kÖzoktatÁs feladatellÁtÁsi, intÉzmÉnyhÁlÓzat ......nyergesÚjfalu vÁros ÖnkormÁnyzatÁnak...

NYERGESÚJFALU VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE

1

NYERGESÚJFALU VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK - BAJÓT KÖZSÉGGEL KAPCSOLATOS FELADATELLÁTÁSRA KITERJEDŐ –

KÖZOKTATÁS-FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI

ÉS FEJLESZTÉSI TERVE

/INTÉZKEDÉSI TERV/

A 2010-2015-ÖS ÉVEKRE

A felülvizsgálat időpontja: 2012. február

Jóváhagyva: Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének

27/2010. (II. 25.) sz. határozatával


2

„ A kultúrpolitika hosszú lejáratú váltó. A kultúrpolitika terén sokáig lehet hibákat elkövetni, de amikor az új

nemzedék felnőtt, az elkövetett hibákon, bajokon segíteni már nem lehet. Nekünk olyan nemzedéket kell ma felnevelnünk, amely húsz év múlva megállja a versenyt az akkori más nemzetek generációival”

Klebelsberg Kunó

1. BEVEZETÉS A közoktatás az Alkotmányban biztosított jog alapján - a közoktatási törvényben meghatározott keretek között - állami feladat, amelynek ellátása az önkormányzati törvény szerint Magyarországon a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozik.

Az önkormányzati törvény és az oktatási törvény azonban nem intézményfenntartásra, hanem szolgáltatás nyújtására kötelezi a helyi önkormányzatokat, megadva a lehetőséget arra, hogy minden önkormányzat a számára legoptimálisabb megoldást válassza. A mikrotérségben több szempontból központi szerepet betöltő Nyergesújfalu közoktatással összefüggő feladatait saját intézmények fenntartásával, működtetésével oldja meg. Az általános iskolai és óvodai feladatok ellátására két intézmény tekintetében intézményfenntartó társulást működtet a szomszédos Bajót község önkormányzatával. Az oktatáspolitikai tervezésnek azokra az objektív döntésbefolyásoló tényekre kell támaszkodnia, amelyek függetlenek a mindenkori képviselő-testületek összetételétől. Ezek közé tartozik/tartoznak például:

a) a népesség, a gyermek- és tanulói létszám várható alakulása, b) a munkaerő-piaci előrejelzések, c) az oktatási tradíciók, d) a vonzáskörzeti igények vagy éppen ellenkezőleg, a szomszédos települések

elszívó hatása, e) az út- és közlekedési viszonyok, f) a pedagógus-foglalkoztatási igény, illetőleg a pedagógus ellátottság hiánya, az

adott település foglalkoztatási prognózisa, g) a várható saját bevételek alakulása.

Egy-egy település népességmegtartó erejét jelentősen befolyásolja, hogy hány feladatot lát el, és milyen színvonalú szolgáltatást tud nyújtani az önkormányzat. A fenntartóknak vonzóvá kell tenniük oktatási-nevelési intézményeiket az azok által nyújtott szolgáltatásokkal. Emellett fontos, hogy az intézmények gazdaságosan, megfelelő gyermek- és tanulólétszámmal működjenek. Azt, hogy milyen szinten tudja az önkormányzat fenntartani, működtetni, fejleszteni intézményeit, meghatározza gazdasági ereje. A képviselőtestület a rendelkezésére álló források figyelembevételével készítheti el terveit, hozhatja meg döntéseit. Hogy mire jut pénz és mire nem, döntő módon függ az adott település foglalkoztatási viszonyaitól, a rendelkezésre álló munkahelyektől, a munkanélküliség arányától. Az intézkedési terv készítése során számolni kell azzal is, hogy az önkormányzat felelőssége a településen élő minden lakosra kiterjed, tehát a beteg vagy testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más sérüléssel élő gyermekekről, tanulókról is megfelelő szinten gondoskodni kell. Ez nem jelenti azt, hogy a város óvodáiban, iskoláiban köteles a fenntartó megoldani valamennyi sérülés-típus fejlesztését. Ezt a terhet az oktatási törvény megosztja a települési önkormányzatok között. Éppen ezért a helyi intézkedési tervnek illeszkednie kell a megyei fejlesztési tervbe.


3

1.1. Az intézkedési terv készítésének jogszabályi háttere

Önkormányzati közoktatási intézkedési terv készítéséről a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény, rövidítve: Kotv.) 85. § (4)-(6) bekezdései rendelkeznek. A (4) kezdés szerint: „A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és-fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kell vennie a fővárosi, megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelező feladatait milyen módon látja el, illetőleg milyen nem kötelező feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket…” A közoktatási törvény rögzíti azt is, hogy a közoktatási intézkedési terv elkészítéséhez, felülvizsgálatához mely szervezetek véleményét kell beszerezni.

Az intézkedési terv tervezetét véleményezésre megküldtük az intézményvezetőknek, Bajót község önkormányzatának, a szülői szervezeteknek, a diákönkormányzat képviselőinek, valamint az alapító okiratokban rögzített, kisebbségekkel kapcsolatos nevelő-oktatómunka által szervezetten érintett Cigány Kisebbségi Önkormányzat (Bajót) és a Német Kisebbségi Önkormányzat (Nyergesújfalu) vezetőinek.

A közoktatási törvény megfogalmazza, hogy „az önkormányzati intézkedési terv elkészítésekor, felülvizsgálatakor a helyi önkormányzatnak be kell szereznie a fővárosi, megyei önkormányzat szakvéleményét abban a kérdésben, hogy az önkormányzati intézkedési terv összhangban áll-e a fővárosi, megyei fejlesztési tervben foglaltakkal. Ha az önkormányzati intézkedési terv, illetve annak módosítása a szakvéleményben foglaltak szerint nem áll összhangban a fővárosi, megyei fejlesztési tervvel, elfogadásakor a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 15. §-ának (2) bekezdésében szabályozott minősített többségre van szükség” (6.). A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés a megyei közoktatási fejlesztési tervet 2008-ban vizsgálta felül. A 2008-2013-ra vonatkozó megyei dokumentumot és az Esztergom-Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási kistérségi intézkedési tervét szintén figyelembe vette a Képviselő-testület. (A kistérségi terv céljait a 2. sz. melléklet tartalmazza). Az önkormányzat kinyilvánítja azon szándékát, hogy közoktatási intézkedési tervét a továbbiakban is önállóan – tehát nem az Esztergom - Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási intézkedési tervének részeként – kívánja elkészíteni. 2. Az intézkedési terv célja Amint a bevezetőben megemlítésre került, az önkormányzati intézkedési terv célja az önkormányzat közoktatás-politikai döntéseinek, a közoktatás, mint szolgáltatás megszervezésének hosszabb távú meghatározása, tervezése - annak érdekében, hogy az időközi, aktuális oktatáspolitikai döntések megalapozottak legyenek. Nyergesújfalu önkormányzata kinyilvánítja szándékát, hogy a városban élő és tanuló gyermekek, tanulók számára a lehetőségekhez mérten a legszínvonalasabb közoktatási – óvodai, általános iskolai, művészeti nevelést, oktatást kívánja biztosítani.


4

A hagyományos pedagógiai értékek mellett fontos, hogy az intézmények munkatársai a modern pedagógiai irányzatok iránt rugalmassággal és nyitottsággal rendelkezzenek, amelyek biztonságos alapot nyújtanak a színvonalas pedagógiai szakmai munkához és a fejlesztések megvalósításához. A gyermekek és tanulók iránti egyéni odafigyelés és fejlesztő tevékenység, a pedagógiai kínálatban a választási lehetőségek biztosítása, a tanuláshoz és a diákévekhez optimális és biztonságos közeg a gyermekek és fiatalok fejlődéséhez kedvező környezetet jelentenek. Elengedhetetlen, hogy a helyi közoktatás egyik alappillére a „másság” elfogadása és befogadása, ezáltal a fiatalok közösségi, társadalmi beilleszkedésének, szocializációjának segítése, a különböző magatartásminták kezelésének kialakítása legyen. Az önkormányzat feladatává vallja annak elősegítését, hogy az intézményekben kibontakozhassanak a gyermekek, tanulók legértékesebb személyiségjegyei, kreativitásuk, kialakuljon érdeklődési körük, és stabil, alkalmazásképes tudással és beilleszkedési képességekkel rendelkezzenek, amelyekkel továbbhaladva az oktatási rendszerben biztonsággal megállják majd a helyüket.

3. A feladatok időarányos végrehajtása a legutóbbi felülvizsgálat óta eltelt két évben, 2007-2009

Nyergesújfalu Város Önkormányzata az intézkedési tervben foglalt célok végrehajtására 2007-2013-ig terjedő időszakra a következő feladatokat jelölte meg a legutóbbi felülvizsgálatkor: • a jelenlegi intézményhálózat gazdaságosabb működése érdekében meg kell vizsgálni a működési költségek csökkentésének lehetőségeit, figyelembe véve az intézményi kapacitások maximális kihasználhatóságát 2008-ban a képviselő-testület megbízásából a Qualy-Co. Kft. vizsgálatot folytatott a finanszírozás jellemzőinek bemutatására. A dokumentum nem mutatott ki további jelentős racionalizálási lehetőséget a jelenlegi épületszám és a nemzetiségi-nem nemzetiségi osztály-struktúra fenntartása mellett. • a város közoktatási intézményrendszerének esetleges változtatása folyamán felszabaduló anyagi eszközöket az ágazat fejlesztésére kell fordítani Folyamatosan megújultak az óvodai feladatellátási helyek (kivéve az újjáépítésre váró Óvoda utcai épület); valamint 2010-ben önerőből sor kerül az iskola intézményi székhelyének teljes, az alapterület 2000 nm-es növekedésével járó rekonstrukciójára (a kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárás folyamatban van.) • az intézmények tárgyi-technikai feltételeinek fejlesztése során kiemelt figyelmet kell fordítani az idegennyelv-oktatás, informatika-számítástechnika és az iskolai könyvtárak korszerű eszközökkel és ismerethordozókkal való ellátására, az esélyegyenlőséget elősegítő eszközök beszerzésére, az épületek akadálymentesítésére Ezen célok többsége még nem teljesült. Az akadálymentesítés az új épületrészeket, felújításokat természetesen érintette. • gondoskodni kell a gyógypedagógia és a német nemzetiségi szak esetében a továbbképzésről a gyógypedagógusok létszáma megfelelő, megtörtént az integráció jegyében az egészséges tanulókat érintve is mozgásfejlesztő terápia bevezetése. A felső tagozatos nyelvtanárok német nemzetiségi képzése jelenleg még nincs folyamatban. • az önkormányzat anyagi terheinek csökkentése érdekében a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséből fakadó végkielégítés anyagi háttérét pályázati formában biztosított pénzeszközökből kell fedezni. Teljesült az elmúlt időszakban.


5

4. HELYZETELEMZÉS

4.1. Nyergesújfalu város és Bajót község bemutatása

4.1.1. Földrajzi elhelyezkedés, nevezetességek

Az Esztergom-Nyergesújfalu Többcélú Kistérséget alkotó kilenc településből hét – Süttő-Lábatlan – Nyergesújfalu – Tát – Esztergom – Dömös – Pilismarót a Duna és a 10-es /11-es számú főút mellett terül el. Bajót 1 km hosszú, míg Mogyorósbánya 3 km hosszú bekötőúton közelíthető meg (Nyergesújfaluról, illetve Tátról). Bajót és Nyergesújfalu a Gerecse északi lábánál terül el. Természeti értékekben gazdag területük, bár az adottságok kiaknázása még várat magára. A Duna szerepe a vállalatok, valamint a lakosság vízigényének kielégítésére korlátozódik. Hajójárat az alkalmanként üzemelő szomszédos lábatlani átkelőtől eltekintve csak a Dunakanyar-üdülőkörzetben üzemel. Nyergesújfalun és Bajóton is egyre kedveltebb – egyelőre szabadidős elfoglaltságként - a borászat. A települések az Ászár-Neszmélyi Borvidékhez tartoznak.

Nyergesújfalu 1989-től város. Területe 3950 hektár, területe 39,51 km2. Komárom-Esztergom megye északi részén, a szlovák országhatár mellett fekszik. Délen a Gerecse fő csúcsáig (Nagy Gerecse: 634 m) húzódik (Pusztamarót) északon a Duna a határa. Mai arculatát is meghatározza az egykori egyutcás, országúti jelleg. A Duna-menti iparvidék részeként eternitpala- és viszkózműszál-gyára révén vált ismertté. Lakosságának egy része német nemzetiségű.

Bajót elsősorban Árpád-kori templomáról és maradványairól, az Országos Kék Túra által is érintett Öregkőn található nemzetközi jelentőségű barlangjairól és a közigazgatásilag hozzá tartozó Péliföldszentkeresztről nevezetes. Péliföldszentkereszt templomának gondozását kezdetben a remeték látták el, majd a nazarénus és a pálos rend sikertelen letelepítési kísérletei után, a Don Bosco által a XIX. században alapított szalézi rend vette át 1913-tól. Az 1950-es államosítást követően a rendház vájártanuló-iskolaként funkcionált. 1993-ban került vissza jogos tulajdonosához, a szalézi rendhez. Az atyák állandó felújításokkal rendbe hozták az épületeket és azokban egész nyáron át tartó gyermektáborozást biztosítanak, szükség esetén szálláshelyet adnak a turistáknak. A település kapcsolata szoros Mogyorósbányával (körjegyzőség), Nyergesújfaluval (óvodai és iskolai intézményfenntartó társulás) és Lábatlannal (környezetvédelmi referens és falugazdász közös alkalmazása). A három település Süttővel pedagógiai szakszolgálatot és gyermekjóléti szolgálatot működtet szintén társulás formájában, de a gyámhivatali feladatokat is közösen oldják meg.

4.1.2. Nyergesújfalu és Bajót demográfiai helyzetképe: lakosságszáma,

társadalmi összetétele, iskolázottsága; területhasználati, városképi törekvések

Demográfia A város népességszáma az alábbiakban alakult, ami kedvező tendenciának mondható. 1994. 2000. 2006. 2007. 2008. 7833 7872 7722 7755 7833


6

Születések száma:

Év: 2000 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

Nyerges: 68 85 63 70 90 72 58 83 72 73

Bajót: n.a. 18 16 20 18 17 9 n.a. n.a. 14

A népesség összetétele a kistérségi-, megyei átlagtól nem tér el. Nyergesújfalu ipari település, lakosságának jó része az utóbbi évtizedekben az ipari munkásság köréből került ki. Az építőipar és a vegyipar szerkezetének átalakulásával csökkent a helyben lévő munkalehetőségek száma, viszont a térségre jellemző fizetőképesebb kereslet folyománya a szolgáltatások jövedelmezősége. Ma1 a 7722 lakosból 3379 fő rendelkezik bejelentett munkahellyel: az 1940 fő helyben munkát vállaló nyergesi lakosból már 781 fő a szolgáltatások területén dolgozik (iparban: 1156 fő, mezőgazdaságban: 3 fő). A más településen dolgozó nyergesiek közül 970-en az iparban, 457-en a szolgáltató szektorban, míg 12-en a mezőgazdaságban tevékenykednek. Mind a helyben dolgozó (1016 : 922 fő), mind az eljáró munkavállalók között (808 : 631 fő) magasabb az érettségivel nem rendelkezők aránya. Ez az arány hasonló a bajóti munkavállalók esetében, itt az 1518 fős lakosságból 520 fő dolgozik, helyben mindössze 104 fő – ipar híján - nagy részük a szolgáltatások területén. A nemzetiségi kötődés a 2001-es népszámlálás adatainak tükrében: Nyergesen cigány kisebbséghez tartozónak 30 fő vallotta magát 7752 fő közül (a népcsoport kultúrája iránt érdeklődőnek, vagy azt követőnek 14 fő), német nemzetiséghez tartozónak 52 fő jelölte magát (a népcsoport kultúrája iránt érdeklődőnek, vagy azt követőnek 138 fő). A cigány nyelvet anyanyelvként egy fő beszéli, a német nemzetiségét 13. Bajóton az 1518 fős lakosságból cigány kisebbséghez tartozónak 129 fő vallotta magát (a népcsoport kultúrája iránt érdeklődőnek, vagy azt követőnek 54 fő), a nyelvet anyanyelvként egy fő jelölte meg. Az iskolázás szempontjából releváns életkori csoportokba tartozók létszámának változása különös figyelmet érdemel, hiszen a jelenleg tapasztalható társadalmi és gazdasági folyamatok mellett a születésszám jelentős növekedése aligha várható. Megjegyzendő, hogy a nagycsaládos, többségében az átlagnál kvalifikáltabb szülők magas szintű elvárásokat támasztanak a nevelési- oktatási intézmények iránt, így az oktatási kínálat bővítése nélkül várhatóan fokozódik a 6- és 8 osztályos gimnáziumok és már első osztálytól más iskolák elszívó hatása. A helyi közoktatás viszonylag szűk intézményrendszerében a további tanuló- és gyermek- létszámcsökkenés teret adhat újabb minőségi fejlesztéseknek. Területhasználat, városkép, lakásállomány 1985-ben készült el a Nyergesújfalu Általános Rendezési Terve, mely időpont óta a fejlődés töretlen és jól látható. A 10. sz. főút belterületi szakaszának példamutató – azonban az elmúlt közel két évtizedben felújításra érett - megjelenése, új üzletek, szupermarketek, a Térségi Közösségi Ház, a zeneiskola és a Polgármesteri Hivatal, a közeljövőben átadásra kerülő rendelőintézet, a felújított közterületek, valamint a település egyéb, régi és új beépítésű részei példázzák a fejlődést. Az infrastrukturális kiépítés 100 százalékos a csatornázottság, vezetékes földgáz hálózat és távközlési ellátottság vonatkozásában.

Nyergesújfalu központi részétől még elkülönül az eterniti városrész: korábban csak a 10-es számú főközlekedési út melletti keskeny földsávon és mezőgazdasági utakon megközelíthető

1 KSH, 2009


7

településrészt ma a főutat kísérő kerékpáros és gyalogos közlekedésre kiépített út, valamint a sánchegy déli oldalán egy kétsávos aszfaltút köti össze a „régi” városrésszel. Az eterniti oldalon felépült új sorháznak köszönhetően néhány száz méter távolságba kerültek a két terület épületei.

Az eterniti városrész házai jórészt az Eternit Művekben dolgozók számára épültek, a többlakásos panelházak aránya nagyobb, mint a régi városrészben. Ezek keverednek a nagyrészt 30-40 éve épült családi házakkal, de új építésű ingatlanokkal is találkozunk. Évente itt tíz körül van a születések száma, ennek ellenére óvoda- és iskolaépület működik a területen. (A hosszú távú városfejlesztési tervekben szerepel lakótelkek kialakítása.) Az iskola telephelyének fenntartása a minimális létszámhatárok el nem érésével kérdésessé vált, azonban 2006-ban a Bajót önkormányzatának kezdeményezésére iskolai feladatellátásra kötött társulási megállapodással javultak a létszámadatok (a német nemzetiségi és általános tantervű csoportok létszámai átlagolhatóak az intézményegységek között). Egy évvel később - 2007. szeptemberétől - a felső tagozatosok beutaztatása és a másik városrész utcáit elsősorban esélyegyenlőségi megfontolásból ide soroló körzetesítés mentette meg az eterniti iskolaépületet a normatíva-mentes működéstől.

A közoktatási intézményeken túl más közintézmény nem található az eterniti városrészben. További cél az óvoda, valamint a Pedagógiai Szakszolgálat (és esetlegesen a Gyermekjóléti Szolgálat) számára új ingatlan építése itt.

A tavaly lebontott ún. „eterniti romok” eltűnésével új beruházási célterület alakult ki a 10-es út mentén.

A 10-es számú közút leterheltségének, veszélyességének problémája befolyással lesz az intézményhálózat jövőbeli változásaira.

Lakásállomány, lakásépítés A lakásépítés ütemét vizsgálva megállapítható, hogy Nyergesújfalun az önkormányzat telekalakításai után az elmúlt években a családi házas építés a meghatározó, de jelentős az új építésű társasházi lakások száma is.

4.1.3. Gazdasági és foglalkoztatási jellemzők helyben és a kistérségben2 A foglalkoztatási szerkezet a rendszerváltoztatást követő évtizedben jelentősen módosult, mivel a korábban hangsúlyos ágazatok (pl. építőipar, bányászat) veszítettek jelentőségükből. Ez az alacsonyabban képzett ipari munkásságot érzékenyen érintette, ami a lakosság kevésbé képzett rétegénél romló foglalkoztatási helyzetet eredményezett.

Más területeken, pl. a kereskedelemben és a közszférában némileg emelkedett a foglalkoztatás a gazdasági válságot megelőző időszakig. E térség iránt a beruházó tőke érdeklődött: Esztergom, Dorog, Komárom, majd Nyergesújfalu ipari parkja benépesült, ami a képzett fizikai és szellemi munkaerő tekintetében nagyobb mértékű munkaerő-keresletet eredményezett. Működő üzemek privatizációja folytán, valamint zöldmezős beruházás formájában számos nagyüzem telepedett meg, vagy alakult át tulajdonosváltást követően a térségben, ezek közül Nyergesújfalu költségvetését érinti: Zoltek Zrt. – Nyergesújfalu (árbevétel alapján rangsorolva a megye 14. vállalata, országos listán a 307. 2009-ben3), Vasbetonipari Zrt. – Lábatlan, Cembrit Kft. – Nyergesújfalu, Toyo Kft.-Nyergesújfalu.

2 3. és 4. sz melléklet

3 HVG, 2009. / 2. szám


8

Az országos átlagot meghaladó jövedelmi viszonyok megfelelő keresletet indukáltak, melynek következménye lett a vállalkozások jövedelmezősége.

A világgazdasági válság kedvezőtlen folyamatokat indukált: a KSH 2009. III. negyedévi munkaerő-felmérése4 szerint a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz képest országosan 3,6 százalékkal csökkent. A közép-dunántúli régióban ennél lényegesen kedvezőtlenebbül alakult a helyzet, mivel ez idő alatt nagyobb arányú, 7,2 % - os csökkenés következett be. Régiónkon belül megyénkben szűkült leginkább a foglalkoztatottak köre, számuk 9,6 százalékkal (13,4 ezer fő) fogyatkozott meg egy év alatt. A megyénkben nyilvántartott álláskeresők száma 2009. december végén 16.174 főt, a gazdaságilag aktív népesség számán belüli arányuk 11,1 %-ot ért el. A megye fő munkaerő-piaci mutatói tehát igen kedvezőtlenül alakultak, amit az is mutat, hogy a nyilvántartott álláskeresők tárgyév végi létszáma az 1996. december végén jellemző szintre jutott vissza, és a gazdaságilag aktív népesség számához viszonyított arányuk is igen régen, utoljára 1998. január végén volt hasonlóan magas.

A KDR Munkaügyi Központ Esztergomi Kirendeltség körzetébe tartozó álláskeresők számának 76,9 %-os (1.243 fő) növekedése igen kedvezőtlen, ami januárban 11,3 %-os munkanélküliséget jelent; a nyilvántartott álláskeresők száma 2.860 főt ért el. A csoportos, sőt néhány esetben tömegesnek mondható leépítések miatt munka nélkül maradt és nyilvántartott álláskeresővé váltak száma azonban a munkaügyi központok teljes belépő forgalmának csak viszonylag kis részét tette. Mellettük igen nagy számban jelentkeznek olyan álláskeresők is kirendeltségeiken, akik korábban kis- és mikro-vállalkozásoknál dolgoztak, illetve csoportosnak nem minősülő létszámcsökkentés miatt voltak kénytelenek munkahelyükről távozni. A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetételét tekintve 2009. végén a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek száma és aránya volt a legmagasabb, akik a teljes állomány 37,7 %-át adták. Ezt a legfeljebb általános iskolát végzettek 34,4 %-os aránya követte. A szakközépiskolai, technikumi végzettséggel rendelkezők a nyilvántartásban szereplők 15,1 %-át adták. A gimnáziumban érettségizettek csoportjához 8,8%-os, a főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezőkhöz 4,0 %- os részarány tartozott.

A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre), 2009. III. negyedév

Megnevezés

Közép-dunántúli régió

Országosan Fejér megye

Komárom- Esztergom megye

Veszprém megye

Összesen

Népesség száma (ezer fő)a)

428,3 314,5 360,4 1 103,1 10 031

Foglalkoztatottak (ezer fő) 163,8 125,8 139,3 428,9 3 783,5

Alkalmazásban állók (ezer fő)b)

113,3 81,9 72,2 267,5 2 664,4

Munkanélküliek (ezer fő) 20,1 13,8 13,8 47,7 436,2

Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 183,9 139,6 153,1 476,6 4 219,7

Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 144,4 104,7 124,9 374,0 3 466,5

Aktivitási arány (%) 56,0 57,1 55,1 56,0 54,9

Foglalkoztatási arány (%) 49,9 51,5 50,1 50,4 49,2

Munkanélküliségi ráta (%) 10,9 9,9 9,0 10,0 10,3

A pályakezdő álláskeresők több mint egynegyede (éves átlagban 26,3 %-uk) a szakképzetlennek számító legfeljebb általános iskolát végzettek csoportjába tartozik, ezen belül is 23,4 %-nak van meg az alapfokú végzettségnek számító 8 osztály, további 2,9 %-uk pedig azt sem tudta befejezni. További 14,7 %-kal a középfokú végzettségű szakképzetlenek

4 KDR Munkaügyi Központ 2010. januári hírlevele


9

táborát gyarapítják a gimnáziumi érettségivel rendelkezők. Alapfokú végzettségű, szakképesítéssel rendelkezik 20,8 %-uk, akik szakmunkásképzőt, szakiskolát, speciális szakiskolát végeztek. 24,3 % a szakközépiskolai érettségit, s további 6,5 % a technikusi minősítést is megszerzők aránya, így a középfokú végzettségű szakképzettek részesedése 30,8 %-os a pályakezdők között. Főiskolai diplomával 5,2 %-uk, egyetemi oklevéllel pedig 2,2 %-uk rendelkezik, így a felsőfokú végzettségűek (akik természetesen szakképzettnek minősülnek) összesen 7,4 %-nyi részt képviselnek az állástalan fiatalok között. A további fejlődést - a gazdasági visszaesés mellett - hátráltatja, hogy a kistérségnek rossz a közúti összeköttetése a régió központi területeivel és a fővárossal. Az Esztergom-Tatabánya közötti út kb. 50 km hosszan 8 települést érint (a hegyeken át csak négyet), míg Székesfehérvárra a legrövidebb út is 100 km-es (a legkevesebb érintett település 5, de a Gerecsén és a Vértesen át 10). A vasúti személyszállítás megszűnt az Esztergom-Almásfüzitő vonalon.

Az ingázók száma jelentős: irányát tekintve a Budapest felé irányuló munkaerőmozgás a jellemző, de továbbra is jellemző az esztergomi, dorogi és komáromi ipari parkokba irányuló munkaerő-mozgás.

A kistérség minden településének problémája a fiatalok, elsősorban a jól képzett fiatalok elvándorlása, amely Budapest közelségének „köszönhető”. (Ugyanakkor megfigyelhető a fővárosból Esztergomba és kisebb arányban más településekre, így Nyergesújfalura irányuló letelepedési tendencia.)

Kistérségünkben a közép – és felsőfokú közoktatási intézmények Esztergomban találhatóak (részben megyei, részben városi és egyházi fenntartásúak), de gimnázium van Nyergesújfalun is.

Az önkormányzat által fenntartott Ady Endre Művelődési Központ és a Zoltek Nyergesújfalu Sportegyesület szakosztályai által használt sportlétesítmények (labdarúgópálya, tekepálya, teniszpályák, íjászpálya, csónakház, sakk terem) szervesen kapcsolódnak a városi nevelő-oktató munkához. Tevékenységükkel segítik a nevelési-oktatási intézmények egész napos nevelési tevékenységét, a szabadidő kulturált eltöltését. 5. Az önkormányzat közoktatás-feladatellátási tevékenysége 5.1. A önkormányzat nevelés-oktatás területén meglévő kötelező és önként vállalt feladatai A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szerint „ a helyi önkormányzatok a helyi igényektől és teljesítőképességtől függően egymástól eltérő önkormányzati feladat- és hatásköröket vállalhatnak” /6.§, (1) bek., a) pont/. „A kisebb lakosságszámú település önkormányzata – amennyiben saját maga vagy társulásával arról közösen gondoskodni tud – működési területén önként vállalhatja a törvény által a nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatnak, illetve megyei önkormányzatnak kötelezően előírt közszolgáltatás megszervezését” /6.§, (1) bek., b) pont/. A közoktatási törvény – a helyi önkormányzatokról szóló törvény 70. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban – a feladatellátásra kötelezett önkormányzatokat, valamint az ellátandó feladatokat pontosan meghatározza. A városi önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait az óvodai nevelésben, az általános iskolai oktatásban és nevelésben (beleértve ezen feladatnak a nemzeti és etnikai kisebbség részére történő ellátását is) határozza meg. E kötelezettség magában foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók.


10

A megyei önkormányzat azon kötelező közoktatási feladatai, amelyeket a települési önkormányzatok átvállalhatnak: a középiskolai, a szakiskolai és a kollégium ellátás, valamint az alapfokú művészetoktatás biztosítása, továbbá a felnőttoktatás, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, a nevelési tanácsadás, a logopédiai szolgáltatás és a gyógytestnevelés is (Kt. 86. § alapján).

A fentiek alapján Nyergesújfalu Város Önkormányzata kötelező feladatként látja el a nevelés-oktatás területén az óvodai nevelés, valamint az általános iskolai nevelés és oktatás feladatát. Önként vállalat feladata az alapfokú művészetoktatás (zeneművészeti ág) biztosítása. A többi tanulóval együtt nevelhető, sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók ellátását az önkormányzat közoktatási intézményei biztosítják. A többcélú kistérség által felvállalt feladatok a nevelési tanácsadás és a logopédiai feladatellátás.

5.2. A feladatellátás formája Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait az alábbi intézmények működtetésével látja el:

Benedek Elek Óvoda

Bóbita Óvoda és Bölcsőde (Bajóton tagóvodával rendelkező intézmény)

Napsugár Óvoda (Eternit városrészben telephellyel rendelkezik)

Kernstok Károly Általános Iskola (két nyergesi telephellyel és egy bajóti tagintézménnyel rendelkezik)

Szabolcsi Bence Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (bajóti és lábatlani telephellyel rendelkezik)

Pedagógiai Szakszolgálat A közoktatáshoz kapcsolódó területeken:

Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár (3 épületben+tájház+galéria az intézmény része)

Kuckó Gyermekjóléti- és Családsegítő Szolgálat

központi járóbeteg szakrendelő

mentőállomás

háziorvosi rendelések

fogászat

foglalkozás - egészségügy A nevelési tanácsadást és a logopédiai feladatellátást a többcélú kistérségi társulás keretében – mikrotérségi szinten, intézményfenntartó társulás keretében, Lábatlan, Bajót, Süttő részvételével – folytatja a Pedagógiai Szakszolgálat (nyergesújfalui székhelyen).

Az intézmények szakmailag önállóak, részben önállóan gazdálkodnak; az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szervek. Pénzügyi-számviteli feladataik ellátását Nyergesújfalu Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Gazdasági Osztálya látja el.


11

5.3. A közoktatási intézmények helyzete: óvodai feladatellátás Az iskoláskor előtti nevelés intézményei az óvodák, melyek az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján valósítják meg feladataikat. Az óvodai nevelésben összekapcsolódnak a közoktatási és szociális jellegű feladatok, mivel az óvoda a közoktatási időkereten túl a gyermekek napközbeni ellátását is biztosítja. Az óvodák helyi nevelési programjához igényelt tárgyi, környezeti feltételrendszer biztosított. Az intézmények az éves költségvetésben rendelkezésre álló összegeken felül a szülők támogatásával, alapítványok működtetésével és egyéb bevételek segítségével járulnak hozzá az óvodák felszereltségének gyarapításához, az óvodán kívüli programokhoz, az ünnepségek megrendezéséhez. Az óvodai nevelés feladata Nyergesújfalun négy épületben (három intézményi székhely és egy telephely), Bajóton egy tagóvodában folyik. A nevelőmunka a Benedek Elek Óvodában (nevelési program sajátossága miatt) és a Napsugár Óvoda Eternit városrészi telephelyén (oktatásszervezési indokok miatt) vegyes életkorú, máshol életkorilag heterogén csoportokban, mindenütt egész napos ellátást nyújtó gyermekcsoportokban történik. Az új épületre váró Eternit városrészi létesítmény kivételével az épületek a folyamatos felújításoknak és az eszközbeszerzéseknek köszönhetően esztétikus, ingergazdag környezetet biztosítanak a gyermekeknek. A városlakók számára könnyen elérhetőek az óvodák; a viszonylagos széttagoltság egyben akadálya az esetleges csoportszám-csökkentésnek. Az önkormányzat óvodai ellátórendszere minden helyi, óvodás korú kisgyermeket befogad, sőt a településen, ill. a társuláson kívül jelentkező igényeket is kielégíti (elsősorban a városban dolgozók gyermekeiről, valamint az eterniti városrésszel határos lábatlani Zrínyi Miklós lakótelepről átjárókról van szó). A nevelőmunkát alapvetően meghatározza a gyermekek társadalmi helyzete, főként Bajóton. Itt a gyermekek túlnyomó többsége háromévesen már valamilyen társadalmi hátránnyal érkezik az óvodába. Nyergesújfalun is egyre több a csonka család, a munkanélküli szülő, és ezek a tényezők befolyásolják a gyermekek testi-lelki szükségletét, kiegyensúlyozottságát. A Bóbita Óvoda bajóti tagóvodájában a 2009/2010-es nevelési évben elkezdődött – a hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek javítására – az integrációt elősegítő óvodai fejlesztő program működtetése. Az óvodások közül évente Nyergesújfalun 1-3 %-ot, Bajóton 50%-ot tesz ki a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya, 0-2%-ot a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya. Nevelési programjukat tekintve a közös nevelésfilozófia, alapelvek, célok, feladatok megfogalmazása mellett az egyes tagóvodák/telephelyek helyi sajátosságaik alapján adódó egyéni arculatot alakítottak ki. A Zilahi Józsefné nevével jelzett „Óvodai nevelés játékkal, mesével” program módszertani óvodája a Benedek Elek Óvoda. Az alternatívnak számító gyermekközpontú módszer lényege, hogy az óvodai tevékenységekben teljes mértékben figyelembe kell venni a kisgyerekek életkori tulajdonságait. „A gyerekek legjobb helye a családban lenne, de miután manapság az élet nem adja meg nekik azt a lehetőséget, hogy anya, apa nagyszülők mellett nőjenek fel, ezért az óvodának kell a család mellett olyan intézménnyé válnia, ahol a gyerekek természetesen jól érzik magukat.”5

5 Zilahi Józsefné


12

Jelenleg a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésére csak itt van lehetőség. Sajnos az alternatív programnak iskolai szinten nincs térségünkben folytatása. A Bóbita Óvoda hagyományőrző, alkotó-tevékenységéről ismert, és most pályázta meg a Zöld Óvoda címet. Egy csoportja német nemzetiségi nevelésben részesül. Bajóti tagintézményében az említett integrációs kihívások mellett nagy súlyt helyeznek a környezeti nevelésre és számítógép is rendelkezésre áll a csoportszobákban. A Napsugár Óvoda intézményi székhelyén a német nemzetiségi nevelés, hagyományőrzés került a középpontba, míg Óvoda utcai telephelyén a művészeti nevelés és a mozgásra épül a nevelési program.

Sajnos a markáns képzőművészeti vonal iskolai szintre nem húzódik át ilyen mértékben „Kernstok városában”.

Az óvodai feladatellátás finanszírozása

2008.januárjában a képviselő-testület megbízásából a Qualy-Co Oktatási Tanácsadó Kft. tanulmányt készített a város oktatásfinanszírozási jellemzőiről. Ebben kitért az óvodák fenntartásának kérdéseire is, és nem állapított meg átszervezésre okot adó tényt.

Valamennyi óvodában a közoktatási törvényben meghatározott átlaglétszámmal működnek a csoportok, ami valójában magasabb feltöltöttséget jelent, mivel az októberi statisztikában nem jelennek meg az év folyamán később 3. életévükbe lépő – így a nevelési év további időszakában belépő – gyermekek (számuk elérheti a 10-15 főt óvodánként, ami a nevelési év végére maximális kihasználtságot eredményezhet.) Az óvodák kihasználtságának vizsgálatakor a fenntartóknak célszerű (és gazdaságosabb) az alapító okiratokban megjelölt „felvehető maximális gyermeklétszám” adatból kiindulni. Ugyanakkor viszonyítási alapként a közoktatási törvény mellékletében előírt csoportlétszám-határok nem minden csoportszoba esetében megfelelőek: a jelenleg érvényes építési szabvány alapján az óvodaépületek csoportszobáinak többsége nem szabványszerű minősítésű, kisebb az előírtnál.

2009. október 1-jei adatok Benedek Elek Óvoda

Csoport: Létszám (fő) 2 főként besz.

3 főként besz.

a létszámon belül

Vegyes csoport 1. 24 1


Vegyes csoport 3. 24


Bóbita Óvoda intézményi székhelyén (nincs 2, ill. 3 főként számításba vehető gyermek)

Csoport: Létszám (fő)

Kiscsoport 1. 6 (induló létszám)

Kiscsoport 2. 20

Középső csoport 21

Nagycsoport (nemzetiségi) 26

Tagóvoda, Bajót


Ebből: 2 főnek számít

Ebből: 3 főnek számít

Kiscsoport 11 (induló) 0 0

Középső csoport 21 0 0

Nagycsoport 22 1 0


13

Napsugár Óvoda intézményi székhelye (Kossuth L. u.) - Német nemzetiségi nevelés


Kiscsoport 1. 8 (induló létszám)

Kiscsoport 2. 17

Középső 24

Nagy 23

Napsugár Óvoda eterniti telephelye (Óvoda u.)

Csoport: Létszám

Vegyes csoport 1. 13 fő (induló létszám)

Vegyes csoport 2. 23 fő

A közoktatásról szóló törvény meghatározza az óvodákban kötelezően foglalkoztatott vezetők, beosztott pedagógusok és alkalmazottak létszámát, illetve a pedagógusok kötelező óraszámát. Ezen túl további foglalkoztatásra ad lehetőséget különböző munkakörökben az ellátandó feladatoktól függően. Az óvodák jelenleg 5.30-17.00 óráig tartanak nyitva, ez napi 11.5 óra gyermekcsoportonként. Kivétel a bajóti tagóvoda, mely 6.30-15.30 óráig tart nyitva. A szülők munkaideje, ill. a módosításra vonatkozó kérelmek miatt a közoktatási tv. előírásai alapján Nyergesújfalun indokolt volt a délutáni nyitva tartás 17 óráig történő meghosszabbítása. Az, hogy a nyitva tartás teljes ideje alatt minden csoportban óvónő foglalkozzon a gyermekekkel, biztosított. A szakmai átfedés (azon időszak, amikor két óvónő van egyidejűleg a csoportban) megoldott. Mindhárom önálló intézmény élén óvodavezető áll. A Bóbita Óvoda bajóti tagintézménye vezetésére óvodavezető-helyettest alkalmaz a fenntartó, a Napsugár Óvoda eterniti telephelyén nincs vezetői megbízású személy. A pedagógiai munkát közvetlenül segítő dajkák száma a törvényi előírásoknak megfelel, hisz csoportonként 1 dajka foglalkoztatása kötelező. Három éven aluli gyermekek napközbeni ellátása A közoktatási törvény 65. § (1) bekezdése kimondja, hogy óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel. A Bóbita Óvoda tagintézményeként 2010. januárjában átadott bölcsőde szükségességét bizonyította, hogy egyéb napközbeni ellátás hiányában évente 20-30 olyan kisgyermek családja kért elhelyezést, aki még nem töltötte be a 3. életévét. A bölcsőde 26 gyermekkel, maximális kihasználtsággal működik. (Normatíva szempontjából a napi gyermeklétszámon alapul a kihasználtság.)

5.4. Az általános iskolai oktatás

5.4.1. A nevelés intézményi szerkezete, jellemzői

Az általános iskola 8 évfolyamos. Emelt szintű oktatás egy tantárgyból sem folyik, hacsak a német nemzetiségi nyelvoktató tanterv alapján működő osztályokat nem soroljuk ide.

Alapvető probléma az általános iskolai feladatellátásban a gyermekek számának oly mértékű csökkenése, amely már lényegi változást hozott az iskolai létszámban. Látható az alábbi táblázatból, hogy


14

A tanulólétszám alakulása 2002-2009 (fő)

Feladat-ellátási hely

2002/ 2003

2003/ 2004

2004/2005

20056/ 2006

20067/ 2007

20078/ 2008

2008/ 2009

2009/ 2010

t a n é v

Nyerges-újfalu

640 623 612 693 665 694 693 642

Eternit 112 110 108

Bajót 128 73 54 69

ÖSSZESEN 752 733 720 693 793 767 747 711

Osztálylétszámok a Felszabadulás téri és Kossuth u.-i épületekben

9 (fő) (2009)

Az integrált sajátos nevelési igényű tanulók száma (fő) zárójelben feltüntetve – csoportszervezéskor 2 főnek számítanak (a létszámok e nélkül szerepelnek )

Évfolyam/csoport-létszám/o.jelölése

a. b. c. d.

1. 24 (1) 18 (isk.otthon) 18 (isk.otthon) ---

2. 25 22 (isk.otthon) 21 (isk.otthon) ---

3. 17 17 15 16

4. 18 (1) 19 (1) 18 (2) 16 (2)

5. 23 23 20 ---

6. 22 19 (1) 21 ---

7. 16 (1) 15 13 ---

8. 15 21 22 17

Osztálylétszámok az eterniti telephelyen és a bajóti tagiskolában (fő) (2009) Nem nemzetiségi osztályok száma és azok létszámai.

Évfolyam/csoport-létszám/o.jelölése

e. f.

1. 13 (1) 13 (3)

2. 12 (2) 15 (2)

3. 23 (összevont) (1)

14 (1)

4. 19 (1)

5. 23 (1)

6. 22 (2)

7. 16 (1)

8. 15 (1)

Az 5.3. pontnál található óvodai táblázatból látható, hogy a bajóti tagóvodában 21-22 fős csoportok vannak, sőt, a jelenlegi kiscsoport nevelési év végére várható létszáma 28 fő. A jelenlegi 4. osztály szintén viszonylag magas, 19-es létszámú. A felső tagozatba lépve, amennyiben az eddigi gyakorlatot folytatva valamennyi tanuló az eterniti épületbe megy, a többi osztályhoz képest magas létszám alakulhat ki (akár 35 fő), amelyben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók mellett több sajátos nevelési igényű tanuló is helyet kap. Ez esélyegyenlőségi szempontból tarthatatlan helyzetet eredményez. Fokozott figyelmet kell

6 Két iskola (Eternit és Kernstok) összevonása

7 Bajóttal társulás létrehozása, felsős osztályok még Bajóton

8 Felsős osztályok beutaztatása 9 Kövér, dőlt betűvel jelölve a nem nemzetiségi csoportok.


15

fordítani a körzethatárok betartatására, így a piros iskolába történő beiskolázásra akkor is, ha a szülők az eterniti épületet igényelnék. Amennyiben marad a jelenlegi szerkezet – évente minimálisan 10 bajóti tanuló beiskolázására lehet számítani a Felszabadulás téri épületben, ami a jelenlegi osztálylétszámok mellett megoldható.

Az épületfeltételeket tekintve a széttagoltság továbbra is jellemző. A működtetési költségek szempontjából kedvezőtlen széttagoltság mérséklésére – azaz egy épületnek a tanulószám csökkenésével párhuzamosan a közoktatásból való kivonására – nem történt kezdeményezés.

Az általános iskolai célokat szolgáló épületek a 2009/2010-es tanévben:

Oktatási célra

használt épületek:

Az iskolaépületek hasznosítása:

Az általános iskolai oktatásban használt termek száma

Felszabadulás tér 1. – „A”-főépület

oktatás, étkeztetés („B”-épület tanulóié is)

11 osztályterem/csoportszoba,

7 szaktanterem

1 tornaterem, 2 fejlesztő szoba,

(Férőhely: 343)

Kossuth L. u.-i „B”-épület oktatás 10 osztályterem/csoportszoba,

1 tanuszoda,

1 tornaterem

(Férőhely: 175)

Babits M. u.-i „E”-épület

(eterniti városrész)

oktatás, étkeztetés a közeli óvodában történik

4 osztályterem/csoportszoba,

7 szaktanterem,

1 tornaterem (Férőhely: 245 fő)

Bajót, Petőfi S. u. „F”-épület oktatás, étkeztetés 6 osztályterem/csoportszoba

(Férőhely: 95 fő)

5.4.2. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása

A szemléletváltásban és a pedagógiai gyakorlat szakmai fejlődésében mérföldkő volt a pedagógiai Szakszolgálat által koordinált, a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók inkluzív nevelését szolgáló sikeres HEFOP-pályázat (S-Modell), mely 2006-ban indult, és amelynek tagja a mikrotérség három általános iskolája és valamennyi óvodája is. Nyergesújfalun az utóbbi években - pedagógusok átképzésével, ami átmenetileg megakadályozta, hogy elbocsátásokra kerüljön sor a csökkenő csoportszámok függvényében - az iskolában megfelelő, sőt a mozgáskoordinációs foglalkozások osztályszintre történő kiterjesztésével igen jól megoldott az integrált nevelés, a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése, oktatása. Ez nem mondható el az óvodai ellátás esetében, noha a gyógypedagógusok kapacitásának más szervezeti keretben történő kihasználásával további forrásokat nem igényelne a sérült gyermekek nevelésének minden óvodára kiterjedő megoldása. Továbbmenve, akár a 0-3 évesekre vonatkozó korai fejlesztés is bevezethetővé válhatna a mikrotérség jelenlegi szakemberállományával. A mikrotérségi fenntartású Pedagógiai Szakszolgálat jelenleg két feladatot lát el, azonban a nevelési tanácsadás és a logopédiai ellátás mellett – legcélszerűbb módon többcélú intézmény: Egységes Pedagógiai Szakszolgálat keretében működtethető utazó gyógypedagógusi szolgálat létrehozásával – ezen intézménytípus keretében elláthatóak a


16

helyi önkormányzatok feladatkörébe utalt integrált nevelés-oktatáshoz kapcsolódó, a sajátos nevelési igényű tanulók/gyermekek fejlesztéséhez szükséges feladatok. Amennyiben így történik az ellátás, a sérülés típusának megfelelő végzettségű gyógypedagógus hozzárendelése a gyermekhez/tanulóhoz „központilag” lehetséges, miközben a fejlesztés biztosítása továbbra is helyben oldható meg. A korai fejlesztés, képzési kötelezettség feladatát a megyei önkormányzat ellátja. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Pedagógiai és Gyermekvédelmi Szakszolgálati Intézménye keretében működő szakértői bizottság feladata a sajátos nevelési igény megállapítása céljából komplex szakértői vizsgálatok végzése. Ez a megyei fenntartású szervezet tesz javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra. A Commitment Zrt. Tatabányán, a Megyeháza épületében működteti megyei pedagógiai szolgáltató irodáját, mely személyesen, konferenciák szervezésével illetve honlapján és az elektronikus levelezés útján tart kapcsolatot a nevelési-oktatási intézményekkel, illetve fenntartóikkal. Az intézmények által igény az alábbi pedagógiai szakmai szolgáltatásokra jelentkezhet (ezek többsége térítés ellenében igényelhető): - pedagógiai értékelés - eredményességvizsgálat - kistérségi együttműködés - tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése - pályaválasztási tanácsadás - szaktanácsadás - módszertani tanácsadás - pedagógiai tájékoztatás - igazgatási pedagógiai szolgáltatás - pedagógiai program módosítás segítése - házirend, helyi tanterv, SzMSz módosításának segítése - a tanulók tájékoztatása - diákönkormányzati tisztségviselők képzése - tanügyigazgatási segítségnyújtás - hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását segítő tanácsadás

5.4.3. Pedagógiai innováció Az önkormányzat közoktatási intézményeiben az elmúlt két évben kevés példa volt új innovációs tevékenységre (az S-Modell pályázat említésre került) mely az alapfokú intézmények számára kiírt pályázatok alacsonyabb számával magyarázható. Az iskola-felújítási pályázat két fordulóján indult az önkormányzat, sikertelenül. Ily módon kimaradt a kompetencia-fejlesztést támogató pályázatokból, és a HHH tanulók iskolán belüli alacsony aránya miatt az integrációs lehetőségekből. Önkormányzatunk, ezzel együtt közoktatási intézményeink is igényelték azokat a központi, szakmai-informatikai fejlesztésekre fordítható támogatásokat, amelyek eredményeként minden intézményünk hozzájuthatott nagy értékű hardvereszközökhöz és szoftverekhez. Legfontosabb cél a pedagógusok felkészültségének javítása, módszertani kultúrájuk gazdagodása, pedagógiai személetmódjuknak nyitottabbá válása. Továbbtanulásra – erre a célra csak a normatíva szolgált – tavaly 930 ezer forint állt rendelkezésre, ebből 27 pedagógus tanult, kifizetett tandíjuk 4.000 (15 fő esett ebbe a kategóriába) és 115 ezer forint között változott. Amennyiben a pályázati út nem járható, a kompetencia alapú oktatásra


17

felkészítő, vagy előítélet-kezeléssel kapcsolatos képzés költsége olyan magas, hogy jelentős önkormányzati hozzájárulást igényel. Az óvodákban jobban érzékelhető a megújulási törekvés (részvétel EU-s projektben - Benedek Elek Óvoda, óvodai fejlesztő program és számítógép bevonása a nevelésbe - Bóbita Óvoda). Az általános iskola eterniti telephelyén alsó tagozaton is lehetőség van informatika szakkörön való részvételre, és a számítógép bevonására a tanítási gyakorlatba.

A fejlődés lehetőségeihez megemlítendő, hogy milyen komponenseket jelöl meg az Országos Közoktatási Intézet az intézmények innovativitásának elemzésére:

IKT-hez kapcsolódó innovativitás (a számítógép felhasználási területei az iskolában: intranet, saját honlap, e-mailezés, IKT más tanórán való rendszeres használata, számítógépes támogatású könyvtári rendszer működése);

tantervi, illetve pedagógiai gyakorlatban bevezetett szakmai újítások (ezek körének szélessége, tantervi újítások a kötelező kerettantervi változásoktól függetlenül, a pedagógiai gyakorlat innovatív elemei: integrált tantárgyak, erdei iskola, terepgyakorlat, projektmódszer alkalmazása);

a tanárok innováció-képessége (iskolában és otthon is számítógépet használók; idegen nyelvet beszélő nem nyelvtanárok; szakértői névjegyzékben szereplő pedagógusok aránya).

Az innovációk létrejöttének feltétele, gyakran annak megnyilvánulási módja az intézmények rugalmassága és adaptációképessége. E dimenziókat nyolc mutatóval vizsgálják, amelyek a következő területekről nyújtanak információt:

iskolai fejlesztések pályázati formák útján; az iskolai tanítás gyakorlatában előforduló rugalmas elemek (tömbösítés, tanulók

egyéni haladását segítő tanulásszervezés); másutt is tanítók aránya a főállású pedagógusokhoz képest; gyerekek párhuzamos osztályba sorolásakor érdeklődésük, kérésük figyelembe

vétele; diákszervezet kulcsszerepe szabadidős és továbbtanulási kérdésekben;

rendelkezésre áll-e szabad felhasználású számítógép tanárok, valamint diákok részére.

A tudás megszerzésének kiemelt helyszíne a korszerű iskolai könyvtár, melynek jellemzői10:

Az iskola tanulási forrás-, információs és kommunikációs központja. Térben és időben nyitott az iskolai közösség számára.

Az iskola szerves része. Pedagógiai aktivitással, a helyi pedagógiai program céljainak érdekében integrálódik az iskola tevékenységébe. Nemcsak a napi munkához szükséges információkat biztosítja, hanem a pedagógiai újítás, kísérletezés műhelye is egyben.

Multimediális jellegű gyűjteménnyel rendelkezik, befogadva a legkülönbözőbb információrögzítő, -továbbító és -kereső technikákat.

A könyvtári információs rendszer részeként nyitott az információs környezet forrásaira, bevonja és közvetíti azokat a használók szükségletei szerint.

Szolgáltatásaival gyorsan visszakereshetővé teszi a tanuláshoz-tanításhoz szükséges anyagokat és információkat.

10

Dán Krisztina–Varga Zsuzsa: Az iskolai könyvtár, mint információs forrásközpont


18

A nevelőtestülettel együttműködve biztosítja a könyvtárhasználati és információkezelési tudás elsajátítását. Tevékenyen részt vállal a tanulási módszerek, a kommunikációs képesség fejlesztésében, és elősegíti a tanulók személyiségének differenciált fejlesztését. A szocializáció és normakövetés eszköze, értékmintákat ad és esélyt teremt a rászorulóknak.

Mindezen területeken van tere a fejlődésnek. A digitális kompetencia fejlesztéséhez kapcsolódó továbbképzéseken, konferenciákon való részvételhez is anyagi eszközökre van szükség. Sajnos 2010-ben a továbbképzésre nem lesz normatíva; a szakfelügyeleti rendszert némiképp helyettesítő – nem kötelező – tantárgyi szakértői vizsgálatokra nincsen keret.

5.4.4. A nyelvoktatás helyzetének alakulása Az ember művelődésében az idegen nyelvek tanulásának mindig jelentős szerepe volt, mivel a nyelv érintkezési lehetőség más országok megismeréséhez, az emberek közötti kapcsolatteremtéshez. Az idegen nyelvek oktatása egyben olyan ismereteket is nyújt, amelyek segítségével nemcsak a célnyelvi kultúra elemeit ismerheti meg a tanuló, hanem ezek megismerésén keresztül megtanulja saját kultúráját is más szemével látni. Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően még az eddigieknél is fontosabb, hogy tanulóink minél korábban sajátítsák el a több nyelven való kommunikálás készségeit. A NAT, majd a kerettanterv oktatási koncepciója szerint is fontos helye van az idegen nyelvek oktatásának már az általános iskolában. Pedagógiai szakértői vélemény szerint az idegen nyelvek oktatásának ideális elkezdése – az anyanyelvileg kétnyelvű környezetet leszámítva - a 10. életév. A szülők részéről azonban nagy az elvárás idegen nyelvek oktatására az általános iskola első évében is (már az óvodások is nagy számban tanulnak nyelvet különböző keretekben). A 2010/2011-es tanévben elindulhat a nem nemzetiségi tantervű 4. osztályokban az angol oktatása (német is választható, de Nyergesen a szülők – ha nem íratták a magas óraszámú német-oktatást kínáló nemzetiségi osztályokba gyermeküket, nyilván az angolt preferálják), a nemzetiségi nyelvoktatás heti 5 órájával szemben 3 órás időkeretben. Német testvértelepüléseinknek köszönhetően működő partnerkapcsolatai vannak az iskolának. Más EU-s programban eddig nem vett részt az intézmény (pl. Comenius, melyben a Benedek Elek Óvoda részt vett). A tanulók és tanárok webes együttműködésén alapuló eTwinning programba célszerű bekapcsolódni.

5.4.5. Az iskolai oktatás eredményessége, minősége A mai közoktatásban az intézmények objektív megítélésére – anyagi ráfordítás nélkül – alig van lehetőség. Az országos mérések közül az Országos kompetenciamérés olyan hazai vizsgálat, amelynek kettős célja van: egyrészt a tanulók teljesítményének megismerése, másrészt az iskolák mérési-értékelési gyakorlatának fejlesztése. Az egyik előnye, hogy az ország összes általános és középiskolájában egységes feltételek között történik. Az iskola 6. és 8. osztályainak 2008-as teljesítménye is az innováció, a módszertani kultúra fejlesztésének szükségességére utal.


19

A tanulói teljesítményadatok mellett más, iskolai szintű teljesítménymutatók is használhatóak intézmények értékelésére. A továbbtanulási arányszámok nehezen értelmezhetőek akkor, amikor a kevésbé preferált gimnáziumok fennmaradásuk érdekében akár elégséges eredményű tanulókat is felvesznek. Az iskolából szép számban tanulnak tovább olyan gimnáziumokban, amelyekben túljelentkezés van. Az ún. hozzáadott értéket is figyelembe vevő komplex eredményességi mutatókra épülő szakértői elemzések nemcsak azt mutatják, hogy a tanulók szüleinek iskolai végzettsége nagymértékben befolyásolja mind az iskolák továbbtanulási arányszámát, mind az írásbeli felvételik átlageredményét, hanem azt is, hogy sok iskola képes ezeket kompenzálni.

Továbbtanulási mutatók – összehasonlítva a kistérség önkormányzati fenntartású általános

iskoláival11

2007-2008 2008-2009

Gimn. Szak

közép

Szak-

iskola

Szak-

képző

iskola

Gimn. Szak-

Közép

iskola

Szak-

iskola.

Szak-

Képző

iskola

Esztergom 67 59 38 3 66 62 31 10

Lábatlan 27 23 6 - 11 23 10 -

Nyerges-

újfalu

22 44 22 - 29 24 20 -

Pilismarót 5 13 2 - 2 14 3 -

Süttő 5 4 - 5 5 - 9 -

Tát 27 23 6 - 11 23 10 -

Az intézményi szintű minőségbiztosítás (IMIP-ek kidolgozása) és -fejlesztés jogi hátterét az oktatási miniszter által 2002-ben kiadott rendelet teremtette meg, melynek hatálya fenntartótól függetlenül – minden közoktatási intézményre kiterjed.

5.4.6. A közoktatási feladatok kapcsolódása más ágazatokhoz A közoktatási szolgáltatások szorosan kapcsolódnak más ágazatba tartozó feladatokhoz, illetve feladatokat ellátó rendszerekhez. Ezek biztosítása városunkban összehangoltan működik, együttműködés jellemzi az e területen dolgozókat.

A szociális ellátások a gyermekek ellátásának széles körét ölelik fel. A gyermekétkeztetés – az igényeknek megfelelően – minden iskolai épület tanulói számára megoldott, de nem mindenhol helyben.

Az intézményekben a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök (pedagógusok) tartanak kapcsolatot a Kuckó Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálattal, a Gyámhivatallal és a Polgármesteri Hivatal gyámügyi ügyintézőjével. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók számának növekedése különösen indokolttá teszi az e szervekkel valamint, a Cigány Kisebbségi Önkormányzatokkal való együttműködést.

„Az iskola-egészségügyi ellátás iskolaorvos és védőnő együttes szolgáltatásából áll, amelyet fogorvos és fogászati asszisztens közreműködésével látnak el”- fogalmaz

11 Forrás: E-NY TKT Közoktatási Intézkedési Tervének felülvizsgálata, 2010


20

az erről szóló 26/1997. (IX. 3.) sz. NM rendelet. Városunkban az iskolaorvosi feladatokat minden intézményben házi gyermekorvosok látják el. Munkájukat a védőnői szolgálat segíti. Az iskolafogászat megszervezése is önkormányzati feladat. A tanulólétszám egy teljes munkaidős fogorvost igényelne. Jelenleg azonban városi szinten is csak egy fogszakorvos dolgozik, a másik praxis meghirdetése folyamatban van.

Az iskolai könyvtári ellátás minden oktatási intézményben biztosított, továbbá a városi könyvtár is nyitva áll a tanulók előtt. A könyvtárak fejlesztésének szükségességéről már volt szó.

A mindennapi testedzésre szintén minden iskolában lehetőség van, ezen túl a város sportegyesületeinek munkájába is bekapcsolódhatnak a tanulók (legkedveltebb helyben űzhető sportágak a labdarúgás, a kick-boksz és a kajak-kenu).

Az óvodai nevelési program és iskolai egészséges életmódra nevelés fontos része az úszásoktatás, így tanuszodánk a kötelező úszásoktatás helyszíne. Valamennyi óvodáskorú (nagycsoportos) és általános iskola alsó tagozatán tanuló gyermek részt vesz ingyenes úszásoktatásban. Szükséges az uszoda folyamatos és tervszerű karbantartása, felújítása. A szabad kapacitás kihasználását továbbra is piaci alapon kell hasznosítani.

A helyi közművelődés intézménye az Ady Endre Művelődési Központ, mellyel a közoktatási intézmények megfelelő együttműködést alakítottak ki. Ez hagyományosan elsősorban óvodai, iskolai rendezvények helyszínének biztosítását jelenti a művelődési intézmény részéről, valamint gyermekszínházi előadások szervezését. Jelentős számú civil csoport is működik a művelődési központ keretében, a Pinocchió Bábcsoport is az intézmény csoportja. Testvérvárosi példákon elindulva kívánatos lenne, ha a gyermekkönyvtárból „kinőtt” fiatalok számára is szerveznének könyvtári programokat – erre pályázati összeg is rendelkezésre áll a 2010. évben, valamint az ottani számítógép-használat megfelelő oktató-szoftverek bevonásával hasznosabbá tehető.

5.4.7. A 2009. októberi iskolai statisztikai adatok elemzése12

A tanulók számának csökkenését az osztályok számának csökkentése alig

(évfolyamonként egy osztállyal kevesebb indul 2007-től), a pedagógusok számának mérséklése pedig nem követte (létszámleépítésre a bajóti iskola tagintézménnyé válásával került sor). Az osztálycsökkentés legfőbb akadálya a feladat-ellátási helyek földrajzi széttagoltsága és a kétféle tanterv. (Megjegyzendő, hogy amennyiben a szülő kéri, vagy az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése megkívánja, nem zárható ki nemzetiségi tanterv szerint haladó osztályból a korábban általános tanterv szerinti osztályba járó tanuló.) A pedagóguslétszám változatlansága a sajátos nevelési igényű tanulók korábban nem mindenhol megfelelő ellátását biztosítja.

A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és az egyéb dolgozók száma nem változott, megfelel a törvényi előírásoknak (összesen 19 fő a négy feladatellátási helyen).

Az osztályok többsége alacsony létszámú, míg az óvodák és zeneiskola esetében

minden évben van olyan csoport, melynél engedélyt kell kérni a létszámhatár-túllépésre. Az, hogy a nyergesi négy nagycsoport átlag-, vagy maximális létszám közelében működik, nem eredményez megfelelő létszámot a négy elsős osztályban, mivel az óvodai csoportok közül kettő vegyes életkorú csoport; emellett évről-évre növekszik a más településre járó elsősök száma, amit nem követ a társuláson kívülről bejárók létszámának növekedése.

12 Ld. 5. sz. melléklet adatai


21

Az „A”-épületben az átlagos csoportlétszám 17.7 fő, a „B” – épület (alsós osztályok) esetében 18.5 fő (itt az utóbbi két évben a korábban szokásos két kis létszámú helyett egy nagyobb létszámú elsős osztály indult), az „E”-ben 17,1, ami valójában 15, hiszen egy összevont osztály is működik itt. Bajóton: 13.8 fő. (Az SNI tanulók 2 vagy 3 főként történő beszámítása nélkül.)

Az általános iskolákban integráltan gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban résztvevők (sajátos nevelési igényű tanulók) aránya városi szinten enyhe növekedési tendenciát mutat. Felső tagozaton még nincs teljes integráció.

A hátrányos helyzetű és ezen belül a halmozottan hátrányos helyzetű13 tanulók

száma szintén növekszik (utóbbi 2008-ban 27 fő, 2009-ben 41 fő), túlnyomó többségük bajóti lakos. Továbbra is csupán néhány tanuló tartozik ebbe a körbe a város központi feladatellátási helyein. Fontos, hogy az eterniti telephely sok szabadidős elfoglaltságot kínál számukra, és a napközisek aránya is magas ebben az épületben.

Magas a testnevelési kategorizálás során kiszűrt tanulók száma, akik zöme gyógytestnevelésre szorul (II. kategória), azonban ez a feladat jelenleg nem megoldott. (Nem pótolható gyógyúszással.) A hiányzó szolgáltatást mindenképpen el kell látnia a településnek, mivel annak hiánya akadályoztatja a gyermekek testi fejlődését, továbbtanulási esélyeit és súlyosabb esetben kölcsönhatásban van a szülők munkavállalási lehetőségével is.

A szervezett, tanórán kívüli foglalkozásban résztvevők száma épületenként nagy

ingadozást mutat, de legnagyobb arányú az eterniti telephelyen. A központi két épületben igen alacsony az arány, amiben nagy szerepe lehet a zeneiskola népszerűségének (heti 2-3 alkalom/tanuló) és a sportegyesület kínálatának. Természettudományos szakkör alig van, pedig ez fontos területe lehetne a tehetséggondozásnak. (A továbbtanulásra felkészítés és felzárkóztatás működik, de nem ilyen formában.)

Az összes étkező tanuló száma (266 fő) nem magas, a napközisek száma jóval az országos átlag alatt van. Ezt valamennyire ellensúlyozza 1-2. osztályban az iskolaotthonos tanulásszervezési forma lehetősége, ami költségesebb a fenntartó számára, viszont jól bevált, a szülők által igényelt ellátás. Meggondolandó a 3. osztályban történő bevezetése. Az irányított szabadidős tevékenység és a szervezett tanulás lehetősége különösen fontos a HHH-s tanulók számára, így körükben el kellene érni, hogy minél nagyobb számban vegyék igénybe az iskolának ezt a szolgáltatását.

A bukások száma kistérségi összehasonlításban viszonylag magas. A tapasztalatok szerint a mai magyar közoktatásban elsősorban azok a gyermekek sikeresek, akiknek a szülei segíteni tudnak a tanulásban. A kedvezőtlen körülmények között élő családok jelentős része azonban gyakran az alapvető ellátást, gondozást, étkeztetést, ruházkodást sem tudja biztosítani, nem szólva a tanuláshoz szükséges nyugodt körülményekről, íróasztalról, „gyerekszobáról”. E körön belül a roma tanulók buktatásának egy része összefüggésben lehet szociokulturális sajátosságokkal

13

Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.


22

(testnevelésórán való részvétel, úszás megtagadása). Másik probléma, hogy az akár többször osztályismétlésre „ítélt” tanulókat (etnikai, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül) az életkoruknak megfelelő differenciált ellátásban kellene részesíteni (személyre szabott pedagógiai módszerekkel). Kiváló lehetőséget nyújt erre a tanulószoba, ami jelenleg nincs az „A”-épületben.

Az elemzett időszakban az osztálytermek száma nem változott. A számítógépekkel és egyéb ITK-eszközökkel való ellátottság szerény, alsó tagozaton is szükséges megteremteni a számítógéppel támogatott oktatás feltételeit valamennyi épületben. A szociálisan előnytelen társadalmi környezetből érkező gyermekek szinte már óvodás éveik alatt hátrányba kerülnek a számítógéppel, Internet-kapcsolattal rendelkező társaikhoz képest. /„Ha a nevelők a gyerekkel együtt kezdik el felfedezni a számítógép adta sajátságos világot, akkor a gyerekek nemcsak szerető felnőttek közelségében lesznek, hanem képessé válnak szeretteikkel közösen alkotni, kommunikálni és tanulási tapasztalatokat szerezni – teljesen újszerű utak felfedezésével. A szoftverek ugyanis akkor „működnek” igazán, ha megfelelően vezetjük be használatát, értelmet kerítünk köré, figyeljük és felügyeljük használatát, kiegészítjük a gyerekekkel folytatott beszélgetésekkel a témáról, valamint más, számítógépen kívüli tevékenységgel is kapcsolatba hozzuk: azaz manuális tevékenységgel, nyomtatott könyvekkel vagy mindennapi tapasztalatainkkal (Char 1990).”14

6. Pedagógiai Szakszolgálat 2006. január 1-jétől az Esztergom és Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulás és a Pedagógiai Szakszolgálat Intézményfenntartó Társulás között létrejött megállapodás értelmében a kistérségi társulás az intézményfenntartó társulással együttműködik a pedagógiai szakszolgálati feladatok közül a nevelési tanácsadás és a logopédiai ellátás biztosítása érdekében Nyergesújfalu, Lábatlan, Süttő és Bajót településeken. 2009. január 1-jével a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat felmondta a társulási megállapodást.

A szakszolgálatok közül jelenleg a nevelési tanácsadás és a logopédiai ellátás tartozik feladatkörébe. Utóbbi Nyergesújfalun nem az intézményeknél történik, hanem az intézményben, ahol rendelkezésre állnak a megfelelő eszközök, és így adott a szülővel való kapcsolattartás lehetősége. Az ellátottak száma évről-évre növekszik. A 2009. évi statisztikai adatok alapján összesen 258 gyermek logopédiai fejlesztésére került sor a négy településen és 231 gyermek esetében a nevelési tanácsadás szakszolgálatot vették igénybe. Az óvodai, iskolai pedagógiai méréssel együtt 839 gyermekre/tanulóra terjedt ki az intézmény tevékenysége. A Szakszolgálat öt főállású (igazgató-pszichológus, egy pszichológus, két logopédus, egy fejlesztést végző gyógypedagógus), valamint két fő részmunkaidős szakemberrel (egy pszichiáter és egy fejlesztő pedagógus) és két technikai munkatárssal látja el feladatát. Az elmúlt évtől kezdődően havonta egy alkalommal a Vadaskert Alapítvány gyermekpszichiátriai rendelésével egészült ki szolgáltatásainak köre.

14 „Számítógépet az ovisoknak!” Nemzetközi tanulmányok a kora-gyermekkori számítógép-használatról:

www.oki.hu/printerFriendly.php?tipus=cikk&kod=2004-01-vt-Turcsanyine-Szamitogepet


23

7. Az alapfokú művészetoktatás helyzete A zeneiskola életében jelentős változás történt az elmúlt időszakban. A 2009/2010-es tanévtől a Komárom-Esztergom megyei önkormányzat fenntartásából a városéba került vissza az intézmény, az eddigi lábatlani mellett kibővülve bajóti telephellyel.

Az iskola 1987-től működik önálló intézményként, kezdetben a dorogi zeneiskola telephelye volt. a város kulturális életében meghatározó szerepet tölt be gyakori programjaival, a növendékek ízlésformálásával. Kiváló minősítésű intézmény. Több zenekar működik a tanárok, tanítványok részvételével, és igen eredményes az intézmény a különböző versenyeken (ld. az intézmény honlapján található közzétételi lista)

Jelenleg 233 növendéke, 20 – felerészben részfoglalkozású - zenetanára van. Alapító okirata szerint az iskola a zeneművészeti ágban 22 tanszakon folytathat képzést.

Sajnos a zeneiskola tanulólétszáma enyhe csökkenést mutat, ami remélhetőleg nem függ össze a térítési díjak emelésével, csupán az általános gyereklétszám-csökkenéssel.

Az elmúlt években javult a zeneiskola hangszer- és taneszköz-ellátottsága, a tíz éve felújított épület állaga megfelelő. A hiányzó zenekari nagytermet a művelődési ház helyiségei pótolják.

A zeneiskola fő adatai a kezdetektől (fő) 15:

8. A középfokú iskolai oktatás és nevelés Nyergesújfalun: a Szalézi-Irinyi Középiskola Az iskolát a Szalézi Társaság alapította 1919-ben. Nyergesújfalu központjában található. 1948-ban államosították, a 2001-es tanév óta újra egyházi iskola. A szalézi rend alapítója Bosco Szent János a XIX. század nagy nevelője volt, módszere ma is időszerű. Az intézményben 6- és 4-évfolyamos gimnáziumi képzés folyik. Az angol és a német nyelv tanulását választhatják a tanulók (szakkörön a francia nyelv is választható). A számítógép-kezelést, hálózatépítést és gépírást is felvehetik, emellett ECDL vizsgára is felkészítik az érdeklődőket. Korszerű laboratóriumot adtak át az elmúlt évben egyes természettudományi

15 Forrás: http://szabolcsi.hu/wp-content/uploads/2009/12/szabolcsi_kulonos_kozzetetli_lista_2009_2010.doc

Tanév:

19

87

/ 8

8

19

88

/ 8

9

19

89

/ 9

0

19

90

/ 9

1

19

91

/ 9

2

19

92

/ 9

3

19

93

/ 9

4

19

94

/ 9

5

19

95

/ 9

6

19

96

/ 9

7

19

97

/ 9

8

19

98

/ 9

9

19

99

/ 0

0

20

00

/ 0

1

20

01

/ 0

2

20

02

/ 0

3

20

03

/ 0

4

20

04

/ 0

5

20

05

/ 0

6

20

06

/ 0

7

20

07

/ 0

8

20

08

/ 0

9

20

09

/ 1

0

Alapfok

(1.2.3.4.5.6): 109 126 142 138 166 216 220 249 284 279 253 260 272 258 265 249 239 223 238 242 221 219 204

Továbbképző

(5.6.7.8.9.10): 26 24 23 29 29 29 25 26 32 37 37 37 34 35 37 38 34 22 30 33 28 28 29

Tényleges létszám: 135 150 165 167 195 245 245 275 316 316 290 297 306 293 302 287 273 282 303 284 259 258 233

Tanárok száma: 6 8 9 11 13 14 15 17 19 20 20 20 20 20 20 20 20 20 21 20 21 19 19

Lábatlani tagiskola: - - - - - - - - 34 46 52 60 55 58 56 50 44 48 46 39 27 45 44

Bajóti tagiskola: - - - - - - - - - - - - - - - - - - 25 17 21 38 21


24

tárgyak oktatásához, és a technológusi képzés folytatásához. A tanulóközpontú nevelési módszer nagy hangsúlyt helyez a szabadidős elfoglaltságokra (tantárgyi, művészeti, sport – szakkörök, napközis jellegű programok tanítási szünetekben más intézmények tanulóinak bevonásával, „Oratórium”, színházlátogatások, stb.) A nevelés intézményi szerkezete, jellemzői

2002-től a nappali vegyészképzés létszáma drasztikusan lecsökkent, aminek az a magyarázata, hogy a gazdasági feltételek megváltoztak, és a finanszírozási feltételek átalakultak. A vegyipari szakoktatás a mélypontra került és iskolánkban az OKJ-es vegyipari képzés 2007-ben megszűnt. Jelenleg 4 és 6 évfolyamos gimnáziumi és 4 évfolyamos szakközépiskolai – informatikai szakmacsoportos – képzés folyik.

A tanuló létszám öt év alatt 27 százalékkal nőtt.

2005 / 06 2006 / 07 2007 / 08 2008 / 09 2009 / 10

Létszám: 297 fő, 291 fő, 307 fő 341 fő 370 fő

Csoportok száma

14+2 osztály(levelező,vegyi)

14 osztály 14 osztály 14 osztály 14 osztály

A hat évfolyamos gimnázium 7-8. évfolyam diákjai számára heti négy napos tanulószobai foglalkozás zajlik. A négy évfolyamos gimnázium és szakközépiskola kezdő évfolyamán heti egy-egy alkalommal felzárkóztatás zajlik magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyakból. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása Az intézmény anyagi lehetőségeihez képest korlátozott számban felvállal SNI-s diákok képzését, biztosítva a gyógypedagógiai foglalkoztatásokat. Az iskolában ifjúságvédelmi felelős dolgozik, aki szakmai kapcsolatot tart fent a mikrotérségi Pedagógiai Szakszolgálattal, a megyei szakértői bizottsággal. Innováció Az iskola felújítása több szakaszban történt. 2007-ben sor került a homlokzati nyílászárók kicserélésére, és a főépület külső szigetelésére. 2008-ban egy új informatikai szaktanterem létesült. A Zoltek Rt. felmondta a kémiai laborra vonatkozó bérleti szerződését – ezzel 2009 óta egy telephelyen tanulnak a diákok - így az iskola számára sürgősen meg kellett oldani, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően természettudományi szaktanteremmel rendelkezzen. Az iskolafelújítási pályázat két fordulóján sikeresen túljutott az iskola, de forráshiány miatt nem nyert. 2009-ben önerőből, rendi segítséggel iskolabővítésre került sor, melynek keretében természettudományi szaktanterem létesült, ezzel együtt az adott épületrész teljes átépítése történt meg. Párhuzamosan a büfé kiépítése, a belső villamoshálózat felújítása, az újabb informatikai szaktanterem kialakítása, illetve a folyosók kifestése történt meg. 2004 után 2008-ban újabb komplex intézmény ellenőrzésen esett át az intézmény, melynek keretében a KPSZTI mindent törvényesnek, szakmailag hatékonynak ítélte meg a iskola pedagógiai, szakmai munkáját.


25

A tanárok szakmai folyamatos továbbképzése a KPSZTI által szervezett módon, pályázatok által, és önerőből valósul meg. Nyelvoktatás Az igények miatt továbbra is az angol, német nyelv oktatása folytatódik. A 7-8. évfolyamon egy nyelvet tanulnak a diákok, de a 2010/2011-es tanévtől kezdődően, várhatóan, a 7. évfolyamon is két nyelvet tanulhatnak a diákok. A felkínált francia nyelv tanulására nem volt elég jelentkező.

Hagyományossá vált a német nyelvterületen való egy hetes nyelvi tábort szervezése. A közoktatási feladatok kapcsolódása más ágazatokhoz A gyermekétkeztetés – az igényeknek megfelelően – minden iskolai épület tanulói számára megoldott, 2009 szeptemberétől a Szalézi Kft. által működtetett konyha által. Az iskola-egészségügyi ellátás keretében Dr. Rovács Melinda iskolaorvos, és Lizán Katalin védőnő látja el a diákok egészségügyi felügyeletét. Az intézményben gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart a bejáró tanulókat érintő területi Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatokkal, a Gyámhivatalokkal és a Polgármesteri Hivatal gyámügyi ügyintézőivel, valamint a Nevelési Tanácsadóval. 2009 szeptemberétől a Szent Mihály Idősek Otthonnal kapcsolatban segítő hálózat kialakítására került sor

A Szalézi-Irinyi Középiskola és a nyergesújfalui Szabolcsi Bence Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Zeneiskola), aktív, a feladatokat kölcsönösen segítő munkakapcsolatban vannak. A városi Ady Endre Művelődési Központ helyet biztosít az iskolai rendezvények megtartására (szalagavató, hangverseny, emléknapokhoz köthető filmvetítések.) Hitélet Két szalézi szerzetes atya segíti a nevelést és a hitéletet az iskolában. Nagyon sok, diákoknak szervezett, hitélettel kapcsolatos tevékenység van az intézményben. A hittanórákon kívül a heti egy „Jó reggelt”, mely beszélgetés egy adott témáról tanítás előtt 15 percben; a kötelező szentmisék, az iskolát fenntartó szerzetesrend és a katolikus egyház ünnepei, a havi egy igeliturgia, az önismereti nap (lelki nap), amelyen adott témákat dolgoznak fel. Oratórium Az iskola és a szalézi atyák szervezésében működik az oratórium, mely a nyitott a nemcsak a szalézis diákok, fiatalok számára. Nyitott bárki előtt, aki elfogadja az Oratórium szabályait. Ez tulajdonképpen tanulás, játék és hitoktatás is egyben, kötetlen légkörben felnőtt felügyelet mellett. Az évközi oratórium két/háromhetente hétvégén fogadja a fiatalokat. Ezekhez kapcsolódik az egyhetes nyári oratórium (a foglalkozásokon kívül, kirándulás, strand, stb.), melyben az iskola diákjai, animátorai, valamint tanárai vesznek részt önkéntesként. A 2009-ben már 130 gyerek élt ezzel a lehetőséggel. 2009-ben kísérleti jelleggel sort került az őszi oratórium megszervezésére is.


26

A gimnáziumi osztályok száma és az egyes osztályokban a tanulók létszáma (2009)

Iskolai osztály Az osztályban tanulók

száma

7. H 34

8. H 31

9. H 26

10. H 29

11. H 20

12. H 19

9. B 26

10. B 26

11. B 28

12. B 16

9. C 32

10. C 33

11. C 27

12. C 23

9. Az esélyegyenlőség javítása a közoktatási intézményekben A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása szellemében, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglaltakra figyelemmel a közoktatási törvény 2008-as módosítása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a közoktatási rendszer működtetése során az önkormányzatnak sajátos feladatai vannak. A 2003. évi CXXV. törvény a következőket határozza meg: „1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. § Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.”

A törvény végrehajtásáról, alkalmazásáról a közoktatásban a Kt. az alábbiak szerint rendelkezik: „105. § (1) A helyi önkormányzat az önkormányzati intézkedési terv, illetve a fővárosi, megyei fejlesztési terv részeként vagy az abban foglaltakra tekintettel önálló intézkedési tervként meghatározza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket (a továbbiakban: közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv).”


27

A fenti jogszabályokra figyelemmel önkormányzatunk 2007-benA lakosság megélhetési, szociális problémáinak növekedése természetszerűen érezteti hatását a gyermekek, tanulók világában is. A szociális és/vagy mentális problémák erősödése egyértelműen megfigyelhető az elmúlt négy-öt évben. Legnyilvánvalóbban ez a hátrányos, a halmozottan hátrányos és a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók számának növekedésében látható. Az önkormányzat közoktatási esélyegyenlőségi tervét 197/2007. (IX.27.) sz. KT határozatával hagyta jóvá a képviselő-testület, mely alapján kidolgozták az intézmények saját programjaikat (utóbbiak felülvizsgálata 2009-ben megtörtént). Amellett, hogy ezen intézkedési terv céljainak nagy része esélyegyenlőségi célokat támogat szükség van az esélyegyenlőségi terv teljes átdolgozására. Körzetek kialakítása

Az óvodai/iskolai felvétel kérdésében a korábbiakban teljesen önálló önkormányzatokat a közoktatási törvény 2007-es szabályozása (66. §) arra kötelezte, hogy alakítsák ki - nagyobb városok esetében szabják át - a körzethatárokat. A képviselő-testület 2007-ben a városrészek határait figyelembe véve alakította ki a körzeteket. Akkor Bajót területe - a felső tagozat vonatkozásában - az eterniti városrész iskolaépületébe került, lévén, hogy itt kevés a gyermek, alacsony létszámúak az osztályok. Ez a döntés az ombudsman és a minisztérium szakértőjének álláspontja szerint nem felelt meg a törvény rendelkezéseinek, mindezek alapján születtek meg az új körzethatárok. Bajót két részre tagolódott: az ötödikes tanulók egy része a Felszabadulás téren, másik részük az eterniti épületben folytatja tanulmányait, figyelembe véve, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya közelítsen egymáshoz. A posta feletti terület az eterniti épülethez került. Bizonyos - a közoktatási törvényben és a sajátos helyzetről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben - lehetőség van a körzethatárok átlépésére, természetesen a létszámhatár függvényében.

10. A közoktatás fejlesztését befolyásoló tényezők összefoglalása

Pozitívumok (erősségek):

megfelelő kapacitással rendelkező, az alapfokú művészetoktatásra és a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésére, oktatására is kiterjedő intézményhálózat, szakszolgálati ellátások lehetősége.

valamennyi intézményben az ezredfordulón kiépült az intézményi minőségfejlesztési rendszer,

biztosítottak a kis létszámú osztályok, ahol a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel és pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekekre fokozottabb figyelem irányulhat,

önkormányzati tehervállalás jelentős az intézményhálózat épületvagyonának felújításában.

Lehetőségek a jelenlegi kapacitás alapján:

fejlesztőpedagógusi hálózat működtetése Egységes Pedagógiai Szakszolgálat keretében,

korai fejlesztés és gondozás (0-3 éves korban)

fenntartói teljesítmény-és minőségelvárások megfogalmazása

a korszerűsítés és racionalizálás eredményeképpen felszabaduló forrásokat az önkormányzat a közoktatási ágazatban tartja,

a kapcsolatok további erősítése a kistérségi iskolafenntartókkal,

szakmai együttműködés javítása a megyei pedagógiai szolgáltatóval,


28

etnikai kisebbséghez tartózó gyerekek iskolai életmódra való felkészítésének javítása, mely a bajóti tagóvodában elindult,

a szülői igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodás,

az EU-s pedagógiai tendenciáknak megfelelően az informatika beépítése az óvodai fejlesztés keretébe,

az óvodák valamennyi csoportban dolgozó munkatársának legyen lehetősége internet-használatra a munkahelyen a szakterülettel kapcsolatos aktuális információk megszerzése érdekében,

a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését-oktatását befogadó óvodai feladatellátási helyek száma jelenleg kettő, ez átszervezéssel megoldható probléma (szakember hiányában lehetséges, hogy csak a súlyosabb esetek kerülnek felismerésre óvodás korban).

Hátrányok (gyengeségek)

tantermenkénti Internet-elérés lehetősége minden épületben kívánatos lenne, az alsó tagozatosok informatika-oktatása, valamint az informatikai eszközök más tantárgyak keretében történő alkalmazása nem megoldott (kivéve az eterniti épület és a kossuth utcai épület egy csoportja)

az önkormányzat nem rendelkezik hosszú távú közoktatási stratégiával,

az idegen nyelvek, a számítástechnika csoportbontás nélkül történő tanítása a nagyobb létszámú osztályokban,

az angol bevezetésével annak alacsony – a törvény által minimálisan előírt – óraszáma.

Veszélyek

folyamatosan csökken a gyermekek és tanulók létszáma,

növekedik a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma (többségében bajóti lakosok), az IPR bevezetése pályázat híján költséges,

kistérségi viszonylatban magas a bukások száma,

egy időben kell megfelelni a gazdasági, társadalmi fejlődésből és a felzárkóztatásból következő különböző társadalmi elvárásoknak.

elszívó hatást jelentenek a nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények, valamint a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok, és további veszélyt jelenthetnek az elérhető távolságon belüli, kétnyelvű képzés beindítását tervező iskolák.


29

11. INTÉZKEDÉSI TERV

11.1. Általános célok Az önkormányzat kiemelten kezeli:

a működtetés feltételeinek biztosítását, az oktatás tárgyi, személyi feltételeinek javítását (részben központi fejlesztéssel),

az önkormányzat vállalja kötelező és vállalt feladatainak maradéktalan, színvonalas ellátását, finanszírozását, ezáltal biztosítja a minőségi szakmai munkához a feltétlenül szükséges állandóságot, kiszámíthatóságot, tervezhetőséget és esélyegyenlőséget. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az intézmények képesek legyenek a környezeti elvárásokhoz alkalmazkodni, folyamatosan megújulni, és nevelési-oktatási tevékenységükben eredményesek legyenek.

kiemelt figyelmet kell fordítani az intézményvezetők vezetői szakmai képzésére és továbbképzésére, a vezetők teljesítményértékelési rendszerének kialakítására, valamint az intézmények pedagógusainak és szakalkalmazottainak továbbképzésére

a nevelés-oktatás eredményességének, a tartalmi munka minőségének javítását, ennek elősegítését a differenciált finanszírozás eszközével,

a tankötelezettség betartatását,

a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek felkutatását, figyelemmel kísérését, gondjaik megoldásában való közreműködést, továbbá az e témával foglalkozók szoros együttműködését, a gyors információáramlás rendszerének kialakítását (iskola, tanügyigazgatás, szabálysértés, gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat között),

a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók eredményes integrációját,

a nevelési-oktatási intézmények törvényes gazdálkodását, az eredményes működéshez szükséges erőforrások biztosítását,

a városban működő önkormányzati és nem önkormányzati iskola, valamint az óvodák fórumának megszervezését,

középtávon kompetencia-alapú óvodai programok bevezetése,

sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása minden feladat-ellátási helyen, az esélyegyenlőség elősegítése, hátrányok leküzdése, kompenzálása,

a már működő tevékenységek és szolgáltatások továbbfejlesztése, a minőség folyamatos fenntartása, ha szükséges, javítása,

alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztésének hatékonyabbá tétele.

11.2. A fenntartói irányítás feladatai A közoktatási törvény meghatározza az önkormányzatok fenntartói irányítással kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. E jogszabályban biztosított felhatalmazás alapján a fenntartó ellenőrzi és értékeli az általa fenntartott közoktatási intézmények működését és szakmai eredményességét. Az ellenőrzés, értékelés keretében az önkormányzat intézményfenntartói tevékenysége során ellátja: A fenntartásában működő közoktatási intézmények:

vezetőinek beszámoltatását;

helyi mérések megszervezését a 2010/2011-es tanévtől kezdődően,


30

alapító okiratának szükség szerinti felülvizsgálatát; nevelési, ill. pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának, házirendjének jóváhagyását; munkaterveinek, nevelőtestületi értekezleteiről készült jegyzőkönyveinek tájékoztató jelleggel történő bekérését;

a tervezett feladatok önkormányzatot terhelő anyagi kihatásának vizsgálatát;

gazdálkodását, a szakmai munka eredményességét célzó ellenőrzéseket (adott esetben szakértők felkérésével);

intézményi statisztikáinak és egyéb adatainak begyűjtését, azok rendszeres ellenőrzését;

a nevelési, ill. pedagógiai programban foglaltak végrehajtását, azok felülvizsgálatát;

személyi és tárgyi feltételei meglétének vizsgálatát;

a takarékos gazdálkodásra való figyelést;

normatív- és kötött felhasználású központi támogatásai alapját képező létszámadatok ellenőrzését

önkormányzati minőségirányítási program feladatainak végrehatását,

struktúraátalakítására irányuló döntések előkészítését célzó elemzések, vizsgálatok lefolytatását,

az éves intézményi beszámoló ellenőrzését megadott szempontok16 alapján.

11.3. Megoldásra váró konkrét feladatok (folytatás a táblázatban) Beiskolázás, óvodai csoportok szervezése A tanulócsoportok létszámának meghatározása: Az optimális egy tanulócsoportra jutó létszám a törvény szerint: az 1-4. évfolyamon: átlaglétszám 21 fő, maximális létszám: 26 fő az 5-8. évfolyamon: átlaglétszám 23 fő, maximális létszám: 30 fő A hatályos közoktatási törvény 95. § (8) bekezdése szerint a maximális létszám 20 %- kal történő túllépését az Oktatási Hivatal engedélyezheti, ha az oktatásszervezési okok miatt indokolt.

Óvodai csoportlétszámok meghatározása:

Az optimális 1 csoportra jutó létszám a törvény szerint: Átlaglétszám: 20 fő, maximális létszám: 25 fő Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 37. § (5) b) pontja alapján az oktatási-nevelési intézmények alapító okiratának tartalmaznia kell az intézménybe felvehető maximális gyermek- és tanulólétszámot. A csoportlétszámok meghatározásánál figyelembe vesszük a törvényi előírásokon kívül az épület méreteit, a csoportszobák és tantermek befogadóképességét. A tanulócsoport/óvodai csoport létszáma az átlaglétszámtól eltérhet (lefelé) - ha az iskolai feladatellátási helyen egy évfolyamon csak egy tanulócsoport van; - ha az osztályban kettőnél több SNI-s gyermek tanul. Tanulócsoportok létszámának évenkénti felülvizsgálata

16 Ld. 1. sz. melléklet


31

A korábbi tanévekben intézményeibe beiskolázott, majd az ötödik és a hetedik évfolyamokra belépő csoportok létszámát minden év májusáig, majd a beiratkozások lezárultával is, még a tanév kezdete előtt egyezteti az intézménnyel és összevonja, ha ott az egy tanulócsoportra jutó tanulók száma a törvényi előírások alapján az átlaglétszámot nem éri el. Az összevonás következtében kialakult létszám a törvényi maximumot nem lépheti túl. Az összevonáskor kialakult magas tanulói létszámok miatt az idegen nyelvi órák mellett a nehezen tanítható, tanulható, illetve tehetséggondozás szempontjából nagy fontossággal bíró, pl. matematika, fizika, stb. tantárgyak részére - a fenntartói órakeret terhéig – többletórát biztosít. Ily módon a csökkenő tanulólétszám ellenére, - a pedagógiai hatékonyság növekedése érdekében - az ellátandó óraszámot (pedagógusok számát) közel azonos szinten tartjuk, biztosítva ezzel az intézmények stabilitását és a specializáció lehetőségét, valamint azt, hogy a lehetőségekhez képest a legtöbb pedagógus álláshely megóvásra kerüljön. Az önkormányzat az első osztályok indításánál kiegyensúlyozottságra törekszik, hogy intézményei megfelelő tanulólétszámmal működjenek, a törvényi előírások mellett a sajátos földrajzi helyzetből adódó helyzetre figyelemmel szerveződjenek. Összességében hatékonyabb viszonylag magasabb csoportlétszámmal, de több tantárgy csoportbontásban történő tanításával, több tehetséggondozó, illetve felzárkóztató foglalkozás szervezésével működtetni, finanszírozni az iskolákat. A létesítmények folyamatos felújítása, fejlesztése A korszerűsítés és fejlesztés során lehetőség szerint fel kell használni a hazai és NFÜ-s pályázatokon elnyerhető forrásokat. Ennek megfelelően a felújítások ütemezéséről elsősorban a pályázati lehetőségek függvényében születik döntés. 2010-ben megtörténik az iskola intézményi székhelyének bővítése és teljes rekonstrukciója, nagyrészt önerőből. Ezt követően az eterniti óvodaépület kiváltása és a közoktatási szférához szorosan kapcsolódó Kuckó Gyermekjóléti Szolgálat és a Pedagógiai Szakszolgálat új épületének megépítése (akár a három intézmény egy komplexumban történő elhelyezése) van soron, de megfelelő méretű óvodai tormatermek építésére is szükség van a jövőben.


32


33

INTÉZKEDÉSI TERV

Helyzetelemzés megállapítására

(problémára) hivatkozás

Cél konkrét szöveges megfogalmazása

Intézkedés leírása

Az intéz-kedés felelő-

se

Az intézkedés megvalósí-

tásának határideje

Az intézkedés eredményessé

gét mérő indikátor

rövidtávon (1 év)



középtávon (3 év)

Az intézkedés

eredményességét mérő indikátor

hosszútávon (6 év)


tásához szükséges erőforrás

Az intéz-kedés státu-sza

17

Folyamatos adatszolgáltatás, nyilvántartás a HHH helyzetű gyermekekre, tanulókra vonatkozóan a továbbiakban is; tanköteles tanulók nyomon követése nem megfelelő

Egységes, teljes körű nyilvántartás megteremtése Bajót község önkormányzata részvételével és folyamatos karbantartása

A nyilatkozattétel eljárásrendjének megállapítása, tanügyi nyilvántartó szoftver beszerzése

Jegyzők, intéz-mény-vezetők

2010.12.31. illetve folyamatos

Adatbázis létre jötte

Adatbázis folyamatos karbantartása

Adatbázis folyamatos karbantartása

Saját erő 5 és 3

Tehetséggondozás bővítésének igénye, szakkörök látogatottsága alacsony

ÖMIP és a Pedagógiai Program felülvizsgálata

1. A tehetséggondozás jelenlegi helyzetének felmérése. 2. Az egyéni fejlesztési irányok dokumentált kidolgozása.

Igazgató.

2010. május 31. 2010. szeptem-ber 10.

Felmérés elkészítése, Fejlesztési irányok dokumentálása, Szakkörökön,

Továbbtanulási arány növekszik a jobb továbbtanulási arányt

Továbbtanulási arány növekszik a jobb továbbtanu-lási arányt

Osztály-összevonások-kal felszaba-dult órakeret

3 és 4

1 Kódok (az intézkedés státusza)

1. előkészítés alatt (egyeztetések zajlanak)

2. képviselőtestületi vagy intézményi döntés született a programelem elindításáról, felelősök és határidők kijelölve

3. a feladat végrehajtása folyamatban (rendszeres egyeztetések, találkozók, programok zajlanak) 4. a végrehajtás folyamatban, a célérték eléréséhez további előre nem látott beavatkozásokra volt szükség, amelyek zajlanak (felsorolásuk)

5. a célérték elérésre került, a folytatólagos programelemek megvalósítása folyamatban

x. felfüggesztve


34






se









Az intézkedés






17

3. Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások, illetve tehetséggondozó szakkörök szervezése, igény szerinti bővítése. 4. Tantárgyi integráció.

2010. szeptem-ber 15.

stb. növekszik a részvételi arány, új szakkörök indulnak

felmutató középfokú intézményekbe. Nő a gimnáziumi képzésbe felvett HH és HHH tanulók aránya.

felmutató középfokú intézményekbe. Nő a gimnáziumi képzésbe és felsőfokra felvett HH és HHH tanulók aránya.

egy része.

Matematika és az angol / nem nemzetiségi német nyelv kiemelt óraszámban, vagy/és tehetséggondozó célzattal történő oktatása elvárt a szülők részéről.

Javuljon az iskola kínálata, ezzel együtt a szülői elégedettség

Pedagógiai Program módosítása, az esetleges osztályösszevonásokat követően csoportbontások, nemzetiségi tanterv nyelvi órakeretének felszabaduló részének felhasználása az angol oktatására

Igazgató fenntartó


Kevesebb tanulót visznek más iskolákba.

Továbbtanulási arány növekszik a jobb továbbtanulási arányt felmutató középfokú intézményekbe.

Továbbtanulási arány növekszik a jobb továbbtanulási arányt felmutató középfokú intézményekbe.

Felszabaduló órakeret egy része.

1

Iskolai környezet nem minden épületben és osztályteremben megfelelő.

Dekoratívabb, otthonosabb osztálytermi környezet kialakítása.

Intézmény döntése szerint. Pl. dekorációs verseny.

Igazgató 2010. december 31., foly.

Személyes kötődés, összetartozás érzése erősödik, IMIP, szülői értékelések.

Alapítványi, pedagógusi, szülői (nem anyagi)

VÁLTOZÓ

Tanuló-barát iskolai környezet kialakítása

Mobil bútorok, közös tanulói eszközök beszerzése

Igazgatófenntartó

2010. november , folyamatos

Felszabadulás téri épület berendezése

Második épület berendezése

Harmadik épület berendezése

saját erő 1


35






se









Az intézkedés






17

Kevés pedagógus vett részt módszertani képzésen.

Újuljanak meg a pedagógusok módszertani ismeretei, és ezáltal javuljon az oktatási eredményesség.

Tantestületek részére továbbképzések tervezése a kooperatív tanítás, az egyéni differenciálás, a projektpedagógia, a drámapedagógia területein; közoktatási fórumok

Intézményvezetők, fenntartó

2010. márciusától kezdődően folyamatosan

Pályázatokon való részvétel (TÁMOP)

Pályázatokon való részvétel, kompetencia-mérés eredményeinek javulása

Pályázatokon való részvétel;

Pályázati alapok és saját erő

3

Nyilvánosság biztosítása, szülők hatékonyabb bevonása a közoktatási feladatok tervezésébe.

A szülők és az intézmények társadalmi környezete tájékozódását és tájékoztatását segítő rendszer fejlesztése:

Tájékoztatás az egyes intézményekben folyó intézményi és szabadidős programokról, a fejlesztések várható hatásáról, képzések tartása szülőket érintő kérdésekben. E feladatok ellátásában, a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások biztosításában meghatározó szerepük lesz a pedagógiai szak- szolgáltató szervezetnek, a polgármesteri hivatalnak.

Intéz-mény-vezetők, fenntartó

2010. április 1-jétől folyamato-san, dokumen-tálva

Szülők bizalma az intézményekhez nő, vagy mélyül. (IMIP-ben tükröződhet)

Anyagi erőforrás nem szüksé-ges.

3 és 4 intézmény-től függően


36






se









Az intézkedés






17

Nincs képesség-kibontakoztató és integrációs program az általános iskolában

Érintett feladatellátási helyeken (Babits u., Bajót) képesség-kibontakoztató program, IPR alapú intézmény-fejlesztés

Ösztönözni kell az iskolákat, hogy jelentkezzenek az IPR Programra és igényeljék a támogatást

Polgár-mester, érintett intézmény-vezetők

2010. 12. 31., illetve folyamatos

Program megismertetése, az indítás feltételeinek megteremtése

Program bevezetése

A program működtetése

Pályá-zatok

3

A kompetenciamérések eredményei nem érik el az országos átlagot

Az okok felderítése, megfelelő módszerek megtalálása, bevezetése a kompetenciák fejlesztésére

A kompetenciamérés eredményei alapján módszertani segítséget kell adni az érintett intézményeknek.

Fenn-tartó, igazgató

Azonnal, illetve folyamatos

A kompetencia-méréseken az eredmények javulnak, legalább 10 %-kal; az osztályzatok és a kompetencia-mérés eredményei nem térnek el lényegesen egymástól.

A kompetenciaméréseken az eredmények tovább javulnak. Az osztályzatok és a kompetencia-mérés eredményei nem térnek el lényegesen egymástól.

A kompetenciaméréseken az eredmények javulnak, az osztályzatok és a kompetencia-mérés eredményei nem térnek el lényegesen egymástól.

TÁMOP 1

A pedagógusok szükséges módszertani képzettsége nem minden intézményben megfelelő

Érintett intézményekben foglalkoztatott pedagógusok módszertani kultúrájának gazdagítása. Jó gyakorlatok átvétele, kompetencia-alapú és személyiségközpontú programcsomagok

Továbbképzések szervezése. Korszerű tanulásszervezési módok elsajátíttatása. Felkészítés az élethosszig tartó tanulás technikáinak elsajátíttatására. Módszertani csomagok adaptálása.

Fenn-tartó, Intéz-mény-vezetők

2010. december 31., illetve folyamatos

-

A 2010/2011-es tanévben beiskolázásra kerül városi szinten a pedagógusok 20 %-a. A pedagógusok módszertani kultúrájának

Városi szinten beiskolázásra kerül a pedagógusok további 10%-a évenként. A pedagógusok módszertani kultúrájának

Pályázatok és saját erő.

1


37






se









Az intézkedés






17

használatára felkészítés A hatékony felhasználás monitorizálása. A módszertani segítség nyújtás esetében előnyben kell részesíteni a magasabb számú HHH gyermeket befogadó intézményegységek pedagógusait.

emelése százalékban kimutatható a lemorzsolódási mutatók javulásában és a mérési eredményekben.

emelése százalékban kimutatható a lemorzsolódási mutatók javulásában és a mérési eredményekben.

Nem megfelelő az ITK-eszközökkel való ellátottság, a könyvtárak nem minden épületben felelnek meg a követelményeknek.

A 21. századi iskola eszközszükségletének, ezen belül a korszerű infokommunikációs eszközök biztosítása.

Az intézményt el kell látni a feladatellátásukhoz illő legmodernebb információs, kommunikációs technikákkal és gondoskodni szükséges mind az eszközpark, mind a szoftverek folyamatos fejlesztéséről, cseréjéről, az infokommunikációs eszközök használatához szükséges bútorok és védőeszközök beszerzéséről. „Szirén” könyvtári szoftver beszerzése

Fenn-tartó, igazgató

2010. november, majd folyamatos

Évismétlések száma csökken, az eredmények javulnak.

Évismétlések száma tovább csökken, az eredmények javulnak. SNI, HH és HHH tanulók jobb továbbtanulási aránya.

HH és HHH tanulók jobb továbbtanulási aránya.

Pályázatok és saját erő.

3


38






se









Az intézkedés






17

Gyógytestnevelés feladatának ellátása (mikrotérségi szinten)

Nem megoldott a gyermekek nagy százalékát érintő gyógytestnevelés feladatának ellátása A gyógytestnevelés szakszolgálat bármelyik nevelési-oktatási intézmény alapfeladataként megszervezhető; jellegénél fogva a pedagógiai szakszolgálat része is lehet. Mikrotérségi szinten egy fő főállású pedagógus alkalmazása elégséges.

Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény elláthatja a gyógytestnevelés feladatait is, így ennek megszervezésével megoldódik a feladat ellátása.

Fenn-tartó, intéz-mény-veze- tők


A gyógytestnevelésre utalt tanulók/gyermekek mindegyikének legyen lehetősége igénybe venni a szolgáltatást.

A gyógytestnevelésre utalt tanulók/gyermekek mindegyikének legyen lehetősége igénybe venni a szolgáltatást, és a szülőket ösztönözzék a pedagógusok, hogy legalább 80 %-uk vegye is igénybe azt.

Kistérségi normatíva és saját erő (mikrotérsé-gi szinten egy fő illetménye)

2

Szegregált SNI-csoportok összevonása, fokozatos megszűnése

Egységes pedagógiai szakszolgálat létrehozása:

Részt vehet az utazó szakember-hálózat működtetésében, a többi gyermekkel, tanulóval együtt azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, nevelésben-oktatásban részt vevő SNI tanulók ellátásában.

Polgár-mester

2010. április 30.

Kistérségi normatíva, az érintett szakemberek jelenlegi illetménykerete

1

Nem megfelelő szociokulturális környezetben élő

Megfelelő feltételek biztosítása felső tagozatban is.

Tanulószoba indítása (kettő csoport) a Felszabadulás téri

Fenntartó, igazgató

2010. szept. 1.

Évismétlések száma tovább csökken, az eredmények javulnak. SNI, HH és HHH tanulók jobb továbbtanulási aránya.

Jelenlegi létszám terhére.

0

http://gyogytestneveles.webhely.ws/glossary/term/36




39






se









Az intézkedés






17

tanulók otthoni tanulási lehetősége korlátozott.

épületben is.


40

12. A terv hatályba lépése Nyergesújfalu Város Önkormányzata közoktatási intézkedési tervét ezt megelőzően 196/2007.(IX.27.) sz. KT. határozatával vizsgálta felül. Jelen dokumentum a közoktatási intézkedési terv aktuális felülvizsgálata eredményeként annak teljes körű átdolgozása, melynek hatályba lépésével egyidejűleg a fenti határozatok hatályukat veszítik. Ezen önkormányzati közoktatási intézkedési terv Nyergesújfalu Város Önkormányzatának …./2010. (II. 25.) számú határozatával lépett hatályba.

13. A terv érvényességi ideje Az önkormányzati közoktatási intézkedési terv a 2014/15. tanév végéig érvényes. 2015-ben kötelezően új intézkedési tervet kell készíteni. 14. A terv módosításának lehetősége A közoktatásról szóló törvény 85. §. (4) bekezdése szerint: „A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja.” A felülvizsgálat a módosítás lehetőségét is jelenti. Az önkormányzati intézkedési terv érvényességi ideje alatt – függetlenül a felülvizsgálattól – szükségessé válhat annak módosítása, melyről minden esetben a képviselő-testület dönt. A módosításokról és azok indokáról a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzatot és az Esztergom - Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulás szerveit értesíteni kell. A közoktatási intézkedési terv kötelező felülvizsgálatának időpontja: 2012. február hó. 15. Nyilvánosságra hozatal Az intézkedési terv az elfogadását követő hónapban összehívott intézményvezetői értekezleten ismertetésre kerül. 2010. március 10-éig megjelenik a városi honlapon. Elhelyezésre kerül:

Polgármesteri hivatalok titkárságán (Bajót, Nyergesújfalu)

Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár felnőtt-könyvtárában

Közoktatási intézmények vezetőinél

Irattárban Nyergesújfalu, 2010. február 24. Készítette: Mihelik Magdolna

16. Legitimáció

Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testülete az Önkormányzat Közoktatási

Intézkedési Tervét 27/2010. (II. 25.) sz. határozatával elfogadta.

Nyergesújfalu, 2010. február 26.

… ……………………………

Miskolczi József

polgármester


41

MELLÉKLETEK


42

1. sz. Melléklet

Melléklet a 27/2010. (II. 25.) sz. határozatával

elfogadott önkormányzati közoktatási intézkedési tervhez

Szempontok az éves közoktatási intézményi (tanévi) beszámolókhoz

SZÁMADATOK

Az új tanévre vonatkozóan (a mindenkori október 1-jei statisztikai adatoknak megfelelően)

Gyermekek/tanulók és tanulócsoportok száma évfolyamonként és összesen az alábbi

táblázat szerint (a művészeti iskolában értelemszerűen a tanszakok száma) Osztály/csoport megnevezése

Az osztály/csoport

típusa*

Létszám (SNI-vel együtt)

A létszámból

az SNI tanulók száma

Számított létszám (az SNI

tanulók 2 főnek

számítva)

Szakkörökön, más szabadidős

tevékenységekben részt vevők száma

Napközit igénylők száma

Nevelési tanácsadói

fejlesztésben részesülők

sz.

…

…

Összesen:

*Az osztály típusa: óvodai csoport, általános iskolai osztály megnevezése, jelölése) A cigánytanulók becsült száma: A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók száma

osztályonként: Bajóton kívüli településről bejáró tanulók száma: Az adott tanévben tanköteles korúvá váló gyermekek száma – közülük várhatóan hányan

kezdik meg általános iskolai tanulmányaikat a következő tanévben? Engedélyezett pedagógus-álláshelyek száma: Betöltetlen pedagógus álláshelyek száma és megnevezése: Gyesen, gyeden lévő pedagógusok száma: Főiskolai v. egyetemi képzésben résztvevők a 2010/11-es tanévben

Név

Hányadik diplomáját

szerzi?

Felsőoktatási intézmény,

ahol a pedagógus

tanul

Kötöttek-e tanulmányi

szerződést a pedagógussal?

Hány óra/hét helyettesítés szükséges a pedagógus

továbbtanulása miatt?

A helyettesítés költsége 2010.

szeptember 1. —december 31.

…


43

Az elmúlt tanévre vonatkozóan: Óvoda: Tankötelessé vált gyermekek száma - közülük az adott tanévben általános iskolába lépők száma:

Az óvodában maradtak közül hány gyermek maradt még egy tanévig óvodás szakértői vélemény alapján?

Általános iskolák: Évfolyamismétlésre kötelezett tanulók száma évfolyamonként: 8 évfolyamot el nem végzettek száma: Általános iskolai továbbtanulási mutatók az előző tanévről:

Végzősök száma összesen:

Továbbtanulók gimnáziumban:

helyben:

máshol:

Továbbtanulók szakközépiskolában:

Továbbtanulók szakiskolában:

A továbbtanulók közül hányat vettek fel az elsőként megjelölt helyre? Vannak-e esetleg sikeresen nyelvvizsgát tett tanulók, ha igen, mely nyelvből, milyen nyelvvizsgát tettek? A tanórák megtartásával kapcsolatos információk:

…….. (előző) tanév

Óralátogatások száma összesen (a munkatervben megjelölt éves szempontok alapján, dokumentálva):

- ebből az intézményvezető által látogatott órák száma:

Egy pedagógus hány óráját látogatta az intézményvezető átlagosan a tanévben?

Elmaradt tanórák száma a tanév során:

Egy osztálynak átlagosan hány órája maradt el a tanév során?

Szakszerűen helyettesített órák száma:

Nem szakszerű helyettesítéssel megtartott órák száma:

Az elmaradt és helyettesített órák száma összesen:

Heti óraszám:

A heti óraszámhoz viszonyított arány:

A nevelő-oktató munka értékelése 1. A ….. (előző) tanév nevelő-oktató munkájának rövid, tömör értékelése az alábbi szempontok szerint:

a munkatervben megfogalmazott kiemelt feladatok megvalósítása; a tanév leglényegesebb történései, eseményei; az eredményesség objektív értékelése (mivel nem határoztuk meg helyi értékeléshez az

eredményesség szempontjait, kérem, az intézmény saját mutatói alapján adjon rövid értékelést – ebbe belefoglalható iskolák esetében a tanulók tanulmányi eredménye, és részei lehetnek a versenyeredmények, továbbá:


44

ha volt, milyen szaktárgyi mérésekre került sor a … (előző) tanévben, azok az iskola tanulócsoportjainak milyen körét érintették, milyen eredménnyel zárultak, adtak-e lehetőséget összehasonlításra (iskolán belül vagy szélesebb körben), továbbá: hogyan dolgozták fel és hasznosították a mérések alapján szerzett tapasztalatokat?

az országos kompetenciamérés eredményeinek nyilvánosságra hozatala után megtett intézkedések

az óralátogatások tapasztalatai (Az intézményvezető és a szakmai munkaközösségek vezetői hány órát látogattak az elmúlt tanév során – összehasonlítva az előző tanévi adatokkal)

2. Hogyan értékeli – korábbi eredményekkel összehasonlítva – az iskola tanulóinak a különböző tanulmányi és sportversenyeken elért eredményeit? (A legkiválóbb eredményekről is érdemes szólni.) 3. Az intézményi minőségirányítási programban az előző tanévre tervezett feladatok megvalósításának értékelése a Kotv. 40. § (11) bekezdése alapján

EGYÉB SZEMPONTOK: Az intézmény rendelkezésére álló tárgyi feltételek megítélése (problémák és eredmények),

jövőbeni elképzelések. Az iskolaszék/óvodaszék munkájának értékelése (az elmúlt tanévben hányszor üléseztek,

milyen témákban segítették az intézmény munkáját, érkeztek-e szülő, tanulói megkeresések az iskolaszékhez, ha igen, milyen tartalmúak voltak azok, sikerült-e felmerült problémákat megoldani?)

Milyen az intézmény kapcsolata a szülőkkel, szülői munkaközösségekkel? Milyen konkrét

példákat tudnak említeni az együttműködés optimális vagy kedvezőtlen voltára? Milyen pályázatokon szerepelt eredményesen az intézmény, honnan milyen összegű, és

milyen célra fordítandó támogatásban részesültek az előző tanévben?

Pályázati téma Támogató EFt

……………………………….(intézmény) – Összesen: ……………. EFt

…… ….. …..

……. …… …..

Az önkormányzat közoktatási intézkedési tervében és minőségirányítási programjában

szereplő feladatokból kiemelt max. három, aktuális szempont, egyeztetve a közoktatási intézmények vezetőivel

AZ ÚJ TANÉVHEZ KAPCSOLÓDÓAN Melyek az új tanév kiemelt feladatai az intézményben? Milyen, az intézmény működésében és/vagy a helyi oktatási rendszerben fontos probléma

megoldására hívná fel az intézményvezetés a képviselő-testület figyelmét?


45

2. sz. Melléklet

Az Esztergom és Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulás

közoktatási feladatai a 2010-2011. évre

1. A TKT munkaszervezetét úgy kell kialakítani, hogy alkalmas legyen a 2010-2011.

évekre megfogalmazott közoktatási feladatok irányítására. Ennek biztosítására

célszerűnek látszana alkalmazni a feladat ellátására külön munkaerőt.

2. Az egyes intézmények ne csak saját intézményi munkaközösségeket hozzanak

létre, hanem közös szakmai munkaközösségeket is működtessenek, javítva ezzel is

a pedagógiai eredményességet.

3. Célszerű a vezetői munkaközösségek (igazgatói, óvodavezetői) működésének

visszaállítása. A kistérségen belül kívánatos a jelenlegi kapcsolatok fejlesztése az

oktatási intézmények között.

4. A jogszabályi változások közös figyelemmel kísérése az intézményvezetők

számára.(segíti az egységes értelmezést)

5. A tanulói teljesítmények szempontjainak évenkénti közös értékelése, a feladatok

meghatározása a vezetői munkaközösség által megadott szempontok szerint.

6. A pedagógiai szakmai szolgáltatások folyamatos biztosítása, annak

összehangolása, a megszerzett tapasztalatok közkinccsé tétele az esztergomi Mayer

István Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Intézet és Gyermekjóléti Szolgálat valamint a

nyergesújfalui Pedagógiai Szakszolgálat feladata.

7. A TKT területén élő szakértők bevonása az intézmények munkájának segítésébe,

elsősorban a pedagógiai tervezési és a különböző pályázati feladatokban.

8. A kistérségi közös munkaerő gazdálkodási rendszer kidolgozása, működtetése.

(pedagógusok közös foglalkoztatása, helyettesítési rendszer működtetése)

9. Továbbra is biztosítani kell a gyermekek és tanulók számára a szakszolgáltatás


46

lakóhelyen történő igénybevételének lehetőségét.

10. A kistérség Esélyegyenlőségi Programját el kell készíteni.

11. A pályázati lehetőségek közös kihasználása felújítás, beszerzés terén.

12. A kistérség szakképzési igényeinek rendszeres figyelése.

13. A kistérségi intézmények karbantartási, felújítási koncepciójának kidolgozása a

pénzügyi lehetőségek függvényében.


47


48


49

3. sz. Melléklet

A főbb munkaerőpiaci adatok alakulása Komárom-Esztergom megye térségeiben

2009. december

Nyilvántartott álláskeresők Pályakezdő álláskeresők

Nyilvántartott álláskeresők aránya*

Tárgyhavi létszám (fő)

Változás (fõ) Tárgyhavi létszám (fő)

Változás (fő) Tárgyhavi érték (%)

Változás (%-pont)

elõzõ hónaphoz

% elõzõ év azonos idõszakához

% elõzõ hónaphoz

% elõzõ év azonos idõszakához

% elõzõ hónaphoz

elõzõ év azonos idõszakához

Dorogi térség 2 440 + 20 0,8% +1 051 75,7% 116 - 25 -17,7% + 19 19,6% 13,3 + 0,1 + 5,7

Esztergomi térség 2 860 + 37 1,3% +1 243 76,9% 123 - 38 -23,6% + 14 12,8% 11,3 + 0,1 + 4,9

Komáromi térség 2 178 + 88 4,2% + 946 76,8% 90 - 16 -15,1% + 5 5,9% 10,1 + 0,4 + 4,4

Oroszlányi térség 1 302 - 15 -1,1% + 484 59,2% 55 - 22 -28,6% + 13 31,0% 10,6 - 0,2 + 4,0

Tatai térség 1 890 + 93 5,2% + 760 67,3% 136 - 31 -18,6% + 77 130,5% 9,9 + 0,5 + 4,0

Tatabányai térség 4 311 + 54 1,3% +1 781 70,4% 278 - 28 -9,2% + 117 72,7% 10,6 + 0,1 + 4,4

Kisbéri térség 1 193 + 42 3,6% + 440 58,4% 80 - 6 -7,0% + 26 48,1% 13,5 + 0,5 + 5,0

Megye összesen 16 174 + 319 2,0% +6 705 70,8% 878 - 166 -15,9% + 271 44,6% 11,1 + 0,2 + 4,6

* a gazdaságilag aktív népesség százalékában

45. oldal


50

4. sz. melléklet

A nyilvántartott álláskeresők összetételének alakulása

2009. december 20.

Megnevezés

Tárgyhavi Előző havi Előző év azonos havi

létszám* fő

megoszlás %

létszám* fő

megoszlás %

létszám* fő

megoszlás %

Nemek szerint:

férfi 8 606 53,2 8 159 51,5 4 702 49,7

nő 7 568 46,8 7 696 48,5 4 767 50,3

Összesen 16 174 100,0 15 855 100,0 9 469 100,0

Állománycsoport szerint:

szakmunkás 5 670 35,1 5 476 34,5 2 936 31,0

betanított munkás 5 665 35,0 5 662 35,7 3 502 37,0

segédmunkás 2 143 13,2 1 973 12,4 1 290 13,6

fizikai együtt 13 478 83,3 13 111 82,7 7 728 81,6

szellemi 2 696 16,7 2 744 17,3 1 741 18,4

Összesen 16 174 100,0 15 855 100,0 9 469 100,0

Életkor szerint:

25 éves és fiatalabb 2 689 16,6 2 926 18,5 1 845 19,5

26-35 éves 4 270 26,4 4 204 26,5 2 639 27,9

36-45 éves 3 898 24,1 3 705 23,4 2 156 22,8

46-50 éves 1 962 12,1 1 857 11,7 1 107 11,7

50 évesnél idősebb 3 355 20,7 3 163 19,9 1 722 18,2

Összesen 16 174 100,0 15 855 100,0 9 469 100,0

Iskolai végzettség szerint:

8 általánosnál kevesebb 417 2,6 406 2,6 349 3,7

Általános iskola 5 140 31,8 4 962 31,3 3 064 32,4

Szakmunkásképző, szakiskola

6 105 37,7 5 842 36,8 3 286 34,7

Szakközépiskola, technikum

2 435 15,1 2 488 15,7 1 380 14,6

Gimnázium 1 422 8,8 1 457 9,2 951 10,0

Főiskola, egyetem 655 4,0 700 4,4 439 4,6

Összesen 16 174 100,0 15 855 100,0 9 469 100,0

A munkanélküliség időtartama szerint:**

<=12 havi 14 121 87,3 14 012 88,4 8 495 89,7

>12 havi 2 053 12,7 1 843 11,6 974 10,3

Összesen 16 174 100,0 15 855 100,0 9 469 100,0

* Az adatok a zárónapi létszámokra vonatkoznak.

** Folyamatosan, megszakítás nélkül szerepelt a nyilvántartottak állományában. 46. oldal


51

5. sz. Melléklet

„A”(Felszabadulás tér) (felső+4 alsós osztály)

„B” (Kossuth u.)

„E”(Babits u.)

„F” (Bajót)

Összesen

Létszám a fa.ellátási helyen(fő) 337 185 120 69 711 Csoportok száma 19 10 7 5 41 Pedagógusok száma (fő) 33 16 14 12 7518 Integrált SNI tanuló (fő) 2 7 9 7 25 Hátrányos helyzetű tanuló (fő) 30 16 32 39 117 Halmozottan HH tanuló (fő) 5 4 14 18 41 Gyógytestnevelésre utalt (fő) 92 47 18 na. 157 (Bajót nélkül) Összes étkező (fő) 136 38 48 44 266 Térítés nélkül étkező (fő) 19 16 18 26 79 Napközis csoportok száma (fő) 1 -19 1 1 3 Napközisek létszáma (fő) 19 - 26 35 80 Tanulószoba20 (fő) - - 23 8 31 Szakkörök száma 13 3 7 2 25 Szakkörtagok létszáma (fő) 66 35 104 37 242 Művészeti csoportok száma 1 - - - 1 Művészeti csoport tagl. (fő) 5 - - - 5 Sportkörök száma 8 5 4 1 18 Sportköri tagok létszáma (fő) 53 76 62 19 210 Énekkar száma - - - 1 Énekkari tagok létszáma (fő) - - - 18

18 Tartósan távol lévők nélkül

19 Az „A” épület létszámában

20 Az alsó tagozaton napközi, felső tagozaton tanulószoba működik 47. oldal


52

kÖzoktatÁs feladatellÁtÁsi, intÉzmÉnyhÁlÓzat ......nyergesÚjfalu vÁros ÖnkormÁnyzatÁnak...

Documents