miskolci egyetem - tdk3 1. bevezetÉs rádi enikő vagyok, a miskolci egyetem elsőéves nemzetközi...

Miskolci Egyetem

Gazdaságtudományi Kar

Üzleti Statisztika és Előrejelzési Intézeti Tanszék

Német-magyar kereskedelmi kapcsolatok

fejlődése és befolyásoló tényezőinek vizsgálata

1991 és 2008 között

Készítette: Rádi Enikő

Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás MSc. Hallgató

Konzulens: Dr. Varga Beatrix

Tanszékvezető: Dr. Besenyei Lajos

Miskolc

2010.

2

Tartalomjegyzék

1. BEVEZETÉS ...................................................................................................................... 3

2. A MAGYAR-NÉMET KERESKEDELEM FEJLŐDÉSE ................................................ 4

2.1. Néhány történeti mérföldkő ......................................................................................... 4

2.2. A rendszerváltás után napjainkig ................................................................................. 5

3. NÉMET-MAGYAR KERESKEDELEM ÁRUSZERKEZETE ........................................ 8

3.1. Német-magyar kereskedelem áruszerkezetének átalakulása ....................................... 8

3.2. A német-magyar működő tőke-áramlás szerepe a magyar gazdaságban ................... 10

3.3. Német működő tőke-beruházások, vállalatok Magyarországon ................................ 11

4. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁS HATÁSA A MAGYAR

KÜLKERESKEDELEMRE NÉMET ....................................................................................... 14

5. KORRELÁCIÓ- ÉS REGRESSZIÓSZÁMÍTÁS ............................................................ 16

5.1. Korrelációszámítás ..................................................................................................... 16

5.1.1. Lineáris korreláció .............................................................................................. 16

5.2. Regresszióelemzés ..................................................................................................... 18

5.2.1. Magyar export – Magyar import ......................................................................... 19

5.2.2. Magyar export – Euró árfolyam .......................................................................... 20

5.2.3. Magyar export – Fogyasztói árindex .................................................................. 24

6. ÖSSZEFOGLALÁS ......................................................................................................... 28

7. IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................... 29

8. ÁBRA-JEGYZÉK ............................................................................................................ 30

3

1. BEVEZETÉS

Rádi Enikő vagyok, a Miskolci Egyetem elsőéves Nemzetközi gazdaság és

gazdálkodás mesterképzés hallgatója. A tudományos diákköri munkám témája a német-

magyar kereskedelem fejlődése és annak befolyásoló tényezői. Célom megvizsgálni,

hogyan fejlődött az elmúlt közel 20 évben hazánk kereskedelme Németországgal, illetve

megvizsgálni a kereskedelmet befolyásoló tényezőket, milyen kapcsolat van közöttük.

Kutatásom során számos ezzel foglalkozó témával találkoztam, ahol megvizsgálták

a két állam közti kereskedelem fejlődési tendenciáit, de egyik sem fektetett nagy

hangsúlyt arra, hogy vajon mik azok a tényezők, amelyek befolyásolják a két ország

közötti kereskedelmet. Én a munkámban erre teszem a hangsúly, megvizsgálom a

statisztika területen jól ismert SPSS (Statistical Package for the Sociel Sciences1)

szoftver segítségével a kereskedelemre ható tényezőket. Ezt korreláció- és

regressziószámítással végzem.

Tehát az első négy fejezetben arról írok, hogyan változott a vizsgált időszakban a

német magyar kereskedelem, áruforgalom és milyen hatással volt erre az Európai

Unióhoz való csatlakozásunk. Az ötödik fejezetben pedig megvizsgálom, mik azok a

tényezők, amelyek befolyásolják hazánk Németország felé irányuló kereskedelmét.

1 Jelentése: statisztikai programcsomag társadalomtudományok részére

4

2. A MAGYAR-NÉMET KERESKEDELEM FEJLŐDÉSE

2.1. Néhány történeti mérföldkő

Magyarország legnagyobb külkereskedelmi, beruházó, technológiaszállító és

kooperációs partnere Németország. Ez a szerep már a rendszerváltás idejére kialakult,

és azóta is meghatározó mindkét fél számára.

Történelmileg, gazdaságilag is a magyar–német (magyar–bajor) kapcsolatok

hatást gyakorolva Szent István és Gizella koráig és Henrik német-római császárig

nyúlnak vissza. A kereskedelmet tekintve Nagy Lajos kora óra folyamatosan

dokumentálható, adatokkal igazolható, hogy a magyar kivitel fő irányai Ausztria,

Észak-Olaszország és Bajorország voltak. A magyar aranybányászat Európa összes

aranytermeléséből mintegy nyolcvan százalékkal részesedett, és Magyarország Európa

legnagyobb aranyexportőre volt. Mária Terézia vámrendeletével és merkantilista

politikájával a magyar kivitel nagyobbik részét a Habsburg Birodalom tartományaiba

terelte, de a legnagyobb külföldi partner a birodalom határain túl Bajorország volt. Az

1867-es kiegyezés után kibontakozó gazdasági fellendülés kihatott a magyarországi

német vállalatalapításokra, és tartós fellendülést hozott a magyar–német

kereskedelemben is. Jelentősebb visszaesés az 1873. évi nagy bécsi tőzsdei és

bankválság nyomán következett be, majd az 1890-es években az elhúzódó agrárválság

nagyban sújtotta a magyar kivitelt. Az 1930-as évekre általában is jellemző, hogy a

magyar kivitel több mint húsz százalékkal meghaladta a behozatalt.

A második világháború után Európa kettészakadása, a vasfüggöny létesítése

gazdaságilag is szétszakította Európát. Közép-Európa s benne Magyarország gazdasági

munkamegosztását a Szovjetunió érdekei határozták meg a KGST keretében, amelynek

országait a Szovjetunió döntően sugaras szerkezetben, bilaterálisan kapcsolta magához.

Magyarországon az összes beruházásokban a tőkés importból származó gépek

aránya a 1960-as években tíz százalék alatti volt, az 1970-es évek nagy részében 10–11

százalékot tett ki, a legnagyobb nyugati gép- és berendezésszállító szerepét azonban

már ekkor folyamatosan az NSZK töltötte be. A magyar gazdaság több alapproblémája

nemcsak fennmaradt, de súlyosbodott is. Nem kellően hangsúlyozott alapvető tény,

hogy Magyarország Nyugatról, az NSZK-ból is, folyamatosan sokkal kevesebb

technikát, technológiát importált, mint nyersanyagot.

5

A magyar–német kapcsolatokban fontos tendenciát jelzett, hogy az 1970-es évek

eleje után a nemzeti jövedelem növekedési ütemét meghaladta a magyar

külkereskedelem növekedési üteme. Ennél is gyorsabban nőtt a tőkés relációjú

külkereskedelmünk, amelyhez viszonyítva az NSZK-val folytatott magyar

kereskedelem még gyorsabb növekedési ütemet mutatott. Ez a tendencia majdnem két

évtizeden át, a rendszerváltásig folyamatos maradt.

Kelet–nyugati viszonylatban fontos aszimmetriát mutatott, hogy az NSZK az 1980-

as években a kelet–nyugati kereskedelem 20–25 százalékát bonyolította le, egyre

meredekebben növekvő arány mellett, a kis KGST-országok együttes részesedése

viszont mindössze öt-hat százalékot tett ki.

Összefoglalva elmondható, hogy a magyar kereskedelmet, gazdasági helyzetét több

száz évvel ezelőtt is már nagyban befolyásolta a német gazdasági helyzete. Ez a

kapcsolat folyamatosan hullámzott, de a mai napig fontos szerepet játszik hazánk

életében.

2.2. A rendszerváltás után napjainkig

Az Európai Unió országai közül egyaránt Németország a legnagyobb mértékben

érintett a Közép- és Kelet-Európával folytatott kapcsolatokban földrajzi fekvése,

geopolitikai helyzete, a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok intenzitása, a

politikai tényezők alapján. Németország újraegyesítésével alapvetően új korszak

kezdődött az európai országok kereskedelmének viszonylatában, különösen a közép- és

kelet-európai térség fejlődési útjában. Valamennyi közép-európai ország legnagyobb

gazdasági, kereskedelmi és beruházó partnerévé Németország vált.

A német újraegyesítés döntően befolyásolta az európai integrációt, Németország

politikai és gazdasági szerepét, partnereihez való viszonyát, valamint egész nemzetközi

szerepvállalását. Az újraegyesítés növelte Németország befolyását a nemzetközi

gazdaságpolitikában. A népességgyarapodás mellett azonban az egy főre jutó gazdasági

teljesítőképességben nagymértékben romlott az ország pozíciója. A keletnémet

tartományok belépése a gazdaság problémáit és finanszírozási terheit növelte, a tőke és

árualap növekvő részét egy időre külföldről belföldre, az új tartományokba kellett

átirányítani. Mivel az egység megteremtése hatalmas terhekkel járt, s az ország

pénzügyi erejét, finanszírozási képességét nagymértékben lekötötte. Ennek ellenére az

6

EU régi tagországaival folytatott kereskedelemben, az 1990-es évtizedben is jelentős

német többlettel zárult, sőt a német áruexport növekedése 1994-től ismét felgyorsult.

Németországnak e térség államaival fenntartott kereskedelmi, gazdasági

együttműködési, tőkebefektetési kapcsolatai gyökeresen megváltoztak. A német

gazdasági és valutaunió (1999.) létrejötte alapvetően kihatott Kelet-Közép-Európára.

A német és a kelet-közép-európai költségszínvonal, főleg a bérköltség-színvonal

különbsége növelte a nyugatnémet vállalatok érdekeltségét a betelepülésre Kelet- Közép

Európába és a bérmunka, valamint a beszállítói kapcsolatok kiépítésére. Németország

külkereskedelme a visegrádi országokkal (Csehország, Lengyelország, Szlovákia és

Magyarország) dinamikusan nőtt, már az 1990-es évek első felétől kezdve. Ugyanakkor

mind a négy ország fő exportját a német piacra koncentrálta.

A magyar-német gazdasági kapcsolatokban a rendszerváltás, a piacgazdaságra

való gyors átállás, a külkereskedelem szerkezeti átalakulása, Németországban

újraegyesülése új korszak kezdete volt. Európa legnagyobb gazdasági partnerévé

Németország vált. Az összeomlott hazai nagyvállalati termelés és a szétesett KGST-piac

helyett Magyarország indította el először és a legnagyobb mértékben

külkereskedelmének átrendezését és az európai integráció munkamegosztásába történő

újra bekapcsolódását.

1990 1995 2000 2002 2004 2005 2008

Német összexport 318 117 383 232 597 440 651 320 731 544 786 266 994 870

Magyarország 3 099 3 593 10 299 11 185 12 816 13 646 17 617

1. táblázat: Németország exportja Magyarországra (Millió euró)

1990 1995 2000 2002 2004 2005 2008

Német összimport 293 215 339 618 538 311 518 532 575 448 628 087 818 621

Magyarország 2 294 3 533 10 633 12 134 13 412 14 209 17 758

2. táblázat: Németország importja Magyarországról (Millió euró)

A táblázatban foglaltak szerint elmondható, hogy Magyarország Németországba

irányuló exportja 1990-ben 2294 millió eurót tett ki. Tíz év alatt a német irányú magyar

export csaknem ötszörösére növekedett és 2000-ben 10,633 millió euró volt. 1990-ben

Magyarország Németországból 3099 millió euró értékben importált, így magyar oldalon

805 millió eurós hiány mutatkozott. Érdekes tény, hogy 2000 és 2008 között

7

időarányosan abszolút értékben a magyar kivitel csaknem ugyanakkora növekményt

mutatott, mint a megelőző évtizedben, a magyar export német viszonylatban több mint

hétmilliárd euróval nőtt, 2008-ra 17,758 millió euróra.

A visegrádi országok közül Magyarország exportbővítése volt a legnagyobb

mértékű, pontosan háromszoros. Az 1990-es évek második felében ezek az országok

nagymértékben növelte Németországból származó importját. A magyar importbővítés

volt a legnagyobb: német vonatkozásban 2,87-szeres.

Az ezredforduló utáni időszakban a visegrádi országok lényegében fenntartották

kereskedelmük dinamikáját Németországgal. Magyarország exportőri részesedése

Németország összimportjában 1990-ben 0,78 százalék, 2000-ben 1,98 százalék, 2008-ban 1,77

százalék volt. A 18 éves időszak egészét tekintve Magyarország a mai napig jelentősen növelte

részarányát egy nagyon igényes piacon.

8

3. NÉMET-MAGYAR KERESKEDELEM ÁRUSZERKEZETE

3.1. Német-magyar kereskedelem áruszerkezetének átalakulása

A magyar–német kereskedelem áruszerkezete 1990 óta eltelt majdnem két

évtizedben alapvetően átalakult, a kiviteli és a behozatali oldalon egyaránt. A

változások jól tükrözik a magyarországi termelési és exportpotenciál átalakulását és a

fogyasztási szerkezet megváltozását. Az átalakulás fő tényezője azonban a

Magyarországon működő német vállalatok inputja és outputja. Az 1990 és 2008 között

Magyarország termelési szerkezete és exportstruktúrája több mint hetven százalékban

átalakult. A jelenleg termelt és kivitt áruk hét tizede 1990-ben még nem is szerepelt a

magyar palettán. A Magyarországról származó, de alapvetően a külföldi, esetünkben a

német vállalatok által generált fejlődésről van szó.

A Németországgal folytatott kereskedelem szerkezete árufőcsoportok szerint

alapvetően átalakult az 1990–2008-as időszakban. Az áruszerkezet átrendeződése már

az 1990-es évek első felében jelentős mértékű volt, az átalakulás döntő korszakának

viszont az 1995 és 2000 közötti időszak bizonyult, amikorra felfutott a Magyarországon

letelepedett német vállalatok termelése és exportjuk is beérett. A Magyarországon

működő német vállalatok jó része Németországból szerezte és szerzi be termelési

inputját tovább feldolgozás, illetve összeszerelés céljából, így az import és az export

ebben a vállalatcsoportban párhuzamosan növekedett, sőt a Magyarországon hozzáadott

érték miatt az export értékének növekedése meghaladta az importét.

A következő táblázatból láthatjuk, hogy a Németországba irányuló magyar kivitel

áruszerkezeti változásainak fő tendenciái 1990 után a következők voltak:

1990 1995 2000 2005 2008

Élelmiszer, ital, dohány 19,84 13,86 3,40 2,83 3,1

Nyersanyagok 43,68* 42,79* 12,87 12,46 2,0

Energiahordozók 2,92 1,43 0,72 0,87 2,7

Feldolgozott termékek 21,22*** 27,93*** 23,24 23,92 25,5

Gépek és szállító eszközök 12,34** 13,99** 71,35 71,13 66,7

* nyersanyagok, félkész termékek és alkatrészek

** + egyéb beruházási javak

*** fogyasztási iparcikkek

3. táblázat: A Németországba irányuló magyar export áruszerkezete árufőcsoportok szerint (%)

9

1990-ben a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, ital és dohány tették ki

német relációban a magyar kivitel 1/5-ét. Ez az arány az ezredfordulóra 3,4 százalékra

csökkent. 1990-ben a német viszonylatú magyar export legnagyobb árufőcsoportját a

nyersanyagok tették ki; 44 százalékos arányban szerepeltek, 2000-re arányuk 1/8-ra

csökkent. A feldolgozott termékek aránya az 1990–2008-as időszakban általában

növekedési tendenciát mutatott (a termékek statisztikai besorolásának változásai miatt

az adatok csak korlátozottan hasonlíthatók össze). Megállapítható, hogy 2008-ban a

feldolgozott termékek tették ki a magyar kivitel több mint 1/4-ét. A legnagyobb

változások egyértelműen a gépek, berendezések, szállítóeszközök árufőcsoportban

következtek be, ezek 1990-ben még szerény; alig több mint 12 százalékos arányban

szerepeltek a Németországba irányuló magyar szállításokban. Az ezredfordulón e

termékcsoport részesedése meghaladta a magyar kivitel hetven százalékát. Arányuk

azóta is magasabb a Németországba irányuló magyar kivitelben, mint az onnan

származó magyar behozatalban, ami rendkívül érdekes jelenség. Ez alapvetően a

magyarországi német vállalatokban folyó összeszerelő tevékenység hozzáadott

értékével magyarázható. A Németországba menő magyar kivitel több mint egynegyedét

a gépkocsiipar adja, a legnagyobb exportőr az Audi2.

A következő táblázatból láthatjuk, hogy a Németországból származó magyar

import szerkezetének rendszerváltás utáni átalakulása szintén döntő jelentőségű:

1990 1995 2000 2005 2008

Élelmiszer, ital, dohány 1,97 2,67 1,23 3,49 4,1

Nyersanyagok 59,8* 45,94* 0,74 0,79 1,1

Energiahordozók 0,00 0,00 0,27 1,73 2,1

Feldolgozott termékek 11,19*** 25,70*** 36,93 32,82 32,9

Gépek és

szállítóeszközök 26,90** 25,69** 60,81 61,17 59,8

* nyersanyagok, félkész termékek és alkatrészek

** + egyéb beruházási javak

*** fogyasztási iparcikkek

4. táblázat: A Németországból érkező magyar import áruszerkezete árufőcsoportok szerint (%)

A legszembetűnőbb, alapvető tény, hogy a rendszerváltásig, sőt még 1990-ben is

a sokat emlegetett német technika importja helyett a Németországból származó magyar

2 Oline interneten: http://topceg.lap.hu/ Letöltve: 2010. 10.04.

http://topceg.lap.hu/

10

behozatalban a nyersanyagok domináltak, behozatalunk hatvan százalékát tették ki.

Több mint két és félszer annyi nyersanyagot importáltunk értékben Németországból,

mint berendezést. A feldolgozott termékek, fogyasztási iparcikkek 1990-ben a

behozatalban 11 százalékkal szerepeltek. A gépek, berendezések, szállítóeszközök

részesedése a magyar importban alig több mint egynegyednyi volt (27 százalék). Az

importszerkezet átalakulása is megkezdődött az 1990-es évek első felében, de az

alapvető változások az exporthoz hasonlóan az importban is az évtized második felében

mentek végbe. 2000-re a fejlődés nyomán alapvetően átrendeződött szerkezet

lényegében kialakult. 2000-ben a gépek, berendezések, szállítóeszközök aránya a

Németországból jövő magyar importban már meghaladta a hatvan százalékot és azóta a

fejlődés alapvető iránya az e termékcsoporton belüli átrendeződés, minőségi fejlődés,

korszerűsödés. A feldolgozott termékek részaránya 2000-ben 37 százalékra emelkedett

és azóta is az egyharmad körüli arányt éri el. A nyersanyagok korábbi domináns aránya

a magyar importban 2000-re 0,7 százalékra csökkent.

Összegezve elmondható, hogy a vizsgált időszakban a magyar-német

kereskedelem áruszerkezete a világgazdasághoz igazodva folyamatosan változott.

3.2. A német-magyar működő tőke-áramlás szerepe a magyar

gazdaságban

Németország az 1980-as évek végén vezető szerepre tett szert Magyarország

külkereskedelmében és működő tőke importjában. Hazánk a nyugat- európai

viszonylatú külkereskedelmének az 1990-es években több mint felét, a 2000–2008-as

időszakban csaknem a felét Németországgal bonyolították le.

A német működő tőke-kivitel fontos jellemzője, hogy szoros kapcsolatban van az

áruexport földrajzi és szerkezeti megoszlásával, ami igazolja, hogy a német beruházók

egyik fő szempontja az exportpiacok biztosítása, az értékesítési lehetőségek

kiszélesítése. A piacszerzés és piacbiztosítás fontosságát jelzi, hogy a német működő

tőke-beruházások állományában az 1990-es évek közepétől napjainkig hatvan százalék

fölötti a szolgáltató ágazatok részesedése, másrészt a beruházások növekvő aránya a

kereskedelemben valósult meg, így mindkét terület az export előmozdításának fontos

eszközévé vált. A visegrádi országokba, köztük Magyarországra irányuló működő tőke-

beruházások másik alapvető indítéka a belföldi fajlagos termelési költségek

csökkentése, az olcsóbb input biztosítása, a kedvező előállítási költségszínvonalú,

visegrádi országokból származó beszállítások révén.

11

Magyarországon a Matáv privatizációjában a Deutsche Telekom vett részt, a

Siemens a híradástechnikában jár az élen, az Audi Győrben létesítette egyik

legkorszerűbb motorgyárát, a Hungária Biztosító több mint kétharmadát pedig az

Allianz vásárolta meg.

Az ezredfordulótól 2007-ig az összes magyarországi beruházások körülbelül húsz

százalékát a külföldi tulajdonú vállalatok bonyolították le, amelyen belül a német

működő tőke aránya kezdetben csaknem harminc százalék, az utóbbi években

egynegyed körüli, alatti volt.

3.3. Német működő tőke-beruházások, vállalatok Magyarországon

Az 1980-as évek végén a német (és az osztrák) tőke dominálta a magyarországi

közvetlen beruházásokat. 1989 végén 37 millió eurónyi német működő tőke-állomány

volt Magyarországon. 1992–1993-ban és még inkább 1994-ben nagymértékben javult a

német befektetők relatív helyzete, így 1994 végéig a Magyarországon befektetett

külföldi működő tőke-állomány megközelítőleg 25 százaléka Németországból

származott.

A német működő tőke-befektetések növekedése Magyarországon az 1990-es években

és a 2000–2006-os időszakban is gyors ütemet mutatott, az állomány a friss

beruházások révén és az itt megtermelt profitok újrabefektetése révén gyorsan nőtt. 1990 és

1995 között a német tőkeállomány Magyarországon 136 millió euróról 1771 millióra ugrott, s

2000-re már 7187 millió eurót tett ki. 2000 és 2005 között az állomány újra megkétszereződött;

14,060 millió euróra, majd 2006-ra újabb 2,5 milliárd euró növekedéssel elérte a 16,499 millió

eurót.

12

1. diagram: Német tőkebefektetések Magyarországon

2. diagram: Német tőkebefektetések Magyarországon gazdasági ágazatok szerint

13

Az oszlopdiagramról leolvasható, hogy a német tőkebefektetések Magyarországon

növekvő tendenciát mutatnak. A kördiagramról leolvasható a befektetett tőke

százalékos megoszlása. Láthatjuk, hogy az autógyártással kapcsolatos befektetés a

legnagyobb mértékű (29 %).

Jelenleg mintegy nyolcezer német érdekeltségű vállalat működik Magyarországon,

ezek közül a legnagyobb befektetők a következők: Audi Hungária – autó, motorgyártás,

K+F kapacitás; Daimler – autógyártás; Siemens – hírközlés; E.ON Kraftwerke –

villamos energia-termelés, energetika; RWE – villamosenergia-termelés, energetika;

Bosch – szereléstechnika; LuK – járműalkatrészek.

Az 1990-es években a Magyarországon megjelenő német működő-beruházások fő

motívumai az alábbiak voltak: 1. az értékesítés előmozdítása, biztosítása a közvetlen

piaci jelenlét révén; 2. „Magyarország, mint ugródeszka” a kelet-közép-európai piaci

expanzióhoz; 3. a termelési költségelőny lehetőségeinek kiaknázása; 4. a belföldi

gyártóval történő együttműködésből származó előnyök; 5. adóelőnyök; 6. a konkurens

vállalatok sikereinek követése; és 7. a beruházás támogatások előnyeinek kihasználása.

E motívumok mellett – kisebb arányban ugyan – egyéb motívumok is szerepeltek a

befektetéseknél: 1. a szigorú német környezetvédelmi előírások kikerülése; 2.

infrastrukturális okok; 3. a termékek életciklusának meghosszabbítása; 4. az

importkorlátozások kikerülése és 5. szállításiköltség-szempontok. A felsorolt

motívumok rendszerint nem egyedül, hanem több meglévő indíték együttes hatásaként

ösztönözték a német vállalatokat a magyarországi beruházásokra. A kereskedőcégeket

és a szolgáltatóvállalatokat elsősorban a piacszerzés vonzotta, a termelő vállalatoknál a

fajlagos költségcsökkentés szempontja játszott nagyobb szerepet. Ez együttesen sajnos

azt is mutatja, hogy a magyar munkaerő minősége korántsem akkora vonzerő. A német,

illetve a német–magyar vállalatok között részegység-termelő, bérmunkát végző,

összeszerelő, de komplex ipari termelő és szolgáltató cégeket egyaránt találunk. A

vállalatoknak a magyar gazdasági környezetre gyakorolt hatása esetenként eltérő.

Összességében általános vonás, hogy a németországi és magyarországi fajlagos

költségszínvonal és benne a bérszínvonal különbségét aknázza ki.

14

4. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁS HATÁSA

A MAGYAR KÜLKERESKEDELEMRE NÉMET

Az Európai Unióhoz történt csatlakozás sokrétű hatásairól különböző szempontok

szerint gazdag szakirodalmi elemzések állnak rendelkezésre. A magyar–német

gazdasági kapcsolatok szempontjából most arra a fejlődésre koncentrálok, hogy miként

alakult a magyar export és import német viszonylatban az EU-csatlakozás előtt és után.

Magyarország Németországba irányuló exportja 2000 és 2004 között 1,26-

szorosára, 2004 és 2008 között 1,31-szeresére nőtt. Magyarország importja

Németországból ugyanezen időszakokban 1,24, illetve 1,37-szeresére bővült.

Magyarország Németországgal folytatott kereskedelmének növekedése az EU csatlakozás

előtt és után (2000-2004 és a 2004-2008-as időszak összehasonlítása)

Export Import

2000-2004 (%) 2004-2008 (%) 2000-2004 (%) 2004-2008 (%)

Magyarország 126 131 124 137

5. táblázat: Magyarország Németországgal folytatott kereskedelmének növekedése az

EU csatlakozás előtt és után

Megjegyzendő, hogy az unióhoz történt társulás hatására, az Európa-

megállapodások végrehajtása nyomán 2001 végére a társult országok és az EU között a

külkereskedelem liberalizálása az ipari termékekre gyakorlatilag teljesen megvalósult,

így már 2002 után nem kellett kereskedelmi korlátozásokkal számolni az ipari termékek

forgalmában. A már 2001 végétől kiteljesedett ipari szabadkereskedelem a fő tényezője

annak, hogy a 2004. évi uniós csatlakozás az újonnan belépett országok számára nem

hozott újabb lényegi áttörést, de fontos impulzust adott a kapcsolatok további

fejlődésének.

Az EU-csatlakozás pozitív hatását német viszonylatban az exportnövelésben

Magyarország aknázta ki. A korábbi időszak jelentős dinamikája tovább nőtt. Az EU-

tagság a Németországból származó import bővülését is tovább dinamizálta.

Magyarország a korábbi időszakhoz képest gyorsabban növelte Németországból

származó behozatalát. Magyarország 2000 és 2004 között 1,24-szeresére, 2004 és 2008

között viszont 1,37-szeresére növelte importját a német relációból.

A fejlődés leginkább döntő tényezői azonban a humán tőke fejlesztése,

minőségének alakítása, kínálati struktúrájának összhangba hozása a kereslet

15

szerkezetével, a munkaerő-potenciál átalakításába és fejlesztésébe történő ésszerű

beruházások, a foglalkoztatás feltételeinek, költségeinek és magasabb hasznának

biztosítása a nagyobb hozzáadott érték révén mind a vállalatok, mind a munkavállalók

számára. Korábban a tőkevonzás általános feltételei álltak előtérben, jelenleg a jövő

megalapozásában a humán erőforrással kapcsolatos komplex stratégia kidolgozása és

sürgős megvalósítása áll. Ezen egyaránt múlik a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése és a

nemzetközi versenypozíciók sürgetően szükséges javítása.

Összefoglalva elmondható, hogy hazánknak az Európai Unióhoz való

csatlakozásának eseménye valóban hatással volt a Németországgal folytatott

kereskedelmének, hiszen bemutattam, hogy mind az export, mind az import oldaláról is

nagyobb mértékű növekedés következett be a csatlakozást követően, mint ahogy a

csatlakozás előtti növekvő tendencia mutatja.

16

5. KORRELÁCIÓ- ÉS REGRESSZIÓSZÁMÍTÁS

A változók közötti összefüggés szorosságát, a kapcsolat erősségét, intenzitását

korreláció-, míg az összefüggés jellegét regresszió számítással lehet meghatározni.

SPSS3 rendszerrel fogom megvizsgálni, hogy a magyar exportot hogyan

befolyásolja a magyar import német viszonylatban, euró éves árfolyama, reálbérindex

(%), fogyasztói árindex (%), GDP növekedési ráta (%) és a munkanélküliségi ráta (%).

Ebben a fejezetben bemutatom a befolyásoló tényezők közti korrelációszámítást

illetve a regresszióelemzést.

5.1. Korrelációszámítás

A korrelációszámítás a változók közötti lineáris kapcsolat szorosságának és

irányának leírására szolgál. A bemutatandó korrelációelemzésnél metrikus változókkal

dolgozok. A következő részben a lineáris korrelációt mutatom be, mivel ezt használtam

fel elemzésemhez.

5.1.1. Lineáris korreláció

Ennél a korrelációszámításnál két változó közötti kapcsolatot vizsgálunk. A

lineáris korrelációs (vagy Pearson féle) együttható jele: r.

Az „r” értéke -1 és +1 között mozoghat. A korrelációs együttható abszolút értéke a

kapcsolat szorosságát, előjele a kapcsolat irányát mutatja. Minél erősebb két változó

között a kapcsolat, a korrelációs együttható abszolút értéke annál közelebb esik az 1-

hez. Ha az r=0, a vizsgált két változó kapcsolatát korrelálatlannak (de nem

függetlennek) nevezzük. Csak annyit mondhatunk, hogy a két változó között nincs

lineáris kapcsolat (más típusú kapcsolat ugyanis fennállhat). Az „r” jellemzőbb értékeit

a következő táblázatban foglaltam össze.

r étéke Kapcsolat iránya (előjele) és erőssége

r = 1 Tökéletes pozitív kapcsolat (függvényszerű lineáris kapcsolat)

0,7 ≤ r < 1 Erős pozitív kapcsolat

3 SPSS Statistics a világ vezető asztali adatelemző szoftvercsaládja.

17

0,3 ≤ r < 0,7 Közepes pozitív kapcsolat

0 < r < 0,3 Gyenge pozitív kapcsolat

r = 0 Nincs lineáris kapcsolat

-0,3 < r < 0 Gyenge negatív kapcsolat

-0,7 < r ≤ -0,3 Közepes negatív kapcsolat

-1 < r ≤ -0,7 Erős negatív kapcsolat

r = 1 Tökéletes negatív kapcsolat (függvényszerű lineáris kapcsolat)

6. táblázat: A korrelációs együttható lehetséges értékei

A kapcsolat előjele/iránya nem a függő és független változó irányát jelenti, ugyanis

korrelációelemzés esetén nem határozható meg, hogy melyik a függő és melyik a

független változó, azaz az ok-okozati kapcsolat nem értelmezhető.

A kapcsolat erősségének megállapításához (korrelációméréshez) tovább kell számolni.

Válasszuk az „Analyze/Correlate/Bivariate” menüpontot.

Correlations

Magyar export

német viszonylatban

(milliárd USD)

Magyar import

német viszonylatban

(milliárd USD)

Reálbér

index(%)

GDP

növekedési ráta (%)

Euró éves

árfolyam

Fogyasztói

árindex (%)

Munkanélküli

ségi ráta (%)

Magyar export német

viszonylatban (milliárd

USD)

Pearson

Correlation

1 ,997** ,228 ,203 ,608** -,666** -,434

Sig. (2-tailed) ,000 ,363 ,420 ,007 ,003 ,072

N 18 18 18 18 18 18 18

Magyar import német viszonylatban (milliárd

USD)

Pearson Correlation

,997** 1 ,208 ,167 ,585* -,638** -,413

Sig. (2-tailed) ,000 ,407 ,508 ,011 ,004 ,089

N 18 18 18 18 18 18 18

Reálbér index(%) Pearson

Correlation

,228 ,208 1 ,519* ,617** -,707** -,745**

Sig. (2-tailed) ,363 ,407 ,027 ,006 ,001 ,000

N 18 18 18 18 18 18 18

GDP növekedési ráta (%) Pearson

Correlation

,203 ,167 ,519* 1 ,731** -,715** -,463

Sig. (2-tailed) ,420 ,508 ,027 ,001 ,001 ,053

N 18 18 18 18 18 18 18

Euró éves árfolyam Pearson Correlation

,608** ,585* ,617** ,731** 1 -,870** -,844**

Sig. (2-tailed) ,007 ,011 ,006 ,001 ,000 ,000

N 18 18 18 18 18 18 18

Fogyasztói árindex (%) Pearson

Correlation

-,666** -,638** -,707** -,715** -,870** 1 ,771**

Sig. (2-tailed) ,003 ,004 ,001 ,001 ,000 ,000

N 18 18 18 18 18 18 18

Munkanélküliségi ráta (%)

Pearson Correlation

-,434 -,413 -,745** -,463 -,844** ,771** 1

Sig. (2-tailed) ,072 ,089 ,000 ,053 ,000 ,000

N 18 18 18 18 18 18 18

**. Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed).

*. Correlation is significant at the 0.05 level (2-tailed).

18

A korrelációs tábláról a következő információkat olvashatjuk le:

N = 18, tehát az összes elemet elemeztem.

A változók önmagával vett korrelációja (átló) a definíciónak megfelelően 1.

A kapcsolati táblázat mindig szimmetrikus, így csak az átló alatti cellákat

értelmezzük.

A magyar export és a magyar import korrelációs együtthatója 0,997. Ez erős

pozitív kapcsolatot jelent. E módszer alapján a többi érték is megfigyelhető.

Fontos megemlíteni, hogy ez az érték negatív a fogyasztói árindex és a

munkanélküliségi ráta esetében, bármelyik kapcsolatukat is nézzük.

A táblázat alatti mondatból kiderül, hogy a korreláció legalább 1 illetve 5 %-os

szignifikanciaszint mellett elfogadható. Ez látható a cellában olvasható

szignifikanciaszintből (Sig.) is, amely a legtöbb esetben 0,05 alatti vagy a

környéki. De vannak kivételek: a magyar export és import nincs szignifikáns

kapcsolatban a reálbér indexel és a GDP növekedési rátával.

A korrelációszámítás során nem teszünk különbséget függő (eredmény) és független

(magyarázó) változó között, a változókat szimmetrikusan kezeljük. Továbbá nem

szabad a két változó közötti korrelációból ok-okozati összefüggésre következtetni.

Természetesen elképzelhető, hogy ok-okozati viszony áll fenn, azonban az is lehetséges,

hogy a két korrelált változó egy harmadik, közös októl függ. Ennek feltárásához nyújt

segítséget a parciális korreláció.

5.2. Regresszióelemzés

A regresszióelemzés olyan eljárás, melynek során egy metrikus függő és egy vagy

több metrikus független változó közötti összefüggést elemezzük.

A regressziószámítás során ugyancsak a változók közötti kapcsolat meglétére,

irányára és tendenciájára keressük a választ.

Ebben a fejezetben elemzem azok tényezők közötti kapcsolatát, ahol szignifikáns

kapcsolatot állapítottam meg a 6.1.1. fejezetben. Ezek a következők: magyar export –

magyar import, magyar export – euró éves árfolyam, magyar export és fogyasztói

árindex.

19

5.2.1. Magyar export – Magyar import

A korrelációszámítás résznél a magyar export és magyar import között erős,

pozitív irányú kapcsolatot találtunk (0,997 a korrelációs együttható értéke). Most egy

független metrikus változó (magyar import) hatását vizsgálom meg egy függő metrikus

változóra (magyar export). A magyar import függvényében szeretném meghatározni a

magyar exportot, a kapcsolatot a két változó között lineárisnak feltételezem, s ezt az

illeszkedésvizsgálatot az SPSS Analyze/Regression/Curve Estimation menüpontjával

ellenőrzöm.

ANOVA

Sum of Squares df Mean Square F Sig.

Regression 1847033,423 1 1847033,423 3133,301 ,000

Residual 9431,757 16 589,485

Total 1856465,180 17

The independent variable is Magyar import német viszonylatban (milliárd USD).

Az ANOVA-táblában leolvashatjuk az F-próba szignifikanciáját is, amely a

kapcsolati meglétét igazolja (Sig. < 0,05). Ezen kívül leolvashatjuk, hogy a t-próbánál a

meredekséget meghatározó változó szignifikanciája kisebb 5 százaléknál, s ezért az

import valóban befolyásolja az exportot.

Model Summary and Parameter Estimates

Dependent Variable:Magyar export német viszonylatban (milliárd USD)

Equation

Model Summary Parameter Estimates

R Square F df1 df2 Sig. Constant b1

Linear ,995 3133,301 1 16 ,000 -74,963 1,315

20

A függvény ábrája a függő változó (magyar export) becsült és tényleges

(Observed) értékeit mutatja. Az illeszkedés tökéletes, a linearitás teljes mértékben

megfigyelhető.

A függvény a következő: Yexport = b0 + b1 → Yexport = -74,963 + 1,315 ∙ Ximport

5.2.2. Magyar export – Euró árfolyam

A korrelációszámítás résznél a magyar export és euró árfolyam között

közepesen erős, pozitív irányú kapcsolatot találtunk (0,608 a korrelációs együttható

értéke). Most egy független metrikus változó (euró árfolyam) hatását vizsgálom meg

egy függő metrikus változóra (magyar export). Az euró éves árfolyamának

függvényében szeretném meghatározni a magyar exportot, a kapcsolatot a két változó

között lineárisnak feltételezem, s ezt az illeszkedésvizsgálatot az SPSS

Analyze/Regression/Curve Estimation menüpontjával ellenőrzöm.

21

ANOVA


Regression 686199,239 1 686199,239 9,382 ,007

Residual 1170265,941 16 73141,621

Total 1856465,180 17

The independent variable is Euró éves árfolyam.



meredekséget meghatározó változó szignifikanciája kisebb 5 százaléknál, s ezért az euró

éves árfolyama valóban befolyásolja az exportot.



Equation



Linear ,370 9,382 1 16 ,007 23,878 3,231

The independent variable is Euró éves árfolyam.

22


(Observed) értékeit mutatja. Az illeszkedés nem tökéletes, láthatjuk, hogy nem lineáris

a kapott függvény, így nem beszélhetünk lineáris függvényről. Erre magyarázatot a

Model Summary and Parameter Estimates című táblázatban találunk, hiszen látható,

hogy a vizsgált változó, az euró árfolyam csak 37%-ban befolyásolja a magyar export

alakulását.

A kapott függvény a következő: Yexport = b0 + b1 → Yexport = 23,878+ 3,231 ∙ Xárfolyam

Mivel nagyon alacsony százalékban befolyásolja az euró árfolyam a kereskedelmet,

ezért úgy gondolom szükséges még egy kísérletet tenni, hátha találok újabb

magyarázatot a kapott eredményre. A következőkben megvizsgáltam, hogy a magyar

export és az évek (1991-2008) között milyen kapcsolat van. Ehhez újabb változót, az

éveket töltöttem fel a rendszerbe, hogy összevethessen azokat.

23



Equation



Linear ,811 68,540 1 16 ,000 -110744,911 55,736

The independent variable is évek.

Az évek és a magyar export kapcsolatára azért van szükség, hogy láthassuk, az

export sem tökéletesen illeszkedik a lineáris függvényre. Tehát láthatjuk például az

1997 és 2002 körüli időszakban az export alig változott, 2004 környékén megugrott és

egyre nagyobb volumenű lett az export német viszonylatban. Ezt a már említett Európai

Unióhoz való csatlakozással tudnám ismét összefüggésbe hozni.

24

5.2.3. Magyar export – Fogyasztói árindex

A korrelációszámítás résznél a magyar export és fogyasztói árindex között

közepesen erős, negatív irányú kapcsolatot találtunk (-0,666 a korrelációs együttható

értéke). Most a független metrikus változó (fogyasztói árindex) hatását vizsgálom meg

egy függő metrikus változóra (magyar export). A fogyasztói árindex függvényében

szeretném meghatározni a magyar exportot, a kapcsolatot a két változó között

lineárisnak feltételezem, és ezt az illeszkedésvizsgálatot szintén az SPSS

Analyze/Regression/Curve Estimation menüpontjával ellenőrzöm.

ANOVA


Regression 823316,642 1 823316,642 12,750 ,003

Residual 1033148,538 16 64571,784

Total 1856465,180 17

The independent variable is Fogyasztói árindex (%).



meredekséget meghatározó változó szignifikanciája kisebb 5 százaléknál, s ezért a

fogyasztói árindexvalóban befolyásolja az exportot.



Equation



Linear ,443 12,750 1 16 ,003 3361,414 -23,359


25


(Observed) értékeit mutatja. Ebben az esetben is látható, hogy a kapott függvény nem

lineáris. Láthatjuk, hogy csak 44,3 %-ban befolyásolja a fogyasztói árindex a magyar

export alakulását, ezért nem lett lineáris a függvény.

A függvény a következő: Yexport = b0 + b1 → Yexport = 3361,414-23,359 ∙ Xfogysztói árindex

Ebben az esetben egy újabb vizsgálatot végeztem, megnéztem több függvény is, melyik

az, amelyik a legjobban közelít a kapott értékekhez.

26



Equation


R Square F df1 df2 Sig. Constant b1 b2 b3

Linear ,443 12,750 1 16 ,003 3361,414 -23,359

Logarithmic ,457 13,473 1 16 ,002 13793,054 -2766,618

Inverse ,470 14,162 1 16 ,002 -2173,731 325413,912

Quadratic ,529 8,436 2 15 ,004 19628,195 -302,861 1,192

Cubic ,529 8,436 2 15 ,004 19628,195 -302,861 1,192 ,000

Power ,567 20,953 1 16 ,000 7,862E10 -3,936

Exponential ,551 19,672 1 16 ,000 28331,734 -,033


Láthatjuk a függvénygrafikonokon, hogy egyik függvény sem illeszkedik tökéletesen a

fogyasztói árindex alakulásához. Ezt megfigyelhetjük a táblázatból is, hiszen a

27

mindegyik körülbelül 50-55%-ban befolyásolja a magyar export alakulását. A legjobban

illeszkedő függvény, a Power is csupán 56,7%-os befolyást mutat.

Láthatjuk tehát ebben a fejezetben, hogy szignifikáns kapcsolatot fedezhetünk

fel a magyar export és import német viszonylatban, ha a fogyasztói árindexet és euró

éves árfolyamát megvizsgáljuk. Kiderült, bár szignifikáns kapcsolatokról beszélünk,

mégis az euró árfolyam változás és a fogyasztói árindex alacsony százalékban van

hatással a kereskedelem változására. Fontosnak tartom a többi változó vizsgálatát is,

hiszen kiderült, hogy a reálbér index, ill. a GDP növekedési ráta változása nem

befolyásolja hazánk kereskedelmét Németországgal.

Megállapíthatjuk, hogy a vizsgálatom eredményesnek bizonyult, bár a

megállapításaim nem pontosak, további vizsgálatokra szorul. Ehhez meg kell vizsgálni

Németország oldaláról is a kereskedelmet Magyarországgal, hogy tényleges, adatokat

kaphassunk.

28

6. ÖSSZEFOGLALÁS

A 2010. évi tudományos diákköri munkám a német-magyar kereskedelmi

kapcsolatairól szól, amelyben az 1991-2008-as időt vizsgáltam.

Magyarország legnagyobb külkereskedelmi, beruházó, technológiaszállító és

kooperációs partnere Németország. Ez a szerep már a rendszerváltás idejére kialakult,

és azóta is meghatározó mindkét fél számára.

A magyar–német kereskedelem áruszerkezete 1990 óta eltelt majdnem két

évtizedben alapvetően átalakult, a kiviteli és a behozatali oldalon egyaránt. Az

áruszerkezet átrendeződése már az 1990-es évek első felében jelentős mértékű volt, az

átalakulás döntő korszakának viszont az 1995 és 2000 közötti időszak bizonyult,

amikorra felfutott a Magyarországon letelepedett német vállalatok termelése és

exportjuk is beérett. Az áruszerkezet változását a következő fejezetben vizsgálom.

A magyar–német kereskedelmi kapcsolatok szempontjából fontos megemlíteni,

hogy pozitívan alakult a magyar export és import német viszonylatban az EU-

csatlakozás.

Emellett bemutatom, a 2008–2009-es nemzetközi pénzügyi válság hatásai rendkívül

súlyosan érintették Németországot, amely kihatott az Európa országainak gazdasági

helyzetére, beleértve Magyarország kereskedelmére is.

Utolsó fejezetemben megvizsgáltam, hogy különböző tényezők hogyan

befolyásolták a magyar külkereskedelmet Németországgal a vizsgált időszakban.

Vizsgáltam az EURÓ/ECU árfolyamot, fogyasztói árindexet, reálbér indexet, GDP

növekedési rátáját, illetve a munkanélküliségi rátát. Vizsgálatom során megállapítottam,

hogy szoros korreláció fedezhető fel a magyar export és magyar import között, export

és fogyasztói árindex, illetve az export és az euró árfolyamváltozása között, annak

ellenére, hogy a fogyasztói árindex és az euró árfolyam változása nem nagy arányban

befolyásolja a kereskedelmet.

Összefoglalva el lehet mondani, hogy vizsgálatom nem teljeskörű, hogy pontosabb

eredményeket kapjunk, további vizsgálatokra szorul. Továbbiakban több befolyásoló

tényező megvizsgálását is igényelné a témaköröm, illetve meg kellene vizsgálni

Németország oldaláról is ezeket a tényezőket. Ennek összehasonlítása megadná a

tényleges német-magyar kereskedelmi helyzetét, fejlődését a vizsgált időintervallumon

belül.

29

7. IRODALOMJEGYZÉK

SAJTOS LÁSZLÓ – MITEV ARIEL: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv.

Budapes. Alinea Kiadó 2007.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NAGYSZÖVETSÉGE. BERLIN, NÉMETORSZÁG.

Online interneten:

http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/DE/hu/hu_bilateralis/gazdasagi_kapcs.htm

Letöltve: 2010. 10. 04.

KŐRÖSI ISTVÁN: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve

(1989-2009) a tíz új EU-tagországgal összehasonlítva. Külügyi Szemle 2009. No.

3., 3-43.

NÉMET-MAGYAR IPARI ÉS KERESKEDELMI KAMARA. Online interneten:

http://www.ahkungarn.hu/hu/wirtschaft/statistik/ Letöltve: 2010. 10. 04.

http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/DE/hu/hu_bilateralis/gazdasagi_kapcs.htm

http://www.ahkungarn.hu/hu/wirtschaft/statistik/

30

8. ÁBRA-JEGYZÉK

1. táblázat: Németország exportja Magyarországra (Millió euró)

Forrás: Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz

éve (1989-2009) a tíz új EU-tagországgal összehasonlítva. Külügyi Szemle

2009. No. 3., 3-43.

2. táblázat: Németország importja Magyarországról (Millió euró)

Forrás: Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz

éve (1989-2009) a tíz új EU-tagországgal összehasonlítva. Külügyi Szemle

2009. No. 3., 3-43.

3. táblázat: A Németországba irányuló magyar export áruszerkezete árufőcsoportok szerint

(%)

Forrás: Külkereskedelmi Statisztikai Évkönyvek, KSH, 1990, 1995, 2000, 2005

és KSH, 2008

4. táblázat: A Németországból érkező magyar import áruszerkezete árufőcsoportok szerint

(%)

Forrás: Külkereskedelmi Statisztikai Évkönyvek, KSH, 1990, 1995, 2000, 2005

és KSH, 2008

5. táblázat: Magyarország Németországgal folytatott kereskedelmének növekedése az

EU csatlakozás előtt és után

Forrás: Statistisches Bundesamt, Genesis-Online Datenbank, Wiesbaden, 2009.

1. diagram: Német tőkebefektetések Magyarországon

Forrás: Bundesbank, Online interneten: www.duihk.hu/wirtschaft

2. diagram: Német tőkebefektetések Magyarországon gazdasági ágazatok szerint

Forrás: Bundesbank, Online interneten: www.duihk.hu/wirtschaft

http://www.duihk.hu/wirtschaft

http://www.duihk.hu/wirtschaft

miskolci egyetem - tdk3 1. bevezetÉs rádi enikő vagyok, a miskolci egyetem elsőéves nemzetközi...

Documents