Varratmentes Európa?[Seamless Europe?]

Törzsök Erika előadása

Varratmentes Európa?[Seamless Europe?]

Törzsök Erika előadása

Az 1990-től induló integrációs folyamatok megteremtik-e az államszocializmusok bukása után a” varratmentes „Európát?

1990 – kísérlet Európa 3 történeti régiójának (Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa) integrációjára?

Közép-Kelet-Európában az állami és nemzeti határok elkülönült volta európai keretek között oldódik vagy a nacionalizmusok, politikai hisztériák újabb jelenségei erősödnek fel?

Új típusú integrációs formák az Európai Unióban

Az integráció sikerének szükséges, de nem elégséges feltételei

Az integráció sikerének szükséges, de nem elégséges feltételei

ha a folyamatok olyan fejlődési ritmusban zajlanak, melyben a kumulatív változás struktúraváltást is eredményez

(az új tagállamok EU-keretek közé kerülése csökkenti az EU megosztottságát, növelve ezzel Európa versenyképességét)

ha a folyamatok olyan fejlődési ritmusban zajlanak, melyben a kumulatív változás struktúraváltást is eredményez

(az új tagállamok EU-keretek közé kerülése csökkenti az EU megosztottságát, növelve ezzel Európa versenyképességét)

Az integráció sikerének szükséges, de nem elégséges feltételei

Az integráció sikerének szükséges, de nem elégséges feltételei

ha olyan struktúrák jönnek létre, melyek magukban hordják önmaguk meghaladá-sának feltételeit (növekszik a globalizációs versenyben Európa esélye)

A Sztálin, Churchill és Roosevelt által megrajzolt, Európát megosztó határok nemcsak fizikai, hanem mentális meghaladása

ha olyan struktúrák jönnek létre, melyek magukban hordják önmaguk meghaladá-sának feltételeit (növekszik a globalizációs versenyben Európa esélye)

A Sztálin, Churchill és Roosevelt által megrajzolt, Európát megosztó határok nemcsak fizikai, hanem mentális meghaladása

Az integrációt hátráltató tényezők

Az integrációt hátráltató tényezők

Közép-Kelet Európa fejlődése hosszú évszázadokon át Nyugat és Kelet-Európa kettős hatása között folyt

Európa belső határainak változásai, a térség többszöri átrendeződése és átértékelése a XX.sz. során

A KKE-i társadalmak egyensúlytalanságai, egzisztenciális félelmei

A társadalom és az állam szétválasztása, ill. az ideológiai és a politikai szféra szétválasztásának megkésett volta

Közép-Kelet Európa fejlődése hosszú évszázadokon át Nyugat és Kelet-Európa kettős hatása között folyt

Európa belső határainak változásai, a térség többszöri átrendeződése és átértékelése a XX.sz. során

A KKE-i társadalmak egyensúlytalanságai, egzisztenciális félelmei

A társadalom és az állam szétválasztása, ill. az ideológiai és a politikai szféra szétválasztásának megkésett volta

Az integrációt hátráltató tényezők

Az integrációt hátráltató tényezők

A XX. sz. társadalom átalakító kísérletei (a jobb- és baloldali diktatúrák) elmélyítették a különbségeket Európa három történeti régiója között. (Nyugat-Európa: jóléti államok; Kelet-Közép-Európa: államszocia-lista társadalmak, hiánygazdaság; Kelet-Európa: kemény, birodalmi diktatúra)

A KKE-i társadalmak tagjainak alulinformált-sága a nagy gazdasági és társadalmi folya-matokkal kapcsolatban, illúziók és csalódottság

A XX. sz. társadalom átalakító kísérletei (a jobb- és baloldali diktatúrák) elmélyítették a különbségeket Európa három történeti régiója között. (Nyugat-Európa: jóléti államok; Kelet-Közép-Európa: államszocia-lista társadalmak, hiánygazdaság; Kelet-Európa: kemény, birodalmi diktatúra)

A KKE-i társadalmak tagjainak alulinformált-sága a nagy gazdasági és társadalmi folya-matokkal kapcsolatban, illúziók és csalódottság

A tényleges helyzet:„Az átalakulás válsága” (Kornai)

A tényleges helyzet:„Az átalakulás válsága” (Kornai)

1989-90: az államszocializmus összeomlását követően a régiók fejlődése hatalmas elté-réseket mutat (a nyugati világ szelektív piacvédelme Ny-Európát alkalmassá tette a szabad versenyre, ugyanez a politika KKE drámai gazdasági visszaesését eredményezte (mezőgazdaságban 50%, az iparban 25-30% -os hanyatlás; ki- vagy bekerülés a világ gazdasági vérkeringésébe)a kke-i társadalmak jóléti várakozásával szemben gazdasági hanyatlás következett

1989-90: az államszocializmus összeomlását követően a régiók fejlődése hatalmas elté-réseket mutat (a nyugati világ szelektív piacvédelme Ny-Európát alkalmassá tette a szabad versenyre, ugyanez a politika KKE drámai gazdasági visszaesését eredményezte (mezőgazdaságban 50%, az iparban 25-30% -os hanyatlás; ki- vagy bekerülés a világ gazdasági vérkeringésébe)a kke-i társadalmak jóléti várakozásával szemben gazdasági hanyatlás következett

A tényleges helyzet:„Az átalakulás válsága” (Kornai)

A tényleges helyzet:„Az átalakulás válsága” (Kornai)

„Európa [régiói] közötti szakadék szélesebbé vált, mint bármikor a történelem során: 1973-ban a a térség országainak egy főre jutó jövedelme a nyugati szintnek még 48%-át érte el, 1990-re 38%-ra süllyedt, a század végére pedig már csak 26%-át tette ki.” (Berend T. Iván)

„Európa [régiói] közötti szakadék szélesebbé vált, mint bármikor a történelem során: 1973-ban a a térség országainak egy főre jutó jövedelme a nyugati szintnek még 48%-át érte el, 1990-re 38%-ra süllyedt, a század végére pedig már csak 26%-át tette ki.” (Berend T. Iván)

A 2008-2009-es pénzügyi és gazdasági világválság hatásaA 2008-2009-es pénzügyi és gazdasági világválság hatása

Megtöri a térség országaiban az új feltételek között megindult gazdasági és társadalmi fejlődés folyamatát

A KKE-ban látensen mindig is jelen lévő nacionalizmusoknak új táptalajt nyújt (pl. nyelvi nacionalizmus)

Megtöri a térség országaiban az új feltételek között megindult gazdasági és társadalmi fejlődés folyamatát

A KKE-ban látensen mindig is jelen lévő nacionalizmusoknak új táptalajt nyújt (pl. nyelvi nacionalizmus)

A válság, mint lehetőségA válság, mint lehetőség

A globális pénzügyi és gazdasági válság változást fog hozni – térségeinkben is.

A centrum/periféria viszony átrendeződhet, a depressziós térségek revitalizálódhatnak.

Új típusú együttműködések alakíthatók ki, valós szükségletek kielégítésére.

Innováció, fejlesztés az adott közösségekben és érdekében; a saját erőforrások hatékonyságának menedzselése az egyoldalú függőségi viszonyok elkerülésére.

Új, közös vidékfejlesztési politika: a vidék önálló problémamegoldó képességének növelésére.

A globális pénzügyi és gazdasági válság változást fog hozni – térségeinkben is.

A centrum/periféria viszony átrendeződhet, a depressziós térségek revitalizálódhatnak.

Új típusú együttműködések alakíthatók ki, valós szükségletek kielégítésére.

Innováció, fejlesztés az adott közösségekben és érdekében; a saját erőforrások hatékonyságának menedzselése az egyoldalú függőségi viszonyok elkerülésére.

Új, közös vidékfejlesztési politika: a vidék önálló problémamegoldó képességének növelésére.

A válság, mint lehetőségA válság, mint lehetőség

Várhatóan a pénzhiány felértékeli a gazdasági együttműködést, az alternatív gazdasági modellek lehetőségét.

Feltétel: a fizikai határok megszüntetése mellett a mentális határok oldása, a provinciális, bezárkózó megközelítés , a hagyományos gazdálkodás helyett tudásalapú, korszerű, ökológiai szemléletű, komplex gazdálkodás , fejlesztés kialakítása.

A multinacionális cégek szabályozott körülmények között való működése

Várhatóan a pénzhiány felértékeli a gazdasági együttműködést, az alternatív gazdasági modellek lehetőségét.

Feltétel: a fizikai határok megszüntetése mellett a mentális határok oldása, a provinciális, bezárkózó megközelítés , a hagyományos gazdálkodás helyett tudásalapú, korszerű, ökológiai szemléletű, komplex gazdálkodás , fejlesztés kialakítása.

A multinacionális cégek szabályozott körülmények között való működése

A válság, mint lehetőségA válság, mint lehetőség

A nemzetállami reakciók, a protekcionizmus láthatóan nem megoldás.

Az elmúlt időben az EU-ban felerősödtek a harmonizációs törekvések.

A nemzetállami reakciók, a protekcionizmus láthatóan nem megoldás.

Az elmúlt időben az EU-ban felerősödtek a harmonizációs törekvések.

Paradigmaváltás a magyar nemzetpolitikában

Paradigmaváltás a magyar nemzetpolitikában

Új történelmi helyzet (2004-2007-től) az EU térségbeli kibővülésével

Új koncepció: A kisebbségi létből eredő hátrányok oldása új típusú együttműködések generálásával

A nemzetpolitika új eleme 2006-tól a fejlesztéspolitika.

Új történelmi helyzet (2004-2007-től) az EU térségbeli kibővülésével

Új koncepció: A kisebbségi létből eredő hátrányok oldása új típusú együttműködések generálásával

A nemzetpolitika új eleme 2006-tól a fejlesztéspolitika.

Itt és mást! Kisebbségi közösségek és

térségfejlesztés

Itt és mást! Kisebbségi közösségek és

térségfejlesztés

A kérdés specifikuma: a fejlesztéspolitika, a területi együttműködés

nem etnikai alapú, de a fejlesztések valamennyi ott élő közösség életlehetőségeit javíthatják;

vagyis nem a régiókat kell etnicizálni, hanem az etnikumokat regionalizálni;

a térségfejlesztés sikere érdekében elő kell mozdítani a régiók és az etnikumok közötti együttműködést, erősíteni kell a kommunikációt és a koordinációt.

A kérdés specifikuma: a fejlesztéspolitika, a területi együttműködés

nem etnikai alapú, de a fejlesztések valamennyi ott élő közösség életlehetőségeit javíthatják;

vagyis nem a régiókat kell etnicizálni, hanem az etnikumokat regionalizálni;

a térségfejlesztés sikere érdekében elő kell mozdítani a régiók és az etnikumok közötti együttműködést, erősíteni kell a kommunikációt és a koordinációt.

Paradigmaváltás a magyar nemzetpolitikában

Paradigmaváltás a magyar nemzetpolitikában

Cél:

Az egymás felé forduló régiók gazdasági kohéziójának erősítése, térségi szemlélet kialakítása, a határok megszűnésével keletkező párhuzamosságok racionalizálása.

Cél:

Az egymás felé forduló régiók gazdasági kohéziójának erősítése, térségi szemlélet kialakítása, a határok megszűnésével keletkező párhuzamosságok racionalizálása.

Új logisztikai térképAz egymás felé forduló régiók

fejlesztési forrása az ETE(230 millió €)

Új logisztikai térképAz egymás felé forduló régiók

fejlesztési forrása az ETE(230 millió €)

Európai területi együttműködési források

Európai területi együttműködési források

Szlovák-magyar határ mentén 176 millió € Ukrán-magyar határ mentén 68,64 millió € Román-magyar határ mentén 230 millió € Szerb-magyar határ mentén 50,1 millió € Horvát-magyar határ mentén 52,4 millió € Szlovén-magyar határ mentén 29,2 millió € Osztrák-magyar határ mentén 82,3 millió €

Szlovák-magyar határ mentén 176 millió € Ukrán-magyar határ mentén 68,64 millió € Román-magyar határ mentén 230 millió € Szerb-magyar határ mentén 50,1 millió € Horvát-magyar határ mentén 52,4 millió € Szlovén-magyar határ mentén 29,2 millió € Osztrák-magyar határ mentén 82,3 millió €

Kisebbségi közösségek és fejlesztéspolitika

Kisebbségi közösségek és fejlesztéspolitika

Az új koncepció megvalósításának első lépései:

A közösségi szereplők bevonása Az információhiány leküzdése 2007-től: Információ és tudásátadás a szomszédos országok magyar

lakta területein az EU-s források felhasználására közösen létrehozandó intézményekről, ezek működéséről, a részvétel lehetőségeiről. Képzések Magyarországon.

Információs napok sorozata az érintett régiókban, városban, szellemitőke-transzfer.

A forráslehetőségek feltárása és bemutatása. A fejlesztési koncepciók összehangolása a szomszédos

országokkal a források minél eredményesebb hasznosulása érdekében

Az új koncepció megvalósításának első lépései:

A közösségi szereplők bevonása Az információhiány leküzdése 2007-től: Információ és tudásátadás a szomszédos országok magyar

lakta területein az EU-s források felhasználására közösen létrehozandó intézményekről, ezek működéséről, a részvétel lehetőségeiről. Képzések Magyarországon.

Információs napok sorozata az érintett régiókban, városban, szellemitőke-transzfer.

A forráslehetőségek feltárása és bemutatása. A fejlesztési koncepciók összehangolása a szomszédos

országokkal a források minél eredményesebb hasznosulása érdekében

A fejlesztéspolitikai téma megjelenése e nemzetközi kisebbségi

dokumentumokban

A fejlesztéspolitikai téma megjelenése e nemzetközi kisebbségi

dokumentumokban

Új elem a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó dokumentumokban a térségi együttműködés, a fejlesztéspolitika témájának megjelenése.

Az EBESZ Kisebbségi Főbiztosának 2008. júniusi ajánlásai a nemzeti kisebbségek államközi kapcsolatokkal összefüggésben felmerülő

kérdéseiről (az ún. Bolzanói Ajánlások)

„Az államok közötti, a nemzetközi határokon átnyúló együttműködésnek a baráti, kétoldalú és multilaterális kapcsolatok keretei között,

valamint területi alapon, semmint etnikai alapokon kell folynia. A helyi és regionális hatóságok, valamint a kisebbségi önkormányzatok közötti, határokon átnyúló együttműködés elősegíti a toleranciát és a

fellendülést, erősíti az államközi kapcsolatokat, és ösztönzi a kisebbségi kérdésekről folyó párbeszédet.”

Új elem a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó dokumentumokban a térségi együttműködés, a fejlesztéspolitika témájának megjelenése.

Az EBESZ Kisebbségi Főbiztosának 2008. júniusi ajánlásai a nemzeti kisebbségek államközi kapcsolatokkal összefüggésben felmerülő

kérdéseiről (az ún. Bolzanói Ajánlások)

„Az államok közötti, a nemzetközi határokon átnyúló együttműködésnek a baráti, kétoldalú és multilaterális kapcsolatok keretei között,

valamint területi alapon, semmint etnikai alapokon kell folynia. A helyi és regionális hatóságok, valamint a kisebbségi önkormányzatok közötti, határokon átnyúló együttműködés elősegíti a toleranciát és a

fellendülést, erősíti az államközi kapcsolatokat, és ösztönzi a kisebbségi kérdésekről folyó párbeszédet.”

Az EGTC, mint új lehetőségAz EGTC, mint új lehetőség

Az új koncepció megvalósításának első lépései: az európai területi együttműködés

generálása, az

EGTC

Az új koncepció megvalósításának első lépései: az európai területi együttműködés

generálása, az

EGTC

Az EGTC, mint új lehetőségAz EGTC, mint új lehetőség

2008/2009-től

A területi együttműködés minden formája megvalósítható az EGTC keretében:

Határokon átnyúló,Transznacionális,Régiók közötti együttműködés

2008/2009-től

A területi együttműködés minden formája megvalósítható az EGTC keretében:

Határokon átnyúló,Transznacionális,Régiók közötti együttműködés

Az EGTC, mint új lehetőség

Az EGTC, mint új lehetőség

Előzmények:

A területi együttműködések nem voltak hatékonyan megvalósíthatóak a szabályozás hiánya, az eltérő tagállami szabályozás miatt

A Régiók Bizottsága kezdeményezte az új eszköz bevezetését

Az új jogintézményt a 1082/2006/EK rendelet hozta létre

Előzmények:

A területi együttműködések nem voltak hatékonyan megvalósíthatóak a szabályozás hiánya, az eltérő tagállami szabályozás miatt

A Régiók Bizottsága kezdeményezte az új eszköz bevezetését

Az új jogintézményt a 1082/2006/EK rendelet hozta létre

Az EGTC előnyeiAz EGTC előnyei

Jogi személyiség Az első közösségi szintű jogi eszköz Több tagállamot érint úgy, hogy belső

viszonyait nem a nemzetközi jog, hanem az EU jog szabályozza

Nem célja az eddigi eszközök kiváltása, új alternatíva

Lehetséges tagok széles köre több tagállam résztvevőinek autonóm testülete Saját költségvetéssel, Saját szervezettel, Saját szerződő képességgel.

Jogi személyiség Az első közösségi szintű jogi eszköz Több tagállamot érint úgy, hogy belső

viszonyait nem a nemzetközi jog, hanem az EU jog szabályozza

Nem célja az eddigi eszközök kiváltása, új alternatíva

Lehetséges tagok széles köre több tagállam résztvevőinek autonóm testülete Saját költségvetéssel, Saját szervezettel, Saját szerződő képességgel.

Az EGTC előnyeiAz EGTC előnyei

Biztosítja a tagok egyenlő és demokratikus képviseletét.

Tagállamokon átívelő célok megvalósítására (min. 2 tagállam), de lehet 2 tagállam, 1 nem EU-s ország is

Hatékonyabb forráslehívás, szervezettebb együttműködési keret, egyenlő érdekérvényesítés, az EGTC a forrásokra önállóan pályázhat. Nem célja az eddigi eszközök kiváltása, új alternatíva.

Biztosítja a tagok egyenlő és demokratikus képviseletét.

Tagállamokon átívelő célok megvalósítására (min. 2 tagállam), de lehet 2 tagállam, 1 nem EU-s ország is

Hatékonyabb forráslehívás, szervezettebb együttműködési keret, egyenlő érdekérvényesítés, az EGTC a forrásokra önállóan pályázhat. Nem célja az eddigi eszközök kiváltása, új alternatíva.

Az EGTC, mint új lehetőségAz EGTC, mint új lehetőség

Gyakorlati előny:Lobbi az EU-nál – európai szereplőként

lép fel a regionális és kohéziós politikában.

Többfajta szervezeti formában megvalósulhat – céltól függően.

Hosszú távú, közös stratégiai fejlesztések megvalósításához keret.

Gyakorlati előny:Lobbi az EU-nál – európai szereplőként

lép fel a regionális és kohéziós politikában.

Többfajta szervezeti formában megvalósulhat – céltól függően.

Hosszú távú, közös stratégiai fejlesztések megvalósításához keret.

Az EGTC, mint új lehetőségAz EGTC, mint új lehetőség

Lehetséges modellek:

Területi együttműködési programok (ETE programok).

Közös finanszírozású projektek (területi együttműködéssel összefüggésben a Strukturális Alap keretében).

Egyéb, EU támogatással megvalósuló együttműködések (a területi együttműködés összefüggésében).

Nem EU-támogatással megvalósuló együttműködések.

Lehetséges modellek:

Területi együttműködési programok (ETE programok).

Közös finanszírozású projektek (területi együttműködéssel összefüggésben a Strukturális Alap keretében).

Egyéb, EU támogatással megvalósuló együttműködések (a területi együttműködés összefüggésében).

Nem EU-támogatással megvalósuló együttműködések.

Működő EGTC: Ister-GranumMűködő EGTC: Ister-Granum

Tervezett EGTC: Banat-Triplex Confinium

Tervezett EGTC: Banat-Triplex Confinium

Tervezett EGTC Gömör/GemerTervezett EGTC Gömör/Gemer

Tervezett EGTC:Szigetköz-Zitny Ostrov (Csallóköz)

Tervezett EGTC:Szigetköz-Zitny Ostrov (Csallóköz)

Tervezett EGTC: Ung-Tisza-TúrTervezett EGTC: Ung-Tisza-Túr

A fejlesztéspolitika egy eszközeA fejlesztéspolitika egy eszköze

www.regions.huwww.regions.hu