Miskolci Egyetem

Gépészmérnöki és Informatikai Kar

Gép- és Terméktervezési Tanszék

Szakdolgozat

„A Kisgergely Cukrászda arculat- és bútorterve”

Nagy Eszter

BSc szintű, Ipari termék- és formatervező mérnök hallgató

Témavezető:

Tóbis Zsolt

tanszéki mérnök

Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Tanszék

Miskolc, 2013

2

EREDETISÉG NYILATKOZAT

Alulírott Nagy Eszter (Neptun-kód: EV0JC6) a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és

Informatikai Karának végzős Ipari termék- és formatervező mérnök (BSc.) szakos hallgatója

ezennel büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal

igazolom, hogy „A Kisgergely Cukrászda arculat- és bútorterve” című szakdolgozatom saját,

önálló munkám, az abban hivatkozott szakirodalom felhasználása a forráskezelés szabályai

szerint történt.

Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít:

- szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül,

- tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül,

- más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.

Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy

plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül.

Miskolc – Egyetemváros, 2013. május

…………………………………..

aláírás

3

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar

Ipari termék- és formatervező szak Szám: GET-……./2013..

Gép- és Terméktervezési Tanszék

3515 Miskolc-Egyetemváros

SZAKDOLGOZAT FELADAT

Nagy Eszter

EV0JC6

BSc Ipari termék- és formatervező jelölt részére

A tervezés tárgyköre: Arculattervezés

A feladat címe:

A Kisgergely Cukrászda arculat- és bútorterve

A feladat részletezése:

1. 1. Tekintse át a témához kapcsolódó cégek logóit és szimbólumaikat. elemezze őket

különböző szempontokból!

2. 2. Készítsen különböző logó-, szín-, betű-, és névjegykártya variációkat, majd válassza ki a

céget leginkább képviselő változatot!

3. 3. Készítsen különböző 3D-s bútorterveket, mely legjobban illeszkedik az adott környezetbe!

Tervezésvezető(k): Tóbis Zsolt tanszéki mérnök

Konzulens(ek):

Drágár Zsuzsa tanársegéd

A szakdolgozat kiadásának időpontja:

2012. szeptember 12.

A szakdolgozat beadásának határideje:

2012. november 23.

Miskolc, 2012. szeptember 12.

Dr. Kamondi László

tanszékvezető, egyetemi docens

4

1. A zárógyakorlat helye:

2. A zárógyakorlat vezetőjének neve:

3. A szakdolgozat módosítása: szükséges (módosítást külön lap tartalmazza)

nem szükséges (a megfelelő rész aláhúzandó)

Miskolc, 20..................................

tervezésvezető aláírása

4. A tervezést ellenőriztem: (1)

(2)

(3)

(4)

tervezésvezető aláírása

5. A szakdolgozat beadható

nem adható be

Miskolc, 20..................................

konzulens aláírása tervezésvezető aláírása

6. A szakdolgozat … szövegoldalt,

… db rajzot,

… db tervnyomtatványt, továbbá

…egyéb mellékletet tartalmaz.

7. A szakdolgozat bírálatra bocsátható

nem bocsátható

A bíráló neve:

Miskolc, 20..................................

tanszékvezető aláírása

8. Osztályzat: a bíráló javaslata:

a tanszék javaslata:

a Záróvizsga Bizottság döntése:

Miskolc, 20..................................

a Záróvizsga Bizottság elnökének aláírása

5

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS ............................................................................................................................ 7

1.1 Témaválasztás indoklása .......................................................................................... 7

1.2 A szakdolgozat megírásának folyamata ................................................................... 7

2. KISGERGELY KFT. ................................................................................................................. 8

2.1 A cégről .................................................................................................................... 8

2.2 A logóról .................................................................................................................. 9

3. ARCULATTERVEZÉS............................................................................................................. 10

3.1 Az arculat ............................................................................................................... 10

3.2 A színek lélektani jelentősége ................................................................................ 11

3.3 Jelek és szimbólumok ............................................................................................. 12

3.4 Hasonló cégek logóinak elemzése .......................................................................... 13

3.4.1 Nosztalgia Cukrászda ........................................................................... 13

3.4.2 Carpigiani Cukrászda ........................................................................... 13

3.4.3 Mackó Cukrászda ................................................................................. 14

3.4.4 Rembrandt Cukrászda .......................................................................... 15

3.4.5 Melba Cukrászda .................................................................................. 15

4. ARCULATI KÉZIKÖNYV ........................................................................................................ 17

4.1 A kézikönyv elemei ................................................................................................ 17

4.2 A logó ..................................................................................................................... 18

4.3 Az arculati betűtípusok ........................................................................................... 19

4.4 A szlogen ................................................................................................................ 19

4.5 A névjegykártya ..................................................................................................... 19

4.6 A weboldal .............................................................................................................. 20

5. VEZETŐI IGÉNYEKNEK MEGFELELŐ TERVEK ........................................................................ 21

5.1 A logó ..................................................................................................................... 21

5.1.1 Az alaplogó .............................................................................................. 22

5.1.2 Logóvariációk és felhasználás ................................................................. 23

5.1.3 A logó nem megengedett felhasználása ................................................... 24

5.2 Az arculati betűtípus ............................................................................................... 25

5.3 A szlogen ................................................................................................................ 26

5.3.1 Az alapszlogen ......................................................................................... 26

6

5.3.2 A szlogen felhasználása ........................................................................... 26

5.4 A névjegykártya ..................................................................................................... 27

5.5 A weboldal .............................................................................................................. 28

5.6 A színek .................................................................................................................. 30

6. BÚTORTERVEZÉS ................................................................................................................. 31

6.1 Bútortervezés ........................................................................................................... 31

6.2 Antropometria ......................................................................................................... 31

6.2.1 Gyermek adatok ....................................................................................... 31

6.2.2 Női adatok ................................................................................................ 32

6.2.3 Férfi adatok .............................................................................................. 33

6.3 Bútortervek .............................................................................................................. 34

6.4 A felhasznált anyagok tulajdonságai ....................................................................... 35

6.5 Szék tervezése ......................................................................................................... 36

6.5.1 Általánosságban ....................................................................................... 36

6.5.2 Szabadalomkutatás .................................................................................. 39

6.5.3 Piackutatás ............................................................................................... 40

6.5.4 Kész 3D-s terv ......................................................................................... 41

6.6 Asztal tervezése ....................................................................................................... 43

6.6.1 Általánosságban ....................................................................................... 43

6.6.2 Szabadalomkutatás .................................................................................. 43

6.6.3 Piackutatás ............................................................................................... 44

6.6.4 Kész 3D-s terv ......................................................................................... 45

6.7 Összeállítás ............................................................................................................. 46

6.8 Összeszerelés .......................................................................................................... 46

6.8.1 Szék összeszerelése ................................................................................. 47

6.8.2 Asztal összeszerelése ............................................................................... 49

6.9 Térbe helyezett bútorok ......................................................................................... 50

7. ÖSSZEFOGLALÁS .................................................................................................................. 51

7.1 Összefoglalás .......................................................................................................... 51

7.2 Summary ................................................................................................................. 52

7.3 Краткое изложение ............................................................................................... 53

8. FELHASZNÁLT IRODALOM ................................................................................................... 54

9. MELLÉKLETEK ...................................................................................................................... 56

7

1. BEVEZETÉS

1.1 Témaválasztás indoklása

Minden emberben benne van az igény, hogy valami újat, valami igazán különlegeset

hozzon létre, ami még senki másnak nem jutott eszébe. Az Ipari termék- és formatervező

szakon tanuló hallgatók különösen vágynak erre, a szakdolgozat pedig egy tökéletes

lehetőség, hogy megmutassuk, mire vagyunk képesek. Pontosan ezért választottam egy

arculati kézikönyv és bútor látványtervének elkészítését szakdolgozatom témájául.

1.2 A beadandó feladat megírásának folyamata

A szakdolgozat elkészítéséhez először meg kellett terveznem, hogy milyen sorrendben

fogom majd elkészíteni azt, hogy semmilyen fontos momentumot ne hagyjak ki, vagy

semmilyen lépést se tegyek feleslegesen.

A szükséges lépések a következők:

a cukrászdával egyeztetni, történetének utánanézni, a vezetőség igényeit és terveit

felmérni,

piackutatás, vevők és\vagy fogyasztók igényeinek felmérése, egyeztetése a vezetőség

igényeivel,

arculattervezés,

logó tervek készítése, megfelelő kiválasztása a közölni kívánt értékek, érzések

figyelembe vétele mellett,

arculati kézikönyv létrehozása, végleges arculat bemutatása,

weblap tervezése,

bútor tervezése a szükséges adatok figyelembevételével,

3D-s terv készítése a bútorokról.

8

2. KISGERGELY KFT.

2.1 A cégről

A Kisgergely Kft. története több mint 15 évre tekint vissza. A társaság jogelődje egy

fagylaltostya és fagylaltalapanyag készítő kisvállalkozás volt, amely 1986-ban alakult.

Erről a tevékenységéről mára már lemondott a cég, a tölcséreket külső cégektől,

Nyíregyházáról és Karcagról szerzik be.

A vállalkozás profilja bővült nem sokkal az alakulás után, 1989-ben elkezdődött a

fagylaltpor előállítás, amellyel saját munkájukat és fagylaltkészítési eljárásukat

könnyítették meg. Ebben az időszakban még minden manufakturális módszerekkel

készült az alkotóelemek összekeverésétől kezdve, a felszolgáláson át egészen a

csomagolásig. Általában hazai alapanyagokat használtak, melyek megfeleltek az

akkori kor és a vevők igényeinek.

A folyamatosan növekvő mennyiségi igények kielégítésére új üzemet létesítettek a

Diósgyőri Vár közelében, amely később cukrászdaként is kezdett működni és mai

napig üzemel. A hely kiválasztása igen szerencsésnek bizonyult, hisz a Vár sok

turistát vonz, ugyanakkor a városlakók körében is népszerű, azóta is ez a központi

üzlet. Itt már korszerű homogenizátorral és jelentős mennyiségű olasz alapanyaggal

dolgoztak, mellyel a helyben készült édességek minőségét tovább tudták emelni.

A társaság már a kezdetektől fogva különös gondot fordít a minőségre, ezért

természetazonos anyagokból készítették már akkor is az összes terméket. A cég 1992-

ig az olasz partnertől közvetítőn keresztül, majd az ezt követő évtől már közvetlenül

az olasz cégtől importálta a legjobb minőségű természetes alap-, adalék- és

segédanyagok különféle fajtáit.

A kezdeti dinamikus fejlődés tette szükségessé, hogy a cég üzletköre kibővüljön,

közvetlenül a fogyasztóknak történő eladás mellett megkezdődött a viszonteladóknak

történő értékesítés is. 1991-ben saját fagylaltozó megnyitására is lehetőség nyílt, mely

Miskolc főutcáján Gyöngy Cukrászda néven működik. Mivel ennek a parányi

üzletnek a sikere óriási volt, így a központi telephelyen is megnyitott egy tágasabb, a

vendégek számára kényelmesebb, barátságos fagylaltozó.

A Diósgyőrben található üzlet tradicionálisan cukrászüzletnek adott helyet, mivel itt

már több, mint 150 éve cukrászda üzemel. Ma már a Kisgergely Kft. három neves

9

cukrászdával is büszkélkedhet, melyek közül kettő Miskolcon (Kisgergely Cukrászda,

Gyöngy Cukrászda), egy pedig Budapesten található (Harangvirág Cukrászda).

Közel 100 féle ízesítésű fagylaltot képesek a vevők igényei szerint előállítani úgy,

hogy a kész alapfagylaltokhoz további segédanyagokat, ízesítőket, gyümölcsöket,

pasztákat, önteteket adnak. A cég emellett közel 300 féle süteményt készít, ezek egy

részét a különböző fajtájú tortaszeletek adják, de jelen vannak a hagyományos

sütemények és a különleges, külföldi recept alapján készült édességek egyaránt. [1]

2.2 A logóról

A Kisgergely Kft. logójának (1. ábra, Kisgergely Kft. logója) fő eleme egy, a kezében

fagylaltot tartó kislány. A figura a nyolcvanas évek valóságát tükröző

ábrázolásmódnak megfelelően készült el, a kislány ruházata is a kor szellemének

megfelelő, haja két lokniba fogva, rövidnadrágban, ingben és úttörő típusú zokniban,

cipőben áll. A fagylalt természetesen arra utal, hogy a Kft. eleinte még fagylaltostyát

és fagylaltalapanyagot gyártott. Színezését tekintve a három főszín dominál, valamint

a fehér is megjelenik.

1.ábra, Kisgergely Kft. logója[2]

[1] Bánhegyi Anita – Ispán Zsuzsanna – Kis Gábor – Mikle Mária – Molnár László – Szakács Zsuzsanna: Terméktervezés -

Kisgergely Cukrászda. Miskolc, 2003

[2] Kisgergely logója <http://borsod-abauj-zemplen.helyitipp.hu/kepek/borsod-abauj-

zemplen/cache/18__300x170_kisgergely-logo.jpg>

10

3. ARCULATTERVEZÉS

3.1 Az arculat

„Az arculat a vállalaton belül olyan stratégiai irányítást és ennek megfelelő cselekvési

tervet, olyan intézkedések összességét jelenti, amely összehangolva a

vállalat/szervezet osztályainak, részlegeinek és csoportjainak tevékenységét, a

cég/szervezet belső és külső minősítésének és hírnevének sikeres és meghatározott

tartalmú, tervszerű alakítását, építését célozza.” [3]

Azaz köznapi magyar nyelven: az arculat sokkal több választott színek, formák és

megjelenési módok összességénél: filozófia, döntések összessége, melyek mind egy

irányba terelgetik az adott társaságot és vevőkört.

A márkaépítés fontos elemei a reklám, a PR, a marketing, a grafikai tervezés és az

arculattervezés. Ezek a tevékenységek szolgálnak az értékesítés, felismerhetőség,

márkahűség és az esztétikus megjelenés kialakítására. Mind a márkaépítés elemei,

melyek egyaránt szükségesek a márka létrehozásához és ismertté tételéhez. Az arculat

kialakításában régóta fontos szerepet játszik a tervezőgrafika, mely túlmutat a termék

esztétikus megjelenésének megtervezésén, ennél sokkal többről van szó. John Stuart, a

Quaker Oats egykori vezérigazgatója így fogalmazta meg a márkaérték fontosságát:

„Ha ez a vállalat feloszlana, nektek adnám az ingatlant, a téglákat és a habarcsot, én

csupán a márkanevet és a logót vinném magammal – és még így is én járnék jobban.”

Bár a globalizáció megállíthatatlan, mégis egyre több cég ismeri fel azt, hogy a

globális márkák nem aratnak feltétlenül osztatlan sikert a fogyasztóknál. A helyi

márkák értéke abban rejlik, hogy az emberek sajátjuknak érzik, hiszen a kultúra részét

képezik, ezért a fogyasztók hűek hozzájuk.

Kutatómunkát végeztem arculati kézikönyvekből, valamint Fénytan, színdinamika

tantárgyból volt szerencsénk az Á. Tóth és Barátai Kft. reklámügynökségénél több

különböző kézikönyvet is áttanulmányozni, így megismerhettük a fontos elemeket,

jellegzetességeket, amelyek jelentősen befolyásolják az emberek gondolatvilágát az

adott témával kapcsolatban.

Kijelenthetem, hogy ahány cég, annyi arculati kézikönyv. Különböző profilú cégeknél

különböző arculati elemek más-más fontossággal bírnak. Valahol a névjegykártya

[3]

Arculati fogalmak <http://www.grafikadesign.hu/grafikadesign_fogalmak.html>

11

meghatározó, valahol a webes megjelenés, valahol a kültéri táblák, de egy valami

mindenhol nagyon fontos, a logó. Ennek oka, hogy legyen az akármilyen megjelenés,

a logó mindenhol ott van. Ezért kell rá nagy hangsúlyt fektetni, hiszen azt a céggel

azonosítják. Egy jól kiválasztott, megfelelő értékeket közlő logó képes nagy

százalékban tudatosítani az emberekben, hogy ezen a helyen a megszokott magas

színvonalú szolgáltatást\kiszolgálást várhatják el, bármikor betérnek a céghez.

A kutatásnak köszönhetően megalkottam a Kisgergely Kft. arculati kézikönyvének

elemeit, mivel már láttam, hogy milyen sorrendet kell követnem.

Az első lépés a „logó” megtervezése, majd tisztázni kell a méretezést,

színeket és a helyes logóhasználat szempontjait.

Betűtípus megválasztása, amely jelentkezik az arculat minden elemében.

Következő lépés az arculati betűtípusok és a „szlogen” bemutatása.

„Névjegykártya” kötelező elemei, méretezése.

Weblap elkészítése.

Egy potenciális vevő a felmérések szerint egy cégről, termékről, vagy egy másik

emberről az első 6 másodpercben megalkotja magában a képet, melyet első

benyomásnak nevezünk. Az első benyomást nem lehet megismételni. Úgy gondolom,

hogy egy cég első megítélésénél hatalmas szerepet játszik a cég arculata, ami alapján a

cégről kialakul egy kép. Ha ez az első benyomás megfelelő értékeket és érzésvilágot

közvetít, a jó arculattal bizalom és üzleti előny is nyerhető. Egy cég arculatának

kialakításakor fontos, hogy az illeszkedjen az ügyfél ízléséhez, de még fontosabb,

hogy tükrözze és erősítse a márkát, elérje a célcsoportot.

3.2 A színek lélektani jelentősége

A szín, az anyagi jelenségeknek, különböző hullámhosszú fénysugarak visszaverésén

alapuló látással érzékelhető tulajdonsága. (Definíció) Minden színnek van valamilyen

rejtett jelentéstartalma, amelyet egy arculati kézikönyv tervezésénél elengedhetetlen

ismerni. Nagyon fontos azt is figyelembe venni, hogy országonként, vallásonként

különböző jelentést kell az adott színekhez kapcsolnunk. Az alábbiakban a nálunk

legjellemzőbb társításokat fogom felsorolni, hiszen szakdolgozatom során egy

magyarországi cukrászdához keresem a legmegfelelőbb színeket. Színek

jelentéstartalma:

12

piros: szerelem, harag, tűz, vér, szenvedély, izgalom, vidámság, kihívó,

ingerlő,

kék: boldogság, béke, nyugalom, hűség, biztonság, gyengédség, ésszerűség,

barna: melegség, természet, környezet,

sárga: napsugár, nyitottság, ragyogás, irigység,

zöld: meghittség, nyugalom, természet,

fekete: levertség, szorongás, halál, gyűlölet, szellemvilág, hatalom,

elegancia,

fehér: tisztaság, űr, üresség, csend, titokzatosság.[4]

A színeket többféle módon csoportosíthatjuk aszerint, hogy fizikai, vagy hangulati

hatásuk szerint nézzük őket. A spektrumban található sok színárnyalat közül hat főbb

szín kitüntetéssel bír. Ezek az ibolya, a kék, a zöld, a sárga, a narancs, és a vörös. Ezek

közül a vöröset, a zöldet és a kéket alapszínnek, a narancsot, a zöldet és az ibolyát

mellékszínnek nevezik. A feketét a színek hiánya, a fehéret a színek együttese hozza

létre.

3.3 Jelek és szimbólumok

Napjainkban olyannyira sok jel és szimbólum vesz minket körül, hogy már teljesen

természetesnek tekintjük, hogy mindenhol ott vannak. A tervezőgrafika fontos

feladata, hogy egy gondolatot összesűrítsen, egyetlen jellel adjon át. A szimbólumok

történelmünk során folyamatosan változtak és fejlődtek, bizonyos jeleknek más

jelentésük van vallástól, népcsoporttól függően. Ahogy Jack Tresidder írta

Szimbólumok nagyszótára című könyvében: „Minden szimbólumot különbözőképpen

kell értelmezni saját kontextusában. Például a sárkány a nyugati világban a gonoszság

és a zűrzavar jelképévé vált, míg keleten a mennydörgés és eső megtermékenyítő

erejét képviseli.” Az ételek és italok rendkívül gazdag forrásként jelennek meg a

szimbolikában, a cukrászdák, kávézók, éttermek és kocsmák logójában ugyanúgy

megtalálhatók, mint például a boltok, hentesüzletek, gyümölcs- és zöldségárusoknál.

[4]

A színek tulajdonságai <http://szinek.teleoldal.hu/>

13

3.4 Hasonló cégek logóinak elemzése

3.4.1 Nosztalgia Cukrászda (2. ábra, Nosztalgia Cukrászda logója)

2. ábra, Nosztalgia Cukrászda logója[5]

A logó jól illik a cukrászda nevéhez, a nosztalgia szóról alapvetően a régi

megfakult képek, a nagyszülői ház, a kellemes emlékek jutnak eszünkbe. A színek

(a barna különböző árnyalatai), valamint felhasznált betűtípus hasonló érzetet kelt,

remek az összhatás. Azonban amitől nagyon tetszik, az a negatívuma is lehet. A

szín- és betűhasználat miatt nem kelt nagy feltűnést, előfordulhat, hogy átsiklik

felette az olvasó. Nagyon bonyolult megtalálni a határt ilyen esetben, hiszen

könnyedén jelentéktelenné válhat a logó. Ennek megelőzésére szolgálnak az

indamotívumok, a „cirádás” „N” betű.

3.4.2 Carpigiani Cukrászda (3. ábra, Carpigiani Cukrászda logója)

3. ábra, Carpigiani Cukrászda logója[6]

[5]

Nosztalgia Cukrászda logója <http://www.logótervezés.hu/logos/nosztalgia.jpg>

[6] Carpigiani Cukrászda logója <http://www.siklosinyomda.hu/img/mid/163/carpigiani-cukraszda-logo-siklos.jpg>

14

Az olasz Carpigiani cég magyarországi üzlete a kék különböző árnyalatait

használta fel a logója elkészítéséhez, a Carpigiani felirat az anyavállalattal

megegyező, a cukrászda felirat pedig egy különlegesebb betűtípussal jelenik meg,

amely feltűnőbbé teszi a logót. Nincsenek motívumok, az, hogy ez egy cukrászda

logója, csak a feliratból derül ki, a „k” betű kacskaringós szára csak a cukrászda

felirat miatt azonosítható be sütemény habjának, nem egyértelmű az utalás.

3.4.3 Mackó Cukrászda (4. ábra, Mackó Cukrászda logója)

4. ábra, Mackó Cukrászda logója[7]

A Mackó Cukrászda esetében az mackó felirat különleges betűtípussal íródott,

amely jellegzetes és feltűnő. Az „M” betű mögött láthatjuk egy medve körvonalát

a szövegtől eltérő színben, amely nem hangsúlyosabb, mint maga a szöveg,

ugyanakkor könnyen kivehető. A medve sziluettje önmagában is könnyedén

felismerhető, a különböző csomagolásokon ezt is elegendő feltüntetni. Ez az egyik

legjobb logó, amelyet a kutatómunkám során találtam, úgy vélem, igényes munka.

A rózsaszín sziluett teszi feltűnővé a logót, visszafogott, de hatásos az összkép.

[7]

Mackó Cukrászda logója <http://www.gosserveszprem.hu/images/macko_logo_250x106.png>

15

3.4.4 Rembrandt Cukrászda (5. ábra, Rembrandt Cukrászda logója)

5. ábra, Rembrandt Cukrászda logója[8]

A Rembrandt Cukrászda logója egy pecsétre emlékeztető, a logón a cukrászda

neve és helye látható, valamint a monogramja az üzletnek. Letisztult, komolyságot

sugárzó az összhatása, melyhez a színe is hozzájárul. Ezt a logót tökéletesen

alkalmazhatjuk régebbi típusú levélpapírral, akár a század elő levelezési

szokásaihoz méltóan pecsétként is.

3.4.5 Melba Cukrászda (6. ábra, Melba Cukrászda logója)

6. ábra, Melba Cukrászda logója[9]

A cukrászdát 1991-ben alapították, amely dátumot a logón is feltüntették. A

süteményes tál a régi időket idézi, a név pedig egy tortához hasonlóan van

elhelyezve rajta. A három szín együtt feltűnő, bár nem túl különleges.

[8]

Rembrandt Cukrászda logója <http://www.tornex.hu/tornex_art/images_art/ref/logok/rembrandt-cukraszda-logo.jpg>

[9] Melba Cukrászda logója <http://www.melbacukraszda.hu/melba-cukraszda.jpg>

16

A kutatómunkám alapján megállapítottam néhány fontos kitételt a logótervezéssel

kapcsolatban, melyek a következők:

A kevesebb sokszor több, a túl nagy vagy bonyolult grafika névjegyre,

levélpapírra nyomtatva csak egy csúnya maszatnak hat, hisz a kicsinyítés

során tömörül a motívum.

Kevés szín felhasználásával készüljön a logó, különben komolytalan,

zagyva hatást kelt, figyelemfelkeltő lesz ugyan, de nem pozitív

értelemben.

Ha szöveget is tartalmaz, ne bonyolítsuk azt túl, ne használjunk kettőnél

több betűtípust, árnyékolást, 3D-s hatást, mert ezek is zavaróak.

Bármely méretben, saját színében és szürkeskálás formában is jól

olvasható, illetve értelmezhető legyen, hiszen a különböző felhasználási

módok más-más lehetőséggel bírnak.

A túl bonyolult ábra problémát okoz a nyomtatás során, kicsinyítés során

értelmezhetetlenné válik, valamint nehezen azonosítható a fogyasztók

számára. A legjobb logók jellemzője, hogy azt néhány „találkozás” után a

vevő könnyedén le tudja jegyezni.

Abban az esetben, ha a logó csak szöveget tartalmaz, komolyabb,

hivatalosabb hatást érhetünk el (amely adott esetben előny, máskor

szükségtelen, a vállalattól függően), ugyanakkor nehezebb

figyelemfelkeltővé tenni.

17

4. ARCULATI KÉZIKÖNYV

4.1 Kézikönyv elemei

Ahogy azt Kónyáné Tömpe Lívia megfogalmazta Az arculati kézikönyv tartalma című

munkájában „Az arculati kézikönyv a vállalat arculatának tartalmi és formai

alapelveit, kommunikációs szabályait és szempontjait, valamint az arculat formai

oldalának, a designrendszernek a használatára vonatkozó szabályokat, előírásokat

rögzítő dokumentum. A kézikönyv fontos feladata, hogy a későbbiekben felmerülő

vizuális elemek elkészítéséhez segítséget nyújtson a tervező számára.”

Az arculati kézikönyv felépítését Kaszás György, a McCann-Erickson Budapest

Reklámügynökség egykori vezérigazgatója egy ábrával (7. ábra, Az arculati

kézikönyv felépítése) remekül összefoglalta az Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve

című kiadványban.

7. ábra, Az arculati kézikönyv felépítése[10]

[10]

Various Authors: Iminfo – Arculati szakmák kézikönyve 1. Iminfo Kiadó, Szentendre 2000

18

Legfontosabb elemei, melyeket én is el fogok készíteni:

a logó,

az arculati betűtípus,

a szlogen,

a névjegykártya,

a weboldal.

4.2 A logó

„A logó egy cég, szervezet vagy szolgáltatás egyedi, jól felismerhető, azonosításra

szolgáló jele. Az egyedi vállalati arculat meghatározó eleme, a vállalat identitásának

erős kifejezője, a vállalatra, termékre, szolgáltatásra, márkára jellemző formavilág

eleme.”[11]

A logó elsődleges célja a megkülönböztetés, az egyértelmű jelölés

megkönnyítve a tájékozódást a piac szereplői között.

Egyes feltevések szerint a logó szó eredete az ősi görög időkig nyúlik vissza, amikor

is a „logo” kifejezés „szó” vagy „beszéd” jelentéssel bírt. Ebben az időben kis

képeket, piktogramokat használtak mondanivalójuk tolmácsolására.[12]

A logónak nem szabad unalmasnak lennie, mégsem szabad túlzsúfolni.

Megjelenésében, jelentésében szorosan kell kapcsolódnia a céghez, melyet képviselni

fog. A logó esetében több alkalommal találkoztam már a „kevesebb több” elv

tökéleteshez közelítő alkalmazásával.

A logó méreteit, arányait minden esetben be kell tartani a használata során. A logó, az

arányokat megtartva, szabadon kicsinyíthető addig a pontig, amíg még átadja és

láthatóan tartja a logó által közölni kívánt fontos tudnivalókat és tartalmat, illetve

szabadon nagyítható. Nem szabad a logót sem vertikálisan, sem horizontálisan

torzítani, valamint tükrözni és elforgatni sem.

[11]

Logó – Wikipedia, a szabad enciklopédia <http://hu.wikipedia.org/wiki/Log%C3%B3 >

[12] SZELES Péter: A hírnév ereje (Image és Arculat). Alapítvány a PR fejlesztéséért, Budapest 2001

19

4.3 Az arculati betűtípusok

A tipográfia egy olyan művészeti ág, amely a betűkkel foglalkozik és célja, hogy

célszerű, ugyanakkor esztétikus írásképet alakítson ki. Nagyon fontos, hogy a

megfelelő betűtípust válasszuk ki és ezt illesszük a szimbólumhoz. Modernebb

megfogalmazásban az információ megjelenítésének szabályrendszere. Ezek a

szabályok folyamatosan változnak, mert illeszkednek az adott korhoz és a társadalom

elvárásaihoz, igényeihez. A tipográfia fontos a tervezőmunka fontos részét képezik,

egy jól eltalált betűtípus figyelemfelkeltő, illeszkedek az arculathoz, a megfelelő

hatást kelti.

4.4 A szlogen

A szlogen olyan szókapcsolat, amely egy reklámban használva a vállalkozás, a márka,

a termék vagy a promóció lényegére, fő üzenetére koncentrálva kíván erős

visszaidézési hatást elérni. Eredeti jelentése szerint "csatakiáltás", amely a skót klánok

csatába hívó szava volt, gael változatban írásmódja szerint "sluagh-ghairm", amelyet

számos nyelv "slogan"-ként vett át. (Definíció) Egy jól megválasztott szlogen

figyelemfelkeltő, tökéletesen meghatározza azt az üzenetet, amit a cég át kíván adni a

fogyasztóknak. Meggyőzőnek, frappánsnak kell lennie, hogy vonzza a vevőket,

ugyanakkor egy rosszul eltalált szlogen nevetségessé, hiteltelenné teheti a céget.

4.5 A névjegykártya

A kapcsolatépítésnek manapság elengedhetetlen kelléke a névjegykártya, ami

gördülékennyé teszi a személyes kapcsolatokat. Legfontosabb szerepe az ügyfelekkel

történő kapcsolatteremtés, melyhez fontos adatokat kell tartalmaznia, mint például a

telefonszám, lakcím, e-mail cím. Napjainkban az üzleti életben való eligazodás

szerves részét képezi. Bár nem elsődleges szempont, de célszerű, ha utal a használó

foglalkozására, ennek legjobb módja, ha a teljes, vagy az egyszerűsített logót

feltüntetjük rajta. Általában az egyszerű és nem túl mintás névjegykártyák

komolyabbnak, hivatalosabbnak tűnnek. Természetesen a névjegykártya esetében is

lehet „játszani” a színekkel, hogy minél figyelemfelhívóbbá tegyük. A szabvány

névjegykártya 90*50mm-es, így én is ilyen méretben fogom tervezni.

20

4.6 A weboldal

Napjainkra az internetes megjelenés már elengedhetetlen egy cég számára, a weboldal

a marketing elengedhetetlen része. A vállalkozástól függően a weboldal tartalmazhat

információkat a cégről, termékbemutatót, fotógalériát, vendégkönyvet, fórumot,

hirdetéseket, online értékesítési felületet, lehetőség biztosít az ügyfelekkel történő

kommunikációra.

A weblap célja, hogy jó benyomást tegyen a potenciális vásárlókra, az érdeklődők

vevőkké váljanak. Ehhez nem csak a megfelelő tartalomra, hanem a megjelenésre is

nagy hangsúlyt kell fektetni.

A weboldal kialakításakor természetesen figyelembe kell venni a cég arculatát, így

például a színek kiválasztásakor a logó színeit, vagy az iparágra jellemző színeket kell

alkalmazni. Nagyon fontos, hogy a weboldal felhasználóbarát is legyen, figyelni kell

arra, hogy az ismertebb böngészőkben is ugyanúgy jelenjen meg az oldalunk.

21

5. VEZETŐI IGÉNYEKNEK MEGFELELŐ TERVEK

A vezetőkkel való egyeztetés után, a nagyratörő elképzeléseik szerint egy terjeszkedés utáni,

igazán magyar édesség és fagylalt előállító és értékesítő céggé szeretnének válni. Változtatni

szerettek volna az alapvető megjelenésen, hiszen az már idejétmúlt, fontos a cég számára a

modern attitűd, ugyanakkor továbbra is meg kívánják tartani a családias hangulatot.

5.1 A logó

A céggel történő egyeztetés során egyértelmű volt, hogy teljes egészében el akarják

vetni az eredeti kislányos logót, teljesen új és letisztult motívumra vágynak.

Készítettem néhány rajzot (8. ábra, Szabadkézi rajzok), valamint a Kisgergely feliratot

is többféle betűtípussal, hogy megnézzem, melyik a legmegfelelőbb.

Színek tekintetében nagyon fontos, hogy figyelemfelkeltőek legyenek, így a pasztell

árnyalatok nem megfelelőek, 3-4 szín kombinációja kellőképp feltűnő és érdekes.

Felmerült az is, hogy szimbólum nélkül, vagy pedig szöveg és szimbólum

kombinálásával készítem el a logót (9. ábra, Szimbólum nélküli tervek).

A logó tervezésekor meg kell határoznom a célközönséget is, akikhez szólni kívánok.

Úgy vélem, elsősorban a fiatalokat és a kisgyermekes családokat szükséges

megcélozni, hiszen ők a fő fogyasztók. Épp ezért fontos egy modern, színes, de nem

túlzottan hivalkodó logó készítése.

8. ábra, Szabadkézi rajzok

22

9. ábra, Szimbólum nélküli tervek

A fenti rajzok megszületése után úgy véltem, hogy a legjobb választás, ha

kombinálom a szimbólumot a szöveggel, anélkül „elvész a tömegben”. Mivel egy

arculatot teljes egészében megváltoztatni nagy változást jelent, úgy véltem, az új

logónak utalnia kéne valamelyest a régire, ezért a fagyi motívumot megtartottam.

Elsőként megalkottam a fagylalt szimbólumot, majd kiválasztottam a hozzá illő

betűtípust. A logó készítéséhez Adobe Illustrator programot használtam, és a logó

kialakulása után a színek változtatásával próbáltam megtalálni a legjobb változatot.

Úgy véltem, hogy a túlzottan élénk színek manapság nem divatosak, igyekeztem a

natúr színeknél maradni, ugyanakkor egy kicsit feldobni, figyelemfelkeltőbbé tenni

egy különleges szín felhasználásával. Azt szerettem volna, hogy a logó visszafogott

legyen és finom, ne túlságosan tolakodó, ugyanakkor valamilyen módon térjen el a

megszokottól (ezt a színválasztással oldottam meg). Mivel a Kisgergely név jól ismert

Miskolcon, ezért az új arculat célja a megújulás, nem pedig egy marketing kampány

része.

5.1.1 Az alaplogó

Az elkészült alaplogó (10. ábra, Végleges logó) alkalmazásának megvannak a

szabályai, mint mindegyik arculati elemnek. A logót a megadott szerkesztési

szabályok szerint kell alkalmazni. Nem szabad torzítani sem vertikálisan, sem

horizontálisan, valamint tilos tükrözni és elforgatni is. A megadott arányokon

változtatni nem szabad, az arányszámokat pedig a feltüntetett ábra jelzi. A logó

minimális mérete 50x15 mm, ettől eltérni csak indokolt esetben lehet.

23

10. ábra, Végleges logó

5.1.2 Logóvariációk és felhasználás

A logó használata pozitív és negatív formában a lenti példák szerint történjen.

Raszterre alkalmatlan reprodukciós eljárás esetén általában a színek nélküli

szürkeskálás logót kell használni, ha ez biztosítja a kontrasztot a háttérszínhez

képest. Amennyiben a logót a szlogennel együtt (12. ábra, Végleges logó

szlogennel) tüntetik fel, azt az alábbiakban megadott módon kell megtenni. Kis

hely, egyszerűsített ábrázolás esetén a grafikus elem önmagában (11. ábra,

Logó használata kis felületen) is felhasználható az alábbi módokon.

11. ábra, Logó használata kis felületen

12. ábra, Végleges logó szlogennel

24

13. ábra, Logó használata kis felületen szürke skálás nyomtatás esetén

14. ábra, Logó használata szürke skálás nyomtatás esetén

15. ábra, Logó felhasználása szürke skálás nyomtatás esetén szlogennel

5.1.3 A logó nem megengedett felhasználása

A logó semminemű módosítása nem megengedett, csak az előzőekben

bemutatott változatokban használható. Tilos megváltoztatni a betűtípust, a

színeket, valamint bármilyen módon változtatni a logó összességén (például

nyújtás, tükrözés, nyírás, elforgatás, domborítás). A logó elemei önkényesen

szét nem választhatók és el nem hagyhatók. Az alábbiakban (16. ábra, A

leggyakoribb tiltott logómódosítások) a leggyakrabban elkövetett tiltott

módosításokat fogom bemutatni.

25

16. ábra, A leggyakoribb tiltott logómódosítások

5.2 Az arculati betűtípus

Az általam választott betűtípus a „Garamond”, úgy véltem a tervezői munka során,

hogy ez illik leginkább a kialakított logóhoz. A továbbiakban tehát ez a

névjegykártyán, különböző kiadványokon, levélpapíron és borítékon.

Tilos a betűt bármilyen formában torzítani, csak az eredeti és torzítatlan változat

használható. Fontos olyan betűtípust választani, amely amellett, hogy illik az

arculathoz, könnyedén olvasható összefüggő hosszabb szöveg esetén is.

Garamond

AÁBCDEÉFGHIJKLMOÓÖŐPQRSTUÚÜŰVWXYZ

aábcdeéfghijklmoóöőpqrstuúüűvwxyz

0123456789

26

Garamond Bold

AÁBCDEÉFGHIJKLMOÓÖŐPQRSTUÚÜŰVWXYZ

aábcdeéfghijklmoóöőpqrstuúüűvwxyz

0123456789

Garamond Italic

AÁBCDEÉFGHIJKLMOÓÖŐPQRSTUÚÜŰVWXYZ

aábcdeéfghijklmoóöőpqrstuúüűvwxyz

0123456789

Garamond Bold Italic

AÁBCDEÉFGHIJKLMOÓÖŐPQRSTUÚÜŰVWXYZ

aábcdeéfghijklmoóöőpqrstuúüűvwxyz

0123456789

5.3 A szlogen

5.3.1 Az alapszlogen

A kérés alapján egy frappáns, rövid mégis sokatmondó szófordulatot kellett

kitalálnom. Tehát csakúgy, mint a logónál, itt is érvényesülnie kell a „kevesebb

néha több” elvnek. Az általam kitalált logó igyekszik becsalogatni az új

vevőket, ugyanakkor a régieket is megfogni egy olyan általánosnak mondható

érvvel, miszerint az itt árult édességek és fagylaltok mindenkinek ízleni

fognak. Így lett végül a szlogen: „Kisgergely, Óriási élmény!.” A cukrászda

elnevezésében használt „kis” szóhoz az ellenpárját kapcsolva könnyeddé,

humorossá tettem a szlogent.

5.3.2 A szlogen felhasználása (17. ábra, Szlogen)

Giddyup Std betűtípussal, tetszőleges, a lehetőségekhez mért helyen és

méretben, 6°-os elforgatással. Rasztermentes nyomtatásnál fekete színben,

egyéb esetben PANTONE® 7509C használatával a példa (18. ábra, Szlogen

szürkeskálás nyomtatás esetén) szerint.

17. ábra,Szlogen

27

18. ábra, Szlogen szürkeskálás nyomtatás esetén

5.4 A névjegykártya

A névjegykártya a standard 90x50 mm-es méretben készül, bőr alapon nyomott

mintás. Betűtípusa az arculati betűtípuséval megegyező, Garamond. Hátlapján (19.

ábra, A névjegykártya hátlapja) a grafikus elem látható, az előlapon (20. ábra, A cég

egy „dolgozójának” névjegykártyája) pedig megtalálhatók a legfontosabb adatok.

19. ábra, A névjegykártya hátlapja

20. ábra, A cég egy „dolgozójának” névjegykártyája

28

5.5 A weboldal

A végleges weblapot a Notepad++ nevű ingyenes forráskód-szerkesztővel készítettem.

Az alkalmazás egyik előnye az, hogy több fájlt párhuzamosan lehet szerkeszteni.

Elkészítettem a cukrászda weboldalát vázlatosan, a legfőbb részeit vettem figyelembe

(21. ábra, A Kisgergely Cukrászda új weboldalának kezdőlapja).

21. ábra, A Kisgergely Cukrászda új weboldalának kezdőlapja

22. Angol nyelvű változata is van a weboldalnak (22. ábra, ábra, A Kisgergely Cukrászda

új weboldalának angol nyelvű lapja), mivel napjainkban ez rendkívül fontos.

Természetesen az angol verzióban is ugyanúgy minden információ megtalálható, mint

a magyarban. A két nyelv között könnyedén válthat az olvasó a jobb felső sarokban

található zászlókra kattintva.

23. ábra, A Kisgergely Cukrászda új weboldalának angol nyelvű lapja

29

A megnyitott oldalnak megfelelő címmel ellátott fejléc (24. ábra, A Kisgergely

Cukrászda új weboldalának fejléce) jelenik meg bármely böngésző használata esetén,

ahol az ikon fotóhoz az arculat grafikus elemét használtam fel, ezzel is teljesebb,

profibb lett a weblap.

24. ábra, A Kisgergely Cukrászda új weboldalának fejléce

Természetesen minden oldal alján feltüntettem, hogy én készítettem a weboldalt (25.

ábra, A Kisgergely Cukrászda új weboldalának tulajdonosa és készítője), ez feltétlenül

szükséges, hogy a későbbiekben ne jelentkezhessenek jogi problémák.

25. ábra, A Kisgergely Cukrászda új weboldalának tulajdonosa és készítője

30

5.6 A színek

Az arculati elemek több módon reprodukálhatók:

direkszínes nyomdai eljárással (főként ofszet) Pantone-színekkel,

négyszínes nyomdai eljárásnál (főleg ofszer) CMYK értékekkel,

monitoron RGB értékekkel.

Raszterre alkalmatlan reprodukciós eljárás esetén (kis méretű szita- és

tamponnyomás, fax, vésés, pecsétnyomó) általában a színek nélküli, vonalas

logót kell használni szürkeskálás színben az adott háttérhez illesztve.

26. ábra, Az arculati elemek színei

31

6. BÚTORTERVEZÉS

6.1 Bútortervezés

A leendő szakdolgozatom részét képezi a Kisgergely Cukrászda számára új bútort

tervezni.

Alapvető, hogy az új bútoroknak illeszkednie kell az arculathoz, valamint jól

tisztíthatónak kell lennie, ezért fa, bőr és ?

„A bútorok olyan tág termékcsoportot alkotnak, amely igen eltérő használatra szánt,

igen eltérő bútortípusokat foglal magába. Beltéri bútorok közé tartoznak az üzleti célú

és a háztartásokban használt beltéri bútorok, köztük minden önmagában álló vagy

beépített bútoregység, amely tárolásra vagy felfüggesztésre szolgál, illetve fekvéshez,

üléshez, munkavégzéshez és étkezéshez használatos.”[13]

6.2 Antropometria

Az antropometria az ún. „emberméréstan”, az antropológia tudományos pontosságú

mérésekkel foglalkozó ága, mely rendszerbe foglalja az emberi test méreteit, azok

egymáshoz való viszonyát. Története a faji csoportok közti fizikai különbségek

számba vételével kezdődött a 19. század végén, a formatervezés 1920 óta veszi

figyelembe, ekkor az úttörő skandináv formatervezők már figyelmet szenteltek az

emberi test méreteinek a használati tárgyak tervezése során.[14]

Nagyon fontos figyelembe venni az emberi test méreteit, hogy megfelelő bútort tudjak

tervezni. Az alábbiakban a segítségünkre szolgáló táblázatok és ábrák láthatók.

6.2.1 Gyermek adatok

A gyermekek adatait úgy véltem, hogy nem szükséges figyelembe venni, mivel

alapvetően a felnőtteknek szükséges bútort tervezni. Ennek az egyik

magyarázata az, hogy a felnőttek adatainak megfelelő szék egy gyerek számára

is megfelelő bizonyos kor felett, a másik fontos elem pedig, hogy kisebb

[13]

Európai Bizottság GPP képzési eszköztár – 3. modul: Beszerzésre vonatkozó ajánlások

<http://ec.europa.eu/environment/gpp/pdf/toolkit/furniture_GPP_product_sheet_hu.pdf>

[14] Fiell, Charlotte – Fiell Peter: Design Kézikönyv – Fogalmak – Anyagok – Stílusok. Vince Kiadó, Budapest 2007.

32

gyermekek számára, akik még nem tudnak önállóan, segítség nélkül ülni,

minden cukrászda, így a Kisgergely Cukrászda is biztosít etetőszéket.

6.2.2 Női adatok

27. ábra, Ábra nők antropometriai adataihoz[15]

megnevezés száma legkisebb átlag legnagyobb

ülőmagasság(cm) 758 78,3 84,8 91,2

szemmagasság(cm) 330 68,1 73,8 79,5

térdmagasság(cm) 529 41,6 45,6 49,5

poplitealis

magasság(cm)

578 34,7 38,3 41,9

váll-könyök

távolság(cm)

751 27,2 29,8 32,4

fenék-térd hossz(cm) 194 48,9 53,5 57,8

1. táblázat, Női antropometriai adatok[16]

[15]

National Aeronautics – Female antropometry and biomechanics <http://msis.jsc.nasa.gov/images/Section03/Image72.gif>

[16] National Aeronautics – Antropometry and biomechanics <http://msis.jsc.nasa.gov/sections/section03.htm>

33

Felnőtteknél 3 adatot határoztunk meg, mivel jelentős ebben az esetben a

szóródás, így fontos a legkisebb és legnagyobb értéket is ismerni.

6.2.3 Férfi adatok

28. ábra, Ábra férfiak antropometriai adataihoz[17]

megnevezés száma legkisebb átlag legnagyobb

ülőmagasság(cm) 758 88,9 94,2 99,5

szemmagasság(cm) 330 76,8 81,9 86,9

térdmagasság(cm) 529 52,6 56,7 60,9

poplitealis

magasság(cm)

678 40,6 44,4 48,1

váll-könyök

távolság(cm)

751 33,7 36,6 39,4

fenék-térd

hossz(cm)

194 56,8 61,3 65,8

2. táblázat, Férfi antropometriai adatok[18]

[17]

National Aeronautics – Male antropometry and biomechanics <http://msis.jsc.nasa.gov/images/Section03/Image75.gif>

[18] National Aeronautics – Antropometry and biomechanics <http://msis.jsc.nasa.gov/sections/section03.htm>

34

6.3 Bútortervek

Két bútor tervét (29. ábra, Első bútorterv) készítettem el Solid Edge-ben, majd a

kettőből kiválasztottam azt, amelyet megfelelőbbnek találtam (31. ábra, Második terv)

és elkészítettem az arculattervhez illeszkedő színtervet.

29. ábra, Első bútorterv

30. Első bútorterv renderelt változata

35

31. ábra, Második bútorterv

32. Második bútorterv renderelt változata

Úgy véltem, hogy kialakítás, helytakarékosság és tisztíthatóság szempontjából is a

második terv (32. ábra, Második bútorterv renderelt változata) a megfelelő, valamint

szerintem rendkívül illik egy cukrászda hangulatához.

6.4 A felhasznált anyagok tulajdonságai

A rétegelt lemez a faanyag hámozásos eljárással készített rétegeiből ragasztással kerül

kialakításra. A rétegek száliránya egymásra merőleges, így szívós, rugalmas

36

lemeztermék készül belőlük. A tömörfával szemben több lényeges előnyük van, a

gazdaságosság mellett jól felületkezelhetők, könnyen és gyorsan megmunkálhatók,

nagy hajlítószilárdsággal rendelkeznek, ami fontos a gőzöléses hajlítás során. A

rétegelt falemezből készülő részek minden esetben környezetbarát lakkal vannak

kezelve, így könnyen tisztíthatók, nem jelentenek veszélyt a cukrászdában fogyasztó

emberekre, a bútorok sokkal időállóbbak.

A bőr kikészítésére és felhasználására már az őskorban is voltak példák, amikor a

nyersbőrt a barlangokban a földre terítve, vagy a bejáratra akasztva, illetve a testük

melegítésére is használták. Bőrgyártási célokra elsősorban az emlősállatok bőrét

használják fel, leggyakrabban a szarvasmarhákét. Készbőrök előállítása során

figyelembe veszik, hogy milyen területen fogják azt felhasználni, ez befolyásolja a

technológiát. A jó minőségű készbőröknek nagy a szilárdságuk és kopásállóságuk,

kedvező a légáteresztő képességük, ugyanakkor rendkívül hő- és vízállóak. [14]

A

bőrborítású párna tehát esztétikus, könnyen tisztítható, nem tartalmaz mérgező

anyagot, amely kizárná, hogy a vendéglátóiparban alkalmazzák.

6.5 Szék tervezése

6.5.1 Általánosságban

Az ülőlap a szék azon része, amely az egész súlyt hordozza, így tervezési

szempontból a legnehezebb feladatot jelenti.

32. ábra, Ülőcsontok rajza[19]

[14]

Pécsi László Lukács – Bőrök és műbőrök minőségei

<http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/10_1088_006_101215.pdf> [19]

Ergonómiai tanulmányok <http://ergonomic.office.hu/img/ergonomia/kenyelem_medence.jpg>

37

Nagyon vékony a határ aközött, amikor a test kényelmesen érzi magát, és

amikor nem. Alapvetően két oka van annak, hogy az ülés során kényelmetlenül

érezzük magunkat. Az egyik a nyomás egyenlőtlen eloszlása, a másik a

hőmérséklet szabályozhatatlansága.

Amikor leülünk, a farizmaink oldalra csúsznak, így a farcsont (32. ábra,

Ülőcsont rajza) a zsírpárnákon és a bőrön fekszik. Az ember testsúlyának 50-

70%-a a felsőtesten lesz. Ennek súlya az ülőcsontokra nehezedik (33. ábra,

Ülőfelület nyomástérképe), elvágva a véráramlást. Függetlenül attól, hogy

mennyire szivacsos a párna, a két csontra nehezedik az egész súly.[20]

Fontos a padlótól való magasság helyes meghatározása. Ha az ülés túl magasan

van, a comb alsó része összenyomódik. Ez kényelmetlen, és vérkeringési

problémákat okoz.

33. ábra, Ülőfelület nyomástérképe[21]

[20]

Ergonómiai tanulmányok < http://ergonomic.office.hu/ergonomia_kenyelem.php>

[21] Ergonómiai tanulmányok <http://ergonomic.office.hu/img/ergonomia/kenyelem_ nyomasterkep_aeron.jpg >

38

Ez az ábra egy üléspárna nyomáseloszlását mutatja, a medencére eső nyomás

által kifejtett csúcspontokkal. Az ábrázolás ezen módja az ülés komfortjának

vizuális bemutatására alkalmas.

Nagyon fontos, hogy a nyomás a lábakon egyenletesen oszoljon el, így ez

meggátolja a diszkomfort érzés kialakulását. Az ábrán jól látható emellett,

hogy a nyomás a háton sokkal nagyobb területen oszlik el.

2002-ben Brock Walker, az emberi vázrendszer rendellenességének

specialistája, megállapította, hogy a gerinc helyes tartása a medence helyes

pozícióján múlik (34. ábra, Az ülés szöge és a porckorongra nehezedő

nyomás). Amennyiben a medence elfordul, hátrabillen, a gerinc alakja

megváltozik. Amikor a medence előre fordul, a gerincoszlop felveszi

természetes pozícióját, ilyenkor alakjában egy kétszeres S görbület van.[22]

Az előredőlés segíti, hogy helyes tartásunk legyen. Az ülés előredőlési

lehetősége nélkül a számítógépet használók folyamatosan azt érzik, hogy távol

vannak a képernyőtől, ezért ahelyett, hogy jobban előredőlnének, az ülőlap

elülső széléig tolják magukat. Az izmok egy ideig még megtartják a helyes

pozíciót, de utána elfáradnak, és az ülő háta meggörbül.

34. ábra, Az ülés szöge és a porckorongra nehezedő nyomás[23]

[22] Ergonómiai tanulmányok<http://ergonomic.office.hu/ergonomia_kenyelem.php>

[23] Helytelen ülés hatásai <http://pilates-gyogytorna.hu/wp-content/uploads/2012/01/gerincre-nehezed%C5

%91-nyom%C3%A1s.jpg>

39

A háttámla tehát a helyes testtartást segíti, fontos a megtámasztás. Ugyanakkor

egy cukrászdai szék esetében teljesen mások az elvárások, mint például egy

irodainál. Rövidebb idejű használat esetén kevésbé lényeges a háttámla

döntésével foglalkozni, mivel az esetek többségében a fogyasztók nem időznek

sokáig.

Az ülőrész magasságát a kutatási anyagok alapján 43 cm-re határoztam meg, a

háttámla nincs megdöntve. Úgy vélem, hogy a kartámla szükségtelen, hiszen a

cukrászdában az idejük nagy részét evéssel és ivással töltik a vendégek.

6.5.2 Szabadalomkutatás:

Ügyszám D0200385

Lajstromszám 89690

Minta szerinti termék

megnevezése

Fa szék

CHAIR

Jogosult Nova Hungária Kft.; Petőfibánya Hatvani út 6.

3023 (HU)

Képviselő Várnai Anikó, INTERINNO Szabadalmi Iroda;

Budapest Margit krt. 73. 1024 (HU)

Az elismert bejelentés

napja

2002.10.30

Megadásról szóló

határozat kelte

2003.10.02

Uniós elsőbbség napja,

száma

2002.09.07, 3006794 (GB)

7 táblázat, Fa szék szabadalma[24]

[24]

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala < http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#>

40

35. ábra, Fa szék szabadalmi fotója[25]

Alig áll rendelkezésre szabadalom fa székekről, a többségüknél már nem áll

fenn oltalom. A megtalálható szabadalmak közül az előbbi (35. ábra, Fa szék

szabadalmi fotója) az egyetlen, amely a témához illik, azonban erről is csak

minimális adat található meg.

6.5.3 Piackutatás

Mivel a cukrászdába fa bútort tervezek, a kutatásom is az ilyen jellegű

székekre korlátoztam, melyek megfelelőek lehetnek a Kisgergelybe. A piac

rendkívül telített ilyen termékekkel (36. ábra, Fa székek), így én igyekszem

olyan széket tervezni, amely az igényeknek megfelelő, nem jár túl magas

anyag- és előállítási költsége és kapcsolódik valamilyen módon a cukrászda

arculatához. Mivel rengeteg ember fogja használni, fontos, hogy könnyen

tisztítható legyen, tehát a textillel bevont párnák nem jöhetnek szóba, főleg,

hogy a fagylalt vagy a sütemény foltokat hagyhat (37. ábra, Tervezett szék).

[25]

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala < http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#>

41

36. ábra, Fa székek[26]

6.5.4 Kész 3D-s terv

37. ábra, Tervezett szék

[26]

Internetes bútorkatalógusok <http://sulibutor.hu/uploads/shop/sulibutor.hu/termek/512_big.jpg>

<http://www.butorcsalad.hu/Images/Products/K99.jpg> <http://www.yokla.sk/506-10066-thickbox/d.jpg>

<http://www.szekplaza.hu/images/products/232.jpg> <http://www.butorcsalad.hu/Images/Products/Kamil.jpg>

42

38. ábra, Tervezett szék színezett és renderelt képe

6.6 Asztal tervezése

6.6.1 Általánosságban

Asztal tervezésénél a legfontosabb, mint minden bútornál, az antropometria. A

helyes testtartáshoz nagyon fontos, hogy megfelelő magasságú asztalnál

végezzük az adott tevékenységet. Ehhez természetesen szükség van az

asztalhoz tartozó szék méreteire is.

A cukrászdai asztalok az esetek többségében négyszemélyesek, ennek oka

egyrészt a helytakarékosság, másrészt pedig, hogy az esetek többségében

kisebb társaságok, 2-3 fő ül le együtt egy cukrászdában, tehát nincs szükség

nagyobb férőhelyű asztalokra.

Az asztallap kör alapú, átmérője pedig 900 mm, az asztal magassága 650 mm,

ezek az adatok az antropometriai táblázatok figyelembe vételével lettek

meghatározva.

43

6.6.2 Szabadalomkutatás

Ügyszám D0600074

Lajstromszám 90664

Minta szerinti termék

megnevezése

Állítható magasságú íves asztal fából, 4 személyes

TABLE

Jogosult Bogáthy Attila; Szeged Petrozsényi u. 19. 6726

(HU)

Képviselő Bogáthy Attila; Szeged Petrozsényi u. 19. 6726

(HU)

Az elismert bejelentés

napja

2006.03.09

Megadásról szóló

határozat kelte

2007.04.04

6 táblázat, Fa asztal szabadalma[27]

39. ábra, Fa asztal szabadalmi fotói[28]

A fa székekhez hasonlóan fa asztalokhoz is minimális szabadalom található,

ezek közül pedig egyik sem egy cukrászdába való. A fenti bútor (39. ábra, Fa

asztal szabadalmi fotói) ma is oltalom alatt áll, de rendkívül kevés információ

áll rendelkezésemre a szabadalommal kapcsolatban.

[27]

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala < http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#> [28]

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala < http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#>

44

6.6.3 Piackutatás

40. ábra, Fa asztalok[29]

A cukrászdai fa asztalok között nem találhatunk sok különbséget, mivel ezek

az esetek nagy többségében négyszemélyesek és szögletesek (40. ábra, Fa

asztalok). Azonban én úgy véltem, hogy egyrészt a cukrászda arculatához

igazodva, másrészt pedig azért, hogy a megszokottól eltérjek, ovális asztalt

fogok tervezni. Az asztal különlegességét a lábai adjá, a székkel együtt

különleges, „egészet” alkotnak.

[29]

Internetes bútorkatalógusok <http://www.ddbt.t-online.hu/images/80X80%20%20fav.%20asztal.jpg>

<http://sulibutor.hu/uploads/shop/sulibutor.hu/termek/623_big.jpg> <http://www.ddbt.t-

online.hu/images/120X80%20fav.%20asztal.jpg>

<http://www.thdesign.hu/Kepek/eredeti/thdesign_hu_Atellier_modern_olasz_fa_asztal_fc5efe98a5cb0693356e9e861e72bf19

.jpg>

45

6.6.4 Kész 3D-s terv

41. ábra, Tervezett asztal

42. ábra, Tervezett asztal renderelt képe

46

6.7 Összeállítás

Az asztal és a székek tervezésének fontos szempont volt a praktikusság, amit úgy

vélem, sikerült is kiviteleznem. Az asztalból és négy székből álló szettek (43. ábra,

Tervezett asztal és székek) könnyedén pakolhatók, helyfoglalásukat igyekeztem

lecsökkenteni. A nagy fa felületek könnyen tisztíthatók, nincsenek bemélyedések, ahol

megragadhat a szennyeződés, ami vendéglátó-ipari egységek esetében nagyon fontos.

43. ábra, Tervezett asztal és székek

6.8 Összeszerelés

A bútorok összeszerelése során figyelembe kellett venni, hogy egyszerűen

előállíthatóak és szerelhetőek legyenek az egyes elemek, lehetőleg ne készüljenek túl

sok részből. Az előállításhoz elterjedt, tömeggyártásban használatos technológiák

szükségesek, esztergálás, gőzöléssel történő hajlítás, kivágás szalagfűrésszel.

Az esztergálás olyan eljárás, mely során általában forgástesteket munkálunk meg. Az

eljárás egyélű szerszámmal történik, a munkadarabot befogatják, az alaktól és mérettől

függően ez történhet a munkadarab egyik végén, mindkét végén vagy mindkét végén

és középen megtámasztással. A befogatás történhet esztergatokmánnyal, síktárcsával

és csúcsok közé történő fogatással. Tokmány esetében a hengeres darabokat

hárompofás spirálmenetes tokmányba fogják. A síktárcsa alkalmas szögletes és

szabálytalan keresztmetszetű munkadarabok befogására is, mivel a tárcsa szorítópofái

külön-külön állíthatóak, egymástól függetlenül. A központosító csúcsok használata

47

esetén a munkadarab mindkét végébe központfuratot fúrnak, ezt a megoldást csak

mindkét oldali befogás esetén használhatjuk. Az esztergálás szerszáma az esztergakés,

amely anyaga a munkadarab anyagától függ, lehet gyorsacél, keményfém, kerámia,

gyémánt, ritkán előfordul a szerszámacélból készült esztergakés is.[30]

Tömör fa hajlítására már Kr. e. 2800-as évekből is vannak példák, a történelem során

több törekvés is volt a technológia kifejlesztésére, igazán nagy előrehaladást Michael

Thonet tette. A hajlítás olyan módon történt, hogy a fatáblákat rudakra darabolták és

esztergálták, majd 100°C-os gőzkamrába helyezték 6-24 órára. A hő és a nedvesség

hatására a fában feloldódott az olaj és a gyanta, meglazultak a rostok, így a

gőzkamrából kiemelt rudak hajlíthatóvá váltak, a hajlított elemeket öntöttvas formákba

szorították és szárítóhelyiségekbe tették. Mivel a hajlítás során nem törik meg a

faanyag szálszerkezete, ezáltal sokkal erősebb, ellenállóbb marad. Napjainkban a

gőzölés után a fát merevítő vasmintára (sablonra) erősítik, külső ívére pedig vaslemezt

erősítenek, így szárítják ki az elemeket. Hajlításra legalkalmasabb az általam választott

bükk, mert egyenletes szövetű, így megfelelő körülmények mellett a szálszerkezet

törésének esélye elhanyagolható.[31]

6.8.1 Szék összeszerelése

A szék három elemből tevődik össze, az ülőfelületből (45. ábra, Ülőfelület), a

lábrészből (46. ábra, Lábrész) és a háttámlából (47. ábra, Háttámla). A hátlap

lemezelt fa, amelyet gőzöléssel hajlítunk. Az ülőfelület párna, amelyet bőrrel

van borítva, könnyen tisztítható és kényelmes. A lábrész színezett rétegelt fa,

belsejében merevítéssel. A lábrész és a háttámla csavarokkal kerül rögzítésre,

az ülőpárna elmozdítható, így könnyen tisztítható, cserélhető, ha esetleg

megsérülne.

[30] Saját jegyzet alapján előző tanulmányokból (A gépgyártástechnológia alapjai)

[31] FIELL, Charlotte – Fiell Peter: Design Kézikönyv – Fogalmak – Anyagok – Stílusok. Vince Kiadó, Budapest 2007.

48

45. ábra, Ülőfelület

Az ülőpárnának jó minőségűnek kell lennie, hogy ne nyomódjon össze rövid

távon, különben az első néhány használatot követően már nem lesz kényelmes

a vendégek számára. Éppen ezért célszerű a drágább és keményebb párnázatot

megvásárolni hozzá, amely hosszútávon biztosít kényelmes ülést.

46. ábra, Lábrész

49

47. ábra. Háttámla

6.8.2 Asztal összeszerelése

Az asztal három elemből lett összeszerelve, az asztallapból (49. ábra,

Asztallap) és az asztal lábaiból (50. ábra, Asztalláb), ez ugyanaz az elem

kétszer. Mindegyik elem rétegelt falemezből készül, az asztallap a szék

„lábához” hasonlóan színezve van. A lábak egymáshoz, valamint az

asztallaphoz is csavarokkal kerülnek rögzítésre.

49. ábra, Asztallap

50

50. ábra, Asztalláb

6.9 Térbe helyezett bútorok

Befejezésképp úgy gondoltam, sokkal egyszerűbb elképzelni a bútorokat, ha azokat

már a térben elhelyezve látjuk, tehát készítettem egy „fotót” (51. ábra, Térbe helyezett

bútorok) a berendezett cukrászdáról.

51. ábra, Térbe helyezett bútorok

51

7. ÖSSZEFOGLALÁS

7.1 Összegzés

Szakdolgozatom témájának arculat- és bútorterv elkészítését választottam a miskolci

Kisgergely Cukrászdához. A dolgozat megírása előtt listát kellett készítenem, hogy ne

hagyjak ki semmilyen lényeges elemet.

A tervezés első lépése volt, hogy egyeztettem a céggel, megismertem a történelmét,

majd megbeszéltük az alapvető elvárásokat, igényeket. Ezek után részletesen

tanulmányoztam a megtalálható szakirodalmakat, hogy felkészülten kezdhessek bele

az arculati kézikönyv megalkotásába.

A feladat megoldásához felhasználtam a tanulmányaim során szerzett ismereteket, az

egyetemi évek alatt megismert programokkal készítettem el a terveket. Alapvető

elvárás volt, hogy az új arculat illeszkedjen a régihez, épp ezért a legfontosabb a logó

áttervezése volt. A logó megszületése után a teljes arculatot eköré kellett építenem,

minden elemnek a helyén kell lennie és tökéletesen bele illenie az összképbe, erősíteni

azt. A kézikönyv elemei a logó mellett az arculati betűtípus, a szlogen és a

névjegykártya.

Következő feladatom a weboldal elkészítése volt a vállalat számára. Az információs

társadalom támasztotta követelmények miatt mindenképp gondolnom kellett az

internetes megjelenésre, de az információ átadása mellett nagy hangsúlyt kellett

fektetnem az esztétikus megjelenésre is.

Bútortervezéshez szükséges feltérképezni a piacot, valamint a létező szabadalmakat.

Mindezek után a bútorok megtervezésének egyik legfőbb szempontja az

antropometria, mely dolgozatomban is jelentős szerepet kapott. Az ún. emberméréstan

és az ergonómia egyre nagyobb szerepet kap az egészségtudatos társadalomban.

A bútorokat a kutatómunka elvégzése során háromdimenziós tervezőprogram

segítségével készítettem el, figyelembe véve az eddig felsoroltak mellett a

gazdaságosságot, a cukrászda vezetőinek igényeit, az arculat egységességét is.

Összességében úgy vélem, hogy a szakdolgozatom témája elég szerteágazó képet ad

tanulmányainkról, összefoglalja mindazt, amit ezen a szakon elsajátíthattunk.

52

7.2 Summary

As topic for my thesis I have chosen the planning of corporate identity- and furniture

designs for Kisgergely Patisserie in Miskolc. Before starting I had to create a checklist

not to forget any vital elements.

First step of the planning was an arbitration with the firm, getting acquainted with its

history, and agreeing on the base expectations and requirements. Following this I have

narrowly studied the relevant literature to be prepared to create the corporate identity.

For the settling of the task I have been utilising the knowledge gained during my

studies and I have prepared the design elements with the softwares learned at the

university. It was a certain requirement, that the new identity must conform the old

one, that is why I have chosen the re-design of the logo as the most essential part of

the work. After creating the logo itself, I had to build the whole corporate identity

design around it,all the individual elements had to pull through on its own and also

pass into the concept and strengthen it. Beyond the logo elements of the corporate

identity companion are type, slogan and business card.

My next task was creating the website for the company. As a member of the

information society I had to care about the internet presence, but beneath information

conveyance I also had to keep design aesthetics in mind.

Before creating furnniture designs it is necessary to make a market research and the

existing patents.Following all this, one of the key factors of the design process was the

anthropometry that has also has a prime role in my thesis. The so-called human-body-

measurement and ergonomy plays an ever increasing role in the health-conscious

society.

After the research phase I have created the furniture designs in a 3D designer

application also keeping an eye on the following factors: thrift, personal preferences of

the CEO, conformity with the rest of the corporate identity.

On the whole my opinion is that my thesis provides a diversified view on our studies,

summarizes the essence of all the knowledge we were able to acquire at this faculty.

53

7.3 Краткое изложение

Тема моей дипломной работы план мебельной обстановки и дизайна

кондитерской «Маленький Гриша « в Мишкольце. В начале моей работы я

написала содержание , чтобы не пропустить никакого главного елемента.

Первым делом я консультировалась с предпринимателем, познакомилась с

историей кондитерской. Потом мы обговорили основные потребности, запросы.

После этого я подробно изучала специальную литературу , чтобы начать свою

творческую работу.

К совершению своей задачи я использовала свои школьные знания. В

подготовке планов я пользовалась университетской программой. Основная

задача заключалась в том, чтобы новый дизайн подходил к старому, сохранилась

гармония. Поэтому главное было приготовить план нового герба. После

создания герба весь дизайн надо было планировать так, чтобы всё подходило

друг к другу. Кроме герба моя работа содержит разновидности букв, визитную

карточку.

Следующая задача была приготовить для кондитерской свою страницу в

интернете. Кроме способов информации нужно было думать об её эстетическом

виде.

К планированию мебельной обстановки необходимо исследовать рынок и

существующие лицензии. После всего этого самое главное антропометрия,

которая полочила важную роль в моей дипломной работе. Всё более большую

роль занимает в развитии здорового общества так называемая человеческая

измерительная наука и ергономия.

В своей исследовательской работе мебель я планировала с помощью

трёхдимензионной программы, кроме этого приняв во внимание экономичность,

запросы начальников кондитерской и здоровый облик.

В заключении я думаю, что моя дипломная работа показывает достаточно

обширную картину о знаниях , которые мы приобрели на наших курсах.

54

8. FELHASZNÁLT IRODALOM

ACZEL, Richard: Hogyan írjunk esszét? Osiris Kiadó, Budapest 2000.

BÁNHEGYI Anita – Ispán Zsuzsanna – Kis Gábor – Mikle Mária – Molnár László – Szakács

Zsuzsanna: Terméktervezés - Kisgergely Cukrászda. Miskolci Egyetem Gazdaságtudomány

Kar Marketing Intézet jegyzete, Miskolc, 2003.

BEREI Andor – Csűrös Zoltán – Ernst Jenő – Hevesi Gyula – Julesz Miklós – Kovács István –

Rényi Alfréd – Rényi Péter – Surányi János – Szigeti József – Waldapfel József – Zsigmond

László: Új magyar lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest 1960.

BHASKARAN, Lakshmi: A forma művészete – Mozgalmak és stílusok hatása a kortárs

formatervezésre. Scolar Kiadó, Budapest 2007.

FAIRS, Marcus: Design a 21. században – A design új irányai a tömegtermeléstől a kísérleti

törekvésekig. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadó, Pécs 2007.

FIELL, Charlotte – Fiell Peter: Design Kézikönyv – Fogalmak – Anyagok – Stílusok. Vince

Kiadó, Budapest 2007.

HAMPSHIRE, Mark – Stephenson, Keith: Kommunikáció mintákkal – Jelek és szimbólumok.

Scolar Kiadó, Budapest 2009.

HEALEY, Matthew: Mi az a br-anding? Scolar Kiadó, Budapest 2009.

MACZÓ Péter: A csomagolásról. Scolar Kiadó, Budapest 2010.

HEGEDŰS Gábor – H. Székely János – Katona Sándorné – Kovács Katalin: Britannica

Hungarica. CICERÓ Kft., Budapest 1996.

MAJOROS Pál: A kutatásmódszertan alapjai – Tanácsok, tippek, trükkök (nem csak

szakdolgozat-íróknak). Perfekt Zrt., Budapest 2004.

MAJOROS Pál: Kutatásmódszertan avagy hogyan írjunk könnyen, gyorsan jó diplomamunkát?

Perfekt Zrt., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1997.

MILLER, Judith: Design – A forma művészete a 19. század végétől napjainkig. Geopen

Könyvkiadó, Budapest 2010.

55

MONTENEGRO, Riccardo: A bútor – Stílustörténeti kalauz az ókortól napjainkig. Officina ’96

Kiadó, Budapest 2003.

SENTANCE, Bryan: A fa és az ember. Cser Kiadó, Budapest 2004.

SZELES Péter: A hírnév ereje (Image és Arculat). Alapítvány a PR fejlesztéséért, Budapest

2001.

VARIOUS Authors: Iminfo – Arculati szakmák kézikönyve 1. Iminfo Kiadó, Szentendre 2000.

VOIT Pál: A diplomamunka-készítés módszertana. Tri-Mester Bt., Tatabánya 2004.

56

9. MELLÉKLETEK

1. melléklet: Kisgergely Cukrászda arculati kézikönyve

2. melléklet: Weblap

3. melléklet: 3D-s modellek

4. melléklet: Arculati elemek