Miskolci Egyetem

Gazdaságtudományi Kar

Gazdálkodástani Intézet

Vállalkozói készségvizsgálat a Miskolci Egyetem

hallgatói körében

Készítette:

Guba Dávid

2010

Konzulens:

Lukács Edit

2

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS ............................................................................................................ 3

1. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE ................. ........................... 5

1.1. GAZDASÁGI KÖRNYEZET .................................................................................. 5

1.1.2. A gazdasági világválság hatása .................................................................5

1.1.3. Munkaerőpiac ............................................................................................ 8

1.1.4. A kkv-k helyzete, vállalkozási aktivitás .................................................. 12

2. AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ ..................................................... 24

2.1 ÁLTALÁNOS GAZDASÁGI BEMUTATÁS............................................................. 24

2.2 MUNKAERŐPIAC .............................................................................................. 26

2.3 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN .............................................................................. 29

3.VÁLLALKOZÓI AKTIVITÁS VIZSGÁLATOK................ ........................... 33

3.1. P&G ACADEMY KUTATÁS: A KÉPESSÉGEK, KÉSZSÉGEK ÉS KOMPETENCIÁK

SZEREPE A KARRIERÉPÍTÉSBEN.............................................................................. 33

3.2. GLOBAL ENTREPRENEURSHIP MONITOR KUTATÁS ........................................ 35

4. KUTATÁSI EREDMÉNYEK ........................................................................... 38

5. JAVASLATOK................................................................................................... 62

ÖSSZEGZÉS........................................................................................................... 63

IRODALOMJEGYZÉK ........................................................................................ 66

SUMMARY............................................................................................................. 71

MELLÉKLETEK................................................................................................... 73

3

Bevezetés

Kutatásomat Magyarország és az Észak-magyarországi régió gazdasági helyzete,

valamint kényszervállalkozóinak növekvő száma tette indokolttá. Véleményem

szerint bizonyos minimális változtatások a Miskolci Egyetem tantervében

nagymértékű, pozitív kihatással lennének régiónk, sőt akár országunk gazdaságára.

A változás, amit említettem a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos kurzusok

számának és mélységének növelése lenne, valamint elterjesztése az egyetem

minden karán. Véleményem szerint ez úgy lenne megoldható, ha a KKV-k

létrehozásával és működtetésével foglalkozó tárgyak nem kötelezőek, hanem

választhatóak lennének. Így mindenki kartól függetlenül dönthetné el, hogy szeretné

ezeket nagyobb óraszámban tanulni vagy sem, valamint, mindenképp úgy, hogy a

legkisebb mértékben sem szabad a jelenleg meglévő tanítási rendszer rovására

mennie. Tekintve, hogy a kikerülő frissdiplomások így a saját karuk

tudományterületén kívül vállalkozóként is képzettek lennének, nagyban javulnának

karrierépítési lehetőségeik. Lenne persze, aki azonnal vállalkozóként szeretne

elhelyezkedni. Ők az ehhez a réteghez szükséges tudás birtokában nagyobb eséllyel

lennének sikeresek, mint azok, akik kényszervállalkozóként kezdik el cégük

működtetését. Akiknek nem ez az elsődleges céljuk, azok kapnának egy második

lehetőséget. Vagyis ha esetleg nem tudnak szakmájukban elhelyezkedni, vagy a

fizetésük nem egyezik az elképzeléseikkel, úgy felhasználhatják az egyetemi évek

alatt szerzett tudás „másik” részét, vagyis a vállalkozói életpályát megkönnyítő

tanulmányaikat. Bizonyos szempontból ők is kényszervállalkozók lennének, hisz

nem tervezték, hogy ezzel fognak foglalkozni, azonban felkészülten vágnának bele

ebbe a karrierútba.

Félreértések elkerülése végett tisztázni szeretném, hogy nem állítom, hogy egy

sikeres vállalkozónak minden esetben tanulnia kell a kis- és középvállalatokról.

Saját környezetemben is több olyan személy van, aki soha nem tanult a kis-és

középvállalkozásokról, mégis sikeres ezen a karrierúton. Ennek, azaz oka, hogy a

vállalkozói lét sokkal összetettebb annál, hogy egyszerűen néhány óra alatt

4

elsajátítható legyen. Sok olyan tényező van, ami valakit jó vállalkozóvá tehet, mint

például a gondolkodásmódja, vagy bizonyos emberi tulajdonságok. Azok a

személyek, akikben ez halmozottan megvan, úgy is sikeres vállalkozók lehetnek,

hogy nem tanulták azt, amiben sikeresek. Én csupán azt állítom, hogy azt, hogy

valaki mennyire „születik vállalkozónak” nem befolyásolhatjuk, azt azonban igen,

hogy mennyire lesz sikeres vállalkozó.

Egyetemünk vonzáskörzete az Észak-magyarországi régió. Gondoljunk bele,

hogyha a Miskolci Egyetemről kikerülő hallgatók jelentős része vállalkozóként is

képzett lenne, az milyen hatással lenne a régió környezetének gazdaságára. A

sikeres vállalkozások növekvő száma magas profitot, és új munkahelyeket

teremtene. A leendő vállalkozók megtalálnák azokat a gazdasági réseket, amelyeket

egy vállalkozási ötlettel ki lehet használni és nem kellene elköltözniük az egyetem

vonzáskörzetéből.

Vizsgálatom során a Miskolci Egyetem hallgatóinak vállalkozói készségfelmérése,

és annak elemezése jelenti a primerkutatást. Lényegében ez egy három kar

tanulóinak segítségével elvégzett felmérés, ami átfogó képet ad a diákok

karrierterveiről, és a vállalkozásokhoz való hozzáállásukról. Szekunder kutatásom a

kapcsolódó szakirodalmak valamint statisztikák tanulmányozásán, és felhasználásán

keresztül valósult meg.

1. Hipotézis: A Miskolci Egyetem hallgatói nyitottak a vállalkozási életpálya

irányába

2. Hipotézis: A Miskolci Egyetem hallgatói szívesen tanulnának KKV-kkal

kapcsolatos tantárgyakat.

5

1. Magyarország gazdasági helyzete

Ebben a fejezetben háttér információk kerülnek bemutatásra a vizsgálat makro-

szinten értelmezett területéről, azaz Magyarországról. Történik mindez a vállalkozói

készségek vizsgálata során felmerülő szempontok szerint, vonatkozó adatok

közlésével, majd nemzetközi összehasonlításokon keresztül.

1.1. Gazdasági környezet

Magyarország általában véve gazdasági tevékenysége valamint bérezései alapján,

világszinten vizsgálva gazdag fejlett országnak-, azonban az Európai Unió

tagállamai között szegénynek számít. Népessége a fejlett országokéhoz hasonlóan

korosodó. Fontos gazdasági szempont továbbá, hogy Magyarország az Európai

Unió tagjaként a világ legnagyobb egységes piacának a tagja.

1.1.2. A gazdasági világválság hatása

Magyarország gazdaságát nagymértékben befolyásolta a 2008-2009-es gazdasági

világválság, melynek oka a megelőző globális pénzügyi válság. A válság előtti

időszakban az Egyesült Államokban a hitelbírálat szigora egyre inkább enyhült. Ez

arra vezethető vissza, hogy az előző évek tapasztalatai alapján az ingatlanárak

folyamatosan emelkedtek, így nem tartottak attól, hogy az adósok majd nem tudják

visszafizetni a felvett kölcsönöket. Itt következett be a fordulópont, ugyanis az USA

gazdasági növekedése lassulni kezdett, ennek következtében pedig egyre több hitelt

nem tudtak visszafizetni. Ekkor azok az intézmények, amelyek

jelzálogkölcsönökkel foglalkoztak elkezdtek csődbe menni. A bankközi piacok

szintén elkezdtek befagyni, egymásnak is csak magas kockázati felárral

folyósítottak hitelt, sőt már magánszemélyeknek sem könnyen adtak kölcsönt. A

sok, lefoglalt ingatlan miatt azok ára csökkenni kezdett, ami további problémákat

jelentett. Az Egyesült Államokkal kapcsolatban álló országokba fokozatosan

begyűrűzött a válság, majd egyre nagyobb területet érintett.

6

Magyarország főbb makrogazdasági mutatóinak alakulásáról tájékoztat az alábbi

táblázat. Az adatok az előző évihez összehasonlító áron viszonyítva szerepelnek, és

%-ban értendőek.

Magyarország makrogazdasági mutatói

1. Táblázat Mutatók 2008 2009 2009 2010

I. II. III. IV.

Bruttó hazai termék

(GDP) 0,6 -6,7 -7,5 -7,1 -4,0 -6,3 -0,3

Végső fogyasztás -0,6 -5,7 -4,9 -7,9 -7,0 -6,4 -1,7

Lakossági fogyasztás -0,6 -6,2 -6,0 -8,8 -7,9 -7,2 -2,0

Közösségi fogyasztás -0,3 -2,3 2,6 -1,4 -1,8 -0,7 0,2

Bruttó állóeszköz-

felhalmozás 0,4 -7,0 -3,4 -6,8 -7,6 -6,3 1,5

Bruttó felhalmozás 4,8 -29,5 -44,0 -30,2 -10,8 -28,3 9,8

Belföldi felhasználás 0,7 -9,8 -14,8 -13,3 -8,2 -11,6 0,2

Export (GDP alapon) 5,6 -17,8 -13,9 -6,9 -5,0 -11,0 2,0

Import (GDP alapon) 5,7 -21,5 -22,6 -14,6 -10,5 -17,5 2,9

Infláció 6,0 3,0 3,6 5,0 5,2 4,2 3,8

Forrás: www.ecostat.hu

Ahogy táblázat mutatja, országunk gazdasága 2009-ben mélyponton volt. Az elmúlt

évek gyenge teljesítményét tovább rontotta a gazdasági válság kirobbanása. A

tavalyi évben csökkentek a beruházások, valamint zuhant a készletállomány. Ez a

tendencia a gazdasági szférában nemzetközi szinten is megfigyelhető volt. A

külkereskedelmi termékforgalom adatai alapján 2009 első tíz hónapjában 3,8

milliárd eurós többlet volt kimutatható, szemben a megelőző év azonos időszakában

kimutatott 0,3 milliárd eurós deficittel. Ennek oka, az import nagymértékű-, az

exportét jelentősen meghaladó csökkenése.

7

Egy nemzetgazdaság vizsgálata esetén az egyik legkézenfekvőbb számadat a bruttó

hazai termék vizsgálata. Magyarországon a GDP alakulását az alábbi táblázat

mutatja.

A magyarországi GDP alakulása 2004-2010. II. n.év

2. Táblázat

Megnev. Bruttó hazai termék

Év értéke folyóáron,

milliárd Ft

volumenindexe, előző

év=100%

2004 20 822,40 104,5

2005 21 970,80 103,2

2006 23 730,00 103,6

2007 25 321,50 100,8

2008 26 753,90 100,8

2009 26 054,30 93,3

2010.

I.n.é. 6 018,30 -

2010.

II.n.é. 6 677,14 -

Forrás: KSH

A vizsgált időszak kezdetétől 2008-ig Magyarországon a GDP egyre kisebb

mértékben emelkedett. A 2004-es és 2005-ös aránylag magasabb emelkedésének

oka az állami beruházások ezen időszakban nagyobb mértéke. 2005-től az export

bővülése fenntartotta a gazdasági növekedést, de ez csak 2007-ig volt így. 2008-tól

kezdve csökkent a bruttó hazai termék. Ez arra vezethető vissza, hogy a gazdasági

világválság hatására csökkent a fogyasztás, és a beruházás, tekintve, hogy a sokakat

érintő elbocsájtások miatt, az embereknek nem volt miből növelni a vásárlásaik

értékét.1

1 http://www.kevesebbadminisztracio.hu/publikaciok/91-makrogazdasagi-folyamatok-magyarorszagon-2002-2009

8

1. ábra: Infláció ráta alakulása Magyarországon 2004-2009

Forrás: www.epp.eurostat.ec.europa.eu

Figyelmet érdemel továbbá az infláció, mint az ország gazdaságának mérőeszköze.

A következőkben nem elsősorban a diagram elemzésére, hanem a feltüntetett

adatokat kiváltó okok ismertetésére kerül sor. :

A feltűntetett időszak elején, 2004-ben emelkedtek az áfa-kulcsok, és ez árszínvonal

növekedést eredményezett. 2006-ban emelkedett a gáz, villamos energia, távfűtés,

gyógyszer, illetve a tömegközlekedés ára, aminek következménye az infláció 6%-os

emelkedése lett. 2007-től világszinten megnövekedett a nyersanyag-, a kőolaj-,

valamint az élelmiszerek ára, ezzel újabb inflációnövekedést eredményezve. A

tavalyi év ismét növekedést hozott, az áfa 20-ról 25%-ra való emelésével.

1.1.3. Munkaerőpiac

Kutatásom során elengedhetetlenül fontos kitérni a vizsgált terület munkaerő-piaci

helyzetére, mert ez döntően befolyásolja a KKV-k állapotát. Sok összefüggés

létezik a két terület között. Amennyiben alacsony a munkanélküliség, kevesebb

kényszervállalkozás jön létre, azonban nehezebb jó munkaerőt találni, tekintve hogy

kevesebb ember keres munkát. Ha magas az átlagbér, akkor könnyebb olyan

vállalkozást létrehozni, amire van kereslet, lévén az emberek megengedhetik

9

maguknak a luxustermékek megvásárlását. Ez csak néhány példa volt arra a sok

tényezőre, amiken a munkaerőpiac és a KKV-k helyzete egymással szoros

kapcsolatban álló fogalmak.

A legtöbb cég számára a munkabér és a járulékok teszik ki a költségek

legjelentősebb részét. A költségcsökkentést ezért legtöbb esetben létszámleépítéssel

tudják megoldani. A 2008-2009-es válság hatására országunk vállalkozásai

termékeire is csökkent a kereslet, továbbá ezek a cégek is nehezebben tudtak

hitelhez jutni. Ezért szükségük volt költségcsökkentésre, ez pedig tömeges

elbocsájtásokhoz vezetett, amit az alábbi diagram szemléltet.

2. ábra: A munkanélküliek száma Magyarországon (ezer fő)

Forrás: KSH

Az ábrán látható a munkanélküliek számának emelkedése. A legjelentősebb

változás, mely 28%-os 2008 és 2009 közt figyelhető meg, ugyanis ekkor érte el

hazánkat a gazdasági világválság. A tendencia tovább folytatódott 2009-ről, az idei

év első negyedévére további 18%-os emelkedés mutatkozott. Ahogy a diagramon

jól látható, a válság ideje alatt 51%-al nőtt hazánk munkanélkülijeinek száma, ami

hatalmas emelkedést jelent.

10

A magyarországi munkaerőpiac fontos részét képezik a vállalkozások dolgozói, így

azok vizsgálata során elengedhetetlen az ország munkaerőpiacának áttekintése.

2001-től 2009-ig a versenyszférában alkalmazottak száma 3,7%-al, körülbelül

1 822 000 főre csökkent. Az időszakon belül egyik évről a másikra növekedés,

mérséklődés és stagnálás egyaránt előfordult. 2002 és 2006 között a

vállalkozásoknál alkalmazottak száma 55 ezer fővel (2,9%-al) emelkedett. 2007-ben

ez a létszám döntően nem változott. Ekkor jött a fordulópont, 2008 őszén

kibontakozott a pénzügyi és gazdasági válság, ami tömeges elbocsátásokat

eredményezett. A fizikai dolgozók aránya 2001-ről 2009-re 5,9%-al csökkent,

62,6%-ra, ami szintén az elbocsájtások következménye. A globális gazdasági válság

hatására a szellemi dolgozók létszámában is csökkenés történt, viszont mindössze

2,4%-al szemben a fizikai dolgozók 9%-os munkavesztésével. Ezen leépítések

nagyban hozzájárulnak a kényszervállalkozók magas arányához napjainkban és a

közeljövőben. 2

A válság munkaerő-piacra gyakorolt hatása az ország gazdaságilag fejletlenebb

régióiban kisebb volt. Magyarországon 2009-ben átlagosan 4 millió 203 ezer fő volt

gazdaságilag aktív. Ez a szám nagymértékben nem változott a 2008-as adathoz

képest. Országosan az említett adat 54,7%-os aktivitási arányt jelentett. A

foglalkoztatottak száma 3 millió 782 ezer fő volt, 98 ezerrel kevesebb a 2008-asnál.

A munkanélküliek száma 2008-ról 2009-re 92 ezerrel emelkedett, így a tavalyi

évben 421 ezer főt érve el. A KSH felmérése szerint utoljára 1994-ben volt ennél

több munkanélküli országunkban. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatai

alapján, 2009 végén a nyilvántartott álláskeresők száma 604,6 ezer fő volt, ami a

2008-as adathoz képest 26,7%-os növekedést mutat. A nyilvántartott pályakezdő

álláskeresők száma minden régióban és megyében növekedést mutatott, átlagosan

23%-al, azonban a fővárosban csökkent. A munkabérek területi eltérései 2009-re

tovább növekedtek.

2 Statisztikai tükör IV.évfolyam 86.szám

11

A következőkben a diplomás pályakezdők helyzete kerül vizsgálat alá. A politikai

váltást követő időszak egyik meghatározó folyamata a felsőfokú végzettséggel

rendelkezők számának ugrásszerű növekedése volt. A frissen végzett diplomások

száma 1995 és 2004 között mintegy duplájára növekedett. Tekintve, hogy ezzel

párhuzamosan a gazdaság és a beruházások is növekedtek, egy ideig a diplomások

növekvő számát a bővülő álláslehetőségek fedezni tudták. Az ezredfordulót

követően azonban felbukkant egy szinte újnak mondható jelenség, a diplomás

munkanélküliség. Ennek eredményeképpen a diplomások egy része kénytelen volt

felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban elhelyezkedni. A gazdaság

növekedésének lassulása a diplomások egyre nagyobb túlkínálatát eredményezte,

ezért bérelőnyük visszaesett. A folyamat vizsgálatára kutatások indultak, amelyek

figyelembe vették a növekvő kínálatot, valamint a kereslet csökkenését. A feltárás

eredménye, hogy a folyamat kétségtelenül kedvezőtlenül hatott, azonban

számottevően nem romlottak a diplomás pályakezdők elhelyezkedési esélyei,

azonban az álláskeresés időtartama megnőtt. Az utóbbi néhány évben bizonyos

területeken-elsősorban a műszaki végzettséget igénylő állásokban-nemcsak hogy

nincs túlkínálat, de szakemberhiány tapasztalható. A pályakezdők alkalmazása

kétoldalú dolog. Egyrészt a tapasztalatok hiánya a munkájuk minőségi hátrányát

jelentheti. Ezzel szemben általában alacsonyabbak a fizetési igényeik,

rugalmasabbak és formálhatóbbak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által

végzett 2008-as felmérésében a cégek 27%-a jelezte, hogy foglalkoztat diplomás

pályakezdőt. A kutatás megmutatta, hogy a frissen végzett felsőfokú végzettségűek

nagyobb eséllyel találnak munkát a külföldi tulajdonú, nagyobb méretű, közép-

magyarországi régióban működő vállalatoknál. 3

Kérdés persze, hogy a diplomás pályakezdők mennyire szeretnének a tanulással

töltött évek után, néhány évig alacsony fizetésért dolgozni, hogy ez alatt

megszerezzék a számukra szükséges szakmai tapasztalatot. Vajon az a személy, aki

3 (www.frissdiplomas.hu) Forrás: MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet:

Diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemszögből – 2008

12

vállalkozó lesz, mert ugyan a diploma megszerzése után kapna munkát, de a

családját nem az általa elképzelt színvonalon tudná eltartani kényszervállalkozónak

nevezhető-e?

1.1.4. A kkv-k helyzete, vállalkozási aktivitás

Kutatásom időszaka az 1989-90-es politikai váltásig nyúlik vissza. Ez fordulópont

volt az ország vállalkozásainak történelmében, ugyanis innentől kaptak teret a

magánvállalkozók, ami sok ember számára kedvező lehetőségnek tűnt. A váltás

úgynevezett vállalat-alapítási boomot indított el, melynek lezárulását követően az új

vállalatok száma 2002-ig magas volt. Az ebben az időszakban alapított cégek nagy

része mikro-méretű volt, és tekintve hogy alapítóik közt nagy arányt képviselnek a

kényszervállalkozók, nagyrészük nem növekedett jelentős mértékben.

Az elmúlt tíz évben legfőképp a vállalkozással, a vállalkozások alapításával

kapcsolatos kutatások terjedtek el. Ezen vizsgálatok alapján belátható, hogy az

ezredforduló idején még viszonylag magas, 2004-ben azonban már a nemzetközi

átlag alatti a Magyarországon alapított vállalkozások száma. További romlást mutat

az érték a 2008-as felvétel alapján. Korábban a vállalkozók, az érintett lakosság

mintegy 12%-át tették ki, az átlagosnál többen voltak köztük fiatalok, férfiak, és

diplomások. A vizsgált időszakokban azonban egyezőség, hogy jelentősek voltak és

maradtak a mutató térségi különbségei. Értéke magasabb a fővárosban és a

falvakban, mint a kisvárosokban. Elkeserítő tény azonban, hogy változatlanul nagy

volt a kényszervállalkozók aránya. Ebbe a csoportba azok a vállalkozók tartoznak,

akik nem egy általuk jónak vélt üzleti lehetőség miatt választják a megélhetés e

formáját, hanem azért mert alkalmazottként nem tudnak elhelyezkedni, vagy ha

mégis akkor keresetük nem elég ahhoz, hogy megéljenek belőle.

Országunkban a kis- és középvállalkozási szektor teszi ki a vállalkozások 99,8%-át,

és előállítja a bruttó hazai termék több mint felét. Munkaerő piaci vizsgálat során

azonban még ennél is lényegesebb információ, hogy a versenyszférában

foglalkoztatottak több mint 70%-a ebben a szektorban tevékenykedik.

Magyarországon jelenleg 3,7 millió aktív foglalkoztatottat tartanak nyilván, közülük

13

1,3 millióan KKV-kban dolgoznak. Fontos azonban vizsgálnunk a kis- és közép

vállalkozások helyzetét, működésük környezetét. Magyarországon egy átlagos kis-

és középvállalkozás adóterhelése a nyereség körülbelül 60%-a, ami nemzetközi

viszonylatban is kiemelkedő tehernek számít. Ha ez még nem lenne elég akkor

szintén elrettentő tényező lehet a versenytársak vizsgálata. Bár sok szempontból

eltérő csoportba tartoznak, a KKV-k jelentős része számára mégis versenytársnak

számítanak az országunkban megjelent multi cégek leányvállalatai. Ez azért

említésre méltó szempont, mert adózásuk, valamint támogatási rendszerük sokkal

kedvezőbb a magyar tulajdonú vállalkozásoknál, vagyis a piacra belépni

szándékozó vállalkozó már a kezdetektől versenyhátrányban van a multinacionális

cégekkel szemben. E kutatás szempontjából kevésbé lényeges, azonban mégis

megdöbbentő adat, hogy ezek a nagyvállalatok évente 2000 milliárd forintnyi

profitot visznek el Magyarországról.4

A vállalatok adókedvezményeit szemlélteti a következő táblázat:

Adókedvezmények Magyarországon

3. táblázat

2005 2007 Megnevezés

milliárd forint % milliárd forint %

Mikro

vállalatok 818 0,7 743 0,8

Kisvállalatok 1464 1,2 1420 1,5

Közepes váll. 1319 1,1 1368 1,4

Egyéb 114980 97,0 90828 96,3

Összes 118581 100,0 94360 100,0

Forrás: Dr. Szabó Antal által közölt kutatás

4 Dr Szabó Antal által közölt kutatás alapján

14

Az alábbi táblázat a vállalati nagyságstruktúrát Magyarországon és az EU-átlag

szerint mutatja, %-ban kifejezve.

Vállalati nagyságstruktúra

4. táblázat

Vállalatok száma Foglalkoztatottak

száma Hozzáadott érték

Vállalatméret Magyar-

ország EU-átlag

Magyar-

ország EU-átlag

Magyar-

ország EU-átlag

Mikro-vállal. 94,7 91,8 35,8 29,6 15,8 21,1

Kisvállalat 4,4 6,9 18,9 20,6 16,3 19,9

Középvállalat 0,7 1,1 16,2 16,2 18,1 17,8

KKV 99,8 99,8 71,0 67,1 50,2 57,9

Nagyvállalat 0,2 0,2 29,0 32,9 49,8 42,1

Forrás: Dr. Szabó Antal által közölt kutatás

A vastagon feltűntetett KKV megnevezésű sor, a mikro-, kis-, és középvállalatok

összegeként számolható ki.

Az alábbi diagram szemlélteti a magyarországi hozzáadott érték nagyságát a

vállalatméretek szerinti csoportosításban.

3. ábra: A hozzáadott érték megoszlása

Forrás: Dr. Szabó Antal által közölt kutatás

15

A vállalkozási aktivitás fő mutatója adott területegység önfoglalkoztatóinak aránya.

A 2004-es OECD-rangsor alapján Magyarország 30 ország közül a 14. helyen

szerepelt. A 2004-es jelentés utáni öt évben azonban megváltozott a helyzet, így

Magyarország az OECD 2009-es kiadványban már 34 ország közül a 12. helyet

foglalta el. A kérdés persze az, hogy ez a KKV-k helyzetének javulását jelenti, vagy

pusztán a szükségvállalkozók száma növekedett drasztikusan?

A következőkben rövid összefoglaló olvasható a „A mikro-, kis és közepes

vállalatok növekedésének feltételei”című kiadvány vonatkozó fejezetéből.

A Magyarországon regisztrált KKV-nak csak mintegy fele „működik” ténylegesen

és csak negyede törekszik a fejlődésre. Az elmúlt évtizedben Magyarországon a kkv

szféra volt az egyetlen olyan nagyobb gazdasági szegmens, amely bővítette

foglalkoztatását. Ahogy már fentebb említésre került, az ország GDP-jének

körülbelül a felét a KKV szektor adja, exportja pedig csak az országos export

egyharmada körüli, ez az arány lényegesen elmarad az EU-s átlagtól. 5

Az alábbi táblázat Magyarországon működő Vállalatok és KKV-k számát mutatja a

2005-től 2007-ig terjedő időszakban.

A KKV-k számának alakulása

5. táblázat

Vállalatok száma Ebből KKV-k Megnevezés

darab 2005=100 darab 2005=100 aránya

2005 314656 100,0 310587 100,0 98,7

2006 333297 105,9 325888 104,9 97,8

2007 333557 106,0 325588 104,8 97,6

Forrás:”A mikro-, kis és közepes vállalatok növekedési feltételei

5 „A mikro-, kis és közepes vállalatok növekedésének feltételei” című 2009-es kiadvány alapján

16

A táblázatból leolvasható, hogy 2005-től 2007-ig a vállalatok száma folyamatos

emelkedést mutat, a KKV-é azonban 2006-ig nő, azonban az azt követő évben már

csökken. Ezen folyamat eredménye, hogy részarányuk a magyarországi

vállalatokban csökkenést.

2007-ben a Magyarország vállalati szerkezete nagymértékű területi

differenciáltságot mutatott. A társas vállalkozások kétötöde Budapesten, több mint

fele Pest megyében működött. Az országosan vizsgált cégeknél a dolgozók létszáma

meghaladta a két millió főt. A cégek átlaglétszáma a vizsgált időszakban 6,9-ről

6,7-re csökkent, ezzel szemben a KKV szektorban foglalkoztatottak száma

emelkedett. Ezen folyamatok eredményeképpen a kis és középvállalatokban

dolgozók aránya 63,5 százalékról 66,4 százalékra emelkedett. Ellentétes a tendencia

a vizsgált időszak nagyvállalati dolgozóinak körében. Számuk 2006-ban 11400-al,

2007-ben pedig már 22300-al csökkent. Vagyis a nagyvállalatok munkaerő

szükséglete fokozatosan kevesebbé vált. Ezek az „elküldött” dolgozók tovább

növelhetik a KKV szektor dolgozóinak számát, akár alkalmazottként, akár

vállalkozóként. –azóta viszont a foglalkoztatottak létszáma egyértelmű csökkenésen

ment keresztül.

Jelen gazdasági és társadalmi környezetben jól képzett vállalkozókra van szükség,

akik munkahelyet teremtenek, beruháznak, adót fizetnek, és innovációs projekteket

vezetnek.

A kisvállalkozások sajátosságai:

Tőke: Kisebb tőkeintenzitás

Piacok: Fogyasztási piac orientáció jellemzi, kevés a viszonteladó, és még

kevesebbet exportálnak.

A hazai KKV-k nehézségei: Eladósodás és tőkehiány gyakorta körbetartozások

alakulnak ki. A munkanélküliség következtében szűkül, a fizetőképes kereslet

valamint ide tartozik a jogszabályok változása és a magas adóterhek, amelyek

17

tovább nehezítik működésüket. További nehézség a multi cégek leányvállalatainak

növekvő száma.6

A következőkben a magyarországi vállalkozói aktivitás kerül bemutatásra az

Európai Unió többi tagországával való összehasonlításon keresztül.

Az alább bemutatásra kerülő adatok megértéséhez azonban elengedhetetlen néhány

fogalom ismerete, ezért ezek most kifejtésre kerülnek.

Születőben lévő vállalkozásról akkor beszélünk, ha az alapítók már tettek lépéseket

a vállalkozás elkezdése érdekében. Fiatal vállalkozások a 42 hónapnál nem idősebb

vállalkozások. A fent említett két kategória közötti különbség az, hogy történt-e

több mint három hónapon keresztül bármilyen fajta bér kifizetése bárkinek. Ha igen

akkor beszélhetünk fiatal vállalkozásról. A születőben lévő- és a fiatal

vállalkozásokat együttesen korai fejlődési fázisú vállalkozásoknak nevezzük. A

megállapodott cégek azok, amelyek 3,5 évnél idősebbek.7

6 Lukács Edit: A KKV-k növekedési esélyei

7 Vállalkozási aktivitás vizsgálat Global Entrepreneurship Monitor 2005.

18

Az alábbi diagram a 18-64 éves korosztály azon százalékát mutatja, amely az adott

vállalkozói tevékenységben végzik munkáját.

4. ábra: Vállalkozásban dolgozók megoszlása

Forrás: 2005-ös GEM kutatás

A korai fázisú vállalkozások meglepően alacsony arányát azonban a kutatás

elkészítői nem tartották reálisnak, véleményük szerint ennek oka a felmérés

körülményeiben keresendő. Ebből kifolyólag megtörtént a felmérés során kapott

adatok korrigálása, amely szerint országunk korai fázisú vállalkozási mutató értéke

a 4,3-5,1 intervallumra tehető, azonban ezzel még mindig a lista alsó felébe esik.

Elmondható továbbá, hogy a 2002-2005-ös időszakot vizsgálva az új bejegyzésű

vállalkozások számát tekintve folyamatos a csökkenés.

Kutatásom során azonban legalább ilyen fontos az ok-okozati összefüggések

feltárása. A vállalkozási hajlandóság csökkenése annak befolyásoló, magyarázó

tényezőin keresztül lehetséges. A magyar lakosság mindössze 10,37%-a lát jó üzleti

lehetőséget a közeljövőben, szemben a 38,02%-os átlaggal. Vállalkozói készségek

tekintetében a felmérés válaszai alapján csupán Japánt előzzük meg. Sajnálatos adat

továbbá, hogy a vállalkozást jó karrierlehetőségnek tartók aránya csupán 35%,

19

azonban az átlag 60%.Szintén meglepően alacsony azoknak az aránya, akik szerint

a vállalkozás magas társadalmi státuszt biztosít.

A magyarországi vállalkozói aktivitást befolyásoló tényezőkről az alábbi diagram

szolgáltat adatokat, összehasonlítva azokat a vizsgált országok átlagával.

5. ábra: A vállalkozói aktivitást befolyásoló tényezők

Forrás: 2005-ös GEM kutatás

A diagramból jól látható, hogy a hat felsorolt tényező tekintetében a magyar adatok

alacsonyabbak az átlagnál. Ez az elszomorító tény nagyban felelős az új

vállalkozások csökkenő számáért.

Feltételezésem szerint, ha a felsőoktatásban nagyobb szerepet kapna a kis- és közép

vállalkozások alapítása és irányítása, ez nagymértékben változhatna a felsőfokú

végzettséggel rendelkezők körében.

Jó üzleti lehetőség: Akik tanulják a KKV-k alapítását azok nagyobb eséllyel veszik

észre a jó üzleti lehetőségeket a környezetükben.

20

Vállalkozói készségekkel rendelkezik: Ha nem is teljes mértékben tanulható,

mindenképpen fejleszthető.

Ismer olyat, aki az elmúlt két évben vállalkozást alapított: A hallgatók közösségén

belül kétség kívül több olyan is lesz, aki vállalkozást fog alapítani. Így ebben a

közösségben egyértelműen lennének vállalkozók, és tekintve, hogy a tanulók

ismerik egymást, belátható, hogy ebből a szempontból is ugrásszerű lenne az

emelkedés.

A vállalkozás jó karrierlehetőség: Tekintve, hogy a hallgatók betekintést nyernek a

vállalkozások világába, láthatóvá válnak azok a szempontok, amelyekből jó

karrierlehetőségnek tartható egy vállalkozás.

Összegezve, a vizsgált szempontok statisztikái nagymértékben változnának, ha a

felsőoktatás nagyobb figyelmet fordítana a kis- és középvállalkozásokra.

A GEM 2005 kutatás alapján tehát elmondható, hogy országunkban a 2001-2006-ig

visszaesés tapasztalható a vállalkozói aktivitás területén. Azok aránya, akik a

közeljövőben vállalkozást szeretnének indítani Magyarországon rendkívül alacsony.

A GEM kutatás eredménye továbbá, hogy a vállalkozás indítás személyes feltételei

szempontjából szintén jelentős országunk lemaradása.

21

Kutatásom során az egyik legfontosabb kérdés, hogy a magyar lakosság hány

százaléka részesíti előnyben az alkalmazotti státuszt, és mennyi az önfoglalkoztatót.

A következőkben ezt a kérdést vizsgáljuk.

6. ábra: A foglalkoztatási preferenciák

Forrás: A KSH 2006-os kiadványa alapján

A diagramon látható az alkalmazotti státust preferálók magas aránya. Ez a tény

nagymértékben befolyásolja Magyarország gazdasági helyzetét.

Az iskolai végzettség szerinti megoszlás kutatás szempontjából legfontosabb része

az egyetemi/főiskolai végzettségű megkérdezettek válasza, ezért erről konkrét

adatokat is közlök. A felsőfokú végzettséggel rendelkező megkérdezettek 63,1%-a

az alkalmazotti státust részesíti előnyben. Meglepő adat, hogy ennél csak az

alapfokú végzettségűeknél mutatkozik nagyobb arány, a másik két kategóriában

alacsonyabb. Észrevehető továbbá, hogy a kettőt együtt preferálók aránya

kiemelkedően magas a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében, vagyis sokuk

a stabil alkalmazotti állás mellett vezeti vállalkozását.

22

7. ábra: A foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti megoszlása

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

8. ábra: Életkor szerinti megoszlás

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

Kutatásom szempontjából kevésbé lényeges, mégsem elhanyagolható adat a

válaszadók kor szerinti megoszlása. A diagramból leolvasható, hogy minden

23

megkérdezett korcsoportban többségben vannak az alkalmazotti státuszt előnyben

részesítők, azonban az önfoglalkoztatást valamint a kettőt együtt választók aránya a

kor előrehaladtával csökken.

.

24

2. Az Észak-Magyarországi régió

2.1 Általános gazdasági bemutatás

A fejezet az Észak-Magyarországi régiót mutatja be, a TOP 100, 2009-es kiadvány

alapján. Mindez azért szükséges, mert kutatásom területe a Miskolci Egyetem,

melynek elsődleges vonzáskörzete az említett térség.

9. ábra: Az Észak-magyarországi régió területi megoszlása

Forrás: TOP 100 2009

Az észak-magyarország régió a hét magyarországi régió közül népesség és terület

tekintetében a negyedik helyet foglalja el. Területe 13 430 négyzetkilométer, amely

az ország 14,4%-át teszi ki. Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyét

foglalja magába, melyek területi megosztását a régióhoz viszonyítva mutatja a fenti

diagram. Lakossága 2009-ben 1 223 238fő (az országos 12,2%-a) volt. A régió

erősségei a jelentős mennyiségű termálvíz, a viszonylag nagyarányú erdősítés, a

változatos tájkép a védett természeti területek, továbbá az erős kulturális örökség, a

gyorsan növekvő idegenforgalmi ipar, valamint biogazdálkodás és a fenntartható

vidékfejlesztés kezdeményezései. A régió gazdasága alapozhat még borászatára,

ami nemzetközileg is híressé teszi a tájegységet. Elmondható továbbá, hogy a régió

ipari kultúrája fejlett, erős a helyi kultúra és közösségi szellem, és oktatási rendszer

jónak mondható.

25

A régió gazdaságának erejét a gazdasági szerkezetváltás előtt elsősorban a

nehézipar és a bányászat határozta meg. Mára ezek ágak leépültek, ami az ipari

termelés visszaesését eredményezte. Néhány nagyvállalat külföldi tőke segítségével

továbbra is megőrizte termelékenységét, azonban a régió elsősorban a gazdasági

centrumoktól való távolság miatt jelentős gazdasági lemaradásba került. Jelenleg az

autópályáknak köszönhetően a régió nyugati térségei ismét fellendülést mutatnak,

mivel csökkent a szállítási idő hossza. Pozitívumként elmondható, hogy a régió

jelentős K+F tevékenységgel rendelkezik, ami egyetemünknek is köszönhető.

A rendszerváltás éveiben kialakult gazdasági válságidőszakban a régió visszaesése

az országos átlagnál jelentőseb volt, és hosszabb ideig tartott, mivel helyzetét

súlyosbította a kohászat és a szénbányászat világgazdasági hanyatlása. A régió

gazdaságában nem következett be a válságidőszakot követő országos trendhez

mérhető fellendülés, így a gazdasági teljesítményéhez képest jelentősen

lemaradtunk. 8

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az Észak-Magyarországi régió az

országos GDP 7,9%-át állította elő. Az egy főre eső GDP 1627 ezer Ft/fő, ami

csupán 64,2%-z az országos átlagnak.(2534 ezer Ft/fő).

A régión belül a gazdaság súlyának nagy részét Borsod-Abaúj-Zemplén adja. 2007-

ben a vizsgált terület GDP-je 2 023 540 millió Forint. Ebből Borsod-Abaúj-

Zemplén megye 1 192 988- (59%), Heves megye 583589- (28,8%), Nógrád megye

pedig 246 963 (12,2%) millió Forintot teljesített. A régió az egy lakosra jutó GDP

tekintetében is elmarad az országos átlagtól, ami 2534 ezer Ft/fő. B.-A.-Z.

megyében 1670 ezer Ft/fő, Hevesben 1834 ezer Ft/fő, Nógrádban pedig 1167 ezer

Ft/fő. Az Észak-Magyarországi régió nettó árbevétel: 4 229 693 millió Ft, Exportja

1.453.782 millió Ft.

8 Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség

26

Az alábbi diagram Magyarország vállalkozásainak arányát mutatja százalékban

kifejezve. Leolvasható, hogy országunk vállalkozásainak 8,9%-a található az Észak-

Magyarországi régióban.

10. ábra: Magyarország vállalkozásainak aránya

Forrás: TOP 100 2009

2.2 Munkaerőpiac

A régió munkaerőpiacának bemutatása 2009-ben, országos összehasonlításban.

(Az adatok ezer főben értendőek.)

6. táblázat

Ebből Régió

Gazdaságilag

aktív foglalkoztatott munkanélküli

Gazdaságilag

inaktív

Észak-

Magyarország 467,7 396,7 71,0 455,5

Országos 4202,6 3781,9 420,7 3487,1

%-ban 11,13% 10,49% 16,88% 13,06%

Forrás: TOP 100 2009

27

2008-ról 2009-re az Észak-Magyarországi régió gazdaságilag aktív népessége 5800

fővel csökkent. A gazdasági válság rovására írható adat, hogy a foglalkoztatottak

száma a régióban 13500-al csökkent, mellette a munkanélküliek száma növekedett,

szám szerint 7700-al. A gazdaságilag inaktív népesség 9700 fővel lett kevesebb.

Ezzel megegyező az országos adatok elmozdulásának iránya. 2008-ról 2009-re

97500 fővel csökkent a foglalkoztatottak száma.

11. ábra: Az Észak-magyarországi régió dolgozóinak megoszlása iskolai végzettség

alapján

Forrás: TOP 100 2009

Kutatásom szempontjából lényeges tényező a régió dolgozóinak iskolai végzettsége,

amelyet a fenti diagram szemléltet. A körcikkekben feltüntetett adatok 1000 főben

értendőek. Az ábrán látható, hogy legmagasabb arányban (36,2 %) a gimnáziumi

végzettséggel rendelkezőek dolgoznak. Őket 33,3%-al követi a szakmunkás képzőt

illetve szakiskolát végzettek csoportja. 20,3%-ban végeztek a foglalkoztatottak

egyetemet vagy főiskolát, és végül a legkisebb arányban (10,2%) az általános iskola

8 osztályát vagy annál is kevesebb tanulmányt végzettek zárják a sort.

28

Definíció: „A KSH 15-74 évesek körében végzett lakossági munkaerő-felmérése azt

a személyt tekinti munkanélkülinek, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is

olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt, továbbá a kikérdezést megelőző

négy hét folyamán aktívan keresett munkát, és két héten belül munkába tudott volna

állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül

dolgozni kezd.”

A munkanélküliek száma 2009-ben Magyarországon minden régióban emelkedett,

viszont reálisabb képet kapunk, ha a munkanélküliségi rátát vizsgáljuk. Ezt a

mutatót úgy kapjuk meg, ha a munkanélküliek számát osztjuk a megfelelő

korcsoport gazdaságilag aktív népességének létszámával. A régiók közül ebben a

tekintetben a leghátrányosabb helyzetű Észak-Magyarország. Itt a munkanélküliségi

ráta 15,2%.

A vizsgált régióban élő munkanélküliek 59%-a férfi. Kor szerint csoportosítva

18,7%-uk 15 és 24 év közé esik, 81,3%-uk pedig 25 és 64 év közé. A magasan

képzettek aránya Észak-Magyarországon a többi régióhoz viszonyítva alacsonynak

számít, az 5%-ot sem éri el.9

Álláskeresők

Magyarországon, 2009. év végén a gazdaságilag aktív lakossághoz viszonyítva

Észak-Magyarországon élt a legtöbb álláskereső (22,2%). Ehhez nagyban

hozzájárult Borsod-Abaúj-Zemplén álláskeresőinek száma 71,9 ezer volt, ez az adat

országos szinten a legrosszabb. Az Észak-Magyarországi régió foglalkoztatási

aránya 43%, ami országos szinten a legalacsonyabb.

Összességében elmondható, hogy a magyar munkanélküliek száma

nemzetgazdaságilag aggasztó, viszont régiónk adatai még ennél is elkeserítőbb

képet mutatnak. Ezzel a megállapítással elérkeztünk ahhoz a feltételezéshez, ami e

kutatást indokolttá tette. Nevezetesen, hogy megyénk gazdasági helyzete javulhatna,

9 KSH-A foglalkoztatás és a munkanélküliség regionális különbségei, 2009.

29

ha a Miskolci egyetem tanulói képzettek lennének a kis- és középvállalkozások

alapításában és működtetésében.

Az idei állapot Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

tájékoztatója alapján a 27 munkaügyi központ által nyilvántartott álláskeresők havi

átlagos létszáma 2010 első felében kedvezőtlen képet mutat. Az idei év első felében

113 556 álláskereső volt a régióban, ami 6,2%-al meghaladta az egy évvel korábbit.

Országos szinten még nagyobb mértékben, 11%-al nőtt ez a vizsgált adat.

Ugyanakkor érezhető módon élénkült a gazdasági szektor munkaerő-kereslete. 2010

első felében az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ, illetve annak

kirendeltségei 52 156 személyt juttattak munkához, közel 30%-al többet, mint 2009

hasonló időszakában. 10

2.3 Borsod-Abaúj-Zemplén

A következő néhány oldalon gazdasági adatok kerülnek bemutatásra Észak-

Magyarországi régió legnagyobb megyéjéről, azaz Borsod-Abaúj-Zemplén

megyéről.

A megye terület 7247 négyzetkilométer, lakossága 701 160 fő. Munkaerőpiacát

jellemzi a nagyarányú munkanélküliség. 2010 első negyedévében ebben a

megyében volt a legtöbb munkanélküli, 45,8 ezer fő, vagyis az országos létszám

9,2%-a. A válságot megelőzően ennyire nem volt rossz a helyzet. A foglalkozási

mutatók 2008-ban a következőképpen alakultak:

10 http://emrmk.afsz.hu/engine.aspx?page=emrmk_2010meropiac&switch-content=emrmk_2010meropiac_20100811_1&switch-zone=Zone1&switch-render-mode=full

30

Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Magyarország foglalkoztatási adatai

7. táblázat

Megnevezés B.-A.-Z.

megye Nemzetgazdaság

B.-A.-

Z./nem.gazd.

Foglalkoztatottak 225.9 ezer fő 3879,4 ezer fő 5,8%

Munkanélküliek 39,0 ezer fő 329,2 ezer fő 11,8%

Gazdaságilag aktívak 264,9 ezer fő 4208,6 ezer fő 6,3%

Gazdaságilag nem

aktívak 269,7 ezer fő 3501,6 ezer fő 7,7%

15-74 éves népesség 534,6 ezer fő 7710,2 ezer fő 6,9%

Munkanélküliségi ráta 14,7% 7,8% 188,2%

Aktivitási arány 49,6% 54,6% 90,8%

Foglalkoztatási arány 42,3% 50,3% 84,0%

Forrás: TOP 100 2009

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a társas vállalkozások száma a 2008-at megelőző

néhány évben stagnált, azonban nőtt a jogi személyiségű (rt., kft,. szövetkezet)

társaságok részaránya. Ebből következik, hogy csökkent a jogi személyiséggel nem

rendelkező- és a nonprofit szervezetek aránya. Egyre több nem jogi személyiségű

társaság változtatja jogi formáját kft-re, az üzleti felelősség alacsonyabb kockázata

miatt.

Borsod-Abaúj-Zemplén gazdasági szereplőinek eredménye a TOP 100, 2009-es

kiadvány alapján:

A megye piaci-gazdasági teljesítménye nagyrészt a társas vállalkozásoktól függ,

ugyanis 2008-ban az értékesítési bevétel 95,2%-át realizálták. A kiegészítő jellegű,

elsősorban szolgáltató tevékenységet végző egyéni vállalkozók részesedése 4%, az

eva szerint adózóké 0,8%.

Az alábbi táblázat a társas- és egyéni vállalkozások nettó bevételeinek alakulását

mutatja, a feltüntetett években. A legszembetűnőbb különbség, hogy a vizsgált

31

időszakban az összbevétel csökkenése mellett, az egyéni vállalkozók és az eva-

alanyok bevételei növekedtek.

A társas- és egyéni vállalkozások eredményei megyénkben

7. táblázat

Bevétel

(A társas vállalkozások nettó árbevétel)

2007 2008 Megnevezés

millió Ft megosztás millió Ft megosztás

Társas

vállalkozók 2 606 997 95,5% 2 585 374 95,2%

Egyéni

vállalkozók 102 220 3,7% 109 389 4,0%

Eva-alanyok 19 923 0,7% 20 666 0,8%

Összesen 2 729 140 100,0% 2 715 429 100,0%

Forrás: TOP 100 2009

Kutatásom szempontjából lényeges mutató az egyéni vállalkozók száma. 2009 első

felében 8224 főállású-, 7515 mellékállású-, és 4344 nyugdíjas egyéni vállalkozó

volt nyilvántartva. A megye gazdaságát jellemzi, hogy ezek az adatok évről évre

csökkennek. A megyében tevékenykedő egyéni vállalkozók száma 2005-ben még

23900 volt, azonban a folyamatos fogyás következtében 2009-ben már 20083

egyéni vállalkozót tartottak nyilván.

32

A következő diagramon Borsod-Abaúj-Zemplén megye cégeinek árbevétele látható,

gazdasági áganként.

12. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cégeinek árbevétele, gazdasági áganként

Forrás: TOP100 2009

A megye munkaerő-piaci viszonyai az országossal való összehasonlításban is

elkeserítően rossznak mondhatók. A megyei székhellyel rendelkező társas

vállalkozások által foglalkoztatottak száma 2007-ről 2008-ra 3,1%-al csökkent, ami

3042-velkevesebb foglalkoztatottat jelent. A megyei átlagbér (1661 ezer Ft/fő/év)

2008-ban nem meglepő módon az országos átlag (1953 Ft/fő/év) alatti.

33

3.Vállalkozói aktivitás vizsgálatok

A következőben két kutatás kerül bemutatásra, melyek készítői az általam vizsgált

témakört tanulmányozták.

3.1. P&G Academy kutatás: a képességek, készségek és kompetenciák

szerepe a karrierépítésben

A Procter&Gamble 2010-es tevékenysége nagyban hozzájárulhat az egyetemisták

és főiskolások jövőbeni karrierjének sikeréhez. A P&G Academy program lényege,

hogy a P&G az eddig is meglévő tevékenységeit, újjakkal kiegészítve „egy ernyő

alá gyűjtve” egészíti ki az egyetemi oktatást gyakorlati tapasztalatokkal. Ennek

négy fő vonala, a tréningek, az események a campuson, a nemzetközi

szemináriumok, valamint a gyakornoki programok. A felsorolt elemek nem csak

rámutatnak, hogy mennyire fontos megteremteni a kapcsolatot az egyetemen

megszerzett elméleti tudás és a valós környezet között, hanem segít is a

leglényegesebb képességek és kompetenciák fejlesztésében. A program résztvevői

találkozhatnak a P&G szakembereivel, akik bevezetik őket az üzleti világ

rejtelmeibe. A diákok kipróbálhatják tudásukat valós üzleti helyzetben, továbbá

részt vehetnek számos nemzetközi szemináriumon, tudásuk elmélyítése érdekében.

A P&G egész évben kínál gyakornoki pozíciókat, ahol a diákok fejleszthetik

képességeiket, tanulhatnak a folyamatos visszajelzésekből, úgy, hogy közben

nemzetközi környezetben végzik munkájukat. Ezek a tanulók csoportokban

együttműködve végzik feladataikat. Egy P&G coach támogatásával kezdettől fogva

kihívásokat jelentő projekteken dolgoznak. A Procter&Gamble több magyarországi

egyetemmel, valamint diákszervezettel együttműködve tevékenykedik.

„Úgy gondoljuk, hogy a többféle készség, képesség fejlesztésére koncentráló

program nagyon hasznos támogatást nyújt a felsőoktatási képzés mellett, segít a

diákokat felkészíteni a diploma utáni életre. Az egyetemen megszerzett tudással és

azzal a gyakorlati tapasztalattal, melyet a P&G Academy nyújt a fiatal

34

tehetségeknek – a bennük rejlő lehetőségek kiaknázásával – minden lehetőségük

megvan arra, hogy a jövő üzleti vezetőivé váljanak.” – mondta Gerda Zsuzsa, a

P&G humánerőforrás menedzsere.

A Procter&Gamble megbízásából a Kutató Centrum több felsőoktatási intézmény

hallgatóinak megkérdezésével végzett kutatást, melyben a Budapesti Corvinus

Egyetem (76%), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (5%), a

Pécsi Tudományegyetem (9%), a Miskolci Egyetem (5%), a Szegedi

Tudományegyetem (3%), a Debreceni Egyetem (1%) és egyéb felsőoktatási

intézmények (1%) hallgatói vettek részt. A válaszadók 76%-a nő, 24%-a férfi volt.

Köztük 21%ban 18-19 éves, 36%-uk 20-21 éves, 31%-uk 22-24 éves, valamint

12%-uk 25 éves, vagy annál idősebb volt. Évfolyam szerinti megoszlásuk az elsőtől

az ötödik évfolyamig sorban 27%, 31%, 25%, 12% és 5%.

Kutatási eredmények:

A megkérdezettek csaknem fele (47%-a) a tanulmányok befejezését követően

multinacionális vállalatnál szeretne dolgozni, míg 38%-uk választana magyar céget.

Közel egyharmaduk menne külföldre dolgozni. Közel ugyanannyian (32%)

helyezkednének el a közigazgatásban, mint ahányan saját vállalkozást is

vezetnének. Mindössze 28%-uk nyilatkozta, hogy országunkban kis- és

középvállalkozásnál szeretne karriert építeni.

A kutatás eredményeként kiderült, hogy a hallgatók szerint a leendő munkaadóik

elsősorban nem a tanulmányi eredményeikre kíváncsiak. A leglényegesebb

tulajdonságok ebből a szempontból a nyelvismeret, a kommunikációs készség és a

szakmai tapasztalat. Talán erre vezethető vissza, hogy a válaszadók nagy része

(83%), úgy gondolja, hogy a képességek, készségek és kompetenciák fejlesztése

legalább annyira fontos, mint a tanulmányok során megszerzett tudásbázis, vagy a

felsőoktatási intézményben elért érdemjegyek alakulása. 59%-uk fontosnak tartja a

kompetencia-fejlesztő programokon való részvételt. A kutatást arra is kitért, hogy

ha a hallgatók ennyire fontosnak tartják a tanulmányokon kívüli fejlődést, akkor

tesznek-e, saját javulásuk érdekében. A kitöltők 16%-a jelentkezett már

tanulmányon kívüli tréningre vagy képzésre, valamint 37%-uk tervezi ezt a

35

közeljövőben. Arra a kérdésre, hogy mik számítanak még pályakezdésnél legtöbben

a gyakornoki programban való korábbi részvételt (60%) és a külföldi

tanulmányokat (27%) jelölték meg.

A kitöltő hallgatók közül sokan (60%) szeretnének a tanulmányok befejezése utáni

5 évben középvezetői pozíciót elérni, 23%-uk pedig felsővezető szeretne lenni. A

kérdőív kitért arra a kérdésre is, hogy mik egy jó vezető tulajdonságai. A

legjelentősebbnek a vezetői készség bizonyult, ezt a kommunikációs készség, a

magabiztosság, majd az emberismeret követte. Ebben a kérdésben a nyelvtudás

jóval kevésbé jelentősnek bizonyult, a tanulmányok ebben a kérdésben is a

legutolsó helyre lettek sorolva.

3.2. Global Entrepreneurship Monitor kutatás

A GEM kutatás a vállalkozói aktivitást, valamint a vállalkozást befolyásoló

tényezők alakulását vizsgálja. A kutatás az Egyesült Államokban indult, a bostoni

székhelyű Babson College és a London Business School vezetésével, 1997-ben.

Kezdetben 9 ország vett részt a munkában. A résztvevők száma 2005-re 35-re

emelkedett. Országunk 2001-ben csatlakozott a programhoz. Jelenleg

Magyarországon a kutatás vezetője Dr. Szerb László. A vállalkozói kutatás

jelentőségének bizonyítéka, hogy a világ lakosságának 67%-át, GDP-jének 93%-át

reprezentálják.

Immár hagyomány, hogy egyrészt készül „Executive Report”, mely az összes

résztvevő ország eredményeit tartalmazza, továbbá a résztvevő országok külön-

külön is jelentést készítenek. A hazai jelentések elsősorban a Teljes Vállalkozói

Mutató és a vállalkozók demográfiai jellemvonásainak bemutatására helyezték a

hangsúlyt. a 2005-ös jelentés alapján elmondható, hogy országunk vállalkozói

aktivitása csökken. A jelentés a visszaesés okait igyekszik feltárni.

A kutatás fő célja a résztvevő országok, vállalkozási folyamatainak elemzése. A

vállalkozási aktivitást három fő szempont alapján vizsgálja a program. Egyrészt az

egyes országok közötti eltéréseket, kutatják a jelentés készítői, másrészt a

36

befolyásoló tényezőket igyekeznek feltárni. A harmadik vizsgálati kérdés, hogy

melyek azok a gazdaságpolitikák, melyek a vállalkozói aktivitást sikeresen növelni

tudják. Ezen célok megvilágítása érdekében a GEM a vállalkozást széles értelemen

használja, és az egységek jelentőségére koncentrál.

A GEM két primer- és egy szekunder jellegű adatforrással rendelkezik. Az

adatbázis legértékesebb része a kérdőíves lekérdezés, melyet országonként általában

2000 fő megkérdezésével. A mintában 18 és 65 év közötti személyek szerepelnek.

A vizsgált téma nemzetközi szakértőivel, szakemberekkel, politikusokkal

vállalkozókkal, kutatókkal és oktatókkal a GEM nemzetközi kutatócsoportjának

tagjai készítenek interjúkat, és töltetnek ki kérdőívet. Másodlagos forrásként

szolgálnak az általános nemzetközi statisztikai adatok.

A GEM 2005 Magyarország jelentés rövid összefoglalója:

Az említett jelentés elsősorban leíró jellegű alkotás. A korábbi évek kiadványainál

kevesebb a hangsúly a gazdaságpolitikai ajánlásokon, elsősorban az adatok

bemutatására törekedtek az alkotók. Kivételt képez ez alól az ír-magyar

összehasonlító tanulmány.

A kutatás legjelentősebb hazai vonatkozású megállapítása, hogy a vállalkozási

aktivitás visszaesése 2005-ben tovább folytatódott. Rendkívül alacsonnyá vált azok

száma, akik vállalkozást szeretnének indítani a közeljövőben. Szintén elkeserítő

adat, hogy a vállalkozások társadalmi beágyazottságát vizsgálva a kutatásban

szereplő országok, és a volt szocialista országok között is az utolsó helyeken

szerepelünk. Ez azt jelenti, hogy országunkban a vállalkozók társadalmi

elfogadottsága, értékelése alacsony, ami mindenképpen csökkenti a vállalkozói

aktivitást. Szintén figyelemre méltó a lemaradásunk a vállalkozások elindításának

személyes feltételeit összehasonlítva. Innovációs folyamatok vizsgálatánál a

termékek és szolgáltatások megújítása az egyik legjelentősebb problémaforrás.

Tény, hogy működhet egy gazdaság anélkül, hogy a vállalkozási aktivitás magas

lenne, azonban az EU fejlett országaihoz való felzárkózásunk elképzelhetetlen jól

működő vállalkozások nélkül.

37

Az alacsony vállalkozói aktivitás több okra vezethető vissza. Országunkban

szigorúak a vállalkozás indításfeltételei, az EU-s csatlakozás pedig bizonytalanságot

idézhet elő az embereken. A legfontosabb probléma azonban a fent említett

alacsony kulturális beágyazottság. Ezen rövidtávon nem lehet érdemben változtatni.

Az GEM 2005-ös kutatás alkotóinak véleménye, hogy Magyarországon az emberek

nagy része, ha vállalkozásban gondolkozik, akkor olyan területet vesz célba, ahol

nagy a verseny és kicsi a haszon, és ez nagy probléma. A vállalkozások nagy

részéből hiányzik a kreativitás, az új ötlet, olyasmiben gondolkodnak, amiből már

sok van, mint például fodrászüzlet, kisbolt, vagy ingatlan kiadás. Ezen érdemben az

oktatás tudna változtatni. A készítők szerint a gazdasági alapokat általános iskolától

kellene oktatni, továbbá a középiskolákban is általánosan kellene oktatni a

vállalkozói ismereteket. Relatíve a legjobb helyzetben az egyetemisták vannak,de a

GEM kutatás alapján a felsőoktatási intézményeknek csak kis része tud megfelelni a

hallgatók elvárásainak ilyen téren. A GEM kutatás szerint tehát a vállalkozói

életpályára való felkészítést nagyobb mértékben be kellene építeni a magyar

felsőoktatásba. 11

11 www.epa.oszk.hu

38

4. Kutatási eredmények

Ebben a fejezetben a munkám során elkészített primer kutatás eredményei, és azok

elemzései kerülnek bemutatásra. Ennek módszere egy kérdőíves lekérdezés volt,

amit Excel táblába történő adatbevitel, majd elemzés követett. Az összesen 16

kérdést, valamint azok alpontjait tartalmazó kérdőív a megkérdezettek vállalkozási

készségét vizsgálja. Kitér a rövid- és hosszú távú karriertervekre, valamint azok

magyarázatára. Az elemzés során kapott válaszok összehasonlításokon keresztül is

be lesznek mutatva, továbbá egy részük diagramokon is szemléltetésre kerül a

könnyebb áttekinthetőség érdekében. A kérdőív megtalálható a mellékletek részben.

A nyomtatványt a Miskolci Egyetem 100 nappali tagozatos hallgatója töltötte ki.

Köztük 28-an a Műszaki Földtudományi Karra-, 16-an pedig a Állam- és

Jogtudományi Karra járnak. A mintában szereplő hallgatók többi tagja a

Gazdaságtudományi Kar hallgatója. Ez az arány tudatosan lett így kialakítva

tekintve, hogy a közgazdász hallgatók válaszai külön is elemezhetőek, és a többi

karral összehasonlíthatóak legyenek. A kitöltők nagy része nemrég kezdte meg

tanulmányait. (A kezdési éveik átlaga 2008,835 a 2008-2009-es tanévben kezdték

felsőfokú tanulmányaikat.) Nemek szerinti megoszlásuk 50-50%-os.

Kutatásom szempontjából központi kérdés, hogy a Miskolci Egyetem hallgatói, ha

szabadon választhatnak, akkor az alkalmazotti vagy az önfoglalkoztatói státuszt

részesítik előnyben. A vizsgálat eredménye, hogy több mint 78%-uk a vállalkozói

életpályát preferálja. Karok szerinti bontásban ennél valamivel magasabb a

közgazdászok aránya, a többi karé pedig nem sokkal alacsonyabb. Belátható tehát,

hogy a mintában szereplők sokkal inkább szeretnének független vállalkozóként

elhelyezkedni, mint diplomás alkalmazottként.

39

Tanulmányok

Kutatásom lényeges kérdése, hogy napjaink felsőoktatásának azok a hallgatói, akik

később független vállalkozóként szeretnének elhelyezkedni, milyen megítéléssel

rendelkeznek a tanulmányi rendszerről, aminek részei? Vizsgálatom kitér arra,

hogy a válaszadók véleménye szerint hasznát veszik-e tanulmányaiknak

vállalkozásuk vezetése során, és ha igen, akkor miért. Kérdőívem e részében a

kitöltők öt lehetőség közül választhattak. 49%-uk szerint hasznát veszik

tanulmányaiknak, mert az itt megszerzett ismereteket hasznosítani tudják. További

17%-uk szerint szintén hasznosak az egyetemi évek, azonban az ok, az, hogy ez idő

alatt sok kapcsolatra tettek szert. Vannak, akik azért tartják hasznosnak a diploma

megszerzését a jövőjük szempontjából, mert szerintük a diplomás emberekhez

máshogy viszonyul a környezetük. Ezek a személyek a minta 6%-át teszik ki. Az

előbbiek alapján elmondható, hogy a mintában szereplők 72%-a hasznosnak tartja a

tanulmányait egy jövőbeli vállalkozás vezetése során. Azonban a többi 28% sem

nemmel válaszolt a feltett kérdésre. Szerintük, az hogy tudják-e hasznosítani, amit

tanultak, vállalkozásuk típusától függ, ezért a „talán” kezdetű választ jelölték meg.

Tehát a 100 megkérdezett között nem volt olyan, aki szerint független

vállalkozóként egyáltalán nem tudja hasznosítani tanulmányait. Érdemes azonban a

gazdaságtudományi kar hallgatóit külön is vizsgálnunk, és eredményeiket

összehasonlítani a csoport többi tagjának elemzésével. A gazdászok több mint 56%-

a úgy gondolja, hogy konkrétan a megszerzett tudását tudja hasznosítani. A jogász

és mérnökhallgatók esetében ez az érték kevesebb, mint 40%. Szintén szembetűnő,

hogy az előbbieknek több mint 82%-a biztos benne, hogy az egyetemi évei hasznára

válnak, ha vállalkozóként képzeli el a jövőjét, ezzel, jóval meghaladva a többi kar

tanulóinak átlagát, ami 58,14%

Mindenképpen kedvező eredmény, hogy a jövő vállalkozói egyetemi tanulmányaikat

hasznosnak, és alkalmazhatónak találják, kartól függetlenül. Szembetűnőek azonban

a karok szerinti bontás különbségei. Ez véleményem szerint reális képet alkot a

jelenlegi kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos oktatásról. Vagyis a közgazdász

hallgatók részben betekintést nyernek a független vállalkozások világába, ellenben

40

a többi diák csak akkor tudja cégtulajdonosként alkalmazni megszerzett ismereteit,

ha az a tanulmányai fő vonalával alapítandó vállalatának területe egyébként is

egybe esik.

Feltételezem, hogyha a több olyan kis- és középvállalatokkal foglalkozó kurzus

indulna, ami nem csak a leendő közgazdászok számára érhető el, nagymértékben

javulna régiónk vállalkozásainak eredményessége.

Indokok

Országunk vállalkozói közt magas arányban vannak kényszervállalkozók.

Természetes azonban, hogy az egyetemisták nagy része nem tervezi, hogy

kényszervállalkozó lesz. Azt, hogy a hallgatók milyen okból lennének független

vállalkozók, az alábbi diagram szemlélteti.

13. ábra: Vállalkozás elindítási indokok

Látható, hogy alacsony azoknak az aránya, akik azt tervezik, hogy csupán

kényszerből kezdenének vállalkozásba. Azonban, azt, hogy a cég elindításához

szükséges ötlet megszülessen, és életképes legyen, nagyban elősegítheti, ha van

lehetőség vállalkozásokkal kapcsolatos kurzusok minél nagyobb területet lefedő

tanulására.

41

Motivációk

Az, hogy valakit mi vonz leginkább a független vállalkozói pályára, jelentős

szerepet játszhat abban, hogy milyen vállalkozó lesz. A kérdés elemzésének

eredményeként elmondható, hogy nagyrészük a magasabb jövedelem vagy a

nagyobb önállóság reményében választaná a független vállalkozói pályát.

Jelentősen alacsonyabb azok aránya, akiket családi tényezők motiválnak. Vannak,

akik úgymond „kizárásos alapon” lennének vállalkozók, vagyis szerintük nem

tudnának alkalmazottként elhelyezkedni, nem szeretik, ha mások mondják meg,

hogy mit tegyen.

Véleményem szerint ez mindenképp jó eredmény. Ha valaki a magasabb színvonalú

megélhetése miatt képes többet dolgozni, vagy szeretné ötleteit megvalósítani, az

gyakrabban sikerhez vezet, mintha az alkalmazotti pálya elől menekülve alapítja

meg cégét.

Karrier-utak

Arról, hogy milyen karrier utat képzelnek el maguknak a Miskolci Egyetem

hallgatói az egyetemet követő öt éven beül, az alábbi diagramon feltüntetett

válaszokat adták. Amennyiben a kitöltő nem tudott egyértelműen megjelölni a

számára legfontosabb karrier utat, akkor választhatta azokat amik „holtversenyben”

számára a leglényegesebbek. Így a 100 megkérdezett összesen 114 választ jelölt

meg.

14. ábra: Karriertervek 5 éven belül

42

A diagramon kutatásom szempontjából a legfeltűnőbb adat, hogy a válaszadók

mindössze 1,8%-a, konkrétan 2 fő szeretne a tanulmányai után következő 5 évben

független vállalkozása kezdeni. Azonnal felmerül tehát a kérdés, hogy van-e

létjogosultsága e kutatásnak, ha a hallgatók vállalkozási hajlandósága ennyire

alacsony? A válasz pedig: „Igen” Ennek okát a következő diagram megtekintése

után láthatjuk világosan.

15. ábra: Karriertervek 5 év után

A kérdés, melynek válaszai a második ábrán kerültek ábrázolásra, hasonló, az

elsőként bemutatotthoz, azzal a jelentős különbséggel, hogy a tervezett karrier utat a

végzéstől számított öt év után vizsgálja. A diagramon látható, hogy a független

vállalkozó státuszt preferálók aránya ugrásszerűen megnőtt. Erre a kérdésre 138

válasz érkezett, közülük 48-an szeretnének független vállalkozóként tevékenykedni,

míg azok száma, akik alkalmazottként szeretnének elhelyezkedni 80%-ról 33%-ra

esett vissza.

Véleményem szerint, ez az elmozdulás két okra vezethető vissza. Egyrészt a végzett

diplomáshallgatók nem érzik képesnek magukat arra, hogy független vállalkozóként

tevékenykedjenek, másrészt nagyrészüknél a tőkehiány is gátló tényező lehet.

Feltételezem, hogy amennyiben több olyan kurzus indulna, ami kis és

középvállalatokkal foglalkozik, úgy minkét probléma könnyebben áthidalhatóvá

válna. Ha egy tanuló célzottan azokat a kurzusokat tanulná, amik ilyen irányú

43

ismereteket adnak, szakmailag felkészültnek érezhetné magát a tanulmányai

befejezésekor. Az alapításhoz szükséges tőke hiányára már kevésbé jelentene

megoldást a szakértelem, azonban itt sem elhanyagolható szempont. Feltételezésem,

hogy egy szakmailag jól felkészült frissen végzett diplomás, aki vállalkozást akar

alapítani, változatlan színvonalon, kevesebb tőke befektetésével megvalósíthatja

célját, mint aki soha nem szerzett ilyen irányú tájékozottságot. Ennek oka, hogy a

kezdeti, sokszor tőkeveszteséggel járó hibák elkerülhetőek, ha valaki ért ahhoz, amit

csinál. Erre jó példa a kereslet pontos felmérése, amihez mindenképpen előny, ha

valaki szakemberként vág bele a vállalkozói életbe. Amennyiben a keresletfelmérés

pontos, úgy elkerülhető a túlzott árukínálat okozta veszteségek, illetve a túl

alacsony kínálat okozta profitkiesés.

Vagyis röviden összefoglalva, véleményem szerint, ha az egyetemünk minden karán

több olyan kurzus indulna, ami vállalkozásokkal foglalkozik, akkor ez a tendencia

szakmailag helyettesíthetné a jövő vállalkozói számára a végzés utáni öt évet,

amiben tapasztalatokat és tőkét szereznek vállalkozásuk elindításához.

Közel azonos változást mutat a leendő közgazdászok által kitöltött kérdőívek

elemzése. Öt éven belül kerekítve szintén 2%-uk szeretne független vállalkozóként

elhelyezkedni, öt év után viszont 38%-uk. A másik két vizsgált kar adatai sem

térnek el nagymértékben az átlagtól.

Hasonló eredményre vezetett a Szerb László és Márkus Gábor által végzett kutatás,

amelyet 8 magyar egyetem vizsgálatával valósítottak meg. Az eredmények minden

esetben megegyeztek abban a tekintetben, hogy a független vállalkozói pálya

preferálása nagymértékben növekedett a végzéstől számított öt év elteltével.

A válaszokat vizsgálva feltűnő a családalapítási szándék szintén nagymértékű

emelkedése, az öt év elteltével. Persze érthető, hogy a válaszadók először anyagi

biztonságot szeretnének teremteni, ugyanakkor jóindulattal, és a független

vállalkozói lét felé némi elfogultsággal is felmerül egy kérdés. Biztos-e, hogy egy

kezdő vállalkozás nagyobb anyagi biztonságot jelent, mint alkalmazotti státusz?

Véleményem szerint nem. Lehet az ember valamelyik oldal iránt kissé elfogult,

44

mégis belátható, hogy alkalmazottként a jövedelmek kiszámíthatóbbak, stabilabbak.

Ez alapján szerintem kijelenthető, hogy ha a frissen végzett diplomások a

tanulmányok befejezése után azonnal el tudnák kezdeni vállalkozásaikat, az

szociális szempontból is pozitív lenne. Egy vállalkozásról öt év alatt kiderül, hogy

adott gazdasági helyzetben életképes-e, vagyis ha a diplomások változatlanul a

jelentős részük által feltüntetett időszakban szeretnének családot alapítani, azt már

nem egy bizonytalan, induló vállalkozással a hátuk mögött kellene, hogy megtegyék.

Leendő vállalkozók

A következő kérdés során a válaszadók a diagramon látható négy választási

lehetőség közül választhattak.

16. ábra: Vállalkozásalapítással kapcsolatos tervek

Látható, hogy a megkérdezettek 68%-a vállalkozást szeretne működtetni. Tekintve,

hogy egyetemi hallgatókat vizsgálunk nem meglepő, hogy kevesen vannak köztük,

akik már alapítottak vállalkozást. A fent említett Szerb László és Márkus Gábor

által megalkotott, „A felsőoktatási környezet hatása a vállalkozói életpályára” című

kutatás e kérésben is hasonló eredményt hozott. A válaszadók 70%-a nem zárta ki a

vállalkozás alapítását életpályája során, ez az adat nemzetközi szinten viszont még

ennél is magasabb.

Alkalmazotti státusz előnyei

Megvannak persze az alkalmazotti státusznak is az előnyei. Ezek közt a mintában

szereplő hallgatók véleménye szerint kiemelkedő jelentőségű az alkalmazotti

45

státusszal járó kiegyensúlyozottabb jövedelem, valamint a kevesebb kockázat,

ezeket követi a pénzügyi források hiánya. Ez az eredmény a KSH „Kis- és

középvállalatok és a vállalkozói készség” című kiadványában közölt adatokhoz

képest jelentős eltéréseket mutat. Az említett kutatás a magyarországi és Európai

Uniós válaszok arányát mutatja be. Megegyezik a két eredmény abban, hogy a

stabilabb jövedelem a legfontosabb tényező, ami az alkalmazotti életpálya mellett

szól. A második helyen viszont már eltérések mutatkoznak. Az országos és az uniós

felmérés egyaránt a vállalkozói ötlet, tudás, érdeklődés hiányát tartotta a második

legjelentősebb szempontnak. A kisebb kockázat uniós szinten a harmadik, míg

országos szinten csupán a negyedik legfontosabb tényező volt.

Ha megfigyeljük azokat a szempontokat, amelyek valakit leggyakrabban

eltántoríthatnak attól, hogy független vállalkozó legyen, belátható, hogy egy jól

képzett szakember számára nagy részük kisebb a jelentőséggel bír, mintha a

témában járatlan személyt kérdeznénk. A”szokatlan és nehéz döntés”kevésbé lesz

szokatlan, a vállalkozói ötlet, felkészültség hiánya pedig magától értetődően

megoldódik. Ahogy fentebb említésre került véleményem szerint csökken a

tőkeszükséglet. A kockázat, ami a vállalkozói élet velejárója, ha meg nem is

szüntethető, de mérsékelhető. Van persze olyan szempont is, amin a felkészültség

sem változtat nagymértékben, így például az alkalmazottként dolgozók stabilabb

jövedelme.

Kezdeti lépések

Azok, akik szeretnének vállalkozást alapítani, csoportosíthatók aszerint, hogy

tettek-e már lépéseket ennek érdekében. Itt gondolhatunk olyan lépésekre, mint az

ötlet kigondolása, vagy megvitatása másokkal. Azt, hogy a kérdésben foglalt

„lépés” alatt konkrétan mit értünk szándékosan nem határoltam körül ennél

szűkebben. Véleményem szerint, ha valaki komolyan foglalkozik egy vállalkozás

elindításának gondolatával, akkor nem az a leglényegesebb szempont, hogy jogi

vagy pénzügyi műveleteket hajtott-e már végre. Amennyiben a válaszadó akár csak

informálódott adott ágazat iránt, és ő erre a kérdésre igennel felelt, akkor az azt

jelenti, hogy ez az időtöltése nem a hobbija, hanem ezt a leendő vállalkozásával

46

szorosan összefüggő tevékenységnek gondolja. A kérdés tág értelmezése ellenére

sem meglepő, hogy a válaszadók mindössze 8,5%-a tett konkrét lépéseket

vállalkozása létrehozásának érdekében. Figyelemre méltó adat azonban, hogy a

kérdésre igennel válaszolók kivétel nélkül a gazdaságtudományi karra járnak.

Véleményem szerint a vállalkozói ambíciójú egyetemi tanulók nagy része nem tudja

még, hogy milyen vállalkozást szeretne működtetni, ezért konkrét lépéseket sem tesz

annak megalapítása érdekében. Feltételezem, hogy gyakoribb, akit csak általában a

független vállalkozói életpálya vonz, és nem egy konkrét ötlet megvalósítása.

Tervezett időpont

Hasonló területet vizsgált az a kérdés, ami a vállalkozás megalapításának tervezett

időpontja iránt érdeklődött. A válaszadók között nem volt olyan, aki még a

tanulmányai ideje alatt szeretné megalapítani leendő cégét. Mint fentebb említésre

került, olyanok voltak, akiknek jelenleg is van működő vállalkozásuk, de aki eddig

ezt nem hozta létre, az nem is szeretné a tanulmányai befejezéséig. Ez talán nem is

meglepő, tekintve hogy nappali tagozatos hallgatókról van szó, akik idejük nagy

részét az egyetemen töltik. Szembeötlő azonban az a tény, hogy kevesebb, mint 6%-

uk szeretné a tanulmányai befejezése után rögtön megalapítani jövőbeni

vállalkozását. Túlnyomó többségük, több mint 76%uk, a tanulmányok elvégzése

után néhány év tapasztalattal szeretne vállalkozást alapítani. Ezek az adatok a

gazdaságtudományi kar hallgatóit vizsgálva minimális eltéréseket mutatnak.

Az eredményből megtudható, hogy a válaszadók több mint 18%-a nem tudja, hogy

mikor szeretne vállalkozást alapítani. Ez a Szerb László és Márkus Gábor által

végzett kutatással összevetve sok különbséget eredményez. Az általuk közölt

vizsgálat szerint a megkérdezettek 10-11 százaléka szeretne még tanulmányai alatt

vállalkozást létrehozni, szemben a Miskolci Egyetem megkérdezett hallgatóinak

0%-os eredményével. Azok aránya, akik néhány év tapasztalattal kezdenének csak

vállalkozásba az országos kutatás szerint 50% körüli, az általam készítet, jelentősen

kisebb mintából tájékozódó kutatásé, pedig ahogy fentebb említésre került a 76%-ot

is meghaladja. Ennek oka lehet a felmérések időbeli eltérése, illetve az általam

47

végzett kutatás mintájának jelentősen alacsonyabb száma. Az azonban mindkét

kutatás elemzése során egyértelmű, hogy a megkérdezettek alacsony része szeretne

már a tanulmányok ideje alatt vállalkozást alapítani. Valamivel nagyobb azoknak az

aránya, akik a tanulmányok befejezése után azonnal választanák a független

vállalkozói pályát, de messze elmarad azokétól, akik néhány év tapasztalat után

kezdenének bele a vállalkozói életbe.

Véleményem szerint a tanítási rendszer gyakorlatorientált irányultsága miatt nem

lenne szükség a tapasztalatszerzéssel töltött évekre. A gazdaságtudományi kar bsc

képzése alatt a hallgatók kötelező gyakorlaton vesznek részt, melyen szakmai

tapasztalatokat gyűjthetnek. Amennyiben a diákoknak sikerül olyan gyakorlati

helyre kerülniük, ahol tapasztalatokat szerezhetnek a leendő vállalkozásuk

elindításához, úgy a gyakorlat elérte célját. Ez alatt a 15 hét alatt a hallgatók

megtanulják gyakorlatba is átültetni azt, amit elméletben a három év alatt

megtanultak.

Nehézségek

A kutatási eredmények elemzése során, mérlegelnünk kell azt is, hogy egy

vállalkozás elindításának mindig lesznek nehézségei. Vannak köztük olyan

tényezők, amik nagy súllyal, és vannak, amik szinte elhanyagolható mértékben

nehezítik meg egy vállalkozás elindítását. Kérdőívem elkészítése során ezeket az

összetevőket a válaszadók véleménye alapján felmértem, a független vállalkozói lét

befolyásolásának mértéke szerinti rangsorba állítottam. A megkérdezett személyek

felsorolva láthatták a legfontosabb nehezítő tényezőket. Ezeket egytől hatig kellett

osztályozniuk, úgy hogy az egyes a legkevésbé jelentős, a hatos pedig a legnagyobb

jelentőséggel bíró osztályzat. A teljes mintában szereplő válaszok átlagát az alábbi

diagram mutatja.

48

17. ábra: Vállalkozásindítást nehezítő tényezők

A diagramon jól látható, hogy a Miskolci Egyetem megkérdezett hallgatói a

vállalkozás indítása során felmerülő akadályok közül a legjelentősebbnek a saját

pénzügyi kockázatot tartották. Ezt a tényezőt a maximális 6 pontból, átlagosan 4,81

ponttal értékelték. Ezt követték a gazdaság hullámzásai (4,80), valamint a kevés

tőke (4,45). Tehát a vállalkozás elindításához szükséges pénzösszeg sok esetben

nem áll rendelkezésre, ha mégis akkor pedig félti a vállalkozási szándékkal

rendelkező személy. Tekintettel a gazdasági válságra, és a Forint értékének

ingadozására nem meglepő, hogy a gazdasági helyzet ingadozása is visszaveti a

vállalkozói kedvet. A karok szerinti megoszlás szerint nem sokban térnek el az

adatok az átlagtól. Kizárólag a Műszaki-földtudományi kar három

legjelentősebbnek vélt tényezője nem egyezik meg az összes megkérdezett

átlagával. Az általuk kitöltött kérdőívek alapján nagyobb problémát jelent a

bukástól való félelem, mint a kevés indulótőke. Az említett eltérés sem

nagymértékű, tekintve, hogy a száz megkérdezett rangsora szerint a negyedik

leglényegesebb akadály, a szorongás, amit a kudarc lehetősége vált ki (4,21). Ezt

követik a bonyolult szabályok (3,92), és az üzleti környezet (3,40). A tizenöt

felsorolt szempont „középső” három helyén a kevés hitel (3,33), a vállalkozói

képességek hiánya (3,29) és know-how hiánya (3,22) szerepelnek. A felállított

49

rangsor átlagai alapján a vállalkozás indítási akadályok második felébe esik a kevés

bátorság(3,12), a kevés jó üzlettárs(3,01), és a kevés jó üzleti ötlet(2,87).

Számomra nem meglepő, hogy a kevés bátorság és a kudarctól való félelem között

több mint egy pont különbség van. Ezek alapján a leendő vállalkozókban van elég

bátorság belekezdeni cégük megalapításába, attól azonban tartanak, hogy nem fog

megfelelő módon működni. Ez nem föltétlen ellentmondás, épp ellenkezőleg. Az, ha

van a leendő vállalkozókban elég bátorság elkezdeni vállalkozásukat, az

mindenképpen jó. Azonban, ha nem tartanának a bukástól, az vakmerő döntéseket

eredményezne. Ebből kifolyólag, szerintem pozitív eredmény, hogy a leendő

független vállalkozók félnek ugyan a bukástól, de mégis van elég bátorságuk

elkezdeni az ötletük megvalósítását.

A rangsor végén szereplő tényezők, a kevés kapcsolat a vásárlókkal(2,85), az idő

hiánya(2,80), a legkisebb akadályt pedig a családi, baráti támogatás

hiánya(2,11)jelenti. Összegezve elmondható, hogy a megkérdezettek szerint a

független vállalkozói léthez megvan a megfelelő mennyiségű információ a piacról,

valamint a szükséges idő és családi, baráti támogatás is rendelkezésre áll ahhoz,

hogy valaki a jövőben vállalkozó lehessen.

Kutatásom szempontjából az, hogy az első helyek között a tőkeszükséglet hiánya,

valamint a gazdasági ingadozások vannak, azért indokolt, mert ezeken tanulással is

nehéz változtatni. A rangsor „középmezőnyében” vannak azok a tényezők, amiket

egy kifejezetten kkv-k irányítására tanított szakember számára kisebb problémát

jelentenek, mint másoknak. Ezt igazolja a kutatás eredményének karok szerinti

összehasonlítása is.

50

18. ábra: Vállalkozásindítást nehezítő tényezők karok szerint

A legnagyobb eltérés a közgazdász hallgatók és a másik két vizsgált kar tanulói

között a jó üzleti lehetőség felismerésében mutatkozik. Ebből a szempontból a GTK

hallgatóinak átlaga 0,95-el magasabb, mint a jogi-, és 0,18-al, mint a műszaki-

földtudományi kar hallgatói. Véleményem, hogy ez elsősorban annak tudható be,

hogy a nem közgazdász válaszadók egy üzleti lehetőségben szinte kizárólag a

kínálkozó lehetőséget látják, azonban a gazdaságtudományi kar hallgatói azokat a

nehézségeket is, amik a megvalósítása során felmerülhetnek. Több információval

rendelkeznek a jelenlegi adórendszerről valamint az indítás során felmerülő egyéb

költségekről. Vagyis szerintem a nem gazdász hallgatók olyasmit is jó üzleti

lehetőséget látnak, ami jobban megvizsgálva nem is annyira kedvező. Szintén

magasabb a gazdászoknál az akadály jelentősége a saját pénzügyi kockázat,

valamint a kevés hitel tekintetében. Ezek szerintem a fent feltüntetett

információmennyiség különbségre vezethető vissza.

Alacsonyabb az átlag a közgazdászoknál, abból a szempontból, hogy mennyire

érzik fontos akadálynak a vásárlókkal való kevés kapcsolatot. Az ok szerintem a

már említett tényezőhöz hasonló, vagyis jártasabbak a témában, tudják, hogy

hogyan lehet beszerezni információkat a vevőkről. Alacsonyabb továbbá a

51

gazdászok által kitöltött válaszok átlaga a „bonyolult szabályok” tekintetében.,

valamint a know-how hiányát. Szerintem teljesen egyértelmű, hogyha valaki nem

kifejezetten ezt tanulta, akkor bonyolultabbnak tűnik mintha nap, mint nap kis és

középvállalatokkal kapcsolatos kurzusokat hallgat. Ez is a mellet szól, hogy jó lenne

a többi kar számára is elérhetőbbé tenni a független vállalkozói lét oktatását. A

kevés bátorság szintén kisebb problémát jelent a gazdászoknak, ami abból fakadhat,

hogy tanulmányi felkészültségük önbizalmat teremt. A többi eredmény tekintetében

az adatok 1-2 tizeddel térnek el az átlagtól, amit véleményem szerint szükségtelen

vizsgálni, tekintve, hogy a minta csupán 100 főt, míg a nem gazdászok esetében