Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit

Bevezető gondolatok LSZ célja, intézményi változásai

Vátozások az EU jogrendszerében Jogi aktusok csoportosítása

◦ Jogi aktusok típusai◦ A volt II és III. pillér sajátosságai◦ Új jogforrási hierarchia?

Jogalkotási eljárások ◦ Rendes és különleges jogalkotási eljárás◦ Egyéb kötelező jogi aktusok elfogadása

2001 Laekeni Nyilatkozat: Demokratikusab, hatékonyabb, átláthatóbb Unió

Hatékonyabb döntéshozatal, korszerű intézményrendszer

A LSZ Európai Unióról szóló szerződést és az Európai Közösséget létrehozó szerződést módosítva, az utóbbit átnevezve az Európai Unió működéséről szóló szerződésre.

A szerződés kinyilvánított célja, hogy „lezárják az Amszterdami szerződéssel és a Nizzai szerződéssel megkezdett folyamatot, amely arra irányul, hogy megerősítse az Unió hatékonyságát és demokratikus legitimitását, valamint javítsa egységes nemzetközi fellépését”. EP és nemzeti parlamentek szerepének növelése

új jogi keretet és eszközöket hoz létre, hogy az Unió meg tudjon felelni a jövő kihívásainak

Legfontosabb változtatások Intézményi változások Erősebb demokratikus kontroll (Európai Parlament, nemzeti

parlamentek megnövekedett szerepe EUSz. 12. cikk, 1., és 2. jk.)

Új jogalkotási eljárások (minősített többség, rendes jogalkotási eljárás, mint főszabály)

Alapjogi terület – a Charta kötelező ereje, az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez történő csatlakozás lehetősége EUSz. 6. cikk

A pillérrendszer megszűnik Az Unió átveszi a Közösségek helyét minden területen

Európai Unió jogi személy Kilépés lehetősége Hatáskörök egyértelmű meghatározása

Európai Tanács (235-236. cikk): Az Unió formális szervévé válik, a LSZ definiálja szerepét Elnökét 2 és fél évre választják, a megbízatás megújítható - az

Unió új arca (az Elnökséget adó országok rotációja ettől függetlenül megmarad) első elnök Herman van ROMPUY

Miniszterek Tanácsa (237-243. cikk): Legfontosabb módosulás (2014-től lesz érvényben): Minősített

többség = KETTŐS TÖBBSÉG a döntéshozatalban: a TAGÁLLAMOK ( 55%) + a NÉPESSÉG TÖBBSÉGE (65%)

Kötelező Trió elnökség - 18 hónapos időtartamra - egyeztetett elnökségi programmal

Új tanácsi formáció (szétválik az ÁKÜT – külön általános ügyek tanácsa és külön külügyi tanács) 10 tanácsi formáció

1. A 345 szavazatból legalább 255 szavazat szükséges (max.29, min. 3 SZAVAZAT, HU 12

2. Legalább a tagállamok felének (kivételesen a tagállamok min. 2/3-ának) a támogatása szükséges.

3. A leadott szavazatoknak az Unió lakosságának legalább 62%-t kell képviselnie („népességi szűrő”).

A minősített többségi szavazás új rendszere 2014. nov. 1-től – a „kettős többség” bevezetése:

1. A minősített többséghez legalább 55 %-ának – és legalább tizenöt tag által leadott – szavazata szükséges (minden tagállamnak 1 szavazata van: a tagállamok egyenlőségének elve).

2. A leadott szavazatoknak az Unió népességének legalább 65 %-át kell képviselnie („népességi szűrő”).

3. A blokkoló kisebbségnek legalább a Tanácsnak a részt vevő tagállamok népességének több mint 35 %-át képviselő tagjaiból és még egy tagból kell állnia, min 4 tagállam

Átmeneti idő: 2014. nov. 1-je és 2017. márc. 31-e között a TÁ kérhetik régi minősített többségi szavazási rendszert alkalmazását. 2017. ápr. 1-je után kizárólag az új szavazati rendszer érvényesül.

Bizottság (244-250. cikk) A jelenlegi „egy tagállam – egy biztos” elvet felváltja

a biztosi posztok tagállamok közötti rotációja a tagállamok 2/3-a ad biztost – ez a jelenlegi létszám

mellett 18 főt jelentene 2014-től lép életbe

Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő (246. cikk, új intézmény)

A koherens európai külpolitika megteremtéséért felel nemzetközi színtéren

A Bizottság alelnöke és az újonnan létrejövő külügyi tanács elnöke - jelenleg Baroness C. Ashton

Európai Parlament (223-234. cikk) Képviselők létszámát 750-ben maximálja, egy

tagállamnak minimum 6, maximum 96 képviselője lehet

Szerepe az alábbi területeken erősödika. jogalkotás (az együttdöntési eljárás kiterjesztése – rendes

jogalkotási eljárás)b.nemzetközi megállapodások megkötése (jóváhagyása

szükséges a rendes jogalkotási eljárás körén belüli területeken)c. költségvetés (közös döntés a pénzügyi keret és a kiadások

tekintetében)

Uniós jogalkotási aktusok tervezeteit megkapják az EP-vel egyidőben

Ex ante vizsgálat a szubszidiaritás és arányosság tekintetében – ind. vélemény, 8 hét

JHA politika végrehajtását értékelő elj-okban részt vesznek

EP és nemzeti parlamentek parlamentközi együttműködése

Részvétel Szerződések felülvizsgálati eljárásaiban

Európai Unió Bírósága Törvényszék, Közszolgálati törvényszék , speciális

törvényszékek

Hatáskörének kiterjesztése a bel- és igazságügyi együttműködés területén◦ Az EiT és az EU ügynökségek aktusainak

felülvizsgálata◦ 7 tagú Véleményező bizottság – bírák

megválasztása során

EU kizárólagos hatásköre EUMSz. 3 cikk - vámunió - belső piaci versenyszabályok - monetáris politika az Eurózóna

tagállamainak -tengeri biológiai erőforrások - közös kereskedelempolitika - nemzetközi szerződések megkötése ha azt

uniós jogalkotási aktus írja elő, az EU hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges

Osztott hatáskör EUMSz. 4. cikk - belső piac, - szociálpolitika egyes vonatkozásai, - gazdi, társi, területi kohézió, - mg és halászat, kivéve tengerbiológiai erőf., - környezetvédelem, - fogyasztóvédelem, - közlekedés, transzeurópai hálózatok, - energiaügy, - bel-és igazságügy, - közegészségügy, - kutatás és fejlesztés de! nem akadályozhatja

a tagállamok saját hatáskörét

Kiegészítő hatáskör EUMSz. 6. cikk - emberi egészség védelme, - ipar, - kultúra, - idegenforgalom, - oktatás, szakképzés, sport, ifjúság, - polgári védelem, - Igazgatási együttműködésÖsszehangolt politikák EUMSz. 5 cikk -gazdaságpolitika(külön rendelkezések

Eurózónában) - foglalkoztatáspolitika - szociálpolitika

Bizottság (TÁ-k min. ¼-e): uniós jogi aktus tervezete↓

COREPER (a tagállamok brüsszeli állandó képviselőinek bizottsága – Állandó Képviselők Bizottsága)

↓ Munkacsoportok

↓ COREPER I.

↓ COREPER II.

↓ Tanács: döntés

Egyre fontosabb szerep jut a Tanács soros elnökségét betöltő tagállamnak az egyeztetések során.

EUMSZ 288. cikk◦ Rendelet– az elérendő ált. hatály, teljes egészében kötelező,

közvetlenül alkalmazandó◦ Irányelv - célokat illetően minden tagállamra kötelező, de a forma és

eszköz megválasztása a nemzeti hatóság joga◦ Határozat – a határozat teljes egészében kötelező, címzett és sui

generis határozatok◦ Ajánlás és vélemény NEM kötelezőek

A korábbi harmadik pillér jogi aktusai megszűnnek => átmeneti intézkedések 36.jk. 10.pont. --- régiekre öt év átmeneti idő

KKBP ◦ Kormányközi jellege továbbra is megmarad◦ Jogi aktusok: egységesen határozat

Jogalkotási aktusok EUMSz. 289. cikk◦ Rendes vagy különleges jogalkotási eljárás keretében

fogadják el ◦ Formális fogalom

Felhatalmazás alapján hozott jogi aktusok EUMSz. 290.cikk◦ Jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit

kiegészítik, illetve módosítják◦ A címben meg kell jelölni◦ A Bizottság felhatalmazást kap◦ Meg kell határozni a felhatalmazás

Céljait Tartalmát Alkalmazási körét Időtartamát Felhatalmazás gyakorlásának feltételeit

Végrehajtási aktusok EUMSz. 291. cikk◦ Elsősorban a tagállamok hozzák a végrehajtási

intézkedéseket◦ Ha azonban valamely kötelező erejű uniós jogi aktus

végrehajtásának egységes feltételek szerint kell történnie, akkor a Bizottság, kivételes esetben Tanács kap végrehajtási hatásköröket.

◦ Címben meg kell jelölni◦ A tagállami ellenőrzés mechanizmusait RJE keretében

elfogadott rendelet szabályozza◦ Ügynökségek jogi aktusai?

Egyéb◦ KKBP aktusai◦ Intézményközi megállapodások◦ Nemzetközi szerződések…

Rendes jogalkotási eljárás◦ A korábbi együttdöntési eljárás kis formai

változtatással◦ 40 új területre vezették be- a volt III. pillér területén

is◦ Kompromisszumok:

Megszűnt a Bizottság jogszabály kezdeményezési „monopóliuma” Bizottság, Parlament, tagállamok ¼-e, EKB, EU Bíróság, EBB

Lehetőség, hogy a jogalkotási eljárást négy hónapra felfüggesszék és hogy az Európai Tanács elő terjesszék -

- Vészfékmechanizmus

Vészfékmechanizmus Lényege: EIT elé kell terjeszteni az irányelv

tervezetet, ha az vmely tagállam büntetőigazságügyi rendszerének alapjait érintené

- Jogkövetkezménye: a rendes jogalkotási eljárást FELFÜGGESZTI EIT eljárása: 4 hónapKonszenzus esetén visszaküldi a Tanácsba a

tervezetet és a rendes jogalkotási eljárást folytatva elfogadják az irányelvet

Disszenzus esetén legalább 9 tagállam megerősített együttműködést kezdeményezhet

Háromolvasatos” eljárás.

1.A Biz. javaslatot terjeszt az EP és a Tanács elé.

Első olvasat

2. Az EP első olvasatban elfogadja az álláspontját, amelyet továbbít a Tanácsnak.

3. Tanács:- ha egyetért az EP álláspontjával => elfogadott aktus.- nem ért egyet az EP álláspontjával => elfogadja a saját álláspontját, amelyet közöl az EP-vel.

Második olvasat

4. Az EP a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával (a közléstől számított) 3 (+1) hónapon belül:

- ha egyetért/nem foglal állást => elfogadott aktus.- tagjainak többségével elutasítja => el nem fogadás.- tagjainak többségével módosításokat javasol => a módosított szöveget

továbbítja a Tanácsnak és a Biz-nak. (A Biz. véleményt nyilvánít a módosításokról.)

5. Ha a Tanács (az EP módosításainak kézhezvételétől számított) 3 (+1) hónapon belül minősített többséggel:- minden módosítással egyetért => elfogadott aktus.- nem fogad el minden módosítást => az EP elnöke és a Tanács elnöke 6 (+2) héten belül összehívja az egyeztetőbizottságot.

(A Tanács csak egyhangúlag dönthet azokról a módosításokról, amelyeket

6. Egyeztetés

- Az egyeztetőbizottság összetétele: Tanács, EP azonos számban, a Biz. részvétele (közvetítő szerep)

- Ha 6 (+2) héten belül nem hagy jóvá közös szövegtervezetet => el nem fogadás.

Harmadik olvasat

7. Az egyeztetőbizottság által jóváhagyott közös szövegtervezetet ha 6 (+2) héten belül az EP a leadott szavazatok többségével + a Tanács minősített többséggel elfogadja => elfogadott.

8. Ha az EP és a Tanács nem fogadja el => el nem fogadás, jegelik a tervezetet

Különleges jogalkotási eljárás◦ Minden olyan jogalkotási eljárás, ahol az EP nem társ jogalkotó vagy a

Tanácsban nem QMV Fajtái: - A Tanács önállóan:

- Konzultáció az EP-vel- Az EP egyetértése

Az EP önállóan (a Tanács egyetértésével) Költségvetési eljárás (EP+Tanács) Intézményközi megállapodás alapjánPéldák - megerősített együttműködés EUMSz.329. cikk Bizottság javaslata +

Tanács QMV +EP jóváhagyás - Nemzetközi szerződések elfogadása - u.a. - családjogi jogharmonizáció EUMSz. 81. cikk (3) Bizottság javasol +Tanács

egyhangú szavazás +EP jóváhagyás- Európai Ügyész –EUMSz. 86. cikk egyhangúsággal – az Unió pénzügyi

érdekeit sértő bcs-ek üldözésére EP előzetes egyetértése + Tanács egyhangú szavazata

- EP saját működési szabályairól önállóan

Felhatalmazás alapján hozott jogi aktusok kapcsán szükséges a felhatalmazás feltételeinek kidolgozása ◦ Visszavonhatóság◦ Elfogadás megakadályozásának lehetősége

Végrehajtási jogi aktusok kapcsán komitológia reformja várható

A Szerződésben előír egyéb kötelező jellegű nem jogalkotási aktus elfogadása igen eltérő szabályok

A változtatások pozitívumai - pillérek szerinti külön jogforrások eltünnek - markánsabb jogforrási hierarchia - jogi aktusok átláthatósága javul - döntéshozatali eljárások egyszerűsödnek

Valóban egyszerűbb jogforrási rendszer, jogalkotási rend? - komplexitás