helyi tanterv - sulinet · o középiskola 9-12. évfolyam (magyar nyelv és irodalom) az el...

SSIIMMOONNYYII KKÁÁRROOLLYY SSZZAAKKKKÖÖZZÉÉPPIISSKKOOLLAA ÉÉSS SSZZAAKKIISSKKOOLLAA7632 PÉCS, Malomvölgyi u.1/b

1

Helyi tanterv

2010


2

TARTALOMJEGYZÉK:HELYI TANTERVÜNK..............................................................................................................................................5

SZAKTERÜLETEK, SZAKMACSOPORTOK ÉS SZAKMÁK.........................................................................6

KERESZTTANTERVI PROGRAM .........................................................................................................................9

KOMPETENCIAFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS TEEND K................................................................10

A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS IMPLEMENTÁCIÓJA FELMEN RENDSZERBEN..............11

A TÁMOP – 3.1.4/08/2. PÁLYÁZAT FENNTARTHATÓSÁGA.......................................................................13

KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA...........................................................................................14

ÉVFOLYAMOK, TANTÁRGYAK, ÓRASZÁMOK ...........................................................................................14

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ......................................................................................................................15ÓRATERV ...............................................................................................................................................................16A 9. – 10. ÉVFOLYAM TANTERVE ...................................................................................................................17

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET..................................................................................................36ÓRATERV ...............................................................................................................................................................40A 9-10. ÉVFOLYAM TANTERVE.......................................................................................................................41

ANGOL, MINT IDEGEN NYELV..........................................................................................................................69ÓRATERV ...............................................................................................................................................................75A 9-10. ÉVFOLYAM TANTERVE .......................................................................................................................76

NÉMET, MINT IDEGEN NYELV........................................................................................................................120ÓRATERV .............................................................................................................................................................129A 9-10. ÉVFOLYAM TANTERVE.....................................................................................................................130

MATEMATIkA.........................................................................................................................................................161ÓRATERV .............................................................................................................................................................164A 9-10. ÉVFOLYAM TANTERVE: ....................................................................................................................165

INFORMATIKA .......................................................................................................................................................187ÓRATERV .............................................................................................................................................................187A 9-10. ÉVFOLYAM TANTERVE: ....................................................................................................................188

FIZIKA .......................................................................................................................................................................199ÓRATERV .............................................................................................................................................................200A 9-10. ÉVFOLYAM TANTERVE: ....................................................................................................................201

BIOLÓGIA.................................................................................................................................................................209ÓRATERV .............................................................................................................................................................210A 9. – 10. ÉVFOLYAM TANTERVE .................................................................................................................211

KÉMIA .......................................................................................................................................................................220ÓRATERV: ............................................................................................................................................................221A 9. – 10. ÉVFOLYAM TANTERVE .................................................................................................................222

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK ......................................................................................................................226ÓRATERV .............................................................................................................................................................227A 9. – 10. ÉVFOLYAM TANTERVE .................................................................................................................228

TESTNEVELÉS ÉS SPORT...................................................................................................................................235

SZAKMAI ALAPOZÁS ..........................................................................................................................................242


3

GÉPÉSZET SZAKMAI ALAPOZÓ OKTATÁS...............................................................................................242FAIPARI SZAKMAI ALAPOZÁS ......................................................................................................................254EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMAI ALAPOZÁS.................................................................................262KÖNNY IPARI SZAKMAI ALAPOZÓ OKTATÁS .......................................................................................272NYOMDAIPARI SZAKMAI ALAPOZÓ OKTATÁS ......................................................................................290SZAKMAI ALAPOZÁS A M VÉSZET, KÖZM VEL DÉS, KOMMUNIKÁCIÓSZAKMACSOPORTRA.......................................................................................................................................302

PÁLYAORIENTÁCIÓ, PÁLYAÉPÍTÉSI ISMERETEK .................................................................................318

GYAKORLAI OKTATÁS ......................................................................................................................................383GÉPÉSZET SZAKMACSOPORT .......................................................................................................................388ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORT.....................................................................396FAIPAR SZAKMACSOPORT.............................................................................................................................403EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMACSOPORT ......................................................................................411KÖNNY IPAR SZAKMACSOPORT................................................................................................................417

VÉSZET, KÖZM VEL DÉS, KOMMUNIKÁCIÓ SZAKMACSOPORT.............................................417NYOMDAIPAR SZAKMACSOPORT ...............................................................................................................417

OSZTÁLYF NÖKI.................................................................................................................................................4279. ÉVFOLYAM MODULTERVE........................................................................................................................43010. ÉVFOLYAM MODULTERVE......................................................................................................................441

KERETTANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLÁK SZÁMÁRA...........................................................................446

SZAKKÖZÉPISKOLA ÓRATERVE 9–12. ÉVFOLYAM ..............................................................................448

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ....................................................................................................................451

TÖRTÉNELEM 9–12. ÉVFOLYAM ....................................................................................................................469

TÁRSADALOMISMERET ÉS ETIKA ................................................................................................................484

ELS IDEGEN NYELV 9–12. ÉVFOLYAM ......................................................................................................486

ANGOL 9-10. ÉVFOLYAM....................................................................................................................................494

NÉMET 9-10. ÉVFOLYAM....................................................................................................................................504

OLASZ 9-10. ÉVFOLYAM.....................................................................................................................................508

OROSZ 9-10. ÉVFOLYAM ....................................................................................................................................514

ANGOL 11-12. ÉVFOLYAM..................................................................................................................................523

NÉMET 11-12. ÉVFOLYAM..................................................................................................................................536

OLASZ 11-12. ÉVFOLYAM...................................................................................................................................542

OROSZ 11-12. ÉVFOLYAM ..................................................................................................................................550

MATEMATIKA 9–12. ÉVFOLYAM ....................................................................................................................560

ÉNEK-ZENE 9-10. ÉVFOLYAM ..........................................................................................................................572

VIZUÁLIS KULTÚRA 11–12. ÉVFOLYAM ......................................................................................................579

OSZTÁLYF NÖKI 9-12.ÉVFOLYAM ...............................................................................................................585

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 9–12. ÉVFOLYAM ...............................................................................................604

FIZIKA 9-12. ÉVFOLYAM ....................................................................................................................................616

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9-10. ÉVFOLYAM ...................................................................................622

BIOLÓGIA 9–10. ÉVFOLYAM.............................................................................................................................628

KÉMIA 9–10. ÉVFOLYAM....................................................................................................................................633

INFORMATIKA SZAKKÖZÉPISKOLA............................................................................................................639


4

SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOKSZAKMACSOPORTRA*........................................................................................................................................644

EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK 9—12.ÉVFOLYAM..............................................................................................................................................................653

SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A GÉPÉSZET SZAKMACSOPORTRA ......................696

GÉPÉSZETI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK 9—12. ÉVFOLYAM ..................707

SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ELEKTROTECHNIKA—ELEKTRONIKASZAKMACSOPORTRA..........................................................................................................................................716

ELEKTROTECHNIKA—ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK.727

SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ INFORMATIKA SZAKMACSOPORTRA..........736

INFORMATIKAI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK 9—12. ÉVFOLYAM ..........745

SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁSA KÖNNY IPAR SZAKMACSOPORTRA................754

KÖNNY IPARI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK 9—12. ÉVFOLYAM ...........762

SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A FAIPARI SZAKMACSOPORTRA..........................766

FAIPARI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK 9—12. ÉVFOLYAM ........................774

SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A KERESKEDELEM–MARKETING, ÜZLETIADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORTRA...................................................................................................781

KERESKEDELEM–MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓGYAKORLATOK 9–12. ÉVFOLYAM ................................................................................................................790


5

Helyi Tantervünka következ jogszabályok és közlemények alapján kiadott

kerettantervek adaptálásával készült.

1. Az oktatási miniszter 10/2003. (IV.28.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról,bevezetésér l és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról.

2. Az oktatási miniszter 17/2004. (V. 20.) OM rendelete a kerettantervek kiadásának ésjóváhagyásának rendjér l, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról.

3. Az oktatási és kulturális miniszter 2/2008. (II.8.) OKM rendelete a kerettantervekkiadásának és jóváhagyásának rendjér l, valamint egyes oktatási jogszabályokmódosításáról szóló 17/2004.(V.20.) OM rendelet módosításáról.

4. Szakiskola SZFP I.Az oktatási és kulturális miniszter 1/2006. (VI. 29.) OKM Rendelete a kerettantervekkiadásának és jóváhagyásának rendjér l, valamint egyes oktatási jogszabályokmódosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról.

5. Közlemény a Nemzeti Fejlesztési Terv Humáner forrás-fejlesztési OperatívProgramjának központi programja keretében kifejlesztett kompetencia alapú oktatásiprogramok kiadásáról szóló, 2007. november 7-én megjelent közleménykiegészítésér l.A nevelési-oktatási intézmények m ködésér l szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet39/G. §-a (2)-(3) bekezdéseinek, valamint a Nemzeti alaptanterv kiadásáról,bevezetésér l és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rend. VIII. részénekmegfelel en az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) - azOrszágos Köznevelési Tanács (a továbbiakban: OKNT) véleményének kikérésétkövet en - a mai napon az alábbi kompetencia alapú oktatási program (pedagógiairendszer) részét képez kerettanterveket adja ki:

A HEFOP- 3.1.3; és a TÁMOP- 3.1.4. Programok résztvev iként a következ kfigyelembevételével:

1. életpálya építési kompetenciaterületo középiskola 9-12. évfolyam

2. matematika kompetenciaterületo középiskola 9-12. évfolyamo szakiskola 9-10. évfolyam

3. szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületo általános és középiskola 7-12. évfolyamo szakiskola 9-10. évfolyam

4. szövegértés, szövegalkotás kompetenciaterületo szakiskola 9-10. évfolyamo középiskola 9-12. évfolyam (magyar nyelv és irodalom)

Az el bbiekben felsorolt kerettantervek megtalálhatók aMELLÉKLETEK A HELYI TANTERVHEZ mappában!


6

Szakterületek, szakmacsoportok és szakmákSzakterületek, szakmacsoportok és szakképesítések az iskolarendszer képzés keretében a 2010/2011-es tanévt l

Képzési id

Szakte-rület Szakmacsoport

régi OKJ-sképzésben

(X)Szakképesítés neve

Szakképe-sítés

azonosítószáma

Szükségesiskolai

végzettség csakisko-lai

kép-zésiid

elm/gyakaránya

1 Egészségügy X Fogtechnikus (EüM) 54 5046 01 érettségi i 3 30/70Gipszmintakészít (OKM) 31 215 01 8. osztály 3 30/70Keramikus (OKM) 54 211 10 érettségi 2 30/70Népi kézm ves (fazekas) (OKM) 31 215 02 8. osztály 2 30/70

4vészet,

közm vel dés,kommunikáció

Porcelánkészít és -fest (OKM) 33 215 01 10. osztály 3 20/80Fodrász 33 815 01 10. osztály 3 30/70

Hum

án

19 Egyébszolgáltatások Kozmetikus 52 815 01 érettségi 2 35/65Épületgépész technikus 54 582 01 érettségi 2 70/30Épületgép. cs hálózat és ber. szerel 31 582 09 8. osztály 3 30/70Épületlakatos 31 582 10 8. osztály 2 30/70Gáz- és tüzeléstechnikai m szerész 52 522 09 érettségi 2 40/60

- és klímaberendezés-szerel ,karbantartó 33 522 02 10. osztály 3 40/60

Légtechnikai rendszerszerel 31 522 03 8. osztály 2 40/60

5 Gépészet

Szerkezetlakatos 31 521 24 8. osztály 3 30/70Elektronikai m szerész 33 522 01 10. osztály 2 40/60Elektronikai technikus 54 523 01 érettségi 2 30/70Kereskedelmi, háztartási ésvendéglátóipari gépszerel 31 521 14 8. osztály 2 30/70

szak

i

6 Elektrotechnika-elektronika

Orvosi elektronikai technikus 54 523 02 érettségi 2 40/60


7

Informatikai alkalmazásfejleszt(szoftverfejleszt ) (MEH) 54 481 02 érettségi 2 50/50

Informatikai rendszergazda(informatikai m szerész) (MEH) 54 481 03 érettségi 2 50/50

Informatikus (m szaki informatikus) (MEH) 54 481 04 érettségi 2 60/40

7 Informatika

Számítógép-szerel , karbantartó (MEH) 33 523 01 10. osztály 2 40/60

8 Vegyipar anyag-feldolgozó 52 521 02 érettségi 1 40/609 Építészet Épület- és építménybádogos 31 582 04 8. osztály 2 30/70

rdíszm ves 33 542 01 10. osztály 3 30/70

Könny ipari technikus(B rfeldolgozó-ipari technikus) 54 542 01 érettségi 2 70/30

10 Könny ipar

Szíjgyártó és nyerges 31 542 02 8. osztály 2 30/70Bútorasztalos 33 543 01 10. osztály 3 30/70Fa- és bútoripari technikus(Bútoripari technikus) 54 543 02 érettségi 2 60/40

Kádár, bognár 31 543 04 8. osztály 2 30/7011 Faipar

Kárpitos 33 542 04 10. osztály 3 30/7012 Nyomdaipar Könyvköt 31 527 01 8. osztály 2 40/6013 Közlekedés Járm fényez (KHEM) 31 525 02 8. osztály 2 40/60

Fényképész és fotótermék-keresked 51 213 01 középiskola 2 30/70Gazda-sági

szolgál-tatás

17Kereskedelem-

marketing, üzletiadminisztráció Logisztikai ügyintéz 54 345 02 érettségi 2 70/30

vastag = jelenleg oktatott szakképesítések (19 db) vékony = jelenleg nincs tanuló (16 db)


8

Kódszámok:

21 befejezett iskolai végzettséget nem igényl szakképesítések31 = a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettségre épül szakképesítések, vagy = a tizenötödik életévét betöltött, az általános iskola hatodik évfolyamát elvégzett és a nappali rendszer iskolai oktatás keretében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott kétéves felzárkóztató oktatást eredményesen befejezett tanulók számára választható szakképesítések, vagy = a tizenötödik életévét betöltött, az általános iskola hetedik évfolyamát elvégzett és a nappali rendszer iskolai oktatás keretében a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott egyéves felzárkóztató oktatást eredményesen befejezett tanulók számára választható szakképesítések32 nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettségre épül és szakmai el képzettséghez kötött szakképesítések33 = tizedik évfolyamra épül szakképesítések, vagy = a tizenötödik életévét betöltött, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott feltételekkel a tanulók számára választható szakképesítések34 tizedik évfolyamra épül és szakmai el képzettséghez kötött szakképesítések51 a középiskola utolsó évfolyamának elvégzéséhez kötött szakképesítések, amelyek jellemz en fizikai tevékenység ellátására jogosítanak52 középiskola utolsó évfolyamának elvégzéséhez vagy érettségi vizsgához kötött szakképesítések, amelyek jellemz en szellemi tevékenység ellátására jogosítanak53 érettségi vizsgához és meghatározott szakmai el képzettséghez kötött szakképesítések54 érettségi vizsgához vagy érettségi vizsgához és meghatározott szakmai el képzettséghez kötött emelt szint szakképesítések

Megj.: 2010/2011-es tanévre Sportszerjavító is meg lett hirdetve


9

KERESZTTANTERVI PROGRAM

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata ajánlásával a Szakiskola 9-10. és a Szakközépiskola9-12. évfolyamán a Pécsi Világörökségi helyszínek megismerése els sorban az:

osztályf nöki,magyar nyelv és irodalom,történelem,földrajz,vizuális kultúra és,szakmacsoportos alapozás tantárgyak keretében.

A Szakközépiskola Feln ttoktatási Tagozat Ifjúsági Osztályaiban (FIT) iskolánkszakmacsoportjaira jellemz ismeretek átadására, életpálya tervezésre, álláskeresési technikákmegismerésére, szociális és környezeti kompetenciák fejlesztésére biztosítunk lehet ségetels sorban:

osztályf nöki,vészeti ismeret,

filozófia és etika és,társadalomismeret tantárgyak keretében.

A tanmeneteket a szakiskolai pályaorientáció és szakmai alapozás el írásai alapjánkészítjük. A pályaorientáció célja a pályaválasztási döntés megalapozása, a tanulóönállóságának fejlesztése, önbizalmának növelése, érdekl désének felkeltése, aszakképzéssel és a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk, tapasztalatokátadása. A pályaorientáció összekapcsolja a különböz tantárgyak közös elemeit. Apályaorientáció keretében a tanulók megismerik a különböz szakmacsoportoktevékenységformáit és szakmai lehet ségeit. Az oktatás tartalma els sorban a tanulóktapasztalataira épül. A tanulók vagy tanulócsoportok aktuális problémái, igényei, azosztály, az iskola eseményei jelenthetik a kiindulást a képzési cél eléréséhez. A tanulmányikirándulások, üzemlátogatások, küls szakért k meghívása el segítik a pályaválasztásfolyamatát, és hozzájárulnak a tanulók eredményes iskolai szocializációjához.


10

KOMPETENCIAFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOSTEEND K

A HEFOP- 3.1.3; és a TÁMOP- 3.1.4. Programokrésztvev iként a következ k figyelembevételével a

következ kre törekedünk:1. A tanórákba beépítjük az alábbi kompetenciafejleszt módszereket és

tanulásszervezési eljárásokat:kooperatív tanulásegyéni és páros munkaprezentációtanórai differenciálás heterogén csoportokbanprojektmunkák heterogén csoportokbanportfoliók készítésedramatikus módszerek és technikák alkalmazásaönellen rzés, mások ellen rzéseötletrohamvita

2. Alkalmassá teszünk egy tantermet (vagy tantermeket) arra, hogy abban újszer enszervezhessük a tanulás-tanítás folyamatát. A helyiséget (vagy helyiségeket)fölszereljük a korszer IKT- eszközökkel.

3. Az IKT- eszközöket mindenféle tantárgy oktatásában felhasználjuk, a következtevékenységekhez:

házi feladatok készíttetése számítógéppeltanulók információgy jtésetanári prezentációk projektorraltanulói prezentációk projektorral stb.

4. Az életpálya-építést és a szociális kompetencia fejlesztését egyrészt osztályf nökióra keretében végezzük, másrészt a hagyományos tantárgyak oktatásába, valaminta tanórán kívüli foglalkozásokba is beépítjükAz alábbi életpálya-épít kompetenciákat fejlesztjük els sorban: önismeret,önbemutatás, álláskeresési technikák, munkaer -piaci ismeretek,tanulásmódszertan.A szociális és életviteli kompetenciák közül pedig az alábbiak szerepelnekprogramunkban: környezettudatos magatartás, kritikai gondolkodás, aktívfelel sségtudat, szociális érzékenység, problémamegoldó képesség.Együttm ködés (kooperativitás), empátia, tudatosság a kapcsolatokban, barátság,családi szerepek.Önállóság, önbizalom, bels harmóniára való képesség, kreativitás, nyitottság,rugalmasság, mások elfogadása.

5. Fejlesztjük a tanulók szövegértési képességét mindenfajta tanórán és mindenévfolyamon.

6. A rászorulóknak korrepetálást tartunk a felzárkóztatáshoz.7. Törekszünk arra, hogy a tanórákon életszer feladatokat adjunk a tanulóknak, a

tanultakat lehet ség szerint kössük a tapasztalataikhoz.8. A hagyományos tantárgyak szummatív értékeléseikor kompetenciamér

feladatokat is adunk.


11

A kompetencia alapú oktatás implementációja felmen rendszerben

Tevékenységek

2009

/201

0.Év

f.

2010

/201

1.Év

f.

2011

/201

2.Év

f.

2012

/201

3.Év

f.

2013

/201

4.Év

f.

2014

/201

5.Év

f.

kompetenciaterület

teljes tanórailefedettségetbiztosítóprogramcsomag

9/4, 9/B,9/C. 9/2, 9/A,9/C. 9/2, 9/A,9/C. 9/2, 9/A,9/C. 9/2, 9/A,9/C. 9/2, 9/A,9/C.

szövegértés;szövegalkotás

teljes tanórailefedettségetbiztosítóprogramcsomag

9/1, 9/2, 9/A 9/1,9/A,9/C. 9/1, 9/A, 9/C. 9/1, 9/A, 9/C. 9/1, 9/A, 9/C. 9/1, 9/A, 9/C. matematikai logika

egy választottkulcskompetenciaterületiprogramcsomag

9/1, 9/2, 9/3,9/4.

9/1, 9/2, 9/3,9/4.

9/1, 9/2, 9/3,9/4.

9/1, 9/2, 9/3,9/4.

9/1, 9/2, 9/3,9/4.

9/1, 9/2, 9/3,9/4.

életpálya-építésikompetenciaközépiskola, 9-12.évfolyam

tantárgytömbösítettoktatás(5-10-15 %)

9/1, 9/2,9/3., 9/4.,9/A, 9/B,9/C.,9/D.,1/1,1/2., 1/3,1/5. 1/8.,1/9., 2/1.2/2., 2/10.

9/1, 9/2, 9/3.9/4,10/1,10/210/3., 10/4., 11/A,11/C., 11/D,12/A., 12/C.,12/D., 1/2.,1/8., 1/4.1/6,1/9, 2/2, 2/3,2/4, 2/5, 2/7,2/8, 2/9, 2/10,3/1, 3/2, 3/4

9/1, 9/2, 9/3.9/4,10/1,10/210/3., 10/4., 11/A,11/C., 11/D,12/A., 12/C.,12/D., 1/2.,1/8., 1/4.1/6,1/9, 2/2, 2/3,2/4, 2/5, 2/7,2/8, 2/9, 2/10,3/1, 3/2, 3/4

9/1, 9/2, 9/3.9/4,10/1,10/210/3., 10/4., 11/A,11/C., 11/D,12/A., 12/C.,12/D., 1/2.,1/8., 1/4.1/6,1/9, 2/2, 2/3,2/4, 2/5, 2/7,2/8, 2/9, 2/10,3/1, 3/2, 3/4

9/1, 9/2, 9/3.9/4,10/1,10/210/3., 10/4., 11/A,11/C., 11/D,12/A., 12/C.,12/D., 1/2.,1/8., 1/4.1/6,1/9, 2/2, 2/3,2/4, 2/5, 2/7,2/8, 2/9, 2/10,3/1, 3/2, 3/4

9/1, 9/2, 9/3.9/4,10/1,10/210/3., 10/4.,11/A, 11/C.,11/D, 12/A.,12/C., 12/D.,1/2., 1/8.,1/4.1/6, 1/9,2/2, 2/3, 2/4,2/5, 2/7, 2/8,2/9, 2/10, 3/1,

szociális, életviteli éskörnyezetikompetenciáktestnevelés, szakmaielméleti és gyakorlatitantárgyak


12

3/2, 3/4veltségterület

tantárgyi bontásnélküli oktatása

9/2. 10/2 10/2 10/2 10/2 10/2szociális, életviteli éskörnyezetikompetenciák

digitális tartalmak,taneszközökhasználata (25 %)

9/1, 9/2,9/3., 9/4,9/A, 9/B,9/C,

9/1, 9/2, 9/3.,9/4, 9/A, 9/B,9/C,

9/1, 9/2, 9/3.,9/4, 9/A, 9/B,9/C,

9/1, 9/2, 9/3.,9/4, 9/A, 9/B,9/C,

9/1, 9/2, 9/3.,9/4, 9/A, 9/B,9/C,

9/1, 9/2, 9/3.,9/4, 9/A, 9/B,9/C,

szövegértés-szövegalkotás,matematikai logika,életpálya-építésikompetencia

új módszerekintézményialkalmazása,elterjesztése

9/1, 9/2,9/3., 9/4,9/A, 9/B,9/C,

9/1, 9/2, 9/3.,9/4, 9/A, 9/C,

9/1, 9/2, 9/3.,9/4, 9/A, 9/C,

9/1, 9/2, 9/3.,9/4, 9/A, 9/C,

9/1, 9/2, 9/3.,9/4, 9/A, 9/C,

9/1, 9/2, 9/3.,9/4, 9/A, 9/C,

szövegértés-szövegalkotás,matematikai logika,életpálya-építésikompetencia

önálló intézményiinnovációmegvalósítása

9/1, 9/2, 9/3,9/4, 9/A,9/B, 9/C,9/D,

9/1, 9/2, 9/3,9/4, 9/A, 9/B,9/C, 9/D,

9/1, 9/2, 9/3,9/4, 9/A, 9/B,9/C, 9/D,

9/1, 9/2, 9/3,9/4, 9/A, 9/B,9/C, 9/D,

9/1, 9/2, 9/3,9/4, 9/A, 9/B,9/C, 9/D,

9/1, 9/2, 9/3,9/4, 9/A, 9/B,9/C, 9/D,

szocializációs ésfelzárkóztatóprogram, szecskahét,tanulószoba, tudatosvásárlás hete,

jó gyakorlatokátvétele

9/4, 9/C, 9/B,9/1, 9/A, 9/2,9/3., 9/D,10/1,10/4


13

A TÁMOP – 3.1.4/08/2. pályázat fenntarthatósága

Implementációéve

FenntarthatóságCélok, indikátormutatók

2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015

teljes tanórai lefedettséget biztosítóprogramcsomag

+ + + + + +

egy választott kulcskompetenciaterületi programcsomag

+ + + + + +

tantárgytömbösített oktatás aszakrendszer oktatásban (5-10-15%)

5 10 15 15 15 15

veltségterület tantárgyi bontásnélküli oktatása

+ + + + + +

digitális tartalmak, taneszközökhasználata (25 %)

25 25 25 25 25 25

A hátrányos helyzet és SNItanulók esélyegyenl ségénekjavítása

Nem releváns

új módszerek intézményialkalmazása, elterjesztése,

+ + + + + +

önálló intézményi innovációmegvalósítása

+ + + + + +

jó gyakorlatok átvétele +


14

KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK SZÁMÁRAÉVFOLYAMOK, TANTÁRGYAK, ÓRASZÁMOK

Szakiskola 9–10. évfolyam

Humán Szakterület:19. Egyéb Szolgáltatások Szakmacsoport04. M vészet, közm vel dés, kommunikáció Szakmacsoportszaki Szakterület:05. Gépészet Szakmacsoport10. Könny ipar Szakmacsoport11. Faipar Szakmacsoport12. Nyomdaipar Szakmacsoport13. Közlekedés Szakmacsoport

* kötelez záróvizsga vizsgatárgyV választható záróvizsga vizsgatárgy

bels csoportbontáscsoportbontásban ( legfeljebb 12 f s csoportokban)

Természetismeret m veltségi terület keretében

ÉvfolyamTantárgy

9. 10.

Magyar nyelv és irodalom* 3 3Történelem és társadalmi ismeretek * 2 2Idegen nyelv* 2 2Matematika* 3 3Informatika * 2 2

Fizika V 1 1Biológia/egészségtan V 1 1Kémia V 1 1Természetismeret

Földünk és környezetünk V 1 1Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 2 2Életpálya építés 1 1Testnevelés és sport 2,5 2,5Osztályf nöki 1 1Pályaorientáció 2 -Gyakorlati oktatás(szakmacsoport megjelölésével) 6 -

Szakmai alapozás(szakmacsoport megjelölésével) - 8

Összesen: 30,5 30,5


15

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

A magyar nyelv és irodalom tanításának céljaA tantárgy tanításának alapvet célja a kommunikációs képesség fejlesztése és a tanuláshoz, m vel déshez szükséges szövegértési ésszövegalkotási képesség kialakítása.Kiemelten hangsúlyozza a jelenben szükséges kulcskompetenciákat. Korszer m veltséget közvetít: az életvitelhez, a munkavégzéshezszükséges szokások, kompetenciák (önismeret, akarat, együttm ködési készség, komplex információk kezelése, pontosság, szolidaritás)fejlesztését t zi ki célul.Ezeken túl kiemelt fejlesztési feladat: a lényegkiemel , a szabálykövet , a döntési, a problémamegoldó, az érdekérvényesít és a kritikaigondolkodási képesség kialakítása.

Kompetencia-szintek:Alap:A beszédkészség, szövegértés, szövegalkotás, anyanyelvhasználat, irodalomértés mindazon kompetenciái, amelyek a szakképzésben valórészvételre, a szakmunkásvizsga letételére és a szakma gyakorlásának megkezdésére képesítenek.Kiegészít :A beszédkészség, szövegértés, szövegalkotás, anyanyelvhasználat, irodalomértés mindazon kompetenciái, melyek lehet vé teszik az érettségitnyújtó középiskolában való továbbtanulás megkezdését.

Kiemelt fejlesztési feladatok:Az adott szakmával az anyanyelvi oktatás szoros kapcsolatot tart, a szakma nyelvi igényei megjelennek a tananyagban. Az integráció és akooperáció lehet ségei az egyes tantárgyakkal, m veltségi területekkel adottak. Az informatikai tudás, a vizuális kultúra fejlesztése vagy azéletvitel kérdéskörei a magyarórákon célként, ismeretként vagy eszközként egyaránt megjelennek.A kiemelt fejlesztési feladatok közül a hon- és népismeret, a magyar identitás elmélyítése, valamint az európaiság gyakorlati és érzelmiaspektusainak kialakítása tantárgyunk hagyományos területei.A kommunikációs kultúra mellé szükségszer en felzárkózik az információs kultúra fejlesztésének igénye. A média világában valóeligazodásra, a kritikai gondolkodásra is felkészítjük tanulóinkat.Az új feladatok új tanári attit döt kívánnak.


16

ÓRATERVÓraszám a 9. évfolyamon: heti 3 óraÓraszám a 10. évfolyamon: heti 3 óra

Modul Óraszámjele címe 9. évfolyam 10. évfolyamA/1 Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése

és alkotása18 16

A/2 Olvasás, írott szöveg megértése 18 16A/3 Írásbeli szövegek alkotása 13 14A/4 A tanulási képesség fejlesztése 12 14A/5 Ismeretek az anyanyelvr l 14 12A/6 Ismeretek az irodalomról 16 16A/7 Az ítél képesség, az erkölcsi, esztétikai és

történeti érzék fejlesztése16 10

B/1 Énkép, önismeret, felkészülés a feln tt létszerepeire

4 5

B/2 Hon- és népismeret 0 3B/3 Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra 0 5


17

A 9. – 10. ÉVFOLYAM TANTERVEA/1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

Az els modul a beszédkészség, a szóbeli szövegek megértését és alkotását célozza.Az anyanyelvi képességek fejlesztése komplex szemléletének nem célja a meghatározó képességelemek szétválasztása, csak hangsúlyokatkíván megjeleníteni. A beszédkészség, az olvasás, az írás magától értet en speciális tartalommal bírnak, speciális készségekre épülnek,fejlesztésük tehát csak együtt, egymást kiegészítve képzelhet k el.A beszédkészség, a szóbeli szövegek megértésének és alkotásának elfogadható szintje elengedhetetlen az új ismeretek megszerzéséhez, atanuláshoz, a mindennapi életben való eligazodáshoz.Mivel a beszédkészséggel összefügg tevékenységek az esetek többségében valamilyen kapcsolatot feltételeznek egy vagy több partnerközött, az együttm ködés képességének fejlesztése a modul kínálta lehet ségek keretein belül nem mell zhet . Szintén fontos szempont ésrendez elv a modul összeállításában annak az igénynek a figyelembevétele, hogy a tanulók kapjanak elegend segítséget gondolataik,érzéseik világos, érthet , egyéniségükhöz leginkább ill kinyilvánításához, illetve a különböz kommunikációs helyzetek mintáinakmegismeréséhez és gyakorlásához.A beszédkészség fejlesztésekor ajánlott a tanulóközeli, életközeli szituációkat, bemutató témákat feldolgozó szövegek minél nagyobb számúszerepeltetése a tanulók motiválása, illetve közvetlenül hasznosítható ismeretek nyújtása céljából.Hangsúlyosan jelen van a témák és tartalmak között a vita, amely bels tartalmában (megfelel érvek kiválasztása, ütköztetése, a vitapartnerérveinek elemzése stb.) és küls jegyeiben (a vitakultúra küls megnyilvánulásai) kiválóan alkalmas a beszédkészség, ezzel egy id benszámos egyéb készség (logikus és kritikai gondolkodás, tolerancia, rendszerszemlélet stb.) fejlesztésére.

Formázott: Felsorolás ésszámozás


18

Fejlesztési feladatok Témák, tartalmak Tevékenység Elérhet eredmények9. évfolyam

A kulturált nyelvi magatartáskialakítása; a kommunikációs ésegyüttm ködési képesség fejlesztése.

A kommunikáció fogalma, a folyamatszerepl i.Alkalmazkodás a beszédpartnerhez.Verbális és nonverbáliskommunikáció.Érvelés, ellenérv értékelése. Azönbecsülésen és mások megbecsülésénalapuló együttm ködésbeszélgetésben, vitában; sajátvélemény megvédésének kulturáltformája.

Szituációs játékok,helyzetgyakorlatok, mindennapiszituációk modellálása.Vita a gyakorlatban, a megéltekelemzése, értékelése.

Mindennapi szituációkban a megfelelnyelvi kód kiválasztása,alkalmazkodás a beszédpartnerhez. Avita elemi szabályainak alkalmazása(érvelés és meghallgatás, érvekértékelése, a meggy zhet ség).

10. évfolyamA kulturált nyelvi magatartáskialakítása; a kommunikációs ésegyüttm ködési képesség fejlesztése.

Különféle beszédm fajok.A tömegkommunikáció jellemz i, amanipulációs szándék felismerése.Kommunikációs zavarok, konfliktusokfeloldása.

Filmek, irodalmi alkotások(konfliktusos, érzelmet kifejez stb.)jeleneteinek elemzése, átalakítása,folytatása. Vélemény, vita képek,ábrák, reklámok sajátoskommunikációs céljairól. Atömegkommunikációs kultúraterületeir l vett példák elemzése, azírott sajtó m fajai, a kritikus viszonykialakítása.Kommunikációs tréningek. Amindennapi élet szinterein elvártbeszédformulák gyakorlása, szokásokalakítása.

Csoportos beszélgetésekben aktivitás,együttm ködés, kíváncsiság(motiváltság). Törekvés a konfliktusokverbális megoldására, a belstartalmak, érzések kifejezésére.A manipulációs szándék felismerése.


19

A/2. Olvasás, írott szöveg megértéseAz olvasásmegértés képességének diagnosztikus mérése alapján egyénenként fejlesztend területek: szóolvasó, fogalomaktiváló,mondatolvasó, szövegolvasó készség. Ezek együtt jelentik az olvasástechnikai tudást, az olvasás képességét. A szövegértési,szövegértelmezési képesség fejlesztése csak ezekre a készségekre, képességekre épülhet. Az irodalmi szövegek mint élményszerz alkotásoka szövegfeldolgozás módszerének fejlesztésére nem ajánlottak. A szövegfeldolgozó, értelmez készség fejlesztésére a magyarázó-érvelszövegek a legalkalmasabbak (ilyenek a tankönyvi szövegek). A szövegértési technikák olyan stratégiák, amelyek feltételeznek bizonyosgondolkodási képességet, ugyanakkor fejlesztik is azokat.Relevanciák kiválasztása, logikus gondolkodás, problémalátás, a meglév tudásba való integrálás.A szövegszer ség (kohézió) elemeinek felfedezése.Tartalmi kapcsolatok, tények és vélemények felismerése különböz szövegekben.Az irodalmi alkotásoknak, mint szövegeknek a feldolgozása más céloknak megfelel en más módszereket igényelnek. A m elemzésszempontjainak megfelel en dolgozzuk fel a szöveget: jelentésszintek, els dleges és másodlagos jelentés felfedeztetése, világ- ésönértelmezés, nyelvi árnyalatok észrevétele, kétértelm ség, humor, irónia észrevétele stb. A m vészi szöveg által els sorban szociális ésindividuális kompetenciákat fejlesztünk.


20


Különböz m fajú és formájúszövegek megértése: dokumentum,információt közvetít , magyarázó-érvel , elbeszél (irodalmi) szövegek.

Az olvasásmegértés képességénekdiagnosztikus mérése alapjánegyénenként fejlesztend területek:szóolvasó, fogalomaktiváló,mondatolvasó, szövegolvasó készség.Az olvasástechnikai tudás képességéreépül a szövegértési stratégiák tanítása.A kifejt -magyarázó szöveg (pl.tankönyvi szövegek) szerkezeténekfelismerése (okság, kronológia, témákegymásutánisága, a kohéziófelismerése), lényegkiválasztás,szelektálás, m faji konvenciókismerete, létrejön a jelentéskonstrukciója, melyet a meglévtudásba integrálunk.Az irodalmi szövegek feldolgozása a

elemzés módszere szerint történik.

Tartalmi kapcsolatok, tények ésvélemények felismerése.Vázlatkészítés. A releváns ésirreleváns információk válogatása.Lényegkiválasztás. Szövegátalakítások. Címadás. A olvasottszöveg lényegének összefoglalásaszóban és írásban.Irodalmi szövegek: a kontextuálisismeret és a szöveg tartalmánakegyüttese alapján történik az élményfeldolgozása, a jelentésrétegekfelfedezése, a világ- és önértelmezés, anyelvi árnyalatok, kétértelm ség,humor, irónia észrevétele.

Az információszerzés, feldolgozás ésalkalmazás különböz m fajú ésformájú szövegek esetében. Képesönálló tanulásra. A különbözszövegolvasatok felismerése,értelmezése.

10. évfolyamA lényegkiemel készség és a pontosinformáció keresés képességénekfejlesztése. Az irodalmi szövegek(mint sajátos nyelvi kód és élmény) ésaz információt közl , vagy a tudástkínáló szövegek különbségénekfelismertetése.

Különböz m fajú és formájúszövegek megértése.Szókincsfejlesztés: a civil társadalom,a munka világa, a hivatal és a sajtószókincse. Nyelvváltozatok atársadalmi rétegzettség szerint.Különböz nyelvi rétegek, stílusok.Szavak jelentésváltozása szövegbelihasználatuktól függ en.Szépirodalmi és nem irodalmiszövegekben megjelenített értékek.A digitális információk hozzáférési ésönálló olvasási lehet ségei.

A civil társadalom jellemzinformációs szövegeinek szövegértésitechnikái: a tipográfia jelent sége stb.Különböz tantárgyak tankönyviszövegeibe ágyazott ábrák, táblázatokértelmezése.Szógy jtés, szótárhasználat.Internet használat.

A szöveg jelentéshálózatánakfelismerése.Az új ismeret beépítésének képességeaz eddigi tudás kontextusába.Képes szókincsét gazdagítani.


21

A/3. Írásbeli szövegek alkotásaA szövegalkotás kompetenciája egyik területe a nyelvi kompetenciának, szorosan összefügg a kommunikációval. A szövegalkotás feltételezi ahelyes artikulációs készséget, az írástechnikai tudást, a megfelel szókincset, a nyelv szabályrendszerének ismeretét és alkalmazásánakképességét. A szókincs terjedelmét l függ en jöhet létre a szöveg, valósítható meg a kommunikáció. A szóismeret pontosságán aszóhasználati mozgástér tudását is értjük.A szókincs az olvasási készség fejl désével, a szövegértés fokozatos elsajátításával együtt és annak hatására is növekszik. A szövegértésnekfeltétele egy bizonyos szóregiszter, ugyanakkor a fogalmi háló fejlesztési lehet ségét is kínálja. A szövegalkotó tevékenység – különösenírásbeli szövegek esetében – szorosan kapcsolódik a szövegértéshez. Az el zetes olvasási–szövegértési rutinok-készségek-képességek hálója,mint pszichikus folyamat, megel zi az írásbeli produktumok létrejöttét, de fejlesztése párhuzamos tevékenységek által hatásos.A szóhasználat biztonsága a szókincs terjedelmét l is függ. A kommunikációs helyzetnek megfelel szóválasztás csak akkor lehetséges, hael hívható a rokon értelm , de eltér stílusérték szavak közül az adott szövegbe ill . A nyelvi m veltség egyik mércéje, a képességszintmeghatározója a szóhasználat stílusbeli, hangnembeli és tartalmi megfelelése. Ehhez szükséges a köznyelvi norma ismerete és alkalmazásánakképessége. A köznyelvi normától való tudatos eltérés alkalmas eszköze lehet a stílus eredetiségének, az önkifejezés egyediségének.A nyelv mikrostruktúrájában, a mondatszerkesztés szintjén is fel kell tételeznünk a köznyelvi norma ismeretét és alkalmazásának képességét.A nyelvhasználati szabályok helyes alkalmazásának készsége az anyanyelvi kompetencia fejlesztésének része.A szövegalkotás a meglév tudás felidézésének, aktivizálásának és aktualizálásának képességét tételezi fel.A tartalmi kifejtés min sége – különösen írásbeli szövegalkotás esetében – a szövegalkotás technikájának tudásától függ.A nyelvi kreativitás, a nyelvi teremtés képessége az önkifejezés egyik lényeges eszköze, fejlesztése folyamatos lehet (jelenti a szóhasználatpontosságát és egyediségét, a stílus érzékletességét a képi kifejezések által, a meglep szövegstruktúrát stb.).A beszédhelyzet függvénye a szó- és a nyelvi struktúra megválasztása. Jelent s az eltérés aszerint, hogy írásbeli vagy szóbeli szövegalkotásragondolunk. Alkalmazkodási képességre azonban mindkét esetben szükség van. A sikeres, vagyis célját teljesít szöveg létrejöttének alapvetfeltétele a megfelel nyelvi kód kiválasztásának képessége. Alkalmazkodást jelent ez a kommunikációs partnerhez, a témához, a m fajhoz, azid höz, a kommunikáció céljához, a kommunikációs csatornához, az önkifejezés lehet ségéhez stb.


22


A szövegalkotási képesség fejlesztése:alkalmazkodás az írásbeliség alapvetkritériumaihoz (olvashatóság,áttekinthet ség, megszerkesztettség,nyelvhelyesség, helyesírás), valaminta nyelvi szituációhoz (témához,

fajhoz, a kommunikáció céljához, acsatornához, az önkifejezéslehet ségéhez).

Különböz m fajú és formájúszövegtípusok megismerése, alkotása.A szövegszer ség alapvetkövetelményei: a szövegkohézióelemeinek felismertetése, alkalmazása,struktúra meghatározása, néz pontkialakítása, a szövegm tagolása,tématartás, logikus gondolatvezetés.

Mondat- és szövegalkotásigyakorlatok. Hétköznapi és atársadalmi élet területén kívánatosszövegek alkotása: levél, önéletrajz,kérvény, pályázat, jellemzés, leírás.Egyéni élmény elbeszélésénekgyakorlatai: narratív szövegekalkotása.A szövegalkotás technikájánakgyakorlása: a megfelel szókincsel hívása, a szövegkonnexiót biztosítónyelvi elemek használata, a szövegkoherenciáját biztosító pragmatikaiszövegösszetartó elemek használata, anéz pont kialakítása, a struktúrameghatározása, a koncepció szerintiválogatás, a logikus sorrend, atématartás stb.

Olvasható, áttekinthet , érthet és azadott kommunikációs céloknakmegfelel szövegek megalkotásánakképessége.

10. évfolyamA szövegalkotási képesség fejlesztése:alkalmazkodás az írásbeliség alapvetkritériumaihoz (olvashatóság,áttekinthet ség, megszerkesztettség,nyelvhelyesség, helyesírás), valaminta nyelvi szituációhoz (témához,

fajhoz, a kommunikáció céljához, acsatornához, az önkifejezéslehet ségéhez).

A nyelvi önkifejezés írásbeliképességének fejlesztése.A szövegalkotás technikájánakmegtanítása és alkalmazása.

Írástechnikai gyakorlatok (haszükséges), számítógépenszövegszerkesztés stb.

Önkifejez és társadalmi igényszövegm vek alkotása.A számítógép szövegszerkesztprogramjának használata.


23

A/4. A tanulási képesség fejlesztéseA tanulás alapja, az önálló információszerzés feltétele a szövegértés. A mérések azt mutatták meg, hogy itt baj van, mivel hatékony technikaieszközként sokan nem tudják még jól alkalmazni olvasástudásukat, ezért probléma számukra az önálló tanulás.Társadalmi és egyéni igény, hogy fejl djenek a 9-10. évfolyamon a kognitív képességek, ez pedig összekapcsolódik a szövegértési képességmeglétével. A lényegkiemel vagy a problémamegoldó képesség alapvet en éppen a szövegekkel kapcsolatos munkálkodás által lehetséges.A szövegértési technikák megtanításával a tanulási képességet is fejleszthetjük. A kett kapcsoltságából következhet, hogy az olvasás modul atanulás modullal összevonható, hiszen hasonló stratégiákat kíván a tanulás és a szövegértés. Els sorban a kapcsolatkeresési technikákmegtanítása célszer . (Pl. az információkat kapcsolja a meglév khöz, a megtanulandót meghatározza, vagyis a relevanciákat kiválasztja, ameg nem értett részleteknek utánanéz, ellen rzi magát.)A memorizáló tanulás nem kívánja meg a szövegértést, eredménye csekély. A tankönyvi olvasmányok, illetve szépirodalmi szövegtartalmának ismertetése, reprodukálása nem elég hatékony módszer a tanulási képesség fejlesztésére. Még kevésbé számít napi gyakorlatnak atöbbféle m fajú és formájú szövegek megértésének fejlesztése, pedig az információk kiválasztásának képességét a nem folyamatos szövegekesetében is fejleszteni szükséges, a tanulási-tanítási folyamat részét kell képeznie, hiszen a feln tt életben leggyakrabban éppen ilyen típusúszövegekkel találkozunk. Jelenleg, ahol ábrák, térképek olvasása is része a teljes szövegnek, ott a tanulók gyakran elakadnak. Információstársadalmunk köznapi írott közleményeit, vagyis a közösségnek szóló szövegeket nehezen olvassák.Nyomtatványok, hirdetmények, használati utasítások, szórólapok, hivatalos közlemények stb. megértésére is fel kell készíteni a tanulókat,másképpen társadalmi tájékozódásuk kés bb bizonytalanná válhat.


Adatok gy jtésének képességekülönböz információhordozókról,önállóan. Megadott szempontokszerint – tanári segítséggel, majdönállóan – ismeretek felhasználása,rendszerezése, memorizálása.

Az ismeretszerzés módjainak(különböz forrásainak) ésmódszereinek megismertetése.

Az önálló vázlat- és jegyzetkészítésgyakoroltatása. Tömörítés,összefoglalás. Könyvtárhasználat, azinternet mint ismeretforrás. Ábrák,illusztrációk értelmezése és készítése amegértés szolgálatában.

Képes önálló ismeretszerzésre.Meg tudja egymástól különböztetni adokumentumokat, az érvelszövegeket és a szakmai szövegeket.Felismeri a különböz szövegtípusokvizuális környezetének eltéréseit.Elemi gyakorlottság a különböz(verbális és nem verbális) információkgyakorlati felhasználásában


24

10. évfolyamGyakorlottság az ismeretel hívásának, lel helyemegtalálásának módjában.

Az ismeretszerzés módjainak(különböz forrásainak) ésmódszereinek megismertetése.

Múzeumlátogatás. Képi és verbálisinformációk összekapcsolása. Kritikusmagatartás alakítása az információkkalkapcsolatosan, stb.

Az információkkal kapcsolatos kritikaiattit d kialakulása.

A/5. Ismeretek az anyanyelvr lA nyelvtantanítás megújítása is sürget feladat. Az eddigi leíró nyelvtani ismeretek és a nyelvészet köréb l vett egyéb elméletitananyagtartalom eszköze lesz a gyakorlati kompetenciák fejlesztésének, a helyes beszéd és írás alakításának, a szövegek megalkotásának.Nyelvi tudatosságra szükség van, a grammatikai ismeretek fontosak, de alárendelt szerepét figyelembe kell venni a tanítási anyagmeghatározásakor és a módszerek kiválasztásakor.Az órák tervezése azoknak a tevékenységeknek a számbavételét jelenti, amelyek a kívánt nyelvi kompetenciákat fejlesztik. Ezek els sorban akommunikációs képesség, a szövegértés, valamint az írásbeli és szóbeli szövegek megalkotásának képessége.Mindennapi helyzetek modellálásával készítjük fel tanítványainkat a társadalmi szerepekre. Megkönnyítjük a beilleszkedést – bizonyosszituációkban – a nyelvi szokások kialakításával. A munkahelyi megnyilatkozások kulturált formáit is gyakoroltatnunk kell. Meg kellértetnünk (gyakoroltatnunk), hogy a konfliktuskezelésre – a konfliktusok pszichikus hátterének ismeretében – a nyelvi tisztázás és feloldáslehet a legjobb módszer. Tehát mindennapi helyzetekben a megfelel nyelvi kód kiválasztásának képességét csak életszer jelenetekel adásával, képek, filmek, elemzésével, vagyis változatos módszerekkel alakíthatjuk. A vita is kívánatos színtere az anyanyelvi képességekfejlesztésének. A metakommunikatív elemek jelent ségének megmutatása és elvárt alkalmazásának gyakoroltatása is fontos feladatunk.A 9. évfolyam év eleji diagnosztikus mérés az irányadó abban, hogy mit válasszunk a megjelölt tartalmakból: a leíró nyelvtan, a helyesírás, aszövegtan, illetve a stilisztika köréb l. Nem szükséges újra tanítani azt, amit a nyolc év alatt már megtanultak tanulóink. A tevékenységeket azismeretek pótlása, elmélyítése és az alapvet anyanyelvi képességek fejlesztési feladatai határozzák meg. Az ajánlott tevékenységek sorafolytatható, ezeket egy módszertani füzet formájában kapja meg az iskola.


25


Az anyanyelv sajátosságainakalapvet ismeretéb l kiinduló nyelvitudatosság kialakítása beszédben ésírásban.A nyelvi identitás elmélyítése.

A mai magyar nyelv alapvethangtani, szótani, mondattani,szövegtani ismeretei.Írás, helyesírás, nyelvhelyesség.A nyelvváltozatok és a nyelvhasználatösszefüggései. A stílus.Írásbeli és szóbeli szövegalkotás.A nyelvi jelrendszer.A nyelv jelent sége az emberi életben.

Szavak (szófajok) mondatbeli, illetveszövegbeli viselkedése: akülönböz ségek felismerése.Szógy jtés. Helyesírási gyakorlatok.Eltér szerkezet mondatok hasonlótartalommal és fordítva; szerkezetekátalakítása. Önálló szövegvariációkalkotása írásban és szóban.

Képes gördülékeny kommunikációra amindennapi élethelyzetekben.Nyelvileg helyes szövegeket alkotírásban és szóban.Nyelvhasználatában képesegyéniségének kifejezésére.Képes észrevenni és javítani a nyelvihibákat.

10. évfolyamAz anyanyelv sajátosságainakalapvet ismeretéb l kiinduló nyelvitudatosság kialakítása beszédben ésírásban.A nyelvi identitás elmélyítése.

A nyelv változásának – minttörvényszer folyamatnak – afelismerése.A magyar nyelv rendszerénekalapvet sajátosságai. A nyelviidentitás elmélyítése.Anyanyelvünk sajátosságainakösszevetése a tanult idegen nyelvvel.

A metakommunikáció jelent ségénekmegfigyeltetése és gyakoroltatásamindennapi élethelyzetekben. Azönkorrekció képességének fejlesztésea helyesírás és a szövegalkotásterületén.Szótárhasználat gyakoroltatása.

Képes gördülékeny kommunikációra amindennapi élethelyzetekben.Nyelvileg helyes szövegeket alkotírásban és szóban.Nyelvhasználatában képesegyéniségének kifejezésére.Képes észrevenni és javítani a nyelvihibákat.

A/6. Ismeretek az irodalomrólAz eddigi gyakorlat szerint az irodalomórák és a nyelvi órák teljességgel elkülönültek. Az irodalmi anyag elrendezése a kronológia alapjántörtént. A tanítás anyaga a kerettanterv el írásainak megfelel en hosszú m listában összegz dött. A tapasztalatok azt mutatták, hogy aszakiskolákban csak kevesen voltak képesek megérteni, értelmezni ezt az irodalmi kánont, vagyis személyiségüket gazdagítani az olvasott

vekkel. Feltételezhetjük, hogy több id re van szükségük tanulóinknak ahhoz, hogy valóban gazdagodjanak az irodalom által.A mélységelv irodalomtanítás kipróbálása jelen tantervünk szerint azt jelenti, hogy évente 5-6 m vel ismertetjük meg diákjainkat. A m vekkiválasztásának megkönnyítésére közösen kialakított kínálatot állítunk össze. A válogatás szempontja (a m vek esztétikai értékén túl)els sorban az érthet ség és az átélhet ség legyen! Érzelmileg, értelmileg és erkölcsi dilemmaként is közel hozható alkotásokra gondoljunk! Aszövegválogatás a magyar identitás elmélyítése szempontjából is történik.


26

A m elemzéseknél térjünk ki a m vek értelmezésének szubjektív és objektív meghatározottságára, legyen célunk a lehetségesszövegolvasatok táguló horizontjának megismertetése (felismertetése), hiszen az aktuálistól, az egyedit l az egyetemes emberiig terjedhetnekaz értelmezési szintek.


Az irodalom iránti érdekl désfelkeltése, illetve ébrentartása a

vészi élmény megtapasztaltatásaáltal.Annak tudatosítása, hogy azirodalomolvasás segíti a tájékozódástaz emberi helyzetek értékelésében, azönmeghatározásban és világunkértelmezésében.Az egyéni ízlés, az esztétikai érzékalakítása.Az alapvet irodalmi fogalmakhasználatának gyakoroltatása.

A közösen megtekintett és értelmezettfilm és színházi el adás élménye segítia m vészi értékek felismerését.A m vek értelmezésének szubjektív ésobjektív meghatározottsága. Alehetséges szövegolvasatok tágulóhorizontjának megismerése(felismerése): vagyis az aktuálistól, azegyedit l az egyetemes emberiigterjedhetnek az értelmezési szintekÉrtelmezési lehet ségek a m vekelemzése kapcsán.

Epikai m vek közös és önállóolvasása, elemzése tanári segítséggel,csoportosan, végül önállóan. (Egyregény és néhány elbeszélés, illetvenovella.)Alapvet elemzési szempontok: nyelvisajátosságok, a jellemzés eszközei, idés tér, néz pontok, az elbeszél ihelyzet, szerkezet, értelmezés.Egy dráma olvasása vagymegtekintése; közös elemzése.A drámai m nem sajátosságai:jelenidej ség, konfliktus, drámaiszituáció, dramatizált formákfelismertetése. Jelenetek a megismert

l: csoportos megjelenítéssel.

Tudatosan keresi az irodalmiélményeket.Képes azonosítani az irodalmi

vekben felismert élethelyzeteket ésvilágképet saját tapasztalataival.Képes az irodalmi m vekbentapasztalt emberi tulajdonságokatönmagára vonatkoztatni.Képes átélni az irodalmi m vekbenmegjelen nemzetiidentitásproblémákat.A szakszókincs elsajátításával lehet véválik szóbeli és írásbeli szövegeklétrehozása a m alkotásokról.Képes megkülönböztetni azesztétikailag értékes alkotásokat atömegkultúra termékeit l.


27

10. évfolyamAz irodalom iránti érdekl désfelkeltése, illetve ébrentartása a

vészi élmény megtapasztaltatásaáltal.Annak tudatosítása, hogy azirodalomolvasás segíti a tájékozódástaz emberi helyzetek értékelésében, azönmeghatározásban és világunkértelmezésében.Az egyéni ízlés, az esztétikai érzékalakítása.Az alapvet irodalmi fogalmakhasználatának gyakoroltatása.

A lírai m nem sajátosságai. Aversritmus jelent sége. A verses formaés a lírai m nem megkülönböztetése.Legismertebb lírai m fajok: dal, óda,elégia, epigramma.A költ i nyelv és a kompozíció sajátos

vészi hatásának felismerése.Az epika m nemének tartalmi ésformai sajátosságai.

fajai: elbeszélés, elbeszélköltemény, novella, regény.A ballada.A drámai m nem sajátosságai.

fajai: tragédia, komédia,tragikomédia.A dráma és az epikamegkülönböztetése.A m vészi élménymegfogalmazásának érdekében azalapvet szakszókincs b vítése,elmélyítése.

Ismerkedés klasszikus és kortárs líraivekkel.

Ritmizálási gyakorlatok: különbözverselési formák felismertetése. A

elemzés segítségével a költ i nyelvés a kompozíció sajátosságainakfelismerése és jelentésteremtszerepük megértése.

A szakszókincs elsajátításával lehet véválik szóbeli és írásbeli szövegeklétrehozása a m alkotásokról.

A/7. Az ítél képesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztéseOlyan személyiségjegyek ezek, melyek a feln tt lét ismérvei, kívánalmai. Az idevezet út nem csak a mi tárgyunkat érinti, hanem az iskolaioktatás-nevelés egészét. A m veltségterületek egységes pedagógiai szemléletén és az integráció sikerén múlik az eredmény. A mi feladatunkezeken az órákon, hogy komplexitásában, a gyakorlatban mutassunk rá a lényeges kompetenciákra. Ízlés, m vészi érzék, identitás, jog,empátia, morális ítélet, stb. már sokszor és sokféle kontextusban el forduló fogalmak tanításunkban. Ezeken az órákon az elmélyítés, arelevanciák megfogalmazása legyen a hangsúlyos. A iskolai keretekb l érdemes kilépni, a kulturális kínálatot végignézve választani színház,múzeum, bíróság stb. helyszínei közül.A tanári kreativitásnak tág teret biztosít ez a modul.


28


A humor, az esztétikai élménymegélése. A morális tartalomfelismerése szituációkban ésszövegekben, reflektálási igénymorális kérdésekre. Kulturáltkonfliktuskezelés.

Kulturális fogyasztói szokások.Az igazság és a néz pont, a jog és amorál.Konfliktuskezelési eljárások.

Szituációk (életük különbözterületeir l) el adása, elemzése,megvitatása.Szokások. A kulturált magatartásgyakorlatai.Filmek megtekintése,múzeumlátogatás, az önálló véleménymegfogalmazásának tartalmi és formaielvárásai. Vitában való részvétel.

Döntéseiben erkölcsi szempontokatalkalmaz.

10. évfolyamA kultúra sokféleségének felismeréseés elfogadása, igény az ízlés önállófejlesztésére. Az önkifejezéskulturáltsága.

Ismerkedés más kultúrákkal. Történetimásság elfogadása.Alapvet esztétikai fogalmakhasználata különböz m alkotásokértékelésében.(Lehetségessé válik a beszéd a

vészetr l, illetve a m vésziélményr l.)

Szituációk (életük különbözterületeir l) el adása, elemzése,megvitatása.Szokások. A kulturált magatartásgyakorlatai.Filmek megtekintése,múzeumlátogatás, az önálló véleménymegfogalmazásának tartalmi és formaielvárásai. Vitában való részvétel.

Elfogadja a másáságot.Keresi az alkalmat az önkifejezésre.Keresi a m vészi élményeket.


29

B/1. Énkép, önismeret, felkészülés a feln tt lét szerepeire


A reális önismeret fokozatoskialakítása.Az egyéni adottságok képességek,megismerésen alapuló önismeretfejlesztése.Ennek alapján az individuális célokmeghatározása.

Önismereti technikák.Az ember társadalmisága.Pszichés tulajdonságok.Alapvet etikai normák.

Az emberismeretre irányulótevékenységek: élethelyzetekdramatikus bemutatása, irodalmiszemelvények elemzése etikaiszempontból, konfliktusok megoldásilehet ségei, társak véleménye,együttm ködés.Önelemzés: önmegfigyelés éskontrolálási képesség különbözhelyzetekben. Az önkifejezés verbálisés nem verbális lehet ségei.

A valósághoz híven mérlegeli önmagalehet ségeit, er síteni tudja erényeit,javítani hibáit.Döntéseiben alkalmazza az erkölcsinormákat.Megbecsül másokat, másoktólmegköveteli önmaga megbecsülését.Képes megismerni és mérlegelni alehet ségeket, tud különbséget tenni avágyak és a realitások között.

10. évfolyamA tanulók további pályaválasztásánaksegítése.

A pályaválasztással kapcsolatoskulcskompetenciák.

A szociális és társadalmikompetenciák fejlesztése szituációsgyakorlatokkal.

Felkészült az életpályája soránvárható pályamódosításokra.

B/2. Hon- és népismeret


A közvetlen környezet és a tágabbrégió kulturális hagyományainak ésszokásainak megismerésével anemzeti azonosságtudat er sítése.

El deink mindennapi életének tárgyiemlékei, írásos dokumentumai.Ünnepek, szokások (folytonosság ésváltozás).

Egyéni gy jtés a környezet kulturálishagyományaiból (albumkészítés).Tájházak, múzeumokmeglátogatásához kapcsolódófeladatok (projektmunka).Dramatikus játékok (jelmezkészítés).Összehasonlító elemzések.

Megismerkedik lakókörnyezete,régiója kulturális értékeivel.Tevékenységeiben érvényesítiesztétikai igényét és ízlését.


30

10. évfolyamA nemzeti hagyományok, népiszokások iránti érdekl dés felkeltése,az értékek tudatosítása.A hagyományápolás iránti készséger sítése.

A munka világának tárgyi emlékei.A népi hagyomány, a polgári élet, amodern élet kulturális jellemz i

Kézm ves munkák készítése.Folklóralkotások megtanulása (népdal,ballada, mise, ünnephez kötszövegek).Munkafolyamatok leírása, régieszközök bemutatása.

Érdekl dik népszokásaink, el deinkéletmódja, kulturális örökségünk,nemzeti hagyományaink iránt.

B/3. Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra


Az európai és a magyar kultúra közösgyökereinek felismerése, az identitáselmélyítése.

Az EU kialakulása, alkotmánya,intézményei.A magyar kultúra sajátos vonásai,meg rzésének szándéka és lehet sége.

EU-val kapcsolatos szövegekelemzései, értelmezései az Internet, akönyvtárak és másinformációhordozók igénybevételével.Az európai és a magyar m vészet, anyelv, a történelem, a tudományos életközös pontjainak megkeresése.

A nemzeti kultúra értékeit belehelyeziaz európai kultúraösszefüggésrendszerébe.

10. évfolyamNyitottság és elfogadás az egyetemesemberi kultúra távolabbi világainakirányába is.

Európán kívüli kultúrák: a másságelfogadása és megbecsülése.

Az eddigi tudás rendszerezése.Projektmódszer.

Megismerkedik az egyetemes emberikultúra értékeivel.


31

B/4. Környezeti nevelés


Környezettudatos magatartás, életvitelkialakítása. Felel s elkötelezettséger sítése az egyéni és a közöstettekben.

Eligazodás a természet és a környezetkapcsolatának társadalmi, jogi ésgazdasági kérdéseiben. A környezettelkapcsolatos állampolgári kötelességekvállalása és jogok gyakorlása.

A környezet megismerésére irányulótevékenységek: önálló és csoportoskutatómunka, elemi szint elemzések.A véleményalkotás és avéleménykülönbségek kifejezésénekmegfelel formái, alkalmazásuk, avitakultúra fejlesztése.Együttm ködést fejleszt dramatikusjátékok.

Képes bekapcsolódni a közvetlen éstágabb környezet értékeinekmeg rzésébe, gyarapításába.Képes együttm ködni a környezetikonfliktusok megoldásában.

10. évfolyamA kreatív, problémamegoldógondolkodás fejlesztése.

Eligazodás a természet és a környezetkapcsolatának társadalmi, jogi ésgazdasági kérdéseiben. A környezettelkapcsolatos állampolgári kötelességekvállalása és jogok gyakorlása.

Közvetlen tapasztalatok felhasználásaalapján megoldási lehet ségek,stratégiák készítése, projektmódszeralkalmazása.

Képes bekapcsolódni a közvetlen éstágabb környezet értékeinekmeg rzésébe, gyarapításába.Képes együttm ködni a környezetikonfliktusok megoldásában.

B/5. Információs és kommunikációs kultúra


Az információs és kommunikációskultúra lehet ségeinek megismerése.Eligazodás az egyéni és a társadalmiérintkezés alapvet formái között. Azemberi kapcsolatokat, együttm ködéstsegít információk megtalálása, ésfelhasználása.

Az információs és kommunikációskultúra összetev i. Az anyanyelvtudatos és igényes használata.

A kritikai és kreatív olvasást fejlesztgyakorlatok. Ismertetés, elemzés,magyarázat készítése a médiumokáltal közvetített információkról.Lényegkiemelés, igényelt információkkeresése, szelektív felhasználása.Tömörítés szóban és írásban.Szerkesztés valós vagy kitalált adatok,információk felhasználásával.

Képes a hatékony tanulási technikákalkalmazására az ismeretszerzésben.Képes az információs világhálónyújtotta lehet ségek felhasználásáraaz önálló ismeretszerzésben.


32

10. évfolyamA megismerési képességek hangsúlyosfejlesztése.

Információcsere az idegen nyelv ,illetve különböz kultúrák között. Azelektromos médiahatásmechanizmusának megismerése,eligazodás a médiumok világában.

Tapasztalatcsere, sikeres tanulásitechnikák bemutatása.

Ért módon használja a médiumokbólszármazó információkat.

B/6. Ismeretek felhasználása különböz helyzetekben


Gyakorlatszerzés az ismeretekkülönböz felhasználásában.A különböz munkafolyamatokhoz,tevékenységekhez az ismeretekkiválasztása és célszer felhasználása.

Az ismeretek felhasználásánakkülönböz lehet ségei.Különböz munkafolyamatok éstevékenységek feladattípusai.

Könyvtári feladatok végzése.Elektronikus könyvtár használatánakgyakorlása.Különböz m veltségterületekfeladattípusainak értelmezése ésmegoldása.

Gyakorlottan választja ki ésrendszerezi a megadott szempontokszerint az ismereteket.

10. évfolyamGyakorlatszerzés az ismeretekkülönböz felhasználásában.A különböz munkafolyamatokhoz,tevékenységekhez az ismeretekkiválasztása és célszer felhasználása.

Az ismeretek felhasználásánakkülönböz lehet ségei.Különböz munkafolyamatok éstevékenységek feladattípusai.

Könyvtári feladatok végzése.Elektronikus könyvtár használatánakgyakorlása.Különböz m veltségterületekfeladattípusainak értelmezése ésmegoldása.

Jártas a feladatok értelmezési ésmegoldási technikájának célszerfelhasználásában.


33

B/7. Testi és lelki egészség


A diszharmonikus helyzetekfeloldására való képesség fejlesztése.A kiegyensúlyozott életvitel irántivágy er sítése.A szociális érzékenység fejlesztése.

Harmónia és diszharmónia m vészialkotásokban.Konfliktusra épül m vek megoldásai.Az elesettekr l, kiszolgáltatottakrólszóló irodalmi alkotások, tévéfilmekés dokumentumok.

Csoportos munka az együttmunkálkodás gyakorlására.Különböz m vészeti irányzatokhoztartozó alkotások megadottszempontok szerinti feldolgozása.Vita, disputa az egészségeséletvitelr l.Vetélked csapat és egyénirészvétellel.Naplóírás.

Irodalmi alkotásokban felismeri éskritikusan megítéli a különbözéletmodelleket.A különböz életmodellek elemeitbeépíti saját személyiségébe.Segíti a társadalom perifériájáraszorultakat.Sikeresen feloldja a konfliktusokat.

10. évfolyamA diszharmonikus helyzetekfeloldására való képesség fejlesztése.A kiegyensúlyozott életvitel irántivágy er sítése.A szociális érzékenység fejlesztése.

A családi élet, a barátság, a szerelem avészetben és a mindennapokban.

Csoportos munka az együttmunkálkodás gyakorlására.Különböz m vészeti irányzatokhoztartozó alkotások megadottszempontok szerinti feldolgozása.Vita, disputa az egészségeséletvitelr l.Vetélked csapat és egyénirészvétellel.Naplóírás.

Irodalmi alkotásokban felismeri éskritikusan megítéli a különbözéletmodelleket.A különböz életmodellek elemeitbeépíti saját személyiségébe.Segíti a társadalom perifériájáraszorultakat.Sikeresen feloldja a konfliktusokat.


34

Ellen rzés, értékelés módszereiAz értékelés alapelvének tekintjük, hogy a tanuló egyéni szintjéhez mérjük ateljesítményét. Különösen fontos ez a 9. évfolyamon. A szakiskolába belép tanulókképesség- és tudásszintje nagyon különböz . Közöttük nagy számban vannak aszemélyiségükben is sérültek. Motiválatlanságuk oka a jelenlegi iskolarendszerben ésszociális körülményeikben keresend .Az anyanyelv tanítását feltétlenül megel zi az év eleji mérés. Ennek a diagnosztikusmérésnek az eredménye lesz a továbbiakban az értékelés viszonyítási alapja.A folyamatos értékelés egyrészt az addigi eredmények min sítését, másrészt a képességekfejlesztésének meghatározását teszi lehet vé.Az értékelésben is vegyük figyelembe azt a tantervi alapelvet, hogy kompetenciákatkívánunk fejleszteni. Az ismeretek visszamondása helyett ezért a készségek és képességekegyéni fejl désének mértékét értékeljük. A „mit”-r l a „hogyan”-ra kerül a hangsúly.Egy-egy szóbeli vagy írásbeli szövegalkotási produkció tartalma és nyelvi formája nehezenválasztható el egymástól. Ilyenkor egy osztályzatban és rövid szövegben is kifejezhetjükvéleményünket. Többnyire azonban a tartalom és a forma külön értékelend . Egy irodalmi

bemutatásakor nem kívánhatunk tankönyvstílusú, elmélyült esztétikai elemzést, demegkívánhatjuk a mondanivaló világos nyelvi formáját és az egyéni véleménymegfogalmazását. (Természetesen az irodalomról való beszéd nem lehetséges aszakszókincs minimális birtoklása nélkül.) Az ismeretek mennyisége helyett a kifejezésmin ségét értékeljük. A nyelvi forma megítélése lehet leg analitikusan történjék.Analitikus elemzésünk szempontjai: a szerkezet, a nyelvhelyesség, a nyelvhasználat és anyelvi kreativitás.A kommunikációs képesség értékelésekor az együttm ködési készséget is figyeljük.Ezeknek a kompetenciáknak a megítélése közös produkciókban lehetséges: vitákban,szituációs gyakorlatokban, projektekben stb. Ilyenkor az egyéni értékelésbe bevonjuk atársakat is.A tanár pedagógiai kultúrájának megfelel en sokféle értékelési móddal él. Tudjuk, hogy azértékelés nem a büntetés és nem a jutalmazás funkcióját tölti be, hanem az önértékelést ésaz önbecsülést fejlesztve ösztönöz a továbblépésre. A motiválás a pedagógia alapvetfeladata, a motiváló értékelés a sikeres értékelés.A számszer vagy a szöveges értékelés egyaránt lehet jó módszer. Az eddigi tapasztalatokszerint a szakiskolások kb. fele 9. félévkor elégtelen min sítést kap. Megvizsgálandó, hogya bukásokért az olvasás-írás technikai hiányossága mennyiben felel s. Valószín leg afunkcionális analfabétaként szakiskolába lép ket szeptembert l januárig nem lehetfelzárkóztatni. A félévi elégtelen a lemaradókat nem ösztönözné a további er feszítésekre,hanem a sodródást és a végs lemondást jelentené. Ezért ajánlott a félévi osztályozáshelyett a szöveges értékelés.

A taneszköz kiválasztásának elveiA tanítás-tanulás infrastruktúrájának két eleméhez kapcsolódóan fogalmazzuk megelveinket.

1. A tantermek kérdése a tanulásszervezésnek meghatározó eleme.veltségterületünkön az új módszerekhez nehezen illeszkedik a normál

tantermek padsora. A hagyományos berendezés esetén, még az alapvetkommunikáció is lehetetlen, hiszen a tanulók egymásnak háttal ülnek.Csoportmunkára, differenciálásra, projektekre ez a tantermi forma alkalmatlan.Ezért ajánljuk a normál tantermek átrendezését és kistantermek bekapcsolását,


35

ha erre lehet ség van. Az iskolai könyvtár a magyar nyelv és irodalomtantárgy tanításának továbbra is a legfontosabb tere marad. Jó lenne, ha aszaktanteremben, ha az nincs, az osztályteremben is ott lennének nyitottpolcokon a legfontosabb enciklopédiák, kézikönyvek.Az audiovizuális technika kiegészítheti, illetve pótolhatja a könyvtár egyrészét. A médiatár önálló használatára feltétlenül meg kell tanítanunkdiákjainkat. A könyvek és az egyéb eszközök alkalmasak kell, hogy legyenek acsoportos, az egyéni és az önálló tanulás segítésére, tehát a tantermekberendezése dönt jelent ség a tanulásszervezés szempontjából. Gondolnunkkell arra is, hogy a szakiskolai tanulók jelent s része csak az iskola általteremtett keretek között tud tanulni.

2. A taneszközök fajtáinak többféle rendszerezése ismeretes: nyomtatott, grafikai,auditív eszközök, vizuális információhordozók, audiovizuális eszközök,tanulókísérleti, tanári demonstrációs eszközök, oktatócsomagok,oktatástechnikai eszközök.

A taneszközök egy része a tanári képességek kiterjesztésére irányul, vannakolyanok is, amelyek az önálló ismeretszerzést célozzák. Minden esetbenszükséges a tanári irányítás, tehát a tanárt egyetlen eszköz sem pótolja.

veltségterületünkön a taneszközök minden fajtája megjelenhet, determészetesen a nyomtatott eszközök túlsúlya megmarad. Fokozottan ajánlott azaudiovizuális hordozók bekapcsolása a tanítás - tanulási folyamatba. A képilátásmód segíti a m vészi élmények iránti fogékonyság kialakulását, de azolvasmányélmények elmélyítését is.A tankönyvek kiválasztásánál semmiképpen se legyünk merevek az évfolyammeghatározásában, hiszen a 9. évfolyamosok szövegértési- szövegalkotásiképessége sok esetben nem éri el a 9. évfolyamok „normáját”.

Módszertani ajánlásokA szakiskolások anyanyelvi kultúrája, irodalmi tájékozottsága nagymértékben heterogén.Javaslatok:– A tantervben megfogalmazott célok és feladatok a 9. – 10. évfolyamra szólnak. A

tanár az igényeknek megfelel en bonthatja, ütemezheti a tartalmakat.– Az ismeretanyag válogatása, mennyiségének meghatározása és ütemezése a szaktanár

kompetenciája (kevés a megkötés).– A képességfejlesztés sikere érdekében a pedagógiai módszerek, eszközök és a tanítás

egyéb feltételeinek megújulása szükséges, melyhez az adott iskola elvi és anyagitámogatása a feltétel.

– Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az anyanyelvi kompetenciák kialakításánaksikere az oktatás valamennyi színterének összehangolt munkáján alapul.

– 9. évfolyamon a tantárgyi motiválás érdekében félévkor a számszer osztályozáshelyett a szöveges értékelés alkalmazása a javasolt.

– Az iskola (a program) biztosítja a szaktanárok képzését a tanulás szempontjábólkulcsfontosságú speciális alapkészségek fejlesztése érdekében (az olvasástechnikatanításának módszertana, tanulási módszerek, önfejleszt tréningek, drámapedagógia,projektmódszer stb.).

– Kiscsoportos oktatásra, illetve egyéni foglalkozásra kapjon órakeretet a magyartanárabban az iskolában, ahol erre szükség van.

– Legyen mód arra, hogy pszichológussal m ködhessen együtt a tanár, ha úgy ítéli meg,hogy ez szükséges.

– A megfelel tankönyvek kiválasztása a helyi igények szerint történjék.


36

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET

A m veltségterület tanításának céljaiA tanulási-tanítási folyamat középpontjában a személyiségfejlesztés, a felel s állampolgárimagatartás és a szakmatanulás elkezdéséhez szükséges alap- és kulcskompetenciákfejlesztése áll. Alapvet pedagógiai célunk egy olyan nyitott fejlesztési környezetmegteremtése, amely kedvez lehet séget biztosít a tanulók motiválásához,sikerélményeinek megszerzéséhez, a tanulási folyamatba való aktív bekapcsolódásához.– Korszer m veltség közvetítése: történelmi és társadalmi jelenségek (valamely mai

jelenség) átfogó ismeretének elsajátítása, mely tovább bontható, a Nat-banmeghatározott f bb tartalmi elemek alapján;

– helyi hagyományok; természeti értékek; egy-egy történelmi téma mélységelvtanulmányozása; a magyar állam és a magyar nép történetének fontosabbfordulópontjai; a magyar állam és a magyar nép kiemelked alakjai; az európaitörténelem jelent sebb állomásai; egy Európán kívüli civilizáció megismerése;ismeretek a határon túli magyarok történetér l; ismeretek a magyarországi nemzeti ésetnikai kisebbségek történetér l; ismeretek a magyarországi zsidóság történetér l;ismeretek a 20. századi hatalmi- és érdekkonfliktusokról; néhány jelent s történelmiszemélyiség átfogó pályaképe; ismeretek a sz kös er forrásokkal való gazdálkodásról;ismeretek a globális problémákról; ismeretek Magyarország és az EU kapcsolatáról;ismeretek napjaink nemzetközi konfliktusairól;

– A tartalmak kidolgozásánál a korábbi ismeretek elmélyítését, az ismeretek,tapasztalatok rendszerezését, önálló vélemény kialakítását, az alapismeretekhiánypótlását tekintettük els dlegesnek;

– Összefüggések, globális folyamatok felismerésére való nevelés;– Felel s állampolgári magatartás kialakítása;– A szakmatanulás megkezdéséhez valamint az életben való boldoguláshoz

nélkülözhetetlen alap- és kulcskompetenciák fejlesztése;


37

1. Kompetencia szintek

Szint Ismeretszerzés,tanulás Kritikai gondolkodás Kommunikáció Tájékozódás id benTájékozódás

térben

1.

Explicit információkikeresése, azonosításaegyszer szövegb l,táblázatból, grafikonról,képr l

Lényeg kiemelése

Egyszer szöveg, kép, stb.jelentésrétegeinek (implicitinformáció!) azonosítása

Fogalmak ismeretetaxonómiai szint szerint

Egyszer szöveg szóban vagyírásban való kifejtése

Történelmi korszakok,periódusok kiválasztásaadott esetben

Térképjelek alapjánolvasás a térképr l

2.

Explicit információazonosításabonyolultabbszövegb l, táblázatból,grafikonról, képr l

Információk közöttiközvetlen kapcsolatfelismerése(strukturálás)

A feladathoz relevánsinformáció kiválasztása(háttértudás!)

Bonyolultabb szöveg, kép, stb.jelentésrétegeinek (implicitinformáci

helyi tanterv - sulinet · o középiskola 9-12. évfolyam (magyar nyelv és irodalom) az el...

Documents