Mesefeldolgozásoka drámapedagógia segítségévelMesefeldolgozások

a drámapedagógia segítségével

Őszi mesefüzérMesefeldolgozások a drámapedagógia segítségével

Lóczi Tünde

Ismerkedjen meg Ön is az óvodai mesefeldolgozás dráma-pedagógiai lehetőségeivel!

A szerző Őszi mesefüzére hat mesét dolgoz fel úgy, hogy részletesen ismerteti a mesefeldolgozás menetét, lépéseit, és megadja a foglalkozások anyag- és eszközszükségletét is.

Javaslatot tesz a foglalkozásban részt vevő gyerekek korára, és kiemeli azokat a fejlesztési területeket, amelyeket a me-sék feldolgozásával mi magunk is megcélozhatunk.

Jó munkát, jó szórakozást és elmélyült „meseélvezetet” kí-vánunk a foglalkozásokhoz!

Tartalom Oldal

1. Malackák 3

2. Mese a királyról, aki mindig fázott 6

3. Bánathercegnő 12

4. Őszi mese 16

5. Csipkerózsika 20

6. Piroska 24

áÁ1

1. MalackákCsoport: 5–6–7 éves gyermekek

Tér: csoportszoba, szabad tér a szőnyegen

Idő: 30-35 perc

Eszközök: 3 db gyermekszék, három különböző kendő, csomagolópapír, zsírkréta

Szereposztás: szalmaházas kismalac, faházas kismalac, kőházas kismalac, farkas, riporter

A foglalkozás sikerének feltételei:

A mese történetét már jól •ismerjék a gyermekekA játékvezető lépjen szerepbe•

Fejleszti: a finommotorikát•a koncentrációt•a mozgáskoordinációt•a beszédkészséget•a szókincset•a fantáziát•

1.1 Előkészület

Énekes kapcsolatteremtés

A gyermekek sétálni kezdenek a csoportszobában, és közö-sen énekelik az Egy kis malac röf-röf-röf kezdetű dalt. A Jön az öreg meglátja, örvendezve kiáltja szöveg alatt meg kell érinteniük az éppen mellettük haladó gyermek vállát a ke-zükkel. A dal végén a játékvezető megkérdezi, hogy ki, kit érintett meg. A gyermekeknek meg kell nevezniük a meg-érintett gyermeket (például: Nagy Attila, Kiss Géza).

A játékot a továbbiakban úgy játsszuk, hogy a dal eléneklé-sénél a gyermekek a megérintett gyermek jelét jegyzik meg, és a dal végén a játékvezető kérdésére ezt mondják: „meg-érintettem a ceruzát, a labdát…” A játék nehezebb formája, hogy egyszer a gyermek nevét, utána a jelét kell megjegyez-ni, illetve felváltva adjuk a gyermekeknek a feladatokat.

2

1.2 Legyetek kismalacok! – szoborjáték

A gyermekek sétálnak a teremben majd, tapsra mindenki szoborrá változik.

Játékvezetői instrukció: Legyetek félős kismalacok!

Tapsra szobrot alakítanak a gyermekek. Minden gyermek-től megkérdezzük: Mitől félsz kismalac?

1.3 Rajzoljunk együtt!

Három csoportot alakítunk. Minden csoport közösen raj-zol egy nagyméretű csomagoló lapra! Feladat: az első cso-port szalmaházat, a második téglaházat, a harmadik kőhá-zat rajzol.

1.4 Jön a riporter!

A rajzokat leterítjük a földre, a gyermekek körben helyez-kednek el.

Játékvezetői instrukció:Mindenki próbálja beleélni magát annak a kismalacnak a he-lyébe, amelyiknek a házát rajzolta! Úgy válaszoljatok, mintha ti lennétek az a kismalac, amelyik a rajzolt házban lakik.

Játékvezető: (Szerepbe lépés – Újságíró)Szervusz kismalac, a „Malacfalvi hírmondó” újságnál – dolgozom, és riportot szeretnék veled készíteni. Kérlek, válaszolj a kérdéseimre! (A válaszok így kezdődjenek: Úgy gondolom, hogy…)

Mit gondolsz, kismalac, erős házban laksz?– Mennyire érzed magad itt biztonságban?– Szerinted megvéd a ez ház a gonosz farkastól?– Miért gondolod, hogy nem vagy biztonságban?– Miért érzed úgy, hogy biztonságban vagy?– Mi történne, ha a farkas nekirontana a házadnak?– Hova tudnál menekülni a farkas elől?– Miért nem kell menekülnöd a farkas elől?– Segítene neked valaki, ha bajban lennél?– Segítenél azon, aki bajban lenne?–

Feladat:A gyermekek éljék bele magukat annak a malacnak a hely-zetébe, amelyiknek a házát lerajzolták!3

1.5 Játsszuk azt, hogy …!

Háromfős csoportokat alakítunk, a gyermekek maguk között kiosztják a szerepeket. A 3 fős csoportból egy a szalmaházas, egy a faházas, egy a kőházas malacka szerepét játssza. A já-tékteret a szőnyegen elhelyezett 3 szék adja.

Játékvezetői instrukció: (Beszélni nem szabad, csak moz-gással lehet játszani.)

Játsszátok el, hogy a három kismalac egyszerre kezdi el – a házát építeni!A szalmaházas kismalac nagyon gyorsan felépíti a házát, – és átmegy a faházas testvéréhez. Kineveti testvérét, hogy ő még mindig dolgozik.A szalmaházas kismalac hazamegy, és játszani kezd.– A faházas kismalac tovább dolgozik, mint a testvére, de – hamarosan ő is befejezi az építkezést.A faházas kismalac is kineveti a kőházat építő testvérét.– A kőházas kismalac kitartóan dolgozik, és nem bánja, ha– a testvérei nevetnek rajta.

1.6 Telefonáljatok!

A gyermekek körben ülnek a szőnyegen. A szőnyeg köze-pére egy játéktelefont teszünk. Valamelyik gyermeknél el-kezdjük a játékot, oly módon, hogy az első gyermek lesz a szalmaházas kismalac, a mellette ülő gyermek a faházas, a következő a kőházas, majd úja szalmaházas, faházas, kő-házas.

Játékvezetői instrukció: Szalmaházas kismalac, a farkas rád a karja törni a há-– zat, nagyon félsz és felhívod a testvéredet, mit mondanál neki?Faházas kismalac, mit válaszolnál a testvérednek, ha – meghallanád a telefonba, hogy bajban van?Faházas kismalac, a farkas rád akarja rontani a házat, – felhívod a testvéredet, mit mondanál neki?Kőházas kismalac, mit válaszolnál a testvérednek?–

A játék folytatódik a megkezdett módon, amíg a kör bezárul.

1.7 Pantomim

Párokat szervezünk a gyermekekből kártya segítségével. A gyermekek a memória játékból jól ismert kártyából húz-nak. Az azonos ábrát húzott gyermekek alkotják a párokat. 4

A párok egyike lesz a farkas, a másik pedig a kismalac. A játékteret az alábbi módon rendezzük be: a székeket lete-rítjük három különböző kendővel, az egyik lesz a szalma ház, a másik a faház, a harmadik a kőház. A párok egymás között megbeszélik, hogy melyikük játssza a farkast, me-lyikük a malackát.

Feladat:Némajátékkal játsszák el a párok az alábbi meserészlete-ket! (A gyermekek maguk döntik el, hogy melyik kismalac szerepébe lépnek aszerint, hogy melyik széket választják a játék helyszínéül.)

A mímes játék játékvezetői instrukciói: A kismalac építi a házát, a farkas a közelből leskelődik.– A kismalac beköltözik a házba, boldogan főzi a vacsorá-– ját.A farkas odalopakodik a házhoz.– Bekopogtat először szépen, majd be akarja törni a ház – ajtaját.A mese történéseinek megfelelően fejeződik be a játék: a – szalma- és a faház ajtaját betöri a farkas, de a kismalac elmenekül.A kőháznál a farkas nem tudja betörni az ajtót, és mér-– gesen elkullog.

1.8 Adjuk körbe a kérdést!

A gyermekek körben ülnek szőnyegen, a játékvezető a kör közepén áll, a kezében labda.

Játékvezetői kérdés: Mit gondolsz, miért kullogott el a gonosz farkas?

A gyermekek csak egy mondattal válaszolhatnak. (Például: Azért, mert a testvérek megvédték egymást. Azért, mert a kőházat nem tudta betörni.)

Amelyik gyereknek kapta a labdát, annak kell válaszolnia a kérdésre. (Ami egyszer már elhangzott, azt nem szabad megismételni.) A mondat tartalma lehet azonos, de a meg-fogalmazásnak másnak kell lennie (Aki nem tud válaszol-ni zálogot ad.) A játékot azok a gyerekek nyerik, akik nem adtak zálogot.

5

2. Mese a királyról, aki mindig fázott

Csoport: 5–6–7 éves gyermekek

Tér: Csoportszoba, közepén egy nagy szőnyeg

Idő: 30-35 perc

Eszközök: szék, kabát, korona, kislány kendő

Szereposztás: fázós király, kislány

A foglalkozás sikerének feltételei:

A gyermekek már jól ismerjék •a mese történetét!Két óvodapedagógus együtt •játsszon a gyermekekkel.

Fejleszti: az empátiát•a kommunikációt•a fantáziát•a szókincset•a finommotorikát•a zenei hallást•a művészetek •összekapcsolásának képességét

2.1 Ráhangolódás

Vivaldi: Négy évszak című művéből a Tél zenéje szól hang-kazettáról. A gyermekek a csoportszobában a szőnyegen helyezkednek el, hátukon fekszenek, nyugalmi állapotban.2. óvónő: Gyerekek, hallgassátok meg ezt a csodálatos ze-

nét! A zene elhallgatása után próbáljátok meg ki-találni, hogy milyen évszakról szólhatott a zene!

2.2 Mi jutott eszedbe?

1. óvónő: Melyik évszak jutott eszedbe a zene hallgatása közben? (Tél)

Meséld el, hogy mire gondoltál a zene hallgatása közben?

6

2.3 Rajzoljunk bekötött szemmel zenére!

Minden gyermek két színt választhat az előkészített színes zsírkréták közül. Olyan színt válasszanak a gyermekek, ami-ről a tél jut eszükbe! Minden gyermeknek egy A/4 méretű rajzlapot adunk. A gyermekek szemét bekötjük egy sállal vagy kendővel, majd újra bekapcsoljuk a zenét.

Feladat:Bekötött szemmel a zene ritmusára vonalakat, pontokat kell rajzolni annak megfelelően, amilyen érzés támad a gyermekekben a zene hallgatása közben!

2. óvónő: Gyerekek, ha újra megszólal a zene, arra kérlek benneteket, hogy a kezetekben lévő zsírkrétával egyszerre rajzoljatok a papírra. A feladat az, hogy vonalakat és pontokat rajzoljatok!

Körülbelül 2-3 percig hallgatjuk a zenét, ezután az elkészült rajzokat feltesszük a csoportszobában, szemmagasságban a falra.

2.4 A mesejáték kezdete

A gyermekek a szőnyegen félkörben ülnek

1. óvónő: (dobol, és közben kiáltja) Közhírré tétetik, hogy a király nagyon fázik! Éppen ezért, Nekeresd-ország minden lakója a Fázós királynak köteles tűzre va-lót vinni, bármi legyen is az! Aki nem teljesíti a ki-rály parancsát, annak erőnek erejével még a háza tetejét is leszedik (dobszó).

2. óvónő: Hallottátok gyerekek, mit dobolt ki a kis bíró! Most mit fogunk csinálni? Kinek van még ott-hon tűzifája?

A gyerekek különböző ötleteket mondanak, hogy van-e még otthon fa, amit el tudnak vinni a királynak.

1. óvónő: Menjetek emberek békével, és hozzátok ide a falu közepére a királynak szánt sok-sok fát! Elvisszük a palotába, hátha nem fog fázni őfelsége.

A gyermekek eljátsszák, hogy hazamennek, és tűzre valót keresnek a király számára.

7

2.5 Vigyük fel a király palotájába a sok fát!

Az 1. óvónő odalép a tűzifát kereső 2. óvónőhöz és megszó-lítja. Mindkét óvónő szerepbe lép

1. óvónő: Jó napot szomszédasszony, hát magának volt még fája az udvarban? Azt hittem, már mindet eltüzelték ezen a hideg télen.

2. óvónő: Jó napot Mariskám! Alig bírtam már összeszed-ni ezt a kis fát az udvarban.

1. óvónő: Én már a csengő barackfámat vágattam ki, Béla fiammal, hogy eleget tudjak tenni a király paran-csának. Ugye Bélám így volt?

Odalép egy kisfiúhoz. Megérinti a vállát, jelezve, hogy a gyermekhez intézte a kérdést.

Kisfiú: Igen édesanyám.

1. óvónő: Hogyan vágtad ki ezt a nagy fát lelkem, szen-tem?

A kisfiú elmeséli, hogy hogyan vágta ki a fát.

2. óvónő: Falubeliek! Mivel vigyük a király palotájába ezt a sok fát?

Az óvónő minden gyermekhez intézi ezt a kérdést, a gyer-mekek ötleteket adnak, hogy hogyan szállítsák a fát: kocsi-val, lovas kocsival, teherautóval, …

1. óvónő: Pakoljuk fel erre a nagy kocsira a sok tűzifát, és menjünk fel mi is a királyi palotába!

A gyerekek és az óvónők mímes játékkal eljátsszák, hogy felrakják a fákat a kocsira és elindulnak a királyi palotába.

2.6 A tűzifa elfogyott!

A középen elhelyezett szőnyeg egyik szélére teszünk egy felnőtt széket (trónt), a szőnyeg másik szélén helyezkedje-nek el a falu lakói.

8

1. óvónő: (Fején korona, vállán palást. A trón előtt fel alá járkálva vacog, a Fázós király szerepét játssza.) Jaj de fázom, jaj de fázom, megvesz az isten hi-dege, már csak egy fogam van, az is jajgat bele. Fűtő, hol vagy?

2. óvónő: (udvari fűtő) Felséges királyom, életem, halálom kezedbe ajánlom! Most dobtam be az utolsó for-gácsot, jó lenne hívatni az udvari ácsot!

1. óvónő: (király) Mi ez a zaj? (Eljátssza, hogy kinéz az ab-lakon.)Mit akar itt ez a sok ember?Minek ez a sok fa?Fűtő engedd be az embereket a palotába!

2. óvónő: Falusiak, járuljatok a király elé, szépen, sorban!

A gyermekek egymás után jönnek a király elé, mindegyiket megszólítja a király. A gyermekek a megszólításnak megfe-lelően válaszolnak a királynak.

1. óvónő: (király) Jó napot bátyámuram, hát maga hány éves, és mi a kend neve?

Gyerek: 60 éves vagyok, és Péter bácsi a nevem. (Bármit mondhat a gyermek, de a feladat az, hogy úgy válaszoljon, mint az, akinek a szerepébe képzeli magát.)

1. óvónő: (király) Jó napot asszonyság, maga is fát hozott a kandallómba? Miért hozott ilyen sok fát? Ma-radt-e még otthon tűzre való?

Fiatalember, maga is tűzre valót hozott? Mivel foglalkozik? Mi a szakmája? Mivel jött fel a palo-tába? Van-e felesége? Hogy hívják?

2. óvónő: (fűtő) Felséges királyom, a tüzelő mind elfogyott, az is, amit a falusiak hoztak!

1. óvónő: (király) Megparancsolom, hogy a katonák, min-den ház tetejét szedjék le! Ne kíméljenek egyet-lenegyet sem! Jaj, de fázom!

9

2. óvónő: (egy falusi ember) Menjünk haza emberek, itt már nincs mit tenni! A király leszedeti a házunk tetejét! Mi lesz most velünk? Mi lesz most ve-lünk? (Jajgat és sír.)

Az óvónő most egy falusi szerepében játszik, és hazavezeti az embereket. Együtt sírnak-rínak.

2.7 Legyél szobor!

Feladat:A gyermekekkel csoportokat alakítunk, 5–6 gyermek lesz egy csoportban. Minden csoport egy család. A családok maguk között kiosztják a szerepeket: ki lesz az apa, anya, kislány, kisfiú, nagymama, nagypapa.

Feladat:Szoborcsoportokat alakítanak a „családok”. Szomorúak a családtagok, mert leszedték a házuk tetejét. Minden csalá-dot megkérdezünk, hogy ki milyen szerepet vállalt, és ép-pen mit csinál szoborként. A kislány szerepet vállaló gyer-mekek közül választjuk ki a következő játék szereplőjét.

2.8 A kislány és a király

A gyermekek körben állnak a szőnyegen, felemelt karral megformázzák a királyi palotát. A palotában, a gyermekek alkotta körön belül sétálgat a király. A körön kívül helyez-kedik el a kislány.

1. óvónő: (A Fázós király szerepében vacogva járkál.) Meg-fagyok, megfagyok! Jaj, jaj megfagyok! Ki az, ki van ott, ki jár odakinn? (A király, két gyermek karja között, kinéz az ablakon.) Kislány, ki vagy te, mit akarsz a palotámban? Miért nem mész haza?

A kislány szerepét alakító gyermek elmondja, hogy a kato-nák leszedték a házuk tetejét.

1. óvónő: (Fázós király) Jaj de szomorú! Ezt én tettem? Milyen borzasztó! Gyere a palotámba, ülj ide az ölembe!

A kislány beleül a király szerepét játszó óvónő ölébe a trónra.10

1. óvónő: (Fázós király) Nagyon de melegem lett! Nem kell nekem ez a nagy suba, nem kell nekem az a nagy-kabát! Kislány, hívd ide a családodat és az összes falubeli embert, vendégül látom őket! Mondd meg nekik, hogy siessenek, sok finomságot sü-tünk, főzünk, nagy lakomát csapunk!

2.9 Dínom-dánom!

2. óvónő: (a kislány édesanyja) Gyertek emberek, hazajött a kislányom a királyi kastélyból! Mondd kislá-nyom, mi történt veled a palotában?

A kislány elmeséli, hogy a Fázós királynak most már mele-ge van, és meghívta az embereket a kastélyba vacsorázni.

2. óvónő: Menjünk a palotába! Ha a király vacsorára hív bennünket, akkor nem szabad megvárakoztatni, mert még elhűl a sok finom enni való!

A gyermekek körbeállják a trónszéket, ahol a király ül.

1. óvónő: (Fázós király) Nagyon örülök, hogy eljöttetek! Kedves népem, üljünk asztalhoz, ne várjuk meg, amíg kihűl a sok finomság.

A gyermekek leülnek a szőnyegre és eljátsszák, hogy lako-máznak.

2. óvónő: (vendég) Milyen finom ez a sült hús!

Odalép minden gyermekhez és megkérdezi, hogy milyen ételt választott:

2. óvónő: Uram, bátyám, maga mit választott? Asszonyság, ízlik az étel?

A gyermekek feladata, hogy a megszólításnak megfelelő módon válaszoljanak.

1. óvónő: (Fázós király) Milyen boldogság, hogy együtt la-komázom a kedves népemmel! De a lakomához tánc is jár! Gyertek, táncoljuk!

A gyermekek párokat alakítanak. Mindenki táncra perdül a játék lezárásaként. (Itt ül egy kis kosárban… ének–tánc.)11

3. BánathercegnőCsoport: 3–7 éves gyermekek

Tér: Csoportszoba

Idő: 25-30 perc

Szereposztás: hercegnő, mesélő

Fejleszti: a beszédkészséget•a kapcsolatteremtő •képességeta mozgáskoordinációt•a koncentrációs •képességeteketa fantáziát•a gondolkodást•az ok-okozati összefüggések •felismerésétaz érzelmi azonosulás •képességétaz empátiát•

3.1 Bemelegítés, ráhangolódás

Körben ülünk a szőnyegen, az óvónő kezdi a játékot. Azt mondja: „vidám”, és a kezében tartott labdát odadobja va-lamelyik gyereknek. A feladat az, hogy a vidám ellentétét mondja a gyermek. Ha jót mondott, ő irányítja tovább a játékot.

Egy másik szót mond: „világos” közben dobja a labdát egy másik gyermeknek, aki azt mondja: „sötét”. A feladat az, hogy nagyon sok ellentétpárt gyűjtsenek a gyermekek (pél-dául: irigy–jó szívű, sír–nevet, öreg–fiatal, apa–anya, okos–buta).

3.2 Grimaszok!

Most visszatérünk az első ellentétpárhoz. A feladat az, hogy minden gyermek egyszerre mutasson vidám arcot. Tapsra minden gyermek szomorú arcot vág. Ezt váltogatjuk kö-rülbelül háromszor-négyszer. Ennél a játéknál mindenki egyszerre játszik.

12

3.3 Fényképek nézegetése

A gyermekek fényképeket hoztak otthonról, ezt veszi most elő az óvónő. Egy nagy asztal körül helyezkedünk el, az asztalon szétterítve találhatók a fényképek.

Feladat:Mindenki válassza ki az általa hozott képet! Minden gyer-mek egymás után elmondja, hogy fényképen szereplő em-berek arca mit fejez ki, vidám vagy szomorú.

Óvónő: Mit gondoltok gyerekek, miért szomorú (vagy vidám) a képen szereplő gyerek (vagy felnőtt)?

A gyerekek vagy visszaemlékeznek, vagy kitalálják a fény-képen szereplő körülményekből, hogy miért volt szomorú vagy vidám anya, apa, testvér, barát…

3.4 A mese elkezdődik

1. óvónő: (mesélő) Élt egyszer egy nagyon bánatos herceg-nő. Nem volt senkije, se apja, se anyja, se gyer-meke. Soha nem mozdult ki a palotájából. Egy-szer azonban megüzente a hercegnő, hogy nagy mulatságot rendez a palotában, és elvárja, hogy a szomszéd falu népe látogassa meg őt a kastély-ban. A falu népe el sem tudta képzelni, hogy mit akar a bánatos hercegnő. Mivel azonban soha nem látták még, nagyon kíváncsiak voltak rá.

A gyerekek, a falubeli emberek, a mesélővel együtt felkere-kednek, és elindulnak a palotába, ez a csoportszoba másik fele, ahol a hercegnő sétál fel alá a palotájában (2. óvónő a hercegnő szerepében).

2. óvónő: (hercegnő) Látom, ti mind boldogok vagytok, én pedig nagyon bánatos vagyok. Nektek vannak testvéreitek, barátotok, rokonotok, de nekem nin-csen senkim. Megparancsolom, hogy mindenki hozza el nekem azt, ami neki a legkedvesebb, kü-lönben földig romboltatom a falutokat. Nem az a fontos, hogy minél drágább holmi legyen, amit hoztok, hanem az, hogy azt hozzátok el nekem, ami számotokra a legdrágább.

A falusiak nagy bánatosan hazamennek, és a mesélővel együtt elhatározzák, hogy falugyűlést tartanak.13

1. óvónő: (mesélő) Találjátok ki, hogy ki mivel foglalko-zik, mint falusi!

Mondjátok meg a neveteket és azt is, hogy hány évesek vagytok!

Mi a legkedvesebb a számotokra a világon?

A gyermekek sorban bemutatkoznak. Megmondják a ki-talált nevüket, életkorukat és foglalkozásukat. Elmondják, hogy számukra mi lenne az a dolog, ami a legkedvesebb (például: a sofőrnek az autója, a bányásznak a csákánya, a boltosnak a pénztárgépe).

1. óvónő: (mesélő) Asszonyok! Emberek! Mindenkinek eszébe jutott, hogy mi a számára a legkedvesebb! De él ebben a faluban egy olyan szegény asszony, akinek a pólyás babáján kívül nincs semmilye. Mit gondoltok, odaadhatja Kati néni a kisgyer-mekét a hercegnőnek?

A gyermekek elmondják a véleményüket, hogy miért nem lehet elszakítani egy kisbabát az anyjától.

1. óvónő: (mesélő) Emberek menjünk fel a kastélyba és ad-juk oda a hercegnőnek, ami számunkra a legfon-tosabb!

A mesélő és a gyermekek felmennek a palotába, és sorra a hercegnő elé járulnak. Bemutatkoznak, mint akik a falu-ban laknak. Megmondják a kitalált nevüket, és azt, hogy mivel foglalkoznak (például: Béla bácsi vagyok, 50 éves fa-vágó, Éva néni vagyok, 40 éves fodrász). Elmondják, hogy mit hoztak magukkal, és miért az a számukra a legdrágább (például: Béla bácsi a baltáját hozta el, mert azzal tud fát vágni, Éva néni az ollóját, mert azzal vágja az emberek ha-ját). Mindenkit meghallgat a hercegnő, de hirtelen eszébe jut, hogy valaki hiányzik a falubeliek közül.

2. óvónő: (hercegnő) Szép, szép, hogy ennyi minden el-hoztatok nekem! Valaki azonban hiányszik a fa-luból, miért nem jött el mindenki? Menten földig romboltatom a falutokat!

14

A gyerekek elmondják, hogy Kati néni otthon maradt, mert nem lehet a kisbabáját egyedül hagyni. Az ember nem ad-hatja oda senkinek a gyermekét. Egy pólyás baba nem lehet ajándéktárgy. Minden gyermeknek szüksége van az anyjá-ra és az anyának a gyermekére.

2. óvónő: (hercegnő) Olyan szépen elmondtátok, hogy miért nem adhatja oda egy anyja a gyermekét, hogy magam is belátom, hogy lehetetlent kér-tem. Tartsa csak meg a Kati néni a gyermekét, és nevelje fel egészségben! Ti is menjetek haza békességben, és vigyétek haza az ajándékokat is, amit nekem hoztatok! Ezután azonban én is sok-szor ellátogatok majd a falutokba, és viszek nek-tek igazi ajándékot.

3.5 Mit vigyen ajándékba a hercegnő a falubelieknek? (rajz)

Feladat:Minden gyermek lerajzolja, hogy, milyen „igazi” ajándékot szeretne kapni a hercegnőtől. (Változatos technikákkal raj-zoljanak a gyermekek: zsírkréta, színes ceruza, festék.)

3.6 Adok neked…

A játék lényege, hogy ajándéktárgyakat mondanak a gyer-mekek, hol vidáman, hol szomorúan. Amelyik gyermek-nek adták az ajándékot annak, ellentétesen kell válaszolnia. Aki elvéti, az áll a kör közepére. A gyerekek körben állnak, a kör középen áll a játékvezető, és vidáman ezt mondja:

Adok neked egy labdát!– Odadobja valakinek a kezében lévő labdát. Az a gyermek, akinek a labdát dobták, szomorúan válaszol:

Kaptam egy labdát!– A játékvezető új tárgyat talál ki:

Adok neked egy babát! – mondja szomorúan. Közben – valakinek odadobja a kezében lévő labdát.

A kiválasztott gyermek vidáman mondja: Kaptam egy babát.–

A játék lényege az, hogy vidám és a szomorú váltsa egy-mást. A játékvezetőnek mindig új tárgyat kell kitalálnia.

15

4. Őszi meseCsoport: 5–7 éves gyermekek

Tér: Csoportszoba

Idő: 30-35 perc

Eszközök: őszi gyümölcsök, tálcák, kések, kalap, zakó, magnó, Vivaldi: Négy évszak – Ősz

A foglalkozás sikerének feltételei:

A két óvónő együttes játéka, •dajka segítsége.A gyermekek ismerjék a • Lipem-lopom kezdetű dalt és Csanádi Imre: Alma című versét.

Fejleszti: a koncentrációt•a kreativitást•a mozgáskoordinációt•a zenei hallást•a memóriát•a kooperációs képességet•

4.1 Ráhangolódás

Zene hallgatása közben a gyermekek szabadon mozognak a csoportszobában (Vivaldi: Ősz). Arra kell ügyelniük, hogy ne érjenek egymáshoz. Majd váratlanul leállítjuk a mag-nót, és a sétáló gyermekek belemerevednek abba a pozíció-ba, amelyben a csend találta őket (koncentráció).

Azután tovább szól a muzsika. A gyerekek most úgy men-jenek el egymás mellett, hogy érjenek hozzá egymás vállá-hoz. Ismét csend, megállás.

A zene harmadik része alatt séta közben mindenki párt ke-res magának. A gyermekek csak a kisujjukkal kapaszkod-hatnak egymásba, így választhatnak párt.

4.2 Vakvezető

A zene tovább szól. A feladat az, hogy a párok egyik tagja becsukja a szemét, a másik gyermek pedig úgy vezeti, hogy ne érjen semmihez és senkihez. A zene elhallgatása után szerepet cserélnek a gyermekek és a zene elindítása után újra a „vakvezetés” a feladat.16

4.3 Mire gondoltál?

Körben ülünk a szőnyegen. Megbeszéljük, hogy ki mit ér-zett, amikor a társát vezetette, és mit érzett, amikor őt ve-zették.

Óvónői kérdések: Mire gondoltál a zene közben?– Milyen színeket juttatott eszedbe a zene?– Milyen évszak jutott eszedbe a zene hallatán?–

4.4 Te vagy a postás!

Az óvónő is a kör része, és az ősz „hívószavait” egymás után súgja a gyermekek fülébe.

Az óvónő a mellette ülő gyermek fülébe súgja a szót: barna. A feladat az, hogy mindenki a mellette ülőnek tovább súgja azt a szót, amit kapott. Például: falevél, sárga, szőlő, bordó, alma, eső, szél. A gyerekekkel megbeszéljük, hogy az őszt juttatták eszünkbe a szavak.

4.5 Pantomimjáték

1. óvónő: Gyerekek, mondjátok el, hogy a melyik a kedvenc őszi gyümölcsötök!

A gyerekek sokféle őszi gyümölcsöt sorolnak fel.

1. óvónő: Úgy ennék egy kis almát! Gyerekek, menjünk el a közeli almáskertbe, és szedjünk egy kis almát!

Az óvónő és a gyermekek eljátsszák, hogy elmennek a köze-li kertbe. Létrát támasztanak a fához, felmásznak rá. Almát szednek a ládákban. Almaszedés közben Csanádi Imre: Alma című versét mondogatják. Eljátsszák, hogy felrakják a nehéz almásládákat a kocsira. Minden gyermek elmond-ja, hogy mennyi láda almát szedett. Eljátsszák, hogy meg-mossák a csapnál az almát és megeszik. (Az óvónő panto-mimjátékát a gyermekek utánozzák.)

17

4.6 Szüretelős játék

1. óvónő: Gyerekek, nagyon finom volt az alma, de még szívesen ennék egy kis szőlőt is. Tudok egy közeli szőlőskertet, menjünk, szedjünk egy kis szőlőt!

2. óvónő: (Fején kalap, férfi zakó van rajta, kezében csősz-bot. Kintről érkezik, és hangosan méltatlanko-dik.) Nagyon nehéz élet a csősz élete, egész nap kint ülnök a szőlőskertben és vigyázok, hogy senki ne szedhessen a szőlőből! Leülök egy sző-lőtőke mellé, és inkább szundikálok egy kicsit. Remélem senki sem zavarja meg az álmomat!

Az óvónő eljátssza, hogy leül a földre és elalszik.

1. óvónő: Gyerekek elaludt az öreg csősz, menjünk és szed-jünk a kertből, szőlőt!

A játék menete megegyezik a Lipem–lopom a szőlőt kezdetű dalosjáték menetével. A dal végén beszélgetünk a csősszel.

4.7 Beszélgetés a csősszel

1. óvónő: Uram, bátyám hát maga, hogy bírja ezt a kemény munkát itt a szőlőskertben?

2. óvónő: (csősz) Gyerekek, nagyon nehéz az én munkám! Egész nap itt ülök a hidegben, vagy a melegben és állandóan éberen kell figyelnem. Öreg vagyok én már ehhez! Ki vállalná helyettem a csőszmes-terséget?

A jelentkező gyermekek közül csőszt választunk és eljátsz-szuk a dalos játékot. A dal végén újra beszélgetünk a csősz-szel (most már gyermek játssza a csősz szerepét).

1. óvónő: Hány éves, bátyám? Van-e családja? Hol lakik?

A csősz szerepét játszó gyermek, röviden válaszol a feltett kérdésekre. A feladat az, hogy élje be magát a szerepébe, és csőszként szólaljon meg.

18

4.8 Családi fotó

4-6 fős csoportokat alakítunk a gyermekekből.

Feladat:A csoportok készítsék el a csősz bácsi családi fotóját. Beszél-jék meg, hogy ki a csősz. Ki a felesége? Lánya vagy fia van a csősznek? Van–e unokája? (Nevezzék el magukat! Pista bácsi, Marika néni, Gyerekek: Kati, Béla.) A családi fotóhoz álljanak fel a csoportok! Ki hol áll a fényképen?

1. óvónő: (fényképész) Kérem, hogy a kedves családtagok húzódjanak egymáshoz közelebb, mert nem fér fel mindenki a képre! Mosolyogjanak, most re-pül a kismadár!

2. óvónő: Most arra kérjük a családtagokat, hogy mutat-kozzanak be. Mondják el, hogy hány évesek, mi a nevük és mivel foglalkoznak!

A családok bemutatkoznak.

4.9 A mesebeli család rajza

Minden csoport kap egy nagyméretű rajzlapot. A feladat az, hogy rajzolják le az egyes csoportok az általuk megfor-mált család rajzát (csősz, felesége, fia, lánya, unokái).

4.10 Csemegézés

A játék lezárásaként a kialakult csoportok (családok) őszi gyümölcsökből képet készítenek. Minden csoport kap egy-egy nagy tálcát. A feladat az, hogy őszi gyümölcsökből ké-szítsenek egy képet. A kép témája: Az ősz. Felhasználhatnak szőlőt, körtét, almát, szilvát, diót, mogyo-rót. A gyümölcsöket meg lehet hámozni, fel lehet darabolni. (Ennél a játéknál vegyük igénybe a dajka segítségét is.) A megmaradt gyümölcsöket a játék végén közösen elfo-gyasztjuk!

19

5. CsipkerózsikaCsoport: 5–7 éves gyermekek

Tér: Csoportszoba

Idő: 25-30 perc

Eszközök: királyi palást, korona, udvari bolond sapka, ruhás láda, otthonról hozott felnőtt blúzok, szoknyák, kendők, rózsakoszorú, rajzlap, színes papír, zsírkréta, színes ceruza, olló, ragasztó

A foglalkozás sikerének feltételei:

A két óvónő együttes játéka, •dajka segítsége.A gyermekek ismerjék a •Csipkerózsika című mesét!

Fejleszti: a kreativitást•a mozgáskoordinációt•a zenei hallást•a memóriát•a kooperációs képességet•

5.1 A mese elkezdődik (szerepbe lépés)

Az 1. óvónő a király szerepében, a 2. óvónő a kisbíró szere-pében. A gyermekek a nép szerepét játsszák.

1. óvónő: (király) Kisbíró, dobold ki a faluban, hogy a ki-rálynénak kisleánya született! A falubéliek mind jöjjenek el a keresztelőre a királyi várba!

2. óvónő: (kisbíró) Közhírré tétetik, hogy Bergengócia ki-rályának kisleánya született. A király mindenkit szívesen lát a palotában, de senki ne merjen üres kézzel jönni! Most menjetek haza, és mindenki találja ki, hogy mit visz a királyi párnak ajándék-ba a keresztelőre.

5.2 Ajándékkészítés

Feladat:Az előre elkészített eszközökkel és anyagokból készítsenek a gyermekek ajándékot a királyi család valamelyik tagjá-nak. A gyermekek maguk döntik el, hogy a királynak, a ki-20

rálynőnek, vagy a királykisasszonynak visznek ajándékot. Az ajándékot le is lehet rajzolni! A gyermekek az elkészített ajándékot becsomagolják, és ellátják a saját jelükkel.

5.3 Mi legyen a királykisasszony neve? Névadó játék

A gyermekek a csoportszoba közepén körben állnak.

1. óvónő: Játsszuk el az Itt ül egy kis kosárban kezdetű dalt! Egy kislány beáll a kör közepére, ő lesz a király-lány. A dalt többször elénekeljük és eljátsszuk.

2. óvónő: Gyerekek, mit gondoltok, mi lehet a királykisasz-szony neve?

A gyermekek nagyon sok lánynevet fel tudnak sorolni.

1. óvónő: (gonosz tündér) Mit beszéltek itt össze-vissza, nem tudjátok, hogy a királylány neve Csipkeró-zsika? Hiába szép, okos és jószívű a királylány, én akkor is megátkozom! A király engem nem hívott meg a keresztelőre, ezért most halljátok bosszúmat! A királykisasszonyt a 15. születés-napján egy orsó meg fogja szúrni, és attól a szú-rástól örökre elalszik majd!

5.4 A keresztelő

1. óvónő: (kisbíró) Közhírré tétetik, hogy holnap lesz a királykisasszony keresztelője! A király minden embert vár a királyi palotába! Hozzátok el az ajándékokat a királyi családnak!

2. óvónő: Gyerekek nézzétek, hoztam nektek egy nagy lá-dát. Nézzük meg, mi van benne!

A gyerekek körbeállják a ruhás ládát és mindenki választ belőle magának. A ládában van a királyi család és a jó tün-dér ruhája is. A ruhaválogatás alatt a gyermekek tulajdon-képpen a szerepeket is kiosztják egymás között. Ezután be-rendezik a helyszínt, a királyi palotát. 3 szék lesz a három trónszék. A király középen foglal helyet a két szélén a ki-rálynő és a királykisasszony. Mindenki felöltözik, és a nép elindul az ajándékokkal a király palotájába. A gyermekek 21

sorban állnak a trónszékek előtt aszerint, hogy kinek hoz-tak ajándékot.

1. óvónő: (kisbíró) A király nagy szeretettel fogadja a ki-rályi családnak szóló ajándékokat, és arra kéri a népét, hogy mondja el, mit hozott ajándékba és miért éppen annak a szereplőnek adja!

A gyermekek sorban elmondják, hogy mit hoztak, és miért a királynak, királynőnek vagy a királykisasszonynak szánták.

2. óvónő: (A gonosz tündér szerepében és öltözetében beront az emberek közé.) Engem nem hívtatok meg, de mégis eljöttem. Halljátok bosszúmat! A királylány a 15. születésnapján egy orsó szúrásá-tól örökre el fog aludni, és vele a királyi vár min-den lakója! Majd meglátjátok! Hi-hi-hi!

1. óvónő: (kisbíró) Emberek, most menjen mindenki haza, vége van a mulatságnak.

A gyerekek szomorúan hazamennek (leülnek a szőnyegre).

5.5 Mi leszek, ha nagy leszek?

A gyermekek és az óvónő a szőnyegen körben helyezked-nek el, és beszélgetni kezdenek.

2. óvónő: Gyerekek, mit gondoltok, mi fog történni 15 év múlva? Akkor már ti is nagyok lesztek, mondjá-tok el, mivel szeretnétek foglalkozni felnőtt ko-rotokban?

Minden gyermek, sorban elmondja, hogy mi szeretne len-ni, ha felnőtt lesz.

5.6 Eltelt 15 év……

1. óvónő: (kisbíró) Alattvalók! Alattvalók! Nagy baj tör-tént! Csipkerózsika királykisasszony ma ünne-pelte a 15. születésnapját és beteljesült a gonosz a jóslat. Elaludt a királylány és vele a királyi ud-var minden lakója! Elaludt a király és a király-nő is! Mi lesz most velünk! Hogy tudjuk őket felébreszteni?

22

A falubéliek (gyerekek) különböző ötleteket mondanak, hogyan lehetne a királyi udvart felébreszteni. A gyermekek maguk döntik el, hogy a különböző ötletekből melyik len-ne a legjobb.

A gyermekek ilyeneket mondanak: Csináljunk nagy zajt és lármát, hátha arra felébred a királyi család. Vonuljunk fel, mint a katonák. Jöjjön egy királyfi és csókolja meg a király-lányt.

5.7 Itt a vége fuss el véle… (pantomim játék)

A gyermekek úgy fejezik be a mesét, ahogy nekik a legjob-ban tetszik.

Feladat: Játsszuk el közösen a mese végét pantomim játékkal. Azt is játsszuk el, ahogy a királyi család felébred a mély álomból. A játék lényege az, hogy csak mozdulatokkal szabad elját-szani a cselekvést, beszélni közben nem szabad.

5.8 Levezető játék (zene és tánc)

Bekapcsoljuk a zenét, és a népzene ritmusára minden gyer-mek táncos mozdulatokat végez, párban, csoportban, vagy egyedül.

Feladat: Játsszuk el, hogy a király nagy lakodalmat csapott, Csipke-rózsikát feleségül vette a daliás herceg! Mindenki táncol a lakodalomban.

23

6. PiroskaCsoport: 5–7 éves gyermekek

Tér: Csoportszoba

Idő: 25-30 perc

Eszközök: kellékek, jelmezek: piros kendő, kosár, fekete kendő (a farkas bundája)

Szereposztás: Piroska, farkas, nagymama, édesanya, vadász

A foglalkozás sikerének feltételei:

A két óvónő és a gyermekek •együttes játéka.A mesét jól ismerjék a •gyermekek!

Fejleszti: a kreativitást•a beszédkészséget•a kooperációs képességet•

6.1 Járásgyakorlatok

1 óvónő: Járjatok úgy, mint egy kislány, aki bátran elin-dult az erdőbe!Járjatok úgy, mint egy kislány, aki fél az erdő-ben!Járjatok úgy, mintha gonosz farkasok lennétek!Járjatok úgy, mintha vadász bácsik lennétek!Járjatok úgy, mintha nagymamák lennétek, akik már alig látnak, csak botorkálnak az úton!

Először minden gyermek egyszerre játssza a játékot, majd egyedül is be lehet mutatni az egyes járásfajtákat. A gyer-mekek maguk döntik el, hogy melyik szereplő járását ki tudta a legjobban utánozni, így választjuk ki a mese sze-replőit: Piroska, farkas, nagymama, édesanya, vadász.

6.2 Pantomim játék (némajáték)

2. óvónő: Játsszuk el a következő jeleneteket: Az édesanya elbúcsúzik Piroskától a házuk – kapujában.Piroskát meglesi a Farkas az erdőben.– Piroska virágot szed a nagymamának az er-– dőben.24

A farkas a nagymama ágyában fekszik, és vár-– ja Piroskát.Piroska és a nagymama kiugranak a farkas – gyomrából.A vadász bácsi elkergeti a Farkast.–

A játék lényege az, hogy a gyermekek a mozgásukkal fejez-zék ki a történetet.

6.3 Szöveges játék

1. óvónő: Gyerekek játsszuk el a következő jeleneteket!Mit mondott Piroska az édesanyjának, ami-– kor elbúcsúztak?Mit mondott az édesanya Piroskának?– Mit mondott a farkas Piroskának az erdőben?– Mit mondott Piroska a farkasnak az erdőben?– Mit mondott a Nagymama, amikor meglátta a – farkast a házában?Mit mondott a farkas a nagymamának?– Mit mondott a farkas Piroskának, amikor a – nagymama ágyában feküdt?Mit mondott Piroska és a nagymama, amikor – megmenekültek?Mit mondott a vadász, amikor elkergette a – farkast a faluból?

6.4 A helyszínek lerajzolása

A gyermekeket négy csoportba osztjuk, és az alábbi fel-adatot adjuk. Nagyméretű csomagolópapírra rajzolják le az alábbi helyszíneket: Piroska háza, az erdő, a nagymama háza, a vadász háza. A 4 helyszínből egyet kiválasztunk: Piroska háza

6.5 Szöveges improvizációs játék

Jól látható helyre kitűzzük a Piroska házának képét. Be-szélgetést kezdeményezünk a gyermekek körében az alábbi kérdések alapján:

1. óvónő: – Mit gondoltok van-e testvére Piroskának?Hány éves a testére?– Fiú vagy lány?– Mivel foglalkozik Piroska édesanyja?– Mivel foglalkozik Piroska édesapja?– 25

Miért betegedett meg a nagymama?– Mi történt Piroska nagypapájával?– Hogy hívják Piroska testvérét?– Hogy hívják Piroska édesapját?– Hogy hívják Piroska édesanyját?– Hogy hívják a nagymamát?– Hogy hívják a nagypapát?– Mit dolgozott még fiatal korában a nagyma-– ma és a nagypapa?

6.6 Piroskáéknál (családjáték-improvizáció)

1. óvónő: Gyerekek, játsszuk el, hogy este Piroskáék vacso-ráznak a konyhában. A család arról beszélget, hogy szegény nagyi megbetegedett, és valakinek holnap el kell menni meglátogatni.

A két óvónő szerepbe lép, és segít a gyermekeknek a be-szélgetésben. A gyermekek közül választjuk ki Piroskát és Piroska testvérét vagy testvéreit.

1. óvónő: (édesapa) Anyukám, mi lesz ma a vacsora?

2. óvónő: (édesanya) Paprikás krumpli lesz kolbásszal? Szólj a gyerekeknek, hogy mossanak kezet!

1. óvónő: (édesapa) Piroska, Katika, Ádám! Gyertek vacso-rázni! Mossatok kezet!

2. óvónő: (édesanya) Piroska, miből kaptál ötöst az iskolá-ban, dolgozatot írtatok?

1. óvónő: (édesapa) Ádám, mi volt a munkahelyen?

2. óvónő (édesanya) Katikám mi történt ma az ABC-ben, ahol dolgozol?

A játék lényege, hogy a két óvónő irányításával spontán be-szélgessenek a gyermekek, mintha otthon a családban be-szélgetnének.

Ez a mese nagyon sok variációs lehetőséget hordoz magá-ban. Kreatív óvodapedagógusok irányításával érdekes csa-ládjáték kerekedhet a mese segítségével.

Jó játékot kívánok!26