jó hír - v. évfolyam, 5. szám

V. évfolyam, 5. szám2008. június 5., csütörtök

Ára: 174 Ft

V. évfolyam, 5. szám2008. június 5., csütörtök

Ára: 174 Ft

Halld meg, Uram, szózatomat,amellyel hozzád kiáltok, könyörülj rajtamés hallgass meg engem! Rólad mondja a szívem:,,Téged keres tekintetem!” A te arcodat keresem, Uram!(26. Zsoltár)

Halld meg, Uram, szózatomat,amellyel hozzád kiáltok, könyörülj rajtamés hallgass meg engem! Rólad mondja a szívem:,,Téged keres tekintetem!” A te arcodat keresem, Uram!(26. Zsoltár)

Jó Hír A Pécsi Egyházmegye lapja 2008. június 5.

3

Kvanduk FrigyesMária - Jézus Szíve - Egyház

Visszatekintő

Chiara LubichÉletige

Haider MártaAdjuk vissza a vasárnapotaz embereknek!

Kajtár EdvárdAz elsőáldozásaink margójára

Gulner JánosÚrnapja ünnepére

Gesztesy AndrásVAKÁCI-Ó-Ó-Ó

Haider MártaJézussal az úton

Ivasivka MátyásJanus Pannonius költészeteés a zene

Haider MártaA Gondviselés életünkminden percében működik

Fazekas OrsolyaOrgonakoncertek Pécsett

Dr. Schmidt PálEltörött a hegedű...

Közlemények

TARTALOM: Mária – Jézus Szíve – Egyház3

4-5

6

7

7-8

8-9

9-10

10-11

12-13

14-15

15-16

16-17

18-19

Alapító: A pécsi megyéspüspökFelelős szerkesztő: Fazekas Orsolya

Szerkesztőbizottság:Bognár Attila, Garadnay Balázs,Gesztesy András, Kajtár Edvárd,

Kajtárné Tiborcz Mária,Kvanduk Frigyes, Takács Gábor

Szerkesztőség:7621 Pécs, Szent István tér 23.E-mail: [email protected]

Fotó: Fazekas OrsolyaLayout: Komáromi CsabaFelelős kiadó: Fény Kft.

Pécs, Janus Pannonius u. 11.Nyomda:

REPROFLEX Kiadó és Nyomda, Pécs

Kvanduk Frigyes

Jézus értünk szeretettel teljes Szívekülönösen közel van Máriához. Ez aSzív a szeretet első tapasztalatát Má -riá tól kapta. Ennek az anyai szeretet-nek a mélysége feledhetetlenül bele -vé sődött Jézus Szívébe. Jézus szere te -té nek – szívének – befogadása nemhagy hatja figyelmen kívül, Mária meleganyai szívét, már csak a gyermekeiránt tanúsított szeretete miatt sem, deazért sem, mert Ő szerepet vállalt azüdvtörténetben. A Szűz anya szerepétcsak anyai sze retete és hite révénközelíthetjük meg. Jézusugyan elszakadt a názáretiotthon világától, hogy Máriaanyai szereteté ből, de min-denekelőtt az Atya szerete-téből minden kinek hirdesseIsten orszá gának örömhírét– kinyilat koz tas sa Isten sze-retetét. Milyen is lehetett anázáreti elválás? Nem tud-juk, az azonban világos, hogyMária a keresztig – mind-végig kitartott fia mellett.

Jézus tanító körútjaincsak ritkán találkozik csa -lád tagjaival s különösen any -jával, de egy ilyen ese ménytír le Lukács a 8, 19-21-ben.A jelenetben Jézus nem ta-gadja meg ter mészetes csa-ládját, de melléjük állít egynagyobb családot, amelybemindenki beletartozhat;amely azokból áll akik hallgatják ésmegteszik Isten szavát. Lukács a pél-damutató hallgatók közé sorolja Jézusanyját (2, 19. 51).

Mária nagysága nem testi-bioló-giai anyaságából fakad, hanem abból,hogy teljesíti Isten akaratát. Igazi ér-deme az, hogy szívvel-lélekkel hallga-tott szavára és azt meg is valósította.Mária kiemelkedő helye mindenkiszámára elérhető, hiszen ez csak az is-teni szóra való figyelemtől függ.Mária annyiban több mint a többi ta -

nítvány, amennyiben az isteni kérés -hez feltétlenül hűséges. Mária „fiának”és Jézus „testvérének” lenni olyanlehetőség amelyben bárki részesülhet.A Krisztussal való igazi kapcsolatazáltal jön létre, hogy az ember szí -vébe fogadja az Ő igéjét, és azt éle té -ben megvalósítja.

Az a kapcsolat mely Krisztus és azŐt követők között van az Újszövetség,melyet Jézus vére alapított. Ezt a sze -retetszövetséget Jézus az egész életé -vel, végső soron a szívéből kiömlővérrel pecsételte meg. Jézus tehát ki-

mondhatatlan nagy szeretettel szeretiaz Őt követőket, Egyházát. Az Egyházcsak ennek a szeretetnek a fényébenértheti meg magát és elsődleges fela-data megtanítani az embereket Jézusszeretetére. Ágoston így fogalmazJézus megnyitott szívével kapcsolat-ban: „Feltárult az élet kapuja. Rajta ke -resz tül áramlanak az Egyház szentségei.(…) Nincs semmi ami üdvözítőbb lenneennél a sebnél. Ezzel a kapuval megnyílikszámunkra az üdvösség, mely által belé-pünk a szeretet országába.” •

2008. június 5. A Pécsi Egyházmegye lapja Jó Hír

4

Gyógyító imanap SiklósbodonybanHúsvét 6. vasárnapjára (ápr. 27.) hirdetett gyó-

gyító imanapot Hegyháti Tibor atya a festőiszépségű Siklós bodonyba.Az imanapon kb. 200 hívő vett részt. A délelőtt azIsten dicsőítésével kezdődött. Ezután hat testvér osz -totta meg a jelenlevőkkel, miképpen lépett be min-dennapjaikba Jézus, és miként változtatta meg eddigsekélyesen élt keresztény életüket. A tanúságtevőkkel együtt sírtunk, nevettünk.... Bográcsokba főtt ebéd után fiataljaink imádkoztakzenével.A közbenjáró imádság alatt nagyon sokan érezhet-ték és tapasztalhatták Jézus Krisztus gyógyító jelen-létét.

Az imanapot a szentmise koronázta meg, ahon-nan testi-lelki feltöltődéssel térhettünk vissza a min-dennapok küzdelmeibe. •

Kajtárné Tiborcz Mária

VISSZATEKINTŐ

Gyakran marasztaljuk el az Európai Uniót fennenhirdetett világnézeti semlegességéért, földré-

szünk keresztény gyökereinek negligálásáért. Úgy tűnikazonban, hogy ezek a vélekedések nem minden esetbenmegalapozottak. Jó szakmai munkával, széleskörű össze-fogással és az uniós pályázati lehetőségek alapos isme -retével igenis nagyszerű célokhoz lehet uniós támogatástnyerni.

Ez a legfőbb tanulsága a Pécsettés a horvátországi Djakovóbaneg ymást követő napokon, május28-29-én bemutatott Európai örök-ségünk – A pécsi és a djakovói egy-házmegye bemutatkozik címmelel készült EU-s pályázatnak. Az or -szág határon átívelő összefogásered ményeként megszületett 300 ol -dalas, több száz szép felvételt és le -írásokat tartalmazó album, ennekDVD és videó, valamint internetesverziója (http://www.digitalhistory.hu)nem titkoltan turisztikai ismeretter-jesztés céljából jött létre. Nem is egy,hanem négy könyv született: magyar,

horvát angol és német nyelvű változatok, és természetesena többi megjelenési forma is olvasható, hallható e nyel ve -ken.

A Pécsi Egyházmegye már három éve szisztematikusankészül alapítása 2009-ben esedékes ezredik évfordulójánakmegünneplésére. Pécs városa pedig – mint közismert –2010-ben Európa kulturális fővárosa lesz. A méltó megem-

lékezés alapja az ismeretek hozzáférhetővététele és terjesztése. Mayer Mihály pécsi püs -pök és munkatársai megtalálták a módját,hogy olyan igényes, bőséges anyag láthassonnapvilágot és jusson el sokakhoz, amelyre sa -ját erőből egyáltalán nem lett volna lehe tő sé -gük.

Az országhatár által is elválasztott kétszomszédos egyházmegye nem csak földraj -zilag van közel egymáshoz. A történelmükis jelentős részben közös. A török hódoltságelőtt a Száváig húzódó terület a Szent Istvánalapította pécsi püspökséghez tartozott.Későbbi történelmük is összekapcsolódik,hiszen Máriagyűd és Eszék ferences kegy -temploma is egyazon csodatevő kegyképrőlnevezetes Európa-szerte.

Pécs és Djakovoközös európai örökségünk

5Jó Hír A Pécsi Egyházmegye lapja 2008. június 5.

Pálos konferenciaADuna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, az Aggteleki

Nemzeti Park Igazgatóság, a Magyar Pálos Rend,valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Pécsi Iro -dája hagyományteremtő céllal konferenciát szervezett„Pálosok Öröksége” címen május 22-23-án Pécsett az MTAPAB székházában.A konferencia azért jött létre, hogy megismertesse azegyetlen magyar alapítású szerzetesrend építészeti örök-sé gét, bemutatassa a régész, műemlékvédelmes, építész,természetvédelmi szakember szemével a fennmaradt érté -k eket. •

VISSZATEKINTŐ

Az album és a többi adathordozó egyházmegyénkéntharminc település értékeit mutatja be művészettörténeti ésszakrális szempontból egyaránt szakszerűen, ugyanakkorközérthetően, érdekfeszítően. A zarándokturizmus és atörténelem, a kultúra iránt fogékony rétegek körében a ki-adványok és az internetes oldal kedvet csinál az útnak in-duláshoz. Köszönet érte a pécsi és a djakovói püs pö kök-nek, munkatársaiknak, valamint az uniós Interreg-prog -ram működtetőinek. Közös munkájuk eredményeként akét gazdag történelmű egyházmegye egymást is jobbanmegismeri, s ezáltal önismerete is gazdagodik.

Az úttörő vállalkozásnak remélhetőleg más határ mentiterületeken is lesznek követői, hiszen az Egri, a Kassai és aRozsnyói Egyházmegyék, Esztergom és Nagyszombat, deNagyvárad és Debrecen, vagy a három országot érintő

egykori csanádi püspökség ugyanilyen közös bemutat ko -zásra vannak hivatva. •

Szerdahelyi Csongor

Könyvekkönyve

ABiblia évében, a Szentírásról szólóirodalmi műveket adtak elő

Pécsett a Dómmúzeumban. A SólyomKatalin színművésznő vezetésévelmű ködő irodalmi kör verseket, sze -melvényeket olvasott fel katolikus, re-formátus és evangélikus íróktól. Azelőadást a városban több helyszínenis bemutatták.

Chiara Lubich

„Aki megtartja parancsait, Istenbenél és Isten őbenne”

Amikor szeretünk valakit, mindigvele szeretnénk lenni. Ez Isten vágyais, aki Szeretet. Azért teremtett ben-nünket, hogy találkozhassunk vele, ésnem lesz teljes az örömünk, míg elnem jutunk a legmélyebb egységrevele. Egyedül ez képes csillapítaniszívünk vágyódását. Ő azért szállt aláaz Égből, hogy velünk legyen, és el ve -zes sen minket a vele való közösség -re.

János arról beszél levelében, hogy egy -másban „lakozunk”: Isten mibennünk,és mi őbenne. Emlékeztet Jézus leg-mélyebb vágyára, amit az utolsó va -cso rán juttatott kifejezésre:„Ma rad jatokbennem, és én is bennetek maradok” –mond ta a Mester. A szőlőtő és a sző -lővessző hasonlatával magyarázta el,milyen erős és életbevágóan fontos aza kötelék, ami vele egyesít bennünket.De hogyan jussunk el az Istennel valóegységre? János határozottan állítja,hogy elég, ha megtartjuk paran -csait:

„Aki megtartja parancsait, Istenbenél és Isten őbenne.”

Vajon sok parancsot kell betartaniahhoz, hogy eljussunk az egységrevele? Nem, mert Jézus minden előírástegyetlen parancsba sűrített. Az e haviigét megelőző mondatban János erreemlékeztet bennünket: „Az az ő pa ran -csa, hogy higgyünk Fiának, Jézus Krisz-tus nak nevében, és szeressük egy mástparancsa szerint.” Higgyünk Jézus ban,és szeressük egymást, ahogyan ő sze -re tett minket: íme, ez az egyetlen pa -rancs.

Az emberi lét abban teljesedik ki,hogy Isten közöttünk lakozik. Ezértcsak egyetlen módon lehetünk önma-gunk: ha szeretünk! János annyirameg van erről győződve, hogy egészlevelében ezt ismételgeti: „Aki szeretet-ben él, Istenben él, és Isten őbenne.” „Hasze retjük egymást, Isten bennünk él…”

A hagyomány ezzel kapcsolatban azttartja, hogy amikor János már idősvolt, és az Úr tanításáról faggatták,min dig az új parancsolat szavait ismé -telte. Amikor azt kérdezték tőle, miértnem beszél másról, így válaszolt:„Azért, mert ez az Úr parancsa! Elég, haezt éljük.”

Így van ez minden igével: szükség -szerűen a szeretetre sarkall minket.Nem is lehet másként, hiszen Isten aSzeretet, és minden igéje szeretet: a sze - retetről szól, és ha megéljük, sze retettéalakít.


Az élet igéje ebben a hónapban arrahív, hogy higgyünk Jézusban, és egészlétünkkel csatlakozzunk hozzá, taní -tásához. Hinnünk kell abban, hogy őIsten szeretete – ahogyan János is ta -nítja ebben a levelében –, és szeretet-ből adta életét értünk. Akkor is hin -nünk kell, amikor távolinak tűnik,amikor nem érezzük őt, amikor ne-hézségek vagy fájdalmak érnek…

Ez a hit megerősít bennünket, és ké -pessé tesz arra, hogy hozzá hasonlóanéljünk, és parancsához hűen sze ressükegymást, ahogyan ő szeretett minket.

Ebben a hitben megerősödve szeretnitudunk majd akkor is, amikor a másik

nem tűnik szeretetre méltónak, ami -kor úgy érezzük, hogy nem megfelelőés haszontalan a szeretetünk, és nemis viszonozzák. Így egyre élőbb, egyreőszintébb és mélyebb kapcsolatokattudunk majd építeni, egységünk miattpedig lakást vesz közöttünk Isten.


„Férjemmel szerelmesek voltunk egy -másba, ezért házasságunk első évei -ben szépen ment előre akap csolatunk.Az utóbbi időben azonban nagyon fá -radt és ingerült volt. Japánban ugyan -is a munka mázsás sziklaként ne he -zedik az emberre.

Egyik este, amikor hazajött a mun -kából, asztalhoz ült vacsorázni. Leül-tem mellé, de rám kiabált, és elzavart:»Nincs jogod enni, mert nem dolgo-zol!« Egész éjszaka sírtam, és azontépelődtem, hogy elmegyek itthonról,elválok tőle. Másnap is ezer gondolatkavargott bennem: »Tévedtem, ami -kor hozzá mentem, nem bírok továbbvele élni.«

Délután elmeséltem mindent a barát-nőimnek, akikkel keresztényként pró -bálunk élni. Szeretettel meghallgattak,és a közösségben velük megtaláltamaz erőt és a bátorságot, hogy folytas-sam. Még a vacsorát is el tudtamkészíteni a férjemnek. Ahogy közele -dett az este, egyre jobban féltem: vajonhogyan fog reagálni? De mintha egyhang belülről azt mondta volna: »Fo-gadd be ezt a fájdalmat, és ne add fel!Szeress tovább!« Ekkor lépett be azajtón egy tortával a kezében, és ígyszólt: »Bocsáss meg a tegnap történ-tekért!«” •

Életige


6 LELKISÉG

Szent Péter és Pál ünnepeEgyházmegyénk védőszentjének ünnepére hívjuk a kedves híveket június 30-án. A délelőtt 10 órakor kezdődő szent-misében adunk hálát egyházmegyénkért, a benne élő hívekért. Imádkozzunk együtt 1000 éves közösségünkért.

Haider Márta

„A szabad vasárnap jelentősége” cím- mel rendezett konferenciát a Baran -kovics István Alapítvány és a Ma gyarKatolikus Püspöki Konferencia Iusti-tia et Pax Bizottsága május 30-án.

A KDNP szórólapján olvashatjuk:„Ma Európában egyetlenegy országbansem dolgoznak annyian vasárnaponként,mint hazánkban. A KDNP fel kívánja hív -ni a figyelmet a vasárnap végzett mun kanegatív társadalmi következ mé nyeire. Va -la mennyi rendelkezésünkre álló parlamen tieszközzel el kívánjuk érni, hogy a va sár - nap ismét a családoké, barátoké, a pihenéséés a kikapcsolódásé lehessen, illetve, hogya vallásos emberek a vasárnapot hi tük sze -rint meg tudják ünnepelni.”A KDNP elnöke, Semjén Zsolt előa dá -sában a személy, a család és a vallás -sza badság védelmében beszélt ava sár nap fontosságáról. A szabad va -sárnap a pihenés, a megújulás lehe -tősége azok számára is, akik nemval lásosak. A család szempontjábólrendkívül fontos, hogy a szülők ésgyer mekek együtt tudjanak lenni. Haa szülők máskor kapnak szabadnapot,mint a gyermekek, akkor ez a családszéteséséhez vezet. Az ember nyitott atranszcendenciára, ezt joga van meg -él nie, és ezt a jogot biztosítani kellmin denki számára. Az állam, a tár-sadalom, a piac, a gazdaság az embe -rért van, nem pedig fordítva. Sem mi -

lyen szempont nem helyezhető a sza -bad vasárnap elé.Weisz Péter, a Barankovics István Ala -pítvány Izraelita Műhelyének elnökearról tartott előadást, hogy a sabbattartotta meg a zsidó népet.Mayer Mihály püspök úr előadásábanfigyelmeztetett arra, hogy a hét naposciklus a Teremtő által az emberi szívbeültetett törvény. Ezt hiába kíséreltékmeg kitörölni a francia forradalomidején a tíz napos beosztással, mert aznem felelt meg az emberi termé szet -nek. Az Isten tekintélyének és a vasár-nap megszentelésének kilúgozását a68-as nemzedék is zászlajára tűzte,ennek a hatását máig érezzük. MáraIsten megtagadásává vált az országokkormányzati tevékenységének csakgazdaságpolitikai, biztonsági felfogá -sa, a kultúra csak individualista sze -mélyre való építése. A multikkal, anagy áruházakkal, a gépek folyamatoskihasználásával a vasárnap teljeseneltűnik a nyugati világban is. Nálunkaz ateista, marxista állam eltávolítottaaz Istent a társadalomból. Amennyireaz Isten iránti tiszteletet sikerült vissza -szorítani, annyira növekedett az ato -mi zálódás. Társadalmunk szétesett.Bi zalmatlanok vagyunk egymás iránt,lobbiérdekek érvényesülnek. Nekünkkeresztényeknek is újra meg kell tanul -nunk a vasárnap jelentőségét, ugyanisa Krisztusnak adott idő soha nem el -veszett.

Kopp Mária a Semmelweis EgyetemMagatartástudományi Intézetének tu-dományos igazgatóhelyettese a vasár-napi munkának az egészségre gya koroltkáros hatásáról beszélt. A 45-64 évesférfiak halálozásának hátterében, ahogyezt felmérések igazolják, a hétvégimun ka áll. Előadását egy mindannyi-unknak szóló kérdéssel zárta: Mi férbele az életünkbe jobban: vasárnap pi-henjünk vagy napi 24 órában halottaklegyünk?A konferenciát kerekasztal beszélgetészárta, melyben Harrach Péter, a KDNPelnöke, Sáling József, a KereskedelmiAlkalmazottak Szakszervezetének el-nöke, Vámos György, az Országos Ke -reskedelmi Szövetség főtitkára be -széltek a szabad vasárnap gazdaságiés társadalmi összefüggéseiről.A konferencia több szempontból vizs-gálta a szabad vasárnap jelentőségét.De nekünk, hívő keresztényeknek job-ban kéne tudatosítani magunkban,hogy minden vasárnap Krisztus feltá-madását ünnepeljük, éppen ezértennek a napnak az örök élet felé, és azörök értékek felé kellene irányítani afigyelmünket, nem pedig a besárlóközpontok polcai felé. A vasárnap necsak heti pihenőnap legyen a szá-munkra, hanem a hétköznapok éltetőlelke.)… •


LELKISÉG

Adjuk vissza a vasárnapotaz embereknek!

Az elsőáldozásaink margójáraKajtár Edvárd

Az elsőáldozások időszakát éljük. Ezegy közösség életében régtől nagyonfontos esemény, s mint minden egy-házi, és egyben családi ünnepnek,

ennek is megvan/megvolt a maga ha -gyományrendszere: az ünnepi ruhá -zat a gyermekeken (pl. a lányok „kis -menyasszonyi” ruhája), a közös uzso n naa plébánián (kakaó, kuglóf stb.), a fény -képezés, vendégeket hívunk, lesz ün-

nepi ebéd, a gyerekünk eljutott idáig,részese lett egy hagyománynak, ami -ben illik részesülni, szép lesz a szer-tartás…Ha szeretnénk, hogy gyermekünk ze -nélni tudjon zenei különórára járatjuk,


8 LELKISÉG

Úrnapja ünnepére

a sporthoz edzésre íratjuk, aztán azerkölcsi világának kibontakoztatá -sához járjon csak hittanra meg misére,s mint ahogyan a zenei fejlődésben, asportban stb., így a vallásban is van„előmenetel”, most elsőáldozó lett,majd bérmálkozik…Bárcsak megértenénk, mi rendszerestemplombajárók is, hogy mindez a hitünnepe! A gyermek hitéé, a szülei /családja hitéé, a plébániaközösséghitéé. A hívő ember ünnepe, aki azértvallásos, mert hisz (s nem csak hagy-ományból), s mivel hisz, ezért akarja aszertartásokat, a szent igéket, a taní -tást, a csendet. Sok ember mondja ma -gáról, hogy hívő, de ennek „ruháját”

nem tartja fontosnak – hívő, de nemvallásos („hiszek, de nem járok temp -lomba”). Aztán mások meg részt vesz -nek a templomi szertartásokon, dehit ben mindez talán túl sokat nem je-lent a mindennapok világában. Csak egy életünk van – s legyen ebbenaz egyetlen életben minden egy: hinniés vallásosnak lenni a munkahelyen, ahobbi /szórakozás közepette, a család-ban, amikor baj van, és amikor jósorunk van. Ady Endre sokat írt arról,hogy az ember a „mindent akarja”.Hetven, nyolcvan vagy kilencven évetélünk… mégis oly rövid az élet, olykevés az idő. Elsőáldózóink először„táplálkoznak a Mindennel”, mert Is-

tennél van a minden, ő az ember Min-dene. Lesz második, harmadik, nyol-cadik, ezredik áldozása, gyónása,imája is? Megtanult hittani/erkölcsi is-mereteket, vagy majd hívő családotépít, mert hisz, és leendő férjével/fe-leségével, meg a gyermekeikkel élniakarja a hitet, s a hit szerint élniegyetlen rövid életét? A gyermekekrőlazt mondta Jézus: „Engedjétek őket hoz-zám!” (Lk 18, 16). A felnőttnek pedigsokszor mondja a Biblia lapjain: „Jöjj,és kövess engem!” (pl. Lk 18, 22). Mertmit is jelent élni? Jézussal lenni, min -dig, tudatosan... •

Gulner János

Aháború utáni időben nagyon sokcsalád került nehéz anyagi hely -

zetbe. Egy fiatal anya is, akinek férjeel veszett a fronton, és itt maradt há -rom gyermekével. Egymás után ado-gatta el, amit nélkülözni tudott. Végülmár semmi sem maradt, amit mégértékesíthetett volna, a gyerme keknekviszont ennivalóról kellett gon dos -kod nia. Nem maradt más, mint a je-gygyűrűje, utolsó drága em lék, amiférjére emlékeztette. Fájó szív vel álltegy ékszerboltban az eladó előtt, s mígaz ékszerész a gyűrűt vizsgálta, leg -kisebb gyermekét a szívéhez szorítottaés suttogta: „Értetek, egye dül értetek.”Ha az Úr napja ünnepét és annak ér -tel mét akarjuk megragadni, akkornem a virágos körmenetekre, nem aha rangzúgásra és a lobogó zászlókrakell gondolnunk, hanem erre a né -hány szóra: „értetek, egyedül ér te tek”.Mert Jézus nem csupán egy gyűrűt,hanem egész életét, ragyogó fiatalsá -gát adta oda értünk szeretetből! Ennekaz odaadásnak az ünnepe Úrnapja.Amikor a miséző pap elmondja a szent -beszédet, az oltárhoz vonul, ma ga eléteszi a kenyeret és a bort, majd eljönaz a pillanat, amikor lehívja az an gya -

lokat és a szenteket, elhallgat az orgo -na, elnémul az ének, elmondja az utol -só vacsorán elhangzott jézusi szavakata kenyér és a bor felett: ez az éntestem… ez az én vérem…ebben a pil-lanatban megismétlődik az első szent-mise, az utolsó vacsora csodája, azát változtatás. A pap felmutatja: néz-zétek! Csoda történt, a kenyér és a borátváltozott Jézus testévé és vérévé. Úr-napján nem a földi uraságok napján,milliók térdelnek az Oltáriszentségelőtt imádkozva, énekelve: ez nagyszentség valóban… Most lett a ke -nyér…Ránézek Jézus testére: súlyát taláncsak patika mérlegen lehet mérni ésmégis ebből a súlytalan kenyérből me -rítettek erőt és merítenek az emberitörténelem folyamán tudósok, mű vé -szek, szenvedők, szeretetszolgálatotvál lalók, milliók, amikor ma gukhozve szik az örök élet kenyerét.Egyszerű, szinte jelentéktelenül fe hér…Ez a fehér kenyér mégis tüzeket gyúj-tott és gyújt a vértanúk szívében, fé -nyeket a gyermekek szemében, be lő lemerítettek és merítenek a szen vedőktü relmet, az elesettek gyógyulást, az áll-hatatosak erőt, kitartást a hitük meg-vallásához, mindennapi életükhöz.Váratlan és veszedelmes vihar tört ki

hosszú útján egy tengeri utasszállítóhajóra. Az utasok jajveszékelve kiál-tottak segítségért. Ebben a rettenetesállapotban egy apának megrendítőgondolata támadt. Felkapta egy éveskisfiát s mint a pap a szentmisében azoltáriszentséget, gyermekét a magas -ba emelte, és dacolva a viharszél üvöl -tésével, a sok jajveszékelés közepetteki áltotta az ég felé: Uram, Isten! Meny-nyei Atyánk! Minket méltán büntetsz,mi mindent megérdemlünk, de nézdezt az ártatlan gyermeket, érette légyirgalmas hozzánk!Hatalmas vihart vert ma körülöttünka bűn, a gyűlölködés, a fékevesztettha rag, fiatalok, emberi sorsok válsá -ga… Mennyi erőfeszítés volt és van avilágban napjainkban is, amely mély -ségeket szakít fel, hogy összetörjeJézus egyházát, hajóját, és rémületbe,céltalanságba, az erkölcsi halálba ker -gesse az emberek millióit. Mi lenne velünk, ha az ilyen világban,nem lenne oltáriszentség? A száz és százezer papi kéz a világonminden másodpercben nem emelné felvalahol a világon Úrfelmutatáskor azta hófehér szeretetcsodát, az oltá ri -szent séget imádságos hittel és áhítat-tal, túlsuttogva az életben elhangzóbűn ricsajt, hitetlenséget szóró szélvihart.


ÉLŐ EGYHÁZ

Uram, Mennyei Atyánk! Érte, aszeretett Fiadért, Egyszülötte -dért, és Benne ő magadért, légyirgalmas! És ez örök Atya, kinektekintete teremthet és ronthatszáz világot, a nap 24 órájából, anap minden percében Úrfelma -ta táskor irgalmat gyakorol.Kedves, szép hagyománykéntmég sok helyen, ahol erre lehe -tőség van, feldíszítették az ünne -pi sátrakat. A szertartások és aszent mise végén szinte mindenkivisz haza egy kis virágot, vagyzöldet a sátorból, ahol Jézus voltés áldotta meg a jelenlévőket! Mennyei Atyánk!Arra kérünk, hogy az átváltoz-tatás, mely az oltáron meg vég -be, folytatódjék életünkben is.Ott a kenyér változik át Krisztus tes té -vé, itt mi változzunk át egyre inkábbKrisztussá: az Ő szíve dobogjon szí -vünk ben és az ő szándékai irányítsákakaratunkat!

Zúgjon hát a hálaének, szálljon völ-gyön, tengeren: A szeretet Istenénekdicsőség és üdv legyen! Az egész földlegyen oltár, virág rajta a szívünk,min den dalunk zengő zsoltár, tömjén -

illat a hitünk. Krisztus kenyér, s borszínében, Úr, s király a föld felett.Forassz eggyé békességben, mindennépet, nemzetet! •

VAKÁCIÓ-Ó-Ó-Ó…!!!!Ha most lehetnék tizenéves…

Gesztesy András

Ha most lennék tizenéves, akkor aztszeretném, ha mindennél gyor -

sabban szaladna el a vakáció, ha úgyérezném, hogy egy-kettőre eltelt. No,nem az őszi tanévkezdést várnám an-nyira, hanem ha izgalmas változatosprogramok peregnek gyors egymá-sutánban, akkor érezzük úgy, hogyrepül az idő. De ez csak úgy magátólnem fog így alakulni, napokig ter-vezgetni kell, hogy mit hozzon a nyár.Jó tervezés nélkül semmi sem megy,jól vakációzni sem lehet.

Először is nem hitegetném maga-mat azzal, hogy bizonyára fáradtvagyok és ki kell pihennem az isko-laévet, ezért majd reggelente sokáigalszom. A késői kelés, a szükségtelentúlalvás lezsibbaszthat és szétverhetiaz egész napot. Akkor kellene felkelni,

amikor egyébként is szoktam. Akkorsok fér el a napban… Ki korán kel…

Aztán készenlétbe tartanék néhánynagyon jó és fontos könyvet. Mindennapra legalább egy fejezetet. Hatanácstalan vagyok ebben a dologban,megkérdezném magyartanáromat.Neki ez a szakmája…A kötelező olvas-mányoktól se félnék. Azoknak csakegyetlen egy hibájuk van, hogy anevükben ott van, hogy kötelező. Deazért kötelezők, mert a legjobbak, leg-fontosabbak, legizgalmasabbak, vi-tathatatlan értékek…És úgyis el kellolvasni őket, hát akkor: nosza!

A számítógépet letakarnám egyterítővel, ne porosodjon szegény fe-leslegesen. A tv-t meghagynám az el-lenségeimnek.

Hetente legalább egyszer beugrat-nék egy vagy két barátot, többet talánnem is, és zsíroskenyérrel, egy fej

hagymával kora reggel nekivágnék akörnyező domboknak, hegyeknek. Acso dákért nem kell okvetlenül külföld -re szaladgálni. Tizenöt, húsz kilomé -ternél alább semmiképpen sem ad -nám, italról pedig gondoskodjon aJóisten… Csak amit gyalogosan jár -hatunk be és nem autózva, csak azt is-merhetjük és szerethetjük meg igazán.Pihennék én közben nagyokat is el -üldögélve egy -egy dombtetőn, vagyegy fa alatt, és nem jópofiznék, hanemhallgatnám, mit mond a fa, a fűszál, atáj…, mi mindenre tanít egy hangya…Aztán néhányszor biciklire pattannék,megnézném a környező falvakat, atemplomokat…Csinálnék egy-két jólmegizzasztó hegymenetet és negyven-ötven kilométernél kevesebbet szé-gyellnék tekerni egy nap…

Aztán egyesegyedül, nagy titok-ban, hogy a kötelezőnek tartott poén -


10 ÉLŐ EGYHÁZ

AKairosz Kiadó gondozásában anapokban jelent meg a Miért

hiszek? sorozat 47. köte -te. Ebben a könyvbenHaider Márta megyésfőpásztorunkkal, MayerMihály pécsi püspökkelbeszélget hivatásról,püs pöki feladatokról ésa bennünket körülvevővilág kihívásairól, lé -nye ges kérdéseiről. Amegyéspüspök kiemeli,hogy a papi hivatás há -rom területe szorosanösszekapcsolódik Krisz-tus messiási kül detésétpéldázva. Ez a háromterület pedig a királyi,prófétai és papi fela-datkör. A királyi fela-dat körben jelenik meg a pap szervező,emberi igényeket meglátó, karitatívsegítséget nyújtó tevékenysége. Aprófétai szolgálatban a pap Istenüzenetét továbbítja az emberek felé. Apapi szolgálat által pedig Krisztusélete válik jelenvalóvá és hatékonnyáminden kor embere számára. A papígy lesz alter Christus, az az Krisztusképmása, jele, megjelenítője ebben a

világban. A főpásztor ezt követőenannak a világnak a kihívásairól beszél,

amelyben élünk. Itt el-sősorban azt emeli ki,hogy a pap feladata azemberek szolgálata ésazok belső formálása,átalakítása, ami azt je-lenti, hogy az embertkell megváltoztatni, nempedig az Istent kell azemberekhez alakítani.

A papnak tehát nem a szekularizáltvilág szószólójának kell lennie, hanemaz Isten szavát kell közvetítenie. Köz -vetíteni egy olyan világban, amely televan tévedésekkel, csúsztatások kal, ha -zugságokkal. S a papság volt az egyet -len, amely a diktatúra időszakában isfel merte vállalni, hogy kiáll az igaz -ság mellett. S ma a megkérdője le zen -dő ideológiai divatban is az egyházmeri vállalni, hogy az igazságnak vanobjektivitása, az erkölcsnek normái, az

Jézussal az útonMayer Mihály megyéspüspökkel beszélget Haider Márta

ko dást meg lehessen úszni, egy mú -zeumba is besettenkednék, és csak néz -nék és néznék és aztán bámulnék…

Elmennék én táborba is. Hittantá -borba, (nem hittanóra tábor az), minis -tráns táborba, bibliaolvasó tá bor ba,kézműves táborokba, zöld tá bor ba…Egyfelé néző, egyet akaró em berekközé… és megpróbálnék sokakkalösszebarátkozni.

Aztán odaszemtelenkednék egyidőre egy-egy asztalosmesterhez,kerék párszerelőhöz, lakatoshoz, vagyszobafestőhöz ellopni tőlük egy- kétfogást, trükköt, kicsit belekóstolni atudományukba…Izgalmas dolog és

később jól is jön az ilyesmi…Lányokkeríthetnének egy szövőasszonyt,vagy hímzőasszonyt, vagy megtanul-hatnák a nagymamával együtt meg -sütni a legkedvesebb süteményeket.

Játszanék én jócskán mindenfélelabdajátékot is (nem csak focit!) ésúsznék, úsznék, úsznék nagyon sokat.

Néha előszedném a nyelvkönyvetés nem hagynám porosodni a hang -szert, hogy ősszel legalább ott tudjamfolytatni, ahol nyár elején abbahagy-tam. Ne dobjak ki utólag egy csomópénzt, és gyakorlási időt azzal, hogyezeket két hónapig teljesen ha nya -goltam. Nem is szólva arról, hogy a

gyakorlás napi kényszere nél kül szó -lal meg egy-egy darab va rázsla tosszép sége. Én bizony ezt nem hagy-nám ki!

Aztán néhányszor azt is megpró -bálnám, csillagos éjszakát kapva ma -gam fölé, hogy saját szavaimmalel mondanám a Jóistennek, hogy mivan velem, mit szeretnék, milyen ál-maim, milyen gondjaim és bajaimvannak. Vele lehet a legjobban eldu -málni. Mintha teljes lényével csakisrám figyelne. És minden világosabblesz. •


IFJÚSÁG

embernek pedig nem csak jogai, ha -nem kötelességei is vannak. Mi va -gyunk azok, akik a vad piacgazdaságalternatívájaként a szociális piacgaz-daságot hangsúlyozzuk, a politikailob bik hatalmi és érdekharcában anemzet szellemi és lelki érdekeit is fel-mutatjuk – emeli ki a megyés főpász-tor. Mayer Mihály beszél a keresztényköz élet nagy kérdéseiről is. A hatal-mon lévők szolgálatáról, az erkölcsről,amely felette áll a politikai erkölcsnek,

az egyházban szolgálatot teljesítők fe-ladatáról, amelyet sokszor bélegeznekúgy, hogy az egyház beleavatkozik apolitikai kérdésekbe, valamint a vallásliberális értelmezéséről és ennek bí rá -latáról. Megyéspüspökünk a Ma gyarKatolikus Püspöki Konferencia Justi-tia et Pax Bizottságának püspök elnökitisztét is betölti. Ez a bizottság azigazságosság és a béke kérdéseit hiva-tott vizsgálni a mai társadalomban.Ezzel kapcsolatban a püspök beszél azegyház szociális tanításáról, amelynek

alappillérei a szolidaritás, az elesetteksegítése és a politika, illetve az abbanrészt vevők felelőssége a közjó elő-mozdítása terén. Végül korunk nagykihívásairól szól, arról, hogy aki Krisz-tus mellett kötelezi el magát, annakszemben kell úsznia az árral, vállalniaKrisztus értékrendjét még akkor is, haezért maradisággal vádolják. De vanreményünk, amely túlmutat ezen avilágon, hiszen Isten szeretete felszítjaa vágyat a lelkünkben a végtelenre azigazi boldogságra. •

EgyházmegyeiMinistráns Hittantábor 2008

Kedves Barátom!

Ezen a nyáron ministráns tábort szervezünk, melyenTe is részt vehetnél! Sok izgalom vár Rád és sok meg -

lepetés! (pl.: milyen élmény lehet leesni egy lóról—vagyszamárról ?!!). Lesz játék, ének, tábortűz, kirándulás,móka, kacagás! Ugye, nem akarsz egész nyáron otthonülni és unatkozni!? Hol is lesz a tábor? Kővágószőlősöna ministráns otthonunkban, (melynek a plébániaépületad helyet) mindjárt az Árpád-kori templom mellett .Mikortól- meddig? 2008. Július 07-én gyere el Kővágó -szőlősre délelőtt 10.00 h-ra PONTOSAN! A tábor zárása2008. Július 13-án 11.00 h-kor kezdődő szentmisévelzárul, melyre kedves szüleidet is szeretettel várjuk. Ésmibe kerül? A tábor díja: 10. 000 Ft (tavaly is ennyi volt!)(+1000 ft minden egyes ablaktörés esetén!), a PlébánosAtyáért legalább egy Miatyánk imádkozása hálából,hogy támogat téged. A pénzbefizetés a szülőket illetimeg, (hogy a plébános atya mennyit és mit segít, a szü -lők nek kell elintézni!) Mit hagyj feltétlenül otthon?(NAGYON FONTOS!!!) Nyafogást, rádiót, magnót,walk man-t, discmant, játékot (kártya, tetrisz stb. ), cukor -kát, csokit, zsebpénzt, mobiltelefont! Mit kell hoznod?Elsősorban Magadat, továbbá: meleg pulóver, hosszú-és rövidnadrág, szabadidő ruha (alváshoz is), rövid ujjúpólók, megfelelő számú fehérnemű és zokni, fürdőruha,papucs, lepedőt, ágyneműhuzatot vagy hálózsák, eső -ka bát, kényelmes cipő (túrázáshoz is), tisztálkodási fel-szerelés (fésű, fogkefe, fogkrém, szappan, törölköző),zseblámpa, ha van ministráns ruha (kérheted a plébánosatyától!) DIÁKIGAZOLVÁNY, Orvosi Igazolás a házior-vostól , jókedv, vidámság, mosoly! Nagyon nagy sze -retettel várunk! Ha ezeknek a beszerzése gondot jelent,

számíthatsz a segítségünkre! ÉS ha van: bármilyen hang -szer, imakönyv, Biblia. Bármilyen kérdéssel a táborveze -tőhöz Hamzau Relu atya bicsérdi plébánoshoz lehetfordulni.Elérhetőségek: Rk. Plébánia Bicsérd 7671 Rózsa Fe renc u. 35.Tel.: 06/73/472 269 vagy 06/30/3812362E-mail: [email protected]

Kedves Plébános atya, Kedves Szülők! Ezzel a tábor-ral az a célunk, hogy egy kis segítséget nyújtsunk a

felsős (4. oszt.-tól !) fiú ministránsok kereszténynevelésében és kedvet ébresszünk papi hivatáshoz. Amita gyerekek hittanórán és szentmisén megtanultak, aztmost a gyakorlatban is megerősítjük. A táborban teljesellátásunk lesz. Az ebédet a táborban fogjuk elfogyasz-tani, szombat-vasárnap a helyi hívek segítségével leszebédünk, a reggeli és vacsora pedig az Önök általküldött hideg élelemből valósul meg. Sze retnénk kérni aplébános atyát, hogy lehetőségeihez mérten támogassaministránsai részvételét a táborban. Nagyon fontos,hogy mindazt amit beírtunk a “Mit hagyj feltétlenül ott -hon!” című rovatban úgy is legyen. (A tábor programjáta telefonálás megzavarja, ezért sze retettel kérjük lehető-leg mellőzzük, ha bármilyen gond van a megadott tele-fonszámon mi felkeressük a kedves szülőket. A tábormax. létszáma: 35. (harmincöt) gyerek. Az időbeli jelent -kezési sorrend fogja megadni a tábo rozók létszámát,bármilyen formában történik az (telefon, e-mail, postastb.) .Az adatok miatt a jelentkezési lap kötelezően kellelküldeni a megadott határidőig!A jelentkezési lap beadásának határideje 2008. június 15!Addig is jó nyaralást kívánunk! Adjon a jó Isten hozzászép időt s jó egészséget!

A Tábor Szervezői


12 KULTÚRA

Janus Pannonius költészete és a zeneIvasivka Mátyás

Ezis a magyar művelődéstörténetnagy fehér foltjainak egyike.

Míg a reneszánsz kor olyan jelesköltőinek, mint Petrarca, Tasso vagyShakespeare alkotásai, szinte még éle -tükben rangos megzenésítőkre talál-tak (elegendő, ha Palestrinára, Lassus ra,Dowlandre, Byrdre vagy Monteverideutalunk), addig Janus Pannonius köl-teményei e vonatkozásban évszáza -dokon át „árván maradtak”. Legjobbtudásunk szerint, egészen a XX. szá -zadig. Pedig Janus disztichonjai, hexa-meterei, jambusai szinte dalolnak,muzsikáért kiáltanak. Nehéz lenne in-dokot találni ennek elfogadható ma -gyarázatára, hiszen azt sem mond -hat juk, hogy a pécsi püspök verseiCsipkerózsika álmukat aludták, vagyismeretlenek lettek volna. Talán in -kább nem akadt – elsősorban idehaza– megfelelő komponista, aki méltómuzsikát társított volna első nem zet -közi hírű költőnk soraihoz? Ennek el-döntése még megoldandó feladatotjelent irodalom- és zenetörténészeinkszámára.1972. március 27-én, a költő halálának500. évfordulóján, a pécsi Janus Pan-nonius Gimnáziumban, az alkotó Bor-sos Miklós, átadta az intézetnek azugyanaznap a Barbakán-kertben felál-lított Janus szobrának gipszmintáját.Ott elhangzott beszédében érdekesgondolatot pendített meg: „Századun -kat, mely két világháborújával, népírtá-saival, koncentrációs táboraival nemtar tozik a történelem legdicsőbb szakaszaiközé, egy területen mindenképp dicséret il-leti: az előző korszakokat messze felül -múlva, számtalan nemes kezdeményezésszökik szárba a múlt értékeinek konzer -válása, megmentése érdekében. Gondol -junk csak Pompeji kiásására, az egyiptomipiramisok feltárására, hazai vonatkozás-ban pedig a római és az ókeresztény vagya törökkori szobrászati, építészeti kincseknapvilágra hozatalára, az első világhírűmagyar zeneszerző, a reneszánsz BakfarkBálint életművének közkinccsé tételére. És

ebbe a sorozatba szépen beleillik JanusPan nonius alkotásainak hazai fölé lesz té seis…”A kiváló szobrászművész gondolatátfolytatva, ugyancsak a XX. századpro minens komponistáinak érdeme,hogy számos Janus-költemény – félévezreddel a megszületésük után –most kapott és kap egyenértékű zeneiköntöst. A teljesség igénye nélkül, váz -

latszerűen sorjázva emelünk ki né -hány szép sikert aratott zeneművet,amelynek ihletője a költő-püspök va -la melyik alkotása volt. A sor mindenképpen a 2000-ben 95esz tendős korában elhunyt Respighi-tanítvány, Farkas Ferenc személye áll.Cantus Pannonicus című 1959-benszólóhangokra, vegyeskarra és szim-fonikus zenekarra írt oratorikus műveöt Janus-költeményt társít zenével, aPannónia dicsérete, az Ágneshez, aBúcsú Váradtól, az Egy dunántúlimandulafáról, és a Mars istenhez bé -kességért címűeket. 1972-ben, az ün-nep ségsorozat keretében a Pécsi Nem- zeti Színházban mutatták be a Janus-versek alapján született Panegyricuscímű balettjét, Eck Imre koreográfiájá-val. A 126 éve született Kodály Zoltánhalála előtt két esztendővel, 1965-benEpitaphium – Hunyadi János sírfelira -ta – címmel zongorakíséretes dalt kom-

ponált, melyben harangszó ünnepé-lyes kongása köszönti a hős hadve -zért, aki „a halált is leigázta s élvejutott a csillagokig”. Ez a nagy magyarkomponista egyetlen Janus-meg ze né -sítése. Egykori tanítványának, Bárdos Lajos-nak Mandulafácskája a vegyeskar szé -les kifejező eszközeivel a Mecsekol dalában idő előtt kivirágzott fa pél -dájával inti a korán szerelemre gyul-la dókat.

A Janus Pannonius emlékév tavaszán,1972. május 7-én a Liszt-termi ÉneklőIfjúság hangversenyen mutatta meg aJanus Pannonius Gimnázium leány -kara a cikk szerzőjének vezényletévela pécsi Várnai Ferenc Janus Pannoniustestamentuma című érdekes darabjátKálnoky László fordításában. Ebbenaz énekkar mellett a gordonka és pró -zai szólista is szerepel.A magyar egyházi zene egyik fő-főreprezentánsa, az 1909 és 1927 közt éltHalmos László, e sorok szerzőjénekkérésére a pécsi Nagy Lajos Gimnázi -um férfi vokálegyüttese számára írtaA hajótörött Frandushoz (Berzeli A.Károly ford.) című burleszkszerű kar-művét, mely a júniusi vaskos humorpregnáns példája. Érdemes idézni averset: „Frandus a Póba merült, s vergődve azégre kiáltott:Ó ez a csúnya halál ér utol engemet is!Hogyha a végzet pont folyadékba akarbeleölni:Bacchusom, annyi a bor, miért igyam én avizet?”A kórusra írt Janus-megzenésítésektárházából ki kell emelnünk a most 78esztendős, pécsi Tillai Aurél JanusPannonius versekre komponált Kó -rus szvitjét, a Fényes csillag című ve -gyeskari opuszt, és a drámai hatásúPro pace (A békéért) című nőikarra,majd később vegyeskarra alkotott drá-mai darabokat. Ez utóbbinak érdekeshistóriája van. Már diákkorombanegyik kedvenc költeményem volt, melyirodalom tankönyvünkben is szere-


KULTÚRA

pelt. Közeledve az 500. évfordulóhoz,a ’70-es évek elején levélben kértem fela világhírű német komponistát, CarlOrffot (vele akkoriban már közel egy év-tizedes jó kapcsolatom volt), hogy dol-gozza fel énekkarra a Janus-verset.Orff mester beleegyezőleg válaszolt,ám kérte, hogy egy későbbi időpont-ban kerüljön erre sor. Minket viszontsürgetett az idő, s ezért az akkor márnemzetközileg elismert magyar ope -raszerzőhöz, Petrovics Emilhez for-dultam, akit zsűrielnökként a keszt -helyi Helikon Ünnepségekről jól is-mertem. Ő már elkészült a kompo ná -lás első fázisával; az időmértékes vers -lábakat alkalmassá tette a meg zené -sítésre. Sajnos azonban itt is ugyanaztörtént, mint Carl Orffnál; váratlanul„befutott” egy új kompozícióval kap -csolatos megrendelés, így a Janus-versmegzenésítésével nem tudott volnaelkészülni az ünnepségekre. Kiválóba rátomhoz, cserkésztársamhoz, TillaiAurélhoz fordultam, aki való szí nűt -lenül rövid idő alatt elkészült a Propace nőikari feldolgozással. Túlzásnélkül állíthatom, hogy a határainkoninnen és túl már akkor is elismert ze -ne szerző, karnagy, pályafutása egyiklegragyogóbb alkotásával örvendez -tetett meg bennünket. Koncert-, rádió -szerepléseken idehaza és külföldönfigyelemreméltó sikereket értünk el aJanus Pannonius Nőikar által tolmá -csolt új kórusművel. 1977-ben Svéd -országban, első nagylemezünkre isfelvették. Idézzük a Janus-versnek apécsi Csorba Győző által készített for -dítását (Tillai Aurél az eredeti latin tex-tust zenésítette meg).„Ó te, az ég meg a csillagok egy-ura, Isten–Atyánk,NézzNézz le, örök hatalom, nyomorult föl dünk re,szegényre:

Bősz Mars dúl mindenfele, hosszú hábo -rú ságokPusztítják – megláthatod – itt régóta anépet.Adj nekünk, jóságos Atyánk, békétvalahára,Múljanak el tőlünk a bajok s a halál ri-adalma!”

S végül e tanulmány írója hadd le -hessen egy kicsit szubjektív. Tanári,kar nagyi, ismeretterjesztő munkamel lett, olykor-olykor komponálok is.Janus Pannonius egyik panegyricusa(dicsőítő éneke), melyet mesteréhez, averonai Gurinóhoz írt, számomra abölcsességek, örök igazságok megfo-galmazásának kincsesbányáját jelen-tik. A méretes, több, mint 1100 sorosalkotásból három, számomra legma -ra dandóbb, epigramma terjedelműszeg mentumot zenésítettem meg. Ezekaz „Értékes dolgok nem támadnak so -

ha könnyen”, a „Küzdelmed sosebánd”, és a „Bízzál a jövődben” cí mű -ek, amelyeket Csorba Győző for dított.Ezek a pécsi Janus szobor avatásánszólaltak meg először a nagyobb nyil-vánosság előtt, a Janus Gimnázium le -ánykara és a Janus Pannonius Nőikartolmácsolásában. A jelenlévő FarkasFerenc zeneszerző és Borsos Miklósszobrászművész elismeréssel nyilat -koz tak a darabokról. A következő évek- ben idehaza és külhonban, számos al -kalommal fölcsendültek ezek a kiskompozíciók, hanglemez-, illetve CD,DVD-felvételek is készültek elő adá-sukról. Zárjuk eszmefuttatásunkat a 3.tétel magyarított szövegének idé zé -sével:„Ifjú, hagyj fel a kétséggel, bízzál jövődben,Semmi nehézségtől ne riadj meg, nagy ju-talom vár.” •

Megkezdődik a Szent Pál-év Az előkészületek utolsó szakasza zajlik a római Falakon kívüli Szent Pál-bazilikában, ahol június 28-án a pápa megnyitja SzentPál-évet. Andrea Cordero Lanza di Montezemolo bíboros, a bazilika főpapja a Radio Vaticana munkatársának nyilatkozott azesemény kapcsán. „Az emlékévnek kettős célja van, ahogy a Szentatya kiemelte: jobban megismerni és megismertetni Szent Pál alakját ésmérhetetlenül gazdag tanítását, valamint imádkozni és dolgozni az ökumenéért, vagyis az egységért.”Az év megnyitóján a Szentatya meggyújt egy lángot, majd átadja a szerzeteseknek, akik az év bezárásáig, 2009. június 29-igőrizni fogják azt. Ezt követően XVI. Benedek ünnepélyesen kinyitja a Szent Pál-kaput, majd a vesperás elimádkozására kerül sor.


14 RIPORT

A Gondviseléséletünk minden percében működik

Beszélgetés Dr. Bőzsöny Ferenccel

Haider Márta

DrBőzsöny Ferenc Kazinczy-dí -jas tanár, előadóművész év-

tizedeken át volt a Magyar Rádióbe mondója, majd főbemondója. Mun -kásságáért a Magyar KöztársaságiÉrdemrend Lovagkeresztjével tűn-tették ki.

Mikor és hogyan tetszett találkozni előszöra Bibliával?

Az első Bibliámon már látszik azidő vasfoga, megsárgultak a lapjai.Ked ves kötetem ez a Káldi-fordítás,még Mindszenty hercegprímás en-gedélyezte a kinyomtatását 1946. jú ni -us 10-én. Tizenhét éves korombankap tam, amikor a szemináriumba men -tem, a hittanárom ezzel bocsátott útra.Azóta elkísér a Könyvek könyve. Min-den sorával át vagyok itatva. Szoká-sommá vált, hogy ha valamilyenproblémámra választ keresek, talá -lom ra kinyitom, és mindig valamiüze netre bukkanok benne. Néha kisszándékosság is van a dologban, mertaz évek során annyiszor olvastam,hogy pontosan tudom, melyik könyvmerre van.

Feri bácsit gyakran hallani templomban isfelolvasni. Mit jelent ez Önnek?

A hívő embernek boldogság, hatanúságot tehet Jézushoz tartozásáról.A keresztény embernek mindig örül-nie kellene, hiszen Jézus föltámadott,és a mi reményünk erre épül. A má-soknak megmutatott, átadott örömpedig kétszeres öröm. Persze min-denkinek a saját hivatásában van lehe -tősége arra, hogy ezt a tanúságtételtmegtegye. Hivatásom rádióbemon -dóként az emberek felé szóló üzenetekközvetítése volt, s ebben kiemelt he -lyen állt Isten szavának a közvetítése.Már növendékként nagy megtisztel-

tetésnek éreztem, hogyha virágvasár-nap a veszprémi Szent László-temp -lomban a szószékről a passiót ol vas -hattam. Sokszor sok helyen volt al kal -mam felolvasni az olvasmányokat.Különösen emlékezetes számomra1991-ben a Pogány mellett tartott pápaiszentmise, ahol felolvashattam az ol -vasmányt, de legalább ennyire meg -tisztelő, ha vasárnaponként, itt Buda -pes ten a Szent Mihály-templomban,ahová járok, én olvasok fel.

Mi kell ahhoz, hogy valaki jól olvassa fel aSzentírásból az olvasmányt vagy a szent -leckét?

Az olvasmányokat nem felolvasni,hanem értelmezni kell. Ennek külső ésbelső kellékei egyaránt vannak. A fel -olvasásban részt kell vennie valameny-nyi érzékszervünknek. Nemcsak ahall gatóság fülét kell kiszolgálni, ha -nem azon keresztül el kell érni azagyukat, hogy értsék is, amit hallanak.Meg kell célozni a szívüket is, hogyelfogadják a hallottakat. A hallgatóságtekintetébe is bele kell kapcsolódnia afelolvasónak, nem is szabad addigmegszólalnia, amíg végig nem néz ahallgatóságon. Ez nagyon fontos, egy -részt azért, mert az ember maga is át -érzi, hogy ez nem produkció, hanemszolgálat, másrészt azok, akiknek be-lenézek a tekintettükbe, ezt megérzik,csend lesz. Sajnos előfordul, hogy az egyébkéntnagyon kedves és értelmes ministránsgyerekek felolvasáskor, a külső körül -ményekre jobban ügyelnek, mint a fel -olvasandó szövegre, nem igazán tud -nak olvasni, vagy nem értik az ószö -vetségi olvasmányokat. Az atyáknaksincs mindig ideje arra, hogy a gye -rekekkel megfelelően foglalkozzanak.Leszegezett fejjel, halkan, hogy a hátsósorokban már nem lehet érteni, mitolvasnak fel, így nem lehet a Szentírás

üzenetét közvetíteni. Nálunk, a SzentMihály-templomban a gyerekek isminden pénteken készülnek vasár-nap ra, és átható hangon, értelmesenolvasnak. Öröm hallgatni őket. Sokener giát fektet bele az atya, hogy ezeka gyerekek értelmesen olvassanak, azoltárszolgálat tényleg szolgálat le -gyen.

Az évek során biztosan sok kedves emlékekötődik a Szentíráshoz.

A Biblia Isten üzenetét közvetíti azembernek. A Szentírás nem mese, nemegy irodalmi alkotás, s főleg nem mí-tosz, hanem valóság. A történelembenIsten üzenete valósul meg. Ezért fon -tos, ha egy keresztény hívő embereljut a Szentföldre, és láthatja, megta-pasztalhatja azt a vidéket, ahol Krisz-tus Urunk élt, tanított. Ezen azel ne vezésen nemcsak Izraelt értem,hanem az összes helyet, ahol Krisztusvélhetően megfordult, ebben az ér te -lemben Egyiptom, Jordánia, Liba nonés Szíria egy része is szent föld. Bol -dog vagyok, hogy járhattam ezeken ahelyeken. Egyik kedves emlékem Ce -zá reához kötődik. Itt még most ismeg van az amfiteátrum, ahol SzentPál Fesztusz helytartó és Heródes Ag -rippa király előtt beszédet mondott.Az útitársaim hallani szerették volna,hogyan olvasok föl a Szentírásból, éspersze a hely akusztikájára is kíván -csiak voltak. Ebben a stadionban azApostolok Cselekedeteiből Szent Pálbeszédét olvastam föl. Elmentem aszínpad közepe felé 8-10 méterre, éselkezdtem tréfából csak tátogatni,gesz tusokkal kérdezni, hogy hallják-e,aztán közelebb menve, suttogva, majderős hangon folytatva fölolvastam azapostol csodálatos beszédét, amit né -há nyan meg is könnyeztek.

Melyik a legkedvesebb szentírási olvasmánya?


RIPORT

Csak többet tudok mondani. Talánmost az Apostolok Cselekedetei. Ezegy novellafüzér. Már ifjú korombanis ennek a színes történései ragadtakmagukkal. Magyarázat nélkül is meg-foghatóak. Szent Pál életútja külö -nösen megragadott, az ő irodalmi te -hetsége átsüt a levelein. Életének ese -ményei, különösen a damaszkuszimegtérése nagy hatással volt rám. Őmár a feltámadt Krisztussal találko-zott. Ez is perdöntő bizonyíték arra,hogy Krisztus feltámadt. Micsoda ele-mentáris hatással volt Szent Pálra! Le -esett a lováról, megtért. Amikor Da -maszkuszban jártam, láttam, hogy azóváros sok helyen őrzi az ókori vá ros -szerkezetet. Ma is megvan az a bizo -nyos Egyenes utca, ahová Szent Pált ahang irányítja: Menj az Egyenes utcánegy bizonyos Ananiás házához, és ottmár tudni fogják, hogy mit akarsz.

A feltámadás leírása szintén ilyenkedves olvasmányom. A lepel és azösszehajtott kendő bizonyítja szá-momra, hogy Jézusról nem lehúzták agyolcsokat, hiszen akkor a vérnyomok

elkenődtek volna. Rajta a sebek mégannyira frissek voltak, hogy a vér mégmeg sem száradhatott. Krisztusnak afeltámadt teste, úgy hagyta el a gyol-csokat, hogy átment rajta, és így ke-letkezett a megdicsőült test hatására ama is látható lenyomat. Számomra atorinói lepel Krisztusnak valóságosereklyéje. A feltámadás pillanatát tük -rözi. Krisztus ezt a leplet úgy hagytael, ahogy a falon és a bezárt ajtón is át-ment. Szent Pál már ezzel a megdi cső -ült Krisztussal találkozott, nem csoda,hogy egy ilyen megrendítő élményhatására megtért, és Saulból Pál lett. Az ereklyék hitünknek nem feltétlentartozékai, és nekem, mint hívő em-bernek, nem is szükségesek még atudós professzorok elemzései sem, demegerősítenek abban a meggyő ző dé -sem ben, hogy a Gondviselés keze éle -tünk minden percében működik.Gon doljunk arra, amikor a torinoilepel majdnem elégett, a sátán művevolt ez, meg akarta semmisíteni. AGondviselés sok dolgot megengednekünk, embereknek, sok mindent

eltűr, de olyan jelzéseket is ad, ame-lyek jelzik azt, hogy működik, és ve -lünk van az Isten, véletlenek pedignin csenek. Mindennek megvan azelég séges oka. Az első számú kala u -zunk az életben való helyes eligazo -dás hoz pedig a Szentírás.

Hogyan kellene a Bibliát közvetíteni azembereknek?

Szünet nélkül és türelemmel kellfolyton megeleveníteni a Bibliát, aho -gyan a csepp is kivájja a követ, no,nem erővel, hanem úgy, hogy gyakranesik rája. A Szentírást sem erővel kellaz emberek felé közvetíteni, de hafolyamatosan, szünet nélkül tesszük,előbb-utóbb a kőszívű emberek szívebefogad valamit ennek a könyvnek azigazságából és a kereszténység taní tá -sából. Az Újszövetség azt mondja,hogy akár alkalmas, akár alkalmatlan,álljunk elő a krisztusi tanítással. Ne -künk így kell tennünk. Az örömhírtnem szabad elhallgatni, hanem át kellvele hatni a világot. •

Fazekas Orsolya

Azelső nyilvános koncertso ro -zat indul az opus 100. Angs -

ter or gona átépítése után a pécsiBa zili ká ban. Több mint öt éves mun - ka fo lyamat végéhez érkeztek a hang -szer épí tő mes terei. Ez év január 25-énáldotta meg Mayer Mihály megyés -püs pök az elkészült hangszert, mely -nek utolsó finomításai is a végéhezértek. Ma már egy belsőleg és külső-leg egyaránt cso dálatos mechanikushangszer szolgál ja a liturgiát a pécsiBazilikában. A kon certsorozat előttbeszélgetésre kér tem meg Végh An-talt, a Pécsi Orgo na építő Manufak-túra ügyvezetőjét és Sza mosi Sza -bolcsot, a pécsi Bazilika or gona mű -vészét.

Ha össze kellene foglalni az elmúlt évekmunkáját, mit mondana el a hang szeren

folytatott munkálatokról?Végh Antal: A koncepció az volt, hogyaz orgona alapvetően romantikus le -gyen, amin mind a francia, mind a né -met romantikus művek hitelesenmeg szólaltathatók legyenek. Egy ek -kora orgonát azonban nem lehet egy-oldalúan csak romantikus stílusbanmegépíteni, így voltak már korábbanis olyan regiszterei, melyek a barokkhangzást szolgálták. Olyan modern,sokoldalú hangzásvilágot igyekez tünkmegteremteni, melynek jelentős részéta régi sípanyag adta, míg a sípok má -sik hányada újonnan készült.Mit jelent a modern hangzás?Korszerű. Más volt a hangzással szem-ben támasztott követelmény az orgo -na felépítésekor, 80 évvel később, azátépítésekor és más ma. Mennyiben jött létre új hangszer, vagy arégi, eredeti Angster- féle tervek alapjándolgoztak?

A kettőt ötvöztük. Messzemenően fi-gyelembe vettük az 1891-es Angster-orgona diszpozicióját. Több regisztertvisszatettünk az eredeti helyére, mivelaz előző átépítések során elmozdítot-ták onnan. A kiegészítés során olyanregisztereket alkalmaztunk, melyek -nek a 45-regiszteres diszpozícióbannem volt helyük. Azt kellett figye -lembe venni koncepcionális, sípmé re -tezési és intonációs téren, hogy a régisípanyag hordozta hangzás, illetve azazt kiegészítő részhangzás kerek egy -séget képezzen.

Mikor tekinthető egy ilyen nagyméretűátépítés teljesen késznek?

Most kimondható, hogy ez az orgo -na készen van. Műszaki karbantartástévente egyszer igényel, de ez mindenhangszernél így van. A rendszeres han -golások szintén hozzá tartoznak a kar-bantartáshoz.

Orgonakoncertek Pécsett


16 RIPORT

Eltörött a hegedű…Dr. Schmidt Pál

Napjainkban egyre többen jogo -san féltik kulturális hagyo má -

nya inkat, féltik, hogy éppen sa já -tosságuk és jellegük sorvad el, és ezmúltba vész valamiféle nemzetek fe -letti háló fojtogató szorításában. Aféltett kincsek sorába tartozik a nó-taszeretők kedvenc zenei műfaja, acigányzene. Egyre nő az aggodalome muzsikáért, mely több száz évegaz dagítja – apáról fiúra szállva –magyar zenei örökségünket.A Rozsnyón született Markó Miklós,zenekritikus és újságíró először 1896-ban megjelent Czigányzenészek albu -mának 2 éve könyvespolcokra kerülthasonmás kiadása híven mutatja be,milyen társadalmi megbecsülésben ré -szesültek a 19. sz. elején a cigány ze né -szek és prímások. Helyzetük a 20. sz.vége felé megrendült, s mára megpe -csé telődni látszik. Markó Miklós ré gikönyvében így írt róluk: „Zsigmond

király idejében egy néptöredék vándoroltbe a magyar hazába; nem hódító szán dék -kal jöttek, kard helyett kopott hegedűket,ágyúk helyett kopott cimbalmokat hoztakmagukkal. Kivették a bennszülöttek kezé -ből a zenét, s azt saját modoruk szerintkezd ték előadni.” Később, a HunyadiMá tyás király udvarában zenélő ci gá -nyokról a reneszánsz elit már csak azelismerés hangján szólt. Aztán a szó -rakoztató zenélés nálunk fokozatosana cigány muzsikusok munkája lett,míg nem úgynevezett „magyar nótát”szinte csak a cigányoktól lehetett hal-lani. A híres prímás király, Bihari Jánosegyik leszármazottja ma ezt mondja:„A magyar cigányzene nem a cigányoké,hanem a magyar embereké, cigányze né -szek előadásában.” Számtalan irodalmiművünk őrzi annak emlékét, hogy akorabeli vigasságokhoz mennyire hoz -zá tartoztak ezek a zenészek. Itt van-nak bizonyságul a mostanában sok -szor vetített ’30-as évek végi magyarfilmek is, melyekben a népszerű szí -nész, Jávor Pali elképzelhetetlen ci gá -

nyok kal való nótázás nélkül. De a kis -kocsmák népe is így búsult vagy viga -dott azelőtt.

A régi korok cigány társadalmalényegében két részre szakadt. Több-ségük megragadt a hagyományos,ván doréletű cigány sorsban: vályog -ve tő, üstfoltozó, esetleg lókereskedőközösségekben. Egy szerény kisebb-ségnek – sajátos tehetsége folytán –viszont megnyílt az út a fele mel ke dés -re: ők voltak a zenészek. Elindultak,elkerültek a városokba, a nagyobbhelyekre, ahol igényelték fokozatosankiteljesedő hangszeres játékukat. Meg-becsülést aratva, hamar maguk mö -gött tudták a cigánysorok nyomorát.Már nem is cigánynak, inkább mű -vész nek tekintették őket. A krónikákszámtalan híres muzsikus emlékét fel-jegyezték: például az első cigány vir-tuóz, Kármán Döme nevét, aki a 16.sz. végén már európai hírnévre tettszert. Tudjuk azt is, hogy az első maiértelemben vett cigányprímás a 18.

Mit jelentett az Orgonaépítő Manufak-túrának ez a munka? Gondolom több, mintegy referencia.

Egy ekkora hangszert önállóan fel -építeni, nem minden orgonaépítőnekadatik meg. Ha pedig mindezt „itt -hon” tehetjük, a saját egyház me gyénk -ben, külön jóleső érzéssel tölt el ben -nünket.

Bár az orgona már január 25-e óta funk -cionál, mégis ez lesz az első nyilvános kon-certsorozat, melyen meg szólal az hang -szer. Hogyan élte meg az új hangszer bir-tokba vételét?Szamosi Szabolcs: Nekem olyan volt,mint a gyermek születése. Én a vára-kozás időszakában voltam jelen, a va-júdás az építőké volt, nekem már, minta megszületett gyermek jutott ez ahangszer. Próbáltam még az átépítés

előtt elraktározni a régi orgona hang-jait, és reménykedtem, hogy legalábbolyan szép lesz. Nagy örömömre mégszebb lett. Nagyon új érzés a mecha -nikus traktura, de a legnagyobb él -mény a lenti játszóasztal, mely a hívekközött helyezkedik el. Látom a temp -lomban ülőket, követhetem a szertar -tást. Fontos élmény volt, hogy eddignagyon sokféle volt az orgona, mostpedig nagyon egységes lett. Ez mind-járt a szenteléskor kiderült. Mindenregiszter belesimult a hangzásba. Szé -pen fokozatosan növekszik, megmu-tatva a romantikus oldalát a hangszer nek. Ezzel a felújítással ez a pécsi orgonaEurópa legjobb orgonái közé került.

Kik lesznek a koncertsorozat vendégei?Az első este június 5-én Pécs leg-

nagyobb és legjobb zenei együttese, aPannon Filharmonikusok adott kon-certet. Június 10-én a Notre Dame or-go nis tá ja, Philippe Lefebvre érkezikhozzánk, majd 12-én egy norvég száj -har mo ni ka művész előadásában hang -zanak el barokk művek orgonával.

Milyen tervei vannak a jövőre nézve, hi szengondolom, hogy az ünnepi koncertsorozatnem csak erre a nyárra szól?

A templomi koncerteket az éveksorán szeretnénk minél sűrűbbé tenni,ez kiegészül télen a Pécsi Adventtel, aKarácsonyi Koncerttel, melyek márha gyományos eseményei Bazili kánk -nak. Bízom benne, hogy sok érdeklő -dőt vonzanak majd a székesegyházihangversenyek, melyek közelebb hoz -hat ják az orgonamuzsikát az emberekszívéhez. •


KORUNK KÉRDÉSEI

században élt Czinka Panna volt. De ahírességek sorában gondolhatunk Dan -kó Pistára, Bihari Mihályra, Rácz Pali -ra, Rigó Jancsira is, hogy az elmúltévtizedek kiválóságait már ne is em-lítsük.

A cigányoknak ez a zenével foglal -kozó kis töredéke – a muzsikus ci -gány ság – tehát kiemelkedett társaiközül. Mivelhogy kiszolgálta közön-sége igényeit – minden tekintetben, defőleg zeneileg alkalmazkodva –, aleginkább magyarosodott, polgá ro so -dott, asszimilált rétege lett e népcso-portnak. A magyar polgári kör nye-zetben ragadt rá az általuk játszottzenére a helytelen „cigányzene” elne -vezés.

A magyar cigányzene elsősorbanvárosi cigányzenészek által játszottolyan muzsika, mely – nemzetköziszó rakoztató melódiák mellett – zö -mében magyar alkotók műveiből áll.Népies dalok, műdalok ezek, más szó-val ismert szerzőktől származó ma -gyar nóták, újkori lírai dalok, csár -dások, melyekben nép- és műzenei,továbbá szóbeli és irodalmi elemekkeverednek. Történetük tulajdonkép-pen a 19. sz. elején kezdődött. Gyöke -rüket viszont a 17-18. században, akuruc dallamokban, a hangszeres ver-bunkos zenében, a 18. századi diák -nóták gyűjteményeiben és a magyarnépdalban kell keresnünk. Igazi zeneiihletőjük azonban a verbunkos volt. A„cigányzene” tehát nem cigány, szigo -rúan meg kell különböztetni a cigánynépzenétől, melyet kannával, gitárral,énekkel, tánccal művelnek. A „cigány -zene” nem azonos a cigány folklórral,hanem olyan hangszerelési és min-denekelőtt előadói stílus, melyet azegész világon a magyar kultúra ré -szeként ismernek és elismernek. Jel-

leg zetessége a hallás utáni darabis-meret, a kotta nélküli játék, a rögtönzőkészség, a dallamok dús cif rázása és aszabad előadásmód. A kö zépkor óta amagyar cigány zené szek érdeme amagyar népzenének és a nemesi ud-vari zenének a megszólaltatása, őrzéseés terjesztése. „Cigány zenénk” ennél-fogva nemzeti kincs.

Jó cigányzenészeinknek elvben mais előkelő helyük van mind az étter-mekben, mind a hangversenypódiu-mon! De úgy tűnik, ma már inkábbcsak külföldön. A muzsikus cigányoknapja leáldozott. Pedig a kommuniz-mus évtizedeiben még vitték minden-felé ezt a zenei „hungarikumot”. Itt -hon sorra alakultak a nagy zenekarokis. Csak Budapesten 103 banda volt. Avendéglők ablakán országszerte élőcigányzene szűrődött ki. Rengetegcigánycsaládnak biztosított ez megél-hetést. A rendszerváltozással mindezmegváltozott. Az addig telt házzalüzemelő zenés helyek sorra bezártak.Butikok, gyorséttermek nyíltak a he -lyükön. A zenészek az utcára kerültek.Cigányok már csak a nagyon elit, drá -ga helyeken – Budapesten talán, ha 9ilyen van, másutt meg egy-egy –, a ki -emelt idegenforgalmi helyeken mu -zsi kálnak. Pedig a „cigányzene” szer -ves része a magyar vendéglátó hagyo -mánynak, a magyar konyhának, a ma -gyaros kiszolgálásnak. És igazán,kel lemesen mulatni csak mindezt együttkínáló kisvendéglőben lehet, nem azelegáns, a sokszor pangó éttermekben,s pláne nem a divatos, fület sértő,dübörgő rock-zene mellett, ahol mégasztaltársunk szavát sem tudjuk meg -hallani.

A politikai erőviszonyok alakulásaokán azok lettek hangadók, akik egye-nesen utálják a magyar cigányzenét.

Mindent elkövettek, hogy a köztudatlenézze és megvesse a cigányzeneiörökséget, mint a Horthy-korszak túl-reprezentált, ma már művészi érte -lemben elértéktelenedett műfaját. Maiirányítóinknak a cigány már roma.Sza vakkal hadakoznak ugyan a ci -gány ság kultúrájának megmentéséért,de ellenségeskedő fogalmaik szerint amagyar cigányzene nem része a ma -gyar kultúrának. Dankó Pista mu zsi -kája nem kell, hagyják a szakmát el -sorvadni. Eközben – üzleties szel lem -től áthatva – sztárolják és futtatjákGyőzikét és a mindent eluraló egyen-világzenére átpártolt cigány tehetsé -geket. Kényszerűségből ezek a mindigés mindenhol alkalmazkodni tudózenész cigányok jól megfelelnek esz -merendszerüknek: az idegengyökerűműfajban kellően apolitikusak, nemhordoznak nemzettudatot, nem mu-tatnak sorsközösséget a magyarsággalés a magyar nyelvvel; elég, ha el káp -ráztatják a réveteg, az ital- vagy drog-mámorban földön ülő, színesre fes -tegetett hajú vagy kopasz hallga tó sá -gukat.

Jelen kultúrdiktátoraink felednékmielőbb Zámolyt, Olaszliszkát, a put -ri telepeket, a csóróságot, de csak ló -zungokat hallani tőlük a roma-kérdésügyeiben. Képtelenek a muzsikus ci -gányokat példának venni, akik közülszámosan a klasszikus komoly ze né -ben is elkápráztatták a világot. A szé-gyennek hitt „cigány” megjelölést a„roma” szóval próbálják szalonképe-sebbé tenni, mintha bizony a „cigány”szóalakra csak a rossz tapadt volna.Szó sincs róla! A romákhoz sajnos in -kább kapcsolódik a deviancia, mint akultúráltabb, a szépet szerető és aztmásoknak is átnyújtó cigány mu zsi -ku sokhoz, akik sokat tettek hazánkkultúrájáért. •

Roger testvér (DVD)Találkozások a taizéi Roger testvérrel

Ebben a 104 perces dokumentumfilmben Roger testvér, a kereszténység első ökumenikus szerzetes közösségének,Taizének a megalapítója maga meséli el életének főbb eseményeit és az azzal összefonódott taizéi közösségkialakulásának a történetét.


18 KÖZLEMÉNYEK

Bátai főbúcsúMagyarország egyetlen Szent Vér kegyhelyén,Bátán a főbúcsú 2008. június 29-én, vasárnap lesz.

Az ünnepi szentmisét délelőtt 10 órakorBíró László püspök úr mutatja be.

A szentmise előtt 9 órakor keresztút,délután 3 órakor Szent Vér litánia lesz.

A kegytemplom Szent László kápolnájábantemplomnyitástól templomzárásig

imádkozhatnak a hívekaz Úr szent keresztjének ereklyéje előtt.

Zarándok csoportoka 74/492-903-as telefonon

jelezhetik előre érkezésüket.

KántorkoronaAz eddigi sikeres találkozók után 2008. június 30-tóljúlius 4-ig hirdetjük meg az ötödik egyházmegyeikántorkoronát, egyházmegyénk működő kántorai, or-gonistái, valamint a liturgikus zene iránt érdeklődőorgonásai számára. A korona megrendezésével kán-toraink hitéleti és szakmai gazdagodását sze ret nénkszolgálni. Célunk, hogy segítsük őket a liturgikusszolgálatukban, hogy ne csak cselekvően, hanemmindinkább értően vegyenek részt a szertar tá sokon.A zenei és hitéleti képzésen túl fontos nak tartjuk,hogy kántoraink megismerjék egymást, illet ve köl -csönösen tájékozódjanak a szolgálat során szer zetttapasztalataikról. A korona előa dói szakemberek mindzenepedagógiai, mind teoló giai téren. Akik érdek-lődnek a kurzus iránt és szívesen töltenének együttpár napot az egyházme gyénk zenekedvelői vel, kérjükjelentkezzenek az alábbi címen:

72/513-030; [email protected]

AMagyar Katolikus Újságírók Szövetsége és azMKPK Sajtóirodája a pécsi püspökség köz re mű -

ködésével október 10-12. között Mohácson rendezimeg az egyházmegyei sajtóreferensek, a plébániai lap-és honlapszerkesztők, valamint a szerzetesrendek sajtó-sainak országos találkozóját.A rendezvényen az alapításának 2009-es millenniumárakészülő Pécsi Egyházmegye mutatkozik be, de termé -szetesen lesznek szakmai programok, konzultációk is.A részletes programot a jelentkezőknek később küld-jük meg.A találkozó helyszíne a Pécsi Egyházmegye tulajdonátképező mohácsi háromcsillagos Szent János Hotel, aDuna partján, a kompállomás szomszédságában. Elhe-lyezés kétágyas szobákban. A program pénteken 19órakor vacsorával kezdődik, és vasárnap közös ebéd-del fejeződik be.

A Pécsi Egyházmegye és az MKPK anyagilag támo-gatja a rendezvényt, ezért a részvételi díj igen jutányos:teljes ellátással 9000 forint, ebből jelentkezéskor 4500Ft regisztrációs költséget kérünk, amit a Magyar Kato-likus Újságírók Szövetsége számlaszámára (OTP11711034-20812700) szíveskedjenek befizetni névvelés címmel, „LAPSZERKESZTŐK TALÁLKO ZÓ JA”megjegyzéssel. A regisztrációs költséget lemondás ese -tén sem tudjuk visszatéríteni.Jelentkezni a mellékelt regisztrációs lap visszaküldésévelés a részvételi díj befizetésével lehet. Kérjük, minélhamarabb döntsön, mert a férőhelyek száma korláto-zott. Jelentkezési cím:Rochlitz Bernadett sajtóreferens,MKPK Titkársága – Sajtóiroda(Tel.: 321 0945, E-mail: [email protected])

Idén ünnepeljük a felsőfokú pécsi történ ész kép zé sekhárom kerek évfordulóját: 1923-ban indult az Erzsébet

Tudományegyetemen, 1948-ban a Pécsi Peda gó giai /Tanár képző Főiskolán és 1983-ban a Janus Pannoni us/ Pécs Tu do mányegyetemen. Ebből az alkalomból ünnepségetrende zünk (2008. november 28-29.) és jubileumi kötetet

adunk ki. Mindenkit várunk, aki a Pécsi Pedagó gi ai / Tanár -kép ző Fő iskolán, illetve a Janus Pannonius / Pécsi Tudománye-gyetemen vég zett történelem szakon, vagy érdeklődik azegyetemen ma folyó történeti képzés tartalma iránt..Jelentkezni és érdeklődni:[email protected]

SajtóapostolokVII. országos találkozója Mohácson

Történész találkozó


KÖZLEMÉNYEK

Amágocsi Verona közösség, Bibliakör újra zarándokutatszervez Medjugorjéba, az augusztusi imafesztiválra.

Sze ret nénk meghívni, a Szűzanyához, hogy együtt imád-kozzunk családunkért, betegeinkért, önmagunkért és ke -gyelmekkel feltöltődve érkezzünk haza szeretteinkhez. Idén márciusban Orsival elutaztam Medjugorjéba, hogy újszállást keressünk, ahol megfelelő ellátásban is ré sze sü -lünk. Sikerült egy szépen felújított, nagyon tiszta, 70 főspanziót találnunk, mely egy kedves, fiatal házaspáré, aPodbrdo hegy felé vezető út sarkánál, tehát jóval közelebbvan a templomhoz. (15-20 perc gyalog). A szobák többsége3 ágyas, csak néhány 2 ágyasuk van. Félpanziós ellátást ka-punk, reggel kávéval, teával, az ebédhez is elegendő in-nivalóval, jó ebéddel..A panzió egyemeletes, a folyosón vanhűtőszekrény, a szobákban is egy-egy szekrény található, afürdők is tiszták, szépek. Ennyit láttunk, reméljük, idénminden rendben lesz a szállással, a foglalás már meg tör -tént. Vacsoráról mindenki maga gondoskodjék, több pékség ésABC található a közelben.Lelkivezetőnek Hegedűs Odó , pannonhalmi bencés szer -zetes atyát kértem fel, aki plébánosunk unokaöccse, sokatkirándult már a diákjaival. Szívesen velünk jön, ha másfontos teendője nem jön közbe.A zarándoklat ideje: 2008. július 31- augusztus 6. ( 7 nap/6 éj)Programterv:Július 31. Utazás, reggel 4-kor Mágocsról, 5-kor Pécsről,megérkezés, szállás elfoglalása, vacsora, részvétel az estiszertartásokon.Aug. 1. Reggeli, keresztút a Krizsevácon, 2-kor ebéd,5 órától imafesztivál.Aug. 2. Reggeli, Mirjana jelenése, rózsafűzér a Podbrdon,ebéd, délután 4 órától imafesztivál.Aug. 3. Reggeli, tengerparti fürdőzés Gradacban,kb. 4-kor ebéd, imafesztivál.Aug. 4. Reggeli, 9-től 12-ig imafesztivál, ebéd,délután 4-től imafesztivál.Aug. 5. Reggeli, 9-től 12-ig imafesztivál, ebéd,délután 4-től imafesztivál.Aug. 6. Reggeli, Mostár városlátogatás, hazautazás.Érke zés késő este.

Továbbá résztveszünk az imafesztivál egyéb programjain:Gyertás körmeneten, ahol nemzetek szerint vonulunk éne -kelve, a Cenakolo közösség gyönyörű, zenés színdarabotad elő Jézus életéről, valamint Andrea Bocelli koncert híré -ről is hallottunk. A hét során több este is lesz szent ség -imádás, amihez hasonlót keveset láthatunk, tapasz tal-hatjuk Jézus személyes jelenlétét.Az imafesztivál délelőtti programjában sok közös ének sze -repel, naponta más látnok tart előadást a Szűzanya jelené-seiről, hozzánk való kéréseiről, üzeneteiről. A Cenakolo

közösség beszámol a drogból, alkoholból, szenvedélybe -teg ségekből való gyógyulásukról, valamint Jozó atya is el -jön az imafesztiválra tanítást adni.Mirjana 2-ai jelenésén nagy lelki öröm és boldogság részt -ven ni, még a madarak is elhallgattak abban a néhány perc -ben…Ezenkívül ellátogatunk a Feltámadt Krisztus szoborhoz,amely rendszeresen könnyezik, valamint Slavko atya sír-jához, akinek közbenjárását kérhetjük.A boltokban sokféle kegytárgyat vásárolhatunk, amit azesti szentmise után közösen megáldanak, így vihetjük hazaszeretteinknek.Szeretettel hívunk és várunk Medjugorjéba, ha szeretnélvelünk jönni a Szűzanyához, égi édesanyánkhoz, hogyáldásában, s az Úr kegyelmeiben részesüljünk. Az imafesz-tiválon megtapasztalhatjuk a lengedező zászlók árnyé ká -ban, hogy milyen sokféle nemzet fiataljai (és lélekben fia taljai)gyűlnek össze ezen a helyen, hogy átéljék a közösség ere-jét, ahogyan a Mennyei Atya összegyűjti gyer me keit. Avidám hangulat és jókedv, az énekek, a tanítások, a kölön-féle programok mind-mind azt szolgálják, hogy éljük aSzűzanya üzeneteit és ne féljünk a holnaptól, ha nem bíz-zuk magunkat a Jóistenre, aki mindig gondoskodik rólunk.Aki soknak, vagy hosszúnak érzi az esti programokat, nyu-godtan visszamehet a szállásra pihenni.

Néhány dolog, amit feltétlenül hozz magaddal:Sportcipő a hegyekre, kalap,vagy esernyő a tűző nap ellen,szellős nyári ruha, ujjatlan póló, nyári nadrág, napontalegalább 2 liter folyadék (a templom előtti kútban véte -lezhetünk tiszta vizet fél literes flakonokban), kispárnatérdeléshez, hegyen való leüléshez, rózsafűzér az imákhoz,fülhallgatós kisrádió, tartalék elemmel, mindent tolmá -csolnak magyarul, útlevél, pénz.

A zarándoklat költsége:115 euro( szállás és félpanzió) + 12000 Ft útiköltség

Jelentkezni lehet:Roósz Józsefné Angelánál 72/451-160Jágerné Sterner Enikőnél 72/451-269, 30/656-9395

A jelentkezési lap kitöltése és a 12000 Ft útiköltség be-fizetése után veszünk fel az utaslistára. A 115 eurót szemé-lyesen május-júniusban, a vidékiektől a buszon szedjük.Bármilyen kérdésed van, szívesen állunk rendelkezésedre:

Testvéri szeretettel: Angéla és Enikő

Kedves Zarándok testvérünk !

jó hír - v. évfolyam, 5. szám

Documents