esÉlygyenlŐsÉg, esÉlyegyenlŐsÉg, szektorkÖzi egyÜttmŰkÖdÉs, fenntartÓi megoldÁsok
DESCRIPTION
ESÉLYGYENLŐSÉG, ESÉLYEGYENLŐSÉG, SZEKTORKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS, FENNTARTÓI MEGOLDÁSOK. PEDAGÓGUS SZAKVIZSGA DEBRECENI EGYETEM 2009/2010. TANÉV I. FÉLÉV (II.RÉSZ). Bevezetés. „ Átvezetés”, felidézés EU-s vonatkozások; méltányosság a közoktatásban A magyar oktatáspolitika orientálódása - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
ESÉLYGYENLŐSÉG,ESÉLYGYENLŐSÉG,
ESÉLYEGYENLŐSÉG,ESÉLYEGYENLŐSÉG,SZEKTORKÖZI SZEKTORKÖZI
EGYÜTTMŰKÖDÉS,EGYÜTTMŰKÖDÉS,FENNTARTÓI MEGOLDÁSOKFENNTARTÓI MEGOLDÁSOK
PEDAGÓGUS SZAKVIZSGAPEDAGÓGUS SZAKVIZSGA
DEBRECENI EGYETEMDEBRECENI EGYETEM
2009/2010. TANÉV 2009/2010. TANÉV
I. FÉLÉV (II.RÉSZ)I. FÉLÉV (II.RÉSZ)
BevezetésBevezetés
„„Átvezetés”, felidézésÁtvezetés”, felidézésEU-s vonatkozások; méltányosság a EU-s vonatkozások; méltányosság a
közoktatásbanközoktatásbanA magyar oktatáspolitika orientálódásaA magyar oktatáspolitika orientálódásaHazai jogszabályi környezet:Hazai jogszabályi környezet:
Általános érvényű jogszabályokÁltalános érvényű jogszabályokKözoktatás-specifikus törvények, Közoktatás-specifikus törvények,
rendeletekrendeletekFogalomtár Fogalomtár
3. Közoktatási 3. Közoktatási esélykülönbségekesélykülönbségek
3.1. 3.1. Kimutathatóság, bizonyítékokKimutathatóság, bizonyítékokPISA 2000PISA 2000
Programme for International Student AssessmentProgramme for International Student Assessment 32 OECD-ország; 15 éves tanulók 32 OECD-ország; 15 éves tanulók
„alkalmazásképes” tudása 3 területen„alkalmazásképes” tudása 3 területen 3 alapvető hazai oktatáspolitikai következtetés:3 alapvető hazai oktatáspolitikai következtetés:
Mindhárom területen átlag alatti teljesítményMindhárom területen átlag alatti teljesítmény Számottevő különbségek a középfokú intézménytípusok Számottevő különbségek a középfokú intézménytípusok
közöttközött Kiemelkedő mértékű különbségek (tanulói és iskolai Kiemelkedő mértékű különbségek (tanulói és iskolai
vonatkozásban egyaránt) a szocioökonómiai tényezők vonatkozásban egyaránt) a szocioökonómiai tényezők mentén mentén
3. Közoktatási 3. Közoktatási esélykülönbségekesélykülönbségek
3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok3.1. Kimutathatóság, bizonyítékokOLVASÁS, SZÖVEGÉRTÉSOLVASÁS, SZÖVEGÉRTÉS Jelentése: „…Jelentése: „…az írott szövegek megértése, az írott szövegek megértése,
felhasználása és az ezekre való reflektálás annak felhasználása és az ezekre való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit és hatékonyan vegyen tudását és képességeit és hatékonyan vegyen részt a mindennapi életben.”részt a mindennapi életben.”
5 képességszint:5 képességszint: 5.szint: 625 st. pont felett5.szint: 625 st. pont felett 4.szint: 625-5534.szint: 625-553 3.szint: 552-481 (a munkaerőpiaci belépés alsó határa)3.szint: 552-481 (a munkaerőpiaci belépés alsó határa) 2.szint: 480-4082.szint: 480-408 1.szint: 407-335 és alatta 1.szint: 407-335 és alatta
3. Közoktatási 3. Közoktatási esélykülönbségekesélykülönbségek
3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok OECD-átlag: 500 pont, magyar: 480 pontOECD-átlag: 500 pont, magyar: 480 pont Szignifikánsan gyengébb; a 3. szint alján (23. hely Szignifikánsan gyengébb; a 3. szint alján (23. hely
az országok listáján)az országok listáján) 1-5.helyen: Finnország, Korea, Kanada, Japán, 1-5.helyen: Finnország, Korea, Kanada, Japán,
ÍrországÍrország Mo. mögött: Görögo., Portugália, Mexikó, Mo. mögött: Görögo., Portugália, Mexikó,
Oroszország, ..…Brazília)Oroszország, ..…Brazília) Legjobb-leggyengébb különbsége: 150 st.pont Legjobb-leggyengébb különbsége: 150 st.pont
(2szint!)(2szint!) Képesség-szintenkénti helyzet:Képesség-szintenkénti helyzet:
5.: OECD: 10%, Mo.: 5%5.: OECD: 10%, Mo.: 5% 5-3.: OECD: 60%, Mo.: 52%5-3.: OECD: 60%, Mo.: 52% 1.: OECD: 14%, Mo.: 23% (ebből 7% 335 pont alatt) 1.: OECD: 14%, Mo.: 23% (ebből 7% 335 pont alatt)
3. Közoktatási 3. Közoktatási esélykülönbségekesélykülönbségek
3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok3.1. Kimutathatóság, bizonyítékokMATEMATIKAMATEMATIKA Jelentése:”…Jelentése:”…az egyénnek az a képessége, az egyénnek az a képessége,
amellyel képes felismerni, megérteni, milyen amellyel képes felismerni, megérteni, milyen szerepet játszik a matematika a bennünket szerepet játszik a matematika a bennünket körülvevő világban és ennek tükrében képes körülvevő világban és ennek tükrében képes magalapozott döntéseket hozni és cselekedni…”magalapozott döntéseket hozni és cselekedni…”
Három készségosztály:Három készségosztály: 1. (reproduktív) készségosztály1. (reproduktív) készségosztály 2. (integratív) készségosztály2. (integratív) készségosztály 3. (kreatív) készségosztály3. (kreatív) készségosztály
3. Közoktatási 3. Közoktatási esélykülönbségekesélykülönbségek
3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok 3 teljesítményszint-tartomány:3 teljesítményszint-tartomány:
750 st. pont környezete750 st. pont környezete 570 st. pont környezete570 st. pont környezete 380 st. pont környezete380 st. pont környezete
OECD-átlag: 500 st. pontOECD-átlag: 500 st. pont 1-2. helyen: Japán, Korea (lényegesen az átlag 1-2. helyen: Japán, Korea (lényegesen az átlag
felett), legjobb európai: Finnországfelett), legjobb európai: Finnország Legjobb-leggyengébb átlag: 557-334(Brazília)Legjobb-leggyengébb átlag: 557-334(Brazília) Mo.: 388 st. pont , 21. helyMo.: 388 st. pont , 21. hely Országon belüli különbségek nagyobbak, mint az Országon belüli különbségek nagyobbak, mint az
országok közöttiek!országok közöttiek!
3. Közoktatási 3. Közoktatási esélykülönbségekesélykülönbségek
3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok3.1. Kimutathatóság, bizonyítékokTERMÉSZETTUDOMÁNY TERMÉSZETTUDOMÁNY Jelentése: Jelentése: „… az a képesség, amelynek „… az a képesség, amelynek
segítségével természettudományos segítségével természettudományos ismeretekből tényeken alapuló ismeretekből tényeken alapuló következtetéseket vagyunk képesek következtetéseket vagyunk képesek levonni annak érdekében, hogy megértsük levonni annak érdekében, hogy megértsük a természetet és döntéseket hozhassunk a a természetet és döntéseket hozhassunk a világról, mind azokról a változásokról, világról, mind azokról a változásokról, amelyeket az emberi tevékenység a amelyeket az emberi tevékenység a világban okoz.” világban okoz.”
3. Közoktatási 3. Közoktatási esélykülönbségekesélykülönbségek
3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok Eltérő besorolás; átlagteljesítmény 500 pontEltérő besorolás; átlagteljesítmény 500 pont Három teljesítmény-tartomány:Három teljesítmény-tartomány:
690 pont környezete690 pont környezete 550 pont környezete550 pont környezete 400 pont környezete400 pont környezete
1 – 2. helyen Korea, Japán 1 – 2. helyen Korea, Japán (3 – 4. Finnország, Egyesült Királyság)(3 – 4. Finnország, Egyesült Királyság)
Magyarország: 496 pont átlagteljesítményMagyarország: 496 pont átlagteljesítmény A rangsor vége: az előzőekkel azonos A rangsor vége: az előzőekkel azonos
3. Közoktatási 3. Közoktatási esélykülönbségekesélykülönbségek
3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok Leggyengébb terület: a természet Leggyengébb terület: a természet
vizsgálata; mérés, kísérletezés (20 % vizsgálata; mérés, kísérletezés (20 % lemaradás az átlaghoz képest)lemaradás az átlaghoz képest)
Mo.: országon belül nagyobb különbségek, Mo.: országon belül nagyobb különbségek, mint nemzetközi összevetésbenmint nemzetközi összevetésben
9 ország mindhárom területen 9 ország mindhárom területen szignifikánsan jobb az OECD átlagnál szignifikánsan jobb az OECD átlagnál (Európa: Finnország, Ausztria, Egyesült (Európa: Finnország, Ausztria, Egyesült Királyság, Svédország)Királyság, Svédország)
3. Közoktatási 3. Közoktatási esélykülönbségekesélykülönbségek
3.2. Az esélykülönbségek okai3.2. Az esélykülönbségek okai A PISA-mérések külön területe: A PISA-mérések külön területe:
háttérváltozók vizsgálataháttérváltozók vizsgálata Célja: Célja:
a tanulói teljesítményt befolyásoló faktorok feltárásaa tanulói teljesítményt befolyásoló faktorok feltárása oktatáspolitikai „üzenetek” megfogalmazásaoktatáspolitikai „üzenetek” megfogalmazása az egyenlő hozzáférés biztosítása, esélykülönbségek az egyenlő hozzáférés biztosítása, esélykülönbségek
mérséklésemérséklése
Két szintre irányuló mérés: Két szintre irányuló mérés: tanulóktanulók iskolák iskolák
3. Közoktatási 3. Közoktatási esélykülönbségekesélykülönbségek
3.2. Az esélykülönbségek okai3.2. Az esélykülönbségek okaiA tanulást befolyásoló tényezők:A tanulást befolyásoló tényezők: Motiváció: a tanulás (benne: olvasói Motiváció: a tanulás (benne: olvasói
aktivitás) iránti elkötelezettségaktivitás) iránti elkötelezettség szerepe: az alapoktatás eredményességének a szerepe: az alapoktatás eredményességének a
tanulási képességek fejlettségének mutatója tanulási képességek fejlettségének mutatója az iskola iránti attitűdök („… nem szívesen az iskola iránti attitűdök („… nem szívesen
jár…”; jár…”; 20 országban átlag 25 %, Mo.: 40 %)20 országban átlag 25 %, Mo.: 40 %)
pozitív kötődés mellett 15 % „elveszettnek, kívül pozitív kötődés mellett 15 % „elveszettnek, kívül állónak” érzi magátállónak” érzi magát
teljesítményt befolyásoló tényezőteljesítményt befolyásoló tényező
3. Közoktatási 3. Közoktatási esélykülönbségekesélykülönbségek
3.2. Az esélykülönbségek okai3.2. Az esélykülönbségek okai Tanulási stratégiákTanulási stratégiák
fejlett tanulásirányítási képesség (a tanulási fejlett tanulásirányítási képesség (a tanulási folyamat kontrollja): tudatos célkitűzés – a folyamat kontrollja): tudatos célkitűzés – a folyamat „önirányítása – hatékony információ-folyamat „önirányítása – hatékony információ-felhasználásfelhasználás
memorizálás és kapcsolatok keresése (a memorizálás és kapcsolatok keresése (a kimeneti/végteljesítményre kimutatható hatásúkimeneti/végteljesítményre kimutatható hatású
kooperatív és/vagy kompetitív tanulás kooperatív és/vagy kompetitív tanulás (mindkettő hatékony lehet)(mindkettő hatékony lehet)
3. Közoktatási 3. Közoktatási esélykülönbségekesélykülönbségek
3.2. Az esélykülönbségek okai3.2. Az esélykülönbségek okaiNemek közötti különbségek:Nemek közötti különbségek:
olvasás, szövegértés: minden országban olvasás, szövegértés: minden országban egyöntetűen és lényegesen jobb a egyöntetűen és lényegesen jobb a lányok teljesítményelányok teljesítménye
matematika: az országok felében matematika: az országok felében szignifikáns különbség a fiúk javáraszignifikáns különbség a fiúk javára
természettudomány: változó; 24 természettudomány: változó; 24 országban nincs szignifikáns különbségországban nincs szignifikáns különbség
intézménytípus is befolyásolja!intézménytípus is befolyásolja!
3. Közoktatási 3. Közoktatási esélykülönbségekesélykülönbségek
3.2. Az esélykülönbségek okai3.2. Az esélykülönbségek okai Családi háttérCsaládi háttér Alaphelyzet: az iskolába különböző Alaphelyzet: az iskolába különböző
kulturális és szocioökonómiai közegből kulturális és szocioökonómiai közegből érkeznek a tanulók, így a érkeznek a tanulók, így a feladatfeladat: : megfelelő minőségű és egyenlő tanulási megfelelő minőségű és egyenlő tanulási esélyű feltételek biztosításaesélyű feltételek biztosítása
Természetesen befolyásoló tényező a Természetesen befolyásoló tényező a tanulók eltérő képességszintje és a család tanulók eltérő képességszintje és a család „érdeklődése”„érdeklődése”
3. Közoktatási 3. Közoktatási esélykülönbségekesélykülönbségek
3.2. Az esélykülönbségek okai3.2. Az esélykülönbségek okai Részleteiben: Részleteiben:
a szülők foglalkozási státusaa szülők foglalkozási státusa a család anyagi körülményeia család anyagi körülményei a klasszikus kultúrához való hozzáférésa klasszikus kultúrához való hozzáférés kommunikáció a kultúráról és szociális kommunikáció a kultúráról és szociális
kérdésekrőlkérdésekről a szülők iskolai végzettsége (A: 425 – 450 pont, a szülők iskolai végzettsége (A: 425 – 450 pont,
K: 480 – 500 pont, F: 530 – 560 pont)K: 480 – 500 pont, F: 530 – 560 pont) „„Szocioökonómiai lejtő”Szocioökonómiai lejtő” Csoportosítás az átlagteljesítmény és a lejtő Csoportosítás az átlagteljesítmény és a lejtő
meredeksége szerint: az esélykülönbségek meredeksége szerint: az esélykülönbségek egyértelmű kimutatásaegyértelmű kimutatása
3. Közoktatási 3. Közoktatási esélykülönbségekesélykülönbségek
3.2. Az esélykülönbségek okai3.2. Az esélykülönbségek okaiTanulási környezet és az iskolai szervezetTanulási környezet és az iskolai szervezet Kiemelés oka: a teljesítmény-Kiemelés oka: a teljesítmény-
különbségekből 36 % az iskolák közötti különbségekből 36 % az iskolák közötti különbségekre vezethető visszakülönbségekre vezethető vissza
Az iskolai és az osztálytermi klímaAz iskolai és az osztálytermi klíma szervezeti kultúra; támogató vagy elutasító szervezeti kultúra; támogató vagy elutasító
attitűdattitűd óraszervezés óraszervezés a tanári szerep értelmezésea tanári szerep értelmezése hiányzás, stb. hiányzás, stb.
3. Közoktatási 3. Közoktatási esélykülönbségekesélykülönbségek
3.2. Az esélykülönbségek okai3.2. Az esélykülönbségek okai Az iskolán kívüli tanulás (házi feladat, külső Az iskolán kívüli tanulás (házi feladat, külső
információforrások)információforrások) Szakember-ellátottság, a humánerőforrás mutatóiSzakember-ellátottság, a humánerőforrás mutatói Az iskolai infrastruktúra jellemzőiAz iskolai infrastruktúra jellemzői Iskolavezetési és finanszírozási szemléletekIskolavezetési és finanszírozási szemléletek Az iskolai autonómia mértékeAz iskolai autonómia mértéke Magán (stb.) és „állami” iskolákMagán (stb.) és „állami” iskolák Összegezve:Összegezve: az iskola közvetíti, felerősíti a az iskola közvetíti, felerősíti a
teljesítmény-befolyásoló családi háttértényezők teljesítmény-befolyásoló családi háttértényezők hatását!hatását!
3. Közoktatási 3. Közoktatási esélykülönbségekesélykülönbségek
Részösszegzés Részösszegzés (az egyenlő hozzáférést (az egyenlő hozzáférést befolyásoló tényezők):befolyásoló tényezők):
Szocioökonómiai faktorokSzocioökonómiai faktorok Az iskola szemlélete és napi gyakorlataAz iskola szemlélete és napi gyakorlata Az intézmény anyagi, infrastrukturális Az intézmény anyagi, infrastrukturális
feltételrendszerefeltételrendszere Szervezeti kultúra (nem pénzkérdés!)Szervezeti kultúra (nem pénzkérdés!) A tanulás határainak kiterjedéseA tanulás határainak kiterjedése Az iskolák és a pedagógusok Az iskolák és a pedagógusok
autonómiájának mértékeautonómiájának mértéke
3. Közoktatási 3. Közoktatási esélykülönbségekesélykülönbségek
Kérdések:Kérdések: Hogyan rangsorolnák a háttérváltozók Hogyan rangsorolnák a háttérváltozók
súlyát az esélykülönbségek kialakulásában?súlyát az esélykülönbségek kialakulásában? Milyen módon lehetséges a szülők Milyen módon lehetséges a szülők
kulturális, kommunikációs aktivitását kulturális, kommunikációs aktivitását befolyásolni?befolyásolni?
Mit tennének az iskolák közötti Mit tennének az iskolák közötti különbségek csökkentése érdekében?különbségek csökkentése érdekében?
Milyen példákkal támasztható alá az iskolai Milyen példákkal támasztható alá az iskolai klíma szerepe?klíma szerepe?
Mi a véleményük az iskolai autonómiáról? Mi a véleményük az iskolai autonómiáról?
4. Mit tehet a közoktatás? 4. Mit tehet a közoktatás?
4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép Alapprobléma: olvasás-teljesítmények Alapprobléma: olvasás-teljesítmények Intézménytípusonkénti helyzetkép:Intézménytípusonkénti helyzetkép:
általános iskolai: 371 pont, 1. teljesítményszint általános iskolai: 371 pont, 1. teljesítményszint (Brazília: 396 pont)(Brazília: 396 pont)
gimnázium: 552 pont, 3 – 4. teljesítményszint gimnázium: 552 pont, 3 – 4. teljesítményszint (Finnország 546 pont)(Finnország 546 pont)
szakközépiskola: 493 pont, 3. teljesítményszint szakközépiskola: 493 pont, 3. teljesítményszint (=Csehország, Spanyolország)(=Csehország, Spanyolország)
szakiskola: 390 pont, 1. teljesítményszint szakiskola: 390 pont, 1. teljesítményszint (Brazília 396 pont)(Brazília 396 pont)
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép Az iskolatípusok szerinti különbségek nem Az iskolatípusok szerinti különbségek nem
új keletűek (Monitor’ 97)új keletűek (Monitor’ 97) Kérdések: Kérdések:
a 10. évfolyamig egységes tantervi tartalmak a 10. évfolyamig egységes tantervi tartalmak hogyan eredményeznek ilyen mértékű hogyan eredményeznek ilyen mértékű eltéréseket?eltéréseket?
indokolt-e a korai és merev módon szelektáló indokolt-e a korai és merev módon szelektáló rendszer fenntartása?rendszer fenntartása?
miért nem váltak/válnak szociálisan miért nem váltak/válnak szociálisan heterogénebb összetételűvé az iskolák?heterogénebb összetételűvé az iskolák?
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép4.1. Intézménytípusonkénti helyzetképKritikus közoktatási szintek az egyenlő Kritikus közoktatási szintek az egyenlő
hozzáférés szempontjábólhozzáférés szempontjából ÓVODAÓVODA Kt.-beli meghatározása: 24. §Kt.-beli meghatározása: 24. §
3 éves kortól a tankötelezettségig3 éves kortól a tankötelezettségig alapfunkciók: nevelés + napközbeni ellátásáalapfunkciók: nevelés + napközbeni ellátásá 5 éves kortól min. 4 óra/nap5 éves kortól min. 4 óra/nap heti időkeret: 50 óra (növelhető)heti időkeret: 50 óra (növelhető)
Tartalmi meghatározottság: ÓNAPTartalmi meghatározottság: ÓNAP Kt. 14. § (2) bekezdés: a szülő Kt. 14. § (2) bekezdés: a szülő
kötelezettségeikötelezettségei
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
4.1. Intézménytípusonkénti 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetképhelyzetkép
Vizsgálandó kérdések:Vizsgálandó kérdések:biztosított-e a 3H-s gyermekek biztosított-e a 3H-s gyermekek
intézményes neveléseintézményes neveléseélnek-e a jogaikkal/kötelezettségeikkel élnek-e a jogaikkal/kötelezettségeikkel
az érintett családokaz érintett családokTartalmi lehetőségek: Tartalmi lehetőségek:
helyi Nevelési programhelyi Nevelési programkompetenciaalapú programcsomagkompetenciaalapú programcsomag
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép ÁLTALÁNOS ISKOLAÁLTALÁNOS ISKOLA Kt.-beli meghatározása: 26. § Kt.-beli meghatározása: 26. § Szakaszolás a Kt.8. § (3) bekezdés szerint:Szakaszolás a Kt.8. § (3) bekezdés szerint:
bevezető szakasz: 1 – 2. évfolyambevezető szakasz: 1 – 2. évfolyam kezdő szakasz: 3 – 4. évfolyamkezdő szakasz: 3 – 4. évfolyam alapozó szakasz: 5 – 6. évfolyamalapozó szakasz: 5 – 6. évfolyam fejlesztő szakasz: 7 – 8. évfolyamfejlesztő szakasz: 7 – 8. évfolyam
Az alapozó szakasz specifikuma: 25 – 50 % Az alapozó szakasz specifikuma: 25 – 50 % nem szakrendszerű oktatás nem szakrendszerű oktatás
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
4.1. Intézménytípusonkénti 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetképhelyzetkép
Funkció szerinti meghatározás:Funkció szerinti meghatározás:alapfokú nevelés-oktatásalapfokú nevelés-oktatása tanuló érdeklődésének, a tanuló érdeklődésének,
képességeinek, tehetségének képességeinek, tehetségének megfelelőenmegfelelően
továbbtanulásra, illetve társadalmi továbbtanulásra, illetve társadalmi beilleszkedésre való felkészítésbeilleszkedésre való felkészítés
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép Vizsgálandó kérdések:Vizsgálandó kérdések:
érvényesül-e a deszegregáció a 3H-s tanulók érvényesül-e a deszegregáció a 3H-s tanulók esetében (25 %)esetében (25 %)
az SNI-s tanulók arányának viszonya az az SNI-s tanulók arányának viszonya az országos mutatóhoz (7 %)országos mutatóhoz (7 %)
milyenek a lemorzsolódási és továbbtanulási milyenek a lemorzsolódási és továbbtanulási mutatókmutatók
az országos kompetenciamérés eredményei az az országos kompetenciamérés eredményei az adott intézménybenadott intézményben
az integrált oktatás-nevelés iránti igény és az integrált oktatás-nevelés iránti igény és annak megvalósításaannak megvalósítása
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép4.1. Intézménytípusonkénti helyzetképTartalmi lehetőségekTartalmi lehetőségek
a 4 oktatási-nevelési szakaszhoz igazodó, a 4 oktatási-nevelési szakaszhoz igazodó, differenciált nevelési program és helyi tantervdifferenciált nevelési program és helyi tanterv
a nem szakrendszerű oktatás célirányos a nem szakrendszerű oktatás célirányos tervezése és szervezésetervezése és szervezése
az IPR megvalósításaaz IPR megvalósításaa kompetenciaalapú programcsomagok a kompetenciaalapú programcsomagok
bevezetése bevezetése
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép SZAKISKOLASZAKISKOLA Kt.-beli meghatározása: 27. § Kt.-beli meghatározása: 27. § Alapfunkciók:Alapfunkciók:
9 – 10. évfolyam: általános művelés 9 – 10. évfolyam: általános művelés megalapozása + pályaorientáció, gyakorlati megalapozása + pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai/szakmacsoportos alapozó oktatás, szakmai/szakmacsoportos alapozó elméleti és gyakorlati oktatáselméleti és gyakorlati oktatás
1/11. évfolyamtól: OKJ-szerinti szakképzés1/11. évfolyamtól: OKJ-szerinti szakképzés Felzárkóztató oktatásFelzárkóztató oktatás Speciális szakiskolai oktatásSpeciális szakiskolai oktatás
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép4.1. Intézménytípusonkénti helyzetképSzakképzés és lemorzsolódás (OFI 2008)Szakképzés és lemorzsolódás (OFI 2008) A középiskoláztatás expanziójának A középiskoláztatás expanziójának
következménye; csökkentése az következménye; csökkentése az oktatáspolitika egyik fő célkitűzéseoktatáspolitika egyik fő célkitűzése
A lemorzsolódás értelmezése: NEM A lemorzsolódás értelmezése: NEM EGYSÉGES! EGYSÉGES! EU: „early school leavers” = „korai elhagyók” EU: „early school leavers” = „korai elhagyók”
(2 kritérium)(2 kritérium) OECD: 2 mutatóOECD: 2 mutató Magyarország: „az út elején”Magyarország: „az út elején”
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép A középiskoláztatás átalakulása 1990 ótaA középiskoláztatás átalakulása 1990 óta A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett
tanulók aránya( %, 2005, 2006, 2007):tanulók aránya( %, 2005, 2006, 2007): szakiskola: 16,6; 21,0; 24,2/ 8,6; 8,8; 8,2szakiskola: 16,6; 21,0; 24,2/ 8,6; 8,8; 8,2 szakközép.: 5,4; 9,5; 10,3/ 3,0; 3,0; 2,6szakközép.: 5,4; 9,5; 10,3/ 3,0; 3,0; 2,6 gimnázium: 4,3; 6,7; 7,2/ 2,5; 2,3; 2,3gimnázium: 4,3; 6,7; 7,2/ 2,5; 2,3; 2,3
A szülők munka-erőpiaci státusa:A szülők munka-erőpiaci státusa: szakiskola: aktív anya 53 %, aktív apa 67 szakiskola: aktív anya 53 %, aktív apa 67
%% szakközép: aktív anya 68 %, aktív apa 80 % szakközép: aktív anya 68 %, aktív apa 80 % gimnázium: aktív anya 70 %, aktív apa 85 %gimnázium: aktív anya 70 %, aktív apa 85 %
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép Egy főre eső átlagos családi jövedelem Egy főre eső átlagos családi jövedelem
(eFt)/régió:(eFt)/régió: Közép-Magyarország:Közép-Magyarország: 60,160,1 Közép-Dunántúl:Közép-Dunántúl: 57,957,9 Nyugat-Dunántúl:Nyugat-Dunántúl: 51,051,0 Dél-Dunántúl:Dél-Dunántúl: 47,147,1 Észak-Magyarország:Észak-Magyarország: 38,638,6 Észak-Alföld:Észak-Alföld: 38,038,0 Dél-Alföld:Dél-Alföld: 45,045,0
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép Szakiskolai bukási arány a tanulók jellemzői szerint:Szakiskolai bukási arány a tanulók jellemzői szerint: Nemek: lány:Nemek: lány: 40 %, fiú: 40 % 40 %, fiú: 40 % Szakmacsoport szerint:Szakmacsoport szerint:
Mg., élelm.ipar:Mg., élelm.ipar: 38 %38 % Ker., marketing, közg.:Ker., marketing, közg.: 35 %35 % Vegyes szolgáltatás:Vegyes szolgáltatás: 48 %48 % Vendéglátás, id.forg.:Vendéglátás, id.forg.: 37 %37 % Építőipar:Építőipar: 41 %41 % Nehézipar:Nehézipar: 44 % 44 % Könnyűipar:Könnyűipar: 42 %42 %
Lakóhely szerint: Lakóhely szerint: Helyben:Helyben: 42 %42 % Bejáró:Bejáró: 40 %40 % Kollégista:Kollégista: 29 % 29 %
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép A lemorzsolódás lehetséges okai ötfokozatú A lemorzsolódás lehetséges okai ötfokozatú
skálán:skálán: Gyenge tanulási motiváció:Gyenge tanulási motiváció: 4,34,3 Sok hiányzás:Sok hiányzás: 4,14,1 Gyenge felkészültség:Gyenge felkészültség: 3,93,9 Gyenge képességek:Gyenge képességek: 3,83,8 Rossz szociális háttér:Rossz szociális háttér: 3,83,8 Magatartási problémák:Magatartási problémák: 3,63,6 Hiányos módszertani felkészültség:Hiányos módszertani felkészültség: 1,81,8 „„Alulmotiváltság”:Alulmotiváltság”: 1,71,7 Hiányos szakmai felkészültség:Hiányos szakmai felkészültség: 1,4 1,4
Kinek a véleménye?!Kinek a véleménye?!
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép A lemorzsolódás visszaszorítását célzó A lemorzsolódás visszaszorítását célzó
eljárások értékelése ötfokozatú skálán:eljárások értékelése ötfokozatú skálán: Lemaradó tanulók fejlesztése:Lemaradó tanulók fejlesztése: 4,04,0 Szülőkkel való együttműködés javítása:Szülőkkel való együttműködés javítása: 3,93,9 Lemaradó tanulók mentorálása:Lemaradó tanulók mentorálása: 3,63,6 Pedagógus t.képzés (spec. eljárásokra): Pedagógus t.képzés (spec. eljárásokra): 3,43,4 Szociálpedagógus alkalmazása:Szociálpedagógus alkalmazása: 3,33,3 Tanulmányi ösztöndíjrendszer:Tanulmányi ösztöndíjrendszer: 3,23,2 Ped. szakszolgálattal kapcsolattartás: Ped. szakszolgálattal kapcsolattartás: 3,03,0 Pályatervezés, karrier-tanácsadás: Pályatervezés, karrier-tanácsadás: 2,9 2,9
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
Részösszegzés:Részösszegzés: Nemzetközi tényezők Nemzetközi tényezők Iskola-független tényezők (társadalmi, Iskola-független tényezők (társadalmi,
gazdasági környezet, országos gazdasági környezet, országos oktatáspolitika)oktatáspolitika)
Min tud változtatni a közoktatási intézmény?Min tud változtatni a közoktatási intézmény? A bemeneti feltételek pontos diagnózisaA bemeneti feltételek pontos diagnózisa Korrekt helyzetkép-alkotásKorrekt helyzetkép-alkotás Célirányos tartalmi és pedagógiai fejlesztésCélirányos tartalmi és pedagógiai fejlesztés Az erőforrások célirányos fejlesztéseAz erőforrások célirányos fejlesztése
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
Diagnosztikai mérésekDiagnosztikai mérésekW. Thomson (Lord Kelvin): W. Thomson (Lord Kelvin):
„„Ha azt, amiről szó van, mérni tudjuk, Ha azt, amiről szó van, mérni tudjuk, akkor a tárgyról tudunk valamit. Ha akkor a tárgyról tudunk valamit. Ha azonban nem tudjuk számokkal azonban nem tudjuk számokkal megadni, akkor ismeretünk szegényes megadni, akkor ismeretünk szegényes és nem kielégítő.”és nem kielégítő.”
Pedagógiai mérés és értékelés a Pedagógiai mérés és értékelés a „hagyományos” tanári kultúrában„hagyományos” tanári kultúrában
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
Cél: „diagnosztikus térkép” alkotása, a kiindulási Cél: „diagnosztikus térkép” alkotása, a kiindulási helyzet feltárásahelyzet feltárása
Fejlesztési program-elemek:Fejlesztési program-elemek: Mérési szakaszok: Mérési szakaszok:
BemenetiBemeneti KözbülsőKözbülső Végső (visszacsatoló) vizsgálatVégső (visszacsatoló) vizsgálat
Célcsoportok: Célcsoportok: Tanulók (9., 10. évfolyamos szakiskolai csoportok, Tanulók (9., 10. évfolyamos szakiskolai csoportok,
mindhárom szakaszban)mindhárom szakaszban) Pedagógusok (az 1. és 3. szakaszban)Pedagógusok (az 1. és 3. szakaszban) Közvetlen civil partnerek: szülők, kuratóriumKözvetlen civil partnerek: szülők, kuratórium
A mérések differenciált célrendszereA mérések differenciált célrendszere
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
Adatfeldolgozás és tervezésAdatfeldolgozás és tervezésCélok:Célok:
A mérési adatok rendszerezett, jól A mérési adatok rendszerezett, jól feldolgozható és transzparens rögzítésefeldolgozható és transzparens rögzítése
Az aktuális mérési eredmények Az aktuális mérési eredmények fejlesztési terveket megalapozó fejlesztési terveket megalapozó feldolgozása: megállapítások, feldolgozása: megállapítások, következtetések, fejlesztési irányok és következtetések, fejlesztési irányok és tartalmak előkészítése tartalmak előkészítése
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
Csoportos és egyéni fejlesztési Csoportos és egyéni fejlesztési programok kidolgozásaprogramok kidolgozásaCélok: Célok:
A „diagnosztikus térkép” alapján A „diagnosztikus térkép” alapján differenciált tartalmú program létrehozása a differenciált tartalmú program létrehozása a csoportos felzárkóztatás megalapozása csoportos felzárkóztatás megalapozása érdekébenérdekében
Az egyéni értékelő lapok alapján differenciált Az egyéni értékelő lapok alapján differenciált „fejlesztési terv-bank” kimunkálása a „fejlesztési terv-bank” kimunkálása a tanulók személyes fejlesztése érdekébentanulók személyes fejlesztése érdekében
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
Kérdések:Kérdések: Az óvoda-iskola átmenet nehézségei hatékony Az óvoda-iskola átmenet nehézségei hatékony
kezelésének milyen eljárásait ismerik?kezelésének milyen eljárásait ismerik? Az általános iskola szakaszai közül melyiket, Az általános iskola szakaszai közül melyiket,
miért tartják legjelentősebbnek az miért tartják legjelentősebbnek az esélykülönbségek mérséklése szempontjából?esélykülönbségek mérséklése szempontjából?
Milyen eredményei/kudarcai vannak a nem Milyen eredményei/kudarcai vannak a nem szakrendszerű oktatásnak?szakrendszerű oktatásnak?
Hogyan értékelhető a középiskolák Hogyan értékelhető a középiskolák pályairányító („iskolaválasztó”) tevékenysége?pályairányító („iskolaválasztó”) tevékenysége?
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
4.2. Intézményi esélyegyenlőségi 4.2. Intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv alkotása intézkedési terv alkotása
Helye az intézmények alap-Helye az intézmények alap-dokumentumainak rendszerében dokumentumainak rendszerében
Kapcsolódása a fenntartói esély-Kapcsolódása a fenntartói esély-egyenlőségi programhoz (részletes egyenlőségi programhoz (részletes tárgyalás: az 5. fejezetben)tárgyalás: az 5. fejezetben)
Az intézményi pályázatok Az intézményi pályázatok befogadásának egyik feltételebefogadásának egyik feltétele
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
Kimunkálásának Kimunkálásának tartalmitartalmi elemei: elemei: helyzetelemzés, helyzetértékelés (kiváltó okok helyzetelemzés, helyzetértékelés (kiváltó okok
feltárása)feltárása) intézményi adottságok, sajátosságok rögzítése intézményi adottságok, sajátosságok rögzítése
(stat. mutatók, a pedagógiai munka jellemzői) (stat. mutatók, a pedagógiai munka jellemzői) kialakult tendenciák feltárása (mérési kialakult tendenciák feltárása (mérési
eredmények, kérdőívek, stb.)eredmények, kérdőívek, stb.) munkaszervezési formák megtervezése (a munkaszervezési formák megtervezése (a
módszertani kosár bővítése)módszertani kosár bővítése) a problémamegoldás szakmai/pedagógiai a problémamegoldás szakmai/pedagógiai
elemeinek megtervezése (a hatékonyságot elemeinek megtervezése (a hatékonyságot biztosító tényezők rendszerbe állítása)biztosító tényezők rendszerbe állítása)
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
Kimunkálásának Kimunkálásának strukturális strukturális elemei:elemei: a helyzetelemzésből adódó tartalmi feladatoka helyzetelemzésből adódó tartalmi feladatok cél(ok)cél(ok) erőforrásigény erőforrásigény felelősfelelős határidőhatáridő keletkező dokumentum, „termék”keletkező dokumentum, „termék” indikátorokindikátorok az ellenőrzés felelőse, eredménye az ellenőrzés felelőse, eredménye
(sikerkritériumok)(sikerkritériumok) Formai megvalósítás: táblázat Formai megvalósítás: táblázat
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
Egyéni fejlesztési tervek alkotásaEgyéni fejlesztési tervek alkotása Alapja: fenntartói és intézményi esély-Alapja: fenntartói és intézményi esély-
egyenlőségi intézkedési tervegyenlőségi intézkedési terv Elemei: Elemei:
a tanulóról gyűjtött személyes (pedagógusi) információk a tanulóról gyűjtött személyes (pedagógusi) információk összegzése, elemzéseösszegzése, elemzése
a diagnosztikus mérés eredményeinek értékelése, a diagnosztikus mérés eredményeinek értékelése, szükség szerinti kiegészítése (pl.: tanulási stílus szükség szerinti kiegészítése (pl.: tanulási stílus kérdőívvel)kérdőívvel)
tantárgy-specifikus egyéni terv kimunkálása (fejlesztési tantárgy-specifikus egyéni terv kimunkálása (fejlesztési terület, tananyag/témakör, feladat/tevékenység terület, tananyag/témakör, feladat/tevékenység megjelölésével)megjelölésével)
Önértékelés, értékelésÖnértékelés, értékelés
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
4.3. Tartalmi/pedagógiai lehetőségek4.3. Tartalmi/pedagógiai lehetőségekNemzetközi előzményekNemzetközi előzmények a tudás felértékelődése, gazdasági jelentősége (tudásgazdaság)a tudás felértékelődése, gazdasági jelentősége (tudásgazdaság) a tudásszerzés helyszíneinek megváltozásaa tudásszerzés helyszíneinek megváltozása a tudásról alkotott ismereteink bővülése (agykutatás, kognitív a tudásról alkotott ismereteink bővülése (agykutatás, kognitív
pszichológia, motivációkutatás, stb.)pszichológia, motivációkutatás, stb.) személyiség- és tanuláspszichológiai megállapítások; tényleges és személyiség- és tanuláspszichológiai megállapítások; tényleges és
mentális éltkor különbözősége:mentális éltkor különbözősége: Száz 7 éves gyermekre:Száz 7 éves gyermekre:
MentálisMentális kor : 4 5 6 kor : 4 5 6 77 8 9 10 8 9 10Gyermekek száma: 1 8 29 Gyermekek száma: 1 8 29 3434 24 8 1 24 8 1
Száz 12 éves gyermekre:Száz 12 éves gyermekre: Mentális kor : 7 8 9 10 11 Mentális kor : 7 8 9 10 11 1212 13 14 …….17 13 14 …….17 Gyermekek száma: 1 3 6 12 18 Gyermekek száma: 1 3 6 12 18 2020 18 12 ……. 1 18 12 ……. 1
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
A pedagógiai fejlesztés „zászlóshajója” az A pedagógiai fejlesztés „zászlóshajója” az 1990-es évektől: a 1990-es évektől: a kompetencia pedagógiai kompetencia pedagógiai értelmezése:értelmezése:
OECD INES:OECD INES: Kereszttantervi kompetenciaterületek elemzése Kereszttantervi kompetenciaterületek elemzése Hangsúly: diszciplináris tantervi tartalomhoz, Hangsúly: diszciplináris tantervi tartalomhoz,
pusztán kognitív folyamatokhoz nem köthető pusztán kognitív folyamatokhoz nem köthető területek kiemeléseterületek kiemelése
OECD DeSeCo-program (1997-2002)OECD DeSeCo-program (1997-2002) „„kulcskompetencia”- fogalom értelmezésekulcskompetencia”- fogalom értelmezése Jelentősége a közoktatás-politikai stratégiákban, a Jelentősége a közoktatás-politikai stratégiákban, a
tartalmi szabályozásban és a vizsgarendszerekbentartalmi szabályozásban és a vizsgarendszerekben EU-munkabizottság: 8 kulcskompetenciaEU-munkabizottság: 8 kulcskompetencia
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
A hazai közoktatást érintő problémák és A hazai közoktatást érintő problémák és igényekigények::
Jelentős arányú funkcionális analfabetizmus Jelentős arányú funkcionális analfabetizmus Elmarasztaló munkaerőpiaci visszajelzésekElmarasztaló munkaerőpiaci visszajelzések Életpálya-tervezés: 2 – 4 szakma, diplomaÉletpálya-tervezés: 2 – 4 szakma, diploma Élethosszig tartó tanulási képesség és Élethosszig tartó tanulási képesség és
készség kialakításakészség kialakítása Oktatási programok fejlesztésének Oktatási programok fejlesztésének
szükségességeszükségessége
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
KiemelésKiemelés az okok közül; a az okok közül; a hagyományoshagyományos ismeretátadásismeretátadás néhány jellemzője: néhány jellemzője:
Túlméretezett tananyag-mennyiségTúlméretezett tananyag-mennyiségA módszertani kultúra A módszertani kultúra
konzervativizmusa, merevségekonzervativizmusa, merevségeTanulói oldalról: passzív befogadói Tanulói oldalról: passzív befogadói
szerepszerepSzelekció a tanítási-tanulási Szelekció a tanítási-tanulási
folyamatbanfolyamatban
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
Közoktatás-fejlesztési válaszok:Közoktatás-fejlesztési válaszok: HEFOP 3.1.1.: 2003 – 2006.: a HEFOP 3.1.1.: 2003 – 2006.: a
kompetencia alapú fejlesztés alapozásakompetencia alapú fejlesztés alapozása Rendszer-szintű országos kompetencia-Rendszer-szintű országos kompetencia-
mérésekmérések Az elterjesztés feltétele: közoktatási Az elterjesztés feltétele: közoktatási
paradigmaváltás, melynek jellemzői: paradigmaváltás, melynek jellemzői: tanuló-középpontú pedagógiai gyakorlattanuló-középpontú pedagógiai gyakorlat változatos tanulásszervezési megoldásokváltozatos tanulásszervezési megoldások tevékenységre épülő tanulói szerepektevékenységre épülő tanulói szerepek megváltozott pedagógus attitűd és módszertanmegváltozott pedagógus attitűd és módszertan
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
Országos megvalósítás: TÁMOP 3.1.4.Országos megvalósítás: TÁMOP 3.1.4. Átfogó célkitűzések:Átfogó célkitűzések:
a gazdasági növekedés megalapozása a a gazdasági növekedés megalapozása a közoktatásközoktatás fejlesztésévelfejlesztésével
hangsúly a tanulók hangsúly a tanulók egyéni eredményességénegyéni eredményességén professzionális pedagógiaprofesszionális pedagógia támogassa a célok támogassa a célok
teljesülésétteljesülését csökkenjen a csökkenjen a szelekció/szegregációszelekció/szegregáció, az , az
esélykülönbségesélykülönbség növekedjen az oktatási növekedjen az oktatási rendszer hatékonyságarendszer hatékonysága
és és partnereinek elégedettségepartnereinek elégedettsége
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
A kompetencia, kulcskompetenciákA kompetencia, kulcskompetenciák:: „„alkalmasság, ügyesség” (latin eredet)alkalmasság, ügyesség” (latin eredet) „„Alapvetően értelmi (kognitív) alapú Alapvetően értelmi (kognitív) alapú
tulajdonság, de fontos szerepet játszanak tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők” (Pedagógiai egyéb emocionális tényezők” (Pedagógiai Lexikon 1997)Lexikon 1997)
„„A kompetencia képesség a komplex A kompetencia képesség a komplex feladatok adott kontextusban történő sikeres feladatok adott kontextusban történő sikeres megoldására” (OECD DeSeCo-program 2002)megoldására” (OECD DeSeCo-program 2002)
Nemzeti Alaptanterv 2003, 2007Nemzeti Alaptanterv 2003, 2007
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
A kompetencia-fejlesztés jellemzői:A kompetencia-fejlesztés jellemzői: Alkalmazó-képes tudás; készségek, Alkalmazó-képes tudás; készségek,
képességek kialakításaképességek kialakítása Kisiskolás korban: alapkészségek Kisiskolás korban: alapkészségek
kialakítása és fejlesztésekialakítása és fejlesztése Attitűdök (alkalmazáshoz szükséges Attitűdök (alkalmazáshoz szükséges
motiváció) alakításamotiváció) alakítása Reális tananyag-mennyiségReális tananyag-mennyiség Tanuló-középpontú differenciált Tanuló-középpontú differenciált
módszertan alkalmazásamódszertan alkalmazása Integrált és befogadó csoportok Integrált és befogadó csoportok
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
Kompetencia alapú tananyagKompetencia alapú tananyag: olyan : olyan oktatási program része, amely oktatási program része, amely
moduláris felépítésű,moduláris felépítésű,tanuló- és tevékenység-központú,tanuló- és tevékenység-központú,differenciált módszerek differenciált módszerek
alkalmazására épülő,alkalmazására épülő,egyéni fejlesztésre is alkalmas egyéni fejlesztésre is alkalmas
eszközrendszereszközrendszer
4. Mit tehet a közoktatás? 4. Mit tehet a közoktatás?
Kompetenciafejlesztő Kompetenciafejlesztő oktatási program-csomagoktatási program-csomag:: Adott célú tanítási-tanulási folyamat Adott célú tanítási-tanulási folyamat
megvalósítását segítő eszközrendszer, amely megvalósítását segítő eszközrendszer, amely biztosítja a folyamat biztosítja a folyamat megtervezését,megtervezését, megszervezésétmegszervezését és és értékelésétértékelését
Elemei:Elemei: pedagógiai koncepciópedagógiai koncepció programtervprogramterv modulleírásokmodulleírások eszközi elemek (tanári, tanulói)eszközi elemek (tanári, tanulói) a pedagógusok felkészültségét segítő eszközöka pedagógusok felkészültségét segítő eszközök az oktatási programot támogató szolgáltatási az oktatási programot támogató szolgáltatási
elemekelemek
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
Kompetencia alapú oktatás bevezetéseKompetencia alapú oktatás bevezetése Oktatási programok, új tanulás- és Oktatási programok, új tanulás- és
oktatásszervezési eljárások bevezetése oktatásszervezési eljárások bevezetése (programcsomagok, műveltségterületi (programcsomagok, műveltségterületi oktatás, tömbösített oktatás, projekt-oktatás, tömbösített oktatás, projekt-módszer, moduláris oktatás, stb.)módszer, moduláris oktatás, stb.)
A digitális írásbeliség elterjesztése, A digitális írásbeliség elterjesztése, digitális készségek fejlesztésedigitális készségek fejlesztése
Esélyegyenlőség javítása (szegregáció-Esélyegyenlőség javítása (szegregáció-mentesség, oktatási integráció, egyenlő mentesség, oktatási integráció, egyenlő hozzáférés)hozzáférés)
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
Kötelezően megvalósítandó tevékenységekKötelezően megvalósítandó tevékenységek:: A Nat-ban rögzített kulcskompetencia-területek A Nat-ban rögzített kulcskompetencia-területek
fejlesztése az alábbi elemekkel:fejlesztése az alábbi elemekkel: min. 1 tanulócsoportban „Szövegértés-szövegalkotás” min. 1 tanulócsoportban „Szövegértés-szövegalkotás”
teljes lefedettséggel,teljes lefedettséggel, min. 1 tanulócsoportban „Matematika” teljes min. 1 tanulócsoportban „Matematika” teljes
lefedettséggel,lefedettséggel, min. 1 tanulócsoportban további, választott min. 1 tanulócsoportban további, választott
kulcskompetencia-terület,kulcskompetencia-terület, tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban,tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása
(epocha),(epocha), min. 1 óvodai csoportban komplex óvodai min. 1 óvodai csoportban komplex óvodai
programcsomag bevezetéseprogramcsomag bevezetése
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
Kötelezően megvalósítandó tevékenységekKötelezően megvalósítandó tevékenységek:: Modern pedagógiai módszertan alkalmazása:Modern pedagógiai módszertan alkalmazása:
legalább egy, 3 hetet meghaladó projekt legalább egy, 3 hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként,megszervezése tanévenként,
legalább egy témahét megszervezése legalább egy témahét megszervezése tanévenként,tanévenként,
legalább egy moduláris oktatási program legalább egy moduláris oktatási program megvalósítása tanévenkéntmegvalósítása tanévenként
Digitális tartalmak, taneszközök használata a Digitális tartalmak, taneszközök használata a programban érintett tanítási órák 25 %-ábanprogramban érintett tanítási órák 25 %-ában
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
Kötelezően megvalósítandó tevékenységekKötelezően megvalósítandó tevékenységek:: HH és SNI gyermekek/tanulók integrálását HH és SNI gyermekek/tanulók integrálását
elősegítő programok alkalmazása (40 %!)elősegítő programok alkalmazása (40 %!) Kötelezően megvalósítandó továbbképzések Kötelezően megvalósítandó továbbképzések
(vezetők, bevont pedagógusok, nevelőtestületek)(vezetők, bevont pedagógusok, nevelőtestületek) Kötelezően tervezendő szaktanácsadói Kötelezően tervezendő szaktanácsadói
szolgáltatásokszolgáltatások intézményi folyamat-szaktanácsadó,intézményi folyamat-szaktanácsadó, IKT-fejlesztési tanácsadó, IKT-fejlesztési tanácsadó, IKT mentorIKT mentor kompetenciaterületi mentor-tanácsadókompetenciaterületi mentor-tanácsadó
Tanulói és tanári eszközpark bővítése (óvodai Tanulói és tanári eszközpark bővítése (óvodai eszközök, segédletek, demonstrációs eszközök, segédletek, demonstrációs anyagok/eszközök, értékelési eszközök)anyagok/eszközök, értékelési eszközök)
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
Kötelezően megvalósítandó tevékenységekKötelezően megvalósítandó tevékenységek:: Jó gyakorlatok átvételeJó gyakorlatok átvétele Az intézmény saját innovációjának megvalósításaAz intézmény saját innovációjának megvalósítása Az intézmény pedagógiai alapdokumentumainak Az intézmény pedagógiai alapdokumentumainak
módosításamódosítása Az intézmény pedagógiai programjának, Az intézmény pedagógiai programjának,
informatikai stratégiájának összehangolása az informatikai stratégiájának összehangolása az IKT-alapú kompetenciafejlesztés céljaival IKT-alapú kompetenciafejlesztés céljaival
Projektindító nap szervezése (egész Projektindító nap szervezése (egész nevelőtestületnek)nevelőtestületnek)
Tájékoztatás, nyilvánosság biztosításaTájékoztatás, nyilvánosság biztosítása
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
2008/2009. tanév:2008/2009. tanév:a pályázat kimunkálása,a pályázat kimunkálása,az elbírálást követő az elbírálást követő fenntartói intézkedésekfenntartói intézkedések
(együttműködés az intézménnyel, a projekt (együttműködés az intézménnyel, a projekt személyi/szervezeti feltételeinek személyi/szervezeti feltételeinek megteremtése, szolgáltatói háttér megteremtése, szolgáltatói háttér biztosítása),biztosítása),
az elbírálást követő az elbírálást követő intézményi feladatok intézményi feladatok ((felkészülés: személyi, szervezeti és tárgyi felkészülés: személyi, szervezeti és tárgyi feltételek, tantárgyfelosztás, belső képzés)feltételek, tantárgyfelosztás, belső képzés)
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
2009/2010. tanév:a projekt 2009/2010. tanév:a projekt megvalósításamegvalósításaa a projektmenedzsmentprojektmenedzsment folyamatos , folyamatos ,
koordinált tevékenysége,monitoring-koordinált tevékenysége,monitoring-elvárások teljesítése elvárások teljesítése
az az intézményintézmény szakmai/pedagógiai munkája: szakmai/pedagógiai munkája: tanév-előkészítés (a szervezeti és az egyéni tanév-előkészítés (a szervezeti és az egyéni tervezés új elemei), a pályázatban vállalt tervezés új elemei), a pályázatban vállalt feladatok teljesítése,feladatok teljesítése,
a a külső szakmai szolgáltatáskülső szakmai szolgáltatás tervezett, tervezett, folyamatos, hatékony biztosítása, óvodai és folyamatos, hatékony biztosítása, óvodai és iskolai hasznosítása iskolai hasznosítása
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
A külső szakemberek közreműködéseA külső szakemberek közreműködése folyamat-szaktanácsadófolyamat-szaktanácsadó IKT – tanácsadóIKT – tanácsadó műveltségterületi mentorokműveltségterületi mentorok IKT – mentorIKT – mentor
Képzések (nevelőtestületi, egyéni)Képzések (nevelőtestületi, egyéni) A fenntarthatóság előkészítéseA fenntarthatóság előkészítése Dokumentációs kötelezettségek Dokumentációs kötelezettségek A nevelőtestület egészének A nevelőtestület egészének
elkötelezettsége, közreműködése!elkötelezettsége, közreműködése!
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
A módszertani kultúra bővítéseA módszertani kultúra bővítése Epocha (görög): korszak (szakasz)Epocha (görög): korszak (szakasz) Epochális: korszakokba tömörített oktatásEpochális: korszakokba tömörített oktatás Hazai bevezetése: alternatív intézményekben Hazai bevezetése: alternatív intézményekben
történt(AKG, Waldorf)történt(AKG, Waldorf) Megvalósítása:Megvalósítása:
nem óránként változó tanrend, hanem tömbösítésnem óránként változó tanrend, hanem tömbösítés minden nap pl. 2*90 perc az alaptárgyakbólminden nap pl. 2*90 perc az alaptárgyakból egy-egy epocha önálló, lezárt témakör!egy-egy epocha önálló, lezárt témakör! pl. 3 intenzív hét után 5 hét „szünet” (azaz: másfajta pl. 3 intenzív hét után 5 hét „szünet” (azaz: másfajta
epocha), vagyis évi 5 epocha/tantárgyepocha), vagyis évi 5 epocha/tantárgy zárás: összegzés, kiállítás, előadások, írás/szóbeli zárás: összegzés, kiállítás, előadások, írás/szóbeli
ellenőrzésellenőrzés felejtés és felidézés (érettebb tudás!)felejtés és felidézés (érettebb tudás!) tanulói aktivitásra, kooperatív technikákra építtanulói aktivitásra, kooperatív technikákra épít
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
ModulokModulok: kisebb, koherens tananyagrészek, : kisebb, koherens tananyagrészek, amelyek az egyes tanórák anyagánál amelyek az egyes tanórák anyagánál nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységekegységek
„„kisepocha” (AKG): kisepocha” (AKG): időszakosan modulban tanított tantárgyakidőszakosan modulban tanított tantárgyak 1 hetes kisepochában, vagy 3-4 hétig évente 1 hetes kisepochában, vagy 3-4 hétig évente
egy-egy blokkban (pl.: tanulásmódszertan, egy-egy blokkban (pl.: tanulásmódszertan, fogyasztóvédelem, elsősegély, stb.)fogyasztóvédelem, elsősegély, stb.)
TÁMOP-ajánlás: egészséges életmód, TÁMOP-ajánlás: egészséges életmód, környezetvédelem, demokráciára nevelés, környezetvédelem, demokráciára nevelés, játék, erkölcsi-érzelmi nevelés, stb.játék, erkölcsi-érzelmi nevelés, stb.
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
TantárgytömbösítésTantárgytömbösítés A tanórai foglalkozások ciklikus A tanórai foglalkozások ciklikus
megszervezésének rendjemegszervezésének rendje Adott tantárgy/műveltségterület adott Adott tantárgy/műveltségterület adott
félévre számított tanórai foglalkozásait félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen (minden tanítási hétre nem egyenletesen (minden tanítási hétre elosztva), hanem egy-egy időszakra elosztva), hanem egy-egy időszakra összevontan (ciklikusan) szervezik megösszevontan (ciklikusan) szervezik meg
Csak a Csak a szakrendszerűszakrendszerű oktatási fázisra oktatási fázisra irányul!irányul!
Minden epocha tantárgytömbösítés, de Minden epocha tantárgytömbösítés, de nem minden tantárgytömbösítés epocha!nem minden tantárgytömbösítés epocha!
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
TÁMOP-elvárás:TÁMOP-elvárás:A Kt. 52.§ (3) bek. szerinti kötelező A Kt. 52.§ (3) bek. szerinti kötelező
tanórai foglalkozások teljes tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretét kell alapul intézményi időkeretét kell alapul vennivenni
3 év alatt felmenő rendszerben a 3 év alatt felmenő rendszerben a fenti időkeret 5-10-15 %-ában kell fenti időkeret 5-10-15 %-ában kell érvényesíteniérvényesíteni
Az intézmény által választott Az intézmény által választott tantárgyra/műveltségterületre irányultantárgyra/műveltségterületre irányul
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
További követelményekTovábbi követelmények:: A tanítási ciklusoknak A tanítási ciklusoknak legalább 2 hetentelegalább 2 hetente kell kell
váltaniuk egymást (de lehet 3 vagy négy hetes váltaniuk egymást (de lehet 3 vagy négy hetes ciklus is)ciklus is)
A bevont tantárgyak óráinak legalább A bevont tantárgyak óráinak legalább 2 egymást 2 egymást követőkövető napranapra kell esniük kell esniük
Az egyik napon Az egyik napon min. 3min. 3, a másikon , a másikon min. 2min. 2 tanítási tanítási óránakórának kell lennie kell lennie
Adott napon a Adott napon a bevont órákat egymást követőenbevont órákat egymást követően kell beállítanikell beállítani
Helyi döntésHelyi döntés: a szakrendszerű oktatás mely : a szakrendszerű oktatás mely évfolyamán, melyik osztályban valósítják megévfolyamán, melyik osztályban valósítják meg
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
PÉLDA: PÉLDA: Magyar nyelv és irodalomMagyar nyelv és irodalom( szövegértés, ( szövegértés, szövegalk.)szövegalk.)
1-8 évfolyamos ÁI., 2-2 osztály/évfolyam, 30% 1-8 évfolyamos ÁI., 2-2 osztály/évfolyam, 30% nem szakrendszerű, A-B heti tanrendnem szakrendszerű, A-B heti tanrend
Időkeret (szakrendszerű, tehát: 5-8. évf.)Időkeret (szakrendszerű, tehát: 5-8. évf.) heti köt. óraszám: 45+45+50+50=190heti köt. óraszám: 45+45+50+50=190 18 hétre: 810+810+900+900= 3420 ó/félév18 hétre: 810+810+900+900= 3420 ó/félév tényleges (5-6.évf. miatt):567+567+1800tényleges (5-6.évf. miatt):567+567+1800 felhasználandó:2934*0.05=147ó/félévfelhasználandó:2934*0.05=147ó/félév heti tantárgytömbösítés: 8,2ó/hétheti tantárgytömbösítés: 8,2ó/hét
Tanrend: Tanrend: A osztály, A hét:0-3-3-2-0, B hét:0-0-0-0-0A osztály, A hét:0-3-3-2-0, B hét:0-0-0-0-0 B osztály, A hét:0-0-0-0-0, B hét:0-3-3-2-0B osztály, A hét:0-0-0-0-0, B hét:0-3-3-2-0
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
Mi változik az intézmény életében?!Mi változik az intézmény életében?! OktatásszervezésOktatásszervezés (fenti tanrend szerint) (fenti tanrend szerint) TanulásszervezésTanulásszervezés (tematikus egységek, modulok egy-egy (tematikus egységek, modulok egy-egy
ciklusban feldolgozhatók, külső helyszín bevonható)ciklusban feldolgozhatók, külső helyszín bevonható) Tárgyi környezetTárgyi környezet (teremberendezés, kiállítótér, dinamikus játéktér, (teremberendezés, kiállítótér, dinamikus játéktér,
IKT-eszk.)IKT-eszk.) ÉrtékelésÉrtékelés (nagyobb egységre irányul, komplex és differenciált (nagyobb egységre irányul, komplex és differenciált
módon)módon) Tantárgyi programTantárgyi program (alapja:szövegértés; a szövegalkotásban: (alapja:szövegértés; a szövegalkotásban:
beszédművelés, kommunikációs készség,funkcionális írás, beszédművelés, kommunikációs készség,funkcionális írás, „alkalmazott” nyelvészet)„alkalmazott” nyelvészet)
MódszertanMódszertan (kooperatív technikák, drámajáték, tevékenység- (kooperatív technikák, drámajáték, tevékenység-középpontúság, vitakultúra, élményszerűségközéppontúság, vitakultúra, élményszerűség
Alapdokumentumok Alapdokumentumok PP, helyi tantervPP, helyi tanterv IMIP,IMIP, SZMSZSZMSZ Tanmenet Tanmenet
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
Mire kell figyelni a tantárgytömbösítés Mire kell figyelni a tantárgytömbösítés megszervezésekor?megszervezésekor?
A tanulók heti óraszámáraA tanulók heti óraszámára A pedagógusok kötelező óraszámáraA pedagógusok kötelező óraszámára A pedagógusok „túlórakeretére”A pedagógusok „túlórakeretére” A tanítási időkeretreA tanítási időkeretre A tantárgy éves óraszámáraA tantárgy éves óraszámára A tantárgyfelosztásraA tantárgyfelosztásra A bevont és a nem bevont osztályok A bevont és a nem bevont osztályok
órarendjéreórarendjére A tanítás minőségére !A tanítás minőségére !
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
Projectum Projectum (latin): terv, tervezet, javaslat(latin): terv, tervezet, javaslatÁltalános jelentése: Általános jelentése: fejlesztésfejlesztés, amely, amely
több résztvevő együttműködésével,több résztvevő együttműködésével,meghatározott időtartamban valósul meg,meghatározott időtartamban valósul meg,a tervezés – szervezés - végrehajtás a tervezés – szervezés - végrehajtás
összehangolását feltételezi,összehangolását feltételezi,szellemi, fizikai, anyagi eszközök szellemi, fizikai, anyagi eszközök
mozgósítására épül és mozgósítására épül és a projektvezetés módszereit alkalmazzaa projektvezetés módszereit alkalmazza
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
ProjektpedagógiaProjektpedagógia SzűkebbSzűkebb értelmezésének specifikuma, hogy van egy értelmezésének specifikuma, hogy van egy
téma, amit „körüljárunk”téma, amit „körüljárunk” TágabbTágabb értelemben: minden intenzív, a szokásos értelemben: minden intenzív, a szokásos
tanítási formákat felbontó, nem pusztán egy tanítási formákat felbontó, nem pusztán egy ismeretanyag elsajátítását célzó tevékenységismeretanyag elsajátítását célzó tevékenység
Közös vonásuk: a projekt több, mint oktatás egy Közös vonásuk: a projekt több, mint oktatás egy tanórántanórán
A Ped. Lexikon szerint: olyan A Ped. Lexikon szerint: olyan oktatásszervezésioktatásszervezési eljárás, amely az oktatás menetét gyakorlati eljárás, amely az oktatás menetét gyakorlati problémák köré csoportosítjaproblémák köré csoportosítja
Projekt-definíciók (Richardson,1900.; Dewey 1912-Projekt-definíciók (Richardson,1900.; Dewey 1912-1931; Kilpatrick, 1918; Nelson - Borsing, 1997; stb.)1931; Kilpatrick, 1918; Nelson - Borsing, 1997; stb.)
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
Pedagógiai projekt:Pedagógiai projekt:valamely összetett, komplex, gyakran valamely összetett, komplex, gyakran
a mindennapi életből származó téma;a mindennapi életből származó téma;a témafeldolgozáshoz kapcsolódó a témafeldolgozáshoz kapcsolódó
célok, feladatok meghatározása,célok, feladatok meghatározása,a munkamenet és az eredmények a munkamenet és az eredmények
megtervezése; megtervezése; az eredmények prezentálásaaz eredmények prezentálása
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
ProjektoktatásProjektoktatás részletesebb meghatározása részletesebb meghatározása (Hegedűs G. 2002.):(Hegedűs G. 2002.):
egy tanulási-tanítási stratégia,egy tanulási-tanítási stratégia, a tanulók által kiválasztott/elfogadott a tanulók által kiválasztott/elfogadott
probléma, téma feldolgozása, amelyprobléma, téma feldolgozása, amely egyénileg vagy csoportosan történik, egyénileg vagy csoportosan történik,
megszüntetve a hagyományos megszüntetve a hagyományos órakereteket és órakereteket és
a végeredménye mindig egy bemutatható a végeredménye mindig egy bemutatható szellemi/anyagi produktumszellemi/anyagi produktum
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
A projektoktatás A projektoktatás szakaszaiszakaszai a fentiekhez kapcsolódva: a fentiekhez kapcsolódva: témaválasztás,témaválasztás, tervkészítés (célok és feladatok kitűzése),tervkészítés (célok és feladatok kitűzése), szervezés,szervezés, adatgyűjtés,adatgyűjtés, a téma feldolgozása,a téma feldolgozása, a produktum összeállítása bemutatható formában,a produktum összeállítása bemutatható formában, a projekt értékelése, korrigálás,a projekt értékelése, korrigálás, a produktum bemutatása, nyilvánossá tétele,a produktum bemutatása, nyilvánossá tétele, a projekt lezárását követő tevékenységek a projekt lezárását követő tevékenységek
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
Projektek csoportosítási lehetőségei:Projektek csoportosítási lehetőségei: Célterületük szerint:Célterületük szerint:
TechnikaiTechnikai MűvészetiMűvészeti Környezeti nevelésiKörnyezeti nevelési GazdaságismeretiGazdaságismereti KutatásiKutatási Vegyes (a fentiek elemeiből)Vegyes (a fentiek elemeiből)
Általános iskolában: a jellemző terület Általános iskolában: a jellemző terület megragadásával pl. reál-projekt (felső megragadásával pl. reál-projekt (felső tagozat), ill. vegyes projekt (alsó tagozat)tagozat), ill. vegyes projekt (alsó tagozat)
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
Tartalmuk szerint:Tartalmuk szerint: Tantervi célokat, tartalmakat feldolgozó (különböző Tantervi célokat, tartalmakat feldolgozó (különböző
tantárgyak, tantárgyrészek,stb.)tantárgyak, tantárgyrészek,stb.) Tanterven kívüli célokat, tartalmakat feldolgozóTanterven kívüli célokat, tartalmakat feldolgozó Vegyes (a fentiek elemeiből): ez a leggyakoribb, Vegyes (a fentiek elemeiből): ez a leggyakoribb,
mert a projekt lényegét tekintve interdiszciplinárismert a projekt lényegét tekintve interdiszciplináris Megvalósulási/megvalósítási helyszín szerint:Megvalósulási/megvalósítási helyszín szerint:
iskolaiiskolai külsőkülső vegyesvegyes
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
A résztvevő tanulók létszáma szerint:A résztvevő tanulók létszáma szerint: iskolai szintű: valamennyi tanuló, illetve 4-5 iskolai szintű: valamennyi tanuló, illetve 4-5
évfolyam részvételévelévfolyam részvételével évfolyam szintű: az adott évfolyam valamennyi évfolyam szintű: az adott évfolyam valamennyi
osztálya részvételévelosztálya részvételével osztályprojekt: csak az adott osztály osztályprojekt: csak az adott osztály
bevonásávalbevonásával vegyes csoportú: különböző életkorú, vegyes csoportú: különböző életkorú,
különböző osztályokba járó tanulók különböző osztályokba járó tanulók bevonásávalbevonásával
egyéni projekt egyéni projekt
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
A projekt időstruktúrája szerint:A projekt időstruktúrája szerint: Folyamatos időtartamú:az adott idő alatt csak a projekt Folyamatos időtartamú:az adott idő alatt csak a projekt
feldolgozásával foglalkoznak (néhány órás, egy vagy feldolgozásával foglalkoznak (néhány órás, egy vagy többnapos, egyhetes, nagyobb egység)többnapos, egyhetes, nagyobb egység)
Nem folyamatos időtartamú (a feldolgozást Nem folyamatos időtartamú (a feldolgozást megszakításokkal tervezik)megszakításokkal tervezik)
A témaválasztás módja szerint:A témaválasztás módja szerint: pedagógus(ok) választjákpedagógus(ok) választják pedagógusok és gyerekek közösen választjákpedagógusok és gyerekek közösen választják a tanulók választjáka tanulók választják
Produktum alapján: tárgy (modell, játék, stb.); Produktum alapján: tárgy (modell, játék, stb.); írásmű; színpadi előadás; video- vagy írásmű; színpadi előadás; video- vagy magnófelvétel; kiállítás, rendezvény, kirándulás, magnófelvétel; kiállítás, rendezvény, kirándulás, nyilvános vita, tárgyalás, stb.nyilvános vita, tárgyalás, stb.
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
Projektek tervezése (innovációs kör)Projektek tervezése (innovációs kör) Szükségletek felmérése Szükségletek felmérése
(szellemi/személyes és tárgyi/dologi)(szellemi/személyes és tárgyi/dologi) Ötletek összegyűjtéseÖtletek összegyűjtése Egy megoldás kiválasztásaEgy megoldás kiválasztása Megvalósítás projektleírás (projekt Megvalósítás projektleírás (projekt
megnevezése, célja,tervek/dokumentációk megnevezése, célja,tervek/dokumentációk kalkuláció,végrehajtási sorrend) alapjánkalkuláció,végrehajtási sorrend) alapján
Próbadarab elkészítésePróbadarab elkészítése KiértékelésKiértékelés
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
A A projekt fejlesztésénekprojekt fejlesztésének menete: menete:A NAT tanumányozásaA NAT tanumányozásaA feladat meghatározásaA feladat meghatározásaA műszaki tervezés, kalkuláció A műszaki tervezés, kalkuláció
elkészítéseelkészítéseA projekt részletes leírásának elkészítése A projekt részletes leírásának elkészítése
a fenntarthatóság érdekébena fenntarthatóság érdekébenA projekt beillesztése a tanmenetbeA projekt beillesztése a tanmenetbe Időterv készítéseIdőterv készítése
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
Milyen előnyei és hátrányai lehetnek a projekt Milyen előnyei és hátrányai lehetnek a projekt oktatásnak?oktatásnak?
ELŐNYEI:ELŐNYEI: A téma többoldalú feldolgozását teszi lehetővéA téma többoldalú feldolgozását teszi lehetővé Gyakorlati tapasztalatokra épít, „életközeli”Gyakorlati tapasztalatokra épít, „életközeli” Több résztvevő együttműködése révén közös Több résztvevő együttműködése révén közös
produktum keletkezikproduktum keletkezik Tanárok és diákok partneri együttműködésén Tanárok és diákok partneri együttműködésén
alapulalapul A jó témaválasztás biztosítja a projekt A jó témaválasztás biztosítja a projekt
eredményességéteredményességét Motiváltabb tanulók, jó hangulatú órákMotiváltabb tanulók, jó hangulatú órák
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
HÁTRÁNYAI:HÁTRÁNYAI:Tanóra-szervezési problémák, más Tanóra-szervezési problémák, más
órarend, más tanmenetórarend, más tanmenetA tanítási időkeret változikA tanítási időkeret változikA pedagógus számára nagyobb (több) A pedagógus számára nagyobb (több)
előkészítő munkát jelentelőkészítő munkát jelentNehéz a tanulók egyéni értékeléseNehéz a tanulók egyéni értékeléseFelborul a „tanóra rendje”, nehezebb a Felborul a „tanóra rendje”, nehezebb a
tanulókat fegyelmeznitanulókat fegyelmezni
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
PÉLDA: a projekt témája : AZ ÉPÍTÉSPÉLDA: a projekt témája : AZ ÉPÍTÉS Kapcsolódása a műveltségterületekhez:Kapcsolódása a műveltségterületekhez:
Társadalomtudomány (látogatás egy építkezésen; a Társadalomtudomány (látogatás egy építkezésen; a település jellegzetes házainak megtekintése, tervek a település jellegzetes házainak megtekintése, tervek a korszerűsítésre, stb.)korszerűsítésre, stb.)
Matematika (mérések, összehasonlítások, számlálás, Matematika (mérések, összehasonlítások, számlálás, szöveges feladatok)szöveges feladatok)
Természettudomány (anyagok és tulajdonságaik)Természettudomány (anyagok és tulajdonságaik) Művészetek (házak díszítése, mintái; építmények Művészetek (házak díszítése, mintái; építmények
festése, ill. elkészítése:agyag, papír, fa; „vágyak háza”, festése, ill. elkészítése:agyag, papír, fa; „vágyak háza”, stb.stb.
Nyelvtan (helyesírás, mondatfajták felismerése, Nyelvtan (helyesírás, mondatfajták felismerése, mondathatárok jelölése, szavak csoportosítása, stb.;mondathatárok jelölése, szavak csoportosítása, stb.;
Irodalom (ismeretterjesztő szöveg olvasása/értelmezése, Irodalom (ismeretterjesztő szöveg olvasása/értelmezése, versek, olvasmányokversek, olvasmányok
Írás (jkv. Készítése, kutatási téma,stb.)Írás (jkv. Készítése, kutatási téma,stb.)
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
A TÉMAHÉTA TÉMAHÉT A tananyag A tananyag komplexkomplex elsajátításának egyik lehetséges elsajátításának egyik lehetséges
módja, amikormódja, amikor az adott tárgykört a tanulók 3-5 tanítási napon,az adott tárgykört a tanulók 3-5 tanítási napon, iskolai és iskolán kívüli helyszíneken,iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között,rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani
eszközök segítségével dolgozzák fel.eszközök segítségével dolgozzák fel. Az évfolyam szintű tanulásszervezés a Az évfolyam szintű tanulásszervezés a
hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé teszlehetővé tesz
A PP-ba rendszerszerűen beépített témahetek egy-A PP-ba rendszerszerűen beépített témahetek egy-egy kulcstéma integrált feldolgozására alkalmasakegy kulcstéma integrált feldolgozására alkalmasak
PÉLDÁKPÉLDÁK: városi ökológiai téma, a nagy földrajzi : városi ökológiai téma, a nagy földrajzi felfedezések, vallás, művészetek, idegen nyelvi hét, felfedezések, vallás, művészetek, idegen nyelvi hét, stb.stb.
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
A témahét tervezettebb, részleteiben A témahét tervezettebb, részleteiben kidolgozottabb, mint a projektkidolgozottabb, mint a projekt
A tanulási folyamat kiszakad az iskolai A tanulási folyamat kiszakad az iskolai hagyományos rendszerbőlhagyományos rendszerből
Tartalmában egy nagyobb, sok Tartalmában egy nagyobb, sok szempontból megközelíthető témát helyez szempontból megközelíthető témát helyez a vizsgálódás középpontjábaa vizsgálódás középpontjába
Kimenete pontosan meghatározott és Kimenete pontosan meghatározott és szabályozottszabályozott
Az iskola hagyományok ápolásának Az iskola hagyományok ápolásának színtere lehetszíntere lehet
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
ÖSSZEGZÉS AZ EDDIGIEKHEZÖSSZEGZÉS AZ EDDIGIEKHEZ Innováció: olyan belső megújulás, a Innováció: olyan belső megújulás, a
rendszeren belüli alkotóerők olyan sikeres rendszeren belüli alkotóerők olyan sikeres mozgósítása, amelynek végeredményeként mozgósítása, amelynek végeredményeként valamilyen –széles körben hasznosítható- valamilyen –széles körben hasznosítható- új termék, új eljárás alakul ki (Gáspár L.)új termék, új eljárás alakul ki (Gáspár L.)
A megújulásra képes szervezet alapelemei:A megújulásra képes szervezet alapelemei: Belső meggyőződésekBelső meggyőződések Önépítés/önfejlesztésÖnépítés/önfejlesztés Csoportos tanulásCsoportos tanulás Közös jövőképKözös jövőkép Rendszerben való gondolkodás Rendszerben való gondolkodás
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
A A hagyományoshagyományos pedagógus szerepek és pedagógus szerepek és átalakulásuk:átalakulásuk:
„„Paidagogosz”Paidagogosz” „„Fáklyaláng” és „tudós tanár” típusFáklyaláng” és „tudós tanár” típus Az ismeretátadó pedagógus preferenciáiAz ismeretátadó pedagógus preferenciái Oktató-nevelő-hivatalnok szerep kialakulása és Oktató-nevelő-hivatalnok szerep kialakulása és
érvényesülése érvényesülése XX. század végi – XXI. század eleji állapotXX. század végi – XXI. század eleji állapot::
az eredendő tekintély eltűnése,az eredendő tekintély eltűnése, az elfogadottság legfőbb mércéje az egyéni pedagógiai az elfogadottság legfőbb mércéje az egyéni pedagógiai
teljesítmény,teljesítmény, a pedagógus munka ellenőrzése és értékelése helyi a pedagógus munka ellenőrzése és értékelése helyi
szinten valósul megszinten valósul meg
4. Mit tehet a közoktatás? 4. Mit tehet a közoktatás?
Egyértelmű követelmény és kihívás: nincs Egyértelmű követelmény és kihívás: nincs befejezett pedagógus-tudás befejezett pedagógus-tudás
Új modellÚj modell: a : a tanulásvezető pedagógustanulásvezető pedagógus:: Képes részt venni az intézménye szakmai Képes részt venni az intézménye szakmai
tartalmát meghatározó helyi párbeszédbentartalmát meghatározó helyi párbeszédben Az országos, helyi és személyes elvárásokból Az országos, helyi és személyes elvárásokból
tananyagot és követelményrendszert tud tananyagot és követelményrendszert tud szervezni tanulói számáraszervezni tanulói számára
Az oktatás helyett a tanulásra helyezi a Az oktatás helyett a tanulásra helyezi a hangsúlyt hangsúlyt
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
Munkáját és módszereit a tanulók eredményes Munkáját és módszereit a tanulók eredményes és hatékony előrehaladása érdekében alakítja és hatékony előrehaladása érdekében alakítja kiki
Tudatosan biztosítja az eredményes tanuláshoz Tudatosan biztosítja az eredményes tanuláshoz szükséges pozitív légkörtszükséges pozitív légkört
Igényli az állandó értékelést és visszajelzést; Igényli az állandó értékelést és visszajelzést; képes annak fogadásáraképes annak fogadására
Tekintélyét tanóránként megújítandónak tartjaTekintélyét tanóránként megújítandónak tartja Saját maga is képes a folyamatos tanulásra, Saját maga is képes a folyamatos tanulásra,
önképzésreönképzésre
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
A tanulásvezetés jelentéseA tanulásvezetés jelentése:: A A tanulói utaktanulói utak tudatos és szervezett tudatos és szervezett
gondozása/támogatásagondozása/támogatása Olyan Olyan folyamatfolyamat, amely a belépő tanulók , amely a belépő tanulók
diagnosztikus felmérésén át a felzárkóztatás, a diagnosztikus felmérésén át a felzárkóztatás, a tehetséggondozás, a választható tanulmányi tehetséggondozás, a választható tanulmányi irányok, az önálló tanulói munka és a irányok, az önálló tanulói munka és a továbbtanulás lehetőségeinek végig-gondolását, továbbtanulás lehetőségeinek végig-gondolását, tudatos segítését jelentitudatos segítését jelenti
Befolyásolja a tanulók Befolyásolja a tanulók tanulási útjának szerkezetéttanulási útjának szerkezetét (átjárhatóság, egymásra-épülés, tervezhetőség) és (átjárhatóság, egymásra-épülés, tervezhetőség) és tartalmát tartalmát (egyéni igényekhez igazított (egyéni igényekhez igazított feladatrendszer, tanácsadás, útmutatás, stb.)feladatrendszer, tanácsadás, útmutatás, stb.)
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
PISA-mérés (2006)PISA-mérés (2006) eredményeiből levont eredményeiből levont országos érvényű következtetés: az eltérő országos érvényű következtetés: az eltérő iskolatípusokban a tanulók teljesítményét iskolatípusokban a tanulók teljesítményét leginkább meghatározó tényező az leginkább meghatározó tényező az iskola iskola szocio-ökonómiaiszocio-ökonómiai összetettsége összetettsége
Kérdés: tud-e erre érdemben reagálni az Kérdés: tud-e erre érdemben reagálni az iskola?!iskola?!
Válaszok:Válaszok: W. Sanders: Tennesse iskolakutatás, 1996.W. Sanders: Tennesse iskolakutatás, 1996.
több éves, longitudinális mérés és értékelés több éves, longitudinális mérés és értékelés a pedagógus munka minősége meghatározó módon a pedagógus munka minősége meghatározó módon
képes befolyásolni a tanulói teljesítmények képes befolyásolni a tanulói teljesítmények alakulásátalakulását
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
OECD TALIS (2008)OECD TALIS (2008) az az oktatás minőségeoktatás minősége alapvetően meghatározza alapvetően meghatározza
egy ország versenyképességét, polgárainak egy ország versenyképességét, polgárainak jólétét és jól lététjólétét és jól létét
az iskolai tényezők közül a az iskolai tényezők közül a tanári munka tanári munka minőségeminősége befolyásolja legjobban a tanulói befolyásolja legjobban a tanulói teljesítményeket; hatása sokkal nagyobb, mint teljesítményeket; hatása sokkal nagyobb, mint az iskolarendszer szerkezetéé vagy a pénzügyi az iskolarendszer szerkezetéé vagy a pénzügyi feltételeké (Mc Kinsey-elemzés) feltételeké (Mc Kinsey-elemzés)
Egybehangzó megállapítás: Egybehangzó megállapítás: „„A PEDAGÓGUS SZÁMÍT”A PEDAGÓGUS SZÁMÍT”
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
A kompetencia alapú módszertan A kompetencia alapú módszertan nem „varázspálca” és nem nem „varázspálca” és nem kizárólagoskizárólagos, de az innováció , de az innováció meghatározó tényezője!meghatározó tényezője!
Reális veszélyek!Reális veszélyek!A sikeres megvalósítás külső és belső A sikeres megvalósítás külső és belső
feltételeifeltételei
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
4.4. A kompetenciamérésre alapozott 4.4. A kompetenciamérésre alapozott intézkedési terv intézkedési terv
A Kt.-ben rögzített, az OH által szervezett, a A Kt.-ben rögzített, az OH által szervezett, a nemzetközi mérésekkel koherens rendszernemzetközi mérésekkel koherens rendszer
Az eredmények helyi feldolgozásának Az eredmények helyi feldolgozásának feltételei:feltételei: mérés, értékelés továbbképzés szervezésemérés, értékelés továbbképzés szervezése intézményi mérési felelős foglalkoztatása intézményi mérési felelős foglalkoztatása
(szakvizsga!)(szakvizsga!) nevelőtestületi szintű értékelésnevelőtestületi szintű értékelés munkaközösségi műhelymunka és felelősségi körmunkaközösségi műhelymunka és felelősségi kör(a kompetenciaalapú B típusú (a kompetenciaalapú B típusú programcsomag alkalmazása)programcsomag alkalmazása)
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
4.4. A kompetenciamérésre 4.4. A kompetenciamérésre alapozott intézkedési terv alapozott intézkedési terv
IMIP-összefüggésIMIP-összefüggésa nyilvánosság biztosításának a nyilvánosság biztosításának
kötelezettségekötelezettségestrukturális és formai jellemzőkstrukturális és formai jellemzők
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
4.5. Intézményi integrációs program4.5. Intézményi integrációs program
ÓvodaÓvoda3H-s gyermekek3H-s gyermekek fejlődésének elősegítésefejlődésének elősegítéseNem jelent külön programot (ÓNAP!) Nem jelent külön programot (ÓNAP!) Legfőbb jellemzőiLegfőbb jellemzői
gyermekközpontú és családorientált gyermekközpontú és családorientált szemléletszemlélet
interdiszciplináris megközelítés, interdiszciplináris megközelítés, együttműködő rendszeregyüttműködő rendszer
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
4.5. Intézményi integrációs program4.5. Intézményi integrációs program
ÓvodaÓvodaKiemelt területek:Kiemelt területek: Szervezési feladatokSzervezési feladatok Nevelőtestület együttműködéseNevelőtestület együttműködése A pedagógiai munka kiemelt területeiA pedagógiai munka kiemelt területei Gyermekvédelemmel, egészségügyi és szociális ellátással Gyermekvédelemmel, egészségügyi és szociális ellátással
kapcsolatos munkakapcsolatos munka Együttműködések kialakítása óvodán kívüli szervezetekkelEgyüttműködések kialakítása óvodán kívüli szervezetekkel Óvoda-iskola átmenet támogatásaÓvoda-iskola átmenet támogatása Szülőkkel való kapcsolattartásSzülőkkel való kapcsolattartás Intézményi önértékelés, eredményesség Intézményi önértékelés, eredményesség
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
4.5. Intézményi integrációs program4.5. Intézményi integrációs program
Általános iskolaÁltalános iskola Jogszabályi alapja: Kt. vhr. 39/D és 39/E §Jogszabályi alapja: Kt. vhr. 39/D és 39/E § Megvalósítása: a Kt. 95. § (1) bekezdés j) pontja Megvalósítása: a Kt. 95. § (1) bekezdés j) pontja
alapján kiadott program alkalmazásával történikalapján kiadott program alkalmazásával történik Az integrációs program elemei:Az integrációs program elemei:
az alkalmazás feltételeiaz alkalmazás feltételei (integrációs stratégia (integrációs stratégia kialakítása: helyzetelemzés, célrendszer; az iskolába kialakítása: helyzetelemzés, célrendszer; az iskolába való bekerülés előkészítése; együttműködések, való bekerülés előkészítése; együttműködések, partnerségi kapcsolatok kiépítése)partnerségi kapcsolatok kiépítése)
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
4.5. Intézményi integrációs program4.5. Intézményi integrációs programProgramelemek (folytatás)Programelemek (folytatás)
a tanítást-tanulást segítő eszközrendszer a tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemeielemei (kulcskompetenciákat fejlesztő (kulcskompetenciákat fejlesztő programelemek, integrációt segítő programelemek, integrációt segítő tanórán kívüli programok és módszertani tanórán kívüli programok és módszertani elemek, tanári műhelymunka, 3 elemek, tanári műhelymunka, 3 havonkénti értékelési rendszer, havonkénti értékelési rendszer, multikulturális tartalmak, a továbbhaladás multikulturális tartalmak, a továbbhaladás feltételeinek biztosítása)feltételeinek biztosítása)
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
4.5. Intézményi integrációs program4.5. Intézményi integrációs programProgramelemek (folytatás)Programelemek (folytatás)
elvárható eredmények elvárható eredmények (3H-s tanulók aránya, (3H-s tanulók aránya, intézményi szintű felkészültség, helyi intézményi szintű felkészültség, helyi tanterv kiegészítése multikulturális tanterv kiegészítése multikulturális tartalmakkal, párbeszéd minden szülővel, tartalmakkal, párbeszéd minden szülővel, együttműködésre épülő értékelési rendszer)együttműködésre épülő értékelési rendszer)
intézményi önértékelés intézményi önértékelés (az Országos (az Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlása Oktatási Integrációs Hálózat ajánlása alapján)alapján)
4. Mit tehet a közoktatás?4. Mit tehet a közoktatás?
Kérdések:Kérdések: Mi a véleményük a pedagógus szerepek Mi a véleményük a pedagógus szerepek
változásáról?változásáról? Hogyan ítélik meg a különböző Intézkedési Hogyan ítélik meg a különböző Intézkedési
Tervek szerepét és hatékonyságát?Tervek szerepét és hatékonyságát? Hogyan érdemes az óvodai/iskolai Hogyan érdemes az óvodai/iskolai
integrációt megszervezni?integrációt megszervezni? Mit gondolnak a kompetencia központú Mit gondolnak a kompetencia központú
oktatásról, nevelésről?oktatásról, nevelésről?
5. Fenntartói megoldások, 5. Fenntartói megoldások, szektorközi együttműködésszektorközi együttműködés
Jogszabályi háttér:Jogszabályi háttér: a 2003. évi CXXV. törvény 27. § (Oktatás a 2003. évi CXXV. törvény 27. § (Oktatás
és képzés)és képzés) az 1990. évi LXV. törvény a helyi az 1990. évi LXV. törvény a helyi
önkormányzatokrólönkormányzatokról a Kt. (a fentiekkel összhangban)a Kt. (a fentiekkel összhangban)
85. §: önálló vagy közös intézményfenntartás 85. §: önálló vagy közös intézményfenntartás (társulások)(társulások)
86. §: kötelező feladatellátás (óvoda, általános 86. §: kötelező feladatellátás (óvoda, általános iskola, kisebbségi oktatás, integrált SNI)iskola, kisebbségi oktatás, integrált SNI)
a Kt. vhr. 20/A és 39/M §-ok a Kt. vhr. 20/A és 39/M §-ok
5. Fenntartói megoldások, 5. Fenntartói megoldások, szektorközi együttműködésszektorközi együttműködés
Jogszabályi háttér (folytatás):Jogszabályi háttér (folytatás):Szektorközi együttműködésSzektorközi együttműködés
az 1997. évi XXXI. törvény (Gyvit)az 1997. évi XXXI. törvény (Gyvit)a Kt. a Kt.
41. § (egészségügyi ellátás, gyermek- és 41. § (egészségügyi ellátás, gyermek- és ifjúságvédelem)ifjúságvédelem)
118. § (szociális igazgatási feladatok, nem 118. § (szociális igazgatási feladatok, nem kötelező és egyéni foglalkozások pénzügyi kötelező és egyéni foglalkozások pénzügyi feltételei)feltételei)
Kt. vhr. 6. § (5) bekezdésKt. vhr. 6. § (5) bekezdés
5. Fenntartói megoldások, 5. Fenntartói megoldások, szektorközi együttműködésszektorközi együttműködés
Települési esélyegyenlőségi Települési esélyegyenlőségi program/intézkedési tervprogram/intézkedési terv
Cél:Cél: a 3H-s és SNI-sa 3H-s és SNI-s tanulók esély-tanulók esély-egyenlőségének biztosításaegyenlőségének biztosítása
Alapvető feltételek:Alapvető feltételek: diszkrimináció-mentességdiszkrimináció-mentesség szegregáció-mentességszegregáció-mentesség a célcsoport oktatási és társadalmi a célcsoport oktatási és társadalmi
integrációjának támogatásaintegrációjának támogatása Központilag szabályozott struktúraKözpontilag szabályozott struktúra Pályázati támogatások odaítélésének Pályázati támogatások odaítélésének
feltételefeltétele
5. Fenntartói megoldások, 5. Fenntartói megoldások, szektorközi együttműködésszektorközi együttműködés
Települési esélyegyenlőségi Települési esélyegyenlőségi program/intézkedési tervprogram/intézkedési terv
Tartalmi elemek:Tartalmi elemek: HelyzetelemzésHelyzetelemzés
demográfiai mutatókdemográfiai mutatók az óvodai és iskolai ellátás feltételeiaz óvodai és iskolai ellátás feltételei a tanulói összetételre vonatkozó mutatóka tanulói összetételre vonatkozó mutatók az oktatás eredményességére vonatkozó adatokaz oktatás eredményességére vonatkozó adatok az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálataaz oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata az intézmények számára biztosított források az intézmények számára biztosított források
vizsgálatavizsgálata
5. Fenntartói megoldások, 5. Fenntartói megoldások, szektorközi együttműködésszektorközi együttműködés
Települési esélyegyenlőségi Települési esélyegyenlőségi program/intézkedési tervprogram/intézkedési terv
Tartalmi elemek (folytatás):Tartalmi elemek (folytatás): A program célrendszere (helyi viszonyok!)A program célrendszere (helyi viszonyok!) Kötelezettségek és felelősségKötelezettségek és felelősség
felelős vezető személy megjelölésefelelős vezető személy megjelölése a program irányítójának megjelölésea program irányítójának megjelölése intézményvezetői felelősségi körintézményvezetői felelősségi kör szerződéses viszonyban álló partnerek szerződéses viszonyban álló partnerek
kötelezettségekötelezettsége
5. Fenntartói megoldások, 5. Fenntartói megoldások, szektorközi együttműködésszektorközi együttműködés
Települési esélyegyenlőségi Települési esélyegyenlőségi program/intézkedési tervprogram/intézkedési terv
Tartalmi elemek (folytatás):Tartalmi elemek (folytatás): AkciótervAkcióterv
a helyzetelemzéshez igazított beavatkozások a helyzetelemzéshez igazított beavatkozások megtervezésemegtervezése
rövid, közép és hosszú távon elérendő indikátorokrövid, közép és hosszú távon elérendő indikátorok esélyegyenlőségi kockázatok és prioritásokesélyegyenlőségi kockázatok és prioritások „„azonnali beavatkozást” igénylő intézkedésekazonnali beavatkozást” igénylő intézkedések a szükséges fejlesztések megtervezésea szükséges fejlesztések megtervezése
5. Fenntartói megoldások, 5. Fenntartói megoldások, szektorközi együttműködésszektorközi együttműködés
Települési esélyegyenlőségi Települési esélyegyenlőségi program/intézkedési tervprogram/intézkedési terv
Tartalmi elemek (folytatás):Tartalmi elemek (folytatás): Megvalósítás:Megvalósítás:
közoktatási intézmények alap-közoktatási intézmények alap-dokumentumainak kiegészítésedokumentumainak kiegészítése
a program ellenőrzése során szerzett a program ellenőrzése során szerzett információk visszacsatolásainformációk visszacsatolása
továbbképzések biztosításatovábbképzések biztosítása a kapcsolódó hatósági és szolgáltatási a kapcsolódó hatósági és szolgáltatási
eljárások koherenciájaeljárások koherenciája
5. Fenntartói megoldások, 5. Fenntartói megoldások, szektorközi együttműködésszektorközi együttműködés
Települési esélyegyenlőségi Települési esélyegyenlőségi program/intézkedési tervprogram/intézkedési terv
Tartalmi elemek (folytatás):Tartalmi elemek (folytatás): Monitoring és nyilvánosságMonitoring és nyilvánosság
legalább évenkénti monitoring vizsgálatoklegalább évenkénti monitoring vizsgálatok a szakmai és média-nyilvánosság a szakmai és média-nyilvánosság
folyamatosságafolyamatossága Konzultáció és visszacsatolásKonzultáció és visszacsatolás
szakmai és társadalmi partnerek bevonásaszakmai és társadalmi partnerek bevonása tapasztalatok, észrevételek figyelembe vételetapasztalatok, észrevételek figyelembe vétele
SzankcionálásSzankcionálás
5. Fenntartói megoldások, 5. Fenntartói megoldások, szektorközi együttműködésszektorközi együttműködés
Kérdések:Kérdések: Intézményük közreműködött-e a Intézményük közreműködött-e a
települési/kistérségi esélyegyenlőségi települési/kistérségi esélyegyenlőségi program kidolgozásában?program kidolgozásában?
Mi a tapasztalatuk: megvalósulnak-e a Mi a tapasztalatuk: megvalósulnak-e a program célkitűzései; egyáltalán: vannak-e program célkitűzései; egyáltalán: vannak-e monitoring vizsgálatok és visszacsatolások?monitoring vizsgálatok és visszacsatolások?
Kimutathatók-e a Kimutathatók-e a településirányítási/hatósági munkában településirányítási/hatósági munkában szektorközi együttműködés jegyei? szektorközi együttműködés jegyei?
ÖSSZEGZÉSÖSSZEGZÉS
Az oktatáspolitika mozgástereAz oktatáspolitika mozgástere önmagában nem képes az egyenlőtlenségek önmagában nem képes az egyenlőtlenségek
oktatási sikerességre gyakorolt negatív hatását oktatási sikerességre gyakorolt negatív hatását felszámolnifelszámolni
a jelenlegi erős szelektivitás enyhítésének a jelenlegi erős szelektivitás enyhítésének alapvető feltétele: elismert prioritássá váljon az alapvető feltétele: elismert prioritássá váljon az egyenlő hozzáférésegyenlő hozzáférés
további feltételek: hiteles oktatási információs további feltételek: hiteles oktatási információs rendszer, korrekt mérési-értékelési rendszer, a rendszer, korrekt mérési-értékelési rendszer, a működő innovációk rendszerszintű működő innovációk rendszerszintű kiterjesztése, a pályaorientációs szolgáltatások kiterjesztése, a pályaorientációs szolgáltatások bővítése, a felnőttoktatás/képzés megerősítésebővítése, a felnőttoktatás/képzés megerősítése
A közoktatási intézmények felelőssége, A közoktatási intézmények felelőssége, lehetőségeilehetőségei
ÖSSZEGZÉSÖSSZEGZÉS
Feladatok:Feladatok: Egy nevelőtestületi belső továbbképzés Egy nevelőtestületi belső továbbképzés
programjának megtervezése az programjának megtervezése az esélyegyenlőség témakörébenesélyegyenlőség témakörében
Egyéni fejlesztési terv alkotása 3H-s tanuló Egyéni fejlesztési terv alkotása 3H-s tanuló foglalkoztatásárafoglalkoztatására
Témahét vagy projekt tervezése Témahét vagy projekt tervezése Adott települési önkormányzat intézkedései Adott települési önkormányzat intézkedései
az esélyegyenlőség elősegítése érdekébenaz esélyegyenlőség elősegítése érdekében