hol tartunk? - makosz...(elnök), vogronics lászlót (fõtitkár), bélai gyulát (számvizsgáló...

XVIII. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM2011. december - 2012. január

A MAGYAR KÁRTEVÕIRTÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK INFORMÁCIÓS LAPJA

Sokan kerestek az elmúlt évben te-lefonon, mi van a továbbképzéssel,kell e pontokat gyûjteni. A különbö-zõ szervezetek által indított tovább-képzések „régi továbbképzésnek” mi-nõsülnek-e, és elég-e, ha arra öt éven-ként elmennek? No, végre megszüle-tett a jogszabály (63/2011. (XI. 29.)NEFMI rendelet), ami valamilyenrendet fog „tenni” az eddigi semmihelyett. Mint már a januári Hírlevél-ben is jeleztük, ez az a rendelet, amelyaz egészségügyi szakdolgozók to-vábbképzésének szabályairól szól. Vé-leményem szerint a rendeletalkotó aszakma javaslatait, úgy ahogyan van,lesöpörte az asztalról, vagyis ebbe arendeletbe belegyömöszölték a kárte-võirtókat is. Ezek szerint a kártevõir-tó tevékenység egészségügyi szolgál-tatás lett.

A Kártevõirtás 2004. év 1. számá-ban ,,És mi belgák, hová álljunk?’’címmel vezércikket jegyeztem,amelynek témája a kártevõirtók hely-zete volt. Ma pillanatnyilag úgy lát-szik, hogy a szakma az egészségügy-höz tartozik szõröstül-bõröstül. Örül-hetünk? vagy nem? Ezt akartuk va-lóban? Ezt a fajta továbbképzést?Gondoljuk végig. A választott szak-mai képviselõknek össze kellene ülniés okosan végiggondolva ki kellenealakítani az egységes állásfoglalást.

A legutóbbi MaKOSZ konferenciánvégre – 2011. október 12-14-énBalatonszemesen – ez érthetõen éstisztán került megfogalmazásra, mi-szerint a kártevõirtó szolgáltatási te-

vékenységre kiadott engedély alapjánvégzett egészségügyi kártevõirtásnem egészségügyi tevékenység. Ezautentikusan az OTH JárványügyiFõosztálya, dr. Ócsai Lajos fõorvos ré-szérõl hangzott el, alátámasztva ezzela MaKOSZ által is megfogalmazotta-kat. A jogalkotó vajon ismerte-e azOTH állásfoglalását?

Még valami másról, nem elõször.Úgy gondolom, hogy aki valamilyenszakmát mûvel, az tisztában van an-nak a szakmának elõírásaival, jogsza-bályi hátterével, Uram bocsá’ magá-val a szakmával és annak szakmai el-várásaival is. Szakmailag, etikailag ésmorálisan. Nem tudom, mit szólna aza kolléga, akinek egy magát szakem-bernek tituláló – mondjuk háztartásigépszerelõ – a következõket monda-ná: „Sajnos, ezt csak két hétre lehetmegjavítani, utána ismét el fog majdromlani. Akkor ismét hívjon.” Azt hi-szem, a csudába küldené el mindenkiaz ilyen „szakembert”. És egy fillértsem fizetne neki, nemhogy két hétmúlva ismét kihívná! A mi szak-mánkban ez nem egyedi jelenség –sajnos, az utóbbi idõben jómagamtöbb ilyen esetbe is belefutottam. Ígyjáratják le egyesek a szakmát, magu-kat, magunkat.

De ez csak egy kis szelete a tortá-nak. Tételezzük fel, a nagy „árver-seny” olyan nyomást gyakorol a „sze-gény” vállalkozóra, hogy az szegény abéka feneke alá is lenyomja saját vál-lalási árát, csakhogy a piacon megma-

radjon úgy, hogy valahogyan meg iséljen ebbõl a továbbiakban. Megjegy-zem, abból, ami megmarad neki, márigazán nem is tud megélni. És kilyu-kadtunk ismét, az örökös gumicsont-hoz, az árakhoz. Nem akarok róla be-szélni, annyi, de annyi helyen el-mondtam már, a szakma jól kitoltmagával, a megbízók pedig – tiszteleta kivételnek – nem jártak jól. Miértis? A megrendelõk borzasztóan ala-csony vállalási árat kapnak (olcsó hús-nak híg a leve), a kártevõk pedig örül-nek, vígan élhetik tovább megszokottéletüket. A tisztességes kollégák pe-dig szívják, szívják és megint csakszívják a hülyeségnek az árát. Perszehosszútávon a tisztességesek fognaktalpon maradni.

A tájékoztatás sem erõs oldala akollégáknak. Néha a megrendelõnekolyan badarságokat mondanak egye-sek – a magukat „szakembernek” ne-vezõk –, hogy égnek áll az ember ösz-szes haja szála. Már ha van!

Év eleje van. A XXI. század máso-dik évtizedének második éve kezdõ-dött el 2012-ben. Vajon lesz e a szak-mában elõrelépés idén? És ha igenmerre, elõre, vagy hátra? Én a magamrészérõl bízom a jó irányú változás-ban, bízom a szakma tisztességes ösz-szefogásában, és végül pedig minden-kinek sikerekben gazdag boldog ÚjEsztendõt kívánok.

Vogronics László fõtitkár

Hol tartunk?

A Szövetség 2011. október 12-13-14-én, Balatonszemesentartotta idei országos konferenciáját, amelyen közel kilencvenrésztvevõ hallgathatta meg a 19 – ebbõl két külföldi – elõ-adást.

A konferenciát október 12-én Dr. Ócsai Lajos (OTH) nyi-totta meg, ezután a Somogy Megyei Kormányhivatal Nép-egészségügyi Szakigazgatási Szerve képviseletében Dr. VargaEdit üdvözölte a megjelenteket. Dr. Bajomi Dániel, aMaKOSZ elnöke üdvözlõ beszéde után Dr. Ócsai Lajos, azegészségügyi kártevõirtó vállalkozások engedélyének kiadásá-val kapcsolatos tapasztalatokról tartott elõadásával a konfe-rencia kezdetét vette.

Az EU Biocid Irányelvrõl Dr. Solti Magda (OTH) tartottelõadást, ezután Dr. Szlobodnyik Judit (OEK) tájékoztatta arésztvevõket az OEK Tájékoztató megjelenése óta engedélye-zett, és a kereskedelmi forgalomból kivont professzionális kár-tevõirtó szerekrõl.

Az európai kártevõirtási szolgáltatási szabvánnyal kapcsola-tos tudnivalókról Rob Fryatt, a CEN (Európai SzabványügyiIntézet) 404-es Technikai Bizottság elnöke, majd Csík Gabri-ella, a Magyar Szabványügyi Testület képviselõje adott tájé-koztatást. A konferencia elsõ napját Kovács Tünde (GYEM-

SZI ETI Fõigazgatóság) az egészségügyi kártevõirtó szakkép-zésrõl tartott elõadása zárta.

Másnap, október 13-án a délelõtt az ágyi poloskákkal kap-csolatos elõadásokról szólt. Bill Robinson (B&G, USA) indítóelõadása (ld. újságunkban) után Vogronics László (Ronix Kft.)ismertette egy 289 szobás szállodában kivitelezett poloskairtás

tapasztalatait. Ezután Dr. BajomiDániel mutatta be a jelenlévõk-nek az Európai Ágyi Poloska Kó-dexet, majd Papp György(MaKOSZ) az élelmiszeripariobjektumokban végzett kártevõ-irtás problémáira hívta fel a fi-gyelmet.

A délelõtti szekciót Dr. HornAndrás (MaSZOSZ) az EMCA(European Mosquito ControlAssociation - Európai Szúnyogir-tó Szövetség) szeptemberi, buda-pesti konferenciájának összefog-lalója, majd Kerékgyártó István (Tiszaújvárosi VárosgazdaNonprofit Kft. – elõadását ld. újságunkban) S-metopren ható-anyagú készítményekkel végzett szúnyoglárva irtási kísérletekeredményeit bemutató elõadása zárta.

Az ebédet követõen Sárosi György és Privóczki Róbert, aHungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda Kft. képviseletében,tartottak elõadást az új ADR 2011 elõírásainak gyakorlati al-kalmazásáról. Az irtószerek szállításával kapcsolatos közúti el-lenõrzésekrõl pedig Szitás Albert tû. õrnagy (BM OrszágosKatasztrófavédelmi Fõigazgatóság) tartott tájékoztatót. Dr.Lékó László ügyvéd a kintlevõségek behajtásának lehetõsége-ivel ismertette meg a résztvevõket.

Október 14-én, pénteken meghallgathattuk Gerõ Judit(Bayer) és Daru János (Bábolna Bio) termékismertetõ elõadá-sait. Szilágyi János (Bábolna Bio Kft.) a CEFIC (EuropeanChemical Industry Council) Rágcsálóirtószer Munkacsoportjaáltal a patkányetetõ ládákkal végzett vizsgálatokat ismertette.Bélai Gyula (Zephyr Kft.) pedig a Zaragozaban (Spanyolor-szág) megtartott 7. Kullancs- és Kullancsok Által Ter-

2 KÁRTEVÕIRTÁS XVIII. évfolyam, 3. szám

Dr. Ócsai Lajos

Dr. Solti Magda

Bill Robinson, Németh Marika, Rob Fryatt

A MaKOSZ XXI. Országos Konferenciája

jesztett Patogénekkel kapcsolatos konferencia tapasztalataitösszegezte.

A konferencia mindhárom napja alatt széleskörû termékbe-mutatót is láthattak, illetve a termékeket meg is vásárolhattákaz érdeklõdõk.

A MaKOSZ október 13-ánmegtartotta tisztújító Közgyû-lését, amelynek során újravá-lasztották Dr. Bajomi Dánielt(elnök), Vogronics Lászlót(fõtitkár), Bélai Gyulát(Számvizsgáló Bizottság elnö-ke), Hekeli Valériát (EtikaiBizottság elnöke), Gáspár Já-nost, Papp Györgyöt, JuhászRudolfot és Szalai Lászlót. AVálasztmány két új taggal iskiegészült: Vass Enikõvel (Ir-tó Trió Kft.) és Németh Tibor-ral (EVAT Zrt.). (Bemutatko-zásukat ld. késõbb.)

Az idei konferencián is voltmit ünnepelnünk, a MaKOSZ„nagykorú” lett, idén ünnepeltük megalakulásunk 18. évfordu-lóját. Volt szülinapi torta, és latin táncbemutató is.

(Németh Mária – Papp György)

XVIII. évfolyam, 3. szám KÁRTEVÕIRTÁS 3

A szülinapi torta és a MaKOSZ kétMarikája

VASS ENIKÕ1978-ban születtem Gödöllõn, majd 1998-ig Isaszegen él-

tem, azután Budapestre költöztem, mert tanulmányaim ésmunkám így kívánta meg.

A középiskolai tanulmányaim befejezése után egy burko-latokkal és szaniterekkel foglalkozó kereskedelmi cégnél he-lyezkedtem el szaktanácsadóként, külkereskedelmi ügyinté-zõként. Igény merült fel, hogy elkészítsem a fürdõszoba,konyha, nappali, burkolatkiosztását, de ehhez nélkülözhetet-len volt a berendezési rajz. Ekkor határoztam el, hogy bõví-tem tudásomat, így a lakberendezéssel kapcsolatos tanulmá-nyaimat az Indivi’Design Enteriõrtervezõ Iskolában, majd aKREA Kortárs Mûvészeti Iskolában végeztem. 2003-2010között fõleg családi házak, lakások teljes vagy részleges be-rendezésével, felújításával foglalkoztam. 2010-ben a gazda-sági válság hatására a munkahelyem megszûnt, ezért az Irtó

Trió Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nél helyezkedtem elirodavezetõként. Munkakörömbe tartozik a bel-, és külföldiszakmai kiállításokon történõ megjelenésünk szervezése, to-vábbá felelõs vagyok a saját fejlesztésû dobozok tervezésé-ért, gyártásáért, forgalmazásáért.

NÉMETH TIBOR1968-ban születtem Egerben, jelenleg is ott élek. Érettségi

után egészségõr-fertõtlenítõi szakképesítést szereztem, és amegyei kórházban helyezkedtem el. 1991 óta vagyok egész-ségügyi gázmester. A szakma gyakorlását a Rotox Kft-nélkezdtem, 1995-tõl a Városgondozás Eger Kft. kártevõirtóágazatának vezetõ gázmestere vagyok, egyebek mellett a vá-ros patkánymentesség-fenntartási munkálataiért vagyok fe-lelõs. Munkámat – változatlan feladatkörben – 2002-tõl azEgri Vagyonkezelõ és Távfûtõ Zrt. “színeiben” végzem.

Új Választmányi Tagok bemutatkozása


Az Európai Szúnyogirtó Szövetség (EMCA)6. konferenciája Budapesten

(Elhangzott a MaKOSZ XXI. Országos Konferenciáján, Balatonszemesen, 2011. október 13-án)

A MaKOSZ és társ-szövetsége a MaSZOSZ örömmel vál-lalta el az EMCA (Európai Szúnyogirtó Szövetség) Dr. PeterLüthy, az EMCA elnöke és Norbert Becker, az EMCA fõtitká-ra felkérését az EMCA 6. konferenciájának megszervezésére.A konferenciára (2011. szeptember 12-15., Budapest, HotelHélia) 30 országból 177 résztvevõ érkezett, 54 elõadás hang-zott el és 39 poszter került bemutatásra.

A konferencián elhangzottakat több szempont szerint lehet-ne kategorizálni, de talán az alábbi témakörök szerinti felosz-tás látszik a legcélszerûbbnek.

1. Szúnyogok, mint betegséghordozó vektorok- vírusok ésbetegségek (malária vektorok)

2. Inváziós szúnyogfajok és terjedésük3. Szúnyogok elleni védekezési módszerek (új módszerek) -

tapasztalatok4. Púpos-szúnyog és az ellene való védekezés5. WHO / EMCA (Európai Szúnyogirtó Szövetség): irányel-

vek kidolgozása a vektorok és az általuk terjesztett beteg-ségek leküzdésére

Az elsõ kettõ említett témakör két oldalról közelíthetõ meg:– a betegség szemszögébõl: kórokozó vírus – tünet – geográ-

fiai elõfordulás és végül a vektor (hordozó) megnevezése– a vektor (szúnyogfaj) szemszögébõl: a szúnyogfajok, mint

vektorhordozók kategorizálása, illetve azoknak jelenlegiés várható geográfiai elõfordulása.

A betegség szemszögébõl való megközelítést (betegség tü-net – betegség geográfiai elõfordulás), illetve a vector-szú-nyogfajokat foglalja össze – vázlatosan – az alábbi táblázat.

A fenti táblázatban szereplõ és jelentõsnek nevezhetõ be-tegségek geográfiai elõfordulását jól szemléltetik az elõadá-sokból kiemelt mellékelt táblázatok, illetve ábrák:

DENGUE elõfordulása a 2010-es felmérések alapján:

Ez a táblázat szem-lélteti a Malária ésDengue által okozottfertõzések (megbete-gedések, elhalálozá-sok) számát (ld.balra).

A West-Nile vírus (Nyugat-Nílusi vírus) elterjedését, és azokozott fertõzések számát Európában az alábbi táblázat szem-lélteti.

SINDBIS vírusEmberekben, a vírussal történõ megfertõzõdés több száz megbetegedést eredményezettÉszak-Európában (Svédország, Finnország, Oroszország, Norvégia). Tünetek: kiütés, izom-és ízületi fájdalom az ízületek megdagadásával és léz kíséretében,

Cx. p. pipiens, Cx. torrentium,Cs. morsitans, Ae. cinereus.

Cx. p. pipiens, Cx. torrentium,Cs. morsitans, Ae. cinereus.

VECTORVIRUS – tünet – elõfordulás

Cx. p. pipiens BukarestCx. modestus Dél-Francia o.An. maculipennis Portugália

Oc. cantans BukarestSzlovákia

Ae. aegypti, Ae. albopictus.

Ae. vexans, Ae. cinereus;Oc. cantans, Oc. stictius,

Oc. flavescens, Oc. caspius,Cq. Richiardii.

An. maculipennis(túlnyomó tészben)

An. claviger, Oc. communisCq. Richiardii-bõl.

Ae = AedesAn = AnophelesCx = CulexCs = CulisetaCq = Coquillettidis

(Mansonia)

DENGUE vírus4 fajta szerotípus. Élethosszig tartó immunitás alakul ki a betegséget kiváltó szerotípusellen, azonban a többi szerotípusok ellen nem. Tünetek: láz, kiütés, erõs fejfájás (fájdalom aszemek mögött), izom- és ízületi fájdalom (,,break-bone fever’’). Lehet még gyomorhuruthasi fájdalommal, hányinger, hányás, hasmenés.Európában Görögország, Spanyolország, Olaszország, Ausztria, korábbi Jugoszláviaérintettek, illetve a Földközi-tengerrel határos országok.

WEST NILE vírusFertõzés után 3-6 nappal jelentkeznek a tünetek: rossz közérzet, láz, fejfájás,izomfájdalom, kiütés, megdagadt nyirokcsomók. Súlyosabb formáiban akár halálos is lehetagyvelõ- és agyhártyagyulladás, szíizomgyulladás, akut hasnyálmirigy gyulladás,májgyulladás. Immunitás kialakul.

Afrika, Közel-kelet, Ázsia, Oceánia, Észak-Amerika, Olaszország

CHIKUNGUNYA vírusA láz 3-12 napos inkubációs idõ után jelentkezik (hidegrázás, fejfájás, hányinger).Az ízületek (fõleg a végtagokon) fájdalmasan megduzzadnak, majd kiütések követik.A kiütések 7-10 napon belül maguktól eltûnnek. India (2005-ben) Afrika, Fülöp szigetek.

Összesen: 200.000 beteg. Elõfordulás: Francia, Német, és Olaszországban

TAHYNA vírusEurópában, széles körben elterjedt. Fõként influenzaszerû tüneteket okoz.

BATAI vírusEurópában a humán megbetegedések ritkák. Tünetek: tüdõgyulladással,gyomorhuruttal és egyéb hurutos megbetegedésekkel összefüggõ láz.

USUTU vírusFõként vadmadaraknál okoz elhullást egyvelõgyulladás miatt. Immunitás kialakul. A vírusjelenlétét sikerült Magyarországon igazolni egy Budapesten elhullott feketerigóból 2005augusztusában, majd 2006-ban újabb 6 elhullott madárból. A humán megfertõzõdéseknagyon ritkák, egy eset Afrikában (1982) és két eset Olaszországban (2009).

INKOO vírusSzéles körben cirkulál Észak-Európában, keveset tudunk arról, hogy egyáltalán okoz-e ésmilyen fajta tüneteket emberben. Humán antitest prevalencia Svédországban: 69%Finnországban: 50%.

A Chikungunya által fertõzött területek aránylag távol es-nek Európától.

Mint az elõzõekben említettem, ugyanez a témakör megkö-zelíthetõ a vektor (szúnyogfaj) szemszögébõl is, azaz a szú-nyogfajok, mint vektorhordozók kategorizálása, illetve azok-nak jelenlegi és várható geográfiai elõfordulása alapján.

Az említett témakör vázolására ismét az elõadók táblázata-it használom fel, némi módosításokkal.

A Dengue (DENV), Chikungunya (CHIKV), West-Nile(WNV) és Sindbis (SINV) vírusokat leginkább terjesztõ szú-nyog- vektor-fajokat tartalmazza az alábbi táblázat.

A táblázatból egyértelmûen kitûnik az Aedes albopictusszúnyog-faj kiemelkedõ szerepe a betegségek terjesztésében(és ezt számos – konferencián elhangzott – elõadás egybe-hangzóan alátámasztotta).

Célszerû tehát ezt aszúnyogfajt külön tár-gyalni, illetve terjedé-sét, életmódját, az elle-ne való védekezés lehe-tõségét megkülönböz-tetett figyelemmel kí-sérni.

Az Aedes albopictus(Asian Tiger mosquito– ázsiai tigris-szúnyog)

geográfiai elterjedését szemlélteti – úgyszintén az elõadások-ból kiemelt – alábbi ábra. Természetesen minket jobban érde-kel a faj európai elõfordulása. Olaszország nagy része fertõ-zött, de számos más európai országban is jelezték a jelenlétét.

Az elõadásokból kitûnt, hogy az esetleges klímaváltozás ha-tására a faj európai terjedése lényegesen felgyorsulhat. Össze-gezve: Az Aedes albopictus – hazánkban is – kiemelt figyelmetérdemel.

Az elõadások nagy része foglalkozott a szúnyogok elleni vé-dekezési módszerekkel.

Az említett védekezési módszereket célszerû két csoportraosztani.

Hagyományosnak nevezhetõ módszerek (már jól ismert el-terjedt védekezési eljárások):

1. Lárvairtás: Az elõadók elsõsorban Bacillus ThuringiensisIsraelensis-el (BTI) végrehajtott védekezésrõl számoltakbe (egyes országokban, pl. Spanyolországban szinte kizá-rólag lárvagyérítést végeznek), de számos elõadás hang-zott el a Bacillus Sphaericus, a Metopren, a Piriproxifenés a Diflubenzuron-nal végrehajtott védekezésekrõl is.

2. Új formulációként említést érdemel a Vecto-Max, amiBTI és B Sphaericus – úgymond – gyári keveréke.

3. Vegyszeres védekezésrõl (imágóirtás) aránylag kevés szóesett, de hatóanyagként a deltametrin említhetõ.

Az új eljárások csoportjába sorolható néhány új irtási tech-nológia (a teljesség igénye nélkül).

Az eljárások lényege: Tömegtenyésztés – a tenyésztett egye-dek kibocsájtása – monitoring.

RIDL módszer (Release of Insects carrying a DominantLethal).

A módszernek több változata került bemutatásra:– Halálos örökletes faktort hordozó, tenyésztett szúnyogok

kibocsájtása.– Örökletesen szárny-nélküli nõivarú egyedek kibocsájtása.– SIT módszer (Sterile Insect Technic): besugárzással ste-

rilizált hím-egyedek kibocsájtása.Több elõadás utalt rá, hogy a vázolt RIDL és SIT technoló-

giák a betegség-hordozó vektor szúnyog-fajok elleni integráltvédekezés alapvetõ pillérei lehetnek. (Megjegyzés: nem esettszó az említett tömegtenyésztéses eljárások költségvonzatáról,továbbá a vázolt genetikai módosítások módszerérõl (GMO).


Mindkét ténye-zõ természetesenerõsen befolyásol-hatja az említettmódszerek jövõjét,illetve terjedését.

Külön szekciófoglalkozott a pú-pos-szúnyog (rend-szertanilag: rend:Diptera, család:

Simuliidae) elterjedésével, és az ellene való védekezéssel.Az elõadásokban a következõ témák hangzottak el:– A púpos-szúnyog fajok sokrétûsége (lényegesen több mint

ezer fajuk létezik),– Csípésük fájdalmas, lassan múló, látványosan csúnya nyo-

mot hagy.– Életciklusuk eltér a szúnyogokétól. Folyóvizekben szapo-

rodnak, így az ellenük való védekezés is eltér a hagyomá-nyos szúnyogirtástól.

Egyes elõadók – pl. Szerbiából – külön – kimondottan pú-pos-szúnyog elleni repülõgépes védekezésrõl számoltak be.Említést érdemel, hogy púpos-szúnyog – sajnálatos módon –hazánkban is elõfordul, de szervezett védekezés ellene jelen-leg nem létezik.

A konferencia utolsó napján figyelemre méltó összefoglalóelõadás hangzott el, amelynek témája az “Irányelvek kidolgo-

zása a vektorok és az általuk terjesztett betegségek leküzdésé-re” volt.

Az elõadás az alábbi tematikát követte:1. A jelenlegi helyzet felmérése: – Szúnyog-fajok – betegsé-

gek – rizikófaktorok – vektorok.2. Szúnyog gyérítési lehetõségek felmérése – országos szin-

ten – lokális helyi szinten3. Invaziv szúnyog-fajok felmérése (monitoring)- stratégia

kidolgozása országos szinten4. Védekezési kapacitás kiépítése – tömegbázis kiépítése –

lakosság bevonása a védekezésbe5. Szétszórt tenyészõhelyek (pocsolyák, ciszternák, víztáro-

zók, illetve lakossági szinten autógumik, kerti tavak) fel-mérése – kezelése.

Az elõadás kiemelten foglalkozott a monitorozási-stratégiakidolgozásával, és ezen belül a csapdázási technikákkal (többmint 10 csapdatípust és csapdázási módszert szemléltettek).

Utoljára, de nem utolsó sorban az elõadás kitért a vírus-vek-tor szúnyogfajok elleni Integrált védekezés jelentõségére,melynek lényege a komplex – több faktorú szemléletmód és ki-vitelezési technika, mely az alábbi szempontokat foglalja ma-gába:

* kutatás, fejlesztés, analízis, eszközök és végrehajtás,* jogi háttér,* biológiai védekezés,* vegyszeres védekezés,* fizikai megsemmisítés eszközei,* tömegbázis kiépítése, közös akciók, lakossági szinten.Végezetül szeretném megemlíteni, hogy a tanácskozáson

ugyan nem hangzott el, de véleményem szerint feltétlen emlí-tésre méltó, hogy 2011-ben hunyt el Yoel Margalith profesz-szor, aki a Bacillus Thuringiensis Israelensis szúnyoglárvapusztító specifikus baktérium feltalálója, helyesebben mondvamegtalálója, és az azzal történõ szúnyog-lárvaölõ eljárási mód-szer kidolgozásának úttörõje (legutóbbi számunkban két,Margalith professzorról megemlékezõ cikk is megjelent. Aszerk.)

Mindent összegezve úgy érzem a konferencia jól sikerült,nagyon tanulságos volt – nem bánta meg aki azon részt vett.Tágította látókörünket, és iránymutató volt.

(Dr. Horn András, MaSZOSZ elnök)



Az éghajlatváltozás és a globális kereskedelem miatt többtrópusi invazív csípõszúnyog faj bevándorlása várható KözépEurópába. Az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) és a ja-pán szúnyog (Ochlerotatus japonicus) már megjelent Dél-Eu-rópában és Svájcban. Ezek a szúnyogfajok potenciális vektoraia dengue és chikungunya trópusi eredetû vírusoknak, illetve azáltaluk elõidézett betegségeknek. 2010-ben, Franciaországban

és Horvátországban helyi (autochton), dengue-lázas eseteketjelentettek elõször az elõzõ, 1927-28-ban lezajlott, több mintezer halálos áldozatot követelõ görögországi járvány óta. Ahazánkban honos és igen gyakori dalos szúnyog (Culex pipi-ens) és a foltos szúnyog (Culex modestus) felelõsek a trópusi

nyugat-nílusi láz (WNV) madárfajokról emberre történõ átvi-telében. 2010-ben, a 17 hazai WNV megbetegedések közül egyhalálos kimenetelû volt.

A hagyományos lárvairtó szerekkel (temefosz, malation),szemben kialakult rezisztencia miatt, a WHO az alternatív lár-vicidek használatát javasolja a természetes tenyészõhelyek ésivóvíz tározók kezelésére (WHO/WHOPES, 2006).

A szúnyog lárvairtásra használt szerves foszforsav-észterek-nek kedvezõ a humán toxicitásuk, de szelektivitásuk más víziszervezetekre csekély. A mikrobiológiai lárvaölõ szerek(Bacillus thuringiensis var. israelensis (Bti), Bacillus sphaericus(Bs), mellett a biokémiai rovar-fejlõdésszabályozó anyagokathasználják világszerte a csípõszúnyog lárvák irtására.

A rovar-fejlõdésszabályozó (IGR) anyagok közül a kutikulaképzést gátló (diflubenzuron) és a fejlõdés hormonális szabá-lyozását gátló (metopren, fenoxikarb) hatóanyagok kerültekalkalmazásra a lárvairtásban. A metopren, szintetikus juvenilhormon analóg (juvenoid) hatóanyag felelõs a fejletlen lárva-állapot fenntartásáért. Lárvaállapotban a juvenil hormonszintmagas, majd a vedlési hormon szintjének az emelkedésére be-következik a vedlés, és kialakul a következõ lárvastádium. Azutolsó lárva stádium elején a juvenil hormon szintje leesik,majd megemelkedik a vedlési hormon szintje, aminek eredmé-nyeképpen a lárva bábbá, majd imágóvá alakul. Metopreneskezelésnél, a juvenil hormonszint megemelkedik, hatására ateljes átalakulás folyamata zavart szenved, aminek következté-ben az imágó nem fejlõdik ki. A metopren használata eseté-ben leírt, nem halálos hatások között vannak az abnormálismorfológiai fejlõdés, a csökkent szaporodóképesség és a fero-montermelés megváltozása.

A Biopren 4 GR (0.4% S-metopren) terepkísérletre enge-délyezett szúnyoglárvairtó granulátum biológiai hatékonysá-gát dalos szúnyog (Cx. pipiens) lárvákon vizsgáltuk meg,„Irányelvek a szúnyoglárva ölõ szerek laboratóriumi és terepiteszteléséhez” (WHO/CDS/WHOPES/GCDPP/2005.13) kiad-ványa szerint kisparcellás terepen.

A kísérletekhez a természetbõl gyûjtöttünk L3-L4 stádiumúdalos szúnyog (Cx. pipiens) lárvákat, amelyeket a vizsgálatmegkezdéséig 10 °C-on hûtõszekrényben tároltuk és kétna-ponta etettük õrölt, száraz macskatáppal. A terepi kísérleteketaz AES Tiszai Erõmû csapadékszikkasztó övárkában végeztükel, elõre kitûzött, 40 m2 -es parcellákon. Az övárok átlagosvízmélysége 30-40 cm, dús növényi vegetáció borította a terü-letet.

Alternatív lárvicidek szerepe a korszerû szúnyogirtásban. S-metopren hatóanyagú

készítményekkel végzett szúnyoglárva irtási kísérletek eredményei a Tisza-tó térségében

(Elhangzott a MaKOSZ XXI. konferenciáján, Balatonszemesen, 2011. október 13-án)

Culex pipiens

Culex modestus

A vízi növényekkel gazdagon fedett lárva tenyészõhelyeketcélszerû granulátum kiszerelésû készítményekkel kezelni an-nak érdekében, hogy a szemcsék áthatoljanak a növényzeten,és ezáltal sokkal kisebb a szerveszteség. Kezelés elõtt 4 db ol-dalán perforált úszó csapdát (ld. kép) helyeztünk ki, 25db/edény lárvaszámmal, szintén 4 db úszó csapda került kihe-lyezésre a nem kezelt, kontroll parcellákon. A Biopren 4 GRlárvairtó granulátumot 4 kg/ha (16 g/40 m2) dózisban juttattukki, Solo típusú kézi granulátum szóróval. Az S-metopren ható-anyagú készítmények, hatásukat a késõi lárva, illetve bábálla-potban fejtik ki, ezért nagyon fontos szempont a tartamhatás.

A Biopren 4 GR granulátum 2/3 része mikrokapszulázott,szabályozott leadású hatóanyag, 1/3-ad része szabad, így hatá-sát rövid, illetve hosszabb távon egyaránt kifejti. A kezelést kö-vetõ 12-ik napon megvizsgáltuk az úszó csapdákban lévõ lár-

vákat, átlagosan 98,7 százalékos kifejlõdés gátlást tapasztal-tunk, míg a kontrol csapdákban a mortalitás csak 9 % volt. Akísérletet a tartamhatás vizsgálata miatt tovább folytattukújabb lárvák kihelyezésével. A kifejlõdés gátlás a 19-ik napon95,2 %, a 31-ik napon 85,7 % volt (ld. grafikon).

Szúnyoglárva ölõ szereknél a rezisztencia akkor alakulhatki, ha egy szert koncentrált helyen, folyamatosan alkalmazunk.Világviszonylatban, a kémiai és a biológiai lárvairtó készítmé-nyek mellett, a rezisztenciatörés vagy megelõzés miatt, sokkalszélesebb körben és gyakrabban használják az IGR típusú sze-reket, mint hazánkban. A trópusi, invazív szúnyogfajok várha-tó betelepülése miatt, fontosnak tartjuk a lárvairtó készítmé-nyek bõvítését tartós hatású szerekkel.

(Kerékgyártó István, Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft.)


Bevezetés

Az ágyi poloska mind kereskedel-mi, mind lakossági kártevõkéntaz egész világon terjedõben van.Az elmúlt tíz évben világszertefolyamatosan nõtt az információ-ra és az ágyi poloska irtásra vo-natkozó kérések száma. Az ágyipoloska visszatérése meglehetõ-sen szokatlan, hiszen a modernrovarirtó szereknek a 1940-esévek végén és az 1950-es évekelején történt megjelenése ótanem volt jelentõs kártevõ. Az ágyi poloska visszatérésének okai nem ismertek, van azon-ban olyan elmélet, amely szerint az:

1) bizonyos populációk rovarirtó szer (piretroid) rezisztenciá-jának; és

2) a nemzetközi utazások megnövekedésének köszönhetõ,amely hozzájárulhatott a rezisztens ágyi poloskák USA-ban, Ausztráliában és talán európai országokban történõelterjedéséhez.

Ésszerû a feltételezés, hogy e kártevõ számának növekedésenem fog még 10 évig folytatódni, és lesz egy határa ennek akártevõ inváziónak. Logikus arra számítani, hogy az ágyi po-loska vissza fog térni a múltbéli jelentéktelen kártevõ státusz-ba. Ezért aztán fontos átgondolni az alábbiakat:• Mit tehetnek a professzionális kártevõirtó vállalkozások

most, amikor az ágyi poloska már jelentõs kártevõ (vagy né-hány országban éppen most válik azzá)?

• Meddig fog ez a kártevõ probléma tartani, és mennyire leszfontos a kártevõirtó ipar számára?

AZ ÁGYI POLOSKA VISSZATÉR… Mit jelent ez a professzionális kártevõirtás számára?

(Elhangzott a MaKOSZ XXI. konferenciáján, Balatonszemesen, 2011. október 13-án)

Mit tanulhatnak egymástól a professzionális kártevõirtók?

Úgy tûnik, hogy Kelet-Európa szállodáiba és otthonaiba azágyi poloska probléma késve érkezik – jóval azt követõen,hogy azzal az USA-ban, Ausztráliában és Nagy-Britanniábanszembesültek. Ez azzal az elõnnyel és lehetõséggel jár a térségkártevõirtó cégei számára, hogy megismerhetik mások tapasz-talatait, és így felkészültebbek lehetnek.Íme néhány, az ágyi poloskára vonatkozó információ, amelyetamerikai és ausztráliai kártevõirtó vállalkozásoktól tudunk:• Az ágyi poloskák aktivitásában nem léteznek “szezonális

csúcsok” (pl. tavasz vagy õsz); ezek a kártevõk egész évbenaktívak. A kártevõirtó vállalatoknak általában egy jól kép-zett és tapasztalt technikus csapatot kell kijelölniük a keze-lések végzésére, és ennek a csapatnak egész évben bõvenvan munkája.

• Az ágyi poloska irtása hasonlatos a német csótány irtásához,de a szolgáltatást végzõ technikusoknak némi kiegészítõképzésre van szükségük a felmérési és kezelési technikák te-rén.

• A fertõzött területek skálája szélesebb lehet, mint csupán azotthonok és szállodák. E kártevõre vonatkozó bejelentésekvárhatók kórházaktól, kollégiumoktól, gondozásra szorulókszámára létesített otthonokból, ruházati boltokból, mozik-ból és különféle irodaházakból is.

• A megrendelõk (háztartásbeliek) nagy százaléka (25-38 %)megpróbálja maga kezelni a problémát, de nem érik el a kí-vánt célt, és ekkor lépnek kapcsolatba a professzionális kár-tevõirtó szolgáltatóval. Ez azt jelenti, hogy amikor a profesz-szionális kezelés szükségessé válik, a fertõzés már súlyos, ésez nehezebbé teheti az irtást.

• A legtöbb kártevõirtó szolgáltató vállalat folyékony rovarir-tó szert (és porozószert) használ ágyi poloska irtásra, vi-szonylag kevesen alkalmaznak speciális hõ és/vagy hideg ke-zeléses módszereket.

• Amikor az ágyi poloskák szóba kerülnek, gyakran beszélünkrezisztenciáról, amivel azonban a gyakorlatban nem mindigtalálkozunk.

• A teljes mentesség eléréséhez jellemzõen 2-3 kezelésre vanszükség. Ez nagyon fontos az ágyi poloska irtási szerzõdésellenértékének meghatározásakor.

• A kártevõirtó szolgáltató vállalkozások többségénél az ágyipoloska irtás a teljes bevétel mindössze 3-5 %-át teszi ki.

Mit tehetnek a professzionális kártevõirtó szakemberek most?

Szakember képzés az ágyi poloskák ellen történõ védekezés-ben:Ezeknek a kártevõknek az irtása némileg másfajta gondolko-dást igényel, mint a tradicionális csótánymentesítési eljárások.Mindazonáltal a mindenre kiterjedõ vizsgálat, a rés és repedéskezelés, valamint a megrendelõvel történõ együttmûködésugyanúgy része kell, hogy legyen az eljárásnak, mint a németcsótány elleni védekezés esetében.

Költségek:A fertõzött szoba (szobák) teljes kezeléséhez szükséges idõmiatt az ágyi poloska elleni védekezés gyakran “kétemberes”mûvelet. Két szakember alkalmazása megnöveli ugyan az irtásköltségeit, de csökkenti a kezelésre fordított idõt. Ahhoz, hogyhelyesen tudjanak számlázni, a professzionális kártevõirtószolgáltató vállalatoknak tisztában kell lenniük az általuk nyúj-tott szolgáltatás gazdasági vonatkozásaival.

Alkalmazott berendezések:Ágyi poloska irtásához nincs szükség speciális berendezésre. Aszolgáltató vállalatok sikeresen alkalmazzák a szokásos per-metezõ és a rés és repedés kezelõ berendezéseket. A hidegködképzõk alkalmazása azonban nagyon hatékony lehet, és csök-kentheti a kezelésre fordított idõt is. Porozószer alkalmazásais hatékony, de idõ- és gyakorlat-igényes. Költséges hõkezelõ(hideg/meleg) berendezésre nincs szükség, a szokásos beren-dezések megfelelõ használatára vonatkozó képzés azonban se-gíthet a kártevõirtó szakembereknek a költségek csökkentésé-ben.

Rovarirtó szer:Bizonyos ágyi poloska populációknál piretroidokkal szembenirezisztenciáról számolnak be. Ez a probléma a gyakorlatbanvagy elõfordul, vagy nem – minden fertõzés más. Az EgyesültÁllamokban sikeres volt a klorfenapir (Phantom), valamint aciflutrin és imidakloprid (Temprid) kombinációját tartalmazóirtószer alkalmazása, de más piretroidok is hatékonynak bizo-nyultak. Minden fertõzés más!

Megismételt kezelések:Arra lehet számítani, hogy a teljes mentesség eléréséhez 2vagy 3 kiszállás (kezelés) szükséges. A második kiszállásra azelsõ kezelés után kb. 10 nappal késõbb, a petékbõl esetlegesenkikelt nimfák kezelése miatt van szükség. Ez növeli a kezelésköltségét, de konfliktust okozhat a megrendelõvel is. Ezértlegjobb az elején közölni a megrendelõvel, hogy várható ésszükséges az ilyen “megismételt” kezelés.

Monitoring:Minden kezelést össze kell kötni a fertõzés monitorozására al-kalmas módszerrel. A ragasztós csapdák hatékonyak az ágyipoloskák befogásában.

Meddig fog ez tartani?

Az ágyi poloska probléma nem fog örökké tartani. Ennek akorábban jelentéktelen rovarkártevõnek a mostani visszatéré-se is véget ér egyszer. Néhány régióban, mint pl. az EgyesültÁllamok, valószínûleg nem fog tovább tartani még, mint 2-3év. A “fertõzési lánc” az USA-ban megtörni látszik, és a fertõ-zések megszûnése hamarosan elkezdõdik.Az ágyi poloskának nincs természetes reservoirja a városi kör-nyezetben. Teljes mértékben az emberre van utalva, aki élel-met és búvóhelyet biztosít a számára, és szerepet játszik a ter-jesztésében.

(William H Robinson B&G Company, USA)


Beszámoló a CEPA KözgyûlésrõlA CEPA – amely 19 európai kártevõir-

tó szövetséget fog össze – 2011. decem-ber 2-án, Brüsszelben tartotta közgyû-lését, amelyen meghívott elõadókéntrészt vett Christa Klass, az Európa Par-lament Biocid Direktíva képviselõje,Jennifer Hopkins, a Bayer európai sza-bályozási stratégiai és tanácsadói mene-dzsere, valamint Rob Fryatt, a CENSzabványügyi Bizottság elnöke.

Christa Klass (Németország) 1994 ótatagja az Európa Parlamentnek, mintközegészségügyi szakértõ (a CEPA velelefolyatott interjújának fordítását teljesegészében közöljük a Kártevõirtás jelenszámában - a szerk.) Elmondta, hogy aBiocid Termékekre vonatkozó Rendeletalapelvét elfogadták, 2012. januárjábankerülhet sor a megszavazására. 2013szeptemberében pedig nagy valószínû-séggel minden EU tagországban beveze-tésre kerülhet. További felülvizsgálat2017-ben lehetséges. Kijelentette, hogyaz EU rokonszenvez a biocid elõállítók-kal, és hogy a legutolsó jogszabályi válto-zásoknak a kockázatra épülõ megközelí-tésben segíteniük kell mind a termékekrendelkezésre állásában, mind a gyár-tóknak termékeik piacra vitelében.

Ez utóbbi kijelentést nem támasztottaalá Jennifer Hopkins (Bayer), a BiocidTermékek Rendelet munkacsoport tagja.Jelenleg kilenc évet vesz igénybe egy újhatóanyag engedélyeztetése. Az új eljá-

rás minimum 7 évbe, és a termékek köz-ponti engedélyezése 110.000 EUR-bafog kerülni. Ez megakadályozhatja a ter-mékek piaci életképességét. Az új sza-bályozás szerint a gyártók nincsenek kö-telezve arra, hogy megosszák a rendelke-zésükre álló adatokat (pl., környezeti ha-tások, vagy toxicitás), és ez azokat a vál-lalatokat sújtja, akik elsõként végzik akutatást. Ez is egy elrettentés, hogy új te-vékenységekbe kezdjenek a vállalatok.

Arról is beszámolt, hogy míg kezdet-ben a Fenntartható Használat Direktívasok szkepticizmussal találkozott az Eu-rópa Parlamenti képviselõk részérõl, mamár lendületbe jött a végrehajtása. Véle-ménye szerint az olyan képzési és re-gisztrációs rendszerek, mint a PROMPTés a CEN, kiemelkedõen pozitív elmoz-dulások annak érdekében, hogy a pro-fesszionális vállalatok megtartsák piacitevékenységüket a Biocid TermékekRendelet után is, és kapcsolódni tudja-nak ezekhez a rendszerekhez.

Rob Fryatt, a CEN Szabványügyi Bi-zottság elnöke a legutóbbi, Máltán meg-tartott ülésrõl tartott beszámolót. A kár-

tevõirtási szolgáltató tevékenység euró-pai szabványának elkészítése jó úton ha-lad.

Három megbeszélésre került már sor,a Nemzeti Tükörbizottságok visszajelzé-

sei sokat fejlõdtek. A Bizottságon belülegy munkacsoport a meghatározásokkalés a terminológiával (pl.: a ‘professzio-nális felhasználó’ meghatározásával),míg egy másik a követelményekkel éskompetenciákkal (pl.: mit kell egy pro-fesszionális kártevõirtónak végeznie)foglalkozik.

A következõ, Londonban, 2012 áprili-sában megtartásra kerülõ bizottsági ülé-sig a munkacsoportok elkészítik a szab-vány elsõ tervezetét.

Összefoglalva: a CEN projekt halad amaga útján, és a jelenlegi lendületet tart-va a Szabvány elkészül, amikorra az Eu-rópa Parlament jóváhagyja a Biocid Ter-mékek Rendeletét, és ezt követõen egyújabb szakasz elé nézhetünk. A Szab-vány elkészülése erre az idõpontra nagy-szerû lépés, és majdnem biztosan meg-akadályozza az EU bürokráciáját egy sa-ját maga által kidolgozott Szabvány fel-állításában anélkül, hogy ismerné a szak-mánkat.

(A kivonatos fordítást készítette: Németh Mária)


A máltai ülés résztvevõi

Jennifer Hopkins


Az elmúlt két évben abiocid irányelv felülvizs-gálatával, illetve rende-letté alakításával foglal-koztam parlamenti jelen-téstevõként, úgynevezettraportõrként. Ebben afunkciómban vezettem atárgyalásokat a Parla-mentben, valamint a Ta-náccsal és a Bizottsággaltörténõ egyeztetések so-rán. Két hete sikerült arendelettervezet másodikolvasatánál megállapo-dásra jutnunk. A Parla-ment januárban fog sza-

vazni errõl, és a rendelet ezt követõen 2013. szeptemberbenlép hatályba.

A döntési folyamat során megpróbáltunk megfelelõ egyen-súlyt találni a biocidok kockázata, valamint a káros szerveze-tek, valamint kártevõk által okozott kockázatok között.

A politikai kérdések, amelyeket megtárgyaltunk, a követke-zõkre összpontosítottak:

1. Hogyan garantálhatjuk a fogyasztók és a környezet védel-mét?

2. Hogyan támogathatjuk a jobb és hatékonyabb biocidokkutatását és fejlesztését?

3. Hogyan kellene a biocidokat engedélyezni?4. Hogyan kerülhetjük el azt, hogy elveszítsük a kis mennyi-

ségben értékesített biocid termékeket csak azért, mert azengedélyezési folyamat olyan drága, hogy egy cég sem tá-mogatna egy ehhez szükséges dokumentációt?

5. Milyen kizárási kritériumokra van szükség?6. Mi a helyzet azokkal a termékekkel, amelyeket bioci-

dokkal kezelnek? Minden döntésünkben szem elõtt kellett tartanunk, hogy – a biocidoknak hatniuk kell,– káros szervezeteket kell elpusztítaniuk,– tehát csak akkor kell használni a biocidokat, amikor erre

szükség van,– felelõs és fenntartható módon kell használnunk a bioci-

dokat.Az új rendelkezéssel az irányelv egy új rendeletté fog válni.

Az irányelvek célokat határoznak meg, de a végrehajtást azEU tagországokra hagyják. A rendeleteket a tagállamoknakközvetlenül alkalmazniuk kell, és nincs szükség külön végre-hajtási intézkedésekre ahhoz, hogy hatályba lépjenek. Ez aztjelenti, hogy 2013 szeptemberétõl egységes lesz a szabályozásaz egész Európai Unióban. Oda kell figyelnünk, hogy mindentagországban egyformán hajtsák végre a rendeletet.

Ennek a rendeletnek az a célja, hogy – egyszerûsítse az anyagok és termékek engedélyeztetését,

valamint az adatvédelmi szabályokat,

– a gerinces állatokon végzett vizsgálatok adatainak kötele-zõ megosztásával megakadályozza a párhuzamosan vég-zett vizsgálatokat,

– növelje a díjrendszerek harmonizálását a tagországokban,– szabályokat alkosson a biocid termékek párhuzamos ke-

reskedelmérõl,– egyértelmû kizárási kritériumokat határozzon meg, és– magába foglalja a biocid termékekkel kezelt cikkeket.Ennek az új rendeletnek néhány olyan rendelkezésérõl fo-

gok most beszélni, ami különösen érdekelheti az Önök ipar-ágát:

Kizárási kritériumok:A politikailag legvitatottabb döntés a rendelet 5. cikkére vo-

natkozik: ez az a cikk, amely meghatározza a hatóanyagok ki-zárási feltételeit és pontosan leírja e feltételek alóli felmentéskritériumait.

Végül sikerült megfelelõ kompromisszumot találnunk: Ha egy hatóanyag rákkeltõ, a géneket, és a hormonrendszert

valamint a szaporodási képességeket károsító anyag, perzisztensbioakkumulatív és mérgezõ anyag, perzisztens szerves szennyezõanyag és nagyon bioakkumulatív és nagyon szennyezõ, akkorcsak abban az esetben szabad engedélyezni:

A) ha a biocid termékben lévõ hatóanyagnak való kitettség el-hanyagolható kockázatot jelent az emberekre vagy a környezetre– a legrosszabb felhasználási feltételek esetét alapul véve – külö-nösen olyan esetekben, ahol a terméket zárt rendszerben vagyolyan körülmények között alkalmazzák, amelynek az a célja,hogy kizárja az emberekkel való érintkezést vagy a környezetbe ju-tást;

B) vagy ha bizonyítékkal alátámasztják, hogy a hatóanyag lé-nyeges a közegészségre, állati egészségre vagy a környezetre hatósúlyos veszély megelõzéséhez vagy megfékezéséhez;

C) vagy ha egyébként aránytalanul nagy negatív hatással járnaa társadalomra nézve.

Csak abban a tagállamban lehet használni, ahol a veszély vagya kártevõ elõfordul, és a használatot kockázatcsökkentõ intézke-désekkel kell kiegészíteni. Be kell bizonyítani, hogy nem állnakrendelkezésre megfelelõ és hatékony alternatív anyagok vagy tech-nológiák.

Az új megfogalmazással sikerült megõriznünk a kockázat-alapú megközelítést, ami nagyon fontos ahhoz, hogy elég al-ternatív, kiváltható anyag legyen a piacon.

Derogációk (átmeneti mentességek) Örülök, hogy sikerült néhány derogációt is elfogadtatnunk:A még nem jóváhagyott biocidokat 180 napos kivételes idõtar-

tamig lehetne használni korlátozott és ellenõrzött alkalmazásmellett, ha nincs más eszköz, amivel le lehetne küzdeni aközegészségre vagy az állati egészségre vagy a környezetre ható ve-szélyt.

Ez a rendelkezés például a francia tengeren túli országoknál le-het fontos, amikor a trópusi betegségek kockázata igen magas,vagy új járvánnyal kell szembenéznünk Európában, aminek mégnincs forgalomban lévõ ellenszere.

CEPA (Kártevõirtó Szövetségek Európai Konföderációja)interjú Christa Klass Európa Parlamenti képviselõvel

Engedélyezési folyamat:Ennek a rendeletnek az egyik fõ célkitûzése az, hogy lerövi-

dítse és hatékonyabbá tegye a biocidok engedélyezési folyama-tát, és jobban összehangolja a belsõ piacot.

Ezért az egyik legfõbb célom az volt, hogy a központi enge-délyezést az Európai Vegyianyag-ügynökség, az ECHA végez-ze.

Az uniós engedély elõ fogja segíteni a biocid piacra vonat-kozó kutatást és innovációt.

Nagyon keményen harcoltam azért, hogy minden biocid ter-mékre uniós engedélyezés legyen, de a Bizottság és a Tanácsnem támogatott. Attól féltek, hogy az ECHÁ-t elárasztjákújabb munkákkal, amikor még mindig a REACH folyamattalkapcsolatos vegyi anyag bejegyzésekkel van elfoglalva. Végülmegtaláltuk a kompromisszumos megoldást a lépcsõzetes, ter-méktípusonkénti szakaszos alkalmazással:

2013-tól európai uniós engedélyezés alá esnek: – a humán-higiéniai biocid termékek (1)– állathigiéniai biocid termékek (3)– élelmiszerek és takarmányok területén használt fertõtlenítõ-

szerek (4) – ivóvízfertõtlenítõ-szerek (5)– rovarölõ szerek (18)– riasztó- és csalogatószerek (19)2017-tõl az uniós engedélyezést kiterjesztik: – közegészségügyi területen használt fertõtlenítõszerekre (2)– tartályban forgalomba hozott készítményekben lévõ tartósító-

szerekre (6)– fémmegmunkáló folyadékok tartósítószereire (13)2020-tól az uniós engedélyezés minden biocid termékre ki fog

terjedni, kivéve az olyan biocid termékeket, amelyek a kizáró fel-tételek alá tartozó anyagokat tartalmaznak, a következõk kivéte-lével

– rágcsálóirtó szerek (14)– madárirtószerek (15)– halirtószerek (17)– élelmiszer- és takarmánytartósító szerek (20)– algásodásgátló termékek (21)Én személy szerint amellett voltam, hogy általánosan zár-

junk ki bizonyos termékfajtákat az uniós engedélyezésbõl,mert különben csökkennének az új és innovatív termékekkelkapcsolatos kutatások. Például már ma is vannak olyan csap-dák, amelyek CO2-vel mûködnek, és amelyek az alacsony koc-kázatú kategóriába tartoznak. Ezért kér a Parlament 2017-benegy olyan jelentést, ami a termékfajták általános kizárásánakelemzését tartalmazza. Emiatt azt remélem, hogy öt év múlvatöbb innovatív, hatékony és kevésbé mérgezõ termék leszazokban a csoportokban is, amelyek ma kizárásra kerültek azuniós engedélyezésbõl.

Az uniós engedélyezésen kívül lehetõség van a kölcsönös el-ismerésre és az egyszerûsített eljárásokra is az olyan biocidtermékek esetében, amelyek alacsony kockázatú, így példáultermészetes összetevõket tartalmaznak. Az egész EurópaiUnióra vonatkozó egységes engedélyezési rendszer és a köl-csönös elismerés, ahol a 36. és 43. cikk rendelkezéseivel kom-bináljuk, elég lehetõséget ad a tagországoknak arra, hogy a he-lyi körülményekhez igazítsák vagy megtiltsák valamely termékforgalmazását.

Kezelt cikkekKülönösen fontosak ennél a rendeletnél, a biocidot tartal-

mazó cikkekre vonatkozó új rendelkezések. A jelenlegi irány-elv értelmében nem ellenõrizhetjük azokat a biocidokat, ame-lyeket importált termékekbe építettek be. Több eset volt már,amikor ezek kockázatot jelentettek az emberi egészségre. Azúj rendelkezések szerint engedélyeztetni kell a kezelt termé-kekben található biocidokat az EU-ban és a termékeket egyér-telmûen meg kell jelölni címkével.

Fenntartható használatA biocidok képesek káros szervezetek elpusztítására. Ez az

egyetlen ok, ami miatt használjuk ezeket. Következésképpen,ezek a termékek káros hatást fejthetnek ki az emberek egész-ségére és a környezetre. Ezért olyan fontos ezeknek a termé-keknek a fenntartható használata, és EU szinten történõ sza-bályozása.

Két éve én voltam a jelentéstevõ a kártevõirtó szerek fenn-tartható használatáról szóló keretirányelvnél, amit most hajta-nak végre a tagországokban. Ezt a megközelítést szerettemvolna bevezetni a biocid rendeletbe is. A Parlament nagyonkeményen harcolt, hogy hasonló biocid irányelvet alkosson akövetkezõ két évben. A Tanács és a Bizottság ezt nem tartottamegvalósíthatónak, mivel több idõre és nagyobb számokra vanszükségük a biocidok EU-ban való alkalmazásával kapcsolat-ban. Eddig még a professzionális használót sem lehetett meg-határozni.

Mivel német vagyok és ismerem az önök szakmáját, szeret-tem volna már most összehasonlítható szabványokat bevezet-ni EU szinten. Nem csak a kártevõirtással foglalkozó munka-társakra, hanem mindenkire, aki biocidot használ másoknál,és ezért a szolgáltatásért pénzt kap.

Nagy a különbség, ha valamit én magam használok, vagyprofesszionálisan teszem valaki más megbízásából.

Például a tetvek elleni termék esetében: használhatom sajátfelelõsségemre magamon, vagy elmehetek a fodrászhoz, hogyprofesszionálisan alkalmazzák. Ebben az esetben meg kellgyõzõdnöm arról, hogy a fodrász tudja, hogy mit csinál.

Az érveimet elutasította a Bizottság, mert azt mondták,hogy nem lehet minden takarítónõt kiképezni. Azért én ra-gaszkodom a véleményemhez: ha valaki biocid terméket hasz-nál másnál történõ alkalmazásra, szolgáltatás nyújtásaként,akkor a felelõs személynek tudnia kell, hogy mit csinál. Ezértkell a fenntartható használatot a szakmai oktatás részévé ten-ni a következõk esetében:

– a gazdák, akik a termékek tárolásához használnak bioci-dokat,

– a takarítóiparban dolgozókat,– a kórházak orvosi személyzetét,– az éttermek és közintézmények konyháiban dolgozó sza-

kácsokat,– az üzletekben dolgozó, eladással foglalkozó személyzetet,

akik tájékoztatják a vevõket a vásárolt áru fenntarthatóhasználatáról.

A fenntartható használatról tartott szakmai képzésrõl bizo-nyítványt kaphatnának.

Az új rendeletben megállapodtunk, hogy a Bizottságnak há-rom év múlva jelentést kell készítenie arról, hogyan járul hoz-zá a rendelet a biocid termékek fenntartható használatához, éshogy szükség van-e további intézkedésekre, különösen a pro-fesszionális használók esetében.


A jelentésnek különösen a következõket kell figyelembevennie:

a) a legjobban bevált gyakorlatok elõsegítése a biocid ter-mékek minimumra csökkentése érdekében,

b) hogyan lehet a használatot nyomon követni,c) az integrált kártevõmentesítés elveinek alkalmazása,d) a biocid termékek olyan helyeken, mint az iskolákban,

munkahelyeken, óvodákban, nyilvános helyeken történõhasználatának kockázatai, és szükség van-e külön intéz-kedésekre a kockázatok kezeléséhez,

e) a berendezések fejlesztése.

Ha a jelentés azt állapítja meg, hogy szükséges, akkor a Bi-zottság törvényhozásra tesz javaslatot.

Sajnálom, hogy nem tudtuk közvetlenül a rendeletben sze-repeltetni a törvényhozás igényét, de legalább a szövegben fel-tüntettük a fenntartható használat gondolatát. Most nekünk,politikusoknak ezt kell a középpontba állítanunk.

Remélem, hogy az elkövetkezõ években fontos lépéseket te-szünk a fenntartható használat felé, és ezért üdvözlöm, hogyaz önök szövetsége jelen lesz Brüsszelben, és végigkíséri, köve-ti a fenntartható használat meghatározásának és végrehajtásá-nak folyamatát.

Christa Klass Európa Parlamenti képviselõ


A három évente megrendezésre kerülõ konferenciát idénDél-Amerikában, Ouro Preto városában tartották meg, au-gusztus 7-10. között. A konferencia helyi szervezõ bizottságá-nak elnöke Ana Eugenia de Carvalho Campos, a Sao Paulo-iBiológiai Intézet vezetõje, és segítõi az ICUP hagyományainakmegfelelõ színvonalú konferenciát szerveztek, vitathatatlanbrazil ’ízekkel’ fûszerezve azt.

A helyszín, OuroPreto, gyönyörû 18.és 19. századi ba-rokk építményei-nek köszönhetõenaz UNESCO általvédett státuszt tud-hat magáénak. Akonferencián 20ország 240 küldöt-te vett részt, 73 elõ-adás és 61 poszterkerült bemutatás-ra.

Az elsõ naponkilenc plenáris elõ-adás hangzott el,kezdve a brazil esõ-erdõben élõ han-gyák ökológiájával,a brazil arboviru-

sok ellenõrzésén át atermészetes és városi

élõhelyeken elõforduló denevérek ökológiai jelentõségévelfoglalkozó elõadásig.

A második nap délelõttje a kártevõk ökológiájával, beazo-nosításával, az IPM stratégiákkal és a felderítésben, monitor-ingban, valamint az irtásban alkalmazott új fejlesztésekkel fog-lalkozott. Délután az Ouro Preto-i Assziszi Szent Ferencrõl el-nevezett templomban a fakártevõ bogarak okozta károkat te-kinthették meg a résztvevõk és megvitatásra került az is, hogya jövõben hogyan lehet az ilyen károkat elkerülni.

Több elõadás hangzott el a városi kártevõk által közvetítettbetegségekrõl, a városokban élõ hangyák biológiájáról és irtá-sáról, a szúnyogok és legyek, csótányok, termeszek, rágcsálók

és ágyi poloskák el-leni védekezésrõl.

Dr. Bajomi Dá-niel az ágyi poloskaés rágcsálóirtássalfoglalkozó szekcióülés elnöke volt, il-letve az “S-metho-prene tartalmú ro-varirtó szer for-mulációk és ezekágyi poloskákragyakorolt hatásá-nak, laboratóriumifélterep vizsgálata”címmel tartott nagyérdeklõdéssel kí-sért elõadást.

A következõ ICUP konferencia Zürichben (Svájc) kerülmegrendezésre, 2014-ben, amelynek elnöke Gabi Müller, aZürich-i Városi Kártevõ Tanácsadó Szolgálat munkatársa.

(A Pest Magazine-ból fordította: Németh Mária)

Városi Kártevõk 7. Nemzetközi Konferenciája(7th International Conference on Urban Pests – ICUP)

Ana Eugenia de Carvalho Campos, a 2011-es,és dr. Bajomi Dániel, a 2008-as ICUP elnöke

Bill Robinson (USA - lent) és Clive Boase (U. K. - fent) az ICUP konfer-encia-sorozat ,,kitalálói’’ és állandó szervezõi


Maitane Olabarria, üdvözöljük a CEPAstúdiónkban ma reggel. Azért hívtuk megÖnt, hogy arról beszélgessünk röviden, ho-gyan járul hozzá az Európai SzabványügyiBizottság, a CEN, a kártevõmentesítõ iparszabványának kidolgozásához. Kérem,hogy röviden mutatkozzon be, és mondjael nekünk, hogy milyen munkát végeznek aCEN-nél annak érdekében, hogy ez a pro-jekt sikeres legyen.

A szabványügyi osztályon dolgozom aCEN-nél. Ez az osztály sok programme-nedzsert foglalkoztat, akiknek az a fel-adatuk, hogy a különbözõ területekenmûködõ bizottságok szakmai munkájátsegítsék. Hozzám több szektor is tarto-zik, köztük a szolgáltatóipar. Tanácsokatadok és a technikai bizottságok munká-ját segítem, így annak a bizottságnak amunkáját is, amelyet a kártevõ-mentesítési szolgáltatási szabvány ki-dolgozására hoztak létre. Már közel ötéve végzem ezt a munkát.

Mivel a szabványokat az adott iparágszakemberei dolgozzák ki, miért van szük-ség egy olyan „bürokratikus” szervezet be-vonására, mint amilyen a CEN? Milyenhozzáadott értékkel tudja a CEN gazdagí-tani a szabványkészítési folyamatot?

Igaza van. A szabványokat az ipar dol-gozza ki, de nem csak az ipar. Sok másérdekelt is részt vesz ebben a munkában,így a fogyasztók és az állami hatóságokis. A mi feladatunk az, hogy bizottságikeretben összehozzuk az érdekelteket.A fõ szerepünk az, hogy gondoskodjunkarról, hogy a folyamat során érvényesül-jenek az átláthatóság és nyitottság alap-elvei, a lehetõ legtöbb információt jut-tassuk el az érdekeltekhez annak érde-kében, hogy biztosan tudomást szerezze-

nek a szakmájukkal kapcsolatos esemé-nyekrõl, valamint gondoskodjunk az ér-dekeltek közötti egyeztetésekrõl, ideért-ve az Európai Bizottságot is, és könnyít-sük meg munkájukat.

A szabványkészítés elég idõigényes vál-lalkozás. A kártevõmentesíti szolgáltatásiszabvány tekintetében ez majdnem két ésfél évet igényel. Milyen hatással lesz ez aköltségekre?

Egyesek azt mondhatják, hogy a két ésfél év hosszú, míg mások vitába szállná-nak, hogy nagyon rövid. Attól függ, kivelbeszélünk. A költségeket illetõen is ve-gyes a kép. Amikor európai szinten felál-lítunk egy bizottságot, akkor tagjainkegy ún. tükörbizottságot hoznak létrenemzeti szinten. Itt találkoznak a nem-zeti küldöttek, hogy megtárgyalják mi-lyen nemzeti álláspontot képviseljenekeurópai szinten. A tükörbizottságokbanvaló részvétel költsége országonként el-térõ lehet. Egyes országokban ingyenesa részvétel, másokban pedig díjat kell fi-zetni. Tagjaink jól tudják, hogy néhányérdekeltnek korlátozott forrásai lehet-nek, és ezért gyakran ajánlanak kedvez-ményeket egyes érdekelt feleknek, mintpéldául a kis- és középvállalkozásoknak(KKV). Valószínûleg a KKV-k esetébenmég a költségeknél is nagyobb gondotjelent, hogy idõt kell szánniuk a bizottsá-gi munkára. Egy olyan vállalkozásnál,ahol csak egy-két ember dolgozik, ez va-lós probléma lehet. Ebbõl a szempont-ból fontos szerepük van mind az orszá-gos, mint a területi szövetségeknek. Mígaz egyes KKV-knek nehéz lenne elmen-niük az ülésekre, addig a szövetségek se-gíthetnek abban, hogy továbbítják az ér-dekeltek, így a KKV-k véleményét is,hogy az õ álláspontjukat is tükrözze avégsõ változat.

Szeretnék a szabványok jogi hatályárólfeltenni egy kérdést. Helyettesíti-e vajon aszabvány a jogszabályokat vagy jobb, minta jogszabályok? Mi lenne a jobb választás?Vagy a két eszköz együtt érvényesül?

Hangsúlyoznom kell, hogy a szabványönkéntes, és ezért nem helyettesítheti ajogszabályokat. A CEN nem törvényho-zó testület, ezért amit mi alkotunk, an-

nak nem lehet olyan ereje, mint egy ren-deletnek. A rendeletek betartása kötele-zõ, míg a szabványoké önkéntes. Ezt na-gyon világosan kell látni. Ugyanakkor,kiegészíthetik egymást. Ez egyértelmûaz áruk területén, ahol megvannak a tör-vények, mégis kidolgoztak szabványokat,hogy a szolgáltatók betarthassák a jog-szabályi elõírásokat, anélkül, hogy ez kü-lön terhet jelentene. Tehát, látja, hogy aszabványok és a törvények egy iránybahaladhatnak. Az a véleményem, hogy aszabványok nagyon értékesek abból aszempontból, hogy a piacok átláthatóaklegyenek, és az érdekeltek bejuthassa-nak más piacokra is.

Ha visszatekint a más iparágakban szer-zett tapasztalataira, kijelentené-e, hogy akis szolgáltatók ugyanolyan elõnyökhözjutnak, ha részt vesznek a szabvány kidol-gozásában, mint a nagyobbak?

Úgy gondolom, hogy a kis szolgáltatóksokat profitálhatnak, lehet, hogy mégtöbbet is, mint a nagyobbak. Egy elõzõmunkakörömben az etikai kódex kidol-gozása volt a feladatom. A nagyobb cé-gek azt mondták: „Elég a nevünk! Azemberek tudják, hogy a nevünk garan-tálja a minõségi szolgáltatást. Akkor, mi-ért kellene csatlakoznunk egy etikai kó-dexhez?” Sok kis- és középvállalkozásugyanolyan színvonalú szolgáltatástnyújt, mint a nagyobb, jól ismert cégek.A szabvány betartása segíti a KKV-ketabban, hogy reklámozzák szolgáltatásukminõségét. A szabvány másik nagy elõ-nye az, hogy elõsegíti, hogy a vállalkozá-sok inkább a minõség, mint az ár szem-pontjából versenyezzenek egymással. Ezkülönösen a KKV-knek fontos, mivel va-lószínû, hogy nincs akkora áralku erejük,mint a nagyvállalatoknak. A szabványsegít abban a KKV-knek, hogy egyenran-gúak legyenek a nagyobb vállalkozások-kal.

Az utóbbi idõben a hírekben arról hal-lottunk, hogy az Európai Bizottság szor-galmazza a szabványokat, és különösen aKKV-k esetében. Tudna egy kicsit többetmondani ennek az okairól?

A Bizottság meg van arról gyõzõdve,hogy a szabványok értékes eszközök a

A CEPA interjúja Maitane Olabarria-vala CEN munkatársával

KKV-k számára is. Ugyanakkor, a szab-ványok nem igazán ismertek. A vállalko-zások, különösen a KKV-k nincsenektisztában azzal, hogy milyen hozzáadottértéket jelentenek a szabványok. A Bi-zottság szeretné az iparban jobban tuda-tosítani, hogy milyen elõnyökkel járhat-nak a szabványok, és szeretnék ezeket azelõnyöket kiterjeszteni a KKV-kre is.Ezenkívül a Bizottság szeretné elérni aztis, hogy könnyebben és jobban jussanak

hozzá a szabványokhoz a kis- és közép-vállalkozások.

A CEN már egy ideje részt vesz ebbena folyamatban. Készítettünk egy útmuta-tót a Technikai Bizottságok számára, amiabban segít, hogy jobban megértsék aKKV-k szükségleteit a szabvány készíté-sekor. Létrehoztunk egy „help desk”-etis a KKV-knek. És van egy lista, amibenmegtalálhatják a KKV-k, hogy országosszinten hol vannak az információs pon-

tok. Jól tudjuk, hogy a KKV-k számáraproblémát jelent a részvételhez szüksé-ges idõ. Azonban sokat nyerhetnek, harészt vesznek a szabvány kidolgozásá-ban, és a CEN minden tõle telhetõt meg-tesz annak érdekében, hogy ezt elõmoz-dítsa.

Köszönjük szépen Maitane Olabarria,hogy eljött ma a CEPA stúdiójába. Vár-juk, hogy további beszélgetésekre kerüljönmajd sor a jövõben.


Az Amerikai Egyesült Államokban New Orleans hosszúévek óta a vidámságról és szórakozásról ismert, de történelmihagyományokban is gazdag város. Ez az a hely, ahol 2005-benaz USA harmadik legerõsebb és legtöbb halálos áldozatot kö-vetelõ hurrikánja, a Katrina pusztított.

2011 októberébenhárom napon át NewOrleans volt az otthonaaz amerikai kártevõirtószövetség (NationalPest Management As-sociation) éves konfe-renciájának. A már ha-gyományos rendezvénykétségkívül a kártevõ-mentésítési iparág vi-

lágszerte legnagyobb eseményének számít. A több ezer ameri-kai résztvevõn kívül a világ 60 országának 500 látogatója voltkíváncsi a rendezvényre.

A rendezvénysoro-zatot kísérõ kiállításonközel 150 cég mutattabe termékeit. A leg-több standot az ameri-kai cégek és a nagymultinacionális vállala-tok – Bayer, DuPont,BASF, Bell, Syngenta -foglalták el. Európábóltöbbek között a csal-étek állomásairól ismert portugál Plastdiversity, a németIgeba, a nem-toxikus csapdákat kínáló svéd Silvanderssonvagy az USA-ban is jól ismert Pest West állított ki.

Meglepõ módon egyöntetû vélemény volt, hogy bár a PestWorld ebben a szakmában a világ legnagyobb kiállítása, aligtalálhattunk igazán új terméket vagy technológiát. Jól látható

módon, akárcsak az elmúlt évben, a sztár ebben az évben is azágyi poloska volt, vagyis ágyi poloskairtó termékek, berende-zések, technológiák. Mindez azt jelzi, hogy a probléma nemcsökken, ellenkezõleg, még rosszabb lett a helyzet.

Ezért számított újdonságnak és vonzotta a legtöbb látogatótaz FMC standján bemutatott Verifi Bed Bug Detector. Ez akis készülék attraktánssal mûködik és 90 napon keresztül jel-zi a kártevõk jelenlétét. A 90 nap elteltével az attraktáns cse-rélhetõ. A készülék diszkrét, kis méretû, könnyen és gyorsan

elhelyezhetõ a bútor mögött vagy a falon, megfizethetõ és aforgalmazó szerint hatékony is.

Természetesen a rendezvényt szakmai elõadások, szeminári-umok és workshopok is kísérték. Az ágyi poloska problémafontosságát hangsúlyozandó, itt is külön fórum foglalkozottevvel a témával.

A Pest World 2011 ez évben is a legkiválóbb lehetõségetnyújtotta arra, hogy a szakma gyakorlói és ismerõi a világ leg-távolabbi pontjairól összejöjjenek és tapasztalatot cserélhesse-nek.

(Csorba Marianna Bábolna Bio Kft.)

PPEESSTT WWOORRLLDD 22001111PPEESSTT WWOORRLLDD 22001111


2011. 01.20. – stop.hu

Ki a felelõs a poloskák visszatéréséért?

Az ágyi poloskák világszerte újra terrorizálják a lakástulaj-donosokat és a turistákat, ám amerikai kutatók most azt állít-ják, a rovar genetikai állományának feltérképezése segíthet,hogy hatékonyabban szabaduljunk meg tõlük.

Az Ohiói Állami Egyetem kutatói olyan géneket találtak azágyi poloska (Cimex lectularius) örökítõállományában, me-lyek felelõsek lehetnek a rovarirtószerekkel szemben mutatottellenállóképességükért. Eredményeiket szerdán tették közzé aPublic Library of Science címû nyílt internetes tudományosportálon.

A poloskák inváziója – melyet nem úsztak meg New York ésPárizs luxusszállodái sem – éves szinten dollármilliárdokba ke-rül, az ellenük való küzdelemben egyre több peszticidet hasz-nálnak fel. A vérszívó nem terjeszt betegségeket, de csípéseviszketõ, piros foltokat eredményez.

“Az elmúlt körülbelül egy évtizedben a C. lectularius vissza-térését jegyezték fel szerte a világon, beleértve Észak-Ameri-kát, Európát, Ausztráliát és Kelet-Ázsiát, a rovarpopulációlétszáma évente 100-500 százalékkal emelkedett” - írták tanul-mányukban a kutatók.

A szakemberek szekvenálták az ágyi poloska teljesgenomját, majd olyan géneket kerestek, amelyek segítik, hogya vérszívó túlélje a rovarirtószereket. Reményeik szerint en-nek ismeretében megkerülhetik a vegyszerekkel szembeni re-zisztenciájukat, így könnyebb lehet elpusztításuk.

2011. július – Pest Management Professional

Milyen csípés?Kérdezte már meg Önt egy ügyfele vagy megrendelõje,

megmutatva a bõrén a nyomokat, hogy vajon mi csíphette megõt? Nézzünk hát néhányat…

Hogyan néz ki az ágyi poloska csípése?

Az ágyi poloska csípése (cimicosis) viszketést okoz, ezek ap-ró pigment foltok, kiemelkedõ kiütések vagy buborékok (vö-rös csípések) a bõr felületén. A legtöbb esetben a csípések akarokon vagy vállakon találhatók.

Az ágyi poloska csípése nem jelent közvetlen veszélyt azegészségre, de másodlagos fertõzés lehetséges az elvakarásmiatt. Ha van helyi allergiás bõrreakció, corticosteroidokattartalmazó krémek és/vagy szájon át beszedett antihiszta-minok alkalmazása megoldhatja a problémát. Amennyibenszükséges, forduljon orvoshoz, az ágyi poloskák kiirtásáhozpedig kérjen segítséget a kártevõirtó szakértõtõl.

Hogyan néz ki a bolhacsípés?

Néhány esetben elõfordul, hogy a megcsípett személy im-munrendszere érzékeny a bolhacsípésre, és ez bolha allergiásbõrgyulladást okozhat. Hasonlóan az ágyi poloska csípéséhez,a bolhacsípés elvakarása sebeket, vagy másodlagos fertõzéstokozhat. A legjobb megoldás a bolhák kiirtása a házillat éskörnyezete kezelésével egy kártevõirtó szakértõ és egy állator-vos közremûködésével. Kedvenceinket ne engedjük az ágyba,és alaposan porszívózzunk ki azokon a helyeken, ahol alsza-nak/tartózkodnak.

Hogyan néz ki a kullancs csípés?

A kullancs, megfelelõ helyet keresve magának általában ameleg, nedves, hónalji vagy ágyéki területet részesíti elõnyben.Vérszívás közben átadhatja bármilyen betegség kórokozóját,amelynek a kullancs vektora – mint pl. a Lyme kór. Egy kul-lancs csípés oka lehet krónikus vagy akut allergiás reakciónak.

HÍREK, CIKKEK

ágyi poloska csípése

bolhacsípés

beágyazódott kullancs

Amennyiben a kullancsot felfedezik, megfelelõen el kell távo-lítani. Ha kirándulást tervezünk a szabadba, hordjunk hosszúujjú felsõrészt, illetve hosszú szárú nadrágot, és hazatérve min-den esetben alaposan vizsgáljuk meg magunkat. Jó szolgálatottesz a DEET repellenst tartalmazó termékek használata.

2011. október 13. – boon.hu

Új ellenség támad: az ágyi poloska

Miskolc – Már nem csak csótányokkal, de poloskákkal ishadba kell szállniuk a társasházak lakóinak.

Poloskainvázió keseríti a miskolci társasházak lakóinak éle-tét. Egyes lépcsõházakban nagy a baj, az élõsködõt ugyanis ne-héz kiirtani, és a rovarok a szigeteletlen csövek mentén át-mászhatnak egyik lakásból a másikba. Az ágyi poloskák tavalyjelentek meg elõször az Avason, valamint Diósgyõrben az Ár-pád és a Kuruc utcai társasházakban, tudtunk meg bõvebbetKiss János bogármérnöktõl. A problémát érzékeltetve el-mondta, 1986-tól nagyon sokáig egyetlen poloskairtást semkellett végeznie, tavaly már találkozott a problémával néhánylakásban, de mára olyan méreteket öltött az invázió, hogy he-tente akár 6-szor is hadba kell szállnia a poloskákkal. Ez pedignem könnyû feladat: egy lakás irtása legalább egy órát veszigénybe, és nagyon precízen kell dolgozni, hogy hatásos legyena munka.

Nem olcsóA bogármérnököt csótányirtásra is sokkal gyakrabban hív-

ják, mint az elmúlt években. A poloskák és a csótányok elsza-porodásának okát pedig abban látja, hogy a társasházakba sokhátrányos helyzetbõl érkezõ ember költözött be, többségük azúgynevezett „fészekrakós” családok. Õk nem megfelelõ higié-nés körülmények között élnek, ez az oka a rovarok elszaporo-dásának. Ezt bizonyítja, hogy a hajléktalanszállón is szükségvan a rendszeres poloskairtásra. A bajt még az is tetézi, hogyaz irtás nem olcsó (egy kétszobás lakásé körülbelül 20 ezer fo-rint), így sokan meg sem engedhetik maguknak. A köztudat-ban úgy él, hogy a poloska nem mászik át egyik lakásból a má-

sikba, de ez nem így van, tette hozzá a bogármérnök. Aholnem megfelelõ a szigetelés, ott az élõsködõk megtalálják amódját, hogy átjussanak egyik szintrõl a másikra. Így azok isszenvednek tõlük, akik egyébkén tisztán tartják lakásukat.

Kötelesség irtaniA poloska- vagy csótányirtásról a lakások tulajdonosa vagy

használója köteles gondoskodni, kaptunk tájékoztatást a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatá-si Szervétõl (korábban ÁNTSZ). Ha ez nem történik meg, éspanasz érkezik, a Kistérségi Népegészségügyi Intézet határo-zattal elrendelheti a rovarirtást. 2010-ben 25 alkalommal kel-lett ilyen határozatot hozni (két esetben poloskák miatt), azidén kettõt.

2011. augusztus 10 – MedicalOnline

A kontármunkát végzõ hímekátverik a nõstényeket

Sterilizált szúnyogokkal a malária ellen

Van olyan állatfaj, amelynek nõivarú egyedei csak akkor fe-jezik be a párosodást, ha annak során kielégítõ mennyiségûspermiumhoz jutottak. A malária kórokozóját terjesztõ szú-nyog viszont becsapható, ezzel új eszköz kerül a kezünkbe avédõoltással egyelõre nem megelõzhetõ betegség visszaszorí-tására.

A maláriát a plazmódium nevû egysejtû váltja ki, amit azAnopheles szúnyognem nõivarú egyedei visznek át az ember-re. Mint ahogy arról a Nature beszámolt, a spermiumot elõál-lítani képtelen szúnyoghímek létrehozása ígéretes eszköz aszúnyogszám csökkentésére.

A Proceedings of the National Academy of Sciences leg-utóbbi számában megjelent kutatás (Spermless males elicitlarge-scale female responses to mating in the malaria mosquitoAnopheles gambiae) vezetõ szerzõje, Flaminia Catteruccia aNature-nek elmondta: bármi olyan stratégia, ami a hím szú-nyogokat célozza, az emberre nézve veszélytelen. A kutatókeleinte tartottak attól, hogy a nõstény szúnyogokat nem lehetbecsapni, és azok egyszerûen nem vonzódnak a terméketlenhímekhez, de szerencsére kiderült, hogy a nõstények nem tud-nak különbséget tenni a termékeny és a terméketlen hímekközött. A laboratóriumban létrehozott terméketlen hímekszabadon eresztése lehetõvé tenné a maláriaellenes védekezésvegyszermentes formáját, ami azért is nagy lépés lenne elõre,mert a szúnyogok egyre inkább rezisztenssé válnak a rovarir-tók iránt.

A steril hímek létrehozása régóta alkalmazott módszer akártevõk visszaszorítására, így például a mediterrán gyümölcs-legyet is ezzel az eszközzel tartják kordában az USA-ban.


HÍREK, CIKKEK

Lyme-kóros elváltozás

A gyümölcslégy esetén a sterilitást röntgen-besugárzással ala-kítják ki, azonban ez a módszer a hím szúnyogok esetén nemmûködik, mivel a besugárzott hímek életképessége és ráter-mettsége is csökken, az ilyen hímekkel viszont a nõstényeknem állnak szóba. Vagyis kritikus szempont, hogy a hímeknormálisan viselkedjenek.

Egyébként más fajok, így pl. a Drosophila nõstényei csak ak-kor fejezik be a párosodást, ha spermiumokhoz jutottak, éscsak a megtermékenyített petéket rakják le. A moszkitókrólszerencsére kiderült, hogy a nõstények nem a spermiumokmeglétébõl következtetnek a párosodás sikerére. Catterucciaés munkatársai RNS interferencia módszerével hoztak létresteril szúnyogokat: az embriókba injektált RNS elhallgattatottegy, a herék fejlõdéséért felelõs gént, így a hímek nem produ-káltak spermiumot. A steril hímek felnõve ugyanúgy viselked-tek, mint a szaporodóképesek, és a velük párosodó nõstényekugyanúgy elhelyezték petéiket, mintha azok meg lettek volnatermékenyítve.

A következõ fontos lépés az lesz, hogy a kutatók képesek le-gyenek nagyszámú terméketlen hím szúnyogot elõállítani. En-nek a módszere valószínûleg nem az RNS interferencia, ha-nem a génmódosítás lesz.

Génmódosított szúnyogok egyébként már léteznek: oxfordikutatók a rovarokba olyan gént juttattak, amely révén a túlélé-sük tetraciklin-dependenssé vált. A laboratóriumban a szúnyo-gok megkapják a tetraciklint, szabadon engedve továbbadják afüggõséget kiváltó gént, majd tetraciklin hiányában elpusztul-nak, ahogy az utódaik is. Dr. Kazai Anita

2011. augusztus 15. – Népszava online

Koreai szúnyog csíp Olaszországban

Tigris után koreai szúnyogot csapdosnak az olaszok. AzÁzsiából érkezett újabb szúnyogfaj Észak-Olaszországban te-lepedett le.

A venetói közegészségügyi intézet szakértõi Feltre városá-ban egy eddig ismeretlen szúnyogfajra találtak. Így derült ki,hogy a 2007-ben, Olaszországban letelepedett tigrisszúnyog“unokatestvére” is megérkezett - ahogyan az itáliai sajtó elke-resztelte a latin nevérõl koreainak nevezett szúnyogot (Aedeskoreicus).

A Koreában, Japánban és Oroszország keleti vidékén honosszúnyogról van szó, mely importált növényekkel érkezett Itáli-ába. “Nincs ebben semmi meglepõ. Most augusztusban a dél-amerikai eukaliptuszfákon élõ poloskát találtak Róma közelé-ben. A koreai szúnyog elsõ európai példányát 2008-ban Belgi-

umban azonosították” - mondta el az olasz sajtónak RobertoPantaleoni entomológus, szúnyogszakértõ. Szerinte nem a fel-melegedés, hanem a globalizáció terjeszti a távoli állatfajokat.

Pantaleoni elmondta, hogy a tigrisszúnyoggal szemben a ko-reai a hûvösebb klímát szereti, ezért inkább Olaszország észa-ki részén telepszik le. Kevésbé agresszív, de nem terjeszt keve-sebb betegséget.

Pantaleoni úgy fogalmazott, amióta Kolumbusz Kristóf fel-fedezte Amerikát összesen három új állat érkezett Olaszor-szágba 1870-ig. Utána viszont az iparosodás, a kereskedelemés a közlekedés fejlõdésével annyi “marslakó” érkezett, hogymár nem lehet számon tartani õket.

2011. augusztus 18. – The Daily Telegraph

Több, mint 100 ágyi poloska csípés

London központjában, az Airways Hotelban egy testvérpártöbb mint száz ágyi poloska csípést szenvedett el – a hotel pe-ren kívüli megállapodás keretében 1.600 angol fontot (kb.403.000,- Ft) fizetett nekik. A hotelt már érték kritikák egynyaralási tanácsokra specializálódott honlapon, ahová egyszállóvendég feltöltötte az általa, a hotelszobában mászkáló


HÍREK, CIKKEK

ágyi poloskákról készített videót. A testvérpár (két hölgy)egyik tagja 86, másikuk több, mint 30 csípést szenvedett el, ésmindkettejüket a Queen Mary Kórházba szállították, ahol an-tibiotikumokat és antihisztamint kaptak a duzzanatok és azémelygés leküzdése érdekében. „A csípések nagyon fájdalma-sak voltak, viszkettek és még influenza szerû tüneteink is vol-tak. Több hónapba telt, mire a csípésnyomok eltûntek.” – nyi-latkozták a hölgyek.

A testvérpár ügyvédje elmondta, hogy az eset nem egyedül-álló, számos vendég panaszkodott a higiéniára és az ágyi po-loskák jelenlétére a hotelban. A nyaralási tanácsadó honlapon146 vendég „szörnyûnek”, 79 pedig „silánynak” minõsítette ahotelt, összesen 415 bejegyzésbõl pedig csupán 16 alkotott po-zitív véleményt.

Az adatok szerint az ágyi poloska, a bolha vagy a szúnyogcsípése miatt kórházba került betegek száma az elmúlt évhezképest egyötödével megnõtt. Hivatalos adatok szerint 2010-11-ben 3.619 fõt szállítottak kórházba „nem mérgezõ rovarok”vagy „nem mérgezõ ízeltlábúak” csípése következtében. Ez azelõzõ évhez képest 19 %-os növekedést jelent.

2011. szeptember 15. – origo. hu

Megváltoztatott génekkel támadaz elsõ gyilkos szúnyoghadsereg

A genetikailag módosított állatok felhasználásának egyiklegújabb és a kutatók számára legígéretesebb területe a kár-tevõ vagy betegséget okozó állatok, elsõsorban rovarok vissza-szorítása. Már szabadon engedték az elsõ gyilkos szúnyogo-kat, melyek megváltozott génjeik miatt utódaik fiatalkoripusztulását okozzák.

A génmódosított (GM) állatokról viszonylag keveset halla-ni. Ennek valószínûleg az az oka, hogy a mezõgazdasági ha-szonállatok esetében – a növényekkel, különösen a kukoricá-val, szójával ellentétben – még nem terjedt el ez az eljárás.Noha folynak kísérletek például több növekedésserkentõ hor-mont termelõ sertésekkel, szarvasmarhákkal, a birkák gyapjú-hozamát növelõ gének beültetésével, ezeknek az állatoknak anagyüzemi tenyésztése egyelõre a legtöbb országban (így egészEurópában) tilos.

Annál több génmódosított állat él a muslicától a patkányo-kig a laboratóriumokban. Elkezdõdtek a kísérletek GM szú-nyogok szabadon bocsátásával is, aminek célja a betegségetterjesztõ rovarok állományának csökkentése.

Élõ rovarirtókA brazíliai Juazeiro városi dzsungelében például különleges

rovarhadsereget bocsátanak szabadon. Az egyedek célja nema harc, hanem a párosodás. A párzásuk viszont halálos. Utó-daik elsõ pillantásra egészségesek, de a kifejlett kor elérése

elõtt elpusztulnak olyan gyilkos gének miatt, amelyet az apjuk-tól örököltek. Ezeket a rovarokat ugyanis genetikailag úgymódosították, hogy elpusztítsák saját fajtársaikat, de közbenne ártsanak más élõlényeknek.

Az ilyen “élõ rovarirtókkal” elõször betegséget terjesztõszúnyogokat és mezõgazdasági terményeket károsító hernyó-kat céloznak meg. A jövõben azonban a módszer használhatólesz minden kártékony állat ellen, az invazív (tájidegen, behur-colt, agresszívan terjedõ) halaktól és békáktól kezdve a nyula-kig és a patkányokig.

Tulajdonképpen a módszer nem új keletû. Nagyon hasonlóeljárást már több mint fél évszázada alkalmaznak a biológiaivédekezésben. Az úgynevezett steril hím technikánál nagyszá-mú egyedet tenyésztenek ki a megcélzott kártevõbõl, és a ste-rilizált hímeket szabadon engedik. A steril hímek és a vad nõs-tények párzása után a nõstények terméketlen petéket raknak.

Így ha elegendõ steril hímet bocsátanak szabadon, akkor végülkihal a vad populáció - legalábbis elméletileg.

A módszert széles körben alkalmazzák, és sok sikert elköny-velhettek már. Például ezzel sikerült visszaszorítani az Egye-sült Államokban és más helyen honos csavarlégy (Cochliomyia


HÍREK, CIKKEK

Szúnyog (Aedes aegypti)

Ecetmuslica (Drosophila melanogaster)

hominivorax) kártételét. E légy lárvája befúrja magát a haszon-állatok, sõt az ember izomzatába is. Ugyancsak sikeresen irtot-ták ki a módszer segítségével az álomkórt terjesztõ cece-legyetZanzibárról. A steril hím technika nagy elõnye, hogy hatásarendkívül specifikus. Csak a megcélzott faj állományát csök-kenti, ellentétben a rovarirtó szerekkel, amelyek sok más fajra– köztünk ránk, emberekre – is károsak.

A módszernek azonban van egy nagy hátránya. Nagyon ne-héz úgy sterilizálni egy állatot – különösen egy rovart –, hogymás módon ne ártsanak neki. A rovarok sterilizálásának szo-kásos eljárása, hogy sugárkezelésnek teszik ki õket. A sugár-dózis pontos meghatározása azonban döntõ fontosságú. Ha túlkicsi, akkor termékeny rovarokat bocsátanak ki a szabadba, hatúl nagy, akkor viszont a hímek gyengék lesznek ahhoz, hogysikeresen vetélkedjenek a nõstényekért. Ezen a problémán se-gít, ha a hagyományos eljárás helyett génmódosítással sterili-zálnak.

Kártevõk elleni védekezés génmódosítássalA genetikailag módosított rovarokkal való biológiai védeke-

zésben elsõként egy Oxford melletti cég, az Oxitec ért el je-lentõsebb sikert. A rózsaszín bagolylepke (Pectinophoragossypiella) hernyójába sikerült beépíteniük a DsRed nevû flu-oreszcens markert. A hernyó a gyapotföldek egyik legjelentõ-sebb kártevõje. 2006-ban az Oxitec hagyományos módon steri-lizált, fluoreszcens hernyója volt az elsõ GM állat, amelyet

szándékosan szabadon engedtek a természetben. Három évigtartó sikeres próbasorozat után eddig több mint 20 millió lep-két engedtek ki az Egyesült Államokban. (A fluoreszcensmarker a hernyók vad alaktól való elkülönítésében játszottszerepet.)

A módosított lepke azonban csak a kezdet volt. LukeAlphey, az Oxitec alapítója olyan módszert akart kidolgozni,amelynek segítségével genetikai úton sterilizálhatja az állato-

kat. Néhány éven belül sikerült olyan génekkel rendelkezõecetmuslicákat elõállítania, amely gének elpusztították a rova-rok utódait. Az eredményekrõl a Science 2007 júliusi számaadott hírt.

A sugárzással vagy kémiai úton történõ sterilizációval ellen-tétben a genetikai sterilizáció – elméletben – minden állatnálalkalmazható. Az Oxitec jelenleg az Aedes aegypti szúnyoggalkísérletezik, amely a dengue-láz egyedüli hordozója. Ez a ví-rusos betegség évente 50-100 millió embert betegít meg a tró-pusi területeken. A tünetek általában enyhék, de minden hu-szadik megbetegedett személynél súlyos betegség alakul ki.Nincs ellene sem vakcina, sem kezelés, így a betegség ellen ki-zárólag a hordozók, azaz a szúnyogok elpusztításával lehetküzdeni. Ráadásul a szúnyogok egyre ellenállóbbakká válnaka rovarirtó szerekkel szemben.

Hatásos fegyver a dengue-láz ellenAlphey és munkatársai létrehozták az A. aegypti GM tör-

zsét. Ebben egy olyan gén két másolata van, amely megszakít-ja az utód fejlõdését. A gén kikapcsolódik egy antibiotikum, atetraciklin jelenlétében, így ennek alkalmazásával nagy meny-nyiségû, erõs felépítésû szúnyogot lehet szaporítani a szaba-don engedéshez. A szúnyogok tehát alapjában véve sterilek, éscsak mesterséges ellenszer (a tetraciklin) jelenléte esetén ké-pesek szaporodni, a természetben nem. A szúnyogok nyomonkövetéséhez beépítették még a DsRed markergént is a rova-rokba.

Amikor ezek a szúnyogok vad nõsténnyel párzanak, a petékkikelnek, és egészen a bábállapotig normálisan fejlõdnek. Ek-kor azonban az “idõzített” gyilkos gének elpusztítják õket. Akésleltetett halál valójában ravasz trükk. A halálra ítélt lárvákversengenek a vad lárvákkal az erõforrásokért, amellyel mégtovább csökkentik a vad egyedek számát.

Az Oxitec már elkezdte a terepkísérleteket a GM A. aegyp-ti törzzsel a Kajmán-szigeteken. Ezek az elsõ szabadon bocsá-tott GM szúnyogok. A kezdeti eredmények biztatóak, a szú-nyogok életben maradtak, és elterjedtek a kibocsátás helyérõl.A párzásért is azonos eséllyel versenyeznek, mint a vad egye-dek.

A kutatók még a nemek elkülönítésére is találtak egy jómódszert. (Nõstényeket ugyanis nem lenne célszerû szaporíta-ni és szabadon engedni, mert akkor a steril egyedek közül sokegymással párzana, ami jelentõsen rontaná az irtás hatásfo-kát.) A korábbi bábállapotban történõ elkülönítés (a nõsténybábja kicsit nagyobb és eltérõ alakú, mint a hímé) jelentõs be-ruházást igényel, ezért nem igazán alkalmas a módszer széleskörû elterjesztésére. A kutatóknak viszont sikerült röpképte-len nõstényeket elõállítani. Fölfedezték, hogy a nõstény szú-nyogok repülõizmában található egy olyan fehérje, amelynincs meg a hímekben. Ezt genetikai módon kiiktatva szükség-telenné vált a nemek kiengedés elõtti elkülönítése, ugyanis aröpképtelen nõstények párzás nélkül elpusztulnak. Így többmilliónyi petét is eljuttathatnak a világ minden tájára, akár egyborítékban. “Csak vizet kell hozzáadni a boríték tartalmához,és máris kész az instant moszkító” - mondja Alphey.


HÍREK, CIKKEK

A steril rovar technikát az 1950-es évek óta használják a betegséghor-dozó rovarok ellen, de a genetikailag módosított, úgynevezett autocid

állatok alkalmazása ennél is hatékonyabb

A módszereket igyekeznek hasznosítani a maláriaellenesküzdelemben is, de ezt jelentõsen nehezíti, hogy a maláriáttöbb szúnyogfaj is terjeszti. Az eljárást megpróbálják alkal-mazni más állatcsoportokban, így gerinceseknél is. Ha sikerül,jelentõs fegyver állhat rendelkezésre az invazív fajok (példáulegyes halak) és más kártevõk (például nyulak és patkányok)ellen.

2011. október 18. – stop.hu

Komoly csapást mértek a maláriára

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint azutóbbi évtizedben több mint húsz százalékkal csökkent a ma-láriában meghaltak száma világszerte - írta a BBC brit mû-sorszolgáltató internetes oldalán.

Egy új jelentés szerint a 108 országnak, ahol a malária nép-betegségnek számít, egyharmada 10 éven belül minimálisracsökkentheti az ilyen jellegû megbetegedések számát. Szakér-tõk úgy vélik, hogy a jelenlegi ütemet tartva 2015-ig akár to-vábbi 3 millió életet is megmenthetnek.

A szúnyogok által terjesztett betegség leginkább Fekete-Af-rikában jellemzõ: a halálesetek 85 százaléka köthetõ ide. 2009-ben 781 ezren haltak meg váltólázban.

A WHO 1955-ben indított küzdelmet a malária felszámolá-sáért, és eddig tucatnyi országban, illetve térségben sikerültvisszaszorítania a fertõzõ betegséget. Az ENSZ több szakosí-tott intézménye és a Világbank kezdeményezésére indítottRoll Back Malaria Partnership nevû projekt azt célozza, hogy2015 végéig további 8-10 országban számolják fel a váltólázat.A WHO szerint a malária jelentõs gazdasági károkat okoz azérintett országoknak, és a legfertõzöttebb államokban akár ahazai össztermék 1,3 százalékának kiesésével is számolni kelle kór miatt.

2011. november 2. - élelmiszeronline

Új, életveszélyes betegséget is terjeszt a kullancs

A kór neve neobetegségA baktérium életveszélyes vérváladék-képzõdéshez vezet-

het a legyengült immunrendszerrel bíró embereknél.Kullancs terjesztette új fertõzõ betegséget azonosítottak

svéd tudósok. A szakemberek DNS-vizsgálatok során mutat-ták ki egy korábban ismeretlen baktérium örökítõanyagát. Aminták egy 77 éves férfitól származtak, még 2009-bõl.

A jelenlegi ismeretek alapján a baktérium életveszélyes vér-váladék-képzõdéshez vezethet a legyengült immunrendszerrelbíró embereknél.

A göteborgi SahlgrenskaKórház kutatói elõtt eddig hateset ismert, hármat Svédor-szágban, kettõt Németország-ból, egyet-egyet pedig Svájc-ból, illetve Csehországból je-leztek.

A baktérium a Candidatusneoehrlichia, a kór a neo-betegség nevet kapta. A fertõ-

zés tünetei hasonlítanak az influenzáéhoz: magas, hosszan tar-tó láz, köhögés, hasmenés, esetenként vérrögképzõdés és mégájulás is kísérheti. Az eddig ismert esetekben csak olyan embe-reket vett le lábáról a baktérium, akiknek legyengült az im-munrendszere – mondta Christine Wenneras, a neobetegségetkutató tudósok vezetõje.

Az még nem világos, miként érinti a kullancs terjesztette be-tegség az amúgy teljesen egészséges embereket.

2011. november 09. – index.hu

Patkányház nyílt a bécsi állatkertben

Patkányházat nyitott a Schönbrunni Állatkert, tudatja a bé-csi városi képviselet irodája. Az állatkert legújabb látványossá-gában, a világon található hatvan patkányfajta közül három-mal ismerkedhetnek meg a látogatók.

Az új lakók között van a gambiai óriás-, a luzoni kéreg- ésháziasított patkány. A gambiai óriáspatkány az afrikai szavan-nákon õshonos, eléri a 45 cm hosszúságot is, kiváló szaglásá-nak köszönhetõen bevetik a taposóaknák felderítésében és a

tuberkulózis diagnosztizálásában. A kutatólaborokon kívülházi kedvencnek is kiválóak.

A luzoni kéregpatkány a Fülöp-szigeteken honos, testsúlyaelérheti az 1,9- 2,4 kilogrammot. Bundája alapján leginkább apandára hasonlít, de a rágcsálókkal ellentétben csak egy utó-dot hoz világra évente.


HÍREK, CIKKEK

A háziasított patkányt Magyarországon is szívesen tartjákházi kedvencként. Ezek a vándorpatkányok leszármazottai,kezdetben patkányfogók tartották és tenyésztették õket.Rendkívül intelligensek és nagyon jó szociális képességekkelrendelkeznek.

Az állatok éjszaka aktívak, így a patkányházban már dél kö-rül beáll a szürkület, hogy a látogatók táplálékkeresés, fürdõ-zés, mászás és ásás közben is megfigyelhessék az állatokat.

A bécsi állatkert közel kétszázezer euróért alakította át azegykori Mexikó házát kényelmes patkány-tanyává, ahol kis ta-vak, barlangok és mászkáló alkalmatosságok teszik változatos-sá az itt élõ rágcsálók életét.

Az új létesítmény célja, hogy segítsen leküzdeni az emberekviszolygását a patkányokkal szemben. A patkány a nyugati kul-túrában egyet jelent a mocsokkal és a betegségekkel, de Ázsi-ában a patkány az intelligencia, az õszinteség és a kreativitásszimbóluma.

Bafuti Kopó - 2012. január 23.

Víz nincs, patkány azért akadMég el sem kezdõdött az Afrika-kupa, máris jöttek az elsõ

kritikák, hogy a vendéglátó országok cseppet sem viselkednekvendéglátóként. Több válogatott is panaszkodott az elszálláso-lásra, amelyik csapat hotelt kapott a folyóvizet hiányolta, ame-lyik étterembe ment, az a randalírozó patkányokon akadt ki.

A zambiai válogatott múlt szerdán érkezett Egyenlítõi-Gui-neába, miután nem sikerült belföldi repülõjáratot keríteniük,a batai Carmen Hotelbe szállásolták el a játékosokat. Felfris-sülni nem tudtak, hiába voltak csapok, ha víz nem jött belõlük.Ez úgy tetszik, általános probléma, mert az edzések helyszínénis hiába kerestek vizet. Az étkeztetés sem ment flottul, háromórát várakoztatták a futballistákat, mire felszolgálták a vacso-rát. Azt nem tudni, mi tartott ennyi ideig a konyhában, talán aszemélyzet a patkányokkal küzdött az ételért: több játékos isállította, sok rágcsálót láttak fel-alá rohangálni az étteremben.

Ezek után nem is csoda, hogy Zambia összepakolt, és egymásik hotelt keresett magának. “Lehet, hogy mi nem vagyunka legjobb csapat, lehet, hogy egyetlen nagy nevû játékosunksincs, de akkor is tiszteletet érdemlünk” - fakadt ki HervéRenard szövetségi kapitány.

Zambia mellett Burkina Faso is a hotelcsere mellett dön-tött. Illetve ez nem feltétlenül igaz, Paulo Duarte kapitány ál-lítja, hogy inkább nézett ki étteremnek vagy kávéháznak az el-sõ szálláshelyük, mint hotelnek. A konferenciaterem ésvideoszoba ezek után tényleg túl nagy igénynek tûnik, deDuarténak az is kellett. Az új szállodával már csak az a baj,hogy több mint egy órányira van az edzõpályától, és Duarteszerint így hátrányba kerülnek csoportbeli ellenfeleikkel szem-ben, akik negyedórás utazással az edzés helyszínére érnek.

Az Afrikai Futballszövetség ugyanakkor közölte, a hotelekelosztásánál senkit nem akartak hátrányos helyzetbe hozni.

Magyar Nemzet – 2012. január 06.

Fényképekkel igazolt:elszaporodtak a rágcsálók

a TescóbanA Magyar Nemzet olvasói fényképekkel tudják igazolni: új-

ra egerek mászkálnak több Tesco-áruházban is. Az egerek mi-att Angliában – a vállalat anyaországában – is zártak már be


HÍREK, CIKKEK

Tescót. A szigetországban a közegészségügyi hatóság a higiéni-ai elõírások megszegésének, valamint több szabálytalanság kö-vetkezményének tulajdonította a rágcsálóinváziót.

Az egerek jelenléte azért is problémát jelent, mert fertõzõagyhártyagyulladást és szalmonellát terjesztenek. A MagyarNemzet megkeresésére a hipermarketlánc nem cáfolta a vá-sárlók állítását. Elmondták, az egerek és egyéb kártevõk álta-lában megbújnak az áruk között, s a raklapon jutnak be a rak-tárba. Közölték, a Tesco minõségbiztosítási szakemberei tisz-tában vannak az egerek jelenlétével, ezért fokozottan ellenõr-zik, hogy észlelnek-e kártevõre utaló nyomokat.

A lap kitér rá, hogy amennyiben az ellenõrzés során ilyet ta-lálnak, soron kívüli irtást kérnek szerzõdéses partnerüktõl. ATesco szerint egyébként külön minõségbiztosítási szakemberdolgozik minden, a háromezer négyzetmétert meghaladó áru-házban, aki legalább hetente egyszer ellenõrzi a létesítménykártevõmentességét.

A cikk hatására a Tesco közleményt adott ki, melyben azthangsúlyozta: fokozottan ügyel a rágcsálók távol tartására,ezért az elmúlt hetekben a megnövekedett áruforgalom miattextra irtásokat rendelt el. A Tesco hangsúlyozza: a rágcsálók ésegyéb kártevõk általában áruk között megbújva, raklapon ér-keznek az üzletekbe, raktárakba. Minõségbiztosítási szakem-bereik fokozottan ellenõrzik, hogy észlelnek-e kártevõ jelenlé-tére utaló nyomokat, és amennyiben ilyet találnak, soron kívü-li irtást kérnek. A kereskedelmi lánc kiemeli: Magyarországona Tescónál minden 3 000 négyzetméternél nagyobb áruházbanminõségbiztosítási szakember is dolgozik, aki legalább heten-te egyszer ellenõrzi a létesítmények kártevõmentességét, aszerzõdéses partnerük pedig tervszerûen havonta, illetve rág-csáló jelenlétére utaló nyomok esetén 24 órán belül biztosítjaa rágcsálómentességet, illetve a hatékony rágcsálóirtást. Az el-lenõrzések és a rágcsálómentesítés tevékenységei dokumen-táltak. A csapdák rendszeres ellenõrzése mellett a rágcsálókbejutását a Tesco számos intézkedéssel igyekszik megakadá-lyozni, például áruátvételi kapuk zárásával, a hulladékok rend-szeres elszállításával, a takarítás és a karbantartás tervszerûvégzésével, a beérkezõ áruk szúrópróbaszerû ellenõrzésével –közölte a Tesco. (MTI)

Meleg lábaka hideg éjszakákon

Õsz végén - tél elejéna napok melegek, az éj-szakák pedig hidegek.A nap alacsony szög-ben süt, és az épületekdéli és nyugati falaitmelegíti napközben.Napnyugta után a kõ-alapzatok és zsaluzottoldalfalak sokáig visz-szaverik ezt a hõt. Ezaz ún. “hõnyelõ” jelen-ség befolyásolhatja arágcsálók tevékenysé-gét a ház körül, és méga kutató tevékenysé-gükre is hatással lehet.

Biztonságra való tö-rekvésük miatt az ege-rek és a patkányok azépületek körül, a falak-hoz közel közlekednekéjjel, hogy élelmet ta-láljanak. Hideg éjszakákon a felmelegedett déli és nyugati fa-lak akár 14-16 fokkal is melegebbek lehetnek a többi falnál, il-letve a talaj hõmérsékleténél. Ez a “hõnyelõ” effektusnak kö-szönhetõ. A patkány etetõládáknak ugyanilyen hõnyelõ minõ-ségük van, és a begyûjtött hõt napnyugta után akár 6 óra hosz-szat is képesek megõrizni.

A patkányok és egerek képesek azonnal észlelni a hõmér-séklet különbségét a környezetükben; lábaik párnázott részeikülönösen érzékenyek a hidegre és a melegre. Amikor nap-nyugta után elõjönnek élelmet felkutatni, természetesen von-zódnak az épület melegebb részeihez, és azon a területen ma-radnak, mivel a hõmérséklet akár 60 cm-mel arréb is jelentõ-sen hidegebb lehet. Ebben a zónában maradva élelmet és me-nedéket is találhatnak, olyan réseket fedezhetnek fel, amelye-ket megnagyobbítva bejuthatnak az épületbe.

A ház falának tõszomszédságában elhelyezett patkánylá-dákban az irtószer elhelyezésére szolgáló részben a legna-gyobb a hõmérséklet különbség, akár 16-18 fokkal is melegebblehet, mint a levegõ, vagy a talaj hõmérséklete. Ez csábítóváteheti a csalétket egy éhes rágcsáló számára egy hideg éjsza-kán, amely élelmet szerezni indult, és mellesleg még a lábait ismelegen tartja.

(A B&G Equipment Hírlevelét fordította: Németh Mária)


HÍREK, CIKKEK

Fehérlábú egér hátsó lába (fehérlábú egér hazánkban nem honos -

a szerk.)


HÍREK, CIKKEK

Nehéz elhinni, hogy immár több mint20 éve annak, hogy Európa ilyen jelentõ-sen megváltozott. Sokaknak talán nemtûnik olyan drámainak a változás, amígeszükbe nem jut, hogy a turisták városai,Budapest, Prága és Tallin – vízum és ál-lami alkalmazásban álló idegenvezetõnélkül – mind csak az álmaikban létez-tek. Egy teljes európai nemzedék valójá-ban csak a szüleik és nagyszüleik általmegosztott emlékekkel él. Azok számá-ra, akik emlékeznek az 1980-as évek vé-gén kezdõdött alapvetõ változásokra,mennyire más a mai Európa akárcsak azegy generációval korábbihoz képest?Mindenekelõtt, „Európa” közepe vissza-tért tradícionális földrajzi helyzetébe,egy északon Lengyelországtól, míg délena „volt Jugoszláviáig” húzódó sávba.Másodsorban, sok kisebb ország jelentmeg, mivel a valódi etnikai és kulturáliskülönbségek mégiscsak erõsebbnek bi-

zonyultak, mint az állami beavatkozás.Végül helyreállították a hegyek között ésnagy folyók mentén futó több ezer évesföldrajzi kereskedelmi útvonalakat,amelyek mentén modern logisztikai út-vonalak jelentek meg, például a közvet-len Hamburg – Budapest vasúti konté-neres útvonal, amely gazdaságosan juttatel teherárut észak-európai kikötõkbõlEurópa szívébe.

Ennek a formálódó, dinamikus, mo-dern Európának a közepén találhatóváltozatlan névvel és változatlan hatá-rokkal Magyarország, amely még mindigEurópa termékeny keleti síkságainak akapuja. Pompás történelmi iker-fõváro-sa, Buda és Pest átíveli a Dunát, és a mo-dern Budapest még mindig nagyon is„Európa szíve”. Akárcsak a római idõk-ben, továbbra is kereskedelmi utak talál-kozási pontja, valamint elsõrendû turistacélpont.

Az utóbbi években a kártevõirtó szak-ma is észrevehetõen felismerte az „újEurópa” megjelenését: amint az alábbitáblázatból látható, egyre több európaiszakmai rendezvény talál itt természetesés vendégszeretõ otthonra. Az állami tu-lajdonban és ellenõrzés alatt álló szerve-zetektõl a magántulajdonú és vezetésûvállalatokra történõ átmenet gyorsanzajlott, a tapasztalat azonban még gyara-pítandó, és nem lehet lebecsülni a szá-mos szakmai rendezvénynek a tapaszta-latok és ismeretek megosztásában rejlõértékét.

Az új Európa és a megjelenõ kártevõ-irtó szakma egyensúlyának megértésé-hez szükséges annak az ismerete, hogyszámos tényezõ Budapestre mutat. A vá-ros, mint kedvelt kulturális, turista éskonferencia helyszín vonzerején túlme-nõen egy további tényezõ, hogy Buda-pest a székhelye az európai kártevõirtószakma egyik legjobban tisztelt és cso-dált vállalatának, a Bábolna Bio-nak.Különös, hogy egy ilyen jól ismert válla-lat esetében a szakmában furcsa módonmég mindig sokaknak sikerül helytele-nül leírniuk egy olyan egyszerû szót,mint Bábolna.

Bábolna Bio egyedülálló a kártevõirtószakmán belül. Nincs a világon olyan vál-lalat, amely hatóanyagokat szintetizál,azokat formulázza, majd forgalmazásu-kat nemzeti és nemzetközi szinten végzi,illetve saját kártevõirtó szolgáltató rész-legén keresztül felhasználja azokat.

Szakmai rendezvények Közép-Európában

Városi Kártevõk Nemzetközi Konferenciája (ICUP) Prága Cseh Köztársaság 2002

Európai Gerinces Kártevõirtási Konferencia (EVPMC) Budapest Magyarország 2007

Városi Kártevõk Nemzetközi Konferenciája (ICUP) Budapest Magyarország 2008

CEPA Europest Budapest Magyarország 2010

ConEx Pest/CEPA Europest Krakkó Lengyelország 2011

Európai Szúnyogirtó Szövetség (EMCA) Konferencia Budapest Magyarország 2011

International Pest Control 2011. november / december

Bábolna Bio – minõség Európa szívében

Rágcsálóirtó paraffinos kockák a gyártósor végén

Bábolna Bio Rágcsáló Biológiai laboratórium

Annak, aki olyan partnert keres, aki job-ban érti a „holisztikus kártevõirtást”mint Bábolna Bio, sokáig és kitartóankell keresgélnie a szakmánkon belül. Bá-bolna Bio 100 %-ban magyar tulajdonúvállalat, valójában a menedzsment és azalkalmazottak a tulajdonosok. BábolnaBio-t sokan láthatják kiállítóként egészEurópában a Pestex, Eurocido vagyParasitec rendezvényeken.

Hogyan írhatnánk le Bábolna Bio-tvalakinek, aki nem ismeri õket? Egysze-rû – gondoljunk arra, mit akarnánk egypartnercégben. Elõször is a legfejlettebbgyártást, formulázást és csomagolást vár-juk el – ez a Bábolna Bio. Aztán egyolyan vállalatra van szükségünk, amely arovarirtó és a rágcsálóirtó piachoz is ért– megint csak Bábolna Bio a megoldás.A rovarirtás területén Bábolna Bio a ro-varfejlõdés gátlók specialistája. Határo-zott elõny, hogy az egyetlen s-metopréndossziéval rendelkezõ vállalat, amely aBiocid Direktíva (BPD) szerint védi ezta hatóanyagot, ráadásul azonban Bábol-na Bio felismerte az S-metoprént tartal-mazó csalétkek különbözõ lehetõségeitis. Azután, hogy kifejlesztette „az” elfo-gadott és egész Európában Biopren né-ven bejegyeztetett fáraóhangya irtási-csalétkezési és monitoring rendszert,Bábolna Bio egyéb lehetõségekre kon-centrált, úgymint bolhairtó termékek,terményvédõ formulációk Ausztráliá-ban, majd ezt követték az S-metoprénesszúnyoglárva irtó formulációk. A leg-újabb fejlesztések közé tartozik az ágyipoloska irtás. Mindezen professzionálisformulációk fejlesztéséhez saját világ-színvonalú formulációs laboratóriumaikbiztosítják a hátteret.

Mégis a rágcsálóirtás az, amiben Bá-bolna Bio igazán kiemelkedik. A törté-net régi: még az európai változások elõttkezdõdött, amikor is Dr. Bajomi Dánielelindította a mostanra híressé lett irtásiprogramot, amelynek eredményekéntBudapest több mint 30 éve gyakorlatilagpatkánymentes város. Dánielt valóbannapjaink „Hameln-i patkányfogó”-jánaktekinthetjük.

Bábolna Bio volt az elsõ vállalat Euró-pában, amely brodifakumot (Talon) re-gisztrált és értékesített, azonban szoro-sabban köthetõ a Protect márkanév alattértékesített bromadiolonhoz. KorábbanBábolna Bio a hatóanyagot szintetizálta,ma a Bromadiolon Task Force vezetõje,

biztosítva a hátteret és a projekt me-nedzsmentet a BPD I. Mellékletére tör-ténõ sikeres felkerülés érdekében. Mégegyszer, Bábolna Bio erõssége a formu-lázás: pellet, öntött kocka, extrudált koc-ka, préselt kocka, szemes csalétek készül„házon belül” a magyarországi üzem-ben. Valójában a világpiacon jelen lévõcsalétkek közül sok ebbõl az üzembõlszármazik, mivel Bábolna Bio számos el-ismert nemzetközi márka fõ bérgyártója.

Ahogyan a kártevõirtó ipar mindenévben egyre inkább nemzetközivé válik,Bábolna Bio-val is ez a helyzet. Ennekalapja a megbízható mûszaki tudás,amelyet a legfejlettebb formulázási ésanalitikai laboratóriumok, valamint biz-tos rágcsálóirtó szer vizsgálati felszerelé-sek garantálnak. Ez tette lehetõvé Bá-bolna Bio számára, hogy ne csak Euró-pában a BPD szigorú követelményeinekfeleljen meg, hanem az USA-ban az EPAés Ausztráliában az APVMA elõírásai-nak is. Bábolna Bio valójában több mint240 egyedi termék regisztrációval ren-delkezik Európában, az USA-ban, La-tin-Amerikában, Ausztráliában, Ázsiá-ban és a Közel-Keleten. Mindezek mö-gött egy sok nyelvet beszélõ és idegenkultúrákban jártas, tapasztalt kereske-delmi és logisztikai csapat áll, amelytöbb mint 30 országban közvetlenül éstovábbi 18-ban partner vállalatokon ke-resztül kínál Bábolna Bio termékeket, il-letve nyújt segítséget a vásárlók számára.Ha Ön hosszú távú partnerkapcsolat ki-építésére törekszik, akkor Bábolna Biotényleg a Minõség Európa Szívében.


HÍREK, CIKKEK

A magyar Parlament épülete a Duna partján

Számítógép vezérléses gyártás

2012. február 15-16. EUROCIDODortmund, Németországwww.eurocido.de

2012. február 23-24. EXPOCIDA 2012 IBERIAMadrid, Spanyolországwww.anecpla.com

2012. április 26. Pest-Ventures 2012Kegworth, Nottinghamshire, [email protected]

2012. május 16-18. 10th International Fumigants & Pheromones Technical ConferenceIndianapolis, USAwww.insectslimited.com

2012. július 11-13. 24th Annual FAOPMA ConferenceAdelaide, Ausztráliawww.faopma.com/announcement.html

2012. október 17-20. PestWorld 2012Boston, Massachusetts, USA

2012 november 14-16. PARASItec 2012Párizs, Franciaországinformáció: Michel Debaisieuxe-mail: [email protected]

RENDEZVÉNYNAPTÁR

A Magyar Kártevõirtók Országos Szövetségének hivatalos szakmai lapjaFelelõs kiadó: Dr. Bajomi Dániel, a MaKOSZ elnöke. Szerkesztõ: Németh Mária. Lektor: Dr. Métneki Júlia.

Szerkesztõség: 1117 Budapest, Budafoki út 183. Telefon és fax: (36-1) 464-5241.Hirdetésfelvétel: a szerkesztõség telefonszámán. – Készült: Misztótfalusi Kft. Bábolna

Eng. sz.: B/SZI/2178/1994

hol tartunk? - makosz...(elnök), vogronics lászlót (fõtitkár), bélai gyulát (számvizsgáló...

Documents