minőségmenedzsment az egészs égügyben i.web.med.u-szeged.hu/sztkk/pdfs/maminmen.pdf ·...
TRANSCRIPT
MinMinőősséégmenedzsment az gmenedzsment az egegéészsszsééggüügyben I.gyben I.
Dr. MDr. Müüller Annaller Anna
Rezidens tRezidens töörzskrzskéépzpzééss
20132013
AmirAmirőől szl szóó leszlesz……....
�A szemlélet, gondolkodásmód változásának szükségessége
�A minőség, mint általános fogalom�A változások szükségessége az egészségügyben�Minőség az egészségügyben�Minőségkomponensek�A minőség dimenziói�A minőségügy története�Ajánlások (Európa Tanács Miniszteri Bizottsága –
1997)�Minőségügyi rendszerek
�TQM�EFQM �ISO
� Indikátorok�Betegbiztonság
A minA minőősséég jelentg jelentőősséégege
�Áldás vagy átok?� Szükség vagy divat? érvek – ellenérvek
�a minőség�stratégiai fogalom�a siker kulcsa�versenytényező
�életre hívói a gazdasági, társadalmi változások�globalizáció�változásokat támogató technológiák
elterjedése�fogyasztói magatartás térnyerése, új igények,
elvárások megjelenése�átláthatóság, számon kérhetőség,
összehasonlíthatóság igénye� következmények
MinMinőősséég?g?MinMinőősséégmenedzsment?gmenedzsment?
� Minőségmenedzsment – minőségi alapelemek
� Felhasználók megértése, kiszolgálása
� Elősegíti a hatékony tervezést, a folyamatokra koncentrálómenedzsmentet
� Hatékony problémafeltáró, -megoldó technikákat használ
� Tartalmazza az eredmények , folyamatok formális felülvizsgálatát, a tervek folyamatos fejlesztését
� Megerősíti a vezetői képességeket, segíti a csapatmunkát
� Elősegíti a szervezetek tanulását, a folyamatosan változókörnyezethez való alkalmazkodást
� Inkább a megelőzést szolgálja, mint az utólagos vizsgálatot
� Hatékonyságnövelés (kevesebb ráfordítás – magasabb szintű szolgáltatás )
A szemlA szemlééletmletmóód vd vááltozltozáás igs igéényenye
� minőségmenedzsment: kultúra, módszertan
� „A minőségszemlélet ….a módszerek és a szervezés forradalma. ….arra készteti az embereket, hogy nézzenek szembe az érdekek ellentmondásaival, ahol az egyik tényező emelése szükségszerűen maga után vonja egy másik tényező csökkenését, és ezekre az ellentmondásokra határozott megoldást dolgozzanak ki. (Øvterveit, 1999)
� tudás, módszerek, eszközök → döntéstámogatás
Mi a minMi a minőősséég?g?
�„A” jobb, mint „B”
�A minőség teszi a dolgot azzá, ami (Chambers)
�A fogyasztó igényeinek való megfelelés (ipar)
�Használatra való alkalmasság (Juran)
�A minőség a termék egész élettartama alatt múlja felül a fogyasztó várakozásait (Deming)
�Mozgó cél (Feigenbaum)
�Jellemzők összessége → igényeknek valómegfelelés (Freund)
�Megfelelés a szabványnak, a használatra valóalkalmasságnak, a vevő igényeinek (Shiba)
Mi a minMi a minőősséég?g?
�A normatív viselkedéssel való megegyezés /eltérés foka (Donabedian)
�A vevőkkel megállapított követelmények teljesítése (Crosby)
�Az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják azon képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen (MSZ EN ISO 8402 szabvány)
MinMinőősséég az egg az egéészsszsééggüügyben gyben
�Hatékonyságnövelés → érdekelt felek elégedettségének↑,→ egészségügyi szolgáltatók szakmai
és gazdasági eredményei ↑
�Egészségi állapotot befolyásoló tényezők� Indokló körülmények ~változások
��KKüülslsőő ttéényeznyezőőkk�Demográfiai változások → strukturális átalakítások,
minőségi fejlesztések igénye�Morbiditási struktúra változása�Mortalitás
�Globális mutatók �Várható átlagos élettartamok�Elkerülhető halálozás (minőség!)
�Egészségügyi törvény
HFA 2000HFA 2000
��31. sz c31. sz céélkitlkitűűzzééss
�� „„Az egAz egéészsszsééggüügyi ellgyi ellááttáás mins minőősséége ge éés megfelels megfelelőőegegéészsszsééggüügyi technolgyi technolóógiai eljgiai eljáárráásoksok””
�A tagállamok 2000-rehozzanak létre olyan struktúrákat és folyamatokat, melyek az egészségügyi ellátás megfelelő fejlődését és alkalmazását biztosítják.
�az egészségügyi ellátás minőségének rendszeres monitorozásával , értékelésével és a fejlesztést szolgáló módszerek és folyamatok bevezetésével,
�a minőségfejlesztésnek az egészségügyi személyzet rendszeres tevékenységébe való beépítésével és
�minden egészségügyi dolgozó megfelelőtovábbképzésével érhető el.
EgEgéészsszsééggüügyi Tgyi Töörvrvéényny1997. 1997. éévi CLIV. tvi CLIV. töörvrvéényny
Az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása (119-124.§)
�119-120.§: A minőségi rendszer
�121. §: A belső minőségügyi rendszer
�122. §: A külső minőségügyi rendszer
�123. §: A szakmai felügyelet
�124. §: A megfelelőség-tanúsítás
MinMinőősséég az egg az egéészsszsééggüügybengyben
� Indokló körülmények ~változások
��BelsBelsőő ttéényeznyezőőkk�Az egészségügyi rendszer problémái
Technikailag lehetsTechnikailag lehetséégesges
GazdasGazdasáágilag megengedhetgilag megengedhetőő
Az egAz egéészsszsééggüügyi rendszerek gyi rendszerek kkööltsltséégngnöövekedvekedéésséének okainek okai
�Technológiai robbanás az egészségügyben
�A népesség elöregedése
�Növekszik a lakosság igénye
� Inflációs költségkörnyezet
�Műhibaperek
�….
�….
Az egAz egéészsszsééggüügyi rendszer belsgyi rendszer belsőőproblprobléémmááiiAz egAz egéészsszsééggüügy piaci elemeigy piaci elemei
�beteg = fogyasztó�egészség = áru
De!De!
��beteg beteg valójában nem piaci partner
��orvosorvoshatékonyság = vagy ≠ költségérzékenység
�� finanszfinanszíírozrozóóhatékonyság = költségérzékenység
Az egészségügyi rendszer belsőproblémái
�közgazdasági viszonyok�állami szerepvállalás
�piaci elemek
�egészségügyi ellátás bővülése
� finanszírozói elégedetlenség
�egészségügyi személyzet elégedetlensége
�betegelégedetlenség
�korszerűtlen szervezeti kultúra
ElvElváárráások az egsok az egéészsszsééggüügyi ellgyi ellááttáással ssal szembenszemben
��Beteg szempontjai (client quality)Beteg szempontjai (client quality)�kényelmes hozzáférhetőség
�nem jelent fizikai, lelki megterhelést
�megfelelő állapotjavulás
�kielégítő komfortfokozat
�megfelelő kapcsolat a személyzettel
�megfelelő tájékoztatás
�� Szakmai szempontok (professional quality)Szakmai szempontok (professional quality)�adott szakképzettség és felszereltség mellett
�a szakma szabályainak betartásával
�a lehető legnagyobb objektív állapotjavulás
ElvElváárráások az egsok az egéészsszsééggüügyi ellgyi ellááttáással ssal szembenszemben
��Menedzsment szempontok (management quality)Menedzsment szempontok (management quality)�erőforrások optimális felhasználása
�szakmai hatásosság
�gazdasági hatékonyság
��EgEgéészsszséégpolitikagpolitika�jól szervezett egészségügyi ellátás
MinMinőősséég az egg az egéészsszsééggüügybengyben
�Az ellátás minősége az elérhető, tudományosan megalapozott orvosi tudás alkalmazásának foka
��DonabedianDonabedian�Az ellátás minősége a megvalósult ellátás és az előre
kitűzött kritériumok egyezése.
��ConenConen�A célelérés foka, azaz a tényelegesen elértnek az
elérhetőhöz, megtehetőhöz, a kívántnak a mértékéhez való viszonya.
��WilliamsonWilliamson�A minőség az optimális körülmények között
biztosítható optimális ellátás; a legésszerűbb költség-és egyéb ráfordítások tükrében
MinMinőősséég az egg az egéészsszsééggüügyben gyben --MagyarorszMagyarorszáágg
�Az egészségügyi szolgáltatás minősége olyan éértrtéékkííttééletlet, mely �az egészség megmegőőrzrzééssében,
��helyrehelyreáállllííttáássában és
��fenntartfenntartáássában rréésztvevsztvevőőkk által
��kinyilvkinyilváánníított tott és elvelváárhatrhatóó igények megvalósításának mértékét fejezi ki.
Konszenzus Konferencia, Hajdúszoboszló, 1995
A minA minőősséég komponenseig komponensei
�Hatásosság
�ideális (efficacy)
�szokásos (effectivness)
�Hatékonyság
�Tudományos-technikai minőség (scientific-technical quality)
�Megfelelőség (appropriatness)
�Méltányosság (equity)
�Hozzáférhetőség (accessibility)
�Kockázat kezelés (risk management)
�Etikus egészségügyi ellátás
�Jog az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez
�Emberi kapcsolatok
Egészségügyi szolgálat• intézmények• felszereltség• infrastruktúra• költségek
Humán erőforrás• szaktudás, képzettség• paramedikális személyzet• területi eloszlás
Az egAz egéészsszsééggüügyi ellgyi ellááttóórendszer dimenzirendszer dimenzióóii
struktúra folyamat eredmény
egészségi állapot
társadalmikörnyezet
Betegellátás folyamata
•diagnosztika•ápolás•kommunikáció•technikai-műszakimanagement
Egészségi állapot változása
•morbiditási, •mortalitási adatok
Betegelégedettség
rendszersajátosságai
betegsajátosságai
Az egAz egéészsszsééggüügyi mingyi minőősséég fejlg fejlőőddéése se
� ie. 18. sz. : Hammurabi Törvénykönyve – „outcome measurement”
�19. sz. : Florence Nightingale – angol krími háború
�1910: E. Codman – „end result system”
�1912: Amerikai Sebészeti Társaság – kórházi akkreditáció
�1918: Kórházi Standardizációs Program
�1919: Minimum Standardok
�1953: Joint Commission on Accreditation of Hospitals
�1970: Kórházi Akkreditációs Kézikönyv
�1987: Joint Comission on Accreditation of Health Care Organisations
�1990:
Az egAz egéészsszsééggüügyi mingyi minőősséég hazai g hazai ttöörtrtéénetenete
�Lényegesen rövidebb múlt (1950-es évek →)�minőségbiztosítás megtalálható elemei
�klinikopatológiai konferenciák�hisztopatológiai konzultációk�vizitek�esetmegbeszélések�betegdokumentáció ellenőrzése�csecsemő- és anyai halálozás
�Hatalmas jövő�Rendszerszemléletű megközelítés
Szervezett minSzervezett minőőssééggüügyi tevgyi tevéékenyskenyséégek gek
feltétel eredmény
folyamat
Össze-vetés stan-
dardok-kal
feltételeredmén
y
folyamat
feltételeredmén
y
folyamat
feltétel eredmény
folyamat
feltételeredmén
y
folyamat
feltétel eredmény
folyamat
Összeve-tés
standar-dokkal
feltétel eredmény
folyamat
Összeve-tés
standar-dokkal
Össze-vetés stan-
dardok-kal
Össze-vetés stan-
dardok-kal
Össze-vetés stan-
dardok-kal
Össze-vetés stan-
dardok-kal
minőségfejlesztésQuality Improvement
(jobbnak feleljen meg)
ellenőrzés + feltétel és folyamatkorrekció +
cél és standardkorrekció
dinamikus prospektív folyamat
minőség biztosításQuality Assurence
(több feleljen meg,jobban feleljen meg)
ellenőrzés + feltétel és folyamatkorrekció
dinamikus iterációs ciklus
Minőség ellenőrzésQuality Control
(megfelel-e?)
Ellenőrzés
retprospektív hatású folyamat
MinMinőősséégg--ellenellenőőrzrzéés (1910s (1910--1960)1960)
� Quality Control (QC): a szakmai
standardoktól vagy a standardok
rendszerétől, protokolloktól,
irányelvektől való eltérés ellenőrzése.
� Quality Control (QC): a szakmai
standardoktól vagy a standardok
rendszerétől, protokolloktól,
irányelvektől való eltérés ellenőrzése.
feltétel eredmény
folyamat
megfelel-e?
ellenőrzés
retrospektív hatású folyamat
Összevetés standardok-
kal
MinMinőősséégbiztosgbiztosííttáás (1960s (1960--1990)1990)
� Quality Assurence (QA): az
egészségügyi szolgáltatás
minőségének ellenőrzéséhez
csatlakozó olyan
folyamatosan működő,
visszacsatoló rendszer, amely
a minőségtől való eltérést
azonnal jelzi és beindítja a
korrigáló mechanizmusokat.
� Quality Assurence (QA): az
egészségügyi szolgáltatás
minőségének ellenőrzéséhez
csatlakozó olyan
folyamatosan működő,
visszacsatoló rendszer, amely
a minőségtől való eltérést
azonnal jelzi és beindítja a
korrigáló mechanizmusokat.
feltétel eredmény
folyamat
több feleljen meg, jobban feleljen meg
ellenőrzés + feltétel és folyamatkorrekció
dinamikus iterációs ciklus
összevetés standardok-
kal
MinMinőősséégfejlesztgfejlesztééss
�Quality Improvement (QI) olyan tevékenységek összessége, melyek során a teljes rendszer vagy annak egy részének fejlesztése a cél, kiemelten a minőségi problémák megelőzése, a problémás vagy a potenciálisan problémás folyamatok azonosítása, tökéletesítése és új minőségelemek bevezetése révén.
�"Ha folyton azt teszed, amit eddig tettél, akkor folyton csak azt kapod, amit eddig is kaptál."
�Cél: jobbnak feleljen meg
�ellenőrzés+feltétel+folyamatkorrekció
�cél- és standardkorrekció
�dinamikus, prospektív folyamat
MinMinőősséégfejlesztgfejlesztéés (1990 s (1990 →→
jobbnak feleljen meg
ellenőrzés + feltétel és folyamatkorrekció + cél és standardkorrekció
dinamikus prospektív folyamat
feltétel eredmény
folyamat
Összeve-tés
standar-dokkal
feltétel eredmény
folyamat
Összeve-tés
standar-dokkal
feltétel eredmény
folyamat
Összeve-tés
standar-dokkal
feltétel eredmény
folyamat
Összeve-tés
standar-dokkal
feltétel eredmény
folyamat
Összeve-tés
standar-dokkal
MinMinőőssééggüügyi rendszerekgyi rendszerek
�Melyik modell?�legnagyobb mértékben támogatja az
intézmény stratégiai céljait�annak hosszú távú minőségpolitikáját.
�Elsődleges szempont: �mi az intézmény célja a minőségfejlesztés terén?
(helyi adottságok, lehetőségek, várhatóperspektívák, problémák,…..figyelembevétele
�milyen lehetőségek adottak (érhetők el)?
�A minőségügyi rendszer (ki)építése nem cél, csak eszköz a minőségfejlesztés folyamatában!
MinMinőőssééggüügyi rendszerekgyi rendszerekEurEuróópa Tanpa Tanáács ajcs ajáánlnláásai (1997. szeptember)sai (1997. szeptember)�általános megfogalmazások
�központi javaslat : tagállamok kormányai teremtsék meg a „rendszereket”
�a külső tanúsítás megszerzése szükséges, de nem elégséges
�a folyamatos minőségfejlesztés megvalósításának feltételei:�minőségpolitikai nyilatkozat
�minőségfejlesztéshez szükséges struktúrák
�oktatás
�motiváció
�folyamatos önértékelés
�multiprofesszionális együttműködés
� szakmai irányelvek alkalmazása
�betegek szerepének hangsúlyozása
MinMinőőssééggüügyi rendszerekgyi rendszerek
�� feladatokfeladatok�minőségfejlesztési rendszerek kialakításához
szükséges politikák és struktúrák�egészségügyi ellátásban tevékenykedők
feladatkörei�minőségügyi rendszerekhez kapcsolódó
kutatások és fejlesztések�szakmai irányelvek kidolgozása
�indikátorok fejlesztése
�beteginformáció
�folyamatos továbbképzési programok
�oktatás�minőségügyi ismeretek
�paramedikális személyzet
�orvosegyetemi graduális, posztgraduális képzési szintek
Total Quality management (TQM)Total Quality management (TQM)
�A TQM olyan menedzsment filozmenedzsment filozóófia fia és vváállalati llalati gyakorlatgyakorlat, amely a szervezet céljainak elérése érdekében a leghatleghatéékonyabb mkonyabb móódon haszndon hasznáálja fel lja fel a szervezet rendelkezésére álló (emberi és anyagi) ererőőforrforráásokat.sokat.
�Jellemzői�középpontjában a minőség áll
�vevői megelégedettség �szervezeti működés folyamatos fejlesztése
�menedzsmentszintről kiindulva építkezik�a szervezet valamennyi tagjának részvételén
alapul�hosszú távú sikerekre törekszik (a fogyasztó
megelégedettségének, a szervezet összes tagjának és a társadalom hasznának figyelembevételével)
�átfogja az egész szervezet működését (folyamatok, erőforrások, irányítás)
TQM a gyakorlatbanTQM a gyakorlatban
Total Quality ManagementTotal Quality Management
Elsődleges cél StratStratéégiai befolygiai befolyáásolsolááss
A minőség elérésének útja ÁÁllandllandóó versenykversenykéépes pes helyzet biztoshelyzet biztosííttáásasa
A tevékenység hangsúlya Piaci Piaci éés fogyaszts fogyasztóói i igigéényeknyek
Módszerek StratStratéégiai tervezgiai tervezéés, cs, céélok lok rendszerbe foglalrendszerbe foglaláásasa
Minőségügyi szakemberek és a szervezet célja
OktatOktatáás, trs, trééning, cning, céélok lok rendszerbe foglalrendszerbe foglaláásasa
Felelősség a minőségért VezetVezetéés s éés valamennyi s valamennyi alkalmazottalkalmazott
Minőség megközelítése, orientáció
MinMinőősséégi vezetgi vezetéési rendszersi rendszer
EFQM modell (European Foundation EFQM modell (European Foundation for Quality Management)for Quality Management)
�1988 -Brüsszel: 14 európai nagyvállalat (Fiat, KLM, Bosch, Nestlé…..)
�Cél: európai ipar versenyképességének növelése →szolgáltató szektor
�Missziója: �fogyasztói, dolgozói elégedettség növelése
�TQM folyamatok megvalósításának segítése (versenyelőny)
�Állomásai�1991: Európai Minőségdíj megalapítása
�1999: EFQM Kiválóság Modell meghirdetése
EFQM modellEFQM modell
�Eszköz és módszer, ≠ minőségügyi rendszermodell, ≠TQM modell;
�„open window –open face” emberek , kollektívák vezetési eszköze, a kiváló működés elérését segítőmódszere, akik nyitottak a világra, a változásokra, akik tudják, hogy a minőség nem fejlődik önmagától.�szisztematikus önértékelési módszer, nem ad
direktívákat, normákat, standardokat, pusztán a kiválóság eléréséhez alkalmas kérdésköröket deklarálja;
�figyelembe veszi a szervezetek és a célelérés különbözőségét;
�TQM filózófián alapul;
�fő célja a folyamatos minőségfejlődés, nem egy előírt állapot elérése.
Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (1947. február)
�görög isos isos (egyenlő)�a nemzetközi szabványoknak a világon legnagyobb
fejlesztője és kiadója� 157 ország nemzeti szabványügyi szervezetének
hálózata � Központja Genf�>16500 nemzetközi szabványt és más normatívát adott
ki� tradicionális tevékenységek (mezőgazdaság, építés,
műszaki területek, gyártás, szállítmányozás; információés kommunikációs technológia.
ISO szabvISO szabváánysorozatnysorozat
�1988: első nemzetközi szabványsorozat elfogadása
� ISO 9000 szabványsorozat – elterjedt, széles körben használt minőségügyi rendszer
�Szabványsorozat ‘gerince’: 9001, 9002, 9003�ISO 9001:a termelés teljes folyamatára kiterjed (tervezés,
fejlesztés, gyártás, telepítés és a vevőszolgálat minőségbiztosítási modellje);
�ISO 9002: gyártás, a telepítés és a vevőszolgálat minőségbiztosítási modellje;
�ISO 9003: minőségügyi rendszerek minőségbiztosítási modellje, a végellenőrzés és a vizsgálat területére terjed ki;
�ISO 9004: a minőségirányításra és a minőségügyi rendszer elemeire vonatkozó irányelveket tartalmazza.
ISO 9000:2000 szabvISO 9000:2000 szabváánycsalnycsaláádd
�� SzerkezetSzerkezet - áttekinthetőbbé vált
�az eddigi követelményszabványokat (ISO 9001, 9002, 9003) egyetlen szabvánnyal = ISO 9001:2000 helyettesítették
�� TartalmiTartalmi változások
�szolgáltató szervezetekre és intézményekre is jól alkalmazható
�vevőközpontú
�eddigi minőségbiztosítási rendszer helyett minőségirányítási rendszer
�(TQM) alapelveit érvényesíti
�folyamat- és rendszerközpontúság, folyamatos fejlesztés
ISO szabvISO szabváánysorozatnysorozat
��Alapelvek (8)Alapelvek (8)�Vevőorientált szervezet (vevő igényeinek ismerete és
kielégítése)
�Vezetés (belső munkahelyi környezet kialakítása)
�Munkatársak részvétele (a szervezet működésének legfontosabb elemei)
�Folyamat alapú megközelítés (források és tevékenységek folyamatként kezelése →eredmények könnyebb elérhetősége
�Rendszer- megközelítés , -irányítás (egymással kölcsönhatásban lévő folyamatok identifikálása, megértése, irányítása)
�Folyamatos fejlődés a szervezet fő célja
�Tényeken alapuló döntéshozás (adatok és információk elemzésének szükségessége)
�Kölcsönösen előnyös szállítói kapcsolatok (kölcsönös függés, együttműködés szükségessége)
Az ISO 9001 Az ISO 9001 éés a mins a minőősséégirgiráánynyííttáási si alapelvek valapelvek váárhatrhatóó vvááltozltozáásaisai
� ISO 9001:2015 nemzetközi szabvány kiadása (2015. szeptember)
�Az alapelvek tervezete (7):�Vevőközpontúság
�Vezetés
�A munkatársak elköteleződése
�Folyamatszemléletű megközelítés
�Fejlesztés
�Bizonyítékokon alapuló döntéshozatal
�Kapcsolatok kezelése
IndikIndikáátoroktorok
�Olyan mutató, amely a komplex valóságról szólóinformációt leegyszerűsített formában közli (számszerűsítés, logikai változó); elérni kívánt cél, mobilizált erőforrás, kívánt hatás, minőség, kontextus változó mérése.
�Mennyiségi mutatószám, mely a betegellátás valamely területén méri a végzett tevékenységet és segítségével az ellátás minősége jellemezhető és értékelhető.�érzékeny a minőség változására
�nem ad közvetlen választ a lehetséges problémákra →figyelemösszpontosítás (részletes elemzés, ok-kutatás)
�a jelen/múlt történéseiről informál
� Felhasználható�az ellátás minősége, �a lakosság egészségi állapota ,�az egészségügyi ellátórendszer
mérésére, értékelésére, javítására
EgEgéészsszsééggüügyi indikgyi indikáátorok feloszttorok felosztáásasa
��EgEgéészsszséégi gi áállapot indikllapot indikáátorok torok (elkerülhető halálozás)
��EgEgéészsszsééggüügyi rendszer indikgyi rendszer indikáátoraitorai
�Teljesítmény indikátorok
�CMI ≠ szolgáltatás minőség
�teljesítmény, minőség mérés, értékelés (császármetszések aránya)
�Minőségi indikátorok
�a tevékenység minőségének követése, értékelése (ellátás szintje, minősége )
IndikIndikáátor ttor tíípusokpusok
��Elemi esemElemi eseméény(sentinel event) indikny(sentinel event) indikáátorok torok �váratlan, előre nem megjósolható, súlyos következmények
�anyai halálozás, transzfúziós szövődmény, gyógyszercsere, baleset a kórházban
�felülvizsgálatot igényel!
�� SzSzáámolt (rate based) indikmolt (rate based) indikáátoroktorok�több esemény megfigyelése
�postoperatív halálozás, betegpanaszok gyakorisága, sürgősségi konzílium teljesítése, várakozási idők
��EredmEredméény indikny indikáátoroktorok�mi történt/nem történt egy folyamat eredményeként?
�emlő cc. 5 éves túlélési aránya, kórházi koraszülött halálozás)
�� Folyamat indikFolyamat indikáátoroktorok�a beteg számára nyújtott tevékenységet mérik
�halasztott műtétek száma, kórházi felvételre adott időnél régebben várakozók
IndikIndikáátor tor éértrtéékkéét befolyt befolyáásolsolóóttéényeznyezőőkk
��Betegek Betegek – az ellátók képességeitől független befolyás�betegség súlyossága, szövődmények, demográfiai
jellemzők, kísérő betegségek
��EllEllááttóók (~20%)k (~20%)�képzettség, tapasztalat, döntési képesség,
interperszonális kapcsolatok
�� Szervezet (~80%)Szervezet (~80%)�diagnosztikus-, finanszírozási lehetőségek,
infrastruktúra, létszámellátottság
IndikIndikáátorok elvtorok elváárt jellemzrt jellemzőőii
��ValiditValiditááss
�ténylegesen alkalmas a minőség mérésére
�� SzenzitivitSzenzitivitááss
�képes felderíteni az aktuális minőségi problémákat
�� SpecificitSpecificitááss
�csak minőségi probléma felléptekor változik az érték
IndikIndikáátorok alkalmaztorok alkalmazáási lehetsi lehetőősséégeigei
��ViszonyViszonyííttáás standard s standard éértrtéékekhezkekhez�saját célok
�nemzeti célok
�nemzetközi célok
��EllEllááttáási folyamatok nyomon ksi folyamatok nyomon köövetvetéésese
��MMáás ints intéézmzméények hasonlnyek hasonlóó éértrtéékeivel valkeivel valóóöösszevetsszevetééss
A minA minőősséég indikg indikáátorokkal eltorokkal eléérhetrhetőőkomponenseikomponensei
�Az ellátás�hatásossága: szükséglet kielégítésének mértéke �hatékonysága: kívánt hatás elérése – ráfordítás
(hiba)�eredményessége: megfelelő szakmai munka�megfelelősége: szakmai szempontoknak
megfelelő szolgáltatás�hozzáférhetősége: �folyamatossága: ellátás koordinálás
(orvos↔szervezet↔időpont)�időszerűsége: szolgáltatásnyújtás megfelelő
időben �Betegszempontok: döntéshozatal, elégedettség�Ellátási környezet biztonsága: veszély, kockázat
BetegbiztonságA betegbiztonság jelentősége
�Mi az?
�Probléma???
�Tudjuk, hogy mennyi nemkívánatos esemény, és az előidézésért felelős ellátási hiba fordul elő?
� Ismerjük-e a következményeket?�Megelőzhetőek-e az ilyen események?�Ha igen, mi az egészségügyi szolgáltatást nyújtók
(orvos, gyógyszerész, szakdolgozó) szerepe ezek megelőzésében?
ElElőőzmzméények, aktualitnyek, aktualitááss
�Nem kívánatos események előfordulási gyakorisága�� EgyesEgyesüült Kirlt Kiráályslysáág (2000g (2000):
�400 haláleset/súlyos sérülés - orvostechnikai eszközök
�gyógyszeres kezelések okozta mellékhatások - ~ 10000 fő
�� ENEAS (2006): ENEAS (2006): a kórházi betegek 9,3%-a szenvedett el valamilyen nemkívánatos eseményt, az esetek 42,8%-át megelőzhetőnek vélték;
�� Francia felmFrancia felméérréés (Michel, 2007): s (Michel, 2007): sebészeti osztályokon 55%-ban, egyéb osztályokon az esetek 40%-ában legalább egyszer előfordult valamilyen nemkívánatos esemény, melyek ~35 %-a megelőzhető lett volna.
�WHO, OECD: minőség és betegbiztonság hatékonyságának javítása
�Az Európai Közösségek Bizottságának Közleménye az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését és ellenőrzését is magában foglalóbetegbiztonságról (Brüsszel, 2008.12.15)
KronolKronolóógiagia
��2004 okt2004 októóber: ber: WHO megalapította a Betegbiztonsági Világszövetséget�a tagállamok a lehető legnagyobb figyelmet szenteljék
a betegbiztonság terén fennálló problémáknak;
��2005 2005 ááprilis: prilis: Luxemburgi Nyilatkozat - az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés alapvetőemberi jog;
��2006: 2006: Európa Tanács - a betegek elvárhatják, hogy az EU-ban valamennyi egészségügyi rendszer szisztematikus megközelítést biztosítson a betegbiztonság terén (kockázati tényezők figyelemmel kísérése, az egészségügyi dolgozók megfelelő képzése, a megtévesztő reklámokkal szembeni védelem);
KronolKronolóógiagia
��2006:2006: az Európa Tanács ajánlást fogadott el a betegbiztonság felügyeletéről és az egészségügyi ellátás során előforduló nemkívánatos események megelőzéséről; �2007. október: Fehér Könyv
��20082008--2013:2013: második cselekvési program - polgárok egészségügyi biztonságának javítása,
�a betegbiztonság javítása�magas színvonal�biztonságos egészségügyi ellátás
(antibiotikumokkal szembeni rezisztencia, nozokomiális fertőzések).
BetegbiztonsBetegbiztonsáág g -- DefinDefiníícicióókk
��BetegbiztonsBetegbiztonsáág (safety) g (safety) -- minden magas színvonalúegészségügyi rendszer egyik legfontosabb eleme�Az egészségügyi ellátás során a betegek nincsenek
kitéve indokolatlan vagy potenciális ártalomnak. (WHO)
�Mentesség az akaratlan bántalomtól.
�A nem kívánt eredmények vagy károsodások elkerülése, megelőzése és javítása az egészségügyi ellátás területén hozott intézkedésekkel.
��Nem kNem kíívváánatos esemnatos eseméények (adverse event)nyek (adverse event)�Olyan esemény, amelynek eredményeképpen a
beteget kár éri.
�Az ellátás nyújtásához köthető károsodás, és nem a betegségből eredő komplikáció.
BetegbiztonsBetegbiztonsáág g -- DefinDefiníícicióókk
��PotenciPotenciáális nemklis nemkíívváánatos esemnatos eseméény (ny („„majdnem majdnem balesetbaleset““, , „„nearnear--missmiss””))�esemény, amely nem következett be, mert
�az elkövetett hibát időben történőbeavatkozással kiküszöbölték, vagy
�az elkövetett hiba véletlenül nem idézett előnemkívánatos eseményt.
��MegelMegelőőzhetzhetőő nemknemkíívváánatos esemnatos eseméényny�hiba következtében fellépő ártalmas esemény.
��Hiba (nem biztonsHiba (nem biztonsáágos cselekvgos cselekvéés, error)s, error)�tervezési : a cél eléréséhez rossz terv
alkalmazása�végrehajtási: a szándékhoz képest történő
mulasztás a tervezett tevékenység végrehajtása során
BetegbiztonsBetegbiztonsáág g -- DefinDefiníícicióókk
��Az egAz egéészsszsééggüügyi ellgyi ellááttáással ssal öösszefsszefüüggggőő fertfertőőzzéés s (nozokomi(nozokomiáális, klis, kóórhrháázban szerzett):zban szerzett):
�olyan kór vagy kórtan (betegség, gyulladás),
amelynek kialakulása egészségügyi
létesítményekben való tartózkodás vagy
egészségügyi kezelésekben való részvétel
eredményeként fertőző ágens vagy
termékeinek jelenlétével köthető össze.
Magas kockMagas kockáázatzatúú folyamatokfolyamatok
�A folyamat sérülése milyen következményekkel járhat a beteg számára?
��alapvetalapvetőő folyamatokfolyamatok: felvétel, áthelyezés, elbocsátás
��magas kockmagas kockáázatzatúú folyamatokfolyamatok: gyógyszerelés, sebészeti beavatkozások
��magas kockmagas kockáázatzatúú tevtevéékenyskenyséégekgek: vér transzfúzió
��magas kockmagas kockáázatzatúú betegekbetegek: újszülöttek, SBO-n, intenzív osztályon ellátottak, csökkent veseműködésű betegek
��magas kockmagas kockáázatzatúú gygyóógyszerekgyszerek: heparin, inzulin, opiátok, kemoterápia
Lehetséges következmények
��Nincs Nincs áártalomrtalom�’ingyen tanulás’/~egy hajszálon múlt
��Van Van áártalomrtalom�sikeres felismerés és kezelés�károsodás/funkcióvesztés/halál/ �hosszabb ápolási idő�perköltség�nem tervezett áthelyezés intenzív osztályra (más
intézménybe)
BetegbiztonsBetegbiztonsáág fejlesztg fejlesztéésséének nek lehetslehetsééges eszkges eszköözeizei
� standardok, irányelvek
� jelentési rendszerek
�kockázat menedzsment
Az ellAz ellááttáási hibsi hibáák kezelk kezeléésese
�Az ellátási hibákat csak akkor lehet megelőzni,
�ha felismerjük, ha előfordul
�ha meghatározzuk a kiváltó tényezőket
�ha megkeressük a megoldást
�ha megosztjuk másokkal
�ha bevezetjük a gyakorlatba
�ha a evezetett intézkedések hatásait meghatározzuk
KKööszszöönnööm m a figyelmet!a figyelmet!