képzeletük, éleslátásuk és optimizmusuk már évezredek óta a rákel-lenes harcra sarkallt. Bizonyos értelemben valóban egy háború történetéről beszélünk – egy megfoghatatlan, időtlen és mindenütt jelen levő ellenség elleni háború történetéről. Itt is voltak győzelmek, veszteségek, hadjáratok, hősök, felfuvalkodott hadvezérek, túlélők és ügyeskedők – és elkerülhe-tetlenül voltak sebesült, megbélyegzett majd elfeledett áldozatok is. Végül lassan alakot öltött maga a rák is, vagy ahogyan egy XIX. századi sebész írta egy könyv előlapjára: „minden betegségek császára, maga a halál”.

A tudományban és az orvoslásban, ahol a felfedezés elsőségének külön-leges fontossága van, a felfedezések és találmányok elsőbbségi jogait tudó-sok és kutatók közössége dönti el. Noha könyvemben számos felfedezésről és találmányról esik szó, ezeknek a vívmányoknak egyike sem tart igényt semmiféle törvényes elsőbbségre.

Művemben jelentős mértékben támaszkodom más könyvekre, tanul-mányokra, újságcikkekre, visszaemlékezésekre és interjúkra csakúgy, mint magánszemélyek, könyvtárak, gyűjtemények, archívumok birtokában levő dokumentumokra. Ezeket a kötet végén sorolom fel, és ugyanitt mondok köszönetet a támogatásukért, illetve a munkájukért.

Egyik köszönetnyilvánításom feltétlenül a könyv elejére kívánkozik. Művem nemcsak a rákbetegség múltjába tett utazás, hanem egyszersmind onkológussá válásom története is. Utóbbi lehetetlen lett volna a betegek nélkül, akik mindenki másnál nagyobb okulást és ösztönzést jelentettek számomra az íráshoz. Örök hálával tartozom nekik.

A hála kötelezettségekkel jár. A könyv történeteinek leírásakor természe-tes kötelességemnek éreztem pácienseim személyiségének és méltóságának védelmét. Azokban az esetekben, amikor a betegség köztudott volt (például korábbi interjúkból vagy cikkekből), valódi neveket használtam. Máskor, amikor az adott személy állapota nem volt közismert, vagy a beteg kérte, megváltoztattam a neveket, és a páciens állapotára, illetve körülményeire vonatkozó adatokat. Ők is igazi betegek azonban, és találkozóink valóban megtörténtek. Arra kérem minden olvasómat, ők is tartsák tiszteletben ezeknek az embereknek a magánszféráját és jogait.