openoffice 3 - calc (táblázatkezelés másképp)

OpenOffice 3 – Calc

2


Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is.

Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Gál Veronika Szerkesztő: Pétery István Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-887-4

© Dr. Pétery Kristóf PhD, 2012 © Mercator Stúdió, 2012

Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó 2000 Szentendre, Harkály u. 17. www.akonyv.hu és www.peterybooks.hu T: 06-26-301-549 06-30-30-59-489

http://www.akonyv.hu/

http://www.peterybooks.hu/

TARTALOM 3


TARTALOM

TARTALOM ...................................................................................... 3

ELŐSZÓ .......................................................................................... 11

KEZDŐ LÉPÉSEK .......................................................................... 15

A program környezete .................................................................. 15

Az OpenOffice.org 3.3 rendszerkövetelményei ......................... 16

Letöltési lehetőségek ................................................................. 18

A program telepítése .................................................................... 19

A program módosítása, eltávolítása .......................................... 21

A billentyűzet ............................................................................. 22

Az egér ...................................................................................... 26

A program indítása ....................................................................... 28

A segítség ..................................................................................... 34

A súgó tartalomjegyzéke ........................................................... 36

A súgó tárgymutatója ................................................................. 37

Keresés a súgóban .................................................................... 37

Könyvjelzők kezelése ................................................................ 39

A segéd ..................................................................................... 40

Tippek ........................................................................................ 40

Részletes tippek ........................................................................ 41

A támogatás .............................................................................. 41

Regisztrálás ............................................................................... 41

Frissítések keresése .................................................................. 42

A névjegy ................................................................................... 42

A program szoftverkörnyezete ...................................................... 43

Az asztal .................................................................................... 43

4 TARTALOM


Az alkalmazásablak ................................................................... 44

Dokumentumablak ..................................................................... 47

Címsor ....................................................................................... 48

A menüsor ................................................................................. 49

Állapotsor ................................................................................... 49

Az eszköztár .............................................................................. 50

Az eszköztárak megjelenítése ................................................ 54

Párbeszédpanelek és parancsok ............................................... 55

ÁLLOMÁNYKEZELÉS .................................................................... 57

Fogalmak magyarázata ................................................................ 58

Üres munkafüzet létrehozása ....................................................... 59

Office fájlok megnyitása és mentése ......................................... 60

Meglévő dokumentum megnyitása ............................................ 63

Fájlok szűrése ........................................................................ 69

Állományok keresése .............................................................. 71

Dokumentumok ismételt betöltése .......................................... 77

Fájltípusok .............................................................................. 77

Állományok lezárása ................................................................. 79

A dokumentum tárolása ............................................................. 79

Változatok kezelése ................................................................... 81

Dokumentum-helyreállítás ......................................................... 82

Állományok törlése .................................................................... 83

Állományok tulajdonságai .......................................................... 84

Állományok postázása, másolása ............................................. 85

A munkafüzet vagy részeinek exportálása ................................ 87

Mentés weblapként .................................................................... 89

Automatikus mentés .................................................................. 90

Egyéb mentési beállítások ......................................................... 91

A munka befejezése ..................................................................... 92

TÁBLÁZATOK HASZNÁLATA ....................................................... 93

TARTALOM 5


A Calc kezelőeszközei .................................................................. 93

Számolótáblák kezelése ............................................................... 95

A cellák ......................................................................................... 95

Mozgás a cellák között, kijelölések ............................................ 96

Adatbevitel és szerkesztés ........................................................... 99

Automatikus kitöltés ................................................................. 101

Automatikus számolás ............................................................. 102

Cellatartalom megadása csoportos kitöltéssel ......................... 103

Cellák feltöltése sorozattal ....................................................... 106

Cellák kitöltése képletekkel ...................................................... 109

Kitöltés egyéni lista elemeivel .................................................. 112

Cellák beszúrása ..................................................................... 114

Cellák törlése ........................................................................... 115

Cellatartalom vagy formátum törlése ....................................... 116

Adatok érvényesítése ................................................................. 117

Korlátozás nélküli bevitel ......................................................... 120

Egész szám korlátozás ............................................................ 121

Az adatérvényesítés műveletei ................................................ 121

Tizedestört korlátozás ............................................................. 122

Dátumkorlátozás ...................................................................... 122

Időkorlátozás ........................................................................... 122

Szöveghossz-korlátozás .......................................................... 122

Hibajelzés beállítása ................................................................ 123

Számítási műveletek .................................................................. 124

Hivatkozások ........................................................................... 125

Automatikus névadás .............................................................. 126

Tetszőleges név adása ............................................................ 127

Név beillesztése ...................................................................... 129

Nevek felismerése címzésként ................................................ 130

Címkék létrehozása ................................................................. 130

Hivatkozásoperátorok .............................................................. 132

A képletek alkalmazása .............................................................. 133

6 TARTALOM


A képletek szintaxisa ............................................................... 133

Hibakódok ................................................................................ 136

Képletek operátorai ................................................................. 139

Számtani műveleti operátorok .............................................. 139

Összehasonlító műveleti operátorok .................................... 139

Szöveges operátor ............................................................... 140

Hivatkozási operátorok ......................................................... 140

Munkalapfüggvények .................................................................. 141

A függvények használata......................................................... 141

A beépített függvények ............................................................ 143

A Calc függvényei .................................................................... 144

Adatbázis függvények ............................................................. 145

Feladat – név adása ............................................................. 146

AB.ÁTLAG ............................................................................ 147

AB.DARAB ........................................................................... 148

AB.MEZŐ ............................................................................. 148

AB.MIN ................................................................................. 148

AB.SZÓRÁS ......................................................................... 148

AB.SZORZAT – DPRODUCT ............................................... 149

AB.SZUM – DSUM ............................................................... 149

Dátum és idő függvények ........................................................ 149

DÁTUM(év;hónap;nap) – DATE ........................................... 149

EASTERSUNDAY(év) .......................................................... 150

HÉT.NAPJA(dátumérték;típus) – WEEKDAY ....................... 150

HÓNAP(dátumérték) – MONTH ........................................... 150

IDŐ(óra; perc; mperc) – TIME .............................................. 150

MA() – TODAY ..................................................................... 151

MOST() – NOW .................................................................... 151

NETWORKDAYS(kezdet;vég;ünnepek) ............................... 151

ÓRA(időérték) – HOUR ........................................................ 152

PERC(időérték) – MINUTE ................................................... 152

WEEKNUM(dátumérték;vissza_típus) .................................. 152

TARTALOM 7


WEEKSINYEAR(dátumérték) ............................................... 153

WORKDAY(kezdet;napok;ünnepek) ..................................... 153

YEARFRAC(kezdet;vég;módszer) ........................................ 154

YEARS(kezdő_dátum;befejező_dátum;típus) ...................... 154

Pénzügyi függvények .............................................................. 154

ACCRINT .............................................................................. 155

DISC ..................................................................................... 157

EFFECTIVE .......................................................................... 157

FVSCHEDULE ..................................................................... 158

INTRATE .............................................................................. 158

JBÉ ....................................................................................... 159

LRÉSZLETKAMAT ............................................................... 159

MÉ ........................................................................................ 160

NOMINAL ............................................................................. 161

ODDFPRICE ........................................................................ 161

PRÉSZLET ........................................................................... 163

RÁTA .................................................................................... 164

RÉSZLET ............................................................................. 165

RRÉSZLET ........................................................................... 166

Információ függvények ............................................................ 168

CELLA .................................................................................. 168

CURRENT ............................................................................ 171

FORMULA ............................................................................ 172

NEM.SZÖVEG ...................................................................... 172

NINCS .................................................................................. 172

SZÁM .................................................................................... 172

SZÖVEG-E ........................................................................... 173

TÍPUS ................................................................................... 173

Logikai függvények .................................................................. 173

ÉS(állítás1;állítás2;…) .......................................................... 174

HA(állítás;igaz_érték;hamis_érték) ....................................... 175

VAGY(állítás1;állítás2;…) ..................................................... 176

8 TARTALOM


Feladat – Logikai függvények ............................................... 176

Matematikai és trigonometriai függvények .............................. 177

ABS(szám) ........................................................................... 177

COMBINA(szám_1; szám_2) ............................................... 178

COS(szám) ........................................................................... 179

CSONK(szám; hány_jegy) .................................................... 179

GYÖK(szám) ........................................................................ 180

HATVÁNY(szám; hatvány) ................................................... 181

KEREK(szám; hány_jegy) .................................................... 181

KOMBINÁCIÓK(elemszám; kiválasztva) .............................. 182

MARADÉK(szám; osztó) ...................................................... 182

PI() ........................................................................................ 183

SIN(szám) ............................................................................. 183

SZORZAT(szám1; szám2; ...) .............................................. 183

SZUM(szám1; szám2; ...) ..................................................... 184

SZUMHA(tartomány; kritérium; tagok) .................................. 185

Adattömb függvények .............................................................. 186

Tömbképletek használata ..................................................... 187

Tömbképletek létrehozása .................................................... 188

GYAKORISÁG(adattömb; csoport) ....................................... 189

Feladat – Tömbképletek ....................................................... 189

LIN.ILL(y_adatok; x_adatok; konstans; stat) ......................... 191

Statisztikai függvények ............................................................ 194

ÁTL.ELTÉRÉS(szám1; szám2; ...) ....................................... 194

ÁTLAG(szám1; szám2; ...) ................................................... 195

CHISQDIST(x; szfok; eloszlásfv) .......................................... 195

KHI.PRÓBA(tényleges; várható) .......................................... 196

Feladat – Függetlenségvizsgálat .......................................... 196

Feladat – Homogenitásvizsgálat ........................................... 197

SZÁZALÉKRANG(tömb; x; pontosság) ................................ 198

SZÓRÁS(szám1; szám2; ...) ................................................ 199

Munkafüzet függvények ........................................................... 199

TARTALOM 9


Reguláris kifejezések ............................................................ 200

CÍM(sor; oszlop; típus; a1; munkalap) .................................. 204

FKERES(keresett; tábla; oszlop; rendezett) ......................... 204

INDEX(hivatkozás; sor; oszlop; terület) ................................ 207

KUTAT(keresett;tartomány;eredmény) ................................. 209

VKERES(keresett; tábla; sor; rendezett) .............................. 211

Szövegfüggvények .................................................................. 212

ARABIC(szöveg) .................................................................. 212

BAL(szöveg; hányat) ............................................................ 212

CSERE(régi; honnan; hossz; új) ........................................... 212

KÖZÉP(szöveg; honnan; darab) ........................................... 213

RÓMAI(szám; mód) .............................................................. 213

SZÖVEG.KERES(keresett; szöveg; kezdet) ......................... 214

Kiegészítő függvények ............................................................ 214

DEC2BIN(szám; jegyek) ....................................................... 215

DEC2HEX(szám; jegyek) ..................................................... 215

DEC2OKT(szám; jegyek) ..................................................... 216

OCT2BIN(szám; jegyek) ....................................................... 217

OCT2DEC(szám) ................................................................. 217

OCT2HEX(szám; jegyek) ..................................................... 218

Egyéni függvények ..................................................................... 219

Feladat – Adószámítás ......................................................... 219

Diagramok készítése .................................................................. 221

Diagramtípusok ....................................................................... 222

Diagram létrehozása ............................................................... 223

Diagram törlése ....................................................................... 227

Diagram formázása ................................................................. 227

Képek beszúrása ........................................................................ 228

Munkalapok műveletei ................................................................ 229

Oszlopok és sorok beszúrása, törlése ..................................... 230

Cellák beszúrása és törlése ..................................................... 231

Munkalapok beszúrása, törlése ............................................... 232

10 TARTALOM


Munkalapok átnevezése .......................................................... 234

Munkalapok áthelyezése, másolása ........................................ 234

Munkalapok csoportos használata .......................................... 236

Listák, adatbázisok kezelése ...................................................... 237

Adatbázis felépítése ................................................................ 237

Adatbázis létrehozása, feltöltése ............................................. 237

Rekordok szűrése .................................................................... 237

Az AutoSzűrő üzemmód használata ..................................... 238

Normál szűrés ...................................................................... 239

Összetett szűrés ................................................................... 242

Sorba rendezés ....................................................................... 245

Adatbázis (kimutatás) Varázsló ............................................... 247

További lehetőségek ................................................................... 250

Megjegyzések .......................................................................... 250

Keresés és csere ..................................................................... 251

Irányított beillesztés ................................................................. 252

Nyomtatási beállítások ................................................................ 255

A nyomtatási terület meghatározása ....................................... 255

Oldalbeállítás ........................................................................... 256

Oldal ........................................................................................ 256

Margók .................................................................................... 256

Szegélyek ................................................................................ 257

Háttér ....................................................................................... 258

Élőfej és élőláb ........................................................................ 259

Lap .......................................................................................... 262

Oldaltörések elhelyezése ......................................................... 263

Az Oldaltörés megtekintése nézet használata ......................... 264

IRODALOM ................................................................................... 266

ELŐSZÓ

Tisztelt Olvasó! Gombamód szaporodnak a számítógépek az irodákban és az ottho-nokban egyaránt. Szinte mindegyik személyi számítógépen – az operációs rendszertől függetlenül – megtalálható valamilyen irodai alkalmazáscsomag, például a szinte egyeduralkodó – bár meglehe-tősen drága – Microsoft Office, Wordperfect Office, Ability, MagyarOffice vagy a könyvünk tárgyát jelentő, nyílt forráskódú és ingyenesen letölthető OpenOffice.org.

A minden szokásos irodai tevékenységet felölelő, komplex prog-ramcsomagok piacán a Microsoft 1983-ban jelent meg a Worddel, 1985-ben az Excellel, a PowerPoint 1987-ben keletkezett. A prog-ramcsomag részei már ekkor igen nagymértékben kapcsolódtak egymáshoz. Az egyre újabb fejlesztések tudatosan törekedtek az együttműködés fokozására. A Microsoft ugyanakkor kisebb képes-ségekkel, de igen használható olcsó irodai programcsomagot is ki-bocsátott MS Works néven.

Az e programokban alkalmazott megoldások igen hamar „kvázi” szabvánnyá lettek, más fejlesztők is igyekeztek a kipróbált megol-dásokat alkalmazni. Ennek igen eltérő szerepű programok esetében az lehet az oka, hogy az adott program kezelése sokkal könnyeb-ben elsajátítható, ha a felhasználói környezet, illetve kezelői felület elemei már máshonnan ismertnek tekinthetők.

Hamarosan megjelentek és szolgáltatásaikban egyre jobban megközelítették a vetélytársak (többek között a Corel, IBM, Novell, Sun) programjai is a Microsoft vezető irodai programcsomagjának lehetőségeit. Ezek közül kiemelkedett az eredetileg német StarOffi-ce, amelynek különlegessége volt a magas fokú integráltság, az al-kalmazási terület, a platformok széleskörűsége, illetve ingyenes elérhetősége. Ezt a szoftvert korábban – tíz évvel ezelőtt – külön, papíros és elektronikus formában megjelent kötetekben tárgyaltuk.

12 ELŐSZÓ


1999 augusztusában a Sun Microsystems felvásárolta a StarOffi-ce programfejlesztőjét, a hamburgi StarDivision céget, és a program 5.2 verzióját ingyenesen letölthető módon kezdte terjeszteni.

2000 júliusától a Sun nyílttá tette a forráskódot és elindította az OpenOffice.org projektet és fejlesztői közösséget. Közben a zárt forráskódú, kereskedelmi StarOffice csomagot is továbbfejlesztet-ték.

Az OpenOffice új fejlesztéseinek jelentős állomása volt az Unico-de támogatás beépítése, mely használhatóvá tette nemcsak az ere-deti nyolc nyugati nyelven, hanem a legtöbb latin betűs, ázsiai és egyéb nyelven is az OpenOffice.org programot.

A 2003. elején kezdődött 2. verzió fejlesztésekor a Microsoft Offi-ce kompatibilitás és a teljesítmény fokozására helyezték a hang-súlyt. A 2. verzió 2005-ben jelent meg.

A 3. verzió, melynek fő újdonságai az Office Open XML formátu-mú fájlok importálása, a VBA makró és az új ODF 1.2 formátum tá-mogatása, 2008-ban jelent meg. Később a fejlesztést átvette egy újabb mamutcég, az Oracle.

Háromhavonta jelennek meg a hibajavításokat tartalmazó kisebb kiadások pedig az új verziók között, amelyek félévente új funkciona-litással bővítik a programot.

A komplex irodai alkalmazáscsomag minden, napjainkban, az irodákban előforduló feladat megoldását támogatja.

Szövegszerkesztője a professzionális funkciókkal, jellemzőkkel is rendelkező Writer, gazdasági-műszaki számítások, elemzésekhez használható eszköze a Calc, bemutatások, előadások látványos és hatásos segítője az Impress, adatbázis-kezelője az Adabas alapo-kon készített Base, vektoros rajzoló programja a Draw. A Microsoft Office Equation Editorához hasonló matematikai egyenletszerkesztő a Math alkalmazás. Ezek többségéről külön kötetet is írunk, de egy összefoglaló „Biblia” jellegű kiadványt is megjelenítünk.

A programok mindegyike többé-kevésbé írja-olvassa az általáno-san elterjedt Microsoft Office 2000-es változatától és más konkurens szoftvertermékekben készített állományokat. A többé-kevésbé azért kell említenünk, mert ha nem használunk az MS Office-ban különle-ges szolgáltatásokat, extra függvényeket, mezőkódokat, egyes VBA kódokat, bár a StarOffice kereskedelmi verziójában is csak egyes

ELŐSZÓ 13


licenckonstrukciókban érhetők el a Microsoft Office-ról való migrálást elősegítő eszközök (például makrókonverter).

Ha kudarcot vallanánk, akkor az importálandó (más Office válto-zattal előállított, de az OpenOfficeba beolvasandó) állományokból távolítsuk el a hibák okát. A Word 2010 egyébként már kezeli az OpenDocument formátumot is. Az abban mentett anyagok beolva-sása már több reménnyel kecsegtet.

A programcsomag saját grafikus felhasználói felülettel rendelke-zik, amelyet a máshoz szokott felhasználó nehezen tud megszokni, de lassan meg lehet barátkozni vele. Ugyanis van néhány kimondot-tan kellemes szolgáltatása is (például az Explorer, a megtekintő, a tündérek vagy a segéd).

Külön érdeme az OpenOffice programcsomagnak, hogy egyaránt fut az elterjedt Microsoft Windows és a LINUX, Sun Solaris, BSD, OpenVMS, OS/2, IRIX, Mac OS operációs rendszerek alatt.

Az OpenOffice csomag Draw alkalmazásával egyszerű és össze-tett rajzokat készíthetünk. A vektoros rajzokba táblázatokat, diagra-mokat, képleteket, betűbűvész és más OpenOffice-elemeket építhe-tünk be. A kész vektoros rajzokat számos elterjedt képformátumba exportálhatjuk.

A könyv szerkezete segít az OpenOffice 3.3 titkainak mind mé-lyebb megismerésében (a könyv megírásakor ez volt a legfrissebb verzió). Az első fejezetben írtuk le a program telepítésével, futtatá-sával, illetve a különleges, magas fokon integrált felhasználói felület-tel kapcsolatos általános tudnivalókat. A következő fejezetek foko-zatosan vezetnek be a programok használatába. Ezek már feltéte-leznek bizonyos – a korábbi fejezetekben ismertetett vagy a gyakor-latban megszerzett – ismereteket, ezért a kezdők számára minden-képpen javasoljuk a könyv olvasását az első fejezetnél kezdeni.

Minden további fejezet épít a korábbi részekben taglalt részletek-re, fogalmakra, amelyeket az adott, általában az első előfordulási helyen magyarázunk meg.

A leírtak megértéséhez és alkalmazásához különösebb számítás-technikai ismeretekre nincs szükség, elegendő a Windows XP, illet-ve 7 operációs rendszerek vagy későbbi változataik alapfokú isme-rete, de reméljük, haszonnal forgathatják a programcsomagot vala-milyen UNIX változaton futtató felhasználók is. Mivel mi a programot

14 ELŐSZÓ


a legjobban elterjedt Windows 7 operációs rendszer alatt futtatunk, ezt tükrözi szóhasználatunk, a Windowsos szakkifejezések alkalma-zása is. Azonban némi asszociativitással ezek szintén alkalmazha-tók a többi operációs rendszerekre is.

A könyvet ajánljuk azoknak, akik kényelmesen, gyorsan, ponto-san, tetszetős formában szeretnék elkészíteni dokumentumaikat, megoldani számolótábláikat, amihez ezúton is sok sikert kívánunk. Végezetül: bár könyvünk készítése során a megfelelő gondossággal igyekeztünk eljárni, ez minden bizonnyal nem óvott meg a tévedé-sektől. Kérem, fogadják megértéssel hibáimat.

Szentendre, 2012. március

Köszönettel a szerző.

KEZDŐ LÉPÉSEK 15


KEZDŐ LÉPÉSEK

Ebben a fejezetben az OpenOffice 3 változatának általános ismerte-tésére törekszünk. Bemutatjuk a program telepítését, kezelői felüle-tének elemeit, a beviteli perifériák kezelését és az általános, állomá-nyokkal kapcsolatos műveleteket (a speciális vonatkozásokra ké-sőbb térünk ki). Az itt bemutatott alapszolgáltatások ismerete feltét-lenül szükséges a program működtetéséhez. Itt ismertetjük a segítő és oktató rendszer alkalmazását is.

Az ismertetés további részében dokumentumnak nevezzük az OpenOffice programmal előállított, lemezen tárolt állományt. A Calc táblázatkezelővel munkafüzetnek is nevezett dokumentumokat használunk. Ezek az állományok is tartalmazhatnak bitképeket, címszerkesztővel készített grafikus szövegeket, képleteket, normál, szöveges bekezdéseket, alakzatokat, alakzatátmeneteket, hatáso-kat, szimbólumokat, kitöltéseket, táblázatokat, bemutatókat stb. A dokumentum formázása a „végtermék” megjelenésének alakítását jelenti (lapméretek és irányítottság, hasábok, igazítások, szegélye-zés, karakterformák, a szöveg különféle kiemelése stb.).

A leírásban a leütendő billentyűket keretezve jelöljük, például:

Enter. Az egyszerre leütendő billentyűket (a billentyűkombinációkat)

a következőképpen jelöljük, például: Ctrl+B, a funkcióbillentyűk jele:

F1…F12. Az egyes menük parancsaira menü/parancsnévvel hivat-

kozunk, például: Fájl/Bezárás. Ha egy almenüre hivatkozunk, akkor az almenüt megjelenítő parancsot a következő módon írjuk le, pél-

dául: Új. A parancsokat vastag betűvel írtuk. Ugyanígy vastag betűvel jelöljük a párbeszédpaneleken előforduló nyomógombokat

is, például: Megnyitás, vagy Mégse.

A program környezete

Környezeten mindazon eszközök összességét értjük, amelyek egy program használatát lehetővé teszik. Ezek alapvetően két részre

16 KEZDŐ LÉPÉSEK


oszthatók: a hardverre (mint a futtató gép és a perifériák együttese) és a szoftverre. E két csoport egyes részei már nem is választhatók szét. Mindenesetre a „vasat”, azaz a számítógépet a szoftver, va-gyis a programok üzemeltetik, vezérlik és szabályozzák működését. Ebben a részben a hardverkörnyezetet ismertetjük, a szoftver-környezetre és a kezelői felületre később, a program telepítésének leírása után térünk ki. Akkor már ugyanis a leírtakat követhetjük a számítógép képernyőjén, a program futtatása közben.

Az OpenOffice.org 3.3

rendszerkövetelményei

A Windows 2000 és az ez utáni változatai, a különféle UNIX változa-tok, amelyek az OpenOffice futtatásának alapkövetelményei, 350 MHz-es Pentiumnál régebbi típusú processzort használó számítógé-peken nem futnak, tehát az ilyen operációs rendszereket, környeze-teket megkövetelő alkalmazásokhoz legalább ilyen gép kell. A szá-mítógép típusát, összetételét alapvetően az operációs rendszer igé-nye szabja meg. Az alábbiakban ismertetjük az OpenOffice működ-tetéséhez éppen elégséges, illetve célszerűen megfelelő PC-összetételeket.

Microsoft Windows

Windows 2000 (Service Pack 2 vagy újabb), Windows XP, Windows 2003, Windows Vista, Windows 7

256 MB RAM (512 MB RAM ajánlott)

Legalább 650 MB szabad lemezterület a letöltéshez és a te-lepítéshez (JRE-vel). A telepítés és az ideiglenes fájlok törlé-se után az OpenOffice.org kb. 440 MB helyet foglal.

1024 × 768 vagy magasabb felbontás 256 színnel

Solaris: SPARC platform edition

Solaris 10 OS vagy újabb

256 MB RAM

450 MB szabad lemezterület

KEZDŐ LÉPÉSEK 17


X-szerver 1024 × 768 vagy magasabb felbontással és lega-lább 256 színnel

Solaris: x86 platform edition

Solaris 10 OS vagy újabb

256 MB RAM



Linux

Linux kernel 2.4 vagy újabb, glibc2 2.3.2 vagy újabb

256 MB RAM (512 MB RAM ajánlott)



Mac OS X

Mac OS X 10.4 (Tiger) vagy újabb

Intel processzor

512 MB RAM


1024 × 768 vagy magasabb felbontás 16,7 millió színnel

Java Az OpenOffice.org Javát igénylő funkcióinak használatához mi-

nimum 1.5-ös JDK-ra vagy JRE-ra van szükség.

Kisegítő lehetőségekhez: Minden platformra: Java futtatókörnyezet 1.4.0_02 / 1.4.1_01 vagy újabb Java Access Bridge – a Java Access Bridge letölthető a

http://java.sun.com/products/accessbridge címről Linux és Solaris: A GNOME 2.6 telepítése.

Az elkészített dokumentumokat végső soron ki akarjuk nyomtatni, így az OpenOffice konfigurációjából nem hiányozhat a nyomtató sem. Az

http://java.sun.com/products/accessbridge

18 KEZDŐ LÉPÉSEK


íráskép minősége szempontjából a tintasugaras nyomtató a lézeressel közel egyenértékű, sőt egyes esetekben az olcsóbb lézernyomtatókét felül is múlják, azonban az előbbiek stabilitása és sebessége nem felel meg a professzionális alkalmazás igényének. Ha színesben akarunk nyomtatni, akkor azonban – egyelőre legalábbis – nem látszik jobb (olcsóbb) megoldás a tintasugaras nyomtatóknál.

Az igen elterjedt mátrixnyomtatók általában akkor alkalmazandók, ha az ütéses elven működő nyomtatás előnyét ki tudjuk használni. Ez mindmáig az átütő leporellópapírt használó többpéldányos nyom-tatás területe. A leporellópapírokat erre a célra gyártják előrenyom-tatott űrlapként is (például számla vagy egyéb bizonylat). A mátrix-nyomtatók egyéb előnyökkel is rendelkeznek, mint az olcsóság, az alacsony fajlagos nyomtatási költség, megbízhatóság, némely tí-pusnál a megerőltető hálózati igénybevételre alkalmasság. Ezzel szemben általában zajosak és az írásminőségük sem felel meg minden célra.

A nyomtató többletköltségét csökkenthetjük, ha irodánkban több szövegszerkesztő és egyéb, a nyomtatót használó rendszer műkö-dik, ugyanis célszerű, ha egy nyomtató több számítógépet szolgál ki. A professzionális konfigurációhoz lézernyomtató szükséges, ez alapszinten ma már olcsónak tekinthető eszköz (a megfelelő minő-ségű és teljes oldalra kiterjedő grafikák nyomtatásához ezek memó-riáját is bővíteni kell). Drágább változataik alkalmasak a PostScript, színes, kétoldalas, esetleg A3 méretű nyomtatásra is. Különleges kiállításúak a többfunkciós eszközök, amelyek a nyomtatási minő-ségben kisebb (korábban nagyobb) engedményei mellett biztosítják a nyomtató fénymásolóként, faxként, lapolvasóként való használatát is.

Letöltési lehetőségek

Az OpenOffice.org 3.3 programcsomag legújabb változatában telje-sen ingyenesen letölthető a http://www.openoffice.org/hu/about-

downloads.html webhelyről, vagy például a Windows változat a Hi-

ba! A hiperhivatkozás érvénytelen. webcímről.

http://www.openoffice.org/hu/about-downloads.html

http://www.openoffice.org/hu/about-downloads.html

KEZDŐ LÉPÉSEK 19


A Java futtató környezet telepítőjét (legújabb verziószáma Version 6 Update 30) például a http://www.java.com/en/download/index.jsp címről tölthetjük le.

A program telepítése

A programtelepítés lépései:

1. A programcsomag letöltése után keressük meg a telepítő prog-ramot (OOo_3.3.0_Win_x86_install_hu.exe), majd kettős kattin-

tással, vagy helyi menüje Futtatás rendszergazdaként paran-csával indítsuk el. Ha nem rendszergazdaként használjuk a gé-pet, akkor a következő párbeszédpanelen engedélyezzük a rendszergazdai használatot! Ez a használat így csak a telepítés idejére érvényes.

2. Az OpenOffice.org 3.3 telepítésének előkészítése párbe-

szédpanelen kattintsunk a Tovább gombra!

1-1. ábra. Megadjuk az ideiglenes mappát

3. A következő párbeszédpanelen a Célmappa mezőben, vagy a

Tallózás gombra kattintva adjuk meg a telepítő fájlok kicsoma-

http://www.java.com/en/download/index.jsp

20 KEZDŐ LÉPÉSEK


golásának helyét (lásd az 1-1. ábrát). Ez a mappa a telepítés után törölhető.

4. A mappa megadása után kattintsunk a Kicsomagolás gombra!

5. A következő tájékoztató párbeszédpanelen kattintsunk a To-

vább gombra!

6. A következő párbeszédpanelen adjuk meg felhasználói nevün-ket és a szervezetet, vállalatot, amelynek keretén belül dolgo-zunk. A választókapcsolókkal állítsuk be, hogy csak magunk-nak, vagy a gépet használó bármely felhasználónak engedé-

lyezzük a program használatát. Utána kattintsunk a Tovább gombra!

7. A Telepítés típusa párbeszédpanelen választhatunk a Szoká-

sos vagy az Egyéni telepítési mód közül. Az előbbi a legtöbb felhasználó számára megfelelő, általános beállításokkal telepíti a programot, míg a második esetben a telepítés helyét és a te-lepítendő komponenseket is beállíthatjuk. Utána kattintsunk a

Tovább gombra!

8. Ha a 7. lépésben az Egyéni telepítési módot választottuk, akkor

az Egyéni telepítés párbeszédpanelen állítsuk be a telepítés helyét (lásd az 1-2. ábrát)! Olyan mappát adjunk meg, amelyen legalább 650 MB szabad terület van. Ha a rendszermeghajtón (a Windowst tartalmazó meghajtón) ennél kevéssel (értsd egy-két gigabájttal) van több, akkor mindenképpen válasszunk má-sik meghajtót, mert a Windows számára előbb-vagy utóbb ke-vés lesz a hely… A párbeszédpanel jobb oldalán találunk egy ismertetést a telepítésre kijelölt és a választható funkciókról. A bal oldali listapanelben fehér színű gombokkal jelennek meg azok a funkciók, komponensek, amelyek teljes egészében a számítógépre települnek. Szürkén jelennek meg azok a gom-bok, amelyekhez kapcsolt funkciók csak részben települnek. A többi jelzés és a telepítési lehetőségek közötti választás akkor jelenik meg, ha egy ilyen gombra kattintunk. Választhatjuk a he-lyi merevlemezre, vagy hálózati meghajtóra telepítését az aktu-ális ágnak, valamint az ágból kiinduló összes többi ágnak, alfunkciónak, vagy a telepítés kizárását.

KEZDŐ LÉPÉSEK 21


1-2. ábra. Megadjuk a telepítendő komponenseket

9. A Fájltípus párbeszédpanelen jelölőnégyzetekkel adjuk meg, ha a Microsoft Word, Excel, PowerPoint fájljainak alap-értelmezett kezelőjéül az OpenOffice programot választjuk. Ha a Microsoft programokat továbbra is használjuk, akkor inkább hagyjuk üresen ezeket a jelölőnégyzeteket!

10. Az utolsó beállító párbeszédpanelen jelölőnégyzet kiválasztá-sával kérhetjük az indító parancsikon elhelyezését az asztalon (ezt, és a Tálcán, vagy a Start menüben megjelenő parancs-ikont később is beállíthatjuk). A telepítés indításához kattintsunk

a Telepítés gombra!

11. A program ezt követően telepíti a programot a megadott meg-

hajtóra, mappába. Végül kattintsunk a Befejezés gombra!

A program módosítása, eltávolítása

A program módosításához ismét a telepítőt kell elindítanunk. Ekkor azonban a fenti 6. lépésben megjelent párbeszédpanel helyett a

Program karbantartása párbeszédpanel jelenik meg, amelyen vá-laszthatunk, hogy módosítunk a telepített összetevőkön, kijavítjuk a telepítési hibákat vagy töröljük a programot a számítógépről. Az el-

22 KEZDŐ LÉPÉSEK


távolításhoz használhatjuk a Windows Vezérlőpultjának Program

eltávolítása funkcióját is.

A billentyűzet

Az írógéphez hasonlatos billen-tyűzetrész a szöveg begépelésé-re, adatok bevitelére szolgál. A többi billentyűt a parancsok kia-dására, illetve a kurzor1 (fénymu-tató) mozgatására, a táblázat cellái között és a cellatartalmon belül való közlekedésre használjuk. A parancsok kiadására két módszert alkalmazhatunk: a menüsorból a billentyűzettel vagy az

egérkurzorral kiválasztjuk, majd az Enter, illetve az egér bal gomb-

jának lenyomásával kezdeményezzük a parancs végrehajtását. Csak a billentyűzetet alkalmazva a képernyő második sorában ál-

ló menüsorba az Alt billentyűt lenyomva jutunk. Ezt követően a me-

nüsor kiemelt (aláhúzott) karaktereinek egyikét lenyomva, vagy a

kijelölőmezőt2 a vagy kurzormozgató billentyűkkel mozgatva

egy újabb menüt gördíthetünk le, ahonnan a megfelelő parancs ki-választása az eddig leírtakhoz hasonló módon történhet. A főmenü

kiválasztásához a , billentyűket, az almenük legördítéséhez és

a menütételek kiválasztásához a , billentyűket használjuk. A

kijelölt parancs végrehajtását az Enter gomb lenyomásával indítjuk.

Ha a legördült menüben valamely parancs nincs kiemelve (halvány színnel jelenik meg), akkor az az adott helyzetben nem alkalmazha-tó (értelmetlen lenne például a vágás a táblázatban, amíg nincs kije-lölve a kivágandó részlet). Ha nem akarjuk a kiválasztott parancsot

1 kurzor: grafikus karakter – általában vízszintes vagy függőleges villogó vonalka – amellyel a program jelzi a dokumentumban az ak-tuális pozíciót, a következő bebillentyűzendő karakter helyét. 2 kijelölőmező: a kurzormozgató billentyűkkel mozgatható inverz sáv, amellyel listákban, menükben megjelöljük azt a tételt, melyet az

Enter billentyű lenyomásával választunk ki.

KEZDŐ LÉPÉSEK 23


indítani, akkor az Esc billentyűt kell lenyomni. Ezzel visszatérünk a

dokumentum szerkesztéséhez. A legördülő menü3 parancsai mellett egyes helyeken billentyűzet-

kódok figyelhetők meg (gyorsbillentyűk). Szövegszerkesztés közben ezeket a gombokat (billentyűkombinációkat) lenyomva az adott pa-rancs azonnal végrehajtásra kerül.

A billentyűzettel a Windows alatt is vezérelhetjük a programokat, bár sokszor kényelmetlenebbül, mint a parancsok egeres megfelelő-ivel. Néha előfordul, hogy egyes műveletek elvégzése könnyebb lesz egyetlen billentyűkombináció (több billentyű egyszerre történő) leütésével, mintha az egeret használnánk. Néhány parancsot az egér és a billentyűzet együttes használatával tudunk kiadni. A billen-tyűkombinációkat a felsorolt billentyűk együttes megnyomásával

vihetjük be. Például a Ctrl és az B billentyű együttes megnyomása-

kor a programban félkövérre vált az adott betűtípus. Az ilyen, együt-tes billentyűlenyomásokat, azaz billentyűkombinációkat a könyvben

együttes keretben jelöljük, például: Ctrl+B.

A szöveg bevitele csak a billentyűzet segítségével oldható meg. A betűk bevitelére szolgál a billentyűzet központi része, az úgyne-vezett írógép-billentyűzet. E billentyűzetrésznek színe általában vi-lágosabb. A magyar írógéphez szokott felhasználóknak ügyelni kell arra, hogy az angol klaviatúrán nemcsak az ékezetes betűk vannak más helyen, hanem az Y és a Z betű is fel van cserélve. A kezdők-nek, illetve írógéphez szokott felhasználóknak nehéz megszokni esetleg azt is, hogy a számítógépen nem szabad l (l) betűt írni a 2-es szám helyett, sem pedig O betűt (o) a 0 (nulla) helyett.

A különböző nemzeti jellegzetességeket tartalmazó karakterekhez speciális billen-

tyűzet-beállítás tartozik. A Windows Start

menüjének Beállítások/ (vagy Sajátgép/)

Vezérlőpult/Billentyűzet programjával ál-líthatjuk be az elsődleges (például a magyar) és a másodlagos (pél-

3 legördülő menü: olyan, a parancsok listáját tartalmazó menü, amely a menü nevére kattintás vagy kurzormozgató billentyűs kivá-lasztás után gördül le, azaz megjeleníti a menü többi részét.

24 KEZDŐ LÉPÉSEK


dául az amerikai) billentyűzet-elrendezést, valamint a köztük átkap-csolást lehetővé tevő billentyűkombinációt. Az írógép-billentyűzeten is bevihetünk számokat. Erre a célra azonban (különösen, ha sok számot kell bevinnünk) célszerűbb a billentyűzet jobb oldalán talál-ható, számológép-kiosztású billentyűcsoportot, a numerikus billen-

tyűket használni. Ha a Num Lock rögzülő váltóbillentyű nincs be-

nyomva, akkor a numerikus billentyűzet a kurzor mozgatására használható, a rajtuk olvasható nyilak és feliratok szerint. Ellenkező

esetben, a Num Lock lenyomott állapotában vihetjük be a szá-

mokat. A billentyűzet még nem említett részei vezérlőfunkciókat töl-tenek be. A numerikus billentyűzettel különleges karaktereket is be-vihetünk (lásd alább).

Az Alt , Ctrl, Shift billentyűk önmagukban (saját) funkció nélküli

váltóbillentyűk, amelyekből 2-2 darab áll rendelkezésre, ezeket min-

dig valamely más billentyűvel együtt kell használni. Például a Shift

billentyű és valamely kurzormozgató billentyű együttes lenyomása az adott irányban kijelöli a szöveget, táblázatot vagy objektumot. A

Shift billentyű lenyomásával válthatunk az írógép-billentyűzeten

található betűk kis (kurrens) és nagy (verzál) változata között. Ha a

Caps Lock4 rögzülő váltóbillentyű – más szóval állapotbillentyű –

nincs lenyomva, akkor a betűbillentyűt magában lenyomva kisbetűt

kapunk, a Shift billentyű lenyomásával együtt, nagyot. Tehát e te-

kintetben a Shift billentyű szerepe megfelel az írógép betűváltójá-

nak. Az Alt billentyű menüparancs-kiválasztó szerepét korábban

ismertettük. Másik feladata a különleges karakterek beillesztésének

segítése. Ilyen (például ékezetes stb.) karakterek beviteléhez az Alt

billentyűt lenyomva kell tartanunk, miközben a numerikus billentyű-zeten beütjük egy karakter kódját (a kódtáblázatok megtalálhatók például a nyomtatók kézikönyvében). Ezzel a módszerrel olyan be-tűket szúrhatunk a szövegbe, melyek a billentyűzeten nem szere-

pelnek. Egyes karakterek bevihetők a jobb oldali Alt billentyű nyom-

va tartása mellett az írógép-billentyűzetről is (például magyar billen-

tyűzetkiosztásra kapcsolva az Alt+á billentyűkombinációval a ß be-

4 CapsLock: Az írógépen a váltórögzítőnek van hasonló szerepe.

KEZDŐ LÉPÉSEK 25


tűt, az Alt+q billentyűkombinációval a \ jelet adhatjuk meg – ami az

elérési utak megadásánál játszik fontos szerepet). A kurzor mozgatásának egeres módszeréről már tettünk említést,

később részletezzük. A Windows és az OpenOffice – meglehetősen kényelmetlenül – egér nélkül is működtethetők, ekkor a billentyűzet-tel kell mozgatnunk a kurzort. A kurzormozgató billentyűk a billen-

tyűzet , , , , valamint Home, End , PgUp, PgDn billentyűi,

illetve ezeknek a Ctrl billentyűvel együtt lenyomott kombinációi.

A Delete billentyű a kurzor után álló betűt vagy a kijelölt doku-

mentumrészletet törli. A Backspace billentyű az írógép-billentyűzet

jobb felső sarkában található, felirata rendszerint . Ez a billentyű a kurzor előtt álló betűk vagy kijelölt szövegrészek törlésére szolgál.

Az Esc billentyű a menük, párbeszédpanelek parancsainak vég-

rehajtása elől „menekülő” (Escape) gomb. Bárhol is vagyunk az

adott programban, az Esc billentyű egyszeri vagy többszöri meg-

nyomásával visszatérhetünk az utoljára elmentett munkaképernyő-

höz. Funkciója megfelel a párbeszédpaneleken alkalmazott Mégse nyomógombnak.

A Caps Lock és a Num Lock állapotbillentyűk, vagy kapcsolók.

A Caps Lock lenyomását követően begépelt szöveg nagybetűs

lesz. Kisbetűt ekkor a Shift billentyű lenyomásával, kombinációként

kell bevinni. A Caps Lock újbóli megnyomásával az eredeti állapo-

tot állítjuk vissza.

Az Enter billentyű a számítógép és programok kezelésében nél-

külözhetetlen. Ez a legnagyobb billentyű. Felirata több billentyűze-

ten: . Megtalálható a numerikus billentyűzetrész jobb alsó sarkán is. Szövegbevitel során megfelel az írógépek „kocsivissza-soremelés” billentyűjének, emellett a parancsok végrehajtásának

engedélyezésére szolgál (hasonlóan a párbeszédpanelek OK nyo-

mógombjához vagy az egeres kattintáshoz). Az F1... F12 funkció-

billentyűkhöz rendelt parancsokat az adott helyen ismertetjük.

26 KEZDŐ LÉPÉSEK


Az egér

Az egér egy grafikus pontkijelölő eszköz, amellyel könnyen mozog-hatunk a dokumentum tartalma és a parancsok (menütételek) kö-zött. A szöveges (azaz szerkesztő-) kurzor pozicionálása az egér (egérkurzor) mozgatásával, majd az egér bal gombjának lenyomá-sával történik, ezt a továbbiakban kattintásnak nevezzük. Az egérrel kiválasztott parancsok így is indíthatók.

Mint korábban említettük, egér helyett alkalmazhatunk más grafi-kus pozícionáló eszközt, például fényceruzát, pozicionáló gömböt (trackballt – úgynevezett „hanyattegeret”), digitalizáló tábla szálke-resztjét. Ez utóbbi eszközöket általában lehet egérként installálni. A továbbiakban az egér használatát tételezzük fel. Említettük már a kettős kattintást, azaz a bal egérgomb kétszeri, gyors egymásután-ban történő lenyomását. Ezzel a kijelölt objektumot vagy funkciót általában nemcsak kiválasztjuk, hanem el is indítjuk az objektumot – például rajzot – létrehozó programot, illetve a parancs végrehajtá-sát. Ikonokhoz rendelt parancsok végrehajtásának indításához ele-gendő az egyszeres kattintás is, egyébként az egyszeri gombnyo-más kijelöli a feladatot, a kettős kattintás pedig végrehajtja azt. Ha a kiválasztott parancsot mégsem akarjuk indítani, akkor kattintsunk az egérrel a menün kívüli területre. Bizonyos ikonokhoz menüket ren-deltek, ezeket az ikon hosszabb megnyomásával jeleníthetjük meg. Az almenüket tartalmazó ikonokon kis zöld háromszög jelenik meg.

Az egérrel ikonokat, esetleg kijelölt szövegrészeket és objektu-mokat tudunk mozgatni az egyik helyről a másikra. Az ikonokat tar-talmazó eszköztárat úgy mozgathatjuk például az egérrel, hogy az eszköztár ikonokat nem tartalmazó részére mutatunk, lenyomjuk a bal egérgombot (ezzel „megragadjuk” az objektumot), majd az egér mozgatásával kiválasztjuk új helyét. A mozgatás közben folyamato-san nyomva tartott bal egérgomb felengedésével szüntetjük meg a vonszolást. Ekkor rögzül az eszköztár az új helyen.

Az egérkurzor munkánk során a tevékenységnek megfelelő mó-don, jellegzetesen változtatja alakját. Ezzel jelzi a végrehajtható funkciót is. A homokóra alakú egérkurzor a várakozást jelenti, ekkor a program hosszabb folyamaton dolgozik, várnunk kell a további parancsok kiadásával. A Windows alá is fejlesztettek sok egyéb

KEZDŐ LÉPÉSEK 27


(például animált) kurzortípust, ezek más-más módon jelzik a vára-kozó állapotot. A Windows szokásos kurzortípusai:

Kurzor Kurzor neve, megjelenés helye (alkalmazás leírása)

Normál kijelölés: ez jelenik meg a menü és ikonparancsok, listaelemek kiválasztásakor, gördítő sáv alkalmazásakor.

Munka a háttérben: várakozás. Ha ez az ikon látszik, nem adhatunk ki más parancsot (például az állományok keresése közben).

Foglalt: a program egy hosszabban tartó műveleten dolgo-zik. Amíg ez az ikon látszik, nem adhatunk ki más paran-csot.

Szövegkijelölés: a munkaablak szerkesztőterületén, illetve az táblázatkezelő szerkesztőlécén vagy más programok szövegbeviteli mezőiben ilyen az egérkurzor alakja. Ezt (és a bal egérgombos kattintást) használva jelöljük ki a szöve-ges kurzor új helyét.

Nem érhető el: ez akkor jelenik meg, ha az adott helyzetben valamely parancs nem érhető el (inkább a Windows 95-re jellemző).

Függőleges átméretezés: a kijelölt objektum vízszintes szé-lein középen elhelyezkedő fogópontok áthelyezésekor (át-méretezésekor) jelenik meg.

Vízszintes átméretezés: a kijelölt objektum függőleges szé-lein középen elhelyezkedő fogópontok áthelyezésekor (át-méretezésekor) jelenik meg.

Átlós átméretezés 1: a kijelölt objektum sarkain elhelyezke-dő fogópontok áthelyezésekor (az objektum átméretezése-kor) jelenik meg. Ezzel egyszerre módosítjuk az objektum függőleges és vízszintes méretét.

Átlós átméretezés 2: szintén az objektum átméretezésekor jelenik meg. Így egyszerre módosítjuk az objektum függőle-ges és vízszintes méretét

28 KEZDŐ LÉPÉSEK


Kurzor Kurzor neve, megjelenés helye (alkalmazás leírása)

Áthelyezés: a kijelölt objektum belsejébe mutatva jelenik meg. Ha megjelent, akkor lenyomhatjuk a bal egérgombot, amelyet folyamatosan nyomva tartva az objektumot (például képet) új helyre mozgathatjuk.

Az egér (kattintások, sebesség) és az egérkurzor (forma) beállítá-sának változtatására is lehetőségünk van a Windows alatt. A beállí-

tásokat a magyar nyelvű Windows esetében a Start menü vagy a

Sajátgép programcsoport Beállítások/ Vezérlőpult/Egérkezelés programjával végezzük el.

A program indítása

A program indítása megegyezik az Office korábbi változataiból meg-ismert módokkal. Ezek közül tetszés szerint választhatunk, majd-nem mindegyik indítási mód mellett érveket lehet felsorakoztatni, melyeket az alábbiakban foglalunk össze.

A programot indíthatjuk a Windows , vagy nyomó-

gombjára kattintás után a Programok (Minden program,

Programs) csoportból, a Futtatás (Run) ablakból, vagy ha külön parancsikont készítettünk, akár a Windows munkaasztaláról, il-

letve a Tálca gyorsindítás sávjáról is. Ide a Start/ Progra-

mokmenüből a bal egérgomb nyomva tartása közben húzhat-juk leggyakrabban használt programjainkat. Az ikonok itt a Win-dows minden indítása után azonnal megjelennek, így ez gyors programindítást biztosít, mivel egyetlen kattintás elegendő a

művelethez, szemben a Start menüből történő indítással, amely legalább két kattintást igényel.

1-3. ábra. OpenOffice ikonok a Windows tálcáján

A parancsikont a Windows tálcájára helyezhetjük a Start menü-

ben megjelenített program helyi menüjének Rögzítés a tálcán

parancsával is (lásd az ábrát). A rögzítés a helyi menü Rögzítés

feloldása a tálcán parancsával szüntethető meg. Ez természe-

KEZDŐ LÉPÉSEK 29


tesen nem jelenti azt, hogy a futó programok ikonjai ne jelenné-nek meg a tálcán, csak az indításhoz használt ikon tűnik el.

1-4. ábra. Program felvétele menüből a tálcára

A Start menüből indítás négy kattintást igényel, ha a menü

megjelenítése után, a Minden program, majd az Open-

Office.org 3.3, végül az OpenOffice.org Calc sorokra kattin-tunk. Ez a műveletsor is lerövidíthető, ha kiadjuk a helyi menü

Rögzítés a Start menüben parancsát (lásd a fenti ábrát).

A Start/Beállítások/Tálca... parancs, illetve Windows 7 alatt a

Start gomb helyi menüjének Tulajdonságok parancsa segítsé-

gével vagy az Intézőben is beállíthatjuk a Start és a többi menü

tartalmát (a Ctrl billentyű nyomva tartása közben húzzuk a Calc

alkalmazást a Start menübe). Ha gyakran használjuk táblázatkezelőnket, akkor ez a legprakti-kusabb megoldás. Az így átalakított, legfelső szintű menüben az

OpenOffice.org Calc (.exe) sorra kattintva indíthatjuk a leg-gyorsabban a programot. Bár a Windows XP alatt a tálca módo-sítására ritkán van szükség, hiszen a leggyakrabban használt

programjaink automatikusan megjelennek a Windows

30 KEZDŐ LÉPÉSEK


nyomógombjára kattintás után, ha a fenti átalakítást elvégezzük, akkor a megadott programok mindig, azaz a programindítások számától függetlenül megjelennek a Start menüben. Az állandó-an megjelenő (testre szabással ide helyezett) programok egy vízszintes vonal felett, a gyakori indítás miatt „kiérdemelt helyze-tű” programok a vonal alatt jelennek meg.

Szintén egykattintásos indítást biztosít, ha parancsikont helye-zünk el a Windows munkaasztalán.

1-5. ábra. Parancsikont helyezünk el a munkaasztalon

Ehhez kattintsunk a jobb egérgombbal a munkaasztalra,

majd kattintással adjuk ki a megjelent helyi menü Pa-

rancsikon parancsát! A Parancsikon létrehozása pár-beszédpanelen adjuk meg a parancsikon célját, vagyis a

Calc program elérési útját. amelyet megkereshetünk a Tallózás

gombra kattintva is (lásd a fenti ábrát). A Tovább gombra kattin-tás után nevezzük el a parancsikont, majd zárjuk be a párbe-szédpanelt! A parancsikon ekkor megjelenik a munkaasztalon (lásd a mellékelt ábrát) és azonnal használható a program indí-tására. A parancsikon egyúttal megjelenik az Asztal rendszer-mappában is. Ez azt is jelenti, hogy asztali parancsikont létre-

hozhatunk úgy is, hogy a Ctrl gomb nyomva tartása közben egy

máshol létrehozott parancsikont ebbe a mappába húzunk (lásd a következő ábrát).

KEZDŐ LÉPÉSEK 31


1-6. ábra. Az Asztal mappa tartalma

Ha a parancsikon rövidítést nem helyeztük el a munkaasztalon, akkor választhatjuk a munkaasztalon a jobb egérgombos kattin-

tással vagy a Shift+F10 billentyűkombinációval megjelenített

helyi menü ÚjOpenDocument-munkafüzet parancsát. Ugya-nezt a parancsot megtaláljuk a Windows Intéző (fájlkezelő)

Fájl/Új almenüjében is.

A korábban szerkesztett, illetve más Windows alkalmazással

létrehozott anyagok a Start/Dokumentumok listából is kivá-laszthatók (lásd az 1-7. ábrát).

1-7. ábra. Programindítás korábban szerkesztett fájl betöltésével

Ha egy ilyen OpenDocument-munkafüzetre kattintunk, akkor betöltődik a Calc, majd abba a dokumentum, melynek szerkesz-tését folytathatjuk. (Ha már fut a Calc, akkor így egy új szer-

32 KEZDŐ LÉPÉSEK


kesztőablakot nyitunk, és abba töltődik a kiválasztott dokumen-

tum). A Windows XP operációs rendszerben a Start/Legutóbbi

dokumentumok menüt használjuk.

A Start menü Futtatás... parancsának kiadása után – azaz rá-

kattintva előbb a nyomógombra, majd a Futtatás...

sorra – beírással megadhatjuk vagy a Tallózás... nyomógombra kattintás után a könyvtárszerkezetben kiválaszthatjuk (lásd a

Futtatás párbeszédpanelt) az Scalc program elérési útját. E ké-nyelmetlen indításban az a hasznos, hogy az indító parancs-sorban megadhatunk indítási kapcsolókat is (lásd később). Ilyen indítási kapcsolókat egyébként megadhatunk a parancsikonok-hoz is.

1-8. ábra. Programindítás a Futtatás párbeszédpanelről

A vizsgált meghajtót, illetve könyvtárat a Hely listában választjuk

ki. A párbeszédpanel ikonjával a könyvtárszerkezetben egy szinttel feljebb, az ún. „szülő” könyvtárba léphetünk. A könyvtá-rakat a mappák, az aktuális könyvtárat a megnyitott map-

pa jelöli. A Megnyitás nyomógombra kattintás után a Futtatás

párbeszédpanelbe töltődik az elérési út. Ott kattintsunk az OK

nyomógombra vagy válasszuk ki az OK nyomógombot és

nyomjuk meg az Enter billentyűt.

Hasonló módon, a Start/Programok OpenOffice.org Calc (a

Windows XP alatt a Start/Minden program OpenOffice.org

Calc) menüsorra kattintva is elindíthatjuk a programot, de ekkor

KEZDŐ LÉPÉSEK 33


e menüsor eléréséhez több műveletet kell végeznünk, így vala-mivel hosszadalmasabb.

1-9. ábra. OpenOffice parancsikonok a munkaasztalon

Mint korábban bemutattuk, a gyakran használt programokhoz érdemes parancsikont létrehozni a munkaasztalon. Ha gyakran dolgozunk egy meghatározott munkafüzeten, akkor annak ikonját is érdemes a Windows ablak állandó részévé tenni, azaz az Asz-tal (Desktop) könyvtárba másolni. Ekkor a dokumentum szerkesz-tése – a Calc program betöltésével együtt – az ikonra mért dupla kattintással indítható. A dokumentum későbbi saját felhasználói könyvtárunkba helyezése után (ikonját az asztallapról a könyvtá-

runkba húzzuk), ha a Windows Dokumentumok listájából ezt a dokumentumot választjuk, a Windows megkeresi az állomány új helyét.

A dokumentumot többféleképpen helyezhetjük az asztallapra: 1. Az egér jobb gombjával a Windows hátterére, azaz az

„asztallapra” kattintunk. Az ekkor megjelenő helyi

menü ÚjOpenDocument-munkafüzet parancsával új, üres dokumentum ikonját helyezhetjük el az asz-tallapon. Később használhatjuk ezt az ikont is a Word betöltésére, illetve üres dokumentum szerkesztőabla-kának megnyitására.

2. A dokumentumot megfogjuk a Windows Programok/

Windows Intéző listáján és a lenyomott bal egér-gomb nyomva tartása mellett a Windows képernyő hátterére vontatjuk. Ezután felengedjük az egérgom-bot. Ekkor a dokumentum megjelenik az Asztal (Desktop) könyvtárban, ikonja az asztallapon.

3. Parancsikont a legegyszerűbben úgy hozhatunk létre, hogy az egér jobb gombjával a Windows hátterére, azaz az „asztallapra”

kattintunk. A helyi menü Új/ Parancsikon parancsával megjelení-

tett Parancsikon létrehozása párbeszédpanelen mezőbeírással

34 KEZDŐ LÉPÉSEK


adjuk meg vagy Tallózás nyomógombra kattintás után keressük

ki az Program Files könyvtár OpenOffice.org Calc programját. A program első indításakor egy tündér (mely a Microsoft programja-inál megismert varázslók itteni megfelelője) vezet végig a regisztrá-ció lépésein. Megadjuk adatainkat, beállíthatjuk a frissítések auto-matikus keresését, magát a regisztrációt nem kötelező végrehajtani.

A segítség

Az OpenOffice súgója régebben jelentősen eltért más programok hasonló szolgáltatásaitól, most viszont a súgó a Microsoft korábbi (például az Office 2000) programjaihoz hasonló megoldást alkal-maznak. Használata könnyen elsajátítható, és minden egyes rész

alkalmazásában egyformán működik. A Súgó menü Open-

Office.org parancsával, vagy az F1 gyorsbillentyűvel, illetve a

Standard eszköztár Súgó ikonjával jelenítjük meg a súgó fő tarta-lomjegyzékét, amelyben változatos módon navigálhatunk.

A súgó ekkor egy saját ablakban jelenik meg, amelyet akár a munka közben, a munkaablak mellé húzva használhatunk (lásd az 1-10. ábrát). A szerkesztőablak és a súgó ablaka között válthatunk

többek közt az Alt+Tab, Alt+Shift+Tab billentyűkombinációkkal, a

Windows tálcán megjelenő gombokkal. Ha befejeztük a súgó használatát, a szokásos módon (a bal felső

sarok ikonjából legördíthető ablakvezérlő menü Bezárás parancsá-

val, vagy az Alt+F4 billentyűkombinációval, illetve az ablakbezáró

ikonnal) zárjuk be a súgó ablakát! Ugyanez a súgóablak jelenik meg, ha az OpenOffice.org többi

programjából indítjuk a súgót. Ezt bizonyítja az is, hogy a program-csomag más programjainak súgóját kiválaszthatjuk az ablak bal fel-ső sarkában megjelenő listából is.

Az ablak bal oldalán látjuk a navigációs ablaktáblát, amelyben a könyvjelzők, tartalomjegyzék, tárgymutató és keresés funkciók se-gítségével navigálhatunk. Az itt választott súgólapok jelennek meg a

jobb oldali tartalmi részben. A navigációs ablaktábla elrejthető a

KEZDŐ LÉPÉSEK 35


Navigációs tábla elrejtése és megjeleníthető a Navigációs tábla mutatása ikonnal.

1-10. ábra. A program súgójának ablaka

A súgóablak felső részén található listából kiválasztva az egyes al-kalmazások, vagy a keretrendszer súgóját tartalmazó állományokat tölthetjük be. A súgóállományokon belül az egyes főbb témaköröket, esetleg kapcsolódó oldalakat aláhúzással jelölik. Ezekre az egér bal gombjával kattintva a megfelelő, hivatkozott oldalra lépünk (ugyani-de eljuthatunk egyes esetekben a súgólap görgetésével is). A súgó főbb fejezeteit bejárhatjuk a súgóablak alján látható lapfülekre kat-tintva is.

A menüsor Előző oldal ikonjával a korábban megtekintett ol-

dalra léphetünk, a Következő oldal ikonjával visszaléphetünk a

sorban következő oldalra. Az Első oldal ikon a kezdő súgóoldalt tölti be ismét.

A megjelenített oldalt teljes egészében kinyomtatja a jobb egér-

gombos kattintással megjelenített helyi menü Nyomtatás parancsa,

vagy az eszköztár Nyomtatás ikonja. A nyomtatás a dokumen-tumok nyomtatásánál ismertetett párbeszédpanel kitöltésével indul.

36 KEZDŐ LÉPÉSEK


Itt adhatjuk meg a nyomtatás paramétereit (példányszám, sorba rendezés stb.). A többi eszköztárbeli ikonnak megfelelő parancs is elérhető a helyi menüben.

Kisebb hiba, hogy a dokumentumablakban jól használható navi-gációs eszközök, melyeket az ablak jobb alsó sarkánál találunk, itt is megjelennek, azonban a súgólapokon semmilyen funkcióval nem rendelkeznek…

Az egyes oldalakhoz tartozó további magyarázatokat az adott ol-

dal Kapcsolódó témakörök csoportjának hivatkozására kattintva tölthetjük be. Ilyen kapcsolódó hivatkozásokat találunk a súgólapo-kon is.

A bal egérgomb folyamatos nyomva tartása közben, húzással ki-jelölt szövegrész a szövegrészbe jobb egérgombbal kattintva megje-

lenített helyi menü Másolás parancsával (vagy a Ctrl+C billentyű-

kombinációval) a vágólapra másolható, ahonnan tetszőleges alkal-

mazásba, szövegrészbe illeszthető az adott alkalmazás Szerkesz-

tés/Beillesztés (Edit/Paste) parancsával, vagy a Ctrl+V, illetve a

Shift+Ins billentyűkombinációval.

A súgóoldalakon alkalmazott szimbólumok:

A tárgyhoz tartozó megjegyzéseket jelöli. Az így jelölt ré-szekben olyan információk szerepelnek, amelyek a parancs végrehajtását módosítják, illetve kiegészítő ismeretek.

Ezzel a szimbólummal jelölik a program hatékonyabb fel-használását eredményező ötleteket.

A súgó tartalomjegyzéke

A navigációs ablaktábla Tartalom lapján találjuk a fő súgótémákat, melyeket a témakör nevére kattintva bonthatunk ki, vagy zárhatunk be (lásd az 1-11. ábrát). A kibontott kötet gyakran további kötetek-

re, fejezetekre bontható, végül a súgólapokat a ikonok jelzik.

KEZDŐ LÉPÉSEK 37


1-11. ábra. A súgótémák, kategóriák kibonthatók

A súgó tárgymutatója

A súgóablak navigációs táblájának Tárgymutató lapján a segítő-rendszer tematikus és alfabetikus sorba rendezett kifejezéseit néz-hetjük végig. Az egyes betűknek megfelelő billentyűkkel az adott betűvel kezdődő indexrészre ugrunk. A kulcsszavak listája görge-téssel is mozgatható. Innen kattintással tölthetjük be a megfelelő kifejezés magyarázatát (lásd az 1-12. ábrát).

1-12. ábra. A tárgymutató kezelése

Keresés a súgóban

Már a tárgymutatóban is kereshetünk, ha a keresendő kulcsszót a

Keresett kifejezés mezőbe kezdjük begépelni. A keresés itt dina-mikusan a begépeléssel folyamatos kapcsolatban történik, a talála-tok listája azonnal követi a leütött billentyűket.

Az eszköztár Keresés ezen az oldalon ikonjával, vagy a helyi

menü megfelelő parancsával jelenítjük meg a Keresés ezen az ol-

dalon párbeszédpanelt, amelyen az 1. mezőben megadott kulcsszó

alapján kereshetünk (lásd a 1-13. ábrát). A Keresés gombra kattint-

va a program megkeresi a Keresett szöveg mezőben megadott

38 KEZDŐ LÉPÉSEK


karakterek előfordulását az éppen nézett súgóoldalon és a találatot

kiemelten jelzi. A Keresés gombra ismét kattintva a következő elő-fordulást kereshetjük meg. A korábbi keresett karakterek elővehetők

a Keresett szöveg mező listájából akkor is, ha közben súgólapot váltottunk. Így a keresés gyorsabban folytatható.

1-13. ábra. Keresés az aktuális súgóoldalon belül

A párbeszédpanel jelölőnégyzeteivel módosíthatunk a keresés mű-ködésén, irányán.

A teljes szövegben a navigációs ablak Keresés lapja segítségé-vel kereshetünk. Ezzel a módszerrel megkereshetjük azokat a sú-

góoldalakat, amelyek tartalmazzák a Keresési kifejezés szöveg-mezőbe írt kifejezés bármely kombinációját. A keresett kulcsszavak kombinációját szóközzel elválasztva írjuk be!

A Keresési kifejezés mező is tárolja az utoljára beírt szavakat, így a korábbi keresés megismételhető, ha a ikonra kattintunk, majd kiválasztjuk a kifejezést a listából.

A keresés nem tesz különbséget a kis- és nagybetűk között. A

Keresés csak a címsorokban jelölőnégyzettel korlátozhatjuk a ke-resést a dokumentum címsoraira. A jelölőnégyzet törlésével viszont a súgólapok tartalmában is kereshetünk.

A Csak egész szavak jelölőnégyzet segítségével pontosan ke-reshetünk, azaz ha bejelöltük ezt a jelölőnégyzetet, akkor a program a szótöredékeket nem veszi a találatok közé. A jelölőnégyzet törölt állapotában viszont a megadott keresési kifejezést, alapszót egy hosszabb, összetett vagy ragozott szó részeként is megkereshetjük.

A Keresés gombra kattintva indított keresés végrehajtását köve-tően az eredmények dokumentumfejléce ábécé sorba rendezett lis-

KEZDŐ LÉPÉSEK 39


tában jelenik meg (lásd az 1-14. ábrát). Innen a megfelelő súgódo-kumentum kettősen egy bejegyzésre kattintva tölthető be. Erre

használható egy bejegyzés kiválasztása után a Megjelenítés gomb-ra kattintás is.

1-14. ábra. A keresési eredmények listája

Könyvjelzők kezelése

A súgóablak Hozzáadás a könyvjelzőkhöz ikonjával könyvjelző-ket helyezhetünk el. Az így felvett könyvjelzők megjelennek a

Könyvjelzők lapfülön és segítik a megjelölt helyek ismételt felkere-sését.

1-15. ábra. Könyvjelző beszúrása

40 KEZDŐ LÉPÉSEK


A Könyvjelzők fül könyvjelző listájában megjelent elemekhez tarto-zó oldalakra a listaelemre kettősen kattintva, vagy helyi menüje

Megjelenítés parancsával jutunk el. A könyvjelzők átnevezése és törlése is a helyi menüből oldható meg (lásd az 1-16. ábrát).

1-16. ábra. A könyvjelző helyi menüs parancsai

A segéd

A program kezelését segíti a segéd, amely egyes fela-datok végrehajtása közben automatikusan elindul. A segéd a feladat végrehajtását a dokumentum sarkában megjelenő kis ablakban segíti, amelybe kattintva megjeleníthetjük a

feladat súgóját. A segédet az Eszközök/Beállítások panel Általá-

nos lapján kapcsolhatjuk be vagy ki. A segéd ablaka rövid idő után automatikusan bezárul. Ha három alkalommal nem vesszük igénybe a segéd segítségét egy adott feladathoz, vagy bezárjuk az ablakát, akkor a segéd többet nem jelentkezik annál a feladatnál, kivéve, ha

az Általános panellapon nem állítjuk a segédet alaphelyzetbe.

Tippek

A tippek egy-egy eszköztárgomb nevét jelenítik meg, ha a kurzort a gomb fölé mozgatjuk (lásd az 1-17. ábrát).

1-17. ábra. Egy tipp megjelenése

KEZDŐ LÉPÉSEK 41


Hasonló segítséget kapunk egyes dokumentumelemekhez is. A tip-

pek is letilthatók az Általános párbeszédpanel-lapon.

Részletes tippek

A részletes tippek a tippekhez hasonlóan jelennek meg, azonban a gomb neve helyett a hozzárendelt funkció rövid leírását adják (lásd

az 1-18. ábrát). A részletes tippek is letilthatók az Általános párbe-szédpanel-lapon. Alapállapotban ez a funkció kikapcsolt, tehát jelöl-

jük be a Részletes tippek jelölőnégyzetet!

1-18. ábra. Egy részletes tipp megjelenése

Hasonló rövid magyarázatot kapunk az egyes képernyőelemekről,

ha a Súgó menü Mi ez? parancsát adjuk ki és utána a kurzort egy gomb fölé mozgatjuk.

A támogatás

A Súgó menü Támogatás parancsával a súgó ablakában jelentet-hetjük meg a programcsomag támogatási szolgáltatásával kapcso-latos információkat. Sokra ne számítsunk (bár ez a fizetős progra-mok esetében is gyakran fennáll). Mindenesetre további hivat-kozásokat kapunk az angol nyelvű támogató oldalakhoz.

Regisztrálás

Ha a program első indításakor elutasítottuk a regisztrációt, akkor itt,

a Súgó/Regisztráció paranccsal pótolhatjuk. Mivel a program egyébként teljesen ingyenes, jogosultan telepítettük, támogatás nemigen van, ezért a regisztráció is feleslegesnek tűnik. Ráadásul várható, hogy a program Oracle általi támogatása teljesen megszű-

42 KEZDŐ LÉPÉSEK


nik, mivel a fejlesztők ismét önálló útra léptek és a programcsoma-got LibreOffice néven fejlesztik tovább. Ezt a programcsomagot más könyvekben tervezzük részletesen tárgyalni.

Frissítések keresése

A Súgó/Frissítések keresése parancs a program továbbfejleszté-seit, hibajavításait tette volna elérhetővé. Talán a fentebb jelzett szétválásnak köszönhetően a kiszolgáló nem érhető el.

A névjegy

A Súgó menü Az OpenOffice.org névjegye parancsa a licenc-információkon túl a rendszer tájékoztat a programfejlesztőkről. Az

alkotók listája akkor kerül elő, ha a Ctrl billentyű nyomva tartása

közben begépeljük az SDT karaktereket. A futó lista az Esc billen-

tyűvel állítható le.

1-19. ábra. A fejlesztők listája fut a párbeszédpanelen

KEZDŐ LÉPÉSEK 43


A program szoftverkörnyezete

Az OpenOffice ikonorientált környezetben, operációs rendszerekben működik, maga is ikonokat alkalmaz az egyes funkciók kiváltására. Az ikonok a parancsok képi megfelelői, apró, szemléletes ábrák, amelyekkel könnyebb tájékozódni, és amelyek segítségével a meg-felelő parancsok indíthatók.

Az asztal

A StarOffice Desktop, az OpenOffice programcsomagban már nem érhető el. Ha az OpenOffice programot indítjuk, akkor a program-csomag elemeinek indítására szolgáló keretrendszer töltődik be (lásd az 1-20. ábrát). Az ablakból indíthatjuk a programcsomag önálló dokumentum-feldolgozó alkalmazásait, makrókat futtatha-tunk, de az alul látható, kiszolgáló-kapcsolatot igénylő parancsok nem futnak.

1-20. ábra. Az indító keretrendszer

44 KEZDŐ LÉPÉSEK


Az alkalmazásablak

Az operációs rendszer minden egyes alkalmazása, programja külön alkalmazási „ablak”-ban fut. Az itt bemutatott képernyőkép a Calc ablaka. A szerkesztett állományok a dokumentumablakokba kerül-nek. A legfelső sor az alkalmazási ablak fejléce, amely a szerkesz-

tett dokumentum neve mellett bal oldalt a rendszerablak vezérlő ikont, jobb oldalt a méretváltoztató és ablakzáró ikonokat tartalmazza. A rendszerablak ikonra az egérrel rákattintva a környe-zethez (Windows-hoz) kapcsoló rendszerablak menüt gördíthetjük le. Itt kicsinyítjük, nagyítjuk a rendszerablakot vagy akár befejezzük a Calc futtatását, kilépünk a szövegszerkesztőből. Ha kétszer gyor-san kattintunk a rendszerablak ikonra, akkor bezárjuk a rendszerab-lakot, azaz befejezzük a szövegszerkesztést. Ennek felel meg a

rendszerablak menü Bezárás parancsa vagy az Alt+F4 billentyű-

kombináció is.

1-21. ábra. A Calc alkalmazásablaka

KEZDŐ LÉPÉSEK 45


A rendszerablak ikonnal legördíthető menü Előző méret parancsa vagy a címsor ikonjára kattintás állítja helyre az eltorzított méretű

rendszerablakot. A menü Áthelyezés parancsa segítségével moz-gatjuk a Calc rendszerablakát, amennyiben annak mérete kisebb a lehetséges maximális méretnél. Ha az ablak maximális méretű, ak-kor ez a parancs nem adható ki. Ezt a menüsor szürke – ki nem vá-lasztható – jelölése is mutatja. A nem maximális méretű ablakot mozgathatjuk egérrel úgy is, hogy rámutatunk a címsorra, majd le-nyomjuk az egér bal gombját és annak folyamatos nyomva tartása mellett az ablakot az új helyére vonszoljuk. Ha felengedjük a bal egérgombot, akkor az ablak az új helyén rögzül.

A Méret paranccsal a rendszerablak méretein változtathatunk. Ez egérrel úgy oldható meg, hogy az ablak határoló vonalaira mutatunk az egérkurzorral. Ekkor az a kiválasztott oldaltól (ablakrésztől) függő

formát vesz fel, s jelzi a mozgatás irányát: , , . A rendszer-

ablak menü Kis méret menüpontjának felel meg a bal oldali mé-retváltoztató ikon, amellyel az egész Calc környezetet ikon méretű-vé zsugorítjuk (erre akkor lehet szükség, ha más Windows alkalma-zásra vagyunk kíváncsiak). A nem maximális méretű ablakban kiad-

ható Teljes méret menüpont vagy az ikon a lehetséges legna-gyobb rendszerablakot állítja be.

A Bezárás menüpontra (vagy közvetlenül a szerkesztésből ki-

adott Alt+F4 billentyűkombináció), illetve a címsor alkalmazásbe-

záró ikonjára kattintással fejezzük be a munkát. Ha a szerkesztett dokumentum változásait még nem mentettük el, akkor a program megkérdezi, mentjük-e a dokumentum módosítását?

1-22. ábra. Figyelmeztetés a dokumentum bezárásakor

Mentést válaszolva elmentjük a dokumentumot, Elvetést válaszol-

va a változtatások elvesznek, a Mégse nyomógombra kattintással

46 KEZDŐ LÉPÉSEK


vagy az ezzel egyenértékű Esc billentyű lenyomásával vissza-

térhetünk a szerkesztéshez (lásd az 1-22. ábrát). A rendszerablak második sora a menüsor, melynek almenüit

vagy a fentiek szerint egérrel, vagy a billentyűzet segítségével, az

Alt billentyű és az aláhúzással jelölt betű billentyűjének együttes

lenyomásával gördítjük le. A menüsor alatt levő sorokban a Né-

zet/Eszköztárak... almenü parancsaival ki- vagy bekapcsolható ikonmenük, más néven úgynevezett szerszámosládák találhatók, amelyeket később részletesen ismertetünk. A többi elem szintén ki- és bekapcsolható.

1-23. ábra. A Calc megnyitható eszköztárai

Közepes (az ikon és a teljes méret közötti köztes) méretű ablakot alakíthatunk ki, ha a menüsor jobb szélén álló ikonra kattintunk. Ekkor megváltozik a képernyő formája, a kialakuló külön ablak saját menülegördítő, méretező ikonokkal rendelkezik. Ezek az ikonok tel-jes méretű dokumentumablak esetén a menüsor jobb oldalán jelen-nek még és a szerkesztett dokumentum ablakára vonatkoznak.

KEZDŐ LÉPÉSEK 47


Dokumentumablak

Egyidejűleg több munkafüzetet, dokumentumot is szerkeszthetünk.

Az Ablak menü Új ablak parancsa segítségével új ablakot nyitha-tunk, amelynek tartalma – a megnyitáskor – a szerkesztett doku-mentummal egyezik meg, azaz két egyforma ablakunk lesz. Új ab-

lak nyílik akkor is, ha a Fájl/Új almenü egy parancsával (vagy a megfelelő ikonokkal) új dokumentum szerkesztését kezdeményez-

zük, illetve a Fájl/Megnyitás... paranccsal (a Ctrl+O billentyűkombi-

nációval vagy a Megnyitás ikonra kattintással) meglévő doku-mentumot töltünk be. Ugyanakkor minden dokumentum maga is tartalmazhat több oldalt és réteget, amelyeken külön rajzokat he-lyezhetünk el.

A megnyitott dokumentumok ablakai az asztalra kerülnek, egyút-tal megjelenik egy, a dokumentumot jelölő ikon is a Windows tálcán. A dokumentumablak lehet teljes méretű, vagy lebegő – a képernyőn mozgatható, átméretezhető – ablak. A tálcán megtalálható doku-mentumot jelölő ikonnal lekicsinyíthetjük vagy aktiválhatjuk a doku-mentumablakot. Több dokumentum megnyitása esetén a tálca ikon-jaival jelölhetjük ki közülük az aktívat, amelyen dolgozni szeretnénk. Az ikonra mért ismételt kattintás ikonméretűre zsugorítja az ablakot.

1-24. ábra. OpenOffice dokumentumok a Windows tálcán

A dokumentumablak bal felső szélén jelennek meg a dokumentum-mal való munkához szükséges eszköztárak. Ennek elemeit a szer-kesztett dokumentum jellege szabja meg.

Ha az aktív (szerkesztett) dokumentum ablaka nem maximális méretű, azaz lebegő, akkor a többi ablak is láthatóvá válhat. Ez elő-nyös akkor, ha az egyik dokumentumból a másikba akarunk része-ket másolni vagy átmozgatni, amely történhet akár egérrel húzva is. A dokumentumablakok közül ilyenkor rákattintással, vagy a hagyo-

48 KEZDŐ LÉPÉSEK


mányos módon, a tálcán vagy az Ablak menüben választjuk ki azt (aktivizáljuk), amelyikben dolgozni szeretnénk. Az aktív dokumen-tumablakot az kiemelt címsor is jelzi (lásd az 1-25. ábrát, ahol a kö-zépső ablak az aktív). Az ábrán az is látszik, hogy az első két ablak-részben ugyanaz a dokumentum, egyetlen címsorral szerepel.

Az aktív dokumentumablak kiválasztható az Ablak menü alján látható listából is, ekkor az ugyanahhoz a dokumentumhoz tartozó ablakok nevei sorszámozással jelennek meg (lásd az 1-25. ábrát).

1-25. ábra. Három dokumentumablak egymás mellett

Címsor

A címsor az OpenOffice rendszerablak legelső sora. Itt jelenik meg az aktuális szerkesztett munkafüzet címe, a jobb oldalon pedig a rendszerablak méretező ikonok. Az egyes dokumentumoknak külön címsoruk van.

Az ablak lezárására szolgál a címsor jobb szélén álló ikon és a

Ctrl+W billentyűkombináció is. E parancsokkal tehát nem lépünk ki

az adott alkalmazásból, például a táblázatkezelőből, csupán az aktív

KEZDŐ LÉPÉSEK 49


dokumentum szerkesztését fejezzük be. Ha az ablakban szerkesz-tett állományon már módosítottunk, akkor a program a lezárás előtt

figyelmeztet, hogy mentsük el a változást (Mentés), ha szükséges (lásd az 1-22. ábrát). Amennyiben nem mentjük el a változtatást

(Elvetés), akkor az elvész. Mentés esetén a korábbi (eredeti) állo-

mány neve .BAK kiterjesztést kap (ha ezt korábban kértük az Esz-

közök/Beállítások parancs Megnyitás és mentés/Általános párbe-

szédpanel-lapjának Mindig készítsen biztonsági másolatot jelölő-négyzetének kiválasztásával). Itt állíthatjuk be az automatikus men-tés gyakoriságát is. Ezeket az információkat használja a dokumen-tum-helyreállítás, ha valami miatt a program futása megszakad.

A kis méret ikon a közepes (minimális és teljes közötti) méretű dokumentumablak címsorának jobb oldali szélén található. Ezzel az aktuális ablak kicsinyíthető a lehetséges legkisebb méretére. Az ablaknagyítás ikon a nem teljes méretű dokumentumablak címsorá-nak jobb oldali szélén található. Ezzel az aktuális ablak nagyítható a lehetséges legnagyobb méretére. A teljes méretű dokumentumab-lakban e helyett az ikon helyett az előző méret ikon jelenik meg.

A menüsor

A címsor alatt látható a menüsor. A menükben alapvető funkciók szerint elrendezett parancsokat találunk. E parancsokat egérrel kat-

tintva, vagy az Alt billentyű és a menü aláhúzva jelölt betűjének

megfelelő gomb együttes lenyomásával legördített menüből, a kur-

zormozgató billentyűkkel történő kiválasztás után, az Enter billen-

tyűvel adjuk ki. A menük környezet érzékeny módon a megnyitott dokumentum

típusától függő műveleteket kínálnak fel.

Állapotsor

Az OpenOffice munkaablakok legalsó – állapotsornak is nevezett – sorában jelennek meg a program üzenetei és állapotkapcsolói, va-lamint az autmatikus számolás eredménye, illetve a nagyításhoz használható eszközök..

50 KEZDŐ LÉPÉSEK


Az eszköztár

Az eszköztárak a parancsok gyors, egylépéses kiadására szolgáló ikonokat funkció szerint foglalják össze. Ikonokat készítettek minden gyakran használt eszközhöz. Az eszköztárikonokkal elvégezhető műveletek általában a menükből is elérhetők. Az alapértelmezett – beépített, a program telepítésével gépünkre kerülő – eszköztárak száma programonként eltérő.

A menüsor alatt húzódik a legfontosabb parancsok és funkciók ikonjait tartalmazó Standard eszköztár (lásd az 1-25. ábrát).

A Standard eszköztár ikonjai, amelyek között kapcsoló jellegűe-ket is találunk (ezeknek két állapota – lenyomott [bekapcsolt] és fel-engedett [kikapcsolt] – van):

URL betöltése: Az eszköztár bal oldalán látható URL5-mező

mutatja az aktív doku-mentum elérési útvonalát. Ebben a mezőben a lista legördítése után választhatunk korábban használt, de begépelhetünk új dokumentu-mokra hivatkozó címeket is.

Új: Új OpenOffice dokumentumot hoz létre. A dokumentum típu-sát a gombra kattintva megjelenő gombmenüből választjuk ki.

Új dokumentum sablonból: Új OpenOffice dokumentumot hoz

létre dokumentumminta alapján. Megfelel a Fájl menü Új parancsá-

nak. A Ctrl+N billentyűkombináció is új szöveges dokumentumot

hoz létre.

Megnyitás: Megnyit egy OpenOffice vagy Microsoft Office do-

kumentumot. Megfelel a Fájl menü Megnyitás parancsának vagy a

Ctrl+O billentyűkombinációnak.

Mentés: Elmenti az aktuális, szerkesztett dokumentumot, ekkor

megfelel a Fájl menü Mentés parancsának vagy a Ctrl+S billentyű-

5 URL (Uniform Resource Locator): Egy dokumentum elérési útvo-nala saját file-rendszerünkben. Az Internetes elérési útvonalakhoz megadhatjuk a protokoll rövidítését is, de a legáltalánosabb esetben a program böngészője automatikus kiegészítéssel él.

KEZDŐ LÉPÉSEK 51


kombinációnak. Ha az állománynak még nincs neve, akkor a prog-

ram nevet kér, ilyenkor az ikonra kattintás a Fájl menü Mentés

másként parancsának felel meg.

Mentés másként: A dokumentumot új néven, illetve más helyre

menti. Megfelel a Fájl menü Mentés másként parancsának.

Dokumentum e-mailként: Új elektronikus levelet küld, melynek melléklete a szerkesztett dokumentum. A melléklet formátuma az éppen használt lesz.

Fájl szerkesztése: Vált az írás védett és a szerkeszthető doku-mentum megnyitás között. Ez együtt járhat a szerkesztett dokumen-tum mentésével. Lenyomva az aktív dokumentum módosítható, fel-engedett állapotában csak olvasható. Ha módosítás után kapcso-lunk át csak olvasható módba, akkor a program lehetőséget biztosít,

hogy elmentsük az utolsó mentés óta végzett módosításokat (Men-

tés), vagy mentés nélkül térjünk vissza az utolsó mentett változat-

hoz (Elvetés). Ekkor a program újra betölti az előző mentést. A csak olvasható dokumentum módosításának megkísérlésekor figyelmez-tetést kapunk.

Exportálás közvetlenül PDF-be: A módosítás vagy illetéktelen megnyitás ellen jelszóval védhető, platform független PDF (Portable Document Format) formátumba menti a dokumentumot. Ez a fajta fájltípus még akkor is nehezen szerkeszthető, ha rendelkezésünkre áll az Adobe Acrobat programja (ami meglehetősen drága eszköz). A beállításokhoz nem jelenik meg külön párbeszédpanel.

Fájl közvetlen nyomtatása: A teljes dokumentumot vagy a kijelölt részt nyomtatja. Az utoljára használt nyomtató neve megjelenik. PDF nyomtatásakor a megfelelő biztonsági beállításokhoz csakúgy, mint a fenti ikonnál az Adobe Acrobat program szükséges lehet.

Nyomtatási kép: A szerkesztett dokumentumot abban a formá-ban jeleníti meg, amelyben a nyomtatóból kikerül. A nyomtatási kép ablakban több oldalas és nagyított nézet is beállítható.

Helyesírás-ellenőrzés: Ellenőrzi a helyesírást az előzetesen kije-lölt szövegben vagy a teljes dokumentumban.

Automatikus helyesírás-ellenőrzés: Bekapcsolva már a begépe-lés közben ellenőrzi a program a helyesírást és a hibákat piros hul-

52 KEZDŐ LÉPÉSEK


lámvonallal aláhúzza. A hibák helyi menüjéből a javítással kapcsola-tos parancsokat adhatjuk ki.

Kivágás: Kivágja, és a vágólapra helyezi az aktuális dokumen-

tum kijelölt részletét. Megfelel a Szerkesztés menü Kivágás paran-

csának vagy a Ctrl+X billentyűkombinációnak.

Másolás: A vágólapra másolja az aktuális dokumentum kijelölt

részletét. Megfelel a Szerkesztés menü Másolás parancsának

vagy a Ctrl+C billentyűkombinációnak.

Beillesztés: A kurzor pozíciójára beilleszti a vágólap tartalmát.

Megfelel a Szerkesztés menü Beillesztés parancsának vagy a

Ctrl+V billentyűkombinációnak.

Formátumecset: Az előzetesen kijelölt szövegrész vagy objek-tum formázását az ikonra kattintással felvesszük, majd a következő kattintással, illetve húzással megjelölt, befestett szövegrészen, ob-jektumon alkalmazzuk.

Visszavonás: Visszavonja az utolsó parancsot. Megfelel a Szer-

kesztés menü Visszavonás parancsának, vagy a Ctrl+Z billentyű-

kombinációnak. A gomb jobb oldalán látható ikonra kattintva több parancs is visszavonható.

Újra: Helyreállítja az utolsó parancsvisszavonás előtti állapotot.

Megfelel a Szerkesztés menü Ismét parancsának, vagy a Ctrl+Y

billentyűkombinációnak. A gomb jobb oldalán látható ikonra kattintva több visszavont parancs is helyreállítható.

Hiperhivatkozás: Hiperhivatkozást illeszt be, illetve biztosítja a korábban beillesztett hiperhivatkozás szerkesztését.

Rendezés növekvő sorrendben: A kijelölt területet vagy az ak-tuális oszlopot tartalma alapján növekvő sorba rendezi. Oszlop ren-dezésekor természetesen a teljes sorok mozognak, vagyis a rekord mezői nem szakadnak el egymástól.

Csökkenő sorrend: A kijelölt területet vagy az aktuális oszlopot tartalma alapján csökkenő sorba rendezi.

KEZDŐ LÉPÉSEK 53


Diagram: Diagramot szúr be a dokumentumba. A gombra kattin-tás után párbeszédpanelen adjuk meg a diagram rajzolásához szükséges adatokat.

Rajz eszköztár megjelenítése: Az állapotsor felett megjeleníti a rögzített Rajz eszköztárat, amellyel a munkafüzet celláitól független grafikákat is létrehozhatunk.

Keresés és csere: Megjeleníti a Keresés és csere párbeszéd-panelt, amelynek beállításai szerint kereshetünk a munkafüzet adott lapján vagy a teljes munkafüzetben. A megtalált kifejezést lecserél-hetjük. Ez Excellel szemben, itt egyedi formázás nem kereshető.

Navigátor: Be- vagy kikapcsolja a Navigátor ablakot, amelyben megjelenő dokumentum objektumok (képek, hivatkozások, OLE ob-jektumok, könyvjelzők stb.) felhasználásával mozoghatunk a szer-

kesztett anyagban. Megfelel a Nézet menü Navigátor parancsának

vagy az F5 gyorsbillentyű lenyomásának.

Képtár: A munkaablak kettéosztásával, a munkafüzet felett meg-jeleníti a képtárat, ahonnan képeket és más multimédiás tartalmakat

húzhatunk a munkafüzetbe. Megfelel az Eszközök menü Képtár parancsának.

Adatforrások: A képtár és a munkafüzet közt megjeleníti az adatforrások paneljét. Innen – fejléccel együtt – egész rekordokat húzhatunk át a munkafüzetbe. Az adatforrások alapértelmezett tar-tama egy minta bibliográfiai adatbázis. Új adatbázist a Base alkal-

mazással hozhatunk létre és az Adatforrások panelen belül, az

Intéző be/ki ikonnal megjeleníthető Intéző helyi menüjének Regiszt-

rált adatbázisok parancsával vehetünk fel a listára.

Nagyítás: Beállítja a munkafüzet nagyítását a dokumentumab-

lakban. Megfelel a Nézet menü Nagyítás parancsának. Nagyításra használhatók még a munkaablak jobb alsó sarkában látható eszkö-zök is.

OpenOffice Súgó: Megjeleníti az aktuális OpenOffice alkalmazás súgójának első oldalát.

54 KEZDŐ LÉPÉSEK


Az eszköztárak megjelenítése Bármely eszköztárbeli ikonra a jobb egérgombbal kattintva helyi menüt jeleníthetünk meg, amelyben az aktuális OpenOffice munka-ablaktól függően testre szabhatjuk az eszköztárak tartalmát (lásd az

1-26. ábrát). Az eszköztárak a Nézet/Eszköztárak almenüjének parancsaival be- vagy kikapcsolhatók.

1-26. ábra. Az eszköztárak gombjai be- és kikapcsolhatók

Az OpenOffice programok egyik hasznos szolgáltatása, hogy az eszköztárak ki- és bekapcsolhatók, illetve testre szabhatók, átala-

kíthatók. A helyi menü Látható gombok almenüjének parancsai-val egyenként kapcsolhatók be vagy ki az eszköztárak ikonjai. A

Nézet menü Eszköztárak Testreszabás parancsával, vagy a

helyi menü Eszköztár testreszabása parancsával párbeszédpanel-lapon állítjuk be a képernyőn található „szerszámosládák” elemeit.

Az ikonok méretét, a megjelenés módját az Eszközök/Beállítások parancs OpenOffice.org / Nézet párbeszédpanel-lapján határozzuk

meg. Az Ikonméret és ikonstílus listákban állítjuk be a kis vagy nagyméretű ikonokat, és az ikonok stílusát. A megfelelő stílusbeállí-

KEZDŐ LÉPÉSEK 55


tással sík gombokat, vagy kidomborodó („három dimenziós”) gom-bokat jeleníthetünk meg.

Az OpenOffice környezetének elemei (menüparancsok, környe-zetfüggő menük, eszköztárak, állapotsorok stb.) mindig az aktuális helyzethez alkalmazkodnak, azaz az éppen végzett munkához szükséges eszközöket kínálják fel. Az ikonok környezetfüggő helyi menüje szintén a jobb egérgombbal kattintva ugrik elő.

Az eszköztárak elemei a jobb oldali egérgombbal egy eszköztárra kattintva megjelenített helyi menüben is be- vagy kikapcsolhatók. A helyi menüben egyesével végezhetjük el ezt a műveletet, ezzel

szemben a párbeszédpaneles megoldásnál (Eszközök/Testre-

szabás) egyszerre több eszköztár megjelenését befolyásolhatjuk.

Párbeszédpanelek és parancsok

A legördülő menük három pontra végződő parancsaival párbeszéd-panel jeleníthető meg. Ezekkel a kiválasztott parancsok paraméte-rezhetők, vagyis a parancs végrehajtását módosító információkat adhatunk meg. A párbeszédpanelekben az összetartozó információ-csoportok bekeretezve jelennek meg.

A párbeszédpanelek vezérlő elemei, amelyekkel a parancsok mű-ködését befolyásoljuk:

Kapcsoló vagy jelölőnégyzet: a kétállású kis négyzet, amelynek két állapota van ( ki- vagy bekapcsolt, az utóbbit a kis négyzet x-elése, illetve kipipálása jelzi). Egy kerettel jelölt csoportban egyszerre több kapcsolót is bekapcsolhatunk.

Kiválasztó- vagy rádiógomb: az egérrel rákattintva megnyomható kör vagy kör alakú ikon. Az ilyen gom-bokat tartalmazó csoportban mindig csak egy gomb lehet benyomva (a körbe írt pont jelzi).

Nyomógomb: A preferált gomb kiemelt kerettel jelenik meg. A ráírt funkció végrehajtását egeres rákattintás-

sal, illetve a kiválasztás után az Enter billentyű lenyo-

másával indítjuk. A Mégse nyomógomb az Esc billen-

tyűnek megfelelő funkciójú, és elveti a parancs végre-

56 KEZDŐ LÉPÉSEK


hajtását.

Beviteli mező: A módosítandó értéket a mezőbe gé-peljük.

Méretbeállító vagy léptetőmező: a nyilakra mutatva, illetve a kurzormozgató nyilakkal (fel, le) növelhető és csökkenthető a beírt érték. A kurzorral a mezőbe állva az adat pontosan beírható.

Kiválasztólista: A jobb oldali nyílra kattintva, vagy a

mezőre állva és az Alt+ billentyűkombinációt meg-

nyomva a legördülő menü feltárulkozik. A megfelelő elemet a listából választjuk ki vagy a mezőbe írással adjuk meg.

A megfelelő gomb vagy mező kiválasztását – billentyűzettel vezérel-

ve – azokon sorban haladva adjuk meg. A Tab billentyűvel előre-, a

Shift+Tab billentyűvel hátralépünk a kijelölési sorban. A kapcsolás-

ra kijelölt jelölőnégyzetet a Szóköz billentyű vagy az Alt + a megfe-

lelő kapcsoló mellé írt elnevezés aláhúzott betűjének billentyűkom-binációjával, illetve egeres rákattintással kapcsoljuk ki, vagy be.

ÁLLOMÁNYKEZELÉS 57


ÁLLOMÁNYKEZELÉS

A továbbiakban dokumentumnak, fájlnak vagy munkafüzeteknek nevezzük a táblázatszerkesztővel előállított, lemezen tárolt állo-mányt. A program indításakor egy új munkafüzetet nyit. Ezek a munkafüzetek hálózatos környezetben más felhasználók számára is elérhetővé tehetők. A munkafüzetet hálózati állomány-kiszolgálón osztottan nem tudjuk módosításra megnyitni. Írási és olvasási jogot csak a fájl lezárása után kaphat újabb felhasználó. Kizárólag olva-sásra természetesen más is használhatja a munkafüzetet (illetve annak másodpéldányát). Mindaddig, amíg a munkafüzet nincs fel-szabadítva, erről más felhasználók üzenetet kapnak.

A fejezetben tárgyaltak ismeretével már megoldhatók az egysze-rűbb feladatok.

A lemezen tárolt munkafüzet megnyitására több módot is talá-lunk, köztük olyan eljárást is, amelynek segítségével tartalom alap-ján megkereshetjük a megnyitandó állományt. A munka során itt is alkalmazhatjuk az automatikus mentést, amelynek beállítását az

Eszközök/Beállítások paranccsal kérhetjük. Ehhez a Megnyitás és

mentés/Általános kategóriában állítsuk be az Automatikus helyre-

állítási adatok mentése jelölőnégyzetet, majd adjuk meg a követ-kező mezőben a két mentés közötti időtartamot percekben.

A munkafüzetekkel végzett munka során mozgunk a munkafüzet részei, a munkalapok és azok részei között, lapokat nyitunk meg, nevezünk át, másolunk, mozgatunk (helyezünk át) és zárunk be. A munkafüzetek adatokkal történő feltöltésére a közvetlen adatbeírást, sorozatokat, automatikus kitöltést, függvényeket és adatátvételt, vágólapra helyezést és beillesztést alkalmazzuk.

A Calc munkafüzetei 1024 (A–AMJ jelű) oszlopból és 1048576 sorból álló táblázatokat tartalmazó munkalapokból állnak. Egyetlen fájlban csak az összetartozó munkalapokat tároljuk, mert a felesle-gesen megnövelt állományméret jelentősen növeli a feldolgozási, újraszámítási időt. A cellák tartalmazhatnak szövegeket, dátum, idő

58 ÁLLOMÁNYKEZELÉS


vagy szám típusú adatokat is. A számításokat végezhetjük állandók és a sorok és oszlopok kereszteződésében álló cellákban megadott változó adatok felhasználásával, mely számításokhoz felhasználhat-juk a program mintegy 260 beépített függvényét is. A függvények alkalmazását robotpilóta segíti.

A leggyakrabban használt összegző függvények eredményei a cellák kijelölése után az állapotsorban is leolvashatók.

A cellák meghatározott rendben rögzített adataiból adatbázist ké-pezhetünk. Az adatbázis rekordokból áll, amelyek mezői a cellákban jelennek meg.

Fogalmak magyarázata

Alább ismertetjük a legfontosabb fogalmakat, amelyeket a követke-ző oldalakon gyakran emlegetünk, még akkor is, ha részletes tár-gyalásukra csak később térünk ki. Ezek a Calc által használt elemek és a programmal előállított végtermékek.

Munkafüzet: A Calc programmal létrehozott állományok, ame-lyek munkalapokból állnak. A munkalapok eltérhetnek egymástól a munkafüzeten belül is. A program a munkafüzeteket létrehozá-sukkor vagy megnyitásukkor külön ablakban jeleníti meg.

Munkalap: A munkafüzeteket felépítő munkalapok sorokból és oszlopokból kialakított rácsok, táblázatok. A munkalapok egyedi névvel rendelkeznek, ezáltal hivatkozhatunk rájuk. Az alapértel-mezett munkalap név: Munkalap1 … Munkalap3. A munkalap ne-ve a lap alján, a lapfülön található. Ezt szükség szerint érdemes beszédesebb, sokatmondóbb névre változtatni (például pénztár-könyv munkafüzet esetében január). A munkalapok sorrendje a munkafüzetben módosítható. Az egyes lapokat a munkafüzetek között is másolhatjuk. Ha rákattintunk egy lapfülre, akkor a hozzá-tartozó lap lesz aktív (lapfülén a lap neve félkövérre változik). A lapokat a fülektől balra elhelyezkedő gördítő nyilak segítségével görgethetjük, így sok munkalap esetén elővehetjük azokat is, amelyek lapfüle éppen nem jelenik meg.

Cella: A munkalapok sorainak és oszlopainak kereszteződésé-ben állnak a cellák. A munkalapok elemi részei, melyek hivatko-

ÁLLOMÁNYKEZELÉS 59


zási lehetőséget biztosító címmel rendelkeznek. A cím a cellát tartalmazó oszlop betűjele és a cellát tartalmazó sor számjele

összetételéből keletkezik (például az A4 jelű cella az A oszlop 4. sorában áll). A cella tartalma a beírt képlet vagy adat, értéke a képlet kiértékelésével kapott eredmény vagy a beírt adat. A sor

és oszlopazonosítók a Nézet menü Oszlop- és sorfejlécek pa-rancsával jeleníthetők meg.

Aktív cella: Az a cella, amelyikbe adatbevitelkor adat kerül. Egy-szerre mindig csak egyetlen cella lehet aktív, melyet vastag keret jelöl. Az aktív cella jele megjelenik a szerkesztőléc elején, a cím mezőben. Egy cellát úgy teszünk aktívvá, hogy rákattintunk. Az

adatbevitelt követő lezáró billentyű ( , , , , Enter, Tab) a

megfelelő irányban következő cellát teszi aktívvá. Az Eszkö-

zök/Beállítások parancs kiadása után, az OpenOffice Calc/ Álta-

lános párbeszédpanel-lapon, az Enter billentyűvel mozog a ki-

jelölés jelölőnégyzet kiválasztását követően beállíthatjuk, hogy

az Enter billentyű lenyomása utáni melyik cellára lépjünk.

Képlet: A cellák tartalmával elvégzendő egyszerűbb vagy bonyo-lultabb műveletet, feladatot leíró szabály. A művelet végeredmé-nye az eredmény (aktív) cellába kerül. Elődcella az, amelyre a képlet hivatkozik, utódcella az, amely más cellákra hivatkozó kép-

letet tartalmaz. Felkeresésüket segítik az Eszközök/Detektív almenü parancsai.

Diagram: A munkalap adatainak grafikus ábrázolása. A többféle formában megjelentethető diagram adatai a táblázatok celláiból, adatpontjaiból származnak. Beágyazhatjuk munkalapba, de meg-jelenhet önállóan is.

Üres munkafüzet létrehozása

Üres munkafüzet készítéséhez adjuk ki az OpenOffice keretrend-

szer Fájl/Új Munkafüzet parancsát, vagy kattintsunk az ablak

Munkafüzet ikonjára! Ha már fut a Calc program, akkor használhat-

juk a Ctrl+N billentyűkombinációt, vagy a Fájl/ÚjMunkafüzet pa-

rancsot.

60 ÁLLOMÁNYKEZELÉS


Office fájlok megnyitása és mentése

Tetszőleges fájlokat érhetünk el az ismét átalakított Megnyitás és

Mentés másként párbeszédpanel segítségével, legyenek azok helyi háttértárolónkon vagy a helyi hálózat, illetve az Internet bármely, számunkra hozzáférést biztosító mappájában. A párbeszédpanelek bal oldalán látható Forráshelyek sáv segítségével eljuthatunk a legy-gyakrabban használt mappákhoz vagy helyekhez. A távoli gépek eléréséhez alkalmazhatjuk a Hálózat elemet is.

2-1. ábra. A megnyitható dokumentumtípusok száma is megnőtt

A bemutatott párbeszédpanel a Windows 7 operációs rendszernek felel meg, ettől jelentősen eltér a többi – akár Microsoftos – operáci-

ós rendszer állomány-megnyitó ablaka, sőt az Eszközök/ Beállítá-

sok parancs OpenOffice.org/Általános kategóriájában választhatjuk

az OpenOffice-párbeszédablakok használata lehetőséget is (lásd a 2-2. ábrát). Ez azonban a Windows 7-féle ablaknál kevesebb esz-közt biztosít számunkra, ezért a Windows 7 szerinti ablakot mutatjuk be.

openoffice 3 - calc (táblázatkezelés másképp)

Documents