radt es a helyszinen folytatta eletet, megszakit6s nel-ktil eges zen a aT- ""pi;; id6k-6;n"n megerosodve aKelet-Europabol hozzai;k" felepeA;;i torokos muveltse-gu turani *"gvarokkuiirrtilallJirrunokkal, avarokkales 6rp6di rniivarokk;ll-uiuui ; turani magyarok be-erkezesekor i-lrarpet-rn"o.n.enen minden foldmuve-lesre alkalmas t6j fia;

"ilort f;;i;iVo, a turaniak a fri_ves puszt6kon telepedtek ffi€g, ami az o lovas eletfor_maiuknak eppen megfelelt. rvZpi u.Lout szempontjaborezek szerint a -ui ,r?;y;rr."s .i"t"gv g0 szazalekbanarjanak tekintheto -rnep?eieini ill6h-f urlJnlt , Hung-Ari' Mag-Ari), es korriinuitil zo--siizalekban turaniak-nak.

A magyar (es europai I) ristortenet itt v6 zolt filkorvo-nalai ftileg azon magyar tudosot es lut"tok eredmenye-kent raj zotoatar ti;;kik ilugyarorszag hatarain kivtilelnek' ftileg a nyugati ,rubuq"uii4gb;". A sors ironi6-ja' hogv a iazaiiuoosofi?Ta har"iTutatoin tlzetek tag-jai, akiknek minden.F+ ;us"l.tl"" "rr.rrorban kellett vol_na e nagy hordereju tutaiaiokbi nul"pcsolodniok, ko_zombosek maradtak,ai*t !r""r "rs^t eppenseggel in-dul a tos ellens t ur uu er rosi,it a r.-

-ilia?-

" tt6[ felne k, ho gye felfedezesek nyoman i r";gyar nemzeti ontudat na-gyon megerrisodik es *lgtrgs _megzavarj a azorszag es aszovjetunio k6;tt;nnallo ,,1?ro;;;; lonyt De het med_dig lehet feltar toztatni ir' wzsagot diadalmas

'tjan ?

24

25

Osttirtenetiink fobb tetelei

A ttirtenettudom6ny mai eilespontja szerint a K6rpet-medence es Europa nyugati resze az ujkokorban es abronzkorban szerves kapcsolatban eilt a regi Kiizel-Kelettel. Ez a kapcsolat nemcsak szellemi vonatkozAs-ban eilt fenn, hanem nepesseg dolgAban is, mert Europanemcsak elso magas kulturajat, hanem elso 6llando la-koss Agftt is Ktizel-Keletrol kapta. E z a nem zetkozi tudo-m6nyos felismeres kiegeszilt egy mAsik fontos eszreve-tellel , amit egyes nem-magyar tudosok kezdemenye-zese nyoman a kiilfttldirn elo magyar kutatok dolgoztakki reszletesen s ami abban a tetelben foglalhato bssze,hogy a Kozel-Keleten kialakult el,so magas kuhrtra hor-dozala a magAar nyelu uolt, tehat a magAar oshaza isK 6 zeL-K el"eten kere sendo.

Akik a ko- 6s bronzkor magyar nyelvtiseget valljek,mint ffii, azok elott logikusan meriil fel a m6sodik igenlenyeges kerdes, az ugyanis, mi t6rtent Europ6ban azoda bevAndorolt nagy tirmegti keleti nepess6ggel a be-kbltbz6st kilveto evezredek folyam 6n? Nevezetesen,fennmaradt-e ez az osi magyar nyelvti lakosseg utodai-ban mind a mai napig , azaz beszelhetiink-e azon a terti-Leten, alwl ma is magAarok l"aknak, a Karpat-medencd-ben, \tezer du ota furto magAar nepi foLUtonossagrol?

A kbvetkezokben bemutatjuk, milyen allaspontot fog-lalnak el es milyen erveket szegeznek a hazar tudosoke ket igen lenyeges magyar ostilrteneti tetellel szem-ben.Az anyaorsz6gi tudosok az okori vil6g

magyar nyelvtisegerol es a magyar oshazilrol

E sorok iroja egy korAbbi tanulmAnyban 1972-ig bez6-rolag mar ismertette a hazaiak altAspontj6t (olv. Taje-koztato az 0jabb magyar ostiirt6neti kutat6sokrol. Mont-

real' 1973)' Jelenleg teh6t,ftile g az azotaeltelt negy esz-tendti (1973-1976) fontos"bP pqgdijatko ,eralva fogtal-kozik, kerd ezve onmasetol, erd;il;;-e tovabbra is paza-rolni az id6t uiabb oi"n:anu "!ar", avagy tal6n helye-sebb lenne minoen ercini<et a veg.eir", a nemzetk ozitu-dom"r{ beJglvasol6sara- tisszpontositanunk ?H a z ai t u d o s i i n r.-ii

-rt i r si t tvZii"a.t, h o s v a z e l s ri m a g a skult0ra es annak ftiel.-;*- az elelmiszertermeles

- akozelkeleti nagy rorvof-uotgvcul"-"t".t.rtt ki, a risris]Eufr6tesz es lviius iorstelen. E keleti kultura magyarnyelvusegerol azonbu;"ugyartalan nin.runul megg yo_zodve, ezert hat6 rozottan lagldjak a kiilfdldi;agyar esnem-magyar tudosok idevago ""ci"tuia. dryira lehetet-lennek tartiak az fii reriloe-zest, ailrv ,rurini^u magyarnepek cjshaz 6iaa regi K6;;i-feiei tenne, hogy errcil mun-kaikban

-meg- m"F ?-Gtligvrutekben sem emlekeznekmeg' Milven indokolAtr"i "-iqqitiafLr a mi teteleinket?Eloszor is a nvelveszed;

";16 hi;ilktzassal, akik a ma_gvarok osha zej6n?1. {glorujzi rrerfi - szerintiik _ mar

"veglegesen" tiszt6 ztak-d az ur"at-hegyseg videken el-lapitottak meg . Nlasod,szorirral, hogv a mi 6;eink ugyan_csak a finnug-or nyelvesiet< eredmZnyere valo hivatko-zassal, kult0ia ncikyri firimitirr;*neret voltak es mintilyenek nem lehettet semmifele magas kultura szerzoi.H armadszor azzar, lqsy r -"gya{ nyerv a finnugor ris-nvelvtol csak Kr.e. 20d0 nia"t""iouil elkiiltiniilni, teh6tmaga nem lehetett ugy ezer-k ltezii evvel korabbi kul-tfrra hordozoja. MirdF., " "n"tvcszeii megallapit's es af.leie epitett t.rten.ai q"sv arazat olv-ul , , v-egreges, ,,annyira ,,biztos" es ,,szii67a;', h6y'iobbat

'lmukbansem tudnak elkepzelni

Mit valaszolhatunk erre a c6folatnak szantelmefutta-t6sra? Mindenekel gtt ^ri, trog, itt aipikus-lioo-anyosm elle be s z el e s s el 6llun k ;;'. ; p-"," . f i sieli ii k c s a k m e g a zokoskod6st : nem az€:rtu-turitjak ur "-r{ilzerkeleti

(,,deli,,)cishaza letet, mintha annak {ir;;tiJo'adatait-atvizsgel-tek volna es tevesnek tii"ftaf.; ; fi;Aes e pozitiu otdatateddig m€g meg sem kiseietih. ilane i-azert utasitjak el,

2627

mert a finnugor nyelveszek mast 6llapitottak meg ! Ezfelszeg tudomAnyos alapaltas, hiszen ilyen modon soha-sem lehetne semmi ujat mondani es a tudom6ny tiszt6-ra helybentopogAsbol 6llana, mert az uj legt6bbszilr el-lentetben 6ll valamilyen regibb megallapit6ssal . A tudo-manyos uilagban nem az donti eL a uitatott kerdeseket,LtogU megelozoleg mit tartottak a tudosok igaznak, hanemaz, LtogA a felLr,ozott ervek es adatok, ualamint az azok'hoz fuzott magAarazatok trcLytallok-e uagA sem.

A,,cafolat" egy m6sik nagy hibaia dz, hogy az anya-orszagbeti tudosok legttibbsztir ignoreljek a Regi Keletgazdag magyar forrasany ag|t, mint Laszlo Gyula pro-fesszor is, aki rengeteg szumir es egyiptomi forrAsanyagellendre, hidegverrel azt irja egyik munkaiaban, hogy atirrtenettudom6ny mezejen a kilzelmultban ,,0i forras-anyag nem bukkant fel" (A honfoglatokrol. Bp. 1973.27),ezlrt,,ffiojdnem a semmivel egyenl6" az, ,,amit tilrte-nettudomanyunktol a honfoglalAs (896) etotti evezredrevArhatunk" (Vertesszolostol Pusztaszerig. Elet a Kar-p6t-medenceben a magyar 6llamalapitAsig. Budapest,1974. 228, 233). Et kell azonban ismerniink, hogy egy0jabb megnyilatkozasa alkalm6val mar szol ezekrol a 16-

tezo forrasokrol es erdemesnek tartja azok kbzelebbimegvizsg6l6s6t (T6rtenelmi Szemle, 1976 . l-2, 248).

Akik vis zont az emlitett forrasanyagot regebbrol is-merik, letohatarukat t0ls6gosan 6ss zeszikitik : o, Regi-KeLet Leggazdagabb adatszolgaltato teriiletet, az egAip-tomi kulturkort es az onnan elokeriilt egykori irAsbeli6s nyelveszeti forrasokat mello zrk, figyelmiiket kizilro-lag MezopotAmia tertiletere irsszpontositjek, de ott is fo-leg csak a Kr.e. 2000 ut6n k6vetkezo fiatalabb idore,amikor az eredeti magyar oslakoss6g szemelyazonos-s6ga a szemita beAramlAs kdvetkezteben mar jelento-sen elmosodott es ezt az elv titozott nyelvet elemezvemutatnak ra szumerologusaink,,abrAndkep6re", mintlegutobb Komoroczy G6za (Sumer es magyar? Buda-pest, 19?6). A forrasanAag ignoralasa, uaga elbagatelli-zala s a has znalLr,at o m o d s zer a pr o p a g and a -ir o d aL om k er e -

teben, de nem a tudorya?a?on, ahol a -teljes igazsag meg_ismeresere t\reksziink. siinarjur< tlrrat, de a hazaiakatielen szerepiikben nem n"ueihetitik teljes-erteku vita-partneriinknek.A latokor leszukitese es a mellebeszetes a finn-ugormentalitAs regi betegsege, amire nelrai sz;abedi Laszlo,kolozsvdri nyelveszpiofJsszor is ramutat. poszthumusz

kdnyveben (1974) szemere h6nyja "

ii"nugor nyelveszek-nek, hogy ok mindig csak-a _finnugor nyelveket hason-litgatiek egymas t<o-zott A ilyen tfroorr-urrui -al"pitiak

meg a finnugor- lYelvek kiildnailasat, szemben az indo-europai nyelvekkel. Peldinak hozia fel tobbek koztittNeu szavunkat' a-rnelynek minden finnugor valtozat1tfelsoroliak a nyelveslet,- ou *uil.iiiu ""r"ti' Nomen,az angol lfome' a nemet lf o me, a francia /,fcnn; zav akat,amelyek hasonlo hangteste es aronor ieleniese cafolja afinnugor nyelvek feltEtete zett zltrt u*yruget es felhivjaa ftgyelmet az indoeulgnai nyelvekkbi uuio bensosegeskapcsolatukra. sr."bedf profurr^r- kilnyvenek ir'nytmutato alciTe_ igy hangzii<: ,rA, finnugor es az indoeuro_pai nvelvek kttzos eredetenek bt;nfit6kai,;leukarest,1974)' Ugvanilven ertelemben ;6;;ett vizsg6latokatHary Gydr-g-ane mag6nkutaio teudapest) es kozolte ered-meny6t a Valosag .iTu folvoirat igfo. evi 10" szam6ban.E kritik6k nyom6n vilet;;,-rtosy nnttugor nyelveszeinkmeg6llapitasai ingltas iraira eptitnek fel, azokra minttudomanyos tekintelvelre tiu mar nem hivaik o-zhatunk,vagvis hazar tudosaink eddis nem tudtak ;A;6folni aKozel-Kelet okori m,?gyei ;velvuseget, sem a deli ma_gy?: oshazara vonatkizo t6teltinket]

-

Atterve a magyar nyelvu nepek k6- es bronzkorbanlei6ts zodo europii meqteleped6rd., lururtii " x 6rp6t-medencebe valo atvonutarrtra, amit m, arelsri magyar,,honfoglaldsnak " t?!!unk, az_ anyaorszagi tudosok vele_menyet a kovetkezokbgtt iogfuih;;J"f' 6rrru. Elismerikes ok is hangs-uly oz16l.,_!osy-u x6rp6t-medence es Euro-pa nyugati fele a regi Kozel-Keletioi-f"pta elsri 6llandolakossSg6t es magas kult6r aiet nnin dezt legszebben,

2829

nagy hozz66rt6ssel es 6lvezetes eloadAsban Laszl1GyuLabudapesti professzor tolm6csolj a,,V6rtesszolostol Pusz-szerig" eimti kbnyveben (1974). Nem is olyan regen azon-ban meg csak keleti ,,kulturhat6srol" beszeltek, amit ajaro-kelo kereskedoknek tulajdonitottak, de egy egesznep jbvetelet akkor m6g tagadtek. Az ujabb, LteLyesebb

felfogas ellenere megis ltuzodoznak attol, h,ogA pontosanmeggeloljek az elso europai nepess€g €s kuLtura foLdrajzikiindulopontja!, az egyiptomi es mezopotamiai kultur-kdr teriilerct. Ugy fejezik ki magukat, hogy akkoriban,,hazAnk tertiletet deli eredetti nepesseg lepte el." Ar-rol azonbsr, hogy ez a deli eredetu nepess6g magyarnyelvii nepesseg lett volna, €gy€tlen szot sem ejtenek.

Ebben az elutasit6sban mrOg a z olyan kimuvelt fo, mintKalicz Nandor sem kivetel, o is azt hiszi, hogy ,,ebbena (szobanforgo) korai idoszakban az etnikai kiildnbsege-ket meg nem lehet meghatArozni" (Agyag istenek. Aneolitikum es a rezkor eml6kei Magyarorsz6gon, Bu-dapest, 1974. 16). Ez a negativ eilespont regesz szama'ra valamikeppen ertheto, mert o sohasem tudja meg-mondani, hogy az itleto, akinek csontjait a sirbol ki-assa, 6let6ben milyen nyelven beszelt. De az elutasitasta ffirtendsz nem fogadlr"atja eL: neki a csontokon kiuiilmas adatai is uannak!

86r a csipos megjegyzesek hazar kritikusaink toll6bolmeg most is kilnnyen folynak, es LaszloGyula oszinte ba-rAtunk sem fukarkodik az osztog atS,sban (szerinte is,,ffi€gsz6llottak" vagyunk, , ,agyafurtak" es miegymas),a korabbi s6rtegeto hangnemet szerencsere elhagyt6k esinkabb,,soviniszta gogget eltelt" szuper-magyaroknakneveznek benntinket, akik delibebot v arazsolunk n6piinkszemei ele. Ahelyett teh6t, hogy joindulatulag segiteniigyekeznenek 6s a kiilfttldi magyar kutatok elsorendutudomanyos es nem zeti erdekii eredmenyeit nagyobbnyilvanoss6gra juttatnak, eredmenyeinket elhallgatiek,benntinket pedig diszkreditdlnak.

Ossze gezve az elmondottakat, ugy ttinik fel nekiink,hogy Magyarorszagon az tdosebb nemzedek lenyeg6ben

megmaradt a finnuqo-r -alapo zasfi magyar cistortenet hi-venek es ennek meglelei.l"ir szorgalmasan keriil i az ,,6r-ia" es ,,tur6ni'; lrio;-dio, -tiTele3eseket, a magyaretnogenezi's ket elemonek ievet, ei-nelyette kovetkeze-tesen ,,urafj" nepekrcil e; ,,uraii,, oshazarol beszel. AK6rp6t-medence6e valo iltteleptir-ert t<es6bbre tes zi es azural-heg-ysegtcil oor.u-6r ;yugatra iranyulo vonulassalkepzeli ei, num pedig-m-Jsforditva. ngvrroval a magaareredetkerde s tekinteieb rn"o, ana aors zagi ttiu atalo s tudo-sotrc ma is ott tartanek, aiol izazol,,t)en esztendouet ez-elott.2

Nem keriilheti eI azonban Jigyelmtinket a leg'jabbanmegnvilatk ozo fuiltl-oes' amltnfiGil; afiatatitu euiara-tu hazai tud,osok" ko,eben^^irrtrti;t6,- akik egare iobbanfu g g ett e nftik - m a g

"tt "i "i

niTu n ?, .1, g, ndat ot- e s [g a k 6 ze -tebb jutnak hozzlain. c;;A;tuit< itiTofiL Tibor, v eres p .Tibor, Bartha Anft;al, Fodi"istua;,-i;ticz iinhor, HaryGydrgane es *iiof ',,,urriasg,ag

ara. nem feledve a maridosebb, de usyane csoportba- titoio orban Arpadotsem' a sokszoges nyelveiieii tuial6i-rr", ztorat. Azem-litett tudosoL y+b*"san es hat6r oro,{t^n foglalt6k tisszen'zeteiket : Totn Tmor ;-KirartorJ"ljmu folyoiratban(1921) ,y ere.s p . Tiior a Valoieg_b* flgrzl, F od,or I stuanegy On6llo tanulm6nyt adott tI fVariutof, a finnugor ris_tortenet regeszetebtil. gp. igisl,-ugv"rrn gy K ari,cz N and,or(Agyag istenek' a-neotititum es-; ,err.o, emlekei Ma-gyarorsz6gon. Bp . r?71), dgvanri egv-masik figyeremremelto t"tly]Pgnvt is lbioii a^magyarors za,gi neorit-kutatdsrol !yql*a;, wT6) ualu pa,rsane nyelvesz tanul-m6nyait a valosaJ-'n" "

(isTO es mege rozoregkiilfoldon

; *ff T ir?t "Jffi1#i'^::l^"i,T iqv :: 9 I s z e s i, e, r q k e n e r ri m a g y a r t u -lTtki'treTli:*i*]s1.,,*T;iiffiiruili:f:t"'':ffi-ffi:Lt

a _??*TL, f u

1"":, : * i:i:1 .;;;iliffi i,'# i"""* j:?;#

; ifi8j,:::,T,ff x'l#f*dff "-r#xltri?ru-,ffi "51'ff i,ff ffi'"i'l:l,;fti:;::;i1?lf,ffi fi ;ly*r;iiltLff ;,il:?li,fr 'I:::i#::::),iHi:X?r:::rr:r:'tiii*'::Fffi:'ili"?1,1':f, :i;::l

tette kozz6. Jol ismerjiik a Barth,a Antal ost6rt6neti k6z-irat6val kapcsolatos vit6t (Ttirtenelmi Szemle. 1976),

ugyszintOn az idev69o boseges hirlapi megnyilatkozaso-t<at . Orban Arpad, munkaja Budapesten kes zilt, de afenn6llo ktlriilm6nyek miatt Amerik6ban ielent meg(Garfield, I97il 6s mar cimevel is hangsfiIyozza 6llAs-foglat6s6t: ,,Folio Hungarica - Deti magyar osh aza."

TotLr, Tibor, az embertan szakertoje (Liptek Pel utmu-tat6sAt kiivetve) eszrevette, hogy a honfoglalo (arpadi)magyarok csontvazai egyaltalan nem tAmogatjak az os-haza Ural-videki elk6pzeleset, mert nem az U ral-uideku,hanem a turani (Aral-to kdrnyekD csontuazakkal, mutat-nak szoros kapcsolatot.V eres P. Tibor l6ndzs6t ttlrt amel-lett, hogy Nyugat-Sziberiaba az elso magas kult0ra 6s el-so 6llando nepess6g is delrol, a Kaspi-Oxus-Aral videke-rol (TurAnbol) es a m6g melyebben fekvo teriiletrol (Ir6n-bol) lrkezett. Bartha Antal hat6rozottan elveti a szib6-riai kiindulopont (osh aza) hiedelmet 6s a vele kapcsola-tos eg6sz lovasnomAd legend6t (6tv6ndorl6s Szib6riaba,tiirtik nepekkel valo egytitteles). A regibb nyelveszetiAll6sponttal szemben o azt vallja, hogy a K6ma-VolgatisszefolyAsa tilliln kialakult ,,gytilekezo helyre" (nemoshazitba!) a magyars6g sorozatos hullamokban deliir6nybot erkezett onnan, ,,ahol az 6lelmiszertermeles ki-alakult" es azt is megmondja, hogy ezen a gyiilekezoh,elyen a magAarsag mar teljesen a korabeli magas kul-trtra szintjen allott.s Hasonlo eredmenyre jutott F odorI stuan, aki 1973-ban kiadott irilsdban legvaloszintibbnekaz orosz tudosok 6ltal is hangoztatott nezetet emliti,amely szerint ,,dz urali neolitikum delrol, az Aral-to

3 Bartha Antal azon az allasponton van, hogy a Kr.e. II. evezred folya-m6n deli eredetti bev6ndorlo hull6mok hoztAk magukkal a ftildmtive-les 6s 6llatteny6szt6s ismeret6t, ami 6tterjedt a helyi finnugor cso-portokra is. A bev6ndorlok jelentos szerepet j6tszottak a finnugor 6smagyar etnogenezis tbrtenet6ben. Ugyanakkor az is a kerdeshez tar-tozik, hogy a bev6ndorlok etnikuma tisztAzatlan. (Tilrtenelmi Szem-le, 1976. l-2, 287).

31

i u k ; e zntt ar c i a k ^,-

;;; ;;il i; ;l ; f j,l'r: rXejth i:ru;ke rd 16 s t t a sr a r _

videkerol szarm ar!y_,igy teh6t vegso soron a finnugor-las Ural-Kema videki J;allashefvdre ezekrot a deti tertt -letekrolhfizodott fel" (i.m. 6, 11 sk), pontosan ugy, amintmi is veljtik.

Ezt az fi1 htesmodot tirtimmel iidvozoljtik, mert ko-fqly lepeq a mag{-ars6g turani reszenek felderitese fele.Tal6n azt is remenretitik, hogy ez akutat6si ir6ny az el-ktivetkezo evekben megerostiOit< es tanit6sa hivatalosmagyar tudomanyos 4llas,pontt6 v6lik, kdvetkezeskep-p9n, hogy a ktil- et belfoldi magyar tdrtenetiras kozilttt6tongo szakadek tur6ni von atkoZbrn"tr athidalhato lesz.

van-e 5000-eves magyar nepi folytonossAg

E masodi$ magyar osttirteneti tetelnek a magyaror-sz6gi hivatalos tudosok ma meg ettentmondanak. Vele-menytik ismertetese eltitt ionaf l6tszik, tra tisizetoglal-iuk a ktilfttldi. magyar t<utitot< e tefintetben kialakitottallaspontj4!, _hogt igy a lenyeg jobbin megfoghato le_gyen' Kez di ii-k a,, folytono s s a g ; tOrA e s t6ne f<

"m e?h at6ro-zasaval. A folytonosseg, vagy ,,kontinuit6s" kerdese az,fennmaradt-e a Kerpai-*u*d.nceben az oda betelepiiltuikokori es bronzt-ori gsmaqya.r (uri, 6rja) nepesseg aturani mag-vqr nephullAmok-beert<eitbig a; r uurtk valotisszeolvad6sig, vtgyis alkotoelemevc valt-e ez a legre-gibb europai magy.ar reteg a mai magyar nepnek.Az kttzismert dolog, hogy a tur6ni JgbOf eieOri nep-hull6mok - szkit6t .!t-u";k, avarok, 6rp6di magyarok

- nem olddstek le a K6rp6t-medencbnetr helyben talaltnepesseget. E zek a pusztai nepek a tegy OzOit rokonne-pekben a m-aguk politikai btilcselete ertelmeben sz6vet-segestlilttak es tiket a-maguk politik;i kereteinu beepi-tettek ' Azt l-s tudjuk, hogv a kozel-Keletrril szarm azoko- 6s bronzkori lakosslS -a

kelta-kor vegeig trsge'en-s6gben ul!, sai6t ttirzsfdit iUetritue -tuje?et:m-eii

alatt.Igy a kontinuit6s kerdese azondol .i ttogy a nepileg ide-

32

gen, tehat nem-magyar szarmazfisu hoditok - r6maiak,Ee**6nok 6s szlAvok - milyen mervti pus z\ttrst vittekv6gUe a K6rp6t-medenceben elo lakosseg kilr6ben es

milyen mertekii az a ktizelkeleti kulturiirbks eg, ami alatin, germAn es szlav vihar elvonul6sa utan a magyar-seg biitot<Aban meg megmaradt es ami a megszakitat-lan tovflbbeles csalhatatlan bizonyiteka.

p,zt a bonyolult kerdest vuzsgalva, a tilrtenetironakovakodnia kelt attol, hogy a nyugateuropai esemeny-sor befolyasa al6 keriiljtln 6s a Nyugaton lei6tszodotttilrteneti iotyamatot probAlja a K6rp6t-medencebeli vi-szonyokban is kimutatni . I'{Augat-Europabary ugyanisko- tls bronzkortol kezdodo nepi es nAel'ui folyamatos-sagrol nem beszelh,etiink. Iteli6t illetoteg eleg erre az is-m6retlen eredetfi latinok magatart6s6t emliteni, akikkiirtottek a helyben tal6lt oslakosseg politikai es szelle-mi ve zetorfteget.

Vadul btddk6ltek es pusztitottak a normanok is, akiktobbszorbsen v6gigduttek az europai kontinens nyugatireszeit. Pusztite;uk a mai Franciaors zag lszaknyugatir6sz6ben ktilbnilsen v6gzetes volt, ahol 7 ,,magyar" szo-val kepzett sok helys6gnev a 10. s zazad eleien mar mindromokban hevert. A kutatok a helynevekben szereploMagyar 6ss zetevo-elem ertelmet keresv€, a kiirtilm6-nyet-bOt arra kitvetkeztettek, hogy a szo csakis ,,rom"jelent6sti lehet. Mint a latinok 6s normanok, ugyan-ngy pusztitottak egyes german torzsek, aryglyek neve'minf 6ppen a vandalok6 , az europai nyelvekben azonostett a bur ztitfts fogalm6val . Az angol-szaszok bevonu-l6sa giitanniaba, szinten merhetetlen sok verontAssaljart . NAugaton teLr,at a ko- es bronzkori eredetu Lakossa-got az ,,liaoeuropaiak" nagArdszben kiirtottak, a mara-"aercot ped,ig asszimilaltdk, ugyhogy ezen a t6ion az os-

magyar ny-elv csengtOse megsztint, mindbssze a szokincs-nen tragyott h6tra kittirtrlhetetlen nyomokat. M6s azon-ban a hely zet a K6rp6t-medenc6ben !

Elos zoi is, a KfrpAt-medenc6ben a magyar nyelvti os-lakoss6g sokkal sdrtibb volt, mint Europa nyugati ta-

33

iain' M6sres zt itt " -nupgyilkos c aesaroknak, normanok-nak es vandaloknak nfi l;tott akkora szerep, mint anvugati meszarszeken . Azi"r.abb ;;;iot"pit6nynak be-mutatkozo Nagu K,arotyt kiveve,

"u- is jegyzett fel attlrtenelem nasyobb me"rvu uerontasl- Amennyiben teltata Karpat-medencebeti asmigaar thrzsek horr'ribb, uagarduidebb idore id'egen uralori{ ata tteruttek, azok touabb-elese az idegen tuitsa szfn ototy,uit/oosgn megatlapitha-to' Az e tekintetben l"iit"iott "iiil;atok nagyon isketsegesse tes ztk az idegt"

"ralom giobalis asszimilaloereiet es etoterbe hozz;k ; minoifl"r.nlevct-;agyarreteget.

il;i[;iii;Ili",":;

Az okori helynevek

oslakossAg a romai megszallAs idejen is h6boritatla-nul gyakorolta vallas6t, a Nclpisten tiszteletet es 6ppenaz o tiszteletere epitettek fel S zabariaban, a mai Szom-bathely teriileten , Europa Legnagyobb meretu naptemp-Lomat, nyilvan nem a p6r sziriai legios kedveert, ha-nem az oslakosseg hasznalatara. A romai-kori SzabArianeve fennmaradt a Vas-megyei , zalai es baranyai Sza-bar ktlzs6gek neveben, ffi€g a Szap6ry nevben es v6lto-zataiban. Felso-Pannonia nagy tava, a mai Balator, aromai korban Pelso-to neven szerepelt. Latinul e z a nevsemmit sem jelent, de magyarul Pelso-to annyi, mintFelso-to, figyelemmel a szokezdo regi P-hangnak a ke-sobbi magyarban szabalyosan F-fe v altozas6ra.

Egyes romai t6borhelyek neve 0gy ttinik fel, mintlatin ftillel leje gyzett magyar nevek. A d6ciai S artni-zethuso elemeire bontva: Sar-Mizeget-Us&, a SAr-Mezo-ket-6rzo (t6bor) jo magyar nevet takarhatja, amelybena S6rm ezo a regi magyar szohasznalat szerint arany-mezot jelenthet. A romaiakat D6cia elfoglal6sara, tu-dott dolog, r€m utolso sorban a z ottani nemes ercek bir-tokbavetele 6s ztonozte. l{opoka, ez a mAsik d6ciai varos,a mai Kolozsvar teriileten, latinul szinten ertelem nel-kiili nev. Magyarul azonban mint Nap-ko, a Napistenvednilksege alatt atto lakohelyet jelent, Napvarost. Ezta magyarazatot a ktiriilmenyek is t6mogatj6k: Napokaa Szamos partjan epiilt, s ez a folyo mind a mai napiga Napisten ,,Szemes" nevet viseli.

Nem kell az uttdro kttftttdi magyar tudosokat ,,ogy&-furt" embereknek nev ezn1 ha B uresbista dak kiraly ne-vet is elemeire bonts6k: Bor-Biz-Ta, es benne a Borviz-Ta, vagyis ,,Forrasvizek orsz€rglnak" kiralya ertelmetfedezik fel, his zen a regi Dacia tertileten, o ffiai Erdely-ben elo magyars6g a forrasvtzet ma is borviznek ne-vezr. Ugyanigy , Decebal neve sem sziiks6gszertien ide-gen nev, hiszen a nevben foglalt BaL ilsszetevo elem asziriai foisten nevet idezi, talan eppen Bel-tersa, vagyT6rsa-B6l ertelemben, ami egeszen okori jetlegti ma-szerint a tortenelmi Migy"rorszag

lakott tajai a bronzkoruEUCn ----o

A romai uralom etnikai hat6sa a Karpat-medenceben(Pannoni6ban es Daci6ban) legiobb iiatrembereink (Al-fttldi Andr6s, Pittard pugenel 5is ,"euiese szerint majd-nem a null6val egyenl6. A roTai mJgrr'Ue; ugv""is el-sosorb an katona[ jetlegu volt es a hat?rvidekekre szorit-kozott, azaz nem jartlatin nyeru? ryepek beterepfteseuer.A kiiz rgazgatast tbvabbra is i helvb.ii-urokeloi|bonyoli-:?r|*l-?:,tj u]ugi6}k" il uqlre novekedett a helybeli_

legsurubben

34

/ "':,:.,.i.,i -"-:.i. +:

-\ {t+ ;i' ,,.-.=-1u=;:=1i--':--'S;:.."'- .

,

l-".-,.r)

rlt.--.,\,

- -lI ..

'I

.)'-'>'"

35

gyar kiralynev . Mindena romai uralom alatt aszelluessiink.

A Baltikumban megterepedett magyarral rokon nepek

36 37

t'

okunk meguan tehat arra, hogUmagAarsag touabb-eleserol be-

rurcon*t ,.i

.^tr*d^a$-

A magyar szarmaz6su ,,Permi" eS ,,Volgai" nepek takohelye

r

Attelve a german torzse! K6rp ermedenceben esktlrnyeken vitt uralmi szerepere, miglSp,t dolog, hogy anagyon germannak mondott gotok Co-r-i truuet a nemet-bol nem lehet levezetni. A magyar nyelv szempontjabolazonban a nev k'pTese gses zenszab6lyos: a regi magyarGo (gulya, 6ktir) es a f, ftt iO, tejt ertelmu szavakboltisszetever egys zerien marharugJtit j_elent, illetrileg az-i hozzaadasaval rco-ra-i, cotij az ilyen legelon lakoembert' A Ytzi-Gotokaf'a forresok veleileniil sem,,West"-gotoknak (nyugili gotok""tl mondjek, mint anemet szakirodalom e szot ertetmezi, rra"em mindig aregi ma.gyar ,,vizi" rro bekap.r-orasaval, 0gyhogy aVizi-Goti nev folyok -.ntan rgi<0, arirttenye szto embe-reket jelent, mint "hogv " gotok uutonu' nagy folyokmenten helyezkedtek efcs frileg airattenyes zt1sbol eltek.A leghiresebb got \i$rvok n"eveJura" eilentmondanae megAllapitasoknak? Koiantse*, *urt Athanarik kir6-lya magyarul Otthon-Urak (honfitersek, t oni u.mberek)kir6lya volt; Ermanarik viszont az elokelok - urmenek

- fejedelme, eges zg! ggyiptomias csengesser. A Gepi_dak nem-german volta is"iefvelcldott, hiszen ezek neve isregi magv?L k6pz6rq'.. C.o t T", -;;i

nagyon konnyenlehet Gyepi Ta, izaz fuves teriil "t, mezo.E, i,s f1ldrajzi€rtelmu elneuezes, mint a r,egt6bb emrltett ners, etnikaiuonatkozasnetkiit. vvv 'Jt" :

E meglepo peldak l1tt1n nagyon valoszinunek kelltartanunk, hosv a gotok e, geproat keveri- rrep.sseglehettek, am.tyben a germannar iegalabb egyenroaranyban vett resz,t I *igvur elem. Qu:nos, a magyarnvelveszek elmeriilte.k ? ;;;4 gvotokben cr'"ooig megnem foglalkoztak az indoeuiop"-i.rudltunek velt nevekelemzesevel, mint arrogv nem^togi"rr.o ztakaz indoeuro-pai eltitti (pre-ind.og-uiopai) nevek ele mzoseuer sem,hanem kritika nelkiit;iio;;qtak a germanist6k elsie-tett,,bekebeleztl" *uqailaiiiasait, A7'ujk6kori €s bronz-kori osmagaar takossag tehit nagaon is biztosra uehe-toen touabbett mind

" io*it mind pedig a german l.Lra-

38

Lom alatt, egyaltalan nem mint Lefokozott passzf;u nep-elem, ltanem mint a kormanAzasban teljes joggal r€szt-ueuo tarsadalmi reteg.

A szlavoknak mondott nyelvek es rrepek kialakulAsaegy m6sik, nem kisebb tirrteneti rejtely, ahol szintentitbb a legenda, mint a valosag. E,zt a problemAt is csakmost kezdjiik komolyabban bogozgatni, utttlro munka-val. Osszefoglalo neviik i ,,szlavok", csak a 19. szazadota van hasznAlatban 6s azt eleinte csupan a nyelvi ro-konsAg jelzesere fogadtek el. A 19. szazadot megelozo-leg ezek a ma szlAvnak mondott nepek, kiiliin6sen a ma-gyarsAg kOzvetlen szoms z1ds6g6ban elok, tiirtenetilegfelvett neviiket has znilltilk. 6t< voltak a Totok, a Ruthe-nek, a Racok, meg a Blachi-Wallachi emberek. E nevekegyike sem szl6v eredetti, legttrbbjiik ir6sbeli lej egyz6-s6t megtalaljuk mar a Kr. elotti id6kber, amikor szl6vnyelvek 6s nepek meg egy6ltal6n nem lfteztek, mdsresztmert e nevek olyan teriileteken voltak hasznAlatb&r,amelyekre szlAvok a kesobbi idok folyaman sem jutot-tak el.

Sz6kely Bertalan festmenye: Verszerzodes

39

A Toth nevet eredetileg a regi egyiptomiak has znal-tek, foteg Also-Egyiptomboh, ahol Toth isten hiveit igyneveztek vallAsi vonatkozasban. A Rutheni nevet is azegyiptomiak hasznaltak elosztrr, E s zirtat lakosseg meg-ielttlesere , akik szerintilk a Napisten (Ra) otthon6banlaktak. Ugyanezt a rutheni nevet emliti J. Caesar aGall h6borurol irt munkrljdban , igy nevezven Gallia det-nyugati reszeb€h, a mai Roussillon teriilet6n elo keleti(Kelta) torzseket. A Wlachi, Blachi, Baltachi nevben ispogAny isten bukkan elenk, a sziriai Bel. Caesar ezt anevet is emliti Volque alakban , a Rutheni kbzeleben,szinten Galtiaban. A Mazuri nevu szlav csoport nevet isismerjiik egyiptomi lejegyzesben, ahol a Masai, Meseiemberek a Nilus partjatol tAvolabb, a lakatlan fuvesteriileteken,,,mezon" teljesitettek bizonyos szolg6lato-kat. A mai lengyelek az o mezei embereiket, a maz0,-riakat tartjak egyik legregibb nepi alapretegtiknek 6ssaj6t nemzeti neviik a Poloni es Polski, a ,,mezei" pon-tos forditasa. Lengyeliil ugyanis Pole, Pol annyi, mintmezo.

Itt teh6t mindeniitt azt letjuk, hogy a magyars A,gkoz-vetlen szomszeds Agfrban lako szlavok magyar ertelmti,magyar eredetti neveket hasznAltak eges zen a 19. sza-zad ktlzepeig. A magyar elnevezesek szlav haszn6lataazt a fontos sugalm azast adja a ttirtenetkutatonak, hogyKOz6p- es Kelet-Europa teriileten az eredetileg magyarnyelvti torzsek kereteibe idovel tilmegesen besziv6rog-tak jbveveny szl6v nepelemek es ez utobbiak a keretekosi magyar nevet akkor is megoriztek, amidon ttlbbse-giikkel az eredeti nyelvet es nepi szemelyazonossagotmar elv 6ltoztatt6k. A szl6vok altal viselt magyar nep-nevek a lei6tszodott tilrteneti folyamatnak napjainkigfennmaradt csalhatatlan bizonyitlkai, akarcsak a szlavnyelvekben tilmegesen jelenlevo sok magyar eredettiszo.

Valo rgaz, mihelyt a szlavok nepi kiiltlnvalosAguk tu-datAra 6bredtek, a magyar er6bol brtiktllt neveiket nemereztek sajatjuknak, has znalatuktol dszt6nszertien ide-

40

genkedtek es veliik a 19. szazad k6zepr6n heves indulatokkisereteben veglegesen szakitottak. A totokbol ,,szlo-vak" lett, a ruthenbol ,,orosz" , a racbol ,,szerb", azolahbol ,,romdn", a boh6miaiak ,,cSehekke" valtak, ahorv6tok pedig legszivesebben ,,illirek" lettek volna,mintha ez utobbi szo hiteles szlav eredetti lenne. E zeka magyar billcsoben nevelkedett szlav nepek ma marodajutottak, hogy valosAggal szegyellik patinas tbrtene-ti neviiket, konokul tagadjek a magyaroktol kapott sza-zados inditast es azt is s6rtesnek veszrk, ha mi ma-gunk sajAt nyelviinktrn oket a regi nevtik6n emlitjiik.Az eloadottak erzekeltetik, hogy a Karpat-medencebenes szomszedsagaban Lejatszodott tdrteneti folyamatnakigen sok magAar tdrzs eshetett aldozatul, uagyis hogA amai szl"au etnikum meglepo nagA Llanyada magAar ere-detu.

A magyars6g az idok folyaman valoban sokat veszi-tett nepi es teriileti 6llom6nyebot a szlAvok javara,egesz Kelet-Europ6t es a KArpAt-medence hegykos zort-j6nak nagy reszet -, de az6rt minden megsem veszetteI. Kdnnyen ki tudjuk mutatni azt a paratlanul gazdagkulturbrbkseget, amit a mi fajtank a latin, germAn 6sszlAv vihar ut6n a regi vil6gbol m6g megorzott, eS ami-vel varta turani nep6ganak bejiiveteldt. Kutat6saink je-len 6llapot6ban ko- 6s bronzkori 6rbks6gnek tunik fel amagyar szokincsben me gorzott sok egyiptomi eredettiisten-, kiraly- es nepnev, tovebbe az egyiptomi, kis-Azsiai es k6naAni tipusu sok hegy- , viz- es lakohely-nev, ktlztiik tucatj6val olyanok, amelyek pontos duplika-tumai keleti prototipusaiknak 6s sehogysem kapcsol-hatok a turAni magyarok szkitak, hunok, ovarok,Arpedi magyarok hozadek6hoz. Ugyancsak okori(uri, arja) drbkseg a kilzelkeleti kirAlycimek, szimbolu-mok megorzese es folyamatos hasznAlata. Ilyen tovebbaa napvall6sra utalo kifejezesek, szokasok es feliratoktdmege, r€mkiililnben az osmagyar rov6sir6s teljesrendszerlnek 6tmentese es hasznalata egeszen a 17 . sz€r-zad k6zepeig . Az osi, k6zelkeleti 6rtrks6g meretere is

t,

4L

kilvetkeztetest tehetiink, ha eszrevessztik, hogy az osla-kok at tudt6k ortrkitgni tr"piainkig-i n€gi Keleten hasz-nalt ket bggyakoribb neuiikrt, iu"ng-Ari es a Mag_Ari neuet, a mai Uyngart es NIaga;n Mindez a gazdagortlks eg, amircil hrlromkotetes munkamban szamolokbe, sosem iuthatott volna a mai magyarsag birtokaba,ha megszakadt volna a magyar etnikai folytonosseg aK6rp6t-medenc6b€D, hiszen bkkor nem leti volna, akimindezt a kult0rkincset nem zed,6krol-nem zed(:kre to-v6bbadhatta, 6torbkithette volna. De mivel ez a nagykincs a ma elo *a.g{arsag birtok6ban van , TL€ feljiinkhirdetni €s tanitani:-fuogA ige_nis uan htezereues magaarnepi es nyelui fotytonosi,ig 6 xarpar,-*ed,enc€benl

Az anytgrsz ftgi tudosok arrol a hallailanul gazd,ag esfontos szellemi es erkolcsi orilt<sogrot cs a u"ti bizonyi-tott nepi folytonoss6gror, aretv e?vatt"t a *"svarsageuropai tirrteneti es -potitik"i

rl.rEiisonylesenek alap-ja, errtil az ortiksug-I, ismetlem,^*- akarnak tudo-m6st venni. ok kizerolig az Ural-videkere elvandoroltmagyar nepdgra gslzpontositiek figyelmiiket es azt hi-szik, abbol epiilt f9l iz egesz magyar etnikum, kultu-r6nk pedig a ttirk 6s az iiOoeuropai nepekt6l valo kt1-cstlnzes eLe.dpe_nve lenne, keves bredeti vonassar. Me_lyen laitaliuk, hogv a finnugor-legenda utrnviru kondi-cionalta hazai tudoiaink agtlekerienyeit es meg ma ismegelegednek a magyar torigne! ,,ki;;, koncepcioj6val.Az anyagrszagiak reszerril f il.-fv"r ir6nyban eddigcsak egyetlen fontos lepes t6rtent, nlvezetes-en az, hogya tur6ni magyar ag Karpat-medencebe valo bekol toz6-s6t, amit eddig 896-ra logzitettek er irpad vezer neve-!"f-ltupgsoltali, mos t ket"hattambai t epr.lik el , az elsrihullAm beerkeztlt a 7. szazad vegcr" tcu. es igy ,,ket_t<is" honfoglal6srol szolva. E zt a{elkepzelest legres zle-tesebben Laszto Gyuta erOetyi

"rar* z1s(t budapesti

42

professzor dolgozta ki, az antropologus Liptak PaL su-galm azasa nyom6n es ezAltal v6lt hirneves embercl azohazAban eppugy, mint idekint nalunk. L6szlo profesz-szor utobb azzal eges zitette ki elkepzeleset, hogy tal6nmar a hunok is (akiket nem tart magyar nyelvti n6p-nek) szakithattak le egyes tiirzseket az urali magyar6gbol es magukkal sodortek a K6rp6t-medencebe, ugy-hogy ennek szambavetelevel imm ar a turAni 6g hftromhult6mban valo bekiilttlzeserol beszelnek. Sot, a szkitabrtrkseg figyelembe vetelevel a magyars6g meg korebbibeteleptileserol is szo lehet (Vertesszrilos, 2I8, 99-101).De ennek ellenere, illusztris professzorunk meg mindigcsak a turAni csoporttal foglalkozik es nem tud a ko-es bronzkorban bektiltozott magyarsAg utodainak folya-matos jelenleterol. Szerinte szo sem lehet arrol, hogy amagyars6gnak a KArp6t-medenc6ben 5000-eves folyto-noss6ga volna . Ez az o tbrteneti elkepzelesenek legse-bezhetobb pontja es talAn ez6rt nem mulas zt el egyetlenalkalmat sem, hogy a folytonosseg kerdeseben kialaki-tott tagado enaspontjat nyomatekosan kifejezesre neiuttassa. Egyik legutobbi felszolalAs6ban igy fogalm az-ta meg ezzel kapcsolatos mondanivaloj At: ,,Amennyirehaz6m osreg6szetOt ismerem, semmifele k6zvetlen vagykdzvetett bizonyitek nincsen arra, hogy e (ko- es bronz-kori) bevandorlok nepe tovebb 6lt volna a ktivetkezo ev-ezredekben, atveszelte volna a romai kort 6s a nepvan-dorlAskort 6s mint helyi magyar n6p erte volna megArp6d nepenek honfogtataset" (TOitenelmi Szemle,1976 , L-2, 247). Ugyanilyen hat6rozottan szol ,,A honfog-lalokrol" cimti tanulm6ny6ban (Bp. lgz3 12).

A K6rp6t-medencebeli magyar folytonosseg erveit ed-dig m6g sem vette komolyan szemtigyre. Vele szembencsak azthozza fel 0jra meg ujr&, hogy a K6rp6t-meden-c6ben a romai v6rosnevek mind feledesbe mentek es anepesseg reg6s zeti leleteiben nem talalh ato nyoma aromai kultura tovebbelesenek (Vertesszolos, 134, 208).Am ha a regeszeti Leletekben ualoban nincs nAoma a,,romai" cwilizacio touabbelesenek, ez csak annyit jelent,

43

.s?.

hogU ott Latin folgtonossag ntncs (amiben vele egyeter-ttink) , de nem zarya ki a magAar ndp folytonossagat, LLi-

szen annak okori eredetu bizonyi,tekai rankmaradtak.Nem hihetjiik, hogy e kerdesben ez lenne regesziinkutolso szava, hiszen az Altala annyira becsiilt tal6nmar tulbecsiilt regeszett leletek alapj6n szaktArsa,Kalicz Nandor mar sejteti veliink, hogy ,,a tovabbi (uj-kokori es bronzkori) vuzsg6latok messzemeno tiirtenetikerdesek felvetesehez, illetve tiszt6zasahoz vezethet-nek" (i.m. 44).

0rbmmel emlithetjiik meg ezzel kapcsolatban azt is,hogy az okorbol Ortik6tt kincseinkkel a neprajz otthonimtiveloi immar komolyan kezdenek foglalkozni. Igen fi-gyelemre melto tanulm6nyt kilzillt e tekintetben And-rassy Kurta Janos ,,Okori eredetti magyar nepemle-kek" cimmel (Eletiihk, Szombathely Ill), Katay Mihnlypedig ,,Napisten szinv titoz6sai" cimmel (Mtiveszet,1973 november 6s decembeO. Az utobbi szerzo hib6s titr-tGnetszemleletnek belyegezl, ha nem szamolunk aK6rp6t-medence oslakoss6g6val, mert :,,A2 oslakosstigfolyamatosan jelen uolt es 4uezredek alatt kikristalyoso-dott formonsilagat nem hagyttatta el marol holnapra."

Laszlo Gyula reg6szprofesszor cAfolatat teh6t nemtudiuk elfogadni , nezeteit kutat6saink jelen AllapotAbantuthaladottnak tartjuk es veliik szemben a magyarsAgbtezer eves KArpAt-medencebeli folytonossAg6t fenn-tartjuk.

Azzal zarhatjuk ujabb helyzetfelmeresiinket, hogy je-lenleg valob an ket kidolgozott nLagAar ostdrteneti elgon-dolas 'Dan, mikent ezt Lilszlo professzor nagyon helye-sen meg6llapitotta . Az egyiket a halado szellemti , fo-leg kiilfbldtin mtiktido magyar tudosok 6s mtikedvelokkepviselik, akik a magyars6g kbzelkeleti eredetet vall-iak es Europdba etkdltozott r6szenek a K6rp6t-meden-ceben valo 5000 eves folytonossAg6t hirdetik. A masiktitrteneti elkepzelest az anyaorszagi hivatalos tudosokkepviselik, akik csup6n urali nepekrol 6s finnugor nyel-vekrol beszelnek, minden m6st pedig elutasitanak. A

44

ket irAny kepviseloi ktiziitt - ha t6rtent is valamelyeskilzeledes - meg mindig nincs tudomanyos kapcsolat; akiitfttldi magyar tudosok tal6n jobban is tennek, ha a to-vabbi vitatkozas helyett eredmenyeiket nemzetktizi si-kon mutatnak be, mint mAr neh6nyan megtettek, ottkeresve elismertet6st . Az uj magyar ostbrtenet kerete-be v6,go tanulmdnyok minden nyugati vilAgnyelven ko-moly erdeklodrOsre tarthatnak szamot, hiszen a nyugativil6g ostiirtenetenek kulcsproblemaja eppen a magyarostbrtenet.

&

45

ujabb kutatasok nepiink eredeterol

Macartney professzor, a magyar tttrtenelem nemregelhunyt angol szakertoje irta ed'ik ktlnyveben, hogy ;magyar nep eredete a ttlrtenet-tudomarv egyik leE"no_nvolultabb kerdese. Meg6llapit6sSban soi. ig"izs6g ian,b6r ma mel annyi megis tisztA zod,ott, hoJv

" it terc6 st 6rt e neti.

-elk e p zel € s u is s zan: e zetlwt o kei ahfialia sr a.. Az egyiknek hivei urali (m6skent fin"ugo, vagyeszakias) kiindulopontot vallanak es riseinku[ u kelet-europai puszt6kon et vezetik be a K6rp6t-medencebe.F ontos jellemzo uonasuk, hogy szerinttit< a magyarnyelv nem osnyelv, amely maga alkotta szokeszletiet Csnyelvtannal rendelkeznek, hanem sok idegen elembolirs s ze kov 6c solodott szarmazek-ny elu .

Azok, akik ettol elt6ro, mas aiap6llasbol indulnak ki,a deli szarm azas hirdetoi, es az Eufratesz, Nilus es Indusfolyok vtilgyeibol inditi6k utnak a magyars6g riseit, tttbbhull6mban . Az elsti hull6mok a Balkan-felszftut"r, 6t 6r-keztek be q. vegleges haz6ba , dz utolsok i Xatp6tokkeleti atj6roin keresztil. Szamukra a magAar nyitu ds-nyel-u, mely a kiinduloponton igen nagy tertileten-besz6ltnyelv volt. E ketfele osttirt6netrot minden mtivelt ma-gyar ember tud 6s tudja azt is, hogy otthon hivatalo-san csak a r6videbb ,,ur6li" osttirt6n-etet 6polhatj6k, akiitfitldttn elok vis zont inkabb a ktizelkeleti (szumir-egyiptomi) osttirtenetet.

Mindket ostiirteneti elkepzeles 6llandoan mozg6sbanvan 6s ilss zetevo elemei -a kritikus pontokon ntito-no.lgn. ui es. uiabb meglatasokkat gazdagodnak. Ez6rtgliil.seges, hogy idtinkent irodalmi "szemlet

tartsunk esk6zismertte tegyiik az el6rt eredmenyeket. Ezuttal aztkiv6niuk bemutatni, mikent allnak aL urati, etkepzel1suostort€net sarkalatos tetetei a legutobbi kutatarof nyo-man. Ebbeli vizsg6latunk sor6n tiibbs zor emlitjiik "

^,alabbi muveket:

_fl

47

Az Akademiai Kiadon6l megielent Nlagaar ostyrtenetitanulmanyok (Budapest 1977) cimu kiinyvet, amely kife-jezetten helyzetfelmeres celjebol teirtift 6; huszonegyszetzo idev aso ertekezeset t<ozti. Emlitjiik ntimmerthDezso erpqloF naomaban (Budap.ri Lg77) cimu szepTunkeieL Vaiay Szabolcs nemet^nyelvu f.o"vuet' DerEintritt 4tt rTg-arisch,en stammesbund,es in d"ie euro-paisclr,e GescltiChte, g62-gJJ (Miinchen 196g) mely azugynevezett kalandoz6sokkal fogi"fkorif.; es a magyar-ors ztgi sztiletesu Koestler Arthur kiinyvei, melyetfrancia kiad6sban ismertink, cime La treizie,me tribu(Paris 1976) ,,A tizenharmaoit< ttlrzil', amint a szerzonevezi a kelet-europai zsidosdgot.

A hazai kutatok tudo*"nyos be6llitotts 6ga

- A ,,Magyar tisttirteneti tanulmAnyok" cimu kiitet szer-kesztoi mar a ,,Bevezetesben" meLmondjek, hogy ok am&gAar ostortenetnek csakis az irati agat muuetik.tg.v fejezik ki magukatl ,,E ktrtet sz,erzot es szerkesz-toi nem ertenek egyet az olyan kiserletekkel, u-ulyek. . .a magyar nep tudat6ba teves ostttrteneti elkepzelese-ket kiv6nnak tiltetni legye n az summir, etrus ik, vagybu_rpilyen rya! nephez vaio kapctotooas,',... Bujelente-siikhttz azt is hozzateszik, hodv aki ilyen

"lt epzelesumagyar ostirrtenetet.ir, hirdet vagy kiv eln, az ,,reak-ci6s " (igy ! ). A hazar osttirteneti futatasok els6 alap-ueto iellemuonasa teLtat az idobeti korlatozottsag es a

s zab ad kut atas akadaly o zas a.Equ masik glaweto jettemuonasuk a mertrista ffirte-r.t'etfilozofia alkatmazaso. Ez a f,llozofia azt tanitja,hogy a tbrtenesfglyamat tulajdonkeppen a t6rsadalmi esa gazdas6gi erok ilsszetitktizbsebtif bif elo es lenyege azoszt6lyharc. K6vetkezoleg a marxista ttlrtenesznek er-re a lenyegre kell figyelnie es eloadasa tengelveve azoszt6lyharcot kell tennie. Errol a filozofiai hozzaallas-rol az idezett ,,Bevezeto" igy szolr ,,E tanulm6nyktitet

48

fejezeteit a marxista t6rtenelemfelfog6s igenye jellem-zr, amelynek termekenyito hat6sa egyre inkabb terjedttlrtenelmiink kutatoinak munkeiban. "

Ugyanott megtudjuk, hogy az elso marxista ost6rte-neti ertelmezest Molnar Erik dolgozta ki; ennek a ku-tatonaklegfobb erdeme az afelismeres, ,,hogy a magyarostttrtenet utolso szakaszAban megjelent az ur-szolga vi-szony , az osztAlyt6rsadalom elozmenye. A t6rsadalomellentetes erdekti csoportokra szakadva megteremtetteaz eros zakot" . Szoval szerintiik a legfontosabb os-ttirteneti mozzanat az, hogy a kors zak vegen megs ztJ-letett az eroszak, nem pedig dz, amit mi mondunk,hogy megttlrtent a magyar torzsek politikai ilss ze-fog6sa egy vezerlo fejedelem v6lasztasaval 6s ezzelmegalakult a magAar nemzet.

A hazar ostilrtenetkutatok modszer tekinteteben arrattlrekszen€k, hogy minden forr6st felhasznAljanak am0lt megvilagit6s6ra s evegbol a ttlrt6nettel szomsze-dos tudomAnyok eredmenyeit is figyelembe vegyek.Teh6t nemcsak a nyelveszetet, mint kezdettol fogva,hanem a reg6szetet , dz embertanet, az ir6,studomA-nyet is. Modszeriiket ,,komplex", azaz iisszetett mod-szernek nevezik 6s hangsuly ozzAk annak ujdonsagAt.

A valosAgban azonban ez a moszer nem uj, hiszenmar a szazad h,armincas eueitol kezdue ezt tanitottakegyetemeinkefr, foleg a szellemt\rteneti iranyzat kepui-seloi. A szellemtilrteneszek tanit6sa szerint a tiirten6s-folyamat nem mas, mint az emberi szellem megnyi-latkozasa az anyagban, a muveszetben, a potitikaban,a gazdasagban, stb. Ha teh6t a kutato a ttlrtenes teljeses pontos kepet akarja megrajzolni, figyelmet ki kellterjesztenie a szellem minden megnyilatkozAsi form6-i6ra, amit joreszben a ttirtenettudomAny szomszedos tu-dom6nyai tartanak nyilvAn.

A hazai kutatok elj6ras6ban nemis a komplex mod-szer alkalm azasa az uj dolog, hanem inkabb a szoujettudosok kutatasaira 6 sszponto sulo figy elem. Olyasfele j e-lenseg ez, mint volt regebben a nyugat-europai kutat6-

49

sokra ir6nyulo figyelem, hiszen t6rtenelmiink ezer ev otaNyugat szerves resze. Az ,,Ostttrteneti tanulmanyok"cimti k6tetben ezt a Szovjetunio fele valo ir6nyUtsa-go! igy ind_okoljaki ,,A magyar ttirtenet tulnyomo re-szenek szinhelye azonos a Szovjetunio tertiletevel. Ebbolk6vetkezik, hogy a honfoglalAs ekitti magyar tiirtenelema Szovjetunio tOrtenelmenek is res z\t kepezi. Ez6rt fel-t6r6s6ban, rola alakitott velemenyben, a izovjet tudosokilletekes szakertokent szolalnak meg. ;'

Ennyit jellemzesiil a hazal tudosok tdrteneti Latokore-16l, filozofiai alapallasarol es kutatasi modszer€rol.

Az ujabban elert eredmenyek

Az ttjabb eredmenyek tisztazzak; 1. az osmagyar mu-veltseg jelleget; 2. a hun-magyar viszonyt; B. a kazar-magyar kapcsolatokat ; 4. a honfoglalAs elozmenyeit 6svegiil 5. a honfoglal6st kilveto ,,kalandozasok" miben-letet.

1. Az osmo,gAarok muueltsegerol a rtlvid magyar ost6r-tenet kepviseloi nem is olyan regen meg azt tanitottek,hogy az egys zerien nom6d volt, nem emelkedett tul a ha-l6sz6s 6s vad6s zas szinvonal6n. Ma mar (hala GyorffyGyorgy, Laszlo Gyula, Bartha Antal 6s masok tanulma-nyainak) az emlitett elsietett velem6ny megv altozott.Kideritettek, hogy az rismagyarok nom6d kulturajAnak,,szerves r6sze" volt a fdldmtiveles, vagyis hogy az elet-mod nem uolt nomad. Bizonyitjek, hogy oseink letele-pedett 6letmodot folytattak, hl,zakban laktak es elelmti-ket a helyszinen meg tudt6k termelni.

Mindezt megelegedessel vehetjiik tudomasul, hiszenmi a magyarokat a magas kultura megteremtoikentmutattuk be. De jonak tartan6nk, ha ezzel pArhuzamo-san mindig hangoztatnak, hogy oseink a ftildmtivelestnem a Duna-medenceben 6s nem a szlAvoktol tanult6kel, hanem m6r jov al azelott gyakorolt6k, amikor szl6vokmeg nem is lfteztek. E,zt az1rt kellene mondogatni,

50

mert t0lsok6ig a szl6vokat emlegettek a magyars 6,9 ta-nitoikent es ez a teues n€zet meg ma is szerepel sokttirtenettudom 6nyi kezikbnyvben.

2. A hun-magAar uiszony uj elemz€seben is tttbb fi-gyelemre melto eredmenyt l6tunk. A kerdes az, vajona hun ndp azonos volt-e a magyar neppel, avagy csaktestvernepe, esetleg rokona volt? S llteztek-e magyarnepreszek a Karp6t-medenceben a hunok idejen ?A hazai kutatok a ltun-magAar azonossagot most ts eL-uetik 6s L6szlo Gyula kivetelevel azt sem tetetezik fel,hogy magyar nepreszek esetleg mar a hunok idejeben iseltek volna a KArp6t-medenceben.

A hun-magyar azonossag hite a korabeli nyugat-europai irodalomban is elterjedt ; ezt tevedesnek tart-iek. A kronikairok ugyanis a helyszintol t6vol leven, nemvettek eszre a K6rpAt-medenceben vegbement nepcse-ret, melynek soran a regi nep (hun) helyet egy fij nep(magyar) foglalta €1, kbvetkezoleg a taj uj nepess6getsok6ig a regi n6p neven emlegettek. Tudjuk, ilyen tevesnevad6s az idok folyam6n tiibbszilr is megttirtent, de ahun-magyar esetben aligha fogadhato el teljes ertektimagy arilzatnak. F'rzt ezt Diimmerth Dezso il, s eppenez6rt bovebben kiter a hun-magyar viszony elemzesere.

Diimmerth De zso szerint a ltun-magaar uiszonyt akorabeli nemzetfogalmon keresztiil kelt megerteniink Ahun idokben a nemzetfogalmat nem nepi es nem nyelvimozzanatok hat6roztilk meg, mint manapseg, a nepinemzet idejen. Akkoriban mindazok, akik a hun dinasz-tia alattvaloi voltak es a Hun Birodalomban laktak,jogosan nevezhettek magukat huni;-nok, azaz honi-nEk,ak6rmilyen nyelven beszeltek es ak6rmilyen ember-faitah oz tartoztak. igy a magyarok is jogga[ neueztettekhunoknak ds magAaroknak egAszerre. Dtimmerth igy tisz-szege zi f.ejtegeteseit :

,,M8 mAr nem lehet tbrtenelmiink finnugor reszet ta-gadni, hiszen nyelviink eleven bizonyitek erre. De nyel-viink termeszeten tul semmifdle emlek nem szol errril.Eszmei hagyom6nyainknak es t6rsadalmi szerkeze-

51

'=_

tiinknek tttbb kdziik van a hunokhoz, mint a finnugornepekhez, bAr a hunokkat nem tehet szo nyelvi-f aj i {zo-noss6grol. Ma mar szo sincs tobbe egyotdaluan hun,egyoldaluan finnugor szemleletrol sem. 'l

De mikent lehet ebbe a magy arazatba beleilleszteniazt a tenyt, hogy a hunoktol magyar nyelvu irasos em-lekek maradtak r6nk? TalSn annat< neismeresevel, hogya hun idokben m6r nagy magyar tdmb6k eltek a Kerpif-medenceben es ok alkott6k a szellemi vezetoreteget?vagy talan 0gy, hogy a hunok megis magyarul beszel-tek?

3. A kazg,r-mapUar kapcsolatok tArgyal6s 6t a tema uj_el6gazasai tettek ismet idoszeruve. A-kazarok a Don eiVolga egym6shoz kirzeleso nagy kanyarj el'nl delre , aKaukazus-hegysegig terjedo viAeten liktak. Kezdetbenhtq, maid tdrtrk (ttirk) fennhatosAg alatt 6lltak, majdamikor a tbrtlk hatalom is le6ldo zott, fiiggetlenne let-tek es nyugat fele terjeszkedve nagy ,,K!lAr Birodal-mat" alkottak. Ekkor keriiltek fennliatos6guk al6 a ma-gyar tilrzsek is, melyek a Dontol nyugatra a Dnyeperfolyoig (Lebediaban) tany6 ztak.

A magyarok a Kazar Birodalomban elokelo helyetfoglaltak el, nemcsak szambeli erejtiknel fogva, hanbmfontos strategiai helyzetiik miatt ii. 6t vedtlmeztek abirodalom nyugati hat6rait a btz6nciak 6s az oroszoktdrekv6seivel szemben. S amikor a besenyok nyom6s6-ra a magyar ttirzsek xyugatabbra kilttOztek, a Dnyeperes Szeret koz1 (Etelk oz), a Kazar Birodalom nyugatioldala vedelem nelktil maradt. A kitvetke zmeny nem ke-sett: 955-ben a nyugati res zekelvesztek, s az orsz 6g a tu-lajdonkeppeni Kaz6ria tertiletere szorult vissza; 1017-ben ez a kazat 6llam is megsziint s a nep beAgy azod,otta ntlvekvo orosz hatalomba.

Kazariaba az elozo euszazadokbansok zsid,o csalad, uan-dorolt be, s azok les zarmazor besziv6rogtak a kir6lyi ud-varba es sikeriilt nekik a kirAlyt 6tt6rfteni a zsido iritre.Az 6tt6tt kiraly aztan a maga vall6sara kenys zeritetteegesz nep6t. E zek az esemenyek 740 tajan iorrongast

52

ideztek elo az orszAgban es az elegedetlenek a tlvozomagyarokhoz csatlakoztak, kirztiik harom kabar ttlrzs ises egytitt folytatt6k utjukat a KarpAt-medencebe.

Koestler Arthur a kabar csatlakozAst ugy allitja be,mintha akkor a magyarok ,,verAttlmlesztesen" mentekvolna keresztiil, tenylegesen es kepletesen, es annak vol-na tulajdonithato a honfoglalok harcias termeszete, ket-nyelvusege (magyar es tiirk), valamint gyors kultur6lisemelkedese. A magyar tiirteneszek nem osztj6k Koestlern6zet6t. R6mutatnak arra, hogy a kabarok a magaaretnikumb an c sak e g d szen alarendelt szere pet j ats zhattak,hiszen a magyar nyelv a kabarok beolvadAs6val egyiott6nyit sem valtozott meg. Turkologusaink szerint amagyar nyelvben mind6ssze 200 tiirkbol eredeztethetoszo tal6lhato, de azok sem a kazar-magyar erintkezl-sek korAbol valo 6tv6telek, hanem korebbi idok emlekei.A kazar-magyar dolog ezzel el volna intezve.

De lwua Lettek a zsido uallasra affiert kazar tdmegek esa kdzejiik keueredett magAarok a kazar allam bukasautan? Koestler szerint a kaz6rok nem pusztultak el, ha-nem Ukrajna 6s Lengyelorszag teriileten mind a mainapig fennmaradtak, megorizve zsido kulturilr6ksegii-ket . Ebb6L a zsido Ltitre tert kazar( -magAar) tdmbbotjdtt l€tre a mai zsidosag 95 szazal€ka. Vagyis a maizsido nepessegben csupan fetmillio lenne Abraham,Izs6k es JAkob leszarmazottla, szemben a 11 milliottirkkel. A mai zsidos6gnak teh6t (Koestler elmeleteszerint) alig van valami ktize a regi Pales ztrnahoz esIzrael annyit hangoztatott tilrtenelmi joga csak fikcioes semmi ertelme sincs annak, hogy nekik a szemitaostiirtenetet tanitsak. . . A gondolatokat tovebb tehetf.uznt, de ebbol is erthetci, hogy Koestler felfedezesemiert keltett oly nagy megd6bbenest zsido ertelmisegikbrtikben . N alunk uiszont az all[tolagos uj rokonsag eJ-melete szinte €szreuetlen maradt.

4. Honfoglalas alatt a ,,rdvid" ostilrtenetben ArpAdnepenek a K6rp6t-medencebe valo betelepedeset ertik,ami a IX. szazad vegen zajlott le. Az a n6zet, hogy a

ir-

53

,, im*h

fonfoglalok - mint meneki.ilo csoport - a besenyok 6sbolSArok elol futva, asszonyok n6tktit erkeztek volna azfii hazfh.a, helyesbitesre szorul - irj6k hazai tudosaink.His zen Arpadek mar evekkel a besenyo tAmadAs elottelhatAroztak a K6rpat-medencebe valo 6ttelepiilest eshadaik felderites celjebol 962 ota titbb izben^ -egfor-dultak ezen a taion. Szerinttk a bolgar-besenAo tama-das csak siettette a regota elh,atarozo,tt terv ue"greLlajta-tat, tehat nem tekintheto a h,onfoglalas ddnt'o ind"f,te-kanak.

4-i pedig a bolgar-besenyo pusztit6s mereteit illeti,tulzAs azt kepzelni, mintha az megtdrte volna a honfog-lalok katonai erejet. His zen arpaO hadai a Karp e\-medenceben erve meg olyan ftilC"Vur erot kepviseltek,hogy az egesz teriiletet negy esztendo leforg6sa alatt(896-900) birtokba vehettek, 907-ben pedig rilyor csa-p6st merhettek a Faiorokra es az Enns fot'Oig kiter-jeszthettek uralmukat. A magyar katonai ero mlnde zekmegvalositasa utan tovabbi 6tven evig egesz EuropAtrettegesben tartotta. Szo sem Leh,et teLutt drrot, hogA^ azegyesilIt bolgar-besenyo tamadas tdnkreuerte uoina a ma-guar katonai erot a K_arpatok eloter€ben, vagy hogy alto"fqglalok asszonyaik netmil erke zteX voina n"j trazejuk-ba, his zen a honfogialaskori temetokben a nok es ferfiakaranya egyforma.

5. A magAar kalandozasok kiualto okairol is sok med-do vita folyt a multban. Jelenleg mar ebben a tekintet-ben is vilAgosabban lAtunk . Az i1 haza katonai bizto-sit6sanak sztiksegessegetol eltekintve, a kalan dozAsokketsegkivtil zsakmany olassaiL is e gyilttj artak, mint ahogyabban a korban mindenfele evOietmei katonai vallalko-zas zs6km6nyszedessel v e1iodtttt.

Az is lenyeges uj eszrevetel, hogy a kaland,ozo hadja-ratokban sohasem a nep vett resit es nem is n6p ell"enfolyt a kiizdelem. A ra zztak csak egyes foemberek kise-retenek v6llalkoz6sai voltak u! tegtOnbsziir ualametUb.ar ati {91 e d e_l e m m e g lt iu a s ar a, kifej e rd tt k e r € s e r e indult akutra. 899-tol 970-ig ezek a megsegito v6tlalkoz6sok ba-

54

jor, olasz, cseh, bolgat, brzAnci vagy orosz felkeresretilrtentek. De tudunk olyan hadj6ratrol is, amely a p6p6tvolt hivatva megsegiteni. TehAt nem rablohadj6ratok-rol, nem cel es ertelem nelkiili kalandozAsokrol voltitt szo.

86r a tenyek igy allanak, naugat-europai kezikTna-uekben megis gyakran elf,t€Loleg szolnak a magaaroksegelynyujtasairol es ueliik kapcsolatban a lt onfogtalokuadsagarol es barbar szokasairol. A magyar t6rten6-szek keszsegesen ilss zehasonlitj ek oseik elj arAs6t akorabeli norman es germ6n hadjAratokkal, hiszen azoktagadhatatlanul vadabbak es kegyetlenebbek voltak,mint a honfoglaloke. Attila kir6ly peldaul nem eget-te fel Romat, b6r megtehette volna, hanem a p6pa ktt-nyiirgesere el6llt a vAros ostromatol. De a german Ala-rik, meg a vandalok habozAs nelkiil lecsaptak Rom6-ra es kiraboltak a varost, mihelyt tehettek. Szent-Gallenben a magyar kalandorok nem ttltek meg a kolos-torban maradt baratot, csak elcelodtek vele. A nemzet-kilzi szotarba sem a magyarok nyoman kertitt be a ,,van-d6l" szo a durvas6g es esztelen tlldtlkles ertelmeben,hanem a germ6nok vandal nevti tirrzse nyom6n. A nor-manokrol kirzismert, hogy vegigraboltek egesz Euro-pet, sot meg Eszak-AfrikAt is.-Julius Caesai vezetese-vel a romai legiok Galliat tiikeletesen kiraboltAk, er-telmiseget, papsag6t es katonas6gAt te6ldtistek. - Ez aparhuzam magatol nyujtja a helyes €rtelmezest.

Ami vegtil a honfogtalok eilitotagos kulturAlatlansa-gat illeti, szemben a nyugat-europai erkiilcsiikkel es il-lemmel , cafolatkent eleg idezniink Ibn Fadlan arab irotan0sAgtetelet, Koestler Arthur nyom6n. Ez az arab iromegbotrankozva jegyezte fel, hogy a normanok ,,a vilaglegpiszkosabb emberei. " Amikor mosakodnsk, a ha,feje egy lavor vizben leilbliti arcAt es haj6t, aztan bele-kirp a vizbe es az orrat is belefujja, majd az edenyt at-adia a kbvetkezonek az is belemosdik, belektlp, belefujjaaz orrat es tovabbadja.

Ibn Fadlan azt is feljegyezte, hogy a ruszok (norma-

55

nok bizAnci nevvel) szilrnyti illetlen emberek. Minden-ki jelenleteben vegzik el sziikseglettiket, meg a komo-lyabb dolgot is. Sot - m6sok szemelilttilra ktizbstilnek.4 kiralyuk is igy.csinAl. MAs forrasok is hasonlo kepetfestenek roluk. Es megis, ezek a normor, german esromai kalandorok ugy szerepelnek a tiirteneti kezikttny-vekben, mint lovagok es kulturateremto lenyek I

Nincs *i! szegyenkezziink a ttonfoglalo magaarokdrt,amiert egykoron Europa rendorei uoltak es fiarcaszatikis.zallasokat is u e ge ztek.

)sszegezue az et\adottakat, fajtatjuk, hoga hazai t6rxe-neszeink Latokdre a rduid magAar ost\rtenetre korlatozo-dik es meg mq_sem akarjak €szreuenni, hoga multunkszalai' a Regi' Keletre uezetnek. De elegedetlen uessziiktudomasul,_ hogu Lenyeges pontokon erd,emben egeszitikki tudasunkat.

Magyar istennevek a regi Egyiptomban

Ez a tanulmany ratereli a figUelmet a magAar ostdr-tenet egyik fontos forrascsoportjara, az egyiptomi szentiratokra,, amelyek eddig telj es melloze sben r€szesilltek.Ezekbol az iratokbol kidertil, hogU Egaiptomban s Kr.e.lll. es lI. €uezredben magAar neuu istenek iranyf,tottaka halandok sorsat es mukddesiik soran sok-sok f.rasbelieml€ket hagytak hatra. Ez az \rdkseg oLA gazdag, h,ogy azeddig keabekeri,tlt adatok mar egAmagukban is elutasi,t-jak a magAar ostdrtenet kizarolag azsiai tranyul,tsagates nagA nAomatekkal allitjak elenk az afrikai magyar ui-Lagot. Ez a forradalmi jellegri meglatas a magAar ostdr-teneti irodalom le gul abb szenzacioJ a.

A regiek istenfogalma es ketfete vallAsa

Herodotosz gtlrilg tbrt6netiro kiilfttldi utazgat6sai so-ran Egyiptomot is megl6togatta es vizsgalod6sai ered-menyet abban foglalta 6ssze, hogy ott az emberek ,,szo-katlan mert6kben" vall6sosak. Herodotosz megfigyele-se helytallo, mert Egyiptomban valoban sok istent imad-tak. Volt vagy ittven foistentik, akik iigykbre az orsz6gegesz teriiletere kiterjedt, €s m6g mintegy iitszaz olyan,akik iigykiire alig terjedt tul egy-egy v6ros hatArain.

A sok nagyistent es kisistent a regiek gondolkod6simodja tette sztiksegesse. Az o eszjarAsuk ugyanis nem azok 6s okozat iisszefiigg6sen alapult, hanem 0gy kepzeltek€1, hogy minden mozgAst es cselekedetet ,,istennek"nevezett lAthatatlan lenyek ideznek elo. Ezek az istenekleggyakrabban a termeszet nyujtotta adottsagokban -tlreg f6kban, nagy ktivekben, egen, ftildOn 6s m6s alkal-mas helyen reltozkiidnek es onnan figyelik a vil6g-rend ziikkenomentes folyAs6t. Neha az istenek lethato-v6 teszik magukat, felveve valamilyen emberi, vagy 6l-lati alakot (inkarnacio). E,zt a gondolkodAsi modot L6vy

56 57