szakkÉpzÉs És munkaerŐpiac
DESCRIPTION
SZAKKÉPZÉS ÉS MUNKAERŐPIAC. Schindler Rózsa. 2009. 05. 21. Sepsiszentgyörgy. MSZT alelnök, regionális igazgató. Amiről szó lesz!. 1. A munkaerőpiac kihívásai, elvárásai Európai Unió és a nemzeti szakképzés-politika Szakképzés Magyarországon A munkaerőpiac és a szakképzés - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
1
SZAKKÉPZÉS ÉS MUNKAERŐPIAC
Schindler Rózsa2009. 05. 21.
Sepsiszentgyörgy MSZT alelnök, regionális igazgató
2
A munkaerőpiac kihívásai, elvárásai
Európai Unió és a nemzeti szakképzés-politika
Szakképzés Magyarországon
A munkaerőpiac és a szakképzés
Kitekintés, megállapítások, javaslatok
Amiről szó lesz!
1
2
3
4
5
iskolai rendszerű szakképzésiskolai rendszeren kívüli szakképzés
az iskolai rendszerű szakképzés előtt álló kihívásokA felnőttképzés előtt álló kihívások
3
Szakképzés Magyarországon3
Iskolai rendszerű szakképzés1
+ TISZK
+ szakképzési társulások lokális
regionális
4
Szakképzés Magyarországon3
Iskolai rendszeren kívüli szakképzés2
Állami intézmények
iskolai rendszerűszakképzés intézményei
állami felnőttképzőintézmények
felsőoktatási intézmények
Nem állami intézmények
profitorientáltintézmények
nonprofit intézmények
5
Szakképzés Magyarországon3
Iskolai rendszerenkívüli szakképzés (Felnőttképzés)
2
6
Szakképzés Magyarországon3
TISZK-ek Magyarországon
Miskolc
Debrecen
Nyíregyháza
Eger
Békéscsaba
Cegléd
Kecskemét
Tatabánya
Vác
SzékesfehérvárSzombathely
Zalaegerszeg
Kaposvár
Pécs
Bp. Észak-PestBp. Belváros
7
Szakképzés Magyarországon3
Közös jellemzők:
A szakképzés jellemzői
szakmacsoportos,moduláris jellegű (kompetencia alapú, gyakorlat-orientált),szakmai- és vizsgakövetelmények (rendelet!),szakképesítési struktúra-rendszer (egymásra épülő, beszámíthatóság),vizsgarendszer.
Szakképzési törvény (1993. évi LXXVI. törvény).
26/2001. (VII.27.) OM rendelet (a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről).
20/2007. (V.21.) SZMM rendelet (a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről).
1/2006. (II.17.) OM rendelet az OKJ-ről és az OKJ-be történő felvétel és törlés eljárási rendjéről.
8
Szakképzés Magyarországon3
Szakképzési hozzájárulási kötelezettség
A szakképzés jellemzői
Szakképzési hozzájárulási kötelezettség(Bruttó bérköltség 1,5%-a)
Tanulók, hallgatók, illetve a saját
dolgozók képzése
Szakképző iskoláknak, felsőoktatási
intézményeknek adott fejlesztési támogatás
Államháztartáson kívüli, közvetlen felhasználás,
támogatás
MPA képzési alaprész(ténylegeses befizetések)
Államháztartáson belüli pénzeszköz
9
Szakképzés Magyarországon3
Szakmacsoportok
A szakképzés jellemzői
Szakterületek
1. Humán
2. Műszaki
3. Gazdasági és szolgáltatás
4. Agrár21
1 1. Egészségügy
2. Szociális szolgáltatások
3. Oktatás
4. Művészet, közművelődés, kommunikáció
5. Gépészet
6. Elektrotechnika-elektronika
7. Informatika
8. Vegyipar
9. Építészet
10. Könnyűipar
11. Faipar
12. Nyomdaipar
13. Közlekedés
14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás
15. Közgazdaság
16. Ügyvitel
17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció
18. Vendéglátás-idegenforgalom
19. Egyéb szolgáltatások
20. Mezőgazdaság
21. Élelmiszeripar
Szakmacsoportok
10
Szakképzés Magyarországon3 A szakképzés jellemzői
Moduláris jellegű (iskolai rendszerű szakképzés)
Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelőszakképesítés követelménymoduljai
0095 0096
3108
0099 0105 0106 0107 0108 0109
0110 0111 3095 4095 4096 4107 4108
4109 4111 5096 5105 6090 6108 6109 0347 0359
0220
0221 0225
0346
0345
01110110
Géplakatos szakképesítéskövetelménymoduljai
0110
0105
0095
0096
0109
0111
0099
0106
0095
0096
0109
0111
0110 0110
0107
0095
0096
0109
0111
0110
0108
0095
0096
0109
0111
0110 0110 0110
4095 4095 4095
4111 4111 4111
6109 61094096
4107
4108
4109
6108
6090
5096
5105
3095
3108
0110 0110
0111 0111
0345 0345
0346 0359
0225 0347
0221
0220
Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelőszakképesítés elágazásai
Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelőszakképesítés rész-szakképesítései
Géplakatosszakképesítés
0110
0111
0109
0096
0095
4095
4111
6109
0345
11
Szakképzés Magyarországon3 A szakképzés jellemzői
Moduláris jellegű (felnőttképzés)
12
Szakképzés Magyarországon3 A szakképzés jellemzői
Szakmai és vizsgakövetelmények
kompetencia alapú
gyakorlatorientált
1000 alap szakképesítés
0100 rész-szakképesítés
0010 elágazás szakképesítés
0001 ráépüléses szakképesítés
13
Szakképzés Magyarországon3 A szakképzés jellemzői
Elágazás (1)
rész-szakképesítés(1)
Alap szakképesítés
rész-szakképesítés(2)
rész-szakképesítés(n)
egymásra épülés
beszámíthatóság
ráépülés (1)
ráépülés (2)
ráépülés (n)
Elágazás (2) Elágazás (n)
Szakképesítési struktúra - rendszer
14
Szakképzés Magyarországon3 A szakképzés jellemzői
Vizsgarendszer
Régi
Új
Írásbeli vizsgarész Szóbeli vizsgarész
A írásbeli tantárgy
C írásbeli tantárgy
D írásbeli tantárgy
Szakmai vizsga
Szakmai elmélet
Szakmai gyakorlat
Gyakorlati vizsgarész
1. gyakorlati tantárgy
2. gyakorlati tantárgy
A szóbeli tantárgy
B szóbeli tantárgy
E szóbeli tantárgy
1. követelménymodul2. követel-
ménymodul
12. feladat
11. feladat
10. feladat
7. feladat
6. feladat
1. feladat
3. feladat
tulajdonság 1
9. feladat
8. feladat
5. feladat
1. feladat
2. feladat
3. vizsgarész
2. feladat
2.vizsgarész
feladata
1. vizsgarész
1. feladat 2. feladat 3. feladat
1. feladat
3. követelménymodul4. követel-
ménymodul
4.vizsgarész
feladata
Gyakorlati vizsgatevékenység
Írásbeli vizsgatevékenység
Szóbeli vizsgatevékenység
Gyakorlati
vizsgatevékenység
Interaktívvizsgatevékenység
Szóbeli vizsga-
tevékenység
Írásbeli
vizsga-
tevékenység
tulajdonság 2
tulajdonság 3
tulajdonság 4
tulajdonság 5
tulajdonság 6
tulajdonság 7
tulajdonság 8
tulajdonság 9
tulajdonság 10
tulajdonság 11
tulajdonság 12
15
Iskolai rendszerű képzés sajátosságai, előnyei
Életkori sajátosságok (könnyebb tanulás);
Kiváló személyi és tárgyi feltételek;
Oktatás mellett markáns nevelési tevékenység;
Közösségi, tanórán kívüli tevékenységek szerepe;
Koordináltabb (de: még messze nem megfelelő)
Beiskolázások;
A tanuló számára ingyenes.
Szakképzés Magyarországon3 A szakképzés jellemzői
Felnőttképzés sajátosságai, előnyei
Rugalmas, jól, könnyen alkalmazkodó rendszer;
Felnőttek motiváltabbak, mint a tizenévesek;
Homogén célcsoportok képezhetők;
Folyamatos lehetőség (LLL);
Nincsenek közismereti tárgyak (csak szakképzéselmélete és gyakorlata
NEM GYORSTALPALÓ képzések!).
16
Szakképzés Magyarországon3 A szakképzés jellemzői
Differencia - specifikumok
2001. évi CI. törvény
28/2004. (II.16.) Kormány rendelet
24/2004. (VI.22.) FMM rendelet
48/2001. (XII.29) OM rendelet
időalapú,
tantervi,
egy tankönyvre épül,
tanár-vezérelt,
osztályszervezésű.
kompetencia alapú,
gyakorlatorientált,
tanulóra épít,
rugalmas,
egyéni tanulási utakat támogat
17
A munkaerőpiac és a szakképzés4 Az iskolai rendszerű szakképzés előtt álló kihívások
Ha évre tervezel vess gabonát,
Ha évre ültess fát,
Ha tervezel
egy
tíz
egy életre
AKKOR OKTASD ÉS KÉPEZD AZ EMBEREKET!
(Kínai közmondás)
18
A munkaerőpiac és a szakképzés4 Az iskolai rendszerű szakképzés előtt álló kihívások
Tradicionális életpálya-szakaszok a múltból 1
Életpálya-szakaszok a jelenből2
19
Fő elvek:
A munkaerőpiac és a szakképzés4 Iskolai rendszerű szakképzés előtt álló kihívások
Munkaerő-piaci igények kielégítése
Partnerség
Egész életen át tartó tanulás
Hátrányos helyzetűek esélyegyenlősége
Fogyatékkal élők esélyegyenlősége
20
A munkaerőpiac és a szakképzés4 Iskolai rendszerű szakképzés előtt álló kihívások
A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok új szerepben újhatáskörrel
Gazdaság befolyásának erősödése:
Döntési jogkör- összetétel változás (meghatározó gazdasági szereplők aránya, kamarai társelnök).
RFKB feladatai között:
Dönt a regionális szakképzésfejlesztés céljairól, a képzési alaprész decentralizált pénzügyi keretéből nyújtandó fejlesztési támogatá-sokról, a forrásfelhasználás hatékonyságának vizsgálatáról;
Gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait valamint az országos beiskolázásra vonatkozó döntéseket figyelembe véve a szakképzés regionális szükségleteiről dönt, meghatározza a térségi integrált szakképző központ és a szakképzés-szervezési társaság által folytatandó szakképzés irányait és beiskolázási arányait;
Javaslatot tesz a régió szakképzés-fejlesztési céljaira biztosításra kerülő forrás nagyságára.
21
A munkaerőpiac és a szakképzés4 A felnőttképzés előtt álló kihívások
PREMISSZÁK:
„Szeretek tanulni, de utálom,ha oktatnak.”
Churchill
A tartós foglalkoztatás alapvető feltétele, hogy a munkavállaló folyamatosan piacképes tudással rendelkezzen.
Az egyének
csak folyamatos tanulással, képzéssel tudnak a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak megfelelni.
Minél kisebb egy vállalat, annál több kiegészítő tudást vár el az alkalmazottaktól.
22
A munkaerőpiac és a szakképzés4 A felnőttképzés előtt álló kihívások
Munkahelyváltás gyakoriságának módosulása
23
A munkaerőpiac és a szakképzés4 A felnőttképzés előtt álló kihívások
A felnőttképzés célja:
a foglalkoztatás,
a munkaerő-piaci pozíció javítása.
24
A munkaerőpiac és a szakképzés4 A felnőttképzés előtt álló kihívások
Foglalkoztatási célú képzések szerkezete:
moduláris felépítés,
kompetencia alapú,
egyéni képességstruktúra fejlesztésére irányul:
Modularitás előnye:
egyértelmű képzési cél,
egyértelmű képzési tartalom ,
rugalmas belépési lehetőség,
PLA.
általános és
speciális.
egyéni haladás
25
A munkaerőpiac és a szakképzés4 A felnőttképzés előtt álló kihívások
Változások a munkaerőpiacon:
az első szakma megszerzése egyre többször a felnőttkorban kerül sor,
a második szakmai végzettség megszerzése döntően a felnőttképzés keretében történik.
26
A munkaerőpiac és a szakképzés4 A felnőttképzés előtt álló kihívások
A munkaerő kereslet és kínálat egybevetése
demográfiai adatok,
technológiák és munkaszervezeti változásokból következő foglalkoztatói igények,
konjunkturális változások.
jövőbeni kereslet:
iskolai rendszerű képzésből a munkaerőpiacra először kilépők száma, szakmaszerkezete,
inaktivitásból visszatérők száma és szakma-szerkezete.
mindenkori munkaerő-kínálat:
27
A munkaerőpiac és a szakképzés4 A felnőttképzés előtt álló kihívások
Munkaerőkereslet-kínálat foglalkozási – szakmacsoportok szerint4
28
Kitekintés, megállapítások, javaslatok5 Kitekintés
A magyar szakoktatás helyzete KÁRPÁT PANEL (Kárpát-medencei magyarok társadalmi helyzete és perspektívái)
Legmagasabb iskolai végzettség %
Erdély Felvidék Vajdaság Kárpátalja Magyarország
Általános iskola 29,7 10,0 33,3 18,3 20,8
Szakiskola 24,8 20,0 17,6 7,3 30,5
Szakközépiskola 7,5 24,4 25,1 9,0 20,9
Gimnázium 15,7 12,8 4,3 30,8 3,7
Főiskola 3,0 9,4 6,7 6,1 10,1
Egyetem 9,2 14,2 7,8 11,9 4,8
A szakképzés elhanyagolt terület maradt a szakképzés a mostohagyerek
* a hiányzó %-ot a mesterit, doktorit, technikumot végzettek aránya adja.
29
Kitekintés, megállapítások, javaslatok5 Kitekintés
Részt vett-e felnőttképzési programban?
6,9
3,2
5,9
16,7
3,4
10 9,8
7,2
8,6
9,8
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
Erdély Vajdaság Kárpátalja Magyarország Szlovákia
%
az elmúlt 4 évben
az elmúlt 2 évben
30
Kitekintés, megállapítások, javaslatok5 Megállapítások
Oktatáspolitikai konzekvenciák:
A foglalkoztatás-politika egyik legfontosabb eszköze a szakképzés;
A munkaerőpiac mégsem a képesítés, hanem a szakismeret piaca;
A szakismeret mellett egyre fontosabb egyéni kvalitásokká válnak a
a nyelvismeret,
az információ-technikai felhasználói ismeretek,
szociális érzékenység a team munkára,
nyitottság.
Az Új képesítések megszerzése egyre elérhetőbbé kell, hogy váljon a már munkában állók számára is.
31
Kitekintés, megállapítások, javaslatok5 Megállapítások
Gazdaságpolitikai konzekvenciák:
A gazdaság és az intézmények (= munkaerőpiac) igényeinek való megfelelőség
A munkaerő munkaerő-piaci versenyképessége
foglalkoztatási szint, mennyiségi
munkanélküliségi ráta;
korszerű és az
igényeknek (nagyságrendileg is megfelelő) KÉPZÉSEK.
minőségi
32
Kitekintés, megállapítások, javaslatok5 Megállapítások
A képzés fejlesztése a munkaerőpiac szempontjából
Munkaerővel szemben támasztott MINŐSÉGI követelmények:1
Munkaerővel szemben támasztott SZEMÉLYES kompetenciák:2
Leértékelődik a képzetlen munkaerő
mobil, rugalmasan alkalmazkodó,
önálló vállalkozásra és innovációra,
jó munkahelyi együttműködésre képes munkaerő.
munkafegyelem,
pontosság,
tisztaság a munkahelyen.
33
Kitekintés, megállapítások, javaslatok5 Megállapítások
Összehasonlítás szempontja Felnőttképzés Iskolarendszerű (szak)képzés
és felnőttoktatás
Intézményi keretek
Jogi háttér Instabil Stabil
Akkreditáció szerzése Decentralizált (megyei) Centralizált (vagy hiányzik)
Működést befolyásoló szféra Gazdaság (piac) Politikum, szimbolikus politizálás
Képzés „fenntartója” Piac Állam, önkormányzat
Saját infrasruktúra Nincs, de bérel Van, de kihasználatlan
Intézményvezetés Személyes felelősség Hierarchia
Képzők (tanárok) alkalmazása Vezető döntési kompetenciája (tervezhető)
Személytelen bürokrácia (nem tervezhető, esetleg „elintézhető”)
Képzésben való részvétel, curriculum
Képzésben résztvevők motivációja Szaktudás megszerzése, elmélyítése „Parkolás”, végbizonyítvány szerzése
Tudástranszfer célja Szaktudás Szaktudás, szociális, kulturális funkció („általános műveltség”)
Tudástranszfer jellege (módszer) Gyakorlatorientált Lexikális
Képzés pedagógiai módszertana Interaktív Frontális
Képzés nyelve Piac által meghatározott (román és magyar) Formálisan többnyire román
Partnerközpontúság, intézményesített kapcsolattartás
Partneri kapcsolatok megléte Kibontakozóban Esetleges, nincs
Kapcsolat a munkaerőpiaccal Szoros Esetleges
Végzettek utánkövetése Informális, rendszeresített Informális
Minőségbiztosítás Kibontakozóban Esetleges, nincs
34
modulrendszerű (a modulok be- és kimeneti szintjei meghatározottak),kimenet-szabályozásra (a tényleges munkavégzéshez szükséges - mérhető teljesítményre vonatkozó - előírásokat rögzítő DACUM alapú módszerrel készülő követelményekre) épül,kompetencia alapú,egyéni tanulást és haladási ütemet biztosító módszerrel rendelkezik,szakmai tartalma a változó munkaadói igények alapján megfogalmazott,változó időpontokban indíthatók a kurzusok az év teljes hosszában,a modularitás miatt a képzésbe való be- és kilépés biztosított (rugalmasság),egyes képzési formák esetén lehetőséget ad továbbképzésre, átjárhatóságra,gyakorlatorientált, tevékenységen alapuló, tapasztalatokra építő,a képzésbe bekerültek előzetes felkészültségéhez igazodó, a képzés önálló, differenciált kiscsoportos és tréningmetodikai elemeket is tartalmazó formában zajlik,napi 6 órás, instruktor által irányított intenzív csoportos és egyéni tanulást, elsajátítást biztosít,a szakmai modulok tananyagában beépítetten szerepel az ott aktuális elmélet, a munka-, tűz- és környezetvédelem, minőségügyi ismeretek,amennyiben a jelentkező már rendelkezik szakirányú ismeretekkel, lehetősége van előzetes tudás felmérése és értékelése alapján (PLA) a tanfolyam rövidített elvégzésére.
A munkaerő-piaci képzés jellemzői
Kitekintés, megállapítások, javaslatok5 Megállapítások
35
A munkaerő-piaci képzési rendszer beavatkozási területei
Kitekintés, megállapítások, javaslatok5 Javaslatok
Mu
nka
erő
-pia
ci- s
zakk
ép
zési
in
form
áci
ós
rend
szer
Foglalkoztatási kultúra fejlesztése
Reális választás segítése
Munkaerő-piaci igények közvetítése
Tanulók, szülők
munkavállalási képesség fejlesztése
Igények és módszerek
Vállalkozók,
foglalkoztatók
tapasztalatok
Képző intézményekISKOLAFENNTARTÓK
36
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ
FIGYELMÜKET!