híd, 1939/11. szám

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám

http://slidepdf.com/reader/full/hid-193911-szam 1/36

Poštar ina plaćena u gotovom Pojedinl bro] 4 áln.

T Á R S A D A L M I , I R O D A L M I É S K R I T I K A I S Z E M L E

M E G J E L E N I K T Í Z S Z E R É V E N T E

T A R T A L O M :

S z a k á c s G á b o r : A v o j v o d i n a i f ö l d m i m k á s m o z g a l o m t ö r t é n e t e 417

L a t á k I s t v á n : M i g torkom megszakad (vers) — — — — 422

P á l i c s M i k l ó s : A m u n k a n é l k ü l i s é g V o j v o d i n á b a n — — — 423

B o g n á r K á r o l y : K í n a k i z s á k m á n y o l á s a — — — — — 426

Somorja S á n d o r : N é h á n y szempont — — •— — — — 428

Z á r i Á g n e s : K ü l t e l k i t ö r t é n e t ( e l b e s z é l é s ) — — — — — 431

Kiss F l ó r i á n : Gyakorlati p a r a s z t v é d e l e m — — — — — 434S z a b ó Imre: Harc a z é l e t t e r e k é r t — — — — — — — 436

P a v l e k - M i š k i n a : A l o v á s z dala (vers) — — — — — — 439

I v á n y i J á n o s : A S z o v j e t u n i ó k ü l p o l i t i k á j a — — — — 439

S z á n t ó Á r p á d : V i i á g s z e m l e — — — — — — — -- 442

K Ö N Y V S Z E M L E :

M i c h a i l Solochov: Új barázdá t szánt az eke (Antmiovics Dezső) 446TJrbán M i l o : Az élő ostor ( B i l ) — — — — — — — 447

VI. É V F O L Y A M • S UB O TIC A • 1939 N O V E M B E R • 11. S ZÁ M

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


A vojvodinai földmunkás mozgalomtörténete

I I I . k ö z l e m é n y

A v i l á g h á b o r ú f o r g a t a g á b ó l új tapasztalatokkal és e s z m é k k e lmeggazdagodva t ér t vissza s z ü l ő f ö l d j é r e a f ö l d m u n k á s s á g . Afceurópa i ös szeomlásbó l egy új t á r s a d a l o m g o n d o l a t á n a k c s í r á j á thozta m a g á v a l . Ezt a gondolatot akarta e l ü l t e t n i és k i t e r e b é l y e s í -t én i s zűkebb hazájában . A forradalom vihara f e l r á z t a a v i l á gdo lgozó népét és az orosz f ö l d o s z t á s m i n t á j á r a csakhamar mindenüt t köve te ln i kezdték , hogy a fö ld azé legyen, aki megmunkál ja . Ennek a mozgalomnak hatalmas h u l l á m v e r é s e e l ő l az u r a l kodó osz tá lyok és a k o r m á n y o k k é n y t e l e n e k voltak m e g h á t r á l n i .T öbb országban gyors ü t e m b e n fogtak a fö ldosz tásokhoz , hogye le jé t vegyék a fö ld népe komolyabb f o r m á j á b a n m e g n y i l v á n u l óm o z g a l m á n a k . Az a g r á r r e f o r m o k k a l s i k e r ü l t elhallgattatni a forradalmi k ö v e t e l é s e k e t és ezt a s z é l c s e n d e t h a s z n á l t á k fel az u r a l mon l évők poz íc ió juk megerős í t é sére . Az e n g e d m é n y e k e t lassan-lassan kor lá toz ták és csakhamar mindent visszavonva napirendretértek az egész ügy fölött .

Az agrárre form indoklása j e l l emző az akkori viszonyokra. ANarodna E n c i k l o p é d i a í r j a : „Az a g r á r r e f o r m az új á l l a m naciona-l i zá lása mellett gáta t akar vetni a f ö l d m u n k á s s á g bolsevista h a t á sokat f e l t ü n t e t ő m o z g a l m á n a k . " (St. S t a n o j e v i ć ) . A zsombolyaiCsekonics gróf kb. a k ö v e t k e z ő szavak k í s é r e t é b e n osztotta fel

fö ld jé t : „ I t t vagyok. E l j ö t t e m megmutatni, hogy nem vagyok a laz ember, akinek hittetek. Nem vagyok m u n k á s n y ú z ó , mint atöbbi , hanem barátotok, tes tvéretek, adok nektek fö lde t A s a j á tfö ldemből , a sa já t t e s t emből hasitok ki nektek Ha sokat nem isadhatok, mert nekem is csak annyi van, hogy s z ű k ö s e n m e g é l h e tek, m é g i s adok abból a pár ezer holdbó l , amelyet ő s e i m m e l e g y ü t tkeserves munka árán szereztünk meg. Mondom, sokat nem adhatok. Ti sem k í v á n h a t j á t o k minden vagyonomat."

Ezek a szavak e l é g g é m e g v i l á g í t j á k az akkori viszonyokat. At ö m e g h a n g u l a t t ó l megszeppent gróf Csekonics t é n y l e g osztottföldet Nova C r n j a község határában . 180 f ö l d m u n k á s kapott fejen

k é n t 400 n é g y s z ö g ö l e t Ezt az a j á n d é k o t , mivel szerződés t nemkötö t tek , a nova crnjaiak hét év m ú l v a b u s á s a n m e g f i z e t t é k . Agróf úr hét év múlva bepörö l t e őke t és az akkori magas fö ldárakszerint k í m é l e t l e n ü l behajtotta r a j t u k u t ó l a g o s a n t á m a s z t o t t követeléseit.*

Vojvodina az új á l lamker^ tben kü lön leges helyet t ö l t ö t t be.Mint a g r á r v i d é k n e k e l s ő r e n d ű j e l e n t ő s é g e van az o r s z á g b a n és atöbbi országrészek «3zen a t éren messze elmaradnak m ö g ö t t e . Ígyf ö l d m u n k á s m o z g a l o m r ó l f ő k é p e n V o j v o d i n á b a n lehet szó.

A z új á l l a m m e g a l a k u l á s a k ü l ö n b ö z ő m u n k á s m o z g a l m i á r a m

latokat hozott ö^sze. A háború e lő t t Szerb iában fejlett g y á r i p a r ról nem lehetett beszé lni . Kimondott jellegzetes ipar i mozgalomnem volt. S z l o v é n i á b a n a n é m e t o r s z á g i revizionista e s z m é k h a t á s a

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


alatt vesztette el harc iasságát . . A horvátországi- mozgalom a monarchia idejében hasonl í tot t az oroszországihoz , mivel itt is hosz-szú időn keresztül esak i l l egá l i san működhete t t . Boszn iában , af é l g y a r m a t i e l n y o m á s miatt a legharciasabb volt. E k ü l ö n b ő z )áramlatokbó l ös sze tevődő munkásmozga lomhoz csatlakozott Voj-vodina m u n k á s s á g a is A többi tartományok mozgalmai minden

tapasztalat h í j á v a l voltak a fö ldmunkások szervezésé t és i r á n y í t á sá t i l l e tő l eg , így Vojvodiná fo ldmunkássága teljesen ö n m a g á r avolt utalva. A szervezés nem a m u n k á s m o z g a l o m új központjából , Beográdból , hanem az ipar i munkásságra támaszkodva , Subo-t i cáró l indult ki.

H á b o r ú u t á n a még l é tező fö ldmunkás szervezetek e g y m á s t ó lf ü g g e t l e n ü l , szerves egység né lkü l működnek 1920-ig E k k o r csal:lakoznak az ú j o n a n megalakult jugosz láva i fö ldmunkásszöve t ség hez. De a szövetség rövid é le tű Az ura lkodó osz tá ly 1921-ben elindí to t t rohama az alig megalakult szöve t sége t megszűnte t i

az agi tác ió teljesen lehetetlen volt.

J ú l i u s b a n m e g s z ü l e t i k az á l l a m v é d e l m i t ö r v é n y , melynek érte lmében a szervezeteket fö losz lat ják.

A falvakban felbomlanak a fö ldmunkáscsoportok . A novi-szád i munkáskamara j e l entése szerint 1923-ban már nem voltszervezett fö ldmunkás (A m u n k á s m o z g a l m i g ó c p o n t o k b a n , m. pLSubot i cán azér t még kisebb csoportokban l é t e z t e k )

A z agrá r- term elés rövidéletű len dületének v issz ah an yat lá sais s ú l y o s b b í t o t t a a fö ldmunkásság he lyze té t . A háború után i konjunktúra ide jén a jugosz láv agrár termelésben is emelkedés mutatkozott mindaddig, a m í g a bel fö ldi piac meg nem telt 1924 u t á n apiac szűknek bizonyult, de a kezdetleges termelőeszközökkel ren

delkező vojvodinai búzatermelés nemzetközi téren már nem vehetifel a versenyt az USA vagy Kanada t ermeléséve l és így az 1924-igtartó lendület megtorpan. E t t ő l az időponttó l kezdődik az agrár t e r m e l é s v á l s á g a . (Ugyanekkor a v i lág agrár termelésében márv á l s á g van.) Ez a kríz is kisebb-nagyobb, d* a lapjában véve nemnagy je lentőségű fe l lendüléseken keresztül napjainkig tart. Kvmondott a g r á r j e l l e g e miatt t ermésze tesen Vojvodma szenved legtöbbet a vá l ságtó l . „ —

A z a g r á r v á l s á g o t fokozta még a l e i f ö l d i piac szál l í tóeszközeinek magas tar i fá ja . Így pl. 1925-ben 100 kg búza ára Apatinban200.— dinár , Debárban 580* — dinár , kukorica Apatin 50.— Mak a r s z k á b a n 375 — dinár , árpa Apatin 100.—, Cetinje 500. — din,bab Apatin 100.—, K r i v a Palanka 750. — dinár , burgonya Szenta45.—, TJlciny 375.— dinár, kukoricaliszt Szenta^ 150. — dinár , Ma-

„Marx a 19 század egyik legzseniálisabb gondolkodója. Hatásafelmérhetetlen. A szociális reformok Marx eszméinek az eredményei.A szellemi áramlatokra a kormányok politikájára, mindenre hatástgyakorolt a marxizmus. Még az egyházakban, a művészetekben és afilozófiában is érezhető a hatása. A szocialista gondolat felmerültrandenfitt és megveti a sarkát. Marxé az érdem, hogy tanaivalmindezt a vajúdást és fejlődést előkészítette". DEasaryk.

4 M —

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


karszka 450.— dinár , z s í r Nov i szád 23,— dinár , Ulciny 45.— d i n á r ,Metkovics 16.—, Nis 40.— dinár . Ugyanekkor a b ú z a ára hatalinasan esett; 100 kg 1924 hon 460.—, 1925-ben 200—250.— d i n á r volt.

A vojvodinai f ö l d m i m k á s s á g h e l y z e t é n e k r o m l á s á h o z h o z z á j á r u l t még az a g r á r r e f o r m igaztalan v é g r e h a j t á s a is. Afc 1925-öshivatalos k i m u t a t á s o k a l a p j á n a n o v i s z á d i , p e t r o v g r á d i ésyrsaci a g r á r h i v a t a l o k t e r ü l e t é n 194 nagy és középbir tok volt 750

^zer 292 k a t a s z t r á l i s hold fö ldde l . Ebbő l 1924 v é g é i g ö s s z e s e n299 ezer 124 holdat osztottak fel 76 ezer 622 csa lád közöt t . 169 ezer617 hold jutott 61 ezer 378 h e l y b é l i (vojvodinai) szegény c sa lád*nak, vagyis c s a l á d o n k i n t 2.% hold, míg 11 ezer 733 d o b r o v o l y á ocsa ládnak 96 ezer 6S2 hold, azaz c s a l á d o n k i n t 8.^ hold jutott.E z e n k í v ü l 4.552 telepes c s a l á d n a k 31 ezer 780, vagyis c s a l á d o n k i n t7 holdat osztottak ki.

Az adatokbó l l á tható , hogy a vojvodinai f ö l d m u n k á s s á g nemkapott semmit, mert az a 61 ezer 378 c s a l á d is megmaradt fé l

proletárnak. (Ezek kizárólag sz lávok. ) A magyar f ö l d m u n k á s s á gnem kapott semmit, ezzel szemben az őt f o g l a l k o z t a t ó nagybirtokj ó r é s z t m e g s z ű n t . T e h á t ahelyett, hogy a h e l y b é l i p r o l e t a r i á t u sk i e l é g í t é s é v e l j a v í t o t t a k volna Vojvodina f ö l d m u n k á s s á g á n a kh e l y z e t é n , a dobrovol jáook és telepesek b e t e l e p í t é s é v e l , a s z e g é n yn é p r é t e g e k e t m é g j o b b a n felduzzasztottak.

A z a g r á r r e f o r m ilyen e l in tézése okozta jórész t a vojvodinaif ö l d m u n k á s s á g k i v á n d o r lá s á t . J u g o s z l á v i á b ó l 1924-ben k i v á n d o rolt 17 ezer 238-ból Vojvodinára esett 8 ezer 48, azaz 46.7%, Horv á t o r s z á g - S z l a v ó n i á r a 4 ezer 47, azaz 23.5%, D a l m á c i á r a 3 ezer 8azaz 17.4%, Szerb iára 1.076 azaz 6.2%, S z l o v é n i á r a 664, vagyis

3.8%, B o s z n i a - H e r c e g o v i n á r a 230, azaz 1.3%, C r n a Gorára 172, vagyis 1%.A kivándoro l takbó l s zerb-horvát - sz lovén 8525, azaz 49.4%, né

met 4239, azaz 24.6%, magyar 4.218, vagvis 24,4%, r o m á n 149, vagyis 0.9%.

A k i v á n d o r o l t n é m e t e k és magyarok l e g n a g y o b b r é s z t Vojvo-d i n á b ó l v a l ó k .

A z a g r á r t e r m é k e k e t f e l d o l g o z ó g y á r i p a r s z i n t é n nagyot hanyatlott ebben az időben A malomipar k a p a c i t á s á n a k csak 27%h a s z n á l t a ki, mis ugyanakkor a t ö b b i g y á r a k (spiritusz, olaj,

tészta , kender stb.) egész sora s z ű n t meg dolgozni. Az 1924-ki v á l ságbó l k i lábo ln i : \karó nagybirtokosok igyekeztek r a c i o n a l i z á l n i ,amivel jobban e m e l t é k a m u n k a n é l k ü l i e k s z á m á t . M á r az 1923/24-esi d ő k b e n á l l a n d ó m u n k a n é l k ü l i s é g r ő l lehet beszé ln i .

A z a g r á r v á l s á g és a f ö l d m u n k á s s á g g a l szemben alkalmazotte r ő s z a k o s k o d á s o k m e g t e t t é k h a t á s u k a t A kereset nagy m é r t é k ben csökkent . A részesek keresete a r a t á s b a n a h á b o r ú e l ő t t i 1/8-ról1/12-re, a kukorica m e g m u n k á l á s á n á l pedig 1/3-ról 1/5-re esett. Amunkaviszonyok megmaradtak a h á b o r ú e l ő t t i f o r m á b a n Az 1922-Ђ е и meghozott m u n k á s v é d e l m i t ö r v é n y e k e lő í r ták ugyan, hogy

A d j á t o k vissza a szónak erkölcs i tartalmait, nemzeti s á l y á t ésemberi h i t e l é t ! (A m a r o s v á s á r h e l y i t a l á l k o z ó jelszava.)

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


rendeletet kell kiadni a fö ldmunkásság szoc iá l i s b i z tos í tására vo*n&tközólag, de ez a rendelet még ma sem szü le te t t meg A munka-í té lkül i ség folyton nőt t 5 a nincstelen fö ldmunkások mind nagyobl>t ö m e g e k e r ü l t a legnagyobb nyomorba.

A vojvodinai f ö l d m u n k á s sokkal jobban nyomorog mint más

v i d é k e n élő társa . Itt nincsenek fűrészte lepek, nincsenek á l l a m fm u n k á k . B á n y a v i d é k ü n k sincs. Jugosz láv ia többi ré szében a falvak sokkal patr iarkáüsabb je l l egűek , mint V o j v o d i n á b a n és af ö l d m u n k á s s á g (amennyiben lehet kimondottan fö ldmunkásró l beszé lni ) nincs annyira m a g á r a h a g y a t v a , mint Vojvodina f a l u v á -romáiban.

Ilyen viszonyok közepet te indul meg ú j r a a vojvodinai föld-m u n k á s s á g s z e r v e z k e d é s e . A j u g o s z l á v f ö l d m u n k á s s z ö v e t s é g fél-tféztátása után a szuboticai csoport tovább működöt t . Később ennek kezdeményezésére Szentán is szervezkedni kezd a f ö l d m ű n -k á s s á g . Až 1925 szeptemberében megindult Szervezeit M u n k á s tnovemberben Beográdbó l Szubot i cára hoz ták A lap f e l h í v á s á r ae g y m á s u t á n alakultak a f ö l d m u n k á s c s o p o r t o k A d á n , Moholon^Péfcróypseion, Stari Becsejen, Padejon, T o p o l á n , Szomborban, No-viszádóii;. Ebben az időben a f ö l d m u n k á s s z ö v e t s é g ideiglenes köz-pontja Szubot i cán van. Innen i r á n y í t j á k a szervezkedés t az e g é s zországban . A szervezkedés fo ly ta tód ik . 1926-ban Csantaviren, Ke-v i - szá l láson , Mal i í gy oson, Sztara M o r a v i c á n és Gornya M u z s l á nalakulnak csoportok. De ugyanekkor, hasonlóan a háború e lő t t iidőhöz , e lkezdődik a f ö l d m u n k á s m o z g a l o m ú j a b b k á l v á r i á j a . Af ö l d m u n k á s s á g nagy l endüle tű szervezkedésé t nem nézhették té t len a h a t ó s á g o k és m e g k e z d ő d t e k az ilyenkor már szokásos intézkedések . T opó lán , ahol a l egerősebb volt a f ö l d m u n k á s m o z g a l o m ,bet i l t ják a szervezetet. 1927 f ebruár 19-én a h a t ó s á g lefoglalja aSzubo t i cán széke lő fö ldm unk ásszöve t ség egész i ra t tárát és vag y o n á t azzal az indoklássa l , hogy a szöve t ségnek nincsenek elismert a lapszabá lya i . Ezt a m ó d s z e r t a falvak h a t ó s á g a i is követ ték és a szép f e j lődésnek induló föld m unk ásm ozga lom , amelv máre r e d m é n y e k e t is tudott felmutatni gazdaság i harcában , ú jra szé tforgácsolódott . A falvak fö ldmunkása inak helyzete i smét rósz-szabbodott, a n a p s z á m o k ebben az évben 18—20 d i n á r t tesznek kiOktóberben a központ ú jbó l megkezdi m ű k ö d é s é t és u t á n a a falvak csoportjai is f e lú ju lnak . A decemberi község i vá lasz tásokná lmár é l e tképes a f ö l d m u n k á s m o z g a l o m . Ezt legjobban a peirovo-sze lő i és moravicai fö ldmunkások vá lasz tás i győze lme i b izony í t ják.

A moravicai munkás -parasz t blokk képv i se lő te s tü le te hasznosszoc iá l i s intézkedéseket léptetet t é le tbe . A közmunka robot já tm e g s z ü n t e t t é k , ezeket a m u n k á l a t o k a t m u n k a n é l k ü l i e k k e l v é g e z tet ték rendes díjazás e l lenében. A m unk ané lk ü l i ek segé l yzésére ,minden 9 holdon fe lül i birtokkal rende lkező gazdára 2 ki ló buzaa d ó t vetettek ki h o l d a n k é n t A szegénysorsú szü lők i sko laköte l e sgyermekeit a község ingyenesen l á t ta el t a n k ö n y v e k k e l és r u h á

val . A vagyontalan munkások számara házhe lyek k iosz tásá t határozták el és erre a célra az agrárre form cé l ja i ra lefoglalt uradalmi fö ldbő l i génye l t ek megfe l e lő t erü le te t . A fö ldmunkásság;

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


körében a m u n k a n é l k ü l i s é g már ebben az időben katasz tro fá l i sm é r e t e k e t kezdett ölteni . Hogy milyen viszonyok uralkodtak, kitűnik az alábbi s tat i szt ikából :

(1928 február)l akósok nincstelenek 5 holdon alu'.i

Község száma szama birtokosok n ap s zám mu n k an é l k ü l i6. Topola 18.000 6.000 560 18—25 5000£L Moravica 8.649 960 300 20—30 3000Telocska 4.000 400 200 18—25 1500Bezdán 9.024 1.538 267 2fo—30 1500N. Becsej 9.900 6 000 1.500 20—30 5500

V o j v o d i n á b a n 34.124 a munkané lkü l i fö ldmunkások száma. Anyomor m é l y nyomokat hagyott ezek é letében, mert a 20—30 dináros nyár i napszámból senki sem gyűj the te t t t é l i re va ló t .

A Szubot i cán 1928 február 5-ére tervezett fö ldmunkás -kong

resszust a h a t ó s á g betiltja. A kongresszus helyét át tesz ik Beo-grádba , de ott is hasonlóképen bet i l t ják. A kongresszus helyettaz összegyűl t k ikü ldöt tek konferenc iá t tartanak

Ebben az évben már az e lső hónapokban újabb csoportok alakulnak Nova K a n y i z s á n , B u k v á t y o n , B a j s á n , Gunarason* Ada-Nedicsevon, Ada-Szveticsevon, Mol-Bogarason, Feketicsen, Csu-Togon, Bajmokon, Szenta-Gunarason. E k k o r a szöve t ségnek 31csoportja van 4.299 taggal

A falvakon e g y m á s u t á n tartottak m u n k a n é l k ü l i g y ű l é seket, amelyeken a munkané lkü l i ek f e l segé lyezésére sürgős 6e

hathatós in tézkedéseke t köve te l t ek Már márciusban összeül te i tSzubot i cán az a r a t á s i m u n k a b é r e k e t m e g t á r g y a l n i . Az össze jöve telen k é p v i s e l t e t t e m a g á t Ada 5. Szenta 3, Nova K a n y i z s a 2, Mol,Szt. Becsej, N. Becsej, B Gradiste, Noviszád, Kevi , Gunaras , Mal i Igyos, Szevticsevo, Novoszelo, Pacsir ; Bogojevo, Topola. Telocska, TPeketics 1—1 kiküldötte l . Az aratás i a laomiu ikabéreket mkövetkezőkben á l lap í to t ták meg: Minden katasz trá l i s hold t e r m é sének levágása , kötözése és keresz tberakása u tán a f izetendő rész150 k i l ó g r a m m buza Minden 6 hold ^tán két kocsi szalma és ellá tás . El látás fe jéhe iár 12 kg 2-es liszt, 5 kg 0-ás liszt, XA kg szalonna, V? kg zsír , H kg száraz disznóhús , 5 kg burgonya. .1. kg bab

és 20 dinár konyhapénz . Ezenkívü l még minden m u n k a a d ó k ö t e les 3 hold harmados kukor icá t adni részesének. Ezze l szemben agazdák a m u n k a n é l k ü l i s é g e t k i h a s z n á l v a sokkal alacsonyabb béreket kíná l tak . Lendvai József. B. T opolán , akinek 12 k a s z á s r avolt szüksége , a következő irátáéi szerződést ajá nlo tta : Mindenk a s z á s 6 l áncot vág, tartozik behordani és csépelni tizenkettedrészért , ami a legjobb esetben 110 k i l ó g r a m m n a k felel meg. A részesek tartoznak 15 dináros napszámért sa já t kosztjukon 50 l áno

A személye s használatra szánt iárgyacskák sündisznót с &1п а Д д а &az emberből, minden ilyen tárgyacska egy tüske, amitől nem lenétaz emberhez hozzáférői. GLADKOV

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


kukor icá t kapáva l e lü l t e tn i . A muhart és herét saját koszton 10i d i n á r n a p s z á m é r t l e v á g n i , u g y a n a n n y i é r t az épüle teke t megtapasztani és a t r á g y á t kihordani.

Ezekből látható , hogy a f ö l d m u n k á s s á g és a fö ldbirtokos rétegközöt t az e l lentétek már kora tavasszal kié leződtek.

Szakács Gábor-а в п в в в в в в в в в в в в в в в в в в в в в а в в в в в в в в в в в в в в в в в в в в в в в в в в в в а в в в в в в в в в в а в а в в в в а в в в

M íg torkom megszakad

Én már nem sírhatok többé magamnak,Nem szerethetek többé gondtalan;Nincsenek olyan csókos hatalmak,Mik áradnak, zúgnak parttalan . . .

Szívem játékért nem loholhatVilágzengető viharban.Nekem végtelen nótát dalolt csakEgyről, mindig egyről az életem:Hogy az irgalmatlanság torkának rontsak,Ezt parancsolta inség és értelem.Szemem előtt gyermekek bukdácsolnak,Kik tiszta szobában sose mosakodtak.

Mindnek olyan csuda sok rongya vanÉs mindnek olyan gyönge csontja van.Szülőik robottól tönkreverve,

Minden vagyonuk egy élet keserve*Az ő útjukról el nem szökhetek.Ott tart már minden. Éhség és becsület.Ott tart proletáranyám könnyeÉs proletárgyermekem sikolya.Szörnyűségek riadnak körbe-körbe,S ők nem bújhatnak sehovaÜgy hajt csattogó fogakkal a rémség,Köröttem nyomoradás vijjog, mint a vércsék,Arculcsap a véres forgatag^Támadásra hajt éhség és becsület

Orditnom kell, míg torkom megszakad.Elveszíthetjük mind a láncokat.Rívok és siratok megkapják részüket.

Laták István

A z e g y s z e r ű gondolatok nehezen honosnlnak meg az embereka g y á b a n , mert az emberiség évszázadok óta egy hamis és ravasz'bölcselet ködében élt, amelvre az é let urainak szükségük volt,hogy a napjainkban c s ú n y á n n y i l v á n v a l ó v á lett és s e m m i f é l e ál-bölejselettel, sem h a z u g s á g g a l el nem takarható társada lmi és

osz tá lye l l enté teke t és a belőlük eredő borzalmakat, s z é g y e n t ésgya lázato t e l takar ják , hogy až ilyen e l lentétek kibékí thetet len-s é g é t v é k a alá rejtsék- Gorkij,

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


A munkanélküliség Vojvodinában„ M i h e ' y t a tőke nem é r d ek l ő d i k a mu n k ás i r án t , az

ö n mag áb an v év e nem jelent t ö b b é semmit Ha a mu n k ás nincs

a lka lmazásban) nincs j ö v ed e l me sem és mivel abbó l nem é l h e t

meg, hogy ember, hanem csak a b b ó l , hogy m u n k á s , nem maradmás h á t r a s zámár a , minthogy leszámoljon tz é l e t év e l , vagy

é h e n h a l j o n . "

1.A vojvodinai m unk ané lkü l i ség merőben kü lönbözik a t tó l,

amit ezen a n é v e n az ipar i á l lamokban ismernek. Ott a m u n k a n é l kül iek főtömegét ipari munkások a lkotják, míg nálunk azok háromnegyede fö ldmunkás . Ez az egész kérdésnek és 2. m e g o l d á s il ehe tőségeknek sa já tos jelleget ad. M á s u t t a m u n k a n é l k ü l i e k segé lyezése és n a g y a r á n y ú k ö z m u n k á k az a mód, mellvel az ural kodó osztá ly ki akarja kerü ln i az osz tá lyharc tú l ságos k ié l e sedé

sét ezen a ponton. A k ö z m u n kák pedig távo lró l sem olyan méretűek , hogy a n e m z e t g a z d a s á g ié s országvéde lmi szükség le teke t csak részben fedezhetnék, vagya munkané lkü l i ség á l landó emelkedésé t , akár meggáto ln i is bírnák,

H o z z á n e m é r t é s , a szoc iá l i s munka és köte l e s ség megér tésénekhiánya azoktól , akik végeredményben ezekről a kérdésekről т ш аdöntöt tek; tőkeszegénység , a m u n k á s s á g szervezeti szétdarabol t -s á g a és g y ö n g e s é g e azok a hatóerők, melyeknek árnyékában született és m ű k ö d i k a munkané lkü l i ek segé lyezésére vonatkozó tör-

v é n y h o z á s u n k .Azonban nem cé lunk most és ezen a helyen a törvényt b írá l ni. Azt akarjuk, hogy o lvasó ink fö l f igye l j enek a t á r g y a k k a l kapcsolatos t ényekre és így a va lóság meg i smerésének út ján köze lebb jussanak a cse l ekvés , a vál toztatás szükségének fö l i smeréséhez és akarásához .

2.Adataink azért h iányosak, mert a négyszázezer vojvodinai

fö ldmunkásról , akik évente kilenc h ó n a p o n át „pihennek", a kim u t a t á s o k nem szólnak. De nincsenek fö l tün tetve még az összesmunkané lkü l i ipar i munkások sem.1) Ügy kellene lenni, hogy az

alkalmazottak számának csökkenéséve l egy ide jű leg nőj jön a munkané lkü l i ek száma és fogyjon, ha a m u n k á b a n l e v ő k sorai sűrűsödnek. Azonban — statisztikailag — ez távolból sincs így, merta m í g a betegsegé lyzők k imutatása i a v a l ó s á g n a k majdnem megfelelő képet adnak, a Munkásbörzék (MB) azzal e g y á l t a l á n nemtartanak l épést . Ennek nem a hivatalnokok h a n y a g s á g a az oka,hanem a m u n k a n é l k ü l i s e g é l y o s z t á s mai rendszere. Ezekre a seg é l y e k r e a t ény leg m unka né lkü l i ipar i mu nkásoknak kb. felenem tart i g é n y t . így pld. V o j v o d i n á b a n 1937 novemberé tő l 1938j a n u á r i g a termelésből kiesett 27 ezer, 1938 októbertől 1939 január ig 20 ezer m u n k á s . Ugyanakkor a n o v i s z á d i MB mindössze hat

és fél és két és fél ezres emelkedésről tud De a m u n k a v á l l a l á s t*) 1. , ,Helyzctkép", Hid 1938, 348 old.

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


sem a MB d r á g a i n t é z m é n y e v é g z i . Ezt b i z o n y í t j a , hogy míg azalkalmazottak s z á m a 1938 j a n u á r t ó l m á j u s i g 18 ezerrel, j ú l i u s t ó loktóber ig 8 ezerrel, v é g ü l 1939 j a n u á r t ó l j ú n i u s i g 14 ezerrel n ő t t ,addig ugyanezen idő alatt a MB ezer, két és fél ezernyi növekedést mutat és csak az idei k i m u t a t á s t ü n t e t föl két és fél ezresesökkenést . Ennek a majdnem b o j k o t t s z e r ű j e l e n s é g n e k f ő o k á r ó l

már e lőző c ikkünkben szó l tunk ,

2

) de még k i t é r ü n k rá а jelenoákkben is.

Mindezen t é n y e k e t fő l eg azér t eml í t e t tük , hogy adatainkh e l y t á l l ó s á g á t és az azokbó l eredő köve tkez te té seke t ke l lőkép ért éke lhessük .

3.

N é z z ü k most meg, milyen a helyzet a MB adatainak alapjá n , milyen k ö v e t k e z t e t é s e k e t vonhatunk le és milyenek a t o v á b b i f e j l ő d é s k i l á t á s a i . H a n g s ú l y o z z u k : az adatok nem vonatkoznaka f ö l d m u n k á s s á g r a , de még az i p a r i m u n k á s o k é l e t v a l ó s á g á tsem közel í t ik meg. M é g i s a f e j lődés menete és i r á n y a ú t m u t a tóu l s zo lgá lhat és é p p e n e z é rt v e h e t j ü k h a s z n á t még az ilyenadatoknak is.

A statisztika a v a l ó s á g t u d o m á n y a , a t é n y e k r ö g z í t é s e , azoknak számokba ö l töz te te t t tükre . Amíg a t á r s a d a l m i v a l ó s á g kedvezett a polgár i f e j lődésnek , amíg a t ő k é s t e r m e l é s í v e l ő p á l y á já n futott, addig az ilyen i r á n y ú , v a l ó s á g f ö l f e d e z ő k u t a t á s o k a t ap o l g á r s á g teljes ere jébő l támogat ta - De ahogy a tőkés á l lam imperialista á l l a m m á v á l t o z o t t , ahogy e l k e z d ő d ö t t a t ő k é s rend boml á s i folyamata, a v a l ó s á g a p o l g á r s á g k í v á n s á g a i v a l e l le n t é t e s

formákat ö l tö t t е з egyre jobban a d o l g o z ó nép é r d e k v o n a l á b a kerül t . Ezért lesz a z u t á n a statisztika a p o l g á r i t u d o m á n y o k mos*tohagyereke, a p o l g á r i statisztika pedig a v a l ó s á g e l f ö d é s e . a ham i s í t á s t u d o m á n y a . É p p e n e z é r t kell nekünk a leplek a ló l a v a l ó s á g o t k i h á m o z n u n k , azt igaz s z í n é b e n bemutatnunk, t u d a t o s í t a nunk, hogy a magunk és az e g é s z e m b e r i s é g b o l d o g u l á s á é r t folytatott harcunkban a t é n y e k e t a g y ő z e l e m h e z s e g í t ő f e g y v e r r étehessük .

4.

A röv id ideig t a r t ó g a z d a s á g i f ö l l e n d ü l é s n e k v é g e és egy új

vá l ság f e l é haladunk. A m u n k a n é l k ü l i s é g i j e s z t ő a r á n y o k b a n növekszik. 1936-tól 1938-ig az alkalmazottak s z á m a V o j v o d i n á b a n13%-al, a m u n k a n é l k ü l i e k é 38%-al emelkedett. Ez az e m e l k e d é sm a is tart, mert az alkalmazottak s z á m a c s ö k k e n . Az é v e n t ebúszezerny ire menő , munkára ére t t , új m u n k á s seregnek még atele sem juthat m u n k á h o z . A f ö l d n é l k ü l i s é g , mint egy kiapadhatatlan forrás ontja m a g á b ó l a t ermelő e szköze i tő l megfosztott/.szabad" b é r m u n k á s o k é h e s , m u n k á r a , k e n y é r r e v á g y ó , s í í r űsorait.

A muukapiacokon u r a l k o d ó helyzetre j e l l e m z ő a n a g y a r á n y úipar i tar ta léksereg és hogy egy a l k a l m a z á s á t l a g o s tartama 66

nap.2 ) „A j u g o s z l á v i a i m u n k a n é l k ü l i s é g " Híd 1939, 381 old.

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


A szaporodás fe l e s l eg nem v á n d o r o l h a t ki, a hivatalos gazdas á g i politika pedig i n t é z k e d é s e i v e l nem hogy s e g í t e n é , de b é n í t j aaz új m u n k a l e h e t ő s é g e k f ö l t á r á s á t .

Vojvodina f ő i p a r á g a i a k ö z l e k e d é s e n és m e z ő g a z d a s á g o n kív ü l , a szövő- , é le lmezés- , épí tő- , vas és fém-, kő-, fa-, bőr-, r u h á zkodás - ipar , emellett s z á m í t á s b a j ö n n e k a kereskedelem és a sza

bad fogla lkozások. Ezekben a s z a k m á k b a n van az alkalmazottak85%-a. 3) Ugyanezen s z a k m á k m u n k a n é l k ü l i j e i a MB-en jelentkezők 70%-át teszik, ha a f ö l d m u n k á s o k t ó l itt is e l t e k i n t ü n k , Am u n k a n é l k ü l i e k s z á m a minden á g b a n nagyobb m é r t é k b e n n ő t t ,mint az a l k a l m a z o t t a k é . E z e n k í v ü l a m u n k a n é l k ü l i s z a k m u n k á s o kszarna e lér i az alkalmazott s z a k m u n k á s o k é t

5.

E z e k u t á n , ha tekintetbe v e s s z ü k a m u n k a e r ő szinte k o r l á t l a nk i z s á k m á n y o l á s i l e h e t ő s é g é t , ami a n a g y a r á n y ú m u n k a n é l k ü l i ségnek és a szervezetek g y ö n g e s é g é n e k k ö s z ö n h e t ő , t o v á b b á aszervezetten f ö l l é p ő , h a t ó s á g i l a g t á m o g a t o t t m u n k a a d ó k a t , v é g ü la V o j v o d i n á v a l szemben folytatott p é n z ü g y i és k ö z l e k e d é s i poli-i ikát , nem szabad csodá lkoznunk a már k ö z m o n d á s o s s á v á l t vojvodinai m u n k a f ö l t é t e l e k e n : a 13 d i n á r o s n a p i b é r e k e n , 10—12 ó r á sm u n k a i d ő n és az ü z e m i balesetek r e k o r d s z á m a i n . Így lesz ezmindaddig, míg az e l sősorban érdeke l t fél — a m u n k á s s á g —mozgalmaival v é g e t nem vet a mostani á l l a p o t o k n a k .

6

-

V é g ü l n é h á n y s z á m a d a t a n o v i s z á d i MB m ű k ö d é s é r ő l . A munk á é r t és s e g é l y é r t jelentkezettek s z á m a nő, a fö lk íná l t á l lá sok ésaz elhelyezettek s z á m a fogy. 1936-ban 10 j e l entkezőre jutott egy

á l lás , 1938-ban már 23-ra. Sok az e s z k i m ó és k e v é s a fóka.A m u n k á s o k és m u n k a a d ó k k ö z ö s e n befizetett és évrő l évrenagyobb összege t k i t evő járu léka inak egyre kisebb h á n y a d á tkapják a m u n k a n é l k ü l i e k . 1936-ban 1938-ban 27%-ot. Azév i á t lagos segé ly száz d inár körü l mozog és ezt is a jelentkezetteknek csak 30%-a kapja. 1936-tól 1938-ig a n o v i s z á d i MB bevéte l e 17 m i l l i ó d i n á r t tett ki. E b b ő l az ö s s z e g b ő l a m u n k a n é l kül iek 7 m i l l i ó t kaptak. A többit megette az ü g y v e z e t é s A közm o n d á s : Segíts magadon, az isten is megsegít! — a m u n k á s s á grészére egyre k ö v e t e l ő b b s z ü k s é g g é v á l i k

7.

Ezek a fö lsorol t je lenségek jogos aggodalommal tö l t enek elmindenkit, aki ismeri Vojvodina h e l y z e t é t : a l é t m i n i m u m f e l é r esem rúgó béreket , a k ö z i g a z g a t á s i l a g i n t é z e t t szakszervezeti pol i t i k á t és a dolgozó nép s o v á n y ö n á l l ó s z e r v e z k e d é s i és e l l e n á l l á s i l ehetőségei t .

S ú l y o s tél e lőt t á l lunk. Nem messze tő lünk tombol a h á b o r úv é r v i h a r a és a hivatalosan hangoztatott s e m l e g e s s é g , J u g o s z l á vv ia do lgozó népe inek ősz in te békeakarata e l l enére seme tudjuk,mikor sodródunk be a mindent p u s z t u l á s s a l f e n y e g e t ő imperialista háborúba .

3

) 1. „A vojvodinai munkásság- öszetéte le 1936-ban

li

Hid 1937 X,,.A vojvodimai m unká s s á g ö s s ze té t e l e 1937-ben" Híd 1939 64 old.„A vojvodinai munkásság összetéte l l é ll938-banu Híd 1939 365 old.

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


Éppen ezért fokozottan kell k ö v e t e l n ü n k a v á r o s és falu dolgozó i he lyze tének gyökeres megjav í tásá t és minden erőnket latba kell v e t n ü n k , hogy ez a munkásosz tá l lya l egye tér té sben és adolgozók érdekei igazi képv i se lő inek bevon ásáva l m iné l hamarabb m egv aló su ljon . Pálics M iklós

STATISZTIKAI ADATOK;a m unka né l kü l i ek s zá m a1936 1937 1938

52.361 «2.53* 70.010a munkainélkül iek nemek szerinti m e g o s z l á s a %-han

1936 1937 1938férfi 81 84 81nő 19 18 14

100 m unka né l kü l i bő lhivatalnok s z a k m u n k á s s z a k k é p z e t l e n n a p s z á m o s

1*38 2.1 34.4 42.7 283

1937 1.5 32.9 37,8 2&Л1938 1.5 30.9 87.8

a MB kö zv e t í t é s év e l a l ka l m a zá s t nyertek

1936 1937 1938

4.239 2.538 1.782

a munkamélkütöek száma iparágankéntnap- ruház- szabid ház- épi vas , fceres-

s zám o s k o d ás fogl . t a r t á s t á t ze t ée fém eleiem feedt(e*

1936 28.838 3.540 3.325 4.827 2.190 2.710 &54ft 1.818

1937 33.881 4.042 3.743 3.859 3.451 2.797 2.945 2.1*3

fa veíndéglő

1936 1.441 1.381(937 1.384 1.228m u n k á t o k ée munka kiosztott s e g é l y e k egy seg é- segélyeze t - lOOmunkanélk t l i kő-

a d é k befizettek ö s s z e g e lyezett futott tek s záma zfll s eg é l y t kapott

1936 3,133.847 M31J08 П ^ 95 13.085 281937 4.853.745 2,828.891 114 24.858 391938 9,279.122 2.523.940 119 21.197 38

Kina kizsákmányolásaM a, az imperializmus korszakában i sko lapé ldaképpen szo lgá l

az a mód, ahogy a h ó d i t ó J a p á n i m m á r nyolc éve tar tó fegyveresb e a v a t k o z á s á v a l k i z s á k m á n y o l j a a nemzeti és gazdaság i függe t -lenségért harcoló kínai népet .

I l j i c s korszaka lkotó tanulmányában: >,Az imperializmus, minta, kapitalizmus l egfe lsőbb foka" pontosan m e g h a t á r o z z a az imperializmus foga lmát , amely szerint a monopolisztikus, tőkébenerős nagyhatalmak terjeszkedését ért i a tőkeszegény országokbailletve gyarmatokba; a l é n y e g e nem a fegyveres úton va ló terjeszkedés , csupán egyik m e g n y i l v á n u l á s i m ó d j a . A polgári saj tó

ilyen ér te lmezéséve l a l é n y e g e t igyekezik e l födni , mert a „békéeáthatolás" (pen<»tratian paeific) é p o l y a n imperialista terjeszkedésés hódí tás , mintha azt a fegyverek végeznék . E r r e vonatkozó lag

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


nagyon j e l l emző egy amerikai á l l a m f é r f i nyilakozata 1930 t á j á a4i nagy kríz is e le jén: „Ha az árúk nem l éphet ik át a h a t á r o k a t ,ú g y ezt mégtesz ik majd a hadseregek". J a p á n k í n a i t é r h ó d í t á s á tm i sem fejezheti ki pontosabban.

Moet már nézzük, hogy a j a p á n imperializmus, mely mandz s ú r i a i h a d j á r a t á n a k m e g i n d í t á s á v a l 1931 szeptemberében meg

kezdte a második imperialista háborút , milyen m ó d o k a t v á l a s z tott K í n a h a t h a t ó s k i z s á k m á n y o l á s á r a ?

1.) A kína i fogyasz tóp iac megszerzése . Japán nyersanyagokban szegény, de iparában magasan fejlett ország, ahol e g y m á s melleit l á t juk a f é l f eudá l i s mezőgazdaságot a nagy fokban raci o n a l i z á l t i p a r r a l , melynek K í n a az ő 400 m i l l i ó l a k o s á v a l legjobbf e lvevő piaca. E z t a piacot, az angol és amerikai konkurrenc iá t k i szor í tva , katonai hódí tássa l igyekezett magának b iz tos í tan i E lő nyös he lyze té t még azzal is fokozta, hogy a k í n a i v á m h a t ó s á gokat katoná inak géppuská i kényszer í t e t t ék a j a p á n á r ú k a t v á m mentesen á t e n g e d n i — azaz bevezette a katonai karhatalommalva ló c sempészés t , egészen kü lön leges japán ta lá lm án y! T ermé

szetesen ezá l ta l az a m ú g y is olcsó japán iparcikkek a magas vámokat f izető angol, amerikai árúkat könnyűszerre l s zor í to t tákk i. Meg kell még eml í t en i , hogy a japán árúk e lőá l l í tá sa a ia-p á n m u n k á s o k fokozott kizsákmányo lásáva l tör tén ik , mert a pénafe lh íg í tása mellett — inf lác ió — a béreket számszer in t is csökkente t t ék , miá l ta l a v a l ó s á g o s — reá l i s — bér d u p l á n esett. Csaki sí g y volt l e h e t s é g e s 1931—1933 évek alatt a j a p á n iparcikkek kiv i t e l ének megötszörözése a m e g h ó d í t o t t M a n d z s ú r i á b a

2. ) A k í n a i nyersanyag m e g k a p a r i n t á s a a j a p á n monopol töke

á l ta l . A j a p á n k a t o n a s á g o t csak arra haszná l ják fel, hogy „karhatalommal csempéssze" be az iparcikkeket K í n á b a , a nyersanyagok k i a k n á z á s á t és v i s szaszá l l í tá sá t az a n y a o r s z á g b a már a j a p á nmonopol tőke megszemélyes í tő i az Iparbárók végzik tröszt je ikút ján . A „harmic mi l l i árdos" a vasérce t , a szenet, a gyapotot, aenkrot, sőt a b a m b u s z n á d a t is e g y e d v á s á r l á s i joggal harácso l hatja össze hazai ipara részére. A kis termelőket kü lönösen súj t jaaz a monopolisztikus e l járás , mert direkt nem adhatja el t e r m é nyeit J a p á n b a , hanem diktál t árakon az e m l í t e t t kartelleknek:teljesen e l s z e g é n y e d v e egyvonalra jutnak a v é g s ő k i g k i z s á k m á nyolt kína i ipar i munkásságga l . , Hogy ezek a monopolok milyen

extraprofitot — k ü l ö n hasznot — v á g n a k zsebre még az egésztőkés v i lágban dú ló á l ta lános gazdaság i vá l ság alatt is, azt azipar i részvények növelő inek oszta lékai b izonyí t ják a l eg je l l emzőbben.

3.) J a p á n a m egh ód ítot t k ína i területekre term elő eszközökformájában tőkét exportál - A k í n a i b á n y a - k i n c s e k h a t é k o n y kiaknázásához az ipar i t erm elékeny ség f e l fokozásához — rac iona l i zá lá s — modern termelőeszközökre , gépekre , stb. van szükség , j ívasutak épí tése és forgalomban tar tása sz in tén a japán tőke kezdeményeze t t t erü le te i , épúgy , mint ahogy a k í n a i m e z ő g a z d a s á gFelfokozása céljából a gazdaság i gépek bevitele is. Statisztikai

kimutatások szerint három év alatt (1931—1934.) az eml í t e t t termelőeszközök szál l í tásából megkétszerezte kiv i te lé t ez a j a p á nipari szektor is.

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


Mindezeket e g y b e v é v e m g á l l a p í - h a t j u k , hogy ez a k i z s á k m á n y o l á s i mód, mint egyetelen k i ú t az á l ta lános gazdaság i vál-s á g b ó l csakis a dolgozó kínai mi i lók teljes e l szegényedése és avégsők ig va ló k iprése l é se u t ján l ehe t séges . A kína i ipar i munkás sá g az e lpro le tar izá l t parasz t ságban nagy szöve t séges t nvert,

amellyel vá l lve tve v ív ja é l e t -ha lá l harcát a japán hódí tók ellens mint l á t juk mind eredményesebben . A j a p á n imperialista betörés tette l ehe tővé , sőt m o n d h a t n á n k dialektikusan k i n y s z e r í -tette szükségszerűen a k í n a i nép e g y e s ü l é s é t nagy fe l szabadítóharcában . K ína po lgár i forrada lmának k i törése óta — 1911 —megvesz tege the tő generá l i sa i á l ta l a v i l á g i m p e r i a l i z m u s leggazdagabb és l e g t ö b b z s á k m á n y t adó vadász terü le tévé vá l t . A k í n a inép ezt a háborújá t , — l eküzdve az óriás i nehézséget , amelyetegy m o d e r n ü l felszerelt, motor izá l t hadsereg okoz —, e g y a r á n tv í v j a a frontokon és a frontok m ö g ö t t a beto lakodó japán imperializmus teljes m eg sem m isít és éig . Dogoár Károly?

Néhány szempontA társada lmi f e j lődés országút jának j e l ző táb lá ja a városok

i z m o s o d á s á n a k i r á n y á b a mutat. Ezt a tagadhatatlan t é n y t minden országban fö l le lhet jük és ezt mutatja szűkebb hazánk, Voj-vodina is. 1921-ben a l akosságnak 24, 1931-ben 26 százaléka élt avárosokban . Városa ink lakossága a jelzett tíz év alatt 319 ezerről 369 ezerre, azaz kerek 50 ezer főve l nő t t ; míg a falvak ésnagyközségek növekedése ugyanakkor csak 26 ezer volt.

Az egész v i lágon é sz l e lhe tő j e l enség a városok szerepe a tár

sadalom f e j lődésének i rány í tásában és az, hogy e veze tő szerepa város i l akosság növekedéséve l arányosan omelkedik. De nemaz a cé lunk, hogy ennek bővebb b izony í tásáva l foglalkozzunk,hanem, hogy tu la jdonképeni tárgyunk, a vojvodinai nemzet i sé gek lakhelyenkmti megosz lásábó l eredő köve tkez te té se inket minél érthetőbbé tegyük.

A három fő vojvodinai népcsoport : a szerb-horvát-sz lovén, amagyar és a n é m e t — lakhelyenkint va ló megosz lása merőbenkülönfé l e . Egyetlen közös pont a város lakók növekedése és a fa-lu lákók csökkenése . Így a szerb-horvát - sz lovén nemzet i ségűek ésa magyarok majdnem e g y e n l ő a r á n y b a n laknak a városban(31.1% és 31.7%), míg a németek csak 19%-a város lakó . Ezze lszemben a n a g y k ö z s é g e k b e n a szerb-hórvát-sz lovének és n é m e t e klaknak e g y e n l ő a r á n y b a n (15.4% és 15.8%), míg a magyarokarányszáma ké t szer akkora (30.1%). L eg inkább fa lun lakók a németek (65.2%), azután a szerb-horvát-sz lovének (54.5%). A s z á m -szerinti k i m u t a t á s a következő képet mutatja:

V o j v o d i n áb an l ak ik s ze r b - h o r v á t s z l ov én magyar n é m e t vojvodinai átlag:

%-ban 1921 1981 1921 1931 1921 1&31 1921 1931városban 29.9 31.1 28.9 31.7 16.3 19.0 24 26na g y kö zs ég ben 15.4 15.4 31.6 30.1 15.0 15.8 18 19falun 54.7 54.5 39.5 38.2 68.7 68.2 58 55

L á t j u k , hogy a szerb-horvát-sz lovén és magyar város lakóka r á n y s z á m a az át lagnál több, a n é m e t e k é az á t l a g n á l kevesebb.

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


A szerb-horvát-sz lovének és németek a nagyközségekben az át lagon alul, a magyarok az át lagon fö lül laknak Végül , a németek az át lagnál többen laknak a falvakban, a szerb-horvát-sz lovének az át lagnál egyenlően, a magyarok: az á t lagná l kevesebben.Ezenkívül szembeöt l ik a magyar város lakók nagy emelkedése , a

ialun és nagyk özségekben lakók fogyása , szemben a más ik ké tcsoporttal.A k é p n a g y j á b a n megfelel annak, amit Vojvodina va l lás fe

lekezeti m e g o s z l á s a mutat azzal a kü lönbségge l , hogy ott a három fő felekezet? a gör. kel. , római katolikus é s e v a n g é l i k u s -re formátus nagyobb fa lunlakó és kisebb város lakó csoportokat ad

Vojvodina t a n u l m á n y o z á s á n á l k i t ű n t , hogy B á n á t é s B á c s k aa nép i e l rendeződés szempont jábó l kü lönfé l e egységeket alkotnak. 1931-ban Bácska népességének 31 száza léka lakott v á r o s b a n ,29 százaléka nagyközségben és 40 százaléka falun. A Bánátra vo natkozó arányszámok a következők: 21%, 7%, 72%. Vagyis B á c s k a

társada lmi lag magasabb fokú, mint B á n á t . Ennek oka az ipar,gyárivar, kereskedelem fejlettsége, am i a jobb közlekedési viszonyoknak köszönhető, de a háború előtti politikai körülményeknek is .

E z a szempont teszi szükségessé , hogy h a Vojvodina b á r m e l y i kkérdését i s tárgyal juk, ne e légedjünk meg az á l ta lános adatokkal , hanem következ te té se inket a volt megyék kü lön-külön tanulm á n y o z á s a a l a p j á n vonjuk leB Á N A T

A kezdetlegesebb városodásnak m egfe l e lően a nem zet i sége^a vojvodinai á t l a g o n alul városokban laknak és azon felül a fal

vakban. A németek k ivé te l ek . Amig egész Vojvodinában a né met város lak ók ará nys zám a az át la gon aluli, addig B á n á t b a nnemcsak a bá ná ti, de a vojvodinai át lagon i s fö lül vannak.Ugyanakkor a fa lun lakók arányszáma a legkisebb. Még egyt é n y r e kell a figyelmet fö lh ívnunk. A nagyk özségekb en a magyarok és németek arányszáma nőtt , a szerb-horvát-sz lovénekéfogyott. Ez a földosztás közvetlen hatásával ma gyarázható.

l a k i k Bán átban szerb -ho rvát sz lovén magyar n é m e t b á n á t i á t h g

%-Ш 192il 1931 1921 1931 1921 1931 1921 1931városban 19.8 20.9 16.2 19.5 31.2 33.9 19 21nagyközségben 11.1 10.2 8.3 8.7 3.2 3.5 8 7falun 69,1 68.9 75.5 71.8 65.6 62.6 73 72B Á C S K A

A Bácskára vonatkozó számok az t mutat ják , hogy a szerb-horvát - sz lovéneknek nagyobb fele város lakó , ezeknek több, mintfe lé t Szubotica adja , míg a nagyközségeben é s falvakban az átlagon alul laknak. A magyarok kétö töde nagyközségekben , ké tö tödevárosban és egyötöde é l falvakon. E z z e l szemben a németeknek<?sak egytizede város lakó , egynegyede é l nagyközségekben éemajdnem k é t h a r m a d a falun.

l ak i k B ács káb an s i e rb -h o rv á t - s z lo v én magyar n ém et b ács k a i í t l ag

%-ban 1921 1931 1921 1931 1921 1931 1921 1931városban 41.3 42.9 34.1 38.1 7.1 10.1 29 31nagyközségben 20.6 21.9 42.5 39.6 25.1 26.4 28 29faluin 38.1 35.2 23.4 22.3 67:8 63.5 43 40

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


A pannónia i s íkság városa inak kü lönös jellege, hogy a v á r o s lakók jórészének — néhol többségének — főfogla lkozása a beköl -lözés el lenére a f ö l d m ű v e l é s maradt. Ez Noviszádot k ivéve , —szinte összes városainkra érvényes . Éppen ezért a l a k h e l y e n k é n tva ló megosz lásbó l csak nagyon hozzáve tő legesen köve tkez te the

tünk a lakosság fogla lkozására. De e g y é b viszonyokat, a letelepedés körü lménye i t ismerve, nyugodtan á l l í that juk , hogy a váro-sodást , azaz a földművelő foglalkozás elhagyását legnagyobb*arányban a magyaroknál találjuk. Ennek okát főkép a földbírtokviszonyok alakulásában kell keresnünk

A magyarság Vojvodinában nagy tömegében — bár túlnyomóan földműveléssel foglalkozott — nem volt soha azáltala művelt föld birtokosa, mint a németek , szerb-horvátok és sz lovének esetében lát juk. Legnagyobb része jobbágyként, zsel lérként került ide és nagyon k e v é s szerzett m e g é l h e t é s hez, tovább-jutáshoz e légséges fö ldet . A nagybirtok rés&-

leges fö losztása után sem jutott fö ldhöz s így e lvándor lásra , vagya városokba és. nagyk özségekbe va ló k ö l tözésre ' kény szerü l tEzért á l l t elő a helyzet; hogy V o j v o d i n á b a n a m a g y a r s á g a város lakók egyharmadát adja .

H a most figyelembe vesszük, amit bevezetésijén a városok^vagyis a város lakók társadalmi szerepéről mondtunk, l á that juk ,hogy népi fe j lődésünk, kul turál i s emelkedésünk, poltikai s ú l y u n kszempont jábó l a v á r o s o k b a n l a k ó m a g v a r s á g nemcsak tömegéné l , 1)de helyzeti energ iá jáná l fogva is fontos szerepre hivatott Az at ény , hogy kisebbségünk tú lnyomó többségé t sa já t munkájukbó lélő dolgozók alkotják, lehetővé teszi annak az összefogásnak a meg

teremtését , amely a sikerekre vezető népi politika alapföltétele~Ugyanezt mondhatjuk a n a g y k ö z s é g e k l a k o s s á g á r a is.2)

Vagyis mind enirány a emelkedés töm eg lehe tősége i adottak.De h iányoznak az erőt összefogó és i r á n y í t ó szervezetek. A megl evők — mai összetéte lükben — sem gazdaság i , sem kulturál i s*sem politikai téren nem olyanok, hogy azoktól mélyenszántó , ,népi cé lokért munkálkodó erőki fej tés t várhatnánk.

Vojvodinában (Bácska , Bánát , Baranyában) a népszámlá lás iadatok szerint 1931-ben 368 ezer magyar élt. Bár húsz éves ldsebb-ség i múl tra t ek inthe tünk vissza, húsz év alatt nem jutottunk eladdig, hogy népünk é le téről , körülményeiről , é le tének a lakulásáról — hacsak hozzáve tő legesen is — összefogó képet alkothatnánk. Nem elég az á l t a l á n o s m e g á l l a p í t á s : rosszul megy a sorunk*Nem e lég panaszolni, hogy a húsz év alatt negyvenezerre t ehe tőaz e lvándorol tak száma, s hogy ennek oka e g y e d ü l g a z d a s á g i körü lményekben keresendő . Járásonkint, községenkint falvankinf,sőt ha kell családonkmt szükséges a tényleges okokat felderíteni.

Nem tudjuk, hogy él a város i ember; nem tudjuk, hogy élnekfalun; nem tudjuk, hogy az osz tá lye lkü lönülés folyamata milyen

A) A 370 ezernyi város lakóból 1931-ben adatok szerint 117 özei: voltmagyar.2) A n a g y k ö z s é g n e k 264 ezernyi l é l ekszámából 1931 be»n 111 ezer voltmagyar

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


ü t e m b e n ment és megy v é g b e . És nem tudunk még sok mindenm á s t .

M ár pedig a m í g a helyzetet alapos kutató m u n k á v a l fel nemtárjuk és a tapasztalatok kellő mérlegelésével nem szögez tük leaz egyes társada lmi csoportok — osz tá lyok — fájó pontjait, or

vos lás t váró sére lme i t és minden^az ö s s z m a g y a r s á g r a e g y a r á n tfontos j e l ensége t , addig egy helyben topogunk, mert az előrejutástgátolja, lehetetlenné teszi a tényismeretek majdnem teljes hiánya.

Csak néhány k ir ívó tünete t eml í t ek : nem tudjuk, hogyan táp*láikozik a 200 ezer fa lun lakó magyar; nem tudjuk, milyen betegségek sorvaszt ják őket; nem tudjuk mit olvasnak (ha olvasnake g y á l t a l á n ) ; stb., stb

A kérdések sorozata vár feleletre és a fe le le tektől függ az éle-cinkre döntő hatású — mit tegyünk? — Somorja Sándot

Kültelki történet— R ö g t ö n gyere haza. a n y á n k nagyon rosszul van, — hang-zott a táv ira t . V idék i rokonomnál voltam v e n d é g s é g b e n , amikora sürgöny megérkeze t t . Én persze nem hittem el és épp így a rokonaim sem. Ázt gondoltuk, hogy csak haza akarnak csalni karácsonyra. Maradtam.

R ö v i d idő m ú l v a m e g j ö t t a m á s i k s ü r g ö n y is: Nagy veszé lyvan, rögtön gyere. E r r e már megijedtem. A n n y i r a szerettem asta n y á m a t , hogy e lvesz té sé t — úgy éreztem — nem é lném túlAzonnal csomagoltam és még hajnalban vonatra ül tem. Nehézlenne l e írni , hogy éreztem magam azon a 12 órás úton. Amintszü lővárosomba érkez tem, rohanva indultam haza. De ez a rohan á s csak egy ideig tartott. Miné l köze lebb ér tem lakásunkhoz ,a n n á l lassabban mentem. Mikor m e g l á t t a m h á z u n k a t , m e g á l l t a mNem mertem továbbmenni . Fé l t em, hogy halva ta lá lom. Ál l tamés vár tam, — magam sem tudom mire, míg vélet lenül jöt t . azu n o k a n ő v é r e m , aki megnyugtatott. Még él-

Amikor elmentem hazulról , egészséges volt. Most sápadt , beesett arcú fé lhalot tat ta lá l tam Mikor lehajoltam hozzá, hogymegcsóko l jam ezt s ú g t a : „ N a g y o n v á r t a l a k k i s l á n y o m . "

A szoba piszkos volt. Piszkos ágyban feküdt ő. Nem tudtam

mihez fogjak l ege lőbb . Nemsokára megjö t t az orvos, akit márvártak . Megv izsgá l ta , elkomolyodott.— R á k j a van - - mondta mikor kik í sér tem,F i a t a l l á n y voltam,, akinek az anyja jelenett mindent. Ret

tenetesen hatottak rám az orvos szavai. A p á n k már 12 éve meghalt. N é g y fiú t e s tvérem közü l csak egy keresett, száz dinárt egyhéten. Az ötödik nős volt. ő k ü l ö n élt. A ház, amiben lakunk márcsak fé l ig volt a mienk, mert árverés alatt á l l t , f e lgyü lemle t tadóssága ink s az adók miatt

Csodá la tosképen f é l t em még i s az a n y á m t ó l . Nem mertem velee g y e d ü l lenni a szobában. Az e lső időkben mindig ott aludt ve

lem a n a g y n é n é m , do n e m s o k á r a már e g v e d ü l is mertem aludnia n y á m m a l . Egy este erős rosszul lé t fogta el K é r t e , v e g y ü k le azá g y r ó l . Ahogy megfogtam, éreztem hogy j é g h i d e g . Elengedtem

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


Eszembe jutott az öcsém, akit annyiszor szidtam a s u k k o z á s é r tMost már csak ő segí thet raj tam. Legnagyobb meglepe tésére sakk o z ó i k ü l d t e m . És t é n y l e g . Nyert öt dinár t . Megvolt a k á v é .

Sok hasonló esetem volt, mert száz dinárból egy héten , hatunkra, még a l egszükségesebbet sem tudtam e lőteremteni .

A z idő lassan m ú l o t t . Kezdett kitavaszodni. Mintha egy kicsit jobban érezte volna m a g á t a n y á m . Egy napsütéses tavaszinapon arra kér t , hogy cs inál jak neki kinn, az udvaron fekvőhelyet. Ügy szeretné fnár látni az udvart, a napot. M e g c s i n á l t a m alae lyét és bementem, hogy kivezessem. Gyengéden á tkaro l tam. Alegnagyobb csodálkozásomra, lábra tudott ál lni .

— Csak fogjál meg, elég erős vagyok én ahhoz, hogy ki tudja k menni.

Amikor az ajtóhoz fértünk megtántorodott . Egy pillanatram e g á l l t .

— J a j , istenem — mondta — még m e g l á t h a t o m az udvart

Pedig azt hittem, hogy engem oda már csak visznek .T o v á b b menni már nem nagyon birt. Erősen á t fog tam és ink á b b vittem, mint vezettem. A m e g h a t o t t s á g levette gyenge lábairól . Ügy örü l t a napnak, a friss l evegőnek , mindennek, amitkint látott .

A z ő kis örömei engem nem tudtak megörvendez te tn i . L át tukra mind m é l y e b b e n markolt be lém a fá jda lom. Tudtam, hogyminden r e m é n y s é g h i á b a v a l ó . Naponta megfésül tem szép, hul lámos hajá t . Sokszor mondta: v á g d le*fiam, olyan nehezemre ősik,ha fésülsz. Én már ú g y s e g y ó g y u l o k meg, a koporsónak megmindegy. Nem birtam megtenni, pedig tudtam, hogy igaza van.

Ilyenkor tréfára fordí tot tam a dolgo: Hogy nézne ki, ha l evágn á m a haját. , A lakodalmon majd azt m o n d a n á k : ni, az ö r ö m a n y a ,milyen divatos!.

Szép napokon mindig k i k í v á n k o z o t t az udvarra. Egyideig al ábán ment, de minden nap g y e n g é b b és g y e n g é b b lett, míg vég ü l a karjaimba kellett venni és úgy vinni, mint egy gyereket.N e m s o k á r a ezt sem engedte. Nem volt szabad hozzányúln i . Fésü ln i sem lehetett. Alig beszélt . A fájdalmai napról -napra fokozódtak. Minden öt-hat percben jelentkeztek a fá jda lmak. Sokszorsuttogott, rettenetes görcsök között : seg í ts raj tam, drága gyermekem. S én nem seg í the t t em. T ehete t l enü l kellett v é g i g n é z n e mkínja i t .

E g y reggel korán fe lébredt . Mondta, hogy h í v j a m el a testvére i t , meg a gyerekeket, nagyon rosszul érz i magát . Mikore g y ü t t voltunk, csak annyit tudott mondani: nem látok, örökraelhallgatott. A sz íve még 12 órán át dobogott. Éjfé l körül azutánsz is m e g á l l t .

A hosszú be tegség alatt a szenvedések annyira e l fás í tot táklelkemet, hogy mikor meghalt, semmit* sem éreztem. Csak bámultam ü r e s aggyal soká ig , míg végül k i tört be lő lem a s írás .

A temetés i köl tségek fe lé t anyám testvére i fedezték, a másik

fe léve l adósak maradtunk.T emetése u tán egy hétre ki kellett hurcolkodni házunkból .E lárverez ték . z*** ^ S«« 8

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


é s k i t á m o l y o g t a m a szobából . Én még élő embert j é g h i d e g n e k neméreztem). Azt hittem meghalt. Az eszméle temet nem vesztettem el,de a l ába im fe lmondták a szolgálatot . A f ivérem ágybafekte te t t .A r r a kértem őket á l landóan, ha kiszenvedett, ne m o n d j á k megí ekem. Nom bírnám ki. E z u t á n még hat hónapig ' élt.

A b e t e g s e g é l y z ő orvos s ű r ű n m e g l á t o g a t t a , de ez inkább csakv i g a s z t a l á s volt, mint kezelés . Nagy fá jda lmai ellen cs i l lapí tószereket kapott. Minden nap fürösztenem kellett és körülbelülminden negyed órában leemelni az á g y r ó l . A m í g kint dolgoztamfőztem, takarí tot tam, addig a kisöcsémet ü l t e t t em be hozzá, hogyha valami ke lL szó l jon . Akármi t is c s i n á l t a m , minden negyedórában ott kellett hagynom a m u n k á t , és beszaladni, hogy leemeljem az á g y r ó l . A m o s á s t is úgy kellett végeznem, á l landómegszakí tásokka l , ami aztán késő estig tartott, sokszor két napigi s . Esténként , amikor e lvégez tem a munkám, odaül tem az á g y á hoz beszé lgetni .

— V i g y á z z magadra d r á g a gyermekem — mondta — ne dolgozzál olyan sokat. Már egész lefogylak Mi lesz velem, ha te iskidőlsz? Úgy szeretnék még élni . . L e g a l á b b addig, amíg t égedis biz tos í tva nem lá t lak. Mi lesz veled k i s l á n y o m , ha én meghalok . . .

F e j é t az ö lembe húztam, hogy ne l á s sa s í rásom. A h a j á t simogatva vigasztaltam. Erőnek ere jéve l azt a hitet akartam beleönteni , hogy m e g g y ó g y u l Nem mondtuk meg neki. mi a baja.É s lassan hinni is kezdett a g y ó g y u l á s b a n . Én se -bíztam teljesena be tegsegé lyző orvosában . Kih ívat tunk egy m á s i k orvost is. Deez is azt mondta: menthetetlen Ho sszú tusakodás u tán , mikor

visszamentem a n y á m h o z , mosolyogni próbál tam De ilyenkormosolyogni? Nem sikerült . Észre is vette mindjár t ra j tam.

— Ugy-e. fiam, nincs r e m é n y . L á t o m az arcodról .Vigasztaltam. Fgy mesébe fogtam, amit csak olyasvalaki hi

het el, ki annyira szeretne még élni , mint ő. Délután e l jö t t an a g y n é n é m és oly boldogan ú j s á g o l t a neki. hogy az orvos mitmondott . . . R ö v i d e s e n meg fog g y ó g y u l n i , csak az a daganat,am i a hasában van elfakad, kitisztul és minden rendben lesz.Nem birtam tovább. Kimentem a szobábó l . Fájda lmai nem voltakannyira elviselhetetlenek számomra , mint az a boldog r e m é n y s é g ,am i az arcán ült, miközben elmondta az én ki ta lá l t mesémet .

Ál landó belső láza volt és sohasem hagyta az ajtót becsukni.A tollat l erázat ta magáró l és csak a v é k o n y huzattal t a k a r ó d / o t tE z a tél nagyon hideg volt. H i á b a ü l t e m n a g y k a b á t b a n és hiábahúztam hóc ipőt , a l á b a i m m é g i s megfagytak. Egy reggel arrakért , hogy kész í tsek neki k á v é t . K á v é z n i persze nem szoktunk.Nem tellett rá. A reggeli k e n y é r volt. F á j t , hogy még ezt a csek é l y k í v á n s á g á t sem t e l j e s í the tem. Ügy törtem a fejemet, honnantudnék csak egy pár dinárt teremteni. De nem s ikerül t . Bármennyire is nehezemre esett, úgy tettem, mintha elfelejtettemvolna és soká ig nem mentem be hozzá. Sze gén y hiába vár ta a

k á v é t Egy idő m ú l v a k i k ü l d t e az öcsémet . Mikor félve bementem, s z e m r e h á n y á s o k a t tett. Ügy enne egy kis k á v é t és én nemviszek neki. Elhatároz tam, akárhonnan is, de pénzt teremtek.

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


Gyakorlati parasztvédelemA vojvodinai parasztság é lő ié t és boldogulását komolyan ta

n u l m á n y o z ó és ezdt megkönnyí té sére törekvő vojvodinai fo lyóirt: tok úgy magyar, mint sz láv nyelven sokat foglalkoztak márazon társada lmi törvényszerűségek és erők i smertetésével , amelyekm a — a huszadik század derekán — a Lis agrárá l lamok paraszts á g á t csaknem teljes egészében koldusbotra ju t ta t ták . Ezt a falufe lé forduló érdeklődést sok iu igy je l e? i tőségű v i lággazdaság i ósv i lágpo l i t ika i e semény tette időszerűvé . Bebizonyosodott, hogynem minden politikai i r á n y z a t oldja meg e g y f o r m á n , ha módjában áll, a parasztkérdést Éppen napjaink eseménye i b i zony í t ják, hogy egy és ugyanazon országban miképen teremt a kéte l l enséges politikai i rányzat uralonunj u t á s a más es más viszonyokat, g a z d a s á g i politikai es társada lmi rendszert. A m í g ma íz

ukrán és fehérorosz parasztság egy csapásra osi jussához , a kenyérhez és földhöz jutott, addig a lengyel parasz t ság legnagyobbrésze még nehezebb helyzetbe kerül t , mint eddig volt. De emeszembeszökő e l lentétek és e l l enmondásokon k ívü l is vannak ór iás idi f ferenciák különfé le á l lamok parasztjainak é letében. Ezek akülönbségek a társadalmi fe j lődés és politikai élet ezer kisebbnagyobb j e l entőségű e seménye i tő l függnek . (Jugosz láv ia pé ldájánlát juk, hogy még egy á l lam keretein belül is lehetnek mások- ésmások. ) A pénzgazdá lkodásra va ló á t t érés nem megy m i n d e n ü t te g y f o r m á n v é g b e . M a n a p s á g pedig ez jellemzi legjobban a parasz t ság t ény leges gazdaság i (ís társada lmi he lyze lé t .

V o j v o d i n á b a n a pénzgazdá lkodásra va ló á t t érés már a multszázad e le jén megtörtént- Ez azt jelenti, hogy itt az „egysége*"'parasztság osztá lyokra való tagozódása ma niá i H eu szé lsősége^s t á d i u m b a jutott. Ezen a folyamatou az agrárre form 'csak igenkeveset lass í tot t . A parasztok ennek következ tében Vojvodiná-han is százezerszámra maradtak fö ld né lkül vagy csak igen Id-csiny parcel lákon. Érth ető tehát , hogy a j í é l e s népré tegek ésönmaguk sorsán seg í t en i akaró város i elemek, elsősorban a dolgozók, a falu f e l é i rány í t ják t ek inte tűket Szervas egységgé akar jál-: az összes dolgozókat kovácsolni .

H o r v á t o r s z á g b a n a parasz l ság szé l e smedrű politikai mozgal

mat hív ott é le tre . Évt izedes harcos m ú l t t a l rendelkezve ma márabban a helyzetben van hogs az őt érdeklő összes társadalmi kérdések mego ldásáná l maga is bizonyos szerepet visz A h o r v á tparasz tpár t politikai veze tősége nincs ugyan a parasztok kezéber .de a parasz t ság politikai ére t t sége és bátor harckészsége erősenbefo lyáso l ja a r á r t politikai vona lveze tésé t társada lmi és gazdaság i t éren . Ezze l magyarázható , hogy rögtön a horvát-szerb pol i t í k a i m e g e g y e z é s u t á n a h o r v á t p ö ^ á r s á g j a v á r a t ö r t é n ő t ö r v é n y h o z á s mellett e g y - k é t olyan t ö r v é n y e r e j ű rendelet is napvilágot látot t , amely a horvá t parasz t ság é l e tében j e l entéken ym e g k ö n n y e b b ü l é s t jelenthet, ha öntudatos és harcos szellemmel

úgy fog azok é le tbentar tása mellett őrködni , ahogyan azokatkiharcoltaAz e lső ilyen törvényes in tézkedés a parasztbirtokot v é g r >

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


haj tás tó l óvó ?en delet, amely október 17-én l épet t é le tbe az e g é s ^H o r v á t B á n s á g t e r ü l e t é n . A rendelet 1. szakasza é r t e l m é b e n nemfogható végrehaj tás alá a paraszt háza és házatája 2000 m9 terület te l , megművelhető földje c s a l á d t a g o n k é n t fél h e k t á r (demindenesetre legkevesebb 3 hektár ) k i t er jedésben , és az ezen lév ő épületek és felszerelések. A „parasz t" szó fogalma alatt az afizikai személy ér tendő , akinek fő j ö v e d e l m i f o r r á s a a f ö l d m ű v e lés . T e r m é s z e t e s e n akkor ha ő maga m ű v e l i a Г --lelet cs al ád já va l ,vagy s z ü k s é g e s e t é n b é r m u n k á s o k a l k a l m a z á s á v a l . A rendelettovábbi fontos e lő í rása az, hogv a v é g r e h a j t á s r a s ? á n t f r ld b ő !maga a föld tulajdonosa j e lö l i ki azt a t ö r v é n y e s minimumot,amelyet a rendelet ér te lmében nem lehet e l á r v e r e z n i . A rendeletnem tesz k ü l ö n b s é g e t abban, hogy a v é g r e h a j t á s milyen a d ó s s á gfe jében tör tén ik . Bármi lyen legyen is a t a r t o z á s (bank-, adó-kereskedelmi vagy b á r m e l y más üz le t i adósság) , a f e n t e m l í t e t tki terjedésű fö ldet és h á z a t nem lelni «:5árverezni.

A gyakorlati paraszt-védelem cz<*n t ö r v é n y i s m e g v a l ó s u l á s a -természe tesen maga u t á n vonja a bankok, ü g y v é d e k , k e r e s k e d ő kés uzsorások zajos e légedet l enségé t . Mindenfé l e érvekke l b i zony í -1ani akarják a rendelet h n s z o n t a l a n s á g á t . E l s ő s o r b a n azt a kifog á s t emelik, hogy az a paraszt, aki csak annvi fö lddel rendelkezik, amennyit a rendelet a v é g r e h a j t á s a l ó l kivon, sokkal nehezebben fog hitelt kapni, mint eddig. A r r ó l azonban hallgatnak^hogv éppen a hitel volt az, ami a paraszt feje felől a h á z a t , alába a ló l az uto l só kapa fö ldet is elvitte. Hitelviszonyaink és abankok hi te lpo l i t iká ja , valamint az uzsorások embertelen ű z é r k e•iése sajnos olyan, hogv az i l y m ó d o n n y ú j t o t t hitei a parasztnak

sokkal nagyobb k á r á r a volt, mint h a s z n á r a I l l ú z i ó n k í v ü l semmit sem adtak a parasztnak, amikot az uto l só darab fö ldet ésk u n y h ó t b e t á b l á z v a hitelt n y ú j t o t t a k neki.

A z ü g y v é d e k k i f o g á s a a rendelet ellen „erkölcs i" , tehát ravaszabb t e r m é s z e t ű . I g a z s á g t a l a n a rendelet., mivel a lusta, csalásra hajlamos és részeges parasztnak ép oly v é d e l m e t n y ú j t , ,mint a józanul élő, becsü le te s , jámbor parasztembernek, aki szorg a l m á v a l és b e c s ü l e t e s s é g é v e l szerezte v a g y o n á t . Nem beszé lektermészetesen arról , ho^y ezeket a „ lus ta , ré szeges , c sa lásra haj lamos" parasztokat ki lehet-e v á l o g a t n i az utóbbiak közü l és milyen t ö r v é n y e s és igazságos r e n d s z a b á l y o k k a l lehetne ezt meg

tenni.K ü l ö n b e n is hogyan l e h e t s é g e s , hogy a csaló , i szákos paraszt

mellett a becsü le te s , jámbor , dolgos paraszt is koldusbotra jutottéh t ö r v é n y e s v é d e l e m r e van s z ü k s é g e a feje felett á l ló u to l sógerenda m e g m e n t é s é r e ? Nem ez b i z o n y í t j a - e legjobban, hogyt á r s a d a l m u n k b a n bizonyos erők és t ö r v é n y e k m ű k ö d n e k , amelyekszükségszerűen nyomorba kergetik még a l e g b e c s ü l e t e s e b b e n dolgozó kisparasztot is Dr. Politeo, a z á g r e b i ü g y v é d i kamara e l n ö kének nyilatkozata a „ P o l i t i k á b a n " az ü g y v é d i r a v a s z s á g és furfang magas s z í n v o n a l á r ó l tesz t a n ú s á g o t V l a d i m í r Iljicsnek a „diplomás lakájokró l" szó ló megá l lap í tásá t e l even í t i fel, miszerint azura lkodó osz tá lyok mindig t a l á l n a k a nagy t u d á s ú emberek között számos olyant, aki őket minden k ö r ü l m é n y e k k ö z ö tt k i s z o l g á l j a

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


A v é g r e h a j t á s t ó l óvó rendelet csak beveze tés kellene hogylegyen egy széles alapokra fektetett parasztvéde lmi törvényhozásnak . Jugosz láv iában , mint a kisbirtok klasszikus hazájábanerre elengedhetetlen szükség van. Ez volna: á l l a m i hitel n y ú j tása a l egszé lesebb parasztrétegeknek. A hitel a legjobban erre

utaltak, a v i lággazdaság f e l fordulása á l ta l békés munkájukbanmegzavart és a tönk szélére juttatott kisparasz t ságnak nyúj tandó. Emellett fennmarad még a vojvodinai agrárérdekel tek e l látása szük séges le l tárral , az adótörtés , a m e z ő g a z d a s á g i cikkekára inak f e l jav í tása , az uzsora és üzérkedés leküzdése és más hasonló természetű kérdések sürgős rendezése .

A horvát , parasz t ság ös sze tar tása és harcos fe l lépése kiv ívtaa l egszükségesebb kérdés mego ldását és mint ilyen pé ldát szolg á l t a t Vojvodina dolgozó parasz t ságának .

A vojvodinai parasz t ság és a dolgozók kia laku lóban lévőpolitikai mozgalma nem hagyhatja figyelmen k í v ü l ezeket a v í v

mányokat . Cé lk i tűzése iben e l ső köve te lménye a H o r v á t o r s z á g b a nújonnan bevezetett parasz tvéde lmi törvényes rendszabá lyok kiszé les í tése az egész ország területére . T isztában kell azonbanTenni azzal is, hogy ez csak t é n y l e g e s harccal és ki tar tó szervezés i munkáva l érhe tő el. Eddig sohasem, de ezentú l sem fog azére t t gyümölcs az ölébe hullani.

Kiss Flóriám

Harc az életterekértA mai háborúban rész tvevő á l lamok különfé l e „ igazságokka l"

ekéznek a lá támasz tan i háborúskodásukat . NémetországnakéUtt^rru van szüksége , ahova vezető inek szavai után í t é lve emberi e les legét te lepí tené . Anglia, F r a n c i a o r s z á g viszont az igazságos Európáér t s zá l lnak harcba. V á j j o n melyiknek van igazaVMi búj ik meg az é let tér és az i g a z s á g o s E u r ó p a jelszavai mögött? Milyen e lőnyük lesz a harcbanál ló népeknek ha gyarmatotnyernek az egyik oldalon, vagy m e g ő r z i k azokat a m á s i k o n ?Mert a mai háború , akárhogy is csűr ik-csavár ják a dolgot, gyarm a t o k é r t folyik. A. harcban álló nagyhatalmak jelszavai m ö g ö t ta legridegebb hódí tó imperializmus rejtőzik.

A v i l á g h á b o r ú óta mindjobban szervezkedő kapitalizmus av i l á g új fe losztásáért ragadott fegyvert. Nem azért akarják felosztani, mert haragszanak e g y m á s r a , hanem a monopolok erősödése á l ta l fe lgyülemlet t ór iás i tőkének új piacot kell ta lá lni . Azura lkodó osz tá ly a piacot a „tőke ereje" és „nemzeti erők" szerintakarja felosztani, mert az árútermelés korszakában ez máskénTuem is l e h e t s é g e s . Az imperialista nagyhatalmak pénzcsoportja iegyeduralomra törekszenek a v i l á g p i a c o k o n A n é m e t A E G , a német acél trösztök a háború e lő t t i egyenrangú fé lbő l másodrangúvá

sü l lyedtek a v i l á g p i a c o n . Az 1907-es szerződés érte lmében az Egyesü l t Ál lamok v i l l amosság i iparának t rösz t j e a G E G és a németor szág i AEG f e losz to t ták egymásközt a piacot. K a n a d a és USA až

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


e lőbbinek, Németország, Ausztr ia , Oroszország, Hollandia, D á n i a ;Svájc , T örökország és a B a l k á n az utóbbinak jutott. A v a s ú t is íneket gyár tó kartellek 1904-ben osztot ták fel e g y m á s k ö z ö t t apiacot. Ugyanezt cselekszik a cink és puskapor kartellek 1909-ben.3897-ben még csak 40 kartell , 1910-ben már 100 kajtell vesz részt

az osztozkodásban. A n é m e t árú o lcsóbbságáná l fogva nagy térthódí to t t a gyarmatokon és amikor már az a veszé ly fenyegetett*hogy az angol árú kiszorul, ki tör t a háború . A német trösztök avesztett háború után e lvesz te t t ék v i lágp iac i he lyze tüket An é m e t árú elé magas v á m f a l a k a t emeltek és kiszorí tot ták a gyar.mátokró l is.

Ebben rejlik az újabban sokat hangoztatott é le t t ér kérdéseA német trösztök új fe losztást köv ete lnek. Gyarmatokra vanszükségük. Ha m e g k a p j á k Ј з е к е lesz a földön". De váj jon nemvoltak-e gyarmataik a háború e lőt t és m é g i s harcba szál l tak aDrang nach Osten jelszava alatt India birtoklásáért? A v i l á g

piac fe losztása sohasem lehet v é g l e g e s a trösztök és kartellekkorában . A kartellek és „gazdaság i s zöve t ségek" mel l é politikaiszöve t ségeket is teremtenek a piacok fe losztásáért , a g y a r m a t o k é r tés a gazdaság i t erü le tekér t folytatott harcban.

Sokan az ókori imperializmussal azonosí ják a mai imperializmust. Az igaz, hogy Róma rabszo lgarendszeréve l gyarmatipol i t iká t is folytatott és i m p é r i u m o t teremtett, de óriás i h ibátköve tnek el azok, akik nem veszik figyelembe a t ermelés i rendszerek közöt t i kü lönbsége t és párhuzamot húznak Róma és Nagybritannia között . A különbség ór iás i . Még a tőkés termelés i rend-szer korábbi fáz isa inak gyarmati pol i t iká ja is nagyban különbözik a pénztőke korszakátó l R óm a nem a nyersanyagokér t hód í tott. A mai termelés i rendszer h a j n a l á n még szabadversenyuralkodott a piacokon A tőkés csoportok szervezetei még nemléteztek és külön-külön szervezetek né lkü l á l ló gyárak kevés befo lyással b írtak az á l l a m p o l i t i k á i a . Ma más a helyzet. A szabad-

.verseny monopol lá vá l tozot t . Hatalmas termelő gépezetet teremtett, elnyomva a g y e n g é b b e k e t , mind nagyobb és nagyobb ösz-p í n t o s u l á s t hozva létre a t ermelésben és a tőkében. Ebből azösszpontosulásból szület tek meg a kartellek szindikátusok, trösztök és a ve lük szorosan összekapcsol t bankok. Egyes ilyen csoportok mil l iárdos vagyonok fölött rendelkeznek és e g y b e f o n ó d v a azá l lam köz iga zgatásá va l , 'k ivá l t ságos (monopol) jogokkal bírnak.A rég i Római Birodalom k o v á c s a i nem befo lyáso l ták az á l l a m politikai, de a mai acél trcsztok igen. \ mai imperializmus termelés i rendszerünk monopolisztikus korában jöt t lé tre A finánctőke , amely nem más, mint egyes monopollal rendelkezőbankcsoportok tőké je egyesü lve a sz intén kivál tságokkal rende lkező gyár ipar i szervezetekkel, az állam segítségév.*] gyarmatok megszerzésére töreksz ik , úgy piac mint nyersanyag szerzésvége t t A nyersanyag az az é l te tő elem, a n ü y u é H c í ! nem leintkonkurrá ln i más nagyhatalmak g y á r i p a r á v a l . A tőkés csoportok

akkor á l egerősebbek ha n y e r s a n y a g f o r r á s o k k a l rendelkeznekMinden ere jüket latbavetik, hogy e l lenlábasaik e lő l e lhalásszák anyersanyagot és ezzel l ehe te t l enné t egyék a konkurrenciát . Csak

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


ca gyarmatok bir tok lása nyúj t garanc iá t a monopol tökének ellenlelei l egyűrésére . Ez a garancia még az esetben is szükséges , hxл к г e l lenfé l magas vámfa lakka l védekez ik a konkurrenc iáv iüizemben, mert a nyersanyagok birtoklása az árúi olcsóbbá teszi . Példa erre a v i l á g h á b o r ú e lőt t i német árú v e r s e n y k é p e s

sége Ind iában az angol á r ú v a lM i n é l fejlettebb a mai t ermf lé s i rendszer, annál érezhetőbbu n y e r s a n y a g h i á n y és m i r é l nagyobb a hajsza a nyersanyagforrások után, annál elkeseredettebb harc folyik a g y a r m a t o k é r t I>»a f inánc tőkének nem csak a már m e g l é v ő gyarmatokra vanszüksége , ahol nyersanyagbáz i sokra ta lá lhat , hanem azokra a te-iü l e tekre is, ahol a tehnika mai gyors fe j lődése mellett esetlegta lá lhatna . T ehát ezekre a t erü le tekre is igyekszik kiterjeszteni„gazdasági érdekeltségeit" 4 nehogy v e r s e n y t á r s a i nyersanyagh i á n y miatt kiszorí tsák a vi lág fe losztásáért fo lyó vad küzdelemből.

A n y e r s a n y a g o k é r t folytatott harchoz hozzájáru l a tőkekivitel is. A monopol tőke korszakát nem az árukiv i t e l jellemzi,hanem a pénzkivi te l . A piac nem csak az árú piaca, hanem ápénzé is Sokkal kif izetőbb busás kamatra kölcsönöket adni egyesá l lamoknak , vagy gyarmatoknak, mint árút szál l í tani , De ez csak

•akkor l ehe t séges , ha az érdekterület felett kölcsöntadó csoportö n h a t a l m ú l a g rendelkezik, vagy ha „függe t l en" á l lamró l van szó,ahol befolyása biztos í tva van. -

AJ t ermelés mai menete tőkeha lmozódás t teremt és ennekpiacot kell ta lá ln i Az igaz, hogy a fö lhalmozott tökét az országlakosai é le t sz ínvona lának emelésére lehetne fordí tani , de akkor a

kapitalizmus nem lenne kapitalizmusM ár 1914-ben, a három nagyhatalom, Anglia F r a n c i a o r s z á g ,

Németország tőkek iv i t e l e 175/200 m i l l i á r d frankot tett ki. Ez am i n i m á l i s kamat mellett is 8/10 m i l l i á r d frank jövede l met biztosít . Valóban szolid alap ez az imperialista e l n y o m á s és ak i z s á k m á n y o l á s h a s z n o s s á g a mellett szól . Ezért valóban érdemesa népek, á l lamok és gyarmatok fö löt t uralkodni. A fe j lődés azótanagyot ugrott. A gazdaság i vá l ságok még inkább az á r u k i v i t e l rov á s á r a mentek és a pénzkiv i t e l ma még kif izetőbb, mint a h á b o r úelőtt .

A gyarmatok aránvta lán e losz tása az európai á l lamok között örökös el lentétek szü lője A zéTt nem kell azt hinni, hogy agyarmatok arányos e losztásával b iztos í tani loh/Ч и з a v i l á g b é k é t .Д mai termelés i rendszer i rány í tó i az egyes á l lamokban haszonszerzés vágyátó l űzve , maguk alá akarják gyűrni más á l lamokcsoportjait Ha tör téne tesen va lóra vá lhatna a gyarmatok arányos e losztása , amire azonban semmi k i l á t á s sincs, ez az e losz tásnem lehetne hosszú élet í i , mert az egyes á l lamok monopol tőké jemegintcsak igyekezne kiterjeszteni „ g a z d a s á g i " h a t a l m á t a többirovására. Ennek a harcnak t ehát addig kell fo ly ta tódnia , amíg a

t e r m e l é s mai formája fennál l

Szafté Imit{Folyt* köv )

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


A lovász ctala- M I H O V I L P A V L E K M I Š K I N A -

Óf ha tavacskának szülétek,azű lőfö lde m , tavacská i, min t tá r sa to k , veletek,

l e i t volna é d e s gyermekkoromlett volna tavaszom, május - to rom,lett volna gyermek m á m o r o m !Ha k a n c a - a n y á m lett vón vemhes velemAzon a szép , c s iko rgó t e l én ,minden l ó é r t ő , ember a kordé - f e l en ,tanácsokkal lá t ta vón el g a z d á m .- ,Jó l t áp lá ld , a jnározd és . . . a t t á nf igyeld minden l ép té t ,nehogy h ibá t l e l j a k a n c á n .E l ne essen, boká já t valahogy meg ne ü s s e ,fö l é t a t a p l ó meg ne s ü s s e . "

S z ü l e t é s e m k o r vigadtak volna a h á z b a nSok Jót kívántak volna t űzze l , l á zban .Vi r r a sz to t t ák volna á l m o m s é b r e n l é t e m ,minden moccanásom l e snék ug rás r a készen .L e s n é k minden l é l egze tvé t e l em,vegye lemeznék anya te j - é t e l em,Istent, szent Anta l t kérnék ére t temé s nem lettem volna soha f é s ü l e t l e n .Busákén v igyáznák l ép t em, ligetesem,fu t á som, j á t ékom és minden k é r é s e m .Morzsolnak tengerim, h á m o z n á k b u r g o n y á m .• • . így, min t ember, m i n d e n t ő l elestem,

Íyerekkorom nem vo lt , if júságom cipelem r e m é n y e i e t t e n .lyenge a t áp l á l ékom és gyenge tő le testem,a nehéz igá tó l nem heverhetek resten.

A ló mellett, *z I s tá l lón tö l töm minden estem.A fö ldnek adtam e rőm és most o r ő n y e s e t t e nse ló, se r e m é n y ,se testem, se estem.Tőlem mindent elvetteké s még k é r d é s e k e l tettek:M é r t is vagyok s z o m o r ú én ? t

Lőr inc Pé t e r fo rd i t á sa^ ^ • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • » • • » » • • • • • • • ^ • • • • • • • • • • • • • • • и в и ш в в а «

A Szovjetunió külpolitikájaA z 1914—18-as v i lágháború megrázkódta t ta a v i lágot , de ez a

m e g r á z k ó d t a t á s nem volt oly m é l y r e h a t ó , hogy megszü le thessenaz új v i l á g . A v i l á g Képe azonban m e g v á l t o z o t t .

1914 e lőt t a tőkés á l lamo k kü lpol i t ikája ará ny lag egyszer í ívolt. Csak a nemzeti és imperialista célok szerint igazodott De amúlt háború után két, azelőtt nem l é tezet t tényező jelentkezett.E g y r é s z t a v i lág egyhatodá i i a m u n k á s á l l a m ; m á s r é s z t a fasisztaparancsuralmak. A tőkés á l lamok külpol i t ikájának irányí tásában

nagy szerepet kapott a v i lágnéze t . Az uralkodó osztá lyok külpol i t iká já t már nemcsak nemzeti és imperialista cé lki tűzések vezetik,íhanem a szűkebb tőkés osztályérdek is

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


A z elmaradt és fejletlen cári birodalomban születet t meg am u n k á s á l l a m , a fejlett iparú nyugati á l lamokban pedig ellanyhultak a buzogó erők. A tőkés országoktól kör ülvet t m unk ásai -Iámban megindult a jövő társadalmának épí tése . Ennek a m e r ő ben új berendezésű á l lamnak külpo l i t iká ja szükségszerűen a béke

pol i t ikája , (csak békében lehet ép í tő munkát folytatni) össze fogása v i l á g m u n k á s m o z g a l m á v a l (csak így lehet az új rendszert megóvni a tőkés á l lamok beavatkozásátó l és azután megerősödve e lőm o z d í t a n i m a g á t a m u n k á s m o z g a l m a t ) ; v é g ü l — és ez a SzovjetUnió kü lpo l i t iká jának alapvonala, — az imperialista ál lamok ésérdekcsoportok közt fönnál ló e l lentéte ken -való egy ens úly ozá s ,m e g a k a d á l y o z v a az összefogást a Szovjet U n i ó ellen, olyan állam ellen, ahol a forradalmi m u n k á s m o z g a l o m á l l a m h a t a l o m m áerősödött . Ezt a három szempontot; de különösen az uto l só t kellmindenkor szem e lőt t tartanunk, ha a Szovjet Unió kü lpo l i t iká ját b írál juk, vagy m a g y a r á z z u k

T é n y , hogy ma a v i l á g két, alapjában e l lentétes táborra oszlott. Az egyik a tőkés á l lamok csoportja, a m á s i k a SzocialistaT anácsköz társaságok Szöve t sége (ez a Szovjet U n i ó hivatalos neve). Mi sem lenne természetesebb, mint hogy a tőkés á l lamok ösz-sze fognának a m u n k á s á l l a m ellen és azt közös erővel legyűrnék.E z az e lgondo lás nem új. Először Hoffmann tábornok, a ném^tvezérkar egyik háborúalat t i főnöke vetette föl az öt le tet és tett isi l yen irányú a ján la to t az Antantnak még 1917-ben. De e lutas í tot ták ugyanazon oknál fogva, a m i é r t m á i g sem tudott a tőkés vilá g egy ilyen „életmentő" összefogást lé trehozni . Ez az ok az imperialista hatalmak között fönnálló el lentétek áthidalhatathansa-ga. T a l á l ó a n mondta Vladimir I l j i c s 1921-ben: „Nem három év ig ,de három hét ig sem á l lhato t t volna fenn a t a n á c s k o r m á n y . h*tnem l ennének az imper ia l i s ták belegabalyodva az egymás köz tfönnál ló e l lentétekbe." Az idők fo lyamán egyes k o r m á n y o k kísér leteztek ugyan összefogással , vasy egyenesen fegyveres ésegyéb beavatkozássa l de éppen azért mert képte lenek voltak asikerhez múlhata t lanul s zükséges egyetemes összefogást lé trehozni, nem érhettek el maradandó eredményt . A Szovjet U n i ó pedigú g y belpolitikailag, mini külpo l i t ika i lag egyre jobban fe j lődöttés erősödött .

Eleinte a tőkés á l lamok egy része és pedig a háborúban győz tes hatalmak, ezek közül is főképp Anglia, amelynek a l eg többveszteni valója van, beavatkozás i háborúkkal , majd g a z d a s á g ib lokádda l akar ták megsemmis í t en i a Szovjet U n i ó t . A z u t á n aközvetet t zavarások korszaka következe t t : az el nem i smerés . Akeleti ór iásb iroda lom erősödéséve l megjö t t az e l i smerés is. A tőkés á l lamok pol i t ikája a m u n k á s á l l a m m a l szemben ennek megerősödéséve l párhuzam osan vá l tozot t . Beav atkozás i háborúk helyett támadást k izáró szerződéseket kötöt tek vele, majd a fasiszta á l lamok támadó po l i t iká jának e l l ensú lyozására katonai szöv e t s é g e t is.

N é m e t o r s z á g volt az e lső á l lam, amely 1922-ben fö lvet te aSzovjet U n i ó v a l a dip lomác ia i és kereskedelmi kapcsolatokat.Hogy Anglia hatalmi túlsúlyát fékezze , a Szovjet U n i ó a béke*

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


i ö m e g e k ; a p a r a s z t s á g , m u n k á s s á g , k i s p o l g á r s á g csak a s z e n v e d őfél . Nekik nem a h á b o r ú az érdekük, hanem annak m i n é l gyorsabb befejezése , a béke . És ma, mint a mult f o l y a m á n eddigmindig, azt tapasztaljuk, hogy a szovjet k o r m á n y k ü l p o l i t i k a ivonala mindenben fedi- a kis népek és kis emberek érdeke i t

A szovjet k ü l p o l i t i k á j a e g y s é g e s és egyenes v o n a l ú e g é s z e tképez . Csak a zavaros fejű és sa já t e lképze lé se ikbe szerelmesí í j ság írók beszé lnek törésekrő l és k ö p ö n y e g f o r g a t á s o k r ó l , mert adolgok m ö g ö t t nem i á t ják azok ve le jé t , mert képte l enek az <sse-menyeket m o z g á s u k b a n f ö l fo g n i . S z á m u k r a a mai francia korm á n y ugyanaz, mint az 1936-os n é p f r o n t k o r m á n y , a francia,vagy angol demokratikus s z a b a d s á g o k ma is l é t eznek , holottm á r rég halottak és Hitler ma is h á b o r ú s g y ú j t o g a t ó

A viharosan e g y m á s r a t o r l ó d ó e s e m é n y e k azonban halomradöntöt ték az újság írás sarzs i ja i és közkatoná i s z i lárdnakhitt k á r t y a v á r á t és most más h í j j á n nem a v a l ó d i okot, a mai

profitra éhes t ermelés t és t á r s a d a l m a t teszik f e l e lős sé a háborúért , hanem é p p e n azt a hatalmat, amelynek k ö s z ö n h e t ő , hogy ah á b o r ú még nem v á l t v i l á g h á b o r ú v á és hogy a v a l ó d i h á b o r ú susz í tók l ep leze t l enü l á l lanak a v i lág do lgozó népe inek közvé leménye e lőt t .

Iványi János

Világszemle

M a j d h á r o m h ó n a p j a folyik már az aj imperialista h á b o r ú .A v i l á g legnagyobb á l lamai á i lnak harcban, és a kisebb semleges á l l a m o k helyzete n a p r ó l - n a p r a v á l s á g o s a b b á v á l i k . Molotova forradalom 22-ik é v f o r d u l ó j a a l k a l m á v a l mondott beszéd é b e n a n e m z e t k ö z i helyzettel foglalkozva s z e m l é t tart a v i l á gsemleges és háborúzó á l lamai fö lö t t és m e g á l l a p í t j a , hogy aze m b e r i s é g fele i m m á r az imperialista h á b o r ú k í n j a i t szenvedi át.

K e r e k s z á m b a n egyezer m i l l i ó ember áll harcban Az emberik u l t ú r á t i s m é t k a t a s z t r ó f a fenyegeti; az ember á l l a t t á s ü l l y e d ésvad ö ldöklő géppé vá l toz ik . Ha nem emelnek g á t a t az új v i l á g é g é s elé, az e m b e r i s é g r e a legrettenetesebb nyomor, szellemi el-e s e t t s é g vár.

N a p r ó l - n a p r a olvasunk u j s á g j e l e n t é s e k e t d i p l o m á c i a i h a r cokró l , böng észünk s ta t i sz t ikák at e l sü l lyes z te t t ha jókró l , l e lő t tr e p ü l ő g é p e k r ő l és az emberek t ö b b s é g e , ha m e g k é r d e z n é k , tudja-e miért folyik ma t u l a j d o n k é p e n h á b o r ú , nem tudna v á l a s z o l n i. Az, amit az angol a l s ó h á z b a n mondanak és amit naponta hal l hatunk az angol-francia rád iókban , nem e l é g í t i ki az embereket.Mindenki érz i , hogy itt valami más oknak kell lenni Nem lehetm a g y a r á z a t a nemzeti szocializmus elleni keresztes h á b o r ú , /inn á l is i n k á b b , mert az angolok i d e á l i s d e m o k r á c i a - v é d e l m e na

gyon későn kezdődöt t , Joggal t e h e t j ü k fel a k é r d é s t , m i é i t nemszá l l t s íkra Anglia már Ausztria, vagy Csehsz lovákia , megtámad á s a k o r az e u r ó p a i b i z t o n s á g és nvugalom m e g v é d é s é r e ? Akko-

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


szerződések á l ta l kifosztott országok mel lé á l l t . A Népszöve t sé get ez időtáj t a szovjet politikusok, ,,az imperialista r a b l ó g y i l k o sok s z ö v e t s é g é i n e k n e v e z t é k , amelynek éle a Szovjet ellen i rányult és cé l ja a háborúban vesztes á l lamok sakkbantartása volt.Л harc n y í l t a n , vagy burkoltan a v i lá^ f e l é t ha ta lmában tar tóAnglia és s z a b a d s á g u k é i t küzdő, vagy szabadságukat fé l tő népekb á s t y á j a , a Szovjet Unió között folyt és folyik ma is

Amikor N é m e t o r s z á g b a n a nemzetköz i nagytőke , de f ő k é p pAnglia seg í t ségéve l győzöt t a fasizmus, a nemzetközi helyzetm e g v á l t o z o t t . A Szovjetellenes háborúnak most N é m e t o r s z á g letca zász lóv ivője és ehhez alkalmazkodott a szovjet külpo l i t ika iv>.

A Szovjet belép a Népszöve t ségbe , mert, mint Sztá l in akkormondta: „Németország, Olaszország és Japán k i l épéséve l , vagyta lán éppen ezért , a N é p s z ö v e t s é g , ha e g y e l ő r e g y ö n g e is, de alkalmas fegyver lehet a béke megvédésére ." Mit tett a szovjetk o r m á n y a Népszöve t ségen be lü l? Minden l ehe tő t , hogy a ki tö

résse l fenyegető háborút e lodázza és a támadókat l eá l cázza Akol l ekt ív b iz tonság e szméjének a lapjá t az 1933-as török-román,jugosz láv -görög- szovje t táma dás t megh atározó és kizáLÓ egyezmény képezi . De, mint már c ikkünk e le jén eml í te t tük, a h e h z e t1914 óta m e g v á l t o z o t t . Az uralmon l evő osztá lyok külpol i t ikáját , ,t e h á t a háborút és békét, most már nem csak az imperialista törekvések vezetik, hanem a szűkebben vett osztá lyérdekek is. Ezekpedig nem engedhet ték meg, hogy a munkás á l lam legyen a békehivatalosan — t ehát a részükről is — elismert képv i se lő je , nemengedhet ték meg, hogy az országok és népek egymásközt i viszon y á b a n a béke és kölcsönös megér tés elve győzzön. Ezért sem

mit sem tettek, hogy komolyan m e g a k a d á l y o z z á k a békét fenyegető terjeszkedéseket . Azt remél l ek ugyanis, hogy s ikerü ln i fogaz„ A n t i k o m m u n i s t a tengelyt" á l landó engedményekke l a m u n k á s -ál lam fe lé irányí taniuk Épen ezért minden alkalmat megragadtak, hogy ezeket az á l lamokat á l landó visszavonulása ikka l báto r í t sák. A francia népfront kormányokat e lőbb belpolitikaiing lehete t lenné te t ték, majd azok m e g b u k t a t á s a u t á n a francia külpol i t ikát teljesen a City uszályához kötözték. A spanyol háború , majdu t á n a M ü n c h e n n y i l v á n v a l ó v á t e t t é k , hogy az angol külpo l i t ika —és ez pillanatnyilag a nemzetközi nagytőke érdekeinek ki fejezője— minden b e f o l y á s á v a l a tőkés országok szovjet ellenes e g y s é g

frontjának nyélbeü tésén fáradozik , és azon, hogy N é m e t o r s z á g o tháborúba sodorja a Szovjet U n i ó v a l . E z e k u t á n a szovjet k o r m á n yszámára , ha cé l ia valóban а béke, saját határainak és érdekeinekm e g ó v á s a és a kisnépek o l ta lmazása , nem maradt más hátra , mintN é m e t o r s z á g g a l megegyezni és igy l ehe te t l enné tenni a britmes-terkedéseket . A fegyver visszafe lé sül t el. Nem az angol v i l á g birodalom az, amely t á v o l m a r a d t a l eszámolástó l , hanem a Szovjet Unió és vele együtt méír az összes kis á l lamok is.

Anglia és F r a n c i a o r s z á g anyagilag felkészültek a háborúraAzonban képte lenek annak megadni a tömegek á l ta l e l fogadható

erkölcs i a lapját . Egyre nyi lvánvaJóbbá vá l ik a most fo lyó háború csupasz imperialista jellege. Ebben csak a f e g y v e r g y á r o s o kés a hadvi se l é s se l kapcsolatos ipar i tőkések keresnek. A széles*

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


riban az egész európai saj tó bizonygatta, hogy ezeknek a kisá l lamoknak eleste miatt nem kockázta that ja Anglia a sa já t és aaegész v i lág b iz tonságát . A v i lág ha ladósze l l emű elemei már akkor követe l ték, hogy eré lyesebb lépéseket tegyenek az á l t a l á n o sbiztonság érdekében. A spanyol polgárháború ide jén Akkor , amikor t ény leg menthe tő lett volna még a demokrác ia . Amikor ademokrác ia még é le t l ehe tőségeket jelentett. És éppen angol-francia részről diszkreditáiták legjobban- ezeket az eszméket . Nevetségesen hat a lordok mai erőlködése , hogy a v i l á g k ö z v é l e m é n y é tm e g g y ő z z é k demokratikus szándéka ikró l . Keserményes és savan y ú ez az angol-francia „demokráciáért fo lyó harc/ ' mint a felm e l e g í t e t t langyos k á v é .

A békeközve t í t é sek eredményte l enek maradnak Az elutasí- ,tás éppen a „békéért" harcolók részéről jön. Csodálatos , hogy akika v i lágbékéér t s zá l lnak harcba, — e lu tas í t ják a békét. Vagy ta lánnem is olyan csodálatos , ha úgy vesszük , hogy az ő békéjüket .

S z á m t a l a n nép n y ö g n é ezt a békét . Rengeteg ember megint elvesz í ten é ot thoná t , m un kájá t , csa ládjá t , jövőjét . A térképenm e g h ú z o t t új határvonal mi l l iók é le tét , reménységét húzza keresztül . A v i l á g h á b o r ú és a békeszerződések egyszer már megm u t a t t á k . . .

Az európa i háború tulajdonképen még nem kezdődött el. AMaginot és Siegfried-vonalak erősen tart ják magukat. Az eddigi frontje lentésekből k ivehető , hogy a nyugati szöve t ségeseke g y e l ő r e nem is gondolnak nagyobb offenzívára. Az angolokúgy vé l ik , ké tvá l l ra fektethetik N é m e t o r s z á g o t akkor is, ha záralatt tart ják a n é m e t partokat és l ehe te t l enné teszik az utánpót

lás t úgy nyersanyag, mint é le lmiszerek tekintetében Hatalmash a j ó h a d u k k a l ezt könnyen e l érhe t ik A német hadihajók cselekvés i köré t már i s a minimumra csökkente t t ék . Egyedül a tengeralat t járók érnek el még itt-ott sikereket.

Nem zárhat ja el azonban Anglia N é m e t o r s z á g o t kelet felől .És ezért folyik ma l egerősebben a dip lomác ia i küzde lem Oroszországon k ívü l a B a l k á n , de l eg inkább a Duna vonala a n é m e tn y e r s a n y a g u t á n p ó t l á s ú t j a . Ha az angoloknak s ikerü l ezt a vonalat kezükbe venni, nagy csapás t mérnek a német gazdaságra .London balkáni pol i t ikájának jelei már mutatkoznak. Az elsőlépés, a T ö r ö k o r s z á g n a k A n g l i a - F r a n c i a o r s z á g g a l m e g k ö t ö t t szerződése. Annak e l lenére , hogy a törökök Moszkváva l tárgya l takés látszat szerint az oroszokkal szemben végez tek d ip lomác ia im a n ő v e r e k e t , a szöve t ségesekke l megkötö t t s zerződés u tán a németek reagá l tak l egérzékenyebben .

T örökország nemcsak a balkáni kérdés kulcsa, hanom e lsőrendű szerepet visz a kisázs ia i országok tömbjében is. A b a l k á n iblokkal p á r h u z a m o s a n folyik a kisázs ia i blokk kiép í t é se Ha sikerü l úgy egyik, mint másik , akkor a „semlegesség" tulajdonképen az angol imperialista politika érdekében történő fe l fe j lődést jelentene N é m e t o r s z á g ellen N é m e t o r s z á g n a k a fenti elgon

dolás szerint más út ja nem marad, mint t é l i e sen k i szo lgá l ta tn imagát Oroszországnak , vagy behódo ln i . Mindkét esetben bukika nemzetiszocializmus

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


A kérdés most az, váj jon engedi-e Anglia, hogy N é m e t o r s z á g a Szovjet kezébe kerül jön? Vagy helyesebben: megengedi-ea német nagytőke , hogy erre kerü l jön a sor?

N é m e t o r s z á g minden bizonnyal nem nézi majd t é t l enü l azellene fo lyó gazdaság i t evékenysége t . Ha _a nyugati g á t a t nemis tudja átszakí tani , erősen e l lentál i majd keleten. Minden erej é v e l azon lesz, hogy a Balkán gazdaság i f e lkészü lődése ne járjon sikerrel. Most csak az a kérdés , milyen mértékben l ehe t ségesa ba lkáni á l lamokat egy ilyen cé lki tűz ésű töinbbu töm örí teni ,meddig megy ei London programmja megvalós í tásában, , és milyen eszközökkel reagál majd N é m e t o r s z á g ?

A balkáni blokk ezenkívü l még más hatalmak érdek vonalába is esik. Olaszország erősen dolgozik azon, hogy a blokk az öbefo lyása alá kerü l jön . Ha ez s ikerül , az angol-francia érdekekúj ve té ly társsa l á l lanak majd szemközt . Ez ugyan nekik sokatnem jelent, l egfö l jebb pár mil l iárd kö lc sönt , esetleg északafr ikaigyarmatokat, aminek

e l lenében Olaszország haj landólesz lemon

dani balkáni pozíc iójáról .*

K é t hatalmas v i lágb iroda lom őr iz te meg akc iószabadságát .A z USA. és a Szovje tun ió .

, Az E g y e s ü l t Á l l a m o k e g y e l ő r e k i h a s z n á l j a a háborús konj u n k t ú r á t . A harcban ál lóknak megnyitotta g y á r a i t és nagy tétekben folyik az üzlet . Magától értetődik, hogy a módos í to t t seml egesség i törvény egyedül a szöve t ségeseken seg í t Ném etországképte l en k ihaszná ln i az amerikai l ehe tőségeket . Az At lant i -őcánangol kezekben van. Amerikai hajók nem vá l la lkoznak fegyver

szál l í tásra .Nem csak Ném etország kerü l t há trá nyo s helyzetbe az új

amerikai törvénnye l , hanem J a p á n is. A japánok ugyanis hitelre vásárol tak. Az xij t ö r v é n y pedig kimondja, hogy csak készpénz el lenében lehet fegyvereket eladni. Japánnal k ína i érdeke l t s é g e i miatt, különben is feszült viszonyban áll az USA. \ japánok e légedet l enségé t csak fokozta az új semlegesség i törvény .Ügy lá t sz ik Washington be akarja törni a japánok derekát , hogyígy saját távolkelet i érdekel tsége i t b iztos í t sa ós egyben imperialista cé l ja i szo lgálatába vonja T okió t .

A Szovje tun ió azonban résen van. Az események távo lke le tenU S A - v al a háttérben ugyanolyan i r á n y t vettek, mint a m ü n e h e nólát ri Európában. Ütköző-ál lam itt J a p á n lenne, őt szeretnék azamerikai imper ia l i s ták a Szovjet ellen ind í tan i , hogy K í n á b a nteljesen szabad kezet nyerjenek.

*A S z o v j e t u n i ó Nyugatukrajna és Fehéroroszország vissza

csa to lása óta erősen dolgozik, hogy a kia lku lóban l évő imperialista háború ne érje készület lenül . Elsősorban is határa inak biztos í tásá t akarja ma radéktalan ul e l intézni . A balti á l lamokkalkötöt t szerződése i már érvénybe léptek. Vörös csapatok szál l ták

meg a kije lö l t pontokat és új hadi-bázisokat épí tet tek ki. F i n n o r s z á g g a l folytatott t á r g y a l á s a i eddig még nem végződtek eredm é n n y e l . A svéd és angol tőke e l lentál lásra buzdít ja a finneket.

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


Az eddigi megbeszélések nem a Szovjet, hanem a finnek miattszakadtak meg.

Molotov nagy beszédében annakidején felsorolta mindazokataz ajánlatokat, amelyeket a finneknek tettek. Ezek az ajánlatok,ha tekintetbe vesszük, hogy bármelyik pillanatban megindulhata támadás Oroszország elJen, nagyon is indokoltak.

A finn kérdés még nincsen elintézye. Hogyan oldják meg azoroszok, ma még bizonytalan. Finnország uralkodó körei egyelőre még bíznak abban, hogy a Szovjet békeelvéivel ellentétbenállana az ország megtámadása és erre hamarosan nem kerülhetsor.

Molotov beszédében célzást tett a fekete-tengeri kérdésre is.Egyes lapok írják, hogy az északi problémák megoldása után"aBalkán kerül sorra. Szinte biztosra vehetjük, hogy az oroszoknem hagyják ki a feketetengeri, illetve balkáni államokat semországuk biztosítására megindított akciójukból A balkáni semle^

gességi blokk Oroszországot is érdekli. Ha nem is közvetlenül,de közvetve ő ellene is felhasználható Románia és Magyarországtudvalevőleg, az oroszok Lengyelországba való bevonulása utánfelvetették a balkáni — dunai blokk gondolatát. Most is leginkábbRománia sürgeti a kérdés minél előbbi elintézését Érthető, Romániának van a legtöbb vesztenivalója.

Besszarábia és Dobrudzsa kérdése még nem nyert elintézést,csak halasztást. Lehetséges, hogy a finn kérdés után csakhamarbalkáni problémákkal foglalkozik majd a világsajtó.

Bulgária határozottan közeledett Oroszország felé az utóbbiidőben. A megélénkült diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokл -rről tanúskodnak. Érdekes tünet az is, hogy újabban az .Izvesz-tija", szovjet lapot kormánvrendeletre terjeszthetik Bulgáriában*

*A • szovjetelleiies európai harcok leghangosabb vezére Olasz

ország. Németországban megtiltottak minden szovietellenes propagandát, sőt az egyes, antibolsevista lapokat betiltották A vezérszerep tehát Rómának jutott

Az októberi forradalom 22-ik évfordulója alkalmával, aKommintern kiadta szokásos proklamációját a világ összes népeihez. Ezt a felhívást ebben az évben fokozottabb érdeklődésselfogadták a nemzetközi sajtóban, mint .más alkalmakkor. Annakellenére, hogy az idén sem volt enyhébb hangú, sokkal jobb fogadtatásra talált egyes államokban, mint az előző években

* Az angol és francia sajtó kiemeli, hogy a proklamáció a német kapitalizmussal szemben is épp olyan erős kifejtéseket használ, mint az angolokkal szemben. A németek pedig annak örültek, hogy az angol nagytökét is éppúgy támadja, mint a néme^tet. Osak az olasz sajtó kelt ki élesen.

A „Giornale d'Italia", mint a kormány félhivatalosa éles tá

madást hoz Gayda tollából a Kommintern ellen. Gayda többekközött megemlíti, hogy Olaszországot nagyban veszélyezteti akommunista propaganda munkája, mert leginkább ő van kitéve

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


„romboló" hatásá nak .Először is t i s z tázn i kell — í r ja —, hogymilyen viszony van a Kommintern és a szovjet k o r m á n y k ö z ö t t ?Ügy lá t sz ik , hogy a ket tő egy és ugyanaz Ez azt jelenti, hogy aMoszkva és Berl in között i szerződés nem v é g l e g e s és a szovjetk o r m á n y m ö g ö t t t u l a j d o n k é p e n a r o m b o l ó t e v é k e n y s é g e t folytató kommunizmus rejtőzik." A továbbiak során Gayda csodál kozik a S z o v j e t u n i ó l o g i k á t l a n m a g a t a r t á s a miatt. Hogyan lehel-Béges az, hogy épp a S z o v j e t u n i ó m e n n y d ö r ö g legjobban a kapitalista á l lamok ellen és közben egyike a leggazdagabb országoknak?

Kissé furcsán hangzik ez egy híres közíró to l lából , akinekttbztában kellene lennie az e g y é n és az á l l a m g a z d a g s á g a k ö z ö t t ik ü l ö n b s é g g e l . No meg hát nem éppen a legjobb í^ovjet -e l lenespropaganda a S z o v j e t u n i ó g a z d a g s á g á t emlegetni.

Érdekes , és minden bizonnyal az olasz kormánykörök á l lá* -p o n t i á t Jedi Gayda c ikkének a balkán-kérdésse l fogla lkozó része .

*,A Kommintern proklamác ió ja é l e s e l l enté tben van a Szovjetdunai és balkáni po l i t iká jáva l . O laszország m aga tar tá sa megakadá lyozza a háborút , Oroszország kiterjeszti azt . . . " A cikkhangja a r r a enged következ te tn i , hogy egyedül O laszország védheti meg a balkáni á l lamok semlegességé t Mindenesetre figyel emremél tó , hogy az olasz politikai körök is s z á m í t a n a k a B a l kánon Oroszországga l ta lá lkozn i .

Szubotica, 1939. november 20. Szántó Árpád

KönyvszemleBffichail Solochov:

Új barázdát szánt az eke(Pragerrkiadás)

M . Solochov a jelenkori szovjetorosz regényírók egyik legkiváljóbbalakja , nevét a ^Csendes Don" reg ény év e l tette v i l á g h í rűv é . Míg a„Cseindes Don" a v i l á g há bo rú ésaz azt követő po lgárháborúk hős i

ko rá na k reme^bei foglalt l e í rása ,addig az „Űj barázdát szánt azeke" a pa ra s z tg a zda s á g o k kollekt iv izá lásának szocialista realizmussal megírt örök értékű regénye. Annyi éljet, annvi emberi jóés rossz t u l a j d o n s á g int itt kifejezésre, hogy az o l v a s ó sokszor úgyérzi. nem is reg ény t olvas; le írásu k ugyamis a l egapróbb rész le tekig valjószerű és megkapóan érdekes.

A g y ő zede l m es forradalom utá n .majdnem Üz esztendőn keresztüligyekeztek e l takarí tani a v i l á g há

ború és polgárháború puszt í tása i tés az orosz faluban is ho zzá l á tna kaz új t erm e l é s i mód — a kollektiv i zá l á s — alka lmazásához . Bármennyire is ha l a dó , nagyperspek-t ivákat k ibontakoztató legyen isez az új t erm e l é s i mód, a falu pare sztságában , osztá ly tagozód ásánakmegfelelőlleg pártfogásra, illetve ellenzésre talál . Az o s z tá l y ha rc aforradaltam utá n is tovább folyika faluig c s u p á n új fo rm á ka t nyer;

az elnyomottak Yeszik k e z ü k b e at erm e l é s i rá ny í tá s á t a politikaihatalommal együtt , viszont a rég irendszer ki v á l t s á g o s a i — a zs írosporasztok, k u l á k o k — az ő ke t segí tő középparasztok egy rés zév e lmegragadnak minden alkalmat as zo c i á l is ép í t é s m e g a k a dá l y o zá s á ra. Ezért következ ik be a kul á ko ks zá m űze té s e olyan messzi v i dékro ,ahol b e c s ü l e t e s m u n k á v a l új életet kezdhetnek, m i utá n o s z tá l y k i

vá l tsága iktó l vég legeset i megfosztv a minden ö s s zekö t t e t é s üke t elvesztik réigi falujukkal. Sze l l em ük

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


ugyan reszten még olt marad snéh ány középpa raszt magáintula jdon imádatában nyi l ivánul meg;nekik is bár 100%-os érdekük a.kol lektivizálódás — m ező g a zda s á g igépeik és ál la t ja ik hiánya fo ly tán

—- szellemi kapcsolataik az újrendszerrel még nem olyain erősek,hogy ezeket a m a r a d v á n y o k a t leis tudnák magukban küzdeni .

A z új rendszar elleni összeesküvés tovább folyik a regény c»$ősoraitól az uto l só ig a volt kozáktisztek személyében, akik az esemenyek folyamain tapasztalhatják,hegy az ő idejük lejárt s az élővalóság erősebb az ő kétes értékűígérete iknél . A legnagyobb csaló

dás akkor éri őket, amikor a kezdeti tú l ka pá s o k és a kulák agitáció folytán, elége detle n parasztokSztá l in ny í l t levele után frontotvál toztatnak. . .Megszédülve az.•eredményektől" így kezdi l eve lé tés felsorolja — súlvos kr i t ikává}illetve — az e lkövetet t h ibákat ,micnt a kol lekt iv izá lás gyermekbetegsége i t , de egyben megmutatjaaz utat is azok jóvátételére.

Az első évi vetőmag beszo lgá l ta tás nagy nehézs ég eke t okoz az újkolchoznak. s igazi önfe lá ldozás éspro l e tá r türe l em kell ahhoz, hogya. kuliák propaganda által felizgatott tö m eg e t ugv fékezzék meg,hogy ebből minél keve/sebb kárhárul jon a közre; de m é g n a g y o b bm u n k á r a , heroizmu&ra van szükség akkor, amikor a kel lő fegyelem és öntudat h í ján a s zá ntá s trosszul ér lassan vég-ző csoport

m u n k a t e l j e s í t m é n y é t kell feífokozn i.Davidov pá r t ta g , v á ro s i m unká s ,

a k i a fegyelmet és áldozatkészséget az ipari újraépítés frontján saját í totta eli, a leginagyobb szellemi& ha kell fizikai m unka te l j e s í tm ényekre képes ; o da á l l az eke szarv á ho z és bár soha nem próbálta ,dé felszántja azt az eerynegyedhektárt , amely a napi át lag munka te l j e s í tm ény e kell hogry legyen

ehhez a m u n k á h o z szokott f öUd-m ű v e s p a r a s z t n a k .> Nagulinov sz intén párt tag , falusi

paraszt, akit a polgárháborúbank'fejtett hő s i e s s ég e juttatott apártba; l e lkesedése nem kisebbi.gyan Davidovénál , de cselekedeleiben hi á ny z i k a. m eg fo nto l t s á gés előrelátás; s meggondolatlan

inzultusai miatt eg y;

d ő r e ki iszárják a pártból.Jakob Lukics középparaszt a

tiszti kon spirá ció eszköze, szolgálatait felajánlja ugyan a kolchoznak s lá tszó lagos működéséve lmegszerzi a vezetőség biza lmát , deminden cselekedetekben szabotál .L a k á s á n rejtegeti az összeesküvőkvezetőit , akik végül lerongyolódva,' (zül lve neki is már csak terhérevannak. Még számos é le thű alak

ja vaui a regénynek, akik együttkiegész í t ik az orosz falu képét1930-ban a kollektivizálás oUső esz-ten dejében.

K i kell még cm Ginünk azt ag y ö n y ö r ű nyeljvelt, amellyel a szerző he l y enként , egyenesen e lkápráztatja az olvasót : l e í ró művészetének ezen erény e még csak értékes ebbé teszi ezt a ki v á l ó a n tehets é g e s orosz írót.

Tamás Aladár fordí tása szépsége iben méltán társul az eredetiroeÚé.

Antunovics Dezső*

Urban Milo: Az elő ostorA z élő ostor, a háború, ma i s m ét

suhog az emberi ség egy részénekm eg g ö rny ed i há tá n . Minden su-hi ntá s a vér és vér nyomor ésbo l do g ta l a ns á g . . . két kis kötet-

bem mennyi s zerencs é t l ens ég ! Akönyv elég későn (szlovák nyelvenlS27-l>en jelent meg) kerül t Sza-latnai Rezső fordí tásában a magyar közönség elé. de még mindigelég korán, hogy t i l tó szavát felemelje az októberi őszirózsás forradalom sárbataposása ellen.

A z élő ostor megőrj í tő suhogásátcsak kis területen mutatja be Urban.

Ráztok árvaniegvcí kis fa.:u, sze.

igény szlovák nép lakja. akis faluból vetíti ki fényszórójáta háb orús év ok s&rő sötétségére,

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


hogy az alakok aninál élesebb körvonalakban vonuljanak fel a hábo rú po k l á na k s z í npa djá n .

T u l a j d o n k é p p e n egy ripportre-géninyel á l lunk szemben. Rá zto ka z e s em ény ek s z í nhe l y e . Azonban

b á r m e l y k ö z s é g é t a volt F e l v i déknek, de tú lzás né lkül á l l í that juk,a volt M a g y a r o r s z á g n a k behelyettes í thet jük Ráztok he lyére ésmindegyik kö zs ég l a ko s s á g a mag á ra ismer. Igen, a há bo rú ahinterlandban így folyt le és amikor a h á b o r ú l e g y e i m é t a nagvnyomor és m érhete t l en s zcnv edéászét fesz í te t te , szaladt mindenki afa lvakból , aki csak valamiben ishozzájárul t a h á b o r ú s nvomor nö

veléséhez .A t u d a t l a n s á g b a n tartott lakos

s á g még nem tudott mit kezdeni aszabadsággal . MÜnrien község egyedül intézte el a maga s za ba ds á g á nak kiv ívását , melv abból állt ,hogy ki v er ték a csendőröket , megverték, vagy a g y o nütö t t ék a hatóság képv ise lő i t , k i foszto tták a falusi zsddóbótos üz letét , kiittá k am e g t a l á l h a t ó alkohol m e n n y i s é g e

ket lés néhány napié* élvezték anagy s z a b a d s á g o t mely abból állt ,hogy nem volt ha tó s á g .

A z utat, meJjyet Ráztok KorénvA n d r á s a cs úny á n ö s s zes za bda l t ,m e g n é m u l t hadirokkant hatatéréj-sétől , 1917 tavaszátó l a forradalomig megtett, írja le Urbásn. Nemtesz ho zzá és nem is vesz e! semm it az es em ény ekbő l . Riportot ír.

A regény hőse i t nem hatja át

s e m ü y e n s z a b a d sá g v á g y , vagyvalami forradalmi e l g o ndo l á saz egy Hlavait ki v év e — de n á l ais csak eg és z ha l v á nv v o ná s o kban. Az ejnbereket nem is vezetisívnki. Az élő ostor, a há bo rú hajtja, űzi ő k e t a mindent l erázó , forradalmi vi tus táncba . Nincs a tömegeknek vezetőjük és a tömegreket is csak egy v á g y kergeti. Legyen v é g e ennek a l e í rha ta t l a n éstűrhetetJletn nyomortnak. éhezés nek ,

pus z tu l á s na k . Azt se tudják kiértes m i ér t van mindez?

A jegyző , Okoliczky. a rekvirá lá -s o kná l , ú ja bb bev o nul á s o kná l an a z á r a hivatkozik, de ez a szócsakhamar, elíkopik és a szarvas-m&rh&k e l s zá l l í t á s á ná l a parasztok már eUenáJÜnak* egész kis lá

z a d á s lesz a dologból . Kramár Mátyás , ez az óriás tót paraszt, akia hatóságokat tűzöm-vizen keresztül szollgáló kis bír ót. a később„ m e g t é r t 4 4 Kurny a v á t t rá g y a l ébenfürösztötte meg, eg és zen ő s z i n ténv á l a s zo l t Okolickynek: „Az én teheneimnek a haza nem adott eüi-ni. 4' A kö ny y e t U rhá n friss ü t e m ben írta meg. Gördülnek az esermenyek és a cse l i ekménveLben vanlogika, a há bo rús év ek l o g i ká ja ,

mely ki zö kkente t t e az emberekete le tük sodrából .

A forradalom készüUetlenül talá l ta nemcsak a s z l á v o ka t , de amagyarokat is. A „ ha tó s á g o k 41 alegmagasabbak épp úgy, mint afalusi kis j eg y ző k mint a pelyvaa szélben szóródtak azét és hogym ég ilyen Hlavai is csak k e v é svolt. az is a rendszer k í m é l e t l e n ségét mutatja. Az őszirózsás fórra-latomnak vojt ereje a kí m é l e t l enkezekből az ostort kicsavarni, donem vol*t eléír felkészültsége ezeket a kefceket örökre úgy megnyom o rí ta n i , hogy soha többet az os-TOIIJ (mjeg ni) f o g h a s s á k . Ha vol|tűn e az őszirózsáinak, úgy ez volt

í e g n a g y o b b b ű n e és az élő ostorit est megint suhog és a g ö r n y e d thátú em ber i ség fe jé t nyaka közé húzv a érz i a hiátán vérbarázdáts z á n t ó k í m é l e t l e n ü t é s e i t Mikorfog ez az ostor ez áldatlian kezekből örökre kihullani?

Urbáin, 23 év es ko rá ba n í r ta megA z élő ostort, azóta sem alkotottnagyobb m ű v e t , pedig Az elő ostortovábbi nagy m ű v e k r e jogos a já nlá s lenne, csak egv l épés t kelleneelőre tenni és ez az egv l épés ' ' je l en tené egyben a további tnagy alko tá s o k l ehe tő s ég é t Ez a l épés : Azélő ostort suhogtatok elilen k ü z d ő ksoraiba fe lzárkózni .

HU

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


I D E G E N S Z A V A K M A G Y A R Á Z A T A :

A g r á r — m ező g a zda s á g iakció = tett, cselekedetBlokk = tömbbojkott — kiközös í tés , zár la tbázi s = alap, alapzatCity = angol magytőkés városne

gyedDirekt = kö zv e t l endifferencia = kül ö nbs égDrang nach Osten = Keleti kérdésdiszkredi tá lni = hi te lé t rontaniFi lozóf ia = bölcseletfeudál i s = hűbérifázis = ál lapotGarancia = kezes kedés

Hinterland = mögöttes területheroizmus = hős iességI l lúz ió — ábránd, va ló t lanságinzultus = bá nta l m a zá s , m eg tá

m a d á s

Konspirác ió ±r üsszoeskűves

ka pa c i tá s = te l jes í tőképességkongresszus = összejövetel , gyüle

k e z é skonferencia = értekez letkartell == szövetkezés

konkurrencia = v ers eng ésklasszikus = remek, eszmei tök

l e t e s s ég űL c g i k a = g o ndo l ko dá s e l m é l e teModern = újszerűmonopol =

egyedárúsácrmonarchia = egyeduralomMaginot- és Siegfried-vonalak :

francia és német földalatti erő*vonalak

minimum = a legkisebbÓceán = v i l á g teng erP ers pekt í v a = távijátprobléma = kérdéspatriarkális = ősatyá i , régi

pro k l a m á c i ó = k i á l t v á n yReform = áta lakí tásrac ionál i s = észszerűrekord — cs úcsreagá lni = visszahatniriport = tudó s í tá sSzektor = szakaszs z i nd i ká tus = intézőségTröszt = vál la lkozó szövetségek

Z s en i á l i s = l á ng es zű

SZERKESZTŐI ÜZENETEK :

Hajtunk kívülálló okokból kimaradtak: Ősz Szabó János no-

vellája: A behívó', A vojvodinai föld munkásmozgalom története,

A munkanélküliség Vojvodinában és Világseemle c. cikkeinknekegyes részei.

7/28/2019 Híd, 1939/11. szám


4 H I D E L Ő F I Z E T É S I D I J A :

Jugoszláviában:

E g y é v r e 36.—, fé lévre 20.—, n e g y e d é v r e 10.— dinár-Egyes szám ára 4.— dinár .

Magyarországon :

E g y é v r e 5.—, fé lévre 2.50, n e g y e d é v r e 1.25 pengő .

Egyes szám ára 50 fil lér.

Befizető lapunk üres túloldalán kérjük fel

tüntetni a küldött összeg rendeltetését

A HID 58.297 sz. pos ta takarékpénztár i c sekkszámlájára kü ld-e

e lőf izetését a mellékel t bef izetés i lapon!

Az elmaradt előfizetési díjak a lapot és előfizetőinket egyfor

mán terhelik. Ezért lejáratkor azonnal újítsa meg előfizetését}

Kéziratokat csak a portó előzetes beküldése mellett küldünk

vissza. Csak teljes névvel és címmel ellátott kéziratokat ve

szünk figyelembe. Lapunkban megjelent minden egyes cikkért

irója felelős. Levelek és kéziratok Administracija i redak-

cija HID Subotica, post, fah 88. címre küldendők.

„ H I D " literarni časopis , izlazi deset puta godi šnje .

Odgovorni urednik i izdavac: Mayer Ottmar, Subotica,

V I I . K r a g u j e vacka 4.

híd, 1939/11. szám

Documents