Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

1

BP_4_1

JÓKEDVŰ ÜNNEPEK 4.LAKODALOM

A modul felhasználási területe: 4. évfolyam

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

MODULTÉRKÉP

A modul kiemelt és általános céljai: A gyerekek megismertetése a népi hagyományokkal (farsang, lakodalmi szokások).Tartalmi fókusz: Szabadidőhöz köthető tevékenységek, illetve tanítási-tanulási folyamathoz köthető tevékenységek.Fejlesztési fókuszok: verbális-nyelvi, zenei memória fejlesztése, művészeti tudatosság, esztétikai ismeretek.A modul kapcsolódik a következő modulokhoz

Téma: FarsangÉvfolyam: 1., 2., 3. osztály

A megvalósításához szükséges szakmai kompetenciák

Olyan pedagógus, aki rendelkezik kezdeményezőkészséggel, jártas a népi hagyományokban, megfelelő kézügyességgel, szervezőkészséggel rendelkezik.

1. Téltemetés 2. Lakodalmi ételek. Csörögefánk készítése

3. Lakodalom

Célok: A gyerekek megismertetése a farsanggal kapcsolatos népszokásokkal, dalok tanulása. A farsangi időszak legjelentősebb szokása: a lakodalom.

Célok: A környezet átalakítása, díszítése az ünnep tartalmának megfelelően.Lakodalmi ételek készítése.

Célok: A lakodalommal kapcsolatos népi hagyományok, szokások megismerése, eljátszása.

A részmodulbanfejlesztendő kompetenciák:Művészeti tevékenységben megnyilvánuló kommunikáció.Tanulási források keresése, feldolgozása.

A részmodulbanfejlesztendő kompetenciák:Tanulási források keresése, feldolgozása.Olvasás, írott szöveg megértése.Vizuális, képi kommunikáció.Másokkal történő pozitív és eredményes interakció.

A részmodulbanfejlesztendő kompetenciákTanulási források keresése, feldolgozása.Olvasás, írott szöveg megértése.Vizuális, képi kommunikáció.Másokkal történő pozitív és eredményes interakció.

Tartalmi egységek bemutatása Tartalmi egységek bemutatása Tartalmi egységek bemutatása

2

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

Népszokások, népdalok megismerése, megtanulása.

Beszélgetés a lakodalomról.Ismerkedés a lakodalmi ételekkel, ételsorokkal.A hagyományos lakodalom és a napjaink lakodalmának összehasonlítása.A tanító által kiválasztott étel/ ételek elkészítése.

A lakodalomhoz szükséges eszközök, anyagok összegyűjtése, illetve elkészítése.Lakodalmas játék eljátszása a népszokások (énekek, rigmusok, táncok stb.) felelevenítésével.

Részmodul időkerete:1 óra

Részmodul időkerete:2 óra

Részmodul időkerete:2 óra

A modul összóraszáma:5 óra

3

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

1. RÉSZMODUL: TÉLTEMETÉS

A részmodul céljaA gyerekek megismertetése a farsanggal kapcsolatos népszokásokkal, dalok tanulása.

Háttérismeretek„Farsang: hivatalosan a vízkereszt napjától (január 6.) hamvazószerdáig tartó időszak. Időtartama szerint mozgó ünnep, mert az a húsvét függvényében változik. Kiszámításának módja: az első tavaszi (február 21-e után jövő) holdtöltét követő vasárnaptól (a húsvéttól) visszaszámolunk hat hetet, a böjti időt. Ez a farsang záró időpontja.A farsang az utolsó tél végi ünnep, a közelgő tavasz ősi örömünnepe, egyúttal a tavasz küzdelmének szimbolikus megjelenítése, a disznótorok, a lakodalmak és a fiatalok fonóbeli szórakozásainak ideje. Sok alakoskodó, álarcos, jelmezes szokás kapcsolódik hozzá.A farsang a bajor-osztrák jövevényű „vaschang” szóból származik. 1283-ban jelenik meg először írásos emlékekben. Nálunk német hatásra alakult ki. Történeti adatok szerint farsangi szokásaink több évszázadosak. A 15. század óta farsangolunk falun és városon. A karneváli jellegű szokások, mulatságok a 18–19. században alakultak ki (Velence, Párizs, Rio).A farsang ünneplése magában foglalja a nagy ivást, lakmározást, s a regölésekben utalást találunk szerencsés évkezdésre, jókívánságokra:„Happ, happ, farsang! Itt ölték az ártánt,nem adják a máját, csak a szalonnáját.Itt is adnak amott is, a jámbor házaknál.Adjon az Úristen ennek a gazdánakNégy szép ökröcskét,Két kis béröskét.Arany ekét a földjére,

4

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

Arany ostort a kezébe.”A böjt előtti farsangi napokon, a farsang farkán (farsangvasárnapon, farsanghétfőn, húshagyókedden) szokás megrendezni a nagy farsangi bálokat. (Hamvazószerda már a böjt kezdete.)Számtalan termésvarázsló, gonoszűző szokás is fűződik ehhez az időszakhoz: hajnalozás, állakodalom, hamis bíróság, tréfás temetés, busójárás, a hússal táplálkozó Koncz király és a koplalók ciberevajda veszekedése. Régen a legény- és a leányavatás próbája is ide tartozott, és a finom farsangi fánkról se feledkezzünk meg!A farsang farkán a legnagyobbak, a leghangulatosabbak a mulatozások, táncmulatságok. Az asszonyok számára az egész farsangfarka dologtiltó idő.A farsangi mulatságot a farsangosok, maskarások felvonulása jelentette. A résztvevők gólya-, kecske-, ló-, medvemaskarába bújtak, cigánynak, szabónak öltöztek. A lányok bajuszos fiúknak, a fiúk kitömött mellű és hasú lányoknak, asszonyoknak álcázták magukat. Gyakran adtak elő dramatikus jeleneteket: bőgőtemetést, farsangtemetést, betyárfarsangot, tréfás lakodalmat.A farsang egyes napjaihoz szokások kapcsolódtak az idők folyamán. Ezek:A talajvasárnap, a farsang utolsó előtti vasárnapja, amelyet a lányok vasárnapjának is szoktak nevezni. A lányok ilyenkor adományokat gyűjtenek köszöntésekkel. Házról járva így énekelnek:„Talalaj, talalaj Tök Lőrinc,Láncba szökött a kakas,feldöntötte a vajat,mivel sütjük a rétest?Kutyi vízzel.Agyigó, agyigó fassang, fassang!”Ha sem pénzt, sem tojást nem kaptak (ami ritkán fordult elő), azt mondták:„Nem adtak semmit!Picik egye kalászotokat,Görény egye tyúkotokat!”

5

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

Az adományokból bált rendeznek, a muzsikusokat is ők fogadják.

Farsangvasárnapon Zobor vidékére jellemző szokás volt a Sárdó vasárnapi adománygyűjtés. A legények és a fiúk az összegyűjtött adományokat részben eladták, részben megették a gyűjtést követő háromnapos mulatság alatt. Az adománygyűjtő köszöntő szövegük így hangzott:„Sárdó gyűjjön, hozzon meleget!Micsoda meleget?Nyári meleget.Haj, székecske, székecske,Szőlő dombocskája.Zab szemesedjék, Búza bokrosodjék.Király lova hízzon,hadba megyünk rajta,török fejet hozzon…Sardó gyűjjön, hozzon meleget!”

Farsanghétfő a farsangolás, a lakmározás, az álarcos játék, a jókívánságmondó felvonulás, köszöntés napja. Ehhez a naphoz az a hiedelem fűződik, hogy a bőséges evéssel, ivással elősegítik a következő év bőségét.Többnyire gyerekek, egyes helyeken lányok járnak farsangot köszönteni hétfőn vagy kedden, hosszú nyárssal a kezükben. Néhol csak bekormozott arcú legények és nős férfiak járnak köszönteni, akik esetleg valamilyen hangszeres kísérettel is színesítik éneküket.

6

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

Húshagyókedd a farsang és az egész tél elmúltát jelképezi. Van, ahol sonkahagyónak is nevezik, hiszen másnap, hamvazószerdán kezdődik a böjt. Ezen a napon morzsolják le a vetni való kukoricát, de vetőnap ez a mákra, a palántafélékre és termőnap a gyümölcsfa-takarításra. Húshagyókedd „varázslónap” is: hajnalban megfenyegetik a termőágakat, hogy hozzanak jó termést. E naphoz kapcsolódó szokás: a farsangtemetés, a bőgőtemetés, a téltemetés. A farsangi lakodalmas játékok közül pedig a leglátványosabb vénlánycsúfoló a tuskóhúzás, amely a Dunántúlon, Kelet-Magyarországon és Erdélyben is ismert. A téltemetés, télkiverés, télkihordás a télnek a faluból történő kiűzése, kapcsolódhat emberhez, szalma-, rongybábuhoz.”(Farsang, a közelgő tavasz örömünnepe, Pelyhe Andrásné összeállítása, Tanító XXXVIII. évf. 2000 február)

A feldolgozás során alkalmazott módszerek: beszélgetés daltanulás, verstanulás

A FELADAT LEÍRÁSA

1. Beszélgetés arról, hogyan ünnepelték a farsangot az alsóbb osztályokban(20 perc). Mit tudtok a farsangról? Télen van, jelmezbe öltöznek az emberek, bálokban táncolnak stb Milyen énekeket ismertek, tanultatok? A gyerekek elénekelnek néhány ismert farsangi dalt Milyen verseket ismertek, tanultatok? A gyerekek elmondanak néhány ismert farsangi verset Milyen népszokásokat ismertek, amelyek a farsanghoz kapcsolódnak? Farsangi népszokások a kormozás, busójárás,

téltemetés, melyek a tél – mint gonosz – elűzését jelképezték. Ekkor a falusi emberek felöltöztettek egy, a telet jelképező szalmabábut és nagy dirrel-durral, sok tréfával, mókával elégették. Voltak olyan települések, ahol a tél és a tavasz küzdelmét jelmezekbe bújt szereplők játszották el. Természetesen a tavasz került ki győztesen, a tél pedig szégyenében elbujdosott.

Nézzetek meg néhány képet, és mondjátok meg, melyik szokást látjátok rajta?képek az előbb felsorolt népszokásokról Vettetek-e részt valamelyiken? Egyéni élmények meghallgatása Milyen vot a hangulata? jókedvű, vidám

7

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

2. Farsangköszöntő versikék tanulása (15 perc), Tanuljunk meg most egy farsangköszöntő verset! (A tanító az alábbi versekből is választhat) A tanító elmondja a verset, és a gyerekek megfigyelik, hogy milyen a hangulata. A gyerekek elolvassák magukban, majd megbeszélik soronként, melyik sor mit jelent, mire utal. Az ismeretlen szavakat

megmagyarázzák. Újra elolvassák, és aki már tudja, fejből próbálja meg mondani.

Sarkady Sándor: FarsangFruskák, Zsuzskák, Dorottyák,járják a bolondját:dínom- dánom, vigalom,nincs  a táncra tilalom!Maskarások, bolondok,rázzátok a kolompot,takarodjon el a tél,örvendezzen, aki él!

Szepesi Attila: A bohóc Vidám legény a bohóc, piros haja csupa kóc, idelép, odalép, a zubbonya búzakék. Lengő inge pepita,

8

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

lobog rajta pántlika. Viháncol, nótázik, karikákkal mókázik. Csupa fintor, csupa folt, csupa masli, csupa gomb, csupa csengő, csupa szín, csupa csuda karmazsin.

Czeglédy Gabriella: Farsang Belebújunk maskarába, úgy megyünk a jelmezbálba. Farsangolunk, vígadunk, reggelig csak táncolunk. Fittyet hányunk a hidegre, vastag jégre, hóesésre. Kint hóember szalutál, idebent meg áll a bál.

3. Dalok hallás utáni megtanulása (15 perc)Hallgassátok meg a következő éneket! Figyeljétek meg a hangulatát, a szövegét, stb! Rövid beszélgetés után a dal megtanulása.

9

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

Farsang három napjába,Nem vittél el a táncba.Ha nem vittél a táncba, Nem öntesz meg Húsvétra.

Elmúlt farsang, itt hagyott,A lányoknak bút hagyott.De énnékem nem hagyott,Mert én most is víg vagyok.

Elmúlt a tél, jön a nyár,A kisasszony mibe jár.Laput szakajt, abba jár,Jaj, de kékbe, zöldbe jár.

Elmúlt a nyár, jön a tél,A kisasszony mivel él.Tormát reszel, azzal él,Jaj, de keservessen él

A Farsang három napjába… kezdtű ének kottájaRigmusok:Fusson a tél vándorbottal!Jöjjön tavasz hívó szóra,Házunk előtt nyíljon rózsa!

10

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

Aki itt van, mind erre vár,Kezdődjék már a karnevál!Árpa cipó, zablepényattól hízik a legény!Bújj el hideg, süss ki Nap,kert alatt a bárányokmegfagynak!         Ha igazán nem járod, száradjon el a lábod!Sárga rózsa, vadvirág táncolj gyorsan mezítláb!A foglalkozás végén (10 perc) a tanult és már ismert dalokat éneklik a gyerekek, és a rigmusokat mondogatják.A feldolgozáshoz szükséges eszközök: képek, magnó vagy cd lejátszó,Értékelés, önértékelés: A gyerekek foglalkozáson való aktív részvétele, együttműködése, társakhoz való viszonya.A modul várható eredménye: A tanulók a modul elvégzése után képes lesz az órán tanult mondókák, versek, énekek előadására, bemutatására.

11

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

2. RÉSZMODUL – LAKODALMI ÉTELEK: CSÖRÖGEFÁNK KÉSZÍTÉSE

A részmodul célja: Manuális tevékenység által a vizuális kifejezőkészség fejlesztése. Lakodalmi ételek készítése.

A feldolgozás során alkalmazott módszerek leírása: Beszélgetés irányított kérdésekkel, eszközök, receptek gyűjtése. Képek megtekintése korabeli lakodalmakról.

A FELADAT LEÍRÁSA

1. Irányított beszélgetés a lakodalmi szokásokról (45perc):(Ünnepi szokások, lakodalmak képeinek megtekintése, ismerkedés lakodalmi menüsorral, beszélgetés a korabeli étkezési szokásokról) Ki volt már lakodalomban? Mikor tartották régen a lakodalmakat? (Farsang idején) Hogyan zajlott egy lakodalom régen? (Ez a szemelvény az 1. számú mellékletben olvasható.) Hogyan zajlik ma egy lakodalom? Hogyan készültek a lakodalomra? Ki a vőfély? Ki a mátka? Figyeljük meg, milyen ételeket ettek lakodalomkor? Az alábbi menüsorok felolvasása, megismerése, összehasonlítása. A

gyerekek számára ismeretlen ételek bemutatása, körülírása.

12

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

Lakodalmi ételek marhahúsleves;főtt marhahús tormamártással;káposzta disznóhússal;húsos kása, rizsből, baromfival;becsinált (savanyú, baromfival);főtt disznófej tormával;édes köleskása;pecsenye;sült tészta.

marhahúsleves;főtt marhahús (mártással);főtt baromfi (tyúk, kakas);káposzta disznóhússal;becsinált (édes, baromfi-aprólékkal);becsinált (savanyú);pacal, (marhabélbe töltött) hurkával;kása;pecsenye.

A pecsenyéről így szól a vőfélyvers első fele: „Itt van a végső tál, / Kin a Pecsenye áll/ Jól fonyott lepényekkel.” A „jól fonyott lepény” alatt a rácsos lakodalmi kalács értendő. A pecsenyéket ebben az időben a paraszti ünnepi ételek között gyakran még kaláccsal fogyasztották. Napjaink ünnepinek számító, elegáns előételei, mint a „libamájpástétom brióssal”, „fonott kaláccsal”, ebben a távoli múltban (s az édes íz kedvelésében) találják meg gyökereiket.A Makón született Hős József (1798-1883) verselő „Az ügyes vőfél, vőféli mondókák” (Szeged, 1863) című könyvében, az eddigiektől némiképpen eltérő menürendet, s „világlátott” emberként többféle választási lehetőséget is ír:

marhahúsleves (baromfival, laskával, kockás, vagy csigatésztával, csörögemetélttel) főtt marhahús (tejfeles tormamártással; paradicsommártással; hagymamártással); húsos káposzta, vagy töltött káposzta (disznóval, tetején kolbász); paprikás hús (pörkölt); tejbekása kölesből;

13

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

pecsenye (lúd, kappan, pulyka, nyúl) meggyel, szilvával; béles (túrós, lekváros, diós, almás), csőröge (forgácsfánk, cukros), „kudlóf”;

A marhahúsleves és a húslevesben főtt hús mártásokkal való feladása ekkor még őrzi pozícióját, ahogy a káposzta is egészen a 19. század végéig kedvelt marad. A paprikás hús, vagy pörkölt ettől az időtől kezdődően lesz egyre elterjedtebben a lakodalmi fogások része, bár szórványosan már a század első felében is megjelent az ünnepi ételek között. A pörkölt igen gyakran marhapörkölt, ami a marhahús magasabb árfekvése miatt is alkalmasabb volt az ünnep, és a nagyvonalúság kifejezésére. A pörkölt népszerűsége az óta is töretlen maradt, s a mai lakodalmakban éppúgy előfordul, mint másfélszáz esztendeje, amikor Hős József még így verselt róla (1863): „A híres pásztorok pörkölthússal élnek,/ Urak és munkásak véle kibékélnek.”A vőfélykönyvek eddigi példái megmutatták, hogy a lakodalmi ételsorok a 18. század második felétől egészen a kiegyezés koráig (1867) vizsgálva (s még utána is), meglehetősen egységesek, s állandóak. Természetesen – akárcsak napjainkban – a lakodalmas családok anyagi helyzetétől függően a menü lehetett szűkebb, vagy tágabb, ám az ételek típusát, a felhasznált alapanyagokat, az ételrendet illetően már csekélyek az eltérések. A menü, mint láthattuk, leginkább marhahúslevessel indult, amelyben a marhahús mellé időnként, majd egyre gyakrabban, tyúk és kakas is került. A leveshez az Alföldön csigatészta (csiga, lúdgége) volt divatban, s maradt napjainkig.A húslevest a levesben főtt hús követte mártásokkal, leggyakrabban savanyú tormával, tormamártással, ritkábban hagymamártással, a század végén pedig már paradicsommártással is. A főtt hús után a káposzta érkezett, általában disznóhússal, de a tyúk itt is előfordult, ahogy az előző évszázadok céhvacsoráin, főúri udvaraiban is. A töltött káposzta, a húsos káposztához hasonlóan nagyjából a 19. század végéig marad jellemző a történelmi Magyarország jelentős részére, főként Erdélyre és az Alföldre. A káposzta után a becsináltak, kásák, pacal, marhabélbe töltött hurka is sokfelé előfordultak.Az Alföldön a húsos kásában a birka mellett a tyúk, s kakas is előfordult. A módosabb alföldi lakodalmi kásához a leginkább illőnek a ludat (ludaskása) tartották. A pecsenye helye hosszú ideig meglehetősen stabil maradt, s a lakoma legvégére esett. Az édes fogás, mint a tejberizs, vagy édes béles megelőzte a sós/savanyú ízvilágú pecsenyét, amit ugyancsak a bizonytalan kialakulású archaikus jegyek közé sorolhatunk. A pecsenyéhez a ma megszokott köret sem volt ismert. Az akár többféle állat (sertés, borjú,

14

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

birka, tyúk, kakas, liba, nyúl) húsából is készített sülteket kenyérrel, a kenyérhez sokban hasonló kaláccsal, savanyúsággal, főtt gyümölcsökkel fogyasztották.A desszertek között a makói vőfélykönyv ugyan lehetőségként már említi a „kudlóf” nevű süteményt, de az abban a korban még nem lehetett jellemző az Alföldre. Az édes kásák, mint a tejbekása (tejberizs), viszont már a 18. században is elterjedtek voltak. Az eddig tárgyalt ételek alapvetően mind az előző évszázadokban gyökereznek, leszámítva a 18-19. század újdonságát, a paprikás ételeket.A „boldog békeévek” második felére már szembetűnővé vált, ahogy az Alföldön a pörkölt kiszorítja a káposztát és a húsos kásaféléket. Emellett ezekben az években már elmaradoztak a becsináltak, s az édes kásák is csak tájjelleggel maradtak fenn. A húsleves és a pecsenye azonban változatlanul megőrizték pozícióikat, s bár a szegényebb lakodalmakban a pecsenye elmaradhatott, a leves azonban már soha..(www.foodandwine.hu)

2. Lakodalmi étel – csörögefánk – készítése (1 óra 15 perc):Tudja-e valaki, hogy mi a csőrögefánk, amelyet az egyik menüsor végén olvastunk?Ha a gyerekek nem tudják, elmeséljük nekik, hogy az egy olajban sült édes tészta.(további recept a 3. sz. mellékletben található)Hagyományos csörögefánk:Hozzávalók: 35 dkg liszt,5 tojássárgája, 1 kiskanál cukor,kevés tejföl,csipet só,sütéshez olaj.

A lisztet a tojássárgával, a cukorral, csipet sóval és annyi tejföllel gyúrjuk össze, hogy levestészta keménységű legyen. 22 pici gombócot formázunk belőle, mindegyikből vékony lapot nyújtunk, és derelyemetszővel párhuzamosan bevagdosva, a végeket a

15

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

vágásokon keresztülhúzzuk. bő, forró olajban, hirtelen tűznél aranysárgára sütjük. Porcukorral meghintve, forró barackízzel tálaljuk. (www.receptvarazs.hu/2013.12.15)

A munka menete:1. Szükséges alapanyagok beszerzése (liszt, tejföl, só, olaj, lekvár, porcukor, tojások).2. Szükséges eszközök, anyagok előkészítése.3. A tészta elkészítése.4.Sütés.4. Elpakolás, rendteremtés.

Készítsük most el ezt a finomságot! Nézzük meg a receptet, mi szükséges hozzá!

2.1 A hozzávalók beszerzése Ez többféle módon történhet: előzetes megbeszélés után a gyerekek hozzák, osztálypénzből beszerzi a tanító, vagy egy szülő, együtt a gyerekekkel elmegyünk egy boltba, és megvesszük.A csörögefánk elkészítésének feltétele, hogy legyen egy konyha, például az iskola tankonyhája, az iskola teakonyhája, egy család/a tanító meghívja a gyerekeket a saját konyhájába.

2.2 A hozzávalók előkészítése.2.3 A szükséges mennyiségek kimérése. A létszámtól függően az adagok számát érdemes változtatni. Bízzuk a gyerekekre az átszámítást is, és a mennyiségek mérését is! Úgy osszuk ki a feladatokat, hogy minél több gyerek vegye ki a részét belőle.2.4 A recept alapján a tészta elkészítése.2.5A csöröge kisütése. Bő, forró olajban kell kisütni, ezt ne bízzuk a gyerekekre, mert nagyon veszélyes. Vagy a tanító, vagy egy előre megkért felnőtt (szülő, nagyszülő, konyhás néni stb) süsse ki a tésztákat!

16

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

2.6 A csörögék meghintése porcukorral.2.7 A használt edények elmosása, a konyha rendbe tétele.

A feldolgozáshoz szükséges eszközök: A fent felsorolt élelmiszerek, serpenyő, villa, tálca, papírtörlő, porcukor,

Értékelés: együttműködés a sütés során, balesetmentes fánksütés.

A tanulók által létrehozott produktum: Csörögefánk.A modul várható eredménye: A tanulók elkészítik a fánkokat.

17

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

3. RÉSZMODUL: LAKODALOM

A részmodul célja:A lakodalmi szokások felelevenítése, eljátszása.

A feldolgozás során alkalmazott módszerek:Beszélgetés, bemutatás.

A feladat leírása (2 óra):A lakodalomhoz szükséges eszközök, dalok összegyűjtése, megtanulása. Játék. A pedagógus irányításával megtörténik a szerepek kiosztása, a helyszín berendezése a játéktérnek megfelelően, majd a dalok (Zörög a kocsi stb. ) átismétlése után a lakodalmi mozzanatok átbeszélése, jelképes megjelenítése. A gyerekek rögtönzött szöveget mondanak a különböző eseménysorokhoz, a köszöntőket pedig lapról felolvassák.

Szereplők: menyasszony és szülei vőlegény és szülei násznagy, vőfély koszorúslányok násznép muzsikusok

Eszközök: padok, pántlika, szalagok, otthonról hozott ruhák, saját készítésű ritmushangszerek.

18

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

A lakodalom mozzanatai

1. LeánykérésA legény családja kiválasztja a násznagyot, s elküldik a lányos házhoz, hogy a fiatalok egybekeléséhez a lány szüleinek belegyezését elnyerje.„Tisztelem mindnyáját és a násznagyuratRöviden elmondom én kívánságomat.……uramnál mi követek vagyunk,Kik …….nevében járunk.Most pedig általunk ő azt jelenteti,Hogy e leányt hitvesül magának kéreti.Könyörgenénk tehát egész becsülettel,Legyetek irántunk annyi szeretettel,Hogy lássuk a leányt, azt a szép virágot,Aki… szívén sebet vágottÍm, itt a szép leány, kinek párja nincsen,Kit el nem cserélnénk semmi drága kincsen.Elsőben kérjük őt jámbor szülőjétől,azután kérjük őt saját jó szívétől.tisztelem mindnyáját és násznagy urakat,Röviden elmondtam én kívánságomat.”Majd amennyiben a leány igent mond, sor kerül a kézfogóra. A lakodalom előtt a vőlegényes háztól szekereket küldenek, hogy a menyasszony ágyát, bútorait kikérjék, és ünnepi menetben átvigyék új lakóhelyére. Közben énekelnek.

19

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

2. EsküvőA vőlegényt és a menyasszonyt külön-külön ünnepi menetben kísérik az esküvőre, majd az esküvő után vissza, most még a szüleikhez. Eközben énekelnek.(A vörös folyóka felfutott a fára….)Kikérés (4. számú melléklet képe)Esküvő után mindkét háznál kevéskét esznek a vendégek, majd a vőlegény násznépe elmegy a menyasszonyért. (Zörög a kocsi kezdetű dal éneklése.)Zörög a kocsi, pattog a Jancsi Talán értem jönnek. Jaj édesanyám, szerelmes dajkám, De hamar elvisznek. Kocsira ládám, kocsira párnám Magam is felülök. Jaj édesanyám, szerelmes dajkám, De hamar elvisznek.

3. LakomaMegérkezve a házba mennek, asztalhoz telepednek. Az egyes fogásokat a vőfély versezettel hozza és hozatja az asztalra. Először botjának kopogásával jelt ad, hogy csendesedjen el minden zaj és muzsika. A násznép elnémul, a vőfély megállapodván az ajtó küszöbénél, szólani kezd:„A vacsoráló ház, látom elkészült, - a háznak szélein sok asztal felépült,- tiszta abroszokkal föle megékesült, - jóllehet azelőtt éhségtől kirémült. Elkészült asztalra tányérokat adtam, - kalács, cipó bőségével megrakattam,- kést, kanált melléje helyesen hordattam,- azért ha már megengedné násznagy ura,- a hozott eledelt szívesen beadom,- ami az én tisztem, azt el nem mulasztom,- szorgalmatossággal a népet biztatom,- örömre szívüket eképpen indítom:

20

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

Az első tál étel a bagoly-nyerítés,- ezt fogja követni a kemence-nyögés,- csirke ordítás és borjú-köhögés,- végre megérkezik sűrű kocsizörgés. Odakünn vaddisznó van megláncolva ,- két beteges bolha lesz a nyársra húzva,- sült pecsenye helyett nagy fejszének fok,- hetvenhét esztendő keréknek az agya. Itt a forró leves, az étkek alapja,- vigyázzon szájára, aki ezt bekapja,- ez a kis csibiske tegnap kaparhatott,- máma a levesbe hogy megkopaszodott!”Amikor a második tálat hozza:Jó a sült pecsenye a vajas kásával,- a sárgarépa is disznónak farkával, - itt a sült pecsenye a vajas kásával, - aki ebből eszik, forduljon hasznára.A harmadik tál étlelt hozza:„Itt van, násznagy uram, a harmadik étel, - míg más következik, éljék egészséggel, - szívesen adja ez a háznak gazdája, - ételét, italát tőlünk nem sajnálja.A sütemények, az előző modulban elkészített csörögefánk, fogyasztása után kezdődnek a dalok éneklése (5. sz. melléklet) és a tánc.

21

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

Értékelés: Együttműködés a játékok során.A modul várható eredménye: A gyermekek átfogó ismeretet kapnak játékos formában a korabeli lakodalmak szokásairól, hangulatáról, valamint dalokat tanulnak

A modul megvalósításához szükséges eszközök/megoldások:

Becsült költségekTárgyi eszközök: magnó, kazetta, cd, képek, padok, a lakodalmas játékhoz: kendők, szalag, bot, kalap, tálak, ruhák.Anyag igény: liszt, sütőpor, kirstálycukor, só, tojás, tejföl, tej, olaj, lekvár, papírtányér, porcukor.

2000Ft

Egyéb, speciális igény: mérleg,tűzhely, tálak, edények, serpenyő, tálca, papírtörlő

22

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

MELLÉKLETEK

1. melléklet: Lakodalom„A lakodalom a legjelentősebb népszokás, szokások és szertartások egész sorozata. A falu népe valaha szoros közösségi életet élt. Mint egy nagy család, úgy ismerték egymást, életük sorsdöntő eseményei (születés, keresztelés, házasodás, halál) egymás szeme láttára alakultak. A házasságkötés sem maradhatott két ember titkolt ügye, az ifjú párnak bizonyítania kellet, hogy be tud illeszkedni a falu közösségébe. A lakodalom a falu közös ünnepe volt, ahol nyilvánvalóan is elismerték a két fiatal szövetségét.A falu fiataljai jól ismerték egymást, hiszen egy helyen éltek, együtt nőttek fel. A legény korán kiszemelte a neki való leányt, s a fonóban, kukoricafosztáskor, - morzsoláskor, s más közös munkák során megkülönböztetett módon bánt vele. („Ősszel, kukoricatörés után, víg nótaszó verte fel esténként az utcák csendjét. A letört és szekereken hazahordott csöves kukoricát ledobálták az udvaron vagy a ház eresze alá. Este összejöttek a rokonok, barátok, szomszédok, fiúk és leányok. sokszor éjfélig is tartott a fosztás. A fosztott kukoricát előbb kosarakba, majd zsákokba szórták, s felhordták a padlás vagy kukoricagórékba. A fosztók körülülték a nagy kukoricahalmot. Legtöbb esetben külön ültek a nők, a férfiak, fiúk, leányok. Az asszonyok ott újságolták el a legújabb híreket: ki halt meg, ki megy férjhez, kinek született gyermeke?A férfiak a gazdaságban adódó eseményeket tárgyalták meg: mennyit fialt a disznó stb.A fiúk, leányok vegyesen ültek, s állandóan ugratták egymást: melyik lánynak, fiúnak ki a babája, kapott-e már tőle zsebkendőt, vagy hányszor kísérte haza? Mikor belefáradtak a tréfálkozásba szép csendesen énekelgettek:

„Sárga csikó, csengő rajta.Vőlegényért megyünk rajta.Donezsári, donezso.

23

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

Hová megyünk vőlegényért?Kapitányékhoz a Gyúrért.Donezsári, donezso.Szenyán néni káposztát főz.Feje felett megy el a gőz.Donezsári, donezso.Hová megyünk menyassszonyért?Szenyánékhoz a Marisért.Donezsári, donezso.)(Sinkonicsné Kalina Julianna: Rákoskeresztúr 39-40. o)

Amikor a fiatalok egymás között megegyeztek, hogy házasságot szeretnének kötni, ki kellett érdemelniük a szüleik beleegyezését. Először a legény és szülei mentek háztűznézőbe a lányos házhoz, hogy ott szemügyre vehessék a ház rendjét, tisztaságát. Ezt a lány családja viszonozta. Ezután került sor a kéretésre, vagyis a legény és rokonai a leány szüleitől megkérték a leány kezét. A kéretésről kolompolás közepette az egész falut tudósították. A következő esemény a kézfogó, nyilvános tanúságtétel arról, hogy a fiatalok házasságot kívánnak kötni. Ettől kezdve a menyasszony neve eladott lány vagy mátka, a vőlegényé mátka, kettőjük a mátkapár vagy jegyespár. A templomban három vasárnapon hirdették a házasulandókat. A házasságkötésig a menyasszony fejkendőt, díszes zsebkendőt, a vőlegény színes pántlikát, kalapján bokrétát viselt.Elkezdődött a lakodalmi előkészület időszaka, amelyben a rokonok, ismerősök mind részt vettek: tollfosztás, dunnatöltés, koszorúkötés, a menyegzői ruhák varrása, párta készítése, a vendégek hívogatása az ünnepi lakoma előkészületei.” (Szabó Helga: Ének-zene 4. Tankönyvkiadó, Bp., 1983.)Dunnatöltés: az ágyneműbe tiszta pelyhet töltenek a menyasszony megtisztulásáért.Menyasszonyporkolás: a nászéjszaka utáni hajnalon tüzet kell átugrani az egybekelés jeleként, majd a szomszédokat végigjárva mézes pálinkát és kalácsot osztogatni.

24

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

Kártálás: a gyapjú megfésülése, hogy az ifjú asszony mindig dolgos, szorgalmas legyen.Tyúkverés: jelképesen ütöttek rá, nehogy a fiatalasszony felesleges dolgokra szórja el a pénzt.Kontyolás: a menyasszonytánc után elvonultak a nők, hogy elkészítsék az ara első fonott kontyát. (www.mozaweb.hu)/2013.12.15./„A lakodalmat többnyire farsang idejében tartották. A lányos ház körül már kora reggel – sokféle zeneszóval – gyülekeztek a vendégek. A menyasszonyt testvérei, rokonai öltöztették, közben az asszonyok a konyhában sürögtek-forogtak, a fiatalok a házat díszítették. Az ünnepi köszöntők után harangszóra a nászmenet két irányból, a menyasszony és a vőlegény házától külön-külön indult meg a templom felé. A menyasszony menetét a koszorúslány, apró gyerekek, a vőlegényét a vőfély vezette. Útközben énekeltek, táncoltak, kurjongattak. Az esküvő után a nászmenet nagy vidáman, mókázás, éneklés közepette vonult a lányos házhoz, ahol hamarosan elkezdődött a bőséges lakodalmi ebéd, amely gyakran 10-15 fogásból is állt. Délután került sor a menyasszony búcsúztatására, s az ifjú párt befogadó sokféle szokás eljátszására, míg el nem jött a késő esti órákban a lakodalmi vacsora ideje. A hosszadalmas, eseményekkel teli vacsora urán elkezdődtek a táncbemutatók, lakodalmi játékok, mókák, köszöntők, melyeket a közös tánc, majd a menyasszonytánc és a vele társuló ajándékozás, pénzbegyűjtés, vidám éneklés, tréfálkozás követett. A mulatság másnap hajnalig tartott, de gyakran még a következő napba is belenyúlott.” (Szabó Helga: Ének-zene 4. Tankönyvkiadó, Bp., 1983.)A lakodalmakban leggyakoribb a körtánc, a karikázó, amely a legősibb tánc. Eredetét tekintve nem kötjük a szláv népek kólójához, sem a franciák körtáncához, mivel a magyar néptánckincs egyik legegyszerűbb hagyományát őrzi. Zene nélkül saját énekükre járják a táncosok. A sárközi bő szoknyás, a kurta szoknyás palóc és a höndörgős matyó viseletben járt karikázó tempója először lassú, majd egyre gyorsabb. A zárt, szabályos kör alakú láncban táncolt karikázónak rituális (szertartásos) szerepe volt a menyasszonytáncban és a menyasszonyporkolásban. Erdélyben gyakori a párok négyes, összefogódzó körtánca, amelyet a fiúk szalmakalapban, a lányok bordó árnyalatú, fejkendős viseletben jártak. A karikázó újabb változata a körcsárdás.(www.mozaweb.hu)A lakodalom befejezése a vőfély feladata volt. Ekkor énekelték a vendégküldöző nótákat mind addig, míg az utolsó mulatozók is el nem hagyták a lakodalmas házat.

25

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

1. melléklet:

26

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

27

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

28

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

29

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

30

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

3. melléklet

Gyors csörögefánk:A hozzávalók 35 dkg finomliszt 1 tk sütőpor 1 tk kristálycukor 1 csipet só 3 db tojás sárgája (a maradék tojásfehérjéből pedig akár az ebéd is elkészülhet) 1 kis doboz tejföl 2-2,5 dl tej olaj a sütéshez 2.5 dl tej olaj a sütéshez

ElkészítésA lisztbe beleszórjuk a sütőport, amire pici citromlevet cseppentünk, hogy elvegye a sütőpor vad utóízét. Hozzákeverjük a cukrot, a sót, a tojások sárgáját, a tejfölt és végül a tejet fokozatosan adagoljuk, hogy rugalmas tésztát kapjunk. (Akkor jó, ha puha és elválik a kezünktől.) Azonnal kb. 3 mm vastagságúra nyújtjuk és kb. 15 cm hosszú, 8 cm széles csíkokat vágunk belőle. A csíkokba, középre bemetszést ejtünk, és ezeken átbújtatjuk a tészta mindkét végét. Forró olajba dobjuk őket és mindkét felüket aranybarnára sütjük. Még forrón megszórjuk vaníliás cukorral, és lekvárral fogyasztjuk.

31

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

4. melléklet:A menyasszony kikérése, kísérése

Násznagy uram, jó estét kívánok,Elhoztuk a menyasszony-kalácsot,Nem jöttünk mi üres kézzel ide,Násznagy uram, fizessen meg érte!

Hévízgyörk (Pest m.), Maczkó Mária

32

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

5. melléklet

33

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

Magyar négyes, Szék (Doboka m.)

34

Jókedvű ünnepek 4. Lakodalom BP_4_1

Felhasznált irodalom:Sinkovics Istvánné Kalina Julianna: Rákoskeresztúr Bibliotheca Kiadó Bp., 1958Szabó Helga: Ének-zene 4. Tankönyvkiadó, Bp., 1983.Horváth Ilona: Szakácskönyv Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1982www.foodandwine.huwww.receptvarázs.huwww.femina.huwww.aldasegyüttes.huwww.mozaweb.huwww.babaklubvelence.huwww.operencia.comwww.gyerekdal.huhttp://deakvar.katisk.hu/szivarvany_elemei/szivarvanyversek2012febr.pdfhttp://www.fejlesztoklapja.hu/files/129_farsang_harom_napjaban.mp3

35