Visszatekintő4-8. oldal

Szent Mór püspök ünnepe12-14. oldal

Emlékeink17. oldal

VI. évfolyam, 8. szám2009. november 13., szerda

Ára: 174 Ft

E z e r é v e s a p é c s i e g y h á z m e g y e

A PÉCSI EGYHÁZMEGYEMILLENNIUMI ÉVÉNEK ZÁRÁSA:

2009. NOVEMBER 28.

„Virrasszatok tehát, és minden időben imádkozzatok, hogy meg-meneküljetek mindattól, ami be fog következni, és megállhas-satok az Emberfia előtt.”

(Lk 21,34-36)

3

Kajtár EdvárdGondolatok a papság évekapcsán I.

Visszatekintő

Gesztesy AndrásSzent Erzsébetbőlhős szeretet árad...

Őexellenciája Mons. JuliuszJanusz érsek, apostoli nunciushomíliája

Magyar KurírÚj boldoggal gazdagodotta magyar Egyház

Vadász IstvánEmlékeink

Schmidt PálFalak helyett kapukat

Közlemények

TARTALOM: Gondolatok a papság évekapcsán – I.

„Köszönjük, hogy követitek Krisztust!”3

4-10

11

12-14

14

15-16

16-17

18-19

Alapító: A pécsi megyéspüspökFelelős szerkesztő: Fazekas Orsolya

Szerkesztőbizottság:Bognár Attila, Garadnay Balázs,Gesztesy András, Kajtár Edvárd,

Kajtárné Tiborcz Mária,Kvanduk Frigyes, Takács Gábor

Szerkesztőség:7621 Pécs, Szent István tér 23.

E-mail: sajtoiroda@ordinariat.huFotó: B. Bezdán Katalin, Fazekas Orsolya

Layout: Komáromi CsabaFelelős kiadó: Fény Kft.

7624 Pécs, Káptalan utca 6.Nyomda: MacMaestro Kft., Pécs

Kajtár Edvárd

XVI.Benedek pápa ezév június 19-én,Jézus Szentséges

Szívének ünnepén meghirdette a Pap-ság Évét, amely 2010. Jézus Szíve ün-nepéig tart. E kegyelmi esztendőt aplébánosok védőszentjének, VianneySzent János Mária halálának idén 150éves évfordulója inspirálta, így a pápaa szentévet megnyitó levelében e fran-cia plébános életét és gondolatait ajánljaa papok és minden hívő figyelmébe.Lapunk e havi számától kezdve e papiév zárásáig egy-egy rövid gondolattaljelenünk meg, segítve így a Szerető Is-tennek a papságban adott hatalmasajándékának újrafelfedezését a laikustestvérek között is.

Talán ezzel a gondolattal kell kez-denünk a papság kegyelméről valógondolkodásunkat: Vajon eltölt e ben-nünket a hála azért, hogy vannak fér-fiak, akik elfogadták és befogadták azÚr szerető meghívását? Sokszor ta-pasztaljuk fájdalmasan, milyen keserűkövetkezményei vannak a paphiány-nak; no de, amink van azt becsüljük-e –ne kerüljük meg e kérdést! A papokkalvaló elvárások és igények rendszerintjogosak, csak sajnos mindezen igé-nyek kissé „fogyasztói jellegűek”: a ka-pott„cikk”nemmegfelelően„működik”,látja el a feladatát, s aztán eluralkodikrajtunk valami sajátos „nyűgösség”:„ez van”, ő a mi papunk…

Köszönjük meg a papot! Köszön-jük meg, hogy nemcsak annak idején,hanem minden nap igent mond Jézusszemélyére és kérésére: „Kövess engem!”Általában a hívek „mindent” tudnaka papjukról (s aztán elkezdenek „meg-oszlani a vélemények” róla), de arratalán kevesen gondolnak, hogy a papminden gyarlóságának megtapaszta-lásában hallja (!) e szavakat: „Jöjj, és

kövess engem!” Köszönjük meg, hogykövetni akarja Krisztust!

Köszönjük meg, hogy van a köze-lünkben valaki, aki minden nap halljaJézust, látja Jézus szeretetének felada-tait a rábízottak között, beléphet aMegváltó Áldozatba, tanúja lehet a

bűnbocsánat felfoghatatlan titkának –noha ő is bűnös…

Gondolatok Vianney Szent Jánostól:- „Milyen szép dolog, hogy mi, akik any-nyira kicsik vagyunk, tetszhetünk az Is-tennek.”

- „Minél jobban megismerjük az embere-ket, annál kevésbé szeretjük őket. Istennekszemben fordított a helyzet: minél inkábbmegismerjük Őt, annál jobban szeretjük.”

- „Isten műve vagyunk. Mindig is az őműve vagyunk. Könnyű megérteni, hogyIsten műve vagyunk: de hogy Isten ke-resztre feszítése a mi művünk, lám ez az,ami érthetetlen.”

4 VISSZATEKINTŐ

Hazaérkezett az a több ezer fiatal, aki októberben Pé-csett részt vett a Taizéi közösség és a helyi egyház-

községek által előkészített találkozón. Az összes érkezőfiatalt helyi lakosok, családok látták vendégül.

Utoljára húsz éve volt Pécsett taizéi találkozó, a pécsiegyházmegye pedig ezeréves – többek között ezért tartot-tak most ugyanilyen találkozót a városban. A találkozó té-mája „a bizalom zarándokútja” volt. Amint Mayer Mihálypécsi püspök a Vatikáni Rádiónak nyilatkozta: a mostanigazdasági válság is elsősorban bizalmi válság, ezért is fon-tos a bizalom kérdése. Ha Istenben bízunk, akkor tudunkmásokban is bízni – fogalmazott. Hogy a gyakorlati ke-reszténység az emberi bizalomra épül, azt az is mutatja,hogy a résztvevőket családoknál szállásolták el – tettehozzá Mayer Mihály.

A közös imák alkalmával kb. háromezer résztvevő töl-tötte meg a Városi Sportcsarnokot, vasárnap délután a szé-kesegyházat árasztotta el a sok fiatal. A közös imák soránAlois testvér, a Taizéi Közösség vezetője tartott elmélke-déseket, amelynek során fölhívta a figyelmet, hogy az elsőtanítványokhoz hasonlóan a jelenlévők is azt a feladatotkapják, hogy térjenek haza oda, ahol a feltámadt Krisztusmár várja őket.

Mayer Mihály pécsi megyéspüspök is bátorította a fia-talokat és hangsúlyozta, hogy az egyház számít rájuk: bízikbennük és szereti őket.

A délutáni műhelyfoglalkozásokat is nagy érdeklődéskövette. Sokan választottak olyan műhelyfoglalkozásokat,amelyek Isten hívásának felfedezéséről, a Bibliáról, az elsőkeresztény írásokról szóltak. A zenei és egyéb foglalkozá-sok mellett a cigány vallásoságról és a teremtésvédelemről(környezetvédelem a Biblia alapján) szóló előadásokon issokan vettek rész.

A találkozó több ezer résztvevője között sok külföldi isvolt, nagyobb létszámban vettek részt az albábi országok-ból: Horvátország 200 fő, Ukrajna 100 fő, Lengyelország 90fő, Románia 90 fő (30 magyarajkú), Szerbia 60 fő (30 ma-gyarajkú), Szlovénia 60 fő, Bosznia és Hercegovina 50 fő.

A fentieken kívül a következő országokból is érkeztek még:Szlovákia, Ausztria, Németország, Portugália, Franciaország,Olaszország, Hollandia, Egyesült Királyság, Spanyolország, Lit-vánia, Finnország, Egyesült Államok, Brazilia, Porto Rico,Kongó, Egyiptom.

Bizalom és egységVéget ért a Taizei Találkozó

5VISSZATEKINTŐ

HAZA HÍVLAK

Haza hívlak, hogy hajad fényébőlfonjam halkan a csendnek karéjátönző és elárvult magam köré.- Nem azt akarom, hogy sírj velem!

Elég, ha odakint visítanaka fel-feltépett régi utcaköveknekiveselkedett, kattogó gépeknehéz, vad fémharapásai alatt.

Most a szálló portól mocskos az ember.Erőszaktól vetkőznek sorban a fák.Dupla halál! – Félig megölte őketeső nélkül a kánikulai nyár.

Sok a kóró, korán elszáradt virág.Kopár a föld, sehol egy árva fűszál.Szürke beton már ez az egész országSzívembe markol a magyar valóság.

Engem bánt az eldobált cigarettacsikk- aki nem szemetel, szintén itt lakik.Az én kezem simogat a friss padon,- Később cipőkkel taposnak azon.

Falak firkái, utcai emberürülékek,Kolosszális történelmi emlékek,Nagyhírű intézmények, épületekközt sérülten, büszkén, egyedül élek.

Kérlek, haza hozzám gyere Lányom!Hiszem; az új szép város nem álom.Csak rozsdás acél a kard kezemben,- Nagy szükségem van a szeretetre!

Cs. Horváth IlonaPÉCS, 2009. OKTÓBER 7.

HALOTTAK NAPJÁN

A temetőkben most gyertyák égnek.Márvány színű tükre van az Égnek.Mécsesek lobbannak, újak gyúlnak,Búcsúzó lombok árnyékká nyúlnak.

Gránit és hantok a halottakon.Élők gyásza – Virág a halmokon.Sírok közt sírunk, mint minden évben.Szívünk széloltó fénye – Sötétben.

Cs. Horváth IlonaPÉCS

Megkellene köszönninéhavégrea tanulással töltött éjszakákataz ügyeleti hajnalokatminden darab vizsgaidőszakota sebbenzinnel áztatott kötéseketegyesévelszavak nélküli mondatok nyugalmáthogy ősi ’gyógy’ szavunk annyit tesz:jobbá tenni

csakhogypont ilyenkor nincs szájon a magyar szócsakorvosi latin:soliDeogloria

Domonkos Anett RékaGYÓGYÍTÓ SZENT ERZSÉBET NAPJÁN A PÉCSI GYERMEKKLINIKA MINDEN DOLGOZÓJÁÉRT

JELENTKEZÉSA POZNANI TALÁLKOZÓRA

ÚTIKÖLTSÉGEK:

November 23. hétfői estig történő jelentkezésés befizetés esetén 16.000 Ft

November 24. – dec. 1. között 20.000 Ft

Természetesen a vidéki városokból (pl. Debrecen, Szeged, Pécs)akkor tudunk különjáratot indítani, ha van kb. 45 jelentkező az

adott városból. Egyébként a budapesti indulást tudjuk felajánlani.

Dec. 1. után már nem lehet jelentkezni!Ez az ár tartalmazza az utasbiztosítást is.

Jelentkezési lap és az összekötők listájanovember 10. körül várható, kérjük, figyeljétek a honlapot!

(http://taize.kimiroda.hu vagy www.taize.fr/hu)

6 VISSZATEKINTŐ

Családi Nap a megújult pécsiCiszterci Nevelési Központban

Aki Pécs belvárosában az Apáca utca felől a székes-egyház felé sétál, egy régi épületet pillanthat meg,

melyet festői környezet övez: előtte egy nagy park hangu-latos szökőkúttal, hatalmas fákkal és mindig nyíló vi-rágokkal.

Közvetlen szomszédságában az öregZárdatemplom, melyet már az idő vas-foga megviselt, de mégis magabiztosanáll a helyén, mintha a falai között egy-kor imádkozó apácák elszántságát tük-rözné. Vajon mit rejthet magában atemplom melletti ódon épület? – tehetifel a kérdést egy arra járó idegen. Haazonban a templom melletti kapun be-lülre lép, hangos gyerekzsivaj üti meg afülét. Ez az épületegyüttes ad ugyanisotthont a Ciszterci Nevelési Központintézményének, mely három részből te-vődik össze: óvoda, általános és zeneis-kola és leánykollégium. A három kato-likus intézményt Mater Assumpta nővérkeltette életre, majd halála után, csak-nem három évvel ezelőtt a CiszterciRend Zirci Főapátságának tulajdonábakerült. Az intézmény egyik fő feladatá-nak tartja a közösségi életre való neve-lést, ezért kora ősszel a Ciszterci Nevelési Központ dolgozóiCsaládi Napot rendeztek az intézménybe járó gyerekek-nek és családjaiknak, melynek mottójául a következő bib-liai idézetet választották: „Uram, jó nekünk itt lenni.”A hétvégi rendezvény célja az volt, hogy szülők, gyerekekés pedagógusok játékos programok keretein belül köze-lebbről is megismerhessék egymást. Jó volt látni, ahogy afelnőttek önfeledten beszélgetnek egymással a legkülön-bözőbb témákról. Körülöttük vidám arcú, mosolygós gye-rekek örültek a számukra felkínált érdekes programoknak.A választékból kicsik és nagyok egyaránt találtak maguk-nak elfoglaltságot. A sportolni vágyók focimérkőzésekenvehettek részt, de volt ezenkívül célbadobás, kosárrado-bás, tollaslabda, íjászat, családi váltóverseny és még ren-geteg sporttevékenység.Akézműves foglalkozások kedvelőitvárta a nemezelés, a gyöngyfakészítés, kavicsdíszítés, delehetett készíteni ujjbábot, lovacskát és különböző kreatívhangszereket is. A kisebbeket leginkább az udvaron felál-lított légvár, az arcfestés és a horgászás vonzotta, de ki-próbálhatták azt is, milyen érzés pónilovon lovagolni. Avidám hangulat fokozásáról a Drums and Piano együttesgondoskodott. A Családi Nap programjai esztétikus, szép

környezetben, a felújított intézmény udvarán és falai kö-zött zajlottak. Az elmúlt három nyáron ugyanis a CiszterciRend több millió forintos támogatásával, valamint külön-böző adományok hozzájárulásával lehetőség adódott az

intézmény épületeinek felújítására. Mindennek köszönhe-tően az óvodában, az iskolában és a kollégiumban meg-szépültek a folyosók, a termek és az udvar, sor került avizesblokkok felújítására, a fűtésrendszer korszerűsítésére,valamint a tetőszerkezet megjavítására. A megújulástnagyban segítette a szülők áldozatkész fizikai munkája is.Az intézmény nem csupán kívülről kapott új ruhát, a pe-dagógiai munka területén is változások mentek végbe: azáltalános iskolában bevezették az idegen nyelvi tagozatot,megjelent a projektoktatás, valamint tér nyílott a tanításiórákon és kívül a digitális technika alkalmazására is. Azegyes tagintézmények között szoros együttműködés ala-kult ki: a tanító nénik délutáni foglalkozásokat tartanak azóvodások számára, a kollégisták járhatnak az általános is-kola által működtetett zeneiskolába, táncoktatásra, illetveszívesen vállalkoznak nehezen tanuló általános iskolásgyerekek korrepetálására. Nagy öröm, hogy az iskola kez-deményezésére sikerült létrehozni a „Szent Margit Szociá-lis Alapot” a „Mindenkinek használni” Iskolai Alapítvány,az iskolai Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzattámogatásával. A szociális alap célja az anyagilag nehézhelyzetben lévő családok gyermekeinek támogatása (pl.: in-

7VISSZATEKINTŐ

gyen étkezés, versenyek, osztálykirándulások részbeni fi-nanszírozása, anyagi nehézségekkel küszködő, nem in-gyen tankönyvesek segítése stb.). Az intézmény a maigazdaságilag nehéz időkben is igyekszik nagy gondot for-dítani arra, hogy a falai között nevelkedő gyerekek a le-hető legmegfelelőbb körülmények között tanulhassanak,és egy összetartó közösség részévé váljanak. A Családi

Napon az iskola falára kifüggesztett lepedőt, amelyen anap mottója állt, több mint háromszázan írták alá. Remél-jük, hogy nem csak ezen a szombati napon mondhattuk,hogy „Uram, jó nekünk itt lenni”, hanem a tanév többinapján is elmondhatjuk majd, amikor a játék és szórako-zás mellett a kemény, megfeszített munka hétköznapjaivárnak ránk. • Nagy Katalin

Templombúcsú, népünnepély?Azelmúlt hónapokban szinte egymást érték a szép

Mária-ünnepek, és ez itt is, ott is, templomainkbúcsúünnepének elérkeztét jelentette. A templomi ün-nepléshez kötődően több helyütt még összejönnek a csa-ládok, de sok helyen mintha már teljesen feledésbe merültvolna a régi búcsúk hangulata és tartalma. Ez teszi idősze-rűvé, hogy átgondoljuk a búcsúk jelentését.

A búcsúk adásának és elnyerésének szokása abból azalaptapasztalatból indul ki, hogy ha megbánjuk is a bűne-inket, a bűn okozta seb helye még jó ideig fáj. Gondoljunkcsak egy kiabálásra, veszekedésre; már rég megbékéltünk,de az a mondat, ami akkor szíven ütött, napok, sőt akárévek multával is felkavar. Ha pedig egy gyermek szüleiúgy döntenek, hogy elválnak, soha nem múló sebet ejte-nek nemcsak a maguk, de gyermekük lelkén is.

Ezért a vallásos ember hajlandó áldozatot vállalva ko-molyan venni, hogy saját erejéből nem képes elbúcsúzni alelki sebektől, szüksége van Isten gyógyító jelenlétére, ke-gyelmére. Ezért jött össze régente a rokonság messzi föld-ről a búcsúra. Útra keltek, hogy áldozatot hozzanak, éskimondják Isten előtt: mindazt, amit önzésből tettem, meg-bánom, és kérem a szenteket, tanítsanak meg rábízni azéletemet Istenre, úgy ahogyan ők tették. Ez alkalombólrégen is, ma is, a hívő ember a templomnak adott kiváltságszerinti ünnepen szentmisén vesz részt. Ez legtöbbször atemplom védőszentjének ünnepe, némely esetben azonbanmás ünnepekre is kaphat templom búcsús kiváltságot.

Erre a napra a hívő szentgyónással fölkészül, meg akarszabadulni a legkisebb bűnöktől is, imádkozik a pápaszándékára, és a szentmisén megáldozik. Ez a komoly lelkikészület a sok évszázados tapasztalat szerint megnyitja lel-künket, így képesek vagyunk elbúcsúzni a bűneinktől, résztvenni a szentek örömteli istendicséretében. Az ő imádsá-guk erejében megsokszorozódik lelkünkben a béke, az alá-zat és az irgalom. Ez az értelme annak, hogy a búcsúsokelmennek az ünneplő közösség templomába; ilyenkor sajátmaguk vagy elhunyt szeretteik számára lelki békességetnyernek.

A búcsú tehát attól olyan nagy ünnep, hogy a krisztus-hívő ember nagy odaadással készül rá, nemcsak lelkileg,hanem fizikailag is. A helyiek a templomot különlegesen

szépen feldíszítik, a zarándokok pedig a környékbeli fal-vakból, néha messzebbről is összesereglenek a szentmi-sére. A búcsús szentmise után persze a rokonoknál ünnepiebéd várja a vendégeket, majd falusi vigalom.

Olyan jó volna, ha mernénk együtt ünnepelni! Hívjukmeg családunkat, hogy készüljenek velünk együtt a búcsúnapjára: érkezzenek meg előző nap, hogy egy estét televí-zió és számítógép nélkül együtt tölthessünk! Ha nem meg-oldható a közös este, akkor legalábbis kora reggel legyünkmár együtt a közös készülődésben, mert ha épp csakebédre esnek be a rokonok, a gyerekek, az unokák, és nincsközös készület, nem lesz búcsú számukra a búcsú, és anagy evészet, az utcabál is felszínes mulatozássá válik.

Kedves keresztény családok! Falusi, városi közössége-ink! Gondoljuk át ünnepeinket! Keressük meg a közös ké-szület, az önzetlen segítségnyújtás színtereit, és már errehívjuk meg a családtagjainkat, vendégeinket! Nem biztos,hogy az önkormányzati dolgozóknak a dolga, hogy a tele-pülés ünnepeire köztereinket kitakarítsák, rendbe tegyék.Lehetne a közös készület, az önkormányzati helységek, atér, a templom takarítása és feldíszítése közös ünnepünkrésze. Ennek megszervezésében civil szervezeteink játsz-hatnák a fő szerepet.

Ha pedig mi megyünk mások búcsújára, akkor egyközös gyalogos, lovas vagy akár kerékpáros zarándoklat-tal is el lehet menni egy-egy ünnepre, megtisztelve az ot-taniak igyekezetét, és részesülni a szentek közösségében,akik szakadatlan fáradoznak értünk a mennyben, hogy mibűnösök megtérjünk. Nekünk is kell tennünk az ügyért.Ha így állunk hozzá, újra szerepet kap ünnepeinkben aszentmise, az imádság. Valószínűleg már régóta csak meg-szokásból jártak azok a szülők, nagyszülők a misére, akik-nek családja ma nem ér rá ünnepelni. Ám ha nem ér ráünnepelni, akkor megújulni sem tud, lelkének teli háti-zsákja nem könnyebbül meg egyáltalán. A hiányzó biza-lom, a veszekedések, válások inkább a szürke hétközna-pokból, nem pedig tragédiákból törnek elő. Ne engedjükelszürkülni életünket!

Településeink felelős vezetőit bátorítjuk, hogy az ün-nepek megtervezésébe és lebonyolításába vonják be mind-azokat, akiket csak lehet. Törekedjünk közös erővel arra,hogy ne válasszuk szét az ünneplés komoly részét a nép-

8 VISSZATEKINTŐ

Gyertek csak gyertek, ide gyertek ,mert itt adják az Igaz Gyöngyöt!

ANógrád megyei Mátraverebély- szentkúton ismer-kedtünk meg a Máriás lelkiségi mozgalommal,

melynek a lényege, hogy tiszta életű fiatalok vállukon hor-dozzák a Szűz Anya szobrát, ezzel is kifejezve az Istenanyairánti tiszteletet és szeretetet. A pincehelyi egyházközös-ség már lassan egy évtizede a szívében hordozza a vágya-kozást, hogy nekik is legyen „egy Szűz Anyánk kithordozhatunk magunkkal”. E vágyunk idén valóra vált.

Hogy örömünk teljes legyen meghívást kaptunk Gyön-gyösre a Fájdalmas Anya Búcsúra a hordozható Máriaszobrok országos találkozójára.Nagyon készültünk. Könnyű, mobilizálható szobortalap-zat, virágözön, dudos szoknya, csillogó párta, huszárosmellény, településtábla. És ami ezután történt szinte fel-foghatatlan: megnyílt a mennyország kapuja.

Megérkezésünkkor egy gyöngyösi Máriás nagylány fo-gadott bennünket, aki olyan szép volt, mint egy angyal. /Ésez nem túlzás/A kegytemplomba keresztel, lobogókkal és a mi SzentAnyánkkal vonultunk be. Köszöntöttük az IGAZAT a VA-LÓSÁGOST, majd tovább meneteltünk a kijelölt he-lyünkre. A szabadtér megtelt közel tízezer emberrel.Kázmér testvér nagy szeretettel köszöntötte a zarándoko-kat. Bemutatott bennünket is – mint minden hordozhatósMáriás egyházközösséget – a jelenlévőknek. Elmondta,először jöttünk hordozható Máriával és mennyire össze-fogó hívők élnek Pincehelyen, hogy anyagi kiadásoktólsem riadnak vissza, és mindig lelkesen zarándokolnak va-

lamilyen Máriás kegyhelyre. A meglepetés tovább fokozó-dott: ünnepélyesen megáldotta Anyukánkat Kázmér Test-vér és a legelőkelőbb helyre - az oltárral szemben - kísértekbennünket…..Mindenkinek van helye? Mosolyogtunk a kedvesen ér-deklődő kérdésre: ha szűkösen is, de van egy talpalatnyiföld gondoltam magamban. De rögtön választ is kaptamVárnai Jakab atyától. Mindenkinek a KERESZT tövénél vana helye. És igaz, ti hordjátok vállatokon a Szűz Anyát, devalójában Ő hordoz benneteket. Mintha egy ködös képtisztult volna ki előttem. Bármi történhet velem /velünk/ aSzűz Anya mindig mellettünk van láthatatlanul, életünkminden percében. Ő, a kegyelem a Kegyelemben. Ezért isnagy élmény Máriát a vállon vinni. A Lányaink, mint egytollpihét, oly könnyedén hordozták az Égi Anyát a hosszúkörmenetben. A gyöngyösi Barátok vendégszeretete ezekután kezdett igazán kibontakozni.A legtávolabbi településekről érkezőket és a Máriásokatmeghívták ebédelni. Nagy volt a megtiszteltetés a ré-szünkről, mikor hallottuk településünk nevét az ebéd meg-hívásra. Egyszerűen alig tudtuk ezt a szeretet áradást ésfigyelmességet befogadni. Szédítő, mondhatni mámorítóvolt. Itt Gyöngyösön megtapasztaltuk Jézus hívását: „ Jöj-jetek hozzám mindnyájan, kik elfáradtok és meg vagytokterhelve, s én felüdítelek benneteket” / Mt 11,28/ A felüdü-lés olyan nagyon sikerült, hogy nem is kívántunk haza in-dulni. De a szeretet Igaz Gyöngyét hazahoztuk, és továbbadtuk. •

Kajtárné Tiborcz Mária

ünnepélytől! Ha az előkészítésben közösségünk majd min-den tagját bevonjuk valamiképp, akkor megtiszteltetésnekérzi mindegyikőnk, hogy ünneplésünk komoly és méltó-ságteljes részére meghívjuk, ellenben ha bárki úgy érzi,hogy az ünnepi műsor, koszorúzás nélküle is megtartható,akkor nem tartja fontosnak, hogy ott legyen. Ez természe-tesen érvényes a népünnepély részére is: ha valaki úgyvesz részt például egy utcabálon, hogy annak létrejötte seneki, se családtagjainak, barátainak nem került fáradsá-

gába, akkor szimpla fogyasztóként lesz jelen. Az eldobáltszemét, lepusztított teremdíszítés jelzi ezt. Keressünk hátmindenkinek lehetőséget a közös készületre, ne bélyegez-zünk meg senkit sem azzal, hogy nem vonjuk be a nem-zeti és állami ünnepeinkre való előkészületekbe, minthaazok nem tartoznának éppúgy őrá is.

Ha az ünnepünk közös, az életünk is közös lesz, s leszközös jövőnk! •

Rosner Zsolt HELYETTES PLÉBÁNOS

Lelkigyakorlat lesz a Pécsi Egyetemi Lelkészség szervezésében!Időpont: 2009. december 4-5-6. Helyszín: MÁRIAGYŰD

Jelentkezni lehet Király József egyetemi lelkésznél. E-mail: jozsiakiraly@gmail.comJelentkezési határidő: 2009. november 20. (péntek)

Adventi lelkigyakorlategyetemistáknak

9VISSZATEKINTŐ

Mai kérdések – örök válaszokASásdi Római Katolikus Plébánia szervezésében a

mágocsi, sásdi és vásárosdombói plébániai ifjúságközös akcióba kezdett „Lánc, tánc, kapcsolatlánc” címmel.A Mobilitás Ifjúsági Szolgálat által támogatott program-sorozat célja, hogy a fiatalok megfogalmazzák korosztá-lyuk egy-egy problémáját, és a művészi önkifejezéseszközeivel Jézus Krisztusban élő válaszokat találjanak rá.

Október 17-én fél kettőkor keltek útra a gödrei, gödre-szentmártoni, sásdi, vázsnoki, vásárosdombói középisko-lás és egyetemista fiatalok, hogy felnőtt segítők jóvoltábólidőben megérkezzenek a Jágerné Sterner Enikő hitoktatópedagógus által vezetett drámapedagógiai műhelyre a má-gocsi Művelődési Házba.

A fűtött helységbe belépve először még külön „kupa-cokban“ csücsültek a fiatalok, pedig voltak olyanok, akikismerték már egymást táborból vagy még általános isko-lából, de a kezdeti szorongás még nem engedte ezen is-meretségek felelevenedését.

Ám ekkor kiosztásra kerültek a projekt pólói, melyeketcsapatonként választott színben és méretben már előké-szítettek a szervezők. A pólón lévő azonos embléma, amiegy halat, keresztet és egy mosolygó fejet ábrázol sokat se-gített abban, hogy a kezdeti feszengés feloldódjon. Ahogymeglátták egymáson a vicces figurákat, melyeket a sásdiifjúsági csoport fiataljai terveztek, rögtön mosoly, viccelő-dés és jókedv kerekedett olyannyira, hogy a program kez-detekor már alig lehetett lecsillapítani a beszélgető kedvet.

Ebben azonban a jó hangosítás segített, így hamar sikerültkoncentrált figyelmet kialakítani.

Először a Mobilitás Ifjúsági Hét történetéről, célkitűzé-seiről, a Dél-Dunántúli Régióban idén ehhez kapcsolódóprogramokról hallgattak meg egy előadást a fiatalok Ros-ner Zsolt sásdi plébánostól, majd Jágerné Enikő beszélt adrámaműhely témájáról, a Jézus Krisztus földi életének,kisugárzásának átéléséről a Kormorán Együttes által írt„Megfeszített“ című darabban való részvételen keresztül.A pedagógus által vezetett gyermek- és ifjúsági színjátszócsoport évek óta nagy sikerrel színre vitt darabjában kü-lönböző énekes-táncos mellékszerepekbe kapcsolódhatottbe a mintegy harminc „idegenlégiós“. A próba gördüléke-nyen ment. Az ezt követően tartott élmény-megosztásbana helyi fiatalok és gyerekek nagy örömmel mondták el,hogy milyen aktívan bekapcsolódtak az „újak“, akiketEnikő is többször megdicsért. Nekik pedig az volt nagy él-mény, ahogy belecsöppenve egy jól működő csapatmun-kába kipróbálhatták magukat mély érzelmek, gondolatok

kifejezésében.

A próba és a kiértékelés után jóí-zűen falatozott a társaság, majd egy kispihenő után csodálatos jelmezeket ka-pott minden régi és új szereplő a szín-játszó csoport segítőinek a jóvoltából,akik mindenkire válogattak a frissenmosott és vasalt kosztümökből.

Ezt követte az előadás, amire saj-nos, a meghívott 33 önkormányzatbólegyedül a tormási képviselőtestület kéttagja jött el. Noha a résztvevők szeret-ték volna megmutatni a felelős veze-tőknek, hogy a fiatalok igenis látnakkiutat, élhető jövőt Jézus Krisztus sze-retetében összefogva egymással ésminden jóakaratú emberrel, a fiatalo-kat láthatóan egy cseppet sem zavartaa meghívott tisztségviselők érdekte-lensége. Az előadást megtekintő fel-nőtteket mindazonáltal meghívtákegy-egy póló odaajándékozásával arra,

hogy képviseljék és viseljék az általuk felvázolt kiutat: azemblémát, amelyben a hal a közösség, kereszt az önfelál-dozás, mosoly az örök ifjúság jelét jelképezi.

Az előadás után még egyet eszegetve, rendet rakva, akövetkező találkozás várásában búcsúztak el egymástól afiatalok. Erre egy zárt körű „Ki mit tud?“ ad majd lehető-séget Sásdon november 7-én. •

Rosner Zsolt HELYETTES PLÉBÁNOS

10 VISSZATEKINTŐ

A felújított kövesdi kápolnamegáldása

Szent Mór püspök ünnepe

Kövesd a bátaszéki plébániához tartozó kicsi település. A török hódolt-ság idején a középkori falu teljesen elpusztult, majd a 18. század köze-

pétől német telepesek költöztek ide, zömében Bátaszékről. Az uradalom ésa hívek az 1790-es években építettek itt kis kápolnát a Szent Család tisztele-tére. Az idők folyamán a kápolna állaga erősen megromlott. Utoljára az 1980-as évek elején tatarozták.

Schuszter Gábor és Erős Ferencbuzdítására sok ember mozdultmeg a kápolna restaurálása ügyé-ben, így a most befejeződött fel-újítás széles összefogás eredmé-nyeként valósult meg. A munkátpénzadománnyal támogatta aTolna Megyei Önkormányzat, Bátaszék Város Önkormányzata, sok emberpénzzel és lelkes munkával. Teljes külső és belső vakolatjavítás történt, új abla-kok és ajtó készült, átrakták a kápolna tetejét, megújult a huszártorony ésvillamosították a harangot. A felújított kápolnát Herendi János apátplébánosáldotta meg október 18-án vasárnap, több mint száz hívő jelenlétében. •

Szent Mór püspök, az egyházmegye másodvédő-szentjének ünnepén a hitoktatók és pedagógusok

napja volt Pécsett. A Bazilikában Székely János eszter-gom-budapesti segédpüspök tartott előadást a hitok-tatóknak, majd ezt követően a negyedik alkalommalrendezett egyházmegyei kézműves pályázat díjkiosztóünnepsége következett. Több mint 100 alkotás érkezettbe egyházi és önkormányzati iskolákból egyaránt.

A szentmisét Juliusz Janusz főcelebrálásával mutatta beaz egyházmegye papsága.

Őexellenciája Mons. Juliusz Janusz érsek, apostolinuncius homíliája a 12-14. oldalon olvasható.

11LELKISÉG

Szent Erzsébetből hős szeretet árad...Gesztesy András

AzÁrpádházi Szent Erzsébet egyben Magyaror-szági Szent Erzsébet, valamint Türingiai Szent

Erzsébet is. Mindkét nép, mindkét egyház egészen a ma-gáénak tekinti. Mindkettőé is. Bárcsak minél több néptekintené egészen a sajátjának. Egy szentet minden népegyaránt tisztelhet, szerethet, követhet, egyaránt kérhetiközbenjárását.

A Zemplén megyei Sárospatakon született 1207-ben.1231-ben, halt meg Marburgban. Huszonnégy esztendőelég volt neki, hogy harmincszoros, hatvanszoros, száz-szoros termést hozzon Krisztus kegyelméből. Nem az élethosszúsága számit, hanem annak tartalma és célja. Meny-nyire Krisztus közeli, Krisztusból való egy élet.

Apja II. András, magyar király, édesanyja a későbbbánkbános Meráni Gertrud öt gyermeke közül a középső,akésőbbi IV. Béla édeshuga, a későbbi Szent Margit nénje.A család máris egy sorsszerűséget sejtet. Mindössze négyéves, amikor eljegyzik a tizenhárom esztendős Hermanntüringiai őrgróffal, politikai és diplomáciai meggondolás-ból. Ez a kislány mindössze négy éves, amikor Wartburgvárának lakója lesz. Hermann szellemileg elborulva meg-hal és a kisleányt eljegyzi öccse, Lajos, akivel Erzsébetszenvedélyes szerelmi házasságot köt tizennégy éves ko-rában.

Jelleme játékos, szilaj, szenvedélyes lovas, jó tanuló, akinem viszolyog a házimunkától sem. Korán kezdte a ve-zeklő életmódot, rendszeresen ostorozta magát, a kor lel-kiségének megfelelően és sokat imádkozott. Háromgyermeke született, akiket példamutatóan nevelt. Férje elsőhosszabb távolléte alatt a kormányzásba is beletanult Azínséges a járványos évek alatt 900 szegényt élelmezett. Sze-retett férjének keresztes háborúba kellett vonulni, és Er-zsébet bajsejtelmektől vezérelve fekete ruhát öltve,özvegynek tekintette magát, az imádkozásnak, a vezek-lésnek és a jótékonykodásnak szentelve minden idejét.Férje halálával nehézzé vált az élete a várban és Marburgotválasztotta lakóhelyéül, ahol a pápa által ajánlott, talántúlságosan is szigorú lelki vezetője irányítása alatt folytattaa harmadrendi ferencesek imádkozó, aszkéta és jótékony-kodó életét.

Sírja mellett már a következő napokban csodás gyó-gyulások történtek. Négy évvel később, IX. Gergely pápa,1235 pünkösdjén a szentek sorába iktatta a tűringiai népnagy örömére. „Rózsacsodája” a l5. század legendáibantűnik föl először. Magyarországon hamarosan a szenttéavatás után templomok sokaságát szentelik az ő tisztele-tére mind a mai napig kérve az árpádházi szent királyasz-szony közbenjárását nemzetünkért, egyházunkért, család-jainkért.

Szent Erzsébet, könyörögj értünk!

MEGJELENT!A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az új Praeorator használatát kötelező jelleggel elrendeli, és megjelenésé-vel valamennyi korábbi országos és egyházmegyei előírás érvényét veszti. A Praeorator azokat az imádságokat tar-talmazza, melyek más liturgikus könyvekben nem szerepelnek,de az Egyház a különféle liturgikus cselekményekés áhítatgyakorlatok során rendszeresen használ.

KAPHATÓ A PÜSPÖKSÉGEN

12 ÉLŐ EGYHÁZ

Őexcellenciája Mons. Juliusz Januszérsek, apostoli nuncius homíliája

Boldog Mór püspök, a Pécsi Egyházmegye társvédőszentje főünnepén

az Egyházmegye millenniumi évében

Pécs, 2009. október 26.

APécsi Egyházmegye alapításá-nak egy éven át tartó millenni-

umi ünnepén most azért gyűltünkössze, hogy hálát és köszönetet mond-junk, felemeljük értelmünket és szí-vünket Istenhez, kegyes Atyánkhoz,Fia, Jézus Krisztus, a Megváltónkrévén, valamint a Szentlélekben, akiUrunk és Életadónk.

Isten Szolgája Második János Pálpápa a Novo millenio ineunte, Az újévezred kezdetén kezdetű apostoli leve-lében kiemelte a jubileum fontosságát,amikor arról beszél, hogy ez az idő-szak a megújulás ideje. A jubileumiévben, írja a Szentatya, „ideje tehát,hogy minden egyház – így a Pécsi Egy-házmegye – megvizsgálja saját buzgal-mát, elgondolkodva azon, amit a Lélekennek a különleges kegyelmi évnek a soránmondott Isten népének“ (NMI 3).

Egy jubileumi év mindenki szá-mára rendkívüli időszak. Ha meghir-detnek egy jubileumi évet, az életbena hétköznapi idő, a hétköznapi utak éslépések kerülnek reflektorfénybe…rendkívüli időszak kezdődik, amely-nek jelei: megtérés Istenhez, az adós-ságok elengedése, a szolgaságból valófelszabadítás, és a földeken hagyottjavak odaajándékozása.

A jubileumi év ragyog és rendkí-vüli, mert mai életvitelünk határozot-tan más, ellentétes azzal, ami kultu-rálisan a társadalom számára meg-szokott és kényelmes. Minden alka-lommal, amikor egy emberi lénykibékül Istennel, minden alkalommal,amikor bocsánatot kér vagy megbo-csát, minden alkalommal, amikor aszemélyes önzés helyet ad a közös jószámára, mindig és minden alkalom-

mal, amikor egy éhes ember jóllakik,akkor a hajtás gyönyörű, színes virág-okba borul, megjelenik a jubileumiöröm.

Kedves Testvéreim, az Egyházme-gye a történetének egy nagyon külön-leges időszaka ez, Jézus szavaivisszhangzanak a szívünkben, aki egynap, miután Simon bárkájáról beszélta tömeghez, meghívta az apostoltarra, hogy a fogásért evezzen a mélyre:„Duc in altum!”, „és így is tett, s annyihalat fogtak, hogy szakadozni kezdett aháló“ (Lk 5, 4.6). „Duc in altum!” –„Evezz a mélyre!” Ezek a szavak szól-nak hozzánk ma, és arra hívnak ben-nünket, hogy hálával emlékezzünk amúltra, hogy lelkesedéssel éljünk a je-lenben, és hogy bizalommal tekint-sünk a jövőbe: „Jézus Krisztus ugyanaztegnap, ma és mindörökké” (Zsid 13, 8).

A Millenniumunk alkalmából lé-nyegében azt ünnepeljük, hogy Istenszava az utóbbi ezer évben valóbangyökeret vert hívő népünk életében.Ma, Isten igéje, amelyet hallottunk,Jézus apostoli aktivitásának a rövidösszefoglalása. Jézus városról városra,zsinagógából zsinagógába ment, pré-dikált, gyógyított, ördögöket űzött kiés hirdette Isten országát. Ránézett atömegre és megesett rajtuk a szíve,mert mint a pásztor nélkül való juhok,elhagyottak és zavartak voltak.

Jézus hiszi, hogy megnyugvástadó utat kínál, egy üzenetet és egyéletpéldát, amely Isten országába fogvezetni, egy emberi vágyódásainkhozméltó élet útját. De tudja, hogy egye-dül nem fejezheti be a művet, ezért aztkéri a tanítványitól, hogy imádkozza-nak Istenhez, hogy küldje a szükségesmunkásokat az aratásába. Jézus vilá-

gosan beszél arról az értelmet és céltkereső elemi egyetemes emberi szük-ségről, amelyet a tömeg képvisel. Asegítséget keres a hívők közösségé-ben, amely kész arra, hogy hirdetőjeés gyakorlója legyen ennek az útnak:ez a végtelen megbocsátás és a feltét-len szeretet útja, amely tevékenyen éserőszak nélkül keresi az igazságot ezena világon, a halálig, és az örök élet re-ményében. Jézus azt kéri a tanítvá-nyaitól, hogy csatlakozzanak Istentervéhez, hogy segítsenek a hívők kö-zösségét formálni, hogy az embericsaládot Isten országába vezesse.

Amikor Boldog Mórnak, az Egy-házmegye második püspökének azünnepét ünnepeljük, nagyon is tisztá-ban vagyunk azzal, hogy ő olyasva-laki volt, aki meghallotta Jézus szavát,hogy hívő hirdetője és gyakorlója le-gyen ennek az útnak, egy Isten általküldött munkás legyen a magyar néparatásában, együtt olyan szent püspö-keinkkel, mint Szent Adalbert vagySzent Gellért. Ezek a szentek segítet-tek minket a tanúságtételük által, hogyvágyjanak a kereszténység alapvetőértékeire, és nagy odaadással és meg-győződéssel vezessék Isten népét azIstentapasztalat felé. XVI. Benedekpápa mondotta a szentekről szólva, hogyrájuk kell tekintenünk, mivel „ragyogópéldái annak, hogy felébresszék bennünk anagy vágyakozást arra, hogy hozzájuk ha-sonlóan boldogan Isten közelségében él-jünk. az ő fényében. Isten barátainak nagycsaládjában” (A római egyház első vértanúiemléknapja, 2009. június 30.).

Szükséges az, hogy megfontoljukszeretett második püspökünk, BoldogMór példáját. Lelkipásztori buzgó-sága, amelyet bencés lelkiség vezérelt,

13ÉLŐ EGYHÁZ

arra sarkallta őt, hogy észrevegye azevangelizáció számára adódó számoskihívást és lehetőséget. Pécsi püspök-ként itt töltött évei alatt Boldog Mór ha-talmas örökséget hagyott ránk. Életé-nek minden aspektusát az evangéliumterjesztése, az ember üdvösségénekés népének szolgálata vezette. BoldogMór története arra bátorít bennünket,hogy higgyünk Istenben, ő legyen azelső az életünkben, azt ne külső erőkhatározzák meg. Minden nap arra bíz-tatja a híveket, hogy teljesebben Istenútján járjanak. Mivel bencés volt, Bol-dog Mór lelkipásztori tevékenységétSzent Benedek elveiből merítette, akiazt mondja, hogy a döntéseket nem-csak az idős, de a legfiatalabb szerze-tesek meghallgatása után kell meghoz-ni. Így mindig előnyben részesítette aklerikusok és laikusok részvételét a me-gyéspüspök vezetése alatt. Mi – püs-pökök, papok és hívek – különbözőadományokkal és különböző szere-pekkel vagyunk az Egyház szolgála-tában. Ez az oka annak, XVI. Benedekpápa, kihangsúlyozva az Egyház kü-lönböző tagjainak a szerepét, nemré-giben azt fejtette ki, hogy „a papok ésa világiak sajátos identitását a szolgá-lati papság és az egyetemes papságközött fennálló lényegi különbségneka fényében kell szemlélni. Ennél fogvafontos, hogy elkerüljük a papság sze-kularizációját és a világiak klerikali-zálását” (XVI. Benedek pápa azészak-kelet brazíliai püspökökhöz,2009. szeptember 17.). A papság évé-ben pontosan különösen is érzékeny-nek kell lennünk az iránt, hogy szoro-san kövessük pásztoraink példáját.„Akire sokat bíztak, attól annál többet kí-vánnak” (Lk 12, 48). Nekünk magunknakkell a hivatásunkhoz méltó élet példá-ját adnunk.

Ez az, amit a mai szentleckében,Szent Pálnak a rómaiakhoz írt levelé-ben hallottunk. Azt mondja, hogy „Miegy testet alkotunk Krisztusban, egyen-ként viszont egymásnak tagjai vagyunk.Az Istentől kapott kegyelemnek meg-felelően azonban különböző kegyelmiajándékaink vannak” (Róm 12, 5).Mindegyikünk kapott ajándékokat, ésa kapott kegyelemnek megfelelően,amellyel megáldottak bennünket, fe-lelősségünk, hogy együtt kamatoztas-

suk talentumainkat és adományainkatKrisztus Teste, az Egyház szolgála-tára. A Millennium ünneplése mind-annyiunkat – papokat, szerzeteseketés világiakat – arra hív, hogy újra rá-bízzuk magunkat az evangelizációsmisszióra, részesüljünk Isten Igéjében,valamint elhozzuk másoknak a re-ményt, irgalmat és üdvösséget, ame-lyet Jézus Szívében találunk. Ezer évestörténelmünk tanúsítja, lehetséges be-teljesítenünk ezt, ha bízunk JézusKrisztusban és az Ö szolgálatába állít-juk magunkat.

A Pécsi Egyházmegye történeteszorosan összefonódik a nagy magyarnemzet történetével, amely állami ke-reteit tekintve Szent István király meg-koronázásával kezdődött 1000-ben.Ahogy azt mindenki jól tudja, a Ma-gyar Királyság alapítása főként két ve-zetője életszentségéhez köthető: SzentIstvánéhoz és Szent Imrééhez. A törté-nelemből azt is tudjuk, hogy ezt azegyházmegyét olyan földön alapítot-ták, amely a keresztények jelenléterévén már az IV. század óta, már a ma-gyarok bejövetele előtt is áldott helyvolt.

Isten Szolgája II. János Pál pápa ki-emelte abban a homíliájában, amelyetaz Egyházmegye híveinek 1991-bentartott, hogy ennek az Egyházmegyé-nek a történetét végigkísérte az itt élőkaz Egyház ellenségeivel szemben ta-núsított ellenállása, különösen a törökhódoltság idején. Egy kemény – ésgyakran vad – katolikus- és keresz-tényellenes légkörben virágzott a ka-tolikus hit ezen a vidéken. Ennek arészegyháznak a vibrálását felgyorsí-totta más nemzetek, horvátok, néme-tek és szlovénok jelenléte, kísérve akülönböző kulturális hagyományú éshátterű emberek lelkipásztori ellátá-sával. Örülök, hogy azt mondhatom,hogy ez a kiváló hagyomány még min-dig nagyon jól tartja magát.

Kedves Testvéreim, a kérdés, ame-lyet fel kell tennünk: hogyan tudják aXXI. században a Pécsi Egyházmegyekeresztény közösségei hordozni a ju-bileumi lelkületet?

Azt szeretném javasolni, hogy sa-játos életutunk példája Izajás prófétaorákuluma legyen, teljesüljön be Jézusmessiási víziójának az ígérete napja-

inkban, és az evangelizáció, valamintaz új evangelizáció révén a megtértSzent Pál lelkületével odaadóan szol-gáljuk az emberiség nagy családjánaka jólétét.

Ennek a jubileumnak az igazságüzenetét kell elhoznia, amely annak ahozzáállásnak az ellenszere, hogy be-zárkózzunk, hogy megvédjük magun-kat a szertelen konzumizmus betegsé-gétől, és az „én vagyok az első” politi-kájától. A szeretet nyelvét, az áldozatés a tolerancia evangéliumát hirdetniés gyakorolni kell.

Ez a jubileum legyen a szabadulásideje, amelyet ki kell terjeszteni a megnem születettekre is. Nekünk, akikörülünk az élet kegyelmének, megkell védenünk azokat, akiknek jogukvan élni, és az abortusz bűne fenyegetiőket, amely korunk nagy bűne. Megkell védenünk a gyermekeket, akikmegszülettek, akikkel visszaélnek, ésakiket elhanyagolnak, vagy gyermek-munkára köteleznek. Támogatnunkkell a nők méltóságát, akik némelykultúrában a nemük miatt értékelnekle. Arra hívlak meg benneteket, ked-ves Testvéreim, hogy köteleződjetek ela közügyekben, és mindenki számáramozdítsátok elő az emberi jogokat.Arra szeretnélek bátorítani bennete-ket, hogy bízzatok a Szentlélekben.Bátran kérjetek bátorságot, hogy azo-kat evangelizálhassátok, akik nem tar-toznak az Egyházhoz, nyújtsátok kikezeteket a sérültek, az idegenek, va-lamint a családjaitokban és környeze-tekben lévő elveszett katolikusok iránt.Mégis számosan vannak, akik túl el-foglaltak arra, hogy gyakorolják a hi-tüket vagy egy egyházközségnek aktívtagjai legyenek. Ez a jubileumi év ka-tolikus tanúságtételre hív, amely át-formálja az igazságtalan szociálisrendszert, új tüzet gyújt a plébániá-kon, és helyreállítja ez egyensúlytIsten gyermekei között. Külön szeret-nék szólni a szülőkhöz. Kedves anyákés apák, mutassátok meg gyermekei-teknek elköteleződéseteken keresztül,hogy Isten jó és nagyon szeret. Mutas-sátok meg, hogy egy becsületes és ke-mény munkás élet az szentség, akeresztények „normális” útja.

A nemzet nagy szentjeinek a nyom-dokain haladva, Szent Istvántól és

14 ÉLŐ EGYHÁZ

Magyar szentjeink és boldogja-ink sorában Meszlényi Zoltán

püspök alakja különleges helyet foglalel. Ő az első, aki hazánkban a sztáli-nista egyházüldözés áldozatai közül aboldogok sorába emelkedik – mondtaszentbeszédében Erdő Péter bíboros azoktóber 31-i boldoggáavatási szentmi-sén az esztergomi bazilikában.

Az ünnepi szentmise keretébenzajló boldoggáavatási szertartást ErdőPéter bíboros, prímás, esztergom–bu-dapesti érsek és Angelo Amato érsek,a Szenttéavatási Ügyek Kongregáció-jának prefektusa végezte. A szertartá-son jelen volt Juliusz Janusz érsek,apostoli nuncius, a Magyar KatolikusPüspöki Konferencia tagjai, határontúlról érkezett magyar és vendég püs-pökök, valamint a főegyházmegyepapsága. A bazilikát zsúfolásig meg-töltötték a határon innen és túlról ér-kezett hívők, akik között ott volt arómai Collegium Germanicum Hun-garicum 41 hallgatója is, arra emlékezve,hogy az új boldog is az intézményfalai között folytatta tanulmányait.Megjelent Mádl Ferenc volt köztársa-sági elnök, a miniszterelnök képvise-letében Kiss Péter miniszter, KatonaBéla, az országgyűlés elnöke, a köz- éstudományos élet képviselői és a dip-lomáciai testület több tagja.

A szentmise bűnbánati szertartásaután Andrea Ambrosi posztulátor ola-

szul, Szőke János szalézi szerzetes, vi-ceposztulátor magyarul kérte Meszlé-nyi Zoltán boldoggáavatását, rövidenismertetve a püspök életrajzát. Ezutána Szentatya képviseletében jelen lévőAngelo Amato érsek felolvasta a bol-doggáavatásról szóló apostoli levelet,amelyet magyarul Szőke János SDBtolmácsolt. A Szentatya a levél tanú-sága szerint megengedi, hogy Meszlé-nyi Zoltánt mától kezdve boldogkénttiszteljük, és elrendeli, hogy liturgikusünnepét március 4-én, mennyei szüle-tésnapján tartsuk. Ezután került sor azúj boldog arcképének leleplezésére. Aboldoggáavatásért a Szentatyának GaálEndre főigazgató, a székeskáptalannagyprépostja mondott köszönetet.

Szentbeszédében Erdő Péter bíbo-ros az olvasmányra és az evangéliumirészletre utalva figyelmeztetett: a ke-resztény ember küldetése, hogy JézusKrisztust hirdesse, akkor is, ha üldöz-tetést kell elszenvednie. A Szentlélekazonban megadja a képességet és se-gítséget, hogy nyíltan tanúskodjunkJézusról.

Meszlényi Zoltán vértanú püspökélete a Szentlélek által megerősített ke-resztény ember tanúságtételének pél-dája – mondta Erdő Péter, majd beszé-dének további részében felidézte az újboldog életének állomásait és gondo-latait, amelyek az egyházhoz, a Szen-tatyához való hűségét, állhatatosságáttükrözik. Rámutatott: tanítása ma is

megrendítően aktuális, hiszen úgyérezzük, „hogy egyéni és közösségiönzésünk, rövidlátásunk, hatalomvá-gyunk, gyűlölködéseink olyan csap-dába ejtettek minket, amelyből a ma-gunk erejéből kiszabadulni nem tu-dunk.“

Beszéde végén a bíboros BoldogMeszlényi Zoltán közbenjárását kérte:„Könyörögj mindannyiunkért, hogy aszívek megújulása tegye jobbá, boldo-gabbá körülöttünk a világot, és vezes-sen el minél több embert Krisztushoz.”

A felajánlás előtt az oltárhoz vittékMeszlényi Zoltán ereklyéjét, amelyeta szentmise végén helyeztek el az ol-tárban. Angelo Amato érsek köszöntőbeszéde előtt hangzott fel Gounod AveMaria című műve, Lakatos Györgyelőadásában. Amato érsek köszöntőbeszédében kiemelte: Meszlényi Zol-tán mától nemcsak a magyar, hanemaz egyetemes egyház szentjeinek ésboldogjainak sorát gazdagítja. A vérta-núk soha nem kívánnak háborúságot ésviszályt, megbékélésre és imádságratanítanak, ez Meszlényi Zoltán vérta-núságának tanítása az egyetemes egy-ház és a magyar nép számára is –mondta az érsek. A szentmise a pápaiés a magyar himnusz, valamint a Bol-dogasszony Anyánk eléneklésével értvéget. •

Forrás: Magyar Kurír

Új boldoggal gazdagodotta magyar Egyház

Boldog Mórtól kezdve, legyen a tialapvető célotok is az, hogy szenteklegyetek az imádság, az Eucharisztiá-ban való részesedés, a szeretet csele-kedetei, egy szerény és nagylelkű jóélet tanúságtétele révén.

Kérjük a Magyarok Nagyasszonyakülönleges közbenjárását. Az ő pél-dája bátorítson minket, hogy az evan-gélium új hirdetői lehessünk, segítsen

bennünket anyai szeretetével, és tart-son meg bennünket szakadatlan imád-ságával, hogy elhozzuk Krisztus, aMegváltó Örömhírét az egész világ-nak, és különösen itt, ebben a szeretettEgyházmegyében. Ő, a LegnagyobbSzeretet Anyja, aki mindnyájunk szá-mára a csillag akar lenni, óvja lépése-inket az Úr felé vezető úton. A názáretiszerény fiatal lány, aki kétezer évvel

ezelőtt a világnak ajánlotta a Megtes-tesült Igét, nyissa meg nekünk az utatitt, az Egyházmegyében az Egyetlenfelé, aki „az igazi világosság, amelyminden embert megvilágosít” (Jn 1, 9)(vö. II. János Pál pápa homíliája Pé-csett, 1991. augusztus 17.)

Amen.

15EMLÉKEINK

Jelen számunkban ismét Vadász István fotográfusmunkáiból kínálunk ízelítőt, melyek nagyméretbenés bővebb kínálatban a november 12-én 18,00 órakorkezdődő kiállításon láthatóak a Dómmúzeumban.A fotográfus megörökítette a székesegyház 1968-asrestaurálását, valamint a csodálatos épület freskóit,értéktárgyait is.

16 KORUNK KÉRDÉSEI

Falak helyett kapukat!Schmidt Pál

Ahazai közvélemény értetlenül fo-gadja a magyar-szlovák viszony

eldurvulását. Azt hittük, hogy Kelet-Közép-Európa társadalomszerkezetiátalakulása után a nyugati fejlett or-szágok biztonsági és politikai véder-nyője megóv bennünket a bajoktól s abékétlenkedésektől. Most mégis itt ál-lunk leforrázva, a kormányzati poli-tika rangjára emelt magyarellenesszlovák sovinizmus bamba céltáblája-ként. És a külföld, Európa a szóváltá-sokból csak annyit érzékel, hogyszlovák és magyar nacionalisták vi-táznak egymással. Nem értik az egé-szet. Még olyan európai uniós politi-kus is volt, aki azt kérdezte, mit ke-resnek egyáltalán a magyarok Szlová-kiában, hogy kerültek oda?

Szégyellheti magát a magyar dip-lomácia! Gyengék vagyunk, gyenge amagyar állam, elvesztette tekintélyét.Nemhogy képviselni, de sokszor meg-fogalmazni sem képes az érdekeit. Rá-adásul a mostani hatalom kifejezettenharcol a nemzeti érzés ellen, nincs nem-

zeti azonosságtudata. Emlékezzünk,mily csúnyán rászedte népét, hogy meg-tagadja külföldre szorult nemzetré-szeit a kettős állampolgárság megsza-vazása ügyében. Csoda-e, ha Szlovákiasemmibe veszi az ott élő magyarokat:„mit akartok, hiszen nem kelletek mégMagyarországnak sem”! Ezek után mégmeg is vetnek bennünket, amiért elta-szítottuk magunktól testvéreinket. Ígyszomszédaink most egyre bátrabbanütnek rajtuk. És miután kormányunkazóta is lépésről lépésre leveszi kezét akülföldi magyarokról, az anyaországtámogatását elvesztő nemzettársainkmagukra maradnak. A kilátástalanságfellazítja belső kötelékeiket, s könnyeb-ben lépnek majd az asszimiláció útjára.Persze éppen ez az ottani államveze-tők végső célja. Jan Slota a felvidéki ma-gyarokat egyenesen a többségi nemzettestén burjánzó rákos daganatnak jel-lemezte, amely azonnal eltávolítandó.Nem véletlen, hogy egymást követik azoka pozsonyi legfelső döntések, amelyekújabb és újabb joghátrányt, anyagi vesz-teséget, sőt fizikai atrocitást jelentenek aszlovákiai magyarok számára, s aláássáknemzeti és nyelvi integritásukat.

A szlovákiai politikai elit érezhe-tően úgy akar népszerűséget szerezni,hogy meglovagolja a szlovákok ma-gyarokkal szembeni kisebbségi érzé-sét. Ezt alapvetően az Osztrák-MagyarMonarchiából örökölték, melyet azutántovább növelt a Csehszlovákia meg-alakulását követő csehekkel szembenimegalázkodásuk, valamint az 1938-banMagyarországhoz visszacsatolt terü-letek elvesztését követő agóniájuk. Az1993-ban elnyert szlovák önállóságotpolitikai vezetésük arra használja,hogy elégtételt vegyen bizonyos régisérelmekért. Erről bizony alig esik szó:a mai események kiváltó okáról, az or-szágaink közötti viták gyökeréről.

A szlovák rendőrség tavalyi duna-szerdahelyi akciója november 1-jén, aFelvidék Magyarországhoz történővisszacsatolásának, a bécsi döntés kerek70. évfordulójának előestéjén történt.Az akkori eseményeket megélt felvi-déki magyar lelkipásztor visszaemlé-kezésében ez olvasható: „A magyaremberek döntő többségének örömről, az I.világháború utáni két évtized elnyomatásaalóli felszabadulásról szólnak az emlékei.Virágcsokrokkal fogadott katonák, öröm-

17KORUNK KÉRDÉSEI

könnyek, magyar ruhák, fellobogózott temp-lomtornyok jönnek elő az emlékek sorából.És az, hogy magyarok lettünk. Ez a múlt-emlék ma az érzések szintjén csapódik lebennem. A jelen európai körülményei kö-zött azonban nem lesz belőle sem társa-dalmi igény, sem politikai program.”Kevesebb, mint egy évszázad alatt azegykori „mindent vissza” érzés átala-kult felvidéki társainkban: ottani ál-lampolgárként szeretnének megma-radni magyarnak.

Pozsony hangja azonban egyre in-kább azt dörgi nekik: hagyjátok maga-tokat átformálni, olyanná kell lennetek,amilyennek mi akarjuk! Ők üzenik amagyaroknak, hogy féljenek, pedig va-lójában ők maguk rettegnek. Vajon miértis tartanak a magyar kisebbség nyel-vének és nemzettudatának fennmara-dásától, a magyar politikusok államha-tárokon átívelő, kapcsolódásokat ke-reső találkozóitól? Egyetlen lehetségesmagyarázat, hogy Szlovákiában sokanmég ma is félnek országuk magyarlaktarészeinek leválásától, az 1920-ban, Tria-nonban kijelölt határ megváltozásától.Megtörténhet ez? A nemzeti önrendel-kezésnek az ENSZ alapokmányában,valamint az 1966-ban elfogadott polgáriés politikai jogok nemzetközi egyezsé-gokmányában szereplő elve alapján el-képzelhető lenne a mai Szlovákia déliperemén élő, jelenleg 550 ezres ma-gyar kisebbségnek a visszatérése ahhozaz országhoz, amelytől a trianoni bé-kediktátum – megkérdezésük nélkülés nyilván akaratuk ellenére – család-jukat elcsatolta.

De nézzük a történelmi tényeket.Az 1920-as békeszerződés összességé-ben a Felvidék nagy többségben szlo-vákok által lakott részeivel együtt aDuna és az Ipoly északi partja menténhúzódó, akkoriban szinte tisztán ma-gyar népességű sávját is Csehszlová-kiának adta. Az 1938. november 2-ibécsi döntés – Hitler és Mussolini aka-ratából, Anglia és Franciaország bele-egyezésével – t.k. orvosolta az azótaszületett és ma érvényes nemzetköziegyezményekben rögzített etnikai elvekés az önrendelkezési jogok Trianonbantörtént megsértését, méghozzá Cseh-szlovákia és a már autonóm szlovákkormány egyetértése és népszavazásután. 12 700 négyzetkilométer és 1 030000 lakos (84 % magyar és 10 % szlovák)Magyarországnak ítélése azonban nemhozta nyugvópontra a szlovák-magyarviszályt. A történtek tartósan mérgezika két nép kapcsolatát. A Hitler bíztatá-sára 1939. március 14-én kikiáltott ön-álló szlovák állam a friss határ-revíziókorrigálását követelte. De hiába ke-reste mindenben Hitler kegyeit, ered-ményt nem ért el. A formális szövetsé-gesi viszonyunk ellenére az ország te-rületén akkor megmaradt mintegynyolcvanezres magyar kisebbséget el-lenségnek tekintette. A világháborúvégén aztán a bécsi döntés érvénytele-nítését a nemzetként és államkéntegyaránt fiatal szlovákok elégtételkéntés győzelemként élték meg. Ugyanak-kor megmaradt bennük a félelem, hogya szerencse forgandó, ami egyszer meg-történt, megeshet máskor is, a Csalló-közt és az egész határvidéket egyszermég újra elveszíthetik, amennyiben

egy igazságkereső kor az etnikai elvet,az önrendelkezést komolyan veszi ésérvényesíti. Hogy ennek elejét vegyék,a háború utáni elnök, Benes eltökéltcélja volt megtisztítani Csehszlovákiáta közel egymillió magyartól. Előszörmegfosztotta őket minden polgári jo-guktól és vagyonuktól, utóbb ki akartaőket telepíteni szülőföldjükről. Nagy-hatalmi jóváhagyást azonban csak azországaink közötti mintegy százezreslakosságcsere kapott. Azután a mara-dék magyarok szlovákosításának prog-ramja mellett a következő évek nagy-arányú iparosítása a déli területet ve-gyes lakosságúvá tette, s Révkomáromés Dunaszerdahely kivételével minde-nütt a szlovákok kerültek többségbe.

Nos, az etnikai összetétel gyökeresmegváltozása alapján épp az önrendel-kezés elve zárja ki ma már végleg a ha-tárkérdés felvetését. Az igazságtalanulmeghúzott trianoni határokba bele-törődve azonban egy dologról soha-sem mondhatunk le: a magyar kisebb-ségek sorsa iránti politikai felelősség-ről! 1989–90-ben, a rendszerváltozáskezdetének lelkes pillanataiban bíz-tunk abban, hogy a béklyóktól szaba-dulva és az új politikai szelek hatásáramegváltozik az immár átrajzolhatat-lan határok jellege: az elválasztás falaihelyett az együttműködés kapui lesz-nek. Ideje, hogy megkapjuk ehhez aszabadság, az egyenjogúság és önren-delkezés jogát fennen hirdető nemzet-közi szervezetek és minden józangondolkodású ember segítségét. •

TEOLÓGUS BÁL LESZNovember 27. pénteken

a Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziuma dísztermében.A bálra mindenkit szeretettel várunk!

INFORMÁCIÓ: (72) 513-060

18 KÖZLEMÉNYEK

APécsi Egyházmegye alapításának 1000. évfordu-lója alkalmából 500 számozott példányban jelenikmeg a Pécsi Misszále fakszimile kiadása.Az 1499-ben

nyomtatott misekönyvből, mára csak 4 példány maradtfenn. Ez a négy példány kivételes értéket képvisel a Ma-gyarországon használt 15. századi misekönyvek sorában.A kiadvány a Pécsi Püspöki Kincstárban őrzött pergamenpéldány (V.V.8) másolata.

A kötet megtekinthető és megvásárolható a Pécsi Püspöksé-gen, illetve a Szent István Társulatnál Budapesten.Információ kérhető a 72/513-030-as telefon 3056-os mellékén.

19KÖZLEMÉNYEK

Szerkesztette:Fedeles Tamás – Sarbak Gábor – Sümegi József.Pécs, 2009. (A Pécsi Egyházmegye története I.)

A pécsi püspökség alapításának millenniumi évében jelenikmeg a Pécsi Egyházmegye középkori történetét bemutató hatal-mas kötet. A tíz szerző által készített munka Magyarországonegyedülálló vállalkozásnak számít, ugyanis az egyházmegye kö-zépkori történetének teljességét kívánja az olvasók elé tárni. Tar-talmazza többek között az egyházmegye főpásztorainak életrajzait,az egyházi intézmények történetét, a pécsi liturgia sajátosságait,az oktatás és a könyvkultúra jellemzőit, a búcsújárás helyi jel-legzetességeit, az egyházmegye építészettörténetét valamint apüspökség egyházas helyeinek adattárát. A közel ezer oldalaskötet több mint 200 színes képet, reprodukciót és mintegy 20 szí-nes térképet tartalmaz.

Ár: 12 000 Ft

A bemutató időpontja: 2009. november 27. 18 óraHelyszín: Dómmúzeum, Pécs, Káptalan utca 8.

A KÖNYVBEMUTATÓT MEGNYITJA:MAYER MIHÁLY megyéspüspök

A kiadványt bemutatják:FONT MÁRTA

egyetemi tanár, Pécsi TudományegyetemTÖRÖK JÓZSEF

egyetemi tanár,PÁZMÁNY PÉTER

Katolikus Egyetem,SOLYMOSI LÁSZLÓ

egyetemi tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem

A középkor évszázadai(1009-1543)

Tisztelettel meghívjuk az I. és II. évezred fordulójárólvaló, bizánci Evangelistariumot tartalmazó egyedülállógörög kézirat kétnyelvű fakszimile kiadásának bemuta-

tójára. A könyv Janus Pannonius humanista püspök könyvtáránakértékes darabja volt.A bemutató időpontja: 2009. december 9. 15.00Helyszín: Pécs, Dómmúzeum (Pécs, Káptalan utca 6.)PROGRAM:A Szent Efrém férfikar műsoraKöszöntőt mond:MAYER MIHÁLY pécsi megyéspüspökA kiadvány jelentőségéről és értékeiről beszél:Eminenciás ERDŐ PÉTER bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsekŐszentsége BARTOLOMAIOSZ Ökumenikus PátriárkaCSÁK FERENC az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkáraRUBOVSZKY RITA a Hungarofest Kft. igazgatója

2009. december 4-20.INFORMÁCIÓ:Telefon: 513-057

Fax: 513-031E-mail: programiroda@ordinariat.hu

www.pecsiadvent.hu