MISKOLCI EGYETEM

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR

KULTURÁLIS ÉS VIZUÁLIS ANTROPOLÓGIAI INTÉZET

„ÚJRA FÚJ A GYÁRKÉMÉNY!”

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSI PROJEKT A MISKOLC-VASGYÁRBAN

Készítette: Konzulens:

Doszpoly Roland Dr. R. Nagy József

egyetemi adjunktus

Miskolc, 2016. november

2

TARTALOM

ABSZTRAKT ...................................................................................................................... 4

BEVEZETÉS ....................................................................................................................... 5

1. A KUTATÁSBAN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK ............................................... 7

2. KÖZÖSSÉG, KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS, Y GENERÁCIÓ ÉS Z GENERÁCIÓ

FOGALMA .......................................................................................................................... 8

3. A MISKOLC-VASGYÁR IPARTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE ............................. 10

3.1 Közösségi élet a múltban ........................................................................................ 10

4. A MISKOLC-VASGYÁR VÁROSRÉSZ ÉS KÖZÖSSÉGE .................................... 11

4.1 Közösségi profil ....................................................................................................... 12

4.1.1 Miskolci középiskolákban végzett kutatás ..................................................... 12

4.1.2 Miskolc-Vasgyár városrészben végzett kutatás ............................................. 14

4.1.3 A két kutatás eredményeinek összehasonlítása ............................................. 14

4.1.4 Lokális értékrend ........................................................................................... 16

4.2 Megélhetési stratégiák ............................................................................................ 20

5. KÖRNYEZETELEMZÉS ............................................................................................ 24

5.1 DIGÉP miniacélmű projekt ................................................................................... 24

5.2 A Vasgyár (DIGÉP, LKM) rövid történeti áttekintése ....................................... 24

5.3 A DIGÉP épületei, környezete ............................................................................... 25

5.4 A DIGÉP miniacélmű projekthez kötődő iparági környezetelemzés ................ 25

5.4.1 Porter-féle 5 erő (iparági elemzés) .............................................................. 26

5.5 A Porter-féle iparági elemzés az alaptényezők által ............................................ 26

5.5.1 A beszállítók alkupozíciója ............................................................................ 26

5.5.2 Vásárlók (fogyasztók) alkupozíciója ............................................................. 27

5.5.3 Újonnan piacra lépők fenyegetése ................................................................ 27

5.5.4 Helyettesítő terméket gyártók fenyegetése..................................................... 28

5.5.5 Versenytársak erejének felbecslése ............................................................... 28

5.6 Jogi szabályozás ...................................................................................................... 29

5.6.1 Az Európai Unió bizottsága és Európai Tanács szabályozása ..................... 29

5.6.2 Az európai acélipar felhívása az Európai Parlament képviselőihez (2009-

2014) .................................................................................................................................... 30

6. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS .......................................................................................... 31

6.1 A közösségfejlesztési projekt kezdeti fázisai ........................................................ 33

6.1.1 Együttműködés a Laurus Szociális és Kulturális Egyesülettel .................... 34

6.2 A projekt megvalósulása ........................................................................................ 36

3

6.3 A konditerem közösségfejlesztő hatásai a Vasgyár városrészben ...................... 37

7. ÖSSZEFOGLALÁS ...................................................................................................... 39

SUMMARY ........................................................................................................................ 42

IRODALOM ...................................................................................................................... 43

INTERNETES FORRÁSOK ............................................................................................ 45

ÁBRAJEGYZÉK ............................................................................................................... 46

ÁBRÁK FORRÁSA .......................................................................................................... 46

ADATKÖZLŐK ................................................................................................................ 47

FÜGGELÉK ...................................................................................................................... 48

Kérdőív az „Újra fúj a gyár!”elnevezésű alkalmazott antropológiai projekthez ........ 48

Interjúvázlat ....................................................................................................................... 52

4

Doszpoly Roland Konzulens: Dr. R. Nagy József

Bölcsészettudományi Kar egyetemi adjunktus

Kulturális Antropológia szak

Miskolci Egyetem

ABSZTRAKT

„Újra fúj a gyárkémény!”

Közösségfejlesztési projekt a Miskolc-Vasgyárban

„Blowing the chimney again!”

Community Development Project in Miskolc-Vasgyár

A „fúj a gyár!” olyan miskolci felkiáltás volt mindig is mind a vasgyári, mind pedig

az egész miskolci lakosság körében, amit ha valaki kimondott, mindenki tudta, hogy

műszakváltás van a Vasgyárban. A gyár volt a minden: a munka, a közösségi élet

megszervezésének fő színhelye, maga az élet. Minden a gyárhoz kötődött, ez szervezte a

helyiek életét. Mára már teljesen más a helyzet a gyár bezárása óta. Bezárt, elhagyatott

éttermek, szórakozóhelyek, gazos régi parkok, omladozó gyárfalak. A lakosság kiöregedett,

a roma kisebbség pedig beköltözött az üresen álló, egykori vasgyári kolónia téglaépületeibe.

Bár a gyár, a kohászat, mint munkahely többé nem nyújthat anyagi biztonságot a volt

dolgozók számára és nem indul be újra olyan intenzív gyártás az üzemeken belül annyi

dolgozóval, mint a rendszerváltás előtt, a közösségi élet megszervezéséhez a mai napig

adottak a feltételek.

Egy új vasgyári fejlesztési projekt megtervezése és megvalósítása a cél, melynek

keretében készül egy alapkutatás, illetve a projekt egy konditerem beindítására készül. A

résztvevők és kezdeményezők között vannak aktív helyi lakosok, különböző szervezetek és

alapítványok, gazdász és antropológus hallgatók egyaránt. Helyszínek és emberek adottak a

projekthez, és empirikus megfigyelések alapján van igény a közösségi élet

megszervezéséhez, kohéziójának újra megteremtéséhez. Ahhoz, hogy a fejlesztési projekt

sikeres legyen, szükség van olyan szakemberekre is (társadalomtudósokra), akik a lokális

közösséget megfelelően feltérképezik, megismerik, majd a projektet „életben tartják”.

Kulcsszavak: közösségi élet, fejlesztési projekt, lokális közösség

5

BEVEZETÉS

Szakdolgozatom egy komplex közösségfejlesztési projektre épül, mely az

alkalmazott antropológia módszerei révén valósult meg. A projekt ötlete Miskolcon a

Vasgyár városrész lakóinak igényeihez igazodva, a helyi szervezetek támogatásával

fogalmazódott meg. A kezdeményezés első fázisában az volt a cél, hogy felmérjem a

Vasgyár, mint városrész helyi adottságait, környezetét, lakossági összetételét, majd második

körben a kutatási eredményekre alapozva megszervezni olyan programokat,

tevékenységeket, melyek ösztönzően hatnak lokális szinten. Módszertani szempontból

környezetelemzés, igény- és szükségletfelmérés, illetve közösségi profil is készült. Amellett,

hogy felmértem egy elmaradott városrész legfontosabb jellemvonásait, a jelenlegi munkaerő

piaci helyzet, a munkalehetőségek feltérképezése is célom volt, így meghatározó a gazdasági

aspektus is a dolgozatban.

A dolgozat elsősorban a vasgyári, fiatal generáció tagjait tűzte ki a vizsgálat

célcsoportjának. Ez a generáció nagyjából az 1980-tól a 2000-es évekig született fiatalok

közösségét foglalja magába. Ennek a csoportnak a mindennapi életében hangsúlyosan

jelennek meg különböző szenvedélybetegségek, melyek kialakulását erősítik a helyi

társadalom legjelentősebb társadalmi problémái. Úgy, mint a szegénység, a

munkanélküliség, az alkoholizmus, vagy a droghasználat.

A projektben fontosnak tartottam, hogy bizonyos közösségi empowerment

folyamatokra épüljön. A közösségi empowerment meghatározása különféle kollektív

bázison alapuló folyamatokat foglal magába. A közösségi empowerment alapulhat közös

földrajzi helyen – például a szomszédság vagy a lakótelep esetében. Ez azonban csupán egy

a számos lehetőség közül. Szintén lényeges az azonos etnikumhoz, nemhez (nők),

korcsoporthoz (adott esetben a fiatalabb réteg) tartozók, vagy a nehéz és korlátozott

életkörülmények között élők (pl. a siketek vagy a kerekes székbe kényszerültek) közösségi

empowerment folyamata.

Csakis akkor tekinthető az empowerment a problémákra, az alternatív megoldásokra,

valamint a kérdésfelvetésre, csoportvezetésre és taktikai készségekre vonatkozó kollektív

tudásként, ha az ott élők lakóhelyi ügyekben való részvétele elfogadott folyamattá válik – ez

a szegények lakta területeken a legtöbb esetben komoly erőfeszítéseket igényel (Fawcett

1984). Már a felderítő jellegű kutatások során látható volt, hogy a Miskolc-Vasgyárban van

lehetősége és igénye a közösségnek, hogy újraszerveződjön, illetve hogy olyan közösségi

projektek szülessenek meg, melyek megerősítik az összetartozást, fellendítik a városrészt.

6

Mivel a környéken jelentős a munkanélküliség és a korlátozott életkörülmények

között élők száma, így a közösségi munka, az együttesen végzett munka egy jó lehetőség a

helyieknek, mely képessé teszi az embereket a másokkal való együttes tevékenységre és

közösségalkotásra. Együttműködésre tanít – csoportdöntések meghozatalára, közös gondok

megoldására és forrásmozgósításra a közös jó érdekében. Az empowerment gondolati alapját

az aktív demokráciába, a közösség életében való lehető legnagyobb mértékű részvételbe és

a fontos döntések meghozatalára való jogba vetett hit jelenti. Mindez pedig kétségkívül a

közösségi munka értékrendszeréből eredeztethető. A projektben célom, hogy a helyi

szervezetekkel (mint a Laurus Szociális Egyesület), illetve aktív közösségszervező tagok

segítségével megszervezni a közösségi munkát, illetve programokat kínálni főként a fiatal

réteg számára. A közösségi munka alapulhat akár egy rendezvény megszervezésén és a

helyiek abban való segítségén, mezőgazdasági, építőipari munkán, vagy egy közösségi

programon, ahol minél több a helyi résztvevő. A különböző szenvedélybetegségben élő

fiatalokra kifejezetten nagy figyelmet fordít a projekt, így pl. a Laurus Szociális Egyesülettel

felmérjük a fiatalok helyzetét és alternatívákat ajánlunk nekik életmódjuk

megváltoztatásához programokkal, drog prevenciós foglalkozásokkal, illetve különböző

szabadidős tevékenységekhez való könnyebb, kedvezményesebb hozzáférést biztosítunk.

Ilyen új szabadidős tevékenység ötlete, - mely az egyesületekkel, illetve aktív helyiekkel

való egyeztetések során született meg – a testépítés, fitnesz lehetőségének megteremtése a

városrészben.

Feltételezem, hogy a Miskolc-Vasgyárban, a fiatal generáció esetében is

beszélhetünk közösségről, helyi közösségszervezésről. A lokalitás, a lokális értékrendbeli

sajátosságok meghatározzák a közösségszervezést, illetve a megélhetési stratégiákat.

A három legfontosabb kezdeményezés, amit a projektben mindenképpen érvényre

juttatok:

1. Sportolási lehetőségek a fiatalok számára. A konditerem aktuális helyszín, ahol a helyi

fiatalok kortól, etnikumtól és nemtől függetlenül interakciós helyzeteket alakíthatnak ki

egymással, ismerkedhetnek, kvázi közösséget alkothatnak. Nagy hagyománya van a

Vasgyárban a bokszmérkőzéseknek a régmúlt óta. Ennek a hagyománynak a felelevenedése

a konditeremben tetten érhető.

2. Kulturális programok, családi napok a megjelölt sportlétesítményben

3. Szórakozási lehetőségek: Minden korosztály számára. Közös zenélések, filmvetítések, a

régi Dal egylet új színben való megalakítása, illetve roma zenei hagyományok ápolása.

7

1. A KUTATÁSBAN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK

Kutatási módszereimet kezdetben a klasszikus antropológiai módszerek közül

választottam ki, így a kérdőíves kutatást, illetve a vezérfonal-interjú készítést is. A kutatás

későbbi fázisaiban több módszert, így a résztvevő megfigyelést, a szociometriai módszert,

illetve a filmre rögzített interjúzást is alkalmaztam. Utóbbi módszereket egy folyamatosan

működő projekt során alkalmaztam a kezdetektől.

Kutatásaimat első körben egy felderítő jellegű kutatással kezdtem a Vasgyárban,

majd egy szélesebb körű célcsoportra kiterjedő, miskolci fiatalok körében végzett kérdőíves

vizsgálatot végeztem gazdásztársammal, 115 kérdőívet elkészítve. Az utóbbi kérdőívezés

célja az volt, hogy egy korábbi, kizárólag a Vasgyár városrészben, - 5 antropológus társam

segítségével – végzett kutatásban lekérdezett 55 kérdőív eredményeivel összehasonlítsuk

főképp a munkaerő piaci helyzet, illetve a megélhetési stratégiák témaköreit. Mindezek

révén megfogalmazódott egy olyan projekt terve, mely révén számos vasgyári lakost be

tudtunk vonni a közösségfejlesztésbe. Ezt a kutatást kérdőíves vizsgálattal hajtottam végre,

tehát számos strukturált interjút készítettem a helyiekkel.

A második fázisban felkerestem a kulcs adatközlőket illetve projektpartnereket, így

6 vezérfonal-interjút készítettem el. Többek között a vasgyár lehetőségeiről, illetve

fejlesztési projektekről szólt az egyeztetés. Az adatközlők között volt vasgyári munkás,

mérnök, gazdász és egykoron vasgyári csoportvezető, egyesületi tag, illetve aktív helyi

közreműködők.

A felderítő jellegű kérdőíves kutatás, illetve a mélyebb vezérfonal interjú készítést

követően a közösségi profil felállítása, illetve a DIGÉP környezetelemzése következett, ezek

az alkalmazott antropológia módszerei. Az adatokat összevetve, illetve többszöri egyeztetés,

tárgyalást követően megszületett egy vasgyári konditerem beindításának ötlete, amely

tulajdonképpen egy új közösségi térként funkcionálhat.

8

2. KÖZÖSSÉG, KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS, Y GENERÁCIÓ ÉS Z GENERÁCIÓ

FOGALMA

A magyar „közösség” kifejezést kapcsolatba lehet hozni a köz szóval, de akár a

közössel is. Hasznos utalásokat nyújthatnak a közügy és a köztesség fogalmai is1. A község

a régi irodalomban a közösség szó alakváltozata. Hasonló a helyzet az angol nyelvben is,

ahol community minden település, de community a csoport is, s mindkét használat szorosan

érintkezik a common (köz, közös, együttes) szóval. Míg nálunk a szakirodalom szinte csak

az emberek közössége, s főleg a szociálpszichológia, a csoportelmélet felől közelítette a

témát, a nyugati szociológiában ugyanolyan érvénnyel használják a hely, a lokalitás

megjelölésére is.

A társadalmi rendszerszemlélet fő teoretikusa, Talcott Parsons közösségi definíciója:

„A társadalmi rendszer szerkezetének egyfajta megjelenése, amelyik vonatkozhat személyek

területi elhelyezkedésére és cselekvéseikre is.” (Parsons, 1960: 45)

A közösségfejlesztés már egy sokkal komplexebb fogalom, mely gyakran megjelenik

a különböző társadalomtudományi diszciplínák kutatási területei között. A

közösségfejlesztés leginkább különböző projektekhez kapcsolódó kutatási célkitűzésként

jelenik meg. A közösségfejlesztési projekten belül a projektet vezető, vagy a projektet

kezdeményező kutató kapcsolatot teremt a helyi lakossággal, civil szervezetekkel, illetve

bármely olyan intézménnyel, vagy szervezettel, amely valamilyen módon hozzájárulhat a

közösségfejlesztés sikeréhez. „Alapjaiban a közösségfejlesztés egy olyan társadalmi

folyamat, melynek során az emberek alkalmasabbá válnak arra, hogy a kellemetlen és

változó világ helyi vonatkozásaival együtt éljenek vagy valamennyire irányítsák azokat.”

(W.W. Biddle - L.J. Biddle 1988: 11)

Tevékenységeit és céljait tekintve meglehetősen széleskörű és változatos. Közösség

által vezetett fejlesztésre egyaránt láthatunk példát vidéki és városi környezetben is. Olyan

területekkel foglalkozik, mint az egészségügy, a közösség jóléte, a szegénység elleni harc,

munkalehetőségek teremtése, a lakáshelyzet és a környezet javítása, a szabadidős

tevékenységek valamint a művészetek fejlesztése. Az alkalmazott antropológiai projekt a

definíció tükrében elsősorban a szabadidős tevékenységek fejlesztésére reflektál, meglehet

ezen kívül számos más fejlesztési területet is érint, mint például a közösség jóléte, az

egészséges életmód, vagy munkalehetőségek teremtése adott létesítményen belül. A

közösségfejlesztés egyre szélesebb körben elfogadott, mint az emberek közügyekben való

1 http://www.kozossegfejlesztes.hu/ (Letöltve: 2015. 10. 12)

9

tevékenységét és részvételét fokozó módszer, amely rávilágít a fejletlen, hátrányos és

deprivált területek felszín alatt rejtőző problémáira. A célkitűzések között szerepel a

közösségek erősítése, az élet minőségének javítása, és minden egyén és közösség számára

egyenlő esély biztosítása ahhoz, hogy a társadalmi fejlődés előnyeiből részesedjenek.

Hatékonyan egészíti ki a társadalmi, gazdasági és környezeti tervezést, regionális, országos

és nemzetközi szinten egyaránt. A közösségek megújulása és fejlesztése különböző

formákban történhet, és leginkább a kormány és az emberek közötti együttműködés és

párbeszéd minőségétől, valamint a rendelkezésre álló erőforrásoktól függ. (Charlie

McConell 1993)

A közösségfejlesztés egy adott település, vagy városrész lakóinak igényeit,

szükségleteit felmérve kívánja megteremteni azokat a közösség által elfogadott

körülményeket, amelyek mindenki számára megfelelőnek, kielégítőnek bizonyulnak. A

közösségfejlesztés tehát a helyi emberekből, a humán, természeti- és gazdasági

erőforrásokból, alulról építkezik. Közösségi úton, a civil szervezetekkel és az aktív helyi

polgárokkal tárja fel a helyi közösség szükségleteit, azok kielégítésének lehetséges módjait

és elkötelezi a helyieket saját problémáik közösségi megoldása, a helyi cselekvés mellett.

(Varga A.Tamás-Vercseg Ilona 1998: 78)

A szakdolgozat célcsoportjai elsősorban az Y és a Z generáció tagjai (1980 és 2000

között születtek), így ebben a részben megkísérlem definiálni fogalmaikat. Az Y generáció

a digitális nemzedék első hulláma, akik már a számítógépekkel nőttek fel. Már

gyermekkorukban megismerkedtek a virtuális világgal, így nem okoz gondot számukra a

modern elektronikai eszközök használata. Felismerték az internet adta lehetőségeket, amely

következtében felgyorsult a kommunikáció. Ma már a közösségi média aktív használói,

kapcsolataik nagy részét is ezen keresztül élik meg. (Ferincz 2013)

A Z generáció elnevezés a „zappers” szóból ered, amely „kapcsolgatókat” jelent.

(Mutte 2004.) A szakirodalomban megjelenő további elnevezései: Post-Millenaristák,

digitális bennszülöttek, internet-, hálózati-, facebook generáció (Oblinger & Oblinger,

2005.; Prensky, 2001.; Tabscott, 2009.; Mysirlaki & Paraskeva, 2010.; Goodstein, 2007)

Fontos kiemelni, hogy ők a világ első globális nemzedéke, vagyis a világ különböző részein

élő fiatalok életét és magatartását ugyanazon események, trendek befolyásolták. (Pál 2013)

Demográfiai szempontból is elkülönülnek a korábbi generációktól, mivel az ezredforduló

idején jelentősen visszaesett a születések száma. A Z generáció tagjai jellemzően egyedüli

gyermekként vannak jelen a legtöbb családban. (Ferincz 2011)

10

3. A MISKOLC-VASGYÁR IPARTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE

Miskolcon Ómassa, majd Újmassa területén 1867-ig folyt a termelés, de a

megnövekedett igények, és az elavuló technológia miatt új gyár telepítésére jelentkezett

igény. Az új vasgyár építése 1868-ban kezdődött el, a beruházás 2 millió forint befektetéssel

valósult meg. Már a gyárépítés elején elkezdték a lakóházak építését, és kiépítették a

vasútvonalakat Lyukóbánya és Pereces irányába. 1870-re elkészült a nagyolvasztó, kavaró

eljárással állították elő az acélt, és 1871-ben termelni kezdett a „hengerde” is. A század

elején épült a Vasgyári Kórház, gyógyszertár, posta, illetve ehhez kapcsolódó szolgálati

lakások. 1905 és 1908 között folyt a római katolikus templom építése, 1908-ban már kiépített

villamos vonal működött Miskolc és Diósgyőr között. Épültek folyamatosan a tiszti lakások,

illetve a munkáslakások. 1900-ban már bevezették a villanyt és a vizet a telep házaiba és

kialakították a közvilágítást is. (Boros 2005: 56) A vasgyári kolónia ekkor volt a monarchia

legkorszerűbb lakótelepe.

3.1 Közösségi élet a múltban

Korábban is léteztek már kisebb társulások a gyárban, de a munkások számára sokáig

tiltották a különböző egyletek, társulatok létrehozását. Először 1893. január 29-én nyílt rá

lehetőség, hogy a diósgyőri-vasgyári munkásság létrehozza első egyletét, a Jószerencse Dal-

és Önképző Kört. Az első alapszabály a létesítés célját az alábbiakban fogalmazza meg: A

dalkör célja a dal művelése, a társas élet fejlesztése és a magyar nemzetiség eszméinek

terjesztése. Ezen célok elérése érdekében az egylet a működő tagok részére hetenként

legalább kétszer dalórákat tart, melyeken a működő tagok az énekből elméleti és gyakorlati

oktatást nyernek. Továbbá dalestélyeket, kirándulásokat rendez.

A gyár munkásai — több oldalról bizonyíthatóan -- a Jószerencse Dal- és

Önképzőkörben találtak helyet a társas életre, a dalkultúra ápolására, itt rakták le a

munkásszínjátszás és az első munkáskönyvtár alapjait is. 1948-ig, tehát 55 éven keresztül a

Jószerencse egylet neve fogalom Diósgyőr-vasgyár közönsége körében, azután pedig olyan

hagyomány, amelyet emlegetni, amelyre hivatkozni nem szégyen. (Dobrossy 1976: 126)

Az interjúalanyok közül is sokan emlegették ezt az egyletet, illetve magát a közösségi

összetartást, ami majd egy évszázadon keresztül jelen volt a városrészben, de valahol az

úgynevezett vasgyári negyedik generáció esetében ezek az egyletek, közösségszerveződések

egyre inkább kezdtek eltűnni. Ennek időszaka valamikor 1948 utánra tehető, amikor is a

kommunista hatalomátvétel kettétörte a közösségi életet a vasgyárban.

11

4. A MISKOLC-VASGYÁR VÁROSRÉSZ ÉS KÖZÖSSÉGE

1. Ábra: A vasgyári lakótelep térképe 1910-ből2

Ma már a vasgyári kolónia a Miskolc közép városrészhez tartozik. A kolónia szinte

egész területén, a helyiek szociális és anyagi körülményei, illetve a lakóházak piaci

elértéktelenedése miatt pusztuló tendencia mutatkozik. Területén 11 intézmény (köztük az

egyik legfontosabb funkcióval bíró: a Vasgyári Kórház), kisebb vállalkozások (volt

munkáslakások helyén), illetve civil szervezetek, egyesületek működnek (pl.: Miskolc-

Vasgyár roma szervezet, Miskolci Egyesített Szociális Egészségügyi és Gyermekjóléti

Intézmény, Laurus szociális és kulturális egyesület). A DAM területe jelentős részben

felhagyott barnamezős terület. Ezen területeken jellemzően rendezetlenek a tulajdoni

viszonyok, az infrastruktúra állapota leromlott, revitalizációja a mai napig megoldatlan. A

vasmű egykori lakótelepe beállt lakóterület, a jellemzően téglás épületállományok állapota

vegyes, vannak felújított lakóépületek, de számuk elenyésző a leromlott ingatlanok mellett.

2https://hu.wikipedia.org/wiki/Di%C3%B3sgy%C5%91rVasgy%C3%A1r#/media/File:Diosgyor_Gyarmat_0

1.jpg (Letöltve: 2016. 10. 12)

12

A terület a Vasgyár és más ipari létesítmények között zárványként helyezkedik el, feltárása

és átjárhatósága nem megoldott. A kolóniák korábbi generációinak, akik még itt élnek,

fontos jellemzője, hogy a legtöbb esetben csak egymás között kommunikálnak, nem tartanak

fenn kapcsolatokat a kolónián kívül, és mobilitás tekintetében is jellemzőbb a

lokálpatriotizmus. A negyedik generáció esetében viszont már eltérések mutatkoznak ebben

a tekintetben.

Működik közösségi ház is, ahol a Miskolci Egyesített Szociális Egészségügyi és

Gyermekjóléti Intézmény szervez leginkább programokat. A közösségi ház környezetében

néhány éve létesült egy tanoda, illetve a projekt révén megalakuló, a környék legújabb

szolgáltatása, a konditerem.

Már az igény-és szükségletfelmérésből egyértelműen kirajzolódott, hogy a helyiek a

legnagyobb hiányt a munkalehetőségekben és a kulturális programokban érzékelik. A

Vasgyár lakossága nagyrészt idősebb korosztályból tevődik össze, ezért a

közösségfejlesztéssel kapcsolatos programokat elsősorban az ő igényeiknek megfelelően

kialakítani, ugyanakkor nagy figyelmet kell fordítani a fiatal generációnak – akár a

sportolási lehetőségekkel – hogy a Vasgyárban meglehetősen elterjedt drogozás,

alkoholizmus és egyéb szenvedélybetegségek helyett az egészséges életmódot válasszák. A

sportolási lehetőség, egy sportintézmény beindítása nem csak az egészségfejlesztés

tekintetében lehet releváns, de munkalehetőséget is teremt jegykezelő, takarító, edző és

hasonló állások esetében.

4.1 Közösségi profil

4.1.1 Miskolci középiskolákban végzett kutatás

A közösségi profil a Miskolcon élő, fiatalkorúakkal (Z generáció) készített kérdőíves

kutatás eredményeinek, illetve a Vasgyárban készült csoportos kérdőíves kutatás

eredményeinek összehasonlításával született. Összesen 170 db kérdőív készült a két kutatás

során. A két kutatás között leginkább az aktív-passzív munkavállalási arányokat, illetve a

migrációs hajlandóságot hasonlítottam össze.

A miskolci szakközépiskolákban, fiatalok körében végzett kutatásnál összesen 70 nő

és 45 férfi töltötte ki a kérdőívet. A válaszadók kicsit több mint fele, 53,9%-a még

tanulmányait folytatja, így még nem volt munkahelye, azonban meglepően nagy arányban

jelentek meg a már munkát végzettek. 42,5%-uk diákmunkásként, 0,9%-uk pedig már

gyakornoki munkát végzett. Tehát a megkérdezett fiatalok 42,5%-a aktív munkavállaló.

13

Szembetűnő, hogy a fiatalok, több mint háromnegyede egyértelműen nem kíván a

középvezetői ranglétra alatt dolgozni 10 év múlva. A legnagyobb arányban a középvezetői

szintet jelölték meg, 34 válaszadóval. Ezt szorosan követi a felsővezetői, illetve az első

számú vezetői pozíció. Előbbit 31, utóbbit 32 válaszadó jelölte meg. Legkisebb arányban az

alsó vezetői szinten kívánnak dolgozni, ugyanakkor a kiemelt szakértői pozíció 9 válaszadó

esetében bizonyult vonzónak. Meglepő adat, hogy a 115 megkérdezettből mindössze 6 fő

elégszik meg a beosztott munkatársi szinttel.

2. Ábra: Miskolci középiskolások munkahelyi beosztása

A válaszok alapján megállapítható, hogy a megkérdezett fiatalok körében magas a

migrációs potenciál, vagyis nagy arányban mutatnak hajlandóságot a kivándorlásra. 55 főre

igaz, 45 főre pedig teljes mértékben igaz, hogy ha lehetőségük nyílna, élnének a külföldi

munkavégzés lehetőségével. Ugyanakkor csupán 20 fő gondolta úgy, hogy rá ez az állítás

egyáltalán nem vagy nem igaz.

14

4.1.2 Miskolc-Vasgyár városrészben végzett kutatás

A Miskolc Közép városrész a megyeszékhely legnépesebb városrésze. A 2013-as

KSH adatok szerint a népesség 35.451 fő, tehát a 2001-es adatokhoz képest csökkent a

népesség lélekszáma. A legfeljebb általános iskolát végzettek száma 12,1 %, amely esetében

szintén csökkenő tendencia mutatkozik a 2001-es adatokhoz képest, viszont a felsőfokú

végzettséggel rendelkezők száma gyarapodott 22,3 %-ra. A foglalkoztatottság javuló

tendenciát mutat (56,3 %) a korábbi adatokhoz képest (10 %-kal).3

A demográfiai adatokra vonatkozó adatok gyűjtését a Vasgyár központi részén

végeztem el, melyen belül egyrészt kérdőíveztem, másrészt vezérfonal interjúkat

készítettem. A legfeljebb általános iskolát végzettek vannak többségben (29,4 %), utánuk

azonos arányban a szakmunkások és érettségivel rendelkezők. A megkérdezettek legtöbbje

(34,4%) az 51-60 év közötti korosztályba tartozik, míg 29%-ban 0-20 év közöttiek.

Munkavállalási helyzet tekintetében a 0-20 év közötti korosztály 41,2 %-a aktív

munkavállaló, 58,8 %-a inaktív, köztük elsősorban tanulók, másodsorban munkanélküli

segélyen élők, elmondásuk szerint korlátozottak a lehetőségeik mind a helyi

munkanélküliség, mind etnikai hovatartozásuk miatt. A beosztásuk a legtöbbjük esetében

nem releváns, azaz szinte 100 %-ban fontosabbnak tartják a munkahely meglétét, mint azt,

hogy adott munkahelyen milyen beosztásban vannak.

Mobilitás tekintetében az látszik, hogy a fiatalok körében (főként az Y és Z generáció

tagjai) többségben hagynák el az országot (86 %), mint amely fiatalok maradnának (14%).

Az idősebb, 60 éven felüli korosztálynál csupán 14% hagyná el otthonát, többségük számára

a lokális identitás megtartó erő, szinte 1-2 megkérdezett kivételével mindenki maradna a

városrészben. A roma lakosság körében az utóbbi időkben felerősödött a Kanada, illetve

Anglia felé irányuló migrációs hullám. Míg távol vannak, a rokonok vagy ismerősök

körében kiadják lakóházukat.

4.1.3 A két kutatás eredményeinek összehasonlítása

Mind a két kutatásnál azonosak az arányok a nem, a kor, illetve az etnikai

hovatartozás tekintetében.

Az első kutatás eredményeiből egyértelműen kirajzolódik, hogy a megkérdezettek

több mint 43%-a dolgozik, akár gyakornokként, akár diákmunkásként, de a megkérdezés

3 http://www.miskolc.hu/sites/default/files/dokumentumok/csatolmanyok/1670783-3508-2008-

1ivs_helyzetelemzes_1_kotet.pdf (Letöltve: 2015. 11. 02)

15

pillanatában is aktív munkavállaló volt. A második kutatásból kitűnik, hogy a megkérdezett

fiatalok 41,2 %-a aktív munkavállaló, tehát viszonylag kevés az eltérés a két tábor között,

ugyanakkor a második célcsoportnál a diákmunka fel sem merült válaszként, legtöbbjük

szakmunkát, vagy közmunkát végez.

Mobilitás tekintetében az első csoport túlnyomó többségben külföldet választaná

munkahelye színhelyéül, míg a második csoport szintén túlnyomó többségben külföldön

dolgozna.

A két célcsoport válaszait összehasonlítva, összegezve elmondható, hogy nagy

különbségek nincsenek, tehát a vasgyári fiatalok csak nagyon kis mértékben vannak

hátrányosabb helyzetben akár a munkaerő piaci helyzet, akár a mobilitás tekintetében. A

megélhetési stratégiák esetében mindkét csoportnál meghatározó a migráció, tehát inkább

külföldön vállalnak, vagy vállalnának munkát. Ugyanakkor, ha csekély mértékben is, de az

is látszik, hogy a lokális identitás meghatározza a megélhetést és a közösséget, hiszen ahol

korlátozottabbak a lehetőségek és a munkahelyek – mint a Vasgyár városrészben – ott

nagymértékű az elvándorlás, kevesebben végeznének magasabb fokú iskolát, kevésbé fontos

számukra a későbbi beosztásuk.

1. csoport 2. csoport

NEM 70 nő, 45 férfi 35 nő, 20 férfi

KOR 16-36 év közöttiek 16-36 év közöttiek

ETNIKUM 76 % nem roma, 24 % roma 59 % nem roma, 41 % roma

3. Ábra: Nem, kor, etnikum szerinti megoszlás a két csoportnál

16

4. Ábra: Aktív munkavállalók a két csoport összehasonlításánál

5. Ábra: Külföldi munkavállalás motivációja a két csoportnál

4.1.4 Lokális értékrend

A 19-20. század fordulóján a kolónia lakóinak száma megsokszorozódott, a jogi és

gazdasági változások könnyebben gyökeret vertek a frissen kialakult társadalmi csoportban.

Ebben az időszakban számtalan változás történt, melyek megváltoztatták a családok

életmódját. Bevezették a polgári házasodást, a gyermekmunkát szigorúbban szabályozták,

1. csoport52%

2. csoport48%

Aktív munkavállalók

1. csoport 2. csoport

1. csoport53 %

2. csoport47 %

Külföldi munkavállalás

1. csoport 2. csoport

17

kötelező lett az iskolai oktatás, a nagyipari munkásoknál pedig kettévált a család, illetve a

termelőtevékenység köre. (Dobák 2008)

A családi érték már korábban is szorosan összefüggött a lakhatással. A

többgenerációs együttélés nagyban meghatározta a fiatalok életét. A fiataloknak a lakáshoz

jutás érdekében a gyárban bizonyítaniuk kellett lojalitásukat és szakmai megbízhatóságukat.

Ha ezt elérték, időbe telt az új lakásra való jogosultság megszerzése. Ha együtt maradt a

család, akkor a fiatalok gyermekvállalása esetén könnyebben jutottak saját lakóházhoz. Az

idősekről való gondoskodás, mint erkölcsi kötelesség, a mai napig jellemző a kolóniában élő

családoknál, bár ma már a legtöbb esetben nem beszélhetünk többgenerációs együttélésről,

a fiatalabb generáció inkább vissza-vissza jár szüleihez, nagyszüleihez segédkezni,

együttműködni, a lakás körül tevékenykedni.

Bár a második világháborút követően megnőtt a szerepe a nőknek a

munkavállalásban, így a gyári munkák esetében is, de a tipikus női szerepek, úgy, mint a

gyermeknevelés, háztartási munkák végzése a mai napig inkább elsődleges női szerep, mint

a házon kívüli munkavállalás. Ma már persze nem elsődlegesen a második világháborút

követő évek értékrendje a mérvadó, sokkal inkább az, hogy a mai háztartásokban zömmel

idősebb korúak laknak.

A 19. század elején, a telepen élők előszeretettel házasodtak egymás között. Lokális

exogámia főtiszti rangon felül volt jellemző. Paládi szerint a legvagyonosabb és

legszegényebb rétegekben figyelhető meg, a középosztálybeliek leginkább saját

lakóhelyükön kerestek maguknak házastársat. (Paládi – Kovács 1996:81-93) A második

világháborút követően ez nagyban megváltozott, a gyárba áramló vidéki munkásság az

endogám tendenciákat alapvetően átalakította, a foglalkozási endogámia a gyár fejlődésével,

létszámemelkedésével kezdte értelmét veszíteni.

A vasgyári városrészhez kötődés mindig is meghatározta a lokális értékrendet. Mivel

itt dolgoztak, itt jártak iskolába, itt vásároltak, itt éltek családi életet és szabadidejüket is

főként itt élték az emberek, kialakult egy viszonylag zárt közösség, melyből ritkán kerültek

más területek, városrészek közösségeibe a helyiek. A közösséggé formálódás egyik alapja a

közös nevelési elvek elfogadása volt, a gyári öntudat segítette az új normák elsajátítását. A

gyárban a munkások szigorú munkarendhez szoktak, ez a szigorúság beszivárgott a

családokba is. A pontosság, a fegyelem és a megbízhatóság fontos érték volt a munkában,

mely a nevelésbe is átszivárgott. Ezen értékek ma, a negyedik generációnak való átörökítés

esetében már kevésbé lelhetők fel. Ez annak tudható be, hogy a gyárban a szigorú

munkavégzés a nagy munkanélküliségi ráta miatt nem jellemző, a gyári dolgozók sokkal

18

lazítottabb értékrendet képviselnek a munkahelyen a kevés fizetésre és túlmunkavégzésre

hivatkozva. Egy interjúalany szerint „Eltűnt a munka becsülete, mert eltűnt a dolgozók

megbecsülése is.”4

Házasságkötésnél nem alakultak ki a vasgyárra jellemző szokások. A vallási

szertartásokat a három felekezet helyben lefolytathatta. Mind az esküvő, mind a lagzi a

vasgyári kolónia területén zajlott, ez is a lokalitáshoz kötődött. Sokan a Hámor-étterembe,

vagy saját udvarukba invitálták a vendégséget. Míg a születés és házasságkötés esetében

paraszti vonások figyelhetők meg, a temetési szokások eltértek ettől. A közösség a gyászban

igen, de a szertartásban nem vett részt. A halottak temetését nem a család, vagy a közösség

bonyolította, hanem a gyár. Ez a tendencia mára nagy fordulatot vett, a gyár ma már nem

vállal szerepet semmilyen életeseményben.

A XIX. század közepén még meghatározó volt a vallás szerepe, a Diósgyőr-Vasgyár

legnépesebb egyháza a katolikus volt. (Balázs 1998: 22) XIX. század végi iskolai

évfolyamok adatai szerint a római katolikusok aránya 89,1 %, az evangélikusoké 8,4% volt.

Mellettük elenyésző számban voltak izraeliták, reformátusok és görög katolikusok.

A római katolikus későbbi magas arányára lehet következtetni a meglévő, 1913-1922

közötti egyházi anyakönyvből, amely kimutatja, hogy 60-80 esküvőt kötöttek az adott

időszakban évenként. A kolónia becsülhető létszámára vetítve ez akár 80%-os római

katolikus arányt jelenthet. A vallási megoszlás tekintetében azonosság mutatható ki a XIX.

század közepén kimutatott adatokkal, tehát a megkérdezettek nagyobb része (76%) vallotta

magát római katolikusnak.

Etnikai megoszlásról kevés adat áll rendelkezésre, de a kohászat és az üvegipar,

valamint ezek segédiparai a XVIII. századtól kezdve vonzott erre a területre embereket:

cseheket, morvaországi németeket és szlovákokat. A háborúk során többen Romániából is

érkeztek a gyárba dolgozni. Az 1890. évi zárszámadásban feltűntették a magyar, az osztrák

és a külföldi származást, ez alapján különböztetve meg a dolgozókat. Az összlétszám 61%-

a magyar mesterember volt, közel 31 % magyar napszámos, 5,4 % osztrák mester és 2,3 %

osztrák napszámos. A kérdőíves adatokból látszik, hogy ma már nem jellemző a vegyes

etnikumú lakossági összetétel a Vasgyárban. Többségben magyarnak (71%), míg a

megkérdezettek 29 %-a romának vallja magát.

4 68 éves férfi

19

6. Ábra: Etnikai megoszlás a Vasgyárban

Az egészségügyi állapotokat tekintve összefüggés mutatható ki a volt munkahelyi

környezet (pl. vasgyári dolgozó) és az egészségi állapot között. A legtöbb esetben azok az

idős emberek, akik régebben az egészségre is káros gépek közelében dolgoztak a gyárban,

egészségük annál inkább romlott. A különböző betegségek, a depresszió, az alkoholizmus

és a különböző deviáns viselkedések nagymértékben figyelhetők meg a valaha gyári

munkásként, ma már nyugdíjasként, vagy rokkantnyugdíjasként tengődők között.

Ugyanakkor a különböző szenvedélybetegségek és függőségek az Y és Z generáció

fiataljainál szembetűnő problémákat vetnek fel. A fiatalok között egyaránt jelentős az

alkoholizmus, vagy a droghasználat. A társadalmon kívüli szegénységben nevelkedő

fiatalok korai szerhasználatát nem csupán az őket körülvevő felnőtt világ intenzív függőségei

bátorítják, hanem az érzelmi életüket meghatározó sivárság, reménytelenség és

magárahagyottság. „A fű jót tesz velünk, ellazít. Munka után, vagy hétvégén, amikor többen

ráérünk és épp nem csinálunk semmit, jól esik. A fű összehozza a csapatot.”5 A tétlenség

(„punnyadás”) ellenpólusaként rendre megjelenik egy felfokozott állapot („pörgés”). A

felfokozottság érzését kiválthatja valamely közösségen belüli történés (például személyek,

csoportok vagy családok konfliktusa), a fiatalok bizonyos akciói (viták, verekedések,

csoportos rongálások), vagy éppen a külső környezettel (idegenekkel, rendőrséggel) való

összeütközés. A „pörgés” érzelmi állapota megszünteti a mindennapok ürességét – ha

5 26 éves férfi

71 %

29 %

Etnikai arányok

Magyar lakosság Roma lakosság

20

időlegesen is –, az erő, a hatalom, a saját sorsuk feletti kontroll illúzióját biztosítja. (Kecskés

2005, Rácz 1996)

A fiatalok szabadideje nincs lekorlátolva, kevés a munkalehetőség, problémáikat a

különböző káros függőségekkel próbálják kompenzálni. A megkérdezett 55 háztartásból,

melyben élnek 15-35 közötti fiatalok, vegyesen élnek roma és nem roma származásúak,

illetve fele-fele arányban vallásosok és ateisták, 40%-uk rendszeres alkoholfogyasztó, 25%-

uk használ különféle drogokat, de 11%-uk próbált már életében ki valamilyen narkotikumot

életében.

4.2 Megélhetési stratégiák

Ahhoz, hogy részletesen megismerjünk egy közösséget, ismernünk kell a

mindennapi bevételi forrásaikat, stratégiáikat arra vonatkozóan, hogyan látják el magukat és

családjukat. Ennek tükrében tárhatunk fel összefüggéseket az értékrenddel kapcsolatban,

illetve találhatunk olyan elemeket, melyek nagymértékben hatnak a közösség mindennapi

életére, vagy a közösség szerveződésére. A megélhetési stratégia fogalmának

meghatározásához Bánlaky Pál definíciója a legpontosabb: „A megélhetési stratégia egy

terv, elgondolás, valamilyen összetett cselekvési algoritmus kidolgozása arra nézve, hogy

adott feltételek között hogyan lehet biztosítani a család megélhetését.” (Bánlaky-Kevy 1999:

32) Bár az eddigi, megélhetési stratégiák vizsgálatára irányuló magyarországi kutatások

elsősorban a romák körében zajlottak, az etnikus jegyek nem elsődlegesek ebben a

tekintetben. „Ezek a megélhetési minták sokkal inkább a kilátástalan nyomornak,

kirekesztettségnek, a gettólétnek, és a pénzhiánynak az együttes következményei, és azokra

jellemző, akik ilyen körülmények között élnek." (Messing-Molnár 2011) Az előbbi

megfogalmazás alapján tehát a vasgyári kolónia lakóinak körében szükségesnek tarthatjuk a

megélhetési stratégiák feltérképezését, hiszen helytálló a jellemzés.

Korábban már diagram is szemléltette az aktív-passzív munkavállalók arányát, bár

ebből nem derült ki konkrétan, hogy mind az aktív, mind a passzív oldalon milyen

jövedelemforrásokból élnek a helyiek. A következőkben kísérletet teszek arra, hogy a

vizsgált adatok alapján, sorrendben tipizáljam a megélhetési módokat, jövedelemforrásokat.

Ez egy bonyolult folyamat, hiszen a megélhetési módok sok esetben lokálisak, tehát érdemes

figyelembe venni mind a környezeti, mind a kulturális, intézményi és szocioökonómiai

sajátosságokat is:

21

1. Formális munkaerőpiac: A gyár (DIGÉP, LKM) bezárása óta lokális szinten

nagyon nehéz az elhelyezkedés. Ma a legdominánsabb munkák a szakképzettséget nem

igénylő, illetve kevesebb esetben a szakmunkás bizonyítványt igénylő munkák. Jellemző,

hogy ezeket a munkaköröket ma már nem a városrészen belül, hanem azon kívül töltik be,

sokszor jóval távolabb az eredeti lakóhelytől. A különböző gyárak sori beosztású

munkakörei (Pl.: Nestlé csokoládégyár, Shinwa Precíziós Kft., Bosch) gyakori

munkavállalási pozíciók. „Börtön után azért mindig elmentem dolgozni. Sikerült a Nestlében

elhelyezkedni, de 65.000 ft-ot kaptam túlórákkal együtt. Itthon ebből a pénzből nem lehet

megélni. Édesanyámmal lakok, húgommal, nagymamámmal, odaadtam anyunak 30.000 ft-

ot, megvettem a dohányt, maradt 15.000 ft-om.”6

A Diósgyőr-Vasgyár Szakképző Iskolából kikerülő diákok a megkérdezettek közül

csekély számban vállalnak munkát hosszútávon szakképzettségüknek megfelelően

(esztergályos, asztalos, stb.), náluk inkább a rövid időn belüli mobilizáció, külföldi

munkavállalás a jellemző. Ennek oka, hogy a szakképzettséget igénylő munkákért külföldön

három-négyszeres fizetést kapnak. A második leggyakoribb bejelentett munkalehetőség a

közmunkaprogram, amelyet Miskolcon a Városgazda Kht. koordinál. A közmunka

hosszútávon nem jövedelmező az elmondások alapján, sokan a kevés fizetésre hivatkozva

nem vállalnak ilyen jellegű munkakört.

2. Informális munkaerőpiac/Alkalmi munka: A többség közmunka helyett inkább

alkalmi jellegű munkát választ - mint festő/mázoló, kőműves, anyaghordó, vagy valamilyen

segédmunka-, bár ebben az esetben csak ritkán bejelentett munkakörről van szó, itt a legtöbb

esetben feketemunkáról beszélhetünk. „Elmész egy kőműves vállalkozóhoz dolgozni,

ledolgozol két hetet és lehet, hogy ki sem tud fizetni. Utána szaladgálhatsz a pénzedért. Ha

be akarod hajtani, az már rablásnak minősül. Úgyhogy semmit nem tudsz csinálni.”7 A

távolság problémája itt is gyakran felmerül, hiszen ezek az alkalmi, vagy nem bejelentett

munkalehetőségek messzebb vannak a lakóhelytől. Sokszor az utazás költségét nem állja a

munkáltató, így jobb esetben előleget kapnak utazási költségre, vagy mivel saját zsebből kell

finanszírozni az utazást, hamar otthagyják a pozíciót pénztelenségre hivatkozva.

3. Nyugdíj és/vagy szociális ellátás: A Vasgyárban túlnyomó többségben idősek

laknak, őket a passzív munkavállalók kategóriájába illeszthetjük, legtöbbjük a régen gyári

6 35 éves férfi 7 35 éves férfi

22

munkakört betöltött pozícióik alapján kapják nyugellátásukat. A korábbi demográfiai

adatokból, az 58%-os többségben lévő passzív/inaktív munkavállalók többi része valamilyen

szociális ellátásból él, ezek elsősorban: munkanélküli segély, GYES/GYED, rokkantsági

nyugellátás (gyakori a 40-60 év közöttiek körében).

4. Gyűjtögetés, eladás, árucsere: Amellett, hogy sokan kényszerülnek eladáshoz

gyűjtögetni gombát, vagy különböző gyümölcsöket, a gyűjtögetés elsősorban a

legkilátástalanabb helyzetben élők megélhetési stratégiája, saját fogyasztásra gyűjtik. Ezen

kívül az árucsere is gyakori megélhetési mód, különböző miskolci, vagy Miskolc környéki

települések piacain nem csak értékesítik rég nem használt áruikat, vagy megtermelt/gyűjtött

élelmiszereiket, hanem gazdát is cserélnek. Ez a megélhetési stratégia leginkább a cigányok

körében jellemző.

5. Külföldi megélhetés, külföldi munkavállalás: Ahogy azt a kérdőíves adatoknál is

láthattuk, a megkérdezett fiatalok többsége, 86%-a hagyná el az országot, ugyanakkor

ugyanezek az adatközlők többségének valamely rokonai a megkérdezés pillanatában is

külföldön tartózkodtak menekültként, vagy munkavállalás céljából. A leggyakoribb

célország az Egyesült Királyság és Kanada. A külföldi munkavállalók aránya a romák és

nem romák között azonos.

Az első hullám után hat évvel, a magyarországi romák Kanadába való

kivándorlásának második nagy hulláma 2008 és 2012 között zajlott le, ez idő alatt 11.000

magyar állampolgár kért menedékjogot Kanadában (Beaudoin 2015). A növekvő kanadai

roma migrációra a társadalomtudósok is felfigyeltek, egyre többen választják kutatási

témájuknak.

Az adatközlők elmondása szerint az itthoni nehéz körülmények, a kevés

munkalehetőség, a szegregált helyzetből való nehéz kitörési lehetőségek miatt választották

a külföldre vándorlást. Ez a megélhetési stratégia az elmúlt években egyre gyakoribbá és

elterjedtebbé vált a helyi közösség tagjainál.

6. Kukázás: Egyre ritkább, inkább a miskolci számozott utcákban élő cigányoknál

jellemző, ugyanakkor előfordul idős, nem roma vasgyári lakosoknál is, akiknek bár saját

tulajdonú lakása van, jövedelme nem elég a létfenntartáshoz, ezért kukázással is gyűjt

magának ennivalót, ruhát, stb.

23

7. Kiadáscsökkentő stratégiák: Sok szegényes körülmények között élő család

számára nehéz döntés – főként télen -, hogy mire költsenek többet: ennivalóra, vagy fűtésre:

„Télen vagy éhen halunk hamarabb, vagy halálra fagyunk. Ebben kell döntenünk.”8 A

rezsiszámlák fizetése ezért sok helyen háttérbe szorul, és inkább az élelmiszerekre költenek

többet, gyakori az eladósodás, áram- víz-és gáz szolgáltatások kikötése a lakóházakból

fizetésképtelenség miatt. Így több, a 19. század folyamán gyári munkások lakta vasgyári

lakások ma végrehajtási jog alatt áll, mert valamilyen rezsiszámlát képtelenek voltak fizetni

a lakók. Egyre többen térnek rá a fatüzelésű kályhára télen, a szemétszállítási díjat pedig úgy

oldják meg, hogy nem kérik a szemétszállítást (8-9 ezer ft havonta), hanem inkább eltüzelik

a szemetet. Túlnyomó részt a roma háztartásokban vízszolgáltatás sincs, az utca végi kútról

hordják a vizet, de nem egy olyan helyi embert ismertem meg a kutatás során, akinél áram

sincs évek óta, gyertyával világítanak. Ezekben a hatalmas belterületű vasgyári lakásokban

hatalmas összegű rezsiszámlák keletkeznek egy hónap alatt (főként a gázos lakásokban),

amit a főként nyugdíjból, segélyből és alkalmi munkákból élő helyiek nem képesek kifizetni,

így muszáj az előbbiekben leírt különböző stratégiák révén megoldaniuk a mindennapi

megélhetést. Messing Vera és Molnár Emília a szegények ezen megélhetési stratégiáját úgy

érzékelteti, mintha azok egy bizonyos középosztálybeli létből csúsztak volna le és ennek

okán kell a fogyasztásukat csökkenteni. Ez a megállapítás számos vasgyári lakos esetében

helytálló, hiszen a gyárbezárást követően a középosztálybeli réteg nagy része egy sokkal

szegényebb rétegbe csúszott le a megnövekedett munkanélküliség révén. (Messing-Molnár

2011)

8. Hitelezés: Általában azoktól a roma családoktól, akik épp külföldről érkeztek haza

és sok pénzt gyűjtöttek össze kint, különböző kamatozású hiteleket vesznek fel a helyi

szegény sorsú emberek. Egyre gyakoribb, hogy idős lakosok is hitelhez folyamodnak, mert

a nyugdíjuk meglehetősen kevésnek bizonyul. A vissza nem fizetés határidőre természetesen

külön szankciókkal is jár, de pénz helyett sokan ékszerekkel, vagy más értékes tárgyakkal is

szokták kompenzálni hitelüket. Hitelezés a helyi kiskocsmákban, kisboltokban már csak

ritka esetekben fordul elő, szigorítottak a rendszeren.

8 45 éves nő

24

5. KÖRNYEZETELEMZÉS

5.1 DIGÉP miniacélmű projekt

A kutatásból kiderül, hogy néhány helyi fiatal (a megkérdezettek 22,3%-a) a

Diósgyőr-Vasgyár Szakmunkás Iskolában olyan szakmát tanul, melyet helyben, a DAM-

ban (Diósgyőri Acélművek) is tudna kamatoztatni, állandó jövedelemforráshoz jutna általa.

A környezetelemzés arra szolgál, hogy megismerjük a szakmát végzett fiatalok

elhelyezkedési lehetőségeit helyben, a Vasgyárban, illetve hogy milyen megélhetési

stratégiákat kínál a gyár a jövőben.

A Vasgyár egy új fejlesztési projektjének előkészítéséhez kapcsolódik a következő

iparági környezetelemzés. A projekt mintegy 18-20 milliárd forintos költségvetésből valósul

meg. A projekt neve: DIGÉP miniacélmű projekt. Az építkezés vége és a technológia ütembe

állítása 2017-re várható. Fontosnak tartottam, hogy a projekt kapcsán mindenképpen

készüljön el egy, a gyárhoz kötődő környezetelemzés, jelesül egy iparági környezetelemzés,

hiszen mindig visszatérő téma az adatközlők körében, illetve a projekt tervezése kapcsán a

közös megbeszélések alkalmával, hogy vajon milyen jövő vár a Vasgyárra, mint üzemre.

A környezetelemzést az interjúalanyok, internetes cikkek, a miniacélmű projekt

előadásán résztvevő egyik adatközlőm, illetve Vasgyárhoz kötődő tanulmányok segítségével

készítettem el.

5.2 A Vasgyár (DIGÉP, LKM) rövid történeti áttekintése

A két világháború és a köztes időszakban a vasgyár jelenléte gazdaságilag jótékonyan

hatott Miskolcra, az ország egyik legfontosabb nehézipari központjává lett. 1945.

januárjában, a szovjet megszállás idején rendelettel vonták össze az addig különálló

környékbeli településeket Miskolccal. Így jött létre az akkori Nagy-Miskolc, amelynek

akkor így kialakult területe ma is a városhatárt jelenti. 1989-ben jött létre az LKM, majd a

rendszerváltás után a gyár egyes részei különváltak és leányvállalatként működtek tovább.

1991-ben privatizálták a gyárat, majd 1996-ban leállították a gyár egy részét, majd több

tulajdonos váltás után 2009-ben, véglegesen megszűnt a diósgyári kohászat. A történeti

áttekintésből adódóan látszik, hogy jelenlegi területen bár működtek kisebb üzemek, a

területet összefogó ipari tevékenység az 1990-es évek közepén megszűnt.

25

5.3 A DIGÉP épületei, környezete

A DIGÉP „Nagyedző” üzem magántulajdonban van, de kismértékű

hasznosíthatósága miatt az épület megszerezhető. A főépület háromhajós csarnok 24 méteres

belmagassággal, vasbeton és acél szerkezetű. Ipartörténeti értéket képvisel. Az épület sokak

szerint alkalmas egy avantgárd színház, mozgás – és előadó művészeti stúdió komplexum

kialakítására. A színházkomplexum kialakítása jelentős pénzügyi ráfordítást igényel, de az

igen szép, klasszikus megoldások, épületforma, a jó szerkezeti állag olyan egyedi megoldást

eredményezhet, melynek eszmei értéke megéri a befektetést. Az épület körül megfelelő

térmértékű terület van park kialakíthatóságára is. (Gulyás 2011:11)

A DIGÉP Nyugati Erőműben csak a kapcsolótér üzemel. Az erőmű épület belül szét

van bontva, használaton kívüli. Üzemeltetője az Ipari Park. Az épület kiválóan alkalmas

kiállító és előadó terek kialakítására, történeti-, ipartörténeti-, képzőművészeti múzeum

funkcióra. Az épület vasbeton szerkezetes, jelentős ipartörténeti értéket képvisel.

A DIGÉP Kovácsüzem és nagycsarnokban termelés folyik. A csarnokrendszer

alapterülete több tízezer négyzetméter. Számos része szabadidős – és sportpályák

kialakítására alkalmas. A donga szerkezetes csarnokban uszoda, sportpálya is kialakítható,

míg az ó-irodaházban öltözők, szociális blokkok.

A Nyugati Erőmű előtti zöld területen álló hűtőtorony megtartandó építészeti jel. A

hűtőtornyot szerkezetileg helyreállították a gyár felszámolásának megkezdése előtt, ezért jó

az állaga.

A belső tere tárolásra, kiállításra is hasznosítható. Környezete parkosításra vár. A

parkot az északi oldaltól a Szinva patakig kiépítve lenne célszerű kihasználni. Itt ér véget az

iparvágány hálózat.9

5.4 A DIGÉP miniacélmű projekthez kötődő iparági környezetelemzés

A fejlesztés egybevág a magyar kormány célkitűzésével, az iparosítással is. Miskolc

Megyei jogú város 2014-2020 integrált településfejlesztési stratégiái között szerepel a DAM,

a DIGÉP és a vasgyári kolónia fejlesztése. A tervekben az olyan komplex fejlesztések

előkészítése következhet, amelyek révén a terület alkalmassá tehető a betelepülni kívánó

vállalkozások telephelyeinek/üzemcsarnokainak jövőbeni kialakítására, továbbá a terület

9http://www.ipari.bzlogi.hu/dokumentumok/Szakmai%20dokumentumok/Megvalosithatosagi%20tanulmany/

Fuggelekek/11.sz.fuggelek.pdf (Letöltve: 2015. 06. 05)

26

egyéb fejlesztések helyszínéül szolgálhat (pl.: kutatási, innovációs potenciál

fokozása/kihasználása, befektetés szervezés, parkosított közterületek kialakítása, stb.).10

5.4.1 Porter-féle 5 erő (iparági elemzés)

7. Ábra: A Porter féle 5 erő ábra alapján saját készítésű

5.5 A Porter-féle iparági elemzés az alaptényezők által11

5.5.1 A beszállítók alkupozíciója

- a beszállítók mennyisége: a beruházásnak két beszállítója van: Az olasz Danieli és a török

Germaksan cég.

10 http://www.miskolcvaros2020.hu/sites/default/files/dokumentumok/miskolc_its.pdf (Letöltve:2015. 06.

12) 11 http://www.hrportal.hu/jelentese/a-hr-strategia-kornyezeti-elemzes-20070915.html (Letöltve: 2015. 06. 10)

Miskolc Steel Mills

1. Danieli (olasz)

2. Germaksan (török)

1. Kiemelten fontos: Kassa

2. Európa országai:

elsősorban autó-,

járműipari, olaj, gázipari,

minőségi gépipari

alkatrészgyártók, valamint a

beszállítók számára

alapanyag

- acélmű berendezések

- újszerű hengermű technológia

1. ISD Dunaferr Zrt.

2. Ózdi Acélművek Kft.

(ÓAM)

3. Magyar Acélművek

Kft.

27

- a termék homogenitása/heterogenitása: meglehetősen heterogén termékek (autós

alkatrészektől a gáz - és olajipari alkatrészekig)

- helyettesíthetőség: az alapanyagok vagy részegységek nem helyettesíthetők könnyen

(magyarországi viszonylatban), a meglévő üzemekben vannak részegységek, meglévő

acélmű és hengermű (felújításra szorul), viszont az innovatív technológiához néhány új

berendezésre van szükség

- iparág fontossága: kiemelten fontos a beszállító számára, az acélgyártás elsőrangú a

palettájukon. A Danielinek van cége világszerte (Thaiföld, Kína, India, Olaszország,

Oroszország, Németország, Svédország, Ausztria). Ugyanakkor fontos világszinten is, az

Uniós elveknek megfelelően.

5.5.2 Vásárlók (fogyasztók) alkupozíciója

- vásárlók mennyisége: jelenleg Olaszország, Németország, Szlovákia. Kassa kiemelt vevő

a következő fejlesztési projektben is. Jelenleg nem mondhatni monopolhelyzetűnek sem

belföldi tekintetben, sem a külföldi cégekkel szemben.

- a minőség fontossága: Mivel a vásárlók nagy része a fejlett nyugat-európai országok közül

kerülnek ki, kiemelt fontosságúnak tartják a minőséget és a precíz előállítást. A DAM közel

600 ezer tonna éves kapacitásával szemben az új acélmű 2 hengersoros 300 ezer tonna/éves

kapacitású mini-mill lesz. A berendezések összessége új, korszerű, a BAT (Best Available

Technology, azaz a legjobb elérhető technológia) előírásainak maximálisan megfelel majd.

- ellátóból fogyasztó: az új üzem a beszállítók számára alapanyagot fog termelni.

5.5.3 Újonnan piacra lépők fenyegetése

- méretgazdaságosság: az 1980-as években tetőzött a vasgyártás. Ekkor a több mint 18.

000 főt foglalkoztató vasgyár termelése meghaladta az évi egymillió tonnát. A

rendszerváltást követő privatizáció miatt, több ezer dolgozót elbocsájtottak, csökkent

a termelés. A DIGÉP miniacélmű projekt révén a tervek szerint évi 320 ezer tonna acélt

és 200 ezer tonna hengerelt acélterméket fognak gyártani. Az ózdi acélmű 360 ezer

tonna kapacitású.

- befektetési források mennyisége: a beruházás teljes költsége 60 millió euró –

átszámítva mintegy 18-20 milliárd forint – lesz. Ezt 60 százalékban az Exim bank

28

finanszírozza – közel 35 millió euróval –, a maradék részt Aksam Barakat, a beruházás

fő műszaki és stratégiai megálmodója biztosítja

- műszaki és piaci ismeretek megszerzésének ára: a fejlesztésnek van mire építenie,

nem egy teljesen új jelenség a környezetében, hiszen több száz éves ipari múltra

visszatekintő magyar hagyomány, szaktudás és kreativitás kamatoztatható.

5.5.4 Helyettesítő terméket gyártók fenyegetése

- technológiai fejlődés követhetősége: Az olasz cég révén világszínvonalú technológiát

tudnak meghonosítani Magyarországon. Az új technológia lényege, hogy olyan intakt

technológiai folyamatok kapcsolódnak egymáshoz, amik kis helyen, nagy

energiahatékonysággal és csekély belső logisztikával valósulnak meg, így biztosított a

termelékenység és a versenyképesség a világpiacon.

- a helyettesíthetőség mértéke: Magyarországi viszonylatban kevés, hiszen az egész

országban csak két helyen gyártanak és állítanak elő acélt, az ózdi acélműben és a

nyíregyházi acélműben. Ha viszont régió szerint nézzük, Ózd és Miskolc is egy régión

belül található, az észak-magyarországi régión belül, tehát itt nagyobb mértékű a

helyettesíthetőség. Jóllehet helyettesíthetőség tekintetében az Ózdi Acélművek Kft. a

legnagyobb versenytárs a maga német típusú és minőségű termékeivel.

- verseny a helyettesítő terméket előállítók között: Jóllehet helyettesíthetőség

tekintetében az Ózdi Acélművek Kft. a legnagyobb versenytárs a maga német típusú és

minőségű termékeivel, hiszen ugyanabban a régióban, ugyanabban a megyében

található, mint Miskolc, illetve kapacitását, előállítási képességét tekintve (évi 360 ezer

tonna) erősnek bizonyul.

5.5.5 Versenytársak erejének felbecslése

- a versengő cégek száma: két nagyobb kapacitású cég jelenleg Magyarországon – az

Ózdi Acélművek Kft. és a Dunaferr Zrt..

- méretgazdaságosság: a régióban a leggazdaságosabb, legnagyobb kapacitással bíró

cég az Ózdi Acélművek Kft. Ez évi 360 ezer tonna acélt termel. Magyarországi

viszonylatban viszont a Dunaferr Zrt. a leghaladóbb az acélgyártás tekintetében. A

beruházások érintették a hideghengerműi késztermék-kibocsátás félmillió tonnáról közel 1

millió tonnára történő növelését és a pácolói kapacitás 500 ezer tonnáról 1,6 millió tonnára

29

történő emelését, valamint az integrált acélgyártáshoz kapcsolódó környezetvédelmi

beruházások megvalósítását is. Az ISD DUNAFERR Zrt. kiterjedt kereskedelmi

tevékenységet folytat az Európai Unió piacain és azon kívül is. Az értékesítés irányítását a

budapesti kereskedelmi központ végzi.12

- a termékek megkülönböztethetősége: Az ISD DUNAFERR által gyártott melegen

hengerelt, pácolt, hidegen hengerelt, horganyzott szalagokat és táblalemezeket, valamint

nyitott és zárt hidegen hajlított idomacélokat elsősorban gépipari, járműipari, építőipari

termékek gyártásához, acélszerkezetek, háztartási berendezések és egyéb alkatrészek

előállításához használják fel. Az Ózdi Acélművek Kft. kiemelkedő, korszerűen felszerelt,

melegen hengerelt betonacélt, köracélt, hengerhuzalt és hegesztett betonacél-síkhálót gyártó

és értékesítő üzem. A DIGÉP legfőbb termékei az 1980-as évek végéig a hadiipari

gyártmányok mellett a kábelgépek, szerszámgépek (kalapácsok, lemezollók, élhajlítók,

excenterprések, vasúti kerékpárok voltak. Napjainkra a gyártmánystruktúra átalakult, de

jelentősen megőrizte hagyományos DIGÉP termékeit. Mai fő termékek: speciális,

halogénmentes, lángálló, tűzálló és tűzvédelmi kábelek és tartozékaik.

- a piacra lépés korlátjai: a vasgyári városrész infrastrukturális, épületszerkezeti, természeti

elhanyagoltsága, illetve tőkehiány a fenntarthatóságra (mind a gyár, mind a városrész

tekintetében)

- a növekedési ütem: a DIGÉP miniacélmű projekt egy 2 éves időciklusban kell, hogy

megvalósuljon 2015-től 2017-ig. A tervezés, fejlesztés és építkezés már elkezdődött. A

projekt kapcsolódik a 2014-2020 közötti integrált településfejlesztési projekthez, így a

kivitelezés után is folyamatos fejlődés és fenntarthatósági képesség kell, hogy jellemezze.

- az átlag profit alakulása: a tervek szerint évi mintegy 120-150 ezer tonna importot

válthatnak ki a termeléssel.

5.6 Jogi szabályozás

5.6.1 Az Európai Unió bizottsága és Európai Tanács szabályozása

Az Európai Bizottság és az Európai Tanács az 1993-as 95. cikk alapján, az

ESZAK-szerződésben lefektették, hogy meg kell menteni a közösségi acélipari

cégeket. Ezt támogatni kell, a támogatást követően a cégek úgy tevékenykedhetnek a

12 http://www.dunaferr.hu/documents/hun/mediacentrum/kiadvanyok/DMGK-2015-01.pdf (Letöltve: 2015. 06. 05)

30

piacon, hogy nem szükséges további szerkezetátalakítási támogatás számukra. A

költségek csökkentése és a versenyképesség növelése a cél.

A szerződés második pontján belüli szabály: A támogatás nem haladhatja meg a

kifizetések 50 %-át.

Harmadik pont: Támogatás jár a vállalkozások megmentéséért és szerkezetátalakításra,

főként a nehézkes helyzetben lévő acélművek esetében. Támogatás üzembezárás esetén

is. Ezt az ágazatban külön be kell jelenteni.

5.6.2 Az európai acélipar felhívása az Európai Parlament képviselőihez (2009-2014)

- támogassák az EU éghajlatváltozással kapcsolatos politikáit, amelyek egyenlő feltételeket

teremtenek az európai acélgyártóknak a nem EU-s országokból származó vetélytársaikkal

szemben

-szorgalmazzák, hogy az EU támogassa a K+F-t olyan új technológiákban, amelyek az

acélgyártásból származó kibocsátást csökkentik és hatékonyabban hasznosítják az acélt

- támogassák jobb szabályozás alkalmazását az európai környezetvédelmi szabályok

adminisztrációs és pénzügyi terhének csökkentésével, a környezetvédelem szintjének

emelése mellett

- biztosítsanak versenyképes energiaárakat Európában

- tegyenek erőteljes lépéseket a nyílt piacok megőrzésére és szigorúan tartassák be az EU

kereskedelmi törvényeit, hogy tisztességes versenyfeltételeket biztosítsanak a nem EU-s

versenytársakkal szemben.) dolgozzanak ki hatékony EU stratégiát a nyersanyagokhoz való

hozzáférés biztosítása érdekében13

13 http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/ALL/?uri=CELEX:52002XC0319(04) (Letöltve: 2015. 06. 05 – 06. 07)

31

6. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS

A közösségfejlesztés ötletei, tervei mélyinterjúk felvétele, illetve az érintettekkel

való közös megbeszélések révén születtek. Egy 64 éves adatközlőm kohász műszakos

üzemvezetőként dolgozott a gyárban. Nagy hatással volt rá a vasgyár bezárása, hiszen ő is

ekkor vesztette el munkáját, így biztos megélhetését is. Véleménye szerint az első és egyben

legfontosabb az új, mai piaci igényeknek megfelelő munkahelyek teremtése lenne. Emellett

kiemelte, hogy a közösségi élet, a társasági élet szempontjából aktivizálni kell a városrészt,

nem szabad hagyni, hogy a „süllyesztőbe kerüljön” egy valaha világszerte elitnek tartott

városrész. Kiemelte, hogy a sportolási és kulturális lehetőségeket kellene a leginkább

fejleszteni, ezeken kellene gondolkodni, hiszen a vasgyár tele van elhagyatott

teniszpályákkal, football pályákkal, parkokkal, volt éttermekkel, és olyan területekkel,

melyek kihasználatlanok. A vendégházat különösen kiemelte: „Méltóságának megfelelően

kellene rendbe tenni.”14

Két további adatközlőm, két nyugdíjas vasgyári lakos, akik bár nem dolgoztak a

vasgyárban, régen a városrész lakói hasonló véleménnyel és ötletekkel álltak elő az interjú

során. Szintén a munkalehetőségek teremtésére helyezték a hangsúlyt, ugyanakkor

ugyanolyan fontosnak tartanák a kulturális programokat is, valamit a 61 éves, nyugdíjas nő

a parkosításban is lát lehetőségeket. Szerinte a parkosítás, illetve a zöld környezet megóvása

fontos, a természetvédelem, illetve a térség tisztán tartása különösen fontos ma a XXI.

században. Ez azért is érdekes, mert véleménye valamennyire kötődik a műszaki hallgatók

elképzeléseihez is a hulladékhasznosítás, a környezetvédelem aspektusából.

A legfontosabb kulcs adatközlő talán Kati néni volt, aki jelenleg Komlóstetőn lakik,

de kiterjedt kapcsolati hálójába főként vasgyári ismerősök tartoznak. Kati néni 30 évig

dolgozott titkárnőként a Vasgyárban. Jelenleg 60 éves. Ő rá is nagy hatással volt a gyár

bezárása, azóta több lábon áll, számos állást vállalt már, de egyik sem volt összeegyeztethető

azzal a munkahellyel, amit a vasgyárban végzett. A barátságos légkör, az ismeretségek és a

munkához való hozzáértése és szeretete, valamint a megfelelő fizetés mind a vasgyári

munkakörhöz köti és visszasírja azt. Az ő ötlete volt, hogy hozzunk létre egy közösségi teret

a városrészben: Egy korábban oktatási célú intézményben, mely a városrész centrumában

helyezkedik el, elhagyatott, semmilyen funkciót nem tölt be. Rengeteg vasgyári és volt

vasgyári dolgozó ismerőse van, napi kapcsolatban áll velük, illetve ismeri magát a vasgyári

önkormányzati képviselőt is. A projekt szempontjából ő a „kulcsember” mind a szervezés,

14 64 éves férfi

32

mind pedig az ismeretségek ápolásának tükrében. Az alapkoncepció tehát tőle származik, a

programok szervezésében pedig oroszlánrészt vállalt.

Egy volt főosztályvezető hölgy, aki jelenleg 69 éves, de már nem Miskolcon él, az

oktatási lehetőségek bővítése kapcsán úgy fogalmazott: „A szakmai oktatás

újragondolására lenne szükség, ha az új épület megszületik”.15 Alátámasztotta az

elképzelést, mi szerint érdemes lenne a közösségi épületnek új funkciókat adni és hozzátette,

az oktatást itt meg is lehetne valósítani. A közösségi épület tehát nem csak filmnézésre, fotók

nézésére, kiállításokra és kulturális programokra lenne alkalmas, hanem oktatási célzata is

lenne. Az oktatás elősegítené a felkészítést az új gyárépületben való munkavégzéshez. Az

oktatásnál fontos, hogy minél gyakorlatiasabb értékű legyen, nem csak különböző szakmák

megtanulása, de a sport is hangsúlyos legyen.

Építészekkel és mérnökökkel is készültek interjúk a téma kapcsán. Talán az egyik

legérdekesebb és legkiemelkedőbb interjúalany Borika volt, aki építészként diplomázott le

a Miskolci Egyetemen, jelenleg a MIK Zrt.-nél dolgozik főállásban. Munkái során

foglalkozott már többek között a lyukóbányai gyárépületekkel és nem utolsó sorban a

vasgyári épületekkel is. Témámhoz abban járult hozzá leginkább, hogy mérnöki, építészeti

szempontból a vasgyári épületek valóban nem alkalmasak semmilyen korábbi funkció

betöltéséhez. „Ezek az épületek romosak, légterük szennyezett, tetőterük régi munkálatok

során lerakódott szennyező anyagokkal telített, felújításuk rengeteg pénzt igényel, közösségi

élet fellendítésére sem alkalmas.”16 Egyetlen racionális megoldás elmondása szerint, amit a

gyárépületekkel lehet tenni, a ledózerolás, helyére pedig hulladék újrahasznosítót létesíteni.

A hulladékhasznosító létesítésének ötlete egy korábbi interjúalanyom, illetve a mérnök

hallgatók elmondásait, véleményezéseit támasztja alá. Természetesen az utóbbi szakmai

vélemény kizárólag a volt gyárépületekre vonatkozik, a centrumban álló, funkció nélküli,

üresen álló, néhány évtizede felújított épületek kihasználhatósága adott. Ilyen például a

korábban említett, régen táncteremnek és oktatási célzatú intézménynek is használt épület a

városrész szívében.

15 69 éves nő 16 45 éves nő

33

6.1 A közösségfejlesztési projekt kezdeti fázisai

Miután a Vasgyár városrészben végzett alapkutatás lezárult, több helyi lakossal és

szervezettel megindult az egyeztetés egy új funkciókat betöltő közösségi tér kialakításáról.

Megállapítottuk, hogy egy közösségfejlesztési projektben érdemes szemügyre venni az

üresen álló épületek helyzetét, fontos foglalkozni az Y és Z generáció megélhetési és

mindennapi problémáival, ugyanakkor olyan funkciót betöltő létesítményt kitalálni, mely

anyagi bevételhez is juttathat néhány helyi lakost, illetve a hozzá kötődő feladatok

megmozgatják, aktivizálják a helyieket, közösségszervezésre buzdít. Kezdetben készült egy

SWOT elemzés is.

SWOT ELEMZÉS

Erősségek

- központi fekvés, jó megközelíthetőség

Gyengeségek

- a vasgyár területének rendezetlensége

- a vasgyár barnamezős iparterületei

Lehetőségek

- közösségi programok szervezése

- új funkciókat adni az üresen álló, vagy

kihasználatlan épületeknek

- fejlesztések (területi, építészeti, stb.)

Veszélyek

- helyi lakosság inaktív szerepvállalása

- csekély mértékű támogatottság az

önkormányzattól

8. Ábra: SWOT elemzés Miskolc város integrált településfejlesztési stratégiája 2008, 2013, illetve saját

helyzetelemzés alapján

A projektben, - ami tehát végül egy sportlétesítmény beindítását tűzte ki első nagy

feladataként- a legnagyobb segítséget a Laurus Szociális és Kulturális Egyesület, részben az

épület régi tulajdonosa (aki kedvező feltételeket és árakat biztosított az épület

megvásárlásakor), illetve aktív helyiek (főként romák) közreműködése segített. Egy

vasgyári barátom ismerőse, aki németországi munkavállalásból tért haza, elhatározta, hogy

konditerembe szeretné invesztálni kint megkeresett pénzét, csak a megfelelő helyet kereste

hozzá. Mivel a Vasgyárban és több km-es körzetében egyáltalán nincs konditerem,

ugyanakkor a kutatásokból kiderült, hogy igény lenne rá, ajánlottuk neki a már említett

épületet. Megtörtént az egyeztetés a régi tulajdonossal, az épületet jóval kevesesebbért

ajánlotta az eredeti árhoz képest, a helyet pedig teljesen alkalmasnak találtuk adott projekt

megvalósításához, így hamar elkezdődtek az előkészületek.

34

A kiválasztott épület éppen egy

kereszteződésnél, a városrész centrális helyén,

boltok és kis üzletek mellett helyezkedik el.

Közel minden villamos - és buszmegállóhoz,

közel a gyár-és lakóépületekhez, könnyen

megközelíthető területen. Az épület korábban

táncház és oktatási központ is volt, a projekt

kezdetekor üresen álló ingatlan néhány

otthagyott korhadt bútorral, szeméttel. A

könnyű megközelíthetőség, központi

elhelyezkedés mellett az épület és a belső terek

nagysága, tágassága nagy előnynek számított.

9. Ábra: A konditerem alaprajza A leendő konditerem alapterülete 81 m2, két

nagyterme a fitnesz gépek berendezésére alkalmas, emellett van wc, fürdőszoba, ahol a

vízbekötés megoldott, van öltöző és recepció számára is alkalmas helyiség. Az egész

épületben gázberendezés biztosítja a fűtést. Tulajdonképpen csak tisztasági festésre és új

bútorok vásárlására volt szükség kezdetben, minden más, ami szükséges volt, már

rendelkezésre állt, például a fürdőkben nem kellett teljes átalakítást végezni, a csapok, a wc-

k, az ajtók, nyílászárók mind megfelelően működtek. Mindezek megkönnyítették a kezdeti

fázisokat.

10. Ábra: A konditerem épülete17

6.1.1 Együttműködés a Laurus Szociális és Kulturális Egyesülettel

A Laurus Egyesület számos adattal szolgált nekünk olyan fiatalokról, akik

szenvedélybetegségben, káros szenvedélyben szenvednek. Próbáltuk megkeresni és

terjeszteni a fiatalok körében az új projekt lehetőségét, így sok segítőnk, később látogatónk

17 https://www.facebook.com/pg/Spartagymmiskolc/photos/?ref=page_internal (Letöltve: 2016. 10. 25)

35

is lett közülük. Kiderült, hogy sokuk megélhetési nehézségek miatt fordult a káros drogok

felé és semmilyen kitörési lehetőséget nem találtak, ahol kamatoztathatnák akár szakmai

tudásukat, képességüket.

Az egyesület 2006-ban alakult, többségben antropológus és pedagógus végzettségű

dolgozókkal, azzal a céllal, hogy a különböző társadalmi csoportok közötti kommunikációt

fejlesszék, a hátrányos helyzetű csoportokat segítsék, esélyegyenlőséget teremtsenek,

továbbá főként a fiatalokat szociális területen segítsék. Az egyesület épületének (korábban

gyógyszertár) alapvető feladata szenvedélybeteg ellátó intézmény, de az egyesület többrétű

feladatokat lát el, többek között az előbbiekben említetteket. Fiataloknak szóló, önfejlesztő

programjaikban főként 12-24 év közötti fiatalok vesznek részt, egy korábbi programjukban

3 hónap alatt 370 fiatalt tudtak bevonzani. A projekt szempontjából mindez releváns volt,

hiszen mind az alapkutatásnál, mind az új létesítménybe való „csalogatásnál” könnyebb volt

úgy elérni őket, hogy már korábban is részt vettek önfejlesztő tréningeken, csoportkohéziót

erősítő programokon, közösségi programokon.

Az egyesület elindulása egyébként szerencsésnek mondható abban a tekintetben,

hogy az 1993.évi törvény alapján minden 30.000 főnél nagyobb településen kötelező

legalább egy, szenvedélybetegek ellátását működtető intézményt létesíteni, de ezt Miskolc

önkormányzata 20 évig elmulasztotta, - holott a

lakossághoz mérten a városban 3 ilyen

intézményt is kötelező lenne működtetni – így

az önkormányzat mulasztása/jogsértése miatt

megállapodtak abban, hogy az egyesület

olcsóbb bérleti díjért kapja meg az épületet.

Különböző nagyobb szabású programjaikat

(mint például a legutóbbi: egy szabadidős klub

működtetése) TÁMOP-os projektek elnyerése

révén valósítják meg: „A klubot úgy próbáljuk

folytatni, hogy prevenció révén, tehát a legjobb

prevenció az a szabadidő szolgáltatás

tulajdonképpen.”18 – az egyesület egyik alapító

tagjának kijelentése is alátámasztja az új projekt

fontosságát. Amikor közös projekt tervét hoztam 11. Ábra: Újságcikk 1910-ből

18 32 éves nő

36

fel, és a leghiányosabb tevékenységekre kérdeztem rá a városrészen belül, egyértelmű volt

a válasz: „Bármilyen szabadidős tevékenység jó lenne, amivel fiatalokat meg lehet fogni,

nyitottak, viszont a motiváció az nagyon nehéz…zene, ez a színészi dolog (Romano teatro),

sport is megyeget…a sportra nagyon könnyű lenne ráfeküdni, maguk szerveznek

sportversenyeket. A lányokat nehezebb kimozdítani, őket leköti a gyermeknevelés.”19

Az új konditerem kapcsán abszolút öntevékeny, elszánt közösségszervező erőnek

vélték B. Ferencet, az új sportlétesítmény tulajdonosát: „Ha közösségszervezés, akkor ő rá

lehet építeni.”20 Ugyanakkor mindannyinknak szinte egyszerre jutott eszébe egy régi

vasgyári sportesemény, a bokszolás hagyományának felelevenítése, mely az új konditerem

egyik helyiségében főszerepet is kapna, hiszen a tervezéskor egy bokszterem kialakítása is

cél volt. A boksznak, mint sportnak világhírű hagyománya volt a Vasgyárban, a XX. század

elején. Az Egyesület tehát megerősített elhatározásaink fontosságában, segített a

szervezésekben, adatokkal szolgált a konditerem kialakításában szerepet játszó lehetséges

helyiekről, illetve a lehetséges látogatókról, illetve támogatták a projekt további

elképzeléseit.

6.2 A projekt megvalósulása

Az új konditerem felújítási munkálatai 2015. szeptember végére fejeződtek be, és

folyamatban volt a gépek, bel-és kültéri berendezések beszerzése. Már a kezdetektől

résztvevő megfigyelést alkalmaztam, végigkövettem az eseményeket az első lépésektől az

első látogató megérkezéséig, és tovább, valamint a megvalósulás első napjaiban interjú is

készült B. Ferenccel, melyet kamerára rögzítettünk. A konditerem kezdeteitől kamerára

vettünk mindent, így később két film is készült róla Vasgyúrók illetve Vasgyári utakon

címmel. A folyamatkövetés 2016. augusztusáig tartott, tehát nagyjából egy éven keresztül

szinte minden héten aktív részese voltam a történéseknek, megismertem az új dolgozókat és

a látogatókat is.

A konditerem megnyitásakor három alkalmazottja volt az intézménynek: egy

tulajdonos (B. Ferenc), egy pénztáros és egy takarító személyzeti tag. Ezek a munkakörök

később bővültek, ahogy maga a terem is mindig új gépeket és használati tárgyakat kapott.

Ahogy nőtt a látogatottság, nőtt a bevétel, egyre több eszközre jutott pénz. A látogatottság a

Laurus egyesület látogatói, Ferenc kiterjedt kapcsolati hálója, Kati néni ismerősei és

19 32 éves nő 20 32 éves nő

37

jómagam családtagjai és barátai révén hamar megugrott, létrejött egy egészen nagy

területekre terjedő közösségszerveződés.

6.3 A konditerem közösségfejlesztő hatásai a Vasgyár városrészben

A működés során számtalan, a különböző társadalomtudományok, főként az

antropológia szempontjából értékes megfigyelések születtek több témakörben. Ilyenek az

interakciós helyzetek roma és nem roma fiatalok között, prevenció, hátrányos helyzetűek

foglalkoztatottsága, nők helyzete egy főként férfiak által látogatott létesítményben, fiatalok

közötti kapcsolatok, csoportkohézió, stb. A látogatók elmondása szerint, - többen a két

filmben is nyilatkoznak – javultak a helyi kapcsolatok romák és nem romák között.

„Valamilyen téren egy közösség alakul ki itt, nem úgy van, hogy bejön valaki és nem szól a

másikhoz, azért az emberek itt közelebb állnak egymáshoz. Bejönnek ide, kezet fognak

egymással, barátkoznak, ez egy nagyobb létesítményben nem így van.”21 Továbbá

mérséklődött a szenvedélybetegségek száma, a terem munkalehetőséget biztosított a

felújítások során az építőipari szakmunkákban jártasoknak, sokaknak a konditerem

megalapozta karrierjét (pl. testépítő karrierjét), de a városrész is egy sokkal újabb formációt

kapott. Felfigyeltek rá a más városrészekben lakók, sportközpont lett a környéken lakók

számára, az egészséges életmód meghatározóvá vált.

Néhány látogató életformáját vizsgáltuk társaimmal a folyamat során és a következő

pozitív kimenetelű eredmények születtek:

1. Évek óta drogok hatása alatt lévő roma fiatalember leszokott a drogokról, barátai

unszolására testépítésbe kezdett, később külföldi karrierjét is megalapozta új kapcsolatai

révén. „Gyere, meghívlak kólára! – szoktuk mondani egymásnak, meg kondi után beülünk

együtt valahova, beszélgetünk munkáról, nőkről, mindenféléről...”22

2. Régóta munkanélküli roma fiatalember pénztáros, helyettesítő munkalehetőséget kapott

a konditeremben.

3. Tavaszi/nyári időszakokban a konditerem udvara közösségi tér: családi, baráti programok,

főzések helyszíne, a fiatal 10-14 éves fiúk nem az utcákat járják egyedül

A projekt kapcsán ugyanakkor sokan felfigyeltek a Vasgyár-városrészre. A

konditerembe járás során a látogatók között olyan információáramlások mentek végbe, és

21 28 éves férfi 22 26 éves férfi

38

olyan kapcsolati hálók születtek, melyek révén más városrészből idelátogatók megtudták,

milyen munkalehetőségek vannak számukra a gyárban, hogy ár-érték arányban a vasgyári

konditerem jobban megéri számukra a testépítést, mint máshol. Illetve rájöttek, hogy vannak

még olyan épületek és területek, melyek kihasználatlanok, így egyéni vállalkozóként új

létesítmények, lehetőségek megteremtésére adták fejüket. Például új Döner étterem, fagyizó,

zöldséges, dohánybolt, lángosos, tanoda, stb. épült. Bővült tehát a térség kínálata, új

funkciójú területek és épületek alakultak, a sport pedig meghatározóvá vált, a konditerem

mellett nagy hangsúlya lett a régi teniszpályának, ma már felső pozíciókban lévő emberek

itt töltik szabadidejüket és költik pénzüket.

A mai tipikus városi szomszédság olyan hely, ahol a családok és egyes emberek

különálló egységekként élnek, akik – véletlenül vagy szándékosan – ugyanazt a helyet

választották lakóhelyül. Ez túlságosan megosztott és csekély alap lenne a szolidaritáshoz

(Davis 1991). Ugyanakkor kialakulhat a szolidaritás egy adott lakóhelyen akkor, ha a

közösség nem földrajzi eredetű, hanem például rassz szerint, vallási, etnikai vagy társadalmi

osztályhoz tartozás alapján elkülönülve élnek az emberek. Más szavakkal: az egyes

városrészek olyan színteret alkothatnak, ahol a rasszok, vallások, nemzetiségek vagy

társadalmi osztályok térben ugyan elszigetelődnek, de társadalmi szempontból

összekapcsolódnak. Azok, akik ugyanazon a környéken laknak, együttműködhetnek például

azonos politikai vagy anyagi érdekeik alapján – pedig ezek az érdekek nem a közös

lakóhelyből vezethetők le (Harvey 1973). A tapasztalat ugyanakkor azt mutatja, hogy a

lakók a környékhez, lakóhelyhez kapcsolódó érdekeik szerint, és nem a lakóhely szerinti

szolidaritásra alapozva tesznek kollektív lépéseket. A projekt megvalósulását követően

elmondható, hogy ez a tapasztalat a Miskolc-Vasgyár városrészben vizsgált Y és Z

generációs közösség esetében is.

39

7. ÖSSZEFOGLALÁS

Mielőtt az alapkutatás és a projekt eredményeit és hasznosságát részletezném,

valamint levonnám a következtetéseket, leszögezhetem, hogy a tervezett alkalmazott

antropológiai projekt sikeres volt, egyértelműen érdemes tovább tervezni, ötletelni

közösségfejlesztéssel kapcsolatban, a Miskolc-Vasgyárban.

Az alapkutatás tekintetében egy recens, átfogó, komplex kutatás ment végbe a

Vasgyárban, eredményeit tekintve több ponton tetten érhetőek jelentős különbségek és

hasonlóságok a különböző korok, korcsoportok, etnikumok értékrendje, megélhetési

stratégiái és közösségfejlesztéshez való viszonyulása tükrében. Megállapítható, hogy a 19.

század végén is léteztek kisebb társulások a Miskolc-Vasgyárban, ugyanakkor a vasgyári

közösségnél egy széthulló tendencia mutatkozott valamikor a szocialista hatalomátvétel

időszakában.

Miskolcon, a Vasgyár városrészben, a rendszerváltás óta nagy változások történtek,

sajnos sok esetben negatív irányban: több ezren vesztették el munkahelyüket, csökkent a

népesség száma a folyamatos elvándorlás miatt, a lakóházak elértéktelenedtek, az ipari

sajátosságán kívül számos kiemelkedő funkcióját veszítette el mind a gyár, mind pedig a

városrész. A közösségi profil, mely a jelen állapotokat kívánja bemutatni, számos

problémára reflektál: Bár a vasgyári fiatalok –az összehasonlítás alapján - csak kis

mértékben vannak hátrányosabb helyzetben, mint a többségi, miskolci fiatalok,

szembetűnőek azok az okozatok, melyek a csekély munkanélküliség, a kitörési lehetőségek

hiánya, a tartós szegénység, mint okok miatt alakulnak ki. Ilyen a kivándorlás felgyorsulása,

a szenvedélybetegségek gyakoribb előfordulása, vagy az alacsony iskolai végzettség.

A lokális értékrend az Y és Z generációs fiataloknál is meghatározó, bár kevés

esetben vannak jelen azon értékrendi mintázatok a mai családoknál, mint korábban a 19-20.

században. A többgenerációs családi együttélés már kevésbé jellemző ma a vasgyári

kolóniában élők körében, a női szerepek pedig azonossá váltak a férfi szerepekkel, a nő nem

elsősorban a házimunka végzője, hogy a család meg tudjon élni, a nő és a férfi is dolgozni

kényszerül. Ahogy korábban igen, ma már nem jellemzőek eltérő más házasodási szokások

a családoknál, a gyár semmilyen családi programban nem vállal szerepet. A vallás

tekintetében elsősorban a római katolikus egyház dominanciája érzékelhető, valamint ezen

vallás értékei a legmeghatározóbbak az istenfélő családoknál. A szigor, a munka becsülete

a fiatalok körében a gyár privatizálódása után kevésbé vált meghatározó erkölcsi erénnyé. A

munkahelyek megszűnésével és a szigorú családi mintázatok eltűnésével nagymértékben

40

alakult át a családi szerkezet is. Sok vasgyári fiatal rossz mintát kap szüleitől, nem a

munkavégzést tartja elsődlegesnek maga számára, a marginalizált helyzetben élő roma és

nem roma fiatalok különböző szerekben keresik azt a boldogulást, amit családjuk körében

nem kap meg.

A vasgyári, viszonylag zárt közösségben élő fiatalok, akik között gyakori a

munkanélküliség és a szenvedélybetegségek előfordulása, egy olyan közösség, akiket

leginkább aktivizálni, ösztönözni kell teljes életmódváltásra. A közösségfejlesztési projekt,

melynek keretében egy sportlétesítmény került kialakításra, részben megoldást jelent a

fiatalok számára, hogy idejüket és energiájukat hasznos tevékenységre tartogassák.

A megélhetési stratégiákat figyelembe véve megállapítható, hogy bár a helyi

szakképző iskola egy jó kiindulópont lehet a fiatalok szakmaszerzéséhez,

karriertervezéséhez, nem mérvadó ezen szakmákban való elhelyezkedés, sokkal inkább

vonzóbb a külföldi menedékjog, vagy munkavállalás, melynek keretében háromszor-

négyszer többet keresnek szakma nélkül is a fiatalok. A romák körében kifejezetten

felgyorsult a külföldi migráció az utóbbi években. Sem a közmunka, sem az alkalmi munkák

nem tudják röghöz kötni a vasgyári szegregátumban élő fiatalokat, ezek csak átmeneti, vagy

rövidtávú megoldások, sokan a munkahely távolsága miatt képtelenek munkát vállalni, úgy,

hogy nincs pénzük utazásra.

Az alapkutatásból kiderült, hogy a helyiek a munkalehetőségekben, a kulturális és

szabadidős programokban látják a legnagyobb hiányt. A miniacélmű projekt lehetőséget

biztosíthat a helyi közösségnek a munkavállalás tekintetében, ha megvalósul. Akár csak a

saját projekt esetében, a miniacélmű számára is adottak a feltételek, akár lehetséges területét,

akár a beszállítókat, vagy a leendő munkavállalók igényeit nézzük.

Első feltételezésem az eredmények alapján helytálló, miszerint a fiatal generáció

esetében is beszélhetünk közösségről, közösségszerveződésről, hiszen egyfajta fellendülés

fedezhető fel az Y és Z generációs fiatalok közösségszervezése esetében, melyhez az új

konditerem megnyitása is nagyban járult hozzá. A konditerem révén új kapcsolatok

születtek, javultak a viszonyok a roma és nem roma lakosok között, új funkcióval bővült a

városrész és számos helyi lakos életét változtatta meg a kezdeményezés akár karrier, akár az

egészséges életmód tekintetében.

Második feltevésem, miszerint a lokális értékrend meghatározza a

közösségszervezést és a megélhetési stratégiákat, szintén helytállónak bizonyult. A helyiek

szokásai, értékei, - még ha nem is elsősorban a korábbi századok értékeit és szokásait

örökítik tovább (mint például a generációk közötti szolidaritás, a sport iránti elkötelezettség,

41

részben a vallási erények, vagy a közös lokális identitástudat), - részben meghatározóak.

Továbbá a vasgyári lakosok közötti erős kapcsolati háló szintén a közösségszervezést, a

közösségfejlesztő projekt megvalósulását segítették. Ugyanakkor az átörökített megélhetési

stratégiák (pl.: a külföldre vándorlás, a hitelezés, vagy a szükségeltek visszafogása, spórolás)

kialakulásában meghatározó a szülőktől, nagyszülőktől, rokonoktól átvett lokális értékrend,

ami a Miskolc-Vasgyárban egy meglehetősen sokszínű, koronként sokat formálódó, de

kutatásra éppen ezért kínálkozó terület.

Úgy gondolom, projektem meglehetősen újszerű abban a tekintetben, hogy

alkalmazott antropológiai módszerek révén, alapkutatást követően egy sportlétesítményt

aktív helyi lakosokkal és szervezetekkel kialakítva olyan változásfolyamatokat indítottunk

el, melyek megmozgatták az egész városrész közösségét. Sikertörténetek születtek,

életmódok változtak meg jó irányba, kapcsolatok erősödtek meg, felélénkült a városrész,

illetve munkahelyek is születtek, annak ellenére, hogy ez a projekt elején még lehetetlennek

tűnt. A közösségfejlesztési projektet mindenképpen sikeres projektként könyvelhetem el.

További hasonló lehetőségeket és projekteket tervezve a közeljövőben arra buzdítom mind

a helyi lakosságot, mind pedig társadalomtudományi területen tevékenykedő kollégáimat,

hogy vágjanak bele hasonló kezdeményezésekbe, hiszen egy ilyen projekt fázisainak minden

perce hasznos, minden perce antropológia.

42

SUMMARY

„Blowing the chimney again!”

Community Development Project in Miskolc-Vasgyár

The basic research found out that the locals work opportunities, cultural and

recreational programs see the largest deficits. The mini steel mill project provides an

opportunity for the local community with regard to employment, if implemented. As they

would with your own project, are given for the mini steel mill conditions or possible fields,

whether suppliers or prospective employees look at the needs.

First assumption is correct based on the results for the young generation that can talk

about community, as a kind of recovery can be observed in the case of Y and Z generation

of young people in community organization, to which the opening of the new gym is also

greatly contributed. With the fitness of new relationships born of improved relations between

the Roma and non-Roma residents, a new function has been added to the district and changed

many lives of local residents on the initiative as a career, either in respect of a healthy

lifestyle.

The second assumption is that the local value system defines a community

organization and strategies of living, also proved to be correct, since the local customs,

values - solidarity, even if not the values and habits of the past centuries could be lost on

first- such as between the generations, sports Their commitment, part of the religious virtues

of the common local identity, a strong network of contacts between the iron factory and

residents have helped the community organization, the implementation of community

development projects. However, the development of inherited livelihood strategies (eg .: the

export turnover, lending, or need were cut back, saving money) defining the parents,

grandparents, taken from relatives of local values, resulting in Miskolc-Vasgyár is a fairly

diverse in different ages much evolving, but research therefore it offered space.

Keywords: local community, strategies of living, community organization, development

project, livehood strategies

43

IRODALOM

Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben. Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 3.

B-A-Z megyei levéltár kiadványa, Miskolc, 1998. 22. o.

Bánlaky Pál-Kevy Bea: Falusi cigányok 1998. Élethelyzet, előítéletek, a többiekhez való

viszony. Szociális és Családügyi Minisztérium Család- Gyermek- és Ifjúságvédelmi

Főosztály, Budapest, 1999. 32. o.

Boros Árpád: Tények és képek a diósgyőri kohászat életéből, 1770-2005. BAZ megyei

Levéltárért Alapítvány, Miskolc, 2005. 56. o.

Charlie McConnell: Közösségfejlesztés. Parola 1993. 2. szám 1. oldal

Davis, J. E.: Contested Ground: Collective Action and the Urban Neighborhood. Ithaca,

Cornell University Press. 1991

Dobák Judit: Életmód a Diósgyőr-Vasgyári kolóniában. Debreceni Egyetem, Debrecen,

2008. 120-135. o.

Dobrossy István: Foglalkozások és életmódok. Herman Ottó Múzeum Kiadványai,

Miskolc, 1976. 126. o.

Elisheva Sadan: Közösségi tervezés és empowerment. ELTE, Budapest, 2011

Ferincz Adrienn – Szabó Zsolt Roland: A Z generáció hatása a munkáltató szervezetekre.

Munkaügyi szemle, Budapest, 2012/2.

https://drive.google.com/file/d/0B94H_Ej9wGWvblVMR0Vwd0JNNEU/view (Letöltve:

2016. 09. 03.)

Gulyás Eleonóra: Miskolc-Vasgyár Loft lakópark beruházás lebonyolítása "A csavargyár

mintaprojekt". Debreceni műszaki közlemények 2011/2. Debrecen, 2011. 11. o.

Harvey, D.: Social Justice and the City. London, Edward Arnold. 1973

Jacqueline Fawcett: The Metaparadigm of Nursing: Present Status and Future

Refinements. Journal of Nursing Scholarship, Volume 16, Issue 3, June 1984.

Julianna Beaudoin: „No refuge: Hungarian Romani Reugee Claimants in

Canada”.Osgoode Legal Studies Research Paper Series, Canada, 2015/12

44

Kecskés Éva: Dzsumbujisták. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2005

Lakatos Kinga: A képessé tétel folyamata. Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2009

Messing Vera - Molnár Emília: Válaszok a pénztelenségre: szegény cigány és nem cigány

családok megélhetési stratégiái. Esély Magazin, 2011/1. szám

Mutt, John Lois: Managing workers in the new decade, London, 2004.

Pál Eszter: A Z generációról, Budapest, 2013.

http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:D0VhQjPfOM0J:www.zgeneraci

o.hu/getDocument/4252+&cd=2&hl=hu&ct=clnk&gl=hu (Letöltve: 2016. 09. 03.)

Paládi-Kovács Attila: Életmód, foglalkozás, nemzetiség. KLTE, Debrecen, 1988

Rácz József: Semmittevés. Lakótelep és szegénynegyed-mentalitás. In: Szociológiai

Szemle, 2. 1996. 81–93. o.

Talcott Parsons: Structure and process in modern societies. Cambridge, 1960. 45. o.

Varga A. Tamás - Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés. Magyar Művelődési Intézet,

Budapest, 1998. 78. o.

W.W. Biddle - L.J. Biddle: A közösségfejlesztési folyamat. Országos Közművelődési

Központ, Budapest,1988. 11. o.

45

INTERNETES FORRÁSOK

http://www.kozossegfejlesztes.hu (Letöltve: 2015. 10. 12)

http://www.miskolcvaros2020.hu/sites/default/files/dokumentumok/miskolc_its.pdf

(Letöltve:2015. 06. 12)

http://www.ipari.bzlogi.hu/dokumentumok/Szakmai%20dokumentumok/Megvalosithatosa

gi%20tanulmany/Fuggelekek/11.sz.fuggelek.pdf (Letöltve: 2015. 06. 05)

http://www.hrportal.hu/jelentese/a-hr-strategia-kornyezeti-elemzes-20070915.html

(Letöltve: 2015. 06. 10)

http://www.dunaferr.hu/documents/hun/mediacentrum/kiadvanyok/DMGK-2015-01.pdf

(Letöltve: 2015. 06. 05)

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/ALL/?uri=CELEX:52002XC0319(04) (Letöltve:

2015. 06. 05 – 06. 07)

http://www.miskolc.hu/sites/default/files/dokumentumok/csatolmanyok/1670783-3508-

2008-1ivs_helyzetelemzes_1_kotet.pdf (Letöltve: 2015. 11. 02)

46

ÁBRAJEGYZÉK

1. Ábra: A vasgyári lakótelep térképe 1910-ből……………………………………….11

2. Ábra: Miskolci középiskolások munkahelyi beosztása……………………………..13

3. Ábra: Nem, kor, etnikum szerinti megoszlás a két csoportnál…………………….15

4. Ábra: Aktív munkavállalók a két csoport összehasonlításánál…………………....16

5. Ábra: Külföldi munkavállalás motivációja a két csoportnál…………………........16

6. Ábra: Etnikai megoszlás a Vasgyárban……………………………………………..19

7. Ábra: A Porter féle 5 erő ábra alapján saját készítésű……………………………..26

8. Ábra: SWOT elemzés Miskolc város integrált településfejlesztési stratégiája 2008,

2013, illetve saját helyzetelemzés alapján……………………………………………....33

9. Ábra: A konditerem alaprajza (Saját készítésű)……………………………………34

10. Ábra: A konditerem épülete………………………………………………………...34

11. Ábra: Újságcikk 1910-ből…………………………………………………………...35

ÁBRÁK FORRÁSA

1. Ábra:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Di%C3%B3sgy%C5%91rVasgy%C3%A1r#/media/File:Dios

gyor_Gyarmat_01.jpg (Letöltve: 2016. 10. 12)

10. Ábra: https://www.facebook.com/pg/Spartagymmiskolc/photos/?ref=page_internal

(Letöltve: 2016. 10. 25)

47

ADATKÖZLŐK

1. 64 éves férfi, volt kohászműszakos vezető, munkanélküli

2. 65 éves férfi, helyi lakos, nyugdíjas

3. 61 éves nő, helyi lakos, nyugdíjas

4. 69 éves nő, volt főosztályvezető, nem Miskolcon él, nyugdíjas

5. 60 éves nő, volt titkárnő, helyi lakos, adminisztratív munkát végez

6. 45 éves nő, építész, MIK Zrt munkatársa

7. 68 éves férfi, helyi lakos

8. 26 éves férfi, helyi lakos, konditerem látogató

9. 35 éves férfi, helyi lakos, konditerem látogató

10. 45 éves nő, helyi lakos

11. 32 éves nő, a Laurus Egyesület tagja

12: 28 éves férfi, konditerem tulajdonos

48

FÜGGELÉK

Kérdőív az „Újra fúj a gyár!”elnevezésű alkalmazott antropológiai projekthez

Általános adatok

Neme: 1. Férfi 2. Nő

Kora:_ _

Családi állapota:

1. házas

2. elvált

3. özvegy

4. egyedülálló

5. élettárssal él

6. párkapcsolatban él

Iskolai végzettsége:

1. kevesebb, mint 8 általános

2. 8 általános

3. szakmunkásképző

4. érettségi

5. főiskolai, egyetemi végzettség

6. doktori fokozat

1. Jövedelmi helyzet

1.1 Jelenleg milyen jövedelemforrása/jövedelemforrásai van/vannak? (több válasz is lehetséges)

1. Állandó munkahely

2. Ideiglenes munkahely

3. Nyugdíj

4. Rokkantsági nyugdíj

5. GYES/GYED

6. Árvasági ellátás

7. Ápolási díj

8. Vállalkozás

9. Egyéb, és pedig:_______________

HA DOLGOZIK!

1.2 Munkájának típusa:

1. szellemi munka

2. fizikai munka

3. diákmunka

4. idénymunka

5. vállalkozó

49

6. egyéb: ______________________________________

1.3 A munka megnevezése:_______________________________________

MINDENKITŐL!

1.4 Ön dolgozott, vagy dolgozik-e a Vasgyár bármelyik részén/részlegén (DAM, DIGÉP, stb.)?

1. Igen 2. Nem

1.5 Ha igen: Milyen munkát végzett/végez? Milyen beosztásban volt/van?

_______________________________________________________________________________

_____________________

1.6 Jövedelme (havi):

1. 0- 25.000 Ft

2. 25.001-50.000 Ft

3. 50.001-75.000 Ft

4. 75.001-100.000 Ft

5. 100.001-150.000 Ft

6. 150.001-200.000 Ft

7. 200.001-300.000 Ft

8. 300.001-400.000 Ft

9. 400.001-500.000 Ft

10. 500.001-750.000 Ft

11. 750.001-1.000.000 Ft

12. 1.000.000 Ft-nál több

2. Vásárlási szokások

2.1 Vásárláskor leginkább milyen típusú termékeket választ?

1. olcsó, egyszerű, kommersz

2. bevált, gazdaságos

3. kézműves, egyedi kérésre gyártott

4. természetbarát, biotermékek

2.2 Vásárláskor választásomat leginkább meghatározza:

1. az ár (olcsó vagy drága)

2. a minőség (márkás vagy nem)

3. a megszokás (évek óta ezt veszem)

4. a trend/divat (igazodva a legtöbbek által vásárolt termékekhez)

5. a környezettudatosság

6. Egyéb, és pedig:__________________________

3. Egészség

3.1 Van-e valamilyen betegsége? (krónikus, súlyos, vagy bármilyen)

1. Van 2. Nincs

Ha igen, milyen:________________________________________

3.2 Az ön egészségi állapota:

50

1. rosszabb, mint az önnel egykorúaké

2. olyan, mint az önnel egykorúaké

3. jobb, mint az önnel egykorúaké

4. Szabadidő, kikapcsolódás

4.1 Mivel tölti szívesen a szabadidejét? (sorrend szerint, leggyakoribb tevékenységtől kezdve, a

vonalra a számokat)

1. olvasás

2. televíziózás

3. internetezés

4. számítógépes játékok

5. zenehallgatás

6. kertészkedés

7. természet élvezete (túrázás, kirándulás, stb.)

8. sportolás, mozgás

9. baráti társasággal való találkozás (kocsmázás, bulizás)

10. alkotás (varrás, festés, szövés, fonás, stb.)

11. relaxáció, pihenés

12. egyéb, és pedig:_______________________________

Sorrend (csak számok):_______________________________

4.2 Milyen gyakran szervez közös programokat a családdal, a barátokkal? (5-nagyon gyakran, 1-

nagyon ritkán)

családdal: 1 2 3 4 5

barátokkal: 1 2 3 4 5

4.3 Tagja-e valamilyen helyi egyletnek, társulatnak, szervezetnek, nagyobb baráti csoportnak (pl.:

énekegylet, vallási csoport, volt munkásbrigád, civil szervezet, stb.)

1. Igen 2. Nem

Ha igen, mi a nevük és a

tevékenységük:___________________________________________________________________

_____________________

5. Vallás

5.1 Mi az ön vallása?

1. Római katolikus

2. Görög katolikus

3. Református

4. Ateista (nem hisz Istenben)

5. Egyéb, és pedig:_______________

5.2 Gyakorolja vallását? (Jár-e templomba? Olvas-e Bibliát? stb.)

1. Igen 2. Nem

51

6. Lokális identitás (helyi önazonosság tudat)

6.1 Mennyire fontos Önnek a Vasgyár, mint városrész? Mennyire határozza meg életét? (1 –

Egyáltalán nem fontos, 5-Nagyon fontos)

1 2 3 4 5

6.2 Mit tart a Vasgyár erősségének? Van-e helyi sajátossága? (épület, hely, szobor, szokás)

_______________________________________________________________________________

_____________________

6.2 Elköltözne a Vasgyárból?

1. Igen 2. Nem

Ha igen,

miért?__________________________________________________________________________

_____________________

6.3 Milyen gyakran mozdul ki a városrészen kívülre? (a Vasgyáron kívülre)

1. Naponta

2. Egy héten többször

3. Hetente

4. Havonta

5. Ritkábban, mint havonta

6.4 Ön szerint, mi az, amire a Vasgyárban (mint városrészben) a legnagyobb szükség lenne?

1. Munkalehetőség

2. Kereskedelmi egységek, boltok, nagy áruházak

3. Szórakozóhelyek, pub-ok, kocsmák

4. Sportolási lehetőségek

5. Kulturális programok

6.5 Bármelyik kategórián belül konkrét

ötletek:____________________________________________

_______________________________________________________________________________

_____________________

7. Mentális térkép

Kérem, rajzolja le a Vasgyár térképét segítség felhasználása, kérése nélkül! Arra vagyunk

kíváncsiak, hogy ön hogyan határolja be a Vasgyárat, mint városrészt. (Önnek mettől meddig tart)

A térkép felrajzolását követően jelölje meg a legfontosabb és leggyakrabban látogatott helyeket.

52

Interjúvázlat

1. Bemutatkozás

1. Mutassa be magát! Hol született? Hol élt? Beszéljen a családjáról!

2. A vasgyári múlt

1. Milyen módon kötődik a Vasgyárhoz? (mint üzemhez) Dolgozott-e ott? Ha igen: Milyen

pozícióban, mit végzett ott, stb.?

2. Meséljen az akkori, a gyárban eltöltött munkaidőkről!

3. Meséljen az akkori, a gyári munkaidőn kívüli időkről! Mivel töltötték a szabadidőt a

dolgozók?

4. Hogyan érintette Önt, és/vagy családját a vasgyári munkások létszámának csökkentése,

a Vasgyár több üzemének is leállása?

5. Mihez kezdett a gyári munka után? Milyen lehetőségei voltak? Mit kínáltak?

6. Általánosságban, amikor Ön fiatal volt, és a gyár aktívan működött, rengeteg embert

foglalkoztatott, milyen volt a hangulat a városrészben? Mik üzemeltek? Milyen volt az

általános légkör akkoriban?

3. A vasgyári jelen

1. Mi a véleménye a Vasgyár (mint üzem) jelenlegi helyzetéről, állapotáról, munkásainak

helyzetéről, lehetőségeiről?

2. Mi a véleménye a Vasgyár (mint városrész) jelenlegi helyzetéről, állapotáról, lakóinak

helyzetéről, lehetőségeiről?

3. Ismer-e olyan helyi közösséget, csoportot, akik a Vasgyárban szerveződnek, akár civil

szerveződésként, akár bármilyen szervezetként?

4. Ha igen, mit csinálnak ők? Miben vesznek részt? Jellemezze munkásságukat,

tevékenységüket! Meséljen róluk!

5. Ön tett-e már valamit környezete helyzetének javítása érdekében? Bármilyen

szervezetben, jótékonysági szervezetben vett-e részt, vagy magánemberként tett-e valamit?

6. Meséljen az Ön jelenlegi életéről! Mivel foglalkozik? A vasgyári munka óta mikkel

foglalkozott?

4. Kapcsolati háló

1. Ismer más volt, vagy jelenlegi vasgyári munkást/dolgozót? Meséljen róla!

2. Tartja a kapcsolatot régi munkatársakkal? Kikkel? Miért? Ők milyen pozícióban

dolgoznak most, milyen lehetőségeik vannak?

3. Milyen etnikumok, nemzetiségek fordultak meg a gyárban, amikor ön ott dolgozott?

Milyen volt a viszonyuk velük és milyen ma?

53

4. Talált-e alapvető különbségeket máshonnan származó, máshonnan érkező (pl.: külföldi,

vagy falusi) munkások és helyi (városi, vasgyári) munkások munkamoráljában,

hozzáállásában? Mik voltak ezek?

5. A Vasgyár lehetőségei

1. Mit gondol, milyen lehetőségei vannak a gyárnak, illetve a városrésznek a jövőben?

2. Ön mit javasolna, hol kellene leginkább fejlesztést, változtatást végrehajtani?

3. Milyen konkrét fejlesztést tudna bemutatni, ami helyben javítana a helyzeten, sok

változást idézne elő, stb.? Meséljen erről! Milyen előnyökkel járna az emberek számára?

4. Önnek mik a tervei a jövőre nézve? (munkavállalásra gondolok elsőként)

5. Ha az egész vasgyári városrészre gondolunk, Ön min javítana, mit fejlesztene, mit

építtetne, hol látja a legnagyobb problémákat? Az emberek sorsán hogyan javítana?