53

Bolonyai Gaacutebor (1962) az ELTE BTK Goumlroumlg Tanszeacutekeacutenek vezetője Kuta-taacutesi teruumllete az antik reacutetorika eacutes iro-dalomelmeacutelet valamint a goumlroumlg kul-tuacutera reneszaacutensz kori recepcioacuteja

Legutoacutebbi iacuteraacutesa az OacutekorbanAz Ars poetica meacutelyszerkezeteacuteről (20111)

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

Bolonyai Gaacutebor

Itaacuteliaacuteban valamikor az 1430-as eacutevek taacutejaacuten kezdett egyre toumlbbekben eacutes egyre hataacute-rozottabban felmeruumllni az igeacuteny goumlroumlgndashlatin szoacutetaacuterra Eacutertelemszerűen elsősorban azok a tanaacuterok eacuterezteacutek a szoacutetaacuter hiaacutenyaacutet akik maacuter viszonylag joacutel elsajaacutetiacutetottaacutek a

nyelvet (egy goumlroumlgorszaacutegi uacutet vagy egy Itaacuteliaacuteba laacutetogatoacute goumlroumlg tanaacuter joacutevoltaacuteboacutel) vi-szont a sajaacutet taniacutetvaacutenyaik szaacutemaacutera nem volt mit keacutezbe adniuk eacutes maguk sem min-dig boldogultak ha egy uacutej auktorral kezdtek foglalkozni Alapvetően keacutetfeacutele lehető-seacuteg vetődoumltt foumll1 Aki hozzaacutefeacutert oacutekori szoacutetaacuterakhoz ezek maacutesolaacutesaacuteval eacutes bőviacuteteacuteseacutevel proacutebaacutelkozhatott A toumlbbseacuteg azonban nem feacutert hozzaacutejuk mert viszonylag keveacutes volt belőluumlk ezeacutert a semmiből volt keacutenytelen elindulni Fogta a maga iskolai jegyzeteit egyesiacutetette maacutesok hasonloacute jellegű szoacutejegyzeacutekeivel az egyesiacuteteacutes koumlzben aacutebeacuteceacuterendbe rendezte a szavakat majd folyamatosan bőviacutetette uacutejabb olvasmaacutenyai kiszoacutetaacuterozott anyagaacuteval Veacuteguumll hosszuacute taacutevon ez a remeacutenytelenuumll sziszifuszinak tűnő moacutedszer bi-zonyult sikeresnek mert neacutegy eacutevtizeddel keacutesőbb ennek a rendezetlenuumll aacutem meacutegis előrehaladoacute csapatmunkaacutenak lett a gyuumlmoumllcse az első nyomtatott goumlroumlgndashlatin szoacutetaacuter Giovanni Crastoni szerkeszteacuteseacuteben2

Az alaacutebbiakban azonban egy oacutekori szoacutetaacuter az uacuten Pseudo-Kyrillos 15 szaacutezadi toumlrteacuteneteacutenek egyik szakaszaacutet igyekszem nyomon koumlvetni mely az alfabetikus goumlroumlgndashlatin szoacutetaacuterak koumlzuumll egyeduumll eacutelte tuacutel a koumlzeacutepkort Az oacutekori szoacutetaacuterak maacutesik keacutet tiacutepusaacuteroacutel szinteacuten nem lesz szoacute tehaacutet sem az uacuten Hermeacuteneumata-tankoumlnyvek tematikus szoacutejegyzeacutekeiről sem az egynyelvű lexikonokroacutel

A Pseudo-Kyrillos egyetlen peacuteldaacutenya a 9 szaacutezad veacutegeacuten Galliaacuteban bukkan foumll előszoumlr (a Paacuterizs melletti Laonban keacuteszuumll roacutela maacutesolat) majd 1437-ben a baacutezeli zsinaton ahovaacute Nicolaus Cusanus viszi magaacuteval koumlnyvei koumlzoumltt3 A szoacutetaacutert a biacuteboros nagy valoacutesziacutenűseacuteggel eacutelete veacutegeacuteig magaacutenaacutel tartotta eacutes 1464-ban toumlbbi koumlnyveacutevel egyuumltt hagyta a kuesi (latinul cusai) Szent Mikloacutes Koacuterhaacutez koumlnyvtaacuteraacutera Jelenleg a British Museum Harley-gyűjtemeacutenyeacuteben őrzik jelzete 5792 A szoacutetaacuter az utoacutebbi eacutevtizedekben a magyar kutataacutes eacuterdeklődeacuteseacutet is felkeltette mert egyik peacuteldaacutenyaacutet Janus Pannonius is beszerezte magaacutenak4 legutoacutebb Oumltvoumls Zsuzsanna vizsgaacutelta meg a jelenleg Beacutecsben őrzoumltt koacutedexet tavalyelőtt megiacutert doktori eacutertekezeacuteseacuteben fontos uacutej eredmeacutenyekre jutva5 Jelen tanulmaacuteny csak roumlviden fogja eacuterinteni Janus Pannonius szoacutetaacuteraacutenak keacuterdeacuteseacutet koumlzeacuteppontjaacuteban egy maacutesik peacuteldaacuteny aacutell amelynek maacutesoloacuteja egy lapszeacuteli jegyzetben Benedictuskeacutent mutatkozik be

Előszoumlr neacutehaacuteny szoacutet magaacuteroacutel a Pseudo-Kyrillosroacutel Szoacuteanyagaacutet talaacuten haacuterom jelzővel lehetne a legtalaacuteloacutebban jellemezni6 eacuterdekes keveacutesbeacute eacuterdekes eacutes bizarr Keveacutesbeacute eacuterdekesek azok a szavak amelyek a nyelv legalapvetőbb szoacutekincseacutehez tartoznak jelenleacutetuumlk semmilyen meglepeteacutessel nem szolgaacutel Eacuterdekes a szoacutekincsnek az a reacutetege amelyik az oacutekori irodalmi nyelvben nem jelenik meg vagy csak alig eacutes a keacuteső oacutekori beszeacutelt nyelv kuumlloumlnfeacutele teruumlleteiről szaacutermazik sokszor a bizaacutenci vagy uacutejgoumlroumlg nyelvhasznaacutelat megelőlegezeacutesekeacutent (pl σεῦτλον melyből a mi bdquoceacuteklardquo szavunk is szaacutermazik) Bizarrnak pedig azok a szavak nevezhetők amelyek bizonyos latin irodalmi valamint jogi szoumlvegek tuumlkoumlrfordiacutetaacutesaacuteval keletkeztek de a keacutesőbbi nyelvhasznaacutelat kivetette magaacuteboacutel vagy be sem fogadta őket7 Az előbbiek

Tanulmaacutenyok

54

koumlzeacute tartozik pl a πυρσοδυνάστης szoacute amely a vergiliusi ignipotens jelzőt (Aen 8423) adja vissza vagy a γεννήτρια amely a genetrixet (Aeneis I 590) Az utoacutebbiakat szemleacuteltetheti a διαθήκη ἀγράφος kifejezeacutes a nuncupatio terminusra vagy a διακάτοχος a possessor szoacutera A furcsa szavaknak ez a reacutetege ugyanakkor a szoacutetaacuter egyik meghataacuterozoacute forraacutesanyagaacutera vilaacutegiacutet raacute azokra a nyelvtani segeacutedletekre leacutenyegeacuteben iskolai puskaacutekra eacutes kisokosokra amelyek eredetileg latinul tanuloacute goumlroumlg anyanyelvűek szaacutemaacutera keacuteszuumlltek8

Benedictus szoacutetaacutera melyet jelenleg az Escorial Koumlnyvtaacuterban őriznek (Σ I 12 jelzettel) abban kuumlloumlnboumlzik a toumlbbi apograacuteftoacutel hogy rengeteg lapszeacuteli jegyzetet tartalmaz Ugyanez rajta kiacutevuumll csak Janus Pannonius peacuteldaacutenyaacutera eacuterveacutenyes iacutegy eacuterthető hogy Oumltvoumls Zsuzsanna emliacutetett doktori eacutertekezeacuteseacutenek egyik fejezete szinteacuten foglalkozott a San Lorenzoacute-i peacuteldaacutennyal Azt aacutellapiacutetotta meg a keacutet peacuteldaacuteny kapcsolataacuteroacutel hogy rokonsaacutegban aacutellnak egymaacutessal de nem ugyanarroacutel a peacuteldaacutenyroacutel maacutesoltaacutek őket9 A magam reacuteszeacuteről ndash mint az eacutertekezeacutes opponense ndash maacuteskeacutepp iacuteteacuteltem s iacuteteacutelem meg a helyzetet szerintem minden jel arra mutat hogy Janus Pannonius szoacutetaacuteraacutet koumlzvetlenuumll Benedictus szoacutetaacuteraacuteroacutel maacutesoltaacutek Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera most csak egyetlen szoumlveghelyet hozneacutek fel eacuteppen azt a bejegyzeacutest amelyben a maacutesoloacute koumlzli a neveacutet A szoacutetaacuter ἐγγυῶ szoacutecikkeacuteneacutel jaacuterunk Mind a keacutet szoacutetaacuterban egy-egy szeacuteljegyzet egeacutesziacuteti ki a goumlroumlg leacutemmaacutet eacutes mindkeacutet jegyzet keacutet reacuteszből aacutell (1 taacuteblaacutezat)10

1 taacuteblaacutezat

ἐγγυῶμαι τόνδε ἐπὶ γάμου ἐγγύης ἐγγιῶμαι [sic] σοι δὲ τόνδε οἷον ἀντrsquo αὐτοῦ καθίσταμαι ἐγγυητὴς alibi ita ego benedictus legi ἐγγυῶ ἐνεργετικῶς γαμϊ-κοῦ συναλλάγματος οἷον ἐγγυᾶ ὁ δεῖνα τῶ δεῖνϊ τὴν ἑαυτοῦ θυγατέρα ἐγγυῶμαι δὲ σοι παθηικῶς ἀντὶ τοῦ ὑπισχνοῦμαι σοι ὅθεν καὶ ἐγγύη ἡ ὑπόσχεσις

Escorialensis Σ I 12 141v

ἐγγυῶμαι τόνδε ἐπὶ γάμου ἐγ-γύης ἐγγυῶμαι σοι δὲ τόνδε οἷον ἀντrsquo αὐτοῦ καθίσταμαι ἐγγυητής alibi ἐγγυῶ σοι θυγατέρα despondeo ἐγγυῶμαι σοι τὸ ὑπισχνοῦμαι σοιἐγγύη ὑπόσχεσις

OumlNB Suppl Gr 45 76v

Az első reacutesz (ἐγγυῶμαι τόνδεhellip) a Lexicon Vindobonense szoumlvegeacutevel egyezik meg kis elteacutereacutessel11 a maacutesodik (ἐγγυῶ ἐνεργετικῶςhellip) pedig egy Plutus-scholionnal azonos (schol Pl 1202 bdquoP Victrdquo) Miacuteg azonban a San Lorenzoacute-i peacuteldaacuteny-ban ezzel a latin mondattal vezeti be a maacutesoloacute a maacutesodik reacuteszt alibi ita ego benedictus legi (bdquomaacutesutt eacuten Benedictus a koumlvet-kezőt olvastamrdquo) addig a beacutecsi peacuteldaacutenyban csupaacuten iacutegy szoacutel a felvezeteacutes alibi (bdquomaacutesuttrdquo) majd koumlvetkezik ugyanaz a scho-lion-reacuteszlet csak eacuteppen erősen leroumlvidiacutetett eacutes kicsit moacutedosiacutetott formaacuteban (a koumlveacuter szedeacutes jelzi a San Lorenzoacute-i peacuteldaacuteny toumlbb-leteacutet az alaacutehuacutezaacutes a beacutecsi peacuteldaacuteny hozzaacuteteacuteteleit)

A keacuterdeacutes tehaacutet az vajon milyen viszonyt felteacutetelezhetuumlnk a keacutet szeacuteljegyzet koumlzoumltt Elvben haacuterom eset lehetseacuteges vagy az egyiket maacutesoltaacutek a maacutesikroacutel vagy a maacutesikat az egyikről vagy koumlzoumls ősről mindkettőt A negyedik eset hogy ti egymaacutestoacutel fuumlggetlenuumll keletkeztek a szoumlvegek ritkasaacutega eacutes a nagyfokuacute egyezeacutes miatt kizaacuterhatoacute Neacutezzuumlk a koumlzoumls mintapeacuteldaacuteny felteacutetelezett eseteacutet Ez azt kell hogy jelentse hogy az bdquoeacuten Benedictus iacutegy olvastamrdquo koumlzleacutes maacuter ebben a

koraacutebbi koacutedexben is szerepelt De lemaacutesolhatja-e baacuterki is ezt a mondatot vaacuteltoztataacutes neacutelkuumll ha nem ő Benedictus Nem tűnik valoacutesziacutenűnek Egy maacutesik embertől szaacutermazoacute egyes szaacutem első szemeacutelyű igeacutet normaacutelis esetben aacutetteszuumlnk harmadik szemeacutelybe Figyelmetlenseacutegből megtoumlrteacutenhet hogy valaki elmulasztja ezt de ha meacuteg a maacutesik ember neve is ott szerepel a maacutesolandoacute szoumlvegben nagyon kicsi az eseacutelye hogy valaki oumlsszekeverje magaacutet maacutessal A San Lorenzoacute-i keacutezirat maacutesoloacutejaacutenak tehaacutet harmadik szemeacutelyben kellett volna megadnia az informaacutetora neveacutet ha az illető első szemeacutelyben iacutert magaacuteroacutel Ugyaniacutegy valoacutesziacutenűtlen a maacutesodik eset is azaz hogy Benedictus a beacutecsi koacutedexről maacutesolta volna le a jegyzetet A beacutecsi koacutedexben ugyanis a scholion leroumlvidiacutetett eacutes kisseacute aacutetalakiacutetott vaacuteltozata szerepel Benedictusroacutel ebben az esetben azt kellene felteacuteteleznuumlnk hogy egyreacuteszt ezt a roumlvidiacutetett eacutes aacutetfogalmazott vaacuteltozatot visszavaacuteltoztatta a teljes eacutes pontos eredeti szoumlvegre maacutesreacuteszt mindezt a maga bdquokutataacutesi eredmeacutenyekeacutentrdquo tuumlntette foumll jogtalanul Marad tehaacutet a harmadik eshetőseacuteg A beacutecsi koacutedex maacutesoloacuteja maacutesolta a Benedictus aacuteltal bdquofelfedezettrdquo informaacutecioacutekat eacutespedig uacutegy hogy Benedictus oumlnhivatkozaacutesaacutet kiiktatta (ami kuumlloumlnoumlsen eacuterthető ha esetleg nem is ismerte az illetőt) maacutesreacuteszt a szoumlveget leroumlvidiacutetette eacutes moacutedosiacutetotta

Veacuteguumll eacuterdemes meacuteg arra is raacutekeacuterdeznuumlnk vajon mieacutert adja meg a neveacutet enneacutel a megjegyzeacutesneacutel Benedictus Ha megneacutezzuumlk a szoumlveget azt laacutethatjuk hogy a maacutesodik megjegyzeacutes neacutemileg maacutes informaacutecioacutet ad az elsőhoumlz keacutepest Az első megjegyzeacutes arroacutel szoacutel hogy a cselekvő ἐγγυῶ (lsquokezeskedikrsquo tkp lsquotenyereacutebe teszrsquo) igeacutet mediaacutelis alakban arra hasznaacuteljaacutek ha valaki eljegyez egy feacuterfit a laacutenyaacuteval ἐγγυῶμαι τόνδε ἐπὶ γάμου ἐγγύης ἐγγιῶμαι σοι (sic) δὲ τόνδε οἷον ἀντrsquo αὐτοῦ καθίσταμαι ἐγγυητὴς (sic) bdquoEljegyzem ezt a feacuterfit raquokezeskedeacutessellaquo Eljegyzem veled ezt a feacuterfit azaz kezesseacuteget vaacutellalok eacuterterdquo

A maacutesodik megjegyzeacutes ezzel szemben azt tartalmazza hogy az ige aktiacutev alakja hasznaacutelatos lsquoeljegyezrsquo eacutertelemben a mediaacutelis alak jelenteacutese viszont az hogy lsquoiacutegeacuterrsquo (ἐγγυῶ ἐνεργετικῶς γαμϊκοῦ συναλλάγματος οἷον ἐγγυᾶ ὁ δεῖνα τῶ δεῖνϊ τὴν ἑαυτοῦ θυγατέρα ἐγγυῶμαι δὲ σοι παθηικῶς ἀντὶ τοῦ ὑπισχνοῦμαι σοι ὅθεν καὶ ἐγγύη ἡ ὑπόσχεσις bdquoCselekvő alakban haacutezassaacutegi szerződeacutesekre hasznaacuteljaacutek peacuteldaacuteul XY odaadjagarantaacutelja a laacutenyaacutet Z-nek Medio-passziacutev alakban viszont ʽodaiacutegeacuterem nekedrsquo jelenteacutesben hasznaacutelatos innen van hogy az ἐγγύη iacutegeacuteretet is jelentrdquo) Benedictus neveacutenek feltuumlnteteacuteseacutet eacutepp az aacuteltala megszerzett informaacutecioacute elteacuterő jellege indokolja Arra hiacutevja foumll a figyelmet hogy ő egy maacutesik forraacutesboacutel maacutest olvasott mint ami az előző magyaraacutezatban szerepel

Hasonloacute koumlvetkezteteacutesre lehetne jutni maacutes szoumlveghelyek oumlsszeveteacutese alapjaacuten is de mint emliacutetettem az alaacutebbiakban nem ennek a keacutet koacutedexnek a kapcsolataacuteval szeretneacutek foglalkozni hanem elsősorban Benedictus peacuteldaacutenyaacuteval Ki lehet ez a szemeacutely Induljunk ki abboacutel mit is lehet megtudni roacutela a bejegyzeacutesei alapjaacuten Szoacutetaacutera nagy valoacutesziacutenűseacuteggel 1437 utaacuten keletkezett eacutes minden bizonnyal 1447 előtt mert Janus Pannonius nagyjaacuteboacutel ekkor kezdhetett el goumlroumlguumll tanulni Ha a keacutezirat szeacuteljegyzeteit alaposabban megvizsgaacuteljuk keacutet tovaacutebbi taacutempontot is kaphatunk az azonosiacutetaacuteshoz A marginaacuteliaacutek egyik sajaacutetos vonaacutesa hogy kortaacuters humanista szerzőktől is tartalmaznak ideacutezeteket A legtoumlbbszoumlr egy bdquoGasprdquo roumlvidiacuteteacutessel

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

55

jeloumllt szerző neve tűnik foumll a lapszeacuteleken joacuteval ritkaacutebban egy bdquoLeonrdquo-nal roumlvidiacutetett valaki Az ideacutezetek beazonosiacutetaacutesa alapjaacuten az előbbit Gasparino da Barzizzaacuteval azonosiacutethatjuk akinek neacutepszerű keacutezikoumlnyve az Orthographia 1417-ben jelent meg első vaacuteltozatban a maacutesik roumlvidiacuteteacutes pedig Leonardo Bruni szemeacutelyeacutet fedi Az ideacutezetek a terminus post quem szűkiacuteteacuteseacutere nem alkalmasak ugyan (a legreacutegebbi Bruni-ideacutezet ugyanis 1435 maacutejus 7-eacutere keltezhető)12 viszont joacutel mutatjaacutek hogy a szoacutetaacuter maacutesoloacuteja a latin megfelelők helyesiacuteraacutesaacutera eacutes klasszikus kori hasznaacutelataacutera eacutepp akkora hangsuacutelyt fektetett mint a goumlroumlg ciacutemszavak pontosiacutetaacutesaacutera

A jegyzetek egy maacutesik csoportjaacuteboacutel arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy szerzőjuumlk egyaraacutent folyeacutekonyan beszeacutelt goumlroumlguumll eacutes latinul szabadon eacutes koumlnnyedeacuten vaacuteltott az egyik nyelvről a maacutesikra Egyetlen peacuteldaacutet ideacutezneacutek ennek eacuterzeacutekelteteacuteseacutere Eacutepp az előbb emliacutetett lapon a bdquoπολίτης civisrdquo leacutemma latin reacuteszeacutehez fűzi azt hozzaacute a lapszeacutelre (240r) hogy a polgaacuterok legszegeacutenyebb csoportjaacutet proletariusoknak nevezteacutek s ehhez Nonius Marcellus kompendiumaacuteboacutel ideacutezi a proletarius szoacute meghataacuterozaacutesaacutet (1 aacutebra)13

1 aacutebra (Esc Σ I 12 240r)

A jegyzet azonban folytatoacutedik eacutespedig goumlroumlguumll annak a keacuter-deacutesnek megvaacutelaszolaacutesaacuteval hogyan lehetne az előbb emliacutetett proletarius kategoacuteriaacutet goumlroumlguumll visszaadni οὓς λέγοιμεν ἂν καὶ ἴσως οὐκ ἀπεικότως ἑλληνιστὶ πολίτας εὐτελεῖς vagyis bdquoakiket [ti a proletaacuterokat] a legtalaacuteloacutebban talaacuten politeacutes euteleacutes-eknek mondhatnaacutenk goumlroumlguumll minthogy a vaacuteros beveacutete-leihez csak keveacutes adoacuteval jaacuterulnak hozzaacuterdquo stb A bejegyzeacutesnek ezt a maacutesodik reacuteszeacutet Benedictus nem maacutes szerzőktől vett ideacute-zetekkel iacuterta meg hanem sajaacutet tudaacutesa alapjaacuten sajaacutet maga felel-ve a maga fejeacuteben felvetődő keacuterdeacutesre

Az eddigiek alapjaacuten a koumlvetkező keacutep rajzolhatoacute meg Bene-dictusroacutel filoloacutegiai keacutepzettseacutege a goumlroumlg eacutes a latin nyelv tereacuten is alapos eacutes naprakeacutesz egyaraacutent joacutel eacutes aktiacutevan hasznaacutelja mindkeacutet nyelvet sőt van valamifeacutele fordiacutetoacutei-szoacutetaacuteriacuteroacutei veacutenaacuteja is Felteacute-telezhető tovaacutebbaacute hogy van valamilyen koumltődeacutese Ferraraacutehoz az 1440 koumlruumlli eacutevekben A felvaacutezolt szellemi fantomkeacutep termeacutesze-tesen meacuteg iacutegy sem mutat koumlnnyen felismerhető egyedi vonaacute-sokat eacutes a tovaacutebbleacutepeacuteshez bevallom egy veacuteletlen adott loumlkeacutest John Monfasani trapezunti Georgiusroacutel szoacuteloacute monograacutefiaacuteja ol-vasaacutesa koumlzben akadtam raacute valakire aki azonnal lehetseacuteges jeloumllt-nek tűnt szaacutemomra14 Monfasani a goumlroumlg szaacutermazaacutesuacute velencei humanista esetleges taniacutetvaacutenyait proacutebaacutelta szaacutemba venni eacutes egy Libanios-fordiacutetaacutes ajaacutenlaacutesa alapjaacuten koumlzeacutejuumlk sorolt egy bizonyos Benedetto Bursaacutet is Bursa ugyanis a koumlvetkező szavakkal ajaacuten-lotta Trapezuntiusnak a maga fordiacutetaacutesaacutet hanc igitur a me tra-ductam tibi mitto summo omnium doctrinarum praeceptori (bdquoel-

kuumlldoumlm haacutet neked ezt a fordiacutetaacutesomat minden tudomaacuteny kivaacuteloacute tanaacuteraacutenakrdquo)15 Monfasani a bdquokivaacuteloacute tanaacuterrdquo megszoacuteliacutetaacutesboacutel arra koumlvetkeztetett hogy a fordiacutetoacute nyilvaacuten taniacutetvaacutenya volt Georgius-nak eacutes ezeacutert ajaacutenlja neki a fordiacutetaacutesaacutet tisztelete eacutes haacutelaacuteja jeleacuteuumll (a koumlvetkezteteacutes nagyon logikus de mint laacutetni fogjuk meacutegsem aacutellja meg a helyeacutet) A leacutenyegeacuteben ismeretlen Benedetto Bursa paacutelyaacutejaacuteval kapcsolatban Monfasani Borsettinek a ferrarai egye-tem toumlrteacuteneteacuteről szoacuteloacute 1735-oumls koumlnyveacutere hivatkozik ahol azt le-het megtudni roacutela hogy Guarino javaslataacutera 1439-ben hiacutevta meg a vaacuteros vezetőseacutege a ferrarai egyetemre grammatikatanaacuternak keacutet maacutesik tanaacuterral egyuumltt16 A vaacuterosi eacutevkoumlnyvek szerint szerződeacutese 1439 aacuteprilis 18-a eacutes 1440 november 5-e koumlzoumltti időszakra szoacutelt Az eacutevkoumlnyvek az alkalmazaacutes indoklaacutesaacutet is megadjaacutek a Ferraraacute-ba neacutehaacuteny eacutevvel koraacutebban leszerződoumltt Guarino ezzel a haacuterom bdquojoacute hiacuterűrdquo oktatoacuteval proacutebaacutelta a diaacutekok siralmas latintudaacutesaacutet meg-felelő szintre hozni

Benedetto Bursa tehaacutet egyike lehetett azoknak akik meg-alapoztaacutek a ferrarai egyetem keacutesőbbi sikereit Guarino iraacutenyiacute-taacutesa alatt Egyeacuteb teveacutekenyseacutegeacuteről műveiről azonban csak na-gyon keveset lehet tudni Az emliacutetett Libanios-fordiacutetaacuteson tuacutel neacutehaacuteny verseacutet publikaacutelta Sesto Prete egy antoloacutegia reacuteszekeacutent17 egyik kiadatlan beszeacutedeacutet eacutes neacutehaacuteny leveleacutet neacutehaacuteny irodalom-toumlrteacuteneacutesz tartja szaacutemon18 Terentius eacutes Plautus oumlsszehasonliacutetaacute-saacuteroacutel szoacuteloacute esszeacutejeacutet pedig tavalyelőtt adta koumlzre Alba Tontini19 Paacutelyaacutejaacutet azonban alapvetően homaacutely fedi neveacutet nem emliacutetik az alapvető keacutezikoumlnyvek eacutes lexikonok20

Van tehaacutet egy jeloumlltuumlnk de hogyan tudjuk ellenőrizni valoacute-ban azonos-e a keacutet Benedictus A keacuterdeacutes eldoumlnteacuteseacutehez ezuacutettal is szuumlkseacuteg volt a szerencseacutere Kristeller Iter Italicum ciacutemű hat koumltetes kataloacutegusa amely a kiadatlan humanista keacuteziratokat veszi szaacutemba 13 olyan keacuteziratot is emliacutet amelyikben szerepel Benedetto Bursa valamelyik műve aacutem egyetlen koacutedex leiacuteraacutesa sem kecsegtet azzal hogy autograacutef keacuteziratot tartalmazna tőle Az Iter Italicum utaacuten iacutegy nagyobb koumlnyvtaacuterak kataloacutegusait tűnt ceacutelszerűnek aacutetfeacutesuumllni s ekkor bukkantam egy beacutecsi keacuteziratra amely roumlvid tartalomjegyzeacuteke szerint a mothoneacutei Benedictus Bursa sajaacutet kezűleg iacutert műveit tartalmazza Az előlapon talaacutel-hatoacute bejegyzeacutes arroacutel is tudoacutesiacutet hogy az iacuteraacutesokat egy bizonyos Petrus Delphinus gyűjtoumltte oumlssze eacutes fűzte egybe miutaacuten hosz-szas keacuterleleacutes utaacuten megkapta őket Benedictus baacutetyjaacutetoacutel Sebas-tianustoacutel Modone latinosan Mothone kormaacutenyzoacutejaacutetoacutel21

A beacutecsi keacuteziratot keacutezbe veacuteve első pillantaacutesra nyilvaacutenvaloacute hogy ugyanaz a keacutez iacuterta mint a San Lorenzoacute-i szoacutetaacuterat A ha-sonloacutesaacuteg kuumlloumlnoumlsen joacutel eacuterzeacutekelhető ha egyes szavakat teszuumlnk egymaacutes melleacute a keacutet keacuteziratboacutel (2 andashd aacutebra)

2 a aacutebra (Esc Σ I 12 213r)

2 b aacutebra (OumlNB Lat 3370 269r)

2 c aacutebra (Esc Σ I 12 124v)

2 d aacutebra (OumlNB Lat 3370 277v)

Tanulmaacutenyok

56

Iacutegy nem csak az laacutetszik joacutel mennyire hasonliacutet egymaacutesra a keacutet iacuteraacuteskeacutep hanem az is hogy a keacutet koacutedex tartalmi szempontboacutel is szorosan oumlsszefuumlgg egymaacutessal A Lat 3370 jelzetű keacuteziratban olvashatoacute ndash eleve meglehetősen ritka ndash szavak ugyanis Bene-detto Bursa sajaacutet latin verseihez iacutert sajaacutet goumlroumlg jegyzeteiből va-loacutek akinek egyik sajaacutetos nyelvtanulaacutesi moacutedszere az volt hogy a verseiben hasznaacutelt latin szavak neacutemelyikeacutehez olyan goumlroumlg megfelelőket iacutert oda (utoacutelag) a lapszeacutelre amelyeket a maga Pseudo-Kyrillos szoacutetaacuteraacuteboacutel tanult meg vagy eacuteppen memorizaacutelt

A beacutecsi koacutedexben iacutegy szaacutemos olyan goumlroumlg szoacute szerepel mint amilyen a San Lorenzoacute-i keacuteziratban is Laacutessunk egy uacutejabb peacuteldaacutet koumlzelebbről is (3 aacutebra) Benedetto hasznaacutelja az egyik verseacuteben a crepusculum lsquoszuumlrkuumlletrsquo szoacutet ehhez iacuterja be aztaacuten azokat a goumlroumlg szavakat (a 266r lap jobb foumllső sarkaacuteba) ame-lyekhez latin megfelelőkeacutent a crepusculum szoacutet adja meg a Pse-udo-Kyrillos konkreacutetan neacutegyet az ὀρθρινός a λυκόφως a δείλη eacutes az ὀψινὴ ὧρα kifejezeacuteseket (2 taacuteblaacutezat valamint 3 4a eacutes 4b aacutebra) Ez a kisseacute mazochistaacutenak tűnő memorizaacutelaacutesi gyakorlat nyilvaacutenvaloacutean a goumlroumlg szavak aktiacutev hasznaacutelataacutenak megalapozaacutesaacutera szolgaacutelt

2 taacuteblaacutezat

Benedetto verse

Benedetto jegyzetei sajaacutet verseacutehez (= goumlroumlg megfelelők a Ps-Kyrillos alapjaacuten)

Benedetto Ps-Kyrillos peacuteldaacutenya (Esc Σ I 12)22

crepuscula ὀρθρινός λυκόφωςδείλη πρὸς ἑσπέρανὀψινὴ ὧρα ἡ μετὰ ἡλίου δύσιν

ὀρθρινός matutinus crepusculus antelucanusλυκόφως τὸ περὶ τὴν αὐγὴν φῶς crepusculum diluculumδείλη πρὸς ἑσπέραν crepusculumὀψινὴ ὧρα ἡ μετὰ ἡλίου δύσιν ζήτει τὸ λυκόφως

4 a aacutebra (OumlNB Lat 3370 266r felső sora valamint Esc Σ I 12 222v)

4 b aacutebra (OumlNB Lat 3370 266r jobb felső sarka valamint Esc Σ I 12 203v 130r eacutes 226r)

A szoacutetaacuteriacuteroacute azonosiacutetaacutesaacuten tuacutel azonban a beacutecsi koacutedex joacuteval toumlbbet is nyuacutejt A benne talaacutelhatoacute koumlzel szaacutez leveacutel toumlbb tucat vers be-szeacuted szemeacutelyes vaacutezlatok eacutes jegyzetek reacuteveacuten egy eddig alig is-mert humanista fordulatos eacuteletpaacutelyaacuteja bontakozik ki Benedet-to Bursa karrierje dioacuteheacutejban a koumlvetkezőkeacutepp foglalhatoacute oumlssze 1414 koumlruumll szuumlletett a Peloponneacutesos nyugati sarkaacuteban fekvő Modoneacuteban oacutekori neveacuten Meacutethoacuteneacuteban A velencei aacutellamhoz tartozoacute kikoumltővaacuteros a keletre haladoacute kereskedelmi hajoacuteuacutetvonal egyik fontos aacutellomaacutesaacutenak szaacutemiacutetott A vaacuteros kancellaacuteri tiszteacutet

3 aacutebra (OumlNB Lat 3370 266r)

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

57

Benedetto apja utaacutena pedig baacutetyja Sebastiano toumlltoumltte be Be-nedetto Velenceacutebe ment tanulni első aacutellaacutesaacutet pedig 1435-ben nyerte el meacutegpedig nem akaacuterhol 21 eacuteves fejjel a firenzei Stu-dio poeacutetika- eacutes reacutetorikaprofesszora lett Hogy pontosan minek is koumlszoumlnhette ennek a kiemelkedően nagy presztiacutezzsel rendel-kező aacutellaacutesnak az elnyereacuteseacutet nem deruumll ki leveleiből minden-esetre a neve (Benedetto di Niccolograve Borsi da Venezia) alap-beacutereacutenek oumlsszegeacutevel egyuumltt (50 forint) a mai napig olvashatoacute a vaacuterosi koumlltseacutegveteacutes kiadaacutesi rovataacuteban23 Firenzeacuteből keacutet eacutev utaacuten taacutevozott az 1437-es hatalmas pestisjaacutervaacuteny idejeacuten amikor az egyetemi taneacutev is feacutelbeszakadt Benedetto 1438 februaacuterjaacuteban Ferraraacuteba telepuumllt aacutet ahol a zsinatra odaeacuterkező paacutepa IV Euge-nius kiacuteseacutereteacutehez csatlakozott Ezt koumlvetően kapta a maacuter emliacutetett felkeacutereacutest a ferrarai vaacuterosatyaacutektoacutel s miacuteg a zsinat Firenzeacutebe koumll-toumlzik ő Ferraraacuteban marad A szigoruacute nyelvtanaacuteri szerep lehet hogy az iskola sziacutenvonalaacutet emelte de szemeacutelyesen neki nem sok oumlroumlmoumlt okozott Fizikailag szellemileg is teljesen kimeriacute-tette raacuteadaacutesul a megiacutegeacutert fizeteacutesnek is sokaacuteig csak a feleacutet kapta meg egyes kolleacutegaacuteival sem alakultak joacutel a kapcsolatai uacutegy-hogy alig vaacuterta hogy tovaacutebb aacutellhasson Ferraraacuteboacutel Aacutellaacutesajaacuten-latot Padovaacuteboacutel Sienaacuteboacutel eacutes Roacutemaacuteboacutel is kap veacuteguumll az utoacutebbit fogadja el iacutegy lesz a IV Eugenius aacuteltal uacutejjaacuteszervezett egyetem a Studium Generale grammatika- eacutes reacutetorikaprofesszora Al-kalmazaacutesa eacuterdekeacuteben egy titokzatos paacutertfogoacuteja is koumlzbenjaacutert akit reverendissime paternek szoacuteliacutet leveleiben eacutes aki feltehe-tőleg Lodovico Trevisan biacuteborossal azonos A roacutemai eacutevek uacutegy tűnik anyagilag is sikeresnek bizonyulnak szaacutemaacutera Folyama-tosan feacutelretesz fizeteacuteseacuteből hogy megvaloacutesiacutethassa eacutelete aacutelmaacutet egy toumlbb eacuteves goumlroumlgorszaacutegi utat ahol anyanyelvi koumlrnyezetben egy valoacuteban keacutepzett tanaacutertoacutel rendesen megtanulhat goumlroumlguumll

A goumlroumlg uacutet előtt azonban egy pillanatra vissza kell teacuternuumlnk a Trapezuntius-ajaacutenlaacutes keacuterdeacuteseacutere A roacutemai levelek koumlzoumltt ugyan-is van kettő amely uacutej sziacutenben laacutettatja az uumlgy haacutettereacutet Benedet-to sajaacutet oumlccseacutenek iacuter Firenzeacutebe aki eacutepp Georgiusnaacutel tanul Be-nedetto elismereacutessel szoacutel roacutela mint tudoacutesroacutel de mint tanaacuterroacutel eacutes emberről lesuacutejtoacute a veacutelemeacutenye Arrogaacutens oumlntelt embernek tartja (sibi multa attribuentem)24 aki egyaacuteltalaacuten nem toumlrődik taniacutet-vaacutenyaival25 raacuteadaacutesul latintudaacutesaacuteban is komoly hiaacutenyossaacutegok vannak Ezek alapjaacuten biztosra vehetjuumlk hogy Benedettoacuteban nem a taniacutetvaacutenyi haacutela hanem a bizonyiacutetaacutesvaacutegy eacutes valamifeacutele seacutertettseacuteg is dolgozott amikor Libanios-fordiacutetaacutesaacutet keacutesőbb neki ajaacutenlotta meg akarhatta mutatni egykori kolleacutegaacutejaacutenak hogy Ferraraacuteban meacuteg minimaacutelis goumlroumlg tudaacutesaacutet azoacuteta milyen magas szintűre fejlesztette

A goumlroumlg uacutetra 1444 őszeacuten keruumllt sor Vele tartott legtehet-seacutegesebb taniacutetvaacutenya is egy bizonyos Cristoforo Viharos ten-geri uacutet utaacuten előszoumlr szuumllővaacuterosaacuteban koumltoumlttek ki A vihartoacutel Benedetto olyan beteg lett hogy haacuterom hoacutenapig eacutelet eacutes halaacutel koumlzoumltt lebegett Amikor jobban lesz első uacutetja Mistraacuteba ve-zet Gemistos Pleacutethoacutenhoz a platoacuteni filozoacutefia szenvedeacutelyes hiacute-veacutehez Beacutessarioacuten mestereacutehez aki 143839-ben maga is reacuteszt vett a firenzei zsinaton eacutes akkora hataacutest gyakorolt Cosimo Medicire hogy utoacutelag sokan koumlztuumlk Ficino is ettől a talaacutelko-zaacutestoacutel szaacutermaztatta a firenzei uacutejplatonizmus kezdeteacutet26 Bene-dettoacutenak azonban hatalmasat kellett csaloacutednia remeacutenyeiben Gemistos szemeacutelyeacuteben egy megfaacuteradt mogorva oumlregemberre talaacutelt aki hosszuacute percekig tartoacute hallgataacutessal felelt a hozzaacute in-teacutezett keacuterdeacutesekre27 majd koumlzoumllte a fiatalemberrel hogy nem a maga ura Lassan eacutes akadozva előadott magyaraacutezataacutet hallgatva

Benedetto szaacutemaacutera veacutegkeacutepp nyilvaacutenvaloacute lett az oumlreg filozoacute-fustoacutel ha raacuteeacuterne sem lenne eseacutelye Homeacuteros eacutes Deacutemostheneacutes nyelveacutet megtanulnia Ezt koumlvetően toumlbb hoacutenapon aacutet proacutebaacutel-kozik azzal hogy maacutesik goumlroumlgtanaacutert talaacuteljon magaacutenak siker-telenuumll Veacuteguumll eszeacutebe jut egy goumlroumlg szaacutermazaacutesuacute negropontei feacuterfi akivel meacuteg nagyon fiatalon talaacutelkozott Velenceacuteben Az illető időkoumlzben a firenzei zsinaton a goumlroumlg kuumlldoumlttseacuteg hivata-los tolmaacutecsakeacutent viacutevott ki aacuteltalaacutenos elismereacutest magaacutenak nem csak a goumlroumlgoumlk de a latinok koumlreacuteben is Olyannyira hogy eb-ben az időben maacuter a paacutepa szemeacutelyes megbiacutezottjakeacutent laacutetott el diplomaacuteciai feladatokat A velencei aacutellam szolgaacutelataacuteban aacutelloacute feacuterfi uacutej megbiacutezataacutesa elleneacutere is elvaacutellalja Benedetto taniacutetaacutesaacutet Iacutegy lett Benedetto Bursa 1444 augusztusaacuteban Niccolograve Sagun-dino avagy goumlroumlg neveacuten Nikolaos Sekundinos taniacutetvaacutenya28 Benedetto toumlbb hoacutenapot toumllt el Cristoforoacuteval kiacuteseacuterőjeacutevel egyuumltt Sagundino haacutezaacuteban valoacutesziacutenűleg ekkor keacuteszuumll el a Li-banios-fordiacutetaacutes is majd a koumlvetkező eacutevben Konstantinaacutepoly-ba eacutes Kreacutetaacutera is ellaacutetogat ahonnan ismeacutet viharos tengeren teacuter vissza Negroponteacuteba Megint laacutezrohamok taacutemadjaacutek meg eacutes valoacutesziacutenűleg ennek koumlvetkezteacuteben hal meg utolsoacute keltezett levele 1446 maacutejusaacuteban iacuteroacutedott

Ha most visszateacuteruumlnk a szoacutetaacuter keacuterdeacuteseacutere biztosra vehetjuumlk hogy Benedetto mestereacutenek Sagundinoacutenak peacuteldaacutenyaacutet maacutesol-ta le magaacutenak Levelei alapjaacuten egyeacutertelmű hogy Euripusban azaz Negroponteacuteban kezdett alaposan a goumlroumlggel foglalkozni koraacutebbi oumlnaacutelloacute proacutebaacutelkozaacutesai soraacuten csak a kezdő szintig jutott el Az intenziacutev nyelvtanulaacutesnak egyik sajaacutetos formaacutejaacutet maacuter eacuterintettuumlk eacutes ezek a tanuloacutejegyzetek egyeacutertelműen bizonyiacutetjaacutek hogy Benedetto oda-vissza kiacutevuumllről megtanulta a Pseudo-Ky-rillos anyagaacutet A jegyzetek mind 144445-re dataacutelhatoacutek (egy kuumlloumlnoumlsen sűrűn teleiacutert lapot mutat az 5 aacutebra)

Sagundino szemeacutelye ugyanakkor toumlbb reacuteszletet is eacuterthetőveacute tesz a szoacutetaacuterral kapcsolatban Előszoumlr is toumlkeacuteletesen megma-gyaraacutezza hogyan juthatott hozzaacute Benedetto a Pseudo-Kyril-loshoz Sagundino ugyanis hoacutenapokon aacutet naponta talaacutelkozott Nicolaus Cusanussal a szoacutetaacuter egyetlen peacuteldaacutenyaacutenak tulajdo-nosaacuteval aki szinteacuten reacuteszt vett a firenzei zsinaton A kuesi biacute-boros nem tudott toumlkeacuteletesen goumlroumlguumll29 iacutegy termeacuteszetes leacutepeacutes-nek tűnik reacuteszeacuteről hogy megmutatta nagyon reacutegi betűkkel iacutert szoacutetaacuteraacutet a zsinat főtolmaacutecsaacutenak akiről mindenki laacutethatta hogy nemcsak anyanyelvi szinten beszeacuteli mindkeacutet nyelvet hanem mindkeacutet kultuacutera klasszikus irodalmaacuteban is otthonosan mozog sőt teoloacutegiai eacutes filozoacutefiai keacuterdeacutesekben is jaacuteratos Toumlbb forraacute-sunk is megemliacuteti hogy Sagundino nemcsak baacutemulatos kom-petenciaacuteval fordiacutetotta a vitaacutezoacute felek teoloacutegiai eacuterveleacuteseit mind-keacutet iraacutenyba de olyan esetet is emliacutetenek amikor Sagundino igaziacutetotta ki az egyik felszoacutelaloacute pontatlansaacutegait (nevezetesen rhodosi Andreast aki Maximos egyik leveleacutet ideacutezte pontat-lanul)30 Latinos műveltseacutegeacuteről keacutesőbb szuumlletett fordiacutetaacutesai eacutes toumlrteacuteneti munkaacutei tanuacuteskodnak Sagundinoacuteroacutel iacutegy tehaacutet azt is joggal felteacutetelezhetjuumlk hogy Cusanus peacuteldaacutenyaacutenak maacutesolaacutesa koumlzben a szoumlveg rengeteg hibaacutejaacutet ki tudta javiacutetani valamint hatalmas olvasottsaacutega reacuteveacuten a fejeacuteben leacutevő ideacutezetekkel vagy eacuteppen keacutezneacutel leacutevő koumlnyveiből vett reacuteszletekkel kiegeacutesziacutetette a szoacutetaacuter szoacuteanyagaacutet Egy kezdő nyelvtanuloacute mint amilyennek Benedictust keacutepzelhetjuumlk a zsinat idejeacuten erre keacuteptelen lett vol-na Ezzel megvan a hiaacutenyzoacute laacutencszem Cusanus hibaacutektoacutel hem-zsegő valamint Benedictus alaposan korrektuacuteraacutezott eacutes bőviacutetett peacuteldaacutenya koumlzoumltt

Tanulmaacutenyok

58

Sagundino szemeacutelye tovaacutebbaacute a szeacuteljegyzetek tartalmaacutet illetően is sok mindenre magyaraacutezatot adhat Peacuteldakeacutent a marginaacuteli-aacuteknak csupaacuten egyetlen csoportjaacutet emelneacutem ki a roacutemai jogi meghataacuterozaacutesok eacutes toumlrveacutenyreacuteszletek csoportjaacutet Ezek goumlroumlg nyelvű reacuteszeacutet amelyek bekeruumlltek Janus Pannonius szoacutetaacuteraacuteba is Oumltvoumls Zsuzsaacutenak sikeruumllt azonosiacutetania pontos elemzeacutese szerint a bejegyzeacutesek a Corpus Iuris Civilis goumlroumlg fordiacutetaacutesaacute-boacutel az uacuten Basilikaacuteboacutel valoacutek eacutespedig ennek valamelyik ki-vonatos gyűjtemeacutenyeacuteből31 (Benedetto peacuteldaacutenyaacuteban a goumlroumlg meghataacuterozaacutesokon feluumll toumlbb tucat latin is szerepel a Digestaacute-boacutel) Nos Sagundino gyakorloacute jogaacutesz volt aki koraacutebban eacuteve-ken aacutet laacutetta el a velencei aacutellam jogi keacutepviseleteacutet Negroponteacute-ban mint advocatus curiae32 eacutes keacutesőbbi diplomaacuteciai karrierje is reacuteszint jogi keacutepzettseacutegeacuten alapult (Sagundino ez idő taacutejt a teacuterseacuteg legjobb diplomataacutejaacutenak szaacutemiacutetott toumlroumlk nyelvtudaacutesaacute-nak koumlszoumlnhetően rendszeresen ő taacutergyalt a toumlroumlk szultaacutennal is a paacutepa megbiacutezaacutesaacuteboacutel) Sagundinoacuteroacutel tehaacutet nagyon koumlnnyű elkeacutepzelnuumlnk hogy akaacuter fejből is tudta egyes jogi kifejezeacutesek szakszerű definiacutecioacutejaacutet eacutes ezeket currente calamo a lapszeacutelre vetette A maacutesik oldalroacutel neacutezve pedig a Pseudo-Kyrillos is mondhatni a lehető legjobb kezekbe keruumllt hiszen szoacuteanyagaacute-ban jelentős helyet foglalnak el a roacutemai jogi terminusok me-lyek oumlsztoumlnzeacutest is adhattak arra hogy az olvasoacute előhiacutevja eset-leges jogi ismereteit

Mindezzel egyuumltt elhamarkodott volna azt felteacutetelez-nuumlnk hogy valamennyi lapszeacuteli jegyzet Sagundinoacutetoacutel szaacuter-mazik Eacutepp az a reacuteszlet ahol Benedetto megnevezi magaacutet joacutel mutatja hogyan eacutepuumll egymaacutesra a marginaacuteliaacutek keacutet reacutetege (6 aacutebra)

Mint laacutettuk Benedictus eacutepp azeacutert jelezte hogy a maacuteso-dik nyelvi magyaraacutezatra ő talaacutelt raacute mert az elteacutert az elsőtől Eacuterdemes felfigyelnuumlnk hogy a keacutet marginaacutelia meacuteg helyeacutet eacutes iacuteraacuteskeacutepeacutet illetően is eacutelesen elkuumlloumlnuumll egymaacutestoacutel A maacutesodik be-jegyzeacutes nem folytatja az elsőt a goumlroumlg eacutes latin szavak oszlopai koumlzoumltt hanem a lap aljaacutera keruumll hataacuterozottan kisebb betűkkel van iacuterva eacutes joacuteval hosszabb sorokat alkot A legkeacutezenfekvőbb magyaraacutezat erre az elteacutereacutesre az hogy az első jegyzetet meacuteg Sagundino peacuteldaacutenyaacuteboacutel maacutesolhatta le Benedetto a magaacuteeacuteba miacuteg a maacutesodikat valoacutesziacutenűleg a maacutesolaacuteshoz keacutepest keacutesőbbi faacutezisban maacuter maga szuacuterta be a lap aljaacutera eacutespedig ndash ahogy laacutet-tuk ndash egy maacutesik forraacutesboacutel

A tovaacutebbi peacuteldaacutektoacutel eltekinthetuumlnk benyomaacutesaim alapjaacuten a szeacuteljegyzetek toumlbbseacutege Sagundinoacutetoacutel szaacutermazhat kisebbik fele Benedettoacutetoacutel az esetek egy jelentős reacuteszeacuteben persze na-gyon neheacutez megaacutellapiacutetani a szerzőseacuteget33 Hasonloacutean vaacuteltoza-tos keacutepet nyuacutejt a szoacutecikkek kijaviacutetaacutesaacutenak eacutes kiegeacutesziacuteteacuteseacutenek folyamata is de ennek reacuteszletei helyett a tovaacutebbiakban inkaacutebb maacutesvalamiről szeretneacutek szoacutet ejteni

5 aacutebra (OumlNB Lat 3370 277r)

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

59

Benedetto egyik utolsoacute leveleacuteben hatalmas indulatok toumlrnek elő Tombol benne a duumlh a keserű csaloacutedaacutes eacutes a bosszuacutevaacutegy Faacutejdalmaacutet az okozta hogy kiacuteseacuterője Cristoforo aki Krisztus testeacutere fogadott neki hűseacuteget hogy mindveacutegig kitart mellette az uacuteton betegseacutege idejeacuten magaacutera hagyta Negroponteacuteban eacutes visszautazott Modoneacuteba Benedetto baacutetyjaacutehoz Benedetto ter-meacuteszetesen a baacutetyjaacutera is rettenetesen meacuterges ezeacutert arra keacuteri szinteacuten Modoneacuteban eacutelő soacutegoraacutet a leveacutel ciacutemzettjeacutet hogy a le-veacutelhez melleacutekelt aacutetokverset melyet a gazember (furcifer) Cris-toforo ellen iacutert olvassa foumll neki de vigyaacutezzon nehogy erről az oumltszaacutez soros koumlltemeacutenyről maacutesvalaki maacutesolatot keacutesziacutethessen a modoneacuteiek koumlzuumll mert előttuumlk szeacutegyellneacute magaacutet A vers maacutesik peacuteldaacutenyaacutet viszont kuumlldje csak el Roacutemaacuteba hadd tudjaacutek mit tett vele Cristoforo (a vers sajnos nem maradt raacutenk) A leveacutelben Benedetto szoacute szerint is ideacutezi az eskuumlt amit Cristoforo megsze-gett eacutes innen tudjuk hogy bdquoez az aacutelnok gazemberrdquo bdquoez a roacutemai farkasrdquo (lupus iste Romanus) ez a bdquonyavalyaacutes toumlrperdquo (nannus aerumnosus) nem maacutes mint a Santa Balbina-templom leen-dő priorja a Vatikaacuteni Koumlnyvtaacuter keacutesőbbi koumlnyvtaacuterosa Cristo-foro Persona a kivaacuteloacute fordiacutetoacute aki toumlbbek koumlzoumltt Maacutetyaacutesnak eacutes Beatriceacutenek is szemeacutelyes ajaacutenlaacutessal kuumlldte el Agathias-fordiacutetaacute-saacutenak keacutet diacuteszpeacuteldaacutenyaacutet34 Az eskuuml szoumlvege pedig iacutegy hangzik

Ego christophorus persona Romanus polliceor preceptori meo benedicto bursę me apud eum esse commoraturum ob-ligoque me et iureiurando diuincere fidemque do futurum ut

eum tempore nullo deseram non modo in his grecis finibus morantem sed etiam si uolet in Italia Et quoniam cupit ipse preceptor meus Euripi et deinde in insula creta et tandem constantinapoli commorari promitto me secuturum precep-torem meum et in eiusmodi locis una secum habitaturum hellip

Eacuten Christophorus Persona roacutemai polgaacuter megiacutegeacuterem ta-naacuteromnak Benedictus Bursaacutenak hogy mellette maradok Vaacutellalom eskuumlvel koumltelezem magam eacutes becsuumlletszavamat adom hogy soha el nem hagyom nemcsak itt Goumlroumlgor-szaacutegban hanem ndash ha uacutegy akarja ndash Itaacuteliaacuteban sem S mivel tanaacuterom Euripusban majd Kreacuteta szigeteacuten veacuteguumll Konstan-tinaacutepolyban szeretne hosszabb időt eltoumllteni megiacutegeacuterem hogy mindenhovaacute elkiacuteseacuterem tanaacuteromat eacutes mindenuumltt egyuumltt lakom vele hellip

Cristoforo Persona azonban a szoacutetaacuter toumlrteacutenete szempontjaacuteboacutel sem eacuterdektelen figura Ő is keacutesziacutetett egy maacutesolatot a Pseu-do-Kyrillosroacutel melyet jelenleg szinteacuten a beacutecsi OumlNB őriz Suppl gr 47 jelzettel35 Ha a peacuteldaacutenyaacutet szoumlvegkritikai szem-pontboacutel hasonliacutetjuk oumlssze Benedettoacuteeacuteval arra az eredmeacuteny-re juthatunk hogy az oumlveacute is Sagundino peacuteldaacutenyaacuteroacutel keacuteszuumllt Oumlsszetartozaacutesuk eacuterzeacutekelteteacuteseacutere egyetlen helyet ideacutezneacutek csak Benedetto peacuteldaacutenyaacuteban a χ betűneacutel a szoacutecikkek sorrendje oumlsz-szekavarodik A hibaacutera maga a maacutesoloacute is felhiacutevja az olvasoacute fi-gyelmeacutet a most koumlvetkező (χυδαῖος-szal kezdődő) szakasz-

6 aacutebra (Esc Σ I 12 141v)

7 aacutebra (OumlNB Lat 3370 222r)

Tanulmaacutenyok

60

nak valoacutejaacuteban keacutesőbb kellene joumlnnie az aacutebeacuteceacuterendben ide illő szakasz viszont (ami a χρίω-val kezdődik) csak keacutesőbb joumln a χωρομετρῶ utaacuten Miről is van szoacute Arroacutel hogy keacutet szakasz helyet csereacutelt egymaacutessal Mivel mindkeacutet szakasz egyaraacutent 31 sorboacutel aacutell nem neheacutez levonni a koumlvetkezteteacutest Benedetto mes-terpeacuteldaacutenyaacuteban vagyis Sagundino peacuteldaacutenyaacuteban keacutet oldal meg-csereacutelődoumltt egymaacutessal tehaacutet ABCD helyett az oldalak ACBD sorrendben koumlvetik egymaacutest Fontos megjegyeznuumlnk hogy mi-vel az eacuterintett szakaszok hataacuterai Benedetto peacuteldaacutenyaacuteban az ol-dalak koumlzepeacutere esnek az oldalak csereacuteje csak az aacuteltala hasznaacutelt mesterpeacuteldaacutenyban fordulhatott elő (Ez mellesleg uacutejabb bizo-nyiacuteteacutek amellett hogy Benedetto nem koumlzvetlenuumll a Harleianust maacutesolta mert abban semmilyen szakaszcsere nincs)

Mi a helyzet ezek utaacuten Cristoforo peacuteldaacutenyaacuteval Nos a sor-rendcsere pontosan ugyanuacutegy jelentkezik ebben is a χρίστης szoacute utaacuten nem a χρίω koumlvetkezik hanem a χυδαῖος ami utaacuten aacutebeacuteceacuterendben sorakoznak a szavak egeacuteszen a χωρομετρῶ-ig ezt pedig a χρίω-toacutel χρώς-ig tartoacute szakasz koumlveti Minthogy a sorrendcsere minden bizonnyal a koacutedex fizikai seacuteruumlleacuteseacuteből ke-letkezett (pl egy lapot megcsereacutelve koumltoumlttek be) eacutes egy ilyen jellegű szoumlvegromlaacutesroacutel nehezen keacutepzelhető el hogy egymaacutes-toacutel fuumlggetlenuumll oumlroumlkoumllte mind a keacutet koacutedex csupaacuten ez alapjaacuten is szinte biztosra vehető hogy a keacutet peacuteldaacuteny koumlzoumls őstől szaacuter-mazik A keacutet koacutedex oumlsszetartozaacutesaacutet jelző koumlzoumls hibaacutek szaacutema tovaacutebb szaporiacutethatoacute volna de ezekre maacuter nem teacuterek ki

Harleianus 5792(Nicolaus Cusanus tulajdona)

σ(Sagundino elveszett peacuteldaacutenya)

Esc Σ I 12 OumlNB Suppl Gr 47 (B Bursa peacuteldaacutenya) (C Persona maacutesolata)

Toumlrteacutenetuumlnknek azonban meacuteg mindig nincs veacutege Cristoforo ugyanis egy maacutesik peacuteldaacutenyt is keacutesziacutetett a szoacutetaacuterroacutel E szoacutetaacuter maacutesoloacutejaacutet ismeretlenkeacutent tartjaacutek szaacutemon a kataloacutegusok36 de ha egymaacutes melleacute tesszuumlk a keacutet peacuteldaacutenyt első pillantaacutesra is laacutetszik hogy ugyanaz a keacutez iacuterta őket (8 9 aacutebra)

A szoumlvegkritikai egybeveteacutes megerősiacuteti paleograacutefiai jellegű benyomaacutesunkat a firenzei peacuteldaacuteny (Laur Ed 219) egyaraacutent tartalmaz olyan szoumlvegromlaacutesokat eacutes maacutesodlagos olvasatokat amelyek Benedetto peacuteldaacutenyaacuteban is megvannak valamint olyan uacutejiacutetaacutesokat is amelyek viszont csak Cristoforo keacutet peacuteldaacutenyaacute-ban vannak meg Az elsőre a szoumlvegkritikailag legfontosabb peacutelda a koraacutebban emliacutetett sorrendcsere A firenzei maacutesolat-ban szinteacuten előre keruumll a bdquoC szakaszrdquo (vagyis a χυδαῖος-toacutel χωρομετρῶ-ig tartoacute reacutesz) a helyzet annyiban bonyoloacute-dik hogy ebből a peacuteldaacutenyaacuteboacutel a bdquoB oldalrdquo 31 sora (χρίω-toacutel χρώς-ig) teljesen hiaacutenyzik vagyis Cristoforo ezuacutettal nem poacute-tolta utoacutelag a kimaradoacute reacuteszt

Hasonloacute tanulsaacutegot nyuacutejt az bdquoΕΙΛΩ plico uoluordquo (Harl 5792)37 lsquotekerrsquo jelenteacutesű leacutemma peacuteldaacuteja amelyet mind Benedet-to peacuteldaacutenyaacuteban mind a firenzeiben kiegeacutesziacutet a τὸ συστρέφω ige bdquoεἰλῶ τὸ συστρέφω plico uoluordquo (Esc Σ I 12 143v) il-

letve bdquoεἰλῶ τὸ συστρέφω uoluordquo (Edil 219 70v) A magya-raacutezoacute szinonima szinte bizonyosan koumlzoumls ősre vezethető vissza s alighanem Sagundino illesztette be aki gyakran tett egy-egy joacutel ismert rokon eacutertelmű szoacutet a Pseudo-Kyrillos egy-egy ritka szava melleacute (A beacutecsi peacuteldaacuteny nem vette aacutet ezt a kiegeacutesziacuteteacutest (bdquoεἰλῶ uoluo plicordquo leacutemmaacutet hoz) viszont tartalmazza mindkeacutet latin megfelelőt a probleacutemaacutera mindjaacutert visszateacuterek

Az utoacutebbira vagyis Cristoforo keacutet peacuteldaacutenyaacutenak oumlsszetarto-zaacutesaacutera az bdquoΕΙΠΩΣΙΣ Η ΣΦΙΓΞΙΣrdquo (Harl 5792) lsquoszoriacutetaacutesrsquo je-lenteacutesű szoacute latin megfelelőjeacutenek megvaacuteltoztataacutesa lehet peacutelda A Harleianusban szereplő pressus szoacutet Benedetto megőrzi bdquoεἴπωσις ἡ σφίγξις pressusrdquo (Esc Σ I 12 143v) Cristo-foro mindkeacutet peacuteldaacutenya viszont a pressura szoacuteval csereacuteli ki bdquoεἴπωσις pressurardquo (Suppl Gr 47 26r) eacutes ugyaniacutegy bdquoεἴπωσις pressurardquo (Edil 219 70v) raacuteadaacutesul a goumlroumlg leacutemmaacutehoz tartozoacute ἡ σφίγξις szinonima is hiaacutenyzik mindkettőből A koumlzoumls uacutejiacutetaacutes (pressura) eacutes a koumlzoumls kihagyaacutes (ἡ σφίγξις) alapjaacuten joggal fel-teacutetelezhetjuumlk hogy Cristoforo előbb keacutesziacutetett magaacutenak egy sajaacutet peacuteldaacutenyt Sagundino peacuteldaacutenyaacuteroacutel majd eacutevekkel keacutesőbb amikor igeacuteny taacutemadt raacute uacutej maacutesolatot aacutelliacutetott elő a megrendelő reacuteszeacutere az egyiket Caffa puumlspoumlkeacutenek a maacutesikat Bartolomeo Lapaccinak (aki egyebek mellett Argos eacutes a Mothone melletti Corone puumlspoumlke is volt)38 Sajaacutet peacuteldaacutenya elveszett a maacutesok szaacutemaacutera beacutermunkaacuteban eacutes eleacuteggeacute leacutelektelenuumll keacuteszuumllt keacutet peacutel-daacutenya viszont megmaradt39 Az előbbi εἰλῶ esete is ugyanerre mutat a beacutecsi koacutedex a plico-hoz nem tudott volna hozzaacutefeacuterni a firenzeiből a firenzei pedig a τὸ συστρέφω-hoz nem tudott volna hozzaacutefeacuterni a beacutecsiből40

8 aacutebra (OumlNB Suppl Gr 47 26r)

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

61

Harleianus 5792

σ(Sagundino elveszett peacuteldaacutenya)

Esc Σ I 12 χ (Benedetto Bursa (C Persona elveszett peacuteldaacutenya) sajaacutet peacuteldaacutenya)

OumlNB Suppl gr 47 Laur Edil 219 (Persona maacutesolata (Persona maacutesolata Caffa puumlspoumlkeacutenek) Bartolomeo Lapaccinak)

Zaacuteraacuteskeacutepp csak egyetlen gondolat erejeacuteig eacuterinteneacutem azt a keacuter-deacutest mi tehette vonzoacutevaacute a Pseudo-Kyrillost ha csak neacutehaacuteny eacutevtizedre is A sok teacutenyező koumlzuumll egyet emelneacutek ki amely az imeacutent bemutatott szemeacutelyek goumlroumlg tanulmaacutenyaival kapcsola-tos Benedetto nyelvtanulaacutesi moacutedszereiből kell kiindulnunk Azt laacutettuk hogy ő azzal a szaacutendeacutekkal (vagy azzal a szaacutendeacutek-kal is) akarta megtanulni az attikai goumlroumlgoumlt hogy aktiacutevan tudja hasznaacutelni Eacuterdemes felideacutezni ezen a ponton egy nagyon gyakran hasznaacutelt dicseacuterő toposzt Arra a fordulatra gondolok amellyel egy nem goumlroumlg anyanyelvűt volt szokaacutes ekkoriban megdicseacuterni iacutegy dicseacuterte meg peacuteldaacuteul gaacutezai Theodoacuteros is Cristoforo Personaacutet uacutegy tud goumlroumlguumll sőt olyan a kiejteacutese mintha Goumlroumlgorszaacuteg kellős koumlzepeacuten szuumlletett eacutes tanulta volna meg a nyelvet41 A toposz maacute-sik variaacutecioacutejaacuteban Atheacutenra szokaacutes hivatkozni A dicseacuterő fordulat moumlgoumltt az az elkeacutepzeleacutes huacutezoacutedik meg hogy az attikai nyelvaacutella-pot meacuteg ma is elsajaacutetiacutethatoacute aktiacutev formaacuteban Eacutes hogy voltakeacuteppen nem is egeacuteszen megalapozatlan ez az elkeacutepzeleacutes ezt eacutepp Sagun-dino szemeacutelye bizonyiacutethatja aki mintegy megtestesiacutetette ezt az ideaacutelt Szaacutemaacutera nem leacutetezett igazaacuten eacuteles hataacutervonal a beszeacutelt eacutes az irodalmi nyelv koumlzoumltt ahogy a goumlroumlg nyelv időben elkuumlloumlnuumllő szakaszai koumlzoumltt sem sőt a megelőző keacutet eacutevezred gyoumlkeresen elteacuterő kulturaacutelis hagyomaacutenyai koumlzoumltt sem Koineacute eacutes attikai Ho-meacuteros eacutes patrisztika roacutemai jog eacutes Aristophaneacutes ndash ugyanannak a kontinuumnak a kuumlloumlnboumlző reacuteszei voltak melyek koumlzoumltt le-hetseacuteges eacutes termeacuteszetes az aacutetjaacuteraacutes Talaacuten ez a fajta nyelvi nyi-tottsaacuteg eacutes kulturaacutelis taacutegassaacuteg magyaraacutezhatja azt hogy annyi időt

eacutes energiaacutet fordiacutetott a Pseudo-Kyrillosra erre a nagyon sajaacuteto-san kevert eacutes soksziacutenű szoacuteanyaggal rendelkező szoacutetaacuterra A 16 szaacutezad elejeacuten aztaacuten nagyon megvaacuteltoznak a goumlroumlgtanulaacutessal kapcsolatos elvaacuteraacutesok Maacuter messze azok lesznek a toumlbbseacutegben akik lemondanak az oacutegoumlroumlg nyelv aktiacutev hasznaacutelataacutenak a ceacutelki-tűzeacuteseacuteről Szinte teljes figyelemmel az irodalmi nyelv mineacutel ala-posabb megeacuterteacuteseacutere oumlsszpontosul az egyes tudomaacutenyok pedig ezzel paacuterhuzamosan elkezdenek szakosodni A Pseudo-Kyrillos mely komolyabb irodalmi művek fordiacutetaacutesaacutenaacutel maacuter cserbenhagy-ja hasznaacuteloacutejaacutet ekkor sodroacutedik a paacutelya szeacuteleacutere

Jegyzetek

A tanulmaacuteny alapjaacuteul az Oacutekortudomaacutenyi Taacutersasaacuteg 2016 maacutejus 18-i uumlleacuteseacuten elhangzott előadaacutes szolgaacutelt elkeacutesziacuteteacuteseacutehez az OTKA K 112283 szaacutemuacute paacutelyaacutezata biztosiacutetotta a felteacuteteleket A tanulmaacutenyban a goumlroumlg eacutes latin ideacutezeteket betűhiacuteven koumlzoumlljuumlk

1 A szoacutetaacuterakroacutel joacute aacutettekinteacutest nyuacutejt Thiermann 1996 Botley 2010 55ndash70 oumlsszefoglaloacuteja szaacutemos pontatlansaacutegot tartalmaz

2 Thiermann 19943 Pizzolpassi tesz roacutela emliacuteteacutest egyik leveleacuteben laacutesd Sabbadini 1905

112 eacutes 1184 A szoacutetaacuterroacutel elsőkeacutent Kapitaacutenffy Istvaacuten (1991 eacutes 1995) aacutellapiacutetotta

meg hogy a Pseudo-Kyrillos egyik peacuteldaacutenya (tőle fuumlggetlenuumll nem

sokkal keacutesőbb Thiermann 1996) Csapodi 1975 roumlvid leiacuteraacutesaacuteval vitatkozva aki egyfelől autograacutef peacuteldaacutenynak gondolta Janus szoacute-taacuteraacutet maacutesfelől nem azonosiacutetotta be szoumlvegeacutet A szoacutetaacuter esetleges Ja-nus Pannonius-i hasznaacutelataacutet vizsgaacutelja Horvaacuteth 2001 kodikoloacutegiai szempontboacutel elemzi Oumltvoumls 2008 joacutemagam Ugoletoacutera gyakorolt ha-taacutesaacutet proacutebaacuteltam kimutatni (Bolonyai 2010)

5 Kisebb moacutedosiacutetaacutesokkal Oumltvoumls 20156 Loewe 1876 186ndash194 Goetz 1910 Bannier 1912 Dionisotti

1984ndash857 Ezek neacutehaacuteny kiemelten fontos latin irodalmi mű (Verg Aen Ge-

org Cic Cat) szavainak vagy alapvető roacutemai jogi kifejezeacuteseknek a tuumlkoumlrfordiacutetaacutesai

9 aacutebra (Laur Edil 219 70v)

Tanulmaacutenyok

62

8 Papirusztoumlredeacutekek alapjaacuten felteacutetelezhető hogy a Pseudo-Kyrillos kezdetei a roacutemai kor elejeacuteig nyuacutelnak vissza (laacutesd Maehler 1979 36 illetve Kramer 2001-ben kiadott 7 szaacutemuacute toumlredeacutekeacutet) ugyan-akkor a szoacutetaacuterat az idők folyamaacuten valoacutesziacutenűleg maacutesfajta ceacutellal is hasznaacuteltaacutek (Dickey 2012) ennek a bonyolult folyamatnak a reacutesz-leteire azonban nem fogok kiteacuterni

9 Oumltvoumls 2015 101ndash10210 A Pseudo-Kyrillos 15 raacutenk maradt apograacutefjaacuteboacutel ezuacutettal is csak eb-

ben a keacutet peacuteldaacutenyban olvashatoacutek hasonloacute bejegyzeacutesek11 Vouml Oumltvoumls 2015 29012 A bdquoπολίς civitas urbsrdquo (240r) szoacutecikkhez Bruni 1435 maacutejus 7-eacuten

Niccolograve Niccolihez iacutert leveleacuteből (Ep III 9) ideacutez Leonltardusgt urbs ltenimgt est solum aedificia et moenia ab orbe quo locus cingitur appellata civitas autem [est] congregatio hominum iure sociatorum et eisdem legibus viventium etc bdquoAz urbs csupaacuten eacutepuuml-leteket eacutes vaacuterosfalakat jelent amit arroacutel a koumlrről (orbis) neveztek el amely a helyet koumlrbeveszi a civitas viszont a jog alapjaacuten taacutersult eacutes a koumlzoumls toumlrveacutenyek szerint eacutelő emberek gyuumllekezeterdquo stb

13 proletarii cives dicebantur qui in plebe tenuissima erant et non amplius quam mille et quingentos aeris in censum deferebant bdquoA vaacuteros legszegeacutenyebb polgaacuterait akiknek a joumlvedelme kevesebb volt 1500 asnaacutel proletaacuteroknak hiacutevtaacutekrdquo [= Nonius Marcellus De compendiosa doctrina 22819ndash21 Lindsay]

14 Monfasani 1976 22ndash2315 Monfasani 1984 146ndash14716 Borsetti 1735 Pars I 5017 Prete 1964 40ndash41 57 eacutes 70ndash7118 Lodovico Foscarinit meacuteltatoacute beszeacutedeacutevel OrsquoConnell 2009 58 va-

lamint King 1986 41 eacutes 377 foglalkozik neacutehaacuteny mondat erejeacute-ig utoacutebbi egy roumlvid ndash eacutes nem teljes ndash aacutettekinteacutest is ad műveiről Libanios-fordiacutetaacutesaacuteroacutel emliacuteteacutest tesz a goumlroumlg deklamaacutecioacute leguacutejabb szoumlvegkiadoacuteja van Hoof 2014 173 A fordiacutetaacutest Sanchi 2011 21ndash22 teacutevesen 1439-re dataacutelja Benedettoacutet pedig Guarino vagy Aurispa taniacutetvaacutenyaacutenak veacuteli Barile 1994 27 Filippo da Rimini 1448-ban Benedetto halaacutelaacutera iacutert siacuterverseacutet ideacutezi

19 A Plautust eacutes Terentiust oumlsszehasonliacutetoacute beszeacutedről laacutesd Tontini 2014 valamint Alessio 1981 167

20 Az Iter Italicum alapjaacuten sorolja foumll műveinek keacuteziratait szakiroda-lommal egyuumltt a wwwmirabilewebit honlap

21 Opera Benedicti burse Mothonei que ipse propria manu scripsit atque composuit in hoc volumine continentur que Ego petrus delphinus geor f assiduis meis litteris impetravi a Sebastiano bursa eius fratre Cancellario mothoneo ad me mittendahellip bdquoEz a koumltet a modonei Benedictus Bursa műveit tartalmazza melyeket sa-jaacutet kezűleg iacutert le s melyeket eacuten Petrus Delphinus Georgius fia sze-reztem meg baacutetyjaacutetoacutel Sebastianus Bursaacutetoacutel Modone kancellaacuterjaacutetoacutel [1434-1455 koumlzoumltt] hosszas levelezeacutes utaacuten hogy kuumlldje el őket nekemhelliprdquo Petrus Delphinusroacutel (Pietro Dolfin) laacutesd Zaccaria 1991

22 A koumlveacuter szedeacutes az Escorial-peacuteldaacuteny hozzaacuteteacuteteleit jeloumlli a Harleianushoz keacutepest

23 Park 1981 24924 OumlNB Lat 3370 194v25 hellipeius praeceptoris diligentia atque traditione proficere neminem

posse adolescentem nisi sublevetur et erigatur suopte ingenio atque industria (OumlNB Lat 3370 192r) bdquohellipnincs az a diaacutek aki ennek a tanaacuternak a vezeteacuteseacutevel eacutes magyaraacutezatai reacuteveacuten fejlődni tud-na ha csak nem segiacutet sajaacutet magaacuten eacutes igyekszik előre jutni a maga tehetseacutegeacutevel eacutes szorgalmaacutevalrdquo

26 Laacutesd Ficinoacutenak 1492-ben Lorenzo Medicinek ajaacutenlott Ploacutetinos-fordiacutetaacutesaacutehoz iacutert előszavaacutet Tegyuumlk hozzaacute Monfasani 2013 meg-győzően eacutervel amellett hogy a Pleacutethoacuten-hataacutes inkaacutebb csak utoacutela-gos visszavetiacuteteacutes eredmeacutenye volt a firenzei platonistaacutek reacuteszeacuteről hasonloacutean szkeptikus maacuter Hankins 1990 156ndash157 is

27 ille in respondendo primum duxit horam silentio (OumlNB Lat 3370 97v) bdquoő vaacutelaszul előszoumlr egy oacuteraacuten aacutet neacutemaacuten hallgatottrdquo

28 Erről 1445 november 4-eacuten szaacutemol be baacutetyjaacutenak (OumlNB Lat 3370 46v) ltrelinquiturgt igitur ut profecerim euripi in qua tandem urbe praestantissimum praeceptorem inveni nicolaum sagudineum quem iam supra duos menses habeo bdquonem maradt haacutetra maacutes mint hogy Euripusba [= Negroponte] menjek veacuteguumll ebben a vaacuterosban talaacuteltam egy kivaacuteloacute tanaacutert Nicolaus Sagudineust akinek immaacuter toumlbb mint keacutet hoacutenapja vagyok a taniacutetvaacutenyardquo

29 Bizonyos szintű olvasoacutetudaacutessal azeacutert rendelkezett laacutesd Monfasani 2002

30 Laacutesd Syropulos beszaacutemoloacutejaacutet (Laurent 1971 335) A tolmaacutecsi teveacutekenyseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacuteseacutere vonatkozoacute oumlsszes forraacutest ideacutezi Mastrodimitri 1970 39ndash42 laacutesd meacuteg Gill 1959 165 eacutes Laurent 1971 262 326 493

31 Oumltvoumls 2015 119ndash13532 Babinger 1961 11ndash12 eacutes Mastrodimitri 1970 30ndash3133 A keacutetnyelvű jegyzetek toumlbbseacutege nagy valoacutesziacutenűseacuteggel

Sagundinoacutetoacutel szaacutermazik iacutegy ndash utoacutelag visszatekintve ndash a veacuteletlen uacutejabb jaacuteteacutekaacutenak is koumlszoumlnhetjuumlk hogy Benedetto fentebb megraj-zolt fantomkeacutepe ndash baacuter reacuteszben Sagundino vonaacutesait viselte magaacuten ndash meacutegis elvezetett bennuumlnket Benedetto Bursaacutehoz

34 Cristoforo Persona goumlroumlgtudaacutesaacuteroacutel (sőt kiejteacuteseacuteről) meacuteg gazai Theodoacuteros is olyan joacute veacutelemeacutennyel volt hogy őt keacuterte foumll hogy lefordiacutetsa ndash maga helyett ndash Oacuterigeneacutes Contra Celsum ciacutemű műveacutet (laacutesd a hozzaacute iacutert leveleacutet melyet Persona a keacutesőbb elkeacuteszuumllt fordiacutetaacutes előszavakeacutent tett koumlzzeacute 1481-ben) de mindezidaacuteig semmit sem lehetett tudni arroacutel kitől eacutes hol tanult meg goumlroumlguumll (laacutesd Paschini 1939ndash40 Santini 1986 95ndash96 Stringer 1997 493) Hankins 1990 158 Nigel Wilson szoacuteban koumlzoumllt oumltleteacutere taacutemaszkodva (miszerint a Laur Plut 859 jelzetű Platoacuten-koacutedexet vagyis azt a hiacuteres peacuteldaacutenyt amelyet Cosimo dersquo Medici adott oda Ficinoacutenak fordiacutetaacutesa elkeacutesziacute-teacuteseacutehez talaacuten Cristoforo Persona maacutesolta) azt a lehetőseacuteget veti foumll hogy Persona eacuteppuacutegy Gemistos Pleacutethoacuten taniacutetvaacutenya lehetett mint mentora kijevi Isidoacuteros (Rossi 2010 62 maacuter teacutenykeacutent koumlzli a felteacutetelezeacutest) Wilson oumltleteacutet azonban eleve keacutetseacutegesseacute teszi hogy a szoacuteban forgoacute koacutedex a jelenlegi kutatoacutei konszenzus szerint nem a 15 hanem a 14 szaacutezadban keletkezett (Azzaragrave 2002) Hankins hipoteacutezise pedig (ti hogy Isidoacuteros szemeacutelye lehet az oumlsszekoumltő kapocs Persona eacutes Gemistos koumlzoumltt) nem toumlbb talaacutelgataacutesnaacutel

35 Megjegyzendő hogy a kutatoacutek toumlbbseacutege vitatja hogy a koacutedex szoacutetaacuterreacuteszeacutet Cristoforo Persona maacutesolta volna (Bick 1920 56 Hunger 1994 89ndash90 Gamillscheg 1997) Aacutellaacutespontjukat a koacutedex keacutet jellemzőjeacutere alapozzaacutek Egyreacuteszt a zaacuteroacute kolophoacutenban Perso-na csak a koacutedex maacutesodik feleacuteben (94vndash101r) talaacutelhatoacute Guarino-feacutele Eroacuteteacutemataacutet emliacuteti meg eacutes iacuterja alaacute (101r) a koacutedex első feleacutet (3rndash94r) elfoglaloacute szoacutetaacuterroacutel nem tesz emliacuteteacutest a szoacutetaacutert koumlvető kolophoacutenban pedig neve megadaacutesa neacutelkuumll jelzi a szoacutetaacuterreacutesz veacute-geacutet (ezt emeli ki Oumltvoumls 2015 80ndash81) Maacutesreacuteszt a keacutet reacutesz elteacuterő iacuteraacuteskeacutepeacutere hivatkoznak Gamillscheg meacuteg a szoacutetaacuter goumlroumlg illetve latin iacuternokaacutet is keacutet kuumlloumlnboumlző szemeacutelynek veacuteli Veluumlk szemben Hermann 1932 135ndash136 az egeacutesz koacutedex maacutesolaacutesaacutet Personaacutenak tulajdoniacutetja (baacuter inkaacutebb automatikusan a lehetseacuteges elleneacutervek caacutefolata neacutelkuumll) Eacuterdemes ugyanakkor kiemelni hogy az emliacutetett kutatoacutek mindegyike kizaacuteroacutelag paleograacutefiai jegyek alapjaacuten alkot veacutelemeacutenyt a koacutedex szoumlvegeacutet semmilyen tartalmi ndash pl szoumlvegkri-tikai vagy lexikograacutefiai ndash szempontboacutel nem vizsgaacuteljaacutek a keacuterdeacutes eldoumlnteacutesekor A Bursa-levelekből kikoumlvetkeztethető eacuteletrajzi oumlsz-szefuumlggeacutesek termeacuteszetesen uacutej megvilaacutegiacutetaacutesba helyezik a keacuterdeacutest a keacutet (haacuterom) iacuternok felteacutetelezeacuteseacutet megalapozoacute paleograacutefiai eacutervek azonban oumlnmagukban veacuteve is ingatag laacutebakon aacutellnak a koacutedex keacutet (haacuterom) keze koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek toumlkeacuteletesen magyaraacutezhatoacutek pusztaacuten a szoumlvegek elteacuterő rendelteteacuteseacutevel is Egy szoacutetaacuternak eacuter-telemszerűen az egyes szavakra kell koncentraacutelnia ezeacutert a betűk joacutel kivehető elkuumlloumlniacutető iacuteraacutesmoacutedjaacutera toumlrekszik a roumlvidiacuteteacutesek eacutes ligatuacuteraacutek mellőzeacuteseacutevel ezzel szemben egy nyelvtan folyamatos olvasaacutesra szaacutent szoumlveget nyuacutejt iacutegy lejegyzeacuteseacuteben joacuteval nagyobb

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

63

szerephez juthatnak a kurziacutev elemek Ami pedig a keacutet kolophoacuten keacuterdeacuteseacutet illeti a fentebb emliacutetett vonaacutesok keacutetseacutegtelenuumll inkaacutebb a keacutet maacutesoloacute felteacutetelezeacutese mellett szoacutelnak de nem doumlntő erejű eacutervek ugyanakkor az a teacuteny hogy a nyelvtan folytatoacutelagosan koumlveti a szoacutetaacutert inkaacutebb arra mutat hogy ugyanaz a maacutesoloacute dol-gozott tovaacutebb a keacuteziraton Mindenesetre Wilson koraacutebban emliacute-tett oumltlete miszerint a Laur Plut 859-t Persona maacutesolta volna a beacutecsi koacutedex akaacutermelyik kezeacutet vesszuumlk figyelembe semmikeacuteppen sem aacutellhatja meg a helyeacutet

36 Nencioni 1997 16437 Az aacutetiacuteraacutes a Harleianus melleacutekjelek neacutelkuumlli majuszkula iacuteraacutesmoacutedjaacutet

koumlveti38 Kaumlppeli 193939 Cristoforo hatalmas irtaacutest veacutegzett a latin megfelelők koumlzoumltt gyak-

ran csak egyet vagy kettőt hagyott meg koumlzuumlluumlk Sagundino kiegeacute-sziacuteteacuteseit eacutes ideacutezeteit egyetlen egyszer sem vett aacutet a maga reacuteszeacuteről pedig a legritkaacutebb esetben fűzoumltt olyan megjegyzeacutest a szoacuteanyag-hoz ami javiacutetanaacute a szoacutetaacuter hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutet

40 Mindez uacutejabb eacutervet jelent a mellett is hogy a beacutecsi koacutedex (Suppl Gr 47) szoacutetaacuterreacuteszeacutet Persona maacutesolta Az attribuacutecioacute helyesseacutegeacutet taacute-maszthatja alaacute veacuteguumll Persona latin nyelvű alaacuteiacuteraacutesa is amely a Va-tikaacuteni Koumlnyvtaacuter koumllcsoumlnzeacutesi naploacutejaacuteban olvashatoacute eacutes baacuter mintegy huacutesz eacutevvel keacutesőbb keletkezett ugyanazokat a szaacutelkaacutes betűformaacute-kat mutatja (Bertola 1942 191)

41 quem unum novi ab ineunte adolescentia sic graecas litteras imbibisse et quod plurimum iuvit in Graecia ipsa et Graecis ex praeceptoribus ut nisi te civem Romanum scirem et propinquos tuos primarios urbis viros sat nossem dicturus facile sim e Grae-cia te oriundum nam ipsa et tua graeca pronunciatio te graecum praefert bdquoEgyeduumll teacuteged ismerlek uacutegy hogy maacuter kora ifjuacutesaacutegodtoacutel fogva uacutegy sziacutevtad magadba a goumlroumlg nyelvet eacutes ndash ami a legtoumlbbet szaacutemiacutet ndash egyenesen Goumlroumlgorszaacutegban eacutes goumlroumlg tanaacuteroktoacutel hogy ha nem tudnaacutem roacutelad hogy roacutemai polgaacuter vagy rokonaidroacutel pedig hogy a vaacuteros vezetői akkor koumlnnyen azt mondanaacutem hogy te biz-tosan Goumlroumlgorszaacutegboacutel szaacutermazol hiszen meacuteg a goumlroumlg kiejteacutesed is olyan mint egy anyanyelvűeacuterdquo

Bibliograacutefia

Alessio G C 1981 bdquoI trattati grammaticali di Giovanni del Virgi-liordquo Italia medioevale e umanistica 24 159ndash212

Azzaragrave S 2002 bdquoNote su alcuni codici di Platone e Diogene Laerzio la datazione del Laur 859 e il Marc gr 189rdquo Res Publica Litter-arum 25 164ndash171

Babinger F 1961 Johannes Darius (1414-1494) Sachwalter Ve-nedigs im Morgenland und sein griechischer Umkreis Muumln-chen

Bannier W 1912 bdquoDie roumlmischen Rechtsquellen und die sogenann-ten Cyrillglossenrdquo Philologus 71 238ndash266

Barile E 1994 Littera antiqua e scritture alla greca notai e cancel-lieri a Venezia nei primi decenni del Quattrocento Venezia

Bertola M 1942 I due primi registri di prestito della Biblioteca apostolica vaticana Codici vaticani latini 3964 3966 Cittagrave del Vaticano

Bick J 1920 Die Schreiber der Wiener griechischen Handschriften WienndashPragndashLeipzig

Bolonyai G 2011 bdquoLapszeacuteli jegyzetek Taddeo Ugoleto szoacutetaacuteraacutebanrdquo Antik Tanulmaacutenyok 55 197ndash246

Borsetti F 1735 Historia almi Ferrariensis gymnasii FerraraBotley P 2010 Learning Greek in Western Europe 1396ndash1529 Phi-

ladelphiaCsapodi Cs 1975 bdquoJanus Pannonius koumlnyvei eacutes peacutecsi koumlnyvtaacuterardquo

Kardos T ndash V Kovaacutecs S (szerk) Janus Pannonius Tanulmaacutenyok Budapest 189ndash206

Dickey E 2012 The Colloquia of the Hermeneumata Pseudodosi-theana Vol 1 Cambridge

Dionisotti A C 1984ndash85 bdquoFrom Stephanus to Du Cangerdquo Revue drsquoHistoire des Textes 14 303ndash336

Doran di T 2002 bdquoEstratti della recensione laerziana delle Divisiones aristoteleae nellrsquoAmbrosianus C47 sup (179 Martini-Bassi)rdquo Co-dices manuscripti 41 31ndash32

Gamillscheg E 1997 bdquoUumlbersetzer und Kopist ndash Beobachtungen zum Werk des Christophoros Personardquo S Lucagrave ndash L Perria (szerk) Opora studi in onore di mgr Paul Canart per il LXX compleanno Grottaferrata 233ndash242

Gill J 1959 The Council of Florence CambridgeGoetz G 1910 bdquoGlossographierdquo Paulys Real-Encyclopaumldie VII 1

Leipzig 1433ndash1466Hankins J 1990 bdquoCosimo dersquo Medici and the raquoPlatonic Academylaquordquo

Journal of the Warburg and Courtauld Institutes 53 144ndash162van Hoof L 2014 Libanius A Critical Introduction Cambridge

Horvaacuteth L 1991 bdquoEine vergessene Uumlbersetzung des Janus Pannoni-usrdquo Acta Antiqua Hung 41 199ndash215

Hunger H 1994 Katalog der griechischen Handschriften der Oumlster-reichischen Nationalbibliothek IV Supplementum Graecum (Ch Hannick koumlzreműkoumldeacuteseacutevel) Wien

Kapitaacutenffy I 1991 bdquoJanus Pannonius goumlroumlg szoacutetaacuterardquo Irodalomtoumlrteacute-neti Koumlzlemeacutenyek 95 178ndash181

Kapitaacutenffy I 1995 bdquoAristophanes Triklinios Guarino und Janus Pan-noniusrdquo Acta Antiqua Hung 36 351ndash357

Kaumlppeli T 1939 bdquoBartolomeo Lapacci dersquo Rimbertini (1402ndash1466) vescovo legato pontificio scrittorerdquo Archivum fratrum Praedica-torum 9 86ndash127

King M L 1986 Venetian Humanism in an Age of Patrician Domi-nance Princeton

Kramer J 2001 Glossaria bilinguia altera MuumlnchenndashLeipzigLaurent L 1971 Les lsquoMeacutemoiresrsquo de Sylvestre Syropoulos sur le con-

cile de Florence (1438-1439) ParisLoewe G 1876 Prodromus corporis glossariorum latinorum Leip-

zigMaehler H 1979 bdquoZweispraumlchiger Aeneis-Codexrdquo J Bingen ndash G

Nachtergael (szerk) Actes Du XVe Congregraves International de Pa-pyrologie Bruxelles 18ndash41

Mastrodimitri P L [Μαστροδημήτρη Π Λ] 1970 Νικόλαος Σεκουνδινός (1402ndash1464) Αθήνα

Monfasani J 1976 George of Trebizond A Biography and a Study of His Rhetoric and Logic Leiden

Monfasani J 1984 Collectanea Trapezuntiana texts documents and bibliographies of George of Trebizond Binghamton (NY)

Monfasani J 2002 bdquoNicholas of Cusa the Byzantines and the Greek languagerdquo M Thurner (szerk) Nicolaus Cusanus zwischen Deutschland und Italien Berlin 215ndash252

Monfasani J 2013 bdquoGeorge Gemistus Pletho and the West Greek Eacutemigreacutes Latin Scholasticism and Renaissance Humanismrdquo M S Brownlee ndash D Gondicas (szerk) Renaissance Encounters Greek East and Latin West Princeton 19ndash34

Nencioni S 1997 bdquoLessico greco-latinordquo L Fabbri ndash M Tacconi (szerk) I libri del Duomo di Firenze codici liturgici e biblioteca di Santa Maria del Fiore (secoli XI-XVI) Firenze 164ndash165

OrsquoConnell M 2009 Men of Empire Power and Negotiation in Venicersquos Maritime State Baltimore

Oumltvoumls Zs 2008 bdquoA Renaissance Vocabularium by Janus Pannonius (OumlNB Suppl Gr 45)rdquo Acta Antiqua Hung 48 237ndash246

Tanulmaacutenyok

54

koumlzeacute tartozik pl a πυρσοδυνάστης szoacute amely a vergiliusi ignipotens jelzőt (Aen 8423) adja vissza vagy a γεννήτρια amely a genetrixet (Aeneis I 590) Az utoacutebbiakat szemleacuteltetheti a διαθήκη ἀγράφος kifejezeacutes a nuncupatio terminusra vagy a διακάτοχος a possessor szoacutera A furcsa szavaknak ez a reacutetege ugyanakkor a szoacutetaacuter egyik meghataacuterozoacute forraacutesanyagaacutera vilaacutegiacutet raacute azokra a nyelvtani segeacutedletekre leacutenyegeacuteben iskolai puskaacutekra eacutes kisokosokra amelyek eredetileg latinul tanuloacute goumlroumlg anyanyelvűek szaacutemaacutera keacuteszuumlltek8

Benedictus szoacutetaacutera melyet jelenleg az Escorial Koumlnyvtaacuterban őriznek (Σ I 12 jelzettel) abban kuumlloumlnboumlzik a toumlbbi apograacuteftoacutel hogy rengeteg lapszeacuteli jegyzetet tartalmaz Ugyanez rajta kiacutevuumll csak Janus Pannonius peacuteldaacutenyaacutera eacuterveacutenyes iacutegy eacuterthető hogy Oumltvoumls Zsuzsanna emliacutetett doktori eacutertekezeacuteseacutenek egyik fejezete szinteacuten foglalkozott a San Lorenzoacute-i peacuteldaacutennyal Azt aacutellapiacutetotta meg a keacutet peacuteldaacuteny kapcsolataacuteroacutel hogy rokonsaacutegban aacutellnak egymaacutessal de nem ugyanarroacutel a peacuteldaacutenyroacutel maacutesoltaacutek őket9 A magam reacuteszeacuteről ndash mint az eacutertekezeacutes opponense ndash maacuteskeacutepp iacuteteacuteltem s iacuteteacutelem meg a helyzetet szerintem minden jel arra mutat hogy Janus Pannonius szoacutetaacuteraacutet koumlzvetlenuumll Benedictus szoacutetaacuteraacuteroacutel maacutesoltaacutek Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera most csak egyetlen szoumlveghelyet hozneacutek fel eacuteppen azt a bejegyzeacutest amelyben a maacutesoloacute koumlzli a neveacutet A szoacutetaacuter ἐγγυῶ szoacutecikkeacuteneacutel jaacuterunk Mind a keacutet szoacutetaacuterban egy-egy szeacuteljegyzet egeacutesziacuteti ki a goumlroumlg leacutemmaacutet eacutes mindkeacutet jegyzet keacutet reacuteszből aacutell (1 taacuteblaacutezat)10

1 taacuteblaacutezat

ἐγγυῶμαι τόνδε ἐπὶ γάμου ἐγγύης ἐγγιῶμαι [sic] σοι δὲ τόνδε οἷον ἀντrsquo αὐτοῦ καθίσταμαι ἐγγυητὴς alibi ita ego benedictus legi ἐγγυῶ ἐνεργετικῶς γαμϊ-κοῦ συναλλάγματος οἷον ἐγγυᾶ ὁ δεῖνα τῶ δεῖνϊ τὴν ἑαυτοῦ θυγατέρα ἐγγυῶμαι δὲ σοι παθηικῶς ἀντὶ τοῦ ὑπισχνοῦμαι σοι ὅθεν καὶ ἐγγύη ἡ ὑπόσχεσις

Escorialensis Σ I 12 141v

ἐγγυῶμαι τόνδε ἐπὶ γάμου ἐγ-γύης ἐγγυῶμαι σοι δὲ τόνδε οἷον ἀντrsquo αὐτοῦ καθίσταμαι ἐγγυητής alibi ἐγγυῶ σοι θυγατέρα despondeo ἐγγυῶμαι σοι τὸ ὑπισχνοῦμαι σοιἐγγύη ὑπόσχεσις

OumlNB Suppl Gr 45 76v

Az első reacutesz (ἐγγυῶμαι τόνδεhellip) a Lexicon Vindobonense szoumlvegeacutevel egyezik meg kis elteacutereacutessel11 a maacutesodik (ἐγγυῶ ἐνεργετικῶςhellip) pedig egy Plutus-scholionnal azonos (schol Pl 1202 bdquoP Victrdquo) Miacuteg azonban a San Lorenzoacute-i peacuteldaacuteny-ban ezzel a latin mondattal vezeti be a maacutesoloacute a maacutesodik reacuteszt alibi ita ego benedictus legi (bdquomaacutesutt eacuten Benedictus a koumlvet-kezőt olvastamrdquo) addig a beacutecsi peacuteldaacutenyban csupaacuten iacutegy szoacutel a felvezeteacutes alibi (bdquomaacutesuttrdquo) majd koumlvetkezik ugyanaz a scho-lion-reacuteszlet csak eacuteppen erősen leroumlvidiacutetett eacutes kicsit moacutedosiacutetott formaacuteban (a koumlveacuter szedeacutes jelzi a San Lorenzoacute-i peacuteldaacuteny toumlbb-leteacutet az alaacutehuacutezaacutes a beacutecsi peacuteldaacuteny hozzaacuteteacuteteleit)

A keacuterdeacutes tehaacutet az vajon milyen viszonyt felteacutetelezhetuumlnk a keacutet szeacuteljegyzet koumlzoumltt Elvben haacuterom eset lehetseacuteges vagy az egyiket maacutesoltaacutek a maacutesikroacutel vagy a maacutesikat az egyikről vagy koumlzoumls ősről mindkettőt A negyedik eset hogy ti egymaacutestoacutel fuumlggetlenuumll keletkeztek a szoumlvegek ritkasaacutega eacutes a nagyfokuacute egyezeacutes miatt kizaacuterhatoacute Neacutezzuumlk a koumlzoumls mintapeacuteldaacuteny felteacutetelezett eseteacutet Ez azt kell hogy jelentse hogy az bdquoeacuten Benedictus iacutegy olvastamrdquo koumlzleacutes maacuter ebben a

koraacutebbi koacutedexben is szerepelt De lemaacutesolhatja-e baacuterki is ezt a mondatot vaacuteltoztataacutes neacutelkuumll ha nem ő Benedictus Nem tűnik valoacutesziacutenűnek Egy maacutesik embertől szaacutermazoacute egyes szaacutem első szemeacutelyű igeacutet normaacutelis esetben aacutetteszuumlnk harmadik szemeacutelybe Figyelmetlenseacutegből megtoumlrteacutenhet hogy valaki elmulasztja ezt de ha meacuteg a maacutesik ember neve is ott szerepel a maacutesolandoacute szoumlvegben nagyon kicsi az eseacutelye hogy valaki oumlsszekeverje magaacutet maacutessal A San Lorenzoacute-i keacutezirat maacutesoloacutejaacutenak tehaacutet harmadik szemeacutelyben kellett volna megadnia az informaacutetora neveacutet ha az illető első szemeacutelyben iacutert magaacuteroacutel Ugyaniacutegy valoacutesziacutenűtlen a maacutesodik eset is azaz hogy Benedictus a beacutecsi koacutedexről maacutesolta volna le a jegyzetet A beacutecsi koacutedexben ugyanis a scholion leroumlvidiacutetett eacutes kisseacute aacutetalakiacutetott vaacuteltozata szerepel Benedictusroacutel ebben az esetben azt kellene felteacuteteleznuumlnk hogy egyreacuteszt ezt a roumlvidiacutetett eacutes aacutetfogalmazott vaacuteltozatot visszavaacuteltoztatta a teljes eacutes pontos eredeti szoumlvegre maacutesreacuteszt mindezt a maga bdquokutataacutesi eredmeacutenyekeacutentrdquo tuumlntette foumll jogtalanul Marad tehaacutet a harmadik eshetőseacuteg A beacutecsi koacutedex maacutesoloacuteja maacutesolta a Benedictus aacuteltal bdquofelfedezettrdquo informaacutecioacutekat eacutespedig uacutegy hogy Benedictus oumlnhivatkozaacutesaacutet kiiktatta (ami kuumlloumlnoumlsen eacuterthető ha esetleg nem is ismerte az illetőt) maacutesreacuteszt a szoumlveget leroumlvidiacutetette eacutes moacutedosiacutetotta

Veacuteguumll eacuterdemes meacuteg arra is raacutekeacuterdeznuumlnk vajon mieacutert adja meg a neveacutet enneacutel a megjegyzeacutesneacutel Benedictus Ha megneacutezzuumlk a szoumlveget azt laacutethatjuk hogy a maacutesodik megjegyzeacutes neacutemileg maacutes informaacutecioacutet ad az elsőhoumlz keacutepest Az első megjegyzeacutes arroacutel szoacutel hogy a cselekvő ἐγγυῶ (lsquokezeskedikrsquo tkp lsquotenyereacutebe teszrsquo) igeacutet mediaacutelis alakban arra hasznaacuteljaacutek ha valaki eljegyez egy feacuterfit a laacutenyaacuteval ἐγγυῶμαι τόνδε ἐπὶ γάμου ἐγγύης ἐγγιῶμαι σοι (sic) δὲ τόνδε οἷον ἀντrsquo αὐτοῦ καθίσταμαι ἐγγυητὴς (sic) bdquoEljegyzem ezt a feacuterfit raquokezeskedeacutessellaquo Eljegyzem veled ezt a feacuterfit azaz kezesseacuteget vaacutellalok eacuterterdquo

A maacutesodik megjegyzeacutes ezzel szemben azt tartalmazza hogy az ige aktiacutev alakja hasznaacutelatos lsquoeljegyezrsquo eacutertelemben a mediaacutelis alak jelenteacutese viszont az hogy lsquoiacutegeacuterrsquo (ἐγγυῶ ἐνεργετικῶς γαμϊκοῦ συναλλάγματος οἷον ἐγγυᾶ ὁ δεῖνα τῶ δεῖνϊ τὴν ἑαυτοῦ θυγατέρα ἐγγυῶμαι δὲ σοι παθηικῶς ἀντὶ τοῦ ὑπισχνοῦμαι σοι ὅθεν καὶ ἐγγύη ἡ ὑπόσχεσις bdquoCselekvő alakban haacutezassaacutegi szerződeacutesekre hasznaacuteljaacutek peacuteldaacuteul XY odaadjagarantaacutelja a laacutenyaacutet Z-nek Medio-passziacutev alakban viszont ʽodaiacutegeacuterem nekedrsquo jelenteacutesben hasznaacutelatos innen van hogy az ἐγγύη iacutegeacuteretet is jelentrdquo) Benedictus neveacutenek feltuumlnteteacuteseacutet eacutepp az aacuteltala megszerzett informaacutecioacute elteacuterő jellege indokolja Arra hiacutevja foumll a figyelmet hogy ő egy maacutesik forraacutesboacutel maacutest olvasott mint ami az előző magyaraacutezatban szerepel

Hasonloacute koumlvetkezteteacutesre lehetne jutni maacutes szoumlveghelyek oumlsszeveteacutese alapjaacuten is de mint emliacutetettem az alaacutebbiakban nem ennek a keacutet koacutedexnek a kapcsolataacuteval szeretneacutek foglalkozni hanem elsősorban Benedictus peacuteldaacutenyaacuteval Ki lehet ez a szemeacutely Induljunk ki abboacutel mit is lehet megtudni roacutela a bejegyzeacutesei alapjaacuten Szoacutetaacutera nagy valoacutesziacutenűseacuteggel 1437 utaacuten keletkezett eacutes minden bizonnyal 1447 előtt mert Janus Pannonius nagyjaacuteboacutel ekkor kezdhetett el goumlroumlguumll tanulni Ha a keacutezirat szeacuteljegyzeteit alaposabban megvizsgaacuteljuk keacutet tovaacutebbi taacutempontot is kaphatunk az azonosiacutetaacuteshoz A marginaacuteliaacutek egyik sajaacutetos vonaacutesa hogy kortaacuters humanista szerzőktől is tartalmaznak ideacutezeteket A legtoumlbbszoumlr egy bdquoGasprdquo roumlvidiacuteteacutessel

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

55

jeloumllt szerző neve tűnik foumll a lapszeacuteleken joacuteval ritkaacutebban egy bdquoLeonrdquo-nal roumlvidiacutetett valaki Az ideacutezetek beazonosiacutetaacutesa alapjaacuten az előbbit Gasparino da Barzizzaacuteval azonosiacutethatjuk akinek neacutepszerű keacutezikoumlnyve az Orthographia 1417-ben jelent meg első vaacuteltozatban a maacutesik roumlvidiacuteteacutes pedig Leonardo Bruni szemeacutelyeacutet fedi Az ideacutezetek a terminus post quem szűkiacuteteacuteseacutere nem alkalmasak ugyan (a legreacutegebbi Bruni-ideacutezet ugyanis 1435 maacutejus 7-eacutere keltezhető)12 viszont joacutel mutatjaacutek hogy a szoacutetaacuter maacutesoloacuteja a latin megfelelők helyesiacuteraacutesaacutera eacutes klasszikus kori hasznaacutelataacutera eacutepp akkora hangsuacutelyt fektetett mint a goumlroumlg ciacutemszavak pontosiacutetaacutesaacutera

A jegyzetek egy maacutesik csoportjaacuteboacutel arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy szerzőjuumlk egyaraacutent folyeacutekonyan beszeacutelt goumlroumlguumll eacutes latinul szabadon eacutes koumlnnyedeacuten vaacuteltott az egyik nyelvről a maacutesikra Egyetlen peacuteldaacutet ideacutezneacutek ennek eacuterzeacutekelteteacuteseacutere Eacutepp az előbb emliacutetett lapon a bdquoπολίτης civisrdquo leacutemma latin reacuteszeacutehez fűzi azt hozzaacute a lapszeacutelre (240r) hogy a polgaacuterok legszegeacutenyebb csoportjaacutet proletariusoknak nevezteacutek s ehhez Nonius Marcellus kompendiumaacuteboacutel ideacutezi a proletarius szoacute meghataacuterozaacutesaacutet (1 aacutebra)13

1 aacutebra (Esc Σ I 12 240r)

A jegyzet azonban folytatoacutedik eacutespedig goumlroumlguumll annak a keacuter-deacutesnek megvaacutelaszolaacutesaacuteval hogyan lehetne az előbb emliacutetett proletarius kategoacuteriaacutet goumlroumlguumll visszaadni οὓς λέγοιμεν ἂν καὶ ἴσως οὐκ ἀπεικότως ἑλληνιστὶ πολίτας εὐτελεῖς vagyis bdquoakiket [ti a proletaacuterokat] a legtalaacuteloacutebban talaacuten politeacutes euteleacutes-eknek mondhatnaacutenk goumlroumlguumll minthogy a vaacuteros beveacutete-leihez csak keveacutes adoacuteval jaacuterulnak hozzaacuterdquo stb A bejegyzeacutesnek ezt a maacutesodik reacuteszeacutet Benedictus nem maacutes szerzőktől vett ideacute-zetekkel iacuterta meg hanem sajaacutet tudaacutesa alapjaacuten sajaacutet maga felel-ve a maga fejeacuteben felvetődő keacuterdeacutesre

Az eddigiek alapjaacuten a koumlvetkező keacutep rajzolhatoacute meg Bene-dictusroacutel filoloacutegiai keacutepzettseacutege a goumlroumlg eacutes a latin nyelv tereacuten is alapos eacutes naprakeacutesz egyaraacutent joacutel eacutes aktiacutevan hasznaacutelja mindkeacutet nyelvet sőt van valamifeacutele fordiacutetoacutei-szoacutetaacuteriacuteroacutei veacutenaacuteja is Felteacute-telezhető tovaacutebbaacute hogy van valamilyen koumltődeacutese Ferraraacutehoz az 1440 koumlruumlli eacutevekben A felvaacutezolt szellemi fantomkeacutep termeacutesze-tesen meacuteg iacutegy sem mutat koumlnnyen felismerhető egyedi vonaacute-sokat eacutes a tovaacutebbleacutepeacuteshez bevallom egy veacuteletlen adott loumlkeacutest John Monfasani trapezunti Georgiusroacutel szoacuteloacute monograacutefiaacuteja ol-vasaacutesa koumlzben akadtam raacute valakire aki azonnal lehetseacuteges jeloumllt-nek tűnt szaacutemomra14 Monfasani a goumlroumlg szaacutermazaacutesuacute velencei humanista esetleges taniacutetvaacutenyait proacutebaacutelta szaacutemba venni eacutes egy Libanios-fordiacutetaacutes ajaacutenlaacutesa alapjaacuten koumlzeacutejuumlk sorolt egy bizonyos Benedetto Bursaacutet is Bursa ugyanis a koumlvetkező szavakkal ajaacuten-lotta Trapezuntiusnak a maga fordiacutetaacutesaacutet hanc igitur a me tra-ductam tibi mitto summo omnium doctrinarum praeceptori (bdquoel-

kuumlldoumlm haacutet neked ezt a fordiacutetaacutesomat minden tudomaacuteny kivaacuteloacute tanaacuteraacutenakrdquo)15 Monfasani a bdquokivaacuteloacute tanaacuterrdquo megszoacuteliacutetaacutesboacutel arra koumlvetkeztetett hogy a fordiacutetoacute nyilvaacuten taniacutetvaacutenya volt Georgius-nak eacutes ezeacutert ajaacutenlja neki a fordiacutetaacutesaacutet tisztelete eacutes haacutelaacuteja jeleacuteuumll (a koumlvetkezteteacutes nagyon logikus de mint laacutetni fogjuk meacutegsem aacutellja meg a helyeacutet) A leacutenyegeacuteben ismeretlen Benedetto Bursa paacutelyaacutejaacuteval kapcsolatban Monfasani Borsettinek a ferrarai egye-tem toumlrteacuteneteacuteről szoacuteloacute 1735-oumls koumlnyveacutere hivatkozik ahol azt le-het megtudni roacutela hogy Guarino javaslataacutera 1439-ben hiacutevta meg a vaacuteros vezetőseacutege a ferrarai egyetemre grammatikatanaacuternak keacutet maacutesik tanaacuterral egyuumltt16 A vaacuterosi eacutevkoumlnyvek szerint szerződeacutese 1439 aacuteprilis 18-a eacutes 1440 november 5-e koumlzoumltti időszakra szoacutelt Az eacutevkoumlnyvek az alkalmazaacutes indoklaacutesaacutet is megadjaacutek a Ferraraacute-ba neacutehaacuteny eacutevvel koraacutebban leszerződoumltt Guarino ezzel a haacuterom bdquojoacute hiacuterűrdquo oktatoacuteval proacutebaacutelta a diaacutekok siralmas latintudaacutesaacutet meg-felelő szintre hozni

Benedetto Bursa tehaacutet egyike lehetett azoknak akik meg-alapoztaacutek a ferrarai egyetem keacutesőbbi sikereit Guarino iraacutenyiacute-taacutesa alatt Egyeacuteb teveacutekenyseacutegeacuteről műveiről azonban csak na-gyon keveset lehet tudni Az emliacutetett Libanios-fordiacutetaacuteson tuacutel neacutehaacuteny verseacutet publikaacutelta Sesto Prete egy antoloacutegia reacuteszekeacutent17 egyik kiadatlan beszeacutedeacutet eacutes neacutehaacuteny leveleacutet neacutehaacuteny irodalom-toumlrteacuteneacutesz tartja szaacutemon18 Terentius eacutes Plautus oumlsszehasonliacutetaacute-saacuteroacutel szoacuteloacute esszeacutejeacutet pedig tavalyelőtt adta koumlzre Alba Tontini19 Paacutelyaacutejaacutet azonban alapvetően homaacutely fedi neveacutet nem emliacutetik az alapvető keacutezikoumlnyvek eacutes lexikonok20

Van tehaacutet egy jeloumlltuumlnk de hogyan tudjuk ellenőrizni valoacute-ban azonos-e a keacutet Benedictus A keacuterdeacutes eldoumlnteacuteseacutehez ezuacutettal is szuumlkseacuteg volt a szerencseacutere Kristeller Iter Italicum ciacutemű hat koumltetes kataloacutegusa amely a kiadatlan humanista keacuteziratokat veszi szaacutemba 13 olyan keacuteziratot is emliacutet amelyikben szerepel Benedetto Bursa valamelyik műve aacutem egyetlen koacutedex leiacuteraacutesa sem kecsegtet azzal hogy autograacutef keacuteziratot tartalmazna tőle Az Iter Italicum utaacuten iacutegy nagyobb koumlnyvtaacuterak kataloacutegusait tűnt ceacutelszerűnek aacutetfeacutesuumllni s ekkor bukkantam egy beacutecsi keacuteziratra amely roumlvid tartalomjegyzeacuteke szerint a mothoneacutei Benedictus Bursa sajaacutet kezűleg iacutert műveit tartalmazza Az előlapon talaacutel-hatoacute bejegyzeacutes arroacutel is tudoacutesiacutet hogy az iacuteraacutesokat egy bizonyos Petrus Delphinus gyűjtoumltte oumlssze eacutes fűzte egybe miutaacuten hosz-szas keacuterleleacutes utaacuten megkapta őket Benedictus baacutetyjaacutetoacutel Sebas-tianustoacutel Modone latinosan Mothone kormaacutenyzoacutejaacutetoacutel21

A beacutecsi keacuteziratot keacutezbe veacuteve első pillantaacutesra nyilvaacutenvaloacute hogy ugyanaz a keacutez iacuterta mint a San Lorenzoacute-i szoacutetaacuterat A ha-sonloacutesaacuteg kuumlloumlnoumlsen joacutel eacuterzeacutekelhető ha egyes szavakat teszuumlnk egymaacutes melleacute a keacutet keacuteziratboacutel (2 andashd aacutebra)

2 a aacutebra (Esc Σ I 12 213r)

2 b aacutebra (OumlNB Lat 3370 269r)

2 c aacutebra (Esc Σ I 12 124v)

2 d aacutebra (OumlNB Lat 3370 277v)

Tanulmaacutenyok

56

Iacutegy nem csak az laacutetszik joacutel mennyire hasonliacutet egymaacutesra a keacutet iacuteraacuteskeacutep hanem az is hogy a keacutet koacutedex tartalmi szempontboacutel is szorosan oumlsszefuumlgg egymaacutessal A Lat 3370 jelzetű keacuteziratban olvashatoacute ndash eleve meglehetősen ritka ndash szavak ugyanis Bene-detto Bursa sajaacutet latin verseihez iacutert sajaacutet goumlroumlg jegyzeteiből va-loacutek akinek egyik sajaacutetos nyelvtanulaacutesi moacutedszere az volt hogy a verseiben hasznaacutelt latin szavak neacutemelyikeacutehez olyan goumlroumlg megfelelőket iacutert oda (utoacutelag) a lapszeacutelre amelyeket a maga Pseudo-Kyrillos szoacutetaacuteraacuteboacutel tanult meg vagy eacuteppen memorizaacutelt

A beacutecsi koacutedexben iacutegy szaacutemos olyan goumlroumlg szoacute szerepel mint amilyen a San Lorenzoacute-i keacuteziratban is Laacutessunk egy uacutejabb peacuteldaacutet koumlzelebbről is (3 aacutebra) Benedetto hasznaacutelja az egyik verseacuteben a crepusculum lsquoszuumlrkuumlletrsquo szoacutet ehhez iacuterja be aztaacuten azokat a goumlroumlg szavakat (a 266r lap jobb foumllső sarkaacuteba) ame-lyekhez latin megfelelőkeacutent a crepusculum szoacutet adja meg a Pse-udo-Kyrillos konkreacutetan neacutegyet az ὀρθρινός a λυκόφως a δείλη eacutes az ὀψινὴ ὧρα kifejezeacuteseket (2 taacuteblaacutezat valamint 3 4a eacutes 4b aacutebra) Ez a kisseacute mazochistaacutenak tűnő memorizaacutelaacutesi gyakorlat nyilvaacutenvaloacutean a goumlroumlg szavak aktiacutev hasznaacutelataacutenak megalapozaacutesaacutera szolgaacutelt

2 taacuteblaacutezat

Benedetto verse

Benedetto jegyzetei sajaacutet verseacutehez (= goumlroumlg megfelelők a Ps-Kyrillos alapjaacuten)

Benedetto Ps-Kyrillos peacuteldaacutenya (Esc Σ I 12)22

crepuscula ὀρθρινός λυκόφωςδείλη πρὸς ἑσπέρανὀψινὴ ὧρα ἡ μετὰ ἡλίου δύσιν

ὀρθρινός matutinus crepusculus antelucanusλυκόφως τὸ περὶ τὴν αὐγὴν φῶς crepusculum diluculumδείλη πρὸς ἑσπέραν crepusculumὀψινὴ ὧρα ἡ μετὰ ἡλίου δύσιν ζήτει τὸ λυκόφως

4 a aacutebra (OumlNB Lat 3370 266r felső sora valamint Esc Σ I 12 222v)

4 b aacutebra (OumlNB Lat 3370 266r jobb felső sarka valamint Esc Σ I 12 203v 130r eacutes 226r)

A szoacutetaacuteriacuteroacute azonosiacutetaacutesaacuten tuacutel azonban a beacutecsi koacutedex joacuteval toumlbbet is nyuacutejt A benne talaacutelhatoacute koumlzel szaacutez leveacutel toumlbb tucat vers be-szeacuted szemeacutelyes vaacutezlatok eacutes jegyzetek reacuteveacuten egy eddig alig is-mert humanista fordulatos eacuteletpaacutelyaacuteja bontakozik ki Benedet-to Bursa karrierje dioacuteheacutejban a koumlvetkezőkeacutepp foglalhatoacute oumlssze 1414 koumlruumll szuumlletett a Peloponneacutesos nyugati sarkaacuteban fekvő Modoneacuteban oacutekori neveacuten Meacutethoacuteneacuteban A velencei aacutellamhoz tartozoacute kikoumltővaacuteros a keletre haladoacute kereskedelmi hajoacuteuacutetvonal egyik fontos aacutellomaacutesaacutenak szaacutemiacutetott A vaacuteros kancellaacuteri tiszteacutet

3 aacutebra (OumlNB Lat 3370 266r)

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

57

Benedetto apja utaacutena pedig baacutetyja Sebastiano toumlltoumltte be Be-nedetto Velenceacutebe ment tanulni első aacutellaacutesaacutet pedig 1435-ben nyerte el meacutegpedig nem akaacuterhol 21 eacuteves fejjel a firenzei Stu-dio poeacutetika- eacutes reacutetorikaprofesszora lett Hogy pontosan minek is koumlszoumlnhette ennek a kiemelkedően nagy presztiacutezzsel rendel-kező aacutellaacutesnak az elnyereacuteseacutet nem deruumll ki leveleiből minden-esetre a neve (Benedetto di Niccolograve Borsi da Venezia) alap-beacutereacutenek oumlsszegeacutevel egyuumltt (50 forint) a mai napig olvashatoacute a vaacuterosi koumlltseacutegveteacutes kiadaacutesi rovataacuteban23 Firenzeacuteből keacutet eacutev utaacuten taacutevozott az 1437-es hatalmas pestisjaacutervaacuteny idejeacuten amikor az egyetemi taneacutev is feacutelbeszakadt Benedetto 1438 februaacuterjaacuteban Ferraraacuteba telepuumllt aacutet ahol a zsinatra odaeacuterkező paacutepa IV Euge-nius kiacuteseacutereteacutehez csatlakozott Ezt koumlvetően kapta a maacuter emliacutetett felkeacutereacutest a ferrarai vaacuterosatyaacutektoacutel s miacuteg a zsinat Firenzeacutebe koumll-toumlzik ő Ferraraacuteban marad A szigoruacute nyelvtanaacuteri szerep lehet hogy az iskola sziacutenvonalaacutet emelte de szemeacutelyesen neki nem sok oumlroumlmoumlt okozott Fizikailag szellemileg is teljesen kimeriacute-tette raacuteadaacutesul a megiacutegeacutert fizeteacutesnek is sokaacuteig csak a feleacutet kapta meg egyes kolleacutegaacuteival sem alakultak joacutel a kapcsolatai uacutegy-hogy alig vaacuterta hogy tovaacutebb aacutellhasson Ferraraacuteboacutel Aacutellaacutesajaacuten-latot Padovaacuteboacutel Sienaacuteboacutel eacutes Roacutemaacuteboacutel is kap veacuteguumll az utoacutebbit fogadja el iacutegy lesz a IV Eugenius aacuteltal uacutejjaacuteszervezett egyetem a Studium Generale grammatika- eacutes reacutetorikaprofesszora Al-kalmazaacutesa eacuterdekeacuteben egy titokzatos paacutertfogoacuteja is koumlzbenjaacutert akit reverendissime paternek szoacuteliacutet leveleiben eacutes aki feltehe-tőleg Lodovico Trevisan biacuteborossal azonos A roacutemai eacutevek uacutegy tűnik anyagilag is sikeresnek bizonyulnak szaacutemaacutera Folyama-tosan feacutelretesz fizeteacuteseacuteből hogy megvaloacutesiacutethassa eacutelete aacutelmaacutet egy toumlbb eacuteves goumlroumlgorszaacutegi utat ahol anyanyelvi koumlrnyezetben egy valoacuteban keacutepzett tanaacutertoacutel rendesen megtanulhat goumlroumlguumll

A goumlroumlg uacutet előtt azonban egy pillanatra vissza kell teacuternuumlnk a Trapezuntius-ajaacutenlaacutes keacuterdeacuteseacutere A roacutemai levelek koumlzoumltt ugyan-is van kettő amely uacutej sziacutenben laacutettatja az uumlgy haacutettereacutet Benedet-to sajaacutet oumlccseacutenek iacuter Firenzeacutebe aki eacutepp Georgiusnaacutel tanul Be-nedetto elismereacutessel szoacutel roacutela mint tudoacutesroacutel de mint tanaacuterroacutel eacutes emberről lesuacutejtoacute a veacutelemeacutenye Arrogaacutens oumlntelt embernek tartja (sibi multa attribuentem)24 aki egyaacuteltalaacuten nem toumlrődik taniacutet-vaacutenyaival25 raacuteadaacutesul latintudaacutesaacuteban is komoly hiaacutenyossaacutegok vannak Ezek alapjaacuten biztosra vehetjuumlk hogy Benedettoacuteban nem a taniacutetvaacutenyi haacutela hanem a bizonyiacutetaacutesvaacutegy eacutes valamifeacutele seacutertettseacuteg is dolgozott amikor Libanios-fordiacutetaacutesaacutet keacutesőbb neki ajaacutenlotta meg akarhatta mutatni egykori kolleacutegaacutejaacutenak hogy Ferraraacuteban meacuteg minimaacutelis goumlroumlg tudaacutesaacutet azoacuteta milyen magas szintűre fejlesztette

A goumlroumlg uacutetra 1444 őszeacuten keruumllt sor Vele tartott legtehet-seacutegesebb taniacutetvaacutenya is egy bizonyos Cristoforo Viharos ten-geri uacutet utaacuten előszoumlr szuumllővaacuterosaacuteban koumltoumlttek ki A vihartoacutel Benedetto olyan beteg lett hogy haacuterom hoacutenapig eacutelet eacutes halaacutel koumlzoumltt lebegett Amikor jobban lesz első uacutetja Mistraacuteba ve-zet Gemistos Pleacutethoacutenhoz a platoacuteni filozoacutefia szenvedeacutelyes hiacute-veacutehez Beacutessarioacuten mestereacutehez aki 143839-ben maga is reacuteszt vett a firenzei zsinaton eacutes akkora hataacutest gyakorolt Cosimo Medicire hogy utoacutelag sokan koumlztuumlk Ficino is ettől a talaacutelko-zaacutestoacutel szaacutermaztatta a firenzei uacutejplatonizmus kezdeteacutet26 Bene-dettoacutenak azonban hatalmasat kellett csaloacutednia remeacutenyeiben Gemistos szemeacutelyeacuteben egy megfaacuteradt mogorva oumlregemberre talaacutelt aki hosszuacute percekig tartoacute hallgataacutessal felelt a hozzaacute in-teacutezett keacuterdeacutesekre27 majd koumlzoumllte a fiatalemberrel hogy nem a maga ura Lassan eacutes akadozva előadott magyaraacutezataacutet hallgatva

Benedetto szaacutemaacutera veacutegkeacutepp nyilvaacutenvaloacute lett az oumlreg filozoacute-fustoacutel ha raacuteeacuterne sem lenne eseacutelye Homeacuteros eacutes Deacutemostheneacutes nyelveacutet megtanulnia Ezt koumlvetően toumlbb hoacutenapon aacutet proacutebaacutel-kozik azzal hogy maacutesik goumlroumlgtanaacutert talaacuteljon magaacutenak siker-telenuumll Veacuteguumll eszeacutebe jut egy goumlroumlg szaacutermazaacutesuacute negropontei feacuterfi akivel meacuteg nagyon fiatalon talaacutelkozott Velenceacuteben Az illető időkoumlzben a firenzei zsinaton a goumlroumlg kuumlldoumlttseacuteg hivata-los tolmaacutecsakeacutent viacutevott ki aacuteltalaacutenos elismereacutest magaacutenak nem csak a goumlroumlgoumlk de a latinok koumlreacuteben is Olyannyira hogy eb-ben az időben maacuter a paacutepa szemeacutelyes megbiacutezottjakeacutent laacutetott el diplomaacuteciai feladatokat A velencei aacutellam szolgaacutelataacuteban aacutelloacute feacuterfi uacutej megbiacutezataacutesa elleneacutere is elvaacutellalja Benedetto taniacutetaacutesaacutet Iacutegy lett Benedetto Bursa 1444 augusztusaacuteban Niccolograve Sagun-dino avagy goumlroumlg neveacuten Nikolaos Sekundinos taniacutetvaacutenya28 Benedetto toumlbb hoacutenapot toumllt el Cristoforoacuteval kiacuteseacuterőjeacutevel egyuumltt Sagundino haacutezaacuteban valoacutesziacutenűleg ekkor keacuteszuumll el a Li-banios-fordiacutetaacutes is majd a koumlvetkező eacutevben Konstantinaacutepoly-ba eacutes Kreacutetaacutera is ellaacutetogat ahonnan ismeacutet viharos tengeren teacuter vissza Negroponteacuteba Megint laacutezrohamok taacutemadjaacutek meg eacutes valoacutesziacutenűleg ennek koumlvetkezteacuteben hal meg utolsoacute keltezett levele 1446 maacutejusaacuteban iacuteroacutedott

Ha most visszateacuteruumlnk a szoacutetaacuter keacuterdeacuteseacutere biztosra vehetjuumlk hogy Benedetto mestereacutenek Sagundinoacutenak peacuteldaacutenyaacutet maacutesol-ta le magaacutenak Levelei alapjaacuten egyeacutertelmű hogy Euripusban azaz Negroponteacuteban kezdett alaposan a goumlroumlggel foglalkozni koraacutebbi oumlnaacutelloacute proacutebaacutelkozaacutesai soraacuten csak a kezdő szintig jutott el Az intenziacutev nyelvtanulaacutesnak egyik sajaacutetos formaacutejaacutet maacuter eacuterintettuumlk eacutes ezek a tanuloacutejegyzetek egyeacutertelműen bizonyiacutetjaacutek hogy Benedetto oda-vissza kiacutevuumllről megtanulta a Pseudo-Ky-rillos anyagaacutet A jegyzetek mind 144445-re dataacutelhatoacutek (egy kuumlloumlnoumlsen sűrűn teleiacutert lapot mutat az 5 aacutebra)

Sagundino szemeacutelye ugyanakkor toumlbb reacuteszletet is eacuterthetőveacute tesz a szoacutetaacuterral kapcsolatban Előszoumlr is toumlkeacuteletesen megma-gyaraacutezza hogyan juthatott hozzaacute Benedetto a Pseudo-Kyril-loshoz Sagundino ugyanis hoacutenapokon aacutet naponta talaacutelkozott Nicolaus Cusanussal a szoacutetaacuter egyetlen peacuteldaacutenyaacutenak tulajdo-nosaacuteval aki szinteacuten reacuteszt vett a firenzei zsinaton A kuesi biacute-boros nem tudott toumlkeacuteletesen goumlroumlguumll29 iacutegy termeacuteszetes leacutepeacutes-nek tűnik reacuteszeacuteről hogy megmutatta nagyon reacutegi betűkkel iacutert szoacutetaacuteraacutet a zsinat főtolmaacutecsaacutenak akiről mindenki laacutethatta hogy nemcsak anyanyelvi szinten beszeacuteli mindkeacutet nyelvet hanem mindkeacutet kultuacutera klasszikus irodalmaacuteban is otthonosan mozog sőt teoloacutegiai eacutes filozoacutefiai keacuterdeacutesekben is jaacuteratos Toumlbb forraacute-sunk is megemliacuteti hogy Sagundino nemcsak baacutemulatos kom-petenciaacuteval fordiacutetotta a vitaacutezoacute felek teoloacutegiai eacuterveleacuteseit mind-keacutet iraacutenyba de olyan esetet is emliacutetenek amikor Sagundino igaziacutetotta ki az egyik felszoacutelaloacute pontatlansaacutegait (nevezetesen rhodosi Andreast aki Maximos egyik leveleacutet ideacutezte pontat-lanul)30 Latinos műveltseacutegeacuteről keacutesőbb szuumlletett fordiacutetaacutesai eacutes toumlrteacuteneti munkaacutei tanuacuteskodnak Sagundinoacuteroacutel iacutegy tehaacutet azt is joggal felteacutetelezhetjuumlk hogy Cusanus peacuteldaacutenyaacutenak maacutesolaacutesa koumlzben a szoumlveg rengeteg hibaacutejaacutet ki tudta javiacutetani valamint hatalmas olvasottsaacutega reacuteveacuten a fejeacuteben leacutevő ideacutezetekkel vagy eacuteppen keacutezneacutel leacutevő koumlnyveiből vett reacuteszletekkel kiegeacutesziacutetette a szoacutetaacuter szoacuteanyagaacutet Egy kezdő nyelvtanuloacute mint amilyennek Benedictust keacutepzelhetjuumlk a zsinat idejeacuten erre keacuteptelen lett vol-na Ezzel megvan a hiaacutenyzoacute laacutencszem Cusanus hibaacutektoacutel hem-zsegő valamint Benedictus alaposan korrektuacuteraacutezott eacutes bőviacutetett peacuteldaacutenya koumlzoumltt

Tanulmaacutenyok

58

Sagundino szemeacutelye tovaacutebbaacute a szeacuteljegyzetek tartalmaacutet illetően is sok mindenre magyaraacutezatot adhat Peacuteldakeacutent a marginaacuteli-aacuteknak csupaacuten egyetlen csoportjaacutet emelneacutem ki a roacutemai jogi meghataacuterozaacutesok eacutes toumlrveacutenyreacuteszletek csoportjaacutet Ezek goumlroumlg nyelvű reacuteszeacutet amelyek bekeruumlltek Janus Pannonius szoacutetaacuteraacuteba is Oumltvoumls Zsuzsaacutenak sikeruumllt azonosiacutetania pontos elemzeacutese szerint a bejegyzeacutesek a Corpus Iuris Civilis goumlroumlg fordiacutetaacutesaacute-boacutel az uacuten Basilikaacuteboacutel valoacutek eacutespedig ennek valamelyik ki-vonatos gyűjtemeacutenyeacuteből31 (Benedetto peacuteldaacutenyaacuteban a goumlroumlg meghataacuterozaacutesokon feluumll toumlbb tucat latin is szerepel a Digestaacute-boacutel) Nos Sagundino gyakorloacute jogaacutesz volt aki koraacutebban eacuteve-ken aacutet laacutetta el a velencei aacutellam jogi keacutepviseleteacutet Negroponteacute-ban mint advocatus curiae32 eacutes keacutesőbbi diplomaacuteciai karrierje is reacuteszint jogi keacutepzettseacutegeacuten alapult (Sagundino ez idő taacutejt a teacuterseacuteg legjobb diplomataacutejaacutenak szaacutemiacutetott toumlroumlk nyelvtudaacutesaacute-nak koumlszoumlnhetően rendszeresen ő taacutergyalt a toumlroumlk szultaacutennal is a paacutepa megbiacutezaacutesaacuteboacutel) Sagundinoacuteroacutel tehaacutet nagyon koumlnnyű elkeacutepzelnuumlnk hogy akaacuter fejből is tudta egyes jogi kifejezeacutesek szakszerű definiacutecioacutejaacutet eacutes ezeket currente calamo a lapszeacutelre vetette A maacutesik oldalroacutel neacutezve pedig a Pseudo-Kyrillos is mondhatni a lehető legjobb kezekbe keruumllt hiszen szoacuteanyagaacute-ban jelentős helyet foglalnak el a roacutemai jogi terminusok me-lyek oumlsztoumlnzeacutest is adhattak arra hogy az olvasoacute előhiacutevja eset-leges jogi ismereteit

Mindezzel egyuumltt elhamarkodott volna azt felteacutetelez-nuumlnk hogy valamennyi lapszeacuteli jegyzet Sagundinoacutetoacutel szaacuter-mazik Eacutepp az a reacuteszlet ahol Benedetto megnevezi magaacutet joacutel mutatja hogyan eacutepuumll egymaacutesra a marginaacuteliaacutek keacutet reacutetege (6 aacutebra)

Mint laacutettuk Benedictus eacutepp azeacutert jelezte hogy a maacuteso-dik nyelvi magyaraacutezatra ő talaacutelt raacute mert az elteacutert az elsőtől Eacuterdemes felfigyelnuumlnk hogy a keacutet marginaacutelia meacuteg helyeacutet eacutes iacuteraacuteskeacutepeacutet illetően is eacutelesen elkuumlloumlnuumll egymaacutestoacutel A maacutesodik be-jegyzeacutes nem folytatja az elsőt a goumlroumlg eacutes latin szavak oszlopai koumlzoumltt hanem a lap aljaacutera keruumll hataacuterozottan kisebb betűkkel van iacuterva eacutes joacuteval hosszabb sorokat alkot A legkeacutezenfekvőbb magyaraacutezat erre az elteacutereacutesre az hogy az első jegyzetet meacuteg Sagundino peacuteldaacutenyaacuteboacutel maacutesolhatta le Benedetto a magaacuteeacuteba miacuteg a maacutesodikat valoacutesziacutenűleg a maacutesolaacuteshoz keacutepest keacutesőbbi faacutezisban maacuter maga szuacuterta be a lap aljaacutera eacutespedig ndash ahogy laacutet-tuk ndash egy maacutesik forraacutesboacutel

A tovaacutebbi peacuteldaacutektoacutel eltekinthetuumlnk benyomaacutesaim alapjaacuten a szeacuteljegyzetek toumlbbseacutege Sagundinoacutetoacutel szaacutermazhat kisebbik fele Benedettoacutetoacutel az esetek egy jelentős reacuteszeacuteben persze na-gyon neheacutez megaacutellapiacutetani a szerzőseacuteget33 Hasonloacutean vaacuteltoza-tos keacutepet nyuacutejt a szoacutecikkek kijaviacutetaacutesaacutenak eacutes kiegeacutesziacuteteacuteseacutenek folyamata is de ennek reacuteszletei helyett a tovaacutebbiakban inkaacutebb maacutesvalamiről szeretneacutek szoacutet ejteni

5 aacutebra (OumlNB Lat 3370 277r)

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

59

Benedetto egyik utolsoacute leveleacuteben hatalmas indulatok toumlrnek elő Tombol benne a duumlh a keserű csaloacutedaacutes eacutes a bosszuacutevaacutegy Faacutejdalmaacutet az okozta hogy kiacuteseacuterője Cristoforo aki Krisztus testeacutere fogadott neki hűseacuteget hogy mindveacutegig kitart mellette az uacuteton betegseacutege idejeacuten magaacutera hagyta Negroponteacuteban eacutes visszautazott Modoneacuteba Benedetto baacutetyjaacutehoz Benedetto ter-meacuteszetesen a baacutetyjaacutera is rettenetesen meacuterges ezeacutert arra keacuteri szinteacuten Modoneacuteban eacutelő soacutegoraacutet a leveacutel ciacutemzettjeacutet hogy a le-veacutelhez melleacutekelt aacutetokverset melyet a gazember (furcifer) Cris-toforo ellen iacutert olvassa foumll neki de vigyaacutezzon nehogy erről az oumltszaacutez soros koumlltemeacutenyről maacutesvalaki maacutesolatot keacutesziacutethessen a modoneacuteiek koumlzuumll mert előttuumlk szeacutegyellneacute magaacutet A vers maacutesik peacuteldaacutenyaacutet viszont kuumlldje csak el Roacutemaacuteba hadd tudjaacutek mit tett vele Cristoforo (a vers sajnos nem maradt raacutenk) A leveacutelben Benedetto szoacute szerint is ideacutezi az eskuumlt amit Cristoforo megsze-gett eacutes innen tudjuk hogy bdquoez az aacutelnok gazemberrdquo bdquoez a roacutemai farkasrdquo (lupus iste Romanus) ez a bdquonyavalyaacutes toumlrperdquo (nannus aerumnosus) nem maacutes mint a Santa Balbina-templom leen-dő priorja a Vatikaacuteni Koumlnyvtaacuter keacutesőbbi koumlnyvtaacuterosa Cristo-foro Persona a kivaacuteloacute fordiacutetoacute aki toumlbbek koumlzoumltt Maacutetyaacutesnak eacutes Beatriceacutenek is szemeacutelyes ajaacutenlaacutessal kuumlldte el Agathias-fordiacutetaacute-saacutenak keacutet diacuteszpeacuteldaacutenyaacutet34 Az eskuuml szoumlvege pedig iacutegy hangzik

Ego christophorus persona Romanus polliceor preceptori meo benedicto bursę me apud eum esse commoraturum ob-ligoque me et iureiurando diuincere fidemque do futurum ut

eum tempore nullo deseram non modo in his grecis finibus morantem sed etiam si uolet in Italia Et quoniam cupit ipse preceptor meus Euripi et deinde in insula creta et tandem constantinapoli commorari promitto me secuturum precep-torem meum et in eiusmodi locis una secum habitaturum hellip

Eacuten Christophorus Persona roacutemai polgaacuter megiacutegeacuterem ta-naacuteromnak Benedictus Bursaacutenak hogy mellette maradok Vaacutellalom eskuumlvel koumltelezem magam eacutes becsuumlletszavamat adom hogy soha el nem hagyom nemcsak itt Goumlroumlgor-szaacutegban hanem ndash ha uacutegy akarja ndash Itaacuteliaacuteban sem S mivel tanaacuterom Euripusban majd Kreacuteta szigeteacuten veacuteguumll Konstan-tinaacutepolyban szeretne hosszabb időt eltoumllteni megiacutegeacuterem hogy mindenhovaacute elkiacuteseacuterem tanaacuteromat eacutes mindenuumltt egyuumltt lakom vele hellip

Cristoforo Persona azonban a szoacutetaacuter toumlrteacutenete szempontjaacuteboacutel sem eacuterdektelen figura Ő is keacutesziacutetett egy maacutesolatot a Pseu-do-Kyrillosroacutel melyet jelenleg szinteacuten a beacutecsi OumlNB őriz Suppl gr 47 jelzettel35 Ha a peacuteldaacutenyaacutet szoumlvegkritikai szem-pontboacutel hasonliacutetjuk oumlssze Benedettoacuteeacuteval arra az eredmeacuteny-re juthatunk hogy az oumlveacute is Sagundino peacuteldaacutenyaacuteroacutel keacuteszuumllt Oumlsszetartozaacutesuk eacuterzeacutekelteteacuteseacutere egyetlen helyet ideacutezneacutek csak Benedetto peacuteldaacutenyaacuteban a χ betűneacutel a szoacutecikkek sorrendje oumlsz-szekavarodik A hibaacutera maga a maacutesoloacute is felhiacutevja az olvasoacute fi-gyelmeacutet a most koumlvetkező (χυδαῖος-szal kezdődő) szakasz-

6 aacutebra (Esc Σ I 12 141v)

7 aacutebra (OumlNB Lat 3370 222r)

Tanulmaacutenyok

60

nak valoacutejaacuteban keacutesőbb kellene joumlnnie az aacutebeacuteceacuterendben ide illő szakasz viszont (ami a χρίω-val kezdődik) csak keacutesőbb joumln a χωρομετρῶ utaacuten Miről is van szoacute Arroacutel hogy keacutet szakasz helyet csereacutelt egymaacutessal Mivel mindkeacutet szakasz egyaraacutent 31 sorboacutel aacutell nem neheacutez levonni a koumlvetkezteteacutest Benedetto mes-terpeacuteldaacutenyaacuteban vagyis Sagundino peacuteldaacutenyaacuteban keacutet oldal meg-csereacutelődoumltt egymaacutessal tehaacutet ABCD helyett az oldalak ACBD sorrendben koumlvetik egymaacutest Fontos megjegyeznuumlnk hogy mi-vel az eacuterintett szakaszok hataacuterai Benedetto peacuteldaacutenyaacuteban az ol-dalak koumlzepeacutere esnek az oldalak csereacuteje csak az aacuteltala hasznaacutelt mesterpeacuteldaacutenyban fordulhatott elő (Ez mellesleg uacutejabb bizo-nyiacuteteacutek amellett hogy Benedetto nem koumlzvetlenuumll a Harleianust maacutesolta mert abban semmilyen szakaszcsere nincs)

Mi a helyzet ezek utaacuten Cristoforo peacuteldaacutenyaacuteval Nos a sor-rendcsere pontosan ugyanuacutegy jelentkezik ebben is a χρίστης szoacute utaacuten nem a χρίω koumlvetkezik hanem a χυδαῖος ami utaacuten aacutebeacuteceacuterendben sorakoznak a szavak egeacuteszen a χωρομετρῶ-ig ezt pedig a χρίω-toacutel χρώς-ig tartoacute szakasz koumlveti Minthogy a sorrendcsere minden bizonnyal a koacutedex fizikai seacuteruumlleacuteseacuteből ke-letkezett (pl egy lapot megcsereacutelve koumltoumlttek be) eacutes egy ilyen jellegű szoumlvegromlaacutesroacutel nehezen keacutepzelhető el hogy egymaacutes-toacutel fuumlggetlenuumll oumlroumlkoumllte mind a keacutet koacutedex csupaacuten ez alapjaacuten is szinte biztosra vehető hogy a keacutet peacuteldaacuteny koumlzoumls őstől szaacuter-mazik A keacutet koacutedex oumlsszetartozaacutesaacutet jelző koumlzoumls hibaacutek szaacutema tovaacutebb szaporiacutethatoacute volna de ezekre maacuter nem teacuterek ki

Harleianus 5792(Nicolaus Cusanus tulajdona)

σ(Sagundino elveszett peacuteldaacutenya)

Esc Σ I 12 OumlNB Suppl Gr 47 (B Bursa peacuteldaacutenya) (C Persona maacutesolata)

Toumlrteacutenetuumlnknek azonban meacuteg mindig nincs veacutege Cristoforo ugyanis egy maacutesik peacuteldaacutenyt is keacutesziacutetett a szoacutetaacuterroacutel E szoacutetaacuter maacutesoloacutejaacutet ismeretlenkeacutent tartjaacutek szaacutemon a kataloacutegusok36 de ha egymaacutes melleacute tesszuumlk a keacutet peacuteldaacutenyt első pillantaacutesra is laacutetszik hogy ugyanaz a keacutez iacuterta őket (8 9 aacutebra)

A szoumlvegkritikai egybeveteacutes megerősiacuteti paleograacutefiai jellegű benyomaacutesunkat a firenzei peacuteldaacuteny (Laur Ed 219) egyaraacutent tartalmaz olyan szoumlvegromlaacutesokat eacutes maacutesodlagos olvasatokat amelyek Benedetto peacuteldaacutenyaacuteban is megvannak valamint olyan uacutejiacutetaacutesokat is amelyek viszont csak Cristoforo keacutet peacuteldaacutenyaacute-ban vannak meg Az elsőre a szoumlvegkritikailag legfontosabb peacutelda a koraacutebban emliacutetett sorrendcsere A firenzei maacutesolat-ban szinteacuten előre keruumll a bdquoC szakaszrdquo (vagyis a χυδαῖος-toacutel χωρομετρῶ-ig tartoacute reacutesz) a helyzet annyiban bonyoloacute-dik hogy ebből a peacuteldaacutenyaacuteboacutel a bdquoB oldalrdquo 31 sora (χρίω-toacutel χρώς-ig) teljesen hiaacutenyzik vagyis Cristoforo ezuacutettal nem poacute-tolta utoacutelag a kimaradoacute reacuteszt

Hasonloacute tanulsaacutegot nyuacutejt az bdquoΕΙΛΩ plico uoluordquo (Harl 5792)37 lsquotekerrsquo jelenteacutesű leacutemma peacuteldaacuteja amelyet mind Benedet-to peacuteldaacutenyaacuteban mind a firenzeiben kiegeacutesziacutet a τὸ συστρέφω ige bdquoεἰλῶ τὸ συστρέφω plico uoluordquo (Esc Σ I 12 143v) il-

letve bdquoεἰλῶ τὸ συστρέφω uoluordquo (Edil 219 70v) A magya-raacutezoacute szinonima szinte bizonyosan koumlzoumls ősre vezethető vissza s alighanem Sagundino illesztette be aki gyakran tett egy-egy joacutel ismert rokon eacutertelmű szoacutet a Pseudo-Kyrillos egy-egy ritka szava melleacute (A beacutecsi peacuteldaacuteny nem vette aacutet ezt a kiegeacutesziacuteteacutest (bdquoεἰλῶ uoluo plicordquo leacutemmaacutet hoz) viszont tartalmazza mindkeacutet latin megfelelőt a probleacutemaacutera mindjaacutert visszateacuterek

Az utoacutebbira vagyis Cristoforo keacutet peacuteldaacutenyaacutenak oumlsszetarto-zaacutesaacutera az bdquoΕΙΠΩΣΙΣ Η ΣΦΙΓΞΙΣrdquo (Harl 5792) lsquoszoriacutetaacutesrsquo je-lenteacutesű szoacute latin megfelelőjeacutenek megvaacuteltoztataacutesa lehet peacutelda A Harleianusban szereplő pressus szoacutet Benedetto megőrzi bdquoεἴπωσις ἡ σφίγξις pressusrdquo (Esc Σ I 12 143v) Cristo-foro mindkeacutet peacuteldaacutenya viszont a pressura szoacuteval csereacuteli ki bdquoεἴπωσις pressurardquo (Suppl Gr 47 26r) eacutes ugyaniacutegy bdquoεἴπωσις pressurardquo (Edil 219 70v) raacuteadaacutesul a goumlroumlg leacutemmaacutehoz tartozoacute ἡ σφίγξις szinonima is hiaacutenyzik mindkettőből A koumlzoumls uacutejiacutetaacutes (pressura) eacutes a koumlzoumls kihagyaacutes (ἡ σφίγξις) alapjaacuten joggal fel-teacutetelezhetjuumlk hogy Cristoforo előbb keacutesziacutetett magaacutenak egy sajaacutet peacuteldaacutenyt Sagundino peacuteldaacutenyaacuteroacutel majd eacutevekkel keacutesőbb amikor igeacuteny taacutemadt raacute uacutej maacutesolatot aacutelliacutetott elő a megrendelő reacuteszeacutere az egyiket Caffa puumlspoumlkeacutenek a maacutesikat Bartolomeo Lapaccinak (aki egyebek mellett Argos eacutes a Mothone melletti Corone puumlspoumlke is volt)38 Sajaacutet peacuteldaacutenya elveszett a maacutesok szaacutemaacutera beacutermunkaacuteban eacutes eleacuteggeacute leacutelektelenuumll keacuteszuumllt keacutet peacutel-daacutenya viszont megmaradt39 Az előbbi εἰλῶ esete is ugyanerre mutat a beacutecsi koacutedex a plico-hoz nem tudott volna hozzaacutefeacuterni a firenzeiből a firenzei pedig a τὸ συστρέφω-hoz nem tudott volna hozzaacutefeacuterni a beacutecsiből40

8 aacutebra (OumlNB Suppl Gr 47 26r)

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

61

Harleianus 5792

σ(Sagundino elveszett peacuteldaacutenya)

Esc Σ I 12 χ (Benedetto Bursa (C Persona elveszett peacuteldaacutenya) sajaacutet peacuteldaacutenya)

OumlNB Suppl gr 47 Laur Edil 219 (Persona maacutesolata (Persona maacutesolata Caffa puumlspoumlkeacutenek) Bartolomeo Lapaccinak)

Zaacuteraacuteskeacutepp csak egyetlen gondolat erejeacuteig eacuterinteneacutem azt a keacuter-deacutest mi tehette vonzoacutevaacute a Pseudo-Kyrillost ha csak neacutehaacuteny eacutevtizedre is A sok teacutenyező koumlzuumll egyet emelneacutek ki amely az imeacutent bemutatott szemeacutelyek goumlroumlg tanulmaacutenyaival kapcsola-tos Benedetto nyelvtanulaacutesi moacutedszereiből kell kiindulnunk Azt laacutettuk hogy ő azzal a szaacutendeacutekkal (vagy azzal a szaacutendeacutek-kal is) akarta megtanulni az attikai goumlroumlgoumlt hogy aktiacutevan tudja hasznaacutelni Eacuterdemes felideacutezni ezen a ponton egy nagyon gyakran hasznaacutelt dicseacuterő toposzt Arra a fordulatra gondolok amellyel egy nem goumlroumlg anyanyelvűt volt szokaacutes ekkoriban megdicseacuterni iacutegy dicseacuterte meg peacuteldaacuteul gaacutezai Theodoacuteros is Cristoforo Personaacutet uacutegy tud goumlroumlguumll sőt olyan a kiejteacutese mintha Goumlroumlgorszaacuteg kellős koumlzepeacuten szuumlletett eacutes tanulta volna meg a nyelvet41 A toposz maacute-sik variaacutecioacutejaacuteban Atheacutenra szokaacutes hivatkozni A dicseacuterő fordulat moumlgoumltt az az elkeacutepzeleacutes huacutezoacutedik meg hogy az attikai nyelvaacutella-pot meacuteg ma is elsajaacutetiacutethatoacute aktiacutev formaacuteban Eacutes hogy voltakeacuteppen nem is egeacuteszen megalapozatlan ez az elkeacutepzeleacutes ezt eacutepp Sagun-dino szemeacutelye bizonyiacutethatja aki mintegy megtestesiacutetette ezt az ideaacutelt Szaacutemaacutera nem leacutetezett igazaacuten eacuteles hataacutervonal a beszeacutelt eacutes az irodalmi nyelv koumlzoumltt ahogy a goumlroumlg nyelv időben elkuumlloumlnuumllő szakaszai koumlzoumltt sem sőt a megelőző keacutet eacutevezred gyoumlkeresen elteacuterő kulturaacutelis hagyomaacutenyai koumlzoumltt sem Koineacute eacutes attikai Ho-meacuteros eacutes patrisztika roacutemai jog eacutes Aristophaneacutes ndash ugyanannak a kontinuumnak a kuumlloumlnboumlző reacuteszei voltak melyek koumlzoumltt le-hetseacuteges eacutes termeacuteszetes az aacutetjaacuteraacutes Talaacuten ez a fajta nyelvi nyi-tottsaacuteg eacutes kulturaacutelis taacutegassaacuteg magyaraacutezhatja azt hogy annyi időt

eacutes energiaacutet fordiacutetott a Pseudo-Kyrillosra erre a nagyon sajaacuteto-san kevert eacutes soksziacutenű szoacuteanyaggal rendelkező szoacutetaacuterra A 16 szaacutezad elejeacuten aztaacuten nagyon megvaacuteltoznak a goumlroumlgtanulaacutessal kapcsolatos elvaacuteraacutesok Maacuter messze azok lesznek a toumlbbseacutegben akik lemondanak az oacutegoumlroumlg nyelv aktiacutev hasznaacutelataacutenak a ceacutelki-tűzeacuteseacuteről Szinte teljes figyelemmel az irodalmi nyelv mineacutel ala-posabb megeacuterteacuteseacutere oumlsszpontosul az egyes tudomaacutenyok pedig ezzel paacuterhuzamosan elkezdenek szakosodni A Pseudo-Kyrillos mely komolyabb irodalmi művek fordiacutetaacutesaacutenaacutel maacuter cserbenhagy-ja hasznaacuteloacutejaacutet ekkor sodroacutedik a paacutelya szeacuteleacutere

Jegyzetek

A tanulmaacuteny alapjaacuteul az Oacutekortudomaacutenyi Taacutersasaacuteg 2016 maacutejus 18-i uumlleacuteseacuten elhangzott előadaacutes szolgaacutelt elkeacutesziacuteteacuteseacutehez az OTKA K 112283 szaacutemuacute paacutelyaacutezata biztosiacutetotta a felteacuteteleket A tanulmaacutenyban a goumlroumlg eacutes latin ideacutezeteket betűhiacuteven koumlzoumlljuumlk

1 A szoacutetaacuterakroacutel joacute aacutettekinteacutest nyuacutejt Thiermann 1996 Botley 2010 55ndash70 oumlsszefoglaloacuteja szaacutemos pontatlansaacutegot tartalmaz

2 Thiermann 19943 Pizzolpassi tesz roacutela emliacuteteacutest egyik leveleacuteben laacutesd Sabbadini 1905

112 eacutes 1184 A szoacutetaacuterroacutel elsőkeacutent Kapitaacutenffy Istvaacuten (1991 eacutes 1995) aacutellapiacutetotta

meg hogy a Pseudo-Kyrillos egyik peacuteldaacutenya (tőle fuumlggetlenuumll nem

sokkal keacutesőbb Thiermann 1996) Csapodi 1975 roumlvid leiacuteraacutesaacuteval vitatkozva aki egyfelől autograacutef peacuteldaacutenynak gondolta Janus szoacute-taacuteraacutet maacutesfelől nem azonosiacutetotta be szoumlvegeacutet A szoacutetaacuter esetleges Ja-nus Pannonius-i hasznaacutelataacutet vizsgaacutelja Horvaacuteth 2001 kodikoloacutegiai szempontboacutel elemzi Oumltvoumls 2008 joacutemagam Ugoletoacutera gyakorolt ha-taacutesaacutet proacutebaacuteltam kimutatni (Bolonyai 2010)

5 Kisebb moacutedosiacutetaacutesokkal Oumltvoumls 20156 Loewe 1876 186ndash194 Goetz 1910 Bannier 1912 Dionisotti

1984ndash857 Ezek neacutehaacuteny kiemelten fontos latin irodalmi mű (Verg Aen Ge-

org Cic Cat) szavainak vagy alapvető roacutemai jogi kifejezeacuteseknek a tuumlkoumlrfordiacutetaacutesai

9 aacutebra (Laur Edil 219 70v)

Tanulmaacutenyok

62

8 Papirusztoumlredeacutekek alapjaacuten felteacutetelezhető hogy a Pseudo-Kyrillos kezdetei a roacutemai kor elejeacuteig nyuacutelnak vissza (laacutesd Maehler 1979 36 illetve Kramer 2001-ben kiadott 7 szaacutemuacute toumlredeacutekeacutet) ugyan-akkor a szoacutetaacuterat az idők folyamaacuten valoacutesziacutenűleg maacutesfajta ceacutellal is hasznaacuteltaacutek (Dickey 2012) ennek a bonyolult folyamatnak a reacutesz-leteire azonban nem fogok kiteacuterni

9 Oumltvoumls 2015 101ndash10210 A Pseudo-Kyrillos 15 raacutenk maradt apograacutefjaacuteboacutel ezuacutettal is csak eb-

ben a keacutet peacuteldaacutenyban olvashatoacutek hasonloacute bejegyzeacutesek11 Vouml Oumltvoumls 2015 29012 A bdquoπολίς civitas urbsrdquo (240r) szoacutecikkhez Bruni 1435 maacutejus 7-eacuten

Niccolograve Niccolihez iacutert leveleacuteből (Ep III 9) ideacutez Leonltardusgt urbs ltenimgt est solum aedificia et moenia ab orbe quo locus cingitur appellata civitas autem [est] congregatio hominum iure sociatorum et eisdem legibus viventium etc bdquoAz urbs csupaacuten eacutepuuml-leteket eacutes vaacuterosfalakat jelent amit arroacutel a koumlrről (orbis) neveztek el amely a helyet koumlrbeveszi a civitas viszont a jog alapjaacuten taacutersult eacutes a koumlzoumls toumlrveacutenyek szerint eacutelő emberek gyuumllekezeterdquo stb

13 proletarii cives dicebantur qui in plebe tenuissima erant et non amplius quam mille et quingentos aeris in censum deferebant bdquoA vaacuteros legszegeacutenyebb polgaacuterait akiknek a joumlvedelme kevesebb volt 1500 asnaacutel proletaacuteroknak hiacutevtaacutekrdquo [= Nonius Marcellus De compendiosa doctrina 22819ndash21 Lindsay]

14 Monfasani 1976 22ndash2315 Monfasani 1984 146ndash14716 Borsetti 1735 Pars I 5017 Prete 1964 40ndash41 57 eacutes 70ndash7118 Lodovico Foscarinit meacuteltatoacute beszeacutedeacutevel OrsquoConnell 2009 58 va-

lamint King 1986 41 eacutes 377 foglalkozik neacutehaacuteny mondat erejeacute-ig utoacutebbi egy roumlvid ndash eacutes nem teljes ndash aacutettekinteacutest is ad műveiről Libanios-fordiacutetaacutesaacuteroacutel emliacuteteacutest tesz a goumlroumlg deklamaacutecioacute leguacutejabb szoumlvegkiadoacuteja van Hoof 2014 173 A fordiacutetaacutest Sanchi 2011 21ndash22 teacutevesen 1439-re dataacutelja Benedettoacutet pedig Guarino vagy Aurispa taniacutetvaacutenyaacutenak veacuteli Barile 1994 27 Filippo da Rimini 1448-ban Benedetto halaacutelaacutera iacutert siacuterverseacutet ideacutezi

19 A Plautust eacutes Terentiust oumlsszehasonliacutetoacute beszeacutedről laacutesd Tontini 2014 valamint Alessio 1981 167

20 Az Iter Italicum alapjaacuten sorolja foumll műveinek keacuteziratait szakiroda-lommal egyuumltt a wwwmirabilewebit honlap

21 Opera Benedicti burse Mothonei que ipse propria manu scripsit atque composuit in hoc volumine continentur que Ego petrus delphinus geor f assiduis meis litteris impetravi a Sebastiano bursa eius fratre Cancellario mothoneo ad me mittendahellip bdquoEz a koumltet a modonei Benedictus Bursa műveit tartalmazza melyeket sa-jaacutet kezűleg iacutert le s melyeket eacuten Petrus Delphinus Georgius fia sze-reztem meg baacutetyjaacutetoacutel Sebastianus Bursaacutetoacutel Modone kancellaacuterjaacutetoacutel [1434-1455 koumlzoumltt] hosszas levelezeacutes utaacuten hogy kuumlldje el őket nekemhelliprdquo Petrus Delphinusroacutel (Pietro Dolfin) laacutesd Zaccaria 1991

22 A koumlveacuter szedeacutes az Escorial-peacuteldaacuteny hozzaacuteteacuteteleit jeloumlli a Harleianushoz keacutepest

23 Park 1981 24924 OumlNB Lat 3370 194v25 hellipeius praeceptoris diligentia atque traditione proficere neminem

posse adolescentem nisi sublevetur et erigatur suopte ingenio atque industria (OumlNB Lat 3370 192r) bdquohellipnincs az a diaacutek aki ennek a tanaacuternak a vezeteacuteseacutevel eacutes magyaraacutezatai reacuteveacuten fejlődni tud-na ha csak nem segiacutet sajaacutet magaacuten eacutes igyekszik előre jutni a maga tehetseacutegeacutevel eacutes szorgalmaacutevalrdquo

26 Laacutesd Ficinoacutenak 1492-ben Lorenzo Medicinek ajaacutenlott Ploacutetinos-fordiacutetaacutesaacutehoz iacutert előszavaacutet Tegyuumlk hozzaacute Monfasani 2013 meg-győzően eacutervel amellett hogy a Pleacutethoacuten-hataacutes inkaacutebb csak utoacutela-gos visszavetiacuteteacutes eredmeacutenye volt a firenzei platonistaacutek reacuteszeacuteről hasonloacutean szkeptikus maacuter Hankins 1990 156ndash157 is

27 ille in respondendo primum duxit horam silentio (OumlNB Lat 3370 97v) bdquoő vaacutelaszul előszoumlr egy oacuteraacuten aacutet neacutemaacuten hallgatottrdquo

28 Erről 1445 november 4-eacuten szaacutemol be baacutetyjaacutenak (OumlNB Lat 3370 46v) ltrelinquiturgt igitur ut profecerim euripi in qua tandem urbe praestantissimum praeceptorem inveni nicolaum sagudineum quem iam supra duos menses habeo bdquonem maradt haacutetra maacutes mint hogy Euripusba [= Negroponte] menjek veacuteguumll ebben a vaacuterosban talaacuteltam egy kivaacuteloacute tanaacutert Nicolaus Sagudineust akinek immaacuter toumlbb mint keacutet hoacutenapja vagyok a taniacutetvaacutenyardquo

29 Bizonyos szintű olvasoacutetudaacutessal azeacutert rendelkezett laacutesd Monfasani 2002

30 Laacutesd Syropulos beszaacutemoloacutejaacutet (Laurent 1971 335) A tolmaacutecsi teveacutekenyseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacuteseacutere vonatkozoacute oumlsszes forraacutest ideacutezi Mastrodimitri 1970 39ndash42 laacutesd meacuteg Gill 1959 165 eacutes Laurent 1971 262 326 493

31 Oumltvoumls 2015 119ndash13532 Babinger 1961 11ndash12 eacutes Mastrodimitri 1970 30ndash3133 A keacutetnyelvű jegyzetek toumlbbseacutege nagy valoacutesziacutenűseacuteggel

Sagundinoacutetoacutel szaacutermazik iacutegy ndash utoacutelag visszatekintve ndash a veacuteletlen uacutejabb jaacuteteacutekaacutenak is koumlszoumlnhetjuumlk hogy Benedetto fentebb megraj-zolt fantomkeacutepe ndash baacuter reacuteszben Sagundino vonaacutesait viselte magaacuten ndash meacutegis elvezetett bennuumlnket Benedetto Bursaacutehoz

34 Cristoforo Persona goumlroumlgtudaacutesaacuteroacutel (sőt kiejteacuteseacuteről) meacuteg gazai Theodoacuteros is olyan joacute veacutelemeacutennyel volt hogy őt keacuterte foumll hogy lefordiacutetsa ndash maga helyett ndash Oacuterigeneacutes Contra Celsum ciacutemű műveacutet (laacutesd a hozzaacute iacutert leveleacutet melyet Persona a keacutesőbb elkeacuteszuumllt fordiacutetaacutes előszavakeacutent tett koumlzzeacute 1481-ben) de mindezidaacuteig semmit sem lehetett tudni arroacutel kitől eacutes hol tanult meg goumlroumlguumll (laacutesd Paschini 1939ndash40 Santini 1986 95ndash96 Stringer 1997 493) Hankins 1990 158 Nigel Wilson szoacuteban koumlzoumllt oumltleteacutere taacutemaszkodva (miszerint a Laur Plut 859 jelzetű Platoacuten-koacutedexet vagyis azt a hiacuteres peacuteldaacutenyt amelyet Cosimo dersquo Medici adott oda Ficinoacutenak fordiacutetaacutesa elkeacutesziacute-teacuteseacutehez talaacuten Cristoforo Persona maacutesolta) azt a lehetőseacuteget veti foumll hogy Persona eacuteppuacutegy Gemistos Pleacutethoacuten taniacutetvaacutenya lehetett mint mentora kijevi Isidoacuteros (Rossi 2010 62 maacuter teacutenykeacutent koumlzli a felteacutetelezeacutest) Wilson oumltleteacutet azonban eleve keacutetseacutegesseacute teszi hogy a szoacuteban forgoacute koacutedex a jelenlegi kutatoacutei konszenzus szerint nem a 15 hanem a 14 szaacutezadban keletkezett (Azzaragrave 2002) Hankins hipoteacutezise pedig (ti hogy Isidoacuteros szemeacutelye lehet az oumlsszekoumltő kapocs Persona eacutes Gemistos koumlzoumltt) nem toumlbb talaacutelgataacutesnaacutel

35 Megjegyzendő hogy a kutatoacutek toumlbbseacutege vitatja hogy a koacutedex szoacutetaacuterreacuteszeacutet Cristoforo Persona maacutesolta volna (Bick 1920 56 Hunger 1994 89ndash90 Gamillscheg 1997) Aacutellaacutespontjukat a koacutedex keacutet jellemzőjeacutere alapozzaacutek Egyreacuteszt a zaacuteroacute kolophoacutenban Perso-na csak a koacutedex maacutesodik feleacuteben (94vndash101r) talaacutelhatoacute Guarino-feacutele Eroacuteteacutemataacutet emliacuteti meg eacutes iacuterja alaacute (101r) a koacutedex első feleacutet (3rndash94r) elfoglaloacute szoacutetaacuterroacutel nem tesz emliacuteteacutest a szoacutetaacutert koumlvető kolophoacutenban pedig neve megadaacutesa neacutelkuumll jelzi a szoacutetaacuterreacutesz veacute-geacutet (ezt emeli ki Oumltvoumls 2015 80ndash81) Maacutesreacuteszt a keacutet reacutesz elteacuterő iacuteraacuteskeacutepeacutere hivatkoznak Gamillscheg meacuteg a szoacutetaacuter goumlroumlg illetve latin iacuternokaacutet is keacutet kuumlloumlnboumlző szemeacutelynek veacuteli Veluumlk szemben Hermann 1932 135ndash136 az egeacutesz koacutedex maacutesolaacutesaacutet Personaacutenak tulajdoniacutetja (baacuter inkaacutebb automatikusan a lehetseacuteges elleneacutervek caacutefolata neacutelkuumll) Eacuterdemes ugyanakkor kiemelni hogy az emliacutetett kutatoacutek mindegyike kizaacuteroacutelag paleograacutefiai jegyek alapjaacuten alkot veacutelemeacutenyt a koacutedex szoumlvegeacutet semmilyen tartalmi ndash pl szoumlvegkri-tikai vagy lexikograacutefiai ndash szempontboacutel nem vizsgaacuteljaacutek a keacuterdeacutes eldoumlnteacutesekor A Bursa-levelekből kikoumlvetkeztethető eacuteletrajzi oumlsz-szefuumlggeacutesek termeacuteszetesen uacutej megvilaacutegiacutetaacutesba helyezik a keacuterdeacutest a keacutet (haacuterom) iacuternok felteacutetelezeacuteseacutet megalapozoacute paleograacutefiai eacutervek azonban oumlnmagukban veacuteve is ingatag laacutebakon aacutellnak a koacutedex keacutet (haacuterom) keze koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek toumlkeacuteletesen magyaraacutezhatoacutek pusztaacuten a szoumlvegek elteacuterő rendelteteacuteseacutevel is Egy szoacutetaacuternak eacuter-telemszerűen az egyes szavakra kell koncentraacutelnia ezeacutert a betűk joacutel kivehető elkuumlloumlniacutető iacuteraacutesmoacutedjaacutera toumlrekszik a roumlvidiacuteteacutesek eacutes ligatuacuteraacutek mellőzeacuteseacutevel ezzel szemben egy nyelvtan folyamatos olvasaacutesra szaacutent szoumlveget nyuacutejt iacutegy lejegyzeacuteseacuteben joacuteval nagyobb

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

63

szerephez juthatnak a kurziacutev elemek Ami pedig a keacutet kolophoacuten keacuterdeacuteseacutet illeti a fentebb emliacutetett vonaacutesok keacutetseacutegtelenuumll inkaacutebb a keacutet maacutesoloacute felteacutetelezeacutese mellett szoacutelnak de nem doumlntő erejű eacutervek ugyanakkor az a teacuteny hogy a nyelvtan folytatoacutelagosan koumlveti a szoacutetaacutert inkaacutebb arra mutat hogy ugyanaz a maacutesoloacute dol-gozott tovaacutebb a keacuteziraton Mindenesetre Wilson koraacutebban emliacute-tett oumltlete miszerint a Laur Plut 859-t Persona maacutesolta volna a beacutecsi koacutedex akaacutermelyik kezeacutet vesszuumlk figyelembe semmikeacuteppen sem aacutellhatja meg a helyeacutet

36 Nencioni 1997 16437 Az aacutetiacuteraacutes a Harleianus melleacutekjelek neacutelkuumlli majuszkula iacuteraacutesmoacutedjaacutet

koumlveti38 Kaumlppeli 193939 Cristoforo hatalmas irtaacutest veacutegzett a latin megfelelők koumlzoumltt gyak-

ran csak egyet vagy kettőt hagyott meg koumlzuumlluumlk Sagundino kiegeacute-sziacuteteacuteseit eacutes ideacutezeteit egyetlen egyszer sem vett aacutet a maga reacuteszeacuteről pedig a legritkaacutebb esetben fűzoumltt olyan megjegyzeacutest a szoacuteanyag-hoz ami javiacutetanaacute a szoacutetaacuter hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutet

40 Mindez uacutejabb eacutervet jelent a mellett is hogy a beacutecsi koacutedex (Suppl Gr 47) szoacutetaacuterreacuteszeacutet Persona maacutesolta Az attribuacutecioacute helyesseacutegeacutet taacute-maszthatja alaacute veacuteguumll Persona latin nyelvű alaacuteiacuteraacutesa is amely a Va-tikaacuteni Koumlnyvtaacuter koumllcsoumlnzeacutesi naploacutejaacuteban olvashatoacute eacutes baacuter mintegy huacutesz eacutevvel keacutesőbb keletkezett ugyanazokat a szaacutelkaacutes betűformaacute-kat mutatja (Bertola 1942 191)

41 quem unum novi ab ineunte adolescentia sic graecas litteras imbibisse et quod plurimum iuvit in Graecia ipsa et Graecis ex praeceptoribus ut nisi te civem Romanum scirem et propinquos tuos primarios urbis viros sat nossem dicturus facile sim e Grae-cia te oriundum nam ipsa et tua graeca pronunciatio te graecum praefert bdquoEgyeduumll teacuteged ismerlek uacutegy hogy maacuter kora ifjuacutesaacutegodtoacutel fogva uacutegy sziacutevtad magadba a goumlroumlg nyelvet eacutes ndash ami a legtoumlbbet szaacutemiacutet ndash egyenesen Goumlroumlgorszaacutegban eacutes goumlroumlg tanaacuteroktoacutel hogy ha nem tudnaacutem roacutelad hogy roacutemai polgaacuter vagy rokonaidroacutel pedig hogy a vaacuteros vezetői akkor koumlnnyen azt mondanaacutem hogy te biz-tosan Goumlroumlgorszaacutegboacutel szaacutermazol hiszen meacuteg a goumlroumlg kiejteacutesed is olyan mint egy anyanyelvűeacuterdquo

Bibliograacutefia

Alessio G C 1981 bdquoI trattati grammaticali di Giovanni del Virgi-liordquo Italia medioevale e umanistica 24 159ndash212

Azzaragrave S 2002 bdquoNote su alcuni codici di Platone e Diogene Laerzio la datazione del Laur 859 e il Marc gr 189rdquo Res Publica Litter-arum 25 164ndash171

Babinger F 1961 Johannes Darius (1414-1494) Sachwalter Ve-nedigs im Morgenland und sein griechischer Umkreis Muumln-chen

Bannier W 1912 bdquoDie roumlmischen Rechtsquellen und die sogenann-ten Cyrillglossenrdquo Philologus 71 238ndash266

Barile E 1994 Littera antiqua e scritture alla greca notai e cancel-lieri a Venezia nei primi decenni del Quattrocento Venezia

Bertola M 1942 I due primi registri di prestito della Biblioteca apostolica vaticana Codici vaticani latini 3964 3966 Cittagrave del Vaticano

Bick J 1920 Die Schreiber der Wiener griechischen Handschriften WienndashPragndashLeipzig

Bolonyai G 2011 bdquoLapszeacuteli jegyzetek Taddeo Ugoleto szoacutetaacuteraacutebanrdquo Antik Tanulmaacutenyok 55 197ndash246

Borsetti F 1735 Historia almi Ferrariensis gymnasii FerraraBotley P 2010 Learning Greek in Western Europe 1396ndash1529 Phi-

ladelphiaCsapodi Cs 1975 bdquoJanus Pannonius koumlnyvei eacutes peacutecsi koumlnyvtaacuterardquo

Kardos T ndash V Kovaacutecs S (szerk) Janus Pannonius Tanulmaacutenyok Budapest 189ndash206

Dickey E 2012 The Colloquia of the Hermeneumata Pseudodosi-theana Vol 1 Cambridge

Dionisotti A C 1984ndash85 bdquoFrom Stephanus to Du Cangerdquo Revue drsquoHistoire des Textes 14 303ndash336

Doran di T 2002 bdquoEstratti della recensione laerziana delle Divisiones aristoteleae nellrsquoAmbrosianus C47 sup (179 Martini-Bassi)rdquo Co-dices manuscripti 41 31ndash32

Gamillscheg E 1997 bdquoUumlbersetzer und Kopist ndash Beobachtungen zum Werk des Christophoros Personardquo S Lucagrave ndash L Perria (szerk) Opora studi in onore di mgr Paul Canart per il LXX compleanno Grottaferrata 233ndash242

Gill J 1959 The Council of Florence CambridgeGoetz G 1910 bdquoGlossographierdquo Paulys Real-Encyclopaumldie VII 1

Leipzig 1433ndash1466Hankins J 1990 bdquoCosimo dersquo Medici and the raquoPlatonic Academylaquordquo

Journal of the Warburg and Courtauld Institutes 53 144ndash162van Hoof L 2014 Libanius A Critical Introduction Cambridge

Horvaacuteth L 1991 bdquoEine vergessene Uumlbersetzung des Janus Pannoni-usrdquo Acta Antiqua Hung 41 199ndash215

Hunger H 1994 Katalog der griechischen Handschriften der Oumlster-reichischen Nationalbibliothek IV Supplementum Graecum (Ch Hannick koumlzreműkoumldeacuteseacutevel) Wien

Kapitaacutenffy I 1991 bdquoJanus Pannonius goumlroumlg szoacutetaacuterardquo Irodalomtoumlrteacute-neti Koumlzlemeacutenyek 95 178ndash181

Kapitaacutenffy I 1995 bdquoAristophanes Triklinios Guarino und Janus Pan-noniusrdquo Acta Antiqua Hung 36 351ndash357

Kaumlppeli T 1939 bdquoBartolomeo Lapacci dersquo Rimbertini (1402ndash1466) vescovo legato pontificio scrittorerdquo Archivum fratrum Praedica-torum 9 86ndash127

King M L 1986 Venetian Humanism in an Age of Patrician Domi-nance Princeton

Kramer J 2001 Glossaria bilinguia altera MuumlnchenndashLeipzigLaurent L 1971 Les lsquoMeacutemoiresrsquo de Sylvestre Syropoulos sur le con-

cile de Florence (1438-1439) ParisLoewe G 1876 Prodromus corporis glossariorum latinorum Leip-

zigMaehler H 1979 bdquoZweispraumlchiger Aeneis-Codexrdquo J Bingen ndash G

Nachtergael (szerk) Actes Du XVe Congregraves International de Pa-pyrologie Bruxelles 18ndash41

Mastrodimitri P L [Μαστροδημήτρη Π Λ] 1970 Νικόλαος Σεκουνδινός (1402ndash1464) Αθήνα

Monfasani J 1976 George of Trebizond A Biography and a Study of His Rhetoric and Logic Leiden

Monfasani J 1984 Collectanea Trapezuntiana texts documents and bibliographies of George of Trebizond Binghamton (NY)

Monfasani J 2002 bdquoNicholas of Cusa the Byzantines and the Greek languagerdquo M Thurner (szerk) Nicolaus Cusanus zwischen Deutschland und Italien Berlin 215ndash252

Monfasani J 2013 bdquoGeorge Gemistus Pletho and the West Greek Eacutemigreacutes Latin Scholasticism and Renaissance Humanismrdquo M S Brownlee ndash D Gondicas (szerk) Renaissance Encounters Greek East and Latin West Princeton 19ndash34

Nencioni S 1997 bdquoLessico greco-latinordquo L Fabbri ndash M Tacconi (szerk) I libri del Duomo di Firenze codici liturgici e biblioteca di Santa Maria del Fiore (secoli XI-XVI) Firenze 164ndash165

OrsquoConnell M 2009 Men of Empire Power and Negotiation in Venicersquos Maritime State Baltimore

Oumltvoumls Zs 2008 bdquoA Renaissance Vocabularium by Janus Pannonius (OumlNB Suppl Gr 45)rdquo Acta Antiqua Hung 48 237ndash246

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

55

jeloumllt szerző neve tűnik foumll a lapszeacuteleken joacuteval ritkaacutebban egy bdquoLeonrdquo-nal roumlvidiacutetett valaki Az ideacutezetek beazonosiacutetaacutesa alapjaacuten az előbbit Gasparino da Barzizzaacuteval azonosiacutethatjuk akinek neacutepszerű keacutezikoumlnyve az Orthographia 1417-ben jelent meg első vaacuteltozatban a maacutesik roumlvidiacuteteacutes pedig Leonardo Bruni szemeacutelyeacutet fedi Az ideacutezetek a terminus post quem szűkiacuteteacuteseacutere nem alkalmasak ugyan (a legreacutegebbi Bruni-ideacutezet ugyanis 1435 maacutejus 7-eacutere keltezhető)12 viszont joacutel mutatjaacutek hogy a szoacutetaacuter maacutesoloacuteja a latin megfelelők helyesiacuteraacutesaacutera eacutes klasszikus kori hasznaacutelataacutera eacutepp akkora hangsuacutelyt fektetett mint a goumlroumlg ciacutemszavak pontosiacutetaacutesaacutera

A jegyzetek egy maacutesik csoportjaacuteboacutel arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy szerzőjuumlk egyaraacutent folyeacutekonyan beszeacutelt goumlroumlguumll eacutes latinul szabadon eacutes koumlnnyedeacuten vaacuteltott az egyik nyelvről a maacutesikra Egyetlen peacuteldaacutet ideacutezneacutek ennek eacuterzeacutekelteteacuteseacutere Eacutepp az előbb emliacutetett lapon a bdquoπολίτης civisrdquo leacutemma latin reacuteszeacutehez fűzi azt hozzaacute a lapszeacutelre (240r) hogy a polgaacuterok legszegeacutenyebb csoportjaacutet proletariusoknak nevezteacutek s ehhez Nonius Marcellus kompendiumaacuteboacutel ideacutezi a proletarius szoacute meghataacuterozaacutesaacutet (1 aacutebra)13

1 aacutebra (Esc Σ I 12 240r)

A jegyzet azonban folytatoacutedik eacutespedig goumlroumlguumll annak a keacuter-deacutesnek megvaacutelaszolaacutesaacuteval hogyan lehetne az előbb emliacutetett proletarius kategoacuteriaacutet goumlroumlguumll visszaadni οὓς λέγοιμεν ἂν καὶ ἴσως οὐκ ἀπεικότως ἑλληνιστὶ πολίτας εὐτελεῖς vagyis bdquoakiket [ti a proletaacuterokat] a legtalaacuteloacutebban talaacuten politeacutes euteleacutes-eknek mondhatnaacutenk goumlroumlguumll minthogy a vaacuteros beveacutete-leihez csak keveacutes adoacuteval jaacuterulnak hozzaacuterdquo stb A bejegyzeacutesnek ezt a maacutesodik reacuteszeacutet Benedictus nem maacutes szerzőktől vett ideacute-zetekkel iacuterta meg hanem sajaacutet tudaacutesa alapjaacuten sajaacutet maga felel-ve a maga fejeacuteben felvetődő keacuterdeacutesre

Az eddigiek alapjaacuten a koumlvetkező keacutep rajzolhatoacute meg Bene-dictusroacutel filoloacutegiai keacutepzettseacutege a goumlroumlg eacutes a latin nyelv tereacuten is alapos eacutes naprakeacutesz egyaraacutent joacutel eacutes aktiacutevan hasznaacutelja mindkeacutet nyelvet sőt van valamifeacutele fordiacutetoacutei-szoacutetaacuteriacuteroacutei veacutenaacuteja is Felteacute-telezhető tovaacutebbaacute hogy van valamilyen koumltődeacutese Ferraraacutehoz az 1440 koumlruumlli eacutevekben A felvaacutezolt szellemi fantomkeacutep termeacutesze-tesen meacuteg iacutegy sem mutat koumlnnyen felismerhető egyedi vonaacute-sokat eacutes a tovaacutebbleacutepeacuteshez bevallom egy veacuteletlen adott loumlkeacutest John Monfasani trapezunti Georgiusroacutel szoacuteloacute monograacutefiaacuteja ol-vasaacutesa koumlzben akadtam raacute valakire aki azonnal lehetseacuteges jeloumllt-nek tűnt szaacutemomra14 Monfasani a goumlroumlg szaacutermazaacutesuacute velencei humanista esetleges taniacutetvaacutenyait proacutebaacutelta szaacutemba venni eacutes egy Libanios-fordiacutetaacutes ajaacutenlaacutesa alapjaacuten koumlzeacutejuumlk sorolt egy bizonyos Benedetto Bursaacutet is Bursa ugyanis a koumlvetkező szavakkal ajaacuten-lotta Trapezuntiusnak a maga fordiacutetaacutesaacutet hanc igitur a me tra-ductam tibi mitto summo omnium doctrinarum praeceptori (bdquoel-

kuumlldoumlm haacutet neked ezt a fordiacutetaacutesomat minden tudomaacuteny kivaacuteloacute tanaacuteraacutenakrdquo)15 Monfasani a bdquokivaacuteloacute tanaacuterrdquo megszoacuteliacutetaacutesboacutel arra koumlvetkeztetett hogy a fordiacutetoacute nyilvaacuten taniacutetvaacutenya volt Georgius-nak eacutes ezeacutert ajaacutenlja neki a fordiacutetaacutesaacutet tisztelete eacutes haacutelaacuteja jeleacuteuumll (a koumlvetkezteteacutes nagyon logikus de mint laacutetni fogjuk meacutegsem aacutellja meg a helyeacutet) A leacutenyegeacuteben ismeretlen Benedetto Bursa paacutelyaacutejaacuteval kapcsolatban Monfasani Borsettinek a ferrarai egye-tem toumlrteacuteneteacuteről szoacuteloacute 1735-oumls koumlnyveacutere hivatkozik ahol azt le-het megtudni roacutela hogy Guarino javaslataacutera 1439-ben hiacutevta meg a vaacuteros vezetőseacutege a ferrarai egyetemre grammatikatanaacuternak keacutet maacutesik tanaacuterral egyuumltt16 A vaacuterosi eacutevkoumlnyvek szerint szerződeacutese 1439 aacuteprilis 18-a eacutes 1440 november 5-e koumlzoumltti időszakra szoacutelt Az eacutevkoumlnyvek az alkalmazaacutes indoklaacutesaacutet is megadjaacutek a Ferraraacute-ba neacutehaacuteny eacutevvel koraacutebban leszerződoumltt Guarino ezzel a haacuterom bdquojoacute hiacuterűrdquo oktatoacuteval proacutebaacutelta a diaacutekok siralmas latintudaacutesaacutet meg-felelő szintre hozni

Benedetto Bursa tehaacutet egyike lehetett azoknak akik meg-alapoztaacutek a ferrarai egyetem keacutesőbbi sikereit Guarino iraacutenyiacute-taacutesa alatt Egyeacuteb teveacutekenyseacutegeacuteről műveiről azonban csak na-gyon keveset lehet tudni Az emliacutetett Libanios-fordiacutetaacuteson tuacutel neacutehaacuteny verseacutet publikaacutelta Sesto Prete egy antoloacutegia reacuteszekeacutent17 egyik kiadatlan beszeacutedeacutet eacutes neacutehaacuteny leveleacutet neacutehaacuteny irodalom-toumlrteacuteneacutesz tartja szaacutemon18 Terentius eacutes Plautus oumlsszehasonliacutetaacute-saacuteroacutel szoacuteloacute esszeacutejeacutet pedig tavalyelőtt adta koumlzre Alba Tontini19 Paacutelyaacutejaacutet azonban alapvetően homaacutely fedi neveacutet nem emliacutetik az alapvető keacutezikoumlnyvek eacutes lexikonok20

Van tehaacutet egy jeloumlltuumlnk de hogyan tudjuk ellenőrizni valoacute-ban azonos-e a keacutet Benedictus A keacuterdeacutes eldoumlnteacuteseacutehez ezuacutettal is szuumlkseacuteg volt a szerencseacutere Kristeller Iter Italicum ciacutemű hat koumltetes kataloacutegusa amely a kiadatlan humanista keacuteziratokat veszi szaacutemba 13 olyan keacuteziratot is emliacutet amelyikben szerepel Benedetto Bursa valamelyik műve aacutem egyetlen koacutedex leiacuteraacutesa sem kecsegtet azzal hogy autograacutef keacuteziratot tartalmazna tőle Az Iter Italicum utaacuten iacutegy nagyobb koumlnyvtaacuterak kataloacutegusait tűnt ceacutelszerűnek aacutetfeacutesuumllni s ekkor bukkantam egy beacutecsi keacuteziratra amely roumlvid tartalomjegyzeacuteke szerint a mothoneacutei Benedictus Bursa sajaacutet kezűleg iacutert műveit tartalmazza Az előlapon talaacutel-hatoacute bejegyzeacutes arroacutel is tudoacutesiacutet hogy az iacuteraacutesokat egy bizonyos Petrus Delphinus gyűjtoumltte oumlssze eacutes fűzte egybe miutaacuten hosz-szas keacuterleleacutes utaacuten megkapta őket Benedictus baacutetyjaacutetoacutel Sebas-tianustoacutel Modone latinosan Mothone kormaacutenyzoacutejaacutetoacutel21

A beacutecsi keacuteziratot keacutezbe veacuteve első pillantaacutesra nyilvaacutenvaloacute hogy ugyanaz a keacutez iacuterta mint a San Lorenzoacute-i szoacutetaacuterat A ha-sonloacutesaacuteg kuumlloumlnoumlsen joacutel eacuterzeacutekelhető ha egyes szavakat teszuumlnk egymaacutes melleacute a keacutet keacuteziratboacutel (2 andashd aacutebra)

2 a aacutebra (Esc Σ I 12 213r)

2 b aacutebra (OumlNB Lat 3370 269r)

2 c aacutebra (Esc Σ I 12 124v)

2 d aacutebra (OumlNB Lat 3370 277v)

Tanulmaacutenyok

56

Iacutegy nem csak az laacutetszik joacutel mennyire hasonliacutet egymaacutesra a keacutet iacuteraacuteskeacutep hanem az is hogy a keacutet koacutedex tartalmi szempontboacutel is szorosan oumlsszefuumlgg egymaacutessal A Lat 3370 jelzetű keacuteziratban olvashatoacute ndash eleve meglehetősen ritka ndash szavak ugyanis Bene-detto Bursa sajaacutet latin verseihez iacutert sajaacutet goumlroumlg jegyzeteiből va-loacutek akinek egyik sajaacutetos nyelvtanulaacutesi moacutedszere az volt hogy a verseiben hasznaacutelt latin szavak neacutemelyikeacutehez olyan goumlroumlg megfelelőket iacutert oda (utoacutelag) a lapszeacutelre amelyeket a maga Pseudo-Kyrillos szoacutetaacuteraacuteboacutel tanult meg vagy eacuteppen memorizaacutelt

A beacutecsi koacutedexben iacutegy szaacutemos olyan goumlroumlg szoacute szerepel mint amilyen a San Lorenzoacute-i keacuteziratban is Laacutessunk egy uacutejabb peacuteldaacutet koumlzelebbről is (3 aacutebra) Benedetto hasznaacutelja az egyik verseacuteben a crepusculum lsquoszuumlrkuumlletrsquo szoacutet ehhez iacuterja be aztaacuten azokat a goumlroumlg szavakat (a 266r lap jobb foumllső sarkaacuteba) ame-lyekhez latin megfelelőkeacutent a crepusculum szoacutet adja meg a Pse-udo-Kyrillos konkreacutetan neacutegyet az ὀρθρινός a λυκόφως a δείλη eacutes az ὀψινὴ ὧρα kifejezeacuteseket (2 taacuteblaacutezat valamint 3 4a eacutes 4b aacutebra) Ez a kisseacute mazochistaacutenak tűnő memorizaacutelaacutesi gyakorlat nyilvaacutenvaloacutean a goumlroumlg szavak aktiacutev hasznaacutelataacutenak megalapozaacutesaacutera szolgaacutelt

2 taacuteblaacutezat

Benedetto verse

Benedetto jegyzetei sajaacutet verseacutehez (= goumlroumlg megfelelők a Ps-Kyrillos alapjaacuten)

Benedetto Ps-Kyrillos peacuteldaacutenya (Esc Σ I 12)22

crepuscula ὀρθρινός λυκόφωςδείλη πρὸς ἑσπέρανὀψινὴ ὧρα ἡ μετὰ ἡλίου δύσιν

ὀρθρινός matutinus crepusculus antelucanusλυκόφως τὸ περὶ τὴν αὐγὴν φῶς crepusculum diluculumδείλη πρὸς ἑσπέραν crepusculumὀψινὴ ὧρα ἡ μετὰ ἡλίου δύσιν ζήτει τὸ λυκόφως

4 a aacutebra (OumlNB Lat 3370 266r felső sora valamint Esc Σ I 12 222v)

4 b aacutebra (OumlNB Lat 3370 266r jobb felső sarka valamint Esc Σ I 12 203v 130r eacutes 226r)

A szoacutetaacuteriacuteroacute azonosiacutetaacutesaacuten tuacutel azonban a beacutecsi koacutedex joacuteval toumlbbet is nyuacutejt A benne talaacutelhatoacute koumlzel szaacutez leveacutel toumlbb tucat vers be-szeacuted szemeacutelyes vaacutezlatok eacutes jegyzetek reacuteveacuten egy eddig alig is-mert humanista fordulatos eacuteletpaacutelyaacuteja bontakozik ki Benedet-to Bursa karrierje dioacuteheacutejban a koumlvetkezőkeacutepp foglalhatoacute oumlssze 1414 koumlruumll szuumlletett a Peloponneacutesos nyugati sarkaacuteban fekvő Modoneacuteban oacutekori neveacuten Meacutethoacuteneacuteban A velencei aacutellamhoz tartozoacute kikoumltővaacuteros a keletre haladoacute kereskedelmi hajoacuteuacutetvonal egyik fontos aacutellomaacutesaacutenak szaacutemiacutetott A vaacuteros kancellaacuteri tiszteacutet

3 aacutebra (OumlNB Lat 3370 266r)

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

57

Benedetto apja utaacutena pedig baacutetyja Sebastiano toumlltoumltte be Be-nedetto Velenceacutebe ment tanulni első aacutellaacutesaacutet pedig 1435-ben nyerte el meacutegpedig nem akaacuterhol 21 eacuteves fejjel a firenzei Stu-dio poeacutetika- eacutes reacutetorikaprofesszora lett Hogy pontosan minek is koumlszoumlnhette ennek a kiemelkedően nagy presztiacutezzsel rendel-kező aacutellaacutesnak az elnyereacuteseacutet nem deruumll ki leveleiből minden-esetre a neve (Benedetto di Niccolograve Borsi da Venezia) alap-beacutereacutenek oumlsszegeacutevel egyuumltt (50 forint) a mai napig olvashatoacute a vaacuterosi koumlltseacutegveteacutes kiadaacutesi rovataacuteban23 Firenzeacuteből keacutet eacutev utaacuten taacutevozott az 1437-es hatalmas pestisjaacutervaacuteny idejeacuten amikor az egyetemi taneacutev is feacutelbeszakadt Benedetto 1438 februaacuterjaacuteban Ferraraacuteba telepuumllt aacutet ahol a zsinatra odaeacuterkező paacutepa IV Euge-nius kiacuteseacutereteacutehez csatlakozott Ezt koumlvetően kapta a maacuter emliacutetett felkeacutereacutest a ferrarai vaacuterosatyaacutektoacutel s miacuteg a zsinat Firenzeacutebe koumll-toumlzik ő Ferraraacuteban marad A szigoruacute nyelvtanaacuteri szerep lehet hogy az iskola sziacutenvonalaacutet emelte de szemeacutelyesen neki nem sok oumlroumlmoumlt okozott Fizikailag szellemileg is teljesen kimeriacute-tette raacuteadaacutesul a megiacutegeacutert fizeteacutesnek is sokaacuteig csak a feleacutet kapta meg egyes kolleacutegaacuteival sem alakultak joacutel a kapcsolatai uacutegy-hogy alig vaacuterta hogy tovaacutebb aacutellhasson Ferraraacuteboacutel Aacutellaacutesajaacuten-latot Padovaacuteboacutel Sienaacuteboacutel eacutes Roacutemaacuteboacutel is kap veacuteguumll az utoacutebbit fogadja el iacutegy lesz a IV Eugenius aacuteltal uacutejjaacuteszervezett egyetem a Studium Generale grammatika- eacutes reacutetorikaprofesszora Al-kalmazaacutesa eacuterdekeacuteben egy titokzatos paacutertfogoacuteja is koumlzbenjaacutert akit reverendissime paternek szoacuteliacutet leveleiben eacutes aki feltehe-tőleg Lodovico Trevisan biacuteborossal azonos A roacutemai eacutevek uacutegy tűnik anyagilag is sikeresnek bizonyulnak szaacutemaacutera Folyama-tosan feacutelretesz fizeteacuteseacuteből hogy megvaloacutesiacutethassa eacutelete aacutelmaacutet egy toumlbb eacuteves goumlroumlgorszaacutegi utat ahol anyanyelvi koumlrnyezetben egy valoacuteban keacutepzett tanaacutertoacutel rendesen megtanulhat goumlroumlguumll

A goumlroumlg uacutet előtt azonban egy pillanatra vissza kell teacuternuumlnk a Trapezuntius-ajaacutenlaacutes keacuterdeacuteseacutere A roacutemai levelek koumlzoumltt ugyan-is van kettő amely uacutej sziacutenben laacutettatja az uumlgy haacutettereacutet Benedet-to sajaacutet oumlccseacutenek iacuter Firenzeacutebe aki eacutepp Georgiusnaacutel tanul Be-nedetto elismereacutessel szoacutel roacutela mint tudoacutesroacutel de mint tanaacuterroacutel eacutes emberről lesuacutejtoacute a veacutelemeacutenye Arrogaacutens oumlntelt embernek tartja (sibi multa attribuentem)24 aki egyaacuteltalaacuten nem toumlrődik taniacutet-vaacutenyaival25 raacuteadaacutesul latintudaacutesaacuteban is komoly hiaacutenyossaacutegok vannak Ezek alapjaacuten biztosra vehetjuumlk hogy Benedettoacuteban nem a taniacutetvaacutenyi haacutela hanem a bizonyiacutetaacutesvaacutegy eacutes valamifeacutele seacutertettseacuteg is dolgozott amikor Libanios-fordiacutetaacutesaacutet keacutesőbb neki ajaacutenlotta meg akarhatta mutatni egykori kolleacutegaacutejaacutenak hogy Ferraraacuteban meacuteg minimaacutelis goumlroumlg tudaacutesaacutet azoacuteta milyen magas szintűre fejlesztette

A goumlroumlg uacutetra 1444 őszeacuten keruumllt sor Vele tartott legtehet-seacutegesebb taniacutetvaacutenya is egy bizonyos Cristoforo Viharos ten-geri uacutet utaacuten előszoumlr szuumllővaacuterosaacuteban koumltoumlttek ki A vihartoacutel Benedetto olyan beteg lett hogy haacuterom hoacutenapig eacutelet eacutes halaacutel koumlzoumltt lebegett Amikor jobban lesz első uacutetja Mistraacuteba ve-zet Gemistos Pleacutethoacutenhoz a platoacuteni filozoacutefia szenvedeacutelyes hiacute-veacutehez Beacutessarioacuten mestereacutehez aki 143839-ben maga is reacuteszt vett a firenzei zsinaton eacutes akkora hataacutest gyakorolt Cosimo Medicire hogy utoacutelag sokan koumlztuumlk Ficino is ettől a talaacutelko-zaacutestoacutel szaacutermaztatta a firenzei uacutejplatonizmus kezdeteacutet26 Bene-dettoacutenak azonban hatalmasat kellett csaloacutednia remeacutenyeiben Gemistos szemeacutelyeacuteben egy megfaacuteradt mogorva oumlregemberre talaacutelt aki hosszuacute percekig tartoacute hallgataacutessal felelt a hozzaacute in-teacutezett keacuterdeacutesekre27 majd koumlzoumllte a fiatalemberrel hogy nem a maga ura Lassan eacutes akadozva előadott magyaraacutezataacutet hallgatva

Benedetto szaacutemaacutera veacutegkeacutepp nyilvaacutenvaloacute lett az oumlreg filozoacute-fustoacutel ha raacuteeacuterne sem lenne eseacutelye Homeacuteros eacutes Deacutemostheneacutes nyelveacutet megtanulnia Ezt koumlvetően toumlbb hoacutenapon aacutet proacutebaacutel-kozik azzal hogy maacutesik goumlroumlgtanaacutert talaacuteljon magaacutenak siker-telenuumll Veacuteguumll eszeacutebe jut egy goumlroumlg szaacutermazaacutesuacute negropontei feacuterfi akivel meacuteg nagyon fiatalon talaacutelkozott Velenceacuteben Az illető időkoumlzben a firenzei zsinaton a goumlroumlg kuumlldoumlttseacuteg hivata-los tolmaacutecsakeacutent viacutevott ki aacuteltalaacutenos elismereacutest magaacutenak nem csak a goumlroumlgoumlk de a latinok koumlreacuteben is Olyannyira hogy eb-ben az időben maacuter a paacutepa szemeacutelyes megbiacutezottjakeacutent laacutetott el diplomaacuteciai feladatokat A velencei aacutellam szolgaacutelataacuteban aacutelloacute feacuterfi uacutej megbiacutezataacutesa elleneacutere is elvaacutellalja Benedetto taniacutetaacutesaacutet Iacutegy lett Benedetto Bursa 1444 augusztusaacuteban Niccolograve Sagun-dino avagy goumlroumlg neveacuten Nikolaos Sekundinos taniacutetvaacutenya28 Benedetto toumlbb hoacutenapot toumllt el Cristoforoacuteval kiacuteseacuterőjeacutevel egyuumltt Sagundino haacutezaacuteban valoacutesziacutenűleg ekkor keacuteszuumll el a Li-banios-fordiacutetaacutes is majd a koumlvetkező eacutevben Konstantinaacutepoly-ba eacutes Kreacutetaacutera is ellaacutetogat ahonnan ismeacutet viharos tengeren teacuter vissza Negroponteacuteba Megint laacutezrohamok taacutemadjaacutek meg eacutes valoacutesziacutenűleg ennek koumlvetkezteacuteben hal meg utolsoacute keltezett levele 1446 maacutejusaacuteban iacuteroacutedott

Ha most visszateacuteruumlnk a szoacutetaacuter keacuterdeacuteseacutere biztosra vehetjuumlk hogy Benedetto mestereacutenek Sagundinoacutenak peacuteldaacutenyaacutet maacutesol-ta le magaacutenak Levelei alapjaacuten egyeacutertelmű hogy Euripusban azaz Negroponteacuteban kezdett alaposan a goumlroumlggel foglalkozni koraacutebbi oumlnaacutelloacute proacutebaacutelkozaacutesai soraacuten csak a kezdő szintig jutott el Az intenziacutev nyelvtanulaacutesnak egyik sajaacutetos formaacutejaacutet maacuter eacuterintettuumlk eacutes ezek a tanuloacutejegyzetek egyeacutertelműen bizonyiacutetjaacutek hogy Benedetto oda-vissza kiacutevuumllről megtanulta a Pseudo-Ky-rillos anyagaacutet A jegyzetek mind 144445-re dataacutelhatoacutek (egy kuumlloumlnoumlsen sűrűn teleiacutert lapot mutat az 5 aacutebra)

Sagundino szemeacutelye ugyanakkor toumlbb reacuteszletet is eacuterthetőveacute tesz a szoacutetaacuterral kapcsolatban Előszoumlr is toumlkeacuteletesen megma-gyaraacutezza hogyan juthatott hozzaacute Benedetto a Pseudo-Kyril-loshoz Sagundino ugyanis hoacutenapokon aacutet naponta talaacutelkozott Nicolaus Cusanussal a szoacutetaacuter egyetlen peacuteldaacutenyaacutenak tulajdo-nosaacuteval aki szinteacuten reacuteszt vett a firenzei zsinaton A kuesi biacute-boros nem tudott toumlkeacuteletesen goumlroumlguumll29 iacutegy termeacuteszetes leacutepeacutes-nek tűnik reacuteszeacuteről hogy megmutatta nagyon reacutegi betűkkel iacutert szoacutetaacuteraacutet a zsinat főtolmaacutecsaacutenak akiről mindenki laacutethatta hogy nemcsak anyanyelvi szinten beszeacuteli mindkeacutet nyelvet hanem mindkeacutet kultuacutera klasszikus irodalmaacuteban is otthonosan mozog sőt teoloacutegiai eacutes filozoacutefiai keacuterdeacutesekben is jaacuteratos Toumlbb forraacute-sunk is megemliacuteti hogy Sagundino nemcsak baacutemulatos kom-petenciaacuteval fordiacutetotta a vitaacutezoacute felek teoloacutegiai eacuterveleacuteseit mind-keacutet iraacutenyba de olyan esetet is emliacutetenek amikor Sagundino igaziacutetotta ki az egyik felszoacutelaloacute pontatlansaacutegait (nevezetesen rhodosi Andreast aki Maximos egyik leveleacutet ideacutezte pontat-lanul)30 Latinos műveltseacutegeacuteről keacutesőbb szuumlletett fordiacutetaacutesai eacutes toumlrteacuteneti munkaacutei tanuacuteskodnak Sagundinoacuteroacutel iacutegy tehaacutet azt is joggal felteacutetelezhetjuumlk hogy Cusanus peacuteldaacutenyaacutenak maacutesolaacutesa koumlzben a szoumlveg rengeteg hibaacutejaacutet ki tudta javiacutetani valamint hatalmas olvasottsaacutega reacuteveacuten a fejeacuteben leacutevő ideacutezetekkel vagy eacuteppen keacutezneacutel leacutevő koumlnyveiből vett reacuteszletekkel kiegeacutesziacutetette a szoacutetaacuter szoacuteanyagaacutet Egy kezdő nyelvtanuloacute mint amilyennek Benedictust keacutepzelhetjuumlk a zsinat idejeacuten erre keacuteptelen lett vol-na Ezzel megvan a hiaacutenyzoacute laacutencszem Cusanus hibaacutektoacutel hem-zsegő valamint Benedictus alaposan korrektuacuteraacutezott eacutes bőviacutetett peacuteldaacutenya koumlzoumltt

Tanulmaacutenyok

58

Sagundino szemeacutelye tovaacutebbaacute a szeacuteljegyzetek tartalmaacutet illetően is sok mindenre magyaraacutezatot adhat Peacuteldakeacutent a marginaacuteli-aacuteknak csupaacuten egyetlen csoportjaacutet emelneacutem ki a roacutemai jogi meghataacuterozaacutesok eacutes toumlrveacutenyreacuteszletek csoportjaacutet Ezek goumlroumlg nyelvű reacuteszeacutet amelyek bekeruumlltek Janus Pannonius szoacutetaacuteraacuteba is Oumltvoumls Zsuzsaacutenak sikeruumllt azonosiacutetania pontos elemzeacutese szerint a bejegyzeacutesek a Corpus Iuris Civilis goumlroumlg fordiacutetaacutesaacute-boacutel az uacuten Basilikaacuteboacutel valoacutek eacutespedig ennek valamelyik ki-vonatos gyűjtemeacutenyeacuteből31 (Benedetto peacuteldaacutenyaacuteban a goumlroumlg meghataacuterozaacutesokon feluumll toumlbb tucat latin is szerepel a Digestaacute-boacutel) Nos Sagundino gyakorloacute jogaacutesz volt aki koraacutebban eacuteve-ken aacutet laacutetta el a velencei aacutellam jogi keacutepviseleteacutet Negroponteacute-ban mint advocatus curiae32 eacutes keacutesőbbi diplomaacuteciai karrierje is reacuteszint jogi keacutepzettseacutegeacuten alapult (Sagundino ez idő taacutejt a teacuterseacuteg legjobb diplomataacutejaacutenak szaacutemiacutetott toumlroumlk nyelvtudaacutesaacute-nak koumlszoumlnhetően rendszeresen ő taacutergyalt a toumlroumlk szultaacutennal is a paacutepa megbiacutezaacutesaacuteboacutel) Sagundinoacuteroacutel tehaacutet nagyon koumlnnyű elkeacutepzelnuumlnk hogy akaacuter fejből is tudta egyes jogi kifejezeacutesek szakszerű definiacutecioacutejaacutet eacutes ezeket currente calamo a lapszeacutelre vetette A maacutesik oldalroacutel neacutezve pedig a Pseudo-Kyrillos is mondhatni a lehető legjobb kezekbe keruumllt hiszen szoacuteanyagaacute-ban jelentős helyet foglalnak el a roacutemai jogi terminusok me-lyek oumlsztoumlnzeacutest is adhattak arra hogy az olvasoacute előhiacutevja eset-leges jogi ismereteit

Mindezzel egyuumltt elhamarkodott volna azt felteacutetelez-nuumlnk hogy valamennyi lapszeacuteli jegyzet Sagundinoacutetoacutel szaacuter-mazik Eacutepp az a reacuteszlet ahol Benedetto megnevezi magaacutet joacutel mutatja hogyan eacutepuumll egymaacutesra a marginaacuteliaacutek keacutet reacutetege (6 aacutebra)

Mint laacutettuk Benedictus eacutepp azeacutert jelezte hogy a maacuteso-dik nyelvi magyaraacutezatra ő talaacutelt raacute mert az elteacutert az elsőtől Eacuterdemes felfigyelnuumlnk hogy a keacutet marginaacutelia meacuteg helyeacutet eacutes iacuteraacuteskeacutepeacutet illetően is eacutelesen elkuumlloumlnuumll egymaacutestoacutel A maacutesodik be-jegyzeacutes nem folytatja az elsőt a goumlroumlg eacutes latin szavak oszlopai koumlzoumltt hanem a lap aljaacutera keruumll hataacuterozottan kisebb betűkkel van iacuterva eacutes joacuteval hosszabb sorokat alkot A legkeacutezenfekvőbb magyaraacutezat erre az elteacutereacutesre az hogy az első jegyzetet meacuteg Sagundino peacuteldaacutenyaacuteboacutel maacutesolhatta le Benedetto a magaacuteeacuteba miacuteg a maacutesodikat valoacutesziacutenűleg a maacutesolaacuteshoz keacutepest keacutesőbbi faacutezisban maacuter maga szuacuterta be a lap aljaacutera eacutespedig ndash ahogy laacutet-tuk ndash egy maacutesik forraacutesboacutel

A tovaacutebbi peacuteldaacutektoacutel eltekinthetuumlnk benyomaacutesaim alapjaacuten a szeacuteljegyzetek toumlbbseacutege Sagundinoacutetoacutel szaacutermazhat kisebbik fele Benedettoacutetoacutel az esetek egy jelentős reacuteszeacuteben persze na-gyon neheacutez megaacutellapiacutetani a szerzőseacuteget33 Hasonloacutean vaacuteltoza-tos keacutepet nyuacutejt a szoacutecikkek kijaviacutetaacutesaacutenak eacutes kiegeacutesziacuteteacuteseacutenek folyamata is de ennek reacuteszletei helyett a tovaacutebbiakban inkaacutebb maacutesvalamiről szeretneacutek szoacutet ejteni

5 aacutebra (OumlNB Lat 3370 277r)

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

59

Benedetto egyik utolsoacute leveleacuteben hatalmas indulatok toumlrnek elő Tombol benne a duumlh a keserű csaloacutedaacutes eacutes a bosszuacutevaacutegy Faacutejdalmaacutet az okozta hogy kiacuteseacuterője Cristoforo aki Krisztus testeacutere fogadott neki hűseacuteget hogy mindveacutegig kitart mellette az uacuteton betegseacutege idejeacuten magaacutera hagyta Negroponteacuteban eacutes visszautazott Modoneacuteba Benedetto baacutetyjaacutehoz Benedetto ter-meacuteszetesen a baacutetyjaacutera is rettenetesen meacuterges ezeacutert arra keacuteri szinteacuten Modoneacuteban eacutelő soacutegoraacutet a leveacutel ciacutemzettjeacutet hogy a le-veacutelhez melleacutekelt aacutetokverset melyet a gazember (furcifer) Cris-toforo ellen iacutert olvassa foumll neki de vigyaacutezzon nehogy erről az oumltszaacutez soros koumlltemeacutenyről maacutesvalaki maacutesolatot keacutesziacutethessen a modoneacuteiek koumlzuumll mert előttuumlk szeacutegyellneacute magaacutet A vers maacutesik peacuteldaacutenyaacutet viszont kuumlldje csak el Roacutemaacuteba hadd tudjaacutek mit tett vele Cristoforo (a vers sajnos nem maradt raacutenk) A leveacutelben Benedetto szoacute szerint is ideacutezi az eskuumlt amit Cristoforo megsze-gett eacutes innen tudjuk hogy bdquoez az aacutelnok gazemberrdquo bdquoez a roacutemai farkasrdquo (lupus iste Romanus) ez a bdquonyavalyaacutes toumlrperdquo (nannus aerumnosus) nem maacutes mint a Santa Balbina-templom leen-dő priorja a Vatikaacuteni Koumlnyvtaacuter keacutesőbbi koumlnyvtaacuterosa Cristo-foro Persona a kivaacuteloacute fordiacutetoacute aki toumlbbek koumlzoumltt Maacutetyaacutesnak eacutes Beatriceacutenek is szemeacutelyes ajaacutenlaacutessal kuumlldte el Agathias-fordiacutetaacute-saacutenak keacutet diacuteszpeacuteldaacutenyaacutet34 Az eskuuml szoumlvege pedig iacutegy hangzik

Ego christophorus persona Romanus polliceor preceptori meo benedicto bursę me apud eum esse commoraturum ob-ligoque me et iureiurando diuincere fidemque do futurum ut

eum tempore nullo deseram non modo in his grecis finibus morantem sed etiam si uolet in Italia Et quoniam cupit ipse preceptor meus Euripi et deinde in insula creta et tandem constantinapoli commorari promitto me secuturum precep-torem meum et in eiusmodi locis una secum habitaturum hellip

Eacuten Christophorus Persona roacutemai polgaacuter megiacutegeacuterem ta-naacuteromnak Benedictus Bursaacutenak hogy mellette maradok Vaacutellalom eskuumlvel koumltelezem magam eacutes becsuumlletszavamat adom hogy soha el nem hagyom nemcsak itt Goumlroumlgor-szaacutegban hanem ndash ha uacutegy akarja ndash Itaacuteliaacuteban sem S mivel tanaacuterom Euripusban majd Kreacuteta szigeteacuten veacuteguumll Konstan-tinaacutepolyban szeretne hosszabb időt eltoumllteni megiacutegeacuterem hogy mindenhovaacute elkiacuteseacuterem tanaacuteromat eacutes mindenuumltt egyuumltt lakom vele hellip

Cristoforo Persona azonban a szoacutetaacuter toumlrteacutenete szempontjaacuteboacutel sem eacuterdektelen figura Ő is keacutesziacutetett egy maacutesolatot a Pseu-do-Kyrillosroacutel melyet jelenleg szinteacuten a beacutecsi OumlNB őriz Suppl gr 47 jelzettel35 Ha a peacuteldaacutenyaacutet szoumlvegkritikai szem-pontboacutel hasonliacutetjuk oumlssze Benedettoacuteeacuteval arra az eredmeacuteny-re juthatunk hogy az oumlveacute is Sagundino peacuteldaacutenyaacuteroacutel keacuteszuumllt Oumlsszetartozaacutesuk eacuterzeacutekelteteacuteseacutere egyetlen helyet ideacutezneacutek csak Benedetto peacuteldaacutenyaacuteban a χ betűneacutel a szoacutecikkek sorrendje oumlsz-szekavarodik A hibaacutera maga a maacutesoloacute is felhiacutevja az olvasoacute fi-gyelmeacutet a most koumlvetkező (χυδαῖος-szal kezdődő) szakasz-

6 aacutebra (Esc Σ I 12 141v)

7 aacutebra (OumlNB Lat 3370 222r)

Tanulmaacutenyok

60

nak valoacutejaacuteban keacutesőbb kellene joumlnnie az aacutebeacuteceacuterendben ide illő szakasz viszont (ami a χρίω-val kezdődik) csak keacutesőbb joumln a χωρομετρῶ utaacuten Miről is van szoacute Arroacutel hogy keacutet szakasz helyet csereacutelt egymaacutessal Mivel mindkeacutet szakasz egyaraacutent 31 sorboacutel aacutell nem neheacutez levonni a koumlvetkezteteacutest Benedetto mes-terpeacuteldaacutenyaacuteban vagyis Sagundino peacuteldaacutenyaacuteban keacutet oldal meg-csereacutelődoumltt egymaacutessal tehaacutet ABCD helyett az oldalak ACBD sorrendben koumlvetik egymaacutest Fontos megjegyeznuumlnk hogy mi-vel az eacuterintett szakaszok hataacuterai Benedetto peacuteldaacutenyaacuteban az ol-dalak koumlzepeacutere esnek az oldalak csereacuteje csak az aacuteltala hasznaacutelt mesterpeacuteldaacutenyban fordulhatott elő (Ez mellesleg uacutejabb bizo-nyiacuteteacutek amellett hogy Benedetto nem koumlzvetlenuumll a Harleianust maacutesolta mert abban semmilyen szakaszcsere nincs)

Mi a helyzet ezek utaacuten Cristoforo peacuteldaacutenyaacuteval Nos a sor-rendcsere pontosan ugyanuacutegy jelentkezik ebben is a χρίστης szoacute utaacuten nem a χρίω koumlvetkezik hanem a χυδαῖος ami utaacuten aacutebeacuteceacuterendben sorakoznak a szavak egeacuteszen a χωρομετρῶ-ig ezt pedig a χρίω-toacutel χρώς-ig tartoacute szakasz koumlveti Minthogy a sorrendcsere minden bizonnyal a koacutedex fizikai seacuteruumlleacuteseacuteből ke-letkezett (pl egy lapot megcsereacutelve koumltoumlttek be) eacutes egy ilyen jellegű szoumlvegromlaacutesroacutel nehezen keacutepzelhető el hogy egymaacutes-toacutel fuumlggetlenuumll oumlroumlkoumllte mind a keacutet koacutedex csupaacuten ez alapjaacuten is szinte biztosra vehető hogy a keacutet peacuteldaacuteny koumlzoumls őstől szaacuter-mazik A keacutet koacutedex oumlsszetartozaacutesaacutet jelző koumlzoumls hibaacutek szaacutema tovaacutebb szaporiacutethatoacute volna de ezekre maacuter nem teacuterek ki

Harleianus 5792(Nicolaus Cusanus tulajdona)

σ(Sagundino elveszett peacuteldaacutenya)

Esc Σ I 12 OumlNB Suppl Gr 47 (B Bursa peacuteldaacutenya) (C Persona maacutesolata)

Toumlrteacutenetuumlnknek azonban meacuteg mindig nincs veacutege Cristoforo ugyanis egy maacutesik peacuteldaacutenyt is keacutesziacutetett a szoacutetaacuterroacutel E szoacutetaacuter maacutesoloacutejaacutet ismeretlenkeacutent tartjaacutek szaacutemon a kataloacutegusok36 de ha egymaacutes melleacute tesszuumlk a keacutet peacuteldaacutenyt első pillantaacutesra is laacutetszik hogy ugyanaz a keacutez iacuterta őket (8 9 aacutebra)

A szoumlvegkritikai egybeveteacutes megerősiacuteti paleograacutefiai jellegű benyomaacutesunkat a firenzei peacuteldaacuteny (Laur Ed 219) egyaraacutent tartalmaz olyan szoumlvegromlaacutesokat eacutes maacutesodlagos olvasatokat amelyek Benedetto peacuteldaacutenyaacuteban is megvannak valamint olyan uacutejiacutetaacutesokat is amelyek viszont csak Cristoforo keacutet peacuteldaacutenyaacute-ban vannak meg Az elsőre a szoumlvegkritikailag legfontosabb peacutelda a koraacutebban emliacutetett sorrendcsere A firenzei maacutesolat-ban szinteacuten előre keruumll a bdquoC szakaszrdquo (vagyis a χυδαῖος-toacutel χωρομετρῶ-ig tartoacute reacutesz) a helyzet annyiban bonyoloacute-dik hogy ebből a peacuteldaacutenyaacuteboacutel a bdquoB oldalrdquo 31 sora (χρίω-toacutel χρώς-ig) teljesen hiaacutenyzik vagyis Cristoforo ezuacutettal nem poacute-tolta utoacutelag a kimaradoacute reacuteszt

Hasonloacute tanulsaacutegot nyuacutejt az bdquoΕΙΛΩ plico uoluordquo (Harl 5792)37 lsquotekerrsquo jelenteacutesű leacutemma peacuteldaacuteja amelyet mind Benedet-to peacuteldaacutenyaacuteban mind a firenzeiben kiegeacutesziacutet a τὸ συστρέφω ige bdquoεἰλῶ τὸ συστρέφω plico uoluordquo (Esc Σ I 12 143v) il-

letve bdquoεἰλῶ τὸ συστρέφω uoluordquo (Edil 219 70v) A magya-raacutezoacute szinonima szinte bizonyosan koumlzoumls ősre vezethető vissza s alighanem Sagundino illesztette be aki gyakran tett egy-egy joacutel ismert rokon eacutertelmű szoacutet a Pseudo-Kyrillos egy-egy ritka szava melleacute (A beacutecsi peacuteldaacuteny nem vette aacutet ezt a kiegeacutesziacuteteacutest (bdquoεἰλῶ uoluo plicordquo leacutemmaacutet hoz) viszont tartalmazza mindkeacutet latin megfelelőt a probleacutemaacutera mindjaacutert visszateacuterek

Az utoacutebbira vagyis Cristoforo keacutet peacuteldaacutenyaacutenak oumlsszetarto-zaacutesaacutera az bdquoΕΙΠΩΣΙΣ Η ΣΦΙΓΞΙΣrdquo (Harl 5792) lsquoszoriacutetaacutesrsquo je-lenteacutesű szoacute latin megfelelőjeacutenek megvaacuteltoztataacutesa lehet peacutelda A Harleianusban szereplő pressus szoacutet Benedetto megőrzi bdquoεἴπωσις ἡ σφίγξις pressusrdquo (Esc Σ I 12 143v) Cristo-foro mindkeacutet peacuteldaacutenya viszont a pressura szoacuteval csereacuteli ki bdquoεἴπωσις pressurardquo (Suppl Gr 47 26r) eacutes ugyaniacutegy bdquoεἴπωσις pressurardquo (Edil 219 70v) raacuteadaacutesul a goumlroumlg leacutemmaacutehoz tartozoacute ἡ σφίγξις szinonima is hiaacutenyzik mindkettőből A koumlzoumls uacutejiacutetaacutes (pressura) eacutes a koumlzoumls kihagyaacutes (ἡ σφίγξις) alapjaacuten joggal fel-teacutetelezhetjuumlk hogy Cristoforo előbb keacutesziacutetett magaacutenak egy sajaacutet peacuteldaacutenyt Sagundino peacuteldaacutenyaacuteroacutel majd eacutevekkel keacutesőbb amikor igeacuteny taacutemadt raacute uacutej maacutesolatot aacutelliacutetott elő a megrendelő reacuteszeacutere az egyiket Caffa puumlspoumlkeacutenek a maacutesikat Bartolomeo Lapaccinak (aki egyebek mellett Argos eacutes a Mothone melletti Corone puumlspoumlke is volt)38 Sajaacutet peacuteldaacutenya elveszett a maacutesok szaacutemaacutera beacutermunkaacuteban eacutes eleacuteggeacute leacutelektelenuumll keacuteszuumllt keacutet peacutel-daacutenya viszont megmaradt39 Az előbbi εἰλῶ esete is ugyanerre mutat a beacutecsi koacutedex a plico-hoz nem tudott volna hozzaacutefeacuterni a firenzeiből a firenzei pedig a τὸ συστρέφω-hoz nem tudott volna hozzaacutefeacuterni a beacutecsiből40

8 aacutebra (OumlNB Suppl Gr 47 26r)

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

61

Harleianus 5792

σ(Sagundino elveszett peacuteldaacutenya)

Esc Σ I 12 χ (Benedetto Bursa (C Persona elveszett peacuteldaacutenya) sajaacutet peacuteldaacutenya)

OumlNB Suppl gr 47 Laur Edil 219 (Persona maacutesolata (Persona maacutesolata Caffa puumlspoumlkeacutenek) Bartolomeo Lapaccinak)

Zaacuteraacuteskeacutepp csak egyetlen gondolat erejeacuteig eacuterinteneacutem azt a keacuter-deacutest mi tehette vonzoacutevaacute a Pseudo-Kyrillost ha csak neacutehaacuteny eacutevtizedre is A sok teacutenyező koumlzuumll egyet emelneacutek ki amely az imeacutent bemutatott szemeacutelyek goumlroumlg tanulmaacutenyaival kapcsola-tos Benedetto nyelvtanulaacutesi moacutedszereiből kell kiindulnunk Azt laacutettuk hogy ő azzal a szaacutendeacutekkal (vagy azzal a szaacutendeacutek-kal is) akarta megtanulni az attikai goumlroumlgoumlt hogy aktiacutevan tudja hasznaacutelni Eacuterdemes felideacutezni ezen a ponton egy nagyon gyakran hasznaacutelt dicseacuterő toposzt Arra a fordulatra gondolok amellyel egy nem goumlroumlg anyanyelvűt volt szokaacutes ekkoriban megdicseacuterni iacutegy dicseacuterte meg peacuteldaacuteul gaacutezai Theodoacuteros is Cristoforo Personaacutet uacutegy tud goumlroumlguumll sőt olyan a kiejteacutese mintha Goumlroumlgorszaacuteg kellős koumlzepeacuten szuumlletett eacutes tanulta volna meg a nyelvet41 A toposz maacute-sik variaacutecioacutejaacuteban Atheacutenra szokaacutes hivatkozni A dicseacuterő fordulat moumlgoumltt az az elkeacutepzeleacutes huacutezoacutedik meg hogy az attikai nyelvaacutella-pot meacuteg ma is elsajaacutetiacutethatoacute aktiacutev formaacuteban Eacutes hogy voltakeacuteppen nem is egeacuteszen megalapozatlan ez az elkeacutepzeleacutes ezt eacutepp Sagun-dino szemeacutelye bizonyiacutethatja aki mintegy megtestesiacutetette ezt az ideaacutelt Szaacutemaacutera nem leacutetezett igazaacuten eacuteles hataacutervonal a beszeacutelt eacutes az irodalmi nyelv koumlzoumltt ahogy a goumlroumlg nyelv időben elkuumlloumlnuumllő szakaszai koumlzoumltt sem sőt a megelőző keacutet eacutevezred gyoumlkeresen elteacuterő kulturaacutelis hagyomaacutenyai koumlzoumltt sem Koineacute eacutes attikai Ho-meacuteros eacutes patrisztika roacutemai jog eacutes Aristophaneacutes ndash ugyanannak a kontinuumnak a kuumlloumlnboumlző reacuteszei voltak melyek koumlzoumltt le-hetseacuteges eacutes termeacuteszetes az aacutetjaacuteraacutes Talaacuten ez a fajta nyelvi nyi-tottsaacuteg eacutes kulturaacutelis taacutegassaacuteg magyaraacutezhatja azt hogy annyi időt

eacutes energiaacutet fordiacutetott a Pseudo-Kyrillosra erre a nagyon sajaacuteto-san kevert eacutes soksziacutenű szoacuteanyaggal rendelkező szoacutetaacuterra A 16 szaacutezad elejeacuten aztaacuten nagyon megvaacuteltoznak a goumlroumlgtanulaacutessal kapcsolatos elvaacuteraacutesok Maacuter messze azok lesznek a toumlbbseacutegben akik lemondanak az oacutegoumlroumlg nyelv aktiacutev hasznaacutelataacutenak a ceacutelki-tűzeacuteseacuteről Szinte teljes figyelemmel az irodalmi nyelv mineacutel ala-posabb megeacuterteacuteseacutere oumlsszpontosul az egyes tudomaacutenyok pedig ezzel paacuterhuzamosan elkezdenek szakosodni A Pseudo-Kyrillos mely komolyabb irodalmi művek fordiacutetaacutesaacutenaacutel maacuter cserbenhagy-ja hasznaacuteloacutejaacutet ekkor sodroacutedik a paacutelya szeacuteleacutere

Jegyzetek

A tanulmaacuteny alapjaacuteul az Oacutekortudomaacutenyi Taacutersasaacuteg 2016 maacutejus 18-i uumlleacuteseacuten elhangzott előadaacutes szolgaacutelt elkeacutesziacuteteacuteseacutehez az OTKA K 112283 szaacutemuacute paacutelyaacutezata biztosiacutetotta a felteacuteteleket A tanulmaacutenyban a goumlroumlg eacutes latin ideacutezeteket betűhiacuteven koumlzoumlljuumlk

1 A szoacutetaacuterakroacutel joacute aacutettekinteacutest nyuacutejt Thiermann 1996 Botley 2010 55ndash70 oumlsszefoglaloacuteja szaacutemos pontatlansaacutegot tartalmaz

2 Thiermann 19943 Pizzolpassi tesz roacutela emliacuteteacutest egyik leveleacuteben laacutesd Sabbadini 1905

112 eacutes 1184 A szoacutetaacuterroacutel elsőkeacutent Kapitaacutenffy Istvaacuten (1991 eacutes 1995) aacutellapiacutetotta

meg hogy a Pseudo-Kyrillos egyik peacuteldaacutenya (tőle fuumlggetlenuumll nem

sokkal keacutesőbb Thiermann 1996) Csapodi 1975 roumlvid leiacuteraacutesaacuteval vitatkozva aki egyfelől autograacutef peacuteldaacutenynak gondolta Janus szoacute-taacuteraacutet maacutesfelől nem azonosiacutetotta be szoumlvegeacutet A szoacutetaacuter esetleges Ja-nus Pannonius-i hasznaacutelataacutet vizsgaacutelja Horvaacuteth 2001 kodikoloacutegiai szempontboacutel elemzi Oumltvoumls 2008 joacutemagam Ugoletoacutera gyakorolt ha-taacutesaacutet proacutebaacuteltam kimutatni (Bolonyai 2010)

5 Kisebb moacutedosiacutetaacutesokkal Oumltvoumls 20156 Loewe 1876 186ndash194 Goetz 1910 Bannier 1912 Dionisotti

1984ndash857 Ezek neacutehaacuteny kiemelten fontos latin irodalmi mű (Verg Aen Ge-

org Cic Cat) szavainak vagy alapvető roacutemai jogi kifejezeacuteseknek a tuumlkoumlrfordiacutetaacutesai

9 aacutebra (Laur Edil 219 70v)

Tanulmaacutenyok

62

8 Papirusztoumlredeacutekek alapjaacuten felteacutetelezhető hogy a Pseudo-Kyrillos kezdetei a roacutemai kor elejeacuteig nyuacutelnak vissza (laacutesd Maehler 1979 36 illetve Kramer 2001-ben kiadott 7 szaacutemuacute toumlredeacutekeacutet) ugyan-akkor a szoacutetaacuterat az idők folyamaacuten valoacutesziacutenűleg maacutesfajta ceacutellal is hasznaacuteltaacutek (Dickey 2012) ennek a bonyolult folyamatnak a reacutesz-leteire azonban nem fogok kiteacuterni

9 Oumltvoumls 2015 101ndash10210 A Pseudo-Kyrillos 15 raacutenk maradt apograacutefjaacuteboacutel ezuacutettal is csak eb-

ben a keacutet peacuteldaacutenyban olvashatoacutek hasonloacute bejegyzeacutesek11 Vouml Oumltvoumls 2015 29012 A bdquoπολίς civitas urbsrdquo (240r) szoacutecikkhez Bruni 1435 maacutejus 7-eacuten

Niccolograve Niccolihez iacutert leveleacuteből (Ep III 9) ideacutez Leonltardusgt urbs ltenimgt est solum aedificia et moenia ab orbe quo locus cingitur appellata civitas autem [est] congregatio hominum iure sociatorum et eisdem legibus viventium etc bdquoAz urbs csupaacuten eacutepuuml-leteket eacutes vaacuterosfalakat jelent amit arroacutel a koumlrről (orbis) neveztek el amely a helyet koumlrbeveszi a civitas viszont a jog alapjaacuten taacutersult eacutes a koumlzoumls toumlrveacutenyek szerint eacutelő emberek gyuumllekezeterdquo stb

13 proletarii cives dicebantur qui in plebe tenuissima erant et non amplius quam mille et quingentos aeris in censum deferebant bdquoA vaacuteros legszegeacutenyebb polgaacuterait akiknek a joumlvedelme kevesebb volt 1500 asnaacutel proletaacuteroknak hiacutevtaacutekrdquo [= Nonius Marcellus De compendiosa doctrina 22819ndash21 Lindsay]

14 Monfasani 1976 22ndash2315 Monfasani 1984 146ndash14716 Borsetti 1735 Pars I 5017 Prete 1964 40ndash41 57 eacutes 70ndash7118 Lodovico Foscarinit meacuteltatoacute beszeacutedeacutevel OrsquoConnell 2009 58 va-

lamint King 1986 41 eacutes 377 foglalkozik neacutehaacuteny mondat erejeacute-ig utoacutebbi egy roumlvid ndash eacutes nem teljes ndash aacutettekinteacutest is ad műveiről Libanios-fordiacutetaacutesaacuteroacutel emliacuteteacutest tesz a goumlroumlg deklamaacutecioacute leguacutejabb szoumlvegkiadoacuteja van Hoof 2014 173 A fordiacutetaacutest Sanchi 2011 21ndash22 teacutevesen 1439-re dataacutelja Benedettoacutet pedig Guarino vagy Aurispa taniacutetvaacutenyaacutenak veacuteli Barile 1994 27 Filippo da Rimini 1448-ban Benedetto halaacutelaacutera iacutert siacuterverseacutet ideacutezi

19 A Plautust eacutes Terentiust oumlsszehasonliacutetoacute beszeacutedről laacutesd Tontini 2014 valamint Alessio 1981 167

20 Az Iter Italicum alapjaacuten sorolja foumll műveinek keacuteziratait szakiroda-lommal egyuumltt a wwwmirabilewebit honlap

21 Opera Benedicti burse Mothonei que ipse propria manu scripsit atque composuit in hoc volumine continentur que Ego petrus delphinus geor f assiduis meis litteris impetravi a Sebastiano bursa eius fratre Cancellario mothoneo ad me mittendahellip bdquoEz a koumltet a modonei Benedictus Bursa műveit tartalmazza melyeket sa-jaacutet kezűleg iacutert le s melyeket eacuten Petrus Delphinus Georgius fia sze-reztem meg baacutetyjaacutetoacutel Sebastianus Bursaacutetoacutel Modone kancellaacuterjaacutetoacutel [1434-1455 koumlzoumltt] hosszas levelezeacutes utaacuten hogy kuumlldje el őket nekemhelliprdquo Petrus Delphinusroacutel (Pietro Dolfin) laacutesd Zaccaria 1991

22 A koumlveacuter szedeacutes az Escorial-peacuteldaacuteny hozzaacuteteacuteteleit jeloumlli a Harleianushoz keacutepest

23 Park 1981 24924 OumlNB Lat 3370 194v25 hellipeius praeceptoris diligentia atque traditione proficere neminem

posse adolescentem nisi sublevetur et erigatur suopte ingenio atque industria (OumlNB Lat 3370 192r) bdquohellipnincs az a diaacutek aki ennek a tanaacuternak a vezeteacuteseacutevel eacutes magyaraacutezatai reacuteveacuten fejlődni tud-na ha csak nem segiacutet sajaacutet magaacuten eacutes igyekszik előre jutni a maga tehetseacutegeacutevel eacutes szorgalmaacutevalrdquo

26 Laacutesd Ficinoacutenak 1492-ben Lorenzo Medicinek ajaacutenlott Ploacutetinos-fordiacutetaacutesaacutehoz iacutert előszavaacutet Tegyuumlk hozzaacute Monfasani 2013 meg-győzően eacutervel amellett hogy a Pleacutethoacuten-hataacutes inkaacutebb csak utoacutela-gos visszavetiacuteteacutes eredmeacutenye volt a firenzei platonistaacutek reacuteszeacuteről hasonloacutean szkeptikus maacuter Hankins 1990 156ndash157 is

27 ille in respondendo primum duxit horam silentio (OumlNB Lat 3370 97v) bdquoő vaacutelaszul előszoumlr egy oacuteraacuten aacutet neacutemaacuten hallgatottrdquo

28 Erről 1445 november 4-eacuten szaacutemol be baacutetyjaacutenak (OumlNB Lat 3370 46v) ltrelinquiturgt igitur ut profecerim euripi in qua tandem urbe praestantissimum praeceptorem inveni nicolaum sagudineum quem iam supra duos menses habeo bdquonem maradt haacutetra maacutes mint hogy Euripusba [= Negroponte] menjek veacuteguumll ebben a vaacuterosban talaacuteltam egy kivaacuteloacute tanaacutert Nicolaus Sagudineust akinek immaacuter toumlbb mint keacutet hoacutenapja vagyok a taniacutetvaacutenyardquo

29 Bizonyos szintű olvasoacutetudaacutessal azeacutert rendelkezett laacutesd Monfasani 2002

30 Laacutesd Syropulos beszaacutemoloacutejaacutet (Laurent 1971 335) A tolmaacutecsi teveacutekenyseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacuteseacutere vonatkozoacute oumlsszes forraacutest ideacutezi Mastrodimitri 1970 39ndash42 laacutesd meacuteg Gill 1959 165 eacutes Laurent 1971 262 326 493

31 Oumltvoumls 2015 119ndash13532 Babinger 1961 11ndash12 eacutes Mastrodimitri 1970 30ndash3133 A keacutetnyelvű jegyzetek toumlbbseacutege nagy valoacutesziacutenűseacuteggel

Sagundinoacutetoacutel szaacutermazik iacutegy ndash utoacutelag visszatekintve ndash a veacuteletlen uacutejabb jaacuteteacutekaacutenak is koumlszoumlnhetjuumlk hogy Benedetto fentebb megraj-zolt fantomkeacutepe ndash baacuter reacuteszben Sagundino vonaacutesait viselte magaacuten ndash meacutegis elvezetett bennuumlnket Benedetto Bursaacutehoz

34 Cristoforo Persona goumlroumlgtudaacutesaacuteroacutel (sőt kiejteacuteseacuteről) meacuteg gazai Theodoacuteros is olyan joacute veacutelemeacutennyel volt hogy őt keacuterte foumll hogy lefordiacutetsa ndash maga helyett ndash Oacuterigeneacutes Contra Celsum ciacutemű műveacutet (laacutesd a hozzaacute iacutert leveleacutet melyet Persona a keacutesőbb elkeacuteszuumllt fordiacutetaacutes előszavakeacutent tett koumlzzeacute 1481-ben) de mindezidaacuteig semmit sem lehetett tudni arroacutel kitől eacutes hol tanult meg goumlroumlguumll (laacutesd Paschini 1939ndash40 Santini 1986 95ndash96 Stringer 1997 493) Hankins 1990 158 Nigel Wilson szoacuteban koumlzoumllt oumltleteacutere taacutemaszkodva (miszerint a Laur Plut 859 jelzetű Platoacuten-koacutedexet vagyis azt a hiacuteres peacuteldaacutenyt amelyet Cosimo dersquo Medici adott oda Ficinoacutenak fordiacutetaacutesa elkeacutesziacute-teacuteseacutehez talaacuten Cristoforo Persona maacutesolta) azt a lehetőseacuteget veti foumll hogy Persona eacuteppuacutegy Gemistos Pleacutethoacuten taniacutetvaacutenya lehetett mint mentora kijevi Isidoacuteros (Rossi 2010 62 maacuter teacutenykeacutent koumlzli a felteacutetelezeacutest) Wilson oumltleteacutet azonban eleve keacutetseacutegesseacute teszi hogy a szoacuteban forgoacute koacutedex a jelenlegi kutatoacutei konszenzus szerint nem a 15 hanem a 14 szaacutezadban keletkezett (Azzaragrave 2002) Hankins hipoteacutezise pedig (ti hogy Isidoacuteros szemeacutelye lehet az oumlsszekoumltő kapocs Persona eacutes Gemistos koumlzoumltt) nem toumlbb talaacutelgataacutesnaacutel

35 Megjegyzendő hogy a kutatoacutek toumlbbseacutege vitatja hogy a koacutedex szoacutetaacuterreacuteszeacutet Cristoforo Persona maacutesolta volna (Bick 1920 56 Hunger 1994 89ndash90 Gamillscheg 1997) Aacutellaacutespontjukat a koacutedex keacutet jellemzőjeacutere alapozzaacutek Egyreacuteszt a zaacuteroacute kolophoacutenban Perso-na csak a koacutedex maacutesodik feleacuteben (94vndash101r) talaacutelhatoacute Guarino-feacutele Eroacuteteacutemataacutet emliacuteti meg eacutes iacuterja alaacute (101r) a koacutedex első feleacutet (3rndash94r) elfoglaloacute szoacutetaacuterroacutel nem tesz emliacuteteacutest a szoacutetaacutert koumlvető kolophoacutenban pedig neve megadaacutesa neacutelkuumll jelzi a szoacutetaacuterreacutesz veacute-geacutet (ezt emeli ki Oumltvoumls 2015 80ndash81) Maacutesreacuteszt a keacutet reacutesz elteacuterő iacuteraacuteskeacutepeacutere hivatkoznak Gamillscheg meacuteg a szoacutetaacuter goumlroumlg illetve latin iacuternokaacutet is keacutet kuumlloumlnboumlző szemeacutelynek veacuteli Veluumlk szemben Hermann 1932 135ndash136 az egeacutesz koacutedex maacutesolaacutesaacutet Personaacutenak tulajdoniacutetja (baacuter inkaacutebb automatikusan a lehetseacuteges elleneacutervek caacutefolata neacutelkuumll) Eacuterdemes ugyanakkor kiemelni hogy az emliacutetett kutatoacutek mindegyike kizaacuteroacutelag paleograacutefiai jegyek alapjaacuten alkot veacutelemeacutenyt a koacutedex szoumlvegeacutet semmilyen tartalmi ndash pl szoumlvegkri-tikai vagy lexikograacutefiai ndash szempontboacutel nem vizsgaacuteljaacutek a keacuterdeacutes eldoumlnteacutesekor A Bursa-levelekből kikoumlvetkeztethető eacuteletrajzi oumlsz-szefuumlggeacutesek termeacuteszetesen uacutej megvilaacutegiacutetaacutesba helyezik a keacuterdeacutest a keacutet (haacuterom) iacuternok felteacutetelezeacuteseacutet megalapozoacute paleograacutefiai eacutervek azonban oumlnmagukban veacuteve is ingatag laacutebakon aacutellnak a koacutedex keacutet (haacuterom) keze koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek toumlkeacuteletesen magyaraacutezhatoacutek pusztaacuten a szoumlvegek elteacuterő rendelteteacuteseacutevel is Egy szoacutetaacuternak eacuter-telemszerűen az egyes szavakra kell koncentraacutelnia ezeacutert a betűk joacutel kivehető elkuumlloumlniacutető iacuteraacutesmoacutedjaacutera toumlrekszik a roumlvidiacuteteacutesek eacutes ligatuacuteraacutek mellőzeacuteseacutevel ezzel szemben egy nyelvtan folyamatos olvasaacutesra szaacutent szoumlveget nyuacutejt iacutegy lejegyzeacuteseacuteben joacuteval nagyobb

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

63

szerephez juthatnak a kurziacutev elemek Ami pedig a keacutet kolophoacuten keacuterdeacuteseacutet illeti a fentebb emliacutetett vonaacutesok keacutetseacutegtelenuumll inkaacutebb a keacutet maacutesoloacute felteacutetelezeacutese mellett szoacutelnak de nem doumlntő erejű eacutervek ugyanakkor az a teacuteny hogy a nyelvtan folytatoacutelagosan koumlveti a szoacutetaacutert inkaacutebb arra mutat hogy ugyanaz a maacutesoloacute dol-gozott tovaacutebb a keacuteziraton Mindenesetre Wilson koraacutebban emliacute-tett oumltlete miszerint a Laur Plut 859-t Persona maacutesolta volna a beacutecsi koacutedex akaacutermelyik kezeacutet vesszuumlk figyelembe semmikeacuteppen sem aacutellhatja meg a helyeacutet

36 Nencioni 1997 16437 Az aacutetiacuteraacutes a Harleianus melleacutekjelek neacutelkuumlli majuszkula iacuteraacutesmoacutedjaacutet

koumlveti38 Kaumlppeli 193939 Cristoforo hatalmas irtaacutest veacutegzett a latin megfelelők koumlzoumltt gyak-

ran csak egyet vagy kettőt hagyott meg koumlzuumlluumlk Sagundino kiegeacute-sziacuteteacuteseit eacutes ideacutezeteit egyetlen egyszer sem vett aacutet a maga reacuteszeacuteről pedig a legritkaacutebb esetben fűzoumltt olyan megjegyzeacutest a szoacuteanyag-hoz ami javiacutetanaacute a szoacutetaacuter hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutet

40 Mindez uacutejabb eacutervet jelent a mellett is hogy a beacutecsi koacutedex (Suppl Gr 47) szoacutetaacuterreacuteszeacutet Persona maacutesolta Az attribuacutecioacute helyesseacutegeacutet taacute-maszthatja alaacute veacuteguumll Persona latin nyelvű alaacuteiacuteraacutesa is amely a Va-tikaacuteni Koumlnyvtaacuter koumllcsoumlnzeacutesi naploacutejaacuteban olvashatoacute eacutes baacuter mintegy huacutesz eacutevvel keacutesőbb keletkezett ugyanazokat a szaacutelkaacutes betűformaacute-kat mutatja (Bertola 1942 191)

41 quem unum novi ab ineunte adolescentia sic graecas litteras imbibisse et quod plurimum iuvit in Graecia ipsa et Graecis ex praeceptoribus ut nisi te civem Romanum scirem et propinquos tuos primarios urbis viros sat nossem dicturus facile sim e Grae-cia te oriundum nam ipsa et tua graeca pronunciatio te graecum praefert bdquoEgyeduumll teacuteged ismerlek uacutegy hogy maacuter kora ifjuacutesaacutegodtoacutel fogva uacutegy sziacutevtad magadba a goumlroumlg nyelvet eacutes ndash ami a legtoumlbbet szaacutemiacutet ndash egyenesen Goumlroumlgorszaacutegban eacutes goumlroumlg tanaacuteroktoacutel hogy ha nem tudnaacutem roacutelad hogy roacutemai polgaacuter vagy rokonaidroacutel pedig hogy a vaacuteros vezetői akkor koumlnnyen azt mondanaacutem hogy te biz-tosan Goumlroumlgorszaacutegboacutel szaacutermazol hiszen meacuteg a goumlroumlg kiejteacutesed is olyan mint egy anyanyelvűeacuterdquo

Bibliograacutefia

Alessio G C 1981 bdquoI trattati grammaticali di Giovanni del Virgi-liordquo Italia medioevale e umanistica 24 159ndash212

Azzaragrave S 2002 bdquoNote su alcuni codici di Platone e Diogene Laerzio la datazione del Laur 859 e il Marc gr 189rdquo Res Publica Litter-arum 25 164ndash171

Babinger F 1961 Johannes Darius (1414-1494) Sachwalter Ve-nedigs im Morgenland und sein griechischer Umkreis Muumln-chen

Bannier W 1912 bdquoDie roumlmischen Rechtsquellen und die sogenann-ten Cyrillglossenrdquo Philologus 71 238ndash266

Barile E 1994 Littera antiqua e scritture alla greca notai e cancel-lieri a Venezia nei primi decenni del Quattrocento Venezia

Bertola M 1942 I due primi registri di prestito della Biblioteca apostolica vaticana Codici vaticani latini 3964 3966 Cittagrave del Vaticano

Bick J 1920 Die Schreiber der Wiener griechischen Handschriften WienndashPragndashLeipzig

Bolonyai G 2011 bdquoLapszeacuteli jegyzetek Taddeo Ugoleto szoacutetaacuteraacutebanrdquo Antik Tanulmaacutenyok 55 197ndash246

Borsetti F 1735 Historia almi Ferrariensis gymnasii FerraraBotley P 2010 Learning Greek in Western Europe 1396ndash1529 Phi-

ladelphiaCsapodi Cs 1975 bdquoJanus Pannonius koumlnyvei eacutes peacutecsi koumlnyvtaacuterardquo

Kardos T ndash V Kovaacutecs S (szerk) Janus Pannonius Tanulmaacutenyok Budapest 189ndash206

Dickey E 2012 The Colloquia of the Hermeneumata Pseudodosi-theana Vol 1 Cambridge

Dionisotti A C 1984ndash85 bdquoFrom Stephanus to Du Cangerdquo Revue drsquoHistoire des Textes 14 303ndash336

Doran di T 2002 bdquoEstratti della recensione laerziana delle Divisiones aristoteleae nellrsquoAmbrosianus C47 sup (179 Martini-Bassi)rdquo Co-dices manuscripti 41 31ndash32

Gamillscheg E 1997 bdquoUumlbersetzer und Kopist ndash Beobachtungen zum Werk des Christophoros Personardquo S Lucagrave ndash L Perria (szerk) Opora studi in onore di mgr Paul Canart per il LXX compleanno Grottaferrata 233ndash242

Gill J 1959 The Council of Florence CambridgeGoetz G 1910 bdquoGlossographierdquo Paulys Real-Encyclopaumldie VII 1

Leipzig 1433ndash1466Hankins J 1990 bdquoCosimo dersquo Medici and the raquoPlatonic Academylaquordquo

Journal of the Warburg and Courtauld Institutes 53 144ndash162van Hoof L 2014 Libanius A Critical Introduction Cambridge

Horvaacuteth L 1991 bdquoEine vergessene Uumlbersetzung des Janus Pannoni-usrdquo Acta Antiqua Hung 41 199ndash215

Hunger H 1994 Katalog der griechischen Handschriften der Oumlster-reichischen Nationalbibliothek IV Supplementum Graecum (Ch Hannick koumlzreműkoumldeacuteseacutevel) Wien

Kapitaacutenffy I 1991 bdquoJanus Pannonius goumlroumlg szoacutetaacuterardquo Irodalomtoumlrteacute-neti Koumlzlemeacutenyek 95 178ndash181

Kapitaacutenffy I 1995 bdquoAristophanes Triklinios Guarino und Janus Pan-noniusrdquo Acta Antiqua Hung 36 351ndash357

Kaumlppeli T 1939 bdquoBartolomeo Lapacci dersquo Rimbertini (1402ndash1466) vescovo legato pontificio scrittorerdquo Archivum fratrum Praedica-torum 9 86ndash127

King M L 1986 Venetian Humanism in an Age of Patrician Domi-nance Princeton

Kramer J 2001 Glossaria bilinguia altera MuumlnchenndashLeipzigLaurent L 1971 Les lsquoMeacutemoiresrsquo de Sylvestre Syropoulos sur le con-

cile de Florence (1438-1439) ParisLoewe G 1876 Prodromus corporis glossariorum latinorum Leip-

zigMaehler H 1979 bdquoZweispraumlchiger Aeneis-Codexrdquo J Bingen ndash G

Nachtergael (szerk) Actes Du XVe Congregraves International de Pa-pyrologie Bruxelles 18ndash41

Mastrodimitri P L [Μαστροδημήτρη Π Λ] 1970 Νικόλαος Σεκουνδινός (1402ndash1464) Αθήνα

Monfasani J 1976 George of Trebizond A Biography and a Study of His Rhetoric and Logic Leiden

Monfasani J 1984 Collectanea Trapezuntiana texts documents and bibliographies of George of Trebizond Binghamton (NY)

Monfasani J 2002 bdquoNicholas of Cusa the Byzantines and the Greek languagerdquo M Thurner (szerk) Nicolaus Cusanus zwischen Deutschland und Italien Berlin 215ndash252

Monfasani J 2013 bdquoGeorge Gemistus Pletho and the West Greek Eacutemigreacutes Latin Scholasticism and Renaissance Humanismrdquo M S Brownlee ndash D Gondicas (szerk) Renaissance Encounters Greek East and Latin West Princeton 19ndash34

Nencioni S 1997 bdquoLessico greco-latinordquo L Fabbri ndash M Tacconi (szerk) I libri del Duomo di Firenze codici liturgici e biblioteca di Santa Maria del Fiore (secoli XI-XVI) Firenze 164ndash165

OrsquoConnell M 2009 Men of Empire Power and Negotiation in Venicersquos Maritime State Baltimore

Oumltvoumls Zs 2008 bdquoA Renaissance Vocabularium by Janus Pannonius (OumlNB Suppl Gr 45)rdquo Acta Antiqua Hung 48 237ndash246

Tanulmaacutenyok

56

Iacutegy nem csak az laacutetszik joacutel mennyire hasonliacutet egymaacutesra a keacutet iacuteraacuteskeacutep hanem az is hogy a keacutet koacutedex tartalmi szempontboacutel is szorosan oumlsszefuumlgg egymaacutessal A Lat 3370 jelzetű keacuteziratban olvashatoacute ndash eleve meglehetősen ritka ndash szavak ugyanis Bene-detto Bursa sajaacutet latin verseihez iacutert sajaacutet goumlroumlg jegyzeteiből va-loacutek akinek egyik sajaacutetos nyelvtanulaacutesi moacutedszere az volt hogy a verseiben hasznaacutelt latin szavak neacutemelyikeacutehez olyan goumlroumlg megfelelőket iacutert oda (utoacutelag) a lapszeacutelre amelyeket a maga Pseudo-Kyrillos szoacutetaacuteraacuteboacutel tanult meg vagy eacuteppen memorizaacutelt

A beacutecsi koacutedexben iacutegy szaacutemos olyan goumlroumlg szoacute szerepel mint amilyen a San Lorenzoacute-i keacuteziratban is Laacutessunk egy uacutejabb peacuteldaacutet koumlzelebbről is (3 aacutebra) Benedetto hasznaacutelja az egyik verseacuteben a crepusculum lsquoszuumlrkuumlletrsquo szoacutet ehhez iacuterja be aztaacuten azokat a goumlroumlg szavakat (a 266r lap jobb foumllső sarkaacuteba) ame-lyekhez latin megfelelőkeacutent a crepusculum szoacutet adja meg a Pse-udo-Kyrillos konkreacutetan neacutegyet az ὀρθρινός a λυκόφως a δείλη eacutes az ὀψινὴ ὧρα kifejezeacuteseket (2 taacuteblaacutezat valamint 3 4a eacutes 4b aacutebra) Ez a kisseacute mazochistaacutenak tűnő memorizaacutelaacutesi gyakorlat nyilvaacutenvaloacutean a goumlroumlg szavak aktiacutev hasznaacutelataacutenak megalapozaacutesaacutera szolgaacutelt

2 taacuteblaacutezat

Benedetto verse

Benedetto jegyzetei sajaacutet verseacutehez (= goumlroumlg megfelelők a Ps-Kyrillos alapjaacuten)

Benedetto Ps-Kyrillos peacuteldaacutenya (Esc Σ I 12)22

crepuscula ὀρθρινός λυκόφωςδείλη πρὸς ἑσπέρανὀψινὴ ὧρα ἡ μετὰ ἡλίου δύσιν

ὀρθρινός matutinus crepusculus antelucanusλυκόφως τὸ περὶ τὴν αὐγὴν φῶς crepusculum diluculumδείλη πρὸς ἑσπέραν crepusculumὀψινὴ ὧρα ἡ μετὰ ἡλίου δύσιν ζήτει τὸ λυκόφως

4 a aacutebra (OumlNB Lat 3370 266r felső sora valamint Esc Σ I 12 222v)

4 b aacutebra (OumlNB Lat 3370 266r jobb felső sarka valamint Esc Σ I 12 203v 130r eacutes 226r)

A szoacutetaacuteriacuteroacute azonosiacutetaacutesaacuten tuacutel azonban a beacutecsi koacutedex joacuteval toumlbbet is nyuacutejt A benne talaacutelhatoacute koumlzel szaacutez leveacutel toumlbb tucat vers be-szeacuted szemeacutelyes vaacutezlatok eacutes jegyzetek reacuteveacuten egy eddig alig is-mert humanista fordulatos eacuteletpaacutelyaacuteja bontakozik ki Benedet-to Bursa karrierje dioacuteheacutejban a koumlvetkezőkeacutepp foglalhatoacute oumlssze 1414 koumlruumll szuumlletett a Peloponneacutesos nyugati sarkaacuteban fekvő Modoneacuteban oacutekori neveacuten Meacutethoacuteneacuteban A velencei aacutellamhoz tartozoacute kikoumltővaacuteros a keletre haladoacute kereskedelmi hajoacuteuacutetvonal egyik fontos aacutellomaacutesaacutenak szaacutemiacutetott A vaacuteros kancellaacuteri tiszteacutet

3 aacutebra (OumlNB Lat 3370 266r)

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

57

Benedetto apja utaacutena pedig baacutetyja Sebastiano toumlltoumltte be Be-nedetto Velenceacutebe ment tanulni első aacutellaacutesaacutet pedig 1435-ben nyerte el meacutegpedig nem akaacuterhol 21 eacuteves fejjel a firenzei Stu-dio poeacutetika- eacutes reacutetorikaprofesszora lett Hogy pontosan minek is koumlszoumlnhette ennek a kiemelkedően nagy presztiacutezzsel rendel-kező aacutellaacutesnak az elnyereacuteseacutet nem deruumll ki leveleiből minden-esetre a neve (Benedetto di Niccolograve Borsi da Venezia) alap-beacutereacutenek oumlsszegeacutevel egyuumltt (50 forint) a mai napig olvashatoacute a vaacuterosi koumlltseacutegveteacutes kiadaacutesi rovataacuteban23 Firenzeacuteből keacutet eacutev utaacuten taacutevozott az 1437-es hatalmas pestisjaacutervaacuteny idejeacuten amikor az egyetemi taneacutev is feacutelbeszakadt Benedetto 1438 februaacuterjaacuteban Ferraraacuteba telepuumllt aacutet ahol a zsinatra odaeacuterkező paacutepa IV Euge-nius kiacuteseacutereteacutehez csatlakozott Ezt koumlvetően kapta a maacuter emliacutetett felkeacutereacutest a ferrarai vaacuterosatyaacutektoacutel s miacuteg a zsinat Firenzeacutebe koumll-toumlzik ő Ferraraacuteban marad A szigoruacute nyelvtanaacuteri szerep lehet hogy az iskola sziacutenvonalaacutet emelte de szemeacutelyesen neki nem sok oumlroumlmoumlt okozott Fizikailag szellemileg is teljesen kimeriacute-tette raacuteadaacutesul a megiacutegeacutert fizeteacutesnek is sokaacuteig csak a feleacutet kapta meg egyes kolleacutegaacuteival sem alakultak joacutel a kapcsolatai uacutegy-hogy alig vaacuterta hogy tovaacutebb aacutellhasson Ferraraacuteboacutel Aacutellaacutesajaacuten-latot Padovaacuteboacutel Sienaacuteboacutel eacutes Roacutemaacuteboacutel is kap veacuteguumll az utoacutebbit fogadja el iacutegy lesz a IV Eugenius aacuteltal uacutejjaacuteszervezett egyetem a Studium Generale grammatika- eacutes reacutetorikaprofesszora Al-kalmazaacutesa eacuterdekeacuteben egy titokzatos paacutertfogoacuteja is koumlzbenjaacutert akit reverendissime paternek szoacuteliacutet leveleiben eacutes aki feltehe-tőleg Lodovico Trevisan biacuteborossal azonos A roacutemai eacutevek uacutegy tűnik anyagilag is sikeresnek bizonyulnak szaacutemaacutera Folyama-tosan feacutelretesz fizeteacuteseacuteből hogy megvaloacutesiacutethassa eacutelete aacutelmaacutet egy toumlbb eacuteves goumlroumlgorszaacutegi utat ahol anyanyelvi koumlrnyezetben egy valoacuteban keacutepzett tanaacutertoacutel rendesen megtanulhat goumlroumlguumll

A goumlroumlg uacutet előtt azonban egy pillanatra vissza kell teacuternuumlnk a Trapezuntius-ajaacutenlaacutes keacuterdeacuteseacutere A roacutemai levelek koumlzoumltt ugyan-is van kettő amely uacutej sziacutenben laacutettatja az uumlgy haacutettereacutet Benedet-to sajaacutet oumlccseacutenek iacuter Firenzeacutebe aki eacutepp Georgiusnaacutel tanul Be-nedetto elismereacutessel szoacutel roacutela mint tudoacutesroacutel de mint tanaacuterroacutel eacutes emberről lesuacutejtoacute a veacutelemeacutenye Arrogaacutens oumlntelt embernek tartja (sibi multa attribuentem)24 aki egyaacuteltalaacuten nem toumlrődik taniacutet-vaacutenyaival25 raacuteadaacutesul latintudaacutesaacuteban is komoly hiaacutenyossaacutegok vannak Ezek alapjaacuten biztosra vehetjuumlk hogy Benedettoacuteban nem a taniacutetvaacutenyi haacutela hanem a bizonyiacutetaacutesvaacutegy eacutes valamifeacutele seacutertettseacuteg is dolgozott amikor Libanios-fordiacutetaacutesaacutet keacutesőbb neki ajaacutenlotta meg akarhatta mutatni egykori kolleacutegaacutejaacutenak hogy Ferraraacuteban meacuteg minimaacutelis goumlroumlg tudaacutesaacutet azoacuteta milyen magas szintűre fejlesztette

A goumlroumlg uacutetra 1444 őszeacuten keruumllt sor Vele tartott legtehet-seacutegesebb taniacutetvaacutenya is egy bizonyos Cristoforo Viharos ten-geri uacutet utaacuten előszoumlr szuumllővaacuterosaacuteban koumltoumlttek ki A vihartoacutel Benedetto olyan beteg lett hogy haacuterom hoacutenapig eacutelet eacutes halaacutel koumlzoumltt lebegett Amikor jobban lesz első uacutetja Mistraacuteba ve-zet Gemistos Pleacutethoacutenhoz a platoacuteni filozoacutefia szenvedeacutelyes hiacute-veacutehez Beacutessarioacuten mestereacutehez aki 143839-ben maga is reacuteszt vett a firenzei zsinaton eacutes akkora hataacutest gyakorolt Cosimo Medicire hogy utoacutelag sokan koumlztuumlk Ficino is ettől a talaacutelko-zaacutestoacutel szaacutermaztatta a firenzei uacutejplatonizmus kezdeteacutet26 Bene-dettoacutenak azonban hatalmasat kellett csaloacutednia remeacutenyeiben Gemistos szemeacutelyeacuteben egy megfaacuteradt mogorva oumlregemberre talaacutelt aki hosszuacute percekig tartoacute hallgataacutessal felelt a hozzaacute in-teacutezett keacuterdeacutesekre27 majd koumlzoumllte a fiatalemberrel hogy nem a maga ura Lassan eacutes akadozva előadott magyaraacutezataacutet hallgatva

Benedetto szaacutemaacutera veacutegkeacutepp nyilvaacutenvaloacute lett az oumlreg filozoacute-fustoacutel ha raacuteeacuterne sem lenne eseacutelye Homeacuteros eacutes Deacutemostheneacutes nyelveacutet megtanulnia Ezt koumlvetően toumlbb hoacutenapon aacutet proacutebaacutel-kozik azzal hogy maacutesik goumlroumlgtanaacutert talaacuteljon magaacutenak siker-telenuumll Veacuteguumll eszeacutebe jut egy goumlroumlg szaacutermazaacutesuacute negropontei feacuterfi akivel meacuteg nagyon fiatalon talaacutelkozott Velenceacuteben Az illető időkoumlzben a firenzei zsinaton a goumlroumlg kuumlldoumlttseacuteg hivata-los tolmaacutecsakeacutent viacutevott ki aacuteltalaacutenos elismereacutest magaacutenak nem csak a goumlroumlgoumlk de a latinok koumlreacuteben is Olyannyira hogy eb-ben az időben maacuter a paacutepa szemeacutelyes megbiacutezottjakeacutent laacutetott el diplomaacuteciai feladatokat A velencei aacutellam szolgaacutelataacuteban aacutelloacute feacuterfi uacutej megbiacutezataacutesa elleneacutere is elvaacutellalja Benedetto taniacutetaacutesaacutet Iacutegy lett Benedetto Bursa 1444 augusztusaacuteban Niccolograve Sagun-dino avagy goumlroumlg neveacuten Nikolaos Sekundinos taniacutetvaacutenya28 Benedetto toumlbb hoacutenapot toumllt el Cristoforoacuteval kiacuteseacuterőjeacutevel egyuumltt Sagundino haacutezaacuteban valoacutesziacutenűleg ekkor keacuteszuumll el a Li-banios-fordiacutetaacutes is majd a koumlvetkező eacutevben Konstantinaacutepoly-ba eacutes Kreacutetaacutera is ellaacutetogat ahonnan ismeacutet viharos tengeren teacuter vissza Negroponteacuteba Megint laacutezrohamok taacutemadjaacutek meg eacutes valoacutesziacutenűleg ennek koumlvetkezteacuteben hal meg utolsoacute keltezett levele 1446 maacutejusaacuteban iacuteroacutedott

Ha most visszateacuteruumlnk a szoacutetaacuter keacuterdeacuteseacutere biztosra vehetjuumlk hogy Benedetto mestereacutenek Sagundinoacutenak peacuteldaacutenyaacutet maacutesol-ta le magaacutenak Levelei alapjaacuten egyeacutertelmű hogy Euripusban azaz Negroponteacuteban kezdett alaposan a goumlroumlggel foglalkozni koraacutebbi oumlnaacutelloacute proacutebaacutelkozaacutesai soraacuten csak a kezdő szintig jutott el Az intenziacutev nyelvtanulaacutesnak egyik sajaacutetos formaacutejaacutet maacuter eacuterintettuumlk eacutes ezek a tanuloacutejegyzetek egyeacutertelműen bizonyiacutetjaacutek hogy Benedetto oda-vissza kiacutevuumllről megtanulta a Pseudo-Ky-rillos anyagaacutet A jegyzetek mind 144445-re dataacutelhatoacutek (egy kuumlloumlnoumlsen sűrűn teleiacutert lapot mutat az 5 aacutebra)

Sagundino szemeacutelye ugyanakkor toumlbb reacuteszletet is eacuterthetőveacute tesz a szoacutetaacuterral kapcsolatban Előszoumlr is toumlkeacuteletesen megma-gyaraacutezza hogyan juthatott hozzaacute Benedetto a Pseudo-Kyril-loshoz Sagundino ugyanis hoacutenapokon aacutet naponta talaacutelkozott Nicolaus Cusanussal a szoacutetaacuter egyetlen peacuteldaacutenyaacutenak tulajdo-nosaacuteval aki szinteacuten reacuteszt vett a firenzei zsinaton A kuesi biacute-boros nem tudott toumlkeacuteletesen goumlroumlguumll29 iacutegy termeacuteszetes leacutepeacutes-nek tűnik reacuteszeacuteről hogy megmutatta nagyon reacutegi betűkkel iacutert szoacutetaacuteraacutet a zsinat főtolmaacutecsaacutenak akiről mindenki laacutethatta hogy nemcsak anyanyelvi szinten beszeacuteli mindkeacutet nyelvet hanem mindkeacutet kultuacutera klasszikus irodalmaacuteban is otthonosan mozog sőt teoloacutegiai eacutes filozoacutefiai keacuterdeacutesekben is jaacuteratos Toumlbb forraacute-sunk is megemliacuteti hogy Sagundino nemcsak baacutemulatos kom-petenciaacuteval fordiacutetotta a vitaacutezoacute felek teoloacutegiai eacuterveleacuteseit mind-keacutet iraacutenyba de olyan esetet is emliacutetenek amikor Sagundino igaziacutetotta ki az egyik felszoacutelaloacute pontatlansaacutegait (nevezetesen rhodosi Andreast aki Maximos egyik leveleacutet ideacutezte pontat-lanul)30 Latinos műveltseacutegeacuteről keacutesőbb szuumlletett fordiacutetaacutesai eacutes toumlrteacuteneti munkaacutei tanuacuteskodnak Sagundinoacuteroacutel iacutegy tehaacutet azt is joggal felteacutetelezhetjuumlk hogy Cusanus peacuteldaacutenyaacutenak maacutesolaacutesa koumlzben a szoumlveg rengeteg hibaacutejaacutet ki tudta javiacutetani valamint hatalmas olvasottsaacutega reacuteveacuten a fejeacuteben leacutevő ideacutezetekkel vagy eacuteppen keacutezneacutel leacutevő koumlnyveiből vett reacuteszletekkel kiegeacutesziacutetette a szoacutetaacuter szoacuteanyagaacutet Egy kezdő nyelvtanuloacute mint amilyennek Benedictust keacutepzelhetjuumlk a zsinat idejeacuten erre keacuteptelen lett vol-na Ezzel megvan a hiaacutenyzoacute laacutencszem Cusanus hibaacutektoacutel hem-zsegő valamint Benedictus alaposan korrektuacuteraacutezott eacutes bőviacutetett peacuteldaacutenya koumlzoumltt

Tanulmaacutenyok

58

Sagundino szemeacutelye tovaacutebbaacute a szeacuteljegyzetek tartalmaacutet illetően is sok mindenre magyaraacutezatot adhat Peacuteldakeacutent a marginaacuteli-aacuteknak csupaacuten egyetlen csoportjaacutet emelneacutem ki a roacutemai jogi meghataacuterozaacutesok eacutes toumlrveacutenyreacuteszletek csoportjaacutet Ezek goumlroumlg nyelvű reacuteszeacutet amelyek bekeruumlltek Janus Pannonius szoacutetaacuteraacuteba is Oumltvoumls Zsuzsaacutenak sikeruumllt azonosiacutetania pontos elemzeacutese szerint a bejegyzeacutesek a Corpus Iuris Civilis goumlroumlg fordiacutetaacutesaacute-boacutel az uacuten Basilikaacuteboacutel valoacutek eacutespedig ennek valamelyik ki-vonatos gyűjtemeacutenyeacuteből31 (Benedetto peacuteldaacutenyaacuteban a goumlroumlg meghataacuterozaacutesokon feluumll toumlbb tucat latin is szerepel a Digestaacute-boacutel) Nos Sagundino gyakorloacute jogaacutesz volt aki koraacutebban eacuteve-ken aacutet laacutetta el a velencei aacutellam jogi keacutepviseleteacutet Negroponteacute-ban mint advocatus curiae32 eacutes keacutesőbbi diplomaacuteciai karrierje is reacuteszint jogi keacutepzettseacutegeacuten alapult (Sagundino ez idő taacutejt a teacuterseacuteg legjobb diplomataacutejaacutenak szaacutemiacutetott toumlroumlk nyelvtudaacutesaacute-nak koumlszoumlnhetően rendszeresen ő taacutergyalt a toumlroumlk szultaacutennal is a paacutepa megbiacutezaacutesaacuteboacutel) Sagundinoacuteroacutel tehaacutet nagyon koumlnnyű elkeacutepzelnuumlnk hogy akaacuter fejből is tudta egyes jogi kifejezeacutesek szakszerű definiacutecioacutejaacutet eacutes ezeket currente calamo a lapszeacutelre vetette A maacutesik oldalroacutel neacutezve pedig a Pseudo-Kyrillos is mondhatni a lehető legjobb kezekbe keruumllt hiszen szoacuteanyagaacute-ban jelentős helyet foglalnak el a roacutemai jogi terminusok me-lyek oumlsztoumlnzeacutest is adhattak arra hogy az olvasoacute előhiacutevja eset-leges jogi ismereteit

Mindezzel egyuumltt elhamarkodott volna azt felteacutetelez-nuumlnk hogy valamennyi lapszeacuteli jegyzet Sagundinoacutetoacutel szaacuter-mazik Eacutepp az a reacuteszlet ahol Benedetto megnevezi magaacutet joacutel mutatja hogyan eacutepuumll egymaacutesra a marginaacuteliaacutek keacutet reacutetege (6 aacutebra)

Mint laacutettuk Benedictus eacutepp azeacutert jelezte hogy a maacuteso-dik nyelvi magyaraacutezatra ő talaacutelt raacute mert az elteacutert az elsőtől Eacuterdemes felfigyelnuumlnk hogy a keacutet marginaacutelia meacuteg helyeacutet eacutes iacuteraacuteskeacutepeacutet illetően is eacutelesen elkuumlloumlnuumll egymaacutestoacutel A maacutesodik be-jegyzeacutes nem folytatja az elsőt a goumlroumlg eacutes latin szavak oszlopai koumlzoumltt hanem a lap aljaacutera keruumll hataacuterozottan kisebb betűkkel van iacuterva eacutes joacuteval hosszabb sorokat alkot A legkeacutezenfekvőbb magyaraacutezat erre az elteacutereacutesre az hogy az első jegyzetet meacuteg Sagundino peacuteldaacutenyaacuteboacutel maacutesolhatta le Benedetto a magaacuteeacuteba miacuteg a maacutesodikat valoacutesziacutenűleg a maacutesolaacuteshoz keacutepest keacutesőbbi faacutezisban maacuter maga szuacuterta be a lap aljaacutera eacutespedig ndash ahogy laacutet-tuk ndash egy maacutesik forraacutesboacutel

A tovaacutebbi peacuteldaacutektoacutel eltekinthetuumlnk benyomaacutesaim alapjaacuten a szeacuteljegyzetek toumlbbseacutege Sagundinoacutetoacutel szaacutermazhat kisebbik fele Benedettoacutetoacutel az esetek egy jelentős reacuteszeacuteben persze na-gyon neheacutez megaacutellapiacutetani a szerzőseacuteget33 Hasonloacutean vaacuteltoza-tos keacutepet nyuacutejt a szoacutecikkek kijaviacutetaacutesaacutenak eacutes kiegeacutesziacuteteacuteseacutenek folyamata is de ennek reacuteszletei helyett a tovaacutebbiakban inkaacutebb maacutesvalamiről szeretneacutek szoacutet ejteni

5 aacutebra (OumlNB Lat 3370 277r)

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

59

Benedetto egyik utolsoacute leveleacuteben hatalmas indulatok toumlrnek elő Tombol benne a duumlh a keserű csaloacutedaacutes eacutes a bosszuacutevaacutegy Faacutejdalmaacutet az okozta hogy kiacuteseacuterője Cristoforo aki Krisztus testeacutere fogadott neki hűseacuteget hogy mindveacutegig kitart mellette az uacuteton betegseacutege idejeacuten magaacutera hagyta Negroponteacuteban eacutes visszautazott Modoneacuteba Benedetto baacutetyjaacutehoz Benedetto ter-meacuteszetesen a baacutetyjaacutera is rettenetesen meacuterges ezeacutert arra keacuteri szinteacuten Modoneacuteban eacutelő soacutegoraacutet a leveacutel ciacutemzettjeacutet hogy a le-veacutelhez melleacutekelt aacutetokverset melyet a gazember (furcifer) Cris-toforo ellen iacutert olvassa foumll neki de vigyaacutezzon nehogy erről az oumltszaacutez soros koumlltemeacutenyről maacutesvalaki maacutesolatot keacutesziacutethessen a modoneacuteiek koumlzuumll mert előttuumlk szeacutegyellneacute magaacutet A vers maacutesik peacuteldaacutenyaacutet viszont kuumlldje csak el Roacutemaacuteba hadd tudjaacutek mit tett vele Cristoforo (a vers sajnos nem maradt raacutenk) A leveacutelben Benedetto szoacute szerint is ideacutezi az eskuumlt amit Cristoforo megsze-gett eacutes innen tudjuk hogy bdquoez az aacutelnok gazemberrdquo bdquoez a roacutemai farkasrdquo (lupus iste Romanus) ez a bdquonyavalyaacutes toumlrperdquo (nannus aerumnosus) nem maacutes mint a Santa Balbina-templom leen-dő priorja a Vatikaacuteni Koumlnyvtaacuter keacutesőbbi koumlnyvtaacuterosa Cristo-foro Persona a kivaacuteloacute fordiacutetoacute aki toumlbbek koumlzoumltt Maacutetyaacutesnak eacutes Beatriceacutenek is szemeacutelyes ajaacutenlaacutessal kuumlldte el Agathias-fordiacutetaacute-saacutenak keacutet diacuteszpeacuteldaacutenyaacutet34 Az eskuuml szoumlvege pedig iacutegy hangzik

Ego christophorus persona Romanus polliceor preceptori meo benedicto bursę me apud eum esse commoraturum ob-ligoque me et iureiurando diuincere fidemque do futurum ut

eum tempore nullo deseram non modo in his grecis finibus morantem sed etiam si uolet in Italia Et quoniam cupit ipse preceptor meus Euripi et deinde in insula creta et tandem constantinapoli commorari promitto me secuturum precep-torem meum et in eiusmodi locis una secum habitaturum hellip

Eacuten Christophorus Persona roacutemai polgaacuter megiacutegeacuterem ta-naacuteromnak Benedictus Bursaacutenak hogy mellette maradok Vaacutellalom eskuumlvel koumltelezem magam eacutes becsuumlletszavamat adom hogy soha el nem hagyom nemcsak itt Goumlroumlgor-szaacutegban hanem ndash ha uacutegy akarja ndash Itaacuteliaacuteban sem S mivel tanaacuterom Euripusban majd Kreacuteta szigeteacuten veacuteguumll Konstan-tinaacutepolyban szeretne hosszabb időt eltoumllteni megiacutegeacuterem hogy mindenhovaacute elkiacuteseacuterem tanaacuteromat eacutes mindenuumltt egyuumltt lakom vele hellip

Cristoforo Persona azonban a szoacutetaacuter toumlrteacutenete szempontjaacuteboacutel sem eacuterdektelen figura Ő is keacutesziacutetett egy maacutesolatot a Pseu-do-Kyrillosroacutel melyet jelenleg szinteacuten a beacutecsi OumlNB őriz Suppl gr 47 jelzettel35 Ha a peacuteldaacutenyaacutet szoumlvegkritikai szem-pontboacutel hasonliacutetjuk oumlssze Benedettoacuteeacuteval arra az eredmeacuteny-re juthatunk hogy az oumlveacute is Sagundino peacuteldaacutenyaacuteroacutel keacuteszuumllt Oumlsszetartozaacutesuk eacuterzeacutekelteteacuteseacutere egyetlen helyet ideacutezneacutek csak Benedetto peacuteldaacutenyaacuteban a χ betűneacutel a szoacutecikkek sorrendje oumlsz-szekavarodik A hibaacutera maga a maacutesoloacute is felhiacutevja az olvasoacute fi-gyelmeacutet a most koumlvetkező (χυδαῖος-szal kezdődő) szakasz-

6 aacutebra (Esc Σ I 12 141v)

7 aacutebra (OumlNB Lat 3370 222r)

Tanulmaacutenyok

60

nak valoacutejaacuteban keacutesőbb kellene joumlnnie az aacutebeacuteceacuterendben ide illő szakasz viszont (ami a χρίω-val kezdődik) csak keacutesőbb joumln a χωρομετρῶ utaacuten Miről is van szoacute Arroacutel hogy keacutet szakasz helyet csereacutelt egymaacutessal Mivel mindkeacutet szakasz egyaraacutent 31 sorboacutel aacutell nem neheacutez levonni a koumlvetkezteteacutest Benedetto mes-terpeacuteldaacutenyaacuteban vagyis Sagundino peacuteldaacutenyaacuteban keacutet oldal meg-csereacutelődoumltt egymaacutessal tehaacutet ABCD helyett az oldalak ACBD sorrendben koumlvetik egymaacutest Fontos megjegyeznuumlnk hogy mi-vel az eacuterintett szakaszok hataacuterai Benedetto peacuteldaacutenyaacuteban az ol-dalak koumlzepeacutere esnek az oldalak csereacuteje csak az aacuteltala hasznaacutelt mesterpeacuteldaacutenyban fordulhatott elő (Ez mellesleg uacutejabb bizo-nyiacuteteacutek amellett hogy Benedetto nem koumlzvetlenuumll a Harleianust maacutesolta mert abban semmilyen szakaszcsere nincs)

Mi a helyzet ezek utaacuten Cristoforo peacuteldaacutenyaacuteval Nos a sor-rendcsere pontosan ugyanuacutegy jelentkezik ebben is a χρίστης szoacute utaacuten nem a χρίω koumlvetkezik hanem a χυδαῖος ami utaacuten aacutebeacuteceacuterendben sorakoznak a szavak egeacuteszen a χωρομετρῶ-ig ezt pedig a χρίω-toacutel χρώς-ig tartoacute szakasz koumlveti Minthogy a sorrendcsere minden bizonnyal a koacutedex fizikai seacuteruumlleacuteseacuteből ke-letkezett (pl egy lapot megcsereacutelve koumltoumlttek be) eacutes egy ilyen jellegű szoumlvegromlaacutesroacutel nehezen keacutepzelhető el hogy egymaacutes-toacutel fuumlggetlenuumll oumlroumlkoumllte mind a keacutet koacutedex csupaacuten ez alapjaacuten is szinte biztosra vehető hogy a keacutet peacuteldaacuteny koumlzoumls őstől szaacuter-mazik A keacutet koacutedex oumlsszetartozaacutesaacutet jelző koumlzoumls hibaacutek szaacutema tovaacutebb szaporiacutethatoacute volna de ezekre maacuter nem teacuterek ki

Harleianus 5792(Nicolaus Cusanus tulajdona)

σ(Sagundino elveszett peacuteldaacutenya)

Esc Σ I 12 OumlNB Suppl Gr 47 (B Bursa peacuteldaacutenya) (C Persona maacutesolata)

Toumlrteacutenetuumlnknek azonban meacuteg mindig nincs veacutege Cristoforo ugyanis egy maacutesik peacuteldaacutenyt is keacutesziacutetett a szoacutetaacuterroacutel E szoacutetaacuter maacutesoloacutejaacutet ismeretlenkeacutent tartjaacutek szaacutemon a kataloacutegusok36 de ha egymaacutes melleacute tesszuumlk a keacutet peacuteldaacutenyt első pillantaacutesra is laacutetszik hogy ugyanaz a keacutez iacuterta őket (8 9 aacutebra)

A szoumlvegkritikai egybeveteacutes megerősiacuteti paleograacutefiai jellegű benyomaacutesunkat a firenzei peacuteldaacuteny (Laur Ed 219) egyaraacutent tartalmaz olyan szoumlvegromlaacutesokat eacutes maacutesodlagos olvasatokat amelyek Benedetto peacuteldaacutenyaacuteban is megvannak valamint olyan uacutejiacutetaacutesokat is amelyek viszont csak Cristoforo keacutet peacuteldaacutenyaacute-ban vannak meg Az elsőre a szoumlvegkritikailag legfontosabb peacutelda a koraacutebban emliacutetett sorrendcsere A firenzei maacutesolat-ban szinteacuten előre keruumll a bdquoC szakaszrdquo (vagyis a χυδαῖος-toacutel χωρομετρῶ-ig tartoacute reacutesz) a helyzet annyiban bonyoloacute-dik hogy ebből a peacuteldaacutenyaacuteboacutel a bdquoB oldalrdquo 31 sora (χρίω-toacutel χρώς-ig) teljesen hiaacutenyzik vagyis Cristoforo ezuacutettal nem poacute-tolta utoacutelag a kimaradoacute reacuteszt

Hasonloacute tanulsaacutegot nyuacutejt az bdquoΕΙΛΩ plico uoluordquo (Harl 5792)37 lsquotekerrsquo jelenteacutesű leacutemma peacuteldaacuteja amelyet mind Benedet-to peacuteldaacutenyaacuteban mind a firenzeiben kiegeacutesziacutet a τὸ συστρέφω ige bdquoεἰλῶ τὸ συστρέφω plico uoluordquo (Esc Σ I 12 143v) il-

letve bdquoεἰλῶ τὸ συστρέφω uoluordquo (Edil 219 70v) A magya-raacutezoacute szinonima szinte bizonyosan koumlzoumls ősre vezethető vissza s alighanem Sagundino illesztette be aki gyakran tett egy-egy joacutel ismert rokon eacutertelmű szoacutet a Pseudo-Kyrillos egy-egy ritka szava melleacute (A beacutecsi peacuteldaacuteny nem vette aacutet ezt a kiegeacutesziacuteteacutest (bdquoεἰλῶ uoluo plicordquo leacutemmaacutet hoz) viszont tartalmazza mindkeacutet latin megfelelőt a probleacutemaacutera mindjaacutert visszateacuterek

Az utoacutebbira vagyis Cristoforo keacutet peacuteldaacutenyaacutenak oumlsszetarto-zaacutesaacutera az bdquoΕΙΠΩΣΙΣ Η ΣΦΙΓΞΙΣrdquo (Harl 5792) lsquoszoriacutetaacutesrsquo je-lenteacutesű szoacute latin megfelelőjeacutenek megvaacuteltoztataacutesa lehet peacutelda A Harleianusban szereplő pressus szoacutet Benedetto megőrzi bdquoεἴπωσις ἡ σφίγξις pressusrdquo (Esc Σ I 12 143v) Cristo-foro mindkeacutet peacuteldaacutenya viszont a pressura szoacuteval csereacuteli ki bdquoεἴπωσις pressurardquo (Suppl Gr 47 26r) eacutes ugyaniacutegy bdquoεἴπωσις pressurardquo (Edil 219 70v) raacuteadaacutesul a goumlroumlg leacutemmaacutehoz tartozoacute ἡ σφίγξις szinonima is hiaacutenyzik mindkettőből A koumlzoumls uacutejiacutetaacutes (pressura) eacutes a koumlzoumls kihagyaacutes (ἡ σφίγξις) alapjaacuten joggal fel-teacutetelezhetjuumlk hogy Cristoforo előbb keacutesziacutetett magaacutenak egy sajaacutet peacuteldaacutenyt Sagundino peacuteldaacutenyaacuteroacutel majd eacutevekkel keacutesőbb amikor igeacuteny taacutemadt raacute uacutej maacutesolatot aacutelliacutetott elő a megrendelő reacuteszeacutere az egyiket Caffa puumlspoumlkeacutenek a maacutesikat Bartolomeo Lapaccinak (aki egyebek mellett Argos eacutes a Mothone melletti Corone puumlspoumlke is volt)38 Sajaacutet peacuteldaacutenya elveszett a maacutesok szaacutemaacutera beacutermunkaacuteban eacutes eleacuteggeacute leacutelektelenuumll keacuteszuumllt keacutet peacutel-daacutenya viszont megmaradt39 Az előbbi εἰλῶ esete is ugyanerre mutat a beacutecsi koacutedex a plico-hoz nem tudott volna hozzaacutefeacuterni a firenzeiből a firenzei pedig a τὸ συστρέφω-hoz nem tudott volna hozzaacutefeacuterni a beacutecsiből40

8 aacutebra (OumlNB Suppl Gr 47 26r)

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

61

Harleianus 5792

σ(Sagundino elveszett peacuteldaacutenya)

Esc Σ I 12 χ (Benedetto Bursa (C Persona elveszett peacuteldaacutenya) sajaacutet peacuteldaacutenya)

OumlNB Suppl gr 47 Laur Edil 219 (Persona maacutesolata (Persona maacutesolata Caffa puumlspoumlkeacutenek) Bartolomeo Lapaccinak)

Zaacuteraacuteskeacutepp csak egyetlen gondolat erejeacuteig eacuterinteneacutem azt a keacuter-deacutest mi tehette vonzoacutevaacute a Pseudo-Kyrillost ha csak neacutehaacuteny eacutevtizedre is A sok teacutenyező koumlzuumll egyet emelneacutek ki amely az imeacutent bemutatott szemeacutelyek goumlroumlg tanulmaacutenyaival kapcsola-tos Benedetto nyelvtanulaacutesi moacutedszereiből kell kiindulnunk Azt laacutettuk hogy ő azzal a szaacutendeacutekkal (vagy azzal a szaacutendeacutek-kal is) akarta megtanulni az attikai goumlroumlgoumlt hogy aktiacutevan tudja hasznaacutelni Eacuterdemes felideacutezni ezen a ponton egy nagyon gyakran hasznaacutelt dicseacuterő toposzt Arra a fordulatra gondolok amellyel egy nem goumlroumlg anyanyelvűt volt szokaacutes ekkoriban megdicseacuterni iacutegy dicseacuterte meg peacuteldaacuteul gaacutezai Theodoacuteros is Cristoforo Personaacutet uacutegy tud goumlroumlguumll sőt olyan a kiejteacutese mintha Goumlroumlgorszaacuteg kellős koumlzepeacuten szuumlletett eacutes tanulta volna meg a nyelvet41 A toposz maacute-sik variaacutecioacutejaacuteban Atheacutenra szokaacutes hivatkozni A dicseacuterő fordulat moumlgoumltt az az elkeacutepzeleacutes huacutezoacutedik meg hogy az attikai nyelvaacutella-pot meacuteg ma is elsajaacutetiacutethatoacute aktiacutev formaacuteban Eacutes hogy voltakeacuteppen nem is egeacuteszen megalapozatlan ez az elkeacutepzeleacutes ezt eacutepp Sagun-dino szemeacutelye bizonyiacutethatja aki mintegy megtestesiacutetette ezt az ideaacutelt Szaacutemaacutera nem leacutetezett igazaacuten eacuteles hataacutervonal a beszeacutelt eacutes az irodalmi nyelv koumlzoumltt ahogy a goumlroumlg nyelv időben elkuumlloumlnuumllő szakaszai koumlzoumltt sem sőt a megelőző keacutet eacutevezred gyoumlkeresen elteacuterő kulturaacutelis hagyomaacutenyai koumlzoumltt sem Koineacute eacutes attikai Ho-meacuteros eacutes patrisztika roacutemai jog eacutes Aristophaneacutes ndash ugyanannak a kontinuumnak a kuumlloumlnboumlző reacuteszei voltak melyek koumlzoumltt le-hetseacuteges eacutes termeacuteszetes az aacutetjaacuteraacutes Talaacuten ez a fajta nyelvi nyi-tottsaacuteg eacutes kulturaacutelis taacutegassaacuteg magyaraacutezhatja azt hogy annyi időt

eacutes energiaacutet fordiacutetott a Pseudo-Kyrillosra erre a nagyon sajaacuteto-san kevert eacutes soksziacutenű szoacuteanyaggal rendelkező szoacutetaacuterra A 16 szaacutezad elejeacuten aztaacuten nagyon megvaacuteltoznak a goumlroumlgtanulaacutessal kapcsolatos elvaacuteraacutesok Maacuter messze azok lesznek a toumlbbseacutegben akik lemondanak az oacutegoumlroumlg nyelv aktiacutev hasznaacutelataacutenak a ceacutelki-tűzeacuteseacuteről Szinte teljes figyelemmel az irodalmi nyelv mineacutel ala-posabb megeacuterteacuteseacutere oumlsszpontosul az egyes tudomaacutenyok pedig ezzel paacuterhuzamosan elkezdenek szakosodni A Pseudo-Kyrillos mely komolyabb irodalmi művek fordiacutetaacutesaacutenaacutel maacuter cserbenhagy-ja hasznaacuteloacutejaacutet ekkor sodroacutedik a paacutelya szeacuteleacutere

Jegyzetek

A tanulmaacuteny alapjaacuteul az Oacutekortudomaacutenyi Taacutersasaacuteg 2016 maacutejus 18-i uumlleacuteseacuten elhangzott előadaacutes szolgaacutelt elkeacutesziacuteteacuteseacutehez az OTKA K 112283 szaacutemuacute paacutelyaacutezata biztosiacutetotta a felteacuteteleket A tanulmaacutenyban a goumlroumlg eacutes latin ideacutezeteket betűhiacuteven koumlzoumlljuumlk

1 A szoacutetaacuterakroacutel joacute aacutettekinteacutest nyuacutejt Thiermann 1996 Botley 2010 55ndash70 oumlsszefoglaloacuteja szaacutemos pontatlansaacutegot tartalmaz

2 Thiermann 19943 Pizzolpassi tesz roacutela emliacuteteacutest egyik leveleacuteben laacutesd Sabbadini 1905

112 eacutes 1184 A szoacutetaacuterroacutel elsőkeacutent Kapitaacutenffy Istvaacuten (1991 eacutes 1995) aacutellapiacutetotta

meg hogy a Pseudo-Kyrillos egyik peacuteldaacutenya (tőle fuumlggetlenuumll nem

sokkal keacutesőbb Thiermann 1996) Csapodi 1975 roumlvid leiacuteraacutesaacuteval vitatkozva aki egyfelől autograacutef peacuteldaacutenynak gondolta Janus szoacute-taacuteraacutet maacutesfelől nem azonosiacutetotta be szoumlvegeacutet A szoacutetaacuter esetleges Ja-nus Pannonius-i hasznaacutelataacutet vizsgaacutelja Horvaacuteth 2001 kodikoloacutegiai szempontboacutel elemzi Oumltvoumls 2008 joacutemagam Ugoletoacutera gyakorolt ha-taacutesaacutet proacutebaacuteltam kimutatni (Bolonyai 2010)

5 Kisebb moacutedosiacutetaacutesokkal Oumltvoumls 20156 Loewe 1876 186ndash194 Goetz 1910 Bannier 1912 Dionisotti

1984ndash857 Ezek neacutehaacuteny kiemelten fontos latin irodalmi mű (Verg Aen Ge-

org Cic Cat) szavainak vagy alapvető roacutemai jogi kifejezeacuteseknek a tuumlkoumlrfordiacutetaacutesai

9 aacutebra (Laur Edil 219 70v)

Tanulmaacutenyok

62

8 Papirusztoumlredeacutekek alapjaacuten felteacutetelezhető hogy a Pseudo-Kyrillos kezdetei a roacutemai kor elejeacuteig nyuacutelnak vissza (laacutesd Maehler 1979 36 illetve Kramer 2001-ben kiadott 7 szaacutemuacute toumlredeacutekeacutet) ugyan-akkor a szoacutetaacuterat az idők folyamaacuten valoacutesziacutenűleg maacutesfajta ceacutellal is hasznaacuteltaacutek (Dickey 2012) ennek a bonyolult folyamatnak a reacutesz-leteire azonban nem fogok kiteacuterni

9 Oumltvoumls 2015 101ndash10210 A Pseudo-Kyrillos 15 raacutenk maradt apograacutefjaacuteboacutel ezuacutettal is csak eb-

ben a keacutet peacuteldaacutenyban olvashatoacutek hasonloacute bejegyzeacutesek11 Vouml Oumltvoumls 2015 29012 A bdquoπολίς civitas urbsrdquo (240r) szoacutecikkhez Bruni 1435 maacutejus 7-eacuten

Niccolograve Niccolihez iacutert leveleacuteből (Ep III 9) ideacutez Leonltardusgt urbs ltenimgt est solum aedificia et moenia ab orbe quo locus cingitur appellata civitas autem [est] congregatio hominum iure sociatorum et eisdem legibus viventium etc bdquoAz urbs csupaacuten eacutepuuml-leteket eacutes vaacuterosfalakat jelent amit arroacutel a koumlrről (orbis) neveztek el amely a helyet koumlrbeveszi a civitas viszont a jog alapjaacuten taacutersult eacutes a koumlzoumls toumlrveacutenyek szerint eacutelő emberek gyuumllekezeterdquo stb

13 proletarii cives dicebantur qui in plebe tenuissima erant et non amplius quam mille et quingentos aeris in censum deferebant bdquoA vaacuteros legszegeacutenyebb polgaacuterait akiknek a joumlvedelme kevesebb volt 1500 asnaacutel proletaacuteroknak hiacutevtaacutekrdquo [= Nonius Marcellus De compendiosa doctrina 22819ndash21 Lindsay]

14 Monfasani 1976 22ndash2315 Monfasani 1984 146ndash14716 Borsetti 1735 Pars I 5017 Prete 1964 40ndash41 57 eacutes 70ndash7118 Lodovico Foscarinit meacuteltatoacute beszeacutedeacutevel OrsquoConnell 2009 58 va-

lamint King 1986 41 eacutes 377 foglalkozik neacutehaacuteny mondat erejeacute-ig utoacutebbi egy roumlvid ndash eacutes nem teljes ndash aacutettekinteacutest is ad műveiről Libanios-fordiacutetaacutesaacuteroacutel emliacuteteacutest tesz a goumlroumlg deklamaacutecioacute leguacutejabb szoumlvegkiadoacuteja van Hoof 2014 173 A fordiacutetaacutest Sanchi 2011 21ndash22 teacutevesen 1439-re dataacutelja Benedettoacutet pedig Guarino vagy Aurispa taniacutetvaacutenyaacutenak veacuteli Barile 1994 27 Filippo da Rimini 1448-ban Benedetto halaacutelaacutera iacutert siacuterverseacutet ideacutezi

19 A Plautust eacutes Terentiust oumlsszehasonliacutetoacute beszeacutedről laacutesd Tontini 2014 valamint Alessio 1981 167

20 Az Iter Italicum alapjaacuten sorolja foumll műveinek keacuteziratait szakiroda-lommal egyuumltt a wwwmirabilewebit honlap

21 Opera Benedicti burse Mothonei que ipse propria manu scripsit atque composuit in hoc volumine continentur que Ego petrus delphinus geor f assiduis meis litteris impetravi a Sebastiano bursa eius fratre Cancellario mothoneo ad me mittendahellip bdquoEz a koumltet a modonei Benedictus Bursa műveit tartalmazza melyeket sa-jaacutet kezűleg iacutert le s melyeket eacuten Petrus Delphinus Georgius fia sze-reztem meg baacutetyjaacutetoacutel Sebastianus Bursaacutetoacutel Modone kancellaacuterjaacutetoacutel [1434-1455 koumlzoumltt] hosszas levelezeacutes utaacuten hogy kuumlldje el őket nekemhelliprdquo Petrus Delphinusroacutel (Pietro Dolfin) laacutesd Zaccaria 1991

22 A koumlveacuter szedeacutes az Escorial-peacuteldaacuteny hozzaacuteteacuteteleit jeloumlli a Harleianushoz keacutepest

23 Park 1981 24924 OumlNB Lat 3370 194v25 hellipeius praeceptoris diligentia atque traditione proficere neminem

posse adolescentem nisi sublevetur et erigatur suopte ingenio atque industria (OumlNB Lat 3370 192r) bdquohellipnincs az a diaacutek aki ennek a tanaacuternak a vezeteacuteseacutevel eacutes magyaraacutezatai reacuteveacuten fejlődni tud-na ha csak nem segiacutet sajaacutet magaacuten eacutes igyekszik előre jutni a maga tehetseacutegeacutevel eacutes szorgalmaacutevalrdquo

26 Laacutesd Ficinoacutenak 1492-ben Lorenzo Medicinek ajaacutenlott Ploacutetinos-fordiacutetaacutesaacutehoz iacutert előszavaacutet Tegyuumlk hozzaacute Monfasani 2013 meg-győzően eacutervel amellett hogy a Pleacutethoacuten-hataacutes inkaacutebb csak utoacutela-gos visszavetiacuteteacutes eredmeacutenye volt a firenzei platonistaacutek reacuteszeacuteről hasonloacutean szkeptikus maacuter Hankins 1990 156ndash157 is

27 ille in respondendo primum duxit horam silentio (OumlNB Lat 3370 97v) bdquoő vaacutelaszul előszoumlr egy oacuteraacuten aacutet neacutemaacuten hallgatottrdquo

28 Erről 1445 november 4-eacuten szaacutemol be baacutetyjaacutenak (OumlNB Lat 3370 46v) ltrelinquiturgt igitur ut profecerim euripi in qua tandem urbe praestantissimum praeceptorem inveni nicolaum sagudineum quem iam supra duos menses habeo bdquonem maradt haacutetra maacutes mint hogy Euripusba [= Negroponte] menjek veacuteguumll ebben a vaacuterosban talaacuteltam egy kivaacuteloacute tanaacutert Nicolaus Sagudineust akinek immaacuter toumlbb mint keacutet hoacutenapja vagyok a taniacutetvaacutenyardquo

29 Bizonyos szintű olvasoacutetudaacutessal azeacutert rendelkezett laacutesd Monfasani 2002

30 Laacutesd Syropulos beszaacutemoloacutejaacutet (Laurent 1971 335) A tolmaacutecsi teveacutekenyseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacuteseacutere vonatkozoacute oumlsszes forraacutest ideacutezi Mastrodimitri 1970 39ndash42 laacutesd meacuteg Gill 1959 165 eacutes Laurent 1971 262 326 493

31 Oumltvoumls 2015 119ndash13532 Babinger 1961 11ndash12 eacutes Mastrodimitri 1970 30ndash3133 A keacutetnyelvű jegyzetek toumlbbseacutege nagy valoacutesziacutenűseacuteggel

Sagundinoacutetoacutel szaacutermazik iacutegy ndash utoacutelag visszatekintve ndash a veacuteletlen uacutejabb jaacuteteacutekaacutenak is koumlszoumlnhetjuumlk hogy Benedetto fentebb megraj-zolt fantomkeacutepe ndash baacuter reacuteszben Sagundino vonaacutesait viselte magaacuten ndash meacutegis elvezetett bennuumlnket Benedetto Bursaacutehoz

34 Cristoforo Persona goumlroumlgtudaacutesaacuteroacutel (sőt kiejteacuteseacuteről) meacuteg gazai Theodoacuteros is olyan joacute veacutelemeacutennyel volt hogy őt keacuterte foumll hogy lefordiacutetsa ndash maga helyett ndash Oacuterigeneacutes Contra Celsum ciacutemű műveacutet (laacutesd a hozzaacute iacutert leveleacutet melyet Persona a keacutesőbb elkeacuteszuumllt fordiacutetaacutes előszavakeacutent tett koumlzzeacute 1481-ben) de mindezidaacuteig semmit sem lehetett tudni arroacutel kitől eacutes hol tanult meg goumlroumlguumll (laacutesd Paschini 1939ndash40 Santini 1986 95ndash96 Stringer 1997 493) Hankins 1990 158 Nigel Wilson szoacuteban koumlzoumllt oumltleteacutere taacutemaszkodva (miszerint a Laur Plut 859 jelzetű Platoacuten-koacutedexet vagyis azt a hiacuteres peacuteldaacutenyt amelyet Cosimo dersquo Medici adott oda Ficinoacutenak fordiacutetaacutesa elkeacutesziacute-teacuteseacutehez talaacuten Cristoforo Persona maacutesolta) azt a lehetőseacuteget veti foumll hogy Persona eacuteppuacutegy Gemistos Pleacutethoacuten taniacutetvaacutenya lehetett mint mentora kijevi Isidoacuteros (Rossi 2010 62 maacuter teacutenykeacutent koumlzli a felteacutetelezeacutest) Wilson oumltleteacutet azonban eleve keacutetseacutegesseacute teszi hogy a szoacuteban forgoacute koacutedex a jelenlegi kutatoacutei konszenzus szerint nem a 15 hanem a 14 szaacutezadban keletkezett (Azzaragrave 2002) Hankins hipoteacutezise pedig (ti hogy Isidoacuteros szemeacutelye lehet az oumlsszekoumltő kapocs Persona eacutes Gemistos koumlzoumltt) nem toumlbb talaacutelgataacutesnaacutel

35 Megjegyzendő hogy a kutatoacutek toumlbbseacutege vitatja hogy a koacutedex szoacutetaacuterreacuteszeacutet Cristoforo Persona maacutesolta volna (Bick 1920 56 Hunger 1994 89ndash90 Gamillscheg 1997) Aacutellaacutespontjukat a koacutedex keacutet jellemzőjeacutere alapozzaacutek Egyreacuteszt a zaacuteroacute kolophoacutenban Perso-na csak a koacutedex maacutesodik feleacuteben (94vndash101r) talaacutelhatoacute Guarino-feacutele Eroacuteteacutemataacutet emliacuteti meg eacutes iacuterja alaacute (101r) a koacutedex első feleacutet (3rndash94r) elfoglaloacute szoacutetaacuterroacutel nem tesz emliacuteteacutest a szoacutetaacutert koumlvető kolophoacutenban pedig neve megadaacutesa neacutelkuumll jelzi a szoacutetaacuterreacutesz veacute-geacutet (ezt emeli ki Oumltvoumls 2015 80ndash81) Maacutesreacuteszt a keacutet reacutesz elteacuterő iacuteraacuteskeacutepeacutere hivatkoznak Gamillscheg meacuteg a szoacutetaacuter goumlroumlg illetve latin iacuternokaacutet is keacutet kuumlloumlnboumlző szemeacutelynek veacuteli Veluumlk szemben Hermann 1932 135ndash136 az egeacutesz koacutedex maacutesolaacutesaacutet Personaacutenak tulajdoniacutetja (baacuter inkaacutebb automatikusan a lehetseacuteges elleneacutervek caacutefolata neacutelkuumll) Eacuterdemes ugyanakkor kiemelni hogy az emliacutetett kutatoacutek mindegyike kizaacuteroacutelag paleograacutefiai jegyek alapjaacuten alkot veacutelemeacutenyt a koacutedex szoumlvegeacutet semmilyen tartalmi ndash pl szoumlvegkri-tikai vagy lexikograacutefiai ndash szempontboacutel nem vizsgaacuteljaacutek a keacuterdeacutes eldoumlnteacutesekor A Bursa-levelekből kikoumlvetkeztethető eacuteletrajzi oumlsz-szefuumlggeacutesek termeacuteszetesen uacutej megvilaacutegiacutetaacutesba helyezik a keacuterdeacutest a keacutet (haacuterom) iacuternok felteacutetelezeacuteseacutet megalapozoacute paleograacutefiai eacutervek azonban oumlnmagukban veacuteve is ingatag laacutebakon aacutellnak a koacutedex keacutet (haacuterom) keze koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek toumlkeacuteletesen magyaraacutezhatoacutek pusztaacuten a szoumlvegek elteacuterő rendelteteacuteseacutevel is Egy szoacutetaacuternak eacuter-telemszerűen az egyes szavakra kell koncentraacutelnia ezeacutert a betűk joacutel kivehető elkuumlloumlniacutető iacuteraacutesmoacutedjaacutera toumlrekszik a roumlvidiacuteteacutesek eacutes ligatuacuteraacutek mellőzeacuteseacutevel ezzel szemben egy nyelvtan folyamatos olvasaacutesra szaacutent szoumlveget nyuacutejt iacutegy lejegyzeacuteseacuteben joacuteval nagyobb

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

63

szerephez juthatnak a kurziacutev elemek Ami pedig a keacutet kolophoacuten keacuterdeacuteseacutet illeti a fentebb emliacutetett vonaacutesok keacutetseacutegtelenuumll inkaacutebb a keacutet maacutesoloacute felteacutetelezeacutese mellett szoacutelnak de nem doumlntő erejű eacutervek ugyanakkor az a teacuteny hogy a nyelvtan folytatoacutelagosan koumlveti a szoacutetaacutert inkaacutebb arra mutat hogy ugyanaz a maacutesoloacute dol-gozott tovaacutebb a keacuteziraton Mindenesetre Wilson koraacutebban emliacute-tett oumltlete miszerint a Laur Plut 859-t Persona maacutesolta volna a beacutecsi koacutedex akaacutermelyik kezeacutet vesszuumlk figyelembe semmikeacuteppen sem aacutellhatja meg a helyeacutet

36 Nencioni 1997 16437 Az aacutetiacuteraacutes a Harleianus melleacutekjelek neacutelkuumlli majuszkula iacuteraacutesmoacutedjaacutet

koumlveti38 Kaumlppeli 193939 Cristoforo hatalmas irtaacutest veacutegzett a latin megfelelők koumlzoumltt gyak-

ran csak egyet vagy kettőt hagyott meg koumlzuumlluumlk Sagundino kiegeacute-sziacuteteacuteseit eacutes ideacutezeteit egyetlen egyszer sem vett aacutet a maga reacuteszeacuteről pedig a legritkaacutebb esetben fűzoumltt olyan megjegyzeacutest a szoacuteanyag-hoz ami javiacutetanaacute a szoacutetaacuter hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutet

40 Mindez uacutejabb eacutervet jelent a mellett is hogy a beacutecsi koacutedex (Suppl Gr 47) szoacutetaacuterreacuteszeacutet Persona maacutesolta Az attribuacutecioacute helyesseacutegeacutet taacute-maszthatja alaacute veacuteguumll Persona latin nyelvű alaacuteiacuteraacutesa is amely a Va-tikaacuteni Koumlnyvtaacuter koumllcsoumlnzeacutesi naploacutejaacuteban olvashatoacute eacutes baacuter mintegy huacutesz eacutevvel keacutesőbb keletkezett ugyanazokat a szaacutelkaacutes betűformaacute-kat mutatja (Bertola 1942 191)

41 quem unum novi ab ineunte adolescentia sic graecas litteras imbibisse et quod plurimum iuvit in Graecia ipsa et Graecis ex praeceptoribus ut nisi te civem Romanum scirem et propinquos tuos primarios urbis viros sat nossem dicturus facile sim e Grae-cia te oriundum nam ipsa et tua graeca pronunciatio te graecum praefert bdquoEgyeduumll teacuteged ismerlek uacutegy hogy maacuter kora ifjuacutesaacutegodtoacutel fogva uacutegy sziacutevtad magadba a goumlroumlg nyelvet eacutes ndash ami a legtoumlbbet szaacutemiacutet ndash egyenesen Goumlroumlgorszaacutegban eacutes goumlroumlg tanaacuteroktoacutel hogy ha nem tudnaacutem roacutelad hogy roacutemai polgaacuter vagy rokonaidroacutel pedig hogy a vaacuteros vezetői akkor koumlnnyen azt mondanaacutem hogy te biz-tosan Goumlroumlgorszaacutegboacutel szaacutermazol hiszen meacuteg a goumlroumlg kiejteacutesed is olyan mint egy anyanyelvűeacuterdquo

Bibliograacutefia

Alessio G C 1981 bdquoI trattati grammaticali di Giovanni del Virgi-liordquo Italia medioevale e umanistica 24 159ndash212

Azzaragrave S 2002 bdquoNote su alcuni codici di Platone e Diogene Laerzio la datazione del Laur 859 e il Marc gr 189rdquo Res Publica Litter-arum 25 164ndash171

Babinger F 1961 Johannes Darius (1414-1494) Sachwalter Ve-nedigs im Morgenland und sein griechischer Umkreis Muumln-chen

Bannier W 1912 bdquoDie roumlmischen Rechtsquellen und die sogenann-ten Cyrillglossenrdquo Philologus 71 238ndash266

Barile E 1994 Littera antiqua e scritture alla greca notai e cancel-lieri a Venezia nei primi decenni del Quattrocento Venezia

Bertola M 1942 I due primi registri di prestito della Biblioteca apostolica vaticana Codici vaticani latini 3964 3966 Cittagrave del Vaticano

Bick J 1920 Die Schreiber der Wiener griechischen Handschriften WienndashPragndashLeipzig

Bolonyai G 2011 bdquoLapszeacuteli jegyzetek Taddeo Ugoleto szoacutetaacuteraacutebanrdquo Antik Tanulmaacutenyok 55 197ndash246

Borsetti F 1735 Historia almi Ferrariensis gymnasii FerraraBotley P 2010 Learning Greek in Western Europe 1396ndash1529 Phi-

ladelphiaCsapodi Cs 1975 bdquoJanus Pannonius koumlnyvei eacutes peacutecsi koumlnyvtaacuterardquo

Kardos T ndash V Kovaacutecs S (szerk) Janus Pannonius Tanulmaacutenyok Budapest 189ndash206

Dickey E 2012 The Colloquia of the Hermeneumata Pseudodosi-theana Vol 1 Cambridge

Dionisotti A C 1984ndash85 bdquoFrom Stephanus to Du Cangerdquo Revue drsquoHistoire des Textes 14 303ndash336

Doran di T 2002 bdquoEstratti della recensione laerziana delle Divisiones aristoteleae nellrsquoAmbrosianus C47 sup (179 Martini-Bassi)rdquo Co-dices manuscripti 41 31ndash32

Gamillscheg E 1997 bdquoUumlbersetzer und Kopist ndash Beobachtungen zum Werk des Christophoros Personardquo S Lucagrave ndash L Perria (szerk) Opora studi in onore di mgr Paul Canart per il LXX compleanno Grottaferrata 233ndash242

Gill J 1959 The Council of Florence CambridgeGoetz G 1910 bdquoGlossographierdquo Paulys Real-Encyclopaumldie VII 1

Leipzig 1433ndash1466Hankins J 1990 bdquoCosimo dersquo Medici and the raquoPlatonic Academylaquordquo

Journal of the Warburg and Courtauld Institutes 53 144ndash162van Hoof L 2014 Libanius A Critical Introduction Cambridge

Horvaacuteth L 1991 bdquoEine vergessene Uumlbersetzung des Janus Pannoni-usrdquo Acta Antiqua Hung 41 199ndash215

Hunger H 1994 Katalog der griechischen Handschriften der Oumlster-reichischen Nationalbibliothek IV Supplementum Graecum (Ch Hannick koumlzreműkoumldeacuteseacutevel) Wien

Kapitaacutenffy I 1991 bdquoJanus Pannonius goumlroumlg szoacutetaacuterardquo Irodalomtoumlrteacute-neti Koumlzlemeacutenyek 95 178ndash181

Kapitaacutenffy I 1995 bdquoAristophanes Triklinios Guarino und Janus Pan-noniusrdquo Acta Antiqua Hung 36 351ndash357

Kaumlppeli T 1939 bdquoBartolomeo Lapacci dersquo Rimbertini (1402ndash1466) vescovo legato pontificio scrittorerdquo Archivum fratrum Praedica-torum 9 86ndash127

King M L 1986 Venetian Humanism in an Age of Patrician Domi-nance Princeton

Kramer J 2001 Glossaria bilinguia altera MuumlnchenndashLeipzigLaurent L 1971 Les lsquoMeacutemoiresrsquo de Sylvestre Syropoulos sur le con-

cile de Florence (1438-1439) ParisLoewe G 1876 Prodromus corporis glossariorum latinorum Leip-

zigMaehler H 1979 bdquoZweispraumlchiger Aeneis-Codexrdquo J Bingen ndash G

Nachtergael (szerk) Actes Du XVe Congregraves International de Pa-pyrologie Bruxelles 18ndash41

Mastrodimitri P L [Μαστροδημήτρη Π Λ] 1970 Νικόλαος Σεκουνδινός (1402ndash1464) Αθήνα

Monfasani J 1976 George of Trebizond A Biography and a Study of His Rhetoric and Logic Leiden

Monfasani J 1984 Collectanea Trapezuntiana texts documents and bibliographies of George of Trebizond Binghamton (NY)

Monfasani J 2002 bdquoNicholas of Cusa the Byzantines and the Greek languagerdquo M Thurner (szerk) Nicolaus Cusanus zwischen Deutschland und Italien Berlin 215ndash252

Monfasani J 2013 bdquoGeorge Gemistus Pletho and the West Greek Eacutemigreacutes Latin Scholasticism and Renaissance Humanismrdquo M S Brownlee ndash D Gondicas (szerk) Renaissance Encounters Greek East and Latin West Princeton 19ndash34

Nencioni S 1997 bdquoLessico greco-latinordquo L Fabbri ndash M Tacconi (szerk) I libri del Duomo di Firenze codici liturgici e biblioteca di Santa Maria del Fiore (secoli XI-XVI) Firenze 164ndash165

OrsquoConnell M 2009 Men of Empire Power and Negotiation in Venicersquos Maritime State Baltimore

Oumltvoumls Zs 2008 bdquoA Renaissance Vocabularium by Janus Pannonius (OumlNB Suppl Gr 45)rdquo Acta Antiqua Hung 48 237ndash246

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

57

Benedetto apja utaacutena pedig baacutetyja Sebastiano toumlltoumltte be Be-nedetto Velenceacutebe ment tanulni első aacutellaacutesaacutet pedig 1435-ben nyerte el meacutegpedig nem akaacuterhol 21 eacuteves fejjel a firenzei Stu-dio poeacutetika- eacutes reacutetorikaprofesszora lett Hogy pontosan minek is koumlszoumlnhette ennek a kiemelkedően nagy presztiacutezzsel rendel-kező aacutellaacutesnak az elnyereacuteseacutet nem deruumll ki leveleiből minden-esetre a neve (Benedetto di Niccolograve Borsi da Venezia) alap-beacutereacutenek oumlsszegeacutevel egyuumltt (50 forint) a mai napig olvashatoacute a vaacuterosi koumlltseacutegveteacutes kiadaacutesi rovataacuteban23 Firenzeacuteből keacutet eacutev utaacuten taacutevozott az 1437-es hatalmas pestisjaacutervaacuteny idejeacuten amikor az egyetemi taneacutev is feacutelbeszakadt Benedetto 1438 februaacuterjaacuteban Ferraraacuteba telepuumllt aacutet ahol a zsinatra odaeacuterkező paacutepa IV Euge-nius kiacuteseacutereteacutehez csatlakozott Ezt koumlvetően kapta a maacuter emliacutetett felkeacutereacutest a ferrarai vaacuterosatyaacutektoacutel s miacuteg a zsinat Firenzeacutebe koumll-toumlzik ő Ferraraacuteban marad A szigoruacute nyelvtanaacuteri szerep lehet hogy az iskola sziacutenvonalaacutet emelte de szemeacutelyesen neki nem sok oumlroumlmoumlt okozott Fizikailag szellemileg is teljesen kimeriacute-tette raacuteadaacutesul a megiacutegeacutert fizeteacutesnek is sokaacuteig csak a feleacutet kapta meg egyes kolleacutegaacuteival sem alakultak joacutel a kapcsolatai uacutegy-hogy alig vaacuterta hogy tovaacutebb aacutellhasson Ferraraacuteboacutel Aacutellaacutesajaacuten-latot Padovaacuteboacutel Sienaacuteboacutel eacutes Roacutemaacuteboacutel is kap veacuteguumll az utoacutebbit fogadja el iacutegy lesz a IV Eugenius aacuteltal uacutejjaacuteszervezett egyetem a Studium Generale grammatika- eacutes reacutetorikaprofesszora Al-kalmazaacutesa eacuterdekeacuteben egy titokzatos paacutertfogoacuteja is koumlzbenjaacutert akit reverendissime paternek szoacuteliacutet leveleiben eacutes aki feltehe-tőleg Lodovico Trevisan biacuteborossal azonos A roacutemai eacutevek uacutegy tűnik anyagilag is sikeresnek bizonyulnak szaacutemaacutera Folyama-tosan feacutelretesz fizeteacuteseacuteből hogy megvaloacutesiacutethassa eacutelete aacutelmaacutet egy toumlbb eacuteves goumlroumlgorszaacutegi utat ahol anyanyelvi koumlrnyezetben egy valoacuteban keacutepzett tanaacutertoacutel rendesen megtanulhat goumlroumlguumll

A goumlroumlg uacutet előtt azonban egy pillanatra vissza kell teacuternuumlnk a Trapezuntius-ajaacutenlaacutes keacuterdeacuteseacutere A roacutemai levelek koumlzoumltt ugyan-is van kettő amely uacutej sziacutenben laacutettatja az uumlgy haacutettereacutet Benedet-to sajaacutet oumlccseacutenek iacuter Firenzeacutebe aki eacutepp Georgiusnaacutel tanul Be-nedetto elismereacutessel szoacutel roacutela mint tudoacutesroacutel de mint tanaacuterroacutel eacutes emberről lesuacutejtoacute a veacutelemeacutenye Arrogaacutens oumlntelt embernek tartja (sibi multa attribuentem)24 aki egyaacuteltalaacuten nem toumlrődik taniacutet-vaacutenyaival25 raacuteadaacutesul latintudaacutesaacuteban is komoly hiaacutenyossaacutegok vannak Ezek alapjaacuten biztosra vehetjuumlk hogy Benedettoacuteban nem a taniacutetvaacutenyi haacutela hanem a bizonyiacutetaacutesvaacutegy eacutes valamifeacutele seacutertettseacuteg is dolgozott amikor Libanios-fordiacutetaacutesaacutet keacutesőbb neki ajaacutenlotta meg akarhatta mutatni egykori kolleacutegaacutejaacutenak hogy Ferraraacuteban meacuteg minimaacutelis goumlroumlg tudaacutesaacutet azoacuteta milyen magas szintűre fejlesztette

A goumlroumlg uacutetra 1444 őszeacuten keruumllt sor Vele tartott legtehet-seacutegesebb taniacutetvaacutenya is egy bizonyos Cristoforo Viharos ten-geri uacutet utaacuten előszoumlr szuumllővaacuterosaacuteban koumltoumlttek ki A vihartoacutel Benedetto olyan beteg lett hogy haacuterom hoacutenapig eacutelet eacutes halaacutel koumlzoumltt lebegett Amikor jobban lesz első uacutetja Mistraacuteba ve-zet Gemistos Pleacutethoacutenhoz a platoacuteni filozoacutefia szenvedeacutelyes hiacute-veacutehez Beacutessarioacuten mestereacutehez aki 143839-ben maga is reacuteszt vett a firenzei zsinaton eacutes akkora hataacutest gyakorolt Cosimo Medicire hogy utoacutelag sokan koumlztuumlk Ficino is ettől a talaacutelko-zaacutestoacutel szaacutermaztatta a firenzei uacutejplatonizmus kezdeteacutet26 Bene-dettoacutenak azonban hatalmasat kellett csaloacutednia remeacutenyeiben Gemistos szemeacutelyeacuteben egy megfaacuteradt mogorva oumlregemberre talaacutelt aki hosszuacute percekig tartoacute hallgataacutessal felelt a hozzaacute in-teacutezett keacuterdeacutesekre27 majd koumlzoumllte a fiatalemberrel hogy nem a maga ura Lassan eacutes akadozva előadott magyaraacutezataacutet hallgatva

Benedetto szaacutemaacutera veacutegkeacutepp nyilvaacutenvaloacute lett az oumlreg filozoacute-fustoacutel ha raacuteeacuterne sem lenne eseacutelye Homeacuteros eacutes Deacutemostheneacutes nyelveacutet megtanulnia Ezt koumlvetően toumlbb hoacutenapon aacutet proacutebaacutel-kozik azzal hogy maacutesik goumlroumlgtanaacutert talaacuteljon magaacutenak siker-telenuumll Veacuteguumll eszeacutebe jut egy goumlroumlg szaacutermazaacutesuacute negropontei feacuterfi akivel meacuteg nagyon fiatalon talaacutelkozott Velenceacuteben Az illető időkoumlzben a firenzei zsinaton a goumlroumlg kuumlldoumlttseacuteg hivata-los tolmaacutecsakeacutent viacutevott ki aacuteltalaacutenos elismereacutest magaacutenak nem csak a goumlroumlgoumlk de a latinok koumlreacuteben is Olyannyira hogy eb-ben az időben maacuter a paacutepa szemeacutelyes megbiacutezottjakeacutent laacutetott el diplomaacuteciai feladatokat A velencei aacutellam szolgaacutelataacuteban aacutelloacute feacuterfi uacutej megbiacutezataacutesa elleneacutere is elvaacutellalja Benedetto taniacutetaacutesaacutet Iacutegy lett Benedetto Bursa 1444 augusztusaacuteban Niccolograve Sagun-dino avagy goumlroumlg neveacuten Nikolaos Sekundinos taniacutetvaacutenya28 Benedetto toumlbb hoacutenapot toumllt el Cristoforoacuteval kiacuteseacuterőjeacutevel egyuumltt Sagundino haacutezaacuteban valoacutesziacutenűleg ekkor keacuteszuumll el a Li-banios-fordiacutetaacutes is majd a koumlvetkező eacutevben Konstantinaacutepoly-ba eacutes Kreacutetaacutera is ellaacutetogat ahonnan ismeacutet viharos tengeren teacuter vissza Negroponteacuteba Megint laacutezrohamok taacutemadjaacutek meg eacutes valoacutesziacutenűleg ennek koumlvetkezteacuteben hal meg utolsoacute keltezett levele 1446 maacutejusaacuteban iacuteroacutedott

Ha most visszateacuteruumlnk a szoacutetaacuter keacuterdeacuteseacutere biztosra vehetjuumlk hogy Benedetto mestereacutenek Sagundinoacutenak peacuteldaacutenyaacutet maacutesol-ta le magaacutenak Levelei alapjaacuten egyeacutertelmű hogy Euripusban azaz Negroponteacuteban kezdett alaposan a goumlroumlggel foglalkozni koraacutebbi oumlnaacutelloacute proacutebaacutelkozaacutesai soraacuten csak a kezdő szintig jutott el Az intenziacutev nyelvtanulaacutesnak egyik sajaacutetos formaacutejaacutet maacuter eacuterintettuumlk eacutes ezek a tanuloacutejegyzetek egyeacutertelműen bizonyiacutetjaacutek hogy Benedetto oda-vissza kiacutevuumllről megtanulta a Pseudo-Ky-rillos anyagaacutet A jegyzetek mind 144445-re dataacutelhatoacutek (egy kuumlloumlnoumlsen sűrűn teleiacutert lapot mutat az 5 aacutebra)

Sagundino szemeacutelye ugyanakkor toumlbb reacuteszletet is eacuterthetőveacute tesz a szoacutetaacuterral kapcsolatban Előszoumlr is toumlkeacuteletesen megma-gyaraacutezza hogyan juthatott hozzaacute Benedetto a Pseudo-Kyril-loshoz Sagundino ugyanis hoacutenapokon aacutet naponta talaacutelkozott Nicolaus Cusanussal a szoacutetaacuter egyetlen peacuteldaacutenyaacutenak tulajdo-nosaacuteval aki szinteacuten reacuteszt vett a firenzei zsinaton A kuesi biacute-boros nem tudott toumlkeacuteletesen goumlroumlguumll29 iacutegy termeacuteszetes leacutepeacutes-nek tűnik reacuteszeacuteről hogy megmutatta nagyon reacutegi betűkkel iacutert szoacutetaacuteraacutet a zsinat főtolmaacutecsaacutenak akiről mindenki laacutethatta hogy nemcsak anyanyelvi szinten beszeacuteli mindkeacutet nyelvet hanem mindkeacutet kultuacutera klasszikus irodalmaacuteban is otthonosan mozog sőt teoloacutegiai eacutes filozoacutefiai keacuterdeacutesekben is jaacuteratos Toumlbb forraacute-sunk is megemliacuteti hogy Sagundino nemcsak baacutemulatos kom-petenciaacuteval fordiacutetotta a vitaacutezoacute felek teoloacutegiai eacuterveleacuteseit mind-keacutet iraacutenyba de olyan esetet is emliacutetenek amikor Sagundino igaziacutetotta ki az egyik felszoacutelaloacute pontatlansaacutegait (nevezetesen rhodosi Andreast aki Maximos egyik leveleacutet ideacutezte pontat-lanul)30 Latinos műveltseacutegeacuteről keacutesőbb szuumlletett fordiacutetaacutesai eacutes toumlrteacuteneti munkaacutei tanuacuteskodnak Sagundinoacuteroacutel iacutegy tehaacutet azt is joggal felteacutetelezhetjuumlk hogy Cusanus peacuteldaacutenyaacutenak maacutesolaacutesa koumlzben a szoumlveg rengeteg hibaacutejaacutet ki tudta javiacutetani valamint hatalmas olvasottsaacutega reacuteveacuten a fejeacuteben leacutevő ideacutezetekkel vagy eacuteppen keacutezneacutel leacutevő koumlnyveiből vett reacuteszletekkel kiegeacutesziacutetette a szoacutetaacuter szoacuteanyagaacutet Egy kezdő nyelvtanuloacute mint amilyennek Benedictust keacutepzelhetjuumlk a zsinat idejeacuten erre keacuteptelen lett vol-na Ezzel megvan a hiaacutenyzoacute laacutencszem Cusanus hibaacutektoacutel hem-zsegő valamint Benedictus alaposan korrektuacuteraacutezott eacutes bőviacutetett peacuteldaacutenya koumlzoumltt

Tanulmaacutenyok

58

Sagundino szemeacutelye tovaacutebbaacute a szeacuteljegyzetek tartalmaacutet illetően is sok mindenre magyaraacutezatot adhat Peacuteldakeacutent a marginaacuteli-aacuteknak csupaacuten egyetlen csoportjaacutet emelneacutem ki a roacutemai jogi meghataacuterozaacutesok eacutes toumlrveacutenyreacuteszletek csoportjaacutet Ezek goumlroumlg nyelvű reacuteszeacutet amelyek bekeruumlltek Janus Pannonius szoacutetaacuteraacuteba is Oumltvoumls Zsuzsaacutenak sikeruumllt azonosiacutetania pontos elemzeacutese szerint a bejegyzeacutesek a Corpus Iuris Civilis goumlroumlg fordiacutetaacutesaacute-boacutel az uacuten Basilikaacuteboacutel valoacutek eacutespedig ennek valamelyik ki-vonatos gyűjtemeacutenyeacuteből31 (Benedetto peacuteldaacutenyaacuteban a goumlroumlg meghataacuterozaacutesokon feluumll toumlbb tucat latin is szerepel a Digestaacute-boacutel) Nos Sagundino gyakorloacute jogaacutesz volt aki koraacutebban eacuteve-ken aacutet laacutetta el a velencei aacutellam jogi keacutepviseleteacutet Negroponteacute-ban mint advocatus curiae32 eacutes keacutesőbbi diplomaacuteciai karrierje is reacuteszint jogi keacutepzettseacutegeacuten alapult (Sagundino ez idő taacutejt a teacuterseacuteg legjobb diplomataacutejaacutenak szaacutemiacutetott toumlroumlk nyelvtudaacutesaacute-nak koumlszoumlnhetően rendszeresen ő taacutergyalt a toumlroumlk szultaacutennal is a paacutepa megbiacutezaacutesaacuteboacutel) Sagundinoacuteroacutel tehaacutet nagyon koumlnnyű elkeacutepzelnuumlnk hogy akaacuter fejből is tudta egyes jogi kifejezeacutesek szakszerű definiacutecioacutejaacutet eacutes ezeket currente calamo a lapszeacutelre vetette A maacutesik oldalroacutel neacutezve pedig a Pseudo-Kyrillos is mondhatni a lehető legjobb kezekbe keruumllt hiszen szoacuteanyagaacute-ban jelentős helyet foglalnak el a roacutemai jogi terminusok me-lyek oumlsztoumlnzeacutest is adhattak arra hogy az olvasoacute előhiacutevja eset-leges jogi ismereteit

Mindezzel egyuumltt elhamarkodott volna azt felteacutetelez-nuumlnk hogy valamennyi lapszeacuteli jegyzet Sagundinoacutetoacutel szaacuter-mazik Eacutepp az a reacuteszlet ahol Benedetto megnevezi magaacutet joacutel mutatja hogyan eacutepuumll egymaacutesra a marginaacuteliaacutek keacutet reacutetege (6 aacutebra)

Mint laacutettuk Benedictus eacutepp azeacutert jelezte hogy a maacuteso-dik nyelvi magyaraacutezatra ő talaacutelt raacute mert az elteacutert az elsőtől Eacuterdemes felfigyelnuumlnk hogy a keacutet marginaacutelia meacuteg helyeacutet eacutes iacuteraacuteskeacutepeacutet illetően is eacutelesen elkuumlloumlnuumll egymaacutestoacutel A maacutesodik be-jegyzeacutes nem folytatja az elsőt a goumlroumlg eacutes latin szavak oszlopai koumlzoumltt hanem a lap aljaacutera keruumll hataacuterozottan kisebb betűkkel van iacuterva eacutes joacuteval hosszabb sorokat alkot A legkeacutezenfekvőbb magyaraacutezat erre az elteacutereacutesre az hogy az első jegyzetet meacuteg Sagundino peacuteldaacutenyaacuteboacutel maacutesolhatta le Benedetto a magaacuteeacuteba miacuteg a maacutesodikat valoacutesziacutenűleg a maacutesolaacuteshoz keacutepest keacutesőbbi faacutezisban maacuter maga szuacuterta be a lap aljaacutera eacutespedig ndash ahogy laacutet-tuk ndash egy maacutesik forraacutesboacutel

A tovaacutebbi peacuteldaacutektoacutel eltekinthetuumlnk benyomaacutesaim alapjaacuten a szeacuteljegyzetek toumlbbseacutege Sagundinoacutetoacutel szaacutermazhat kisebbik fele Benedettoacutetoacutel az esetek egy jelentős reacuteszeacuteben persze na-gyon neheacutez megaacutellapiacutetani a szerzőseacuteget33 Hasonloacutean vaacuteltoza-tos keacutepet nyuacutejt a szoacutecikkek kijaviacutetaacutesaacutenak eacutes kiegeacutesziacuteteacuteseacutenek folyamata is de ennek reacuteszletei helyett a tovaacutebbiakban inkaacutebb maacutesvalamiről szeretneacutek szoacutet ejteni

5 aacutebra (OumlNB Lat 3370 277r)

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

59

Benedetto egyik utolsoacute leveleacuteben hatalmas indulatok toumlrnek elő Tombol benne a duumlh a keserű csaloacutedaacutes eacutes a bosszuacutevaacutegy Faacutejdalmaacutet az okozta hogy kiacuteseacuterője Cristoforo aki Krisztus testeacutere fogadott neki hűseacuteget hogy mindveacutegig kitart mellette az uacuteton betegseacutege idejeacuten magaacutera hagyta Negroponteacuteban eacutes visszautazott Modoneacuteba Benedetto baacutetyjaacutehoz Benedetto ter-meacuteszetesen a baacutetyjaacutera is rettenetesen meacuterges ezeacutert arra keacuteri szinteacuten Modoneacuteban eacutelő soacutegoraacutet a leveacutel ciacutemzettjeacutet hogy a le-veacutelhez melleacutekelt aacutetokverset melyet a gazember (furcifer) Cris-toforo ellen iacutert olvassa foumll neki de vigyaacutezzon nehogy erről az oumltszaacutez soros koumlltemeacutenyről maacutesvalaki maacutesolatot keacutesziacutethessen a modoneacuteiek koumlzuumll mert előttuumlk szeacutegyellneacute magaacutet A vers maacutesik peacuteldaacutenyaacutet viszont kuumlldje csak el Roacutemaacuteba hadd tudjaacutek mit tett vele Cristoforo (a vers sajnos nem maradt raacutenk) A leveacutelben Benedetto szoacute szerint is ideacutezi az eskuumlt amit Cristoforo megsze-gett eacutes innen tudjuk hogy bdquoez az aacutelnok gazemberrdquo bdquoez a roacutemai farkasrdquo (lupus iste Romanus) ez a bdquonyavalyaacutes toumlrperdquo (nannus aerumnosus) nem maacutes mint a Santa Balbina-templom leen-dő priorja a Vatikaacuteni Koumlnyvtaacuter keacutesőbbi koumlnyvtaacuterosa Cristo-foro Persona a kivaacuteloacute fordiacutetoacute aki toumlbbek koumlzoumltt Maacutetyaacutesnak eacutes Beatriceacutenek is szemeacutelyes ajaacutenlaacutessal kuumlldte el Agathias-fordiacutetaacute-saacutenak keacutet diacuteszpeacuteldaacutenyaacutet34 Az eskuuml szoumlvege pedig iacutegy hangzik

Ego christophorus persona Romanus polliceor preceptori meo benedicto bursę me apud eum esse commoraturum ob-ligoque me et iureiurando diuincere fidemque do futurum ut

eum tempore nullo deseram non modo in his grecis finibus morantem sed etiam si uolet in Italia Et quoniam cupit ipse preceptor meus Euripi et deinde in insula creta et tandem constantinapoli commorari promitto me secuturum precep-torem meum et in eiusmodi locis una secum habitaturum hellip

Eacuten Christophorus Persona roacutemai polgaacuter megiacutegeacuterem ta-naacuteromnak Benedictus Bursaacutenak hogy mellette maradok Vaacutellalom eskuumlvel koumltelezem magam eacutes becsuumlletszavamat adom hogy soha el nem hagyom nemcsak itt Goumlroumlgor-szaacutegban hanem ndash ha uacutegy akarja ndash Itaacuteliaacuteban sem S mivel tanaacuterom Euripusban majd Kreacuteta szigeteacuten veacuteguumll Konstan-tinaacutepolyban szeretne hosszabb időt eltoumllteni megiacutegeacuterem hogy mindenhovaacute elkiacuteseacuterem tanaacuteromat eacutes mindenuumltt egyuumltt lakom vele hellip

Cristoforo Persona azonban a szoacutetaacuter toumlrteacutenete szempontjaacuteboacutel sem eacuterdektelen figura Ő is keacutesziacutetett egy maacutesolatot a Pseu-do-Kyrillosroacutel melyet jelenleg szinteacuten a beacutecsi OumlNB őriz Suppl gr 47 jelzettel35 Ha a peacuteldaacutenyaacutet szoumlvegkritikai szem-pontboacutel hasonliacutetjuk oumlssze Benedettoacuteeacuteval arra az eredmeacuteny-re juthatunk hogy az oumlveacute is Sagundino peacuteldaacutenyaacuteroacutel keacuteszuumllt Oumlsszetartozaacutesuk eacuterzeacutekelteteacuteseacutere egyetlen helyet ideacutezneacutek csak Benedetto peacuteldaacutenyaacuteban a χ betűneacutel a szoacutecikkek sorrendje oumlsz-szekavarodik A hibaacutera maga a maacutesoloacute is felhiacutevja az olvasoacute fi-gyelmeacutet a most koumlvetkező (χυδαῖος-szal kezdődő) szakasz-

6 aacutebra (Esc Σ I 12 141v)

7 aacutebra (OumlNB Lat 3370 222r)

Tanulmaacutenyok

60

nak valoacutejaacuteban keacutesőbb kellene joumlnnie az aacutebeacuteceacuterendben ide illő szakasz viszont (ami a χρίω-val kezdődik) csak keacutesőbb joumln a χωρομετρῶ utaacuten Miről is van szoacute Arroacutel hogy keacutet szakasz helyet csereacutelt egymaacutessal Mivel mindkeacutet szakasz egyaraacutent 31 sorboacutel aacutell nem neheacutez levonni a koumlvetkezteteacutest Benedetto mes-terpeacuteldaacutenyaacuteban vagyis Sagundino peacuteldaacutenyaacuteban keacutet oldal meg-csereacutelődoumltt egymaacutessal tehaacutet ABCD helyett az oldalak ACBD sorrendben koumlvetik egymaacutest Fontos megjegyeznuumlnk hogy mi-vel az eacuterintett szakaszok hataacuterai Benedetto peacuteldaacutenyaacuteban az ol-dalak koumlzepeacutere esnek az oldalak csereacuteje csak az aacuteltala hasznaacutelt mesterpeacuteldaacutenyban fordulhatott elő (Ez mellesleg uacutejabb bizo-nyiacuteteacutek amellett hogy Benedetto nem koumlzvetlenuumll a Harleianust maacutesolta mert abban semmilyen szakaszcsere nincs)

Mi a helyzet ezek utaacuten Cristoforo peacuteldaacutenyaacuteval Nos a sor-rendcsere pontosan ugyanuacutegy jelentkezik ebben is a χρίστης szoacute utaacuten nem a χρίω koumlvetkezik hanem a χυδαῖος ami utaacuten aacutebeacuteceacuterendben sorakoznak a szavak egeacuteszen a χωρομετρῶ-ig ezt pedig a χρίω-toacutel χρώς-ig tartoacute szakasz koumlveti Minthogy a sorrendcsere minden bizonnyal a koacutedex fizikai seacuteruumlleacuteseacuteből ke-letkezett (pl egy lapot megcsereacutelve koumltoumlttek be) eacutes egy ilyen jellegű szoumlvegromlaacutesroacutel nehezen keacutepzelhető el hogy egymaacutes-toacutel fuumlggetlenuumll oumlroumlkoumllte mind a keacutet koacutedex csupaacuten ez alapjaacuten is szinte biztosra vehető hogy a keacutet peacuteldaacuteny koumlzoumls őstől szaacuter-mazik A keacutet koacutedex oumlsszetartozaacutesaacutet jelző koumlzoumls hibaacutek szaacutema tovaacutebb szaporiacutethatoacute volna de ezekre maacuter nem teacuterek ki

Harleianus 5792(Nicolaus Cusanus tulajdona)

σ(Sagundino elveszett peacuteldaacutenya)

Esc Σ I 12 OumlNB Suppl Gr 47 (B Bursa peacuteldaacutenya) (C Persona maacutesolata)

Toumlrteacutenetuumlnknek azonban meacuteg mindig nincs veacutege Cristoforo ugyanis egy maacutesik peacuteldaacutenyt is keacutesziacutetett a szoacutetaacuterroacutel E szoacutetaacuter maacutesoloacutejaacutet ismeretlenkeacutent tartjaacutek szaacutemon a kataloacutegusok36 de ha egymaacutes melleacute tesszuumlk a keacutet peacuteldaacutenyt első pillantaacutesra is laacutetszik hogy ugyanaz a keacutez iacuterta őket (8 9 aacutebra)

A szoumlvegkritikai egybeveteacutes megerősiacuteti paleograacutefiai jellegű benyomaacutesunkat a firenzei peacuteldaacuteny (Laur Ed 219) egyaraacutent tartalmaz olyan szoumlvegromlaacutesokat eacutes maacutesodlagos olvasatokat amelyek Benedetto peacuteldaacutenyaacuteban is megvannak valamint olyan uacutejiacutetaacutesokat is amelyek viszont csak Cristoforo keacutet peacuteldaacutenyaacute-ban vannak meg Az elsőre a szoumlvegkritikailag legfontosabb peacutelda a koraacutebban emliacutetett sorrendcsere A firenzei maacutesolat-ban szinteacuten előre keruumll a bdquoC szakaszrdquo (vagyis a χυδαῖος-toacutel χωρομετρῶ-ig tartoacute reacutesz) a helyzet annyiban bonyoloacute-dik hogy ebből a peacuteldaacutenyaacuteboacutel a bdquoB oldalrdquo 31 sora (χρίω-toacutel χρώς-ig) teljesen hiaacutenyzik vagyis Cristoforo ezuacutettal nem poacute-tolta utoacutelag a kimaradoacute reacuteszt

Hasonloacute tanulsaacutegot nyuacutejt az bdquoΕΙΛΩ plico uoluordquo (Harl 5792)37 lsquotekerrsquo jelenteacutesű leacutemma peacuteldaacuteja amelyet mind Benedet-to peacuteldaacutenyaacuteban mind a firenzeiben kiegeacutesziacutet a τὸ συστρέφω ige bdquoεἰλῶ τὸ συστρέφω plico uoluordquo (Esc Σ I 12 143v) il-

letve bdquoεἰλῶ τὸ συστρέφω uoluordquo (Edil 219 70v) A magya-raacutezoacute szinonima szinte bizonyosan koumlzoumls ősre vezethető vissza s alighanem Sagundino illesztette be aki gyakran tett egy-egy joacutel ismert rokon eacutertelmű szoacutet a Pseudo-Kyrillos egy-egy ritka szava melleacute (A beacutecsi peacuteldaacuteny nem vette aacutet ezt a kiegeacutesziacuteteacutest (bdquoεἰλῶ uoluo plicordquo leacutemmaacutet hoz) viszont tartalmazza mindkeacutet latin megfelelőt a probleacutemaacutera mindjaacutert visszateacuterek

Az utoacutebbira vagyis Cristoforo keacutet peacuteldaacutenyaacutenak oumlsszetarto-zaacutesaacutera az bdquoΕΙΠΩΣΙΣ Η ΣΦΙΓΞΙΣrdquo (Harl 5792) lsquoszoriacutetaacutesrsquo je-lenteacutesű szoacute latin megfelelőjeacutenek megvaacuteltoztataacutesa lehet peacutelda A Harleianusban szereplő pressus szoacutet Benedetto megőrzi bdquoεἴπωσις ἡ σφίγξις pressusrdquo (Esc Σ I 12 143v) Cristo-foro mindkeacutet peacuteldaacutenya viszont a pressura szoacuteval csereacuteli ki bdquoεἴπωσις pressurardquo (Suppl Gr 47 26r) eacutes ugyaniacutegy bdquoεἴπωσις pressurardquo (Edil 219 70v) raacuteadaacutesul a goumlroumlg leacutemmaacutehoz tartozoacute ἡ σφίγξις szinonima is hiaacutenyzik mindkettőből A koumlzoumls uacutejiacutetaacutes (pressura) eacutes a koumlzoumls kihagyaacutes (ἡ σφίγξις) alapjaacuten joggal fel-teacutetelezhetjuumlk hogy Cristoforo előbb keacutesziacutetett magaacutenak egy sajaacutet peacuteldaacutenyt Sagundino peacuteldaacutenyaacuteroacutel majd eacutevekkel keacutesőbb amikor igeacuteny taacutemadt raacute uacutej maacutesolatot aacutelliacutetott elő a megrendelő reacuteszeacutere az egyiket Caffa puumlspoumlkeacutenek a maacutesikat Bartolomeo Lapaccinak (aki egyebek mellett Argos eacutes a Mothone melletti Corone puumlspoumlke is volt)38 Sajaacutet peacuteldaacutenya elveszett a maacutesok szaacutemaacutera beacutermunkaacuteban eacutes eleacuteggeacute leacutelektelenuumll keacuteszuumllt keacutet peacutel-daacutenya viszont megmaradt39 Az előbbi εἰλῶ esete is ugyanerre mutat a beacutecsi koacutedex a plico-hoz nem tudott volna hozzaacutefeacuterni a firenzeiből a firenzei pedig a τὸ συστρέφω-hoz nem tudott volna hozzaacutefeacuterni a beacutecsiből40

8 aacutebra (OumlNB Suppl Gr 47 26r)

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

61

Harleianus 5792

σ(Sagundino elveszett peacuteldaacutenya)

Esc Σ I 12 χ (Benedetto Bursa (C Persona elveszett peacuteldaacutenya) sajaacutet peacuteldaacutenya)

OumlNB Suppl gr 47 Laur Edil 219 (Persona maacutesolata (Persona maacutesolata Caffa puumlspoumlkeacutenek) Bartolomeo Lapaccinak)

Zaacuteraacuteskeacutepp csak egyetlen gondolat erejeacuteig eacuterinteneacutem azt a keacuter-deacutest mi tehette vonzoacutevaacute a Pseudo-Kyrillost ha csak neacutehaacuteny eacutevtizedre is A sok teacutenyező koumlzuumll egyet emelneacutek ki amely az imeacutent bemutatott szemeacutelyek goumlroumlg tanulmaacutenyaival kapcsola-tos Benedetto nyelvtanulaacutesi moacutedszereiből kell kiindulnunk Azt laacutettuk hogy ő azzal a szaacutendeacutekkal (vagy azzal a szaacutendeacutek-kal is) akarta megtanulni az attikai goumlroumlgoumlt hogy aktiacutevan tudja hasznaacutelni Eacuterdemes felideacutezni ezen a ponton egy nagyon gyakran hasznaacutelt dicseacuterő toposzt Arra a fordulatra gondolok amellyel egy nem goumlroumlg anyanyelvűt volt szokaacutes ekkoriban megdicseacuterni iacutegy dicseacuterte meg peacuteldaacuteul gaacutezai Theodoacuteros is Cristoforo Personaacutet uacutegy tud goumlroumlguumll sőt olyan a kiejteacutese mintha Goumlroumlgorszaacuteg kellős koumlzepeacuten szuumlletett eacutes tanulta volna meg a nyelvet41 A toposz maacute-sik variaacutecioacutejaacuteban Atheacutenra szokaacutes hivatkozni A dicseacuterő fordulat moumlgoumltt az az elkeacutepzeleacutes huacutezoacutedik meg hogy az attikai nyelvaacutella-pot meacuteg ma is elsajaacutetiacutethatoacute aktiacutev formaacuteban Eacutes hogy voltakeacuteppen nem is egeacuteszen megalapozatlan ez az elkeacutepzeleacutes ezt eacutepp Sagun-dino szemeacutelye bizonyiacutethatja aki mintegy megtestesiacutetette ezt az ideaacutelt Szaacutemaacutera nem leacutetezett igazaacuten eacuteles hataacutervonal a beszeacutelt eacutes az irodalmi nyelv koumlzoumltt ahogy a goumlroumlg nyelv időben elkuumlloumlnuumllő szakaszai koumlzoumltt sem sőt a megelőző keacutet eacutevezred gyoumlkeresen elteacuterő kulturaacutelis hagyomaacutenyai koumlzoumltt sem Koineacute eacutes attikai Ho-meacuteros eacutes patrisztika roacutemai jog eacutes Aristophaneacutes ndash ugyanannak a kontinuumnak a kuumlloumlnboumlző reacuteszei voltak melyek koumlzoumltt le-hetseacuteges eacutes termeacuteszetes az aacutetjaacuteraacutes Talaacuten ez a fajta nyelvi nyi-tottsaacuteg eacutes kulturaacutelis taacutegassaacuteg magyaraacutezhatja azt hogy annyi időt

eacutes energiaacutet fordiacutetott a Pseudo-Kyrillosra erre a nagyon sajaacuteto-san kevert eacutes soksziacutenű szoacuteanyaggal rendelkező szoacutetaacuterra A 16 szaacutezad elejeacuten aztaacuten nagyon megvaacuteltoznak a goumlroumlgtanulaacutessal kapcsolatos elvaacuteraacutesok Maacuter messze azok lesznek a toumlbbseacutegben akik lemondanak az oacutegoumlroumlg nyelv aktiacutev hasznaacutelataacutenak a ceacutelki-tűzeacuteseacuteről Szinte teljes figyelemmel az irodalmi nyelv mineacutel ala-posabb megeacuterteacuteseacutere oumlsszpontosul az egyes tudomaacutenyok pedig ezzel paacuterhuzamosan elkezdenek szakosodni A Pseudo-Kyrillos mely komolyabb irodalmi művek fordiacutetaacutesaacutenaacutel maacuter cserbenhagy-ja hasznaacuteloacutejaacutet ekkor sodroacutedik a paacutelya szeacuteleacutere

Jegyzetek

A tanulmaacuteny alapjaacuteul az Oacutekortudomaacutenyi Taacutersasaacuteg 2016 maacutejus 18-i uumlleacuteseacuten elhangzott előadaacutes szolgaacutelt elkeacutesziacuteteacuteseacutehez az OTKA K 112283 szaacutemuacute paacutelyaacutezata biztosiacutetotta a felteacuteteleket A tanulmaacutenyban a goumlroumlg eacutes latin ideacutezeteket betűhiacuteven koumlzoumlljuumlk

1 A szoacutetaacuterakroacutel joacute aacutettekinteacutest nyuacutejt Thiermann 1996 Botley 2010 55ndash70 oumlsszefoglaloacuteja szaacutemos pontatlansaacutegot tartalmaz

2 Thiermann 19943 Pizzolpassi tesz roacutela emliacuteteacutest egyik leveleacuteben laacutesd Sabbadini 1905

112 eacutes 1184 A szoacutetaacuterroacutel elsőkeacutent Kapitaacutenffy Istvaacuten (1991 eacutes 1995) aacutellapiacutetotta

meg hogy a Pseudo-Kyrillos egyik peacuteldaacutenya (tőle fuumlggetlenuumll nem

sokkal keacutesőbb Thiermann 1996) Csapodi 1975 roumlvid leiacuteraacutesaacuteval vitatkozva aki egyfelől autograacutef peacuteldaacutenynak gondolta Janus szoacute-taacuteraacutet maacutesfelől nem azonosiacutetotta be szoumlvegeacutet A szoacutetaacuter esetleges Ja-nus Pannonius-i hasznaacutelataacutet vizsgaacutelja Horvaacuteth 2001 kodikoloacutegiai szempontboacutel elemzi Oumltvoumls 2008 joacutemagam Ugoletoacutera gyakorolt ha-taacutesaacutet proacutebaacuteltam kimutatni (Bolonyai 2010)

5 Kisebb moacutedosiacutetaacutesokkal Oumltvoumls 20156 Loewe 1876 186ndash194 Goetz 1910 Bannier 1912 Dionisotti

1984ndash857 Ezek neacutehaacuteny kiemelten fontos latin irodalmi mű (Verg Aen Ge-

org Cic Cat) szavainak vagy alapvető roacutemai jogi kifejezeacuteseknek a tuumlkoumlrfordiacutetaacutesai

9 aacutebra (Laur Edil 219 70v)

Tanulmaacutenyok

62

8 Papirusztoumlredeacutekek alapjaacuten felteacutetelezhető hogy a Pseudo-Kyrillos kezdetei a roacutemai kor elejeacuteig nyuacutelnak vissza (laacutesd Maehler 1979 36 illetve Kramer 2001-ben kiadott 7 szaacutemuacute toumlredeacutekeacutet) ugyan-akkor a szoacutetaacuterat az idők folyamaacuten valoacutesziacutenűleg maacutesfajta ceacutellal is hasznaacuteltaacutek (Dickey 2012) ennek a bonyolult folyamatnak a reacutesz-leteire azonban nem fogok kiteacuterni

9 Oumltvoumls 2015 101ndash10210 A Pseudo-Kyrillos 15 raacutenk maradt apograacutefjaacuteboacutel ezuacutettal is csak eb-

ben a keacutet peacuteldaacutenyban olvashatoacutek hasonloacute bejegyzeacutesek11 Vouml Oumltvoumls 2015 29012 A bdquoπολίς civitas urbsrdquo (240r) szoacutecikkhez Bruni 1435 maacutejus 7-eacuten

Niccolograve Niccolihez iacutert leveleacuteből (Ep III 9) ideacutez Leonltardusgt urbs ltenimgt est solum aedificia et moenia ab orbe quo locus cingitur appellata civitas autem [est] congregatio hominum iure sociatorum et eisdem legibus viventium etc bdquoAz urbs csupaacuten eacutepuuml-leteket eacutes vaacuterosfalakat jelent amit arroacutel a koumlrről (orbis) neveztek el amely a helyet koumlrbeveszi a civitas viszont a jog alapjaacuten taacutersult eacutes a koumlzoumls toumlrveacutenyek szerint eacutelő emberek gyuumllekezeterdquo stb

13 proletarii cives dicebantur qui in plebe tenuissima erant et non amplius quam mille et quingentos aeris in censum deferebant bdquoA vaacuteros legszegeacutenyebb polgaacuterait akiknek a joumlvedelme kevesebb volt 1500 asnaacutel proletaacuteroknak hiacutevtaacutekrdquo [= Nonius Marcellus De compendiosa doctrina 22819ndash21 Lindsay]

14 Monfasani 1976 22ndash2315 Monfasani 1984 146ndash14716 Borsetti 1735 Pars I 5017 Prete 1964 40ndash41 57 eacutes 70ndash7118 Lodovico Foscarinit meacuteltatoacute beszeacutedeacutevel OrsquoConnell 2009 58 va-

lamint King 1986 41 eacutes 377 foglalkozik neacutehaacuteny mondat erejeacute-ig utoacutebbi egy roumlvid ndash eacutes nem teljes ndash aacutettekinteacutest is ad műveiről Libanios-fordiacutetaacutesaacuteroacutel emliacuteteacutest tesz a goumlroumlg deklamaacutecioacute leguacutejabb szoumlvegkiadoacuteja van Hoof 2014 173 A fordiacutetaacutest Sanchi 2011 21ndash22 teacutevesen 1439-re dataacutelja Benedettoacutet pedig Guarino vagy Aurispa taniacutetvaacutenyaacutenak veacuteli Barile 1994 27 Filippo da Rimini 1448-ban Benedetto halaacutelaacutera iacutert siacuterverseacutet ideacutezi

19 A Plautust eacutes Terentiust oumlsszehasonliacutetoacute beszeacutedről laacutesd Tontini 2014 valamint Alessio 1981 167

20 Az Iter Italicum alapjaacuten sorolja foumll műveinek keacuteziratait szakiroda-lommal egyuumltt a wwwmirabilewebit honlap

21 Opera Benedicti burse Mothonei que ipse propria manu scripsit atque composuit in hoc volumine continentur que Ego petrus delphinus geor f assiduis meis litteris impetravi a Sebastiano bursa eius fratre Cancellario mothoneo ad me mittendahellip bdquoEz a koumltet a modonei Benedictus Bursa műveit tartalmazza melyeket sa-jaacutet kezűleg iacutert le s melyeket eacuten Petrus Delphinus Georgius fia sze-reztem meg baacutetyjaacutetoacutel Sebastianus Bursaacutetoacutel Modone kancellaacuterjaacutetoacutel [1434-1455 koumlzoumltt] hosszas levelezeacutes utaacuten hogy kuumlldje el őket nekemhelliprdquo Petrus Delphinusroacutel (Pietro Dolfin) laacutesd Zaccaria 1991

22 A koumlveacuter szedeacutes az Escorial-peacuteldaacuteny hozzaacuteteacuteteleit jeloumlli a Harleianushoz keacutepest

23 Park 1981 24924 OumlNB Lat 3370 194v25 hellipeius praeceptoris diligentia atque traditione proficere neminem

posse adolescentem nisi sublevetur et erigatur suopte ingenio atque industria (OumlNB Lat 3370 192r) bdquohellipnincs az a diaacutek aki ennek a tanaacuternak a vezeteacuteseacutevel eacutes magyaraacutezatai reacuteveacuten fejlődni tud-na ha csak nem segiacutet sajaacutet magaacuten eacutes igyekszik előre jutni a maga tehetseacutegeacutevel eacutes szorgalmaacutevalrdquo

26 Laacutesd Ficinoacutenak 1492-ben Lorenzo Medicinek ajaacutenlott Ploacutetinos-fordiacutetaacutesaacutehoz iacutert előszavaacutet Tegyuumlk hozzaacute Monfasani 2013 meg-győzően eacutervel amellett hogy a Pleacutethoacuten-hataacutes inkaacutebb csak utoacutela-gos visszavetiacuteteacutes eredmeacutenye volt a firenzei platonistaacutek reacuteszeacuteről hasonloacutean szkeptikus maacuter Hankins 1990 156ndash157 is

27 ille in respondendo primum duxit horam silentio (OumlNB Lat 3370 97v) bdquoő vaacutelaszul előszoumlr egy oacuteraacuten aacutet neacutemaacuten hallgatottrdquo

28 Erről 1445 november 4-eacuten szaacutemol be baacutetyjaacutenak (OumlNB Lat 3370 46v) ltrelinquiturgt igitur ut profecerim euripi in qua tandem urbe praestantissimum praeceptorem inveni nicolaum sagudineum quem iam supra duos menses habeo bdquonem maradt haacutetra maacutes mint hogy Euripusba [= Negroponte] menjek veacuteguumll ebben a vaacuterosban talaacuteltam egy kivaacuteloacute tanaacutert Nicolaus Sagudineust akinek immaacuter toumlbb mint keacutet hoacutenapja vagyok a taniacutetvaacutenyardquo

29 Bizonyos szintű olvasoacutetudaacutessal azeacutert rendelkezett laacutesd Monfasani 2002

30 Laacutesd Syropulos beszaacutemoloacutejaacutet (Laurent 1971 335) A tolmaacutecsi teveacutekenyseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacuteseacutere vonatkozoacute oumlsszes forraacutest ideacutezi Mastrodimitri 1970 39ndash42 laacutesd meacuteg Gill 1959 165 eacutes Laurent 1971 262 326 493

31 Oumltvoumls 2015 119ndash13532 Babinger 1961 11ndash12 eacutes Mastrodimitri 1970 30ndash3133 A keacutetnyelvű jegyzetek toumlbbseacutege nagy valoacutesziacutenűseacuteggel

Sagundinoacutetoacutel szaacutermazik iacutegy ndash utoacutelag visszatekintve ndash a veacuteletlen uacutejabb jaacuteteacutekaacutenak is koumlszoumlnhetjuumlk hogy Benedetto fentebb megraj-zolt fantomkeacutepe ndash baacuter reacuteszben Sagundino vonaacutesait viselte magaacuten ndash meacutegis elvezetett bennuumlnket Benedetto Bursaacutehoz

34 Cristoforo Persona goumlroumlgtudaacutesaacuteroacutel (sőt kiejteacuteseacuteről) meacuteg gazai Theodoacuteros is olyan joacute veacutelemeacutennyel volt hogy őt keacuterte foumll hogy lefordiacutetsa ndash maga helyett ndash Oacuterigeneacutes Contra Celsum ciacutemű műveacutet (laacutesd a hozzaacute iacutert leveleacutet melyet Persona a keacutesőbb elkeacuteszuumllt fordiacutetaacutes előszavakeacutent tett koumlzzeacute 1481-ben) de mindezidaacuteig semmit sem lehetett tudni arroacutel kitől eacutes hol tanult meg goumlroumlguumll (laacutesd Paschini 1939ndash40 Santini 1986 95ndash96 Stringer 1997 493) Hankins 1990 158 Nigel Wilson szoacuteban koumlzoumllt oumltleteacutere taacutemaszkodva (miszerint a Laur Plut 859 jelzetű Platoacuten-koacutedexet vagyis azt a hiacuteres peacuteldaacutenyt amelyet Cosimo dersquo Medici adott oda Ficinoacutenak fordiacutetaacutesa elkeacutesziacute-teacuteseacutehez talaacuten Cristoforo Persona maacutesolta) azt a lehetőseacuteget veti foumll hogy Persona eacuteppuacutegy Gemistos Pleacutethoacuten taniacutetvaacutenya lehetett mint mentora kijevi Isidoacuteros (Rossi 2010 62 maacuter teacutenykeacutent koumlzli a felteacutetelezeacutest) Wilson oumltleteacutet azonban eleve keacutetseacutegesseacute teszi hogy a szoacuteban forgoacute koacutedex a jelenlegi kutatoacutei konszenzus szerint nem a 15 hanem a 14 szaacutezadban keletkezett (Azzaragrave 2002) Hankins hipoteacutezise pedig (ti hogy Isidoacuteros szemeacutelye lehet az oumlsszekoumltő kapocs Persona eacutes Gemistos koumlzoumltt) nem toumlbb talaacutelgataacutesnaacutel

35 Megjegyzendő hogy a kutatoacutek toumlbbseacutege vitatja hogy a koacutedex szoacutetaacuterreacuteszeacutet Cristoforo Persona maacutesolta volna (Bick 1920 56 Hunger 1994 89ndash90 Gamillscheg 1997) Aacutellaacutespontjukat a koacutedex keacutet jellemzőjeacutere alapozzaacutek Egyreacuteszt a zaacuteroacute kolophoacutenban Perso-na csak a koacutedex maacutesodik feleacuteben (94vndash101r) talaacutelhatoacute Guarino-feacutele Eroacuteteacutemataacutet emliacuteti meg eacutes iacuterja alaacute (101r) a koacutedex első feleacutet (3rndash94r) elfoglaloacute szoacutetaacuterroacutel nem tesz emliacuteteacutest a szoacutetaacutert koumlvető kolophoacutenban pedig neve megadaacutesa neacutelkuumll jelzi a szoacutetaacuterreacutesz veacute-geacutet (ezt emeli ki Oumltvoumls 2015 80ndash81) Maacutesreacuteszt a keacutet reacutesz elteacuterő iacuteraacuteskeacutepeacutere hivatkoznak Gamillscheg meacuteg a szoacutetaacuter goumlroumlg illetve latin iacuternokaacutet is keacutet kuumlloumlnboumlző szemeacutelynek veacuteli Veluumlk szemben Hermann 1932 135ndash136 az egeacutesz koacutedex maacutesolaacutesaacutet Personaacutenak tulajdoniacutetja (baacuter inkaacutebb automatikusan a lehetseacuteges elleneacutervek caacutefolata neacutelkuumll) Eacuterdemes ugyanakkor kiemelni hogy az emliacutetett kutatoacutek mindegyike kizaacuteroacutelag paleograacutefiai jegyek alapjaacuten alkot veacutelemeacutenyt a koacutedex szoumlvegeacutet semmilyen tartalmi ndash pl szoumlvegkri-tikai vagy lexikograacutefiai ndash szempontboacutel nem vizsgaacuteljaacutek a keacuterdeacutes eldoumlnteacutesekor A Bursa-levelekből kikoumlvetkeztethető eacuteletrajzi oumlsz-szefuumlggeacutesek termeacuteszetesen uacutej megvilaacutegiacutetaacutesba helyezik a keacuterdeacutest a keacutet (haacuterom) iacuternok felteacutetelezeacuteseacutet megalapozoacute paleograacutefiai eacutervek azonban oumlnmagukban veacuteve is ingatag laacutebakon aacutellnak a koacutedex keacutet (haacuterom) keze koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek toumlkeacuteletesen magyaraacutezhatoacutek pusztaacuten a szoumlvegek elteacuterő rendelteteacuteseacutevel is Egy szoacutetaacuternak eacuter-telemszerűen az egyes szavakra kell koncentraacutelnia ezeacutert a betűk joacutel kivehető elkuumlloumlniacutető iacuteraacutesmoacutedjaacutera toumlrekszik a roumlvidiacuteteacutesek eacutes ligatuacuteraacutek mellőzeacuteseacutevel ezzel szemben egy nyelvtan folyamatos olvasaacutesra szaacutent szoumlveget nyuacutejt iacutegy lejegyzeacuteseacuteben joacuteval nagyobb

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

63

szerephez juthatnak a kurziacutev elemek Ami pedig a keacutet kolophoacuten keacuterdeacuteseacutet illeti a fentebb emliacutetett vonaacutesok keacutetseacutegtelenuumll inkaacutebb a keacutet maacutesoloacute felteacutetelezeacutese mellett szoacutelnak de nem doumlntő erejű eacutervek ugyanakkor az a teacuteny hogy a nyelvtan folytatoacutelagosan koumlveti a szoacutetaacutert inkaacutebb arra mutat hogy ugyanaz a maacutesoloacute dol-gozott tovaacutebb a keacuteziraton Mindenesetre Wilson koraacutebban emliacute-tett oumltlete miszerint a Laur Plut 859-t Persona maacutesolta volna a beacutecsi koacutedex akaacutermelyik kezeacutet vesszuumlk figyelembe semmikeacuteppen sem aacutellhatja meg a helyeacutet

36 Nencioni 1997 16437 Az aacutetiacuteraacutes a Harleianus melleacutekjelek neacutelkuumlli majuszkula iacuteraacutesmoacutedjaacutet

koumlveti38 Kaumlppeli 193939 Cristoforo hatalmas irtaacutest veacutegzett a latin megfelelők koumlzoumltt gyak-

ran csak egyet vagy kettőt hagyott meg koumlzuumlluumlk Sagundino kiegeacute-sziacuteteacuteseit eacutes ideacutezeteit egyetlen egyszer sem vett aacutet a maga reacuteszeacuteről pedig a legritkaacutebb esetben fűzoumltt olyan megjegyzeacutest a szoacuteanyag-hoz ami javiacutetanaacute a szoacutetaacuter hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutet

40 Mindez uacutejabb eacutervet jelent a mellett is hogy a beacutecsi koacutedex (Suppl Gr 47) szoacutetaacuterreacuteszeacutet Persona maacutesolta Az attribuacutecioacute helyesseacutegeacutet taacute-maszthatja alaacute veacuteguumll Persona latin nyelvű alaacuteiacuteraacutesa is amely a Va-tikaacuteni Koumlnyvtaacuter koumllcsoumlnzeacutesi naploacutejaacuteban olvashatoacute eacutes baacuter mintegy huacutesz eacutevvel keacutesőbb keletkezett ugyanazokat a szaacutelkaacutes betűformaacute-kat mutatja (Bertola 1942 191)

41 quem unum novi ab ineunte adolescentia sic graecas litteras imbibisse et quod plurimum iuvit in Graecia ipsa et Graecis ex praeceptoribus ut nisi te civem Romanum scirem et propinquos tuos primarios urbis viros sat nossem dicturus facile sim e Grae-cia te oriundum nam ipsa et tua graeca pronunciatio te graecum praefert bdquoEgyeduumll teacuteged ismerlek uacutegy hogy maacuter kora ifjuacutesaacutegodtoacutel fogva uacutegy sziacutevtad magadba a goumlroumlg nyelvet eacutes ndash ami a legtoumlbbet szaacutemiacutet ndash egyenesen Goumlroumlgorszaacutegban eacutes goumlroumlg tanaacuteroktoacutel hogy ha nem tudnaacutem roacutelad hogy roacutemai polgaacuter vagy rokonaidroacutel pedig hogy a vaacuteros vezetői akkor koumlnnyen azt mondanaacutem hogy te biz-tosan Goumlroumlgorszaacutegboacutel szaacutermazol hiszen meacuteg a goumlroumlg kiejteacutesed is olyan mint egy anyanyelvűeacuterdquo

Bibliograacutefia

Alessio G C 1981 bdquoI trattati grammaticali di Giovanni del Virgi-liordquo Italia medioevale e umanistica 24 159ndash212

Azzaragrave S 2002 bdquoNote su alcuni codici di Platone e Diogene Laerzio la datazione del Laur 859 e il Marc gr 189rdquo Res Publica Litter-arum 25 164ndash171

Babinger F 1961 Johannes Darius (1414-1494) Sachwalter Ve-nedigs im Morgenland und sein griechischer Umkreis Muumln-chen

Bannier W 1912 bdquoDie roumlmischen Rechtsquellen und die sogenann-ten Cyrillglossenrdquo Philologus 71 238ndash266

Barile E 1994 Littera antiqua e scritture alla greca notai e cancel-lieri a Venezia nei primi decenni del Quattrocento Venezia

Bertola M 1942 I due primi registri di prestito della Biblioteca apostolica vaticana Codici vaticani latini 3964 3966 Cittagrave del Vaticano

Bick J 1920 Die Schreiber der Wiener griechischen Handschriften WienndashPragndashLeipzig

Bolonyai G 2011 bdquoLapszeacuteli jegyzetek Taddeo Ugoleto szoacutetaacuteraacutebanrdquo Antik Tanulmaacutenyok 55 197ndash246

Borsetti F 1735 Historia almi Ferrariensis gymnasii FerraraBotley P 2010 Learning Greek in Western Europe 1396ndash1529 Phi-

ladelphiaCsapodi Cs 1975 bdquoJanus Pannonius koumlnyvei eacutes peacutecsi koumlnyvtaacuterardquo

Kardos T ndash V Kovaacutecs S (szerk) Janus Pannonius Tanulmaacutenyok Budapest 189ndash206

Dickey E 2012 The Colloquia of the Hermeneumata Pseudodosi-theana Vol 1 Cambridge

Dionisotti A C 1984ndash85 bdquoFrom Stephanus to Du Cangerdquo Revue drsquoHistoire des Textes 14 303ndash336

Doran di T 2002 bdquoEstratti della recensione laerziana delle Divisiones aristoteleae nellrsquoAmbrosianus C47 sup (179 Martini-Bassi)rdquo Co-dices manuscripti 41 31ndash32

Gamillscheg E 1997 bdquoUumlbersetzer und Kopist ndash Beobachtungen zum Werk des Christophoros Personardquo S Lucagrave ndash L Perria (szerk) Opora studi in onore di mgr Paul Canart per il LXX compleanno Grottaferrata 233ndash242

Gill J 1959 The Council of Florence CambridgeGoetz G 1910 bdquoGlossographierdquo Paulys Real-Encyclopaumldie VII 1

Leipzig 1433ndash1466Hankins J 1990 bdquoCosimo dersquo Medici and the raquoPlatonic Academylaquordquo

Journal of the Warburg and Courtauld Institutes 53 144ndash162van Hoof L 2014 Libanius A Critical Introduction Cambridge

Horvaacuteth L 1991 bdquoEine vergessene Uumlbersetzung des Janus Pannoni-usrdquo Acta Antiqua Hung 41 199ndash215

Hunger H 1994 Katalog der griechischen Handschriften der Oumlster-reichischen Nationalbibliothek IV Supplementum Graecum (Ch Hannick koumlzreműkoumldeacuteseacutevel) Wien

Kapitaacutenffy I 1991 bdquoJanus Pannonius goumlroumlg szoacutetaacuterardquo Irodalomtoumlrteacute-neti Koumlzlemeacutenyek 95 178ndash181

Kapitaacutenffy I 1995 bdquoAristophanes Triklinios Guarino und Janus Pan-noniusrdquo Acta Antiqua Hung 36 351ndash357

Kaumlppeli T 1939 bdquoBartolomeo Lapacci dersquo Rimbertini (1402ndash1466) vescovo legato pontificio scrittorerdquo Archivum fratrum Praedica-torum 9 86ndash127

King M L 1986 Venetian Humanism in an Age of Patrician Domi-nance Princeton

Kramer J 2001 Glossaria bilinguia altera MuumlnchenndashLeipzigLaurent L 1971 Les lsquoMeacutemoiresrsquo de Sylvestre Syropoulos sur le con-

cile de Florence (1438-1439) ParisLoewe G 1876 Prodromus corporis glossariorum latinorum Leip-

zigMaehler H 1979 bdquoZweispraumlchiger Aeneis-Codexrdquo J Bingen ndash G

Nachtergael (szerk) Actes Du XVe Congregraves International de Pa-pyrologie Bruxelles 18ndash41

Mastrodimitri P L [Μαστροδημήτρη Π Λ] 1970 Νικόλαος Σεκουνδινός (1402ndash1464) Αθήνα

Monfasani J 1976 George of Trebizond A Biography and a Study of His Rhetoric and Logic Leiden

Monfasani J 1984 Collectanea Trapezuntiana texts documents and bibliographies of George of Trebizond Binghamton (NY)

Monfasani J 2002 bdquoNicholas of Cusa the Byzantines and the Greek languagerdquo M Thurner (szerk) Nicolaus Cusanus zwischen Deutschland und Italien Berlin 215ndash252

Monfasani J 2013 bdquoGeorge Gemistus Pletho and the West Greek Eacutemigreacutes Latin Scholasticism and Renaissance Humanismrdquo M S Brownlee ndash D Gondicas (szerk) Renaissance Encounters Greek East and Latin West Princeton 19ndash34

Nencioni S 1997 bdquoLessico greco-latinordquo L Fabbri ndash M Tacconi (szerk) I libri del Duomo di Firenze codici liturgici e biblioteca di Santa Maria del Fiore (secoli XI-XVI) Firenze 164ndash165

OrsquoConnell M 2009 Men of Empire Power and Negotiation in Venicersquos Maritime State Baltimore

Oumltvoumls Zs 2008 bdquoA Renaissance Vocabularium by Janus Pannonius (OumlNB Suppl Gr 45)rdquo Acta Antiqua Hung 48 237ndash246

Tanulmaacutenyok

58

Sagundino szemeacutelye tovaacutebbaacute a szeacuteljegyzetek tartalmaacutet illetően is sok mindenre magyaraacutezatot adhat Peacuteldakeacutent a marginaacuteli-aacuteknak csupaacuten egyetlen csoportjaacutet emelneacutem ki a roacutemai jogi meghataacuterozaacutesok eacutes toumlrveacutenyreacuteszletek csoportjaacutet Ezek goumlroumlg nyelvű reacuteszeacutet amelyek bekeruumlltek Janus Pannonius szoacutetaacuteraacuteba is Oumltvoumls Zsuzsaacutenak sikeruumllt azonosiacutetania pontos elemzeacutese szerint a bejegyzeacutesek a Corpus Iuris Civilis goumlroumlg fordiacutetaacutesaacute-boacutel az uacuten Basilikaacuteboacutel valoacutek eacutespedig ennek valamelyik ki-vonatos gyűjtemeacutenyeacuteből31 (Benedetto peacuteldaacutenyaacuteban a goumlroumlg meghataacuterozaacutesokon feluumll toumlbb tucat latin is szerepel a Digestaacute-boacutel) Nos Sagundino gyakorloacute jogaacutesz volt aki koraacutebban eacuteve-ken aacutet laacutetta el a velencei aacutellam jogi keacutepviseleteacutet Negroponteacute-ban mint advocatus curiae32 eacutes keacutesőbbi diplomaacuteciai karrierje is reacuteszint jogi keacutepzettseacutegeacuten alapult (Sagundino ez idő taacutejt a teacuterseacuteg legjobb diplomataacutejaacutenak szaacutemiacutetott toumlroumlk nyelvtudaacutesaacute-nak koumlszoumlnhetően rendszeresen ő taacutergyalt a toumlroumlk szultaacutennal is a paacutepa megbiacutezaacutesaacuteboacutel) Sagundinoacuteroacutel tehaacutet nagyon koumlnnyű elkeacutepzelnuumlnk hogy akaacuter fejből is tudta egyes jogi kifejezeacutesek szakszerű definiacutecioacutejaacutet eacutes ezeket currente calamo a lapszeacutelre vetette A maacutesik oldalroacutel neacutezve pedig a Pseudo-Kyrillos is mondhatni a lehető legjobb kezekbe keruumllt hiszen szoacuteanyagaacute-ban jelentős helyet foglalnak el a roacutemai jogi terminusok me-lyek oumlsztoumlnzeacutest is adhattak arra hogy az olvasoacute előhiacutevja eset-leges jogi ismereteit

Mindezzel egyuumltt elhamarkodott volna azt felteacutetelez-nuumlnk hogy valamennyi lapszeacuteli jegyzet Sagundinoacutetoacutel szaacuter-mazik Eacutepp az a reacuteszlet ahol Benedetto megnevezi magaacutet joacutel mutatja hogyan eacutepuumll egymaacutesra a marginaacuteliaacutek keacutet reacutetege (6 aacutebra)

Mint laacutettuk Benedictus eacutepp azeacutert jelezte hogy a maacuteso-dik nyelvi magyaraacutezatra ő talaacutelt raacute mert az elteacutert az elsőtől Eacuterdemes felfigyelnuumlnk hogy a keacutet marginaacutelia meacuteg helyeacutet eacutes iacuteraacuteskeacutepeacutet illetően is eacutelesen elkuumlloumlnuumll egymaacutestoacutel A maacutesodik be-jegyzeacutes nem folytatja az elsőt a goumlroumlg eacutes latin szavak oszlopai koumlzoumltt hanem a lap aljaacutera keruumll hataacuterozottan kisebb betűkkel van iacuterva eacutes joacuteval hosszabb sorokat alkot A legkeacutezenfekvőbb magyaraacutezat erre az elteacutereacutesre az hogy az első jegyzetet meacuteg Sagundino peacuteldaacutenyaacuteboacutel maacutesolhatta le Benedetto a magaacuteeacuteba miacuteg a maacutesodikat valoacutesziacutenűleg a maacutesolaacuteshoz keacutepest keacutesőbbi faacutezisban maacuter maga szuacuterta be a lap aljaacutera eacutespedig ndash ahogy laacutet-tuk ndash egy maacutesik forraacutesboacutel

A tovaacutebbi peacuteldaacutektoacutel eltekinthetuumlnk benyomaacutesaim alapjaacuten a szeacuteljegyzetek toumlbbseacutege Sagundinoacutetoacutel szaacutermazhat kisebbik fele Benedettoacutetoacutel az esetek egy jelentős reacuteszeacuteben persze na-gyon neheacutez megaacutellapiacutetani a szerzőseacuteget33 Hasonloacutean vaacuteltoza-tos keacutepet nyuacutejt a szoacutecikkek kijaviacutetaacutesaacutenak eacutes kiegeacutesziacuteteacuteseacutenek folyamata is de ennek reacuteszletei helyett a tovaacutebbiakban inkaacutebb maacutesvalamiről szeretneacutek szoacutet ejteni

5 aacutebra (OumlNB Lat 3370 277r)

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

59

Benedetto egyik utolsoacute leveleacuteben hatalmas indulatok toumlrnek elő Tombol benne a duumlh a keserű csaloacutedaacutes eacutes a bosszuacutevaacutegy Faacutejdalmaacutet az okozta hogy kiacuteseacuterője Cristoforo aki Krisztus testeacutere fogadott neki hűseacuteget hogy mindveacutegig kitart mellette az uacuteton betegseacutege idejeacuten magaacutera hagyta Negroponteacuteban eacutes visszautazott Modoneacuteba Benedetto baacutetyjaacutehoz Benedetto ter-meacuteszetesen a baacutetyjaacutera is rettenetesen meacuterges ezeacutert arra keacuteri szinteacuten Modoneacuteban eacutelő soacutegoraacutet a leveacutel ciacutemzettjeacutet hogy a le-veacutelhez melleacutekelt aacutetokverset melyet a gazember (furcifer) Cris-toforo ellen iacutert olvassa foumll neki de vigyaacutezzon nehogy erről az oumltszaacutez soros koumlltemeacutenyről maacutesvalaki maacutesolatot keacutesziacutethessen a modoneacuteiek koumlzuumll mert előttuumlk szeacutegyellneacute magaacutet A vers maacutesik peacuteldaacutenyaacutet viszont kuumlldje csak el Roacutemaacuteba hadd tudjaacutek mit tett vele Cristoforo (a vers sajnos nem maradt raacutenk) A leveacutelben Benedetto szoacute szerint is ideacutezi az eskuumlt amit Cristoforo megsze-gett eacutes innen tudjuk hogy bdquoez az aacutelnok gazemberrdquo bdquoez a roacutemai farkasrdquo (lupus iste Romanus) ez a bdquonyavalyaacutes toumlrperdquo (nannus aerumnosus) nem maacutes mint a Santa Balbina-templom leen-dő priorja a Vatikaacuteni Koumlnyvtaacuter keacutesőbbi koumlnyvtaacuterosa Cristo-foro Persona a kivaacuteloacute fordiacutetoacute aki toumlbbek koumlzoumltt Maacutetyaacutesnak eacutes Beatriceacutenek is szemeacutelyes ajaacutenlaacutessal kuumlldte el Agathias-fordiacutetaacute-saacutenak keacutet diacuteszpeacuteldaacutenyaacutet34 Az eskuuml szoumlvege pedig iacutegy hangzik

Ego christophorus persona Romanus polliceor preceptori meo benedicto bursę me apud eum esse commoraturum ob-ligoque me et iureiurando diuincere fidemque do futurum ut

eum tempore nullo deseram non modo in his grecis finibus morantem sed etiam si uolet in Italia Et quoniam cupit ipse preceptor meus Euripi et deinde in insula creta et tandem constantinapoli commorari promitto me secuturum precep-torem meum et in eiusmodi locis una secum habitaturum hellip

Eacuten Christophorus Persona roacutemai polgaacuter megiacutegeacuterem ta-naacuteromnak Benedictus Bursaacutenak hogy mellette maradok Vaacutellalom eskuumlvel koumltelezem magam eacutes becsuumlletszavamat adom hogy soha el nem hagyom nemcsak itt Goumlroumlgor-szaacutegban hanem ndash ha uacutegy akarja ndash Itaacuteliaacuteban sem S mivel tanaacuterom Euripusban majd Kreacuteta szigeteacuten veacuteguumll Konstan-tinaacutepolyban szeretne hosszabb időt eltoumllteni megiacutegeacuterem hogy mindenhovaacute elkiacuteseacuterem tanaacuteromat eacutes mindenuumltt egyuumltt lakom vele hellip

Cristoforo Persona azonban a szoacutetaacuter toumlrteacutenete szempontjaacuteboacutel sem eacuterdektelen figura Ő is keacutesziacutetett egy maacutesolatot a Pseu-do-Kyrillosroacutel melyet jelenleg szinteacuten a beacutecsi OumlNB őriz Suppl gr 47 jelzettel35 Ha a peacuteldaacutenyaacutet szoumlvegkritikai szem-pontboacutel hasonliacutetjuk oumlssze Benedettoacuteeacuteval arra az eredmeacuteny-re juthatunk hogy az oumlveacute is Sagundino peacuteldaacutenyaacuteroacutel keacuteszuumllt Oumlsszetartozaacutesuk eacuterzeacutekelteteacuteseacutere egyetlen helyet ideacutezneacutek csak Benedetto peacuteldaacutenyaacuteban a χ betűneacutel a szoacutecikkek sorrendje oumlsz-szekavarodik A hibaacutera maga a maacutesoloacute is felhiacutevja az olvasoacute fi-gyelmeacutet a most koumlvetkező (χυδαῖος-szal kezdődő) szakasz-

6 aacutebra (Esc Σ I 12 141v)

7 aacutebra (OumlNB Lat 3370 222r)

Tanulmaacutenyok

60

nak valoacutejaacuteban keacutesőbb kellene joumlnnie az aacutebeacuteceacuterendben ide illő szakasz viszont (ami a χρίω-val kezdődik) csak keacutesőbb joumln a χωρομετρῶ utaacuten Miről is van szoacute Arroacutel hogy keacutet szakasz helyet csereacutelt egymaacutessal Mivel mindkeacutet szakasz egyaraacutent 31 sorboacutel aacutell nem neheacutez levonni a koumlvetkezteteacutest Benedetto mes-terpeacuteldaacutenyaacuteban vagyis Sagundino peacuteldaacutenyaacuteban keacutet oldal meg-csereacutelődoumltt egymaacutessal tehaacutet ABCD helyett az oldalak ACBD sorrendben koumlvetik egymaacutest Fontos megjegyeznuumlnk hogy mi-vel az eacuterintett szakaszok hataacuterai Benedetto peacuteldaacutenyaacuteban az ol-dalak koumlzepeacutere esnek az oldalak csereacuteje csak az aacuteltala hasznaacutelt mesterpeacuteldaacutenyban fordulhatott elő (Ez mellesleg uacutejabb bizo-nyiacuteteacutek amellett hogy Benedetto nem koumlzvetlenuumll a Harleianust maacutesolta mert abban semmilyen szakaszcsere nincs)

Mi a helyzet ezek utaacuten Cristoforo peacuteldaacutenyaacuteval Nos a sor-rendcsere pontosan ugyanuacutegy jelentkezik ebben is a χρίστης szoacute utaacuten nem a χρίω koumlvetkezik hanem a χυδαῖος ami utaacuten aacutebeacuteceacuterendben sorakoznak a szavak egeacuteszen a χωρομετρῶ-ig ezt pedig a χρίω-toacutel χρώς-ig tartoacute szakasz koumlveti Minthogy a sorrendcsere minden bizonnyal a koacutedex fizikai seacuteruumlleacuteseacuteből ke-letkezett (pl egy lapot megcsereacutelve koumltoumlttek be) eacutes egy ilyen jellegű szoumlvegromlaacutesroacutel nehezen keacutepzelhető el hogy egymaacutes-toacutel fuumlggetlenuumll oumlroumlkoumllte mind a keacutet koacutedex csupaacuten ez alapjaacuten is szinte biztosra vehető hogy a keacutet peacuteldaacuteny koumlzoumls őstől szaacuter-mazik A keacutet koacutedex oumlsszetartozaacutesaacutet jelző koumlzoumls hibaacutek szaacutema tovaacutebb szaporiacutethatoacute volna de ezekre maacuter nem teacuterek ki

Harleianus 5792(Nicolaus Cusanus tulajdona)

σ(Sagundino elveszett peacuteldaacutenya)

Esc Σ I 12 OumlNB Suppl Gr 47 (B Bursa peacuteldaacutenya) (C Persona maacutesolata)

Toumlrteacutenetuumlnknek azonban meacuteg mindig nincs veacutege Cristoforo ugyanis egy maacutesik peacuteldaacutenyt is keacutesziacutetett a szoacutetaacuterroacutel E szoacutetaacuter maacutesoloacutejaacutet ismeretlenkeacutent tartjaacutek szaacutemon a kataloacutegusok36 de ha egymaacutes melleacute tesszuumlk a keacutet peacuteldaacutenyt első pillantaacutesra is laacutetszik hogy ugyanaz a keacutez iacuterta őket (8 9 aacutebra)

A szoumlvegkritikai egybeveteacutes megerősiacuteti paleograacutefiai jellegű benyomaacutesunkat a firenzei peacuteldaacuteny (Laur Ed 219) egyaraacutent tartalmaz olyan szoumlvegromlaacutesokat eacutes maacutesodlagos olvasatokat amelyek Benedetto peacuteldaacutenyaacuteban is megvannak valamint olyan uacutejiacutetaacutesokat is amelyek viszont csak Cristoforo keacutet peacuteldaacutenyaacute-ban vannak meg Az elsőre a szoumlvegkritikailag legfontosabb peacutelda a koraacutebban emliacutetett sorrendcsere A firenzei maacutesolat-ban szinteacuten előre keruumll a bdquoC szakaszrdquo (vagyis a χυδαῖος-toacutel χωρομετρῶ-ig tartoacute reacutesz) a helyzet annyiban bonyoloacute-dik hogy ebből a peacuteldaacutenyaacuteboacutel a bdquoB oldalrdquo 31 sora (χρίω-toacutel χρώς-ig) teljesen hiaacutenyzik vagyis Cristoforo ezuacutettal nem poacute-tolta utoacutelag a kimaradoacute reacuteszt

Hasonloacute tanulsaacutegot nyuacutejt az bdquoΕΙΛΩ plico uoluordquo (Harl 5792)37 lsquotekerrsquo jelenteacutesű leacutemma peacuteldaacuteja amelyet mind Benedet-to peacuteldaacutenyaacuteban mind a firenzeiben kiegeacutesziacutet a τὸ συστρέφω ige bdquoεἰλῶ τὸ συστρέφω plico uoluordquo (Esc Σ I 12 143v) il-

letve bdquoεἰλῶ τὸ συστρέφω uoluordquo (Edil 219 70v) A magya-raacutezoacute szinonima szinte bizonyosan koumlzoumls ősre vezethető vissza s alighanem Sagundino illesztette be aki gyakran tett egy-egy joacutel ismert rokon eacutertelmű szoacutet a Pseudo-Kyrillos egy-egy ritka szava melleacute (A beacutecsi peacuteldaacuteny nem vette aacutet ezt a kiegeacutesziacuteteacutest (bdquoεἰλῶ uoluo plicordquo leacutemmaacutet hoz) viszont tartalmazza mindkeacutet latin megfelelőt a probleacutemaacutera mindjaacutert visszateacuterek

Az utoacutebbira vagyis Cristoforo keacutet peacuteldaacutenyaacutenak oumlsszetarto-zaacutesaacutera az bdquoΕΙΠΩΣΙΣ Η ΣΦΙΓΞΙΣrdquo (Harl 5792) lsquoszoriacutetaacutesrsquo je-lenteacutesű szoacute latin megfelelőjeacutenek megvaacuteltoztataacutesa lehet peacutelda A Harleianusban szereplő pressus szoacutet Benedetto megőrzi bdquoεἴπωσις ἡ σφίγξις pressusrdquo (Esc Σ I 12 143v) Cristo-foro mindkeacutet peacuteldaacutenya viszont a pressura szoacuteval csereacuteli ki bdquoεἴπωσις pressurardquo (Suppl Gr 47 26r) eacutes ugyaniacutegy bdquoεἴπωσις pressurardquo (Edil 219 70v) raacuteadaacutesul a goumlroumlg leacutemmaacutehoz tartozoacute ἡ σφίγξις szinonima is hiaacutenyzik mindkettőből A koumlzoumls uacutejiacutetaacutes (pressura) eacutes a koumlzoumls kihagyaacutes (ἡ σφίγξις) alapjaacuten joggal fel-teacutetelezhetjuumlk hogy Cristoforo előbb keacutesziacutetett magaacutenak egy sajaacutet peacuteldaacutenyt Sagundino peacuteldaacutenyaacuteroacutel majd eacutevekkel keacutesőbb amikor igeacuteny taacutemadt raacute uacutej maacutesolatot aacutelliacutetott elő a megrendelő reacuteszeacutere az egyiket Caffa puumlspoumlkeacutenek a maacutesikat Bartolomeo Lapaccinak (aki egyebek mellett Argos eacutes a Mothone melletti Corone puumlspoumlke is volt)38 Sajaacutet peacuteldaacutenya elveszett a maacutesok szaacutemaacutera beacutermunkaacuteban eacutes eleacuteggeacute leacutelektelenuumll keacuteszuumllt keacutet peacutel-daacutenya viszont megmaradt39 Az előbbi εἰλῶ esete is ugyanerre mutat a beacutecsi koacutedex a plico-hoz nem tudott volna hozzaacutefeacuterni a firenzeiből a firenzei pedig a τὸ συστρέφω-hoz nem tudott volna hozzaacutefeacuterni a beacutecsiből40

8 aacutebra (OumlNB Suppl Gr 47 26r)

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

61

Harleianus 5792

σ(Sagundino elveszett peacuteldaacutenya)

Esc Σ I 12 χ (Benedetto Bursa (C Persona elveszett peacuteldaacutenya) sajaacutet peacuteldaacutenya)

OumlNB Suppl gr 47 Laur Edil 219 (Persona maacutesolata (Persona maacutesolata Caffa puumlspoumlkeacutenek) Bartolomeo Lapaccinak)

Zaacuteraacuteskeacutepp csak egyetlen gondolat erejeacuteig eacuterinteneacutem azt a keacuter-deacutest mi tehette vonzoacutevaacute a Pseudo-Kyrillost ha csak neacutehaacuteny eacutevtizedre is A sok teacutenyező koumlzuumll egyet emelneacutek ki amely az imeacutent bemutatott szemeacutelyek goumlroumlg tanulmaacutenyaival kapcsola-tos Benedetto nyelvtanulaacutesi moacutedszereiből kell kiindulnunk Azt laacutettuk hogy ő azzal a szaacutendeacutekkal (vagy azzal a szaacutendeacutek-kal is) akarta megtanulni az attikai goumlroumlgoumlt hogy aktiacutevan tudja hasznaacutelni Eacuterdemes felideacutezni ezen a ponton egy nagyon gyakran hasznaacutelt dicseacuterő toposzt Arra a fordulatra gondolok amellyel egy nem goumlroumlg anyanyelvűt volt szokaacutes ekkoriban megdicseacuterni iacutegy dicseacuterte meg peacuteldaacuteul gaacutezai Theodoacuteros is Cristoforo Personaacutet uacutegy tud goumlroumlguumll sőt olyan a kiejteacutese mintha Goumlroumlgorszaacuteg kellős koumlzepeacuten szuumlletett eacutes tanulta volna meg a nyelvet41 A toposz maacute-sik variaacutecioacutejaacuteban Atheacutenra szokaacutes hivatkozni A dicseacuterő fordulat moumlgoumltt az az elkeacutepzeleacutes huacutezoacutedik meg hogy az attikai nyelvaacutella-pot meacuteg ma is elsajaacutetiacutethatoacute aktiacutev formaacuteban Eacutes hogy voltakeacuteppen nem is egeacuteszen megalapozatlan ez az elkeacutepzeleacutes ezt eacutepp Sagun-dino szemeacutelye bizonyiacutethatja aki mintegy megtestesiacutetette ezt az ideaacutelt Szaacutemaacutera nem leacutetezett igazaacuten eacuteles hataacutervonal a beszeacutelt eacutes az irodalmi nyelv koumlzoumltt ahogy a goumlroumlg nyelv időben elkuumlloumlnuumllő szakaszai koumlzoumltt sem sőt a megelőző keacutet eacutevezred gyoumlkeresen elteacuterő kulturaacutelis hagyomaacutenyai koumlzoumltt sem Koineacute eacutes attikai Ho-meacuteros eacutes patrisztika roacutemai jog eacutes Aristophaneacutes ndash ugyanannak a kontinuumnak a kuumlloumlnboumlző reacuteszei voltak melyek koumlzoumltt le-hetseacuteges eacutes termeacuteszetes az aacutetjaacuteraacutes Talaacuten ez a fajta nyelvi nyi-tottsaacuteg eacutes kulturaacutelis taacutegassaacuteg magyaraacutezhatja azt hogy annyi időt

eacutes energiaacutet fordiacutetott a Pseudo-Kyrillosra erre a nagyon sajaacuteto-san kevert eacutes soksziacutenű szoacuteanyaggal rendelkező szoacutetaacuterra A 16 szaacutezad elejeacuten aztaacuten nagyon megvaacuteltoznak a goumlroumlgtanulaacutessal kapcsolatos elvaacuteraacutesok Maacuter messze azok lesznek a toumlbbseacutegben akik lemondanak az oacutegoumlroumlg nyelv aktiacutev hasznaacutelataacutenak a ceacutelki-tűzeacuteseacuteről Szinte teljes figyelemmel az irodalmi nyelv mineacutel ala-posabb megeacuterteacuteseacutere oumlsszpontosul az egyes tudomaacutenyok pedig ezzel paacuterhuzamosan elkezdenek szakosodni A Pseudo-Kyrillos mely komolyabb irodalmi művek fordiacutetaacutesaacutenaacutel maacuter cserbenhagy-ja hasznaacuteloacutejaacutet ekkor sodroacutedik a paacutelya szeacuteleacutere

Jegyzetek

A tanulmaacuteny alapjaacuteul az Oacutekortudomaacutenyi Taacutersasaacuteg 2016 maacutejus 18-i uumlleacuteseacuten elhangzott előadaacutes szolgaacutelt elkeacutesziacuteteacuteseacutehez az OTKA K 112283 szaacutemuacute paacutelyaacutezata biztosiacutetotta a felteacuteteleket A tanulmaacutenyban a goumlroumlg eacutes latin ideacutezeteket betűhiacuteven koumlzoumlljuumlk

1 A szoacutetaacuterakroacutel joacute aacutettekinteacutest nyuacutejt Thiermann 1996 Botley 2010 55ndash70 oumlsszefoglaloacuteja szaacutemos pontatlansaacutegot tartalmaz

2 Thiermann 19943 Pizzolpassi tesz roacutela emliacuteteacutest egyik leveleacuteben laacutesd Sabbadini 1905

112 eacutes 1184 A szoacutetaacuterroacutel elsőkeacutent Kapitaacutenffy Istvaacuten (1991 eacutes 1995) aacutellapiacutetotta

meg hogy a Pseudo-Kyrillos egyik peacuteldaacutenya (tőle fuumlggetlenuumll nem

sokkal keacutesőbb Thiermann 1996) Csapodi 1975 roumlvid leiacuteraacutesaacuteval vitatkozva aki egyfelől autograacutef peacuteldaacutenynak gondolta Janus szoacute-taacuteraacutet maacutesfelől nem azonosiacutetotta be szoumlvegeacutet A szoacutetaacuter esetleges Ja-nus Pannonius-i hasznaacutelataacutet vizsgaacutelja Horvaacuteth 2001 kodikoloacutegiai szempontboacutel elemzi Oumltvoumls 2008 joacutemagam Ugoletoacutera gyakorolt ha-taacutesaacutet proacutebaacuteltam kimutatni (Bolonyai 2010)

5 Kisebb moacutedosiacutetaacutesokkal Oumltvoumls 20156 Loewe 1876 186ndash194 Goetz 1910 Bannier 1912 Dionisotti

1984ndash857 Ezek neacutehaacuteny kiemelten fontos latin irodalmi mű (Verg Aen Ge-

org Cic Cat) szavainak vagy alapvető roacutemai jogi kifejezeacuteseknek a tuumlkoumlrfordiacutetaacutesai

9 aacutebra (Laur Edil 219 70v)

Tanulmaacutenyok

62

8 Papirusztoumlredeacutekek alapjaacuten felteacutetelezhető hogy a Pseudo-Kyrillos kezdetei a roacutemai kor elejeacuteig nyuacutelnak vissza (laacutesd Maehler 1979 36 illetve Kramer 2001-ben kiadott 7 szaacutemuacute toumlredeacutekeacutet) ugyan-akkor a szoacutetaacuterat az idők folyamaacuten valoacutesziacutenűleg maacutesfajta ceacutellal is hasznaacuteltaacutek (Dickey 2012) ennek a bonyolult folyamatnak a reacutesz-leteire azonban nem fogok kiteacuterni

9 Oumltvoumls 2015 101ndash10210 A Pseudo-Kyrillos 15 raacutenk maradt apograacutefjaacuteboacutel ezuacutettal is csak eb-

ben a keacutet peacuteldaacutenyban olvashatoacutek hasonloacute bejegyzeacutesek11 Vouml Oumltvoumls 2015 29012 A bdquoπολίς civitas urbsrdquo (240r) szoacutecikkhez Bruni 1435 maacutejus 7-eacuten

Niccolograve Niccolihez iacutert leveleacuteből (Ep III 9) ideacutez Leonltardusgt urbs ltenimgt est solum aedificia et moenia ab orbe quo locus cingitur appellata civitas autem [est] congregatio hominum iure sociatorum et eisdem legibus viventium etc bdquoAz urbs csupaacuten eacutepuuml-leteket eacutes vaacuterosfalakat jelent amit arroacutel a koumlrről (orbis) neveztek el amely a helyet koumlrbeveszi a civitas viszont a jog alapjaacuten taacutersult eacutes a koumlzoumls toumlrveacutenyek szerint eacutelő emberek gyuumllekezeterdquo stb

13 proletarii cives dicebantur qui in plebe tenuissima erant et non amplius quam mille et quingentos aeris in censum deferebant bdquoA vaacuteros legszegeacutenyebb polgaacuterait akiknek a joumlvedelme kevesebb volt 1500 asnaacutel proletaacuteroknak hiacutevtaacutekrdquo [= Nonius Marcellus De compendiosa doctrina 22819ndash21 Lindsay]

14 Monfasani 1976 22ndash2315 Monfasani 1984 146ndash14716 Borsetti 1735 Pars I 5017 Prete 1964 40ndash41 57 eacutes 70ndash7118 Lodovico Foscarinit meacuteltatoacute beszeacutedeacutevel OrsquoConnell 2009 58 va-

lamint King 1986 41 eacutes 377 foglalkozik neacutehaacuteny mondat erejeacute-ig utoacutebbi egy roumlvid ndash eacutes nem teljes ndash aacutettekinteacutest is ad műveiről Libanios-fordiacutetaacutesaacuteroacutel emliacuteteacutest tesz a goumlroumlg deklamaacutecioacute leguacutejabb szoumlvegkiadoacuteja van Hoof 2014 173 A fordiacutetaacutest Sanchi 2011 21ndash22 teacutevesen 1439-re dataacutelja Benedettoacutet pedig Guarino vagy Aurispa taniacutetvaacutenyaacutenak veacuteli Barile 1994 27 Filippo da Rimini 1448-ban Benedetto halaacutelaacutera iacutert siacuterverseacutet ideacutezi

19 A Plautust eacutes Terentiust oumlsszehasonliacutetoacute beszeacutedről laacutesd Tontini 2014 valamint Alessio 1981 167

20 Az Iter Italicum alapjaacuten sorolja foumll műveinek keacuteziratait szakiroda-lommal egyuumltt a wwwmirabilewebit honlap

21 Opera Benedicti burse Mothonei que ipse propria manu scripsit atque composuit in hoc volumine continentur que Ego petrus delphinus geor f assiduis meis litteris impetravi a Sebastiano bursa eius fratre Cancellario mothoneo ad me mittendahellip bdquoEz a koumltet a modonei Benedictus Bursa műveit tartalmazza melyeket sa-jaacutet kezűleg iacutert le s melyeket eacuten Petrus Delphinus Georgius fia sze-reztem meg baacutetyjaacutetoacutel Sebastianus Bursaacutetoacutel Modone kancellaacuterjaacutetoacutel [1434-1455 koumlzoumltt] hosszas levelezeacutes utaacuten hogy kuumlldje el őket nekemhelliprdquo Petrus Delphinusroacutel (Pietro Dolfin) laacutesd Zaccaria 1991

22 A koumlveacuter szedeacutes az Escorial-peacuteldaacuteny hozzaacuteteacuteteleit jeloumlli a Harleianushoz keacutepest

23 Park 1981 24924 OumlNB Lat 3370 194v25 hellipeius praeceptoris diligentia atque traditione proficere neminem

posse adolescentem nisi sublevetur et erigatur suopte ingenio atque industria (OumlNB Lat 3370 192r) bdquohellipnincs az a diaacutek aki ennek a tanaacuternak a vezeteacuteseacutevel eacutes magyaraacutezatai reacuteveacuten fejlődni tud-na ha csak nem segiacutet sajaacutet magaacuten eacutes igyekszik előre jutni a maga tehetseacutegeacutevel eacutes szorgalmaacutevalrdquo

26 Laacutesd Ficinoacutenak 1492-ben Lorenzo Medicinek ajaacutenlott Ploacutetinos-fordiacutetaacutesaacutehoz iacutert előszavaacutet Tegyuumlk hozzaacute Monfasani 2013 meg-győzően eacutervel amellett hogy a Pleacutethoacuten-hataacutes inkaacutebb csak utoacutela-gos visszavetiacuteteacutes eredmeacutenye volt a firenzei platonistaacutek reacuteszeacuteről hasonloacutean szkeptikus maacuter Hankins 1990 156ndash157 is

27 ille in respondendo primum duxit horam silentio (OumlNB Lat 3370 97v) bdquoő vaacutelaszul előszoumlr egy oacuteraacuten aacutet neacutemaacuten hallgatottrdquo

28 Erről 1445 november 4-eacuten szaacutemol be baacutetyjaacutenak (OumlNB Lat 3370 46v) ltrelinquiturgt igitur ut profecerim euripi in qua tandem urbe praestantissimum praeceptorem inveni nicolaum sagudineum quem iam supra duos menses habeo bdquonem maradt haacutetra maacutes mint hogy Euripusba [= Negroponte] menjek veacuteguumll ebben a vaacuterosban talaacuteltam egy kivaacuteloacute tanaacutert Nicolaus Sagudineust akinek immaacuter toumlbb mint keacutet hoacutenapja vagyok a taniacutetvaacutenyardquo

29 Bizonyos szintű olvasoacutetudaacutessal azeacutert rendelkezett laacutesd Monfasani 2002

30 Laacutesd Syropulos beszaacutemoloacutejaacutet (Laurent 1971 335) A tolmaacutecsi teveacutekenyseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacuteseacutere vonatkozoacute oumlsszes forraacutest ideacutezi Mastrodimitri 1970 39ndash42 laacutesd meacuteg Gill 1959 165 eacutes Laurent 1971 262 326 493

31 Oumltvoumls 2015 119ndash13532 Babinger 1961 11ndash12 eacutes Mastrodimitri 1970 30ndash3133 A keacutetnyelvű jegyzetek toumlbbseacutege nagy valoacutesziacutenűseacuteggel

Sagundinoacutetoacutel szaacutermazik iacutegy ndash utoacutelag visszatekintve ndash a veacuteletlen uacutejabb jaacuteteacutekaacutenak is koumlszoumlnhetjuumlk hogy Benedetto fentebb megraj-zolt fantomkeacutepe ndash baacuter reacuteszben Sagundino vonaacutesait viselte magaacuten ndash meacutegis elvezetett bennuumlnket Benedetto Bursaacutehoz

34 Cristoforo Persona goumlroumlgtudaacutesaacuteroacutel (sőt kiejteacuteseacuteről) meacuteg gazai Theodoacuteros is olyan joacute veacutelemeacutennyel volt hogy őt keacuterte foumll hogy lefordiacutetsa ndash maga helyett ndash Oacuterigeneacutes Contra Celsum ciacutemű műveacutet (laacutesd a hozzaacute iacutert leveleacutet melyet Persona a keacutesőbb elkeacuteszuumllt fordiacutetaacutes előszavakeacutent tett koumlzzeacute 1481-ben) de mindezidaacuteig semmit sem lehetett tudni arroacutel kitől eacutes hol tanult meg goumlroumlguumll (laacutesd Paschini 1939ndash40 Santini 1986 95ndash96 Stringer 1997 493) Hankins 1990 158 Nigel Wilson szoacuteban koumlzoumllt oumltleteacutere taacutemaszkodva (miszerint a Laur Plut 859 jelzetű Platoacuten-koacutedexet vagyis azt a hiacuteres peacuteldaacutenyt amelyet Cosimo dersquo Medici adott oda Ficinoacutenak fordiacutetaacutesa elkeacutesziacute-teacuteseacutehez talaacuten Cristoforo Persona maacutesolta) azt a lehetőseacuteget veti foumll hogy Persona eacuteppuacutegy Gemistos Pleacutethoacuten taniacutetvaacutenya lehetett mint mentora kijevi Isidoacuteros (Rossi 2010 62 maacuter teacutenykeacutent koumlzli a felteacutetelezeacutest) Wilson oumltleteacutet azonban eleve keacutetseacutegesseacute teszi hogy a szoacuteban forgoacute koacutedex a jelenlegi kutatoacutei konszenzus szerint nem a 15 hanem a 14 szaacutezadban keletkezett (Azzaragrave 2002) Hankins hipoteacutezise pedig (ti hogy Isidoacuteros szemeacutelye lehet az oumlsszekoumltő kapocs Persona eacutes Gemistos koumlzoumltt) nem toumlbb talaacutelgataacutesnaacutel

35 Megjegyzendő hogy a kutatoacutek toumlbbseacutege vitatja hogy a koacutedex szoacutetaacuterreacuteszeacutet Cristoforo Persona maacutesolta volna (Bick 1920 56 Hunger 1994 89ndash90 Gamillscheg 1997) Aacutellaacutespontjukat a koacutedex keacutet jellemzőjeacutere alapozzaacutek Egyreacuteszt a zaacuteroacute kolophoacutenban Perso-na csak a koacutedex maacutesodik feleacuteben (94vndash101r) talaacutelhatoacute Guarino-feacutele Eroacuteteacutemataacutet emliacuteti meg eacutes iacuterja alaacute (101r) a koacutedex első feleacutet (3rndash94r) elfoglaloacute szoacutetaacuterroacutel nem tesz emliacuteteacutest a szoacutetaacutert koumlvető kolophoacutenban pedig neve megadaacutesa neacutelkuumll jelzi a szoacutetaacuterreacutesz veacute-geacutet (ezt emeli ki Oumltvoumls 2015 80ndash81) Maacutesreacuteszt a keacutet reacutesz elteacuterő iacuteraacuteskeacutepeacutere hivatkoznak Gamillscheg meacuteg a szoacutetaacuter goumlroumlg illetve latin iacuternokaacutet is keacutet kuumlloumlnboumlző szemeacutelynek veacuteli Veluumlk szemben Hermann 1932 135ndash136 az egeacutesz koacutedex maacutesolaacutesaacutet Personaacutenak tulajdoniacutetja (baacuter inkaacutebb automatikusan a lehetseacuteges elleneacutervek caacutefolata neacutelkuumll) Eacuterdemes ugyanakkor kiemelni hogy az emliacutetett kutatoacutek mindegyike kizaacuteroacutelag paleograacutefiai jegyek alapjaacuten alkot veacutelemeacutenyt a koacutedex szoumlvegeacutet semmilyen tartalmi ndash pl szoumlvegkri-tikai vagy lexikograacutefiai ndash szempontboacutel nem vizsgaacuteljaacutek a keacuterdeacutes eldoumlnteacutesekor A Bursa-levelekből kikoumlvetkeztethető eacuteletrajzi oumlsz-szefuumlggeacutesek termeacuteszetesen uacutej megvilaacutegiacutetaacutesba helyezik a keacuterdeacutest a keacutet (haacuterom) iacuternok felteacutetelezeacuteseacutet megalapozoacute paleograacutefiai eacutervek azonban oumlnmagukban veacuteve is ingatag laacutebakon aacutellnak a koacutedex keacutet (haacuterom) keze koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek toumlkeacuteletesen magyaraacutezhatoacutek pusztaacuten a szoumlvegek elteacuterő rendelteteacuteseacutevel is Egy szoacutetaacuternak eacuter-telemszerűen az egyes szavakra kell koncentraacutelnia ezeacutert a betűk joacutel kivehető elkuumlloumlniacutető iacuteraacutesmoacutedjaacutera toumlrekszik a roumlvidiacuteteacutesek eacutes ligatuacuteraacutek mellőzeacuteseacutevel ezzel szemben egy nyelvtan folyamatos olvasaacutesra szaacutent szoumlveget nyuacutejt iacutegy lejegyzeacuteseacuteben joacuteval nagyobb

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

63

szerephez juthatnak a kurziacutev elemek Ami pedig a keacutet kolophoacuten keacuterdeacuteseacutet illeti a fentebb emliacutetett vonaacutesok keacutetseacutegtelenuumll inkaacutebb a keacutet maacutesoloacute felteacutetelezeacutese mellett szoacutelnak de nem doumlntő erejű eacutervek ugyanakkor az a teacuteny hogy a nyelvtan folytatoacutelagosan koumlveti a szoacutetaacutert inkaacutebb arra mutat hogy ugyanaz a maacutesoloacute dol-gozott tovaacutebb a keacuteziraton Mindenesetre Wilson koraacutebban emliacute-tett oumltlete miszerint a Laur Plut 859-t Persona maacutesolta volna a beacutecsi koacutedex akaacutermelyik kezeacutet vesszuumlk figyelembe semmikeacuteppen sem aacutellhatja meg a helyeacutet

36 Nencioni 1997 16437 Az aacutetiacuteraacutes a Harleianus melleacutekjelek neacutelkuumlli majuszkula iacuteraacutesmoacutedjaacutet

koumlveti38 Kaumlppeli 193939 Cristoforo hatalmas irtaacutest veacutegzett a latin megfelelők koumlzoumltt gyak-

ran csak egyet vagy kettőt hagyott meg koumlzuumlluumlk Sagundino kiegeacute-sziacuteteacuteseit eacutes ideacutezeteit egyetlen egyszer sem vett aacutet a maga reacuteszeacuteről pedig a legritkaacutebb esetben fűzoumltt olyan megjegyzeacutest a szoacuteanyag-hoz ami javiacutetanaacute a szoacutetaacuter hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutet

40 Mindez uacutejabb eacutervet jelent a mellett is hogy a beacutecsi koacutedex (Suppl Gr 47) szoacutetaacuterreacuteszeacutet Persona maacutesolta Az attribuacutecioacute helyesseacutegeacutet taacute-maszthatja alaacute veacuteguumll Persona latin nyelvű alaacuteiacuteraacutesa is amely a Va-tikaacuteni Koumlnyvtaacuter koumllcsoumlnzeacutesi naploacutejaacuteban olvashatoacute eacutes baacuter mintegy huacutesz eacutevvel keacutesőbb keletkezett ugyanazokat a szaacutelkaacutes betűformaacute-kat mutatja (Bertola 1942 191)

41 quem unum novi ab ineunte adolescentia sic graecas litteras imbibisse et quod plurimum iuvit in Graecia ipsa et Graecis ex praeceptoribus ut nisi te civem Romanum scirem et propinquos tuos primarios urbis viros sat nossem dicturus facile sim e Grae-cia te oriundum nam ipsa et tua graeca pronunciatio te graecum praefert bdquoEgyeduumll teacuteged ismerlek uacutegy hogy maacuter kora ifjuacutesaacutegodtoacutel fogva uacutegy sziacutevtad magadba a goumlroumlg nyelvet eacutes ndash ami a legtoumlbbet szaacutemiacutet ndash egyenesen Goumlroumlgorszaacutegban eacutes goumlroumlg tanaacuteroktoacutel hogy ha nem tudnaacutem roacutelad hogy roacutemai polgaacuter vagy rokonaidroacutel pedig hogy a vaacuteros vezetői akkor koumlnnyen azt mondanaacutem hogy te biz-tosan Goumlroumlgorszaacutegboacutel szaacutermazol hiszen meacuteg a goumlroumlg kiejteacutesed is olyan mint egy anyanyelvűeacuterdquo

Bibliograacutefia

Alessio G C 1981 bdquoI trattati grammaticali di Giovanni del Virgi-liordquo Italia medioevale e umanistica 24 159ndash212

Azzaragrave S 2002 bdquoNote su alcuni codici di Platone e Diogene Laerzio la datazione del Laur 859 e il Marc gr 189rdquo Res Publica Litter-arum 25 164ndash171

Babinger F 1961 Johannes Darius (1414-1494) Sachwalter Ve-nedigs im Morgenland und sein griechischer Umkreis Muumln-chen

Bannier W 1912 bdquoDie roumlmischen Rechtsquellen und die sogenann-ten Cyrillglossenrdquo Philologus 71 238ndash266

Barile E 1994 Littera antiqua e scritture alla greca notai e cancel-lieri a Venezia nei primi decenni del Quattrocento Venezia

Bertola M 1942 I due primi registri di prestito della Biblioteca apostolica vaticana Codici vaticani latini 3964 3966 Cittagrave del Vaticano

Bick J 1920 Die Schreiber der Wiener griechischen Handschriften WienndashPragndashLeipzig

Bolonyai G 2011 bdquoLapszeacuteli jegyzetek Taddeo Ugoleto szoacutetaacuteraacutebanrdquo Antik Tanulmaacutenyok 55 197ndash246

Borsetti F 1735 Historia almi Ferrariensis gymnasii FerraraBotley P 2010 Learning Greek in Western Europe 1396ndash1529 Phi-

ladelphiaCsapodi Cs 1975 bdquoJanus Pannonius koumlnyvei eacutes peacutecsi koumlnyvtaacuterardquo

Kardos T ndash V Kovaacutecs S (szerk) Janus Pannonius Tanulmaacutenyok Budapest 189ndash206

Dickey E 2012 The Colloquia of the Hermeneumata Pseudodosi-theana Vol 1 Cambridge

Dionisotti A C 1984ndash85 bdquoFrom Stephanus to Du Cangerdquo Revue drsquoHistoire des Textes 14 303ndash336

Doran di T 2002 bdquoEstratti della recensione laerziana delle Divisiones aristoteleae nellrsquoAmbrosianus C47 sup (179 Martini-Bassi)rdquo Co-dices manuscripti 41 31ndash32

Gamillscheg E 1997 bdquoUumlbersetzer und Kopist ndash Beobachtungen zum Werk des Christophoros Personardquo S Lucagrave ndash L Perria (szerk) Opora studi in onore di mgr Paul Canart per il LXX compleanno Grottaferrata 233ndash242

Gill J 1959 The Council of Florence CambridgeGoetz G 1910 bdquoGlossographierdquo Paulys Real-Encyclopaumldie VII 1

Leipzig 1433ndash1466Hankins J 1990 bdquoCosimo dersquo Medici and the raquoPlatonic Academylaquordquo

Journal of the Warburg and Courtauld Institutes 53 144ndash162van Hoof L 2014 Libanius A Critical Introduction Cambridge

Horvaacuteth L 1991 bdquoEine vergessene Uumlbersetzung des Janus Pannoni-usrdquo Acta Antiqua Hung 41 199ndash215

Hunger H 1994 Katalog der griechischen Handschriften der Oumlster-reichischen Nationalbibliothek IV Supplementum Graecum (Ch Hannick koumlzreműkoumldeacuteseacutevel) Wien

Kapitaacutenffy I 1991 bdquoJanus Pannonius goumlroumlg szoacutetaacuterardquo Irodalomtoumlrteacute-neti Koumlzlemeacutenyek 95 178ndash181

Kapitaacutenffy I 1995 bdquoAristophanes Triklinios Guarino und Janus Pan-noniusrdquo Acta Antiqua Hung 36 351ndash357

Kaumlppeli T 1939 bdquoBartolomeo Lapacci dersquo Rimbertini (1402ndash1466) vescovo legato pontificio scrittorerdquo Archivum fratrum Praedica-torum 9 86ndash127

King M L 1986 Venetian Humanism in an Age of Patrician Domi-nance Princeton

Kramer J 2001 Glossaria bilinguia altera MuumlnchenndashLeipzigLaurent L 1971 Les lsquoMeacutemoiresrsquo de Sylvestre Syropoulos sur le con-

cile de Florence (1438-1439) ParisLoewe G 1876 Prodromus corporis glossariorum latinorum Leip-

zigMaehler H 1979 bdquoZweispraumlchiger Aeneis-Codexrdquo J Bingen ndash G

Nachtergael (szerk) Actes Du XVe Congregraves International de Pa-pyrologie Bruxelles 18ndash41

Mastrodimitri P L [Μαστροδημήτρη Π Λ] 1970 Νικόλαος Σεκουνδινός (1402ndash1464) Αθήνα

Monfasani J 1976 George of Trebizond A Biography and a Study of His Rhetoric and Logic Leiden

Monfasani J 1984 Collectanea Trapezuntiana texts documents and bibliographies of George of Trebizond Binghamton (NY)

Monfasani J 2002 bdquoNicholas of Cusa the Byzantines and the Greek languagerdquo M Thurner (szerk) Nicolaus Cusanus zwischen Deutschland und Italien Berlin 215ndash252

Monfasani J 2013 bdquoGeorge Gemistus Pletho and the West Greek Eacutemigreacutes Latin Scholasticism and Renaissance Humanismrdquo M S Brownlee ndash D Gondicas (szerk) Renaissance Encounters Greek East and Latin West Princeton 19ndash34

Nencioni S 1997 bdquoLessico greco-latinordquo L Fabbri ndash M Tacconi (szerk) I libri del Duomo di Firenze codici liturgici e biblioteca di Santa Maria del Fiore (secoli XI-XVI) Firenze 164ndash165

OrsquoConnell M 2009 Men of Empire Power and Negotiation in Venicersquos Maritime State Baltimore

Oumltvoumls Zs 2008 bdquoA Renaissance Vocabularium by Janus Pannonius (OumlNB Suppl Gr 45)rdquo Acta Antiqua Hung 48 237ndash246

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

59

Benedetto egyik utolsoacute leveleacuteben hatalmas indulatok toumlrnek elő Tombol benne a duumlh a keserű csaloacutedaacutes eacutes a bosszuacutevaacutegy Faacutejdalmaacutet az okozta hogy kiacuteseacuterője Cristoforo aki Krisztus testeacutere fogadott neki hűseacuteget hogy mindveacutegig kitart mellette az uacuteton betegseacutege idejeacuten magaacutera hagyta Negroponteacuteban eacutes visszautazott Modoneacuteba Benedetto baacutetyjaacutehoz Benedetto ter-meacuteszetesen a baacutetyjaacutera is rettenetesen meacuterges ezeacutert arra keacuteri szinteacuten Modoneacuteban eacutelő soacutegoraacutet a leveacutel ciacutemzettjeacutet hogy a le-veacutelhez melleacutekelt aacutetokverset melyet a gazember (furcifer) Cris-toforo ellen iacutert olvassa foumll neki de vigyaacutezzon nehogy erről az oumltszaacutez soros koumlltemeacutenyről maacutesvalaki maacutesolatot keacutesziacutethessen a modoneacuteiek koumlzuumll mert előttuumlk szeacutegyellneacute magaacutet A vers maacutesik peacuteldaacutenyaacutet viszont kuumlldje csak el Roacutemaacuteba hadd tudjaacutek mit tett vele Cristoforo (a vers sajnos nem maradt raacutenk) A leveacutelben Benedetto szoacute szerint is ideacutezi az eskuumlt amit Cristoforo megsze-gett eacutes innen tudjuk hogy bdquoez az aacutelnok gazemberrdquo bdquoez a roacutemai farkasrdquo (lupus iste Romanus) ez a bdquonyavalyaacutes toumlrperdquo (nannus aerumnosus) nem maacutes mint a Santa Balbina-templom leen-dő priorja a Vatikaacuteni Koumlnyvtaacuter keacutesőbbi koumlnyvtaacuterosa Cristo-foro Persona a kivaacuteloacute fordiacutetoacute aki toumlbbek koumlzoumltt Maacutetyaacutesnak eacutes Beatriceacutenek is szemeacutelyes ajaacutenlaacutessal kuumlldte el Agathias-fordiacutetaacute-saacutenak keacutet diacuteszpeacuteldaacutenyaacutet34 Az eskuuml szoumlvege pedig iacutegy hangzik

Ego christophorus persona Romanus polliceor preceptori meo benedicto bursę me apud eum esse commoraturum ob-ligoque me et iureiurando diuincere fidemque do futurum ut

eum tempore nullo deseram non modo in his grecis finibus morantem sed etiam si uolet in Italia Et quoniam cupit ipse preceptor meus Euripi et deinde in insula creta et tandem constantinapoli commorari promitto me secuturum precep-torem meum et in eiusmodi locis una secum habitaturum hellip

Eacuten Christophorus Persona roacutemai polgaacuter megiacutegeacuterem ta-naacuteromnak Benedictus Bursaacutenak hogy mellette maradok Vaacutellalom eskuumlvel koumltelezem magam eacutes becsuumlletszavamat adom hogy soha el nem hagyom nemcsak itt Goumlroumlgor-szaacutegban hanem ndash ha uacutegy akarja ndash Itaacuteliaacuteban sem S mivel tanaacuterom Euripusban majd Kreacuteta szigeteacuten veacuteguumll Konstan-tinaacutepolyban szeretne hosszabb időt eltoumllteni megiacutegeacuterem hogy mindenhovaacute elkiacuteseacuterem tanaacuteromat eacutes mindenuumltt egyuumltt lakom vele hellip

Cristoforo Persona azonban a szoacutetaacuter toumlrteacutenete szempontjaacuteboacutel sem eacuterdektelen figura Ő is keacutesziacutetett egy maacutesolatot a Pseu-do-Kyrillosroacutel melyet jelenleg szinteacuten a beacutecsi OumlNB őriz Suppl gr 47 jelzettel35 Ha a peacuteldaacutenyaacutet szoumlvegkritikai szem-pontboacutel hasonliacutetjuk oumlssze Benedettoacuteeacuteval arra az eredmeacuteny-re juthatunk hogy az oumlveacute is Sagundino peacuteldaacutenyaacuteroacutel keacuteszuumllt Oumlsszetartozaacutesuk eacuterzeacutekelteteacuteseacutere egyetlen helyet ideacutezneacutek csak Benedetto peacuteldaacutenyaacuteban a χ betűneacutel a szoacutecikkek sorrendje oumlsz-szekavarodik A hibaacutera maga a maacutesoloacute is felhiacutevja az olvasoacute fi-gyelmeacutet a most koumlvetkező (χυδαῖος-szal kezdődő) szakasz-

6 aacutebra (Esc Σ I 12 141v)

7 aacutebra (OumlNB Lat 3370 222r)

Tanulmaacutenyok

60

nak valoacutejaacuteban keacutesőbb kellene joumlnnie az aacutebeacuteceacuterendben ide illő szakasz viszont (ami a χρίω-val kezdődik) csak keacutesőbb joumln a χωρομετρῶ utaacuten Miről is van szoacute Arroacutel hogy keacutet szakasz helyet csereacutelt egymaacutessal Mivel mindkeacutet szakasz egyaraacutent 31 sorboacutel aacutell nem neheacutez levonni a koumlvetkezteteacutest Benedetto mes-terpeacuteldaacutenyaacuteban vagyis Sagundino peacuteldaacutenyaacuteban keacutet oldal meg-csereacutelődoumltt egymaacutessal tehaacutet ABCD helyett az oldalak ACBD sorrendben koumlvetik egymaacutest Fontos megjegyeznuumlnk hogy mi-vel az eacuterintett szakaszok hataacuterai Benedetto peacuteldaacutenyaacuteban az ol-dalak koumlzepeacutere esnek az oldalak csereacuteje csak az aacuteltala hasznaacutelt mesterpeacuteldaacutenyban fordulhatott elő (Ez mellesleg uacutejabb bizo-nyiacuteteacutek amellett hogy Benedetto nem koumlzvetlenuumll a Harleianust maacutesolta mert abban semmilyen szakaszcsere nincs)

Mi a helyzet ezek utaacuten Cristoforo peacuteldaacutenyaacuteval Nos a sor-rendcsere pontosan ugyanuacutegy jelentkezik ebben is a χρίστης szoacute utaacuten nem a χρίω koumlvetkezik hanem a χυδαῖος ami utaacuten aacutebeacuteceacuterendben sorakoznak a szavak egeacuteszen a χωρομετρῶ-ig ezt pedig a χρίω-toacutel χρώς-ig tartoacute szakasz koumlveti Minthogy a sorrendcsere minden bizonnyal a koacutedex fizikai seacuteruumlleacuteseacuteből ke-letkezett (pl egy lapot megcsereacutelve koumltoumlttek be) eacutes egy ilyen jellegű szoumlvegromlaacutesroacutel nehezen keacutepzelhető el hogy egymaacutes-toacutel fuumlggetlenuumll oumlroumlkoumllte mind a keacutet koacutedex csupaacuten ez alapjaacuten is szinte biztosra vehető hogy a keacutet peacuteldaacuteny koumlzoumls őstől szaacuter-mazik A keacutet koacutedex oumlsszetartozaacutesaacutet jelző koumlzoumls hibaacutek szaacutema tovaacutebb szaporiacutethatoacute volna de ezekre maacuter nem teacuterek ki

Harleianus 5792(Nicolaus Cusanus tulajdona)

σ(Sagundino elveszett peacuteldaacutenya)

Esc Σ I 12 OumlNB Suppl Gr 47 (B Bursa peacuteldaacutenya) (C Persona maacutesolata)

Toumlrteacutenetuumlnknek azonban meacuteg mindig nincs veacutege Cristoforo ugyanis egy maacutesik peacuteldaacutenyt is keacutesziacutetett a szoacutetaacuterroacutel E szoacutetaacuter maacutesoloacutejaacutet ismeretlenkeacutent tartjaacutek szaacutemon a kataloacutegusok36 de ha egymaacutes melleacute tesszuumlk a keacutet peacuteldaacutenyt első pillantaacutesra is laacutetszik hogy ugyanaz a keacutez iacuterta őket (8 9 aacutebra)

A szoumlvegkritikai egybeveteacutes megerősiacuteti paleograacutefiai jellegű benyomaacutesunkat a firenzei peacuteldaacuteny (Laur Ed 219) egyaraacutent tartalmaz olyan szoumlvegromlaacutesokat eacutes maacutesodlagos olvasatokat amelyek Benedetto peacuteldaacutenyaacuteban is megvannak valamint olyan uacutejiacutetaacutesokat is amelyek viszont csak Cristoforo keacutet peacuteldaacutenyaacute-ban vannak meg Az elsőre a szoumlvegkritikailag legfontosabb peacutelda a koraacutebban emliacutetett sorrendcsere A firenzei maacutesolat-ban szinteacuten előre keruumll a bdquoC szakaszrdquo (vagyis a χυδαῖος-toacutel χωρομετρῶ-ig tartoacute reacutesz) a helyzet annyiban bonyoloacute-dik hogy ebből a peacuteldaacutenyaacuteboacutel a bdquoB oldalrdquo 31 sora (χρίω-toacutel χρώς-ig) teljesen hiaacutenyzik vagyis Cristoforo ezuacutettal nem poacute-tolta utoacutelag a kimaradoacute reacuteszt

Hasonloacute tanulsaacutegot nyuacutejt az bdquoΕΙΛΩ plico uoluordquo (Harl 5792)37 lsquotekerrsquo jelenteacutesű leacutemma peacuteldaacuteja amelyet mind Benedet-to peacuteldaacutenyaacuteban mind a firenzeiben kiegeacutesziacutet a τὸ συστρέφω ige bdquoεἰλῶ τὸ συστρέφω plico uoluordquo (Esc Σ I 12 143v) il-

letve bdquoεἰλῶ τὸ συστρέφω uoluordquo (Edil 219 70v) A magya-raacutezoacute szinonima szinte bizonyosan koumlzoumls ősre vezethető vissza s alighanem Sagundino illesztette be aki gyakran tett egy-egy joacutel ismert rokon eacutertelmű szoacutet a Pseudo-Kyrillos egy-egy ritka szava melleacute (A beacutecsi peacuteldaacuteny nem vette aacutet ezt a kiegeacutesziacuteteacutest (bdquoεἰλῶ uoluo plicordquo leacutemmaacutet hoz) viszont tartalmazza mindkeacutet latin megfelelőt a probleacutemaacutera mindjaacutert visszateacuterek

Az utoacutebbira vagyis Cristoforo keacutet peacuteldaacutenyaacutenak oumlsszetarto-zaacutesaacutera az bdquoΕΙΠΩΣΙΣ Η ΣΦΙΓΞΙΣrdquo (Harl 5792) lsquoszoriacutetaacutesrsquo je-lenteacutesű szoacute latin megfelelőjeacutenek megvaacuteltoztataacutesa lehet peacutelda A Harleianusban szereplő pressus szoacutet Benedetto megőrzi bdquoεἴπωσις ἡ σφίγξις pressusrdquo (Esc Σ I 12 143v) Cristo-foro mindkeacutet peacuteldaacutenya viszont a pressura szoacuteval csereacuteli ki bdquoεἴπωσις pressurardquo (Suppl Gr 47 26r) eacutes ugyaniacutegy bdquoεἴπωσις pressurardquo (Edil 219 70v) raacuteadaacutesul a goumlroumlg leacutemmaacutehoz tartozoacute ἡ σφίγξις szinonima is hiaacutenyzik mindkettőből A koumlzoumls uacutejiacutetaacutes (pressura) eacutes a koumlzoumls kihagyaacutes (ἡ σφίγξις) alapjaacuten joggal fel-teacutetelezhetjuumlk hogy Cristoforo előbb keacutesziacutetett magaacutenak egy sajaacutet peacuteldaacutenyt Sagundino peacuteldaacutenyaacuteroacutel majd eacutevekkel keacutesőbb amikor igeacuteny taacutemadt raacute uacutej maacutesolatot aacutelliacutetott elő a megrendelő reacuteszeacutere az egyiket Caffa puumlspoumlkeacutenek a maacutesikat Bartolomeo Lapaccinak (aki egyebek mellett Argos eacutes a Mothone melletti Corone puumlspoumlke is volt)38 Sajaacutet peacuteldaacutenya elveszett a maacutesok szaacutemaacutera beacutermunkaacuteban eacutes eleacuteggeacute leacutelektelenuumll keacuteszuumllt keacutet peacutel-daacutenya viszont megmaradt39 Az előbbi εἰλῶ esete is ugyanerre mutat a beacutecsi koacutedex a plico-hoz nem tudott volna hozzaacutefeacuterni a firenzeiből a firenzei pedig a τὸ συστρέφω-hoz nem tudott volna hozzaacutefeacuterni a beacutecsiből40

8 aacutebra (OumlNB Suppl Gr 47 26r)

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

61

Harleianus 5792

σ(Sagundino elveszett peacuteldaacutenya)

Esc Σ I 12 χ (Benedetto Bursa (C Persona elveszett peacuteldaacutenya) sajaacutet peacuteldaacutenya)

OumlNB Suppl gr 47 Laur Edil 219 (Persona maacutesolata (Persona maacutesolata Caffa puumlspoumlkeacutenek) Bartolomeo Lapaccinak)

Zaacuteraacuteskeacutepp csak egyetlen gondolat erejeacuteig eacuterinteneacutem azt a keacuter-deacutest mi tehette vonzoacutevaacute a Pseudo-Kyrillost ha csak neacutehaacuteny eacutevtizedre is A sok teacutenyező koumlzuumll egyet emelneacutek ki amely az imeacutent bemutatott szemeacutelyek goumlroumlg tanulmaacutenyaival kapcsola-tos Benedetto nyelvtanulaacutesi moacutedszereiből kell kiindulnunk Azt laacutettuk hogy ő azzal a szaacutendeacutekkal (vagy azzal a szaacutendeacutek-kal is) akarta megtanulni az attikai goumlroumlgoumlt hogy aktiacutevan tudja hasznaacutelni Eacuterdemes felideacutezni ezen a ponton egy nagyon gyakran hasznaacutelt dicseacuterő toposzt Arra a fordulatra gondolok amellyel egy nem goumlroumlg anyanyelvűt volt szokaacutes ekkoriban megdicseacuterni iacutegy dicseacuterte meg peacuteldaacuteul gaacutezai Theodoacuteros is Cristoforo Personaacutet uacutegy tud goumlroumlguumll sőt olyan a kiejteacutese mintha Goumlroumlgorszaacuteg kellős koumlzepeacuten szuumlletett eacutes tanulta volna meg a nyelvet41 A toposz maacute-sik variaacutecioacutejaacuteban Atheacutenra szokaacutes hivatkozni A dicseacuterő fordulat moumlgoumltt az az elkeacutepzeleacutes huacutezoacutedik meg hogy az attikai nyelvaacutella-pot meacuteg ma is elsajaacutetiacutethatoacute aktiacutev formaacuteban Eacutes hogy voltakeacuteppen nem is egeacuteszen megalapozatlan ez az elkeacutepzeleacutes ezt eacutepp Sagun-dino szemeacutelye bizonyiacutethatja aki mintegy megtestesiacutetette ezt az ideaacutelt Szaacutemaacutera nem leacutetezett igazaacuten eacuteles hataacutervonal a beszeacutelt eacutes az irodalmi nyelv koumlzoumltt ahogy a goumlroumlg nyelv időben elkuumlloumlnuumllő szakaszai koumlzoumltt sem sőt a megelőző keacutet eacutevezred gyoumlkeresen elteacuterő kulturaacutelis hagyomaacutenyai koumlzoumltt sem Koineacute eacutes attikai Ho-meacuteros eacutes patrisztika roacutemai jog eacutes Aristophaneacutes ndash ugyanannak a kontinuumnak a kuumlloumlnboumlző reacuteszei voltak melyek koumlzoumltt le-hetseacuteges eacutes termeacuteszetes az aacutetjaacuteraacutes Talaacuten ez a fajta nyelvi nyi-tottsaacuteg eacutes kulturaacutelis taacutegassaacuteg magyaraacutezhatja azt hogy annyi időt

eacutes energiaacutet fordiacutetott a Pseudo-Kyrillosra erre a nagyon sajaacuteto-san kevert eacutes soksziacutenű szoacuteanyaggal rendelkező szoacutetaacuterra A 16 szaacutezad elejeacuten aztaacuten nagyon megvaacuteltoznak a goumlroumlgtanulaacutessal kapcsolatos elvaacuteraacutesok Maacuter messze azok lesznek a toumlbbseacutegben akik lemondanak az oacutegoumlroumlg nyelv aktiacutev hasznaacutelataacutenak a ceacutelki-tűzeacuteseacuteről Szinte teljes figyelemmel az irodalmi nyelv mineacutel ala-posabb megeacuterteacuteseacutere oumlsszpontosul az egyes tudomaacutenyok pedig ezzel paacuterhuzamosan elkezdenek szakosodni A Pseudo-Kyrillos mely komolyabb irodalmi művek fordiacutetaacutesaacutenaacutel maacuter cserbenhagy-ja hasznaacuteloacutejaacutet ekkor sodroacutedik a paacutelya szeacuteleacutere

Jegyzetek

A tanulmaacuteny alapjaacuteul az Oacutekortudomaacutenyi Taacutersasaacuteg 2016 maacutejus 18-i uumlleacuteseacuten elhangzott előadaacutes szolgaacutelt elkeacutesziacuteteacuteseacutehez az OTKA K 112283 szaacutemuacute paacutelyaacutezata biztosiacutetotta a felteacuteteleket A tanulmaacutenyban a goumlroumlg eacutes latin ideacutezeteket betűhiacuteven koumlzoumlljuumlk

1 A szoacutetaacuterakroacutel joacute aacutettekinteacutest nyuacutejt Thiermann 1996 Botley 2010 55ndash70 oumlsszefoglaloacuteja szaacutemos pontatlansaacutegot tartalmaz

2 Thiermann 19943 Pizzolpassi tesz roacutela emliacuteteacutest egyik leveleacuteben laacutesd Sabbadini 1905

112 eacutes 1184 A szoacutetaacuterroacutel elsőkeacutent Kapitaacutenffy Istvaacuten (1991 eacutes 1995) aacutellapiacutetotta

meg hogy a Pseudo-Kyrillos egyik peacuteldaacutenya (tőle fuumlggetlenuumll nem

sokkal keacutesőbb Thiermann 1996) Csapodi 1975 roumlvid leiacuteraacutesaacuteval vitatkozva aki egyfelől autograacutef peacuteldaacutenynak gondolta Janus szoacute-taacuteraacutet maacutesfelől nem azonosiacutetotta be szoumlvegeacutet A szoacutetaacuter esetleges Ja-nus Pannonius-i hasznaacutelataacutet vizsgaacutelja Horvaacuteth 2001 kodikoloacutegiai szempontboacutel elemzi Oumltvoumls 2008 joacutemagam Ugoletoacutera gyakorolt ha-taacutesaacutet proacutebaacuteltam kimutatni (Bolonyai 2010)

5 Kisebb moacutedosiacutetaacutesokkal Oumltvoumls 20156 Loewe 1876 186ndash194 Goetz 1910 Bannier 1912 Dionisotti

1984ndash857 Ezek neacutehaacuteny kiemelten fontos latin irodalmi mű (Verg Aen Ge-

org Cic Cat) szavainak vagy alapvető roacutemai jogi kifejezeacuteseknek a tuumlkoumlrfordiacutetaacutesai

9 aacutebra (Laur Edil 219 70v)

Tanulmaacutenyok

62

8 Papirusztoumlredeacutekek alapjaacuten felteacutetelezhető hogy a Pseudo-Kyrillos kezdetei a roacutemai kor elejeacuteig nyuacutelnak vissza (laacutesd Maehler 1979 36 illetve Kramer 2001-ben kiadott 7 szaacutemuacute toumlredeacutekeacutet) ugyan-akkor a szoacutetaacuterat az idők folyamaacuten valoacutesziacutenűleg maacutesfajta ceacutellal is hasznaacuteltaacutek (Dickey 2012) ennek a bonyolult folyamatnak a reacutesz-leteire azonban nem fogok kiteacuterni

9 Oumltvoumls 2015 101ndash10210 A Pseudo-Kyrillos 15 raacutenk maradt apograacutefjaacuteboacutel ezuacutettal is csak eb-

ben a keacutet peacuteldaacutenyban olvashatoacutek hasonloacute bejegyzeacutesek11 Vouml Oumltvoumls 2015 29012 A bdquoπολίς civitas urbsrdquo (240r) szoacutecikkhez Bruni 1435 maacutejus 7-eacuten

Niccolograve Niccolihez iacutert leveleacuteből (Ep III 9) ideacutez Leonltardusgt urbs ltenimgt est solum aedificia et moenia ab orbe quo locus cingitur appellata civitas autem [est] congregatio hominum iure sociatorum et eisdem legibus viventium etc bdquoAz urbs csupaacuten eacutepuuml-leteket eacutes vaacuterosfalakat jelent amit arroacutel a koumlrről (orbis) neveztek el amely a helyet koumlrbeveszi a civitas viszont a jog alapjaacuten taacutersult eacutes a koumlzoumls toumlrveacutenyek szerint eacutelő emberek gyuumllekezeterdquo stb

13 proletarii cives dicebantur qui in plebe tenuissima erant et non amplius quam mille et quingentos aeris in censum deferebant bdquoA vaacuteros legszegeacutenyebb polgaacuterait akiknek a joumlvedelme kevesebb volt 1500 asnaacutel proletaacuteroknak hiacutevtaacutekrdquo [= Nonius Marcellus De compendiosa doctrina 22819ndash21 Lindsay]

14 Monfasani 1976 22ndash2315 Monfasani 1984 146ndash14716 Borsetti 1735 Pars I 5017 Prete 1964 40ndash41 57 eacutes 70ndash7118 Lodovico Foscarinit meacuteltatoacute beszeacutedeacutevel OrsquoConnell 2009 58 va-

lamint King 1986 41 eacutes 377 foglalkozik neacutehaacuteny mondat erejeacute-ig utoacutebbi egy roumlvid ndash eacutes nem teljes ndash aacutettekinteacutest is ad műveiről Libanios-fordiacutetaacutesaacuteroacutel emliacuteteacutest tesz a goumlroumlg deklamaacutecioacute leguacutejabb szoumlvegkiadoacuteja van Hoof 2014 173 A fordiacutetaacutest Sanchi 2011 21ndash22 teacutevesen 1439-re dataacutelja Benedettoacutet pedig Guarino vagy Aurispa taniacutetvaacutenyaacutenak veacuteli Barile 1994 27 Filippo da Rimini 1448-ban Benedetto halaacutelaacutera iacutert siacuterverseacutet ideacutezi

19 A Plautust eacutes Terentiust oumlsszehasonliacutetoacute beszeacutedről laacutesd Tontini 2014 valamint Alessio 1981 167

20 Az Iter Italicum alapjaacuten sorolja foumll műveinek keacuteziratait szakiroda-lommal egyuumltt a wwwmirabilewebit honlap

21 Opera Benedicti burse Mothonei que ipse propria manu scripsit atque composuit in hoc volumine continentur que Ego petrus delphinus geor f assiduis meis litteris impetravi a Sebastiano bursa eius fratre Cancellario mothoneo ad me mittendahellip bdquoEz a koumltet a modonei Benedictus Bursa műveit tartalmazza melyeket sa-jaacutet kezűleg iacutert le s melyeket eacuten Petrus Delphinus Georgius fia sze-reztem meg baacutetyjaacutetoacutel Sebastianus Bursaacutetoacutel Modone kancellaacuterjaacutetoacutel [1434-1455 koumlzoumltt] hosszas levelezeacutes utaacuten hogy kuumlldje el őket nekemhelliprdquo Petrus Delphinusroacutel (Pietro Dolfin) laacutesd Zaccaria 1991

22 A koumlveacuter szedeacutes az Escorial-peacuteldaacuteny hozzaacuteteacuteteleit jeloumlli a Harleianushoz keacutepest

23 Park 1981 24924 OumlNB Lat 3370 194v25 hellipeius praeceptoris diligentia atque traditione proficere neminem

posse adolescentem nisi sublevetur et erigatur suopte ingenio atque industria (OumlNB Lat 3370 192r) bdquohellipnincs az a diaacutek aki ennek a tanaacuternak a vezeteacuteseacutevel eacutes magyaraacutezatai reacuteveacuten fejlődni tud-na ha csak nem segiacutet sajaacutet magaacuten eacutes igyekszik előre jutni a maga tehetseacutegeacutevel eacutes szorgalmaacutevalrdquo

26 Laacutesd Ficinoacutenak 1492-ben Lorenzo Medicinek ajaacutenlott Ploacutetinos-fordiacutetaacutesaacutehoz iacutert előszavaacutet Tegyuumlk hozzaacute Monfasani 2013 meg-győzően eacutervel amellett hogy a Pleacutethoacuten-hataacutes inkaacutebb csak utoacutela-gos visszavetiacuteteacutes eredmeacutenye volt a firenzei platonistaacutek reacuteszeacuteről hasonloacutean szkeptikus maacuter Hankins 1990 156ndash157 is

27 ille in respondendo primum duxit horam silentio (OumlNB Lat 3370 97v) bdquoő vaacutelaszul előszoumlr egy oacuteraacuten aacutet neacutemaacuten hallgatottrdquo

28 Erről 1445 november 4-eacuten szaacutemol be baacutetyjaacutenak (OumlNB Lat 3370 46v) ltrelinquiturgt igitur ut profecerim euripi in qua tandem urbe praestantissimum praeceptorem inveni nicolaum sagudineum quem iam supra duos menses habeo bdquonem maradt haacutetra maacutes mint hogy Euripusba [= Negroponte] menjek veacuteguumll ebben a vaacuterosban talaacuteltam egy kivaacuteloacute tanaacutert Nicolaus Sagudineust akinek immaacuter toumlbb mint keacutet hoacutenapja vagyok a taniacutetvaacutenyardquo

29 Bizonyos szintű olvasoacutetudaacutessal azeacutert rendelkezett laacutesd Monfasani 2002

30 Laacutesd Syropulos beszaacutemoloacutejaacutet (Laurent 1971 335) A tolmaacutecsi teveacutekenyseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacuteseacutere vonatkozoacute oumlsszes forraacutest ideacutezi Mastrodimitri 1970 39ndash42 laacutesd meacuteg Gill 1959 165 eacutes Laurent 1971 262 326 493

31 Oumltvoumls 2015 119ndash13532 Babinger 1961 11ndash12 eacutes Mastrodimitri 1970 30ndash3133 A keacutetnyelvű jegyzetek toumlbbseacutege nagy valoacutesziacutenűseacuteggel

Sagundinoacutetoacutel szaacutermazik iacutegy ndash utoacutelag visszatekintve ndash a veacuteletlen uacutejabb jaacuteteacutekaacutenak is koumlszoumlnhetjuumlk hogy Benedetto fentebb megraj-zolt fantomkeacutepe ndash baacuter reacuteszben Sagundino vonaacutesait viselte magaacuten ndash meacutegis elvezetett bennuumlnket Benedetto Bursaacutehoz

34 Cristoforo Persona goumlroumlgtudaacutesaacuteroacutel (sőt kiejteacuteseacuteről) meacuteg gazai Theodoacuteros is olyan joacute veacutelemeacutennyel volt hogy őt keacuterte foumll hogy lefordiacutetsa ndash maga helyett ndash Oacuterigeneacutes Contra Celsum ciacutemű műveacutet (laacutesd a hozzaacute iacutert leveleacutet melyet Persona a keacutesőbb elkeacuteszuumllt fordiacutetaacutes előszavakeacutent tett koumlzzeacute 1481-ben) de mindezidaacuteig semmit sem lehetett tudni arroacutel kitől eacutes hol tanult meg goumlroumlguumll (laacutesd Paschini 1939ndash40 Santini 1986 95ndash96 Stringer 1997 493) Hankins 1990 158 Nigel Wilson szoacuteban koumlzoumllt oumltleteacutere taacutemaszkodva (miszerint a Laur Plut 859 jelzetű Platoacuten-koacutedexet vagyis azt a hiacuteres peacuteldaacutenyt amelyet Cosimo dersquo Medici adott oda Ficinoacutenak fordiacutetaacutesa elkeacutesziacute-teacuteseacutehez talaacuten Cristoforo Persona maacutesolta) azt a lehetőseacuteget veti foumll hogy Persona eacuteppuacutegy Gemistos Pleacutethoacuten taniacutetvaacutenya lehetett mint mentora kijevi Isidoacuteros (Rossi 2010 62 maacuter teacutenykeacutent koumlzli a felteacutetelezeacutest) Wilson oumltleteacutet azonban eleve keacutetseacutegesseacute teszi hogy a szoacuteban forgoacute koacutedex a jelenlegi kutatoacutei konszenzus szerint nem a 15 hanem a 14 szaacutezadban keletkezett (Azzaragrave 2002) Hankins hipoteacutezise pedig (ti hogy Isidoacuteros szemeacutelye lehet az oumlsszekoumltő kapocs Persona eacutes Gemistos koumlzoumltt) nem toumlbb talaacutelgataacutesnaacutel

35 Megjegyzendő hogy a kutatoacutek toumlbbseacutege vitatja hogy a koacutedex szoacutetaacuterreacuteszeacutet Cristoforo Persona maacutesolta volna (Bick 1920 56 Hunger 1994 89ndash90 Gamillscheg 1997) Aacutellaacutespontjukat a koacutedex keacutet jellemzőjeacutere alapozzaacutek Egyreacuteszt a zaacuteroacute kolophoacutenban Perso-na csak a koacutedex maacutesodik feleacuteben (94vndash101r) talaacutelhatoacute Guarino-feacutele Eroacuteteacutemataacutet emliacuteti meg eacutes iacuterja alaacute (101r) a koacutedex első feleacutet (3rndash94r) elfoglaloacute szoacutetaacuterroacutel nem tesz emliacuteteacutest a szoacutetaacutert koumlvető kolophoacutenban pedig neve megadaacutesa neacutelkuumll jelzi a szoacutetaacuterreacutesz veacute-geacutet (ezt emeli ki Oumltvoumls 2015 80ndash81) Maacutesreacuteszt a keacutet reacutesz elteacuterő iacuteraacuteskeacutepeacutere hivatkoznak Gamillscheg meacuteg a szoacutetaacuter goumlroumlg illetve latin iacuternokaacutet is keacutet kuumlloumlnboumlző szemeacutelynek veacuteli Veluumlk szemben Hermann 1932 135ndash136 az egeacutesz koacutedex maacutesolaacutesaacutet Personaacutenak tulajdoniacutetja (baacuter inkaacutebb automatikusan a lehetseacuteges elleneacutervek caacutefolata neacutelkuumll) Eacuterdemes ugyanakkor kiemelni hogy az emliacutetett kutatoacutek mindegyike kizaacuteroacutelag paleograacutefiai jegyek alapjaacuten alkot veacutelemeacutenyt a koacutedex szoumlvegeacutet semmilyen tartalmi ndash pl szoumlvegkri-tikai vagy lexikograacutefiai ndash szempontboacutel nem vizsgaacuteljaacutek a keacuterdeacutes eldoumlnteacutesekor A Bursa-levelekből kikoumlvetkeztethető eacuteletrajzi oumlsz-szefuumlggeacutesek termeacuteszetesen uacutej megvilaacutegiacutetaacutesba helyezik a keacuterdeacutest a keacutet (haacuterom) iacuternok felteacutetelezeacuteseacutet megalapozoacute paleograacutefiai eacutervek azonban oumlnmagukban veacuteve is ingatag laacutebakon aacutellnak a koacutedex keacutet (haacuterom) keze koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek toumlkeacuteletesen magyaraacutezhatoacutek pusztaacuten a szoumlvegek elteacuterő rendelteteacuteseacutevel is Egy szoacutetaacuternak eacuter-telemszerűen az egyes szavakra kell koncentraacutelnia ezeacutert a betűk joacutel kivehető elkuumlloumlniacutető iacuteraacutesmoacutedjaacutera toumlrekszik a roumlvidiacuteteacutesek eacutes ligatuacuteraacutek mellőzeacuteseacutevel ezzel szemben egy nyelvtan folyamatos olvasaacutesra szaacutent szoumlveget nyuacutejt iacutegy lejegyzeacuteseacuteben joacuteval nagyobb

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

63

szerephez juthatnak a kurziacutev elemek Ami pedig a keacutet kolophoacuten keacuterdeacuteseacutet illeti a fentebb emliacutetett vonaacutesok keacutetseacutegtelenuumll inkaacutebb a keacutet maacutesoloacute felteacutetelezeacutese mellett szoacutelnak de nem doumlntő erejű eacutervek ugyanakkor az a teacuteny hogy a nyelvtan folytatoacutelagosan koumlveti a szoacutetaacutert inkaacutebb arra mutat hogy ugyanaz a maacutesoloacute dol-gozott tovaacutebb a keacuteziraton Mindenesetre Wilson koraacutebban emliacute-tett oumltlete miszerint a Laur Plut 859-t Persona maacutesolta volna a beacutecsi koacutedex akaacutermelyik kezeacutet vesszuumlk figyelembe semmikeacuteppen sem aacutellhatja meg a helyeacutet

36 Nencioni 1997 16437 Az aacutetiacuteraacutes a Harleianus melleacutekjelek neacutelkuumlli majuszkula iacuteraacutesmoacutedjaacutet

koumlveti38 Kaumlppeli 193939 Cristoforo hatalmas irtaacutest veacutegzett a latin megfelelők koumlzoumltt gyak-

ran csak egyet vagy kettőt hagyott meg koumlzuumlluumlk Sagundino kiegeacute-sziacuteteacuteseit eacutes ideacutezeteit egyetlen egyszer sem vett aacutet a maga reacuteszeacuteről pedig a legritkaacutebb esetben fűzoumltt olyan megjegyzeacutest a szoacuteanyag-hoz ami javiacutetanaacute a szoacutetaacuter hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutet

40 Mindez uacutejabb eacutervet jelent a mellett is hogy a beacutecsi koacutedex (Suppl Gr 47) szoacutetaacuterreacuteszeacutet Persona maacutesolta Az attribuacutecioacute helyesseacutegeacutet taacute-maszthatja alaacute veacuteguumll Persona latin nyelvű alaacuteiacuteraacutesa is amely a Va-tikaacuteni Koumlnyvtaacuter koumllcsoumlnzeacutesi naploacutejaacuteban olvashatoacute eacutes baacuter mintegy huacutesz eacutevvel keacutesőbb keletkezett ugyanazokat a szaacutelkaacutes betűformaacute-kat mutatja (Bertola 1942 191)

41 quem unum novi ab ineunte adolescentia sic graecas litteras imbibisse et quod plurimum iuvit in Graecia ipsa et Graecis ex praeceptoribus ut nisi te civem Romanum scirem et propinquos tuos primarios urbis viros sat nossem dicturus facile sim e Grae-cia te oriundum nam ipsa et tua graeca pronunciatio te graecum praefert bdquoEgyeduumll teacuteged ismerlek uacutegy hogy maacuter kora ifjuacutesaacutegodtoacutel fogva uacutegy sziacutevtad magadba a goumlroumlg nyelvet eacutes ndash ami a legtoumlbbet szaacutemiacutet ndash egyenesen Goumlroumlgorszaacutegban eacutes goumlroumlg tanaacuteroktoacutel hogy ha nem tudnaacutem roacutelad hogy roacutemai polgaacuter vagy rokonaidroacutel pedig hogy a vaacuteros vezetői akkor koumlnnyen azt mondanaacutem hogy te biz-tosan Goumlroumlgorszaacutegboacutel szaacutermazol hiszen meacuteg a goumlroumlg kiejteacutesed is olyan mint egy anyanyelvűeacuterdquo

Bibliograacutefia

Alessio G C 1981 bdquoI trattati grammaticali di Giovanni del Virgi-liordquo Italia medioevale e umanistica 24 159ndash212

Azzaragrave S 2002 bdquoNote su alcuni codici di Platone e Diogene Laerzio la datazione del Laur 859 e il Marc gr 189rdquo Res Publica Litter-arum 25 164ndash171

Babinger F 1961 Johannes Darius (1414-1494) Sachwalter Ve-nedigs im Morgenland und sein griechischer Umkreis Muumln-chen

Bannier W 1912 bdquoDie roumlmischen Rechtsquellen und die sogenann-ten Cyrillglossenrdquo Philologus 71 238ndash266

Barile E 1994 Littera antiqua e scritture alla greca notai e cancel-lieri a Venezia nei primi decenni del Quattrocento Venezia

Bertola M 1942 I due primi registri di prestito della Biblioteca apostolica vaticana Codici vaticani latini 3964 3966 Cittagrave del Vaticano

Bick J 1920 Die Schreiber der Wiener griechischen Handschriften WienndashPragndashLeipzig

Bolonyai G 2011 bdquoLapszeacuteli jegyzetek Taddeo Ugoleto szoacutetaacuteraacutebanrdquo Antik Tanulmaacutenyok 55 197ndash246

Borsetti F 1735 Historia almi Ferrariensis gymnasii FerraraBotley P 2010 Learning Greek in Western Europe 1396ndash1529 Phi-

ladelphiaCsapodi Cs 1975 bdquoJanus Pannonius koumlnyvei eacutes peacutecsi koumlnyvtaacuterardquo

Kardos T ndash V Kovaacutecs S (szerk) Janus Pannonius Tanulmaacutenyok Budapest 189ndash206

Dickey E 2012 The Colloquia of the Hermeneumata Pseudodosi-theana Vol 1 Cambridge

Dionisotti A C 1984ndash85 bdquoFrom Stephanus to Du Cangerdquo Revue drsquoHistoire des Textes 14 303ndash336

Doran di T 2002 bdquoEstratti della recensione laerziana delle Divisiones aristoteleae nellrsquoAmbrosianus C47 sup (179 Martini-Bassi)rdquo Co-dices manuscripti 41 31ndash32

Gamillscheg E 1997 bdquoUumlbersetzer und Kopist ndash Beobachtungen zum Werk des Christophoros Personardquo S Lucagrave ndash L Perria (szerk) Opora studi in onore di mgr Paul Canart per il LXX compleanno Grottaferrata 233ndash242

Gill J 1959 The Council of Florence CambridgeGoetz G 1910 bdquoGlossographierdquo Paulys Real-Encyclopaumldie VII 1

Leipzig 1433ndash1466Hankins J 1990 bdquoCosimo dersquo Medici and the raquoPlatonic Academylaquordquo

Journal of the Warburg and Courtauld Institutes 53 144ndash162van Hoof L 2014 Libanius A Critical Introduction Cambridge

Horvaacuteth L 1991 bdquoEine vergessene Uumlbersetzung des Janus Pannoni-usrdquo Acta Antiqua Hung 41 199ndash215

Hunger H 1994 Katalog der griechischen Handschriften der Oumlster-reichischen Nationalbibliothek IV Supplementum Graecum (Ch Hannick koumlzreműkoumldeacuteseacutevel) Wien

Kapitaacutenffy I 1991 bdquoJanus Pannonius goumlroumlg szoacutetaacuterardquo Irodalomtoumlrteacute-neti Koumlzlemeacutenyek 95 178ndash181

Kapitaacutenffy I 1995 bdquoAristophanes Triklinios Guarino und Janus Pan-noniusrdquo Acta Antiqua Hung 36 351ndash357

Kaumlppeli T 1939 bdquoBartolomeo Lapacci dersquo Rimbertini (1402ndash1466) vescovo legato pontificio scrittorerdquo Archivum fratrum Praedica-torum 9 86ndash127

King M L 1986 Venetian Humanism in an Age of Patrician Domi-nance Princeton

Kramer J 2001 Glossaria bilinguia altera MuumlnchenndashLeipzigLaurent L 1971 Les lsquoMeacutemoiresrsquo de Sylvestre Syropoulos sur le con-

cile de Florence (1438-1439) ParisLoewe G 1876 Prodromus corporis glossariorum latinorum Leip-

zigMaehler H 1979 bdquoZweispraumlchiger Aeneis-Codexrdquo J Bingen ndash G

Nachtergael (szerk) Actes Du XVe Congregraves International de Pa-pyrologie Bruxelles 18ndash41

Mastrodimitri P L [Μαστροδημήτρη Π Λ] 1970 Νικόλαος Σεκουνδινός (1402ndash1464) Αθήνα

Monfasani J 1976 George of Trebizond A Biography and a Study of His Rhetoric and Logic Leiden

Monfasani J 1984 Collectanea Trapezuntiana texts documents and bibliographies of George of Trebizond Binghamton (NY)

Monfasani J 2002 bdquoNicholas of Cusa the Byzantines and the Greek languagerdquo M Thurner (szerk) Nicolaus Cusanus zwischen Deutschland und Italien Berlin 215ndash252

Monfasani J 2013 bdquoGeorge Gemistus Pletho and the West Greek Eacutemigreacutes Latin Scholasticism and Renaissance Humanismrdquo M S Brownlee ndash D Gondicas (szerk) Renaissance Encounters Greek East and Latin West Princeton 19ndash34

Nencioni S 1997 bdquoLessico greco-latinordquo L Fabbri ndash M Tacconi (szerk) I libri del Duomo di Firenze codici liturgici e biblioteca di Santa Maria del Fiore (secoli XI-XVI) Firenze 164ndash165

OrsquoConnell M 2009 Men of Empire Power and Negotiation in Venicersquos Maritime State Baltimore

Oumltvoumls Zs 2008 bdquoA Renaissance Vocabularium by Janus Pannonius (OumlNB Suppl Gr 45)rdquo Acta Antiqua Hung 48 237ndash246

Tanulmaacutenyok

60

nak valoacutejaacuteban keacutesőbb kellene joumlnnie az aacutebeacuteceacuterendben ide illő szakasz viszont (ami a χρίω-val kezdődik) csak keacutesőbb joumln a χωρομετρῶ utaacuten Miről is van szoacute Arroacutel hogy keacutet szakasz helyet csereacutelt egymaacutessal Mivel mindkeacutet szakasz egyaraacutent 31 sorboacutel aacutell nem neheacutez levonni a koumlvetkezteteacutest Benedetto mes-terpeacuteldaacutenyaacuteban vagyis Sagundino peacuteldaacutenyaacuteban keacutet oldal meg-csereacutelődoumltt egymaacutessal tehaacutet ABCD helyett az oldalak ACBD sorrendben koumlvetik egymaacutest Fontos megjegyeznuumlnk hogy mi-vel az eacuterintett szakaszok hataacuterai Benedetto peacuteldaacutenyaacuteban az ol-dalak koumlzepeacutere esnek az oldalak csereacuteje csak az aacuteltala hasznaacutelt mesterpeacuteldaacutenyban fordulhatott elő (Ez mellesleg uacutejabb bizo-nyiacuteteacutek amellett hogy Benedetto nem koumlzvetlenuumll a Harleianust maacutesolta mert abban semmilyen szakaszcsere nincs)

Mi a helyzet ezek utaacuten Cristoforo peacuteldaacutenyaacuteval Nos a sor-rendcsere pontosan ugyanuacutegy jelentkezik ebben is a χρίστης szoacute utaacuten nem a χρίω koumlvetkezik hanem a χυδαῖος ami utaacuten aacutebeacuteceacuterendben sorakoznak a szavak egeacuteszen a χωρομετρῶ-ig ezt pedig a χρίω-toacutel χρώς-ig tartoacute szakasz koumlveti Minthogy a sorrendcsere minden bizonnyal a koacutedex fizikai seacuteruumlleacuteseacuteből ke-letkezett (pl egy lapot megcsereacutelve koumltoumlttek be) eacutes egy ilyen jellegű szoumlvegromlaacutesroacutel nehezen keacutepzelhető el hogy egymaacutes-toacutel fuumlggetlenuumll oumlroumlkoumllte mind a keacutet koacutedex csupaacuten ez alapjaacuten is szinte biztosra vehető hogy a keacutet peacuteldaacuteny koumlzoumls őstől szaacuter-mazik A keacutet koacutedex oumlsszetartozaacutesaacutet jelző koumlzoumls hibaacutek szaacutema tovaacutebb szaporiacutethatoacute volna de ezekre maacuter nem teacuterek ki

Harleianus 5792(Nicolaus Cusanus tulajdona)

σ(Sagundino elveszett peacuteldaacutenya)

Esc Σ I 12 OumlNB Suppl Gr 47 (B Bursa peacuteldaacutenya) (C Persona maacutesolata)

Toumlrteacutenetuumlnknek azonban meacuteg mindig nincs veacutege Cristoforo ugyanis egy maacutesik peacuteldaacutenyt is keacutesziacutetett a szoacutetaacuterroacutel E szoacutetaacuter maacutesoloacutejaacutet ismeretlenkeacutent tartjaacutek szaacutemon a kataloacutegusok36 de ha egymaacutes melleacute tesszuumlk a keacutet peacuteldaacutenyt első pillantaacutesra is laacutetszik hogy ugyanaz a keacutez iacuterta őket (8 9 aacutebra)

A szoumlvegkritikai egybeveteacutes megerősiacuteti paleograacutefiai jellegű benyomaacutesunkat a firenzei peacuteldaacuteny (Laur Ed 219) egyaraacutent tartalmaz olyan szoumlvegromlaacutesokat eacutes maacutesodlagos olvasatokat amelyek Benedetto peacuteldaacutenyaacuteban is megvannak valamint olyan uacutejiacutetaacutesokat is amelyek viszont csak Cristoforo keacutet peacuteldaacutenyaacute-ban vannak meg Az elsőre a szoumlvegkritikailag legfontosabb peacutelda a koraacutebban emliacutetett sorrendcsere A firenzei maacutesolat-ban szinteacuten előre keruumll a bdquoC szakaszrdquo (vagyis a χυδαῖος-toacutel χωρομετρῶ-ig tartoacute reacutesz) a helyzet annyiban bonyoloacute-dik hogy ebből a peacuteldaacutenyaacuteboacutel a bdquoB oldalrdquo 31 sora (χρίω-toacutel χρώς-ig) teljesen hiaacutenyzik vagyis Cristoforo ezuacutettal nem poacute-tolta utoacutelag a kimaradoacute reacuteszt

Hasonloacute tanulsaacutegot nyuacutejt az bdquoΕΙΛΩ plico uoluordquo (Harl 5792)37 lsquotekerrsquo jelenteacutesű leacutemma peacuteldaacuteja amelyet mind Benedet-to peacuteldaacutenyaacuteban mind a firenzeiben kiegeacutesziacutet a τὸ συστρέφω ige bdquoεἰλῶ τὸ συστρέφω plico uoluordquo (Esc Σ I 12 143v) il-

letve bdquoεἰλῶ τὸ συστρέφω uoluordquo (Edil 219 70v) A magya-raacutezoacute szinonima szinte bizonyosan koumlzoumls ősre vezethető vissza s alighanem Sagundino illesztette be aki gyakran tett egy-egy joacutel ismert rokon eacutertelmű szoacutet a Pseudo-Kyrillos egy-egy ritka szava melleacute (A beacutecsi peacuteldaacuteny nem vette aacutet ezt a kiegeacutesziacuteteacutest (bdquoεἰλῶ uoluo plicordquo leacutemmaacutet hoz) viszont tartalmazza mindkeacutet latin megfelelőt a probleacutemaacutera mindjaacutert visszateacuterek

Az utoacutebbira vagyis Cristoforo keacutet peacuteldaacutenyaacutenak oumlsszetarto-zaacutesaacutera az bdquoΕΙΠΩΣΙΣ Η ΣΦΙΓΞΙΣrdquo (Harl 5792) lsquoszoriacutetaacutesrsquo je-lenteacutesű szoacute latin megfelelőjeacutenek megvaacuteltoztataacutesa lehet peacutelda A Harleianusban szereplő pressus szoacutet Benedetto megőrzi bdquoεἴπωσις ἡ σφίγξις pressusrdquo (Esc Σ I 12 143v) Cristo-foro mindkeacutet peacuteldaacutenya viszont a pressura szoacuteval csereacuteli ki bdquoεἴπωσις pressurardquo (Suppl Gr 47 26r) eacutes ugyaniacutegy bdquoεἴπωσις pressurardquo (Edil 219 70v) raacuteadaacutesul a goumlroumlg leacutemmaacutehoz tartozoacute ἡ σφίγξις szinonima is hiaacutenyzik mindkettőből A koumlzoumls uacutejiacutetaacutes (pressura) eacutes a koumlzoumls kihagyaacutes (ἡ σφίγξις) alapjaacuten joggal fel-teacutetelezhetjuumlk hogy Cristoforo előbb keacutesziacutetett magaacutenak egy sajaacutet peacuteldaacutenyt Sagundino peacuteldaacutenyaacuteroacutel majd eacutevekkel keacutesőbb amikor igeacuteny taacutemadt raacute uacutej maacutesolatot aacutelliacutetott elő a megrendelő reacuteszeacutere az egyiket Caffa puumlspoumlkeacutenek a maacutesikat Bartolomeo Lapaccinak (aki egyebek mellett Argos eacutes a Mothone melletti Corone puumlspoumlke is volt)38 Sajaacutet peacuteldaacutenya elveszett a maacutesok szaacutemaacutera beacutermunkaacuteban eacutes eleacuteggeacute leacutelektelenuumll keacuteszuumllt keacutet peacutel-daacutenya viszont megmaradt39 Az előbbi εἰλῶ esete is ugyanerre mutat a beacutecsi koacutedex a plico-hoz nem tudott volna hozzaacutefeacuterni a firenzeiből a firenzei pedig a τὸ συστρέφω-hoz nem tudott volna hozzaacutefeacuterni a beacutecsiből40

8 aacutebra (OumlNB Suppl Gr 47 26r)

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

61

Harleianus 5792

σ(Sagundino elveszett peacuteldaacutenya)

Esc Σ I 12 χ (Benedetto Bursa (C Persona elveszett peacuteldaacutenya) sajaacutet peacuteldaacutenya)

OumlNB Suppl gr 47 Laur Edil 219 (Persona maacutesolata (Persona maacutesolata Caffa puumlspoumlkeacutenek) Bartolomeo Lapaccinak)

Zaacuteraacuteskeacutepp csak egyetlen gondolat erejeacuteig eacuterinteneacutem azt a keacuter-deacutest mi tehette vonzoacutevaacute a Pseudo-Kyrillost ha csak neacutehaacuteny eacutevtizedre is A sok teacutenyező koumlzuumll egyet emelneacutek ki amely az imeacutent bemutatott szemeacutelyek goumlroumlg tanulmaacutenyaival kapcsola-tos Benedetto nyelvtanulaacutesi moacutedszereiből kell kiindulnunk Azt laacutettuk hogy ő azzal a szaacutendeacutekkal (vagy azzal a szaacutendeacutek-kal is) akarta megtanulni az attikai goumlroumlgoumlt hogy aktiacutevan tudja hasznaacutelni Eacuterdemes felideacutezni ezen a ponton egy nagyon gyakran hasznaacutelt dicseacuterő toposzt Arra a fordulatra gondolok amellyel egy nem goumlroumlg anyanyelvűt volt szokaacutes ekkoriban megdicseacuterni iacutegy dicseacuterte meg peacuteldaacuteul gaacutezai Theodoacuteros is Cristoforo Personaacutet uacutegy tud goumlroumlguumll sőt olyan a kiejteacutese mintha Goumlroumlgorszaacuteg kellős koumlzepeacuten szuumlletett eacutes tanulta volna meg a nyelvet41 A toposz maacute-sik variaacutecioacutejaacuteban Atheacutenra szokaacutes hivatkozni A dicseacuterő fordulat moumlgoumltt az az elkeacutepzeleacutes huacutezoacutedik meg hogy az attikai nyelvaacutella-pot meacuteg ma is elsajaacutetiacutethatoacute aktiacutev formaacuteban Eacutes hogy voltakeacuteppen nem is egeacuteszen megalapozatlan ez az elkeacutepzeleacutes ezt eacutepp Sagun-dino szemeacutelye bizonyiacutethatja aki mintegy megtestesiacutetette ezt az ideaacutelt Szaacutemaacutera nem leacutetezett igazaacuten eacuteles hataacutervonal a beszeacutelt eacutes az irodalmi nyelv koumlzoumltt ahogy a goumlroumlg nyelv időben elkuumlloumlnuumllő szakaszai koumlzoumltt sem sőt a megelőző keacutet eacutevezred gyoumlkeresen elteacuterő kulturaacutelis hagyomaacutenyai koumlzoumltt sem Koineacute eacutes attikai Ho-meacuteros eacutes patrisztika roacutemai jog eacutes Aristophaneacutes ndash ugyanannak a kontinuumnak a kuumlloumlnboumlző reacuteszei voltak melyek koumlzoumltt le-hetseacuteges eacutes termeacuteszetes az aacutetjaacuteraacutes Talaacuten ez a fajta nyelvi nyi-tottsaacuteg eacutes kulturaacutelis taacutegassaacuteg magyaraacutezhatja azt hogy annyi időt

eacutes energiaacutet fordiacutetott a Pseudo-Kyrillosra erre a nagyon sajaacuteto-san kevert eacutes soksziacutenű szoacuteanyaggal rendelkező szoacutetaacuterra A 16 szaacutezad elejeacuten aztaacuten nagyon megvaacuteltoznak a goumlroumlgtanulaacutessal kapcsolatos elvaacuteraacutesok Maacuter messze azok lesznek a toumlbbseacutegben akik lemondanak az oacutegoumlroumlg nyelv aktiacutev hasznaacutelataacutenak a ceacutelki-tűzeacuteseacuteről Szinte teljes figyelemmel az irodalmi nyelv mineacutel ala-posabb megeacuterteacuteseacutere oumlsszpontosul az egyes tudomaacutenyok pedig ezzel paacuterhuzamosan elkezdenek szakosodni A Pseudo-Kyrillos mely komolyabb irodalmi művek fordiacutetaacutesaacutenaacutel maacuter cserbenhagy-ja hasznaacuteloacutejaacutet ekkor sodroacutedik a paacutelya szeacuteleacutere

Jegyzetek

A tanulmaacuteny alapjaacuteul az Oacutekortudomaacutenyi Taacutersasaacuteg 2016 maacutejus 18-i uumlleacuteseacuten elhangzott előadaacutes szolgaacutelt elkeacutesziacuteteacuteseacutehez az OTKA K 112283 szaacutemuacute paacutelyaacutezata biztosiacutetotta a felteacuteteleket A tanulmaacutenyban a goumlroumlg eacutes latin ideacutezeteket betűhiacuteven koumlzoumlljuumlk

1 A szoacutetaacuterakroacutel joacute aacutettekinteacutest nyuacutejt Thiermann 1996 Botley 2010 55ndash70 oumlsszefoglaloacuteja szaacutemos pontatlansaacutegot tartalmaz

2 Thiermann 19943 Pizzolpassi tesz roacutela emliacuteteacutest egyik leveleacuteben laacutesd Sabbadini 1905

112 eacutes 1184 A szoacutetaacuterroacutel elsőkeacutent Kapitaacutenffy Istvaacuten (1991 eacutes 1995) aacutellapiacutetotta

meg hogy a Pseudo-Kyrillos egyik peacuteldaacutenya (tőle fuumlggetlenuumll nem

sokkal keacutesőbb Thiermann 1996) Csapodi 1975 roumlvid leiacuteraacutesaacuteval vitatkozva aki egyfelől autograacutef peacuteldaacutenynak gondolta Janus szoacute-taacuteraacutet maacutesfelől nem azonosiacutetotta be szoumlvegeacutet A szoacutetaacuter esetleges Ja-nus Pannonius-i hasznaacutelataacutet vizsgaacutelja Horvaacuteth 2001 kodikoloacutegiai szempontboacutel elemzi Oumltvoumls 2008 joacutemagam Ugoletoacutera gyakorolt ha-taacutesaacutet proacutebaacuteltam kimutatni (Bolonyai 2010)

5 Kisebb moacutedosiacutetaacutesokkal Oumltvoumls 20156 Loewe 1876 186ndash194 Goetz 1910 Bannier 1912 Dionisotti

1984ndash857 Ezek neacutehaacuteny kiemelten fontos latin irodalmi mű (Verg Aen Ge-

org Cic Cat) szavainak vagy alapvető roacutemai jogi kifejezeacuteseknek a tuumlkoumlrfordiacutetaacutesai

9 aacutebra (Laur Edil 219 70v)

Tanulmaacutenyok

62

8 Papirusztoumlredeacutekek alapjaacuten felteacutetelezhető hogy a Pseudo-Kyrillos kezdetei a roacutemai kor elejeacuteig nyuacutelnak vissza (laacutesd Maehler 1979 36 illetve Kramer 2001-ben kiadott 7 szaacutemuacute toumlredeacutekeacutet) ugyan-akkor a szoacutetaacuterat az idők folyamaacuten valoacutesziacutenűleg maacutesfajta ceacutellal is hasznaacuteltaacutek (Dickey 2012) ennek a bonyolult folyamatnak a reacutesz-leteire azonban nem fogok kiteacuterni

9 Oumltvoumls 2015 101ndash10210 A Pseudo-Kyrillos 15 raacutenk maradt apograacutefjaacuteboacutel ezuacutettal is csak eb-

ben a keacutet peacuteldaacutenyban olvashatoacutek hasonloacute bejegyzeacutesek11 Vouml Oumltvoumls 2015 29012 A bdquoπολίς civitas urbsrdquo (240r) szoacutecikkhez Bruni 1435 maacutejus 7-eacuten

Niccolograve Niccolihez iacutert leveleacuteből (Ep III 9) ideacutez Leonltardusgt urbs ltenimgt est solum aedificia et moenia ab orbe quo locus cingitur appellata civitas autem [est] congregatio hominum iure sociatorum et eisdem legibus viventium etc bdquoAz urbs csupaacuten eacutepuuml-leteket eacutes vaacuterosfalakat jelent amit arroacutel a koumlrről (orbis) neveztek el amely a helyet koumlrbeveszi a civitas viszont a jog alapjaacuten taacutersult eacutes a koumlzoumls toumlrveacutenyek szerint eacutelő emberek gyuumllekezeterdquo stb

13 proletarii cives dicebantur qui in plebe tenuissima erant et non amplius quam mille et quingentos aeris in censum deferebant bdquoA vaacuteros legszegeacutenyebb polgaacuterait akiknek a joumlvedelme kevesebb volt 1500 asnaacutel proletaacuteroknak hiacutevtaacutekrdquo [= Nonius Marcellus De compendiosa doctrina 22819ndash21 Lindsay]

14 Monfasani 1976 22ndash2315 Monfasani 1984 146ndash14716 Borsetti 1735 Pars I 5017 Prete 1964 40ndash41 57 eacutes 70ndash7118 Lodovico Foscarinit meacuteltatoacute beszeacutedeacutevel OrsquoConnell 2009 58 va-

lamint King 1986 41 eacutes 377 foglalkozik neacutehaacuteny mondat erejeacute-ig utoacutebbi egy roumlvid ndash eacutes nem teljes ndash aacutettekinteacutest is ad műveiről Libanios-fordiacutetaacutesaacuteroacutel emliacuteteacutest tesz a goumlroumlg deklamaacutecioacute leguacutejabb szoumlvegkiadoacuteja van Hoof 2014 173 A fordiacutetaacutest Sanchi 2011 21ndash22 teacutevesen 1439-re dataacutelja Benedettoacutet pedig Guarino vagy Aurispa taniacutetvaacutenyaacutenak veacuteli Barile 1994 27 Filippo da Rimini 1448-ban Benedetto halaacutelaacutera iacutert siacuterverseacutet ideacutezi

19 A Plautust eacutes Terentiust oumlsszehasonliacutetoacute beszeacutedről laacutesd Tontini 2014 valamint Alessio 1981 167

20 Az Iter Italicum alapjaacuten sorolja foumll műveinek keacuteziratait szakiroda-lommal egyuumltt a wwwmirabilewebit honlap

21 Opera Benedicti burse Mothonei que ipse propria manu scripsit atque composuit in hoc volumine continentur que Ego petrus delphinus geor f assiduis meis litteris impetravi a Sebastiano bursa eius fratre Cancellario mothoneo ad me mittendahellip bdquoEz a koumltet a modonei Benedictus Bursa műveit tartalmazza melyeket sa-jaacutet kezűleg iacutert le s melyeket eacuten Petrus Delphinus Georgius fia sze-reztem meg baacutetyjaacutetoacutel Sebastianus Bursaacutetoacutel Modone kancellaacuterjaacutetoacutel [1434-1455 koumlzoumltt] hosszas levelezeacutes utaacuten hogy kuumlldje el őket nekemhelliprdquo Petrus Delphinusroacutel (Pietro Dolfin) laacutesd Zaccaria 1991

22 A koumlveacuter szedeacutes az Escorial-peacuteldaacuteny hozzaacuteteacuteteleit jeloumlli a Harleianushoz keacutepest

23 Park 1981 24924 OumlNB Lat 3370 194v25 hellipeius praeceptoris diligentia atque traditione proficere neminem

posse adolescentem nisi sublevetur et erigatur suopte ingenio atque industria (OumlNB Lat 3370 192r) bdquohellipnincs az a diaacutek aki ennek a tanaacuternak a vezeteacuteseacutevel eacutes magyaraacutezatai reacuteveacuten fejlődni tud-na ha csak nem segiacutet sajaacutet magaacuten eacutes igyekszik előre jutni a maga tehetseacutegeacutevel eacutes szorgalmaacutevalrdquo

26 Laacutesd Ficinoacutenak 1492-ben Lorenzo Medicinek ajaacutenlott Ploacutetinos-fordiacutetaacutesaacutehoz iacutert előszavaacutet Tegyuumlk hozzaacute Monfasani 2013 meg-győzően eacutervel amellett hogy a Pleacutethoacuten-hataacutes inkaacutebb csak utoacutela-gos visszavetiacuteteacutes eredmeacutenye volt a firenzei platonistaacutek reacuteszeacuteről hasonloacutean szkeptikus maacuter Hankins 1990 156ndash157 is

27 ille in respondendo primum duxit horam silentio (OumlNB Lat 3370 97v) bdquoő vaacutelaszul előszoumlr egy oacuteraacuten aacutet neacutemaacuten hallgatottrdquo

28 Erről 1445 november 4-eacuten szaacutemol be baacutetyjaacutenak (OumlNB Lat 3370 46v) ltrelinquiturgt igitur ut profecerim euripi in qua tandem urbe praestantissimum praeceptorem inveni nicolaum sagudineum quem iam supra duos menses habeo bdquonem maradt haacutetra maacutes mint hogy Euripusba [= Negroponte] menjek veacuteguumll ebben a vaacuterosban talaacuteltam egy kivaacuteloacute tanaacutert Nicolaus Sagudineust akinek immaacuter toumlbb mint keacutet hoacutenapja vagyok a taniacutetvaacutenyardquo

29 Bizonyos szintű olvasoacutetudaacutessal azeacutert rendelkezett laacutesd Monfasani 2002

30 Laacutesd Syropulos beszaacutemoloacutejaacutet (Laurent 1971 335) A tolmaacutecsi teveacutekenyseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacuteseacutere vonatkozoacute oumlsszes forraacutest ideacutezi Mastrodimitri 1970 39ndash42 laacutesd meacuteg Gill 1959 165 eacutes Laurent 1971 262 326 493

31 Oumltvoumls 2015 119ndash13532 Babinger 1961 11ndash12 eacutes Mastrodimitri 1970 30ndash3133 A keacutetnyelvű jegyzetek toumlbbseacutege nagy valoacutesziacutenűseacuteggel

Sagundinoacutetoacutel szaacutermazik iacutegy ndash utoacutelag visszatekintve ndash a veacuteletlen uacutejabb jaacuteteacutekaacutenak is koumlszoumlnhetjuumlk hogy Benedetto fentebb megraj-zolt fantomkeacutepe ndash baacuter reacuteszben Sagundino vonaacutesait viselte magaacuten ndash meacutegis elvezetett bennuumlnket Benedetto Bursaacutehoz

34 Cristoforo Persona goumlroumlgtudaacutesaacuteroacutel (sőt kiejteacuteseacuteről) meacuteg gazai Theodoacuteros is olyan joacute veacutelemeacutennyel volt hogy őt keacuterte foumll hogy lefordiacutetsa ndash maga helyett ndash Oacuterigeneacutes Contra Celsum ciacutemű műveacutet (laacutesd a hozzaacute iacutert leveleacutet melyet Persona a keacutesőbb elkeacuteszuumllt fordiacutetaacutes előszavakeacutent tett koumlzzeacute 1481-ben) de mindezidaacuteig semmit sem lehetett tudni arroacutel kitől eacutes hol tanult meg goumlroumlguumll (laacutesd Paschini 1939ndash40 Santini 1986 95ndash96 Stringer 1997 493) Hankins 1990 158 Nigel Wilson szoacuteban koumlzoumllt oumltleteacutere taacutemaszkodva (miszerint a Laur Plut 859 jelzetű Platoacuten-koacutedexet vagyis azt a hiacuteres peacuteldaacutenyt amelyet Cosimo dersquo Medici adott oda Ficinoacutenak fordiacutetaacutesa elkeacutesziacute-teacuteseacutehez talaacuten Cristoforo Persona maacutesolta) azt a lehetőseacuteget veti foumll hogy Persona eacuteppuacutegy Gemistos Pleacutethoacuten taniacutetvaacutenya lehetett mint mentora kijevi Isidoacuteros (Rossi 2010 62 maacuter teacutenykeacutent koumlzli a felteacutetelezeacutest) Wilson oumltleteacutet azonban eleve keacutetseacutegesseacute teszi hogy a szoacuteban forgoacute koacutedex a jelenlegi kutatoacutei konszenzus szerint nem a 15 hanem a 14 szaacutezadban keletkezett (Azzaragrave 2002) Hankins hipoteacutezise pedig (ti hogy Isidoacuteros szemeacutelye lehet az oumlsszekoumltő kapocs Persona eacutes Gemistos koumlzoumltt) nem toumlbb talaacutelgataacutesnaacutel

35 Megjegyzendő hogy a kutatoacutek toumlbbseacutege vitatja hogy a koacutedex szoacutetaacuterreacuteszeacutet Cristoforo Persona maacutesolta volna (Bick 1920 56 Hunger 1994 89ndash90 Gamillscheg 1997) Aacutellaacutespontjukat a koacutedex keacutet jellemzőjeacutere alapozzaacutek Egyreacuteszt a zaacuteroacute kolophoacutenban Perso-na csak a koacutedex maacutesodik feleacuteben (94vndash101r) talaacutelhatoacute Guarino-feacutele Eroacuteteacutemataacutet emliacuteti meg eacutes iacuterja alaacute (101r) a koacutedex első feleacutet (3rndash94r) elfoglaloacute szoacutetaacuterroacutel nem tesz emliacuteteacutest a szoacutetaacutert koumlvető kolophoacutenban pedig neve megadaacutesa neacutelkuumll jelzi a szoacutetaacuterreacutesz veacute-geacutet (ezt emeli ki Oumltvoumls 2015 80ndash81) Maacutesreacuteszt a keacutet reacutesz elteacuterő iacuteraacuteskeacutepeacutere hivatkoznak Gamillscheg meacuteg a szoacutetaacuter goumlroumlg illetve latin iacuternokaacutet is keacutet kuumlloumlnboumlző szemeacutelynek veacuteli Veluumlk szemben Hermann 1932 135ndash136 az egeacutesz koacutedex maacutesolaacutesaacutet Personaacutenak tulajdoniacutetja (baacuter inkaacutebb automatikusan a lehetseacuteges elleneacutervek caacutefolata neacutelkuumll) Eacuterdemes ugyanakkor kiemelni hogy az emliacutetett kutatoacutek mindegyike kizaacuteroacutelag paleograacutefiai jegyek alapjaacuten alkot veacutelemeacutenyt a koacutedex szoumlvegeacutet semmilyen tartalmi ndash pl szoumlvegkri-tikai vagy lexikograacutefiai ndash szempontboacutel nem vizsgaacuteljaacutek a keacuterdeacutes eldoumlnteacutesekor A Bursa-levelekből kikoumlvetkeztethető eacuteletrajzi oumlsz-szefuumlggeacutesek termeacuteszetesen uacutej megvilaacutegiacutetaacutesba helyezik a keacuterdeacutest a keacutet (haacuterom) iacuternok felteacutetelezeacuteseacutet megalapozoacute paleograacutefiai eacutervek azonban oumlnmagukban veacuteve is ingatag laacutebakon aacutellnak a koacutedex keacutet (haacuterom) keze koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek toumlkeacuteletesen magyaraacutezhatoacutek pusztaacuten a szoumlvegek elteacuterő rendelteteacuteseacutevel is Egy szoacutetaacuternak eacuter-telemszerűen az egyes szavakra kell koncentraacutelnia ezeacutert a betűk joacutel kivehető elkuumlloumlniacutető iacuteraacutesmoacutedjaacutera toumlrekszik a roumlvidiacuteteacutesek eacutes ligatuacuteraacutek mellőzeacuteseacutevel ezzel szemben egy nyelvtan folyamatos olvasaacutesra szaacutent szoumlveget nyuacutejt iacutegy lejegyzeacuteseacuteben joacuteval nagyobb

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

63

szerephez juthatnak a kurziacutev elemek Ami pedig a keacutet kolophoacuten keacuterdeacuteseacutet illeti a fentebb emliacutetett vonaacutesok keacutetseacutegtelenuumll inkaacutebb a keacutet maacutesoloacute felteacutetelezeacutese mellett szoacutelnak de nem doumlntő erejű eacutervek ugyanakkor az a teacuteny hogy a nyelvtan folytatoacutelagosan koumlveti a szoacutetaacutert inkaacutebb arra mutat hogy ugyanaz a maacutesoloacute dol-gozott tovaacutebb a keacuteziraton Mindenesetre Wilson koraacutebban emliacute-tett oumltlete miszerint a Laur Plut 859-t Persona maacutesolta volna a beacutecsi koacutedex akaacutermelyik kezeacutet vesszuumlk figyelembe semmikeacuteppen sem aacutellhatja meg a helyeacutet

36 Nencioni 1997 16437 Az aacutetiacuteraacutes a Harleianus melleacutekjelek neacutelkuumlli majuszkula iacuteraacutesmoacutedjaacutet

koumlveti38 Kaumlppeli 193939 Cristoforo hatalmas irtaacutest veacutegzett a latin megfelelők koumlzoumltt gyak-

ran csak egyet vagy kettőt hagyott meg koumlzuumlluumlk Sagundino kiegeacute-sziacuteteacuteseit eacutes ideacutezeteit egyetlen egyszer sem vett aacutet a maga reacuteszeacuteről pedig a legritkaacutebb esetben fűzoumltt olyan megjegyzeacutest a szoacuteanyag-hoz ami javiacutetanaacute a szoacutetaacuter hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutet

40 Mindez uacutejabb eacutervet jelent a mellett is hogy a beacutecsi koacutedex (Suppl Gr 47) szoacutetaacuterreacuteszeacutet Persona maacutesolta Az attribuacutecioacute helyesseacutegeacutet taacute-maszthatja alaacute veacuteguumll Persona latin nyelvű alaacuteiacuteraacutesa is amely a Va-tikaacuteni Koumlnyvtaacuter koumllcsoumlnzeacutesi naploacutejaacuteban olvashatoacute eacutes baacuter mintegy huacutesz eacutevvel keacutesőbb keletkezett ugyanazokat a szaacutelkaacutes betűformaacute-kat mutatja (Bertola 1942 191)

41 quem unum novi ab ineunte adolescentia sic graecas litteras imbibisse et quod plurimum iuvit in Graecia ipsa et Graecis ex praeceptoribus ut nisi te civem Romanum scirem et propinquos tuos primarios urbis viros sat nossem dicturus facile sim e Grae-cia te oriundum nam ipsa et tua graeca pronunciatio te graecum praefert bdquoEgyeduumll teacuteged ismerlek uacutegy hogy maacuter kora ifjuacutesaacutegodtoacutel fogva uacutegy sziacutevtad magadba a goumlroumlg nyelvet eacutes ndash ami a legtoumlbbet szaacutemiacutet ndash egyenesen Goumlroumlgorszaacutegban eacutes goumlroumlg tanaacuteroktoacutel hogy ha nem tudnaacutem roacutelad hogy roacutemai polgaacuter vagy rokonaidroacutel pedig hogy a vaacuteros vezetői akkor koumlnnyen azt mondanaacutem hogy te biz-tosan Goumlroumlgorszaacutegboacutel szaacutermazol hiszen meacuteg a goumlroumlg kiejteacutesed is olyan mint egy anyanyelvűeacuterdquo

Bibliograacutefia

Alessio G C 1981 bdquoI trattati grammaticali di Giovanni del Virgi-liordquo Italia medioevale e umanistica 24 159ndash212

Azzaragrave S 2002 bdquoNote su alcuni codici di Platone e Diogene Laerzio la datazione del Laur 859 e il Marc gr 189rdquo Res Publica Litter-arum 25 164ndash171

Babinger F 1961 Johannes Darius (1414-1494) Sachwalter Ve-nedigs im Morgenland und sein griechischer Umkreis Muumln-chen

Bannier W 1912 bdquoDie roumlmischen Rechtsquellen und die sogenann-ten Cyrillglossenrdquo Philologus 71 238ndash266

Barile E 1994 Littera antiqua e scritture alla greca notai e cancel-lieri a Venezia nei primi decenni del Quattrocento Venezia

Bertola M 1942 I due primi registri di prestito della Biblioteca apostolica vaticana Codici vaticani latini 3964 3966 Cittagrave del Vaticano

Bick J 1920 Die Schreiber der Wiener griechischen Handschriften WienndashPragndashLeipzig

Bolonyai G 2011 bdquoLapszeacuteli jegyzetek Taddeo Ugoleto szoacutetaacuteraacutebanrdquo Antik Tanulmaacutenyok 55 197ndash246

Borsetti F 1735 Historia almi Ferrariensis gymnasii FerraraBotley P 2010 Learning Greek in Western Europe 1396ndash1529 Phi-

ladelphiaCsapodi Cs 1975 bdquoJanus Pannonius koumlnyvei eacutes peacutecsi koumlnyvtaacuterardquo

Kardos T ndash V Kovaacutecs S (szerk) Janus Pannonius Tanulmaacutenyok Budapest 189ndash206

Dickey E 2012 The Colloquia of the Hermeneumata Pseudodosi-theana Vol 1 Cambridge

Dionisotti A C 1984ndash85 bdquoFrom Stephanus to Du Cangerdquo Revue drsquoHistoire des Textes 14 303ndash336

Doran di T 2002 bdquoEstratti della recensione laerziana delle Divisiones aristoteleae nellrsquoAmbrosianus C47 sup (179 Martini-Bassi)rdquo Co-dices manuscripti 41 31ndash32

Gamillscheg E 1997 bdquoUumlbersetzer und Kopist ndash Beobachtungen zum Werk des Christophoros Personardquo S Lucagrave ndash L Perria (szerk) Opora studi in onore di mgr Paul Canart per il LXX compleanno Grottaferrata 233ndash242

Gill J 1959 The Council of Florence CambridgeGoetz G 1910 bdquoGlossographierdquo Paulys Real-Encyclopaumldie VII 1

Leipzig 1433ndash1466Hankins J 1990 bdquoCosimo dersquo Medici and the raquoPlatonic Academylaquordquo

Journal of the Warburg and Courtauld Institutes 53 144ndash162van Hoof L 2014 Libanius A Critical Introduction Cambridge

Horvaacuteth L 1991 bdquoEine vergessene Uumlbersetzung des Janus Pannoni-usrdquo Acta Antiqua Hung 41 199ndash215

Hunger H 1994 Katalog der griechischen Handschriften der Oumlster-reichischen Nationalbibliothek IV Supplementum Graecum (Ch Hannick koumlzreműkoumldeacuteseacutevel) Wien

Kapitaacutenffy I 1991 bdquoJanus Pannonius goumlroumlg szoacutetaacuterardquo Irodalomtoumlrteacute-neti Koumlzlemeacutenyek 95 178ndash181

Kapitaacutenffy I 1995 bdquoAristophanes Triklinios Guarino und Janus Pan-noniusrdquo Acta Antiqua Hung 36 351ndash357

Kaumlppeli T 1939 bdquoBartolomeo Lapacci dersquo Rimbertini (1402ndash1466) vescovo legato pontificio scrittorerdquo Archivum fratrum Praedica-torum 9 86ndash127

King M L 1986 Venetian Humanism in an Age of Patrician Domi-nance Princeton

Kramer J 2001 Glossaria bilinguia altera MuumlnchenndashLeipzigLaurent L 1971 Les lsquoMeacutemoiresrsquo de Sylvestre Syropoulos sur le con-

cile de Florence (1438-1439) ParisLoewe G 1876 Prodromus corporis glossariorum latinorum Leip-

zigMaehler H 1979 bdquoZweispraumlchiger Aeneis-Codexrdquo J Bingen ndash G

Nachtergael (szerk) Actes Du XVe Congregraves International de Pa-pyrologie Bruxelles 18ndash41

Mastrodimitri P L [Μαστροδημήτρη Π Λ] 1970 Νικόλαος Σεκουνδινός (1402ndash1464) Αθήνα

Monfasani J 1976 George of Trebizond A Biography and a Study of His Rhetoric and Logic Leiden

Monfasani J 1984 Collectanea Trapezuntiana texts documents and bibliographies of George of Trebizond Binghamton (NY)

Monfasani J 2002 bdquoNicholas of Cusa the Byzantines and the Greek languagerdquo M Thurner (szerk) Nicolaus Cusanus zwischen Deutschland und Italien Berlin 215ndash252

Monfasani J 2013 bdquoGeorge Gemistus Pletho and the West Greek Eacutemigreacutes Latin Scholasticism and Renaissance Humanismrdquo M S Brownlee ndash D Gondicas (szerk) Renaissance Encounters Greek East and Latin West Princeton 19ndash34

Nencioni S 1997 bdquoLessico greco-latinordquo L Fabbri ndash M Tacconi (szerk) I libri del Duomo di Firenze codici liturgici e biblioteca di Santa Maria del Fiore (secoli XI-XVI) Firenze 164ndash165

OrsquoConnell M 2009 Men of Empire Power and Negotiation in Venicersquos Maritime State Baltimore

Oumltvoumls Zs 2008 bdquoA Renaissance Vocabularium by Janus Pannonius (OumlNB Suppl Gr 45)rdquo Acta Antiqua Hung 48 237ndash246

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

61

Harleianus 5792

σ(Sagundino elveszett peacuteldaacutenya)

Esc Σ I 12 χ (Benedetto Bursa (C Persona elveszett peacuteldaacutenya) sajaacutet peacuteldaacutenya)

OumlNB Suppl gr 47 Laur Edil 219 (Persona maacutesolata (Persona maacutesolata Caffa puumlspoumlkeacutenek) Bartolomeo Lapaccinak)

Zaacuteraacuteskeacutepp csak egyetlen gondolat erejeacuteig eacuterinteneacutem azt a keacuter-deacutest mi tehette vonzoacutevaacute a Pseudo-Kyrillost ha csak neacutehaacuteny eacutevtizedre is A sok teacutenyező koumlzuumll egyet emelneacutek ki amely az imeacutent bemutatott szemeacutelyek goumlroumlg tanulmaacutenyaival kapcsola-tos Benedetto nyelvtanulaacutesi moacutedszereiből kell kiindulnunk Azt laacutettuk hogy ő azzal a szaacutendeacutekkal (vagy azzal a szaacutendeacutek-kal is) akarta megtanulni az attikai goumlroumlgoumlt hogy aktiacutevan tudja hasznaacutelni Eacuterdemes felideacutezni ezen a ponton egy nagyon gyakran hasznaacutelt dicseacuterő toposzt Arra a fordulatra gondolok amellyel egy nem goumlroumlg anyanyelvűt volt szokaacutes ekkoriban megdicseacuterni iacutegy dicseacuterte meg peacuteldaacuteul gaacutezai Theodoacuteros is Cristoforo Personaacutet uacutegy tud goumlroumlguumll sőt olyan a kiejteacutese mintha Goumlroumlgorszaacuteg kellős koumlzepeacuten szuumlletett eacutes tanulta volna meg a nyelvet41 A toposz maacute-sik variaacutecioacutejaacuteban Atheacutenra szokaacutes hivatkozni A dicseacuterő fordulat moumlgoumltt az az elkeacutepzeleacutes huacutezoacutedik meg hogy az attikai nyelvaacutella-pot meacuteg ma is elsajaacutetiacutethatoacute aktiacutev formaacuteban Eacutes hogy voltakeacuteppen nem is egeacuteszen megalapozatlan ez az elkeacutepzeleacutes ezt eacutepp Sagun-dino szemeacutelye bizonyiacutethatja aki mintegy megtestesiacutetette ezt az ideaacutelt Szaacutemaacutera nem leacutetezett igazaacuten eacuteles hataacutervonal a beszeacutelt eacutes az irodalmi nyelv koumlzoumltt ahogy a goumlroumlg nyelv időben elkuumlloumlnuumllő szakaszai koumlzoumltt sem sőt a megelőző keacutet eacutevezred gyoumlkeresen elteacuterő kulturaacutelis hagyomaacutenyai koumlzoumltt sem Koineacute eacutes attikai Ho-meacuteros eacutes patrisztika roacutemai jog eacutes Aristophaneacutes ndash ugyanannak a kontinuumnak a kuumlloumlnboumlző reacuteszei voltak melyek koumlzoumltt le-hetseacuteges eacutes termeacuteszetes az aacutetjaacuteraacutes Talaacuten ez a fajta nyelvi nyi-tottsaacuteg eacutes kulturaacutelis taacutegassaacuteg magyaraacutezhatja azt hogy annyi időt

eacutes energiaacutet fordiacutetott a Pseudo-Kyrillosra erre a nagyon sajaacuteto-san kevert eacutes soksziacutenű szoacuteanyaggal rendelkező szoacutetaacuterra A 16 szaacutezad elejeacuten aztaacuten nagyon megvaacuteltoznak a goumlroumlgtanulaacutessal kapcsolatos elvaacuteraacutesok Maacuter messze azok lesznek a toumlbbseacutegben akik lemondanak az oacutegoumlroumlg nyelv aktiacutev hasznaacutelataacutenak a ceacutelki-tűzeacuteseacuteről Szinte teljes figyelemmel az irodalmi nyelv mineacutel ala-posabb megeacuterteacuteseacutere oumlsszpontosul az egyes tudomaacutenyok pedig ezzel paacuterhuzamosan elkezdenek szakosodni A Pseudo-Kyrillos mely komolyabb irodalmi művek fordiacutetaacutesaacutenaacutel maacuter cserbenhagy-ja hasznaacuteloacutejaacutet ekkor sodroacutedik a paacutelya szeacuteleacutere

Jegyzetek

A tanulmaacuteny alapjaacuteul az Oacutekortudomaacutenyi Taacutersasaacuteg 2016 maacutejus 18-i uumlleacuteseacuten elhangzott előadaacutes szolgaacutelt elkeacutesziacuteteacuteseacutehez az OTKA K 112283 szaacutemuacute paacutelyaacutezata biztosiacutetotta a felteacuteteleket A tanulmaacutenyban a goumlroumlg eacutes latin ideacutezeteket betűhiacuteven koumlzoumlljuumlk

1 A szoacutetaacuterakroacutel joacute aacutettekinteacutest nyuacutejt Thiermann 1996 Botley 2010 55ndash70 oumlsszefoglaloacuteja szaacutemos pontatlansaacutegot tartalmaz

2 Thiermann 19943 Pizzolpassi tesz roacutela emliacuteteacutest egyik leveleacuteben laacutesd Sabbadini 1905

112 eacutes 1184 A szoacutetaacuterroacutel elsőkeacutent Kapitaacutenffy Istvaacuten (1991 eacutes 1995) aacutellapiacutetotta

meg hogy a Pseudo-Kyrillos egyik peacuteldaacutenya (tőle fuumlggetlenuumll nem

sokkal keacutesőbb Thiermann 1996) Csapodi 1975 roumlvid leiacuteraacutesaacuteval vitatkozva aki egyfelől autograacutef peacuteldaacutenynak gondolta Janus szoacute-taacuteraacutet maacutesfelől nem azonosiacutetotta be szoumlvegeacutet A szoacutetaacuter esetleges Ja-nus Pannonius-i hasznaacutelataacutet vizsgaacutelja Horvaacuteth 2001 kodikoloacutegiai szempontboacutel elemzi Oumltvoumls 2008 joacutemagam Ugoletoacutera gyakorolt ha-taacutesaacutet proacutebaacuteltam kimutatni (Bolonyai 2010)

5 Kisebb moacutedosiacutetaacutesokkal Oumltvoumls 20156 Loewe 1876 186ndash194 Goetz 1910 Bannier 1912 Dionisotti

1984ndash857 Ezek neacutehaacuteny kiemelten fontos latin irodalmi mű (Verg Aen Ge-

org Cic Cat) szavainak vagy alapvető roacutemai jogi kifejezeacuteseknek a tuumlkoumlrfordiacutetaacutesai

9 aacutebra (Laur Edil 219 70v)

Tanulmaacutenyok

62

8 Papirusztoumlredeacutekek alapjaacuten felteacutetelezhető hogy a Pseudo-Kyrillos kezdetei a roacutemai kor elejeacuteig nyuacutelnak vissza (laacutesd Maehler 1979 36 illetve Kramer 2001-ben kiadott 7 szaacutemuacute toumlredeacutekeacutet) ugyan-akkor a szoacutetaacuterat az idők folyamaacuten valoacutesziacutenűleg maacutesfajta ceacutellal is hasznaacuteltaacutek (Dickey 2012) ennek a bonyolult folyamatnak a reacutesz-leteire azonban nem fogok kiteacuterni

9 Oumltvoumls 2015 101ndash10210 A Pseudo-Kyrillos 15 raacutenk maradt apograacutefjaacuteboacutel ezuacutettal is csak eb-

ben a keacutet peacuteldaacutenyban olvashatoacutek hasonloacute bejegyzeacutesek11 Vouml Oumltvoumls 2015 29012 A bdquoπολίς civitas urbsrdquo (240r) szoacutecikkhez Bruni 1435 maacutejus 7-eacuten

Niccolograve Niccolihez iacutert leveleacuteből (Ep III 9) ideacutez Leonltardusgt urbs ltenimgt est solum aedificia et moenia ab orbe quo locus cingitur appellata civitas autem [est] congregatio hominum iure sociatorum et eisdem legibus viventium etc bdquoAz urbs csupaacuten eacutepuuml-leteket eacutes vaacuterosfalakat jelent amit arroacutel a koumlrről (orbis) neveztek el amely a helyet koumlrbeveszi a civitas viszont a jog alapjaacuten taacutersult eacutes a koumlzoumls toumlrveacutenyek szerint eacutelő emberek gyuumllekezeterdquo stb

13 proletarii cives dicebantur qui in plebe tenuissima erant et non amplius quam mille et quingentos aeris in censum deferebant bdquoA vaacuteros legszegeacutenyebb polgaacuterait akiknek a joumlvedelme kevesebb volt 1500 asnaacutel proletaacuteroknak hiacutevtaacutekrdquo [= Nonius Marcellus De compendiosa doctrina 22819ndash21 Lindsay]

14 Monfasani 1976 22ndash2315 Monfasani 1984 146ndash14716 Borsetti 1735 Pars I 5017 Prete 1964 40ndash41 57 eacutes 70ndash7118 Lodovico Foscarinit meacuteltatoacute beszeacutedeacutevel OrsquoConnell 2009 58 va-

lamint King 1986 41 eacutes 377 foglalkozik neacutehaacuteny mondat erejeacute-ig utoacutebbi egy roumlvid ndash eacutes nem teljes ndash aacutettekinteacutest is ad műveiről Libanios-fordiacutetaacutesaacuteroacutel emliacuteteacutest tesz a goumlroumlg deklamaacutecioacute leguacutejabb szoumlvegkiadoacuteja van Hoof 2014 173 A fordiacutetaacutest Sanchi 2011 21ndash22 teacutevesen 1439-re dataacutelja Benedettoacutet pedig Guarino vagy Aurispa taniacutetvaacutenyaacutenak veacuteli Barile 1994 27 Filippo da Rimini 1448-ban Benedetto halaacutelaacutera iacutert siacuterverseacutet ideacutezi

19 A Plautust eacutes Terentiust oumlsszehasonliacutetoacute beszeacutedről laacutesd Tontini 2014 valamint Alessio 1981 167

20 Az Iter Italicum alapjaacuten sorolja foumll műveinek keacuteziratait szakiroda-lommal egyuumltt a wwwmirabilewebit honlap

21 Opera Benedicti burse Mothonei que ipse propria manu scripsit atque composuit in hoc volumine continentur que Ego petrus delphinus geor f assiduis meis litteris impetravi a Sebastiano bursa eius fratre Cancellario mothoneo ad me mittendahellip bdquoEz a koumltet a modonei Benedictus Bursa műveit tartalmazza melyeket sa-jaacutet kezűleg iacutert le s melyeket eacuten Petrus Delphinus Georgius fia sze-reztem meg baacutetyjaacutetoacutel Sebastianus Bursaacutetoacutel Modone kancellaacuterjaacutetoacutel [1434-1455 koumlzoumltt] hosszas levelezeacutes utaacuten hogy kuumlldje el őket nekemhelliprdquo Petrus Delphinusroacutel (Pietro Dolfin) laacutesd Zaccaria 1991

22 A koumlveacuter szedeacutes az Escorial-peacuteldaacuteny hozzaacuteteacuteteleit jeloumlli a Harleianushoz keacutepest

23 Park 1981 24924 OumlNB Lat 3370 194v25 hellipeius praeceptoris diligentia atque traditione proficere neminem

posse adolescentem nisi sublevetur et erigatur suopte ingenio atque industria (OumlNB Lat 3370 192r) bdquohellipnincs az a diaacutek aki ennek a tanaacuternak a vezeteacuteseacutevel eacutes magyaraacutezatai reacuteveacuten fejlődni tud-na ha csak nem segiacutet sajaacutet magaacuten eacutes igyekszik előre jutni a maga tehetseacutegeacutevel eacutes szorgalmaacutevalrdquo

26 Laacutesd Ficinoacutenak 1492-ben Lorenzo Medicinek ajaacutenlott Ploacutetinos-fordiacutetaacutesaacutehoz iacutert előszavaacutet Tegyuumlk hozzaacute Monfasani 2013 meg-győzően eacutervel amellett hogy a Pleacutethoacuten-hataacutes inkaacutebb csak utoacutela-gos visszavetiacuteteacutes eredmeacutenye volt a firenzei platonistaacutek reacuteszeacuteről hasonloacutean szkeptikus maacuter Hankins 1990 156ndash157 is

27 ille in respondendo primum duxit horam silentio (OumlNB Lat 3370 97v) bdquoő vaacutelaszul előszoumlr egy oacuteraacuten aacutet neacutemaacuten hallgatottrdquo

28 Erről 1445 november 4-eacuten szaacutemol be baacutetyjaacutenak (OumlNB Lat 3370 46v) ltrelinquiturgt igitur ut profecerim euripi in qua tandem urbe praestantissimum praeceptorem inveni nicolaum sagudineum quem iam supra duos menses habeo bdquonem maradt haacutetra maacutes mint hogy Euripusba [= Negroponte] menjek veacuteguumll ebben a vaacuterosban talaacuteltam egy kivaacuteloacute tanaacutert Nicolaus Sagudineust akinek immaacuter toumlbb mint keacutet hoacutenapja vagyok a taniacutetvaacutenyardquo

29 Bizonyos szintű olvasoacutetudaacutessal azeacutert rendelkezett laacutesd Monfasani 2002

30 Laacutesd Syropulos beszaacutemoloacutejaacutet (Laurent 1971 335) A tolmaacutecsi teveacutekenyseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacuteseacutere vonatkozoacute oumlsszes forraacutest ideacutezi Mastrodimitri 1970 39ndash42 laacutesd meacuteg Gill 1959 165 eacutes Laurent 1971 262 326 493

31 Oumltvoumls 2015 119ndash13532 Babinger 1961 11ndash12 eacutes Mastrodimitri 1970 30ndash3133 A keacutetnyelvű jegyzetek toumlbbseacutege nagy valoacutesziacutenűseacuteggel

Sagundinoacutetoacutel szaacutermazik iacutegy ndash utoacutelag visszatekintve ndash a veacuteletlen uacutejabb jaacuteteacutekaacutenak is koumlszoumlnhetjuumlk hogy Benedetto fentebb megraj-zolt fantomkeacutepe ndash baacuter reacuteszben Sagundino vonaacutesait viselte magaacuten ndash meacutegis elvezetett bennuumlnket Benedetto Bursaacutehoz

34 Cristoforo Persona goumlroumlgtudaacutesaacuteroacutel (sőt kiejteacuteseacuteről) meacuteg gazai Theodoacuteros is olyan joacute veacutelemeacutennyel volt hogy őt keacuterte foumll hogy lefordiacutetsa ndash maga helyett ndash Oacuterigeneacutes Contra Celsum ciacutemű műveacutet (laacutesd a hozzaacute iacutert leveleacutet melyet Persona a keacutesőbb elkeacuteszuumllt fordiacutetaacutes előszavakeacutent tett koumlzzeacute 1481-ben) de mindezidaacuteig semmit sem lehetett tudni arroacutel kitől eacutes hol tanult meg goumlroumlguumll (laacutesd Paschini 1939ndash40 Santini 1986 95ndash96 Stringer 1997 493) Hankins 1990 158 Nigel Wilson szoacuteban koumlzoumllt oumltleteacutere taacutemaszkodva (miszerint a Laur Plut 859 jelzetű Platoacuten-koacutedexet vagyis azt a hiacuteres peacuteldaacutenyt amelyet Cosimo dersquo Medici adott oda Ficinoacutenak fordiacutetaacutesa elkeacutesziacute-teacuteseacutehez talaacuten Cristoforo Persona maacutesolta) azt a lehetőseacuteget veti foumll hogy Persona eacuteppuacutegy Gemistos Pleacutethoacuten taniacutetvaacutenya lehetett mint mentora kijevi Isidoacuteros (Rossi 2010 62 maacuter teacutenykeacutent koumlzli a felteacutetelezeacutest) Wilson oumltleteacutet azonban eleve keacutetseacutegesseacute teszi hogy a szoacuteban forgoacute koacutedex a jelenlegi kutatoacutei konszenzus szerint nem a 15 hanem a 14 szaacutezadban keletkezett (Azzaragrave 2002) Hankins hipoteacutezise pedig (ti hogy Isidoacuteros szemeacutelye lehet az oumlsszekoumltő kapocs Persona eacutes Gemistos koumlzoumltt) nem toumlbb talaacutelgataacutesnaacutel

35 Megjegyzendő hogy a kutatoacutek toumlbbseacutege vitatja hogy a koacutedex szoacutetaacuterreacuteszeacutet Cristoforo Persona maacutesolta volna (Bick 1920 56 Hunger 1994 89ndash90 Gamillscheg 1997) Aacutellaacutespontjukat a koacutedex keacutet jellemzőjeacutere alapozzaacutek Egyreacuteszt a zaacuteroacute kolophoacutenban Perso-na csak a koacutedex maacutesodik feleacuteben (94vndash101r) talaacutelhatoacute Guarino-feacutele Eroacuteteacutemataacutet emliacuteti meg eacutes iacuterja alaacute (101r) a koacutedex első feleacutet (3rndash94r) elfoglaloacute szoacutetaacuterroacutel nem tesz emliacuteteacutest a szoacutetaacutert koumlvető kolophoacutenban pedig neve megadaacutesa neacutelkuumll jelzi a szoacutetaacuterreacutesz veacute-geacutet (ezt emeli ki Oumltvoumls 2015 80ndash81) Maacutesreacuteszt a keacutet reacutesz elteacuterő iacuteraacuteskeacutepeacutere hivatkoznak Gamillscheg meacuteg a szoacutetaacuter goumlroumlg illetve latin iacuternokaacutet is keacutet kuumlloumlnboumlző szemeacutelynek veacuteli Veluumlk szemben Hermann 1932 135ndash136 az egeacutesz koacutedex maacutesolaacutesaacutet Personaacutenak tulajdoniacutetja (baacuter inkaacutebb automatikusan a lehetseacuteges elleneacutervek caacutefolata neacutelkuumll) Eacuterdemes ugyanakkor kiemelni hogy az emliacutetett kutatoacutek mindegyike kizaacuteroacutelag paleograacutefiai jegyek alapjaacuten alkot veacutelemeacutenyt a koacutedex szoumlvegeacutet semmilyen tartalmi ndash pl szoumlvegkri-tikai vagy lexikograacutefiai ndash szempontboacutel nem vizsgaacuteljaacutek a keacuterdeacutes eldoumlnteacutesekor A Bursa-levelekből kikoumlvetkeztethető eacuteletrajzi oumlsz-szefuumlggeacutesek termeacuteszetesen uacutej megvilaacutegiacutetaacutesba helyezik a keacuterdeacutest a keacutet (haacuterom) iacuternok felteacutetelezeacuteseacutet megalapozoacute paleograacutefiai eacutervek azonban oumlnmagukban veacuteve is ingatag laacutebakon aacutellnak a koacutedex keacutet (haacuterom) keze koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek toumlkeacuteletesen magyaraacutezhatoacutek pusztaacuten a szoumlvegek elteacuterő rendelteteacuteseacutevel is Egy szoacutetaacuternak eacuter-telemszerűen az egyes szavakra kell koncentraacutelnia ezeacutert a betűk joacutel kivehető elkuumlloumlniacutető iacuteraacutesmoacutedjaacutera toumlrekszik a roumlvidiacuteteacutesek eacutes ligatuacuteraacutek mellőzeacuteseacutevel ezzel szemben egy nyelvtan folyamatos olvasaacutesra szaacutent szoumlveget nyuacutejt iacutegy lejegyzeacuteseacuteben joacuteval nagyobb

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

63

szerephez juthatnak a kurziacutev elemek Ami pedig a keacutet kolophoacuten keacuterdeacuteseacutet illeti a fentebb emliacutetett vonaacutesok keacutetseacutegtelenuumll inkaacutebb a keacutet maacutesoloacute felteacutetelezeacutese mellett szoacutelnak de nem doumlntő erejű eacutervek ugyanakkor az a teacuteny hogy a nyelvtan folytatoacutelagosan koumlveti a szoacutetaacutert inkaacutebb arra mutat hogy ugyanaz a maacutesoloacute dol-gozott tovaacutebb a keacuteziraton Mindenesetre Wilson koraacutebban emliacute-tett oumltlete miszerint a Laur Plut 859-t Persona maacutesolta volna a beacutecsi koacutedex akaacutermelyik kezeacutet vesszuumlk figyelembe semmikeacuteppen sem aacutellhatja meg a helyeacutet

36 Nencioni 1997 16437 Az aacutetiacuteraacutes a Harleianus melleacutekjelek neacutelkuumlli majuszkula iacuteraacutesmoacutedjaacutet

koumlveti38 Kaumlppeli 193939 Cristoforo hatalmas irtaacutest veacutegzett a latin megfelelők koumlzoumltt gyak-

ran csak egyet vagy kettőt hagyott meg koumlzuumlluumlk Sagundino kiegeacute-sziacuteteacuteseit eacutes ideacutezeteit egyetlen egyszer sem vett aacutet a maga reacuteszeacuteről pedig a legritkaacutebb esetben fűzoumltt olyan megjegyzeacutest a szoacuteanyag-hoz ami javiacutetanaacute a szoacutetaacuter hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutet

40 Mindez uacutejabb eacutervet jelent a mellett is hogy a beacutecsi koacutedex (Suppl Gr 47) szoacutetaacuterreacuteszeacutet Persona maacutesolta Az attribuacutecioacute helyesseacutegeacutet taacute-maszthatja alaacute veacuteguumll Persona latin nyelvű alaacuteiacuteraacutesa is amely a Va-tikaacuteni Koumlnyvtaacuter koumllcsoumlnzeacutesi naploacutejaacuteban olvashatoacute eacutes baacuter mintegy huacutesz eacutevvel keacutesőbb keletkezett ugyanazokat a szaacutelkaacutes betűformaacute-kat mutatja (Bertola 1942 191)

41 quem unum novi ab ineunte adolescentia sic graecas litteras imbibisse et quod plurimum iuvit in Graecia ipsa et Graecis ex praeceptoribus ut nisi te civem Romanum scirem et propinquos tuos primarios urbis viros sat nossem dicturus facile sim e Grae-cia te oriundum nam ipsa et tua graeca pronunciatio te graecum praefert bdquoEgyeduumll teacuteged ismerlek uacutegy hogy maacuter kora ifjuacutesaacutegodtoacutel fogva uacutegy sziacutevtad magadba a goumlroumlg nyelvet eacutes ndash ami a legtoumlbbet szaacutemiacutet ndash egyenesen Goumlroumlgorszaacutegban eacutes goumlroumlg tanaacuteroktoacutel hogy ha nem tudnaacutem roacutelad hogy roacutemai polgaacuter vagy rokonaidroacutel pedig hogy a vaacuteros vezetői akkor koumlnnyen azt mondanaacutem hogy te biz-tosan Goumlroumlgorszaacutegboacutel szaacutermazol hiszen meacuteg a goumlroumlg kiejteacutesed is olyan mint egy anyanyelvűeacuterdquo

Bibliograacutefia

Alessio G C 1981 bdquoI trattati grammaticali di Giovanni del Virgi-liordquo Italia medioevale e umanistica 24 159ndash212

Azzaragrave S 2002 bdquoNote su alcuni codici di Platone e Diogene Laerzio la datazione del Laur 859 e il Marc gr 189rdquo Res Publica Litter-arum 25 164ndash171

Babinger F 1961 Johannes Darius (1414-1494) Sachwalter Ve-nedigs im Morgenland und sein griechischer Umkreis Muumln-chen

Bannier W 1912 bdquoDie roumlmischen Rechtsquellen und die sogenann-ten Cyrillglossenrdquo Philologus 71 238ndash266

Barile E 1994 Littera antiqua e scritture alla greca notai e cancel-lieri a Venezia nei primi decenni del Quattrocento Venezia

Bertola M 1942 I due primi registri di prestito della Biblioteca apostolica vaticana Codici vaticani latini 3964 3966 Cittagrave del Vaticano

Bick J 1920 Die Schreiber der Wiener griechischen Handschriften WienndashPragndashLeipzig

Bolonyai G 2011 bdquoLapszeacuteli jegyzetek Taddeo Ugoleto szoacutetaacuteraacutebanrdquo Antik Tanulmaacutenyok 55 197ndash246

Borsetti F 1735 Historia almi Ferrariensis gymnasii FerraraBotley P 2010 Learning Greek in Western Europe 1396ndash1529 Phi-

ladelphiaCsapodi Cs 1975 bdquoJanus Pannonius koumlnyvei eacutes peacutecsi koumlnyvtaacuterardquo

Kardos T ndash V Kovaacutecs S (szerk) Janus Pannonius Tanulmaacutenyok Budapest 189ndash206

Dickey E 2012 The Colloquia of the Hermeneumata Pseudodosi-theana Vol 1 Cambridge

Dionisotti A C 1984ndash85 bdquoFrom Stephanus to Du Cangerdquo Revue drsquoHistoire des Textes 14 303ndash336

Doran di T 2002 bdquoEstratti della recensione laerziana delle Divisiones aristoteleae nellrsquoAmbrosianus C47 sup (179 Martini-Bassi)rdquo Co-dices manuscripti 41 31ndash32

Gamillscheg E 1997 bdquoUumlbersetzer und Kopist ndash Beobachtungen zum Werk des Christophoros Personardquo S Lucagrave ndash L Perria (szerk) Opora studi in onore di mgr Paul Canart per il LXX compleanno Grottaferrata 233ndash242

Gill J 1959 The Council of Florence CambridgeGoetz G 1910 bdquoGlossographierdquo Paulys Real-Encyclopaumldie VII 1

Leipzig 1433ndash1466Hankins J 1990 bdquoCosimo dersquo Medici and the raquoPlatonic Academylaquordquo

Journal of the Warburg and Courtauld Institutes 53 144ndash162van Hoof L 2014 Libanius A Critical Introduction Cambridge

Horvaacuteth L 1991 bdquoEine vergessene Uumlbersetzung des Janus Pannoni-usrdquo Acta Antiqua Hung 41 199ndash215

Hunger H 1994 Katalog der griechischen Handschriften der Oumlster-reichischen Nationalbibliothek IV Supplementum Graecum (Ch Hannick koumlzreműkoumldeacuteseacutevel) Wien

Kapitaacutenffy I 1991 bdquoJanus Pannonius goumlroumlg szoacutetaacuterardquo Irodalomtoumlrteacute-neti Koumlzlemeacutenyek 95 178ndash181

Kapitaacutenffy I 1995 bdquoAristophanes Triklinios Guarino und Janus Pan-noniusrdquo Acta Antiqua Hung 36 351ndash357

Kaumlppeli T 1939 bdquoBartolomeo Lapacci dersquo Rimbertini (1402ndash1466) vescovo legato pontificio scrittorerdquo Archivum fratrum Praedica-torum 9 86ndash127

King M L 1986 Venetian Humanism in an Age of Patrician Domi-nance Princeton

Kramer J 2001 Glossaria bilinguia altera MuumlnchenndashLeipzigLaurent L 1971 Les lsquoMeacutemoiresrsquo de Sylvestre Syropoulos sur le con-

cile de Florence (1438-1439) ParisLoewe G 1876 Prodromus corporis glossariorum latinorum Leip-

zigMaehler H 1979 bdquoZweispraumlchiger Aeneis-Codexrdquo J Bingen ndash G

Nachtergael (szerk) Actes Du XVe Congregraves International de Pa-pyrologie Bruxelles 18ndash41

Mastrodimitri P L [Μαστροδημήτρη Π Λ] 1970 Νικόλαος Σεκουνδινός (1402ndash1464) Αθήνα

Monfasani J 1976 George of Trebizond A Biography and a Study of His Rhetoric and Logic Leiden

Monfasani J 1984 Collectanea Trapezuntiana texts documents and bibliographies of George of Trebizond Binghamton (NY)

Monfasani J 2002 bdquoNicholas of Cusa the Byzantines and the Greek languagerdquo M Thurner (szerk) Nicolaus Cusanus zwischen Deutschland und Italien Berlin 215ndash252

Monfasani J 2013 bdquoGeorge Gemistus Pletho and the West Greek Eacutemigreacutes Latin Scholasticism and Renaissance Humanismrdquo M S Brownlee ndash D Gondicas (szerk) Renaissance Encounters Greek East and Latin West Princeton 19ndash34

Nencioni S 1997 bdquoLessico greco-latinordquo L Fabbri ndash M Tacconi (szerk) I libri del Duomo di Firenze codici liturgici e biblioteca di Santa Maria del Fiore (secoli XI-XVI) Firenze 164ndash165

OrsquoConnell M 2009 Men of Empire Power and Negotiation in Venicersquos Maritime State Baltimore

Oumltvoumls Zs 2008 bdquoA Renaissance Vocabularium by Janus Pannonius (OumlNB Suppl Gr 45)rdquo Acta Antiqua Hung 48 237ndash246

Tanulmaacutenyok

62

8 Papirusztoumlredeacutekek alapjaacuten felteacutetelezhető hogy a Pseudo-Kyrillos kezdetei a roacutemai kor elejeacuteig nyuacutelnak vissza (laacutesd Maehler 1979 36 illetve Kramer 2001-ben kiadott 7 szaacutemuacute toumlredeacutekeacutet) ugyan-akkor a szoacutetaacuterat az idők folyamaacuten valoacutesziacutenűleg maacutesfajta ceacutellal is hasznaacuteltaacutek (Dickey 2012) ennek a bonyolult folyamatnak a reacutesz-leteire azonban nem fogok kiteacuterni

9 Oumltvoumls 2015 101ndash10210 A Pseudo-Kyrillos 15 raacutenk maradt apograacutefjaacuteboacutel ezuacutettal is csak eb-

ben a keacutet peacuteldaacutenyban olvashatoacutek hasonloacute bejegyzeacutesek11 Vouml Oumltvoumls 2015 29012 A bdquoπολίς civitas urbsrdquo (240r) szoacutecikkhez Bruni 1435 maacutejus 7-eacuten

Niccolograve Niccolihez iacutert leveleacuteből (Ep III 9) ideacutez Leonltardusgt urbs ltenimgt est solum aedificia et moenia ab orbe quo locus cingitur appellata civitas autem [est] congregatio hominum iure sociatorum et eisdem legibus viventium etc bdquoAz urbs csupaacuten eacutepuuml-leteket eacutes vaacuterosfalakat jelent amit arroacutel a koumlrről (orbis) neveztek el amely a helyet koumlrbeveszi a civitas viszont a jog alapjaacuten taacutersult eacutes a koumlzoumls toumlrveacutenyek szerint eacutelő emberek gyuumllekezeterdquo stb

13 proletarii cives dicebantur qui in plebe tenuissima erant et non amplius quam mille et quingentos aeris in censum deferebant bdquoA vaacuteros legszegeacutenyebb polgaacuterait akiknek a joumlvedelme kevesebb volt 1500 asnaacutel proletaacuteroknak hiacutevtaacutekrdquo [= Nonius Marcellus De compendiosa doctrina 22819ndash21 Lindsay]

14 Monfasani 1976 22ndash2315 Monfasani 1984 146ndash14716 Borsetti 1735 Pars I 5017 Prete 1964 40ndash41 57 eacutes 70ndash7118 Lodovico Foscarinit meacuteltatoacute beszeacutedeacutevel OrsquoConnell 2009 58 va-

lamint King 1986 41 eacutes 377 foglalkozik neacutehaacuteny mondat erejeacute-ig utoacutebbi egy roumlvid ndash eacutes nem teljes ndash aacutettekinteacutest is ad műveiről Libanios-fordiacutetaacutesaacuteroacutel emliacuteteacutest tesz a goumlroumlg deklamaacutecioacute leguacutejabb szoumlvegkiadoacuteja van Hoof 2014 173 A fordiacutetaacutest Sanchi 2011 21ndash22 teacutevesen 1439-re dataacutelja Benedettoacutet pedig Guarino vagy Aurispa taniacutetvaacutenyaacutenak veacuteli Barile 1994 27 Filippo da Rimini 1448-ban Benedetto halaacutelaacutera iacutert siacuterverseacutet ideacutezi

19 A Plautust eacutes Terentiust oumlsszehasonliacutetoacute beszeacutedről laacutesd Tontini 2014 valamint Alessio 1981 167

20 Az Iter Italicum alapjaacuten sorolja foumll műveinek keacuteziratait szakiroda-lommal egyuumltt a wwwmirabilewebit honlap

21 Opera Benedicti burse Mothonei que ipse propria manu scripsit atque composuit in hoc volumine continentur que Ego petrus delphinus geor f assiduis meis litteris impetravi a Sebastiano bursa eius fratre Cancellario mothoneo ad me mittendahellip bdquoEz a koumltet a modonei Benedictus Bursa műveit tartalmazza melyeket sa-jaacutet kezűleg iacutert le s melyeket eacuten Petrus Delphinus Georgius fia sze-reztem meg baacutetyjaacutetoacutel Sebastianus Bursaacutetoacutel Modone kancellaacuterjaacutetoacutel [1434-1455 koumlzoumltt] hosszas levelezeacutes utaacuten hogy kuumlldje el őket nekemhelliprdquo Petrus Delphinusroacutel (Pietro Dolfin) laacutesd Zaccaria 1991

22 A koumlveacuter szedeacutes az Escorial-peacuteldaacuteny hozzaacuteteacuteteleit jeloumlli a Harleianushoz keacutepest

23 Park 1981 24924 OumlNB Lat 3370 194v25 hellipeius praeceptoris diligentia atque traditione proficere neminem

posse adolescentem nisi sublevetur et erigatur suopte ingenio atque industria (OumlNB Lat 3370 192r) bdquohellipnincs az a diaacutek aki ennek a tanaacuternak a vezeteacuteseacutevel eacutes magyaraacutezatai reacuteveacuten fejlődni tud-na ha csak nem segiacutet sajaacutet magaacuten eacutes igyekszik előre jutni a maga tehetseacutegeacutevel eacutes szorgalmaacutevalrdquo

26 Laacutesd Ficinoacutenak 1492-ben Lorenzo Medicinek ajaacutenlott Ploacutetinos-fordiacutetaacutesaacutehoz iacutert előszavaacutet Tegyuumlk hozzaacute Monfasani 2013 meg-győzően eacutervel amellett hogy a Pleacutethoacuten-hataacutes inkaacutebb csak utoacutela-gos visszavetiacuteteacutes eredmeacutenye volt a firenzei platonistaacutek reacuteszeacuteről hasonloacutean szkeptikus maacuter Hankins 1990 156ndash157 is

27 ille in respondendo primum duxit horam silentio (OumlNB Lat 3370 97v) bdquoő vaacutelaszul előszoumlr egy oacuteraacuten aacutet neacutemaacuten hallgatottrdquo

28 Erről 1445 november 4-eacuten szaacutemol be baacutetyjaacutenak (OumlNB Lat 3370 46v) ltrelinquiturgt igitur ut profecerim euripi in qua tandem urbe praestantissimum praeceptorem inveni nicolaum sagudineum quem iam supra duos menses habeo bdquonem maradt haacutetra maacutes mint hogy Euripusba [= Negroponte] menjek veacuteguumll ebben a vaacuterosban talaacuteltam egy kivaacuteloacute tanaacutert Nicolaus Sagudineust akinek immaacuter toumlbb mint keacutet hoacutenapja vagyok a taniacutetvaacutenyardquo

29 Bizonyos szintű olvasoacutetudaacutessal azeacutert rendelkezett laacutesd Monfasani 2002

30 Laacutesd Syropulos beszaacutemoloacutejaacutet (Laurent 1971 335) A tolmaacutecsi teveacutekenyseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacuteseacutere vonatkozoacute oumlsszes forraacutest ideacutezi Mastrodimitri 1970 39ndash42 laacutesd meacuteg Gill 1959 165 eacutes Laurent 1971 262 326 493

31 Oumltvoumls 2015 119ndash13532 Babinger 1961 11ndash12 eacutes Mastrodimitri 1970 30ndash3133 A keacutetnyelvű jegyzetek toumlbbseacutege nagy valoacutesziacutenűseacuteggel

Sagundinoacutetoacutel szaacutermazik iacutegy ndash utoacutelag visszatekintve ndash a veacuteletlen uacutejabb jaacuteteacutekaacutenak is koumlszoumlnhetjuumlk hogy Benedetto fentebb megraj-zolt fantomkeacutepe ndash baacuter reacuteszben Sagundino vonaacutesait viselte magaacuten ndash meacutegis elvezetett bennuumlnket Benedetto Bursaacutehoz

34 Cristoforo Persona goumlroumlgtudaacutesaacuteroacutel (sőt kiejteacuteseacuteről) meacuteg gazai Theodoacuteros is olyan joacute veacutelemeacutennyel volt hogy őt keacuterte foumll hogy lefordiacutetsa ndash maga helyett ndash Oacuterigeneacutes Contra Celsum ciacutemű műveacutet (laacutesd a hozzaacute iacutert leveleacutet melyet Persona a keacutesőbb elkeacuteszuumllt fordiacutetaacutes előszavakeacutent tett koumlzzeacute 1481-ben) de mindezidaacuteig semmit sem lehetett tudni arroacutel kitől eacutes hol tanult meg goumlroumlguumll (laacutesd Paschini 1939ndash40 Santini 1986 95ndash96 Stringer 1997 493) Hankins 1990 158 Nigel Wilson szoacuteban koumlzoumllt oumltleteacutere taacutemaszkodva (miszerint a Laur Plut 859 jelzetű Platoacuten-koacutedexet vagyis azt a hiacuteres peacuteldaacutenyt amelyet Cosimo dersquo Medici adott oda Ficinoacutenak fordiacutetaacutesa elkeacutesziacute-teacuteseacutehez talaacuten Cristoforo Persona maacutesolta) azt a lehetőseacuteget veti foumll hogy Persona eacuteppuacutegy Gemistos Pleacutethoacuten taniacutetvaacutenya lehetett mint mentora kijevi Isidoacuteros (Rossi 2010 62 maacuter teacutenykeacutent koumlzli a felteacutetelezeacutest) Wilson oumltleteacutet azonban eleve keacutetseacutegesseacute teszi hogy a szoacuteban forgoacute koacutedex a jelenlegi kutatoacutei konszenzus szerint nem a 15 hanem a 14 szaacutezadban keletkezett (Azzaragrave 2002) Hankins hipoteacutezise pedig (ti hogy Isidoacuteros szemeacutelye lehet az oumlsszekoumltő kapocs Persona eacutes Gemistos koumlzoumltt) nem toumlbb talaacutelgataacutesnaacutel

35 Megjegyzendő hogy a kutatoacutek toumlbbseacutege vitatja hogy a koacutedex szoacutetaacuterreacuteszeacutet Cristoforo Persona maacutesolta volna (Bick 1920 56 Hunger 1994 89ndash90 Gamillscheg 1997) Aacutellaacutespontjukat a koacutedex keacutet jellemzőjeacutere alapozzaacutek Egyreacuteszt a zaacuteroacute kolophoacutenban Perso-na csak a koacutedex maacutesodik feleacuteben (94vndash101r) talaacutelhatoacute Guarino-feacutele Eroacuteteacutemataacutet emliacuteti meg eacutes iacuterja alaacute (101r) a koacutedex első feleacutet (3rndash94r) elfoglaloacute szoacutetaacuterroacutel nem tesz emliacuteteacutest a szoacutetaacutert koumlvető kolophoacutenban pedig neve megadaacutesa neacutelkuumll jelzi a szoacutetaacuterreacutesz veacute-geacutet (ezt emeli ki Oumltvoumls 2015 80ndash81) Maacutesreacuteszt a keacutet reacutesz elteacuterő iacuteraacuteskeacutepeacutere hivatkoznak Gamillscheg meacuteg a szoacutetaacuter goumlroumlg illetve latin iacuternokaacutet is keacutet kuumlloumlnboumlző szemeacutelynek veacuteli Veluumlk szemben Hermann 1932 135ndash136 az egeacutesz koacutedex maacutesolaacutesaacutet Personaacutenak tulajdoniacutetja (baacuter inkaacutebb automatikusan a lehetseacuteges elleneacutervek caacutefolata neacutelkuumll) Eacuterdemes ugyanakkor kiemelni hogy az emliacutetett kutatoacutek mindegyike kizaacuteroacutelag paleograacutefiai jegyek alapjaacuten alkot veacutelemeacutenyt a koacutedex szoumlvegeacutet semmilyen tartalmi ndash pl szoumlvegkri-tikai vagy lexikograacutefiai ndash szempontboacutel nem vizsgaacuteljaacutek a keacuterdeacutes eldoumlnteacutesekor A Bursa-levelekből kikoumlvetkeztethető eacuteletrajzi oumlsz-szefuumlggeacutesek termeacuteszetesen uacutej megvilaacutegiacutetaacutesba helyezik a keacuterdeacutest a keacutet (haacuterom) iacuternok felteacutetelezeacuteseacutet megalapozoacute paleograacutefiai eacutervek azonban oumlnmagukban veacuteve is ingatag laacutebakon aacutellnak a koacutedex keacutet (haacuterom) keze koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek toumlkeacuteletesen magyaraacutezhatoacutek pusztaacuten a szoumlvegek elteacuterő rendelteteacuteseacutevel is Egy szoacutetaacuternak eacuter-telemszerűen az egyes szavakra kell koncentraacutelnia ezeacutert a betűk joacutel kivehető elkuumlloumlniacutető iacuteraacutesmoacutedjaacutera toumlrekszik a roumlvidiacuteteacutesek eacutes ligatuacuteraacutek mellőzeacuteseacutevel ezzel szemben egy nyelvtan folyamatos olvasaacutesra szaacutent szoumlveget nyuacutejt iacutegy lejegyzeacuteseacuteben joacuteval nagyobb

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

63

szerephez juthatnak a kurziacutev elemek Ami pedig a keacutet kolophoacuten keacuterdeacuteseacutet illeti a fentebb emliacutetett vonaacutesok keacutetseacutegtelenuumll inkaacutebb a keacutet maacutesoloacute felteacutetelezeacutese mellett szoacutelnak de nem doumlntő erejű eacutervek ugyanakkor az a teacuteny hogy a nyelvtan folytatoacutelagosan koumlveti a szoacutetaacutert inkaacutebb arra mutat hogy ugyanaz a maacutesoloacute dol-gozott tovaacutebb a keacuteziraton Mindenesetre Wilson koraacutebban emliacute-tett oumltlete miszerint a Laur Plut 859-t Persona maacutesolta volna a beacutecsi koacutedex akaacutermelyik kezeacutet vesszuumlk figyelembe semmikeacuteppen sem aacutellhatja meg a helyeacutet

36 Nencioni 1997 16437 Az aacutetiacuteraacutes a Harleianus melleacutekjelek neacutelkuumlli majuszkula iacuteraacutesmoacutedjaacutet

koumlveti38 Kaumlppeli 193939 Cristoforo hatalmas irtaacutest veacutegzett a latin megfelelők koumlzoumltt gyak-

ran csak egyet vagy kettőt hagyott meg koumlzuumlluumlk Sagundino kiegeacute-sziacuteteacuteseit eacutes ideacutezeteit egyetlen egyszer sem vett aacutet a maga reacuteszeacuteről pedig a legritkaacutebb esetben fűzoumltt olyan megjegyzeacutest a szoacuteanyag-hoz ami javiacutetanaacute a szoacutetaacuter hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutet

40 Mindez uacutejabb eacutervet jelent a mellett is hogy a beacutecsi koacutedex (Suppl Gr 47) szoacutetaacuterreacuteszeacutet Persona maacutesolta Az attribuacutecioacute helyesseacutegeacutet taacute-maszthatja alaacute veacuteguumll Persona latin nyelvű alaacuteiacuteraacutesa is amely a Va-tikaacuteni Koumlnyvtaacuter koumllcsoumlnzeacutesi naploacutejaacuteban olvashatoacute eacutes baacuter mintegy huacutesz eacutevvel keacutesőbb keletkezett ugyanazokat a szaacutelkaacutes betűformaacute-kat mutatja (Bertola 1942 191)

41 quem unum novi ab ineunte adolescentia sic graecas litteras imbibisse et quod plurimum iuvit in Graecia ipsa et Graecis ex praeceptoribus ut nisi te civem Romanum scirem et propinquos tuos primarios urbis viros sat nossem dicturus facile sim e Grae-cia te oriundum nam ipsa et tua graeca pronunciatio te graecum praefert bdquoEgyeduumll teacuteged ismerlek uacutegy hogy maacuter kora ifjuacutesaacutegodtoacutel fogva uacutegy sziacutevtad magadba a goumlroumlg nyelvet eacutes ndash ami a legtoumlbbet szaacutemiacutet ndash egyenesen Goumlroumlgorszaacutegban eacutes goumlroumlg tanaacuteroktoacutel hogy ha nem tudnaacutem roacutelad hogy roacutemai polgaacuter vagy rokonaidroacutel pedig hogy a vaacuteros vezetői akkor koumlnnyen azt mondanaacutem hogy te biz-tosan Goumlroumlgorszaacutegboacutel szaacutermazol hiszen meacuteg a goumlroumlg kiejteacutesed is olyan mint egy anyanyelvűeacuterdquo

Bibliograacutefia

Alessio G C 1981 bdquoI trattati grammaticali di Giovanni del Virgi-liordquo Italia medioevale e umanistica 24 159ndash212

Azzaragrave S 2002 bdquoNote su alcuni codici di Platone e Diogene Laerzio la datazione del Laur 859 e il Marc gr 189rdquo Res Publica Litter-arum 25 164ndash171

Babinger F 1961 Johannes Darius (1414-1494) Sachwalter Ve-nedigs im Morgenland und sein griechischer Umkreis Muumln-chen

Bannier W 1912 bdquoDie roumlmischen Rechtsquellen und die sogenann-ten Cyrillglossenrdquo Philologus 71 238ndash266

Barile E 1994 Littera antiqua e scritture alla greca notai e cancel-lieri a Venezia nei primi decenni del Quattrocento Venezia

Bertola M 1942 I due primi registri di prestito della Biblioteca apostolica vaticana Codici vaticani latini 3964 3966 Cittagrave del Vaticano

Bick J 1920 Die Schreiber der Wiener griechischen Handschriften WienndashPragndashLeipzig

Bolonyai G 2011 bdquoLapszeacuteli jegyzetek Taddeo Ugoleto szoacutetaacuteraacutebanrdquo Antik Tanulmaacutenyok 55 197ndash246

Borsetti F 1735 Historia almi Ferrariensis gymnasii FerraraBotley P 2010 Learning Greek in Western Europe 1396ndash1529 Phi-

ladelphiaCsapodi Cs 1975 bdquoJanus Pannonius koumlnyvei eacutes peacutecsi koumlnyvtaacuterardquo

Kardos T ndash V Kovaacutecs S (szerk) Janus Pannonius Tanulmaacutenyok Budapest 189ndash206

Dickey E 2012 The Colloquia of the Hermeneumata Pseudodosi-theana Vol 1 Cambridge

Dionisotti A C 1984ndash85 bdquoFrom Stephanus to Du Cangerdquo Revue drsquoHistoire des Textes 14 303ndash336

Doran di T 2002 bdquoEstratti della recensione laerziana delle Divisiones aristoteleae nellrsquoAmbrosianus C47 sup (179 Martini-Bassi)rdquo Co-dices manuscripti 41 31ndash32

Gamillscheg E 1997 bdquoUumlbersetzer und Kopist ndash Beobachtungen zum Werk des Christophoros Personardquo S Lucagrave ndash L Perria (szerk) Opora studi in onore di mgr Paul Canart per il LXX compleanno Grottaferrata 233ndash242

Gill J 1959 The Council of Florence CambridgeGoetz G 1910 bdquoGlossographierdquo Paulys Real-Encyclopaumldie VII 1

Leipzig 1433ndash1466Hankins J 1990 bdquoCosimo dersquo Medici and the raquoPlatonic Academylaquordquo

Journal of the Warburg and Courtauld Institutes 53 144ndash162van Hoof L 2014 Libanius A Critical Introduction Cambridge

Horvaacuteth L 1991 bdquoEine vergessene Uumlbersetzung des Janus Pannoni-usrdquo Acta Antiqua Hung 41 199ndash215

Hunger H 1994 Katalog der griechischen Handschriften der Oumlster-reichischen Nationalbibliothek IV Supplementum Graecum (Ch Hannick koumlzreműkoumldeacuteseacutevel) Wien

Kapitaacutenffy I 1991 bdquoJanus Pannonius goumlroumlg szoacutetaacuterardquo Irodalomtoumlrteacute-neti Koumlzlemeacutenyek 95 178ndash181

Kapitaacutenffy I 1995 bdquoAristophanes Triklinios Guarino und Janus Pan-noniusrdquo Acta Antiqua Hung 36 351ndash357

Kaumlppeli T 1939 bdquoBartolomeo Lapacci dersquo Rimbertini (1402ndash1466) vescovo legato pontificio scrittorerdquo Archivum fratrum Praedica-torum 9 86ndash127

King M L 1986 Venetian Humanism in an Age of Patrician Domi-nance Princeton

Kramer J 2001 Glossaria bilinguia altera MuumlnchenndashLeipzigLaurent L 1971 Les lsquoMeacutemoiresrsquo de Sylvestre Syropoulos sur le con-

cile de Florence (1438-1439) ParisLoewe G 1876 Prodromus corporis glossariorum latinorum Leip-

zigMaehler H 1979 bdquoZweispraumlchiger Aeneis-Codexrdquo J Bingen ndash G

Nachtergael (szerk) Actes Du XVe Congregraves International de Pa-pyrologie Bruxelles 18ndash41

Mastrodimitri P L [Μαστροδημήτρη Π Λ] 1970 Νικόλαος Σεκουνδινός (1402ndash1464) Αθήνα

Monfasani J 1976 George of Trebizond A Biography and a Study of His Rhetoric and Logic Leiden

Monfasani J 1984 Collectanea Trapezuntiana texts documents and bibliographies of George of Trebizond Binghamton (NY)

Monfasani J 2002 bdquoNicholas of Cusa the Byzantines and the Greek languagerdquo M Thurner (szerk) Nicolaus Cusanus zwischen Deutschland und Italien Berlin 215ndash252

Monfasani J 2013 bdquoGeorge Gemistus Pletho and the West Greek Eacutemigreacutes Latin Scholasticism and Renaissance Humanismrdquo M S Brownlee ndash D Gondicas (szerk) Renaissance Encounters Greek East and Latin West Princeton 19ndash34

Nencioni S 1997 bdquoLessico greco-latinordquo L Fabbri ndash M Tacconi (szerk) I libri del Duomo di Firenze codici liturgici e biblioteca di Santa Maria del Fiore (secoli XI-XVI) Firenze 164ndash165

OrsquoConnell M 2009 Men of Empire Power and Negotiation in Venicersquos Maritime State Baltimore

Oumltvoumls Zs 2008 bdquoA Renaissance Vocabularium by Janus Pannonius (OumlNB Suppl Gr 45)rdquo Acta Antiqua Hung 48 237ndash246

Benedictus eacutes szoacutetaacutera

63

szerephez juthatnak a kurziacutev elemek Ami pedig a keacutet kolophoacuten keacuterdeacuteseacutet illeti a fentebb emliacutetett vonaacutesok keacutetseacutegtelenuumll inkaacutebb a keacutet maacutesoloacute felteacutetelezeacutese mellett szoacutelnak de nem doumlntő erejű eacutervek ugyanakkor az a teacuteny hogy a nyelvtan folytatoacutelagosan koumlveti a szoacutetaacutert inkaacutebb arra mutat hogy ugyanaz a maacutesoloacute dol-gozott tovaacutebb a keacuteziraton Mindenesetre Wilson koraacutebban emliacute-tett oumltlete miszerint a Laur Plut 859-t Persona maacutesolta volna a beacutecsi koacutedex akaacutermelyik kezeacutet vesszuumlk figyelembe semmikeacuteppen sem aacutellhatja meg a helyeacutet

36 Nencioni 1997 16437 Az aacutetiacuteraacutes a Harleianus melleacutekjelek neacutelkuumlli majuszkula iacuteraacutesmoacutedjaacutet

koumlveti38 Kaumlppeli 193939 Cristoforo hatalmas irtaacutest veacutegzett a latin megfelelők koumlzoumltt gyak-

ran csak egyet vagy kettőt hagyott meg koumlzuumlluumlk Sagundino kiegeacute-sziacuteteacuteseit eacutes ideacutezeteit egyetlen egyszer sem vett aacutet a maga reacuteszeacuteről pedig a legritkaacutebb esetben fűzoumltt olyan megjegyzeacutest a szoacuteanyag-hoz ami javiacutetanaacute a szoacutetaacuter hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutet

40 Mindez uacutejabb eacutervet jelent a mellett is hogy a beacutecsi koacutedex (Suppl Gr 47) szoacutetaacuterreacuteszeacutet Persona maacutesolta Az attribuacutecioacute helyesseacutegeacutet taacute-maszthatja alaacute veacuteguumll Persona latin nyelvű alaacuteiacuteraacutesa is amely a Va-tikaacuteni Koumlnyvtaacuter koumllcsoumlnzeacutesi naploacutejaacuteban olvashatoacute eacutes baacuter mintegy huacutesz eacutevvel keacutesőbb keletkezett ugyanazokat a szaacutelkaacutes betűformaacute-kat mutatja (Bertola 1942 191)

41 quem unum novi ab ineunte adolescentia sic graecas litteras imbibisse et quod plurimum iuvit in Graecia ipsa et Graecis ex praeceptoribus ut nisi te civem Romanum scirem et propinquos tuos primarios urbis viros sat nossem dicturus facile sim e Grae-cia te oriundum nam ipsa et tua graeca pronunciatio te graecum praefert bdquoEgyeduumll teacuteged ismerlek uacutegy hogy maacuter kora ifjuacutesaacutegodtoacutel fogva uacutegy sziacutevtad magadba a goumlroumlg nyelvet eacutes ndash ami a legtoumlbbet szaacutemiacutet ndash egyenesen Goumlroumlgorszaacutegban eacutes goumlroumlg tanaacuteroktoacutel hogy ha nem tudnaacutem roacutelad hogy roacutemai polgaacuter vagy rokonaidroacutel pedig hogy a vaacuteros vezetői akkor koumlnnyen azt mondanaacutem hogy te biz-tosan Goumlroumlgorszaacutegboacutel szaacutermazol hiszen meacuteg a goumlroumlg kiejteacutesed is olyan mint egy anyanyelvűeacuterdquo

Bibliograacutefia

Alessio G C 1981 bdquoI trattati grammaticali di Giovanni del Virgi-liordquo Italia medioevale e umanistica 24 159ndash212

Azzaragrave S 2002 bdquoNote su alcuni codici di Platone e Diogene Laerzio la datazione del Laur 859 e il Marc gr 189rdquo Res Publica Litter-arum 25 164ndash171

Babinger F 1961 Johannes Darius (1414-1494) Sachwalter Ve-nedigs im Morgenland und sein griechischer Umkreis Muumln-chen

Bannier W 1912 bdquoDie roumlmischen Rechtsquellen und die sogenann-ten Cyrillglossenrdquo Philologus 71 238ndash266

Barile E 1994 Littera antiqua e scritture alla greca notai e cancel-lieri a Venezia nei primi decenni del Quattrocento Venezia

Bertola M 1942 I due primi registri di prestito della Biblioteca apostolica vaticana Codici vaticani latini 3964 3966 Cittagrave del Vaticano

Bick J 1920 Die Schreiber der Wiener griechischen Handschriften WienndashPragndashLeipzig

Bolonyai G 2011 bdquoLapszeacuteli jegyzetek Taddeo Ugoleto szoacutetaacuteraacutebanrdquo Antik Tanulmaacutenyok 55 197ndash246

Borsetti F 1735 Historia almi Ferrariensis gymnasii FerraraBotley P 2010 Learning Greek in Western Europe 1396ndash1529 Phi-

ladelphiaCsapodi Cs 1975 bdquoJanus Pannonius koumlnyvei eacutes peacutecsi koumlnyvtaacuterardquo

Kardos T ndash V Kovaacutecs S (szerk) Janus Pannonius Tanulmaacutenyok Budapest 189ndash206

Dickey E 2012 The Colloquia of the Hermeneumata Pseudodosi-theana Vol 1 Cambridge

Dionisotti A C 1984ndash85 bdquoFrom Stephanus to Du Cangerdquo Revue drsquoHistoire des Textes 14 303ndash336

Doran di T 2002 bdquoEstratti della recensione laerziana delle Divisiones aristoteleae nellrsquoAmbrosianus C47 sup (179 Martini-Bassi)rdquo Co-dices manuscripti 41 31ndash32

Gamillscheg E 1997 bdquoUumlbersetzer und Kopist ndash Beobachtungen zum Werk des Christophoros Personardquo S Lucagrave ndash L Perria (szerk) Opora studi in onore di mgr Paul Canart per il LXX compleanno Grottaferrata 233ndash242

Gill J 1959 The Council of Florence CambridgeGoetz G 1910 bdquoGlossographierdquo Paulys Real-Encyclopaumldie VII 1

Leipzig 1433ndash1466Hankins J 1990 bdquoCosimo dersquo Medici and the raquoPlatonic Academylaquordquo

Journal of the Warburg and Courtauld Institutes 53 144ndash162van Hoof L 2014 Libanius A Critical Introduction Cambridge

Horvaacuteth L 1991 bdquoEine vergessene Uumlbersetzung des Janus Pannoni-usrdquo Acta Antiqua Hung 41 199ndash215

Hunger H 1994 Katalog der griechischen Handschriften der Oumlster-reichischen Nationalbibliothek IV Supplementum Graecum (Ch Hannick koumlzreműkoumldeacuteseacutevel) Wien

Kapitaacutenffy I 1991 bdquoJanus Pannonius goumlroumlg szoacutetaacuterardquo Irodalomtoumlrteacute-neti Koumlzlemeacutenyek 95 178ndash181

Kapitaacutenffy I 1995 bdquoAristophanes Triklinios Guarino und Janus Pan-noniusrdquo Acta Antiqua Hung 36 351ndash357

Kaumlppeli T 1939 bdquoBartolomeo Lapacci dersquo Rimbertini (1402ndash1466) vescovo legato pontificio scrittorerdquo Archivum fratrum Praedica-torum 9 86ndash127

King M L 1986 Venetian Humanism in an Age of Patrician Domi-nance Princeton

Kramer J 2001 Glossaria bilinguia altera MuumlnchenndashLeipzigLaurent L 1971 Les lsquoMeacutemoiresrsquo de Sylvestre Syropoulos sur le con-

cile de Florence (1438-1439) ParisLoewe G 1876 Prodromus corporis glossariorum latinorum Leip-

zigMaehler H 1979 bdquoZweispraumlchiger Aeneis-Codexrdquo J Bingen ndash G

Nachtergael (szerk) Actes Du XVe Congregraves International de Pa-pyrologie Bruxelles 18ndash41

Mastrodimitri P L [Μαστροδημήτρη Π Λ] 1970 Νικόλαος Σεκουνδινός (1402ndash1464) Αθήνα

Monfasani J 1976 George of Trebizond A Biography and a Study of His Rhetoric and Logic Leiden

Monfasani J 1984 Collectanea Trapezuntiana texts documents and bibliographies of George of Trebizond Binghamton (NY)

Monfasani J 2002 bdquoNicholas of Cusa the Byzantines and the Greek languagerdquo M Thurner (szerk) Nicolaus Cusanus zwischen Deutschland und Italien Berlin 215ndash252

Monfasani J 2013 bdquoGeorge Gemistus Pletho and the West Greek Eacutemigreacutes Latin Scholasticism and Renaissance Humanismrdquo M S Brownlee ndash D Gondicas (szerk) Renaissance Encounters Greek East and Latin West Princeton 19ndash34

Nencioni S 1997 bdquoLessico greco-latinordquo L Fabbri ndash M Tacconi (szerk) I libri del Duomo di Firenze codici liturgici e biblioteca di Santa Maria del Fiore (secoli XI-XVI) Firenze 164ndash165

OrsquoConnell M 2009 Men of Empire Power and Negotiation in Venicersquos Maritime State Baltimore

Oumltvoumls Zs 2008 bdquoA Renaissance Vocabularium by Janus Pannonius (OumlNB Suppl Gr 45)rdquo Acta Antiqua Hung 48 237ndash246

Tanulmaacutenyok

64

Oumltvoumls Zs 2015 bdquoJanus Pannoniusrsquos Vocabulariumrdquo The Complex Analysis of the Ms OumlNB Suppl Gr 45 Budapest

Park K 1981 bdquoThe Readers at the Florentine Studio According to Comunal Fiscal Records (1357ndash1380 1413ndash1446)rdquo Rinascimento 20 249ndash310

Paschini P 1939ndash40 bdquoUn ellenista romano del Quattrocento e la sua famigliardquo Atti del Accademia degli Arcadi 19ndash20 45ndash56

Prete S 1964 Two Humanistic Anthologies Cittagrave del VaticanoRossi P B 2010 bdquoraquoDiligenter notarelaquo raquopie intelligerelaquo raquoreveren-

ter exponerelaquo i teologi medievali lettori e fruitori dei Padrirdquo M Cortesi (szerk) Leggere i padri tra passato e presente Firenze 39ndash64

Sabbadini R 1905 Le scoperte dei codici latini e greci nersquo secoli XIV e XV Firenze

Sanchi L-A 2011 bdquoDiffusion et reception de Libanios agrave la Renais-sancerdquo O Lagacherie ndash P-L Malosse (szerk) Libanios le pre-mier humaniste Alessandria

Santini L M 1986 bdquoLe traduzioni dal Grecordquo M Miglio ndash F Niut-ta ndash C Ranieri Un pontificato ed una cittagrave Sisto IV (1471-1484) Cittagrave del Vaticano 81ndash102

Stringer C 1997 bdquoItalian Renaissance Learning and the Church Fa-thersrdquo I Backus (szerk) The Reception of the Church Fathers in the West Leiden ndash New York ndash Koumlln 473ndash510

Thiermann P 1994 Das Woumlrterbuch der Humanisten PhD eacuterteke-zeacutes keacutezirat Hamburg

Thiermann P 1996 bdquoI dizionari greco-latini fra medioevo e um-anesimordquo J Hamesse (szerk) Les manuscrits des lexiques et glossaires de lrsquoantiquiteacute tardive agrave la fin du Moyen Acircge Actes du colloque international organiseacute par le ldquoEttore Majorana Centre for Scientific Culturerdquo (Erice 23ndash30 septembre 1994) Louvain-la-Neuve 657ndash675

Tontini A 2014 bdquoPer la storia del testo di Plauto nellrsquoUmanesimo Benedetto Borsa laquoDe legendo Plauto potius quam Terentioraquordquo Ri-vista di cultura classica e medioevale 56 447ndash543

Zaccaria R 1991 bdquoDolfin Pietrordquo Dizionario Biografico degli Ita-liani (Enciclopedia Treccani) 40