szakközépiskolai szakmai - harruckern · szakközépiskolai szakmai képzés 1.-2. szakképzési...

Ikt. szám: 19. sz. melléklet

Gyulai Szakképzési Centrum Harruckern János

Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája,

Szakiskolája és Kollégiuma

Szakközépiskolai szakmai

képzés 1.-2. szakképzési

évfolyam

esti képzés 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet

2017/2018-as tanév Hatályos: 2018. szeptember 1-től

Czeglédiné Szappanos Anita

igazgató

Tartalom

34 811 01 Cukrász 34 541 05 Pék

34 762 01 Szociális gondozó és ápoló

34 541 03 Húsipari termékgyártó

34 811 04 Szakács

34 543 02 Asztalos

G Y U L A I S Z A K K É P Z É S I C E N T R U M H A R R U C K E R N J Á N O S S Z A K G I M N Á Z I U M A , S Z A K K Ö Z É P I S K O L Á J A , S Z A K I S K O L Á J A

É S K O L L É G I U M A S Z A K K É P Z É S I K E R E T T A N T E R V E S T I I S K O L A R E N D S Z E R Ű K É P Z É S B E N

a 34 811 01

CUKRÁSZ

SZAKKÉPESÍTÉSHEZ I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv

– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény

valamint

– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet,

– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet és

– a 34 811 01 számú, Cukrász megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet

alapján készült. II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 811 01. Szakképesítés megnevezése: Cukrász A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. Vendéglátás - turisztika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVII. Vendéglátóipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:

– 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai végzettség hiányában

Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 18. Vendéglátás-turisztika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában

Szakmai előképzettség: — Előírt gyakorlat: — Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek

V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam heti óraszám

szabadsáv nélkül

éves óraszám szabadsáv

nélkül

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

1. évfolyam 31,5 óra/hét 1134 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/év

Ögy. 160 óra 160 óra


Összesen: 2271 óra 2505 óra

Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

1. évfolyam 2. évfolyam

heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy

Összesen 5,25 13

96 6,5 12

Összesen 18,25 18,5

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II. 0,25

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I. 1

11561-16 Gazdálkodási ismeretek

Vendéglátó gazdálkodás 1 1

11518-16 Élelmiszerismeret Általános élelmiszerismeret 1 1

11519-16 Élelmiszerbiztonsági alapismeretek

Élelmiszerbiztonságról általában 0 0,5

Vendéglátás higiéniája 0 0,5

11521-16 Cukrász szakmai idegen nyelv

Cukrász szakmai idegen nyelv 0 1

11522-16 Cukrász szakmai feladatok

Cukrász szakmai ismeretek 2 2

Szakrajz 0,5

Cukrász szakmai gyakorlat 3

Cukrász szakmai üzemi gyakorlat 10 12

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként


1. évfolyam 2. évfolyam Összesen

e gy ögy e gy

:

Összesen 189 468 96

208 384

1345 Összesen 657 592

Elméleti óraszámok (arány ögy-vel) 397 óra (29,5%)

Gyakorlati óraszámok (arány ögy-vel)

948 óra (70,5%)

11

49

9-1

2

Fogl

alko

zta

tás

II.

Foglalkoztatás II. 9 0 0 0 9

Munkajogi alapismeretek 3 3

Munkaviszony létesítése 2 2

Álláskeresés 2 2

Munkanélküliség 2 2

11

49

7-1

2

Fogl

alko

zta

tás

I. Foglalkoztatás I. 36 0 0 0 36

Nyelvtani rendszerezés 1 7 7


Nyelvi készségfejlesztés 12 12

Munkavállalói szókincs 10 10

11

56

1-1

6

Gaz

dál

kod

ási i

smer

etek

Vendéglátó gazdálkodás 36 0 32 0 68

A gazdálkodás elemei, a piac 4 4

Vendéglátó alapismeretek 14 4 18

Adózási ismeretek 5 5

Ügyvitel a vendéglátásban 7 7

Alap, tömeg-és veszteségszámítás 8 8

Viszonyszámok 5 5

Árképzés 5 3 8

Jövedelmezőség 4 4

Készletgazdálkodás 5 5

Elszámoltatás 4 4

11

51

8-1

6

Élel

mis

zeri

smer

et

Általános élelmiszerismeret 36 0 32 0 68

Táplálkozás ismeret 10 10

Környezetvédelmi ismeretek 6 6

Fogyasztóvédelem 2 2

Élelmiszerek csoportjai I. 18 2 20

Élelmiszerek csoportjai II. 10 10

Élelmiszerek csoportjai III. 6 6

Élelmiszerek csoportjai IV, 6 6

Élelmiszerek csoportjai V. 8 8

11

51

9-1

6

Élel

mis

zerb

izto

nsá

gi a

lap

ism

ere

tek

Élelmiszerbiztonságról általában 0 0 16 0 16

Élelmiszerbiztonsági alapfogalmak 3 3

Élelmiszer mikrobiológia, tartósítás 5 5

Kémia toxikológiai élelmiszerbiztonság

4 4

Élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok

4 4

Vendéglátás higiéniája 0 0 16 0 16

Vendéglátó üzletek kialakításának feltételei

8 8

Személyi higiénia 3 3

Vendéglátó tevékenység folytatásának követelményei

5 5

11

52

1-1

6 C

ukr

ász

szak

mai

ideg

en n

yelv

Cukrász szakmai idegen nyelv 0 0 32 0 32

Cukrászati anyagok mennyiségi egységek anyaghányadok

5 5

Cukrászati kéziszerszámok, gépek, berendezések, műveletek

5 5

Cukrászati termékek készítése I. 6 6

Cukrászati termékek készítése II. 10 10

Munkamegosztás, munkaszervezés, kommunikáció

3 3

Szakmai önéletrajz 3 3

11

52

2-1

6

Cu

krás

z sz

akm

ai f

elad

ato

k

Cukrász szakmai ismeretek 72 0 64 0 136

Cukrászati alapozó ismeretek 10 10

Cukrászati félkész termékek 25 25

Uzsonnasütemények 7 7

Kikészített sütemények I. 30 5 35

Kikészített sütemények II 20 20

Teasütemények 8 8

Hidegcukrászati készítmények, bonbonok, tányérdesszertek

14 14

Díszítés 8 8

Munkaszervezési feladatok ellátása 4 4

Cukrászati termékek minősége, forgalomba hozatala

5 5

Szakrajz 0 0 16 0 16

Szegélydíszek 4 4

Feliratok 4 4

Sablonok 4 4

Sütemény és dísztorta rajzok 4 4

Cukrász szakmai gyakorlat 0 108 0 0 108


Cukrászati félkész termékek 34 34

Uzsonnasütemények 24 24

Kikészített sütemények I. 44 44

Cukrász szakmai üzemi gyakorlat 0 360 0 384 744


Cukrászati félkész termékek 120 12 132

Uzsonnasütemények 70 60 130

Kikészített sütemények I. 80 63 143

Kikészített sütemények II. 76 63 139

Teasütemények 63 63

Hidegcukrászati készítmények, bonbonok, tányérdesszertek

63 63

Díszítés 40 40

Munkaszervezési feladatok ellátása 10 10

Cukrászati termékek minősége, forgalomba hozatala

10 10

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

A 11499-12 azonosító számú

Foglalkoztatás II. megnevezésű

szakmai követelménymodul

tantárgyai, témakörei

A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Fogl

alko

ztat

ás II

.

FELADATOK

Munkaviszonyt létesít x

Alkalmazza a munkaerőpiaci technikákat x

Feltérképezi a karrierlehetőségeket x

Vállalkozást hoz létre és működtet x

Motivációs levelet és önéletrajzot készít x

Diákmunkát végez x

SZAKMAI ISMERETEK

Munkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei, munkavállaló felelőssége

x

Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák x

Speciális jogviszonyok (önkéntes munka, diákmunka)

x

Álláskeresési módszerek x

Vállalkozások létrehozása és működtetése x

Munkaügyi szervezetek x

Munkavállaláshoz szükséges iratok x

Munkaviszony létrejötte x

A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései

x

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei

x

A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és pályaválasztási tanácsadás)

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Köznyelvi olvasott szöveg megértése x

Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban x

Elemi szintű számítógép használat x

Információforrások kezelése x

Köznyelvi beszédkészség x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

Önfejlesztés x

Szervezőkészség x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK

Kapcsolatteremtő készség x

Határozottság x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK

Logikus gondolkodás x

Információgyűjtés x

1. Foglalkoztatás II. tantárgy 9 óra Két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

1.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a

munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására.

1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak —

1.3. Témakörök 1.3.1. Munkajogi alapismeretek 3 óra

Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték).

Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság.

Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony.

Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka.

1.3.2. Munkaviszony létesítése 2 óra

Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő.

Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok.

Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.

1.3.3. Álláskeresés 2 óra

Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete.

Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése.

Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai Unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe.

Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP).

Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe. 1.3.4. Munkanélküliség 2 óra

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés.

Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja,

közfoglalkozatás főbb szabályai Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat: a nemzetgazdasági miniszter által vezetett

minisztérium, a fővárosi és megyei kormányhivatal foglalkoztatási, munkaerő-piaci feladatokat ellátó szervezeti egységei, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának foglalkoztatási, munkaerő-piaci feladatokat ellátó szervezeti egységei és ezek által ellátott feladatok.

Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások).

Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai.

A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás.

1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

Tanterem

1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszám Alkalmazott oktatási

módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete

Alkalmazandó eszközök és

felszerelések egyéni csoport osztály

1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. vita x

4. szemléltetés x

5. szerepjáték x

6. házi feladat x

1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma

Tanulói tevékenység szervezési kerete

(differenciálási módok) Alkalmazandó

eszközök és felszerelések

egyéni csoport-

bontás osztály-

keret

1. Információ feldolgozó tevékenységek

1.1. Olvasott szöveg önálló

feldolgozása x

1.2. Olvasott szöveg

feladattal vezetett feldolgozása

x


feldolgozása jegyzeteléssel

x

1.4. Hallott szöveg


x

1.5. Hallott szöveg feladattal

vezetett feldolgozása

x

1.6. Információk önálló

rendszerezése x

1.7. Információk feladattal

vezetett rendszerezése

x

2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

2.1. Leírás készítése x

2.2. Válaszolás írásban

mondatszintű kérdésekre

x

2.3 Tesztfeladat megoldása x

1.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti

értékeléssel.


Foglalkoztatás I. megnevezésű



A 11497-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Fogl

alko

ztat

ás

I.

FELADATOK

Idegen nyelven:

bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkozással)

x

egyszerű alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölt

x

idegen nyelvű szakmai irányítás, együttműködés melletti munkát végez

x

SZAKMAI ISMERETEK

Idegen nyelven:

közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran használt egyszerű szavak, szókapcsolatok

x

a munkakör alapkifejezései x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Egyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen nyelven

x

Szakmai párbeszédben elhangzó idegen nyelven feltett egyszerű kérdések megértése, illetve azokra való reagálás egyszerű mondatokban

x


Fejlődőképesség, önfejlesztés x


Nyelvi magabiztosság x




Analitikus gondolkodás x

2. Foglalkoztatás I. tantárgy 36 óra Két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

2.1. A tantárgy tanításának célja

A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok képesek legyenek személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni idegen nyelven. Továbbá egyszerű alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölteni. Illetve cél, hogy a tanuló idegen nyelvű szakmai irányítás mellett képes legyen eredményesen végezni a munkáját.

Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy alapvető nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve a mondatszerkesztési eljárásokhoz kapcsolódóan. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 4 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés.

2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

Idegen nyelvek

2.3. Témakörök 2.3.1. Nyelvtani rendszerezés 1 7 óra

A 10 óra alatt a tanulók átismétlik a 3 alapvető idősíkra (jelen, múlt, jövő) vonatkozó igeidőket, illetve begyakorolják azokat, hogy a munkavállaláshoz kapcsolódóan az állásinterjú során ne okozzon gondot sem a múltra, sem a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó egyszerű mondatokban történő válaszok megfogalmazása. A témakör elsajátítása révén a diák alkalmassá válik a munkavégzés során az elvégzendő, illetve elvégzett feladathoz kapcsolódó a munkaadó által idegen nyelven feltett egyszerű, az elvégzendő munka elért eredményére, illetve a jövőbeli feladatokra vonatkozó kérdések megértésére, valamint a helyes igeidő használattal ezekre egyszerű mondatokban is képes lesz reagálni.

A célként megfogalmazott idegen nyelvi magabiztosság csak az alapvető igeidők helyes és pontos használata révén fog megvalósulni.

2.3.2. Nyelvtani rendszerezés 2 7 óra

A témakör tananyagaként megfogalmazott nyelvtani egységek – a tagadás, a jelen idejű feltételes mód, illetve a segédigék (képesség, lehetőség, szükségesség) - használata révén a diák képes lesz egzaktabb módon idegen nyelven bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. Egyszerű mondatokban meg tudja fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a 3 alapvető igeidő, a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés, a szórend alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is egyszerű tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során.

2.3.3. Nyelvi készségfejlesztés 12 óra

(Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve)

A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk célja, hogy rendszerezze a diák idegen nyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. Az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 4 alapvető társalgási témakörön keresztül valósul meg. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg.

Az elsajátítandó témakörök: - személyes bemutatkozás - a munka világa - napi tevékenységek, aktivitás - étkezés, szállás Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is,

amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló.

2.3.4. Munkavállalói szókincs 10 óra

(Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása) A 20 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 44 órás 3 alapozó témakör elsajátítása

után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák egyszerű mondatokban, megfelelő nyelvi tartalmi koherenciával tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. A témakör tananyagának elsajátítása révén alkalmas lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el.


Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, a másik fele pedig számítógépes tanteremben, hiszen az oktatás jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik.

2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói

tevékenységformák (ajánlás) A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek,

mind pedig a tanulói tevékenységformák.



módszer neve




1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. szemléltetés x

4. kooperatív tanulás x

5. szerepjáték x

6. házi feladat x

7. digitális alapú

feladatmegoldás x

2.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma




egyéni csoport-

bontás osztály-

keret



feldolgozása x



x



x



x x



x


2.1. Levélírás x



x

3. Komplex információk körében

3.1. Elemzés készítése

tapasztalatokról x

4. Csoportos munkaformák körében

4.1. Feladattal vezetett

kiscsoportos szövegfeldolgozás

x

4.2. Csoportos

helyzetgyakorlat x


értékeléssel.

A

11561-16 azonosító számú

Gazdálkodási ismeretek

megnevezésű



A 11561-16 azonosító számú Gazdálkodási ismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Ven

dég

látó

ga

zdál

kod

ás

FELADATOK

Alkalmazza a gazdálkodás összefüggéseit x

Felméri az üzletben megjelenő keresletet és kínálatot

x

Ételt italt cukrászkészítményt, árukat beáraz x

Választékot állít össze árlapot készít x

Figyelemmel kíséri az árukészletet x

Ellenőrzi a napi árukészletet és vételez a raktárból

x

Elvégzi az áruátvétel és tárolás szakszerű dokumentálását

x

Rendelést állít össze x

Árut rendel x

Árut vesz át x

Leltározási feladatot végez x

Standol elszámol a napi bevétellel x

Adózással kapcsolatos nyilvántartást végez x

Nyugtát, kézpénzfizetési/átutalási számlát állít ki

x

Bizonylatot állít ki x

Munkaidő nyilvántartást vezet x

Elkészíti, módosítja a munkabeosztást x

Anyaghányadot, kalkulációt készít x

Veszteség számításokat végez x

Gazdálkodási számításokat végez x

Kiszámítja az ételek tápanyag és energia tartalmát

x

Figyelemmel kíséri az üzleti eredmény és a költségek alakulását

x

Értékesítést ösztönző tevékenységet folytat x

Megkülönbözteti a vendéglátó vállalkozási lehetőségeket és azok feltételeit

x

A gazdálkodás alapegységei x

A vállalkozás lényege és jellemzői x

Alkalmazza az üzleti kommunikáció eszközeit x

Vendéglátó szoftvert használ x

SZAKMAI ISMERETEK

A gazdálkodás körfolyamatai és elemei x

A gazdálkodás piaci szereplői x

A piacok csoportosítása x

A piac tényezői és azok összefüggései x

A piaci verseny x


A vállalkozások lényege és jellemzői x

Gazdálkodás és ügyvitel x

Áruszükségleti terv, árufedezet, beszerzési formák

x

Raktári készlet kezelése, ellenőrzése x

Az áruátvétel szabályai folyamata x

Költségelszámolás x

Az anyagfelhasználás mérése x

Az étlaptervezés formái jelentősége alapelvei x

A vendéglátás tevékenységének általános feltételei

x

A vendéglátó tevékenység tárgyi és személyi feltételei

x

A munkaadó és a munkavállaló kapcsolata: munkaszerződés, munkaidő beosztás, munkabér

x

Az üzleti gazdálkodás bizonylatai x

A gazdálkodás elemei, összefüggései és eredménye

x

A vendéglátás gazdasági számításai x

A jövedelmezőséggel kapcsolatos mutatók. x

Készletgazdálkodással kapcsolatos mutatók x

Árképzés x

Viselkedéskultúra kommunikáció x

Az üzleti élet írásbeli formái x

A vendéglátás üzletkörei üzlettípusai x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott szakmai szöveg megértése x

Szakmai nyelvi íráskészség x

Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése x

Szakmai nyelvű beszédkészség x

Elemi számolási készség x


Önállóság x

Szorgalom, igyekezet x


Közérthetőség x


Tervezési képesség x

Rendszerező képesség x

Áttekintő képesség x

3. Vendéglátó gazdálkodás tantárgy 68 óra Két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

3.1. A tantárgy tanításának célja A gazdálkodás alapfogalmainak, szervezeti kereteinek és a gazdálkodási tevékenység

megjelenési formáinak megismerése. A munkaviszony, létesítésével és megszüntetésével, kapcsolatos ismeretek megszerzése. A vendéglátásban leggyakrabban előforduló vállalkozási formák megismerése. A vendéglátásra jellemző munkaerő- gazdálkodási feladatok meghatározása. Alapvető adózási ismeretek elsajátítása. A vendéglátás fő tevékenységeinek, üzletköreinek megismerése.

Alapvető statisztikai, árképzési jövedelmezőségi számítási ismeretek megismerése, alkalmazása. Termékek és szolgáltatások árának kialakítása, összetételének elemzése.

Vendéglátó üzletek bevételének, kiadásainak, költségeinek, eredményének elemzése. Optimális készletkialakításhoz szükséges számolási ismeretek elsajátítása. Bevétel,

eredmény, költség, tervezése, elemzése, mutatószámok, viszonyszámok segítségével. Optimális létszám és bérgazdálkodás megismerése, mutatószámainak alkalmazása


A tantárgy tananyagtartalma kapcsolódik a szakmai modulok méréssel, anyaggazdálkodással, kínálat összeállítással kapcsolatos területeihez, felhasználva a közismereti tantárgyakban elsajátított általános kommunikációs és matematikai és társadalomismereti tartalmakat. A tantárgy tananyagtartalma felhasználja a közismeretben elsajátított matematikai alapokat, és kapcsolódik az Általános élelmiszerismeretek tantárgy témaköreihez

3.3. Témakörök

3.3.1. A gazdálkodás elemei, a piac 4 óra A gazdálkodás alapfogalmai A gazdálkodás körfolyamata, termelési-újratermelési ciklus, a gazdálkodás összefüggései

(szükséglet, igény, termelés, elosztás, csere, a pénz, mint fizetőeszköz - kialakulásának rövid áttekintése, fogyasztás)

Szükségletek csoportosítása (fontosság, mennyiség, minőség, stb.) Nemzetgazdaság fogalma, tagozódása (ág, ágazat, alágazat, szakágazat, szektorok) A piac fogalma, fajtái (áru, szolgáltatás, pénz, tőke, munkaerő) A piac történeti áttekintése (tiszta piacgazdaság, tervgazdaság, vegyes piacgazdaság) A piac tényezői és azok kapcsolata (kereslet – kínálat – ár) A piaci verseny feltételei, területei, korunk piaci helyzete

3.3.2. A vendéglátó alapismeretek 18 óra

A vendéglátás fogalma, fő tevékenységei: A vendéglátás fogalma A vendéglátás helye, szerepe a nemzetgazdaságban A vendéglátás feladata A vendéglátás jelentősége (gazdasági, kulturális, társadalmi, politikai)

A vendéglátás fő- és melléktevékenységei: Beszerzés (árufőcsoportok, vendéglátásban jellemző árurendelési- beszerzési típusok:

szállítási szerződés, cash and carry, árurendelést befolyásoló tényezők: pillanatnyi készlet, törzskészlet, biztonsági készlet, árak, akciók, szezon, felvett foglalások, szállítási kondíciók, forgótőke, fizetési feltételek, hűtőlánc) Szerződéskötés, árurendelés, stb.

Raktározás (áruátvétel kritériumai: mennyiségi, minőségi, értékbeli, számla, szállítólevél, áruátvétel eszközei pl. mérleg, raktárak típusai: szárazáru, földesáru, hús, hal, tojás, szakosított tárolás, FIFO elv, raktárak kialakításának szabályai, helyiségek kapcsolatai, útvonalak)

Termelés (áruvételezés szabályai, vételezési ív, vételezés szempontjai: pillanatnyi készlet, várt forgalom, szakosított előkészítés: zöldség, hús, hal, tojás, termelés helyiségei: konyhák típusai)

Értékesítés (választékközlés eszközei: étlap, itallap, árlap, ártájékoztatás, rendelés folyamata, hidegen – melegen tartás, értékesítési rendszerek: kiszolgálás, felszolgálás, önkiszolgálás)

Szolgáltatás (szolgáltatás fogalma, vendéglátás jellemző szolgáltatásai) Mellékfolyamatok (mosogatás: fehér, fekete, hulladékkezelés: veszélyes hulladékok, stb.)

Vendéglátás tárgyi feltételei: Vendéglátás üzemei, üzletei (termelőüzemek tevékenysége, üzem, üzlet, üzlethálózat

fogalma) Üzletkörök (melegkonyhás vendéglátóhelyek, cukrászdák, italüzletek, zenés

szórakozóhelyek) Üzlettípusok jellemzői (elhelyezkedés, kialakítás, berendezés, választék,

befogadóképesség, vendégkör, árak, szolgáltatások) A vendéglátás tárgyi feltételei (üzem, üzlet, termelés és értékesítés helyiségei,

berendezései)

Vendéglátás személyi feltételei: A vendéglátás személyi feltételei (termelés, értékesítés, szolgáltatás munkakörei) és

munkaügyi ismeretek Munkáltató és munkavállaló kapcsolata (munkaszerződés fogalma, tartalma, jellemzői)

Munkavállaló és munkáltató jogai és kötelességei Munkaköri leírás célja, tartalma Munka Törvénykönyve és a Kollektív szerződés célja, főbb tartalmi elemei Munkaerő- és létszámgazdálkodás célja, tartalma (állományi-, dolgozói-, átlaglétszám,

fluktuáció, termelékenység, átlagbér) Munkaidő beosztási formák (azonos időben, osztott, törzsidő, rugalmas) Bérezési formák (minimálbér, alapbér, jutalék, prémium, órabér, béren kívüli juttatási

formák) Munkaidő beosztás, szabadságolás dokumentumai

A vendéglátásban jellemző vállalkozási formák: A gazdálkodás alapegységei, alapfogalmai (állam, gazdálkodó szervezetek, háztartás)

Vállalkozási formák, típusok (egyéni és társas vállalkozások, KKT, BT, KFT, RT) Vendéglátásra jellemző vállalkozási típusok jellemzői (egyéni, BT, KFT alapítása,

alapításának feltételei, dokumentumai, tagjai, tagok felelőssége, tagok jogai, vállalkozások vagyona, megszűntetési módjai, belső és külső ellenőrzése, NAV)

3.3.3. Adózási ismeretek 5 óra

Adó fogalma, adó alanya, tárgya, adózás alapelvei, funkciói Adók csoportosítása, főbb adófajták jellemzői (SZJA, jövedéki adó, osztalékadó,

nyereségadó, helyi adók, ÁFA) A témakör részletes kifejtése

3.3.4. Ügyvitel a vendéglátásban 7 óra

Bizonylatok típusai, szigorú számadású bizonylatok jellemzői Ügyvitel fogalma, gazdasági esemény és bizonylatolás Nyomtatványok felismerése, kitöltése, alkalmazása, tartalmának ismerete

(készpénzfizetési számla, nyugta, átutalási számla, felvásárlási jegy, standív, étkezési utalványok, vásárlók könyve, stb.)

Készletgazdálkodás a vendéglátásban: a készletgazdálkodás fogalmai (nyitókészlet, készletnövekedés, készletcsökkenés, értékesítésen kívüli készletcsökkenés, zárókészlet, átlagkészlet, forgási sebesség) bizonylatainak típusai, kitöltése (szállítólevél, számla, bevételezési-kiadási bizonylat, vételezési jegy, selejtezési ív)

Leltározás: áruátvétel, bevételezés, készletnyilvántartás, leltározás módjai (elszámoltató, lecsapó, átadó-átvevő, vagyonmegállapító) folyamata, bizonylatainak ismerete, kitöltése (leltárív, leltárjegyzőkönyv), standolás

Írásbeli kommunikáció (üzleti / hivatalos levél, önéletrajz, névjegykártya…) Vendéglátó ipari kommunikáció és viselkedés kultúra Modern kommunikációs csatornák szerepe, előnye-hátránya, használatának szabályai (e-

mail, fax, SMS, MMS, üzenetrögzítő…) 3.3.5. Alap-, tömeg- és veszteségszámítás 8 óra

Százalékszámítás, kerekítés szabályai Mértékegység átváltások Tömegszámítás Energia- és tápérték táblázat Anyaghányad-számítás Veszteség- és tömegnövekedés számítás

3.3.6. Viszonyszámok 5 óra

Bázis- és láncviszonyszám Százalékszámítás kerekítés szabályai Megoszlási viszonyszám

3.3.7. Árképzés 8 óra

Árkialakítás szempontjai Áruk és szolgáltatások árának kialakítása, sajátosságai, felépítése (bruttó és nettó

ár ÁFA, beszerzési ár, árrés, haszonkulcs)

ÁFA számítás Árképzés, árkialakítás Árengedmény- és felárszámítás Ár és bevételelemzés (árrés-szint, anyagfelhasználási-szint, haszonkulcs

3.3.8. Jövedelmezőség 4 óra

A költség fogalma, fajtái és azok csoportosítása (nemek szerint, bevételhez való viszonya szerint, elszámolhatóság szerint) Költséggazdálkodás, költségelemzés (költségszint) Az eredmény fogalma (nyereség, veszteség, null szaldó / fedezeti pont)

Az eredmény-kimutatás menete, jövedelmezőségi tábla készítése, az adózott és az adózatlan eredmény kiszámítása Az eredmény elemzése (eredményszint)

3.3.9. Készletgazdálkodás 5 óra

Átlagkészlet számítási módok, azok alkalmazása (számtani átlag, súlyozott átlag, kronologikus átlag)

Áruforgalmi mérlegsor alkalmazása Készletgazdálkodási mutatószámok alkalmazása (forgási sebesség napokban és

fordulatokban 3.3.10. Elszámoltatás 4 óra

Leltárhiány, többlet értelmezése Normalizált hiány, készen tartási veszteség értelmezése Raktár elszámoltatása Termelés elszámoltatása Értékesítés elszámoltatása


Tanterem




módszer neve




1. Magyarázat x

2. Kiselőadás x

3. Megbeszélés x

4. Szemléltetés x

5. Házi feladat x


Sorszám Tanulói

tevékenységforma




egyéni csoport-

bontás osztály-

keret



feldolgozása x



x



x


rendszerezése x


2.1. Írásos elemzések

készítése x




x

2.4. Tesztfeladat megoldása x

2.5. Szöveges előadás

egyéni felkészüléssel x

2.6. Tapasztalatok utólagos

ismertetése szóban x


3.1. Utólagos szóbeli

beszámoló x




x

A 11518-16 - azonosító számú

Élelmiszerismeret megnevezésű



A 11518-16. azonosító számú Élelmiszerismeret megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Ált

alán

os

éle

lmis

zeri

sm

eret

FELADATOK

Alkalmazza a korszerű táplálkozástudomány eredményeit

x

Alkalmazza a korszerű életmódhoz kötődő sajátosságokat

x

Alkalmazza az élelmiszerkutatások eredményeit x

Az előírásoknak megfelelően tárolja az élelmiszereket

x

Ellenőrzi a fogyaszthatósági, illetve minőség-megőrzési időket és az áruk minőségét

x

Betartja a fogyasztóvédelmi előírásokat x

Megtanulja az élelmiszerek táplálkozástani ismereteit

x

Termékkészítésnél és értékestésnél alkalmazza a legfontosabb fehérje forrásokat

x

Termékkészítésnél és értékestésnél alkalmazza a legfontosabb szénhidrát forrásokat

x

Termékkészítésnél és értékesítésnél alkalmazza az élelmiszerekben található zsírokat, lipideket

x

Alkalmazza a vitaminokról és ásványi sókról megtanult fogalmakat

x

Tudatos környezetvédelmi tevékenységet folytat x

Szelektíven gyűjti a hulladékot x

Megkülönbözteti az alapvető élelmiszereket és élvezeti cikkeket

x

Édes, sós és savanyú íz kialakításánál felhasználja az ízesítőanyagok tulajdonságait

x

Tulajdonságaik és felhasználásuk alapján megkülönbözteti a fűszereket

x

Megkülönbözteti a tejkészítményektől a növényi eredetű termékeket

x

Termékkészítésnél, és értékesítésnél felhasználja a sajtok érleléséről, állagáról tanult ismereteket

x

Termékkészítésnél felhasználja a tojás összetételéről, technológiai szerepéről megtanult ismereteket

x

Alkalmazza a malomipari termékekről megtanult ismereteket

x

Alkalmazza a száraztésztákról megtanult ismereteket

x

Termékkészítésnél alkalmazza a természetes és mesterséges édesítőszerekről megtanult ismereteket

x

Alkalmazza a növényi és állati eredetű zsiradékokról megtanult ismereteket

x

Tulajdonságai alapján megkülönbözteti a vágóállatokat és a húsrészeket

x

Tulajdonságai alapján megkülönbözteti a húsipari termékeket

x

Tulajdonságai alapján megkülönbözteti és csoportosítja a házi szárnyasokat

x

Tanultak alapján megkülönbözteti az édesvízi, tengeri és egyéb hidegvérű állatokat

x

Tulajdonságai alapján megkülönbözteti az étkezési vadakat és vadszárnyasokat

x

Idényjelleg szerint rendszerezi a zöldségeket és gyümölcsöket

x

Táplálkozástani összetételük alapján rangsorolja a zöldségeket, gombákat és a gyümölcsöket

x

Alkalmazza az édesipari termékekről megtanult ismereteket

x

Alkalmazza a kávé és tea hatóanyagairól, előállításáról felhasználásáról megtanult ismereteket

x

Alkalmazza az alkoholtartalmú és alkoholmentes italokról megtanult ismereteket

x

SZAKMAI ISMERETEK

Táplálkozástani ismeretek x

Környezetvédelmi ismeretek x

Fogyasztóvédelmi ismeretek x

Alapízesítést befolyásoló anyagok x

Fűszerek x

Tej, tejtermékek x

Tojás x

Malomipari termékek, sütőipari termékek, tészták

x

Természetes édesítőszerek x

Zsiradékok x

Hús, húsipari termékek, baromfifélék, halak, hidegvérűek, vadak

x

Zöldségek x

Gombák csoportjai x

Gyümölcsök x

Édesipari termékek, Koffein tartalmú élelmiszerek

x

Alkohol tartalmú italok, alkoholmentes italok x

Adalékanyagok, kényelmi anyagok, mesterséges édesítőszerek

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK


Szakmai nyelvű hallott szövegmegértése x



Pontosság x

Felelősségtudat x


Határozottság x



Problémamegoldás, hibaelhárítás x

Általános élelmiszerismeret tantárgy 68 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

3.6. A tantárgy tanításának célja Az élelmiszereket felépítő anyagok jellemző kémiai, fizikai tulajdonságainak megismertetése, a táplálkozásban betöltött szerepük megmutatása. A tanulók megtanulják az emésztés folyamatát. A minden napi tevékenysége során használni tudja az emberiség tápanyag és energia szükségletének megtanult szabályait. Képes lesz értékelni az élelmiszereket. Az élelmiszerismeret tantárgy célja a vendéglátásban felhasználásra kerülő élelmiszerek tulajdonságainak, azok konyhatechnológiai szerepének és fontosságának megismerése, a felhasználás lehetőségeinek az elsajátítása

3.7. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. A szakmai ismeretek tantárgyban technológiai alapismeretek témakörhöz kapcsolódik a tartalom.

3.8. Témakörök

3.8.1. Táplálkozási ismeretek 10 óra Táplálkozás jelentősége: Élelmiszerek összetevői víz és szárazanyagok (alaptápanyagok, védőtápanyagok,

járulékos anyagok, ballasztanyagok) jellemzése Emésztés, tápanyag felszívódás Táplálkozás feladata, a szervezet tápanyag és energiaszükséglete Élelmiszerek tápértékének megőrzése: Az élelmiszerek feldolgozásának hatása a tápanyagokra

Az élelmiszerek előkészítése folyamán bekövetkező változások Az élelmiszerek elkészítése folyamán bekövetkező változások Befejező műveletek Élelmiszerek tartósítása: Fizikai-, fizika-kémiai-, kémiai tartósítási eljárások

3.8.2. Környezetvédelmi ismeretek 6 óra

Vizek védelme Környezeti elemek védelme Veszélyes hulladék Zajvédelem

3.8.3. Fogyasztóvédelem 2 óra

Fogyasztók egészségének és biztonságának védelme Fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme Fogyasztói jogokról való tájékoztatás és azok oktatása Jogorvoslathoz és kárigényhez, érvényesítéséhez való jog Jog a fogyasztóvédelmi érdekek képviseletéhez fogyasztói részvétellel Állami fogyasztóvédelmi intézményrendszerek Önkormányzati fogyasztóvédelmi szervek Társadalmi fogyasztóvédelmi érdekképviseleti szervezetek

Vásárlók Könyve használatának és az abba történt bejegyzések elintézésének szabályai Vásárlók könyvének hitelesítése, kihelyezése Jegyzőkönyv kitöltése Válaszadás határideje a bejegyzésre Szavatosság és jótállás helytállási kötelezettségei Szavatosság és jótállás helytállási kötelezettségének időtartama

3.8.4. Élelmiszerek csoportjai I 20 óra

Alap ízeket befolyásoló anyagok: Édes, sós és savanyú ízt adó anyagok:

Természetes édesítőszerek: (répacukor, gyümölcscukor, malátacukor, tejcukor, dextróz, invertcukor, keményítőszörp, izoszörp, méz és cukoralkoholok) édesítőereje,

jellemzése, felhasználása. A cukrok technológiai hatása. Cukor szirupok sűrűségének mérése Só jellemzése felhasználása Ecetek jellemzése felhasználása (ecet esszencia, fűszerezett ecetek, gyümölcs ecetek, balzsamecetek)

Fűszerek:

Fűszerek jellemzése, fűszercsoportok termések, magvak, virágok- virágrészek, levelek, héjrészek, gyökerek-gyökérrészek, fűszerkeverékek jellemzése, fajtái, felhasználása

Tej és termékeinek: A tejtermékek megnevezésének védelmében hozott élelmiszer rendelet értelmezése A tej, tejkészítmények,(savanyított, dúsított, ízesített, tartósított) tejtermékek (túrófélék, sajtok) jellemzése, tárolása felhasználása.

Tej és termékeinek érzékszervi vizsgálata

Tojás : Tojás felépítése, összetétele, tojássárgája és fehérje technológiai hatása. Tojás minősítése, tárolása, tartósított termékei Tojás érzékszervi vizsgálata

Malomipari termékek: Malomipari termékek alapanyagai, lisztek fajtái lisztek minőségét meghatározó tényezők

Lisztek érzékszervi vizsgálata szín, szag íz, és sikérvizsgálata Keményítők, darák, hántolt, pelyhesített, puffasztott, és egyéb termékek jellemzése

Sütőipari termékek jellemzése: kenyerek, péksütemények, morzsák jellemzése

Száraztészták: csoportosítása, jelentősége a táplálkozásban

Zsiradékok: Állati eredetű zsiradékok (vaj sertészsír, baromfizsír háj, tepertő, állati eredetű olajak) jellemzése felhasználása

Növényi eredetű zsiradékok (kakaóvaj, étkezési olajak, margarinok, keményített zsiradékok) jellemzése,

felhasználása. Zsiradékok érzékszervi vizsgálata 3.8.5. Élelmiszerek csoportjai II. 10 óra

Hús húsipari termékek Húst szolgáltató állatok, húsok összetétele táplálkozás élettani jelentősége, érése, a hús

minőségét meghatározó tényezők, különböző húsainak és belsőségeinek jellemzése Húsipari termékek nyersanyagai, húsfeldolgozás műveletei, töltelékes áruk (gyorsan

romló termékek, tartós termékek) darabos készítmények jellemzése felhasználása.

Baromfiipari termékek, vágott baromfik, libamáj jellemzése tárolása

Vadak jellemzése: Nagyvadak és apróvadak csoportjai vadhús összetétele, tulajdonságai, kezelése tárolása

felhasználása

Halak és hidegvérűek jellemzése: Halak összetétele táplálkozás élettani jelentősége, csoportjai felhasználása tárolása Egyéb hidegvérűállatok fajtái, felhasználása. 3.8.6. Élelmiszerek csoportjai III. 6 óra

Zöldségek: Zöldségek átlagos összetétele Burgonyafélék, kabakosok, káposztafélék, hüvelyes zöldségek, hagymafélék,

gyökérzöldségek, levélzöldségek, gombák egyéb zöldségek fajtái jellemzése felhasználása

Gombák: termesztett gombák és vadon termő gombák fajtái és felhasználása

Gyümölcsök: Hazai gyümölcsök almatermésűek, csonthéjasok, bogyótermésűek, kabakosok,

száraztermésűek fajtái jellemzése felhasználása Déli gyümölcsök, friss és szárított déligyümölcsök fajtái jellemzése felhasználása Friss, lédús, és száraz termésű gyümölcsök kémiai összetétele Gyümölcsök táplálkozás élettani jelentősége 3.8.7. Élelmiszerek csoportjai IV. 6 óra

Édesipari termékek: Kakaópor előállítása, fajtái, zsiradéktartalma, felhasználása Csokoládétermékek,(kakaóvaj, kakaómassza, ét-, tej-, fehér csokoládé) előállítása

összetétele felhasználása Bevonó masszák fajtái, megkülönböztetése összetétel alapján a csokoládétól,

felhasználása Csokoládé és bevonó massza összehasonlító érzékszervi vizsgálata Fondán, marcipán, nugát összetétele jellemzése felhasználása

Koffein tartalmú élelmiszerek: Kávéfajták, kávé feldolgozása, pörkölési módok, pörkölt kávé kémiai összetétele,

felhasználása Kávéital extrakt tartalmának meghatározása refraktométerrel Tea fajták, tea feldolgozása, összetétele, felhasználása 3.8.8. Élelmiszerek csoportjai V. 8 óra

Italok: Alkoholtartamú italok borok, sörök, szeszesital ipari készítmények jellemzése, készítése,

csoportjai minősége, felhasználása Pálinka alkoholtartalmának meghatározása szeszfokolóval

Párlatok Alkoholmentes italok gyümölcs és zöldség levek, szörpök, szénsavas üdítők jellemzése,

készítése, csoportjai, minősége, felhasználása

Adalékanyagok: Adalékanyagok jellemzése, adagolásának szabályozása, E-szám értelmezése Mesterséges édesítőszerek fajtái, édesítő hatása, tápértéke energiatartalma

felhasználása a diétás termékeknél Színezőanyagok, térfogatnövelő szerek, savanyító szerek, mesterséges édesítőszerek

emulgeálószerek, stabilizáló szerek és zselírozó anyagok, tartósítószerek, módosított keményítők, ízfokozók jellemzői, fajtái felhasználása

Kényelmi anyagok: Ételkészítési és cukrászati kényelmi anyagok jellemzése és felhasználása

3.9. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem




módszer neve




1. Magyarázat x

2. Elbeszélés x

3. Kiselőadás x

4. Megbeszélés x

5. Vita x

6. Szemléltetés x

7. Projekt x

8. Kooperatív tanulás x

9. Szimultáció x

10. Szerepjáték x

11. Házi feladat x


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma




egyéni csoport-

bontás osztály-

keret



feldolgozása x



x



x



x



x


rendszerezése x



x



készítése x




x






2.7. Tapasztalatok helyszíni





x

3.2. Információk

rendszerezése mozaikfeladattal

x

3.3. Kiscsoportos szakmai

munkavégzés irányítással

x

3.4. Csoportos

helyzetgyakorlat x

3.5. Csoportos versenyjáték x

3.11. A tantárgy értékelésének módja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.


Élelmiszerbiztonsági alapismeretek megnevezésű

A 11519-16. azonosító számú Élelmiszerbiztonsági alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő

Éle

lmis

zerb

izto

ns

ág a

lap

jai

Ven

dég

látá

s h

igié

néj

e

FELADATOK

Alkalmazza a korszerű táplálkozástudomány eredményeit

x

Alkalmazza a diétás szabályokat x

Betartja az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályokat

x x

Betartja a kémiai szennyeződésekre vonatkozó szabályokat

x x

Alkalmazza az élelmiszerekben lévő allergénekre vonatkozó szabályokat

x

Betartja és betarttatja a HAACCP előírásait

x x

Betartja és betarttatja a higiéniai előírásokat

x x

Megtanulja és alkalmazza a mikroorganizmusok káros és hasznos tulajdonságait

x x

Az előírásoknak megfelelően tárolja az élelmiszereket

x x

Alapanyagokat vizsgál és/vagy ellenőríz x x

Ellenőrzi a fogyaszthatósági illetve a minőség megőrzési időket és az áruk minőségét

x x

Az előírásoknak megfelelően alkalmazza a mintavételi szabályokat

x x

Magasfokú személyi higiéniát tart fenn az élelmiszer forgalmazás során

x x

SZAKMAI ISMERETEK

Élelmiszerek tápértékének megőrzése x

Mikroorganizmusok jellemzői x

Élelmiszer eredetű megbetegedések x

Élelmiszerek tartósítása x

Élelmiszer vizsgálat x

Kémiai-toxikológiai élelmiszerbiztonság x

Élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok x

A HACCP élelmiszerbiztonsági rendszer jogszabályai

x x

Személyi higiénia x

Nyersanyagok beszerzési átvételi, tárolási, előkészítési követelményei

x

Vendéglátó termékkészítés, tárolás, szállítás, kiszolgálás kritikus pontjainak meghatározása

x

Vendéglátó műhely, konyha, eladótér higiéniája kritikus pontok ellenőrzése

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott szakmai szöveg megértése x x

Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése

x x

Szakmai nyelvű beszédkészség x x


Pontosság x x

Felelősségtudat x x


Határozottság x x


Rendszerező képesség x x

Problémamegoldás, hibaelhárítás x x

4. Élelmiszerbiztonságról általában tantárgy 16 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

4.1. A tantárgy tanításának célja A tanulókkal megismertetni az élelmiszerbiztonsági alapfogalmakat, kialakítani a felelős magatartást, az élelmiszerek feldolgozásánál, tárolásánál és értékesítésénél. Az élelmiszereket felépítő anyagok jellemző kémiai, fizikai tulajdonságainak megismertetése, a táplálkozásban betöltött szerepük megmutatása. A feldolgozott élelmiszerek forgalomba hozatalának lehetőségei, feltételeinek elsajátítása


A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül.

4.3. Témakörök

4.3.1. Élelmiszerbiztonsági alapfogalmak 3 óra Élelmiszerlánc, élelmiszerbiztonság Élelmiszer minőség Élelmiszer higiénia (hús, tej, tojás, zöldség) Élelmiszer nyomon követhetőség

Az állam, az élelmiszer-vállalkozó és a fogyasztó felelőssége az élelmiszerbiztonság megteremtésében

Vállalkozói felelősség Hatósági felügyelet Fogyasztói magatartás Élelmiszerlánc biztonsági stratégia

4.3.2. Élelmiszer mikrobiológia, tartósítás 5 óra

Mikroorganizmusok jellemzése, életfeltételei Mikroorganizmusok csoportosítása Mikroorganizmusok szaporodásának környezeti feltételei Mikroorganizmusok hasznos és káros tevékenysége. (élesztők, penészek,

fehérjebontók) Szennyeződés Romlás, romlást okozó mikrobák Az élelmiszer előállításban közreműködő mikroorganizmusok Élelmiszer eredetű megbetegedések Ételmérgezés Ételfertőzés Eljárás élelmiszer eredetű megbetegedés gyanúja esetében Leggyakoribb élelmiszerrel is terjedő kórokozók Az élelmiszerek romlása A tartósítás fogalma Az élelmiszer-tartósítás fizikai módszerei Az élelmiszer-tartósítás, fizika-kémiai módszerei Az élelmiszer-tartósítás kémiai módszerei Az élelmiszer-tartósítás biológiai módszerei

4.3.3. Kémiai-toxikológiai élelmiszerbiztonság. 4 óra

Kémiai szennyezőkre vonatkozó szabályozásról Kémiai szennyezők az élelmiszerekben Állatgyógyászati szermaradékok Peszticid maradékok

Környezeti szennyezők – toxikus nehézfémek- poliklórozott szerves vegyületek-(dioxinok, poliklórozott bifenilek)

Technológiai eredetű szennyezők (PAH-ok, Nitrózaminok, Transz-zsírsavak) Zsírban, olajban sütés szabályai Csomagoló anyagok Élelmiszerrel érintkező felületek Biológiai eredetű szennyezők – Mikotoxinok Tengeri és édesvízi biotoxinok Hisztamin Adalékanyagok felhasználásának jelentősége és szabályozása, adalékanyag

csoportok Élelmiszerekben természetes módon előforduló méreganyagok Mérgező gombák, vadon termő gomba felhasználása a vendéglátásban Mérgező állatok,

Mérgező növények 4.3.4. Élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok. 4 óra

A jogszabályok célja, rendszere, hierarchiája Élelmiszer-előállításra és forgalmazásra vonatkozó jogszabályok A GHP helye és szerepe a szabályozásban Termékspecifikus szabályok: Magyar Élelmiszerkönyv A fogyasztók tájékoztatásáról szóló jogszabályok; Allergének a vendéglátásban; Húsok származási helye Élelmiszerekben előforduló szennyezőanyagokra és adalékanyagokra vonatkozó jogszabályok (határértékek) Speciális területekre vonatkozó jogszabályok Vendéglátás és közétkeztetés Ételmérgezés, ételfertőzés Kártevőirtás, biocid termékek, egészségügyi nyilatkozat





módszer neve




1. Magyarázat x

2. Elbeszélés x

3. Kiselőadás x

4. Megbeszélés x

5. Vita x

6. Szemléltetés x

7. Projekt x


9. Szimuláció x

10. Házi feladat x


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma




egyéni csoport-

bontás osztály-

keret



feldolgozása x



x



x



x



x


rendszerezése x



x



készítése x




x











x



x

3.3. Csoportos

helyzetgyakorlat x




5. Vendéglátás higiénéje tantárgy 16 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

5.1. A tantárgy tanításának célja A vendéglátó üzlet kialakításának és üzemeltetésének követelményei

és a működéssel kapcsolatos HACCP szabályok elméleti hátterének megismertetése, a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása. A tanulók megtanulják és tudatosan használják a korszerű személyi higiénia minden előírását a munkahelyükön és a minden napi életben. Nincs előtanulmányi követelmény


A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül

5.3. Témakörök

5.3.1. Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei 8 óra Vendéglátó egységek telepítésének alapfeltételei Környezetszennyezés nélküli építési terület, ivóvíz, szennyvízelvezetés

követelményei A helyiségek egyirányú kapcsolódása, tiszta és szennyezett övezetek, kereszteződésének tilalma Bejáratok kialakításának követelményei Raktárak kialakításának követelményei Előkészítő helyiségek kialakításának követelményei Konyhák, műhelyek kialakításának követelményei Mosogatók kialakításának követelményei Vendégtér, szociális helyiségek kialakításának követelményei

5.3.2. Személyi higiénia 3 óra

Személyi higiénia Test, munkaruha higiéniai előírásai, egészségügyi kiskönyv, érvényes orvosi alkalmassági

vizsgálat igazolása Vendéglátó tevékenység, élelmiszer előállítás személyi feltételei Képzési, egészségügyi, szakmai és erkölcsi feltételek

Jelentősége az élelmiszerbiztonságban Személyi és tárgyi feltételek A kéz ápolása, tisztán tartása, a dolgozó helyes magatartása Védőruha, munkaruha használata, tisztítása Betegségek, sérülések Egészségügyi alkalmasság Látogatók, karbantartók Helyes magatartás az élelmiszerkészítés, és tálalás során

5.3.3. Vendéglátó tevékenység folytatásának követelményei 5 óra

A HACCP minőségbiztosítási rendszer alapelvei

Nyersanyagok beszerzési, átvételi, tárolási, előkészítési követelményei Üzemi, üzleti terméktárolás szabályai Vendéglátó tevékenység környezetvédelmi előírásai

5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem, laboratórium




módszer neve




1. Magyarázat x

2. Elbeszélés x

3. Kiselőadás x

4. Megbeszélés x

5. Vita x

6. Szemléltetés x

7. Projekt x


9. Szerepjáték x

10. Házi feladat x


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma




egyéni csoport-

bontás osztály-

keret



feldolgozása x



x



x



x



x


rendszerezése x



x



készítése x




x











x



x

3.3. Csoportos

helyzetgyakorlat x




A 11521-16. azonosító számú

Cukrász szakmai idegen nyelv megnevezésű



A 11521-16 azonosító számú Cukrász szakmai idegen nyelv megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Cu

krás

z sz

akm

ai

ideg

en n

yelv

FELADATOK

Idegen nyelvű receptekben és technológiákban alkalmazza a cukrászati anyagok mennyiségi egységeit

x

Egyszerű idegen nyelvű mondatokat alkot cukrászati eszközökről és ezekkel végzett cukrászati műveletekről

x

Egyszerű idegen nyelvű mondatokat alkot cukrászati gépekről, berendezésekről és ezekkel végzett cukrászati műveletekről

x

Idegen nyelven bemutatja a cukrászati termékek készítését

x

A munkamegosztást, munkaszervezést idegen nyelven megbeszéli munkatársaival

x

A gyakorlati munka során idegen nyelven utasításokat ad és fogad

x

Idegen nyelvű szakmai önéletrajzot készít x

SZAKMAI ISMERETEK

Cukrász szakma nyersanyagai idegen nyelven x

Mennyiségi egységek és számolás, cukrászati anyaghányadok idegen nyelven

x

Cukrászati eszközök, gépek, berendezések és cukrászati műveletek összekapcsolása idegen nyelven

x

Cukrászati félkész és késztermékek idegen nyelvű technológiája

x

Cukrászati munkaszervezési, munkamegosztási kommunikáció idegen nyelven

x

Szakmai önéletrajz idegen nyelven x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Idegen nyelvű beszédkészség x

Idegen nyelvű hallott szakmai szöveg megértése x

Elemi számolási készség idegen nyelven x



Pontosság x


Határozottság x



Gyakorlatias feladatértelmezés x

6. Cukrász szakmai idegen nyelv tantárgy 32 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

6.1. A tantárgy tanításának célja A cukrászatban használt szakmai szókincs elsajátítása, alkalmazása. Különböző

cukrászati anyaghányadok, műveletek, technológiák idegen nyelvű ismerete, alkalmazása. A cukrászati termékkészítés közben lejátszódó szituációk idegen nyelvű kezelése.


A tantárgy tananyagtartalma a közismereti nyelvtanításban elsajátított ismeretekre épül, valamint kapcsolódik a Cukrászati szakmai feladatok modul tartalmához

6.3. Témakörök

6.3.1. Cukrászati anyagok, mennyiségi egységek, anyaghányadok 5 óra A cukrászat nyersanyagai A nyersanyagok tárolása Cukrászkészítmények megnevezései Mennyiségi egységek átváltása, matematikai alapműveletek számolás gyakorlása Cukrászkészítmények anyaghányada, cukrászati anyagok, mennyiségi egységek

alkalmazása 6.3.2. Cukrászati kéziszerszámok, gépek, berendezések, műveletek 5 óra

A cukrászat kéziszerszámainak megnevezései Egyszerű idegen nyelvű mondatokat alkotása cukrászati eszközökről és ezekkel végzett

cukrászati műveletekről A cukrászat gépeinek, berendezéseinek megnevezései Egyszerű idegen nyelvű mondatokat alkotása cukrászati gépekről, berendezésekről és

ezekkel végzett cukrászati műveletekről 6.3.3. Cukrászati termékek készítése I. 6 óra

Tészták készítése Töltelékek készítése Uzsonnasütemények készítése 6.3.4. Cukrászati termékek készítése II. 10 óra

Bevonatok melegítése, olvasztása, temperálása torták, szeletek, roládok. krémes tejszínes készítmények, desszertek, bonbonok,

fagylaltok készítése 6.3.5. Munkamegosztás, munkaszervezés kommunikáció 3 óra

Munkatársakkal folytatott kommunikáció cukrászati munkamegosztásról, munkaszervezésről

Gyakorlati munkával kapcsolatos utasítások adása, fogadása 6.3.6. Szakmai önéletrajz 3 óra

Nemzetközi szakmai önéletrajzi nyomtatvány kitöltése idegen nyelven





módszer neve




1. magyarázat x

2. elbeszélés x

3. kiselőadás x

4. megbeszélés x

5. vita x

6. szemléltetés

7. projekt x


9. szerepjáték x

10. házi feladat x


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma




egyéni csoport-

bontás osztály-

keret



feldolgozása x



x



x



x



x


rendszerezése x



x



készítése x




x











x



x

3.3. Csoportos

helyzetgyakorlat x





Cukrász szakmai feladatok megnevezésű



A 11522-16. azonosító számú Cukrász szakmai feladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Cu

krás

z sz

akm

ai

ism

ere

tek

Szak

rajz

Cu

krás

z sz

akm

ai

gyak

orl

at

Cu

krás

z sz

akm

ai

üze

mi

gyak

orl

at

FELADATOK

Betartja és betartatja a higiéniai előírásokat x x x

Munkájához alkalmazza az eszközöket, berendzéseket, gépeket

x x x

Betartja és betartatja a munkavédelmi előírásokat

x x x

Felméri és összekészíti a szükséges anyagokat, eszközöket

x x x

Cukrász technológiai alapműveleteket végez x x x

Cukrászati félkész termékeket készít x x x

Cukorkészítményeket főz, olvaszt x x x

Töltelékeket főz, forráz, resztel, kever, habbá ver x x x

Gyümölcsöket tartósít x x x

Bevonóanyagokat melegít, hígít, temperál készít x x x

Tésztákat gyúr, hajtogat, resztel, kever, felver, hengerel, pihentet

x x x

Tésztákat ken, nyújt, alakít és kisüt x x x

Cukrászati késztermékeket készít x x x

Uzsonnasüteményeket készít x x x

Kikészített süteményeket készít x x x

Teasüteményeket készít x x x

Eredeti technológiával készíti a hagyományőrző magyar cukrászati termékeket

x x x

Nemzetközi cukrászati technológia alkalmazásával, cukrászati termékeket készít

x x x

Fagylaltot, fagylaltkeveréket készít, főz fagyaszt, fagylaltkelyhet készít

x x x

Parfékat készít x x x

Pohárkrémet készít x x x

Bonbonokat készít x x x

Tányérdesszertet készít x x x

Megtervezi, lerajzolja az új süteményeket, dísztortákat

x

Díszít alkalmi dísztortákat készít x x x x

Munkaszervezési feladatokat végez x x x

Ügyel a termékek minőségére x x

SZAKMAI ISMERETEK

Cukrász szakma higiéniai követelményei x x x

Cukrász szakma tárgyi feltételei x x x

Cukrász szakma munkavédelmi előírásai x x x

Cukrászati gépek x x x

Cukrászati hőközlő berendezések x x x

Cukrászati hőelvonó berendezések x x x

Cukrásztechnológiai alapműveletek és termékcsoportok

x x x

Cukorkészítmények, töltelékek, bevonóanyagok x x x

Gyümölcstartósítás x x x

Tészták, sütési eljárással készült félkész termékek előállítása

x x x

Uzsonnasütemények x x x

Torták, szeletek, tekercsek x x x

Minyonok, desszertek, tartós cukrászati készítmények

x x x

Krémes és tejszínes készítmények x x x

Hagyományőrző magyar cukrászati termékek x x x

Nemzetközi cukrászati termékek x x x

Édes és sós teasütemények x x x

Fagylaltok, parfék, adagolt hidegcukrászati termékek

x x x

Díszítések x x x

Szakrajz x x x x

Bonbonok x x x

Tányérdesszertek x x x

Munkaszervezés x x x

Cukrászati készítmények minősége é forgalomba hozatala

x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Mennyiségérzék x x x

Speciális mozdulatok, műveletek alkalmazása x x

Technológiák alkalmazása x x x

Olvasott és írott szakmai szöveg megértése x x x

Cukrászati eszközök, gépek, berendezések használata

x x


Ízérzékelés x x

Szaglás x x

Kézügyesség x x


Határozottság x x x

Irányíthatóság x x x


Kreativitás, ötletgazdagság x x x

Gyakorlatias feladatértelmezés x x x x

A környezet tisztán tartása x x

7. Cukrász szakmai ismeretek tantárgy 136 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

7.1. A tantárgy tanításának célja A cukrász szakmához szükséges szaktechnológiai elmélet, magában foglalja a gépek,

eszközök nyersanyagok ismeretét, az alapműveleteket, a készítmények technológiáját és a témákhoz kapcsolódó higiéniai és munkavédelmi előírásokat. megalapozza a gyakorlati tevékenység minőségét, és a készítés biztonságát.


7.3. Témakörök 7.3.1. Cukrászati alapozó ismeretek 10 óra

Cukrász üzemi ismeretek: Raktárak, előkészítő helységek, cukrászműhely, mosogatók, expediáló helység, szociális

helységek, irodák bemutatása

A cukrász szakma tárgyi feltételei: Cukrász üzem berendezései: bútorzat, hőközlő-berendezések (tűzhelyek, zsámolyok,

sütők, mikrohullámú melegítő, csokoládémelegítő, temperáló, krémfőző gépek) és hő elvonó berendezések (hűtők, mélyhűtő, sokkoló, fagylalt fagyasztó, tároló) működése, alkalmazása

Cukrász üzem gépei: előkészítő műveletek gépei, (mérlegek, szitáló, aprító gépek) félkész termékeket előállító és feldolgozógépek (dagasztógép, tésztanyújtó, univerzális konyhagép, hengergép, fondantgép, habfúvó,) összeállítása, működése, alkalmazása

Munkaeszközök csoportosítása, alkalmazása

A cukrász szakma munkavédelmi előírásai: Cukrász üzem kialakításának, technológiai folyamatainak, berendezéseinek, gépeinek,

eszközeinek munkavédelmi előírásai

Cukrásztechnológiai alapműveletek és termékcsoportok bemutatása: Előkészítő műveletek: anyagok, eszközök, gépek előkészítése Cukrászati félkész termékek jellemzése: cukorkészítmények-, töltelékek-, bevonó

anyagok-, gyümölcstartósítás jellemzése, tészták készítése, lazítása, sütési eljárással készült félkész termékek általános jellemzése, tészták sütésének általános jellemzői, sütés utáni műveletek

Cukrászati késztermékcsoportok jellemzése: uzsonnasütemények-, kikészített sütemények, kikészítés műveletei, teasütemények, bonbonok, tányérdesszertek, hidegcukrászati készítmények, diétás, cukrászati termékek jellemzése

7.3.2. Cukrászati félkész termékek 25 óra

Cukorkészítmények: Főzött cukorkészítmények: Cukorfőzet készítés nyersanyagai,- lépései, - tisztasági

előírásai, hígító cukoroldat, fondán, tojáshabos készítmények cukoroldata, karamell előállításának módszerei, felhasználása Hőfokok, kézi próbák összefüggései jellemzése

Olvasztott cukorkészítmények: dobos cukor, grillázs (kemény és puha grillázs), cukorfesték előállítása, felhasználása

Cukorkészítmények előállításának balesetvédelmi előírásai

Töltelékek: Édes töltelékek: gyümölcstöltelékek, olajos magvakból készült töltelékek, tartós

töltelékek, tojáskrémek, vajkrémek, tejszínkrémek, egyéb töltelékek anyagai, készítési módja, felhasználása

Sós töltelékek: kisült tésztába és nyers tésztába tölthető sós töltelékek nyersanyagai, összetétele, készítési módja, felhasználása.

Töltelékkészítés műveleteinek, gépeinek balesetvédelmi előírásai

Bevonó anyagok: Fondán melegítése, hígítása, fondán felhasználási területei Csokoládé olvasztása, temperálása, temperálás célja, temperálási módszerek, ét-, tej,

fehércsokoládé temperálási hőmérsékletei, ét-, tej, fehércsokoládé felhasználási területei,

Bevonómassza olvasztása, hígítása, ét-, tej, fehér felhasználási területe Zselékészítés módszerei, felhasználási területei Áthúzó ganache , tükörbevonók készítése, és felhasználása

Gyümölcstartósítás: Romlás megakadályozása, tartósítási eljárások gyorsfagyasztás, vízelvonás, hőkezelés,

vastagcukorban tartósítás, alkoholban tartósítás jellemzése, tartós gyümölcskészítmények felhasználási területei

Tészták és feldolgozott, kisült félkész termékei:

Élesztős tészták: Biológiai lazítás közben lejátszódó kémiai folyamatok, élesztős tészták csoportosítása,

közvetett tésztakészítés, közvetlen tésztakészítés, hideg tésztavezetés jellemzése, gyúrt, kevert, hajtogatott, omlós élesztős tésztafajták jellemzése, fajtái, felhasználási lehetőségei

Omlós tészták:

Zsiradékkal történő lazítás, omlós tészták csoportosítása, jellemzése, tésztahibák, megelőzésük, kijavításuk.

Gyúrt omlós tészták, sárga-, barna-, kakaós-, angol-, fehér-, sós linzer tészták készítése, felhasználási lehetőségei, gyúrt omlós tésztafajták feldolgozott, kisült félkész termékei, sütési hőfokok, sütés utáni teendők

Kevert omlós tészták készítése, feldolgozás szerinti csoportosítása, fajtái, felhasználási lehetőségei, kevert omlós tésztafajták feldolgozott, kisült félkész termékei, sütési hőmérsékletek, - módok, sütés utáni teendők

Vajas- és leveles tészta: Vajas- és leveles tészta megkülönböztetése a felhasznált zsiradék szerint. Vajas tészta-,

leveles tészta készítése, mechanikai lazítása, felhasználási lehetőségei, feldolgozott, kisült félkész termékei, sütési hőfokok, sütés utáni teendők

Forrázott tészta: Forrázott tészta alap és járulékos anyagai, tésztakészítés, tésztahibák és javítási módok,

tésztahüvelyek alakítása sütése, felhasználási lehetőségei Felvertek: Felvertek alap és járulékos anyagai, általános jellemzése habbal lazítása, csoportosítása Hideg úton készült könnyű felvertek-, hideg úton készült nehéz felvertek-, készítése,

fajtái, felhasználási lehetőségei, feldolgozott kisült félkész termékei, sütési hőfokok módok, sütés utáni teendők

Meleg úton készült könnyű felvertek, meleg úton készült nehéz felvertek készítése, fajtái, felhasználási lehetőségei, feldolgozott kisült félkész termékei, sütési hőfokok módok, sütés utáni teendők

Hengerelt tészták: Hengerelt tészták alap és járulékos anyagai, általános jellemzése csoportosítása Étkezési marcipánok megkülönböztetése olajos mag és cukortartalom szerint, étkezési

marcipánok előállítása hideg és meleg eljárással, az elkészítés hibái, felhasználási területei

Sütőmarcipánok megkülönböztetése olajos mag és cukortartalom szerint, sütőmarcipánok előállítása hideg és meleg eljárással, az elkészítés hibái, felhasználási területei

Nugátok előállítása hideg és meleg eljárással, felhasználási területei Mézes tészták: Mézes tészták alap és járulékos anyagai, általános jellemzése kémiai lazítása

csoportosítása Hagyományos érleléssel készült mézes tészták készítése, fajtái, felhasználási területei Gyors érlelési eljárással készült mézes tészták készítése, fajtái, felhasználási területei 7.3.3. Uzsonnasütemények 7 óra

Uzsonnasütemények általános jellemzői Élesztős tésztából készült uzsonnasütemények: Gyúrt élesztős tésztából készült uzsonnasütemények készítése Kevert élesztős tésztából készült uzsonnasütemények készítése Hajtogatott élesztős tésztából készült uzsonnasütemények készítése Omlós élesztős tésztából készült uzsonnasütemények: Édes omlós élesztős tésztából készült uzsonnasütemények készítése,

Hagyományőrző magyar omlós élesztős uzsonnasütemények készítése eredeti receptúra alapján

Sós omlós élesztős tésztából készült uzsonnasütemények előállítása Omlós tésztából készült uzsonnasütemények: Omlós tésztából készült hagyományőrző magyar uzsonnasütemények készítése eredeti

receptúra alapján Vajas és leveles tésztából készült töltött és töltetlen édes és sós uzsonnasütemények

készítése Felvert tésztákból készült uzsonnasütemények: Hideg úton készült könnyű-, hideg úton készült nehéz-, meleg úton készült könnyű-,

meleg úton készült nehéz felvert uzsonnasütemények készítése Hengerelt tésztából készült uzsonnasütemények készítése 7.3.4. Kikészített sütemények I. 35 óra

Kikészített sütemények általános jellemzői

Torták: Torták általános jellemzői, tortakészítés műveleteinek jellemzése, torták csoportosítása Felvert tésztákból készült torták készítése, ezen belül hagyományőrző magyar torták

készítése eredeti receptúra alapján Omlós tésztákból készült torták készítése

Szeletek:

Szeletek általános jellemzői, szeletkészítés műveleteinek jellemzése Felvert, omlós mézes, tésztákból készült szeletek készítése

Tekercsek: Tekercsek általános jellemzői, tekercskészítés műveleteinek jellemzése Felvert, gesztenyemasszából és nemes hulladékból készült tekercsek készítése

Minyonok: Minyonok általános jellemzői, minyon készítés műveleteinek jellemzése, minyonok

csoportosítása Felvert tésztából készült vágott szúrt, egy- és két tésztahüvelyből készült minyonok

készítése ezen belül hagyományőrző magyar minyonok készítése eredeti receptúra alapján

Omlós tésztából készült minyonok készítése Minyon jellegű készítmények általános jellemzői, csoportosítása

Desszertek: Desszertek általános jellemzői, csoportosítása

Felvert tésztából készült desszertek készítése Fondánnal, zselével, marcipánnal bevont desszertek Omlós tésztából készült desszertek készítése

Tartós cukrászati készítmények: Tartós cukrászati készítmények általános jellemzői, műveletei Temperált csokoládéba mártott, trüffel krémmel töltött, dúsított tartós cukrászati

készítmények előállítása 7.3.5. Kikészített sütemények II 20 óra

Krémesek: Krémesek általános jellemzői, csoportosítása Vajas és leveles tésztából készült krémes sütemények: sárgakrémmel készült és

tojáshabkrémmel készült krémes sütemények készítése Forrázott tésztából készült krémes sütemények készítése

Tejszínes sütemények: Tejszínes sütemények általános jellemzői, csoportosítása Felvert tésztákból készült tejszínes torták, - szeletek, - desszertek készítése, Hagyományőrző magyar tejszínes sütemények készítése eredeti receptúra alapján Forrázott tésztából készült tejszínes sütemények készítése Vajas és leveles tésztából készült tejszínes sütemények készítése

Nemzetközi cukrászati termékek: Nemzetközi cukrászati termékek tésztáinak, töltelékeinek, bevonatainak készítése Különböző állagú belső rétegek (betétek) készítése Nemzetközi cukrászati tortáinak töltése, dermesztése, bevonása, díszítése. Nemzetközi cukrászati szeleteinek töltése dermesztése, bevonása, díszítése. Nemzetközi cukrászati desszertjeinek töltése, dermesztése, bevonása, díszítése. 7.3.6. Teasütemények 8 óra

Teasütemények általános jellemzői csoportosítása

Édes teasütemények általános jellemzői, omlós- ,felvert-, hengerelt-,egyéb tésztából készült töltetlen és töltött teasütemények készítése

Sós teasütemények általános jellemzői, omlós-, vajas tésztából készült töltetlen és töltött sós teasütemények, forrázott tésztából készült töltött sós teasütemények előállítása, sütés előtt és sütés után töltött sós teasütemények készítése

7.3.7. Hidegcukrászati készítmények, bonbonok, tányérdesszertek 14 óra

Hidegcukrászati készítmények: Fagylaltok, parfék, adagolt hidegcukrászati készítmények

Fagylaltok: Fagylaltok általános jellemzői, fagylalt összetevői és szerepük fagylaltkészítés

technológiájában

Fagylaltok csoportosítása összetétel szerint: tejfagylaltok, tejes fagylaltok, tejszínes fagylaltok, gyümölcsfagylaltok, citrusfagylaltok, tejes gyümölcsfagylaltok, joghurt és túrófagylaltok, zöldségfagylaltok jellemzői

Fagylaltok csoportosítása fagyasztás módja szerint Fagylaltkészítés műveleteinek jellemzése, fagylaltkészítés hibái Fagylaltkészítés és értékesítés higiéniája Fagylalt szárazanyagtartalmának kiszámítása Parfék: Parfék általános jellemzői, csoportosítása, Parfé alapanyagainak előkészítése, a parfé formába töltése, fagyasztása, a forma

eltávolítása, a parfé díszítése, tálalása Adagolt hidegcukrászati készítmények: Adagolt fagylaltkészítmények, állandó és változó összetételű fagylaltkelyhek készítése Pohárkrémek, általános jellemzése, főzött krémből készült pohárkrémek, ízesített

tejszínhabkrémből készült pohárkrémek, vegyes összetételű pohárkrémek készítése

Bonbonok: Bonbonok általános jellemzői, alapanyagai, csokoládé temperálás szabályai, Bonbonok csoportosítása, gyümölcsbonbonok, hagyományőrző magyar gyümölcsbonbonok, marcipánbonbonok, nugát bonbonok, grillázsbonbonok, krémbonbonok, csokoládébonbonok, cukorkabonbonok jellemzése

Tányérdesszertek: Tányérdesszertek általános jellemzői, hideg és meleg desszertek csoportjai, tányérdesszertek kiegészítő anyagai, tányérdesszertek díszítőelemei Tányérdesszertek tálalása

7.3.8. Díszítés 8 óra

Díszítés általános jellemzői, egyszerű és különleges díszítés műveletei: bevonás, burkolás, beszórás, felrakás, fecskendezés, formázás anyagainak, módszereinek jellemzői Cukrászati késztermékcsoportok egyszerű díszítései Különleges díszítés módszerei: csokoládé-, marcipán- karamell- , zselatinmassza-, grillázsdíszítések

7.3.9. Munkaszervezési feladatok ellátása 4 óra

Munkaszervezés általános jellemzői Üzemszervezési módszerek A cukrászüzem munkafolyamatainak szervezése fő és mellék munkafolyamatok

bemutatása 7.3.10. Cukrászati termékek minősége, forgalomba hozatala 5 óra

Cukrászati készítmények minősége: Cukrászati készítmények minőségének általános jellemzői, Cukrászati készítmények minőségét meghatározó tényezők: felhasznált nyersanyagok minősége, megválasztott gyártásmenetek,

csomagolás, tárolás, árukezelés Cukrászati készítmények tömege Cukrászati készítmények hibái Cukrászati készítmények minőségbiztosítási rendszere

Cukrászati készítmények forgalomba hozatala: Expediálás, szállítás, tárolás, csomagolás, üzleti árukezelés


Tanterem




módszer neve




1. magyarázat x

2. kiselőadás x

3. megbeszélés x

4. vita x

5. szemléltetés x

6. projekt x

7. házi feladat x


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma




egyéni csoport-

bontás osztály-

keret



feldolgozása x



x



x



x



x


rendszerezése x



x




x






3. Képi információk körében

3.1. rajz készítése leírásból x




x



x

4.3. Csoportos

helyzetgyakorlat x

4..4. Csoportos versenyjáték x



8. Szakrajz tantárgy 16 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

8.1. A tantárgy tanításának célja A rajzkészség és az esztétikai érzék formálása, sütemények, dísztorták tervezése, díszítési

motívumok, feliratok sablonok készítése segítik a gyakorlati tevékenységen belül az arányérzék, a precizitás és a kreativitás és a színérzék kialakulását.


8.3. Témakörök 8.3.1. Szegélydíszek 4 óra

Vonalvezetéses motívumok rajzolása négyzethálós papírra Kör alakú szegélydíszítések szerkesztése rajzolása 8.3.2. Feliratok 4 óra

Álló és dőlt betűk Zsinórírás Tortafeliratok

8.3.3. Sablonok 4 óra

Pasztilla rajzok készítése csokoládé és glazúrdíszítéshez Térbeli sablonok rajzolása (pl. ház, hintó stb.) mézes, tragant tésztához, kivágása,

összeillesztése Figurális sablonok rajzolása, kivágása 8.3.4. Sütemény és dísztorta rajzok 4 óra

Tészta felvágási, alakítási rajzok uzsonnasüteményekhez Süteményrajzok gyakorlaton elkészített cukrászati termékekhez Dísztorta rajzok: születésnapi, névnapi karácsonyi, húsvéti, gyermeknek készülő, esküvői, és évfordulóra készített torta tervezése


Tanterem




módszer neve




1. magyarázat x

2. elbeszélés x

3. megbeszélés x

4. szemléltetés x

5. projekt x

6. házi feladat x


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma




egyéni csoport-

bontás osztály-

keret




x


rendszerezése x



x


2.1. rajz értelmezése x


2.3. rajz készítés tárgyról x

2.4. rajz kiegészítés x





9. Cukrász szakmai gyakorlat tantárgy 108 óra

Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

9.1. A tantárgy tanításának célja Csoportos foglalkozás keretében a cukrász tanuló elsajátítja azokat a mozdulatokat,

műveleteket, képességeket melyekkel a cukrászati félkész és késztermékeket a gyakorlatban előállíthatja. A gyakorlati képzés során, megismeri a cukrászat nyersanyagainak tulajdonságait és szerepét a technológiában, betartja a cukrászat munkavédelmi és higiéniai előírásait, alkalmazza az elméletben tanultakat


9.3. Témakörök 9.3.1. Cukrászati alapozó ismeretek 6 óra

Cukrász tanműhely, üzem, helységeinek bemutatása

Balesetvédelmi oktatás, jegyzőkönyv kitöltése, beleseti jegyzőkönyv, menekülési útvonal megismerése, berendezések, gépek, eszközök bemutatása,

összeszerelése, tisztítása, munkavédelmi előírásai Személyi higiénia, megjelenéssel kapcsolatos elvárások, munkaruhára vonatkozó előírások, egészségügyi szabályok, cukrászati termékkészítéses higiéniai követelményei Cukrászati alapműveletek, termékcsoportok bemutatása cukrászüzemben, cukrászdában Cukrászati nyersanyagok és ezek előkészítő műveleteinek bemutatása

9.3.2. Cukrászati félkész termékek 34 óra

Cukorkészítmények készítése: Főzött cukorkészítmények: cukorfőzet készítés, besűrítés bemutatása

hőmérsékletmérés, kézi próbák alkalmazása Hígító cukoroldat, fondán, tojáshabos készítmények cukorfőzete, karamell előállítása,

Olvasztott cukorkészítmények: dobos cukor, grillázs (kemény és puha grillázs), cukorfesték előállítása

Cukorkészítmények előállításának balesetvédelmi előírásai Cukorkészítmények előállításának higiéniai követelményei

Töltelékek készítése: Előkészítő műveletek, főzés, forrázás, resztelés, keverés habbá verés alkalmazása Édes töltelékek: gyümölcstöltelékek, olajos magvakból készült töltelékek, tartós

töltelékek, tojáskrémek, vajkrémek, tejszínkrémek, egyéb töltelékek készítése Sós töltelékek: kisült tésztába és nyers tésztába tölthető sós töltelékek készítése Töltelékkészítés élelmiszerbiztonsági követelményei Anyaghányad számítás receptúra alapján a veszteségek figyelembevételével

Bevonó anyagok alkalmazása: Fondán melegítése, hígítása felhasználása Ét-, tej, fehércsokoládé olvasztása, hígítása, temperálása, felhasználása Ét-, tej, fehér bevonómassza olvasztása, hígítása, felhasználása Zselé főzése, felhasználása Áthúzó ganache, tükörbevonó készítése felhasználása

Gyümölcstartósítás: Gyümölcsök előkészítő műveletei, gyorsfagyasztás, vízelvonás, hőkezelés,

vastagcukorban tartósítás, alkoholban tartósítás bemutatása Gyümölcstartósítás: higiéniai, élelmiszerbiztonsági követelményei Tészták, és feldolgozott, kisült félkész termékeinek készítése:

Élesztős tészták: Alap és járulékos anyagok előkészítése, biológiai lazítás közvetett tésztakészítés,

közvetlen tésztakészítés, hideg tésztavezetés bemutatása Gyúrt, kevert élesztős tésztafajták készítése, felhasználása Hajtogatott, élesztős tésztafajták készítése, tészta alap begyúrása érlelése, zsiradék alap

készítése, a tészta mechanikai lazításának alkalmazása: csomagolás, nyújtás, hajtogatás, pihentetése, hajtogatott, élesztős tésztafajták felhasználása

Omlós élesztős tészta édes és sós ízű készítése, felhasználása

Omlós tészták: Alap és járulékos anyagok előkészítése, zsiradékkal történő lazítás alkalmazása

készítése, felhasználása Gyúrt omlós tészták, sárga-, barna-, kakaós-, angol-, fehér-, sós linzer tészták készítése,

tésztalapok nyújtása, szúrása, sütése Kevert omlós tészták készítése, nyomózsákkal alakítása, lappá-, formába kenése, sütése

Vajas tészta-, leveles tészta: Alap és járulékos anyagok előkészítése, tészta alap begyúrása, pihentetése, zsiradék

alap készítése A tészta mechanikai lazításának alkalmazása: csomagolás, nyújtás, hajtogatás,

pihentetés Vajas és leveles tészta felhasználása, krémlap nyújtása, sütése

Forrázott tészta: Alap és járulékos anyagok előkészítése, tésztakészítés, tésztahibák javítási módjainak

bemutatása Tésztahüvelyek alakítása sütése, felhasználása

Felvert tészták: Alap és járulékos anyagok előkészítése, a habbal lazítás bemutatása Hideg úton készült könnyű felvertek-, hideg úton készült nehéz felvertek-, meleg úton

készült könnyű felvertek-, meleg úton készült nehéz felvertek készítése A felvertek adagolása, kenése, alakítása, formába töltése, sütése, sütés utáni műveletek

alkalmazása

Hengerelt tészták:

Alap és járulékos anyagok előkészítése, étkezési marcipánok bemutatása és /vagy készítése, sütőmarcipánok előállítása, makron alakítása, sütése

Mézes tészták: Alap és járulékos anyagok előkészítése, kémiai lazítás bemutatása Gyors érlelési eljárással készült mézes tészták készítése, mézes lapok nyújtása, sütése

Tésztakészítés higiéniai, élelmiszerbiztonsági követelményei Receptúra alapján tészták és kisült termékeinek anyaghányad számítása a veszteségek

figyelembevételével 9.3.3. Uzsonnasütemények 24 óra

Uzsonnasütemény készítés műveleteinek gyakorlása: tésztakészítés, töltelékkészítés, tészta feldolgozás, töltés, érlelés/vagy pihentetés,

lekenés, sütés Élesztős tésztából készült uzsonnasütemények előállítása: Gyúrt élesztős tésztából készült uzsonnasütemények készítése: Briós tészta készítése,

érlelése, osztása, tészta alakítása, töltött és töltetlen uzsonnasütemény készítése, lekenése, kelesztése, sütése

Kevert élesztős tésztából készült uzsonnasütemények készítése: Kuglóf tészta készítése, formába töltése, kelesztése, sütése, bevonása, díszítése Fánk tészta nyújtása szúrása kelesztése, olajban sütése Hajtogatott élesztős tésztából készült uzsonnasütemények készítése: Hajtogatott élesztős tészta készítése, nyújtása, darabolása, töltése, kelesztése, sütése,

díszítése Omlós élesztős tésztából készült uzsonnasütemények készítése: Édes omlós élesztős tészta készítése, tészta feldolgozása, töltése, kelesztése, lekenése

sütése, hagyományőrző magyar omlós élesztős uzsonnasütemények készítése eredeti receptúra alapján

Sós omlós élesztős pogácsa tészták készítése, tészta nyújtása, szúrása lekenése szórása, kelesztése, sütése

Omlós tésztából készült uzsonnasütemények előállítása: Linzer tészta készítése, nyújtása, uzsonnasütemények töltése, sütése szeletelése Eredeti receptúra alapján omlós tésztából készült hagyományőrző magyar

uzsonnasütemények készítése Vajas - vagy leveles tésztából készült uzsonnasütemények előállítása: Töltött és töltetlen édes és sós uzsonnasütemények készítése, tészta készítése, nyújtása,

darabolása, töltése, lekenése sütése, vagy sütés után töltése díszítése Felvert tésztából készült uzsonnasütemények előállítása: Hideg úton készült könnyű-, hideg úton készült nehéz-, meleg úton készült könnyű-,

meleg úton készült nehéz felvert uzsonnasütemények fajtái készítése Felvert tészták alakítása, formába töltése, sütése, bevonása, díszítése Uzsonnasütemények anyaghányad számítása receptúra alapján a veszteségek

figyelembevételével Uzsonnasütemény készítés higiéniai, élelmiszerbiztonsági követelményei

9.3.4. Kikészített sütemények I. 44 óra

Torták készítése: Tortakészítés műveleteinek gyakorlása, felvert tortakarika és kerek tésztalap készítése,

előkészítése, krémkeverés, vagy töltelékkészítés, töltés, dermesztés, bevonás (csokoládéval, fondánnal, zselével), díszítés

Felvert tésztákból készült torták készítése, gyakorlása, eredeti receptúra alapján, hagyományőrző magyar torták készítése, dobos-tető bevonás szeletelés és Eszterházy torta bevonásának gyakorlása

Szeletek készítése: Szeletkészítés műveleteinek gyakorlása: szögletes lapok és szögletes keretben sütött

felvert tészták készítése, előkészítése, krémkeverés, töltés, dermesztés, bevonás (különböző bevonó anyagokkal), díszítés

Felvert, tésztákból készült szeletek készítése

Tekercsek készítése:

Tekercskészítés műveleteinek gyakorlása: tészta lapok készítése, előkészítése, krémkeverés, töltés, feltekerés dermesztés bevonás (sajátkrémmel, dobos cukorral) díszítés

Minyonok készítése:

Minyon készítés műveleteinek gyakorlása: tészta lapok, tészta hüvelyek készítése, előkészítése, krémkeverés, töltés, dermesztés, felvágás, kiszúrás, fondán melegítés, mártás, díszítés

Felvert tésztából készült vágott, szúrt, egy és két tésztahüvelyből készült minyonok készítése, eredeti receptúra alapján hagyományőrző magyar minyonok készítése eredeti receptúra alapján

Desszertek készítése: Desszert készítés műveleteinek gyakorlása: tészta lapok, tészta hüvelyek készítése,

előkészítése, krémkeverés, töltés, dermesztés, felvágás, kiszúrás, mártás, burkolás, bevonás, díszítés gyakorlása

Felvert tésztából vágott, szúrt, tésztahüvelyből készített desszertek készítése fondánnal, zselével, marcipánnal bevont desszertek előállítása

Omlós tésztából készült desszertek előállítása

Tartós cukrászati termékek készítése: Tartós cukrászati termékek műveleteinek gyakorlása. trüffel krém készítése, tésztalapok

hüvelyek készítése, előkészítése, krémkeverés, töltés, dermesztés, vágás, csokoládétemperálás, mártás, díszítés, csomagolás

Kikészített sütemények anyaghányad számítása receptúra alapján a veszteségek figyelembevételével

Kikészített sütemények készítés higiéniai, élelmiszerbiztonsági követelményei

9.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanműhely




módszer neve




1. magyarázat x -

2. megbeszélés x -

3. vita x -

4. szemléltetés x -

5. projekt x -


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma


(differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök

és felszerelések egyéni

csoport-bontás

osztály-keret




x

Cukrász kéziszerszámok, eszközök

Rozsdamentes, fa és márványlapos munkaasztalok Főzőberendezések Mikrohullámú melegítő, csokoládéolvasztó berendezések Mérőberendezések

Hűtő, fagyasztó sokkoló berendezések

Fagylaltgépek

Asztali gyúró, keverő, habverő gép

Sütő és kelesztő berendezések

1.2. Csoportos

helyzetgyakorlat x


2. Gyakorlati munkavégzés körében

2.1. Árutermelő szakmai

munkatevékenység x

Cukrász kéziszerszámok, eszközök Rozsdamentes,fa és márványlapos munkaasztalok Főzőberendezések, Mikrohullámú melegítő, csokoládé olvasztó berendezések, Mérőberendezések, Hűtő, fagyasztó sokkoló berendezések, Fagylaltgépek, Asztali gyúró keverő habverőgép, Sütő és kelesztő berendezések

2.2. Műveletek gyakorlása x

Cukrász kéziszerszámok, eszközök Rozsdamentes,fa és márványlapos munkaasztalok ,Főzőberendezések, Mikrohullámú melegítő, csokoládéolvasztó berendezések, Mérőberendezések, Hűtő, fagyasztó sokkoló berendezések, Fagylaltgépek

Asztali gyúró keverő habverőgép, Sütő és kelesztő berendezések

2.3. Munkamegfigyelés

adott szempontok alapján

x

3. Vizsgálati tevékenységek körében

3.1. Technológiai próbák

végzése x

3.2. Technológiai minták

elemzése x

3.3. Anyagminták

azonosítása x



10. Cukrász szakmai üzemi gyakorlat tantárgy 744 óra Két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

10.1. A tantárgy tanításának célja Az üzemi gyakorlat során a cukrász tanuló elmélyíti azokat a mozdulatokat, műveleteket,

képességeket melyek a cukrászati félkész és késztermékek előállításához szükségesek. A termékkészítés közben fejlődik esztétikai érzéke. Helyesen alkalmazza, a nyersanyagokat a technológiában, tudatosan betartja a cukrászat munkavédelmi és higiéniai előírásait.


10.3. Témakörök

10.3.1. Cukrászati alapozó ismeretek 14 óra Cukrász, üzem, helységeinek bemutatása Balesetvédelmi oktatás, jegyzőkönyv kitöltése, beleseti jegyzőkönyv, menekülési útvonal

megismerése, berendezések, gépek, eszközök bemutatása, összeszerelés, tisztítása, munkavédelmi előírásai

Személyi higiénia, megjelenéssel kapcsolatos elvárások, munkaruhára vonatkozó

előírások, egészségügyi szabályok, higiéniai követelmények a cukrász munkavégzése során

Cukrászati alapműveletek, termékcsoportok bemutatása cukrászüzemben,

cukrászdában Cukrászati nyersanyagok és ezek előkészítő műveleteinek elvégzése 10.3.2. Cukrászati félkész termékek 132 óra

Cukorkészítmények készítése: Főzött cukorkészítmények: cukorfőzet készítés, besűrítés bemutatása

hőmérsékletmérés, kézi próbák alkalmazása Hígító cukoroldat, fondán, tojáshabos készítmények cukorfőzete, karamell előállítása, Olvasztott cukorkészítmények: dobos cukor, grillázs (kemény és puha grillázs),

cukorfesték előállítása Cukorkészítmények előállításának balesetvédelmi előírásainak betartása

Töltelékek készítése: Előkészítő műveletek, főzés, forrázás, resztelés, keverés habbá verés alkalmazása Édes töltelékek: gyümölcstöltelékek, olajos magvakból készült töltelékek, tartós

töltelékek, tojáskrémek, vajkrémek, tejszínkrémek, egyéb töltelékek készítése Sós töltelékek: kisült tésztába és nyers tésztába tölthető sós töltelékek készítése

Bevonó anyagok alkalmazása: Fondán melegítése, hígítása felhasználása Ét-, tej, fehércsokoládé olvasztása, hígítása, temperálása, felhasználása Ét-, tej, fehér bevonómassza olvasztása, hígítása, felhasználása Zselé főzése, felhasználása Tükörbevonó készítése felhasználása

Gyümölcstartósítás: Gyümölcsök előkészítő műveletei, gyorsfagyasztás, vízelvonás, hőkezelés,

vastagcukorban tartósítás, alkoholban tartósítás

Tészták, és feldolgozott, kisült félkész termékeinek készítése: Élesztős tészták készítése: Alap és járulékos anyagok előkészítése, biológiai lazítás közvetett tésztakészítés,

közvetlen tésztakészítés, hideg tésztavezetés Gyúrt, kevert élesztős tésztafajták készítése, felhasználása Hajtogatott, élesztős tésztafajták készítése, tészta alap begyúrása érlelése, zsiradék alap

készítése, a tészta mechanikai lazításának alkalmazása: csomagolás, nyújtás, hajtogatás, pihentetése

Hajtogatott, élesztős tésztafajták felhasználása Omlós élesztős tészta édes és sós ízű készítése, felhasználása Omlós tészták készítése: Alap és járulékos anyagok előkészítése, zsiradékkal történő lazítás alkalmazása készítése,

felhasználása Gyúrt omlós tészták, sárga-, barna-, kakaós-, angol-, fehér-, sós linzer tészták készítése,

tésztalapok nyújtása, szúrása, sütése Kevert omlós tészták készítése, alakítása, lappá-, formába kenése, sütése Vajas tészta-, leveles tészta: Alap és járulékos anyagok előkészítése, tészta alap begyúrása, pihentetése, zsiradék alap

készítése A tészta mechanikai lazításának alkalmazása: csomagolás, nyújtás, hajtogatás,

pihentetés, vajas és leveles tészta felhasználása, krémlap nyújtása, sütése Forrázott tészták készítése: Alap és járulékos anyagok előkészítése, tésztakészítés, tésztahibák javítási módjainak

bemutatása , tésztahüvelyek alakítása sütése, felhasználása Felvert tészták készítése: Alap és járulékos anyagok előkészítése, a habbal lazítás bemutatása Hideg úton készült könnyű felvertek-, hideg úton készült nehéz felvertek-, meleg úton

készült könnyű felvertek-, meleg úton készült nehéz felvertek készítése A felvertek adagolása, kenése, alakítása, formába töltése, sütése, sütés utáni műveletek

alkalmazása Hengerelt tészták készítése: Alap és járulékos anyagok előkészítése, étkezési marcipánok bemutatása és /vagy

készítése, sütőmarcipánok előállítása, makron alakítása, sütése Mézes tészták készítése: Alap és járulékos anyagok előkészítése, kémiai lazítás bemutatása Gyors érlelési eljárással készült mézes tészták készítése, mézes lapok nyújtása, sütése Cukrászati félkész termékek előállításának higiéniai és élelmiszerbiztonsági

követelményeinek betartása

Előkészítő gépek, tésztanyújtók, dagasztógépek, kelesztő berendezések, hengergépek, univerzális konyhagépek, hűtőberendezések, sütő és főzőberendezések felügyelet melletti balesetmentes alkalmazása

10.3.3. Uzsonnasütemények 130 óra

Uzsonnasütemény készítése, műveleteinek gyakorlása: tésztakészítés, töltelékkészítés, tészta feldolgozás, töltés, érlelés/vagy pihentetés, lekenés, sütés

Élesztős tésztából készült uzsonnasütemények előállítása: Gyúrt élesztős tésztából készült uzsonnasütemények készítése Briós tészta készítése, érlelése, osztása, tészta alakítása, töltött és töltetlen

uzsonnasütemény készítése, lekenése, kelesztése, sütése Kevert élesztős tésztából készült uzsonnasütemények készítése Kuglóf tészta készítése, formába töltése, kelesztése, sütése, bevonása, díszítése Fánk tészta nyújtása szúrása kelesztése, olajban sütése Hajtogatott élesztős tésztából készült uzsonnasütemények készítése Hajtogatott élesztős tészta készítése, nyújtása, darabolása, töltése, kelesztése, sütése,

díszítése Omlós élesztős tésztából készült uzsonnasütemények előállítása: Édes omlós élesztős tészta készítése, tészta feldolgozása, töltése, kelesztése, lekenése



Omlós tésztából készült uzsonnasütemények előállítása: Linzer tészta készítése, nyújtása, töltése, sütése szeletelése, eredeti receptúra alapján

omlós tésztából készült hagyományőrző magyar uzsonnasütemények készítése Vajas - vagy leveles tésztából készült uzsonnasütemények előállítása: Töltött és töltetlen édes és sós uzsonnasütemények készítése, Vajas és leveles tészta készítése, nyújtása, darabolása, töltése, lekenése sütése, vagy

sütés után töltése díszítése Felvert tésztából készült uzsonnasütemények előállítása: Felvertek készítése, hideg úton készült könnyű-, hideg úton készült nehéz-, meleg úton

készült könnyű-, meleg úton készült nehéz felvert uzsonnasütemények fajtái készítése

Felvert tészták alakítása, formába töltése, sütése, bevonása, díszítése Uzsonnasütemény előállításának higiéniai és élelmiszerbiztonsági követelményeinek

betartása Előkészítő gépek, tésztanyújtók, dagasztógépek, kelesztő berendezések, hengergépek,

univerzális konyhagépek, hűtőberendezések, sütő és főzőberendezések felügyelet melletti balesetmentes alkalmazása

10.3.4. Kikészített sütemények I. 143 óra

Torták készítése: Tortakészítés műveleteinek gyakorlása, felvert tortakarika és kerek tésztalap készítése,


Felvert tésztákból készült torták készítése, gyakorlása, eredeti receptúra alapján, hagyományőrző magyar torták készítése

Szeletek készítése: Szeletkészítés műveleteinek gyakorlása: szögletes lapok és szögletes keretben sütött

felvert tészták készítése, előkészítése, krémkeverés, töltés, dermesztés, bevonás (különböző bevonó anyagokkal), díszítés


Tekercsek készítése: Tekercskészítés műveleteinek gyakorlása: tészta lapok készítése, előkészítése,

krémkeverés, töltés, feltekerés dermesztés bevonás (sajátkrémmel, dobos cukorral) díszítés

Minyonok készítése: Minyon készítés műveleteinek gyakorlása: tészta lapok, tészta hüvelyek készítése,

előkészítése, krémkeverés, töltés, dermesztés, felvágás, kiszúrás, fondán melegítés, mártás, díszítés



előkészítése, krémkeverés, töltés, dermesztés, felvágás, kiszúrás, mártás, burkolás, bevonás, díszítés

Felvert tésztából vágott , szúrt, tésztahüvelyből készült , formában sütött, (fondánnal, zselével, marcipánnal bevont) desszertek előállítása


Tartós cukrászati termékek készítése: Tartós cukrászati termékek műveleteinek gyakorlása: trüffel krémek készítése,

tésztalapok hüvelyek készítése, előkészítése, krémkeverés, töltés, dermesztés, vágás, csokoládé temperálás, mártás, díszítés, csomagolás

Kikészített sütemények előállításának higiéniai és élelmiszerbiztonsági

követelményeinek betartása Univerzális konyhagépek, tésztanyújtók, hő közlő és hő elvonó berendezések felügyelet

melletti balesetmentes alkalmazása

10.3.5. Kikészített sütemények II. 139 óra

Krémes sütemények készítése: Vajas vagy leveles tésztából krémlap készítése, tojáskrémek főzése krémesek töltése,

szeletelése, hintése Forrázott tésztából tésztahüvely készítése, előkészítése, sárgakrém főzése, töltése,

díszítése

Tejszínes sütemények készítése: Felvert tésztákból készült tejszínes torták, - szeletek, - desszertek előállítási műveleteinek

( tészta előkészítése, tejszínkrém készítés,töltés, dermesztés, bevonás, díszítés) gyakorlása, Hagyományőrző magyar tejszínes sütemények készítése eredeti receptúra alapján

Forrázott tésztából készült tejszínes sütemények készítése tésztahüvely előkészítése, sárgakrém főzése, tésztahüvely töltése, habkészítése, díszítése

Vajas vagy leveles tésztából készült tejszínes sütemények előállítási műveleteinek (krémlap készítés, bevonás fondánnal, tojáskrémek készítés, töltés, szeletelés) gyakorlása

Krémes és tejszínes sütemények anyaghányad számítása receptúra alapján a veszteségek figyelembevételével

Nemzetközi cukrászati termékek készítése: Nemzetközi cukrászatban alkalmazott tészták, töltelékek, különböző állagú rétegek

készítése Nemzetközi cukrászatban alkalmazott torták, szeletek , desszertek töltése, dermesztése Nemzetközi cukrászatban alkalmazott bevonó anyagok készítése,torták, szeletek ,

desszertek bevonása, díszítőelemek készítése, termékek díszítése. Kikészített sütemények előállításának higiéniai és élelmiszerbiztonsági

követelményeinek betartása Tészta gyúró és keverő gépek,, tésztanyújtók, habfúvók hő közlő és hő elvonó

berendezések felügyelet melletti balesetmentes alkalmazása 10.3.6. Teasütemények 63 óra

Édes teasütemények készítése: Omlós-,felvert-, hengerelt-,egyéb tésztából készült töltetlen és töltött teasütemények

készítése, tészták előállítása, alakítása, sütése, töltése, bevonása, díszítése

Sós teasütemények készítése:

Omlós-, vajas tésztából készült töltetlen és töltött sós teasütemények, forrázott tésztából készült töltött sós teasütemények előállítása Tészták, sós töltelékek előállítása. Sütés előtt és sütés után töltött sós teasütemények készítése

Teasütemények előállításának higiéniai és élelmiszerbiztonsági követelményeinek

betartása Tészta gyúró- és keverő gépek, tésztanyújtók, hő közlő és hő elvonó berendezések

,felügyelet melletti balesetmentes alkalmazása 10.3.7. Hidegcukrászati készítmények, bonbonok, tányérdesszertek 63 óra

Hidegcukrászati készítmények: fagylaltok, parfék, adagolt hidegcukrászati készítmények előállítása

Fagylaltok készítése:

Tejfagylaltok, tejszínes fagylaltok, gyümölcsfagylaltok, citrusfagylaltok, tejes

gyümölcsfagylaltok, joghurt és túrófagylaltok, készítése Fagylalt készítés műveleteinek gyakorlása: alap és járulékos anyagok előkészítése,

fagylaltkeverék készítése,- hőkezelése, - szűrése, - homogénezése, - hűtése, pihentetése, - érlelése, - fagyasztása kifagyott, fagylalt tárolása, Parfék készítése: Alapanyagok előkészítése, a parfé formába töltése, fagyasztása, a forma eltávolítása, a

parfé díszítése, tálalása Adagolt hidegcukrászati készítmények előállítása Fagylaltkelyhek készítése: öntetek, díszek készítése fagylaltkelyhekhez fagylalt

adagolása, állandó és változó összetételű fagylaltkelyhek készítése Pohárkrémek készítése: főzött krémből készült pohárkrémek, ízesített

tejszínhabkrémből készült pohárkrémek, vegyes összetételű pohárkrémek előállítása

Hidegcukrászati készítmények előállításának higiéniai és élelmiszerbiztonsági

követelményeinek betartása Fagylaltfőző és fagyasztó berendezések, fagylalttároló sokkoló berendezések, habfúvó

felügyelet melletti balesetmentes alkalmazása

Bonbonok készítése: Csokoládé temperálás gyakorlása Gyümölcsbonbonok, hagyományőrző magyar gyümölcsbonbonok, marcipánbonbonok,

nugátbonbonok, grillázsbonbonok, krémbonbonok, csokoládébonbonok készítése

Tányérdesszertek készítése: Hideg és meleg desszertek, öntetek, díszítőelemek készítése, tányérdesszertek tálalása

Univerzális konyhagép, habfúvók, hő közlő és hő elvonó berendezések felügyelet

melletti balesetmentes alkalmazása 10.3.8. Díszítés 40 óra

Egyszerű és különleges díszítés műveleteinek alkalmazása: bevonás, burkolás, beszórás, felrakás, fecskendezés, formázás módszereinek gyakorlása Cukrászati késztermékcsoportok egyszerű díszítéseinek gyakorlása Alkalmi díszmunkák készítése: Különleges díszítés módszerek gyakorlása, csokoládé-, marcipán-, zselatinmassza-,

karamell-, grillázsdíszek készítése Feliratok, szegélydíszítések, csokoládé pasztillák, glazúrdíszek, sablonok készítése,

tortadíszítések tervezése 10.3.9. Munkaszervezési feladatok ellátása 10 óra

Cukrászati munkafolyamatok megtervezése Termékkészítés előkészítése, félkész és késztermékek munka folyamatainak szervezése

10.3.10. Cukrászati termékek minősége, forgalomba hozatala 10 óra

Minőséget befolyásoló tényezők kialakítása: Cukrászati készítmények tápértékének, élvezeti értékének, tetszetősségének

eltarthatóságának kialakítása Minőséget meghatározó tényezők, nyersanyagok, gyártásmenetek, tárolás, árukezelés

ellenőrzése, cukrászati készítmények tömegének ellenőrzése

Cukrászati készítmények forgalomba hozatalával kapcsolatos teendők végzése: expediálás, tárolás, csomagolás, üzleti árukezelés gyakorlása


Tanműhely és/ vagy üzem




módszer neve




1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. vita x

4. szemléltetés x

5. projekt x


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma



és felszerelések egyéni

csoport-bontás

osztály-keret




x

Cukrász kéziszerszámok, eszközök Rozsdamentes fa és márványlapos munkaasztalok, Főzőberendezések, Mikrohullámú melegítő, Csokoládé olvasztó berendezések, Mérőberendezések, Hűtő, fagyasztó sokkoló berendezések, Fagylaltgépek, Asztali gyúró, keverő, habverőgép, Nyújtógépek, Sütő és kelesztő berendezések

1.2. Csoportos

helyzetgyakorlat x





Cukrász kéziszerszámok, eszközök Rozsdamentes fa és márványlapos munkaasztalok, Főzőberendezések, Mikrohullámú melegítő, Csokoládé olvasztó berendezések, Mérőberendezések,

Hűtő, fagyasztó sokkoló berendezések, Fagylaltgépek, Asztali gyúró, keverő, habverőgép, Nyújtógépek. Sütő kelesztő berendezések


Cukrász kéziszerszámok, eszközök Rozsdamentes fa és márványlapos munkaasztalok, Főzőberendezések, Mikrohullámú melegítő, Csokoládé olvasztó berendezések, Mérőberendezések, Hűtő, fagyasztó sokkoló berendezések, Fagylaltgépek, Asztali gyúró, keverő, habverőgép, Nyújtógépek, Sütő kelesztő berendezések

2.3. Munkamegfigyelés

adott szempontok alapján

x



végzése x


elemzése x

3.3. Anyagminták

azonosítása x



ÖSSZEFÜGGŐ SZAKMAI GYAKORLAT

II. Két évfolyamos oktatás közismereti képzés nélkül 1. évfolyamot követően 96 óra

Az 1. évfolyamot követő szakmai gyakorlat szakmai tartalma: Cukrászati félkész termékek

Töltelékek készítése: Előkészítő műveletek, főzés, forrázás, resztelés, keverés habbá verés alkalmazása Édes töltelékek: gyümölcstöltelékek, olajos magvakból készült töltelékek, tartós töltelékek,

tojáskrémek, vajkrémek, tejszínkrémek, egyéb töltelékek készítése Sós töltelékek: kisült tésztába és nyers tésztába tölthető sós töltelékek készítése

Tészták, és feldolgozott, kisült félkész termékeinek készítése: Élesztős tészták készítése: Alap és járulékos anyagok előkészítése, biológiai lazítás közvetett tésztakészítés, közvetlen

tésztakészítés, hideg tésztavezetés Gyúrt, kevert élesztős tésztafajták készítése, felhasználása Hajtogatott, élesztős tésztafajták készítése, tészta alap begyúrása érlelése, zsiradék alap

készítése, a tészta mechanikai lazításának alkalmazása: csomagolás, nyújtás, hajtogatás, pihentetése , hajtogatott, élesztős tésztafajták felhasználása

Omlós élesztős tészta édes és sós ízű készítése, felhasználása Omlós tészták készítése: Alap és járulékos anyagok előkészítése, zsiradékkal történő lazítás alkalmazása készítése,

felhasználása Gyúrt omlós tészták, sárga-, barna-, kakaós-, angol-, fehér-, sós linzer tészták készítése,

tésztalapok nyújtása, szúrása, sütése Kevert omlós tészták készítése, alakítása, lappá-, formába kenése, sütése Vajas tészta-, leveles tészták készítése: Alap és járulékos anyagok előkészítése, tészta alap begyúrása, pihentetése, zsiradék alap

készítése A tészta mechanikai lazításának alkalmazása: csomagolás, nyújtás, hajtogatás, pihentetés Vajas és leveles tészta felhasználása, krémlap nyújtása, sütése Forrázott tészta készítése: Alap és járulékos anyagok előkészítése, tésztakészítés, tésztahibák javítási módjainak

bemutatása , tésztahüvelyek alakítása sütése, felhasználása Felvert tészták készítése:

Alap és járulékos anyagok előkészítése, a habbal lazítás bemutatása Hideg úton készült könnyű felvertek-, hideg úton készült nehéz felvertek- meleg úton készült könnyű felvertek-, meleg úton készült nehéz felvertek készítése. A

felvertek adagolása, kenése, alakítása, formába töltése, sütése, sütés utáni műveletek alkalmazása

Hengerelt tészták készítése: Alap és járulékos anyagok előkészítése, étkezési marcipánok bemutatása és /vagy készítése,

sütőmarcipánok előállítása, makron alakítása, sütése Mézes tészták készítése: Alap és járulékos anyagok előkészítése, kémiai lazítás bemutatása Gyors érlelési eljárással készült mézes tészták készítése, mézes lapok nyújtása, sütése Receptúra alapján cukrászati félkész termékek anyaghányad számítása a veszteségek

figyelembevételével Előkészítő gépek, tészta gyúró és keverő gépek,, tésztanyújtók, hő közlő és hő elvonó

berendezések felügyelet melletti balesetmentes alkalmazása Uzsonnasütemények Uzsonnasütemény készítés műveleteinek gyakorlása: tésztakészítés, töltelékkészítés, tészta

feldolgozás, töltés, érlelés/vagy pihentetés, lekenés, sütés Élesztős tésztából készült uzsonnasütemények előállítása: Gyúrt élesztős tésztából készült uzsonnasütemények készítése: Briós tészta készítése, érlelése, osztása, tészta alakítása, töltött és töltetlen

uzsonnasütemény készítése, lekenése, kelesztése, sütése Kevert élesztős tésztából készült uzsonnasütemények készítése Kuglóf tészta készítése, formába töltése, kelesztése, sütése, bevonása, díszítése Fánk tészta nyújtása szúrása kelesztése, olajban sütése Hajtogatott élesztős tésztából készült uzsonnasütemények készítése Hajtogatott élesztős tészta készítése, nyújtása, darabolása, töltése, kelesztése, sütése,

díszítése Omlós élesztős tésztából készült uzsonnasütemények készítése Édes omlós élesztős tészta készítése, tészta feldolgozása, töltése, kelesztése, lekenése



Omlós tésztából készült uzsonnasütemények előállítása:

Linzer tészta készítése, nyújtása, töltése, sütése szeletelése, eredeti receptúra alapján omlós

tésztából készült hagyományőrző magyar uzsonnasütemények készítése Vajas - vagy leveles tésztából készült uzsonnasütemények előállítása: Töltött és töltetlen édes és sós uzsonnasütemények készítése,vajas - vagy leveles tészta

készítése, nyújtása, darabolása, töltése, lekenése sütése, vagy sütés után töltése díszítése Felvert tésztából készített uzsonnasütemények előállítása: Hideg úton készült könnyű-, hideg úton készült nehéz-, meleg úton készült könnyű-, meleg úton készült nehéz felvert uzsonnasütemények fajtái

készítése Felvert tészták alakítása, formába töltése, sütése, bevonása, díszítése Uzsonnasütemények anyaghányad számítása receptúra alapján a veszteségek

figyelembevételével Előkészítő gépek, tésztagyúró és keverő gépek, tésztanyújtók, hő közlő és hő elvonó

berendezések felügyelet melletti balesetmentes alkalmazása

Kikészített sütemények I.

Torták készítése: Tortakészítés műveleteinek gyakorlása, felvert tortakarika és tésztalap készítése,


Felvert tésztákból készült torták készítése, gyakorlása, eredeti receptúra alapján, hagyományőrző magyar torták készítése

Szeletek készítése: Szeletkészítés műveleteinek gyakorlása: szögletes lapok és szögletes keretben sütött felvert

tészták készítése, előkészítése, krémkeverés, töltés, dermesztés, bevonás (különböző bevonó anyagokkal), díszítés


Tekercsek készítése: Tekercskészítés műveleteinek gyakorlása: tészta lapok készítése, előkészítése, krémkeverés,

töltés, feltekerés dermesztés bevonás (sajátkrémmel, dobos cukorral) díszítés

Minyonok készítése: Minyon készítés műveleteinek gyakorlása: tészta lapok, tészta hüvelyek készítése,

előkészítése, krémkeverés, töltés, dermesztés, felvágás, kiszúrás, fondán melegítés, mártás, díszítés



előkészítése, krémkeverés, töltés, dermesztés, felvágás, kiszúrás, mártás, burkolás, bevonás, díszítés

Felvert tésztából vágott, szúrt, tésztahüvelyből készített formában sütött (fondánnal, zselével, marcipánnal bevont ) desszertek előállítása


Tartós cukrászati termékek készítése: Tartós cukrászati termékek műveleteinek gyakorlása: trüffel krém készítése, tésztalapok

hüvelyek készítése, előkészítése, krémkeverés, töltés, dermesztés, vágás, csokoládétemperálás, mártás, díszítés, csomagolás

Kikészített sütemények anyaghányad számítása receptúra alapján a veszteségek

figyelembevételével Előkészítő gépek, tésztagyúró és keverő gépek, tésztanyújtók, hő közlő és hő elvonó

berendezések felügyelet melletti balesetmentes alkalmazása”

G Y U L A I S Z A K K É P Z É S I C E N T R U M

H A R R U C K E R N J Á N O S S Z A K G I M N Á Z I U M A ,

S Z A K K Ö Z É P I S K O L Á J A , S Z A K I S K O L Á J A É S K O L L É G I U M A

S Z A K K É P Z É S I K E R E T T A N T E R V

a

34 541 05

PÉK

SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

I. A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv

– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint



– a 34 541 05 számú, Pék megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet

alapján készült.

II. A szakképesítés alapadatai

A szakképesítés azonosító száma: 34 541 05

Szakképesítés megnevezése: Pék

A szakmacsoport száma és megnevezése: 21. Élelmiszeripar

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXVI. Élelmiszeripar

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év

Elméleti képzési idő aránya: 40%

Gyakorlati képzési idő aránya: 60%

– 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 96 óra

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség

vagy iskolai végzettség hiányában:

Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit

kiadó rendelet 3. számú mellékletében az élelmiszeripar szakmacsoportra meghatározott

kompetenciák birtokában.

Szakmai előképzettség: —

Előírt gyakorlat: —

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

Pályaalkalmassági követelmények: -

V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra

A szakközépiskolai képzésben a heti és éves szakmai óraszámok:

Évfolyam

Heti óraszám

szabadsáv

nélkül

Éves óraszám

szabadsáv

nélkül

Heti óraszám

szabadsávval

Éves óraszám

szabadsávval


Ögy. 160 óra 160 óra


Összesen: 2271 óra 2505 óra


1. számú táblázat

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakközépiskolai képzés

közismereti oktatás nélkül


heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy

A fő szakképesítésre

vonatkozóan:

Összesen 6,75 11 96

8 10,5


11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,25

11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 1

11945-16

Sütőipari alapismeretek

Sütőipari technológia I. 1,5

Szakmai gépek I. 1

Szakmai számítások I. 0,5

Szakmai gyakorlat I. 4

11837-16

Sütőipari ismeretek

Sütőipari technológia II. 1 3

Szakmai gépek II. 0,5 1

Szakmai számítások II. 1

Szakmai gyakorlat II. 7 6

11919-16

Élelmiszerelőállítási

alapismeretek

Mikrobiológia és higiénia 0,5

Munka- és környezetvédelem 0,5

Minőség-ellenőrzés gyakorlat 2

Gazdasági és fogyasztóvédelmi ismeretek 1

Minőségirányítás 0,5

10942-16

Mézeskalács készítés

Mézeskalács készítés 1,5

Mézeskalács készítés gyakorlat 2,5

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a

teljes képzési idő során kell teljesülnie.


A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás

nélkül


Összesen

e gy ögy e gy

A fő szakképe-

sítésre

vonatkozó:


256 336

1327 Összesen 648 592

Elméleti óraszámok (arány ögy-vel) 499 óra (38%)

Gyakorlati óraszámok (arány ögy-vel) 828 óra (62%)

11

49

9-1

2

Fogl

alko

ztat

á

s II

.




Álláskeresés 2 2


11

49

7-1

2

Fogl

alko

ztat

á

s I.

Foglalkoztatás I. 36 0 0 0 36





11

94

5-1

6

Sütő

ipar

i ala

pis

mer

etek

Sütőipari technológia I. 54 0 0 0 54

Sütőipari nyersanyagok 18 18

Sütőipari technológia szakaszai 18 18

Kenyérfélék 5 5

Péksütemények 6 6

Finom pékáruk 5 5

Egyéb termékek 2 2

Szakmai gépek I. 36 0 0 0 36

Gépészeti alapok 3 3

Raktározás eszközei, berendezései 5 5

Tésztakészítés gépei 4 4

Tésztafeldolgozás gépei, eszközei 8 8

Kelesztő berendezések és eszközök,

kemencék, sütők 10 10

Szállítás eszközei, járművei, egyéb

berendezések, eszközök 6 6

Szakmai számítások I. 18 0 0 0 18

Mértékegységek átváltása 0 0

Alapszámítások 2 2

Sütőipari anyagnormák típusai 2 2

Nyersanyagszámítások 10 10

Kovász technológiai mutatóinak

kiszámítása 4 4

Szakmai gyakorlat I. 0 144 0 0 144

Pékség működése 2 2

Nyersanyagok tárolása és előkészítése 13 13

Tésztakészítés 13 13

Tésztafeldolgozás 50 50

Kelesztés 12 12

Sütés 30 30

Késztermékek kezelése, csomagolása,

jelölése 24 24

11

83

7-1

6

Sütő

ipar

i ism

eret

ek

Sütőipari technológia II. 36 0 96 0 132

Anyagismeret, tárolás, előkészítés 24 24

Gyártástechnológia szakaszai 12 25 37

Kenyérfélék gyártása 25 25

Péksütemények és finom pékáruk 30 30

Egyéb sütőipari termékek 16 16

Szakmai gépek II. 18 0 32 0 50

Szállítás, tárolás, előkészítés

berendezései 9 9

Tésztakészítés gépei 9 9

Tésztafeldolgozás gépei 14 14

Kelesztés berendezései 6 6

Sütés, készárukezelés berendezései 12 12

Szakmai számítások II. 0 0 32 0 32

Anyagnorma számítások 18 18

Kovász számítások 5 5

Töltelék számítások 4 4

Teljesítmény számítások 5 5

Szakmai gyakorlat II. 0 252 0 192 444

Anyagismeret, tárolás, előkészítés 32 32

Gyártástechnológia szakaszai 80 80

Kenyérfélék gyártása 80 35 115

Péksütemények és finom pékáruk 60 120 180

Egyéb sütőipari termékek 37 37

11

91

9-1

6

Élel

mis

zere

lőál

lítás

i ala

pis

mer

etek

Mikrobiológia és higiénia 18 0 0 0 18

Mikrobiológiai ismeretek 13 13

Higiéniai ismeretek 5 5

Munka- és környezetvédelem 18 0 0 0 18

Munkavédelem 13 13

Környezetvédelem 5 5

Minőség-ellenőrzés gyakorlat 0 0 0 64 64

Laboratóriumi alapok 5 5

Tömegméréses alapvizsgálatok 8 8

Térfogatméréses alapvizsgálatok 7 7

Szakmaspecifikus titrimetriás

vizsgálatok 12 12

Érzékszervi vizsgálatok 4 4

Üzemi minőség ellenőrzés 8 8

Technológiai tulajdonság vizsgálata 15 15

Szárazanyag, koncentráció, sűrűség

vizsgálata 5 5

Gazdasági és fogyasztóvédelmi

ismeretek 0 0 32 0 32

Gazdasági alapok 15 15

Vállalkozási ismeretek 8 8

Marketing 7 7


Minőségirányítás 0 0 16 0 16

Minőségirányítás 16 16

10

94

2-1

6

Méz

esk

alác

s ké

szít

és

Mézeskalács készítés 0 0 48 0 48

Mézes termékek 3 3

Mézes kalács nyersanyagai 4 4

Mézes tészták készítése, érlelése 12 12

Mézes tészta feldolgozása, sütése 12 12

Mézes termékek díszítése 12 12

Mézes termékek csomagolása, jelölése 2 2

Mézes termékek készítésének gépei,

eszközei 3 3

Mézeskalács készítés gyakorlat 0 0 0 80 80

Mézeskalács készítés eszközei 6 6

Mézes termékek nyersanyagai 11 11

Mézes tészta készítése és érlelése 13 13

Mézes tészta feldolgozása és sütése 13 13

Mézes kalács díszítése, csomagolása,

jelölése 37 37

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig

ajánlás.

A


Foglalkoztatás II.

megnevezésű



A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó

tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Fogl

alko

ztat

ás II

.

FELADATOK







SZAKMAI ISMERETEK

Munkavállaló jogai, munkavállaló

kötelezettségei, munkavállaló felelőssége x


Speciális jogviszonyok (önkéntes munka,

diákmunka) x






A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség-

és nyugdíjbiztosítási összefüggései x

A munkanélküli (álláskereső) jogai,

kötelezettségei és lehetőségei x

A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és

pályaválasztási tanácsadás) x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK







Önfejlesztés x




Határozottság x




1. Foglalkoztatás II. tantárgy 9 óra


1.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a




Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés,

munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás,

munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló

felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói

biztosíték).

Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör,

munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés,

pihenőidők, szabadság.

Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony,

közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony.

Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: atipikus munkavégzési formák az új

munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés,

rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás

(mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői

jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes

munka.

1.3.2. Munkaviszony létesítése 2 óra Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és

határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai,

elállás szabályai, próbaidő.

Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó

dokumentumok.

Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó

járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei,

biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és

munkaviszony.

1.3.3. Álláskeresés 2 óra Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete,

mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete.

Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai

önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím

és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése.

Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok,

kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai Unióban

történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek

adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe.

Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási

Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP).

Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe.

1.3.4. Munkanélküliség 2 óra A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő

nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb

kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás

szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások,

kiemelten a munkaközvetítés.

Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési

segély. Utazási költségtérítés.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás.

Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb

szabályai

Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi

Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai.

Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása,

foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási

támogatások).

Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás,

mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének,

megszüntetésének szabályai.

A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és

pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás.





módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti

kerete Alkalmazandó eszközök és


1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. vita x

4. szemléltetés x

5. szerepjáték x

6. házi feladat x


Sorszám Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenység szervezési

kerete (differenciálási

módok) Alkalmazandó eszközök

és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x

1.2. Olvasott szöveg feladattal

vezetett feldolgozása x

1.3. Olvasott szöveg feldolgozása

jegyzeteléssel x

1.4. Hallott szöveg feldolgozása

jegyzeteléssel x




rendszerezése x


vezetett rendszerezése x




mondatszintű kérdésekre x


1.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) bekezdés a) pontja szerinti

értékeléssel.

A


Foglalkoztatás I.

megnevezésű



A 11497-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó

tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Fogl

alko

ztat

ás I.

FELADATOK

Idegen nyelven:

bemutatkozik (személyes és szakmai

vonatkozással) x

egyszerű alapadatokat tartalmazó

formanyomtatványt kitölt x

idegen nyelvű szakmai irányítás,

együttműködés melletti munkát végez x

SZAKMAI ISMERETEK

Idegen nyelven:

közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran

használt egyszerű szavak, szókapcsolatok x


SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Egyszerű formanyomtatványok kitöltése

idegen nyelven x

Szakmai párbeszédben elhangzó idegen

nyelven feltett egyszerű kérdések

megértése, illetve azokra való reagálás

egyszerű mondatokban

x









2. Foglalkoztatás I. tantárgy 36 óra


2.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok képesek legyenek személyes és szakmai vonatkozást is

beleértve bemutatkozni idegen nyelven. Továbbá egyszerű alapadatokat tartalmazó

formanyomtatványt kitölteni. Illetve cél, hogy a tanuló idegen nyelvű szakmai irányítás mellett

képes legyen eredményesen végezni a munkáját.

Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy alapvető nyelvtani

rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve a mondatszerkesztési

eljárásokhoz kapcsolódóan. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív

memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 4 alapvető, a mindennapi

élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva

valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés.

2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Idegen nyelvek


A 10 óra alatt a tanulók átismétlik a 3 alapvető idősíkra (jelen, múlt, jövő) vonatkozó

igeidőket, illetve begyakorolják azokat, hogy a munkavállaláshoz kapcsolódóan az

állásinterjú során ne okozzon gondot sem a múltra, sem a jövőre vonatkozó kérdések

megértése, illetve az azokra adandó egyszerű mondatokban történő válaszok

megfogalmazása. A témakör elsajátítása révén a diák alkalmassá válik a munkavégzés során

az elvégzendő, illetve elvégzett feladathoz kapcsolódó a munkaadó által idegen nyelven

feltett egyszerű, az elvégzendő munka elért eredményére, illetve a jövőbeli feladatokra

vonatkozó kérdések megértésére, valamint a helyes igeidő használattal ezekre egyszerű

mondatokban is képes lesz reagálni.

A célként megfogalmazott idegen nyelvi magabiztosság csak az alapvető igeidők helyes és

pontos használata révén fog megvalósulni.

2.3.2. Nyelvtani rendszerezés 2 5 óra A témakör tananyagaként megfogalmazott nyelvtani egységek – a tagadás, a jelen idejű

feltételes mód, illetve a segédigék (képesség, lehetőség, szükségesség) - használata révén

a diák képes lesz egzaktabb módon idegen nyelven bemutatkozni szakmai és személyes

vonatkozásban egyaránt. Egyszerű mondatokban meg tudja fogalmazni az állásinterjún

idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a 3 alapvető igeidő, a segédigék által

biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés, a szórend alapvető

szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi

állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is egyszerű tisztázó

kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során.


(Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai

készségfejlesztéssel kiegészítve)

A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk célja, hogy rendszerezze a diák idegen nyelvi

alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. Az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az

idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 4 alapvető társalgási témakörön keresztül

valósul meg. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját

meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák

koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni,

feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan

kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag

megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az

anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a

két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg.

Az elsajátítandó témakörök:

- személyes bemutatkozás

- a munka világa

- napi tevékenységek, aktivitás

- étkezés, szállás

Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely

során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló.

2.3.4. Munkavállalói szókincs 12 óra (Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása)

A 20 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 44 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után

lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák egyszerű mondatokban, megfelelő nyelvi

tartalmi koherenciával tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. A témakör

tananyagának elsajátítása révén alkalmas lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a

célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését.

Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a

munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során

közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el.

2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, a másik fele pedig számítógépes tanteremben,

hiszen az oktatás jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik.


A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind pedig a

tanulói tevékenységformák.



módszer neve




1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. szemléltetés x


5. szerepjáték x

6. házi feladat x


feladatmegoldás

x






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


vezetett feldolgozása x x




2.1. Levélírás x





tapasztalatokról x


4.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x

4.2. Csoportos helyzetgyakorlat x


A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) bekezdés a) pontja szerinti

értékeléssel.

A


Sütőipari alapismeretek

megnevezésű



A 11945-16 azonosító számú Sütőipari alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz

tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Sütő

ipar

i tec

hn

oló

gia

I.

Szak

mai

gép

ek I.

Szak

mai

szá

mít

áso

k I.

Szak

mai

gya

korl

at I.

FELADATOK

Anyagszükséglet számítást végez adott

összetétel alapján x x x

Nyersanyagot szakszerűen elhelyez a ratárban

illetve nyersanyagot mozgat x x x

Közreműködik a tésztakészítésben x x x

Tésztafeldolgozást végez, oszt, alakít, pihentet x x x

Irányítással elvégzi a kemence kiszolgálását x x x

Használja a sütőipari eszközöket x x

Irányítással kezeli a sütőipari gépeket és

berendezéseket x x

SZAKMAI ISMERETEK

Nyersanyag szükséglet számításai x x x

Nyersanyagok csoportosítása x x

Tésztakészítési eljárások x x x

Kelesztés feltételei, eszközei x x x

Sütés feltételei x x x

Kéziszerszámok, eszközök használata x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Elemi számolási készség x x x

Komplex eszközhasználati képesség x x

Kisgépek használata x x


Pontosság x x x x

Állóképesség x x


Segítőkészség x x x x

Irányíthatóság x x x x


Áttekintő képesség x x x x

Gyakorlatias feladatértelmezés x x x

3. Sütőipari technológia I. tantárgy 54 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

3.1. A tantárgy tanításának célja A pék szakmához szükséges alapvető sütőipari ismeretek elméleti tudásanyagának elsajátítása,

amely megalapozza az alapvető gyakorlati ismeretek tudatos alkalmazását és a technológia

könnyebb áttekinthetőségét.


3.3. Témakörök 3.3.1. Sütőipari nyersanyagok 18 óra

Nyersanyagok csoportosítása, lisztek jelölése, elnevezése, tárolása, segédanyagok

csoportosítása, tárolása, járulékos anyagok csoportosítása, tárolása.

3.3.2. Sütőipari technológia szakaszai 18 óra Nyersanyagok előkészítésének műveletei,

tésztakészítés célja, eljárások, dagasztási módok.

Tésztafeldolgozás célja, műveletei.

Kelesztés célja, leggyakrabban alkalmazott technológiai paraméterek.

Sütés célja, sütés három feltétele.

Késztermékek kezelésének műveletei. Csomagolás célja.

3.3.3. Kenyérfélék 5 óra Kenyerek csoportosítása MÉ szerint.

Kenyérgyártás eljárásai. Kenyérgyártás műveletei.

Fehér kenyér és félbarna kenyér gyártása.

3.3.4. Péksütemények 6 óra Péksüteményekhez tartozó termékcsoportok.

Péksütemények jellemzői.

Vizes tésztából készült péksütemények csoportjának termékei, vizes zsemle anyagnormája.

Tejes tésztából készült péksütemények csoportjának termékei, tejes kifli anyagnormája.

Dúsított tésztából készült péksütemények termékei.

3.3.5. Finom pékáruk 5 óra Finom pékáruk csoportjába tartozó termékcsoportok. Finom pékáruk jellemzői. Tojással

dúsított tésztából készült finom pékáruk termékei.

Omlós tésztából készült finom pékáruk termékei. Omlós tészta kialakítása.

Leveles tésztából készült finom pékáruk termékei. Leveles tészta szerkezet kialakítása.

3.3.6. Egyéb termékek 2 óra Sütőipar egyéb termékeihez tartozó termékcsoportok. (Tartós termékek, nyers - fagyasztott

termékek, zsiradékban sült termékek, diétás termékek, különleges táplálkozási igényt

kielégítő termékek,

3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem, szaktanterem




módszer neve




1. szemléltetés x x x

2. gyakoroltatás x x

3. önálló feladatmegoldás x

4. házi feladat x x x

5. megbeszélés x x

6. előadás x






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x x


jegyzeteléssel x x x



1.6. Információk feladattal vezetett

rendszerezése x x


2.1. Írásos elemzések készítése x x



2.3. Tesztfeladat megoldása x x x





tapasztalatokról x x x


4.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x

4.2. Csoportos helyzetgyakorlat x x



munkatevékenység x x

5.2. Műveletek gyakorlása x x

5.3. Munkamegfigyelés adott

szempontok alapján x x

6. Üzemeltetési tevékenységek körében

6.1. Üzemelési hibák szimulálása és

megfigyelése x x


7.1. Technológiai próbák végzése x x

7.2. Technológiai minták elemzése x x

8. Szolgáltatási tevékenységek körében

8.1.. Önálló szakmai munkavégzés

felügyelet mellett x

8.2. Önálló szakmai munkavégzés

közvetlen irányítással x


értékeléssel.

4. Szakmai gépek I. tantárgy 36 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

4.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tananyagának elsajátításával a tanuló képet kap a sütőiparban használt gépek,

berendezések, eszközök szakszerű használatáról, munkavédelmi szabályairól, takarításukról.


4.3. Témakörök 4.3.1. Gépészeti alapok 3 óra

Sütőipari gépeknél felhasználható anyagok, erőátviteli gépelemek, hajtások (hajtási elv).

4.3.2. Raktározás eszközei, berendezései 5 óra Raklapok, polcok, kézi szállító eszközök szakszerű használata, munkavédelmi szabályok,

higiéniai előírások.

Zsákos liszttárolás előírásai, raklapok, kézikocsik használata, munkavédelmi szabályok, higiéniai

előírások.

Szitálás elve.

Lisztcentrifugák kezelése, munkavédelmi szabályok, higiéniai előírások.

4.3.3. Tésztakészítés gépei 4 óra Dagasztógépek működési elve.

Spirálkarú dagasztógép és a keverő–habverő gép kezelése, munkavédelme, higiéniai előírásai

4.3.4. Tésztafeldolgozás gépei, eszközei 8 óra Osztógépek: kézi, kisüzemi süteménytészta osztó, karos osztó gömbölyítő gép kezelése,

munkavédelme, higiéniai előírásai.

Szalagos kiflisodrógép kezelése, munkavédelme, higiéniai előírásai.

4.3.5. Kelesztő berendezések és eszközök, kemencék, sütők 10 óra Kelesztés eszközei: szakajtók, kelesztőláda, sütőlemezek, formák.

Kelesztőkamrák kiszolgálása, higiéniája, munkavédelme.

Kemencék hőközlési módjai: közvetlen, közvetett.

Kemencék üzemeltetésének feladatai.

Kemencék munkavédelme, higiéniája

4.3.6. Szállítás eszközei, járművei, egyéb berendezések, eszközök 6 óra Rekeszek, ládák, konténerek használata, méretei.

Szállítóautók előírásai.

Hűtőgépek kezelése, higiéniája.

Szeletelő csomagoló gépek kezelése, munkavédelme higiéniája.

4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem, szaktanterem, szemléltetéshez: sütőüzem




módszer neve




1. Szemléltetés x x x

2. gyakorlotatás x x

3. megbeszélés x x x

4. önálló munka x

5. csoportmunka x x

6. házi feladat x






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x


vezetett feldolgozása x x x


jegyzeteléssel x x


jegyzeteléssel x x




rendszerezése x


rendszerezése x x x







2.5. Szöveges előadás egyéni

felkészüléssel x x x


ismertetése szóban x x







értékeléssel.

5. Szakmai számítások I. tantárgy 18 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

5.1. A tantárgy tanításának célja Tanulók alapvető számolási készségének fejlesztése. Sütőipari számítási szabályok

megismerése, mértékegységek, nagyságrendek alkalmazása.


5.3. Témakörök

5.3.1. Alapszámítások 2 óra Aránypár számítások, % számítások, ezrelék számítások, összeadás, kivonás, keverékek

számításai.

Oldatok számításai, sűrűség számítás.

5.3.2. Sütőipari anyagnormák típusai 2 óra Kenyér anyagnormák %-os és nyersanyag tömeg megadásával.

Péksütemény anyagnormák és finom pékárú anyagnormák % és tömeg megadásával. Töltelék

normák.

Felületi szóróanyagok.

5.3.3. Nyersanyagszámítások 10 óra Adott termékmennyiség alapján szükséges nyersanyagok számítása, kenyerek, péksütemények

és finom pékáruk megadott normáival.

Tészta tömegének kiszámolása.

5.3.4. Kovász technológiai mutatóinak kiszámítása 4 óra Kovász technológiai mutatóinak definíciói.

Kovásznagyság számítása megadott összes liszt alapján.

Kovászsűrűség számítása megadott kovászliszt alapján. kovászba adagolt élesztő számítása

összes élesztő, illetve kovászliszt alapján.

Kovász tömegének kiszámolása a kovász nyersanyagainak alapján.





módszer neve




1. magyarázat x x x


3. előadás x x x

4. gyakorlotatás x







és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x x




rendszerezése x


2.1. Írásos elemzések készítése x

2.2. Leírás készítése x x


mondatszintű kérdésekre x x







értékeléssel.

6. Szakmai gyakorlat I. tantárgy 144 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

6.1. A tantárgy tanításának célja Sütőipari ismeretek alkalmazása abból a célból, hogy a tanuló képet kapjon a pékség

működéséről és az alapműveletek sorrendjéről, jelentőségéről. A tanuló alapokat kapjon a

magasabb évfolyam követelményeinek elsajátításához.


6.3. Témakörök 6.3.1. Pékség működése 2 óra

Pékség helyiségeinek rendeltetése, az adott pékségben gyártott termékek.

Gépek elhelyezése, adott pékség technológia sorrendje.

Pékségben elvárt magatartás, munkafegyelem.

6.3.2. Nyersanyagok tárolása és előkészítése 13 óra Nyersanyagok tárolásának bemutatása.

Szakosított tárolás elvei. Anyagok szabályos elhelyezése.

Anyagok szabályos mozgatása.

Hűtés ellenőrzése.

Mérési feladatok elvégzése tömegre, térfogatra különböző anyagoknál, különböző

nagyságrendekben (kg, dkg, g, liter, dl.).

Nyersanyagok helyes munkahelyi tárolása.

6.3.3. Tésztakészítés 13 óra Tészta nyersanyagainak összemérése.

Dagasztás folyamata.

Csészecsere.

Dagasztógép kezelése üzemben lévő gépeken.

Dagasztási idő beállítása.

Megfelelően bedagasztott tészta jellemzői.

Kézi dagasztás.

6.3.4. Tésztafeldolgozás 50 óra Tésztafeldolgozás műveletei: kézi tésztaosztás, tészta mérés, gömbölyítés, hosszformázás.

Kiflisodrás.

Briósfélék fonása.

Kalácsfonás több szálból.

Osztógépek és kiflisodrók kezelése.

6.3.5. Kelesztés 12 óra Kelesztőeszközök megismerése, előkészítése. Kelesztőkamrák által jelzett értékek értelmezése.


6.3.6. Sütés 30 óra Sütés szerepe a pékségben.

Tészták előkészítése a vetésre.

Vetési műveletek.

Kemencék által mutatott értékek értelmezése.

Megsült termékek kisütése, felületkezelés.

Kemencék kiszolgálásának munkavédelme.

6.3.7. Késztermékek kezelése, csomagolása, jelölése 24 óra Termékek hűtésének és tárolásának körülményei.

Késztermékek csomagolása. Csomagoló anyagok fajtái, zárása.

Termékek jelölésének szabályos elhelyezése.

Késztermékek szabályos elhelyezése szállítóeszközben.

6.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) tanműhely, tanüzem, üzem




módszer neve






3. bemutatás x x






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret










3.1. Jegyzetkészítés eseményről

kérdéssor alapján x

3.2. Esemény helyszíni értékelése

szóban felkészülés után x

3.3. Utólagos szóbeli beszámoló x


4.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x

4.2. Információk rendszerezése

mozaikfeladattal x


munkavégzés irányítással x










6.1. Géprendszer megfigyelése

adott szempontok alapján x


szerkezetelemzés x x


megfigyelése x

6.4. Adatgyűjtés géprendszer

üzemeléséről x



7.2. Technológiai minták elemzése x







értékeléssel.

A


Élelmiszerelőállítási alapismeretek

megnevezésű



A 11919-16 azonosító számú Élelmiszerelőállítási alapismeretek megnevezésű szakmai

követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő

kompetenciák

Mu

nka

- és

körn

yeze

tvéd

ele

m

Mik

rob

ioló

gia

és

hig

ién

ia

Min

ősé

girá

nyí

tás

Min

ősé

g-e

llen

őrz

és

gyak

orl

at

Gaz

das

ági é

s

fogy

aszt

óvé

del

m

i ism

eret

ek

FELADATOK

Betartja és betartatja a munkahelyekkel

kapcsolatos munkavédelmi

követelményeket

x

Tudatosan alkalmazza az élelmiszer-ipari

mikroorganizmusait x

Nyersanyagot, készterméket vizsgál x

Betartja és betartatja az élelmiszer-előállításra

vonatkozó higiéniai előírásokat és HACCP

szabályokat

x

Vállalkozási és kereskedelmi tevékenységet

folytat x

Ismeri és alkalmazza a vállalkozás jogkövető

működése érdekében a fogyasztóvédelmi

előírásokat

x

SZAKMAI ISMERETEK

Munkahelyi egészség és biztonság mint érték x

Laboratóriumi alapmérések, alapműveletek x

Mikrobiológiai alapok x

Alapanyag minősítés, késztermék minősítés,

gyártásközi ellenőrzések alapelvei x

Kereskedelmi és marketing alapok x

A képzéshez illeszkedő haza és európai uniós

fogyasztóvédelmi előírások x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Szakmai nyelvű beszédkészség x x x x x

Jogszabályok ismerete x x

labortechnikai eszközök használata x

Információforrások kezelése x x x x x


Önállóság x x

Megbízhatóság x

Elhivatottság, elkötelezettség x x x


Kapcsolatteremtő készség x x x x x

Kapcsolatfenntartó készség x x x x x


Helyzetfelismerés x x

Numerikus gondolkodás, matematikai készség x x

Körültekintés, elővigyázatosság x x x

7. Munka- és környezetvédelem tantárgy 18 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

7.1. A tantárgy tanításának célja A biztonságos és egészséges munkavégzés szabályainak tudatos alkalmazása. A munkavédelem

készség szintű alkalmazása. Balesetvédelmi előírások alkalmazása. Elsősegélynyújtás

alapszintű elsajátítása.


7.3. Témakörök 7.3.1. Munkavédelem 13 óra

Munkavédelem célja, szabályozása, feladata, területei.

Munkavédelmi feladatok a munkaadó és a munkavállaló részéről.

Munkavédelmi jogok és kötelességek.

Munkavédelmi eszközök, védőruha és munkaruha.

Baleset megelőzés feladatai.

Munkaegészségügyi előírások az élelmiszeriparban, és szakmaspecifikusan. Ergonómia.

Hőmunka.

Munkavégzés hatása az emberi szervezetre. Munkalélektan.

Munkavédelmi kockázatértékelés készítésének kötelezettségei.

Érintésvédelem fajtái, ellenőrzése. Villamos berendezések munkavédelme.

Tűz elleni védekezés, teendők tűz esetén.

Elsősegélynyújtás alapjai.

7.3.2. Környezetvédelem 5 óra Környezetvédelem célja, területei.

Szakmaspecifikus környezetvédelmi szabályok.

Hulladékkezelés előírásai.

Veszélyes hulladékok kezelése.

Füstgáz kibocsátásra vonatkozó szabályok.

7.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) tanterem




módszer neve




1. Beszélgetés x x

2. Bemutatás x x x

3. Szemléltetés x x

4. Előadás x x

5. Megbeszélés x x x






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x




rendszerezése x


rendszerezése x






2.4. Tesztfeladat megoldása x x


felkészüléssel x






3.1. Esetleírás készítése x x


tapasztalatokról x x







értékeléssel.

8. Mikrobiológia és higiénia tantárgy 18 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

8.1. A tantárgy tanításának célja Az élelmiszeriparban előforduló hasznos és káros mikroorganizmusok tudatos alkalmazása

illetve védekezés ellenük a mikroorganizmusok életfeltételeinek befolyásolásával. Az

élelmiszer-higiéniai szabályainak megismertetése, a biztonságos élelmiszer előállítás

előírásainak alkalmazása.


8.3. Témakörök 8.3.1. Mikrobiológia 13 óra

Mikrobiológia tárgya.

Mikroorganizmusok csoportosítása.

Mikroorganizmusok életfeltételei.

Életfeltételek szabályozása.

Mikroorganizmusok anyagcseréje, anyagcsere termékei.

Mikroorganizmusok szaporodása, szaporodás szabályozása.

Mikroorganizmusok élelmiszer-ipari szerepe.

Szakma specifikus mikroorganizmusok szerepe az adott élelmiszeripari ágazat technológiájában.

Védekezés a káros mikroorganizmusok ellen.

Élelmiszer fertőzés és mérgezés.

8.3.2. Élelmiszeripari higiénia 5 óra Élelmiszeripari általános higiéniai előírásai.

Üzemi higiénia: raktározás, feldolgozás, késztermék tárolás és szállítás higiéniája. Gépek

higiéniája.

Személyi higiénia.

Tisztálkodás.

Munkaruha higiéniája.

8.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) szaktanterem, tanterem




módszer neve




1. Előadás x x

2. magyarászat x x

3. Önálló munka x

4. feladat megoldás x







és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x




rendszerezése x x








felkészüléssel x x









szóban felkészülés után x x



4.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x


mozaikfeladattal x






értékeléssel.

9. Minőségirányítás tantárgy 16 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

9.1. A tantárgy tanításának célja Az élelmiszeripari termékek felelősségteljes előállításának elvei. A tanulók felelősségérzetének

fejlesztése. A fogyasztók egészségi és gazdasági érdekei tiszteletének fejlesztése. A hatósági

eljárásrend megismerése.


9.3. Témakörök 9.3.1. Minőségirányítás 16 óra

Minőség fogalma.

Élelmiszerminőség elemei példákkal.

Élelmiszerbiztonsági veszélyek. Veszélyek megelőzése. Veszélyek azonosítása. Minőség irányítás

jogi szabályozása.

Minőségirányítási rendszerek az élelmiszeriparban (kötelező, választott). Minőségirányítás

dokumentumai, dokumentáció vezetése.

9.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) szaktanterem, tanterem, tanüzem, üzem




módszer neve




1. előadás x x



4. gyakorlotatás x x

5. szemléltetés x






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x x




rendszerezése x


rendszerezése x x








felkészüléssel x













3.5. Utólagos szóbeli beszámoló x x


4.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x


mozaikfeladattal x




4.5. Csoportos versenyjáték x x


5.1. Technológiai próbák végzése x


értékeléssel.

10. Minőség-ellenőrzés gyakorlat tantárgy 64 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

10.1. A tantárgy tanításának célja A nyersanyagok, félkész és késztermékek minőségi előírásainak ellenőrzésével kialakítani a

felelősségtudatot az élelmiszerek előállításánál. Az üzemi minőségellenőrzéssel segíteni az

áttekintőképesség, a precizitás, pontosság kialakítását.


10.3. Témakörök 10.3.1. Laboratóriumi alapok 5 óra

Laboratóriumi rendszabályok ismertetése.

Vegyszerek, kezelése, felhasználásuk szabályai.

Eszközök ismertetése, szakszerű használata.

Laboratóriumi mérések jegyzőkönyvezésének szabályai.

10.3.2. Tömegméréses alapvizsgálatok 8 óra Tömegmérés eszközei, mértékegységei.

Érzékenység, terhelhetőség fogalma.

Tömegmérés szabályai.

Mérés fogalma, mennyiség jelentése.

Tömegmérési feladatok.

Lemérés, bemérés.

Szabályos mintavétel.

Szakmára jellemző tömegmérési vizsgálatok.

Nyersanyag, félkész és késztermék tömegének mérése.

Termék valamely fizikai alkotójának mérése (töltelék, bevonat).

Nedvességtartalom mérés.

10.3.3. Térfogatméréses alapvizsgálatok 7 óra Térfogatmérő eszközök ismertetése.

Térfogatmérési feladatok.

Jelre állítás, hitelesítés.

Szakmára jellemző térfogatmérések.

10.3.4. Szakmaspecifikus titrimetriás vizsgálatok 12 óra Titrimetriás vizsgálatok célja.

Indikátorok szerepe.

Térfogatos elemzés lényege.

Savak, lúgok titrálása.

Szakmára jellemző nyersanyagok vagy késztermékek titrálásos vizsgálata.

10.3.5. Érzékszervi vizsgálatok 4 óra Nyersanyagok, késztermékek érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata, szabvány szerinti

minősítése.

Érzékszervi vizsgálatok értékelése.

10.3.6. Üzemi minőségellenőrzés 8 óra Gyártásközi ellenőrzések elvégzése.

Nyersanyagok vizsgálata, technológiai paraméterek ellenőrzése, dokumentálása, kiértékelése.

Késztermékek vizsgálata.

10.3.7. Technológiai tulajdonság vizsgálata 15 óra Szakmára jellemző nyersanyag, félkész vagy késztermék vizsgálatok vonatkozó szabványok

alapján.

10.3.8. Szárazanyag, koncentráció, sűrűség vizsgálata 5 óra Refraktometriás vizsgálatok.

Sűrűségmérés.

Különböző koncentrációjú oldatok készítése, meghatározása.

10.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) labor, tanüzem, üzem




módszer neve





2. bemutatás x x x

3. gyakoroltatás x









és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x x




rendszerezése x


rendszerezése x x x


2.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x


mozaikfeladattal x








3.3. Vegyészeti laboratóriumi

alapmérések x x

3.4. Anyagminták azonosítása x

3.5.. Tárgyminták azonosítása x x







értékeléssel.

11. Gazdasági és fogyasztóvédelmi ismeretek tantárgy 32 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

11.1. A tantárgy tanításának célja A gazdasági folyamatok, összefüggések megismertetése. A vállalkozások indításának,

működtetésének feladatainak megismerése, alkalmazása, ezzel a gazdaság alapelemének

számító értékteremtő tevékenységek elsajátítása.


11.3. Témakörök 11.3.1. Gazdasági alapok 15 óra

Gazdaság működése, körfolyamata.

Gazdasági rendszerek.

Piacgazdaság működése.

Szükségletek, hierarchiája.

Igények és javak.

Piac működése, szereplői, elemei.

Piac szabályozása.

Pénzügyi szervezetek, szerepük, működésük.

Hitel fogalma, fajtái.

Pénzforgalom szabályai.

Adózási alapfogalmak.

Kereskedelem fajtái, szereplői, szerepe a gazdaságban.

11.3.2. Vállalkozási ismeretek 8 óra Vállalkozások szerepe a gazdaságban.

Vállalkozások típusai.

Vállalkozások alapítása, indítása, működtetése, megszüntetése.

11.3.3. Marketing 7 óra Marketing fogalma.

Marketing mix elemei.

Termékéletpálya.

Reklám szerepe.

Reklám jellemzői, típusai.


Alapfogalmak (tudatos fogyasztó, vállalkozás, forgalmazó, termék és szolgáltatás, eladási ár és

egységár, online adásvételi és szolgáltatási szerződés)

Az ár feltüntetése (feltüntetés módja, több ár feltüntetése)

Csomagolás (alapvető előírások) Panaszkezelés, ügyfélszolgálat (panasztételi lehetőségek,

szóbeli, írásbeli panasz, jegyzőkönyv felvétele, válaszadás módja és ideje). Fogyasztói

érdekek képviseletét ellátó egyesületek

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok

Piacfelügyeleti alapfogalmak A hatósági ellenőrzés

Kereskedelmi törvény fogyasztóvédelmi rendelkezései (méret, súly, használhatóság ellenőrzése,

vásárlók könyvének vezetése, üzlet nyitva tartásáról szóló tájékoztatás, e-kereskedelemhez

kapcsolódó fogyasztóvédelmi előírások)

Szavatosságra és jótállásra vonatkozó tudnivalók

11.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) tanterem, szaktanterem, tanbolt




módszer neve




1. előadás x x

2. szemléltetés x x



5. egyéni munka x

6. gyakoroltatás x






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret





jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x x




rendszerezése x x







felkészüléssel x


3.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x



értékeléssel.

A


Mézeskalács készítés

megnevezésű



A 10942-16 azonosító számú Mézeskalács készítés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz


Méz

esk

alác

s ké

szít

és

Méz

esk

alác

s ké

szít

és

gyak

orl

at

FELADATOK

Mézes tésztaféléket készít, érlel x x

Feladolgozza a mézes termékek tésztáit x x

Bevonja a mézes termékek tésztáit x x

Mézes terméket díszít x x

Süti a mézes termékeket x x

Mézes termékek készárukezelését végzi x x

SZAKMAI ISMERETEK

Mézeskalács nyersanyagai x x

Mézeskalács tészta x x

Mézeskalács üzem helyiségei, gépei, szerszámai x x

Mézes tésztafélék feldolgozása x x

Mézeskalács díszítés és mézeskalács minták x x

Mézeskalács csomagolás és jelölés x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK


Mennyiségérzék x

Kisgépek, dagasztógépek használata x

Kéziszerszámok, szeletelők, vágók kiszúrók

használata x


Önállóság x x

Felelősségtudat x

Döntésképesség x x


Kapcsolatteremtő készség x x

Kapcsolatfenntartó készség x x


Helyzetfelismerés x x

Numerikus gondolkodás, matematikai készség x

Körültekintés, elővigyázatosság x x

12. Mézeskalács készítés tantárgy 48 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

12.1. A tantárgy tanításának célja Mézeskalács, mint hagyományos élelmiszer történetének, változatainak, nyersanyagainak, készítés

módjának, díszítésének megismerése. Méz táplálkozásban betöltött szerepének fontossága. A

díszítés motívumainak néprajzi szerepének megismerése.


12.3. Témakörök 12.3.1. Mézes termékek 3 óra

Mézes termékek jellemzése. Méz szerepe a táplálkozásban. Mézeskalács készítés története A

témakör részletes kifejtése

12.3.2. Mézes kalács nyersanyagai 4 óra Mézes tésztákhoz felhasznált nyersanyagok. Mézfajták. Méz minőségi követelményei.

12.3.3. Mézes tészták készítése, érlelése 12 óra Mézes tésztafélék, Különböző eljárásokkal készült mézes tészták (hideg, meleg, hagyományos,

egyszerű.) Mézes tészta érlelése, érlelés szerepe, tészta puhítása. Cukortészták készítése.

Mézes tészták lazítása. Ízesített tészták.

12.3.4. Mézes tészta feldolgozása, sütése 12 óra Mézes tészták osztása, alakítása, nyújtás, formázás, kiszúrás, vágás. Vert (ütött) mézes kalács

készítése. Mézes tésztafélék sütése, sütés paraméterei

12.3.5. Mézes termékek díszítése 12 óra Díszítőanyagok. Sütés előtti, utáni díszítés. Díszítő eljárások, műveletek. Hagyományos és

újszerű díszítő motívumok.

12.3.6. Mézes termékek csomagolása, jelölése 2 óra Mézes termékek minőségi követelményei vonatkozó szabályok szerint. Mézes termékek

változásai tárolás alatt. Mézes termékek csomagoló anyagai. Vonatkozó jelölési előírások.

Mézes termékek hibái

12.3.7. Mézes termékek készítésének gépei, eszközei 3 óra Mézes tészta készítés gépei, tészta feldolgozás, alakítás, formázás gépei, eszközei.

Kéziszerszámok. Kemencék, sütők kezelése. Díszítés eszközei. Csomagoló eszközök, gépek

12.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) tanterem, szaktanterem




módszer neve





2. előadás x x








és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x










rendszerezése x




3.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x x






5.2. Anyagminták azonosítása x x


értékeléssel.

13. Mézeskalács készítés gyakorlat tantárgy 80 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

13.1. A tantárgy tanításának célja A mézeskalács készítés elméleti ismereteinek gyakorlati alkalmazása. A formázás és díszítés

sokféleségének gyakorlása. A tanulók kézügyességének fejlesztése


13.3. Témakörök 13.3.1. Mézeskalács készítés eszközei 6 óra

Mézeskalács készítés eszközeinek használata, ismerete.

13.3.2. Mézes termékek nyersanyagai 11 óra Mézes tészta nyersanyagainak tárolása, előkészítése. Mérés, szitálás, oldás, szirupfőzés,

melegítés

13.3.3. Mézes tészták készítése, érlelése 13 óra Különböző mézes tésztafélék készítése. Gyúrás kézzel, géppel. Tészta érlelés.

13.3.4. Mézes tészta feldolgozása és sütése 13 óra Mézes tészta mérése, nyújtása, kiszúrása különböző kiszúrókkal, alakítás. Vert mézes készítése.

Mézes tészta díszítése. Mézes tészta sütése

13.3.5. Mézes kalács díszítése, csomagolása, jelölése 37 óra Fecskendezés, szórás, bevonás, egyéb műveletek. Érzékszervi minősítés, tömeg ellenőrzés.

Csomagolóanyag kiválasztása, zárási műveletek. Jelölés elhelyezése.

13.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) tanműhely, tanüzem, üzem




módszer neve




1. Bemutatás x x x

2. Szemléltetés x x x








és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret





jegyzeteléssel x




rendszerezése x x














adott szempontok alapján x x





5.4. Tárgyminták azonosítása x x







értékeléssel.

A


Sütőipari ismeretek

megnevezésű



A 11837-16 azonosító számú Sütőipari ismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz


Sütő

ipar

i tec

hn

oló

gia

II.

Szak

mai

gép

ek II

.

Szak

mai

szá

mít

áso

k II

Szak

mai

gya

korl

at II

.

FELADATOK

Anyagszükséglet számításokat végez x x x

Tésztát készít (dagaszt, gyúr, kever) x x x

Tésztafeldolgozást végez x x x

Beállítja a kelesztés paramétereit, elvégzi a

kelesztést és a felületkezelést x x x

Beállítja a sütés feltételeit, elvégzi a vetést,

felügyeli a sütést x x x

Kezeli és szabályozza a sütőipari gépeket,

berendezéseket x

SZAKMAI ISMERETEK

Nyersanyag szükséglet számításai x x x

Tésztakészítés célja, eljárásai, módjai x x x

Tésztafeldolgozás célja, műveletei, hatása x x x

Kelesztés célja, folyamatai, eljárásai x x x

Sütés célja, feltételei, eljárásai, folyamatai x x x

Csomagolóanyagok, csomagolóeszközök x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Elemi számolási készség x x

komplex eszközhasználati képesség x x

Nyersanyagátvételhez szükséges laboreszközök

használata x


Pontosság x x x x

Önállóság x x x x


Segítőkészség x x

Határozottság x x x x



gyakorlatias feladatértelmezés x

14. Sütőipari technológia II. tantárgy 132 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

14.1. A tantárgy tanításának célja A sütőipari technológia I. c. tantárgy ismereteire építve a technológiai ismeretek kibővítése. A

technológiai összefüggések, folyamatok mélyebb megismerése. A paraméterek

beszabályozásának és technológiai összefüggéseinek megismerése. A teljes technológia

szabályainak, összefüggéseinek megismerése, összekapcsolása. A sütőipari termékek

előállításának jogi szabályozásának megismerése.


14.3. Témakörök 14.3.1. Anyagismeret, tárolás, előkészítés 24 óra

A sütőiparban használt lisztfajták, liszttípusok jellemzése, a lisztek jelölése. Különleges

lisztek. A liszt kémiai összetétele, az alkotórészek változása a gyártástechnológia folyamán.

A lisztek minőségi követelményei, átvételük, tárolásuk.

A liszt technológiai szempontból fontos tulajdonságai, vizsgálatuk elmélete.

A minőségi jellemzők figyelembe vétele a gyártástechnológia során.

A liszthibák, lisztromlás okai, feldolgozhatóságuk.

A sütőipar nélkülözhetetlen segédanyagai: az élesztő, só jellemzése, technológiai szerepük,

tárolásuk, adagolási mértékük, előkészítésük. Adagolásuk mértéke.

A liszt, illetve a belőle készült tészta, késztermék tulajdonságait javító anyagok.

A technológiai folyamatokat egyszerűsítő anyagok. Felhasználásuk mértéke és az ezt

befolyásoló tényezők.

A sütőipar járulékos anyagai: dúsító-, ízesítő-, töltelék-, és díszítő anyagok szerepe,

felhasználásuk mértéke.

A nyersanyagok előkészítésének célja, műveletei.

14.3.2. Gyártástechnológia szakaszai 37 óra A tészta kialakulás folyamatai, a búza- és rozstészta szerkezete.

A tészta kialakulás folyamatai különböző dagasztógépek esetében, a dagasztási módok

jellemzése.

A kovász- és tésztaérés mikrobiológiai, enzimes és kolloid folyamatai.

Közvetett tésztakészítés: a kovász technológiai mutatói, erjedési vesztesége.

A szakaszos kovászolás célja, lényege. Kovászfajták.

Kovászmag felhasználása.

Közvetlen tésztakészítés: a tészta technológiai mutatói, kovászpótló eljárások.

A tésztafeldolgozás célja, műveletei.

A tészta pihentetésének célja, helye a feldolgozásban, paraméterei.

A feldolgozás hatása a tészta szerkezetére.

A kelesztés célja, feltételei.

Kelesztés közben lejátszódó folyamatok, a megkeltség jelei.

Kelesztés közben végzett műveletek. Kelesztési eljárások (késleltetés, megszakítás).

A sütés célja, feltételei.

A tészta felmelegedése sütés közben, a sülő tésztában lejátszódó folyamatok, az

átsültség megállapítása.

Sütési eljárások.

A késztermék kezelésének műveletei.

14.3.3. Kenyérfélék gyártása 25 óra A kenyerek általános jellemzése, csoportosítása, a kenyérfélék anyagnormája.

Búzakenyerek tésztájának készítése közvetett- és közvetlen eljárással.

Rozstészta készítése, jellemzői, rozskenyerek összetétele.

Különböző kovászolási móddal készült kenyerek jellemzői.

Fehér kenyér, félbarna kenyér, egy adott rozsos és rozskenyér összetétele.

A kenyértészta feldolgozásának műveletei, hatásuk a tészta szerkezetére. Kenyérfélék

tésztájának osztása, feladási tömegeik, alakítási műveleteik.

A kenyerek kelesztésének feltételei, technikai megoldásai, kelesztés közben végzett műveletek.

A kenyerek sütésének feltételei, az átsültség megállapítása, az alkalmazott sütési eljárások.

Kenyerek átsültségének megállapítása. Sütési idők meghatározása.

A kisült termék kezelése. Hűtés, tárolás, csomagolás, szállítás.

A kenyérfélékre vonatkozó minőségi követelmények. Kenyérfélék jelölési előírásai.

.

14.3.4. Péksütemények és finom pékáruk gyártása 30 óra A sütőipari fehértermékek általános jellemzése, csoportosítása, anyag felhasználási normái.

A péksütemények és finom pékáruk jellemzése, tésztakészítési eljárásai, feldolgozási műveletei.

Vizes tésztából készült legjellemzőbb péksütemények ismerete, tésztakészítésük, feldolgozásuk.

Tejes tésztából készült legjellemzőbb péksütemények ismerete, tésztakészítésük, feldolgozásuk.

Dúsított tésztából készült legjellemzőbb péksütemények ismerete, tésztakészítésük,

feldolgozásuk.

Tojással dúsított tésztából készült legjellemzőbb finom pékáruk ismerete, tésztakészítésük,

feldolgozásuk.

Omlós tésztából készült legjellemzőbb finom pékáruk ismerete tésztakészítésük, feldolgozásuk.

Leveles tésztából készült legjellemzőbb finom pékáruk ismerete, tésztakészítésük,

feldolgozásuk.

A péksütemények és finom pékáruk kelesztésének célja, feltételei, technikai megoldásai,

kelesztés közben végzett műveletek.

A péksütemények és finom pékáruk sütésének célja, feltételei, az alkalmazott sütési eljárások.

A kisült termékek kezelése.

A késztermékek minőségi követelményei.

14.3.5. Egyéb sütőipari termékek 16 óra Fagyasztott termékek általános jellemzése A gyorsfagyasztott termékek csoportosítása,

gyártástechnológiája. Gyorsfagyasztott félkész termékek. Fagyasztás technológiája.

A diétát kiegészítő sütőipari termékek általános jellemzése, csoportosítása.

A rostban gazdag diétás termékek általános jellemzése, nyersanyagai, termékeinek

gyártástechnológiája. Növényi rostok szerepe a táplálkozásban.

A szénhidrátszegény diétás termékek általános jellemzése, nyersanyagai, termékeinek

gyártástechnológiája. Szénhidráttartalom számítása.

A nátriumszegény diétás termékek általános jellemzése, nyersanyagai, termékeinek

gyártástechnológiája. Nátriumtartalom számítása.

A gluténmentes termékek általános jellemzése, nyersanyagai, termékeinek

gyártástechnológiája.

A tartós sütőipari termékek élelmezési szerepe, a tartósítás elvei, megoldásai.

Zsemlemorzsa előállításának technológiája. Morzsafélék minőségi előírásai.

14.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) tanterem, szaktanterem, szemléltetésre tanüzem, üzem




módszer neve




1. Szemléltetés x x

2. Előadás x x

3. Magyarázat x x

4. gyakoroltatás x


6. házi feladat x






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x x


jegyzeteléssel x




rendszerezése x


rendszerezése x x


2.1. Írásos elemzések készítése x x x






felkészüléssel x






4.1. Esetleírás készítése x


tapasztalatokról x







értékeléssel.

15. Szakmai gépek II. tantárgy 50 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

15.1. A tantárgy tanításának célja A Szakmai gépek I. c tantárgy tananyagára építve, a tanulók részletesebben megismerhetik a

sütőiparban használt eszközök, gépek és berendezések feladatát és kezelését,

munkavédelmi és higiéniai előírásait. A tantárgy tanítása során a tanulók sütőipari gépekkel

kapcsolatos ismerete kibővül.


15.3. Témakörök 15.3.1. Szállítás, tárolás, előkészítés berendezései 9 óra

Ömlesztett és zsákos tárolás megoldásai.

Pneumatikus lisztszállítás.

Sziták, lisztmérlegek, vízkeverők és adagolók

15.3.2. Tésztakészítés gépei 9 óra Dagasztógépek csoportosítása. Jellemzőik.

Spirálkarú dagasztógép kezelése, munkavédelme, higiéniája

Csigavonalú gyorsdagasztógép kezelése, munkavédelme, higiéniája

Keverő–habverő gép kezelése, munkavédelme, higiéniája.

15.3.3. Tésztafeldolgozás gépei 14 óra Tésztafeldolgozás gépeinek kezelése, munkavédelme és higiéniája.

Kenyértészta feldolgozó gépek: dugattyús és hidraulikus kenyértészta osztógép, külsőpályás

gömbölyítő gép, hosszformázó gépek.

Egyéb formázógépek.

Süteménytészta osztó- és alakító gépek: süteménytészta osztó, szakaszos és folytonos

működésű osztó-gömbölyítő-, szalagos kiflisodró gépek, tésztanyújtó gép.

Süteménytészta feldolgozó gépsor.

Tésztapihentető berendezések.

15.3.4. Kelesztés berendezései 6 óra Kelesztő berendezések kezelése, munkavédelme és higiéniája.

Kamrák kezelése, késleltető és megszakító berendezések kezelése, vetőszerkezetek,

félautomata vetőszerkezetek használata.

Kelesztés eszközei, jellemzőik, használatuk és higiéniájuk.

15.3.5. Sütés, készárukezelés berendezései 12 óra Kemencék csoportosítása, működésük.

Több sütőteres kiskemencék, forgókocsis kemencék.

Át és visszahordó kemencék.

Fűtési elvük. Kezelésük.

Kiszolgálásuk módjai.

Szabályozásuk, biztonságtechnikájuk.

Kemencék munkavédelme és higiéniája.

Szeletelő, csomagoló berendezések kezelése, munkavédelme, higiéniája.





módszer neve




1. előadás x x

2. bemutatás x x x


4. beszélgetés x x








és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x x


jegyzeteléssel x




rendszerezése x


rendszerezése x x








felkészüléssel x














megfigyelése x x


üzemeléséről x x


értékeléssel.

16. Szakmai számítások II. tantárgy 32 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

16.1. A tantárgy tanításának célja A szakmai számítások I. c. tantárgy tananyagára alapozva, a sütőipari nyersanyagszükséglet és

teljesítmény számítások kibővített formában, szélesebb ismeretanyaggal válnak a tanulók

számára elsajátíthatóvá.


16.3. Témakörök 16.3.1. Anyagnorma számítások 18 óra

Anyagnormák önálló alkalmazása.

Kenyérfélék közül a fehér kenyér, félbarna kenyér, burgonyás kenyér, rozsos és rozskenyér

anyagnormájának ismerete.

Péksütemények közül a vizes zsemle, tejes kifli anyagnormájának, dúsított termékcsoport egy

termékének anyagnormájának ismerete.

Finom pékáruk közül egy tojással dúsított, egy omlós és egy leveles termék anyagnormájának

ismerete.

Az anyagnorma bármely üzemi norma lehet, ha az megfelel az MÉ előírásainak.

16.3.2. Kovász számítások 5 óra Kovász technológiai mutatóinak (nagyság, sűrűség, élesztő mennyiség) számolása. Kovász

nyersanyagainak meghatározása adott termékmennyiség és norma alapján.

16.3.3. Töltelék számítások 5 óra Töltelékes termékek töltelékének kiszámolása adott norma alapján.

Az anyagnorma bármely üzemi norma lehet, ha az megfelel az MÉ előírásainak.

16.3.4. Teljesítmény számítások 5 óra Dagasztógép, feldolgozógép, kemence teljesítményének számításai.

16.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) tanterem, szaktanterem




módszer neve




1. előadás x x









és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x x




rendszerezése x


rendszerezése x x





mondatszintű kérdésekre x x x



felkészüléssel x






értékeléssel.

17. Szakmai gyakorlat II. tantárgy 444 óra Kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

17.1. A tantárgy tanításának célja A szakmai gyakorlat I. tantárgy tanulása során megszerzett alapvető gyakorlati képességek,

készségek, kompetenciákra épülve a tanuló a teljes sütőipari palettáról ismereteket kapjon.

Az elméleti ismereteket megerősítse a gyakorlaton szerzett ismeretekkel, gyakoroltatással.

Kialakuljon a tanuló rendszerszemlélete, felelősségérzete a jó minőségű termékek

előállítására, a szabályok betartására, és a vevők tiszteletére.


17.3. Témakörök 17.3.1. Anyagismeret, tárolás, előkészítés 32 óra

A gyártáshoz szükséges anyagok mennyiségének kiszámítása

A gyártáshoz szükséges anyagok átvétele, tárolása, előkészítése

Az anyagszükséglet kiszámítása

A gyártáshoz szükséges anyagok mennyiségének és minőségének ellenőrzése A

gyártáshoz szükséges anyagok előkészítéséhez általánosan használt gépek és

berendezések üzemelés előtti ellenőrzése, működés közbeni felügyelete Részvétel

a napi karbantartási feladatokban

17.3.2. Gyártástechnológia szakaszai 80 óra A sütőipar nyersanyagainak érzékszervi vizsgálata

A liszt hőmérsékletének beállítása, keverése, szitálása, mérése

A dagasztóvíz hőmérsékletének beállítása, mérése

A segéd és járulékos anyagok előkészítése

Az előkészítés gépeinek, berendezéseinek alkalmazása

Különböző sűrűségű, érési idejű kovászok készítése

Szakaszos kovász készítése, kovászmag felhasználása

A kovász tulajdonságai, érettségi állapotának meghatározása

Dagasztás különböző fordulatszámú dagasztógépekkel

A tészta technológiai paramétereinek beállítása, érettségének megállapítása

Élesztőaktiválás, érett tésztára dagasztás, kovászpótló eljárások Szakmai

számítások

A tészta alakításának műveletei: gömbölyítés, hosszformázás, sodrás, fonás

A kelesztés eszközének, berendezésének megválasztása, alkalmazása A kelesztő

paramétereinek beállítása, a termék felületének kezelése, a termék elhelyezése

a kelesztőben A kelési folyamat ellenőrzése

A kemence előkészítése a sütésre

A kemence hőmérsékletének-, gőzviszonyainak szabályozása

Lapátos vetés, vetés vetőszerkezettel

Sütési sorrend megállapítása több termék gyártása esetén

Késztermék csomagolása különböző módszerekkel, tárolás, a tárolási paraméterek ellenőrzése

17.3.3. Kenyérfélék gyártása 115 óra A kenyértészta készítéséhez szükséges nyersanyagok előkészítése

Kenyértészta készítése közvetett úton: a technológiai mutatók megválasztása, a kovász

elkészítése, érlelése, a tészta technológiai mutatóinak megválasztása, a tészta elkészítése

dagasztással, a tészta érlelése

Kenyértészta készítése közvetlen eljárással: a kovászpótló anyag és a technológiai mutatók

megválasztása, a nyersanyagok egyneműsítése dagasztással, a tészta érlelése

Rozskenyerek tésztájának elkészítése

A kenyértészta feldolgozásának műveletei (osztás, mérés, gömbölyítés, hosszformázás)

Kenyértészta kézi osztása (csípés), mérése

Különböző kenyérformák kialakítása

A feldolgozó gépek alkalmazása

A kelesztés eszközének, berendezésének megválasztása

A kelesztő paramétereinek beállítása, a termék felületének kezelése, a termék

elhelyezése a kelesztőben A kelési folyamat ellenőrzése


A termékek előkészítése a sütésre, a sütési paraméterek beállítása, a megkelt termék

kemencébe helyezése (vetés), a sütési folyamat ellenőrzése, az átsültség megállapítása,

kisütés

A kisült termék kezelése

A késztermék minőségének ellenőrzése

17.3.4. Péksütemények és finom pékáruk gyártása 180 óra A péksütemények, finom pékáruk készítéséhez szükséges nyersanyagok előkészítése. Vizes,

tejes, dúsított, tojással dúsított, omlós, leveles tészta készítése közvetlen (közvetett)

eljárással, a technológiai mutatók megválasztása, a nyersanyagok egyneműsítése

dagasztással, a tészta érlelése.

A termékek alakítási műveletei (gömbölyítés, hosszformázás, sodrás, fonás).

A tésztafeldolgozás megtervezése: préstömeg, prések számának kiszámítása. A

feldolgozógépek alkalmazása.

A kelesztés eszközének, berendezésének megválasztása.


elhelyezése a kelesztőben. A kelési folyamat ellenőrzése.

A kemence előkészítése a sütésre.



kisütés.

A kisült termék kezelése.

A késztermék minőségének ellenőrzése.

17.3.5. Egyéb sütőipari termékek gyártása 37 óra Fagyasztott termékek gyártása.

A diétát kiegészítő sütőipari termékek általános jellemzése, csoportosítása.

A rostban gazdag diétás termékek nyersanyagai, termékeinek gyártástechnológiája.

A szénhidrátszegény diétás termékek nyersanyagai, termékeinek gyártástechnológiája

A nátriumszegény diétás termékek nyersanyagai, termékeinek gyártástechnológiája.

A gluténmentes termékek nyersanyagai, termékeinek gyártástechnológiája. A tartós

sütőipari termékek tartósításának elvei, megoldásai.

Tartós kenyérfélék, kétszersültek gyártása. Zsemlemorzsa előállításának technológiája.

A késztermék minőségének érzékszervi ellenőrzése.

17.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) tanüzem, tanműhely, üzem




módszer neve





2. bemutatás x x









és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



rendszerezése x































értékeléssel.


II. Két évfolyamos oktatás közismereti képzés nélkül

1. évfolyamot követően 96 óra

Az 1. évfolyamot követő szakmai gyakorlat szakmai tartalma:

Pékség helyiségeinek rendeltetése, adott pékségben gyártott termékek. Gépek elhelyezése,

adott pékség technológia sorrendje. Pékségben elvárt magatartás, munkafegyelem.

Nyersanyagok tárolásának bemutatása. Szakosított tárolás elvei. Anyagok szabályos

elhelyezése. Anyagok szabályos mozgatása. Hűtés ellenőrzése. Mérési feladatok elvégzése

tömegre, térfogatra különböző anyagoknál, különböző nagyságrendekben (kg, dkg, g, liter,

dl.) Nyersanyagok helyes munkahelyi tárolása.

Tészta nyersanyagainak összemérése. Dagasztás folyamata. Csészecsere. Dagasztógép kezelése

üzemben adott gépeken. Dagasztási idő beállítása. Megfelelően bedagasztott tészta

jellemzői. Kézi dagasztás.

Tésztafeldolgozás műveletei: kézi tészta osztás, tészta mérés, gömbölyítés, hosszformázás.

Kiflisodrás. Briósfélék fonása. Kalácsfonás több szálból. Osztógépek kezelése.

Kelesztőeszközök megismerése, előkészítése. Kelesztőkamrák által jelzett értékek értelmezése.


Sütés szerepe a pékségben. Tészták előkészítése a vetésre. Vetési műveletek. Kemencék által

mutatott értékek értelmezése. megsült termékek kisütése, felületkezelés. Kemencék

kiszolgálásának munkavédelme.

Termékek hűtésének és tárolásának körülményei. Késztermékek csomagolása. csomagoló

anyagok fajtái, zárása. Termékek jelölésének szabályos elhelyezése. Késztermékek szabályos

elhelyezése szállítóeszközben

Kenyértészta készítése közvetett úton: a technológiai mutatók megválasztása, a kovász

elkészítése, érlelése, a tészta technológiai mutatóinak megválasztása, a tészta elkészítése

dagasztással, a tészta érlelése

Kenyértészta készítése közvetlen eljárással: a kovászpótló anyag és a technológiai mutatók

megválasztása, a nyersanyagok egyneműsítése dagasztással, a tészta érlelése

Rozskenyerek tésztájának elkészítése

Szakmai számítások

A kenyértészta feldolgozásának műveletei (osztás, mérés, gömbölyítés, hosszformázás)

Kenyértészta kézi osztása (csípés), mérése

Különböző kenyérformák kialakítása

A feldolgozó gépek alkalmazása

A kelesztés eszközének, berendezésének megválasztása


elhelyezése a kelesztőben A kelési folyamat ellenőrzése




kisütés

A kisült termék kezelése

A késztermék minőségének ellenőrzése

A péksütemények, finom pékáruk készítéséhez szükséges nyersanyagok előkészítése. Vizes,

tejes, dúsított, tojással dúsított, omlós, leveles tészta készítése közvetlen (közvetett)

eljárással, a technológiai mutatók megválasztása, a nyersanyagok egyneműsítése

dagasztással, a tészta érlelése.

A termékek alakítási műveletei (gömbölyítés, hosszformázás, sodrás, fonás).

A tésztafeldolgozás megtervezése: préstömeg, prések számának kiszámítása. A

feldolgozógépek alkalmazása.

A kelesztés eszközének, berendezésének megválasztása.

A kelesztő paramétereinek beállítása, a termék felületének kezelése, a termék elhelyezése a

kelesztőben. A kelési folyamat ellenőrzése.”


a(z)

34 762 01

SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ

SZAKKÉPESÍTÉSHEZ




valamint


– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet, és

– a(z) 34 762 01 számú Szociális gondozó és ápoló megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet

alapján készült.



Szakképesítés megnevezése: Szociális gondozó és ápoló

A szakmacsoport száma és megnevezése: 2. Szociális szolgáltatások

Ágazati besorolás száma és megnevezése: III. Szociális

Iskolai rendszerű esti szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év



Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:




vagy iskolai végzettség hiányában: —

Bemeneti kompetenciák: —




Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek

IV. A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek

A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a

szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező

pedagógus és egyéb szakember vehet részt.

Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:

Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs

gyakorlat

A szakmai készségfejlesztést csoportvezetésben

jártas pszichológus, személyiségfejlesztő

tréner végezheti; a kommunikációs

gyakorlatot: pszichológus, okleveles szociális

munkás, pedagógiai előadó, okleveles

gyógypedagógus, okleveles szupervízor,

szociális szervező, szociális

kompetenciafejlesztő tréner,

személyiségfejlesztő tréner

Társadalomismeret

Okleveles szociálpolitikus, okleveles szociális

munkás, okleveles szociológus, okleveles

társadalomismeret szakos tanár, szociális

menedzser

Monitorozó gyakorlat

Okleveles szociálpolitikus, okleveles szociális

munkás, okleveles szociológus, szociális

szervező, szociális menedzser, ápoló (BsC)

Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Okleveles szociálpolitikus, jogász, okleveles

szociális munkás, szociális menedzser

Pszichológiai alapismeretek Pszichológus, pedagógiai előadó, pszichiáter,

okleveles gyógypedagógus, ápoló (BsC, MsC)

Egészségügyi alapismeretek Orvos, ápoló (BsC, MsC), egészségügyi szakoktató,

egészségtan tanár

Klinikai ismeretek Orvos, ápoló (BsC, MsC), egészségügyi szakoktató

Ápolási ismeretek Ápoló (BsC, MsC), egészségügyi szakoktató

Népegészségügyi ismeretek Orvos, ápoló (BsC, MsC), egészségügyi szakoktató,

egészségtan tanár

Az elsősegélynyújtás gyakorlata Orvos, ápoló (BsC, MsC), egészségügyi szakoktató,

mentőtiszt

Gondozási ismeretek

Szociális munkás, szociális szervező, szociális

menedzser; szociálpolitikus, szociológus,

akinek minimum 3 éves szociális

intézményvezetői gyakorlata van

Gondozási gyakorlat

Szociális munkás, szociális szervező, szociális

menedzser, szociálpolitikus, egészségügyi

szociális munkás

Szociális munka elmélete

Okleveles szociális munkás, okleveles

szociálpolitikus, szociálpedagógus, szociális

szervező, szociális menedzser, egészségügyi

szociális munkás

Esetmegbeszélés


szociálpolitikus, szociálpedagógus,

szociológus, szociális szervező, szociális

menedzser, egészségügyi szociális munkás,

akinek 3 éves szakmai gyakorlata van a

szociális ellátások és szociális igazgatás

területén

Szupervízió

Diplomás szupervízor vagy a Szociális Szakmai

Szövetség Akkreditációs Bizottsága által

csoportos szupervíziós munkára akkreditált

szupervízor, pszichológus

Mentálhigiéné Mentálhigiénikus-egészségfejlesztő,

mentálhigiénikus, pszichológus

Szociális adminisztráció


szociálpolitikus, szociálpedagógus,

szociológus, szociális menedzser, egészségügyi

szociális munkás, akinek 3 éves szakmai

gyakorlata van a szociális ellátások vagy a

szociális igazgatás területén

A szakmai gyakorlat, a szociális munka gyakorlata

Az alábbi feltételek együttes megléte:

1. tereptanári végzettség

2. a szakma gyakorlását szabályozó rendeletek

(a személyes gondoskodást nyújtó szociális

intézmények szakmai feladatairól és

működésük feltételeiről, a személyes

gondoskodást nyújtó gyermekjóléti,

gyermekvédelmi intézmények, valamint

személyek szakmai feladatairól és működésük

feltételeiről) szerinti végzettséggel rendelkező

szakember

3. legalább öt év, az adott szakiránynak

megfelelő szakmai gyakorlat

Tárgyi feltételek

A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés

szakmai és vizsgakövetelménye (SZVK) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Nincs

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs






heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy


vonatkozóan:

Összesen 12 8 120

14 6

Összesen 20 20

11499-12


11497-12


10569-16 Gondozási-ápolási

alapfeladatok

Szakmai készségfejlesztés és

kommunikációs gyakorlat 2 1,5

Szociálpolitikai, jogi és etikai

ismeretek 2 2

Pszichológiai alapismeretek 2

Egészségügyi alapismeretek 3 0,5

Ápolási, gondozási alapismeretek 2

Megfigyelési és elsősegélynyújtási

gyakorlat 1

10570-16 A szükségletek

felmérése

Társadalomismeret 1

Klinikai ismeretek 2,5

Ápolási gyakorlat 1

Gondozási ismeretek 1,5

A gondozási szükségletek

felmérésének gyakorlata 1

Monitorozó gyakorlat 2

10571-16 Sajátos gondozási

feladatok

Szociális munka elmélete 3

Szociális munka gyakorlata 1

Szociális gondozás 3

Szociális gondozás gyakorlata 1 1,5

Mentálhigiéné 1

Esetmegbeszélés és szupervízió a

gyakorlaton 1

10572-16 Gondozási-ápolási

adminisztráció A szociális adminisztráció gyakorlata 1 1




nélkül


Összesen

e gy ögy e gy

A szakképe-

sítésre

vonatkozó:


448 192

1480 Összesen 720 640


Gyakorlati óraszámok (arány ögy-vel) 600 óra (40,5%)

11

49

9-1

2

Fogl

alko

ztat

á

s II

.




Álláskeresés 5 5


11

49

7-1

2

Fogl

alko

ztat

á

s I.






10

56

9-1

6

Go

n

do

zá

si-

ápo

l

ási

alap

f

elad

ato

k

Szakmai készségfejlesztés és

kommunikációs gyakorlat 0 72 0 48 120

Tanulástechnikai gyakorlat 20 20

A reális énkép szerepe a szociális

segítésben 20 12 32

A szakmai együttműködés és a segítő

kapcsolat 20 12 32

A veszteségek feldolgozása gyakorlat 12 12

A kongruens kommunikáció 12 12 24

Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek 72 0 64 0 136

Szociálpolitikai alapismeretek 40 40

A szociálpolitika intézményrendszere 16 16

Jogi és családjogi alapismeretek 20 20

A jóléti nagyrendszerek és lokális ellátások 24 24

Közigazgatási ismeretek 20 20

A szociális segítés etikája 16 16

Pszichológiai alapismeretek 72 0 0 0 72

Pszichológiai alapismeretek 18 18

Szociálpszichológiai jelenségek és

folyamatok 18 18

Az életút pszichológiája 18 18

A személyiség pszichológiája 18 18

Egészségügyi alapismeretek 108 0 16 0 124

Az emberi test felépítése, szerveződési

szintjei 28 28

Kórok és kórokok 20 20

A betegségek tünetei, a betegmegfigyelés

szempontjai 20 20

A gyógyszerelés 16 16

A társadalmi helyzet és az egészség 10 10

Közegészségügyi és járványtani ismeretek 20 20

Egészségmegőrzés 10 10

Ápolási, gondozási alapismeretek 72 0 0 0 72

Általános ápolási ismertek 24 24

Gondozási alapismeretek 24 24

Az ápolás, gondozás dokumentációja 24 24

Megfigyelési és elsősegélynyújtási

gyakorlat 0 36 0 0 36

Az ápolási folyamat megfigyelése 12 12

A gondozási folyamat megfigyelése 12 12

Elsősegélynyújtási gyakorlat 12 12

10

57

0-1

6 A

szü

ksé

glet

ek f

elm

éré

se

Társadalomismeret 0 0 32 0 32

A társadalmi egyenlőtlenség és szegénység

okai 10 10

A mai magyar társadalom 10 10

A szükségletfelmérés módszerei 12 12

Klinikai ismeretek 0 0 80 0 80

A keringés, a vérképző, a légző- és az

emésztőrendszer betegségei 15 15

Pszichiátriai-, neurológia alapismeretek, az

érzékszervek betegségei 15 15

Endokrin, daganatos és sebészeti

beavatkozást igénylő betegségek 15 15

A kiválasztó-rendszer, nemi- és a

reumatológiai betegségek 15 15

Dietetikai ismeretek 10 10

Geriátriai ismeretek 10 10

Ápolási gyakorlat 0 36 0 0 36

Alapápolás belgyógyászati betegek

körében 18 18

Alapápolás sebészeti beavatkozáson

átesettek körében 18 18

Gondozási ismeretek 54 0 0 0 54

A gondozási szükségletek felmérése 13 13

Gondozás és rehabilitáció fogyatékkal élők

körében 13 13

Gerontológia és az idősek rehabilitációja 13 13

Gondozás és rehabilitáció a

szenvedélybetegek körében 15 15

A gondozási szükségletek felmérésének

gyakorlata 0 36 0 0 36

A gondozási szükségletek felmérése idősek

körében 12 12

A gondozási szükségletek felmérése

fogyatékkal élők körében 12 12

A gondozási folyamat tervezése 12 12

Monitorozó gyakorlat 0 72 0 0 72

A szociális ellátás intézményei 24 24

Az egészségügyi ellátás intézményei 24 24

Egy intézmény részletes megismerése 24 24 1

05

71

-16

Saj

áto

s go

nd

ozá

si f

elad

ato

k

Szociális munka elmélete 0 0 96 0 96

Általános szociális munka 24 24

Szociális munka egyénekkel és családokkal 24 24

Szociális munka csoportokkal 24 24

Közösségi szociális munka 24 24

Szociális munka gyakorlata 0 0 0 32 32

Egyénekkel és családokkal végzett szociális

munka gyakorlata 16 16

A csoportokkal végzett szociális munka

gyakorlata 8 8

Közösségi szociális munka gyakorlata 8 8

Szociális gondozás 0 0 96 0 96

Idős és fogyatékkal élő emberek ellátásai 20 20

Aktivitás és foglalkoztatás 26 26

Háztartási ismeretek 10 10

Munka-, baleset- és tűzvédelem 10 10

A gyógyászati segédeszközök beszerzése 10 10

Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók

gondozása 20 20

Szociális gondozás gyakorlata 0 36 0 48 84

Idős emberek gondozása 6 15 21

Fogyatékkal élők gondozása 6 15 21

Foglalkozási gyakorlat 6 5 11

Háztartási gyakorlat 6 5 11

Munka-, baleset- és tűzvédelem gyakorlata 6 4 10

Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók

gondozása 6 4 10

Mentálhigiéné 0 0 32 0 32

Elméleti ismeretek 12 12

A gondozás mentálhigiénés vonatkozásai 20 20

Esetmegbeszélés és szupervízió a

gyakorlaton 0 0 0 32 32

Esetmegbeszélés 20 20

Szupervízió 12 12

10

57

2-1

6

Go

nd

ozá

si-

ápo

lási

adm

inis

ztrá

ció

A szociális adminisztráció gyakorlata 0 0 32 32 64

Az ápolás adminisztrációja 16 16

A gondozás adminisztrációja 16 16

Számítástechnika a gondozás

adminisztrációjában 32 32


A


Foglalkoztatás II.

megnevezésű



A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó

tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák.

Fogl

alko

ztat

ás II

.

FELADATOK







SZAKMAI ISMERETEK





diákmunka) x












SZAKMAI KÉSZSÉGEK







Önfejlesztés x




Határozottság x




18. Foglalkoztatás II. tantárgy 18 óra 18.1. A tantárgy tanításának célja

A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a








biztosíték).








rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás

(mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői

jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes

munka.

18.3.2. Munkaviszony létesítése 4 óra Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és




dokumentumok.




munkaviszony.


Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete,






kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai Unióban

történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek

adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe.

Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási

Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP).


18.3.4. Munkanélküliség 4 óra A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő








Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkoztatás célcsoportja, közfoglalkoztatás főbb

szabályai

Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi

Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai.



támogatások).






18.4. A képzés helyszíne Tanterem

18.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák

18.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek


módszer neve




1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. vita x

4. szemléltetés x

5. szerepjáték x

6. házi feladat x






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x




rendszerezése x









értékeléssel.

A


Foglalkoztatás I.

megnevezésű



A 11497-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó

tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák.

Fogl

alko

ztat

ás I.

FELADATOK

Idegen nyelven:


vonatkozással) x





SZAKMAI ISMERETEK

Idegen nyelven:




SZAKMAI KÉSZSÉGEK


idegen nyelven x





x









19. Foglalkoztatás I. tantárgy 36 óra 19.1. A tantárgy tanításának célja

A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok képesek legyenek személyes és szakmai vonatkozást is

beleértve bemutatkozni idegen nyelven. Továbbá egyszerű alapadatokat tartalmazó

formanyomtatványt kitölteni. Illetve cél, hogy a tanuló idegen nyelvű szakmai irányítás mellett

képes legyen eredményesen végezni a munkáját.




















19.3.2. Nyelvtani rendszerezés 2 8 óra A témakör tananyagaként megfogalmazott nyelvtani egységek – a tagadás, a jelen idejű

feltételes mód, illetve a segédigék (képesség, lehetőség, szükségesség) - használata révén

a diák képes lesz egzaktabb módon idegen nyelven bemutatkozni szakmai és személyes







19.3.3. Nyelvi készségfejlesztés 10 óra (Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai







koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni,

feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan

kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag

megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az

anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a

két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg.



- a munka világa



Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely

során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló.





tananyagának elsajátítása révén alkalmas lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a

célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését.

Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a

munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során

közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el.

19.4. A képzés helyszíne Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, a másik fele pedig számítógépes tanteremben,

hiszen az oktatás jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik.


A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind pedig a

tanulói tevékenységformák.



módszer neve




1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. szemléltetés x


5. szerepjáték x

6. házi feladat x


feladatmegoldás

x






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x






2.1. Levélírás x





tapasztalatokról x


4.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x




értékeléssel.

A


Gondozási-ápolási alapfeladatok

megnevezésű



A 10569-16 azonosító számú Gondozási-ápolási alapfeladatok megnevezésű szakmai


kompetenciák

Szak

mai

kész

ségf

ejle

szté

s

és

kom

mu

nik

áció

s

gyak

orl

at

Szo

ciál

po

litik

ai, j

ogi

és e

tika

i

ism

eret

ek

Psz

ich

oló

giai

alap

ism

eret

ek

Egés

zség

ügy

i

alap

ism

eret

ek

Áp

olá

si, g

on

do

zási

alap

ism

eret

ek

Meg

figy

elés

i és

első

segé

lyn

yújt

á

si g

yako

rlat

FELADATOK

Tiszteletben tartja a szolgáltatást

igénybevevők értékeit, autonómiáját,

identitását, érdekeiket szem előtt tartva

oldja meg az etikai dilemmákat

x x x x x x

Munkája során kezeli előítéleteit, a szerep-

összeférhetetlenségeket x x x x x

A szakmai titoktartás szabályai szerint kezeli a

birtokába jutott információkat x x x x x

Együttműködik más szakemberekkel, betartja

szakmai illetékessége határait x x x

Alkalmazza az önismeret-fejlesztés, az

önvédelem és a szakmai hitelesség

megőrzésének technikáit

x

A segítséget kérőkkel nondirektív, segítő

beszélgetést folytat x x

Értelmezi a konfliktusokat, alkalmazza a

konfliktuskezelés különböző módszereit x x x

Értelmezi a szolgáltatást igénybevevő

problémáit a társadalmi, pszichológiai és

szociálpszichológiai folyamatok tükrében

x x x x x

Értelmezi a társadalompolitikai és

szociálpolitikai alapfogalmakat, alapvető

összefüggéseket

x x

Megfigyeli a szolgáltatást igénybevevő

állapotváltozásait, és elvégzi a

szükségletekhez és az orvosi

utasításokhoz igazodó alapápolási

feladatokat, valamint egészségügyi

felvilágosító munkát végez

x x x

Elvégzi az alapvető életfunkciók, a

vércukorszint, a testsúly, a testmagasság

mérését és az adatok rögzítését

x x x

Elkészíti a szolgáltatást igénybevevő ágyát,

elvégzi az ágyneműcserét; alkalmazza az

állapotnak megfelelő fektetési módokat,

kényelmi eszközöket

x x

A beteg mozgatására, emelésére és a biológiai

kóroki tényezők elleni védelemre

vonatkozó előírásokat betartja

x x x

Megelőzi, felismeri és ellátja a felfekvést;

szükség szerint segítséget nyújt a hely- és

helyzetváltoztatásban, részt vesz a beteg

mobilizálásában

x x x

Szükség esetén segítséget nyújt a személyes

higiéné megteremtésében, az étkezésben

és a folyadékpótlás biztosításában

x x x

Az orvos utasításainak megfelelően alkalmazza

a fizikális és természetes gyógymódokat, a

megfelelő gyógyszereket, felismeri a

gyógyszerek esetleges mellékhatását,

valamint összeállítja a házi patika szereit

és szabályszerűen tárolja a gyógyszereket

x x x

Orvosi utasításra intramusculáris és subcután

injekciózást végez, jelzi az injekciózás

esetleges szövődményeit

x x x

Vizsgálatra testváladékot vesz le és tárol x x x

Részt vesz a járvány kialakulásának

megelőzésében és a kialakult járvány

lokalizálásában

x x x

Alkalmazza a fertőtlenítő eljárásokat; kezeli a

veszélyes hulladékokat x x x

Ismeri és alkalmazza a veszélyek és ártalmak

ellen védő egyéni védőeszközöket,

valamint a védőeszközök használatának

szabályait

x x x

Felismeri a közvetlen életveszélyt, elsősegélyt

nyújt heveny rosszullétek, belgyógyászati

kórképek, mérgezések, sebészeti

beavatkozást igénylő balesetek esetén,

szükség esetén mentőt, vagy sürgősségi

segítséget kér

x x x

Ellátja a haldokló beteget; szakszerűen

intézkedik halál esetén x x x

Közélelmezési feladatokat végez, az egészségi

állapotnak megfelelő étrendet állít össze,

szükség esetén segítséget nyújt az ételek

elkészítésében

x x x

Közreműködik a háztartásvitelben;

háztartásgazdálkodással kapcsolatos

praktikus tanácsokat ad

x x x

SZAKMAI ISMERETEK

Jogi, családjogi, adatvédelmi és

államigazgatási alapismeretek, az állam és

az önkormányzat felépítése, feladatai

x x x x x

A szociális, az egészségügyi és a

gyermekvédelmi védelmi rendszer

önkormányzati és nem önkormányzati

keretei, formái, intézményrendszerük

x x x x x

A szociálpolitika alapfogalmai, alapelvei,

technikái, eszközei, a problémának

definiált társadalmi jelenségek és a

megoldásukra hivatott ellátások

x x x x x

Szakmai etikai szabályok és alkalmazásuk a

szociális szolgáltatások területén, a

szociális szakemberek kompetencia

határai, az együttműködés etikai szabályai

x x x x

Az önismeret forrásai, az én-védő technikák x x x x

Lelki jelenségek és folyamatok, a pszichológiai

megfigyelés módszere x x x x

Személyiségpszichológia, fejlődéslélektan,

szociálpszichológia x x x x

A szociális identitás kialakulásának

összefüggései, a szerep fogalma és

jellemzői, a viselkedési rendellenességek

és személyiségzavarok

x x x x

Vonzalmak és taszítások jellemzői, az

előítéletek kialakulásának okai és

működésének jellemzői

x x x

A csoportok kialakulása, szerkezete és a

csoportközi viszonyok jellemzői, az

együttműködés szociálpszichológiai

jellemzői, a konfliktusok fajtái és a

konfliktuskezelés módszerei

x x x

A kommunikáció csatornái, jellemzői, a non-

direktív és a segítő beszélgetés jellemzői,

az együttműködés szociálpszichológiai

jellemzői

x x x

A segítés pszichológiai összefüggései x

A lelki fejlődés meghatározói, az életút

pszichológiai fejlődési szakaszai, a

szocializáció folyamata és színterei

x x x

Válságok az életciklus során; veszteségek és

feldolgozásuk módszerei x x x

Az emberi test felépítése, szerveződési

szintjei, a szervrendszerek felépítése,

működése, működésének szabályozási

szintjei

x x

Kórokok holisztikus értelmezése, a betegségek

rizikófaktorai, lefolyása és a szervezet

reakciói

x x x

Gyógyszertani ismeretek, főbb

gyógyszercsoportok és alkalmazási

területeik, a gyógyszer sorsa a

szervezetben, a gyógyszerkezelés

szabályai

x x x

Gyógyszerelés és a fizikális gyógymódok,

fertőtlenítés x x x

Népegészségügy, a leggyakoribb

fertőzőbetegségek járványtana x

Az alapvető emberi szükségletek és az ápolás

összefüggései, ápolási alapismeretek, a

betegmegfigyelés szempontjai, az ápolási

folyamat lélektani összefüggései

x x x

Veszélyeztető állapotból következő

elsősegély-nyújtási feladatok, az

elsősegélynyújtás alapszabályai,

módszerei és technikái

x

A haldokló beteg ellátásának feltételei, a

halott körüli tennivalók x x

A gondozás fogalma, célja, feladatai, a

gondozás célcsoportjai; aktivizálás,

foglalkozás, foglalkoztatás

x x x

Háztartásgazdálkodás, háztartásvitel x x

Közélelmezési feladatok x x

Az általános munka-, tűz-, baleset- és

környezetvédelmi előírások betartása x x

Az egészségügyi szolgáltatás keretében

használt éles vagy hegyes munkaeszközök

által okozott sérülések megelőzése, az

ilyen eszközök használatából eredő

kockázatok kezelésére vonatkozó

követelmények

x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Köznyelvi és szakmai szöveg megértése,

írásban és szóban való alkalmazása x x x x x x

Az egészségügyi ellátás állóeszközeinek, az

ápolási eszközök használata, műszerek

kezelése, textíliák, kötszerek használata

x

Gyógyászati segédeszközök, kényelmi

eszközök, háztartási gépek és

konyhatechnikai eszközök használata

x



Stressz tűrő képesség x x

Pontosság x x x


Kapcsolatteremtő készség x x x x x

Empatikus készség x x x x x

Segítőkészség x x x x x


Helyzetfelismerés x x x

Rendszerben való gondolkodás x x x x

Információgyűjtés x x x x x

20. Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat tantárgy 120 óra

20.1. A tantárgy tanításának célja Támogatni az egyéni tanulási stratégiák kialakítását, a szociális képzés eredményes elvégzését; a

segítő kapcsolat létesítéséhez és működtetéséhez szükséges készségek és a személyiség

fejlesztése. A reális énkép kialakítása, a viselkedés kontrollálása. A szakmai önismeret fejlesztése

és annak tudatosítása, hogy a szociális szakember számára a személyisége a munkaeszköze. A

nyílt és kongruens kommunikáció alkalmazása. A saját kommunikáció kontrollálása, a

kommunikáció fejlesztésének módszereinek, eszközeinek bővítése.

A foglalkozások célja az önismeret és a személyiség fejlesztése, ezért a teljesítmény és az értékelés

mindig egyéni. A csoportos munka során a csoportvezető a választott módszernek megfelelően

egyéni és csoportos visszajelzést ad. A fejlődés feltétele a jelenlét, amit a csoportvezető

aláírásával igazol, és ez megfelel a követelmények teljesítésének. A vizsgára bocsátás feltétele

igazolás, amely minimum „120 órás szakmai (60 óra kommunikációs, 60 óra

személyiségfejlesztő) készségfejlesztés” teljesítéséről szól.


Nem információkra, hanem a tanulók családban, a gyermekellátó és oktatási intézményekben, a

kortárscsoportokban, szűkebb és tágabb társadalmi közegekben szerzett eddigi

élettapasztalataira, önismeretére és személyiségének jellemzőire alapozva folynak a

tréningszerű foglalkozások, ahol a kölcsönös interakciók során felmérhetik saját és mások

hatását a társas helyzetekben, társas kapcsolatokban.

20.3. Témakörök 20.3.1. Tanulástechnikai gyakorlat 20 óra

A tanulást befolyásoló külső, belső és lelki (képességek, készségek, motiváció, érdeklődés,

elvárások) tényezők

A tanulási módszerek, eszközök szerepe a hatékony tanulásban

Írás, olvasás, szövegértés, elemzés, visszaadás problémái; az egyes készségek fejlesztése

A modern technikai eszközök használatának előnyei

A sajátélményű tanulás

A szakmai tanulás a terepen

A vizsgadrukk és kezelése

20.3.2. A reális énkép szerepe a szociális segítésben 20 óra/12 óra A másik ismerete

Önismeret, önismeret-fejlesztés

A segítő szakmák hatása a személyiségre

Önvédelmi technikák

Rekreációs lehetőségek

A kiégés jelei

A kiégés elleni védekezés

20.3.3. A szakmai együttműködés és a segítő kapcsolat 20 óra/12 óra Az együttműködés szociálpszichológiai, csoportdinamikai összefüggései

Az eltérő személyiségek, értékek, életstílus, kultúrák elfogadása a gyakorlatban

Empátia

Az előítéletek

A konfliktusok

Konfliktus-megoldási technikák és módszerek modellálása

A kommunikáció szimmetriája és aszimmetriája

A segítséget kérő ember kommunikációjának értelmezése

A segítséget kérő ember kommunikációs hiányosságainak tolerálása

Az emberi kiszolgáltatottság jeleinek felismerése

Nondirektív kommunikáció

A problémafeltárás kommunikációs eszközei

A segítő beszélgetés

20.3.4. A veszteségek feldolgozása gyakorlat 12 óra A személyes veszteségek

A veszteségek feldolgozásának szakaszai

A veszteségek feldolgozásának lehetőségei a csoportban

20.3.5. A kongruens kommunikáció 12 óra/12 óra A kommunikáció és a társas érintkezés kultúrája

Az adekvát kommunikáció

A sajátos kommunikációs jelzések értelmezése, tolerálása

A saját kommunikáció kontrollásása és hatótényezőinek felismerése

A nyílt és kongruens kommunikáció gyakorlása

A metakommunikációs jelek értelmezése

A kommunikációs zavarok és a kommunikációt zavaró körülmények felismerése

Az írásos és a szóbeli kommunikáció és információszolgáltatás

A kulturált vitakészség fejlesztése

A meggyőzés kommunikációs eszközeinek alkalmazása

A szakmai fogalomkészlet alkalmazása szóban és írásban

A kliens kommunikációs készségének fejlesztése

20.4. A képzés helyszíne 8-15 fős csoportokban szervezett csoportmunka, ennyi főre kialakított csoportszobában, ahol

lehetőség van a körbeülésre.




módszer neve




1. szabad interakciós x

2. encounter x x

3. dráma x

4. pszichodráma x






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x




jegyzeteléssel x x


jegyzeteléssel x x




rendszerezése x


vezetett rendszerezése x x












értékeléssel.

4.Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek tantárgy 136 óra

4.1. A tantárgy tanításának célja Közvetíteni azokat a fogalmakat, összefüggéseket, amelyek a szociálpolitikát, mint elméletet és a

társadalmi integráció megteremtésére és megőrzésére törekvő szakmai gyakorlatot

meghatározzák; bemutatni azokat az érdekeket, értékeket, amelyek befolyásolják a mindenkori

gyakorlatot, az alkalmazott technikákat és eszközöket. Alapismereteket nyújtani az állam-, és

jogtudomány témaköréből, alkalmazható tájékozottságot nyújtani a szociális szolgáltatásokról, a

gyermekjólét és gyermekvédelem területén érvényesülő jogszabályokról. Felvértezni a tanulókat

a feladatuk ellátásához szükséges közigazgatási eljárások szabályaival, hogy mint majdani

szociális szakemberek képesek legyenek a fogyatékkal élő és idős emberek, családok, csoportok,

közösségek érdekérvényesítését, szükségleteik megszerzését támogatni.

4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A történelem tantárgy társadalomtörténeti fejezetei, valamint társadalomföldrajzi információk.

4.3. Témakörök 4.3.1. Szociálpolitikai alapismeretek 40 óra

A társadalompolitika, szociálpolitika, jóléti politika, szegénypolitika fogalma

A szociálpolitika, mint elmélet, és mint a társadalmi integritás megőrzésének eszköze, alapvető

összefüggései, feladata, intézményrendszere

A szociálpolitika céljai, az értékek szerepe a szociálpolitikában

Az érdekek szerepe a szociálpolitikában; többszektorúság és finanszírozás a szociális ellátások

területén

A piac szerepe a szükségletek kielégítésében, a piaci működés differenciáló hatása

következtében jelentkező szociális problémák

Az állami újraelosztás és az állami beavatkozás eszközei: piac-befolyásoló intézkedések,

adópolitika, pozitív diszkrimináció, stratégiai szabályozás, stb.

Alapelvek: biztonságra törekvés, prevenció, finanszírozhatóság, kiszámíthatóság, a ráfordítások

és biztonság egyensúlya, megfelelő időben, a szükséges ideig, szubszidiaritás, a kevésbé

választhatóság, értékmegőrzés, rászorultság, érdemesség elve

A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás állami, egyházi és civil szervezetei,

intézményrendszere

A szükségletek rendszere és a szükséglet-kielégítés módjai

A társadalmi integráció fogalma, folyamata és az azt veszélyeztető folyamatok és jelenségek

Az egyes társadalmi rétegek tipikus problémái, a helyi társadalom szerkezete

A problémának definiált társadalmi jelenségek és a hozzájuk kapcsolódó intézkedések, ellátások

A szegénység, munkanélküliség, a munkaképes korúak inaktivitását csökkentő intézkedések, a

lakhatási költségek növekedése, a hajléktalanság, elöregedés, devianciák, a fogyatékosok

hátrányai

A gyermekek hátrányai, a diszkrimináció és a társadalmi kirekesztés, a migráció, a menekültek

A támogatások rendszere, célcsoportja, megszerzésének feltételei és szabályai

A diszkrimináció és a társadalmi kirekesztés

Területi differenciálódás

4.3.2. A szociálpolitika intézményrendszere 16 óra A szociális, foglalkoztatási, családtámogatási, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és munkaügyi

intézményrendszer feladatai és működésük

Az állami, önkormányzati, egyházi és civil szféra intézményei

A térség intézményeinek köre

A támogatások rendszere, megszerzésének feltételei és szabályai

Az ellátottak helye az intézményi struktúrában, a jogosultságok érvényesítésének lehetőségei és

akadályai

A segítő szakmák szerepe az ellátásban

4.3.3. Jogi és családjogi alapismeretek 20 óra Átfogó ismeretek nyújtása az állam- és a jogtudomány fogalomrendszeréről, az államszervezet

felépítéséről, alkotmányos alapjairól

Az állam fogalma és funkciói

A hatalmi ágak megoszlása

A jogszabályok hierarchiája

Az emberi és polgári jogok szabályai; a személyiség- és adatvédelem szabályai

Az Alkotmánybíróság, az alapvető jogok biztosa

Jog- és adatvédelem, a személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánosságának

egymáshoz való viszonya

Az adatvédelem jogi garanciái

A családjogi törvény

Gyermeki és szülői jogok, kötelességek

A szociális jogok és szociális minimumok

Ellátottjogi és gyermekjogi képviselő

4.3.4. A jóléti nagyrendszerek és lokális ellátások 24 óra A szociális ellátás átfogó rendszerei és a lokális ellátások

A jóléti védelem keretei, formái

A társadalombiztosítás rendszere, az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási ellátások

A családtámogatások

A foglalkoztatással összefüggő ellátások

A munkaerőpiaci szolgáltatások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások

A munkanélküliek ellátásai

A fogyatékos személyek jogai és esélyegyenlőségének kérdései

A hajléktalan személyek ellátásai

Munkajogi szabályok (Munkatörvénykönyv): munkaviszony tartama, létesítése, megszüntetése,

munkaidő, szabadság, bérezés, érdekvédelem, érdekegyeztetés

Közalkalmazotti, közszolgálatai jogviszony létesítése, tartalma, megszüntetése

Közalkalmazotti besorolás, előmenetel, továbbképzési rendszer, működési nyilvántartás

Az egyházi, a civil, nonprofit és közhasznú szervezetek szerepe, lehetőségei a jóléti ellátásban

A jogi szabályozás, alapelvei, rendszere és szereplői

A törvényben szabályozott ellátások és intézményei

Önkormányzati szociális, gyermekjóléti illetve gyermekvédelmi ellátások: pénzbeli,

természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások a szociális és a gyermekvédelmi

törvényben és kapcsolódó jogszabályaikban

Lokális hatalmi szervek és szervezetek (kormányhivatalok, járási hivatalok) feladatai

A családjogi törvény

A szülői jogok és kötelezettségek; a felügyeleti jog, és a gyámság

A fogyatékos személyek jogai és esélyegyenlőségének kérdései

Munkanélküliek és a hajléktalan személyek önkormányzati ellátásai

4.3.5. Közigazgatási ismeretek 20 óra Az állam és az önkormányzatok felépítése, hatáskörei

Alapismeretek a jogalkalmazás és jogérvényesítés lehetőségeiről

A helyi önkormányzás alapelvei, az önkormányzati rendszer általános sajátosságai

Az önkormányzati feladatok és hatáskörök rendszere

A települési önkormányzat szervei

Hatósági bizonyítvány, igazolvány, nyilvántartás

4.3.6. A szociális segítés etikája 16 óra A társadalmi és a szakmai etika

A szociális munka etikai szabályai

Az emberi értékek, méltóság és autonómia tisztelete a szociális ellátás gyakorlatában

A gyermekek autonómiájának, méltóságának, identitásának, magukkal hozott értékeinek,

normáinak tiszteletben tartása

A szociális munka értékei és az etikai kódex előírásai

A szociális szakember szerepei, felelőssége

A szakmai kompetenciahatárok és az együttműködés etikája

Az előítéletek hatása a szociális segítésben

Az együttműködés etikai szabályai, a szakmai titoktartás és korrekt tájékoztatás módjai

A szakmai etikai dilemmák értelmezése és megoldási módjai

A szakmai etikai szabályok ismerete és alkalmazása

4.4. A képzés helyszíne Átlagos tanterem, előadóterem vagy könyvtár




módszer neve




1. magyarázat x

2. elbeszélés x

3. kiselőadás x


5. vita x

6. házi feladat x






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x




rendszerezése x










felkészüléssel x















4.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x


értékeléssel.

5. Pszichológiai alapismeretek tantárgy 72 óra

5.1. A tantárgy tanításának célja Alapismereteket és alapfogalmakat szolgáltatni az emberi pszichikumról, a személyiségről, a

személyiség fejlődéséről és a társas érintkezés sajátosságairól. A pszichológiai és

szociálpszichológiai módszerek ismertetésével hozzásegíteni a tanulót ahhoz, hogy saját

szemléletének formálásakor támaszkodhasson az elméleti hátterekre. Igénye legyen

munkájában az individuális különbségek megértésére.

5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A történelem tantárgy kultúrtörténeti fejezetei.

5.3. Témakörök 5.3.1. Pszichológiai alapismeretek 18 óra

A pszichológia alapvető fogalmai és összefüggései; lelki jelenségek és folyamatok

A motiváció; az érzelmek; a megismerés (észlelés, percepció, figyelem, érdeklődés, emlékezet,

képzelet, gondolkodás); a tudatállapotok

Személyészlelést befolyásoló tényezők: szociokulturális környezet, empátia, önértékelés,

intellektuális, emocionális jellemzők

A munka során alkalmazható pszichológiai megismerési módszerek: megfigyelés,

dokumentumelemzés, kérdezés, kísérlet

A szükségletek rendszere, a szükségletkielégítés hiányainak jelei

5.3.2. Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok 18 óra A szociálpszichológia fogalma, tárgyköre

A társadalom kisebb és nagyobb egységeiben működő jelenségek, szabályszerűségek

felismerése

A csoport hatása az egyénre, csoportközi viszonyok, a verbális, nonverbális és a

metakommunikációs jelzések érvényesülése és hatása

Tömeg, közösség, társadalmi nagycsoport, a csoport szerepe az elsődleges és a másodlagos

szocializációban

Csoportdinamikai jelenségek és folyamatok

A társas érintkezés sajátossága, a kommunikáció elmélete, szociálpszichológiai fogalmak és

folyamatok

A kommunikáció és a kommunikációs zavarok

Szociális identitás kialakulása, szociális tanulás

Attitűdök, énvédő funkciók

A sztereotípiák, stigmák, az emberi vonzalmak és taszítások, játszmák

Az előítélet kialakulása és okai

Az előítéletek csoportfolyamatokat befolyásoló hatása

A szerep, a szerepstruktúrák, szerepösszeférhetetlenségek, szerepkonfliktusok

A konfliktusok keletkezése és megoldásának technikája

Az együttműködés

A segítés pszichikus hatása, jellemzői

5.3.3. Az életút pszichológiája 18 óra Az ember életkori fejlődésének szakaszai, gyermekkor, serdülőkor, ifjúkor, felnőttkor, időskor,

ezek fejlődési sajátosságai, az egyéni fejlődést befolyásoló tényezők jellegzetességei

Az emberi pszichikum fejlődésének, érésének folyamata

Az anya-gyerek kapcsolat jelentősége a gyermek érzelmi, szociális és értelmi fejlődésében,

szeparáció és hospitalizáció

A motiváció, az érzelem és az akarat összefüggései és fejlődésmenete

Fejlődési, beilleszkedési és viselkedési zavarok, agresszió, pszichoszomatikus tünetek

Az előítéletek életutat befolyásoló hatása

Fejlődési és járulékos krízisek

A játék, tanulás, munka és az aktivitás személyiségalakító hatásai

Társadalmi traumák, a társadalmi körülmények pszichikus hatásai

Hozzászokások, függőségek, szenvedélyek

A veszteségek fajtái, pszichikus hatása és feldolgozásuk folyamata (a gyász lélektana,

gyászreakciók), módszerei

5.3.4. A személyiség pszichológiája 18 óra A személyiség fogalma

A holisztikus elméletek, humanisztikus személyiségelméletek

Az egyéni fejlődést befolyásoló tényezők hatása a személyiségfejlődésre

A szocializáció fogalma és folyamata

A szocializációs színterek és hatások: anya, család, kortárscsoport, gyermekintézmények,

kiemelten az iskola, munkahely, társadalmi szervezetek és intézmények, a kulturális minták

és normák

A szociális identitás

Az előítéletek szocializációt befolyásoló hatása

Énkép, éntudat, önértékelés, játszma, elhárító mechanizmusok

Empátia

A felnőtt személyiség- és viselkedészavarai

A viselkedési rendellenességek és kezelésük, terápiájuk

Személyiségzavarok, fejlődészavarok és a deviánsviselkedés





módszer neve





2. elbeszélés x x x

3. kiselőadás x x x


5. vita x x x







és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x




jegyzeteléssel x x






rendszerezése x x




2.1. Írásos elemzések készítése x x x



















4.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x


mozaikfeladattal x





értékeléssel.

6. Egészségügyi alapismeretek tantárgy 124 óra


A holisztikus egészségszemlélet kialakítása érdekében alapfokú ismereteket nyújtani az emberi test

felépítéséről és működéséről, a szervrendszerek élettani szerepéről, működéséről. A szervezet

egyensúlyát megbontó kóroki tényezők, kóros reakciók megismertetése, a kóros működéseket

befolyásoló gyógyszerek alkalmazásához szükséges alapismeretek nyújtása. Megtanítani az

egyes betegségcsoportok tüneteit, lefolyását, a fertőző betegségek elterjedésének módozatait

és az elterjedésüket megakadályozó óvintézkedéseket. Megismertetni a tanulókkal az emberi

egészség testi, lelki, szociális és spirituális összefüggéseit, kölcsönös egymásra hatását.

Bemutatni az ország és a helyi társdalom legfontosabb demográfiai és epidemiológiai jellemzőit.

6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A biológia tantárgy emberrel foglalkozó fejezetei.

6.3. Témakörök 6.3.1. Az emberi test felépítése, szerveződési szintjei 28 óra

Az emberi test felépítése, működése, és szerveződési szintjei (Funkcionális anatómia)

Szimmetria síkok és irányok

Sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, szervezet működése és élettani szerepe

A kromoszómák és kromoszóma-rendellenességek

A kromoszóma-rendellenességek és fogyatékosságok összefüggései

A kültakaró

A mozgásszervek felépítése, funkciója, morfológiai jellemzőik; morfológiai és funkcionális

zavaraik

A mozgás szervrendszert érintő fejlődési rendellenességek

A légzés szervrendszere

A keringési rendszer

Az emésztőrendszer

A kiválasztó és elvezető rendszer

A szaporodás szervrendszere

A belső elválasztású mirigyek rendszere

A nyirokrendszer és az immunrendszer

Az érzékszervek

Az idegrendszer

A szervrendszerek működésnek szabályozása

A szervezet egyensúlyi állapotát meghatározó mechanizmusok

Idegi és endokrin szabályozás

Az emberi élet fejlődési szakaszai, a méhen belüli fejlődés, és az egyes szakaszok testi jellemzői

6.3.2. Kórok és kórokok 20 óra A kórtan fogalma, szerepe

Kórokok és kóros reakciók

Az egészség és a betegség fogalma, holisztikus értelmezése

Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők, a természetes és mesterséges környezet hatása az

egészségre

Biológiai, pszichikus és szociális kórokok

A betegségek rizikófaktorai

Társadalmi helyzet, szociális körülmények, pszichés állapot

Alkat, lezajlott betegségek, öröklés

Nem és életkor

A betegségek lefolyása, stádiumai, a kórlefolyás szakaszai, a betegség kimenetele

6.3.3. A betegségek tünetei, a betegmegfigyelés szempontjai 20 óra Az élettani adatok

Az állapotváltozások megfigyelési szempontjai

Tipikus kóros reakciók: jelző reakciók (fájdalom), védekező reakciók (allergia, heveny és idült

gyulladás), a szövetek kóros elváltozásai (degeneráció, sorvadás, elhalás), kóros

immunreakciók

Fájdalom, fájdalomfelmérés, fizikai és gyógyszeres fájdalomcsillapítás

A főbb betegségcsoportok és tüneteik

Belgyógyászati betegségek

Sebészeti beavatkozást igénylő állapotok

Ideggyógyászati megbetegedések

Bőrgyógyászati betegségek

Reumatológiai betegségek

A fül-, az orr- és a gége megbetegedései

A szem betegségei

A fog és a száj betegségei

Urológiai betegségek

Nőgyógyászati betegségek

A csecsemő- és a gyermekkor betegségei

6.3.4. A gyógyszerelés 16 óra Általános gyógyszertani ismeretek: a gyógyszer fogalma, elnevezése, a hatáserősség jelzése, a

gyógyszerformák

A gyógyszerek bejuttatása a szervezetbe

A főbb gyógyszercsoportok és alkalmazási területük

A központi idegrendszerre ható szerek

A vegetatív idegrendszerre ható szerek

A szívre és a vérkeringésre ható szerek

A sóháztartásra ható szerek

Az emésztőrendszerre ható szerek

A fertőzés megelőzésére és kezelésére szolgáló szerek

A hormonok

A vitaminok

A házipatika szerei

A gyógyszerek bevitele, hatása, esetleges mellékhatása

A gyógyszerelés hatásainak és esetleges mellékhatásainak megfigyelése, megfigyelési

szempontok szerint

A gyógyszerek bejuttatása a szervezetbe

A gyógyszerek beszerzése

A gyógyszerek tárolása, megsemmisítése

A felhasználás dokumentálása

A házipatika szereinek és gyógyszereinek összeállítása, a gyógyszerkezelés szabályai, a

fertőtlenítőszerek és eljárások

A fizikális és természetes gyógymódok

6.3.5. A társadalmi helyzet és az egészség 10 óra Az ártó-védő társadalom

A társadalmi helyzet és az életmód összefüggése az egészséggel és betegséggel

A szegénység és a betegség összefüggései

A foglalkozási betegségek és megelőzésük

Az egészséget veszélyeztető szenvedélyek és szokások és ezek társadalmi vetületei

Adatok tanulmányozása a népesség egészségi állapotáról, a legfontosabb helyi, országos és

nemzetközi népegészségügyi adatok, magyarázatuk

6.3.6. Közegészségügyi és járványtani ismeretek 20 óra Magyarország népegészségügyi helyzete, morbiditás, mortalitás

Társadalom-egészségtani ismeretek, népegészségügyi mutatók

Magyarország és a település lakosságára jellemző legfontosabb demográfiai adatok,

értelmezésük

A Népegészségügyi Program

A népbetegségnek számító krónikus megbetegedések (cardiovasculáris, daganatos betegségek,

alkoholizmus, depresszió, elhízás, cukorbetegség) okai, prevenciós és rehabilitációs

lehetőségei; a prevenció három szintje; a támogató rendszerek

Nemzetközi és világszervezetek, céljaik; WHO; magyar célok

A járvány fogalma, a járványfolyamat elsődleges és másodlagos mozgatóerői (a fertőző forrás, a

fertőzés terjedési módjai, a fogékonyság)

A járványok megelőzésének és lokalizálásának teendői (szűrés, oltás, fertőtlenítés, a

fertőzőforrás elkülönítése)

A leggyakoribb fertőző és járványt okozó betegségek, azok tünetei és járványtana, a

fertőzőbetegek ellátása

A fertőtlenítőszerek és eljárások alkalmazása, a fertőzések elhárítása, a védőfelszerelések és

azok használata

Jelentés és dokumentálási kötelezettség

A leggyakoribb fertőzőbetegségek járványtana:

A légutakon keresztül terjedő fertőzőbetegségek (bárányhimlő, rózsahimlő, kanyaró,

skarlát, mumpsz, influenza, mononucleósis infectiosa, meningococcus-meningitis,

stb.)

A gyomor és bélcsatornán keresztül terjedő betegségek (salmonellosis, Hepatitis-A,

bélférgesség)

A kültakarón keresztül terjedő fertőzőbetegségek (tetanusz, rüh, tetvesség, stb.)

A nemi úton terjedő fertőző megbetegedések (gonorrhea, Hepatitis –B, herpesz, és a

HPV-vírus fertőzés, AIDS stb.)

Az állatról emberre terjedő betegségek (kullancs-encephalitis, toxoplazmosis, veszettség,

hólyag és galandférgesség)

6.3.7. Egészségmegőrzés 10 óra Az egészség holisztikus értelmezése: az egészség, mint komplex fogalom

Az egészségtudat jelentősége

Az egészségmagatartás, betegségmagatartás

Az egészséges életvitel feltételeinek értelmezése a Maslow-féle szükséglet-rendszerben

A szükségletkielégítés hiányainak hatása az egészségre

Az egészséget veszélyeztető tényezők: az egyén biológiai és pszichológiai adottságaiból eredő

rizikófaktorok; mesterséges és természetes környezetből, helytelen életvitelből és a káros

anyagok szervezetbe jutásából adódó rizikófaktorok

Az egészséges táplálkozás kritériumai

A tevékeny életmód és az egészség kapcsolata

A környezetszennyezés, környezetvédelem

A civilizáció vívmányainak hatása az egészségre

6.4. A képzés helyszíne Átlagos tanterem, előadóterem, egészségügyi szaktanterem és demonstrációs terem.




módszer neve


kerete


felszerelések

egyéni csoport osztály


2. elbeszélés x x



5. vita x x x

6. szemléltetés x

7. projekt x x

8. kooperatív tanulás x x






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x










rendszerezése x










felkészüléssel x x x


ismertetése szóban x x x


ismertetése szóban x x x




tapasztalatokról x







4.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x


mozaikfeladattal x





5.1. Részvétel az ügyfélfogadáson,

esetmegfigyelés x


értékeléssel.

7. Ápolási, gondozási alapismeretek tantárgy 72 óra

7.1. A tantárgy tanításának célja Alapápolási és gondozási alapismertek nyújtása, a gondozási és ápolási kapcsolat lélektani és etikai

összefüggéseinek értelmezése. A gondozási, ápolási feladatokra való felkészítés. A szolgáltatást

igénybevevő mindennapi életvitelének támogatását lehetővé tevő módszerek, a

háztartásgazdálkodás, a háztartásvezetés eljárásainak a munka-, baleset- és tűzvédelem

szabályainak bemutatása.

7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A biológia tantárgy emberrel foglalkozó fejezetei.

7.3. Témakörök 7.3.1. Általános ápolási ismeretek 24 óra

Az emberi szükségletek érvényesülése az ápolási munka során

A szolgáltatást igénybevevő ellátott élettere, személyi és tárgyi környezete

A pihenés fogalma, az igénye, életkori változásai

A beteg, ellátott ágya, az ágy felszereltsége; az otthoni és intézményi körülmények, lehetőségek

Az ágyazás formái és alapszabályai

A beteg kényelmét szolgáló eszközök (háttámasz, lábtámasz, kapaszkodó, ágyasztal, ülőpárna,

sarok- és könyökgyűrű)

Fekvési módok

A beteg állapotának megfelelő fektetési módok

A tartós fekvés szövődményei (tüdőgyulladás, érelzáródás, izomsorvadás, izületi kötöttség,

székrekedés, aranyér, felfekvés)

A mozgás, aktivitás jelentősége az ember életében

Az aktív, passzív mozgás, a helyzetváltoztatás

A beteg mobilizálása

A torna, gyógytorna jelentősége, funkciója

Az ápolást elősegítő eszközök

A személyi higiéné fogalma, főbb területei

Az ellátott testének tisztántartása

A menstruáció higiénéje

Az inkontinens beteg higiénéje

A tisztálkodás eszközei

A táplálkozás és a folyadékszükséglet biztosítása

A táplálkozás, mint biológiai szükséglet, mint örömforrás

Táplálkozás-élettani alapfogalmak

A táplálkozás és tápanyagszükséglet a különböző életkorokban és egészségi állapotban

Az egészséges táplálkozás alapelvei

A diéta fogalma, a diétáskezelés

Az étkezés és étkeztetés feltételei, módjai

A folyadékszükséglet, a folyadék utánpótlás

Ételallergiák

Az ürítés szükségletének biztosítása

Az ürítéssel kapcsolatos ápolási teendők

Az ürítés életkorral együtt járó problémái

A biztonság szükséglete az ápolási folyamat során

Az emberi kapcsolatok szükséglete az ápolási folyamat során

A tudás, a kompetencia szükséglete az ápolási folyamat során

Az esztétikai szükséglet az ápolási folyamat során

Az önmegvalósítás, az alkotás szükséglete, az ápolási folyamat lélektani összefüggései

A betegmegfigyelés szempontjai

Betegmegfigyelés, a megfigyelési tapasztalatok összegzése és a kompetens szakember felé való

közvetítése

Az időskorú és a fogyatékkal élő emberek speciális ápolási igényei

A gyógyszerek szervezetbe juttatásának szabályai, eljárásai

A haldokló beteg ápolása, kommunikáció a haldoklóval és hozzátartozóikkal; az elhunyt

ellátásának szempontjai, szabályai

Az ápolás etikai szabályai, a betegek jogai

Együttműködés az ápoló teamben

Az ápolási folyamat dokumentációja

7.3.2. Gondozási alapismeretek 24 óra A gondozás fogalma, célja, feladatai, tevékenységi formái és értelmezése a szociális munka és a

szociálpolitikai ellátás rendszerében

Az emberi szükségletek Maslow-féle rendszerének értelmezése a gondozási folyamat során

A gondozás célcsoportjai: csecsemők és kisgyermekek, családok, idős, fogyatékkal élő emberek,

pszichiátriai és szenvedély betegek peremhelyzetű személyek és csoportok (hajléktalanok,

szegények, etnikai kirekesztettek) gyógyíthatatlan betegek és haldoklók

A gondozói munka főbb területei:

A személyes gondoskodás a célcsoportok sajátos igényeinek megfelelően

A különböző ellátási formák megszerzésének támogatása

A kapcsolatok fenntartásának segítése

Az aktivitás fontossága, fenntartása, a foglalkozás feltételeinek biztosítása; a foglalkozás

biztosításának elvei

A mindennapi életvitel szervezése, a háztartásgazdálkodás és háztartásvezetés

A gondozó szerepei

A szociális munka etikai szabályainak érvényesítése a gondozói munka során

Munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályok és feladatok

7.3.3. Az ápolás, gondozás dokumentációja 24 óra Az ápolási folyamat, az egyes ápolási tevékenységek dokumentációja

A gondozási folyamat adminisztrációja, dokumentálása

Az elhunyttal kapcsolatos értesítési és dokumentációs feladatok

7.4. A képzés helyszíne Átlagos tanterem, előadóterem vagy egészségügyi szaktanterem és demonstrációs terem.




módszer neve





2. elbeszélés x x x

3. kiselőadás x x







és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x x










rendszerezése x










felkészüléssel x










tapasztalatokról x



4..4. Esemény helyszíni értékelése




5.1. Feladattal vezetett kiscsoportos

szövegfeldolgozás x


értékeléssel.

8. Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat tantárgy 36 óra 8.1. A tantárgy tanításának célja

A gondozási, ápolási és elsősegélynyújtási feladatokra való felkészítés. Az ápolási feladatok

megfigyelése. A szolgáltatást igénybe vevő mindennapi életvitelének támogatását lehetővé tevő

módszerek, a háztartásgazdálkodás, a háztartásvezetés eljárásainak, a munka-, baleset-, és

tűzvédelem szabályainak bemutatása, azok megfigyelése. A gondozó, ápoló szakembert

felvértezni az elemi elsősegélynyújtási készségekkel, módszerekkel, rutinokkal, hiszen ezen a

területen mindennapos szükség lehet ezekre az eljárásokra.

8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A biológia tantárgy emberrel foglalkozó fejezetei, az egészségügyi ismeretek.

8.3. Témakörök 8.3.1. Az ápolási folyamat megfigyelése 12 óra

Az emberi szükségletek és az ápolás

Megfigyelni, hogy a pihenés, a mozgás, a személyi higiéné, a táplálkozás az ürítés, a biztonság,

az emberi kapcsolatok, a tudás, a kompetencia, az esztétikai és az önmegvalósítás

szükségletének biztosítása hogyan valósul meg az ápolási folyamat során

Megfigyelni az időskorú és a fogyatékkal élő emberek speciális ápolási feladatainak végzését

Megfigyelni a gyógyszerek szervezetbe juttatásának technikáit (beleértve az injekciózást)

Megfigyelni a haldokló beteg ápolását, a haldoklóval és hozzátartozóikkal történő

kommunikációt; az elhunyt ellátását

Megfigyelni az ápolás etikai szabályainak, a betegek jogainak az érvényesülését

Az ápoló teamben folyó együttműködés megfigyelése

8.3.2. A gondozási folyamat megfigyelése 12 óra Gondozási szerepek gyakorlása: segítő, támogató, szervező, közvetítő, érdekképviselői, stb.

Különböző foglalkozási lehetőségek feltételeinek biztosítása; motiválás, anyag, tárgyi és

személyi feltételek biztosítása, foglalkozások szervezése

A mindennapi életvitel szervezése, háztartásgazdálkodási és háztartásvezetési feladatok

ellátása különböző körülmények között, háztartási eszközök és gépek kezelése

Munka-, tűz- és balesetvédelmi feladatok ellátása, a szabályok betartása

8.3.3. Elsősegélynyújtási gyakorlat 12 óra Az elsősegélynyújtás szabályai

Veszélyeztető állapotokból következő elsősegélynyújtási feladatok: újraélesztés, eszméletlen

beteg ellátása

Törések, vérzések ellátása, idegentest a szemben és a légutakban

Termikus trauma

Belgyógyászati megbetegedések, belgyógyászati balesetek

Mérgezések

Epilepszia és lázas eklampszia

Tömegbalesetek, tömegkatasztrófák

8.4. A képzés helyszíne Az iskola demonstrációs termében, illetve ápoló, gondozó intézményekben.




módszer neve




1. szimuláció x






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret





2.1. rajz értelmezése x x











felügyelet mellett x x

5.2 Önálló szakmai munkavégzés



értékeléssel.

A


A szükségletek felmérése

megnevezésű



A 10570-16 azonosító számú A szükségletek felmérése megnevezésű szakmai követelménymodulhoz

tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák.

Társ

adal

om

ism

eret

Klin

ikai

ism

eret

ek

Áp

olá

si g

yako

rlat

Go

nd

ozá

si is

mer

etek

A g

on

do

zási

szü

kség

lete

k

felm

érés

ének

gyak

orl

ata

Mo

nit

oro

zó g

yako

rlat

FELADATOK

Részt vesz a szükségletek, erőforrások és a

helyi cselekvési lehetőségek

felmérésében; értelmezi az emberi

szükségleteket és a

szükségletkielégítés hiányait

x x x x x

Információkat szerez és tájékoztatást nyújt

az idős és fogyatékos emberek

szociális és egészségügyi ellátásairól, a

jogérvényesítés és jogorvoslat

lehetőségeiről

x x

Ismeri a leggyakoribb belső szervi

megbetegedések okait, tüneteit,

szövődményeit, s az ehhez kapcsolódó

szükségleteket felméri

x

Értelmezi a szociális és egészségügyi

ellátásokhoz való hozzájutás

feltételeit és a szolgáltatást igénybe

vevőknek segítséget nyújt azok

megszerzésében

x

Szükség esetén elkíséri a szolgáltatást

igénybe vevőt a megfelelő

intézménybe, szolgáltatóhoz

x

Közreműködik az előgondozási feladatok

elvégzésében x

Felismeri az egyéni, csoportos és közösségi

válsághelyzeteket, az elemi

életfeltételek hiányát, az idős és a

fogyatékos ember pszichés

problémáit

x x

Részt vesz az egyéni gondozási, ápolási,

fejlesztési és a rehabilitációs terv

kidolgozásában

x x x

Megbízás alapján képviseli kliense

érdekeit x x x

SZAKMAI ISMERETEK

A mai magyar társadalom szerkezete, az

egyenlőtlenség fogalma, dimenziói, a

társadalmi integrációt veszélyeztető

jelenségek, a veszélyeztetett

csoportok, a szegénység értelmezése

és jellemzői

x

A magyar társadalom térbeli jellemzői, a

társadalmi mobilitás fogalma x

A fogyatékossággal élők és az idősek

társadalmi helyzete; az

esélyegyenlőségüket célzó

jogszabályok

x

Az egészségügyi ellátás formái és

intézményei x x x x

Az idős és fogyatékos ellátás formái és

intézményei x x x x

A szociális munka sajátosságai, elméletei

és ideológiái, tevékenységi rendszere,

a problémamegoldás módszerei,

értékei, a szociális munka szabályai és

etikai dilemmái

x

Az egészség, betegség fogalma x

A fogyatékosság orvosi és pszichoszociális

szempontú értelmezése,

fogyatékosságtan

x

A sejtek felépítése és feladata, a

kromoszóma rendellenességek, a

szövetek funkciója

x

A mozgásszervek felépítése, funkciója,

morfológiai és funkcionális zavarai x

A vér felépítése és a vérképzés; a

vérképzőrendszer betegségei, a szív és

a keringési rendszer működése,

megbetegedései

x

A légzőszervrendszer felépítése, funkciói

és megbetegedései x

A kiválasztó rendszer működése és

megbetegedései x

Az irányító rendszerek működései és

betegségei, a pszichiátria és a

neurológia körébe tartozó

leggyakoribb időskori kórképek

x

Anyagcsere betegségek x

Daganatos betegségek x

A sebek klinikuma, a sebészeti ellátást

igénylő sérülések, műtéti javallatok, a

műtéten átesett beteg ápolása

x

Az időskor leggyakoribb reumatológiai

elváltozásai x

Az érzékszervek felépítése, funkciói és

betegségei x

A nemi szervek felépítése, funkciója,

betegségei x

A fog- és szájbetegségek, az

emésztőszervrendszer

megbetegedései, endokrin

betegségek

x

A szenvedélybetegségek kialakulásának

okai és típusai x

Rehabilitáció lehetőségei és formái x

Dietetika x x

Geriátria x x

Gondozási, ápolási szükségletek

felmérése, a gondozási, ápolási,

fejlesztési és rehabilitációs tervek

készítése

x x x

Az ellátottak érdekérvényesítési és

érdekképviseleti lehetőségei x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK


A demonstrációs termi eszközök és kötszerek

használata x

Híradástechnikai és számítástechnikai

eszközök alkalmazása x


Elhivatottság, elkötelezettség x x x x x

Megbízhatóság x x x x

Türelmesség x x x x


Segítőkészség x x x x

Tolerancia x x x x

Közérthetőség x x x x


Információgyűjtés x x x x x

Problémaelemzés, - feltárás x x x


9. Társadalomismeret tantárgy 32 óra 9.1. A tantárgy tanításának célja

A társadalomban és a szűkebb környezetben érvényesülő társadalmi törvényszerűségek

felismerésének segítése, a társadalmi folyamatok értelmezése, az egyenlőtlenségek, a

szegénység kialakulásának területi és társadalmi okai, jellemzői, és csökkentésük eszközeinek

értelmezése az előítéletek keletkezésének okaival való szembenézés.

9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A társadalomismeret és a történelem tantárgy társadalomtörténeti fejezetei, valamint

társadalomföldrajzi információk, a demográfiai és gazdasági adatok ábrázolási technikái.

9.3. Témakörök 9.3.1. A társadalmi egyenlőtlenség és szegénység okai 10 óra

A társadalom fogalma, működése

A szociológia alapfogalmai és alapvető összefüggései

Különbözőség, másság

A fogyaték másság, vagy egyenlőtlenséget generáló hátrány?

A társadalmi egyenlőtlenség fogalma, dimenziói, az egyenlőtlenségek újratermelésének,

újratermelődésének okai, mechanizmusai

A fogyatékkal élők hátrányainak dimenziói

A szegénység és depriváció értelmezése és jellemzői

A szegénység szubkultúrája

Deviáns jelenségek a társadalomban

Veszélyeztetett csoportok és térségek, a diszkrimináció

A társadalom, a család és az iskola szerepe az egyenlőtlenségek, a szegénység mérséklésében és

újratermelésében

A társadalom viszonya a fogyatékos emberhez Európában és Magyarországon

A társadalmi mobilitás fogalma, jellemzői, ösztönzői és akadályai

9.3.2. A mai magyar társadalom 10 óra A mai magyar társadalom szerkezete, az egyes társadalmi csoportok tipikus problémái

A társadalom összetételét mutató adatok (életkori, egyéb demográfiai megoszlás, nemzetiségi,

etnikai összetétel, foglalkozási szerkezet, stb.) értelmezése

A társadalmi integráció, dezintegráció fogalma, folyamata

A társadalmi integrációt veszélyeztető jelenségek: munkanélküliség, hajléktalanság, a cigányság

hátrányainak halmozódása, kirekesztés, előítéletek

A deviáns jelenségek a társadalomban, okai, formái, mérete és szociológiai jellemzői a mai

Magyarországon

A magyar társadalom, a politika, a szociálpolitika válasza a fogyatékkal élők hátrányaira

A fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítását célzó jogszabályok és azok végrehajtása

A magyar társadalom térbeli viszonyai, jellemzői, területi egyenlőtlenségek

A társadalmi mobilitás jellemzői a mai Magyarországon

A társadalom ártó-védő hatása

9.3.3. A szükségletfelmérés módszerei 12 óra A társadalom megismerésének sajátosságai

A szociológiai adatfelvétel módszerei: megfigyelés, dokumentumelemzés, kísérlet és a

kérdezéses technikák

A tapasztalatok értelmezése a szociológia alapfogalmainak és alapvető összefüggéseinek

rendszerében

A társadalom összetételét mutató adatok értelmezése és ábrázolása

Adatgyűjtés és értelmezés a helyi társadalom szerkezetének és jellemzőinek tárgykörében

Az egyéni erőforrások és hiányok felmérésének módszerei (genogram, ecomap,

környezettanulmány, szükségletlista, erőforrás lista, stb.)

A helyi erőforrások és hiányok felmérési technikáinak gyakorlása





módszer neve




1. magyarázat x x

2. elbeszélés x

3. kiselőadás x

4. megbeszélés x

5. vita x x

6. házi feladat x






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x




rendszerezése x

















tapasztalatokról x







4.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x


értékeléssel.

10. Klinikai ismeretek tantárgy 80 óra

10.1. A tantárgy tanításának célja Elméleti háttér biztosítása a gondozási, ápolási feladatok végzéséhez. A leggyakoribb belső szervi

megbetegedések okainak, tüneteinek, szövődményeinek és az ezzel kapcsolatos ápolási

feladatoknak az ismertetése. A sebészeti, baleseti valamint a műtét utáni feladatok ismertetése.

10.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A biológia tantárgy emberrel foglalkozó fejezetei, az egészségügyi fejezetek.

10.3. Témakörök 10.3.1. A keringés, a vérképző, a légző- és az emésztőrendszer betegségei 15óra

A belső szervek felépítése, funkcióik, leggyakoribb megbetegedéseik

A keringési rendszer megbetegedései: a betegség lényege, okai, hajlamosító tényezői, a beteg

objektív és szubjektív tünetei, a betegmegfigyelés szempontjai, terápia (különösen:

életmódra vonatkozó utasítások, diéta), alapápolási feladatok, szövődmények

A keringési rendszer betegségei: keringési elégtelenség, gyulladásos szívbetegségek, a szív

vérellátási zavarai, az ingerképzés és az ingervezetés zavarai, az érrendszer betegségei

A vérképző rendszer megbetegedései: a betegség lényege, okai, hajlamosító tényezői, a beteg



A vérképző rendszer megbetegedései: anémiák, fehérvérűség, vérzékenység

A légzőrendszer megbetegedései: a betegség lényege, okai, hajlamosító tényezői, a beteg


életmódra vonatkozó utasítások, diéta), alapápolási feladatok, szövődmények.

A légzőszervek betegségei: a felsőlégutak-, a tüdő-, a tüdő ereinek betegségei, a légutak

allergiás megbetegedései, a mellhártya betegségei

Az emésztőrendszer betegségei; a betegség lényege, okai, hajlamosító tényezők, a beteg

objektív és szubjektív tünetei, a betegmegfigyelés szempontjai, terápia (különösen az

életmódra vonatkozó tanácsok), szövődmények

A száj és a nyelőcső képleteinek megbetegedései, a gyomor betegségei (gyulladás, fekély,

daganat), a máj (gyulladás, cirrózis, daganat), az epehólyag és a hasnyálmirigy betegségei, a

bélrendszer és betegségei

Az anyagcsere betegségek; a betegség lényege, okai, hajlamosító tényezők, a beteg objektív és

szubjektív tünetei, a betegmegfigyelés szempontjai, terápia (különösen az életmódra

vonatkozó tanácsok), szövődmények

Cukorbetegség, húgysavanyagcsere zavara, az energiaforgalom zavarai (elhízás, kóros

soványság, hiánybetegségek)

10.3.2. Pszichiátriai-, neurológiai alapismeretek, az érzékszervek betegségei 15 óra

A pszichiátria körébe tartozó kórképek: a betegségek lényege, okai, hajlamosító tényezői, a

beteg objektív és szubjektív tünetei, a betegmegfigyelés szempontjai

A neurózisok, pszichózisok, a devianciák elmegyógyászati vonatkozásai, a betegségek tünetei,

terápiás lehetőségek, alapápolási feladatok

A fenti séma alapján: neurózisok, pszichózisok, és a devianciák pszichiátriai vonatkozásai

A központi idegrendszer és megbetegedései, a vegetatív idegrendszer és megbetegedései, a

környéki idegrendszer és megbetegedései, a betegségek tünetei és az ápolási feladatok

Az idegrendszer felépítése és funkciója, leggyakoribb megbetegedései - különös tekintettel az

időskori megbetegedésekre

Az idegrendszer megbetegedései: a betegség lényege, okai, hajlamosító tényezői, a beteg

objektív és szubjektív tünetei, a betegmegfigyelés szempontjai, terápiás lehetőségek,

alapápolási feladatok

A fenti séma alapján: a központi idegrendszer betegségei (traumák, gyulladásos betegedések,

agyér betegségek, degeneratív betegségek, epilepszia, daganat), a vegetatív idegrendszer

megbetegedései, a környéki idegrendszer megbetegedései

Az érzékszervek felépítése és funkciója, leggyakoribb megbetegedései - különös tekintettel az

időskori megbetegedésekre

Az érzékszervek megbetegedései: a betegség lényege, okai, hajlamosító tényezői, a beteg



A bőr baktérium, vírus okozta betegségei és gombás fertőzései, allergia és az élősködők által

okozott bőrbetegségek, daganatos bőrelváltozások

A fül betegségei (gyulladások, sérülések, daganatok), hallászavarok és korrekciója,

hallásvizsgálat; orr-garat és a gége betegségei (gyulladás, vérzés, sérülés, idegentest,

vizenyő, daganat)

A szembetegségei (gyulladás, sérülés, idegentest, fénytörési hibák, zöld- és szürke-hályog,

daganat, a látóideg betegségei, kancsalság) szervi betegségek szemészeti vonatkozásai

A fog- és szájbetegségek (karies, fertőzés okozta gyulladásos állapotok, ínysorvadás, daganat),

kapcsolata a szervezet általános állapotával, a fogpótlás lehetőségei

10.3.3. Endokrin, daganatos és sebészeti beavatkozást igénylő betegségek 15 óra Az endokrin rendszer megbetegedései: a betegség lényege, okai, hajlamosító tényezői, a beteg



A pajzsmirigy- (struma, hipotireózis, hipertireózis), a mellékpajzsmirigy betegségei

(hiperparatireózis, hipoparatireoidizmus), a mellékvesekéreg- (Cushing-, Conn-,

adrenogenitális-szindróma, Addison-kór) a mellékvesevelő betegségei

Az agyalapi mirigy hipo- és hiperfunkciós betegségei

A daganatos betegségek: rizikófaktorok, rákmegelőző állapotok felismerése, daganatos

betegségek diagnosztikája, a daganatos betegek ápolása, gondozása

A sebészet és a baleseti sebészet körébe tartozó kórképek tünetei és a műtét utáni állapot

jellemzői, a tünetek leírása

A beteget veszélyeztető és sürgős beavatkozást igénylő állapotok jellemzői

A sebek fajtái, a sebgyógyulás folyamata, zavarai, a sebellátás alapelvei

A sebészeti ellátást igénylő sérülések: a vérzések -, a vérzéscsillapítás, égési, fagyási sérülések,

vegyi- és sugárhatások, az elektromos áram okozta sérülések, zúzódások, rándulások,

törések

A leggyakoribb műtéti beavatkozások, a leggyakoribb műtéti szövődmények

10.3.4. A kiválasztó-rendszer, nemi- és a reumatológiai betegségek 15 óra A nemi szervek, a vizeletkiválasztó- és – elvezető rendszer betegségei: a betegség lényege, okai,

hajlamosító tényezők, a beteg objektív és szubjektív tünetei, a betegmegfigyelés

szempontjai, terápia (különösen az életmódra vonatkozó tanácsok), szövődmények

A kiválasztó rendszer megbetegedései: a vese fertőzéses megbetegedései, érrendszeri zavarai,

öröklődő vese betegségek, vesekő betegség, veseelégtelenség

A nemi szervek betegségei, a nemi működés zavarai (gyulladások, daganat, meddőség)

A szülészeti és (terhesség, szülés, gyermekágy), nőgyógyászati (pubertás, a klimaktérium

sajátosságai) alapok

A mozgás szervrendszerét érintő fejlődési rendellenességek, az izületek gyulladásos és

degeneratív betegségei, anyagcsere-betegségek, a mozgásfunkciók javítása

A mozgásszervek megbetegedései: a betegség lényege, okai, hajlamosító tényezői, a beteg



10.3.5. Dietetikai ismeretek 10 óra A táplálkozás, mint biológiai szükséglet, táplálkozástudományi alapfogalmak

A korszerű és egészséges táplálkozás alapelvei, feltételei; az életkornak és egészségi állapotnak

megfelelő étrend összeállítása

A leggyakoribb ételallergiák ismerete

A diétás kezelés alapelvei, a diéta fogalma, szerepe a beteg gyógyításában; konyhatechnikai

eljárások; a diéták felosztása

Betegségek étrendi kezelése: a gyomor-bélrendszer, a máj, az epe, a hasnyálmirigy, a vese

betegségeinek étrendi kezelése; a keringési rendszer betegségeiben szenvedők étrendje;

sebészeti betegek étrendje; kalória szegény és roboráló étrend

10.3.6. Geriátriai ismeretek 10 óra Geriátria fogalma; az időskorra jellemző élettani, kórélettani és funkcionális változások

Az egészséges öregedés: biológiai, pszichológiai és szociálpszichológiai jellemzői; a kóros

öregedés jelei, azok következményei, az idős ember életvitelére gyakorolt hatása,

megelőzésének lehetőségei

A multimorbiditás jellemző összetevői, a betegségek korai felismerésének jelentősége, a védő-

és elhárító mechanizmusok működése

A leggyakrabban előforduló időskori megbetegedések és azok jellemzői

A gyógyszeres kezelés sajátosságai időskorban

Diagnosztikai nehézségek idős korban

10.4. A képzés helyszíne Átlagos tanterem, előadóterem vagy egészségügyi szaktanterem és demonstrációs terem.




módszer neve




1. magyarázat x x

2. elbeszélés x x

3. kiselőadás x x


5. vita x x








és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x




rendszerezése x


vezetett rendszerezése x x x








felkészüléssel x






3.1. rajz értelmezése x x x


4.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x


mozaikfeladattal x


értékeléssel.

11. Ápolási gyakorlat tantárgy 36 óra 11.1. A tantárgy tanításának célja

Ápolási gyakorlatot szerezni a belgyógyászati betegségekben szenvedő és a sebészeti beavatkozáson

átesett betegek körében. Értelmezni és alkalmazni az egészségügyi ismereteket, felismerni és

értelmezni az ápolás lélektani és etikai összefüggéseit.

11.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A biológia tantárgy emberrel foglalkozó fejezetei, az egészségügyi, népegészségügyi és klinikai

ismeretek.

11.3. Témakörök 11.3.1. Alapápolás belgyógyászati betegek körében 18 óra

A belszervi betegségek tüneteinek megfigyelése; a veszélyhelyzetben lévő betegek számára

megfelelő orvosi segítség kérése

A keringés- és vérképző rendszer betegségeiben szenvedők ápolása

A légző- és a kiválasztó szervek betegségeiben szenvedők ápolása

A belső-elválasztású mirigyek betegségeiben szenvedők ápolása

Az orvos utasításainak megfelelően alkalmazza a fizikális és természetes gyógymódokat

Felismeri és jelzi a gyógyszerek esetleges mellékhatásait

Elsajátítja és orvosi utasításra alkalmazza az intramusculáris és subcután injekciózást

Jelzi az injekciózás esetleges szövődményeit

A daganatos betegek ápolása

11.3.2. Alapápolás sebészeti beavatkozáson átesettek körében 18 óra A sebészet és a baleseti sebészet körébe tartozó kórképek tünetei, a tünetek felismerése,

ápolási teendői


A beteget veszélyeztető és sürgős beavatkozást igénylő állapotok felismerése

A veszélyhelyzetben lévő betegek számára megfelelő orvosi segítség kérése

A sebellátás alapelvei és technikái; vérzéscsillapítás, sebellátási eljárások

A gyulladásos sebek kezelése; sebészeti fertőzések kezelése

A műtéten átesett beteg ápolása, műtéti sebkötözés, a szövődmények felismerése

11.4. A képzés helyszíne

Egészségügyi intézetben (fekvőbeteg ellátás, sebészet, belgyógyászat) vagy pszichiátriai betegeket

ellátó intézményben, valamint olyan személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben,

ahol szakápolási tevékenység végzésére szakhatóság általi engedély került kiadásra.




módszer neve




1. megbeszélés x

2. szemléltetés x







és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x




rendszerezése x




















szempontok alapján x







értékeléssel.

12. Gondozási ismeretek tantárgy 54 óra

12.1. A tantárgy tanításának célja Gondozási ismertek nyújtása, a gondozási feladatokra való felkészítés, a gondozási kapcsolat

lélektani és etikai összefüggéseinek értelmezése. A szolgáltatást igénybe vevő mindennapi

életvitelének támogatását lehetővé tevő módszerek, a háztartásgazdálkodás, a háztartásvezetés

eljárási szabályainak bemutatása.


12.3. Témakörök 12.3.1. A gondozási szükségletek felmérése 13 óra

A gondozás fogalma, célja, feladatai; a komplex gondozás, mint a szükséglet-kielégítés és az

autonómia megőrzésének eszköze

Az emberi szükségletek rendszere, a válsághelyzetek; az idős emberek sajátos szükségletei,

életminőségét javító tárgyak, eszközök és szolgáltatási lehetőségek

A szükségletfeltárás módszerei és eszközei (genogram, ecomap, környezettanulmány);

komplexitása

A szükségletek kielégítése és az életminőség javításának keretei, tervezhetősége

A gondozási folyamat tervezése

Az érdekképviselet lehetőségei és etikája

12.3.2. Gondozás és rehabilitáció fogyatékkal élők körében 13 óra A károsodás, fogyatékosság, rokkantság fogalma; a visszafordíthatóság, gyógyítás és

maradandóság problémái, meglévő képességek szinten tartása

A fogyatékosság megjelenése, okai

A fogyatékosság formái

A fogyatékkal élők társadalmi esélyegyenlőségének, integrációjának lehetőségei, feladatai, a

társadalmi elfogadás és segítés lehetőségei, a foglakozási és munkalehetőségek, a

társadalmi aktivitás, a fogyatékos emberek szociális ellátásai

A komplex rehabilitáció és a társadalmi integráció eszközei, intézményrendszere

12.3.3. Gerontológia és az idősek rehabilitációja 13 óra Gerontológia, geriátria; az idős korra jellemző élettani, biológiai és funkcionális változások

Az időskor sajátosságai, demográfiai jellemzői, a demográfiai folyamatok főbb trendjei

Az idős ember helye a társadalomban, az idős emberek kapcsolatrendszerének, társadalmi és

családi szerepének változása

Az idősek életkörülményeit, életmódját és életminőségét meghatározó tényezők

Az időskor speciális problémái, szükségletei

Az idős emberek személyiségének változásai, a változások biológiai és társadalmi vonatkozásai

Az idős emberek kapcsolatrendszerének, társadalmi és családi szerepének változásai

Az idősek gondozásának sajátosságai; az időskori speciális terápiák lehetőségei

A fogyatékos emberek öregedése, az öregedő emberek fogyatékossága

A kóros öregedés megelőzésének lehetőségei

12.3.4. Gondozás és rehabilitáció a szenvedélybetegek körében 15 óra A szenvedélybetegségek, a függőség kialakulásának biológiai, pszichológiai és társadalmi okai

A szenvedélybetegségek típusai, prevenciós feladatok

A szenvedélybetegek komplex rehabilitációjának lehetőségei

12.4. A képzés helyszíne Átlagos tanterem, előadóterem




módszer neve





2. elbeszélés x

3. kiselőadás x

4. megbeszélés x

5. vita x






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x x










rendszerezése x










felkészüléssel x








tapasztalatokról x


4.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x


értékeléssel.

13. A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata tantárgy 36 óra 13.1. A tantárgy tanításának célja

Az elméletben tanult szükségletfelmérési technikák gyakorlati alkalmazása különböző célcsoportok

körében, valamint a gondozási feladatok és a gondozási folyamat szükségletek szerinti

tervezése, melynek során a jogszabályok által előírt dokumentáció elkészítését is megismerik a

tanulók.

13.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Az egészségnevelés, egészséggondozás területén, a társadalomismeret, az egészségügyi és klinikai

ismeretek, valamint az gondozási és ápolási ismeretek.

13.3. Témakörök 13.3.1. A gondozási szükségletek felmérése idősek körében 12 óra Komplex gondozás nyújtása, mint a szükségletkielégítés és az autonómia megőrzésének

eszköze

Az idős emberek sajátos szükségleteinek kielégítését, illetve életminőségüket javító tárgyak,

eszközök és szolgáltatási lehetőségek igénybevétele, alkalmazása

A szükségletfeltárás komplex módszereinek és eszközeinek alkalmazása: szakmai interjú,

genogram, ecomap, környezettanulmány

A szükségletkielégítés és az életminőség javításának tervezése, a válsághelyzetek elhárítása

Az érdekképviselet ellátása a szociális munka etikai szabályainak megfelelően

13.3.2. A gondozási szükségletek felmérése fogyatékkal élők körében 12 óra Komplex gondozás nyújtása, mint a szükségletkielégítés és az autonómia megőrzésének eszköze

A fogyatékos emberek sajátos szükségleteit, életminőséget javító tárgyak, eszközök és

szolgáltatási lehetőségek igénybevétele, alkalmazása

A szükségletfeltárás komplex módszereinek és eszközeinek alkalmazása: szakmai interjú,

genogram, ecomap, környezettanulmány készítése



13.3.3. A gondozási folyamat tervezése 12 óra A szükségletekre alapozott tervezés és a tervek elkészítésében való részvétel

A gondozási folyamat tervezése a jogszabályi előírások szerint

Az adekvát gondozási terv kiválasztása (egyéni gondozási terv, egyéni rehabilitációs program,

egyéni fejlesztési terv)

Az ápolási feladatok tervezése a jogszabályi előírások szerinti tervezési dokumentáció

rendszerében

13.4. A képzés helyszíne Az intézményi gyakorlathoz az iskola által összeállított, az adott település ellátási rendszerében

szerepet játszó intézmények köre, akik együttműködnek az iskolával a gyakorlati képzés

lebonyolítása érdekében.




módszer neve




1. magyarázat x

2. elbeszélés x

3. kiselőadás x

4. megbeszélés x

5. vita x






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x




jegyzeteléssel x x


jegyzeteléssel x x




rendszerezése x














tapasztalatokról x















esetmegfigyelés x

6.2. Szolgáltatási napló vezetése x






értékeléssel.

14. Monitorozó gyakorlat tantárgy 72 óra 14.1. A tantárgy tanításának célja

A képző intézmény környezetében található szociális és egészségügyi intézmények megismerése. Az

ellátó intézmények struktúrájának, feladatainak és belső rendszerének áttekintése.

14.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A történelem tantárgy társadalomtörténeti fejezetei, valamint társadalomföldrajzi információk, a

demográfiai és gazdasági adatok ábrázolási technikái.

14.3. Témakörök 14.3.1. A szociális ellátás intézményei 24 óra


intézményrendszerük

A képző intézmény/iskola környezetében tevékenykedő, elérhető bentlakásos és nappali

szociális, foglalkoztatási, családtámogatási, köznevelési, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és

munkaügyi intézmények, különösen a fogyatékkal élők és idősek ellátására szakosodott

intézmények monitorozás-szintű megtekintése, feladatainak és működésüknek áttekintő

megismerése

A jóléti ellátások és támogatások rendszerének megismerése, az ellátások megszerzésének

feltételeinek és szabályainak áttekintése

Élmények és motívumok nyújtása annak érdekében, hogy a tanulók segítséget kapjanak

majdani munkájuk megismeréséhez

A monitorozás során a tanulók naplót vezetnek, és részletes jegyzeteket készítenek a

tapasztalatokról

14.3.2. Az egészségügyi ellátás intézményei 24 óra A képző intézmény/iskola környezetében tevékenykedő egészségügyi intézmények áttekintő

megismerése

Az állami, egyházi és civil fenntartók által működtetett intézmények rendszerének monitorozás-

szintű megismerése, feladatainak és működésüknek áttekintő megismerése

A területi, a járóbeteg és a kórházi szakellátás területének megismerése

A betegellátás különböző funkciójú, szervezettségű és felszereltségű intézményeinek

megismerése

Élmények és motívumok nyújtása annak érdekében, hogy a tanulók segítséget kapjanak

majdani munkájuk megismeréséhez

A monitorozás során a tanulók naplót vezetnek, és részletes jegyzeteket készítenek a

tapasztalatokról

14.3.3. Egy intézmény részletes megismerése 24 óra A monitorozás során megismert intézményekből a tanulók érdeklődésüknek megfelelően

választanak, hogy az adott intézményt részletesebben megismerjék

Az intézmény helye az adott település idős és fogyatékos ellátási rendszerében

Az intézmény profilja és tevékenységének rendszere

Az intézmény külső és belső kapcsolatrendszerének megismerése

Az intézmény működését szabályozó jogszabályok, pénzforrási lehetőségeinek feltárása

Az intézmény belső struktúrájának, tárgyi feltételeinek, működésének, fenntartásának, döntési

folyamatának megismerése

A kínált szolgáltatások és a kliensek szükségletei közötti viszony feltárása

Információk gyűjtése a szolgáltatásokhoz való hozzájutás feltételeiről, lehetőségeiről

Az alkalmazott szupervízió formái; a munkacsoportok közötti együttműködés

Az intézmény adminisztrációja

A gyakorlat során a tanulók naplót vezetnek, és részletes jegyzeteket készítenek a

tapasztalatokról

14.4. A képzés helyszíne Az iskolai feldolgozásokhoz átlagos tanterem, vagy könyvtár.

Az intézményi gyakorlathoz az iskola által összeállított, az adott település ellátási rendszerében






módszer neve




1. magyarázat x

2. kiselőadás x x







és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x


jegyzeteléssel x x


jegyzeteléssel x x


rendszerezése x





3.1. rajz értelmezése x x x





értékeléssel.

A


Sajátos gondozási feladatok

megnevezésű



A 10571-16 azonosító számú Sajátos gondozási feladatok megnevezésű szakmai


kompetenciák.

Szo

ciál

is m

un

ka

elm

élet

e

Szo

ciál

is m

un

ka

gyak

orl

ata

Szo

ciál

is g

on

do

zás

Szo

ciál

is g

on

do

zás

gyak

orl

ata

Men

tálh

igié

né

Eset

meg

be

szél

és é

s

szu

per

vízi

ó a

gyak

orl

ato

n

FELADATOK

Közreműködik az egyéni gondozási, ápolási,

fejlesztési és rehabilitációs folyamat

tervezésében, megvalósításában

x x x x x x

Közreműködik a személyre szóló napirend

kialakításában x x x x

Segítséget nyújt az állapotnak megfelelő,

egészséges élettér kialakításában,

illetve a környezeti higiéné

biztosításában

x x x

Megtanítja és szükség esetén segítséget

nyújt a mindennapi tevékenységek

elvégzésében; az öltözködésben, az

étkezésben

x x x

Segítséget nyújt a gyógyászati

segédeszközök beszerzésében és

használatában

x

Támogatja a szolgáltatást igénybevevőt az

életkori sajátosságok és az új

élethelyzetek elfogadásában

x x x x

Segítséget nyújt a családi és egyéni krízisek

leküzdésében x x x x

Segítséget nyújt a személyes és hivatali

kapcsolatok fenntartásában x x x x

Megszervezi más szolgáltatók

közreműködését x x x x

Segítséget nyújt a háztartásvezetésben x x

Támogatja a fogyatékos emberek társadalmi

befogadásának folyamatát x x x x

Együttműködik a foglalkozások,

csoportfoglalkozások, csoportülések

lebonyolítóival

x x x x

Részt vesz közösségi szociális munka

szervezésében, bonyolításában x x

Szakmai munkája hatékonyabbá tétele

érdekében esetmegbeszéléseken vesz

részt

x

Szakmai személyisége és személyisége

védelmében részt vesz szupervízióban x

Részt vesz adományok gyűjtésében és

elosztásában x x

Munkája során ügyel a munka-, baleset- és

tűzvédelmi utasítások betartására,

annak betartatására

x

SZAKMAI ISMERETEK

Az egyéni esetkezelés módszerei, a segítő

kapcsolat, a segítő tevékenység jellemzői x x x

A problémamegoldó folyamatban alkalmazott

módszerek, az erőforrásokkal való

gazdálkodás lehetőségei

x

A krízis, a krízisintervenció lehetőségei a

szociális munkában x x

Családsegítés, családgondozás feladatai,

módszerei x x

A szociális csoportmunka modelljei, típusai, a

csoporttípusok, csoportdinamikai

jelenségek

x

A szociális csoportmunka folyamata, fázisai,

csoportfejlődési modell, a csoport

tervezése, elindítása, vezetése, lezárása,

az önsegítő csoportok sajátosságai

x

A közösségi szociális munka formái,

folyamata, közösségszervezés és tervezés

gyakorlata, a közösségi gyakorlat taktikái

és technikái

x

A helyi közösségek, a hálózati munka

szervezése x

A gondozás eszközei, praktikus feladatai,

korszerű gondozási formák x

Az idősek és fogyatékosok alap- és szakosított

ellátását végző intézmények

tevékenysége

x x

Gondozási, ápolási, fejlesztési és

rehabilitációs tervek készítése x x

A fogyatékos ember sajátos életterének

speciális eszközei x x

A fogyatékkal élők önellátásának fejlesztési

módszerei, önálló életvezetésének

támogatási módszerei, a fogyatékkal élők

képességfejlesztési módszerei, a

gyógyászati segédeszközök beszerzése és

használata

x

Az aktivitás, foglalkozás jelentősége, formái,

lehetőségei, a foglalkoztatás személyi- és

tárgyi feltételei

x

A bazális stimulálás x

Játékformák, a zenei és énekformák, a

mozgásformák, a dramatikus játékok, a

médiaformák, a szabadban űzhető

foglalkozások és alkalmazási lehetőségeik

x x

A munka jellegű foglalkozások és a

munkavállalási lehetőségek x x

Az ellátottak érdekérvényesítésének

fejlesztési eszközei, az érdekképviselet

gyakorlata, a személyes és hivatalos

kapcsolatok fejlesztési módszerei

x x

Az időskor sajátosságai, krízisei x x

Gyógyíthatatlan betegek sajátos gondozása, a

haldoklás fázisai, a haldoklók kísérése,

támogatása

x x

Hospice ellátása lényege, formái x

A hozzátartozók támogatásának eszközei a

haldokló kísérésében, a gyász

feldolgozásában, az elhunyt körüli

tennivalók

x x

A team, az esetmegbeszélés és a szupervízió

szerepe x

A családi költségvetés, bevételek, kiadások

főbb csoportjai, a háztartásgazdálkodás

és a háztartásvezetés gyakorlata, az

adósságkezelés lehetőségei

x x

A táplálkozási szokások, táplálkozási hibák, az

élelmiszerek összetevői és fiziológiai

hatásai; az élelmiszerek elő- és

elkészítése, élelmiszerbiztonsági

előírások

x x

A háztartás berendezései, eszközei, a

házimunkák tervezése és szervezése, a

ruházat és textíliák kezelése, funkciója és

tulajdonságai

x x

Egyéni védőeszközök szakszerű alkalmazása x x

A biztonságos élettér kialakítása és higiénéje,

a munkahelyi és háztartási balesetek

megelőzésének lehetőségei

x x

Érintésvédelem, tűzvédelem x

Mérgek tárolása x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Háztartási eszközök használata x x

Híradástechnikai és számítástechnikai

eszközök használata x x

Játékok és sporteszközök használata x x


Stressz tűrő képesség x x x x x

Szervezőkészség x x x x

Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság x x x x x x



Empatikus készség x x x x x x

Motiváló készség x x x x


Rendszerben való gondolkodás x x x x x x

Gyakorlatias feladatértelmezés x x x x x x

Körültekintés, elővigyázatosság x x x x x

15. Szociális munka elmélete tantárgy 96 óra

15.1. A tantárgy tanításának célja Átfogó ismeretek nyújtása a szociális munka sajátosságairól, a segítő foglalkozásokban érvényesülő

elméleti irányzatokról, értékekről és etikai követelményekről. A mindennapi szakmai munka

során használható tudás kialakítása a szociális munka formáiról, módszereiről, eszközeiről.

Ismeretek közvetítése a közvetett és közvetlen szociális munkáról. Felkészíteni a tanulókat az

egyéni esetkezelésre, a családokkal, csoportokkal történő szociális munkára. Integrált tudás

nyújtása, hogy a szociális asszisztens és a rehabilitációs nevelő, segítő megfelelő segítséget

tudjon nyújtani a klienseknek problémáik megoldásában.

15.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A történelem tantárgy társadalom- és kultúrtörténeti fejezetei. A szakképzés során megismert

társadalomismereti, jogi, szociálpolitikai, etikai, népegészségi ismeretek és gyakorlatok, valamint

a szükségletfelmérés és a problémamegoldás területéről tanult ismeretek.

15.3. Témakörök 15.3.1. Általános szociális munka 24 óra

A szociális munka definíciója, szándéka, célja, formái és módszerei, színtere

A szociális munka története, a szociális munka XX. századi megjelenése Magyarországon

Elméletek, ideológiák a szociális munkában: általános rendszerelméleti, strukturális, ökológiai,

szociális tanulás, problémamegoldó, szerepelméletre építő modell

A szociális munka tevékenységének rendszere; a közvetlen és közvetett szociális munka

fogalma; tevékenységének és módszereinek áttekintése

A szociális munka értékei és etikai szabályai

A szakmai kompetenciahatárok és az együttműködés a szociális munkában

A szociális szakember szerepei, felelőssége

A segítő munka folyamatának tervezése

A team munka, az esetmegbeszélés és a szupervízió szerepe

15.3.2. Szociális munka egyénekkel és családokkal 24 óra Az esetkezelés fogalma és jellemzői

A problémamegoldó modell alkalmazása, szakaszai és a szakaszokhoz kapcsolódó módszerek és

technikák

Krízis, krízisállapot, krízishelyzet

Krízisek csoportosítása

Krízisek lefolyása, kimenetele

Krízisben lévő személy jellemzői

A krízisintervenció lépései

A családsegítés, a családgondozás

A családstruktúra fogalma, a családi alrendszerek, a családi hierarchia

A családi életciklus és az ehhez kapcsolódó krízisek

Szociális munka családokkal

15.3.3. Szociális munka csoportokkal 24 óra A csoport fogalma, célja, a csoport alkalmazásának lehetőségei, keretei a szociális munkában

A csoportmunka modelljei:

társadalmi célmodell (bizottságok, adminisztratív csoport, képviseleti testületek, teamek,

esetkezelési konferenciák, társadalmi akciócsoportok)

gyógyító modell (oktató csoport, személyiségfejlesztő csoport, terápiás csoport,

szocializációs csoport)

reciprok modell (önsegítő csoport)

Az egyetemes emberi jogok és azok érvényesülése a csoportmunka folyamán

A szociális csoportmunka folyamata

Tervezés

Szervezés

A csoportfejlődés öt szakasza

Csoportszerepek

A csoportmunka lezárása

Csoportdinamikai jelenségek

A csoport kommunikációs és interakciós mintái

Csoportkohézió

Csoportnorma, szociális kontroll

Csoportkultúra

A csoportszerepek közötti dinamizmus, építő és destruktív folyamatok

A csoport vezetése

A vezetést meghatározó tényezők

Vezetői stílusok

Kommunikációs hibák

Kezelési technikák

15.3.4. Közösségi szociális munka 24 óra A közösségi szociális munka formái és folyamata

Szociális tervezés

Közösségfejlesztés, szociális fejlesztés

Közösségszervezés

Szociális akció

Szociális tervezés, közösségfejlesztés

A szociális tervezésszempontjai, fázisai

A közösségfejlesztés szemlélete

A közösségfejlesztés meghatározása

A közösségfejlesztés kialakulás Magyarországon, a XX. századvégi kísérletek (Bakony, Csenger)

A közösségfejlesztési folyamat fázisai

Cselekvési technikák a közösségfejlesztésben

Közösségszervezés

A közösségi szociális munka történeti gyökerei, az elméletalkotást segítő tudományterületek

A közösségszervezés céljai, a célok elérését szolgáló programok és eljárások

Támogató rendszerek

Szomszédságok megismerése, szomszédsági szociális munka

Közösségi profil

A közösségszervező legfontosabb szerepei

A projektépítés főbb szakaszai

15.4. A képzés helyszíne Átlagos tanterem, előadóterem vagy könyvtár.




módszer neve




1. magyarázat x x

2. elbeszélés x x



5. vita x x


7. projekt x


9. szerepjáték x






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x




jegyzeteléssel x x






rendszerezése x














3.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x


mozaikfeladattal x


értékeléssel.

16. Szociális munka gyakorlata tantárgy 32 óra

16.1. A tantárgy tanításának célja Az elméleti tudás, a gyakorlati készségek és a szakmai attitűd integrációjának elősegítése a

mindennapi szakmai munka során használható tudás kialakítása érdekében. A gyakorlat során

megismerni az eseti, a családokkal, a csoportokkal és a közösségekben végzett szociális munkát.

A tanulók 2-3 fős kiscsoportokban személyre szabott feladatokban próbálhassák ki

felkészültségüket.

16.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Történelem, etika. A szakképzés során megismert társadalomismereti, jogi, szociálpolitikai, etikai,

egészségügyi ismeretek és gyakorlatok, valamint a szociális munka elméletéről tanult ismeretek.

16.3. Témakörök 16.3.1. Egyénekkel és családokkal végzett szociális munka gyakorlata 16 óra

A tereptanár munkájának, módszereinek, technikáinak, magatartásának és a kliensekkel

kialakított viszonyának megfigyelése

Az esetkezelés és a családsegítés rendjének szabályainak megfigyelése, alkalmazása

Az esetvitel és a családsegítés folyamatának megfigyelése

A korábbi családsegítő folyamatok megismerése, a folyó ügyek figyelemmel kísérése

A tereptanárral közösen kiválasztott család problémáinak megoldásában való részvétel

Az esetmegoldáshoz kapcsolódó adatok, információk gyűjtése

Az esetkezeléshez és a családsegítéshez kapcsolódó adminisztráció megfigyelése, elkészítése,

alkalmazása

A családsegítő munkához szükséges adatok, információk, jogszabályok összegyűjtése,

értelmezése

A szükségletek és erőforrások feltárásában való részvétel

Más, az esetvitelre és a családsegítésre befolyást gyakorló intézményekkel, a jelzőrendszer

tagjaival való kapcsolat

Az egyéni esetkezelés és a családsegítés feladatainak gyakorlása, a segítő beszélgetés elemeinek

alkalmazása

Az erőforrások alkalmazásának tervezésében való részvétel az egyéni esetsegítés és a

családsegítés során

A krízisek jeleinek felismerése és a krízisintervencióban való részvétel

16.3.2. A csoportokkal végzett szociális munka gyakorlata 8 óra A tereptanár munkájának, módszereinek, technikáinak, magatartásának és a kliensekkel


A csoportmunka folyamatának, módszereinek és a csoportdinamikai folyamatoknak a

megfigyelése

Részvétel a csoportmunka tervezésében, a csoportmunka eszközeinek, módszereinek

kiválasztásában

Részvétel a csoportok szervezésében, működési feltételeik kialakításában és vezetésében

Részvétel a csoportmunka eredményeinek értékelésében

Részvétel önsegítő csoportok munkájában, működési feltételeik javításában

A csoportmunka adminisztrációjának megfigyelése és gyakorlása

16.3.3. Közösségi szociális munka gyakorlata 8 óra A tereptanár munkájának, módszereinek, technikáinak, magatartásának és a kliensekkel


A közösségi szociális munka formáinak és folyamatának megfigyelése (a szociális tervezés, a

közösségfejlesztés, a szociális fejlesztés, a közösségszervezés, a szociális akció)

Részvétel a közösségi szükségletek és erőforrások feltárásában, a felmérés módszereinek

kiválasztásában, a felmérési folyamat lebonyolításában

Részvétel a hálózati munka szervezésében

A helyi társadalom spontán önszerveződéseinek, önsegítő szervezeteinek megismerése

Nonprofit szervezetek megjelenési formáinak, struktúrájának és irányítási rendszerének

megismerése

Részvétel közösségi munkában, együttműködés más intézményekkel és az önkormányzatokkal

16.4. A képzés helyszíne Az iskola környezetében található, különböző fenntartású szociális alap- illetve szakosított ellátás

intézményei, szociális munkát végző civil szervezetek stb.




módszer neve




1. magyarázat x

2. elbeszélés x

3. kiselőadás x

4. megbeszélés x

5. vita x

6. szemléltetés x

7. projekt x


9. szerepjáték x






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x




jegyzeteléssel x x


jegyzeteléssel x x




rendszerezése x x










felkészüléssel x






3.1. rajz értelmezése x x

3.2. rajz készítése leírásból x x




tapasztalatokról x







mozaikfeladattal x







esetmegfigyelés x x







értékeléssel.

17. Szociális gondozás tantárgy 96 óra 17.1. A tantárgy tanításának célja

Célja a gondozás fogalmának, feladatainak és tevékenységi formáinak komplex bemutatása. A

szellemi és fizikai képességek megőrzését, fejlesztését célzó foglalkoztatás főbb elveinek és

formáinak rendszerezése. Az ellátott mindennapi életvitelének megszervezéséhez szükséges

módszerek, és a háztartásgazdálkodás és háztartásvitel főbb kérdéseinek áttekintése. A

gondozással, a foglalkoztatással és a háztartásvezetéssel kapcsolatos munka-, baleset- és

tűzvédelmi szabályok és eljárások ismertetése.


egészségügyi ismeretek és gyakorlatok, valamint a szociális munka elméletéről tanult ismeretek.

17.3. Témakörök 17.3.1. Idős és fogyatékkal élő emberek ellátásai 20 óra

A gondozás fogalmának értelmezése az időskorúak ellátásában, az idős emberek életének

segítésében: mikor segítsünk, hogyan segítsünk, mivel segítsünk?

A gondozás elemei, eszközei, célcsoportjai, praktikus feladatai

Az idősek és fogyatékos emberek ellátását szolgáló szociális alapszolgáltatások és a szakosított

ellátások

A gyermekjóléti alapellátások és a gyermekvédelmi szakellátások

Az egyes ellátások igénybevételének módja, feltételei, az igénybevétellel kapcsolatos eljárások

A gondozási tervek típusai, az egyéni gondozási terv tartalma, a gondozási tervet készítő team

munkája, a gondozási terv adminisztrálása

A szociális alapellátásban működő korszerű gondozási formák tartama és jelentősége

Az érdekvédelem céljának, fokozatainak, az érdekképviselet megvalósítását szolgáló eszközök

Az ellátottak speciális és általános jogai, a jogérvényesítés garanciái

Az érdekképviselet színterei

17.3.2. Aktivitás és foglalkoztatás 26 óra A tevékenység, a foglalkozás funkciója, jelentősége: az önmegvalósítás eszköze, a fizikai, a

szellemi aktivitás, az önállóság fenntartásának eszköze

A családi és emberi kapcsolatok megőrzésének eszköze, a nyitottság és az új ismeretek

szerzésének lehetősége, a szórakozás és a rekreáció eszköze

A foglalkozás főbb elvei: önkéntesség, személyre szabottság, célszerűség, hasznosság,

rendszeresség, folyamatosság, az érdeklődést felkeltő és fenntartó változatosság, érték,

elismerés

A tevékenységek formái: az önellátáshoz kapcsolódó, rekreációs és gyógytorna jellegű, a családi

és emberi kapcsolatok fenntartásához kapcsolódó, szellemi és kulturális, művészeti

tevékenységek, és a termelő jellegű foglalkozások

A különböző programok személyi és tárgyi feltételeinek számbavétele

17.3.3. Háztartási ismeretek 10 óra A háztartásgazdálkodás: a családi költségvetés, a bevételek (tőkejellegű, örökség,

munkajövedelmek, a társadalmi újraelosztásból származó bevételek, a kölcsönös

segítségből származó bevételek)

A családi kiadások: lakásszerzés, nagyberuházások költségei, a lakásfenntartás, a hiteltörlesztés,

az élelmezés, a ruházkodás, a munkába járás, az iskoláztatás, az egészségmegőrzés, az

egészségügyi ellátás költségei, a szórakozás, pihenés költségei

A háztartásvezetéshez szükséges ismeretek; az idős emberek igényei szerinti, a minél teljesebb

önellátás segítésének eszközei és módszerei a háztartásvitel során

Az adósságok kialakulásának megelőzése, törlesztése; adósságkezelési szolgáltatás lehetősége

A házi munkák tervezése, rendszerezése az idős ember igényeinek és lehetőségeinek

figyelembevételével

A háztartásvezetés technikai megoldásai

A háztartási feladatok ellátása során jelentkező veszélyforrások figyelembevétele

17.3.4. Munka-, baleset- és tűzvédelem 10 óra A munka,- baleset- és tűzvédelmi szabályok és jelentőségük

A munkavégzéssel összefüggő általános baleseti és egyéb veszélyforrások, a munkahelyre és

munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági szabályok

A veszélyforrások csoportosítása: a háztartási veszélyek, a munkahelyi veszélyek, a közlekedési

veszélyek, a különböző sajátos tevékenységi formák veszélyei

Különféle anyagok (vegyszerek, mérgek, gyógyszerek stb.) biztonságos tárolása, nyilvántartások

vezetése, veszélyes hulladékok tárolásának szabályai

A munka-, baleset- és tűzvédelmi szabályok adaptálása az idős emberek adottságaihoz

A veszélyek elhárításának lehetőségei, módszerei, eszközei; mindennapi érintésvédelmi és

szigetelési eljárások; a menekülési útvonalak kijelölési feltételei, egyéni védőeszközök

használata

17.3.5. A gyógyászati segédeszközök beszerzése 10 óra A gyógyászati segédeszközök beszerzése, használatának ismerete

A gyógyászati segédeszközök karbantartása, tisztítása

A célok megválasztása, a támogatási folyamat tervezése, az eszközök és módszerek kiválasztása

A mindennapi életmenet biztosításának feladatai az ellátott képességeihez adaptált módon; a

környezet átalakításának lehetőségei, feladatai, eszközei

A fejlesztés és rehabilitáció eszközei, szakmai lehetőségei

17.3.6. Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók gondozása 20 óra A célok megválasztása, a támogatási folyamat tervezése, az eszközök és módszerek kiválasztása

A mindennapi életmenet biztosításának feladatai az ellátott képességeihez adaptált módon; a

környezet átalakításának lehetőségei, feladatai, eszközei

A gyógyíthatatlan betegek gondozásának sajátos módszerei

A haldokló ember kísérése, a halott körüli teendők, a gyász feldolgozásának segítése, a család

támogatása

Az eutanázia; hospice-ellátás

A hospice célja, alapelvei

A hospice ellátás formái

17.4. A képzés helyszíne Átlagos tanterem, előadóterem.




módszer neve





2. elbeszélés x

3. kiselőadás x


5. vita x x






és felszerelések egyéni csoport-bontás osztály-keret



feldolgozása x x x










rendszerezése x


rendszerezése x








3.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x


mozaikfeladattal x





4.1. Műveletek gyakorlása x x x


szempontok alapján x x x


értékeléssel.

18. Szociális gondozás gyakorlata tantárgy 84 óra

18.1. A tantárgy tanításának célja Célja a gondozás feladatainak, folyamatának és tevékenységi formáinak gyakorlása. A szellemi és

fizikai képességek megőrzését, fejlesztését célzó foglalkoztatás alkalmazása. Az ellátott

mindennapi életvitelének megszervezéséhez szükséges módszerek alkalmazása, a

háztartásgazdálkodás és háztartásvitel segítése. A gondozással, a foglakozással, foglalkoztatással

és a háztartásvezetéssel kapcsolatos munka-, baleset- és tűzvédelmi szabályok betartása,

alkalmazása.


egészségügyi ismeretek és gyakorlatok, valamint a szociális munka és a szociális gondozás

elméletéről tanult ismeretek.

18.3. Témakörök 18.3.1. Idős emberek gondozása 6 óra/15 óra

Az idős emberek gondozásának, segítésének megfigyelése; a gondozás, segítés dilemmáinak

értelmezése, a korlátok és lehetőségek mérlegelése

Részvétel a gondozási, támogatási folyamat tervezésében, az eszközök és módszerek

kiválasztásában

Részvétel a személyes környezet kialakításban, az életvitel támogatásában, a napirend

kidolgozásában és a megvalósítás támogatásában

A gondozási terv elkészítésének és megvalósításának segítése

Az idős emberek érdekérvényesítő képességének segítése, támogatása felhatalmazásának

mértékében

A gyógyászati segédeszközök beszerzése, tisztítása, kezelése, használata, használatának

megtanítása

A gyógyíthatatlan betegek sajátos gondozási módszereinek alkalmazása


támogatása

18.3.2. Fogyatékkal élők gondozása 6 óra/15 óra A fogyatékos emberek gondozásának, segítésének megfigyelése

A gondozás, segítés dilemmáinak értelmezése, a korlátok és lehetőségek mérlegelése

Részvétel a gondozási, támogatási folyamat tervezésében, az eszközök és módszerek

kiválasztásában

Részvétel a mindennapi környezet kialakításban, az életvitel támogatásában a napirend


A testi ellátás és a testi érintkezés formái, jelentősége

A bazális stimulálás

Játékformák, a zenei és énekformák, a mozgásformák, a dramatikus játékok, a médiaformák, a

szabadban űzhető foglalkozások és alkalmazása

A fejlesztési és rehabilitációs terv kialakításának, és megvalósításának segítése

Segíteni a fogyatékos emberek integrációjának megvalósítását, az akadályok elhárítását, a

lehetőségek felkutatását

A gyógyászati segédeszközök beszerzése, tisztítása, kezelése, használata, a használatuk

megtanítása

18.3.3. Foglalkozási gyakorlat 6 óra/5 óra A tevékenységek tervezésének és szervezésének megfigyelése

Részvétel a tevékenységek tervezésében és szervezésében a tevékenységek feltételeinek

kialakításban, az ellátott motiválásában, az igények felmérésében

Részvétel a mindennapi önellátási tevékenységek megvalósításában, támogatásában a házi

gondozás és a bentlakásos intézményekben

Részvétel a rekreációs és gyógytorna-jellegű foglalkozások megvalósításában, a családi és

emberi kapcsolatok ápolásában, a szellemi, kulturális és művészeti tevékenységek

megvalósításában, a termelő és munka jellegű foglakozások szervezésében

18.3.4. Háztartási gyakorlat 6 óra/5 óra Részvétel háztartásgazdálkodással kapcsolatos tervezésben és háztartási költségvetés

kialakításban

A háztartásvitel megfigyelése és részvétel a háztartási teendők szervezésében és

megvalósításában; az idős emberek minél nagyobb önállóságának fenntartása, támogatása

Háztartási gépek, konyhatechnikai eszközök használata, tisztítása, karbantartása, az ételek

tárolása, ételminta vételének higiénés előírásai, mosás, szárítás, vasalás, érintésvédelmi

szabályok betartása, háztartási vegyszerek, mérgek szabályszerű tárolása

Részvétel az idős ember lakásának átalakításában, a szükséges források megszerzésében;

részvétel a személyi- és a lakás higiénéjének megteremtésében

18.3.5. Munka-, baleset- és tűzvédelem gyakorlata 6 óra/4 óra A munka-, baleset- és tűzvédelmi szabályok értelmezése és alkalmazása

Munkavégzéssel és a munkahellyel összefüggő baleseti és egyéb veszélyforrások felismerése,

megszüntetése vagy intézkedés kérése azok megszüntetésére

Mérgek, vegyszerek biztonságos tárolása, nyilvántartása; veszélyes hulladék tárolása

Gépek, berendezések áramtalanítása veszély esetén vagy a munkafolyamat befejezésével

Tűzoltó készülék használata

A munka-, baleset- és tűzvédelmi szabályok adaptálása az idős ember adottságaihoz, az adott

környezet viszonyaihoz (lakás, foglakozási terem, csoportszoba stb.)

A veszélyelhárítás lehetőségeinek, módszereinek, eszközeinek alkalmazása

A mindennapi érintésvédelmi és szigetelési eljárások alkalmazása; a menekülési útvonalak

kijelölése

Egyéni védőeszközök használata

18.3.6. Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók gondozása 6 óra/4 óra A gyógyíthatatlan betegek sajátos gondozási módszereinek alkalmazása


A haldokló ember kísérése

A halott körüli teendők ellátása

A gyász feldolgozásának segítése, a család támogatása

18.4. A képzés helyszíne Az intézményi gyakorlathoz az iskola által összeállított, az adott település ellátási rendszerében






módszer neve




1. magyarázat x

2. elbeszélés x

3. kiselőadás x

4. megbeszélés x

5. vita x





és felszerelések egyéni csoport-bontás osztály-keret



feldolgozása x x




jegyzeteléssel x x


jegyzeteléssel x x




rendszerezése x


rendszerezése x












tapasztalatokról x















esetmegfigyelés x







értékeléssel.

19. Mentálhigiéné tantárgy 32 óra

19.1. A tantárgy tanításának célja A megszerzett ismeretek integrációja, a lelki egészség megőrzésének, a holisztikus szemlélet

kialakításának segítése, a tapasztalatok holisztikus szemlélet szerinti átgondolása érdekében. Az

egyéni életvezetés segítése, a személyiséget védő mechanizmusok kialakítása.

19.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A természetismereti összefüggések, a történelem tantárgy társadalom- és kultúrtörténeti fejezetei. A

szakképzés során megismert társadalomismereti, jogi, szociálpolitikai, etikai, egészségügyi

ismeretek és gyakorlatok, a szociális gondozás gyakorlata során szerzett tapasztalatok, élmények.

19.3. Témakörök 19.3.1. Elméleti ismeretek 12 óra

A mentálhigiéné fogalma, szerepe, szükségessége

A mentálhigiéné fajtái (egyéni-közösségi, preventív-korrektív); a közösségi mentálhigiéné

színterei

Az elmélet és a gyakorlat integrálása, az emberi kapcsolatok komplexitása, az ember holisztikus

értelmezése

Egészség és társadalom, deviancia és a másság a társadalomban, a természetes támaszok, az

emberi szükségletek változása az életkorok szerint

A mentálhigiénés konzultáció formái (eset-, pedagógus-, programközpontú, segítő)

Az egészség holisztikus szemlélete; a természetes támogató rendszerek, életmód és életvezetés

Az egyéni és közösségi válsághelyzetek

Az én-védő mechanizmusok, a pszichoszomatikus betegségek, krízis és a krízisintervenció

A segítő kapcsolat működtetésének mentálhigiénés vetülete, a segítő beszélgetés, mint sajátos

kommunikációs forma

A társadalmi szolgáltató rendszerek mentálhigiénés vonatkozásai

A munkapszichológiája

Az esetmegbeszélés módszertana

Az esetmegbeszélés, mint segítség a szociális szakemberek számára

A szupervízió módszertana

A szupervízió, mint segítség a szociális szakemberek számára

19.3.2. A gondozás mentálhigiénés vonatkozásai 20 óra A társadalmi szolgáltató rendszerek mentálhigiénés vonatkozásai

A segítők mentálhigiénéje: a segítő kapcsolat csapdái, a szindrómás segítés jellemzői és

kialakulásának okai, a pihenés, rekreáció formái; szabadidős tevékenység, a kapcsolati és a

személyes erőforrások feltárása

A munka társas vonatkozásai; szervezetpszichológia; vezetők és vezetettek

A saját munka szervezése, időgazdálkodás

A munka- és lelkiegészség, a pihenés pszichológiája

A munkanélküliség lelki hatása

19.4. A képzés helyszíne Átlagos tanterem, előadóterem vagy könyvtár.




módszer neve




1. magyarázat x x

2. elbeszélés x

3. kiselőadás x

4. megbeszélés x

5. vita x

6. szemléltetés x

7. projekt x x x


9. szerepjáték x






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x x




jegyzeteléssel x x


jegyzeteléssel x x




rendszerezése x x








felkészüléssel x






tapasztalatokról x







4.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x


mozaikfeladattal x




értékeléssel.

20. Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton tantárgy 32 óra

20.1. A tantárgy tanításának célja Az esetmegbeszélés a gyakorlat egész időszakában támogatja a tanulót a felkészülésben és a

szakmai felelősségek felismerésében. Kiscsoportos team munkában segíti a tanulót a gyakorlat

során szerzett élmények feldolgozásában, végig gondolásában. A tanulók tapasztalatot

szerezhetnek arról, hogy az eseteket, hogyan lehet több szempont szerint értelmezni, s ez

szerepet játszik abban, hogy gondolkodásuk rugalmasabb legyen, előítéleteik oldódjanak. A

szupervízió lehetőséget biztosít a tanulónak, hogy tudja használni a személyiség védelmének

eszközeit a szupervízió folyamatában és igényelje a szupervíziós támogatást szakmai

személyisége fejlődése érdekében.

A tantárgy értékelésének módja miután a foglalkozások célja a tapasztalatok feldolgozása, a szakmai

személyiség fejlesztése, védelme ezért a teljesítmény és az értékelés mindig egyéni. A csoportos

munka során a csoportvezető a választott módszernek megfelelően egyéni és csoportos

visszajelzést ad. A fejlődés feltétele a jelenlét, amit a csoportvezető aláírásával igazol, és ez

megfelel a követelmények teljesítésének.

20.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A történelem tantárgy társadalom- és kultúrtörténeti fejezetei. A szakképzés során megismert

társadalomismereti, jogi, szociálpolitikai, etikai, egészségügyi ismeretek és a gondozó munka

gyakorlata során szerzett tapasztalatok.

20.3. Témakörök 20.3.1. Esetmegbeszélés 20 óra

Az esetmegbeszélés módszertana

Az esetmegbeszélés, mint segítség a szociális szakemberek számára

A folyamatos gyakorlat támogatása: esetelemzésekkel, esetbemutatásokkal

A személyiségi jogok védelme, a segítő szerepének és céljainak ismertetése, szerepelemzés, a

problémák meghatározása, a kompetenciák tisztázása

A személyes érintettség feltárása, megoldási, kimeneti lehetőségek felvázolása, az elvárások és

az érzelmek feltárása, nehézségek, a felmerülő problémák, dilemmák felvázolása

A munkafolyamatban való részvétel értelmezése

Az esetmegbeszélése, elemzése (kiválasztás, megfigyelés, elemzés, értékelés, stb.)

Az eset bemutatása

Életvesztés – találkozás a halállal

A megoldás, a kimeneti lehetőségek felvázolása

Elvárások, érzelmek feltárása

A nehézségek, felmerülő problémák

A munkafolyamatban való részvétel értelmezése

A gyakorlat során felmerült etikai kérdések mérlegelése, a dilemmák értelmezése a tereptanár

és a gyakorlóhely más szakembereinek segítségével

Az emberi értékek és autonómia tisztelete a szociális gondozás gyakorlatában

20.3.2. Szupervízió 12 óra

A szupervízió módszertana

A szupervízió, mint segítség a szociális szakemberek számára

A szupervíziós támogatás, mint a személyiség védelmének és fejlesztésének eszköze

A segítő munka személyiséget, a kommunikációt, a szakmai munkát fenyegető, kiégést

eredményező hatásai

A szakmai munkával való találkozás első élményének feldolgozása védett környezetben

A csoportmunka támogató lehetőségének alkalmazása a szakmai gyakorlat során

Önreflexió alkalmazásával megelőzni a kiégést

A szupervíziós támogatásra vonatkozó belső igény kiépítése

20.4. A képzés helyszíne Csoportszoba a gyakorlóhelyen, vagy a képző iskolában.




módszer neve




1. magyarázat x

2. elbeszélés x

3. kiselőadás x

4. megbeszélés x

5. vita x


7. szimuláció x

8. szerepjáték x






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



jegyzeteléssel x


rendszerezése x





felkészüléssel x








tapasztalatokról x












esetmegfigyelés x x

5.2. Szolgáltatási napló vezetése x x


felügyelet mellett x x


közvetlen irányítással x x


értékeléssel.

A


Gondozási-ápolási adminisztráció

megnevezésű



A 10572-16 azonosító számú Gondozási-ápolási adminisztráció megnevezésű szakmai


kompetenciák.

Szo

ciál

is

adm

inis

ztrá

ció

gyak

orl

ata

FELADATOK

Részt vesz a gondozási anamnézis, az egyéni

gondozási, ápolási terv készítésében x

Dokumentálja saját gondozási munkájának

folyamatát x

Előírásszerűen dokumentált

gyógyszernyilvántartást vezet x

Szükség esetén nyilvántartásokat vezet és

adatokat szolgáltat x

Vezeti a gondozási, ápolási naplót vagy egyéni

gondozási ápolási lapot x

Vezeti az egészségi állapotot rögzítő

dokumentumokat x

Részt vesz a pályázatok írásában és projektek

adminisztrálásában x

Részt vesz a minőségbiztosítással és a

szakmai protokollokkal kapcsolatos

adminisztratív feladatok ellátásában

x

Megbízásra környezettanulmányt készít x

A szolgáltatást igénybe vevő megbízására

beadványokat, kérelmeket fogalmaz x

SZAKMAI ISMERETEK

A szükségletfelmérés dokumentumai x

Az ellátottak nyilvántartása x

Az ellátásokkal kapcsolatos adatok és tények

gyűjtése x

A kérvények, beadványok tartalmi és formai

követelményei x

Esetleírás tartalmi és formai követelményei x

Környezettanulmány tartalmi és formai

követelményei x

Az előgondozási munka adminisztrációja x

Gondozási terv készítése, dokumentációja x

Gondozási-ápolási napló szakszerű vezetése x

A szakmai protokollok és a minőségbiztosítási

adminisztráció x

Foglalkoztatási terv készítése x

Háztartási napló vezetése x

Ügyiratkezelés szabályai x

Az ellátottak adatainak és dokumentumainak

kezelése, ellátások nyilvántartásainak

kezelése

x

Ápolási terv készítése, adminisztrációja x

Az életfunkciók és az egészségi állapot

adatrögzítése x

Az alapápolási feladatok dokumentációja x

A gyógyszerelés adminisztrációja x

A gyógyszernyilvántartás vezetése x

A pályázatok lehetőségei, elkészítési, és

dokumentálási szabályai x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Köznyelvi és szakmai szöveg megértése,

írásos és szóbeli alkalmazása x

Elemi szintű számítógép-használat x



Megbízhatóság x

Precizitás x

Felelősségtudat x


Irányíthatóság x

Nyelvhelyesség x

Tömör fogalmazás készsége x




Kontroll (ellenőrzőképesség) x

21. A szociális adminisztráció gyakorlata tantárgy 64 óra

21.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló ismerje meg az intézményekhez tartozó adminisztrációs feladatokat és dokumentumokat.

Részt tudjon venni a pályázatok megírásában, munkája során tudja alkalmazni a

számítástechnikai és technikai eszközöket. Ismerje meg az internet használat és az elektronikus

ügyintézés alapjait, azokat a programokat, amelyek segítik napi munkáját.

21.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A szakképzés során megismert társadalomismereti, jogi, szociálpolitikai, ismeretek és az ápolási és

gondozási gyakorlatok.

21.3. Témakörök 21.3.1. Az ápolás adminisztrációja 16 óra

Az ápolási folyamat dokumentálása, az ápolási adminisztráció vezetése

Az életfunkciók és egészségi állapotra vonatkozó értékek rögzítése az intézményben szokásos

jelölések és dokumentumok alapján

A gyógyszernyilvántartás és a gyógyszerelés adminisztrációjának vezetése

Részvétel az ápolási protokollok és a minőségbiztosítási dokumentumok kidolgozásában és

alkalmazásában

21.3.2. A gondozás adminisztrációja 16 óra Az előgondozási munka adminisztrációjának és a gondozási munka folyamatának

dokumentálása, gondozási-ápolási napló, szükségletfelmérés dokumentumai

Kérvények, beadványok készítése, esetleírás, környezettanulmány, foglalkozási terv készítése,

háztartási napló vezetése

Ügyiratkezelés

Az intézményi nyilvántartások vezetése az intézményben használt számítástechnikai programok

segítségével

Részvétel a szakmai protokollok és a minőségbiztosítási dokumentumok kidolgozásában és

alkalmazásában

A pályázatokkal kapcsolatos általános feladatok

Pályázatfigyelés, tájékoztatás, team megszervezése

A pályázatírás tartalmi és formai követelményei

21.3.3. Számítástechnika a gondozás adminisztrációjában 32 óra A számítógép alapfokú ismerete és a hozzá tartozó hardver illetve szoftver programok ismerete

(Windows Office Word, Excel, stb., vírusirtó programok, internet használata)

Az ügyintézéshez szükséges alapvető technikák elsajátítása (Szövegszerkesztés, táblázat kezelés

stb.)

Szövegbevitel, szövegek szerkesztése, szerkesztett szöveg mentése, nyomtatása

Az egyes ellátásokhoz kapcsolódó ügyiratok használata a tartalmi és formai követelmények

betartásával

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben alkalmazott dokumentumok

E-mail küldése, fogadása, törlése, csatolt állomány küldése e-mailben

21.4. A képzés helyszíne Osztályterem, tábla és projektor, illetve számítástechnika terem, általános tanterem megfelelő

számítógép, laptop elhelyezésével.




módszer neve




1. magyarázat x

2. elbeszélés x

3. kiselőadás x

4. megbeszélés x

5. vita x

6. szemléltetés x







és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x




rendszerezése x























értékeléssel.





10569-16 Gondozási-ápolási alapfeladatok

7. Ápolási, gondozási alapismeretek tantárgy

Témakörök

7.3.1. Általános ápolási ismeretek

Az emberi szükségletek érvényesülése az ápolási munka során

A szolgáltatást igénybe vevő ellátott élettere, személyi és tárgyi környezete

A pihenés fogalma az igény életkori változásai

A beteg, ellátott ágya, az ágy felszereltsége; az otthoni és intézményi körülmények, lehetőségek

Az ágyazás formái és alapszabályai

A beteg kényelmét szolgáló eszközök (háttámasz, lábtámasz, kapaszkodó, ágyasztal, ülőpárna, sarok-

és könyökgyűrű)

Fekvési módok

A beteg állapotának megfelelő fektetési módok

A tartós fekvés szövődményei (tüdőgyulladás, érelzáródás, izomsorvadás, izületi kötöttség,

székrekedés, aranyér, felfekvés)

A mozgás, aktivitás jelentősége az ember életében

Az aktív, passzív mozgás, a helyzetváltoztatás

A beteg mobilizálása

A torna, gyógytorna jelentősége, funkciója

Az ápolást segítő eszközök

A személyi higiéné fogalma, főbb területei

Az ellátott testének tisztántartása

A menstruáció higiénéje

Az inkontinens beteg higiénéje

A tisztálkodás eszközei

A táplálkozás és a folyadékszükséglet biztosítása

A táplálkozás, mint biológiai szükséglet, mint örömforrás

Táplálkozás-élettani alapfogalmak

A táplálkozás és tápanyagszükséglet a különböző életkorokban és egészségi állapotban

Az egészséges táplálkozás alapelvei

A diéta fogalma, a diétáskezelés

Az étkezés és étkeztetés feltételei, módjai

A folyadékszükséglet, a folyadék utánpótlás

Ételallergiák

Az ürítés szükségletének biztosítása

Az ürítéssel kapcsolatos ápolási teendők

Az ürítés életkorral együtt járó problémái

A biztonság szükséglete az ápolási folyamat során

Az emberi kapcsolatok szükséglete az ápolási folyamat során

A tudás, a kompetencia szükséglete az ápolási folyamat során

Az esztétikai szükséglet az ápolási folyamat során

Az önmegvalósítás, az alkotás szükséglete, az ápolási folyamat lélektani összefüggései

A betegmegfigyelés szempontjai

Betegmegfigyelés, a megfigyelési tapasztalatok összegzése és a kompetens szakember felé való

közvetítése

Az időskorú és a fogyatékkal élő emberek speciális ápolási igényei

A gyógyszerek szervezetbe juttatásának szabályai, eljárásai

A haldokló beteg ápolása, kommunikáció a haldoklóval és hozzátartozóikkal; az elhunyt ellátásának

szempontjai, szabályai

Az ápolás etikai szabályai, a betegek jogai

Együttműködés az ápoló teamben

Az ápolási folyamat dokumentációja

7.3.2. Gondozási alapismeretek

A gondozás fogalma, célja, feladatai, tevékenységi formái és értelmezése a szociális munka és a

szociálpolitikai ellátás rendszerében

Az emberi szükségletek Maslow-féle rendszerének értelmezése a gondozási folyamat során

A gondozás célcsoportjai: csecsemők és kisgyermekek, családok, idős, fogyatékkal élő emberek,

pszichiátriai és szenvedély betegek peremhelyzetű személyek és csoportok (hajléktalanok,

szegények, etnikai kirekesztettek) gyógyíthatatlan betegek és haldoklók

A gondozói munka főbb területei:

A személyes gondoskodás a célcsoportok sajátos igényeinek megfelelően

A különböző ellátási formák megszerzésének támogatása

A kapcsolatok fenntartásának segítése

Az aktivitás fontossága, fenntartása, a foglalkozás feltételeinek biztosítása; a foglalkozás

biztosításának elvei

A mindennapi életvitel szervezése, a háztartásgazdálkodás és háztartásvezetés

A gondozó szerepei

A szociális munka etikai szabályainak érvényesítése a gondozó munka során

Munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályok és feladatok

7.3.3. Az ápolás, gondozás dokumentációja

Az ápolási folyamat, az egyes ápolási tevékenységek dokumentációja

A gondozási folyamat adminisztrációja, dokumentálása

Az elhunyttal kapcsolatos értesítési és dokumentációs feladatok

8. Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat tantárgy

Témakörök

8.3.1. Az ápolási folyamat megfigyelése

Az emberi szükségletek és az ápolás

Megfigyelni, hogy a pihenés, a mozgás, a személyi higiéné, a táplálkozás az ürítés, a biztonság, az

emberi kapcsolatok, a tudás, a kompetencia, az esztétikai és az önmegvalósítás szükségletének

biztosítása hogyan valósul meg az ápolási folyamat során

Megfigyelni az időskorú és a fogyatékkal élő emberek speciális ápolási feladatainak végzését

Megfigyelni a gyógyszerek szervezetbe juttatásának technikáit (beleértve az injekciózást)

Megfigyelni a haldokló beteg ápolását, a haldoklóval és hozzátartozóikkal történő kommunikációt; az

elhunyt ellátását

Megfigyelni az ápolás etikai szabályainak, a betegek jogainak az érvényesülését

Az ápoló teamben folyó együttműködés megfigyelése

8.3.2. A gondozási folyamat megfigyelése

Gondozási szerepek gyakorlása: segítő, támogató, szervező, közvetítő, érdekképviselői, stb.

Különböző foglalkozási lehetőségek feltételeinek biztosítása; motiválás, anyag, tárgyi és személyi

feltételek biztosítása, foglalkozások szervezése

A mindennapi életvitel szervezése, háztartásgazdálkodási és háztartásvezetési feladatok ellátása

különböző körülmények között, háztartási eszközök és gépek kezelése

Munka-, tűz- és balesetvédelmi feladatok ellátása, a szabályok betartása

8.3.3. Elsősegélynyújtási gyakorlat

Az elsősegélynyújtás szabályai

Veszélyeztető állapotokból következő elsősegélynyújtási feladatok: újraélesztés, eszméletlen beteg

ellátása

Törések, vérzések ellátása, idegentest a szemben és a légutakban

Termikus trauma

Belgyógyászati megbetegedések, belgyógyászati balesetek

Mérgezések

Epilepszia és lázas eklampszia

Tömegbalesetek, tömegkatasztrófák

10570-16 A szükségletek felmérése

14. Monitorozó gyakorlat tantárgy

Témakörök

14.3.1. A szociális ellátás intézményei


intézményrendszerük

A képző intézmény/iskola környezetében tevékenykedő, elérhető bentlakásos és nappali szociális,

foglalkoztatási, családtámogatási, köznevelési, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és munkaügyi

intézmények, különösen a fogyatékkal élők és idősek ellátására szakosodott intézmények

monitorozás-szintű megtekintése, feladatainak és működésüknek áttekintő megismerése

A jóléti ellátások és támogatások rendszerének megismerése, az ellátások megszerzésének

feltételeinek és szabályainak áttekintése

Élmények és motívumok nyújtása annak érdekében, hogy a tanulók segítséget kapjanak majdani

munkájuk megismeréséhez

A monitorozás során a tanulók naplót vezetnek, és részletes jegyzeteket készítenek a tapasztalatokról

14.3.2. Az egészségügyi ellátás intézményei

A képző intézmény/iskola környezetében tevékenykedő egészségügyi intézmények áttekintő

megismerése

Az állami, egyházi és civil fenntartók által működtetett intézmények rendszerének monitorozás-szintű

megismerése, feladatainak és működésüknek áttekintő megismerése

A területi, a járóbeteg és a kórházi szakellátás területének megismerése

A betegellátás különböző funkciójú, szervezettségű és felszereltségű intézményeinek megismerése

Élmények és motívumok nyújtása annak érdekében, hogy a tanulók segítséget kapjanak majdani

munkájuk megismeréséhez

A monitorozás során a tanulók naplót vezetnek, és részletes jegyzeteket készítenek a tapasztalatokról

14.3.3. Egy intézmény részletes megismerése

A monitorozás során megismert intézményekből a tanulók érdeklődésüknek megfelelően

választanak, hogy az adott intézményt részletesebben megismerjék

Az intézmény helye az adott település idős és fogyatékos ellátási rendszerében

Az intézmény profilja és tevékenységének rendszere

Az intézmény külső és belső kapcsolatrendszerének megismerése

Az intézmény működését szabályozó jogszabályok, pénzforrási lehetőségeinek feltárása

Az intézmény belső struktúrájának, tárgyi feltételeinek, működésének, fenntartásának, döntési

folyamatának megismerése

A kínált szolgáltatások és a kliensek szükségletei közötti viszony feltárása

Információk gyűjtése a szolgáltatásokhoz való hozzájutás feltételeiről, lehetőségeiről

Az alkalmazott szupervízió formái; a munkacsoportok közötti együttműködés

Az intézmény adminisztrációja

A gyakorlat során a tanulók naplót vezetnek, és részletes jegyzeteket készítenek a tapasztalatokról

11. Ápolási gyakorlat tantárgy

Témakörök

11.3.1. Alapápolás belgyógyászati betegek körében

A belszervi betegségek tüneteinek megfigyelése; a veszélyhelyzetben lévő betegek számára

megfelelő orvosi segítség kérése

A keringés- és vérképző rendszer betegségeiben szenvedők ápolása

A légző- és a kiválasztó szervek betegségeiben szenvedők ápolása

A belső-elválasztású mirigyek betegségeiben szenvedők ápolása

Az orvos utasításainak megfelelően alkalmazza a fizikális és természetes gyógymódokat

Felismeri és jelzi a gyógyszerek esetleges mellékhatásait


Jelzi az injekciózás esetleges szövődményeit

A daganatos betegek ápolása

11.3.2. Alapápolás sebészeti beavatkozáson átesettek körében

A sebészet és a baleseti sebészet körébe tartozó kórképek tünetei, a tünetek felismerése, ápolási

teendői


A beteget veszélyeztető és sürgős beavatkozást igénylő állapotok felismerése

A veszélyhelyzetben lévő betegek számára megfelelő orvosi segítség kérése

A sebellátás alapelvei és technikái; vérzéscsillapítás, sebellátási eljárások

A gyulladásos sebek kezelése; sebészeti fertőzések kezelése

A műtéten átesett beteg ápolása, műtéti sebkötözés, a szövődmények felismerése

12. Gondozási ismeretek tantárgy

Témakörök

12.3.1. A gondozási szükségletek felmérése

A gondozás fogalma, célja, feladatai; a komplex gondozás, mint a szükséglet-kielégítés és az

autonómia megőrzésének eszköze

Az emberi szükségletek rendszere, a válsághelyzetek; az idős emberek sajátos szükségletei,

életminőségét javító tárgyak, eszközök és szolgáltatási lehetőségek

A szükségletfeltárás módszerei és eszközei (genogram, ecomap, környezettanulmány); komplexitása

A szükségletek kielégítése és az életminőség javításának keretei, tervezhetősége

A gondozási folyamat tervezése

Az érdekképviselet lehetőségei és etikája

12.3.2. Gondozás és rehabilitáció fogyatékkal élők körében

A károsodás, fogyatékosság, rokkantság fogalma; a visszafordíthatóság, gyógyítás és maradandóság

problémái, meglévő képességek szinten tartása

A fogyatékosság megjelenése, okai

A fogyatékosság formái

A fogyatékkal élők társadalmi esélyegyenlőségének, integrációjának lehetőségei, feladatai, a

társadalmi elfogadás és segítés lehetőségei, a foglakozási és munkalehetőségek, a társadalmi

aktivitás, a fogyatékos emberek szociális ellátásai

A komplex rehabilitáció és a társadalmi integráció eszközei, intézményrendszere

12.3.3. Gerontológia és az idősek rehabilitációja

Gerontológia, geriátria; az idős korra jellemző élettani, biológiai és funkcionális változások

Az időskor sajátosságai, demográfiai jellemzői, a demográfiai folyamatok főbb trendjei

Az idős ember helye a társadalomban, az idős emberek kapcsolatrendszerének, társadalmi és családi

szerepének változása

Az idősek életkörülményeit, életmódját és életminőségét meghatározó tényezők

Az időskor speciális problémái, szükségletei

Az idős emberek személyiségének változásai, a változások biológiai és társadalmi vonatkozásai

Az idős emberek kapcsolatrendszerének, társadalmi és családi szerepének változásai

Az idősek gondozásának sajátosságai; az időskori speciális terápiák lehetőségei

A fogyatékos emberek öregedése, az öregedő emberek fogyatékossága

A kóros öregedés megelőzésének lehetőségei

12.3.4. Gondozás és rehabilitáció a szenvedélybetegek körében

A szenvedélybetegségek, a függőség kialakulásának biológiai, pszichológiai és társadalmi okai

A szenvedélybetegségek típusai, prevenciós feladatok

A szenvedélybetegek komplex rehabilitációjának lehetőségei

13. A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata tantárgy

Témakörök

13.3.1. A gondozási szükségletek felmérése idősek körében

Komplex gondozás nyújtása, mint a szükségletkielégítés és az autonómia megőrzésének eszköze

Az idős emberek sajátos szükségleteinek kielégítését, illetve életminőségüket javító tárgyak, eszközök

és szolgáltatási lehetőségek igénybevétele, alkalmazása

A szükségletfeltárás komplex módszereinek és eszközeinek alkalmazása: szakmai interjú, genogram,

ecomap, környezettanulmány



13.3.2. A gondozási szükségletek felmérése fogyatékkal élők körében

Komplex gondozás nyújtása, mint a szükségletkielégítés és az autonómia megőrzésének eszköze

A fogyatékos emberek sajátos szükségleteit, életminőséget javító tárgyak, eszközök és szolgáltatási

lehetőségek igénybevétele, alkalmazása

A szükségletfeltárás komplex módszereinek és eszközeinek alkalmazása: szakmai interjú, genogram,

ecomap, környezettanulmány készítése



13.3.3. A gondozási folyamat tervezése

A szükségletekre alapozott tervezés és a tervek elkészítésében való részvétel

A gondozási folyamat tervezése a jogszabályi előírások szerint

Az adekvát gondozási terv kiválasztása (egyéni gondozási terv, egyéni rehabilitációs program, egyéni

fejlesztési terv)

Az ápolási feladatok tervezése a jogszabályi előírások szerinti tervezési dokumentáció rendszerében

10571-16 Sajátos gondozási feladatok

18. Szociális gondozás gyakorlata tantárgy

Témakörök

18.3.1. Idős emberek gondozása

Az idős emberek gondozásának, segítésének megfigyelése; a gondozás, segítés dilemmáinak

értelmezése, a korlátok és lehetőségek mérlegelése

Részvétel a gondozási, támogatási folyamat tervezésében, az eszközök és módszerek kiválasztásában

Részvétel a személyes környezet kialakításban, az életvitel támogatásában, a napirend


A gondozási terv elkészítésének és megvalósításának segítése

Az idős emberek érdekérvényesítő képességének segítése, támogatása felhatalmazásának

mértékében

A gyógyászati segédeszközök beszerzése, tisztítása, kezelése, használata, használatának megtanítása



támogatása

18.3.2. Fogyatékkal élők gondozása

A fogyatékos emberek gondozásának, segítésének megfigyelése

A gondozás, segítés dilemmáinak értelmezése, a korlátok és lehetőségek mérlegelése

Részvétel a gondozási, támogatási folyamat tervezésében, az eszközök és módszerek kiválasztásában

Részvétel a mindennapi környezet kialakításban, az életvitel támogatásában a napirend



A bazális stimulálás

Játékformák, a zenei és énekformák, a mozgásformák, a dramatikus játékok, a médiaformák, a

szabadban űzhető foglalkozások és alkalmazása

A fejlesztési és rehabilitációs terv kialakításának, és megvalósításának segítése

Segíteni a fogyatékos emberek integrációjának megvalósítását, az akadályok elhárítását, a

lehetőségek felkutatását

A gyógyászati segédeszközök beszerzése, tisztítása, kezelése, használata, a használatuk megtanítása


támogatása

18.3.3. Foglalkozási gyakorlat

A tevékenységek tervezésének és szervezésének megfigyelése

Részvétel a tevékenységek tervezésében és szervezésében a tevékenységek feltételeinek

kialakításban, az ellátott motiválásában, az igények felmérésében

Részvétel a mindennapi önellátási tevékenységek megvalósításában, támogatásában a házi gondozás

és a bentlakásos intézményekben

Részvétel a rekreációs és gyógytorna-jellegű foglalkozások megvalósításában, a családi és emberi

kapcsolatok ápolásában, a szellemi, kulturális és művészeti tevékenységek megvalósításában, a

termelő és munka jellegű foglakozások szervezésében

18.3.4. Háztartási gyakorlat

Részvétel háztartásgazdálkodással kapcsolatos tervezésben és háztartási költségvetés kialakításban

A háztartásvitel megfigyelése és részvétel a háztartási teendők szervezésében és megvalósításában;

az idős emberek minél nagyobb önállóságának fenntartása, támogatása

Háztartási gépek, konyhatechnikai eszközök használata, tisztítása, karbantartása, az ételek tárolása,

ételminta vételének higiénés előírásai, mosás, szárítás, vasalás, érintésvédelmi szabályok

betartása, háztartási vegyszerek, mérgek szabályszerű tárolása

Részvétel az idős ember lakásának átalakításában, a szükséges források megszerzésében; részvétel a

személyi- és a lakás higiénéjének megteremtésében

18.3.5. Munka-, baleset- és tűzvédelem gyakorlata

A munka-, baleset- és tűzvédelmi szabályok értelmezése és alkalmazása

Munkavégzéssel és a munkahellyel összefüggő baleseti és egyéb veszélyforrások felismerése,

megszüntetése vagy intézkedés kérése azok megszüntetésére

Mérgek, vegyszerek biztonságos tárolása, nyilvántartása; veszélyes hulladék tárolása

Gépek, berendezések áramtalanítása veszély esetén vagy a munkafolyamat befejezésével

Tűzoltó készülék használata

A munka-, baleset- és tűzvédelmi szabályok adaptálása az idős ember adottságaihoz, az adott

környezet viszonyaihoz (lakás, foglakozási terem, csoportszoba stb.)

A veszélyelhárítás lehetőségeinek, módszereinek, eszközeinek alkalmazása

A mindennapi érintésvédelmi és szigetelési eljárások alkalmazása; a menekülési útvonalak kijelölése

Egyéni védőeszközök használata

18.3.6. Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók gondozása



A haldokló ember kísérése

A halott körüli teendők ellátása

A gyász feldolgozásának segítése, a család támogatása

1.40.


a(z)

34 541 03

HÚSIPARI TERMÉKGYÁRTÓ

SZAKKÉPESÍTÉSHEZ




valamint


– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet, és

– a 34 541 03 számú, Húsipari termékgyártó megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet

alapján készült.



Szakképesítés megnevezése: Húsipari termékgyártó

A szakmacsoport száma és megnevezése: 21. Élelmiszeripar

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXVI. Élelmiszeripar





– 3 évfolyamos képzés esetén:a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra;




vagy iskolai végzettség hiányában

Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit

kiadó rendelet 3. számú mellékletében az élelmiszeripari szakmacsoportra meghatározott

kompetenciák birtokában





IV.A szakképzés szervezésének feltételei


A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a

szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező

pedagógus és egyéb szakember vehet részt.

Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:


Mikrobiológia és higiénia élelmiszeripari mérnök

Higiénia gyakorlati alkalmazása élelmiszeripari mérnök

Élelmiszervizsgálat gyakorlat élelmiszeripari mérnök

-

Tárgyi feltételek

A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés

szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Nincs.

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs.



évfolyam heti óraszám

éves óraszám

1. évfolyam 18,5 óra/hét 666 óra/év

Ögy. 96 óra


Összesen: 1378 óra






heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy

Összesen 5,5 13

96 5,75 13,5


11499-12


11497-12


10891-16 Mikrobiológia,

higiénia és

minőségbiztosítás

Mikrobiológia és higiénia 1

Minőségbiztosítás 1

Higiénia gyakorlati alkalmazása 0,5

10927-16 Vágóhídi munka

Húsipari technológia 1,5 0,8

Húsipari gépek 0,8 0,4

Technológia gyakorlat 6 0,9

10928-16 Darabolás, csontozás

Húsipari technológia 1

Húsipari gépek 0,2 0,1

Technológia gyakorlat 6 1,5

10929-16 Másodlagos húsipari

feldolgozás

Húsipari technológia 1

Húsipari gépek 0,4

Élelmiszervizsgálat gyakorlat 1

Technológia gyakorlat 1 10

10930-16 Húsipari értékesítés

Húsipari technológia 0,2

Húsipari gépek 0,1

Vállalkozási és kereskedelmi

ismeretek 1 0,5

Technológia gyakorlat 0,1

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra

meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi.

Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.





nélkül


Összesen

e gy ögy e gy


263 713

1378 Összesen 666 616


Gyakorlati óraszámok (arány ögy-vel) 1181 óra (74,4%)

11

49

9-1

2

Fogl

alko

ztat

á

s II

.

Foglalkoztatás II. 0 8 0 8



Álláskeresés 2 2


11

49

7-1

2

Fogl

alko

ztat

á

s I.

Foglalkoztatás I. 0 32 0 32





10

89

1-

16

M ikr

ob iol

óg

ia,

hi

gi én ia

és

mi

nő sé gb izt

os

ítá s Mikrobiológia és higiénia 36 0 0 0 36

Káros és hasznos mikroorganizmusok 2 2

Vágóállatokra jellemző bakteriális,

vírusos és paraziták okozta

betegségek

8 8

Élelmiszerrel kapcsolatos fertőzések,

mérgezések 1 1

Higiéniához kapcsolódó rendeletek,

jogszabályok 1 1

Személyi, eszköz és üzemhigiénia a

húsiparban 12 12

Tisztítószerek, fertőtlenítőszerek

jellemzői, hatásuk,

alkalmazhatóságuk

10 10

Környezeti higiénia jelentősége a

húsiparban 2 2

Minőségbiztosítás 0 0 32 0 32

Élelmiszerbiztonság 10 10

ISO 22000 és a HACCP

minőségirányítási rendszerek

alapelvei az élelmiszeriparban

16 16

Élelmiszer-biztonsági rendszerek (IFS,

BRC) , nyomonkövetés alapelvei 6 6

Higiénia gyakorlati alkalmazása 0 18 0 0 18

Személyi, -eszköz és üzemi higiénia

betartása 5 5

Jó Higiéniai Gyakorlat alkalmazása a

vágási és gyártási folyamatok

során

5 5

Takarítást, tisztítást, fertőtlenítést

végez 5 5

Betartja a környezethigiéniás

szabályokat 3 3

10

92

7-1

6 V

ágó

híd

i mu

nka

Húsipari technológia 54 0 0 0 54

Vágóállatok szervezeti felépítése 10 10

Vágóállatok fajok, fajták 6 6

Vágóüzem munkavédelmi és

balesetvédelmi előírásai 4 4

Vágástechnológiák 14 14

Vágási fő és melléktermékek

felhasználhatósága 10 10

Magaspálya teljesítmény számítása 5 15

Fő és melléktermék kihozatali

számítások 5 5

Húsipari gépek 28,8 0 0 0 28,8

Géprajzi alapismeretek 3,8 3,8

Gépelemek 4 4

Magaspályák, konvejorok 3,5 3,5

Sertés, marharögzítő berendezések 3,5 3,5

Kábítóberendezések és eszközök 3 3

Véreztető és szőrtelenítő

berendezések 3 3

Marhabőrfejtőgépek 2 2

Hasító berendezések 3 3

Bélfeldolgozó gépek 3 3

Technológia gyakorlat 0 216 0 28,8 244,8

Vágóállatok kábítása, szúrása és

elvéreztetése 32 4,5 36,5

Testek forrázása, utótisztítása 32 4,5 36,5

Testüregek bontása, belszervszedés 84 10,3 94,3

Testek hasítása 32 4,5 36,5

Fehéráru elővágása, eltávolítása 36 4,5 40,5

10

92

8-

16

D ar ab ol

ás , cs on to zá s Húsipari technológia 36 0 0 0 36

A hús vágás utáni elváltozásai 5 5

Sertés, marha, borjú, juh kereskedelmi

bontása és konyhatechnológiai

felhasználhatósága

10 10

Sertés és marha ipari csontozása,

kivágása, húsok osztályozása 10 10

Sertéshúsok pácolásra történő

előkészítése, formázása 5 5

A csontozó munkavédelmi és


Csontozási veszteség és kihozatal

számítások 4 4

Húsipari gépek 7,2 0 3,2 0 10,4

Hűtő és fagyasztó berendezések 2 2

Daraboló gépek 2,2 2,2

Bontó és csontozó szalagok 2,5 2,5

Csontozó kések 2,5 2,5

Csontszeparátorok 1 1

Bőrkézőgépek 0,2 0,2

Technológia gyakorlat 0 216 0 48 264

Kések köszörülése, fenése 13 13

Szalonnafélék megmunkálása,

előkészítése 36 21 57

Lehúzott sertés féltestek bebontása,

csontozása, osztályozása 56 21 747

Lehúzott sertés féltestek kereskedelmi

bontása, csontozása, 40 14 54

Marha első-és hátulsó negyed teljes

csontozása, kivágása, osztályozása 41 14 55

Marha első-és hátulsó negyed

kereskedelmi bontása 30 14 44

10

9 2 9 - 1 6

M á s o d l a g o s h ú s i p a r i f e l d o l g o z á s a

Húsipari technológia 0 0 32 0 32

Tartósító eljárások 3 3

Adalékanyagok és burkolóanyagok 2 2

Csomagolástechnológia 2 2

A húsüzem munkavédelmi és


Gyártáselőkészítő- és gyártási

alapműveletek 4 4

Hőkezelt töltelékes készítmények

gyártástechnológiája 8 8

Pácolt, füstölt, füstölt-főtt , lángolt

húsok gyártási műveletei 4 4

Szalámifélék és szárazkolbászok

gyártástechnológiája 3 3

Étkezési szalonnafélék és étkezési

tepertő gyártási műveletei 3 3

Húskonzervek gyártástechnológiája 2 2

Húsipari gépek 0 0 12,8 0 12,8

Aprítógépek 1 1

Keverőgépek 1 1

Töltőgépek 1 1

Pácolóberendezések 2 2

Füstölőberendezések és klímák 2 2

Főzőberendezések 2 2

Szalámigyártó gépsor 1 1

Húskészítmény csomagoló

berendezések 1 1

Zsírolvasztó és zsírcsomagoló

berendezések 1,8 1,8

Élelmiszervizsgálat gyakorlat 0 0 0 32 32

Laboratóriumi alapismeretek 7 7

Élelmiszervizsgálati eljárások 17 17

Szakmai számítások 8 8

Technológia gyakorlat 0 36 0 320 356

Húsipari tartósítási műveletek

alkalmazása, gyakorlása 6 30 36

Alapanyagok és segédanyagok

előkészítése, aprítás, keverés 9 20 29

Hőkezelt töltelékes készítmények

gyártása, töltés, formázás

gyakorlása

7 155 162

Darabos pácolt húskészítmények

gyártása 10 55 65

Húsipari termékek csomagolása 2 25 27

Húskészítmények raktározása 2 25 27

10

93

0-1

6 H

úsi

par

i ért

éke

síté

s

Húsipari technológia 0 0 6,4 0 6,4

Sertés, marha, borjú és juh bolti

bontásakor alkalmazott

elnevezések

3 3

Hús és húskészítmények bolti

tárolásának előírásai 1,6 1,6

Húskészítmények jelölésének

szabályai, előírásai 1,6 1,6

Húsipari gépek 0 0 3,2 0 3,2

Asztali darálók, szeletelők 1,6 1,6

Bolti anyagmozgató berendezések 1,6 1,6

Vállalkozási és kereskedelmi

ismeretek 36 0 16 0 52

A kereskedelmi egységek

munkavédelmi és balesetvédelmi

előírásai

3 3

Vállalkozások alapítása, működtetése 10 10

Kereskedelmi alapismeretek 10 10

Értékesítési módok, folyamatok 8 8

Bolti eredmény keletkezése 3 3

Fogyasztóvédelmi szabályok 2 2

Vállalkozások pénzforgalmi szabályai 0 3 3

Fizetési módok 0 6 6

Vállalkozások adófizetési

kötelezettségei 0 7 7,5

Technológia gyakorlat 0 0 0 3,2 3,2

Tőkehúsok és húskészítmények

(csemegeáruk) elhelyezése a

hűtőpultokban

1,5 1,5

Fagyasztott húsok elhelyezése a

fagyasztókban 0,5 0,5

Húskészítmények szeletelése,

csomagolása, és kiszolgálás a

pultnál

0,2 0,2

Nyershúsok darálása, dagadó

felszúrása, köröm darabolása 0,5 0,5

Nyugta vagy készpénzfizetési számla

kitöltése 0,5 0,5


A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves

kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került.


A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

A


Foglalkoztatás II.

megnevezésű



A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő

kompetenciák

Fogl

alko

ztat

ás II

.

FELADATOK







SZAKMAI ISMERETEK





diákmunka) x












SZAKMAI KÉSZSÉGEK







Önfejlesztés x




Határozottság x





21.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek

elsajátítására.



Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei

(megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott

kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték).

Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése,

felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság.

Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony.

Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói

munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai

idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka,

önkéntes munka.

21.3.2. Munkaviszony létesítése 2 óra Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált

bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő.

Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok.

Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és

járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.

21.3.3. Álláskeresés 2 óra Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási

támogatások ismerete.

Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú,

önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése.

Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai

Foglalkoztatási Szolgálat az Európai Unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába

történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe.

Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs

Portál (NPP).


21.3.4. Munkanélküliség 2 óra A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő

együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése,

nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés.

Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés.


Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai

Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai.

Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések,

béralapú támogatások, mobilitási támogatások).

Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés,

vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai.

A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub,

pszichológiai tanácsadás.


Tanterem




módszer neve




1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. vita x

4. szemléltetés x

5. szerepjáték x

6. házi feladat x






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x


jegyzeteléssel x




rendszerezése x








21.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

A


Foglalkoztatás I.

megnevezésű



A 11497-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő

kompetenciák

Fogl

alko

ztat

ás I.

FELADATOK

Idegen nyelven:


vonatkozással) x





SZAKMAI ISMERETEK

Idegen nyelven:




SZAKMAI KÉSZSÉGEK


idegen nyelven x





x



22.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok képesek legyenek személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni idegen nyelven. Továbbá

egyszerű alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölteni. Illetve cél, hogy a tanuló idegen nyelvű szakmai irányítás mellett képes legyen

eredményesen végezni a munkáját.

Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy alapvető nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők,

segédigék, illetve a mondatszerkesztési eljárásokhoz kapcsolódóan. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az

induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 4 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre

alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés.



A 10 óra alatt a tanulók átismétlik a 3 alapvető idősíkra (jelen, múlt, jövő) vonatkozó igeidőket, illetve begyakorolják azokat, hogy a munkavállaláshoz

kapcsolódóan az állásinterjú során ne okozzon gondot sem a múltra, sem a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó

egyszerű mondatokban történő válaszok megfogalmazása. A témakör elsajátítása révén a diák alkalmassá válik a munkavégzés során az

elvégzendő, illetve elvégzett feladathoz kapcsolódó a munkaadó által idegen nyelven feltett egyszerű, az elvégzendő munka elért eredményére,

illetve a jövőbeli feladatokra vonatkozó kérdések megértésére, valamint a helyes igeidő használattal ezekre egyszerű mondatokban is képes lesz

reagálni.

A célként megfogalmazott idegen nyelvi magabiztosság csak az alapvető igeidők helyes és pontos használata révén fog megvalósulni.

22.3.2. Nyelvtani rendszerezés 2 6 óra A témakör tananyagaként megfogalmazott nyelvtani egységek – a tagadás, a jelen idejű feltételes mód, illetve a segédigék (képesség, lehetőség,

szükségesség) - használata révén a diák képes lesz egzaktabb módon idegen nyelven bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt.

Egyszerű mondatokban meg tudja fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a 3 alapvető igeidő, a

segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés, a szórend alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a

diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is egyszerű tisztázó kérdéseket tudjon

feltenni a munkahelyi meghallgatás során.

22.3.3. Nyelvi készségfejlesztés 10 óra (Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve)

A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk célja, hogy rendszerezze a diák idegen nyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. Az induktív nyelvtanulási

képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 4 alapvető társalgási témakörön keresztül valósul meg. Az induktív

nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a

diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél

tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának

képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései)

között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg.



- a munka világa



Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival

ismerkedik meg a nyelvtanuló.


A 20 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 44 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák egyszerű

mondatokban, megfelelő nyelvi tartalmi koherenciával tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. A témakör tananyagának

elsajátítása révén alkalmas lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó

formanyomtatvány kitöltését. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről,

munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el.

22.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, a másik fele pedig számítógépes tanteremben, hiszen az oktatás jelentős részben digitális tananyag által

támogatott formában zajlik.


A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységformák.



módszer neve




1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. szemléltetés x


5. szerepjáték x

6. házi feladat x


feladatmegoldás

x






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x




jegyzeteléssel x






2.1. Levélírás x





tapasztalatokról x


4.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x



A


Mikrobiológia, higiénia és minőségbiztosítás

megnevezésű



A 10891-16 azonosító számú Mikrobiológia, higiénia és minőségbiztosítás megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök

oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Mik

rob

ioló

gia

és

hig

ién

ia

Min

ősé

gbiz

tosí

tás

Hig

ién

ia a

lkal

maz

ása

a gy

ako

rlat

ban

FELADATOK

Betartja az új élelmiszerekhez szükséges

engedélyezési eljárásokat X

Alkalmazza az élelmiszer-higiéniás és élelmiszer-

biztonsági előírásokat (törvény, rendelet,

minőségügyi kézikönyv)

X X

Alkalmazza a Jó Higiéniai Gyakorlatot (GHP) X X

Használja a mikrobák elpusztításának

módszereit X

Mikrobák szaporodásának gátlását végzi X

Betartja a HACCP rendszer előírásait X

Betartja a személyi és környezeti higiéniára

vonatkozó előírásokat X X

Takarítást, tisztítást, fertőtlenítést végez X

Élelmiszerek gyártása során kritikus higiéniai

pontokat ellenőriz X

ISO 22000, HACCP rendszerek alapelveit ismeri,

betartja X

Élelmiszer-biztonsági rendszerek (IFS, BRC),

nyomonkövetés alapelveit ismeri,

alkalmazza

X

Jegyzőkönyveket, minőségbiztosítási

dokumentációkat vezet X

Mikrobiológiai alapismereteit használja X X

A hasznos és káros mikroorganizmusok

jellemzőit, szaporodásuk és

elpusztításuknak lehetőségeit alkalmazza

X X

SZAKMAI ISMERETEK

Higiéniához, minőségbiztosításhoz kapcsolódó

rendeletek, jogszabályok X

Tisztító-, fertőtlenítőszerek jellemzői, hatásuk,

alkalmazhatóságuk X

Jó higiéniai gyakorlat elemei X X

Alapvető minőségbiztosítási dokumentumok

Mikrobiológiai ismeretek: élelmiszeriparban

leggyakrabban előforduló káros és hasznos

mikroorganizmusok, életfeltételei, jellemzői

X

Élelmiszerek útján terjedő megbetegedések,

ételmérgezések jelentősége X

A mikroorganizmusok szerepe a természetben

(hasznos, káros) X

Vírusok, baktériumok, élesztők, penészek,

élelmiszer-ipari szempontból fontos

mikroorganizmusok fogalma, alaktana,

felépítése, anyagcseréje, telepképzése,

előfordulási valószínűsége

X

Az élelmiszer-ipari és egészségügyi szempontból

fontos mikroorganizmusok X

Az élelmiszer-romlás, a leggyakrabban

előforduló élelmiszer-mérgezések,

élelmiszer-fertőzések tünetei és az ezzel

kapcsolatos higiénés követelmények

X

Az élelmiszertermelés alapvető egészségügyi

követelményei X X

Az életfeltételek és a mikroorganizmusok

szaporodása, anyagcseréje közötti

összefüggés

X

Az endospóraképzés és a vegetatív sejtté

alakulás feltételei X

A mikroorganizmusok anyagcseréjének

jelentősége az élelmiszeriparban és egyéb

területeken (gyógyszer, mezőgazdaság, az

ember anyagcseréjében)

X

Az élelmiszeripar szempontjából károsnak ítélt

mikroorganizmusok elleni védekezés módjai X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Szakmai nyelvű beszédkészség X X X

Szakmai nyelvű íráskészség X X

Szakmai olvasott szöveg megértése X X X

Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése X X X

Információforrások kezelése X X X


Felelősségtudat X X

Döntésképesség X

Precizitás X


Kapcsolatteremtő készség X X

Határozottság X


Higiéniás szemlélet X X

Logikus gondolkodás X

23. Mikrobiológia és higiénia tantárgy 32 óra * Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

23.1. A tantárgy tanításának célja A húsipari szakmunkás tanulók ismereteket szerezzenek azon mikroorganizmusokról, melyek szerepet játszanak az élelmiszerek előállításánál,

tartósításánál, romlásánál. Ismerjék meg a húsiparban előforduló káros, hasznos mikroorganizmusokat. A tanulók tudják az alapvető higiéniai

szabályokat, előírásokat. Az elsajátított ismeretek alapozzák meg a húsiparban alkalmazandó higiéniai szemléletet.

23.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természetismeret, Húsipari technológia

23.3. Témakörök 23.3.1. Káros és hasznos mikroorganizmusok 2 óra

A mikroorganizmusok elterjedése

Baktériumok jellemzői

Vírusok jellemzői

Gombák jellemzői

Paraziták, élősködők jellemzői

A hasznos mikrobáknak jelentősége a hagyományos és gyorsérlelésű szalámiféléknél

23.3.2. Vágóállatokra jellemző bakteriális, vírusos és paraziták okozta betegségek 8 óra Bakteriális betegségek:lépfene, botulismus, tetanus, sertésorbánc, gümőkór, E-coli, Szalmonellózis, Lyme kór, Malleus( takonykór)

Vírus okozta betegségek: Fertőző sertésbénulás, Ragadós száj-és körömfájás, Sertéspestis, Veszettség

Retrovírus okozta betegség:BSE

Paraziták és élősködők által okozott betegségek:Trichinellózis, borsókakór, mételykór, tüdőférgesség, ostorférgesség

A BSE megelőzésével kapcsolatos EU-s szabályok

23.3.3. Élelmiszerrel kapcsolatos fertőzések, mérgezések 1 óra Fertőzés fogalma, forrásai

Közvetlen, Közvetett fertőzés, Kevert fertőzés

A fertőzés folyamata és befolyásoló tényezői

Élelmiszer- mérgezések meghatározása

A megelőzés fontossága

Exotoxonok és endotoxinok.

23.3.4. Higiéniához kapcsolódó rendeletek, jogszabályok 1 óra Európai uniós és hazai rendeletek

Élelmiszer előállításra, forgalmazásra vonatkozó jogszabályok

Kötelező nyilvántartások, dokumentációk.

23.3.5. Személyi, eszköz és üzemhigiénia a húsiparban 12 óra Fekete-fehér öltözőrendszer kialakítása

Testi higiénia biztosítása

Munka és védőruha tisztasága

Munkaeszközök és egyéni védőeszközök tisztántartása

Az alkalmazott berendezések, kialakított felületek, padozatokkal szemben támasztott követelmények

Épületek, üzemi helyiségek kialakításának szempontjai

23.3.6. Tisztítószerek fertőtlenítőszerek jellemzői, hatásuk, alklamazhatóságuk 10 óra/10 óra

Takarítás, fertőtlenítés jelentősége

A húsiparban alkalmazható tisztító és fertőtlenítőszerek

Takarítás, tisztítás, fertőtlenítés folyamatai

Tisztító és fertőtlenítő szerekkel szemben támasztott követelmények

23.3.7. Környezeti higiénia jelentősége a húsiparban 2 óra

Szennyes és tiszta övezetek elkülönítése

Szennyvíz kezelése

Vágási hulladékok zárt tárolása a szennyes övezetben

Szociális hulladékok elkülönített tárolása

Levegő tisztaságának megőrzése

Környezetvédelem





módszer neve




1. magyarázat X

2. megbeszélés X

3. szemléltetés X

4. teszt X





módok)

Alkalmazandó eszközök

és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása X


vezetett feldolgozása X


jegyzeteléssel X


jegyzeteléssel X




rendszerezése X


rendszerezése X


2.1. Leírás készítése X


mondatszintű kérdésekre X

2.3. Tesztfeladat megoldása X X


24. Minőségbiztosítás tantárgy 32 óra


A szakmunkás tanulók megismerjék a minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági rendszerek alapelveit. Tudják összekapcsolni az üzemi gyakorlatok során a

Jó Gyártási gyakorlatot a Jó Higiéniai gyakorlattal. Képesek legyenek a vágástechnológiai- műveletek és a készítménygyártás során felismerni a

lehetséges veszélyeket, meghatározni a kritikus határértéket és a megfelelő döntést meghozni az elhárításukra.

24.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Foglakoztatás I. és Húsipari technológia

24.3. Témakörök 24.3.1. Élelmiszerbiztonság 10 óra

Az élelmiszerbiztonság jelentősége Európában

A fogyasztók és dolgozók egészségvédelme

Az élelmiszerbiztonság alapja:GMP, GHP

Minőségi előírások az alapanyagok és segédanyagok esetében

Gyártásközi minőség-ellenőrzés

Késztermékek minőségi követelményei és azok ellenőrzése

Kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi vizsgálatok jelentősége

24.3.2. ISO 22000 és a HACCP minőségirányítási rendszerek alapelvei az élelmiszeriparban 16 óra ISO 22000 nemzetközi szabvány alkalmazásának belső és külső előnyei

Az ISO 22000 élelmiszerbiztonsági rendszer követelményei, tanúsítás lehetősége

A HACCP rendszer 7 alapelve és azok alkalmazása

Veszélyek és kritikus pontok meghatározása és megelőzésüknek lehetősége a vágási műveleteknél

Veszélyek és kritikus pontok meghatározása és megelőzésüknek lehetősége a készítménygyártási műveleteknél

Veszélyek és kritikus pontok meghatározása és megelőzésüknek lehetősége a csomagolásnál, hulladékkezelésnél

Veszélyek és kritikus pontok meghatározása és megelőzésüknek lehetősége a raktározásnál és szállításnál

Veszélyek a kereskedelmi folyamatoknál és a megelőzés lehetőségei

A HACCP –hez, minőségirányítási rendszerekhez kapcsolódó dokumentáció ismerete, kezelése

24.3.3. Élelmiszerbiztonsági rendszerek (IFS és BRC), nyomon követés alapelvei

6 óra

BRC eredetileg angol, ma már nemzetközi kereskedőláncok élelmiszerbiztonsági rendszere

A BRC követelménymoduljai és azok tartalmának ismertetése: tárolás, elosztás, nagykereskedői és szerződött szolgáltatás

BRC tanúsítvány lényege a termelő és vevő oldaláról

IFS eredetileg német kereskedelmi élelmiszerbiztonsági rendszer, mely szintén nemzetközivé vált

Az IFS követelményrendszere az élelmiszer –előállítás teljes folyamatára

Az IFS szigorításai (KO-k): idegen test kezelése, nyomon követhetőség, munkatársak tudatossága, felelősége stb.

IFS tanúsítvány lényege a termelő és kereskedő oldaláról





módszer neve




1. magyarázat X

2. megbeszélés X

3. szemléltetés X






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása X




jegyzeteléssel X





25. Higiénia gyakorlati alkalmazása tantárgy 18 óra

25.1. A tantárgy tanításának célja A mikrobiológia és higiénia tantárgyban elsajátított elméleti ismereteket tudja alkalmazni gyakorlati munkavégzés során. A tanulók képesek legyenek

betartani a személyi higiéniával, a műszaki higiéniával és a környezethigiéniával kapcsolatos szabályokat a munkavégzésük során.

25.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Magyar nyelv és kommunikáció, Természetismeret, Mikrobiológia és higiénia

25.3. Témakörök 25.3.1. Személyi,- eszköz és üzemi higiénia betartása 5 óra

Használja a fekete-fehér öltözőrendszert a gyakorlaton

Megfelelő tisztálkodás, haj és köröm ápoltsága, rövidsége

Munkaruha tisztasága, cseréje naponta

Munkaeszközeit a gyakorlat végeztével megtisztítja

Egyéni védőeszközöket a gyakorlat végén megtakarítja és tisztán elteszi

Rendeltetésszerűen használja a személyi higiénia céljait szolgáló eszközöket, berendezéseket

Az üzemi higiéniai előírásokat maradéktalanul betartja

25.3.2. Jó Higiéniai Gyakorlat alkalmazása a vágási és gyártási folyamatok során 5 óra Betartja a kések fertőtlenítésére vonatkozó előírásokat

Biztosítja a szőrtelenítés, bontás, hasítás munkaműveleteinek higiénikus elvégzését

Ellenőrzi a hűtők hőmérsékletét és tisztaságát

A készítménygyártás során a higiéniai előírások betartásával kizárja a fertőzés lehetőségét

Ügyel az eltérő munkaműveletek közötti kézmosásra

Vezeti naprakészen a higiéniával kapcsolatos nyilvántartásokat

25.3.3. Takarítást, tisztítást, fertőtlenítést végez 5 óra Értelmezi a „Takarítási és Fertőtlenítési Utasításban” foglaltakat

Használja a tisztítás, takarítás eszközeit

Kiválasztja a munkaterületnek megfelelő tisztító és fertőtlenítőszert

Meghatározza a kiválasztott tisztító és fertőtlenítőszerek töménységét, hőfokát, behatásuk idejét

A tisztítás és fertőtlenítés során használja a szükséges védőfelszerelést

Vezeti a takarításról, fertőtlenítésről a kötelező nyilvántartásokat

25.3.4. Betartja a környezethigiéniás szabályokat 3 óra Betartja a szennyes tiszta övezetekre vonatkozó szabályokat, előírásokat

Levegő tisztaságának megőrzését elősegíti

Betartja szerves és szervetlen hulladékok tárolásának és kezelésének szabályait

A vágási hulladékot haladéktalanul eltávolítja a vágócsarnokból

Betartja a szennyes övezetben lévő zárt tárolás (ATEV) előírásait

25.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem és/vagy üzem




módszer neve




1. magyarázat X

2. megbeszélés X

3. szemléltetés X X

4. szimuláció X






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret





rendszerezése X



ismertetése szóban X


ismertetése szóban X X


A


Vágóhídi munka

megnevezésű



A 10927-16 azonosító számú Vágóhídi munkamegnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő

kompetenciák

Hú

sip

ari t

ech

no

lógi

a

Hú

sip

ari g

épek

Tech

no

lógi

ai

gyak

orl

at

FELADATOK

Élő állatot átvesz X X

Vágásra előkészít X

Technológiai teljesítményt számol X

Kábítást végez X X

Vág vagy szúr, elvéreztet, vért kezel X X

Testtisztítást végez szőrtelenítéssel,

kopasztással, perzseléssel X X

Testtisztítást végez bőrfejtéssel X

Testet bont, zsigerel, testüreget tisztít X X

Testet hasít, testfelületet tisztít X X

Lehúzott sertés féltestet állít elő (leszalonnáz,

szalonna alapanyagot előkészít) X X

Bőrös féltestet állít elő X X

Előhűtést végez X

Kitermelési százalékot számol X

Felméri, előkészíti a szükséges anyagokat,

eszközöket X X X

Alkalmazza az anyagmozgatás

biztonságtechnikáját X X

Betartja a munka-, tűz-, környezetvédelmi,

higiéniai és minőségbiztosítási előírásokat X X

Alkalmazza a tevékenységre vonatkozó

technológiai előírásokat X

Elkészíti az előírt összesítőket, jelentéseket X

Gépeket, eszközöket használ X X

SZAKMAI ISMERETEK

Sertésfajták és hasznosításuk X

Szarvasmarha fajták és hasznosításuk X

Juhfajták és hasznosításuk X

Vágóállatok szervezeti felépítése X

Vágóállatok felvásárlásának követelményei X

Állatvédelem, szállítási körülmények X X

Vágást előkészítő műveletek X X

Szakmai számítások X

Kábítás X X X

Szúrás, elvéreztetés X X

Testtisztítás szőrtelenítéssel X X

Testtisztítás bőrfejtéssel X X X

Bontás X X

Hasítás X X

Húsvizsgálat X

Mérlegelés, minősítés (SEUROP) X

Előhűtés, hűtés X X

Az elsődleges feldolgozás gépei berendezései X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Vágóállatfajták objektív megítélése X

Vágás eszközeinek, berendezéseinek használata X

Anyagmozgató eszközök használata X

Technológiai, higiéniai előírások alkalmazása X

Védőeszközök használata X


Állóképesség X

Kézügyesség X

Monotónia-tűrés X


Irányíthatóság X

Visszacsatolási készség X X

Határozottság X


A környezet tisztántartása X

Körültekintés, elővigyázatosság X

Intenzív munkavégzés X

26. Húsipari technológia tantárgy 54 óra * Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

26.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók megismerjék a húsipari tevékenységek elméleti alapjait. Ismerjék meg a vágóállatok fajait, fajtáit. Ismerjék meg a vágóállatok szervezeti

felépítését,legyenek képesek alkalmazni a tanult ismereteket a vágási műveletek üzemi gyakorlása során. Képesek legyenek arra, hogy a

továbbhasznosítási célnak megfelelően tudják az elsődleges feldolgozás műveleteit alkalmazni. Legyenek képesek alapvető szakmai számításokat,

feladatokat megoldani.

26.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természetismeret, szövegértés

26.3. Témakörök 26.3.1. Vágóállatok szervezeti felépítése 10 óra

Vágóállatok csontváza

Vágóállatok szövetei

Vágóállatok testüregi szervei

Vágóállatok testtájai

Vágóállatok izomcsoportjai, húsrészei

26.3.2. Vágóállatok fajok, fajták 6 óra Sertésfajták,hasznosítás szerinti típusok

Marhafajták, hasznosítás szerinti típusok

Juhfajták és hasznosítás szerinti típusok

Lófajták

26.3.3. Vágóüzem munkavédelmi és balesetvédelmi előírásai 4 óra Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei a vágóüzemben

A tanuló kötelessége a szabályok betartása, saját és társai testi épségének megóvása

A magaspályás anyagmozgatás biztonságtecnikája

A vágóüzemi gépek biztonságtechnikája

Húsipari kések és kéziszerszámok baleseti veszélyei

Érintésvédelmi szabályok a vágóüzemben

Jellemző biztonsági szín és alakjelek ismerete

Egyéni védőeszközök a biztonságos munkavégzés érdekében

26.3.4. Vágástechnológiák 14 óra Vágást előkészítő műveletek

Vágástechnológia műveletei

Sertések, szarvasmarhák, juhok elsődleges feldolgozása

Borjú és lovak elsődleges feldolgozása

26.3.5. Vágási fő és melléktermékek felhasználhatósága 10 óra Főtermékek meghatározása fajonként

Tőkehús, ipari hús fogalma, minőségi előírásai

Étkezésre alkalmas melléktermékek

Étkezésre alkalmatlan melléktermékek

Vérfeldolgozás: vérplazma, vérpor gyártása

Bélfeldolgozás: sertésgyomor, sertésbél, pacaltisztítás

Zsírgyártás: hagyományos és folyamatos

26.3.6. Magaspálya teljesítmény számítása 5 óra Magaspálya teljesítmény számítása órára, műszakra

Konvejor sebességének számítása

Bontási pályaszakasz méretének számítása

26.3.7. Fő és melléktermék kihozatali számítások 5 óra Vágási veszteség számítások

Kitermelési százalékszámítások





módszer neve




1. magyarázat X X

2. megbeszélés X X


gépek, berendezések

bemutatása,

munkavédelmi

eszközök bemutatása

4. házi feladat X





módok)


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása X


vezetett feldolgozása X X


jegyzeteléssel X


jegyzeteléssel X




rendszerezése X


rendszerezése X X


2.1. Tesztfeladat megoldása X X X


felkészüléssel X




27. Húsipari gépek tantárgy 28,8 óra

27.1. A tantárgy tanításának célja 28. A húsipari szakmunkások géptani ismeretei támasszák alá a technológiai folyamatokat. Képesek legyenek a vágóüzemek technológiai vonalainak, gépeinek,

berendezéseinek üzemeltetésére. Ismerjék a hagyományos és a korszerű vágóüzemek gépeinek, berendezéseinek szerkezeti felépítését, műszaki paramétereit, balesetvédelmi előírásait.

28.1. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Húsipari technológia, Természetismeret

28.2. Témakörök 28.2.1. Géprajzi alapismeretek 3,8 óra

A rajzolás eszközei

Ábrázolási módok

Vetületi ábrázolás

28.2.2. Gépelemek 4 óra Kötő gépelemek

Forgó mozgást közvetítő gépelemek

Tengelykapcsolók

Csapágyak

Erőátviteli gépelemek

28.2.3. Magaspályák, konvejorok 3,5 óra Egysínes laposacél magaspálya

Kétsínes magaspálya

Csőpálya

Konvejor

Magaspályához kapcsolódó szerkezetek

28.2.4. Sertés, marharögzítő berendezések 3,5 óra Szalagos sertésrögzítő

Egyfülkés sertésrögzítő

Forgódobos sertés rögzítő

Marharögzítő boxok (csővázas, teleoldalas)

28.2.5. Kábítóberendezések és eszközök 3 óra Mechanikus kábítók

Elektromos kábítók

Gázelegyes kábítók

28.2.6. Véreztető és szőrtelenítő berendezések 3 óra Szúrókés és csőkés

Vérgyűjtő berendezések

Forrázó berendezések

Kopasztó gépek

Perzselő és lelángoló berendezések

Utótisztógépek

28.2.7. Marhabőrfejtőgépek 2 óra Dobos marhabőrfejtő gép

28.2.8. Hasító berendezések 3 óra Fűrészek mozgásformái

Hasító fűrészek

Szegyhasító fűrész

Kertes fűrész

Hasító szalagfűrész

Automatikus hasítóbárd-és fűrészek

28.2.9. Bélfeldolgozó gépek 3 óra Bélsárkinyomó gép

Nyálkahártya előtörő, törő és utótisztító gépek

Sertésgyomor és pacaltisztító berendezés





módszer neve




1. magyarázat X X X

2. megbeszélés X X X


4. házi feladat X






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása X




jegyzeteléssel X


2.1. rajz értelmezése X X X

2.2. rajz kiegészítés X



adott szempontok alapján X X


üzemeléséről X X


29. Technológia gyakorlat tantárgy 244,8 óra * Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

29.1. A tantárgy tanításának célja Olyan húsipari gyakorlati ismeretek nyújtása, készségek fejlesztése, melyek keretében megismerik a munkaműveleteket, technológiákat, felhasznált

anyagokat, azok gyakorlati alkalmazásait. A munkavégzés során fejlődjenek a gondolkodás, tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képességei. Adjon

alapot a szakma műveleteinek elvégzéséhez, fejlődjön a munkabírásuk, kitartásuk, kézügyességük. Munkavégzésük legyen fegyelmezettebb, pontosabb.

Legyenek képesek a szakmai műveleteket önállóan elvégezni, szokjanak hozzá a produktív munkavégzéshez.


29.3. Témakörök

29.3.1. Vágóállatok kábítása, szúrása és elvéreztetése 36,5 óra Sertés kábítása

Bőr elővágása, szúrás, elvéreztetés ipari módon

Bőr elővágása, szúrás, elvéreztetés étkezési célra, alvadásgátló adagolása

29.3.2. Testek forrázása, utótisztítása 36,5 óra Forrázás előtti testmosás végzése

Forrázó gépek kezelése, forrázási hőmérséklet ellenőrzése

Kézi perzselő használata, kézi utótisztító eszközök használata

29.3.3. Testüregek bontása, belszervszedés 94,3 óra Kuláré körbevágása késsel, ill. géppel

Szegyhasítás kézzel vagy géppel

Medence, has és mellkas felvágása

A testüregekből gyomor és bélgarnitúra kivétele és a belszervek eltávolítása

Organoterápiás szervek kivétele, gyűjtése

29.3.4. Testek hasítása 36,5 óra Gerincoszlop ketté hasítása kereskedelmi célra

Gerincoszlop ketté hasítása ipari célra

Hagyományos sertésvágásnál orjázás

Koponyaüreg bontása fejhasítása

29.3.5. Fehéráru elővágása, eltávolítása 40,5 óra Fehérárú elővágása tokánál, karajnál, hasnál

A féltest lehűtése után a fehérárú hidegen történő eltávolítása

A meleg féltestről a húsvizsgálat után a fehérárú eltávolítása

29.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Vágóüzem




módszer neve












és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



munkavégzés irányítással X

5.4. Csoportos helyzetgyakorlat X


6.2. Műveletek gyakorlása X X


szempontok alapján X X



adott szempontok alapján X X


üzemeléséről X X


8.1. Technológiai próbák végzése X



felügyelet mellett X


közvetlen irányítással X


A


Darabolás, csontozás

megnevezésű



A 10928-16 azonosító számú Darabolás, csontozás megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során

fejlesztendő kompetenciák

Hú

sip

ari t

ech

no

lógi

a

Hú

sip

ari g

épek

Tech

no

lógi

gya

korl

at

FELADATOK

Átveszi a munkaterületet X

Előkészíti a szükséges anyagokat X X

Betartja a munka-, tűz-, környezetvédelmi, higiéniai és minőségbiztosítási

előírásokat X X

Féltest testtáji darabolását végzi X

Testet húsrészekre bont, csontoz, kivág X

Húsokat osztályoz X X

Testet húsrészekre bont, formáz, pácolásra előkészít X X

Húsokat csomagol és hűtőraktároz X X

Adminisztrációs munkát végez X

Eszközöket használ, gépeket kezel X

Betartja a tevékenységre vonatkozó technológiai előírásokat X

SZAKMAI ISMERETEK

Vágóállatok csontváza, izomcsoportjai X

Vágási főtermékek és melléktermékek jellemzése, feldolgozása X

Sertés húsrészei, csontjai, konyhatechnikai felosztása X X

Szarvasmarha első és hátsó negyedének húsrészei, csontjai, konyhatechnikai

felosztása X X

Juh kereskedelmi húsrészei X

Darabolás gépei, berendezései X

Csontozás, kivágás eszközei X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Darabolás, csontozás eszközeinek használata X

Anyagmozgató eszközök használata X

Húsrészek gazdaságos és szakszerű feldolgozása X

Technológiai, higiéniai előírások alkalmazása X X

Védőfelszerelések használata X X


Állóképesség X

Kézügyesség X

Monotónia-tűrés X


Irányíthatóság X

Visszacsatolási készség X X

Motiválhatóság X




Intenzív munkavégzés X

30. Húsipari technológia tantárgy 36 óra * Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

30.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerjék meg a hús vágás utáni elváltozásait, érési folyamatait és a lehetséges romlási folyamatokat. A tanulók ismerjék a bolti bontásnál

alkalmazott elnevezéseket és a húsok konyhatechnológiai felhasználhatóságát. A sertés-és marhahúsok ipari csontozásánál tudják a húsok osztályba

sorolását. Szakszerűen tudják pácolásra előkészíteni a sertés húsokat.

30.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természetismeret, számolási készség

30.3. Témakörök 30.3.1. A hús vágás utáni elváltozásai 5 óra

A hús vágás utáni elváltozásai: hullamerevség, érési folyamatok

A fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas hús jellemzői

Nyershús helytelen tárolásából adódó romlási folyamatok

30.3.2. Sertés, marha,borjú, juh kereskedelmi bontása és konyhatechnológiai felhasználhatósága 10 óra A sertés tőkehús bolti bontása, húsrészek csomagolása

A marha negyedek bolti bontása, húsrészek csomagolása

A borjúhús bolti bontása, húsrészek csomagolása

A juh bolti bontása, húsrészek csomagolása

30.3.3. Sertés és marha ipari csontozása, kivágása, húsok osztályozása 10 óra A félsertés darabolása, teljes csontozása, a húsok kivágása, osztályozása

Negyed marha darabolása, teljes csontozása, a húsok kivágása, osztályozása

Sertés-és marhahúsok színhústartalom szerinti osztályba sorolása

30.3.4. Sertéshúsok pácolásra történő előkészítése, formázása 5 óra Bőrös félsertés pácolásra történő bebontása, darabolása, formázása

Lehúzott félsertés pácolásra történő bebontása, darabolása, formázása

Csontnélküli pácolt húsokhoz csontozás és formázás

30.3.5. A csontozó munkavédelmi és balesetvédelmi előírásai 2 óra Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei a csontozó üzemrészben

Hűtőgépek és hűtési rendszerek biztonságtechnikája

Daraboló gépek és csontozó szalagok biztonságtechnikája

A csontozó kések és egyéb kézi szerszámok baleseti veszélyei

Jellemző szín és alakjelek ismerete

Egyéni védőeszközök használatának szabályai

30.3.6. Csontozási veszteség és kihozatal számítások 4 óra Csontos sertéshúsból és marhahúsból színhús kihozatal számítás

Csontos sertéshúsból és marhahúsból csontozási melléktermék kihozatal számítás

Csontozási veszteség számítás





módszer neve







4. házi feladat X






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása X




jegyzeteléssel X


jegyzeteléssel X




rendszerezése X


rendszerezése X X




felkészüléssel X




3.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

X



31.1. A tantárgy tanításának célja A húsipari szakmunkások géptani ismeretei támasszák alá a technológiai folyamatokat. Képesek legyenek a csontozó üzemek technológiai vonalainak,

gépeinek, berendezéseinek üzemeltetésére. Tudják kiválasztani a technológiai művelet végrehajtásához szükséges munkaeszközöket. Ismerjék a

gépek berendezések szerkezeti felépítését, műszaki paramétereit, balesetvédelmi előírásait.

31.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természetismeret, Húsipari technológia

31.3. Témakörök 31.3.1. Hűtő és fagyasztó berendezések 2 óra

Hűtő-körfolyamat

Hűtőközeg fajták

Hűtőtermek

Hűtőgépkocsi

Fagyasztó berendezések

31.3.2. Daraboló gépek 2,2 óra Daraboló szalagfűrész

Daraboló körfűrészek

31.3.3. Bontó és csontozó szalagok 2,5 óra Csontozó szalagok: fém és műanyag

Görgősor

31.3.4. Csontozó kések 2,5 óra Hagyományos kések

Zárt markolatú kés

Gyűrűs kés

31.3.5. Csontszeparátorok 1 óra Dugattyús csontszeparátor

Csigás csontszeparátor

31.3.6. Bőrkézőgépek 0,2 óra Kézi adagolású bőrkézőgép





módszer neve


kerete


felszerelések




3. szemléltetés X X projektor

4. házi feladat X






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása X




jegyzeteléssel X


jegyzeteléssel X X





mondatszintű kérdésekre X X



3.2. rajz kiegészítés X


32. Technológiai gyakorlat tantárgy 264 óra * Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

32.1. A tantárgy tanításának célja Olyan húsipari gyakorlati ismeretek nyújtása, készségek fejlesztése, melyek keretében begyakorolják a munkaműveleteket, elsajátítják a szakmai

fogásokat. A gyakorlati munka során fejlődjön a tanulók munkabírása, kitartása, kézügyessége. Törekedjenek a fegyelmezett, pontos

munkavégzésre. Legyenek képesek utasításra a szakmai műveleteket önállóan elvégezni, szokjanak hozzá a produktív munkavégzéshez.

32.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Húsipari technológia, Húsipari gépek

32.3. Témakörök 32.3.1. Kések köszörülése, fenése 13 óra

A csontozó kések, fenőacélok, polírozók fajtái

Egyéni védőeszközök használata késes munkához

Kések biztonságos tartása, késtartó használata

A köszörűgép működtetésének elsajátítása

Kések köszörülése géppel

Kések fenése, polírozása kézzel

32.3.2. Szalonnafélék megmunkálása, előkészítése 57 óra A szalonnatábla testtájak szerinti darabolása

Hátszalonna formázása, puha zsiradék és húsdarabok eltávolítása

Tokaszalonnáról a mirigyek és véres részek eltávolítása, toka formázása

Hasa szalonnáról a tejmirigyek és húsdarabok eltávolítása, szalonna formázása

Az oldalszalonnáról a bordák bordaközi izmokkal történő eltávolítása, a kolozsvári szalonna formázása

Császárszalonnából a bordák eltávolítása késsel vagy bordakihúzóval, a császár formázása

Nyak és vékony hátszalonna formázása kenyérszalonnának

Farszalonna összevágása étkezési tepertőnek

Has és tokaszalonna bőrkézése géppel készítménygyártáshoz

32.3.3. Lehúzott sertés féltestek bebontása, csontozása, osztályozása 77 óra Félsertések bebontása késsel vagy daraboló fűrésszel testtájakra, húsrészekre

Comb, lapocka, karaj, tarja, oldalas, csülök teljes ipari csontozása

A húsokról a puha zsiradék és véres részek, mirigyek kivágása

A húsok osztályozása színhústartalom alapján: S-90, S-80, S-80k,S-70, S-70k,S-60k

32.3.4. Lehúzott sertés féltestek kereskedelmi bontása, csontozása, 54 óra Félsertések bebontása késsel testtájakra, húsrészekre

Comb és lapocka csontozása minden esetben

Karaj, tarja előállítása csontosan megformázva

Karaj, tarja előállítása csont nélkül, megformázva

Oldalas csontosan, megformázva kerül értékesítésre

Első és hátsó csülök csontosan kerül forgalmazásra

Sertésfej és köröm csontosan kerül forgalmazásra

A dagadót ketté kell választani tölteni és darálni való húsnak

Bőrös szalonnás félsertés kereskedelmi bontása

Bőrös comb, bőrös lapocka, bőrös karaj, bőrös tarja és bőrös császárszalonna előállítása, formázása

32.3.5. Marha első-és hátulsó negyed teljes csontozása, kivágása, osztályozása 55 óra Előhűtött marha elülső negyed bontása, darabolása: nyak, lapocka, elülső lábszár, tarja, rostélyos, csontos oldalas, szegy

Előhűtött marha hátulsó negyed bontása, darabolása: hátszín, comb, vesepecsenye, lengőbordák, hátulsó lábszár, medencehús, marhafarok

Húskészítménygyártáshoz a marha minden húsrészét csontozni kell.

Húsok kivágása: csontozás után a marhahúsból a nem megengedett kötőszöveti elemeket el kell távolítani, mint Faggyút, durva inakat, véres részeket.

Marhahúsok osztályozása: Színhústartalom, faggyútartalom és látható kötőszövet alapján: M-90, M-80, M-80k, M-70, M-70k, M-60k

32.3.6. Marha első-és hátulsó negyed kereskedelmi bontása 44 óra Előhűtött marha elülső negyed bontása, darabolása: nyak, lapocka, elülső lábszár, tarja, rostélyos, csontos oldalas, szegy

Csontozásra és szétbontásra kerül az első negyedből a lapocka: oldallapocka, stefánia, vastaglapocka

Kicsontozva kerül forgalomba:tarja, lábszárhús, nyakhús

Csontosan kerül értékesítésre:rostélyos, oldalas, szegy

Előhűtött marha hátulsó negyed bontása, darabolása: hátszín, comb, vesepecsenye, lengőbordák, hátulsó lábszár, marhafarok

Csontozásra és szétbontásra kerül a comb: gömbölyűfelsál, hosszúfelsál, felsál-dekli, csípőfartő, feketepecsenye, fehérpecsenye

Kicsontozva kerül értékesítésre a hátszín, a hátulsó lábszár, lengőbordák

Csont nélküli hús: vesepecsenye, puha hátszín

Csontosan kerül forgalomba a hátsó negyedből: marhafarok





módszer neve




1. magyarázat X X


3. szemléltetés X X szakoktató által elkészített

mintadarab






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



munkavégzés irányítással X X











A


Másodlagos húsipari feldolgozás

megnevezésű



A 10929-16 azonosító számú Másodlagos húsipari feldolgozás megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során

fejlesztendő kompetenciák

Hú

sip

ari t

ech

no

lógi

a

Hú

siap

ri g

épek

Élel

mis

ezrv

izsg

álat

gyak

orl

at

Tech

no

lógi

a

gyak

orl

at

FELADATOK

Húst és húskészítményt gyárt X X

Tartósító eljárásokat alkalmaz (hűt, fagyaszt, sóz, pácol) X X

Hőkezelési eljárást végez (süt, főz, pasztőröz, sterilez) X X

Füstölést végez X X

Burkolóanyagot, csomagolóanyagot előkészít X X

Húskészítmény gyártásához alapanyagokat, adalékanyagokat előkészít X X

Szakmai számításokat végez X X X

Hőkezelt töltelékes húskészítményt készít X X X X

Nyers töltelékes húskészítményt gyárt X X X X

Darabolt, formázott, pácolt, füstölt, főtt, lángolt, érlelt készítményt gyárt X X X X

Étkezési szalonnát gyárt X X X

Sertészsírt, tepertőt állít elő X X X

Húskonzervet gyárt X X X X

Csomagolást végez, betartja az üzemi és személyi higiéniai előírásokat X X X

SZAKMAI ISMERETEK

Hús összetétele, felépítése, osztályozása X X X

Húsban végbemenő folyamatok (normál hús, PSE hús, DFD hús) X X

Romlások fajtái X

Tartósítási módok X X

Gyártási szalonna, belsőségek, egyéb emberi fogyasztásra alkalmas alapanyagok

jellemzése X X

Adalék- és egyéb anyagok X X

Szakmai számítások X X

Természetes és mesterséges burkolóanyagok X X

Csomagolóanyagok jellemzése X

Gyártmánylap értelmezése X X

Másodlagos feldolgozás gépei, berendezései X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott szakmai szöveg megértése X X X X

Elemi számolási képesség X X X

Mennyiségérzék X X


Kézügyesség X

Precizitás X X

Szervezőkészség X


Kapcsolatteremtő képesség X

Határozottság X X


A környezet tisztántartása X X

Rendszerben való gondolkodás X

Figyelem összpontosítása X X X X

33. Húsipari technológia tantárgy 32 óra


A tanulók ismerjék meg a húsiparban alkalmazott fizikai, kémiai és hőkezeléssel járó tartósító eljárásokat, hogy a gyakorlatban alkalmazni tudják. Tudják a

hűtés és fagyasztás előírt paramétereit, a lassú és gyors pácolás közötti különbséget, valamint a hő közlésével járó tartósítási módszereket.

Ismerjék meg a húskészítménygyártáshoz szükséges adalékanyagokat és burkolóanyagokat, csomagolóanyagokat. Tudják készítmény-csoportonként a

gyártás- előkészítő és gyártási műveleteket a technológiai sorrendnek megfelelően. Ismerjék a Magyar Élelmiszerkönyv húskészítményekre vonatkozó

előírásait és értelmezni tudják a gyártmánylapot.

33.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Szövegértés, Számolási készség, Húsipari gépek

33.3. Témakörök 33.3.1. Tartósító eljárások 3 óra

Fizikai tartósító eljárások: hűtés, fagyasztás, vízelvonás

Kémiai tartósító eljárások: sózás, pácolás, füstölés,

Hőkezeléssel járó tartósítási módok: előfőzés, főzés, sütés, konzerveknél pasztőrözés, sterilezés

Főzés utáni hűtés módjai termékcsoportonként

Hűtési, fagyasztási veszteség számítása

Páclé töménységével kapcsolatos számítások

Füstölés és főzéssel kapcsolatos veszteségszámítások

33.3.2. Adalékanyagok és burkolóanyagok 2 óra Segédanyagok = adalékanyagok + burkolóanyagok

Adalékanyagok csoportosítása és jellemzése: tartósítószerek, színkialakítók, jelleg –és ízkialakító fűszerek, mesterséges ízkialakítók, színstabilizálók,

állományjavítók, antioxidánsok, starterkultúrák, szénhidrátok

Természetes és mesterséges burkolóanyagok fajtái, a velük szemben támasztott követelmények, jellemzésük

Bevonó anyagok, mártómasszák: emészthető és nem emészthető bevonatok

Nemespenész bevonat jelentősége, előnyei

33.3.3. Csomagolástechnológia 2 óra A csomagolással szemben támasztott követelmények a termék, a fogyasztó és a környezetvédelem szempontjából

Csomagolóanyagok fajtái: szintetikus úton előállított műanyagok, természetes alapú műanyagok, kombinált csomagolóanyagok, mélyhúzásra alkalmas

fóliák

A csomagolás módjai: vákuumcsomagolás, vákuum-skin és védőgázas csomagolás

Egyedi és gyűjtőcsomagolás

Szállítási csomagolás

33.3.4. A húsüzem munkavédelmi és balesetvédelmi előírásai 1 óra Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei a húsüzemben: csúszásmentes padozat, világítás, levegőtisztaság, kézmosók, késfertőtlenítők,

csizmamosók

Az egyéni védőruha és védőeszközök biztosítása

Aprítógépek, keverőgépek és töltőgépek biztonságtechnikája

Emelőszerkezetek és a magaspályás szállítás biztonságtechnikája

Füstölők és hőkezelő szekrények biztonságtechnikája

Érintésvédelmi szabályok

Tűzvédelmi szabályok

Környezetvédelmi szabályok

Jellemző szín és alakjelek ismerete

33.3.5. Gyártáselőkészítő és gyártási alapműveletek 4 óra A húsalapanyagok előkészítése:csontozás, kivágás, osztályozás

Egyéb húsalapanyagok előkészítése: bőrke, belsőségek, sertésfej,vér, vérplazma, szeparátorhús, restrukturált hús

Fűszerek előkészítése: aromatartó egységcsomagban vagy frissen kimérve

Burkolóanyagok előkészítése, ha szükséges beáztatása

Aprítás művelete a megfelelő szemcseméretre darálógéppel, kutterrel, finomaprítókkal

Jégpehely előállítás fontossága a keverés szempontjából

Keverés művelete keverőgépekkel ill. kutterrel

Töltés különböző típusú töltőgépekkel termékcsoporttól függően

Rúdkialakítás klipszeléssel ill. kézi kötözéssel

Pározás kézi és gépi művelete

A formázott termékek füstölőbotra szedése, keretre rakása hőkezeléshez

33.3.6. Hőkezelt töltelékes készítmények gyártástechnológiája 8 óra Vörösáruk fajtái, gyártástechnológiája, húspépkészítés módjai és a késztermékek minőségi követelményei

Mozaikos készítmények csoportjai, gyártástechnológiájuk és a késztermékek minőségi követelményei

Kolbászfélék csoportjai. A nyers, sütnivaló kolbászfélék gyártástechnológiája és minőségi követelményei.

A Füstölt-főtt kolbászfélék gyártástechnológiája és minőségi követelményei.

A lángolt kolbászok gyártástechnológiája és minőségi követelményei

Hurkafélék fajtái, gyártástechnológiájuk és minőségi követelményei

Kenősáruk és pástétomok gyártástechnológiája emulzió készítésével, kenőmájasok minőségi követelményei

Hússajtok gyártástechnológiája és minőségi követelményei

Gyártásközi veszteség számítások

Késztermék kihozatal számítások

33.3.7. Pácolt, füstölt, füstölt-főtt , lángolt húsok gyártási műveletei 4 óra Pácolt, füstölt húsok fajtái, gyártási műveletei és minőségi követelményei, tárolhatósága

Pácolt, füstölt-főtt húsok fajtái, gyártási műveletei és minőségi követelményei, tárolhatósága

Lángolt húsok gyártási műveletei, minőségi követelményei, tárolhatósága.

Formában vagy bélben főtt pácolt húsok (gépsonkafélék, műbeles sonkafélék ) gyártási műveletei és minőségi követelményei

Gyártásközi veszteség számítások

Késztermék kihozatal számítások

33.3.8. Szalámifélék és szárazkolbászok gyártástechnológiája 3 óra Hagyományos szárításos érleléssel készült nemes penésszel bevont és penész nélküli szalámik gyártástechnológiája és minőségi követelményei

Gyorsított szárításos érleléssel készült penészbevonatos és penészbevonat nélküli szalámifélék gyártástechnológiája és minőségi követelményei

Nyers, hagyományos érleléssel előállított szárazkolbászok gyártástechnológiája és minőségi követelményei

Gyorsérlelésű szárazkolbászok gyártástechnológiája és minőségi követelményei

Starterkultúrák és kémiai savanyítószerek jelentősége napjainkban

Gyártásközi veszteség és termékkihozatal számítások.

33.3.9. Étkezési szalonnafélék és étkezési tepertő gyártási műveletei 3 óra Sózott, fehér szalonnák formázása, tartósítása, minőségi előírásai

Hagyományos Füstölt szalonnák fajtái, gyártástechnológiája és minőségi követelményei

Bacon szalonna gyártástechnológiája és minőségi előírásai

Pácolt, füstölt-főtt szalonnafélék gyártási műveletei, minőségi követelményei

Sült szalonnafélék gyártási műveletei, minőségi követelményei

Étkezési tepertő gyártása hagyományos száraz eljárással duplikátorban

Étkezési tepertőkrém előállítása finomaprítással, íz kialakítók hozzáadásával

Sütési veszteség számítások sültszalonnánál, tepertőnél

33.3.10. Húskonzervek gyártástechnológiája 2 óra Fél és teljes konzervek közötti különbség, pasztőrözés, sterilezés

Hagyományos sonkafélék gyártása fémdobozban, minőségi követelmények

Fóliás sonka gyártása saját lében és hozzáadott vízzel, minőségi követelmények

Darált jellegű húskonzervek gyártástechnológiája és minőségi követelményei

Húskrémjellegű konzervek gyártástechnológiája és minőségi követelményei

Készételek, pörköltek gyártási műveletei és minőségi előírásai





módszer neve


kerete


felszerelések





4. házi feladat X


feladatmegoldás X






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása X




jegyzeteléssel X


jegyzeteléssel X X




rendszerezése X






felkészüléssel X







kérdéssor alapján X X

4..4. Esemény helyszíni értékelése

szóban felkészülés után X



34.1. A tantárgy tanításának célja A húsipari szakmunkások géptani ismeretei támasszák alá a húskészítménygyártást. Képesek legyenek a húsüzemekben használatos készítménygyártó gépek

berendezések üzemeltetésére. Ismerjék a gépek, berendezések szerkezeti felépítését, műszaki paramétereit, balesetvédelmi előírásait.

34.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Húsipari technológia

34.3. Témakörök 34.3.1. Aprítógépek 1 óra

Húsdarálók

Kockázógép

Hústömbmaró gép

34.3.2. Keverőgépek 1 óra Kutterek

Vályús keverőgép

Nagykeverő gép (lapátos)

34.3.3. Töltőgépek 1 óra Dugattyús töltőgépek

Lapátkerekes töltőgép

Csigás töltőgép

34.3.4. Pácolóberendezések 2 óra Egytűs pácoló

Többtűs pácológép

Húsforgató-és porhanyósító gépek

34.3.5. Füstölőberendezések és klímák 2 óra Füstölőkamrák

Füstölő-főzőszekrény

Füstfejlesztők, füsttisztítók

Füstoldat-gyártó

Hűtéses klímaberendezés

Gyorsérlelő klímaberendezés

34.3.6. Főzőberendezések 2 óra Főzőkád

Főzőszekrény

Autokláv

34.3.7. Szalámigyártó gépsor 1 óra Szalámigyártó gépsor elemei: kutter, tömörítőgép, dugattyús töltőgép

34.3.8. Húskészítmény csomagoló berendezések 1 óra Kamrás csomagológép

Ikerkamrás csomagológép

Mélyhúzásos csomagológép

Tálcás csomagológép

Fóliás övezőgép

34.3.9. Zsírolvasztó és zsírcsomagoló berendezések 1,8 óra Zsírolvasztó duplikátor

Folyamatos zsírgyártó gépsor elemei: darálógép, olvasztótartály, dekanter, közbülső tartály, zsírszeparátor, lemezes hűtő

Poharas zsírcsomagoló berendezés





módszer neve







4. házi feladat X






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása X




jegyzeteléssel X


jegyzeteléssel X X







adott szempontok alapján X


35. Élelmiszervizsgálat gyakorlat tantárgy 32 óra

35.1. A tantárgy tanításának célja Az élelmiszervizsgálat gyakorlatok során a tanulók ismerjék meg a laboratóriumi tevékenység alapjait. A tanulók képesek legyenek a húsiparban alkalmazott

alapvető nyershús és húskészítmény kémiai és érzékszervi vizsgálatainak elvégzésére. Tudják dokumentálni az elvégzett vizsgálatokat, és elvégezni a

szükséges számításokat.

35.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Húsipari technológia, számolási készség

35.3. Témakörök 35.3.1. Laboratóriumi alapismeretek 7 óra

Balasetvédelmi ismeretek, veszélyességi jelek, vegyszerek szabályos kezelése

Eszközismeret, egyszerű berendezések összeszerelése

Jegyzőkönyv készítésének előírásai, megvalósítása

Tömegmérés mértékegységei, átváltások, mennyiségérzék kialakítása

Tömegmérés tára-belkereskedelmi –automata mérlegen

Tömegbecsléssel történő ellenőrző mérések

Térfogatmérés eszközei, használatuk.

Sűrűségmérés eszközei, szabályai, fajtái

Sűrűség mérése adott töménységű oldatból

Tetszőleges töménységű páclé készítése

35.3.2. Élelmiszervizsgálati eljárások 17 óra Mintavételi szabályok, eljárások

Alapanyag, gyártásközi és késztermék vizsgálatok alkalmazása a húsiparban

Sertés, marhahús és gyártási szalonna színének, szagának, állományának vizsgálata, összehasonlítása

Főzési próba, főzési veszteség meghatározása

Sertés és marha belsőségek színének, szagának, állományának vizsgálata, összehasonlítása

Húskészítmények sótartalmának meghatározása műszeres méréssel

Érzékszervi bírálati módszerek a húsiparban

Vörösáruk és mozaikos készítmények érzékszervi bírálata, jegyzőkönyv kitöltése, a vizsgált termékek minősítése

Kolbászfélék és szalámifélék érzékszervi bírálata, jegyzőkönyv kitöltése, a vizsgált termék minősítése

Hússajtok és hurkák érzékszervi bírálata, jegyzőkönyv kitöltése, a vizsgált termék minősítése

Kenőmájasok, pástétomok érzékszervi bírálata, jegyzőkönyv kitöltése, a vizsgált termék minősítése

Pácolt, füstölt és füstölt-főtt darabos készítmények érzékszervi bírálata, jegyzőkönyv kitöltése, a vizsgált termék minősítése

Húskonzervek érzékszervi bírálata, jegyzőkönyv kitöltése, a vizsgált termék minősítése

35.3.3. Szakmai számítások 8 óra Páclé töménységének kiszámítása

Pácoldatból NaCl, NaN2, KNO3, H2O mennyiségének kiszámítása

Kétféle töménységű pácléből keverési arány számítása

Tömegeltérés számolása százalékosan tömegbecslésnél

Főzési veszteség számítása nyershúsnál, belsőségnél

Sütési veszteség számítása sütnivaló kolbásznál

Víztartalom meghatározása adott készítményből szárítással

35.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Élelmiszeripari laboratórium és/vagy kémiai laboratórium és/vagy üzemi labor




módszer neve




1. magyarázat X X



4. házi feladat X






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret





rendszerezése X X


rendszerezése X X



tapasztalatokról X X

2.2.. Jegyzetkészítés eseményről

kérdéssor alapján X X


szóban felkészülés után X X









5.1. Anyagminták azonosítása X





36. Technológia gyakorlat tantárgy 356 óra * Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

36.1. A tantárgy tanításának célja Legyenek képesek a húskészítménygyártás műveleteit önállóan elvégezni. Az adott termék alapanyagait, segédanyagait kiválasztani, előkészíteni. A termék

jellegének megfelelő tartósítási eljárást kiválasztani és alkalmazni. A darabos, pácolt húskészítmények formázását és tartósítását elvégezni. Képes

legyen a termékek utasításnak megfelelő csomagolására, raktározására.


36.3. Témakörök 36.3.1. Húsipari tartósítási műveletek alkalmazása, gyakorlása 36 óra

Fehér szalonnák sózása és keresztkötésben máglyába pakolása

Páclé készítése adott töménységre és a töménység ellenőrzése Baume fokolóval

Gyengítő vagy erősítő páclé készítése

Többtűs pácoló és tumbler kiszolgálása pácolandó alapanyaggal

Darabos húsok pácoló kádba helyezése fedőpácoláshoz

Füstöléshez a darabos pácolt termékek és szalonnák húshorogra történő ill. zsineggel történő felfűzése, füstölőbotra és keretre rakása

A füstölés paramétereinek beállítása

Töltelékes áruk botra szedése, keretre rakása és hőkezeléshez szállítása

Hőkezeléshez a berendezésen a felületleszárítás, forrófüstölés és főzés paramétereinek beállítása.

Maghőmérséklet ellenőrzése

36.3.2. Alapanyagok és segédanyagok előkészítése, aprítás, keverés 29 óra Húsalapanyagok kitárolása az alapanyag hűtőből

A keveréshez szükséges húsalapanyagok kimérése 0,1kg pontossággal

Húsalapanyagok kívánt szemcseméretre aprítása

Előfőzött alapanyagok, mint sertésfej és belsőségek főzés utáni aprítása

Rizs előfőzése, szükséges zöldségfélék előkészítése

Friss sertésmájjal emulzió készítése kenősárukhoz

Bőrkéből bőrkepép vagy bőrkeemulzió készítése

Fűszerkeverék egységcsomag előkészítése, só kimérése a keveréshez

Keverés műveletének elvégzése keverőgéppel ill. kutterrel

36.3.3. Hőkezelt töltelékes készítmények gyártása,töltés, formázás gyakorlása 162 óra A bekevert töltőmassza töltőgéphez szállítása

Töltés megkezdése előtt a töltési paraméterek (töltési sebesség, adagnagyság, vákuum) beállítása

Burkolóanyag előkészítése, szükség esetén áztatása

Klipszelés esetén a klipeszelő berendezés a töltőgéphez való csatlakoztatása

Töltőgép kezelése

Kolbászfélék pározása kézzel a termékre jellemző méretre

Nagyátmérőjű vörösáruk és mozaikos készítmények rúd kialakítása kötözéssel

Formázott termékek botra szedése, keretre rakása

36.3.4. Darabos pácolt húskészítmények gyártása 65 óra A pácolásra kerülő húsrészek előformázása

Csontos húsok fedőpácolása

Csontnélküli húsok többtűs pácoló berendezéssel történő pácolása, majd fedőpácolása

Pácolás után a húsok felületének lemosása és a felület utóformázása

Húshoroggal történő felfüggesztés vagy zsineggel történő felfűzés után füstölőbotra szedés és keretre rakás

Terméktől függően hideg füstölőhöz vagy füstölő-főző szekrényhez szállítás

36.3.5. Húsipari termékek csomagolása 27 óra A csomagolással szemben támasztott követelmények betartása

Az adott csomagológéphez szükséges csomagolóanyag megválasztása, előkészítése

A csomagológép kiszolgálása a csomagolási módnak megfelelően (vákuum csomagolás, zsugorfóliás és védőgázas csomagolás)

Szállítói és gyűjtőcsomagolási egységek kialakítása

36.3.6. Húskészítmények raktározása 27 óra Készáruraktár hőmérsékletének, páratartalmának és tisztaságának ellenőrzése

Húskészítmények betárolása termékcsoportonként

Betárolási időpont rögzítése, figyelemmel kísérése

A bolti megrendelésnek megfelelően a rendelés összeállítása

36.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Húsüzem és/vagy tanműhely




módszer neve




1. magyarázat X X








és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret





rendszerezése X



ismertetése szóban X X X








munkatevékenység X X





5.1. Technológiai próbák végzése X X

A


Húsipari értékesítés

megnevezésű



A 10930-16 azonosító számú Húsipari értékesítés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő

kompetenciák

Hú

sip

ari t

ech

no

lógi

a

Hú

sip

ari g

épek

Vál

lalk

ozá

si é

s

kere

sked

elm

i

ism

eret

ek

Tech

no

lógi

a

gyak

orl

at

FELADATOK

Anyagokat átvesz, raktároz X X

Sertés, marha, juh, húsrészeket darabol, csontoz, darál X X

Hús, húskészítmény pultra történő előkészítését elvégzi X

Kereskedelemben húst, húskészítményt értékesít, kiszolgál X

Kereskedelmi egység higiéniai előírásait betartja X

Termékek jelölésével kapcsolatos előírásokat alkalmaz X X

Kést, darálót, szeletelőgépet, egyéb eszközöket biztonságosan,

higiénikusan működtet X

Vevőket segít kiszolgálni, tájékoztat, informál X X

Vevőkkel udvariasan kommunikál X X

Válalkozást indít, működtet X

Ismeri és alkalmazza a vállalkozás jogkövető működése érdekében a

fogyasztóvédelmi előírásokat

X

Árukezelést, raktározást, leltározást X X

SZAKMAI ISMERETEK

Kereskedelmi alapok X

Vállalkozási alapok X

Húsáruismeret X X

A képzéshez illeszkedő hazai és európai uniós fogyasztóvédelmi

előírások X

Dokumentumok, naplók, jegyzőkönyvek vezetése X X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Köznyelvi beszédkészség X X X X

Információforrások kezelése X X X X

Elemi számolási készség X X

Mennyiségérzék X


Külső megjelenés X

Pontosság X

Türelmesség X


Kapcsolatteremtő készség X

Meggyőzőkészség, udvariasság X

Kommunikációs rugalmasság X




Módszeres munkavégzés X

37. Húsipari technológia tantárgy 6,4 óra

37.1. A tantárgy tanításának célja Ismerjék a vágóállat fajok húsrészeinek bolti bontásnál alkalmazott elnevezéseit. Tudják az egyes húsrészek konyhatechnológia szerinti felhasználhatóságát.

Ismerjék a húsok és húskészítmények bolti tárolási előírásait. Tudják a húskészítmények jelölésének előírásait, szabályait.

37.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Húsipari technológia, Húsipari gépek, Magyar nyelv és kommunikáció, Számolási készség, Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek

37.3. Témakörök 37.3.1. Sertés, marha,borjú és juh bolti bontásakor alkalmazott elnevezések 3 óra

Sertés bolti bontásának elnevezései: sertésfej, tarja, rövidkaraj, hosszúkaraj, lapocka, comb, oldalas, tölteni való dagadó, darálnivaló dagadó, első és

hátsó csülök, első és hátsó köröm, sertésfarok

Marha bolti bontásának elnevezései:tarja, rostélyos, nyakhús, stefánia, oldallapocka, vastaglapocka, csontos szegy, puhaszegy, oldalas, csontos

hátszín, puhahátszín, gömbölyűfelsál, hosszúfelsál, feketepecsenye, fehérpecsenye, nudli, vesepecsenye, lábszárhús, marhafarok

Borjúhús bolti elnevezései: borjúgerinc, borjúfilé, nyak, lapocka, szegy, hasaalja, lábszár, frikandó, borjúdió, fartő

Juh( birka) bolti elnevezései:comb, gerinc, filé, nyak, lapocka, szegy, hasaalja

37.3.2. Hús és húskészítmények bolti tárolásának előírásai 1,6 óra A húsbolt különböző állatfajok húsát forgalmazza: sertés, marha, borjú, juh és baromfi, esetleg vadak húsát

A húsok bolti bontása és csontozása után hűtőpultba helyezése húsrészenkénti csoportosításban

A húsokon nem lehet véres rész, csonttörmelék, puha zsiradék, idegen szennyeződés

A nyershúsok állatfajonkénti elkülönítése a hűtőpultokba, fagyasztókban és a hűtőraktárakban

A hűtőterek és fagyasztók hőmérsékletének ellenőrzése: hűtőtér 0 és + 5 Co között, fagyasztótér -18 Co alatt kell hogy legyen

Újrafagyasztás tilalma

Húskészítmények forgalmazása előrecsomagolt formában történik

A fogyasztói csomagolással el nem látott terméket a boltban kell csomagolni és a vevőnek így lehet átadni

A boltban keletkező szerves hulladék kezelése

A húsboltra vonatkozó higiéniai előírások

37.3.3. Húskészítmények jelölésének szabályai, előírásai 1,6 óra Az élelmiszereken, így a húskészítményeken is az alábbi adatokat kell feltüntetni:

- a húskészítmény megnevezése - az összetevők felsorolása csökkenő sorrendben - előrecsomagolt terméknél annak nettó mennyisége - a minőség-megőrzési időtartam lejárata - a minőségmegőrzéshez szükséges tárolási hőmérséklet - az élelmiszer előállítójának vagy forgalmazójának neve vagy cégneve és címe - az eredet vagy származás hely

A jelölésnek olyannak kell lennie, hogy ne vezesse félre a fogyasztót

Egyetlen alapanyagból álló terméknél nem kötelező az összetétel feltüntetése

Hatályos jogszabályok a termékjelöléssel kapcsolatban





módszer neve







4. házi feldat X






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása X




jegyzeteléssel X X X


jegyzeteléssel X




rendszerezése X


rendszerezése X X



mondatszintű kérdésekre X X



felkészüléssel X





5.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

X




38.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló képes legyen a húsbolti kisgépek szakszerű és balesetmentes használatára.

38.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Húsipari technológia

38.3. Témakörök 38.3.1. Asztali darálók, szeletelők 1,6 óra

Bolti asztali húsdaráló részei, működtetése, takarítása

Felvágott szeletelő berendezés részei, működtetése, takarítása

Asztali mérlegek fajtái, használatuk előírásai

38.3.2. Bolti anyagmozgató berendezések 1,6 óra Hidraulikus kézi anyagmozgató berendezés részei, működtetése, balesetvédelmi előírásai





módszer neve






3. szemléltetés X X X






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása X




jegyzeteléssel X






39. Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek tantárgy 52 óra * Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

39.1. A tantárgy tanításának célja A húsipari szakmunkások megismerjék és megértsék a gazdasági folyamatok összefüggéseit. Az elméleti ismeretek birtokában tudjanak önálló vállalkozást

létrehozni, tudatosan tervezni, vállalkozást irányítani, működtetni. Ismerjék meg a nemzetgazdasági ág, a kereskedelem fő tevékenységeit, az

áruforgalom és értékesítés lehetőségeit. Tudják az élelmiszer-értékesítési tevékenységhez szükséges kereskedelmi ismereteket.

39.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Szövegértés,

39.3. Témakörök 39.3.1. A kereskedelmi egységek munkavédelmi és balesetvédelmi előírásai 3 óra

Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei a kereskedelmi egységben

Hűtőgépek és hűtési rendszerek biztonságtechnikája

Asztali darálók, szeletelők biztonságtechnikája

A csontozó kések és szeletelő kések baleseti veszélyei

Egyéni védőeszközök használata a biztonságos munkavégzés érdekében

Az anyagmozgatás biztonságtechnikája

39.3.2. Vállalkozások alapítása, működtetése 10 óra Egyéni vállalkozás alapításának feltételei, működtetése

Társas vállalkozások (Betéti Társaság, Közkereseti Társaság, Korlátolt Felelősségű Társaság, Nyitott és Zárt Részvénytársaság) alapításának feltételei

Csődeljárás célja, folyamata

Felszámolási eljárás célja, folyamata, törvényi kötelezettségek

Végelszámolás célja, folyamata, törvényi kötelezettségek

39.3.3. Kereskedelmi alapismeretek 10 óra A kereskedelem jelentősége, a kereskedelmi munka értéke

A kereskedelem ágazati, azok jellemzése (Nagykereskedelem, Kiskereskedelem)

Bolti kereskedelem és bolt nélküli kereskedelem fajtái

Az áru fogalma, főbb csoportjai

Az áruk minőségi osztályba sorolása

A vonalkód értelmezése, jelentősége, alkalmazása

Munkakörök a kereskedelemben: boltvezető, eladó, pénztáros és egyéb munkakörök

Áruforgalom fogalma, típusai

Az áruforgalmi folyamat elemei: beszerzés, készletezés, értékesítés

A beszerzés folyamata: a beszerzendő áruk mennyiségének és összetételének meghatározása, szállítók kiválasztása, megrendelés,áruátvétel, pénzügyi

lebonyolítás

Készletezés, készletgazdálkodás, árutárolás, árukezelés, áruvédelem

39.3.4. Értékesítési módok, folyamatok 8 óra Értékesítési módok típusai

Hagyományos értékesítési mód jellemzői, folyamata

Önkiválasztó értékesítési jellemzői, folyamata

Minta utáni értékesítési mód jellemzői, folyamata

Önkiszolgáló értékesítési mód jellemzői, folyamata

Eladóval szemben támasztott követelmények: szaktudás, az eladó személyiségjegyei, magatartása, külső megjelenése

Sikeres eladói tulajdonságok

Vásárlói magatartást befolyásoló tényezők

Vevőtípusok: könnyen kezelhető és nehezen kezelhető vevők

39.3.5. Bolti eredmény keletkezése 3 óra Eredménnyel kapcsolatos fogalmak: árbevétel, eladott áruk beszerzési értéke, árréstömeg, forgalmazási költségek, nyereség, veszteség

Eredmény levezetésének lépései

Eredmény növelésének lehetőségei

A nyereség felhasználásának lehetőségei

39.3.6. Fogyasztóvédelmi szabályok 2 óra Alapfogalmak: tudatos fogyasztó, fogyasztó, vállalkozás, forgalmazó, termék éss szolgáltatás, eladási ár és egységár

Az ár feltüntetése

Csomagolás

Gyermek és fiatalkorúak védelmét szolgáló előírások

Panaszkezelés, ügyfélszolgálat

Békéltető testület

Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok

Piacfelügyeleti alapfogalmak

Hatósági ellenőrzés szabályai

Vásárlók könyve vezetése

Szavatosságra és jótállásra vonatkozó tudnivalók

39.3.7. Vállalkozások pénzforgalmi szabályai 3 óra Pénzforgalom fogalma

Közvetlen pénzforgalom

Közvetett pénzforgalom

Bankszámlanyitás feltételei

Bankszámla kezelése: jóváírás, terhelés

Bankszámla megszűnése ill. megszűntetésének szabályai

39.3.8. Fizetési módok 6 óra Fizetés időbeli megvalósulása: az áruszállítást megelőzően, az áruszállítással egyidejűleg, az áruszállítást követően

Készpénzzel történő fizetés szabályai

Készpénz nélküli fizetési módok: átutalás, beszedési megbízás, okmányos meghitelezés

Átutalás folyamata, a fizetési kötelezettség teljesítése vevő és eladó között

Beszedési megbízás fizetési kötelezettség teljesítése eladó és vevő között

Egyéb fizetési mód: váltó

39.3.9. Vállalkozások adófizetési kötelezettségei 7,5 óra Alapfogalmak: adó, adóztató, adóhatóság, adóalany, adó tárgya, hatáskör, illetékesség, adókötelezettség, adóalap, adókulcs, adókedvezmény

Adó csoportosítása az adó alanya szerint: közvetlen, közvetett adók

Adó csoportosítása az adó tárgya szerint:fogyasztáshoz, jövedelemhez, vagyonhoz kapcsolódó adók

Adó csoportosítása az adó beszedője szerint: központi és helyi adók

ÁFA jellemzése, mértéke

Jövedéki adók fajtái

Vállalkozói jövedelemadó mértéke és fizetési kötelezettség keletkezése

EVA, KATA, KIVA választásának lehetőségei

Társasági adó mértéke és fizetési kötelezettség keletkezése

Osztalék adó mértéke, törvényi előírásai

SZJA mértéke, a munkáltató előlegfizetési kötelezettsége

Vállalkozások helyi adófizetési kötelezettsége

Vállalkozások járulékfizetési kötelezettsége

Egyéb adók és járulékok

39.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem és/vagy tanbolt




módszer neve






3. szemléltetés X X X






és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása X




jegyzeteléssel X


jegyzeteléssel X X X


vezetett feldolgozása X X X


rendszerezése X


rendszerezése X X X






felkészüléssel X






4.2. Csoportos versenyjáték X


40. Technológia gyakorlat tantárgy 3,2 óra

40.1. A tantárgy tanításának célja Képesek legyenek vevőket kiszolgálni, tájékoztatni, informálni és udvariasan kommunikálni. Tudjanak árukezelést, raktározást, leltározást és alapvető

pénzügyi elszámolást végezni.

Képesek legyenek készpénzfizetési számlát vagy nyugtát pontosan kiállítani.

40.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Húsipari technológia, Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek, Húsipari gépek, Magyar nyelv-és kommunikáció

40.3. Témakörök 40.3.1. Tőkehúsok és húskészítmények (csemegeáruk) elhelyezése a hűtőpultokban1,5 óra

A húsok bolti bontása és csontozása után hűtőpultba helyezése húsrészenkénti csoportosításban

A húsok esztétikus formázása a hűtőpultba helyezéshez

A húsokon nem lehet véres rész, csonttörmelék, puha zsiradék, idegen szennyeződés

A nyershúsok állatfajonkénti elkülönítése a hűtőpultokba, fagyasztókban és a hűtőraktárakban

A hűtőterek és fagyasztók hőmérsékletének ellenőrzése és dokumentálása

Újrafagyasztás tilalma

Húskészítmények forgalmazása többnyire előrecsomagolt formában történik, ezért a pultra történő kipakolásuk a feladat

A fogyasztói csomagolással el nem látott terméket a boltban kell csomagolni és a vevőnek így lehet átadni

A boltban keletkező szerves hulladék kezelése

A húsboltra vonatkozó higiéniai előírások betartása

40.3.2. Fagyasztott húsok elhelyezése a fagyasztókban 0,5 óra A fagyasztóládákban is el kell különíteni az állatfajok húsát, ezt elválasztó falakkal oldják meg

Fagyasztó szerényekben külön rekesz áll rendelkezésre

A fagyasztó meghibásodása vagy áramszünet esetén az árut visszafagyasztani tilos, meg kell semmisíteni azt. A fagyasztót pedig ki kell takarítani és

fertőtleníteni

Naponta többször kell a fagyasztva tárolás hőmérsékletét ellenőrizni és dokumentálni

40.3.3. Húskészítmények szeletelése, csomagolása,és kiszolgálás a pultnál 0,2 óra

A vevő kérésére a húskészítményeket szeletelőgéppel, esetleg késsel szeletelni a kívánt vastagságra

A szeletelt vagy darabos húskészítményt meg kell mérni (előtte a mérleget ki kell tárázni) becsomagolni, felülcímkézni és a vevőnek átadni

40.3.4. Nyershúsok darálása, dagadó felszúrása, köröm darabolása 0,5 óra A vevő kérésére a hús ledarálása asztali darálóval nylon tasakban

A vevő kérésére a tölteni való dagadót fel kell szúrni, a darálnivalót pedig ledarálni

A körmöt amennyiben kéri a vevő fel kell darabolni: először hosszirányban vágja ketté, majd két helyen keresztben

A vevő kérésére a csontos húst és a csont nélküli húst is fel kell szeletelni a kívánt vastagságra

40.3.5. Nyugta vagy készpénzfizetési számla kitöltése 0,5 óra A nyugta és a készpénzfizetési számla kötelező formai és tartalmi elemei

Nyugta kitöltése kézzel

Gépi nyugta kiadása

Készpénzfizetési számla kézzel kitöltése

Készpénzfizetési számla géppel történő kiadása





módszer neve




1. magyarázat X X







módok)


és felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



munkavégzés irányítással X X





felügyelet mellett X X


közvetlen irányítással X X



I




A szakmai követelménymodul azonosító száma: 10927-16

Megnevezése: Vágóhídi munka

Technológia gyakorlat tantárgy

Témakör: Elsődleges feldolgozás műveletei

Vágási főtermék előállítása

Vágási melléktermékek kezelése

Vágási termékek hűtése


Megnevezése: Darabolás, csontozás


Témakör: Állati test darabolása, csontozása

Állati test ipari és kereskedelmi célú darabolása

Kereskedelmi húsrészek előállítása

Húsrészek ipari csontozása, osztályozása a Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint


Megnevezése: Másodlagos húsipari feldolgozás


Témakör: Húsipari termékek gyártása

Húsipari tartósítási módszerek

Töltelékes húskészítmények gyártása

Darabos húskészítmények gyártása

Húsipari termékek csomagolása

H E L Y I S Z A K K É P Z É S I K E R E T T A N T E R V

a

34 811 04

SZAKÁCS

SZAKKÉPESÍTÉSHEZ



– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint



– a 34 811 04 számú, Szakács megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet

alapján készült.



Szakképesítés megnevezése: Szakács

A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. Vendéglátás-turisztika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVII. Vendéglátóipar





– 3 évfolyamos képzés esetén: a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra;



vagy iskolai végzettség hiányában:

Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 18.

Vendéglátás-turisztika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában




Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek



Évfolyam Heti óraszám

Éves óraszám

szabadsáv

nélkül

1. évfolyam 15,25 óra/hét 549óra/év

Ögy. 96 óra

2. évfolyam 20,5 óra/hét 635,5 óra/év

Összesen: 1199,5 óra

Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam Összes

óraszám

Elmélet

óraszám

Gyakorlat

óraszám

hetek száma 36 31

Foglalkoztatás II. 0,25 9 9

Foglalkoztatás I. 1 36 36

Vendéglátó gazdálkodás 1 1 67 67

Általános élelmiszerismeret 1 1 67 67

Élelmiszerbiztonságról általában 0,25 7,75 7,75

Vendéglátás higiéniája 0,25 7,75 7,75

Szakmai idegen nyelv 1 31 31

Ételkészítési ismeretek alapjai elmélet 2 72 72

Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlat I. 3 108 1108

Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlat II. 7 3 360 360

Ételkészítési ismeretek elmélet 2 62 62

Ételkészítési ismeretek gyakorlat 12 372 372

Nyári gyakorlat 96 96 96

Heti szakmai óraszám: 15,25 20,5 1295,5 359,5 840






heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy


vonatkozóan:

Összesen 5,25 10 96

5,5 15


11499-12


11497-12


Gazdálkodási ismeretek Vendéglátó gazdálkodás 1 1

11518-16 Élelmiszerismeret Általános élelmiszerismeret 1 1

11519-16Élelmiszerbiztonsági

alapismeretek

Élelmiszerbiztonságról általában 0,25

Vendéglátás higiéniája 0,25

12096-16 Szakács szakmai

idegennyelv Szakmai idegen nyelv 1

12094-16 Ételkészítési

ismeretek alapjai

Ételkészítési ismeretek alapjai elmélet 2

Ételkészítési ismeretek alapjai

gyakorlat I. 3


gyakorlat II. 7 3

12095-16 Ételkészítési

ismeretek

Ételkészítési ismeretek elmélet 2

Ételkészítési ismeretek gyakorlat 12

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat

arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.


A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma

évfolyamonként


9. évfolyam 10. évfolyam Összesen

e gy ögy e gy

A fő szakképe-

sítésre

vonatkozó:


170,5 372

1295,5 Összesen 657 542,5

Elméleti óraszámok (arány ögy-vel) 359,5 óra (28 %)

Gyakorlati óraszámok (arány ögy-vel) 936 óra (72 %)

11

499

-12

Fo

gla

lko

ztat

ás I

I.

Foglalkoztatás II. 0,25 0 0 0 9



Álláskeresés 3 3


11

497

-12

Fo

gla

lko

ztat

ás I

.






11

561

-16

G

azd

álko

dás

i is

mer

etek

Vendéglátó gazdálkodás 36 0 31 0 67

A gazdálkodás elemei, a piac 6 7

Vendéglátó alapismeretek 6 5 11

Adózási ismeretek 7 7

Ügyvitel a vendéglátásban 3 3 6

Alap, tömeg-és veszteségszámítás 10 10

Viszonyszámok 6 6

Árképzés 5 7 12

Jövedelmezőség 7 7

Készletgazdálkodás 1 1

Elszámoltatás 1 1

11

518

-16

Éle

lmis

zeri

smer

et Általános élelmiszerismeret 36 0 31 0 67

Táplálkozás ismeret 4 4

Környezetvédelmi ismeretek 1 1


Élelmiszerek csoportjai I. 12 4 16

Élelmiszerek csoportjai II. 2 10 12

Élelmiszerek csoportjai III. 2 13 15

Élelmiszerek csoportjai IV, 2 2 4

Élelmiszerek csoportjai V. 2 2 4

11

519

-16

Éle

lmis

zerb

izto

nsá

gi

alap

ism

eret

ek

Élelmiszerbiztonságról általában 0 7,75 0 7,75

Élelmiszerbiztonsági alapfogalmak 1 1

Élelmiszer mikrobiológia, tartósítás 3,75 3,75

Kémia toxiglógiai élelmiszerbiztonság 1 1

Élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok 2 2

Vendéglátás higiéniája 0 0 7,75 0 7,75

Vendéglátó üzlet kialakításának

feltételei 4,75 4,75

Személyi higiénia 1 1

Vendéglátó tevékenység folytatásának

követelményei 2 2

12

0 9 6 - 1 6

S z a k á c s s z a k m a i i d e g e n

n y e l v

Szakmai idegen nyelv 0 31 0 31

Konyhai helyiségek, gépek, eszközök,

berendezések, használati tárgyak 6 6

Mértékegységek idegen nyelven 1 1

Alapanyagok és azok előkészítése

idegen nyelven 7 7

Szakmai technológiák 4 4

Receptek fordítása 8 8

Konyhai kommunikáció 5 5

12

094

-16

Éte

lkés

zíté

si i

smer

etek

ala

pja

i


elmélet 72 0 0 0 72

A szakács szakma alapozó ismeretei 8 8

Technológiai ismeretek 8 8

Étel kiegészítők (saláták, salátaöntetek,

köretek, főzelékek, mártások) 15 15

Levesek, levesbetétek 8 8

Meleg előételek 6 6

Sós tésztaételek 3 3

Vágóállatokból (sertéshúsból,

borjúhúsból, marhahúsból, bárány-

, birka- és ürühúsból, egyéb

háziállatok húsából (kecske, nyúl)

készíthető ételek

18 18

Háziszárnyasokból készíthető ételek 6 6


gyakorlat I. 0 108 0 0 108

A szakács szakma alapozó ismeretei 8 8

Technológiai ismeretek 14 14

Étel kiegészítők (saláták, salátaöntetek,

köretek, főzelékek, mártások) 16 16

Levesek, levesbetétek 14 14

Meleg előételek 12 12

Sós tésztaételek 6 6

Vágóállatokból (sertés-húsból,

borjúhúsból, marhahúsból, bárány-

, birka- és ürühúsból, egyéb házi-

állatok húsából (kecske, nyúl)


28 28

Háziszárnyasokból készíthető ételek 10 10


gyakorlat II. 0 252 93 360

Ismerkedés a munkahellyel és

(Balesetvédelmi, tűzvédelmi és

élelmiszerbiztonsági

alapoktatások)

10 10

Előkészítő és kiegészítő műveletek 65 65

Köretek, saláták, főzelékek, mártások

készítése 52 13 65

Levesek, levesbetétek készítése 43 7 50

Meleg előételek, sós tésztaétezlek 30 10 40

Házi állatok húsából készíthető ételek 70 60 130

12

095

-16

Éte

lkés

zít

ési

ism

eret

ek Ételkészítési ismeretek elmélet 72 0 72

Vadon élő állatok húsából, halakból és

egyéb hidegvérű állatokból


12 12

Vegetáriánus ételek 4 4

Éttermi tészták és egyéb befejező

fogások 15 15

Hidegkonyhai készítmények

(ismeretek) 11 11

Sajátos étkezési igényeket kiszolgáló

ételek és a szállodai reggeliztetés 4 4

Korszerű konyhatechnológiák és azok

alkalmazása 6 6

A nemzetközi gasztro-kultúrában

meghatározó szerepet betöltő

ételek

6 6

Nemzeti, vallási és tájegységi

konyhakultúrák jellemzése és

sajátos ételei

5 5

Kínálattervezés, étlap és étrend

összeállítás és a

tömegkommunikációs információs

források felhasználása és kezelése

a szakmai ismeretek bővítésében

3 3

A konyhai munka tervezésével,

szervezésével és irányításával

kapcsolatos ismeretek és a

feldolgozott ismeretek

szintetizálása

6 6

Ételkészítési ismeretek gyakorlat 0 0 0 372 372

Vadon élő állatok húsából, halakból és

egyéb hidegvérű állatokból


50 50

Vegetáriánus ételek 25 25

Éttermi tészták és egyéb befejező

fogások 125 125

Hidegkonyhai készítmények

(ismeretek) 60 60

Ételek készítése korszerű

technológiával, sajátos igények

kielégítésre.

62 62

Szintetizálást biztosító komplex

gyakorlatok 50 50


A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat

arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám

pedig ajánlás.”

A


Foglalkoztatás II.

megnevezésű



A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz


Fogla

lkozt

atás

II.

FELADATOK


Alkalmazza a munkaerőpiaci

technikákat x





SZAKMAI ISMERETEK


kötelezettségei, munkavállaló

felelőssége

x

Munkajogi alapok, foglalkoztatási

formák x

Speciális jogviszonyok (önkéntes

munka, diákmunka) x


Vállalkozások létrehozása és

működtetése x




A munkaviszony adózási, biztosítási,

egészség- és nyugdíjbiztosítási

összefüggései

x



A munkaerőpiac sajátosságai

(állásbörzék és pályaválasztási

tanácsadás)

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK







Önfejlesztés x




Határozottság x






A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a



—

41.3. Témakörök

41.3.1. Munkajogi alapismeretek 1 óra





biztosíték).








rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági,

turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony,

háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka.

41.3.2. Munkaviszony létesítése 2 óra

Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és




dokumentumok.




munkaviszony.


Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete,






kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai

Unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés,

cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe.

Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT),

Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP).


41.3.4. Munkanélküliség 3 óra

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő








Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb

szabályai

Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti

Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai.



támogatások).







Tanterem


tevékenységformák (ajánlás)



módszer neve

A tanulói tevékenység

szervezeti kerete Alkalmazandó

eszközök és


1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. vita x

4. szemléltetés x

5. szerepjáték x

6. házi feladat x


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma

Tanulói tevékenység

szervezési kerete


eszközök és

felszerelések egyéni

csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x

1.2.

Olvasott szöveg

feladattal vezetett

feldolgozása

x

1.3.

Olvasott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x

1.4.

Hallott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x




rendszerezése x

1.7.

Információk feladattal

vezetett

rendszerezése

x



2.2.

Válaszolás írásban

mondatszintű

kérdésekre

x



A tantárgyak értékelésének módja egységes, a következőképpen alakul:

A szaktanár, pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben

rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal

minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen

értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell

meghatározni. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor

értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az

intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása

a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet

fegyelmezési eszköz.

Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:

A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél a következők érvényesülnek.

81-100% jeles (5)

71-80% jó (4)

61-70% közepes (3)

52-60% elégséges (2)

0-51% elégtelen (1)

A


Foglalkoztatás I.

megnevezésű



A 11497-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz


Fogla

lkozt

atás

I.

FELADATOK

Idegen nyelven:


vonatkozással) x




együttműködés melletti munkát

végez

x

SZAKMAI ISMERETEK

Idegen nyelven:

közvetlen szakmájára vonatkozó

gyakran használt egyszerű szavak,

szókapcsolatok

x


SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Egyszerű formanyomtatványok

kitöltése idegen nyelven x



megértése, illetve azokra való

reagálás egyszerű mondatokban

x











A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok képesek legyenek személyes és szakmai vonatkozást

is beleértve bemutatkozni idegen nyelven. Továbbá egyszerű alapadatokat tartalmazó

formanyomtatványt kitölteni. Illetve cél, hogy a tanuló idegen nyelvű szakmai irányítás

mellett képes legyen eredményesen végezni a munkáját.








Idegen nyelvek

42.3. Témakörök














A témakör tananyagaként megfogalmazott nyelvtani egységek – a tagadás, a jelen idejű

feltételes mód, illetve a segédigék (képesség, lehetőség, szükségesség) - használata révén a

diák képes lesz egzaktabb módon idegen nyelven bemutatkozni szakmai és személyes








(Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai







koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül

szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik

az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának

képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai,

kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés

hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg.



- a munka világa



Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során

a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló.


(Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása)




tananyagának elsajátítása révén alkalmas lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi

országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését. Elsajátítja

azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről,

munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára

vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el.


Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, a másik fele pedig számítógépes

tanteremben, hiszen az oktatás jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában

zajlik.



A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind

pedig a tanulói tevékenységformák.



módszer neve



eszközök és


1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. szemléltetés x


5. szerepjáték x

6. házi feladat x


feladatmegoldás

x


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma


szervezési kerete


eszközök és


csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x

1.2.

Olvasott szöveg

feladattal vezetett

feldolgozása

x

1.3.

Hallott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x



1.5.


vezetett

rendszerezése

x


2.1. Levélírás x

2.2.


mondatszintű

kérdésekre

x



tapasztalatokról x


4.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x

4.2. Csoportos

helyzetgyakorlat x














81-100% jeles (5)

71-80% jó (4)

61-70% közepes (3)



A



megnevezésű



A 11561-16 azonosító számú Gazdálkodási ismeretek megnevezésű szakmai


kompetenciák

Ven

dég

látó

gaz

dál

kodás

FELADATOK

Alkalmazza a gazdálkodás

összefüggéseit x

Felméri az üzletben megjelenő

keresletet és kínálatot x

Ételt, italt, cukrászkészítményt, árukat

beáraz x

Választékot állít össze, árlapot készít x

Figyelemmel kíséri az árukészletet x

Ellenőrzi a napi árukészletet és vételez a

raktárból x

Elvégzi az áruátvétel és tárolás

szakszerű dokumentálását x

Rendelést állít össze x

Árut rendel x

Árut vesz át x

Leltározási feladatot végez x

Standol, elszámol a napi bevétellel x

Adózással kapcsolatos nyilvántartást

végez x

Nyugtát, kézpénzfizetési/átutalási

számlát állít ki x

Bizonylatot állít ki x

Munkaidő nyilvántartást vezet x

Elkészíti, módosítja a munkabeosztást x

Anyaghányadot, kalkulációt készít x

Veszteség számításokat végez x

Gazdálkodási számításokat végez x

Kiszámítja az ételek tápanyag és energia

tartalmát x

Figyelemmel kíséri az üzleti eredmény

és a költségek alakulását x

Értékesítést ösztönző tevékenységet

folytat

Megkülönbözteti a vendéglátó

vállalkozási lehetőségeket és azok

feltételeit

x


A vállalkozás lényege és jellemzői x

Alkalmazza az üzleti kommunikáció

eszközeit x

Vendéglátó szoftvert használ x

SZAKMAI ISMERETEK

A gazdálkodás körfolyamatai és elemei x

A gazdálkodás piaci szereplői x

A piacok csoportosítása x

A piac tényezői és azok összefüggései x

A piaci verseny x


A vállalkozások lényege és jellemzői x

Gazdálkodás és ügyvitel x

Áruszükségleti terv, árufedezet,

beszerzési formák x

Raktári készlet kezelése, ellenőrzése x

Az áruátvétel szabályai folyamata x

Költségelszámolás x

Az anyagfelhasználás mérése x

Az étlaptervezés formái jelentősége

alapelvei x

A vendéglátás tevékenységének

általános feltételei x

A vendéglátó tevékenység tárgyi és

személyi feltételei x

A munkaadó és a munkavállaló

kapcsolata: munkaszerződés,

munkaidő beosztás, munkabér

x

Az üzleti gazdálkodás bizonylatai x

A gazdálkodás elemei, összefüggései és

eredménye x

A vendéglátás gazdasági számításai x

A jövedelmezőséggel kapcsolatos

mutatók. x

Készletgazdálkodással kapcsolatos

mutatók x

Árképzés x

Viselkedéskultúra kommunikáció x

Az üzleti élet írásbeli formái x

A vendéglátás üzletkörei üzlettípusai x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK


Szakmai nyelvi íráskészség x

Szakmai nyelvű hallott szöveg

megértése x


Elemi számolási készség x


Önállóság x



Közérthetőség x




Áttekintő képesség x

43. Vendéglátó gazdálkodás tantárgy 36 óra


A gazdálkodás alapfogalmainak, szervezeti kereteinek és a gazdálkodási tevékenység

megjelenési formáinak megismerése. A munkaviszony, létesítésével és megszüntetésével,

kapcsolatos ismeretek megszerzése. A vendéglátásban leggyakrabban előforduló vállalkozási

formák megismerése. A vendéglátásra jellemző munkaerő- gazdálkodási feladatok

meghatározása. Alapvető adózási ismeretek elsajátítása. A vendéglátás fő tevékenységeinek,

üzletköreinek megismerése.

Alapvető statisztikai, árképzési jövedelmezőségi számítási ismeretek megismerése,

alkalmazása. Termékek és szolgáltatások árának kialakítása, összetételének elemzése.

Vendéglátó üzletek bevételének, kiadásainak, költségeinek, eredményének elemzése.

Optimális készletkialakításhoz szükséges számolási ismeretek elsajátítása. Bevétel, eredmény,

költség, tervezése, elemzése, mutatószámok, viszonyszámok segítségével. Optimális létszám

és bérgazdálkodás megismerése, mutatószámainak alkalmazása


A tantárgy tananyagtartalma kapcsolódik a szakmai modulok méréssel, anyaggazdálkodással,

kínálat összeállítással kapcsolatos területeihez, felhasználva a közismereti tantárgyakban

elsajátított általános kommunikációs és matematikai és társadalomismereti tartalmakat. A

tantárgy tananyagtartalma felhasználja a közismeretben elsajátított matematikai alapokat, és

kapcsolódik az Általános élelmiszerismeretek tantárgy témaköreihez

43.3. Témakörök

43.3.1. A gazdálkodás elemei, a piac 6 óra

A gazdálkodás alapfogalmai

A gazdálkodás körfolyamata, termelési-újratermelési ciklus, a gazdálkodás összefüggései

(szükséglet, igény, termelés, elosztás, csere, a pénz, mint fizetőeszköz - kialakulásának rövid

áttekintése, fogyasztás)

Szükségletek csoportosítása (fontosság, mennyiség, minőség, stb.)

Nemzetgazdaság fogalma, tagozódása (ág, ágazat, alágazat, szakágazat, szektorok)

A piac fogalma, fajtái (áru, szolgáltatás, pénz, tőke, munkaerő)

A piac történeti áttekintése (tiszta piacgazdaság, tervgazdaság, vegyes piacgazdaság)

A piac tényezői és azok kapcsolata (kereslet – kínálat – ár)

A piaci verseny feltételei, területei, korunk piaci helyzete

43.3.2. A vendéglátó alapismeretek 11 óra

A vendéglátás fogalma, főtevékenységei:

A vendéglátás fogalma

A vendéglátás helye, szerepe a nemzetgazdaságban

A vendéglátás feladata

A vendéglátás jelentősége (gazdasági, kulturális, társadalmi, politikai)

A vendéglátás fő- és melléktevékenységei:

Beszerzés (árufőcsoportok, vendéglátásban jellemző árurendelési- beszerzési típusok: szállítási

szerződés, cash and carry, árurendelést befolyásoló tényezők: pillanatnyi készlet,

törzskészlet, biztonsági készlet, árak, akciók, szezon, felvett foglalások, szállítási kondíciók,

forgótőke, fizetési feltételek, hűtőlánc) Szerződéskötés, árurendelés, stb.

Raktározás (áruátvétel kritériumai: mennyiségi, minőségi, értékbeli, számla, szállítólevél,

áruátvétel eszközei pl. mérleg, raktárak típusai: szárazáru, földesáru, hús, hal, tojás,

szakosított tárolás, FIFO elv, raktárak kialakításának szabályai, helyiségek kapcsolatai,

útvonalak)

Termelés (áruvételezés szabályai, vételezési ív, vételezés szempontjai: pillanatnyi készlet, várt

forgalom, szakosított előkészítés: zöldség, hús, hal, tojás, termelés helyiségei: konyhák

típusai)

Értékesítés (választékközlés eszközei: étlap, itallap, árlap, ártájékoztatás, rendelés folyamata,

hidegen – melegen tartás, értékesítési rendszerek: kiszolgálás, felszolgálás, önkiszolgálás)

Szolgáltatás (szolgáltatás fogalma, vendéglátás jellemző szolgáltatásai)

Mellékfolyamatok (mosogatás: fehér, fekete, hulladékkezelés: veszélyes hulladékok, stb.)

Vendéglátás tárgyi feltételei:

Vendéglátás üzemei, üzletei (termelőüzemek tevékenysége, üzem, üzlet, üzlethálózat fogalma)

Üzletkörök (melegkonyhás vendéglátóhelyek, cukrászdák, italüzletek, zenés szórakozóhelyek)

Üzlettípusok jellemzői (elhelyezkedés, kialakítás, berendezés, választék, befogadóképesség,

vendégkör, árak, szolgáltatások)

A vendéglátás tárgyi feltételei (üzem, üzlet, termelés és értékesítés helyiségei, berendezései)

Vendéglátás személyi feltételei:

A vendéglátás személyi feltételei (termelés, értékesítés, szolgáltatás munkakörei) és munkaügyi

ismeretek

Munkáltató és munkavállaló kapcsolata (munkaszerződés fogalma, tartalma, jellemzői)

Munkavállaló és munkáltató jogai és kötelességei

Munkaköri leírás célja, tartalma

Munka Törvénykönyve és a Kollektív szerződés célja, főbb tartalmi elemei

Munkaerő- és létszámgazdálkodás célja, tartalma (állományi-, dolgozói-, átlaglétszám,

fluktuáció, termelékenység, átlagbér)

Munkaidő beosztási formák (azonos időben, osztott, törzsidő, rugalmas)

Bérezési formák (minimálbér, alapbér, jutalék, prémium, órabér, béren kívüli juttatási formák)

Munkaidő beosztás, szabadságolás dokumentumai

A vendéglátásban jellemző vállalkozási formák:

A gazdálkodás alapegységei, alapfogalmai (állam, gazdálkodó szervezetek, háztartás)

Vállalkozási formák, típusok (egyéni és társas vállalkozások, KKT, BT, KFT, RT)

Vendéglátásra jellemző vállalkozási típusok jellemzői (egyéni, BT, KFT alapítása, alapításának

feltételei, dokumentumai, tagjai, tagok felelőssége, tagok jogai, vállalkozások vagyona,

megszűntetési módjai, belső és külső ellenőrzése, NAV)

43.3.3. Adózási ismeretek 7 óra

Adó fogalma, adó alanya, tárgya, adózás alapelvei, funkciói

Adók csoportosítása, főbb adófajták jellemzői (SZJA, jövedéki adó, osztalékadó, nyereségadó,

helyi adók, ÁFA)

A témakör részletes kifejtése

43.3.4. Ügyvitel a vendéglátásban 6 óra

Bizonylatok típusai, szigorú számadású bizonylatok jellemzői

Ügyvitel fogalma, gazdasági esemény és bizonylatolás

Nyomtatványok felismerése, kitöltése, alkalmazása, tartalmának ismerete (készpénzfizetési

számla, nyugta, átutalási számla, felvásárlási jegy, standív, étkezési utalványok, vásárlók

könyve, stb.)

Készletgazdálkodás a vendéglátásban: a készletgazdálkodás fogalmai (nyitókészlet,

készletnövekedés, készletcsökkenés, értékesítésen kívüli készletcsökkenés, zárókészlet,

átlagkészlet, forgási sebesség) bizonylatainak típusai, kitöltése (szállítólevél, számla,

bevételezési-kiadási bizonylat, vételezési jegy, selejtezési ív)

Leltározás: áruátvétel, bevételezés, készletnyilvántartás, leltározás módjai (elszámoltató,

lecsapó, átadó-átvevő, vagyonmegállapító) folyamata, bizonylatainak ismerete, kitöltése

(leltárív, leltárjegyzőkönyv), standolás

Írásbeli kommunikáció (üzleti / hivatalos levél, önéletrajz, névjegykártya…)

Vendéglátó ipari kommunikáció és viselkedés kultúra

Modern kommunikációs csatornák szerepe, előnye-hátránya, használatának szabályai (e-mail,

fax, SMS, MMS, üzenetrögzítő…)

43.3.5. Alap-, tömeg- és veszteségszámítás 10 óra

Százalékszámítás, kerekítés szabályai

Mértékegység átváltások

Tömegszámítás

Energia- és tápérték táblázat

Anyaghányad-számítás

Veszteség- és tömegnövekedés számítás

43.3.6. Viszonyszámok 6 óra

Bázis- és láncviszonyszám

Százalékszámítás kerekítés szabályai

Megoszlási viszonyszám

43.3.7. Árképzés 12 óra

Árkialakítás szempontjai

Áruk és szolgáltatások árának kialakítása, sajátosságai, felépítése (bruttó és nettó ár

ÁFA, beszerzési ár, árrés, haszonkulcs)

ÁFA számítás

Árképzés, árkialakítás

Árengedmény- és felárszámítás

Ár és bevételelemzés (árrés-szint, anyagfelhasználási-szint, haszonkulcs

43.3.8. Jövedelmezőség 7 óra

A költség fogalma, fajtái és azok csoportosítása (nemek szerint, bevételhez való viszonya szerint,

elszámolhatóság szerint)

Költséggazdálkodás, költségelemzés (költségszint)

Az eredmény fogalma (nyereség, veszteség, null szaldó / fedezeti pont)

Az eredmény-kimutatás menete, jövedelmezőségi tábla készítése, az adózott és az adózatlan

eredmény kiszámítása

Az eredmény elemzése (eredményszint)

43.3.9. Készletgazdálkodás 1 óra

Átlagkészlet számítási módok, azok alkalmazása (számtani átlag, súlyozott átlag, kronologikus

átlag)

Áruforgalmi mérlegsor alkalmazása

Készletgazdálkodási mutatószámok alkalmazása (forgási sebesség napokban és fordulatokban

43.3.10. Elszámoltatás 1 óra

Leltárhiány, többlet értelmezése

Normalizált hiány, készen tartási veszteség értelmezése

Raktár elszámoltatása

Termelés elszámoltatása

Értékesítés elszámoltatása


Tanterem





módszer neve



eszközök és


1. Magyarázat x

2. Kiselőadás x

3. Megbeszélés x

4. Szemléltetés x

5. Házi feladat x


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma


szervezési kerete


eszközök és


csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x

1.2.

Olvasott szöveg

feladattal vezetett

feldolgozása

x

1.3.

Hallott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x


rendszerezése x



készítése x


2.3.


mondatszintű

kérdésekre

x



felkészüléssel x





beszámoló x


4.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x














81-100% jeles (5)

71-80% jó (4)

61-70% közepes (3)



A


Élelmiszerismeret

megnevezésű



A 11518-16 azonosító számú Élelmiszerismeret megnevezésű szakmai követelménymodulhoz


Ált

alán

os

élel

mis

zeri

sm

eret

FELADATOK

Alkalmazza a korszerű

táplálkozástudomány eredményeit x

Alkalmazza a korszerű életmódhoz

kötődő sajátosságokat x

Alkalmazza az élelmiszerkutatások

eredményeit x

Az előírásoknak megfelelően tárolja az

élelmiszereket x

Ellenőrzi a fogyaszthatósági, illetve

minőség-megőrzési időket és az

áruk minőségét

x

Betartja a fogyasztóvédelmi előírásokat x

Megtanulja az élelmiszerek

táplálkozástani ismereteit x

Termékkészítésnél és értékestésnél

alkalmazza a legfontosabb fehérje

forrásokat

x

Termékkészítésnél és értékestésnél

alkalmazza a legfontosabb

szénhidrát forrásokat

x

Termékkészítésnél és értékesítésnél

alkalmazza az élelmiszerekben

található zsírokat, lipideket

x

Alkalmazza a vitaminokról és ásványi

sókról megtanult fogalmakat x

Tudatos környezetvédelmi

tevékenységet folytat x

Szelektíven gyűjti a hulladékot x

Megkülönbözteti az alapvető

élelmiszereket és élvezeti cikkeket x

Édes, sós és savanyú íz kialakításánál

felhasználja az ízesítőanyagok

tulajdonságait

x

Tulajdonságaik és felhasználásuk

alapján megkülönbözteti a

fűszereket

x

Megkülönbözteti a tejkészítményektől a

növényi eredetű termékeket x

Termékkészítésnél, és értékesítésnél

felhasználja a sajtok érleléséről

állagáról tanult ismereteket

x

Termékkészítésnél felhasználja a tojás

összetételéről, technológiai

szerepéről megtanult ismereteket

x

Alkalmazza a malomipari termékekről

megtanult ismereteket x

Alkalmazza a száraztésztákról


Termékkészítésnél alkalmazza a

természetes és mesterséges

édesítőszerekről megtanult

ismereteket

x

Alkalmazza a növényi és állati eredetű

zsiradékokról megtanult ismereteket x

Tulajdonságai alapján megkülönbözteti

a vágóállatokat és a húsrészeket x


a húsipari termékeket x


és csoportosítja a házi szárnyasokat x

Tanultak alapján megkülönbözteti az

édesvízi, tengeri és egyéb hidegvérű

állatokat

x


az étkezési vadakat és

vadszárnyasokat

x

Idényjelleg szerint rendszerezi a

zöldségeket és gyümölcsöket x

Táplálkozástani összetételük alapján

rangsorolja a zöldségeket, gombákat

és a gyümölcsöket

x

Alkalmazza az édesipari termékekről


Alkalmazza a kávé és tea

hatóanyagairól, előállításáról

felhasználásáról megtanult

ismereteket

x

Alkalmazza az alkoholtartalmú és

alkoholmentes italokról megtanult

ismereteket

x

SZAKMAI ISMERETEK

Táplálkozástani ismeretek x

Környezetvédelmi ismeretek x

Fogyasztóvédelmi ismeretek x

Alapízesítést befolyásoló anyagok x

Fűszerek x

Tej, tejtermékek x

Tojás x

Malomipari termékek, sütőipari

termékek, tészták x

Természetes édesítőszerek x

Zsiradékok x

Hús, húsipari termékek, baromfifélék,

halak, hidegvérűek, vadak x

Zöldségek x

Gombák csoportjai x

Gyümölcsök x

Édesipari termékek, Koffein tartalmú

élelmiszerek x

Alkohol tartalmú italok, alkoholmentes

italok x

Adalékanyagok, kényelmi anyagok,

mesterséges édesítőszerek x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK


Szakmai nyelvű hallott

szövegmegértése x



Pontosság x

Felelősségtudat x


Határozottság x



Problémamegoldás, hibaelhárítás x

44. Általános élelmiszerismeret tantárgy 167 óra

Három évfolyamos képzés közismereti oktatással


Az élelmiszereket felépítő anyagok jellemző kémiai, fizikai tulajdonságainak megismertetése, a

táplálkozásban betöltött szerepük megmutatása. A tanulók megtanulják az emésztés

folyamatát. A minden napi tevékenysége során használni tudják az emberiség tápanyag és

energia szükségletének megtanult szabályait. Képes lesz értékelni az élelmiszereket. Az

élelmiszerismeret tantárgy célja a vendéglátásban felhasználásra kerülő élelmiszerek

tulajdonságainak, azok konyhatechnológiai szerepének és fontosságának megismerése, a

felhasználás lehetőségeinek az elsajátítása


A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra

épül. A szakmai ismeretek tantárgyban technológiai alapismeretek témakörhöz kapcsolódik

a tartalom.

44.3. Témakörök

44.3.1. Táplálkozási ismeretek 4 óra

Táplálkozás jelentősége:

Élelmiszerek összetevői víz és szárazanyagok (alaptápanyagok, védőtápanyagok, járulékos

anyagok, ballasztanyagok) jellemzése

Emésztés, tápanyag felszívódás

Táplálkozás feladata, a szervezet tápanyag és energiaszükséglete

Élelmiszerek tápértékének megőrzése:

Az élelmiszerek feldolgozásának hatása a tápanyagokra

Az élelmiszerek előkészítése folyamán bekövetkező változások

Az élelmiszerek elkészítése folyamán bekövetkező változások

Befejező műveletek

Élelmiszerek tartósítása: Fizikai-, fizika-kémiai-, kémiai tartósítási eljárások

44.3.2. Környezetvédelmi ismeretek 1 óra

Vizek védelme

Környezeti elemek védelme

Veszélyes hulladék

Zajvédelem


Fogyasztók egészségének és biztonságának védelme

Fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme

Fogyasztói jogokról való tájékoztatás és azok oktatása

Jogorvoslathoz és kárigényhez, érvényesítéséhez való jog

Jog a fogyasztóvédelmi érdekek képviseletéhez fogyasztói részvétellel

Állami fogyasztóvédelmi intézményrendszerek

Önkormányzati fogyasztóvédelmi szervek

Társadalmi fogyasztóvédelmi érdekképviseleti szervezetek

Vásárlók Könyve használatának és az abba történt bejegyzések elintézésének szabályai

Vásárlók könyvének hitelesítése, kihelyezése

Jegyzőkönyv kitöltése

Válaszadás határideje a bejegyzésre

Szavatosság és jótállás helytállási kötelezettségei

Szavatosság és jótállás helytállási kötelezettségének időtartama

44.3.4. Élelmiszerek csoportjai I 16 óra

Alap ízeket befolyásoló anyagok:

Édes, sós és savanyú ízt adó anyagok:

Természetes édesítőszerek (répacukor, gyümölcscukor, malátacukor, tejcukor,

dextróz, invertcukor, keményítőszörp, izoszörp, méz és cukoralkoholok) édesítőereje

jellemzése, felhasználása. A cukrok technológiai hatása. Cukor szirupok sűrűségének

mérése

Só jellemzése felhasználása

Ecetek jellemzése felhasználása (ecet esszencia, fűszerezett ecetek,

gyümölcs ecetek, balzsamecetek)

Fűszerek:

Fűszerek jellemzése, fűszercsoportok termések, magvak, virágok- virágrészek,

levelek, héjrészek, gyökerek-gyökérrészek, fűszerkeverékek jellemzése, fajtái,

felhasználása

Tej és termékeinek:

A tejtermékek megnevezésének védelmében hozott élelmiszer rendelet értelmezése

A tej, tejkészítmények,(savanyított, dúsított, ízesített, tartósított) tejtermékek (túrófélék, sajtok)

jellemzése, tárolása felhasználása.

Tej és termékeinek érzékszervi vizsgálata

Tojás:

Tojás felépítése, összetétele, tojássárgája és fehérje technológiai hatása.

Tojás minősítése, tárolása, tartósított termékei

Tojás érzékszervi vizsgálata

Malomipari termékek:

Malomipari termékek alapanyagai, lisztek fajtái lisztek minőségét meghatározó tényezők

Lisztek érzékszervi vizsgálata szín, szag íz, és sikérvizsgálata

Keményítők, darák, hántolt, pelyhesített, puffasztott, és egyéb termékek jellemzése

Sütőipari termékek jellemzése: kenyerek, péksütemények, morzsák jellemzése

Száraztészták: csoportosítása, jelentősége a táplálkozásban

Zsiradékok:

Állati eredetű zsiradékok

(vaj sertészsír, baromfizsír háj, tepertő, állati eredetű olajak) jellemzése felhasználása

Növényi eredetű zsiradékok

(kakaóvaj, étkezési olajak, margarinok, keményített zsiradékok) jellemzése, felhasználása.

Zsiradékok érzékszervi vizsgálata

44.3.5. Élelmiszerek csoportjai II. 12 óra

Hús húsipari termékek

Húst szolgáltató állatok, húsok összetétele táplálkozás élettani jelentősége, érése, a hús

minőségét meghatározó tényezők, különböző húsainak és belsőségeinek jellemzése

Húsipari termékek nyersanyagai, húsfeldolgozás műveletei, töltelékes áruk (gyorsan romló

termékek, tartós termékek) darabos készítmények jellemzése felhasználása.

Baromfiipari termékek, vágott baromfik, libamáj jellemzése tárolása

Vadak jellemzése:

Nagyvadak és apróvadak csoportjai vadhús összetétele, tulajdonságai, kezelése tárolása

felhasználása

Halak és hidegvérűek jellemzése:

Halak összetétele táplálkozás élettani jelentősége, csoportjai felhasználása tárolása

Egyéb hidegvérűállatok fajtái, felhasználása.

44.3.6. Élelmiszerek csoportjai III. 15 óra

Zöldségek:

Zöldségek átlagos összetétele

Burgonyafélék, kabakosok, káposztafélék, hüvelyes zöldségek, hagymafélék, gyökérzöldségek,

levélzöldségek, gombák egyéb zöldségek fajtái jellemzése felhasználása

Gombák: termesztett gombák és vadon termő gombák fajtái és felhasználása

Gyümölcsök:

Hazai gyümölcsök almatermésűek, csonthéjasok, bogyótermésűek, kabakosok, száraztermésűek

fajtái jellemzése felhasználása

Déli gyümölcsök, friss és szárított déligyümölcsök fajtái jellemzése felhasználása

Friss, lédús, és száraz termésű gyümölcsök kémiai összetétele

Gyümölcsök táplálkozás élettani jelentősége

44.3.7. Élelmiszerek csoportjai IV. 4 óra

Édesipari termékek:

Kakaópor előállítása, fajtái, zsiradéktartalma, felhasználása

Csokoládétermékek,(kakaóvaj, kakaómassza, ét-, tej-, fehér csokoládé) előállítása összetétele

felhasználása

Bevonó masszák fajtái, megkülönböztetése összetétel alapján a csokoládétól, felhasználása

Csokoládé és bevonó massza összehasonlító érzékszervi vizsgálata

Fondán, marcipán, nugát összetétele jellemzése felhasználása

Koffein tartalmú élelmiszerek:

Kávéfajták, kávé feldolgozása, pörkölési módok, pörkölt kávé kémiai összetétele, felhasználása

Kávéital extrakt tartalmának meghatározása refraktométerrel

Tea fajták, tea feldolgozása, összetétele, felhasználása

44.3.8. Élelmiszerek csoportjai V. 4 óra

Italok:

Alkoholtartamú italok borok, sörök, szeszesital ipari készítmények jellemzése, készítése,

csoportjai minősége, felhasználása

Pálinka alkoholtartalmának meghatározása szeszfokolóval

Párlatok

Alkoholmentes italok gyümölcs és zöldség levek, szörpök, szénsavas üdítők jellemzése,

készítése, csoportjai, minősége, felhasználása

Adalékanyagok:

Adalékanyagok jellemzése, adagolásának szabályozása, E-szám értelmezése

Mesterséges édesítőszerek fajtái, édesítő hatása, tápértéke energiatartalma felhasználása a diétás

termékeknél

Színezőanyagok, térfogatnövelő szerek, savanyító szerek, mesterséges édesítőszerek

emulgeálószerek, stabilizáló szerek és zselírozó anyagok, tartósítószerek, módosított

keményítők, ízfokozók jellemzői, fajtái felhasználása

Kényelmi anyagok:

Ételkészítési és cukrászati kényelmi anyagok jellemzése és felhasználása


Tanterem





módszer neve



eszközök és


1. Magyarázat x

2. Elbeszélés x

3. Kiselőadás x

4. Megbeszélés x

5. Vita x

6. Szemléltetés x

7. Projekt x


9. Szimuláció x

10. Szerepjáték x

11. Házi feladat x


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma


szervezési kerete


eszközök és


csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x

1.2.

Olvasott szöveg

feladattal vezetett

feldolgozása

x

1.3.

Olvasott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x

1.4.

Hallott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x




rendszerezése x

1.7.


vezetett

rendszerezése

x



készítése x


2.3.


mondatszintű

kérdésekre

x



felkészüléssel x






3.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x

3.2.

Információk

rendszerezése

mozaikfeladattal

x

3.3.

Kiscsoportos szakmai

munkavégzés

irányítással

x

3.4. Csoportos

helyzetgyakorlat x




A szaktanár, pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen

érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az

érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi

és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az iskola az

osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány

útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint.

Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának

értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.



81-100% jeles (5)

71-80% jó (4)

61-70% közepes (3)



A


Élelmiszerbiztonsági alapismeretek

megnevezésű



A 11519-16 azonosító számú Élelmiszerbiztonsági alapismeretek megnevezésű szakmai


kompetenciák

Éle

lmis

zerb

izto

ns

ág a

lapja

i

Ven

dég

látá

s

hig

iénéj

e

FELADATOK

Alkalmazza a korszerű

táplálkozástudomány eredményeit x

Alkalmazza a diétás szabályokat x

Betartja az élelmiszerekre vonatkozó

jogszabályokat x x

Betartja a kémiai szennyeződésekre

vonatkozó szabályokat x x

Alkalmazza az élelmiszerekben lévő

allergénekre vonatkozó szabályokat x

Betartja és betarttatja a HAACCP

előírásait x x

Betartja és betarttatja a higiéniai

előírásokat x x

Megtanulja és alkalmazza a

mikroorganizmusok káros és

hasznos tulajdonságait

x x

Az előírásoknak megfelelően tárolja az

élelmiszereket x x

Alapanyagokat vizsgál és/vagy

ellenőriz x x

Ellenőrzi a fogyaszthatósági illetve a

minőség-megőrzési időket és az

áruk minőségét

x x

Az előírásoknak megfelelően

alkalmazza a mintavételi

szabályokat

x x

Magas fokú személyi higiéniát tart fenn

az élelmiszer forgalmazás során x x

SZAKMAI ISMERETEK

Élelmiszerek tápértékének megőrzése x

Mikroorganizmusok jellemzői x

Élelmiszer eredetű megbetegedések x

Élelmiszerek tartósítása x

Élelmiszer vizsgálat x

Kémiai-toxikológiai

élelmiszerbiztonság x

Élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok x

A HACCP élelmiszerbiztonsági

rendszer jogszabályai x x

Személyi higiénia x

Nyersanyagok beszerzési, átvételi,

tárolási, előkésztési követelményei x

Vendéglátó termékkészítés, tárolás,

szállítás, kiszolgálás kritikus

pontjainak meghatározása

x

Vendéglátó műhely, konyha, eladótér

higiéniája kritikus pontok

ellenőrzése

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott szakmai szöveg megértése x x

Szakmai nyelvű hallott szöveg

megértése x x

Szakmai nyelvű beszédkészség x x


Pontosság x x



Határozottság x x


Rendszerező képesség x x

Problémamegoldás, hibaelhárítás x x

45. Élelmiszerbiztonságról általában tantárgy 7,75 óra


A tanulókkal megismertetni az élelmiszerbiztonsági alapfogalmakat,

kialakítani a felelős magatartást, az élelmiszerek feldolgozásánál, tárolásánál és értékesítésénél.

Az élelmiszereket felépítő anyagok jellemző kémiai, fizikai tulajdonságainak

megismertetése, a táplálkozásban betöltött szerepük megmutatása.

A feldolgozott élelmiszerek forgalomba hozatalának lehetőségei,

feltételeinek elsajátítása



épül.

45.3. Témakörök

45.3.1. Élelmiszerbiztonsági alapfogalmak 1 óra

Élelmiszerlánc, élelmiszerbiztonság

Élelmiszer minőség

Élelmiszer higiénia (hús, tej, tojás, zöldség)

Élelmiszer nyomon követhetőség

Az állam, az élelmiszer-vállalkozó és a fogyasztó felelőssége az élelmiszerbiztonság

megteremtésében

Vállalkozói felelősség

Hatósági felügyelet

Fogyasztói magatartás

Élelmiszerlánc biztonsági stratégia

45.3.2. Élelmiszer mikrobiológia,tartósítás 3,75 óra

Mikroorganizmusok jellemzése, életfeltételei

Mikroorganizmusok csoportosítása

Mikroorganizmusok szaporodásának környezeti feltételei

Mikroorganizmusok hasznos és káros tevékenysége. (élesztők, penészek, fehérjebontók)

Szennyeződés

Romlás, romlást okozó mikrobák

Az élelmiszer előállításban közreműködő mikroorganizmusok

Élelmiszer eredetű megbetegedések

Ételmérgezés

Ételfertőzés

Eljárás élelmiszer eredetű megbetegedés gyanúja esetében

Leggyakoribb élelmiszerrel is terjedő kórokozók

Az élelmiszerek romlása

A tartósítás fogalma

Az élelmiszer-tartósítás fizikai módszerei

Az élelmiszer-tartósítás, fizika-kémiai módszerei

Az élelmiszer-tartósítás kémiai módszerei

Az élelmiszer-tartósítás biológiai módszerei

45.3.3. Kémiai-toxikológiai élelmiszerbiztonság. 1 óra

Kémiai szennyezőkre vonatkozó szabályozásról

Kémiai szennyezők az élelmiszerekben

Állatgyógyászati szermaradékok

Peszticid maradékok

Környezeti szennyezők – toxikus nehézfémek- poliklórozott

szerves vegyületek-(dioxinok, poliklórozottbifenilek)

Technológiai eredetű szennyezők (PAH-ok, Nitrózaminok, Transz-zsírsavak)

Zsírban, olajban sütés szabályai

Csomagoló anyagok

Élelmiszerrel érintkező felületek

Biológiai eredetű szennyezők – Mikotoxinok

Tengeri és édesvízi biotoxinok

Hisztamin

Adalékanyagok felhasználásának jelentősége és szabályozása, adalékanyag csoportok

Élelmiszerekben természetes módon előforduló méreganyagok

Mérgező gombák, vadon termő gomba felhasználása a vendéglátásban

Mérgező állatok,

Mérgező növények

45.3.4. Élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok. 2 óra

A jogszabályok célja, rendszere, hierarchiája

Élelmiszer-előállításra és forgalmazásra vonatkozó jogszabályok

A GHP helye és szerepe a szabályozásban

Termékspecifikus szabályok: Magyar Élelmiszerkönyv

A fogyasztók tájékoztatásáról szóló jogszabályok; Allergének a vendéglátásban;

Húsok származási helye

Élelmiszerekben előforduló szennyezőanyagokra és adalékanyagokra vonatkozó jogszabályok

(határértékek)

Speciális területekre vonatkozó jogszabályok

Vendéglátás és közétkeztetés

Ételmérgezés, ételfertőzés

Kártevőirtás, biocid termékek, egészségügyi nyilatkozat


Tanterem





módszer neve



eszközök és


1. Magyarázat x

2. Elbeszélés x

3. Kiselőadás x

4. Megbeszélés x

5. Vita x

6. Szemléltetés x

7. Projekt x


9. Szimuláció x

10. Házi feladat x


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma


szervezési kerete


eszközök és


csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x

1.2.

Olvasott szöveg

feladattal vezetett

feldolgozása

x

1.3.

Olvasott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x

1.4.

Hallott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x




rendszerezése x

1.7.


vezetett

rendszerezése

x



készítése x


2.3.


mondatszintű

kérdésekre

x



felkészüléssel x






3.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x

3.2.


munkavégzés

irányítással

x

3.3. Csoportos

helyzetgyakorlat x






érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és

az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az iskola az osztályzatról

a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti.

Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy

és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor,

minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.



81-100% jeles (5)

71-80% jó (4)

61-70% közepes (3)



46. Vendéglátás higiénéje tantárgy 7,75 óra


A vendéglátó üzlet kialakításának és üzemeltetésének követelményei

és a működéssel kapcsolatos HACCP szabályok elméleti hátterének megismertetése, a tudatos

fogyasztói magatartás kialakítása. A tanulók megtanulják és tudatosan használják a korszerű

személyi higiénia minden előírását a munkahelyükön és a minden napi életben. Nincs

előtanulmányi követelmény



épül

46.3. Témakörök

46.3.1. Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei 4,75 óra

Vendéglátó egységek telepítésének alapfeltételei

Környezetszennyezés nélküli építési terület, ivóvíz, szennyvízelvezetés követelményei

A helyiségek egyirányú kapcsolódása, tiszta és szennyezett övezetek, kereszteződésének tilalma

Bejáratok kialakításának követelményei

Raktárak kialakításának követelményei

Előkészítő helyiségek kialakításának követelményei

Konyhák, műhelyek kialakításának követelményei

Mosogatók kialakításának követelményei

Vendégtér, szociális helyiségek kialakításának követelményei

46.3.2. Személyi higiénia 1 óra

Személyi higiénia

Test, munkaruha higiéniai előírásai, egészségügyi kiskönyv, érvényes orvosi alkalmassági

vizsgálat igazolása

Vendéglátó tevékenység, élelmiszer előállítás személyi feltételei

Képzési, egészségügyi, szakmai és erkölcsi feltételek

Jelentősége az élelmiszerbiztonságban

Személyi és tárgyi feltételek

A kéz ápolása, tisztán tartása, a dolgozó helyes magatartása

Védőruha, munkaruha használata, tisztítása

Betegségek, sérülések

Egészségügyi alkalmasság

Látogatók, karbantartók

Helyes magatartás az élelmiszerkészítés, és tálalás során

46.3.3. Vendéglátó tevékenység folytatásának követelményei 2 óra

A HACCP minőségbiztosítási rendszer alapelvei

Nyersanyagok beszerzési, átvételi, tárolási, előkészítési követelményei

Üzemi, üzleti terméktárolás szabályai

Vendéglátó tevékenység környezetvédelmi előírásai


Tanterem, laboratórium





módszer neve



eszközök és


1. Magyarázat x

2. Elbeszélés x

3. Kiselőadás x

4. Megbeszélés x

5. Vita x

6. Szemléltetés x

7. Projekt x


9. Szerepjáték x

10. Házi feladat x


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma


szervezési kerete


eszközök és


csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x

1.2.

Olvasott szöveg

feladattal vezetett

feldolgozása

x

1.3.

Olvasott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x

1.4.

Hallott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x




rendszerezése x

1.7.


vezetett

rendszerezése

x



készítése x


2.3.


mondatszintű

kérdésekre

x



felkészüléssel x






3.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x

3.2.


munkavégzés

irányítással

x

3.3. Csoportos

helyzetgyakorlat x














81-100% jeles (5)

71-80% jó (4)

61-70% közepes (3)



A


Szakács szakmai idegen nyelv

megnevezésű



A 12096-16 azonosító számú Szakács szakmai idegen nyelv megnevezésű szakmai


kompetenciák

Sza

kác

s sz

akm

ai

ideg

en n

yel

v

FELADATOK

Idegen nyelven kommunikál

munkatársaival

Alkalmazza az üzleti helyiségekkel,

konyhákkal, azok gépeivel,

eszközeivel, felszereléseivel, az ott

használt kéziszerszámokkal

kapcsolatos idegen nyelvű

kifejezéseket

Idegen nyelven használja a

mértékegységeket, azok átváltásait

Idegen nyelven kommunikál az

élelmiszerekről, azok

előkészítésével kapcsolatos

műveletekről

Recepteket fordít és értelmez

A gyakorlati munka során idegen

nyelven utasítást ad és fogad,

valamint beszámol feladatairól,

tevékenységéről

SZAKMAI ISMERETEK

Szakmai idegen nyelvű kommunikáció

(olvasás, írás, fordítás, értelmezés)

Idegen nyelvű szakmai kommunikáció a

munkatársakkal, a beszállítókkal,

vendégekkel

Konyhai helyiségek, eszközök, elő- és

elkészítő valamint befejező

műveletek szakkifejezéseinek

szakszerű alkalmazása idegen

nyelven

Mértékegységek idegen nyelvű ismerete

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Idegen nyelvű beszédkészség

Idegen nyelvű hallott szakmai szöveg

megértése

Idegen nyelvű olvasott szakmai szöveg

megértése

Idegen nyelvű feliratok értelmezése,

megértése számítógépen

Mértékegységek használata idegen

nyelven

Technológiai kifejezések értő

használata


Szorgalom, igyekezet

Fejlődőképesség, önfejlesztés

Igényesség


Határozottság

Kapcsolatteremtő készség

Együttműködő képesség


Logikus gondolkodás

Gyakorlatias feladatértelmezés

47. Szakács szakmai idegen nyelv tantárgy 31 óra


A szakács munkakörben végzett tevékenységekhez használt szakmai szókincs elsajátítása,

alkalmazása. A szakmai tartalmú idegen nyelvű írásbeli, olvasásbeli és szóbeli

kommunikáció megalapozása.


A tantárgy tananyagtartalma a közismereti nyelvtanításban elsajátított ismeretekre épül és

kapcsolódik a szakács szakmai modulok és az élelmiszerismeretek modul tartalmaihoz.

47.3. Témakörök

47.3.1. Az üzleti helyiségek, a konyhai gépek, eszközök, berendezések, használati

tárgyak 6 óra

Szakmai technológiák

A konyha és kapcsolódó helyiségeinek leírása, funkciói az egyes helyiségekben végzett

tevékenységek

A különböző helyiségekben alkalmazott gépek, eszközök, berendezések, kézi szerszámok, egyéb

használati tárgyak és azok alkalmazása

47.3.2. Mértékegységek idegen nyelven 1 óra

A szakács szakmai tevékenysége során alkalmazott mértékegységek, azok átváltásai,

alkalmazásai az adott idegen nyelv területén megszokottak szerint.

A mérésesekhez használt eszközök

47.3.3. Alapanyagok és azok előkészítése 7 óra

Növényi eredetű élelmiszerek és azok előkészítése

Állati eredetű élelmiszerek és azok előkészítése

Gombák és előkészítésük

Fűszerek és ízesítők és azok előkészítése, alkalmazása

47.3.4. Szakmai technológiák 4 óra

Az ételkészítés elkészítő- és elkészítést kiegészítő műveletei és azok alkalmazása

Hőkezelési eljárások (sütési módok, pirítás, párolás, főzési módok, gőzülések, új technológiai

eljárások), hideg úron való elkészítés műveletei

Sűrítések, dúsítások, ízesítések, fűszerezések egyéb kiegészítő műveletek

Az ételkészítést követő eljárások: készen tartás, tálalás, díszítés

47.3.5. Receptek fordítása 8 óra

Minden ételcsoporthoz tartozó receptek fordítása autentikus szakanyag felhasználásával.

47.3.6. Konyhai kommunikáció 5 óra

A szakács szakmai tevékenységekkel összefüggő napi kommunikációs feladatok

Feladatok kiadása, értelmezése

Tevékenységek leírása, elmondása

Kollegák közötti mindennapos kommunikációs tartalmak


Tanterem





módszer neve



eszközök és


1. magyarázat x

2. elbeszélés x

3. kiselőadás x


5. vita x

6. szemléltetés x

7. projekt x


9. szimuláció x

10. házi feladat x


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma


szervezési kerete


eszközök és


csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x

1.2.

Olvasott szöveg

feladattal vezetett

feldolgozása

x

1.3.

Olvasott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x

1.4.

Hallott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x




rendszerezése x

1.7.


vezetett

rendszerezése

x



készítése x


2.3.


mondatszintű

kérdésekre

x



felkészüléssel x








3.3. rajz készítés tárgyról x

3.4. rajz kiegészítés x

3.5. rajz elemzés, hibakeresés x

3.6. rajz készítése Z-

rendszerről x

3.7. rendszerrajz kiegészítés x

3.8. rajz elemzés, hibakeresés x




tapasztalatokról x

4.3.

Jegyzetkészítés

eseményről

kérdéssor alapján

x

4..4.

Esemény helyszíni

értékelése szóban

felkészülés után

x


beszámoló x


5.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x

5.2.

Információk

rendszerezése

mozaikfeladattal

x x

5.3.


munkavégzés

irányítással

x

5.4. Csoportos

helyzetgyakorlat x









7.1.

Géprendszer

megfigyelése adott

szempontok alapján

x


szerkezetelemzés x

7.3.

Üzemelési hibák

szimulálása és

megfigyelése

x


üzemeléséről x



végzése x


elemzése x x













81-100% jeles (5)

71-80% jó (4)

61-70% közepes (3)



A



megnevezésű



A 12094-16 azonosító számú Ételkészítési ismeretek alapjai megnevezésű szakmai


kompetenciák

Éte

lkés

zíté

si

ism

eret

ek

alap

jai el

mél

et

Éte

lkés

zíté

si

ism

eret

ek

alap

jai

gyak

orl

at

Éte

lkés

zíté

si

ism

eret

ek

alap

jai

üze

mi

gyak

orl

at

FELADATOK

Alkalmazza a raktározás szabályait x x x

Elvégzi az egyéni előkészületeit x x

Előkészíti a tevékenységéhez szükséges

munkaterületet, gépeket,

berendezéseket, eszközöket,

kéziszerszámokat, anyagokat,

gondoskodik a tisztántartásukról

x x

Alkalmazza a konyhai

munkafolyamatok felépítését x x x

Az egyéni munkavégzést megtervezi,

megszervezi x x

Munkavégzésében együttműködik

társaival x x

Tudja alkalmazni az elkészítésre kerülő

ételek alapanyagainak kiméréséhez

a súly- és az űrmértékeket

x x

Nyers és feldolgozott élelmiszereket

készít elő további felhasználásra:

húst, halat, zöldség- és

gyümölcsféléket, gombát, tojást,

malomipari termékeket

x x

Ételkészítési alap-, kiegészítő- és

befejező műveleteket végez x x

Étel kiegészítőként kínált salátákat,

önteteket készít, tálal x x

Főzelékeket készít, tálal x x

Köreteket készít, tálal x x

Hideg és meleg mártásokat készít, tálal x x

Leveseket és betéteit készíti és tálalja x x

Meleg előételeket készít, tálal x x

Sós tésztaételeket készít, tálal x x

Vágóállatok húsrészeiből ételeket

készít, tálal x x

Házi szárnyasok felhasználásával

ételeket készít, tálal x x

Ételeket jellegüknek megfelelően

készen tart x x

Gondoskodik a maradványok

tárolásáról, kezeléséről x x

Szükség szerint mosogat x x

Rendet, tisztaságot tart környezetében x x

Betartja az élelmiszerbiztonsági

elvárásokat x x

Belartja a balesetvédelmi, a

munkavédelmi és a tűzrendészeti

szabályokat

x x x

SZAKMAI ISMERETEK

Konyhai gépek, berendezések,

eszközök, kéziszerszámok

rendeltetésszerű, szakszerű

használata

x x

Súly- és űrmértékek alkalmazása x x

Ételkészítés alap-, kiegészítő- és

befejező műveletei x x

Húsrészek (vágóállatok, házi

szárnyasok) felismerése, húsok

előkészítése

x x

Növényi eredető élelmiszerek és

gombák felismerése és előkészítése x x

Étel kiegészítő saláták és öntetek x x x

Főzelékek és feltétek x x x

Köretek x x x

Hideg és meleg mártások x x x

Levesek és levesbetétek x x x

Meleg előételek x x x

Sós tésztaételek x x x

Vágóállatok húsrészeiből készíthető

ételek x x x

Házi szárnyasok felhasználásával

készíthető ételek x x x

Élelmiszerbiztonsági alapismeretek x x x

A konyha és kapcsolódó helyiségeinek

higiéniai, tűzrendészeti és

munkavédelmi szabályai

x x x

Munkahelyi és személyi higiénia x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Szakmai tartalmú hallott szöveg

megértése x x x

Írott szakmai szöveg olvasása,

megértése x x x

Szakmai tartalmú beszédkészség x x x

Szakmai szövegek olvasható kézírása x x x

Elemi számolási készség x x x


Állóképesség x x

Koordinált motorikus mozgás x x

Szakmai alázat x x x


Irányíthatóság x x x

Együttműködés x x x

Konfliktuskezelő képesség x x x


Áttekintő képesség x x x

Egyszerű munkafolyamatok szervező

képesség x x x

Kommunikációs képesség x x x

48. Ételkészítési ismeretek alapjai elmélet tantárgy 72 óra


A tanulóknak meg kell ismerniük, illetve el kell sajátítaniuk:

Az ételkészítéssel kapcsolatos helyiségeknek, azok kialakításának,

berendezéseinek, eszközeinek, az alkalmazott kéziszerszámoknak és azok

alkalmazásának, használatának alapismereteit.

Az ételek készítéséhez felhasznált élelmiszereket és azok előkészítését.

Az elkészítéshez szükséges elkészítő-, és az elkészítést kiegészítő technológiai

műveleteket

Az ételek hőn tartásának, tálalásának és díszítésének alapjait és követelményeit.

Az élelmiszerbiztonsági követelményeknek eleget tevő tevékenykedés szabályait.

A tantárgy témaköreihez tartozó típusételek készítését

Ki kell, hogy alakuljanak a tanulókban azok a személyiségjegyek, amelyek a vendég szolgálatát,

az anyagok, az eszközök és a munkatársak ismeretét és tiszteletét helyezi előtérbe. Erősítik

azt a szemléletüket és akaratukat, hogy a színvonalas munkavégzés elképzelhetetlen

megfelelő munkakultúrával, amelynek része a technológiai fegyelem, az alázat, az

élelmiszerbiztonság kiemelt kezelése.

Fejlődjenek azok a képességek (gondolkodás, absztrahálás, rendszerezés, lényegkiemelés,

összefüggéslátás, kommunikáció, önelemzés, önértékelés, tevékenységszervezés,

együttműködés stb.) amelyek nélkülözhetetlenek az ismeretek feldolgozásához,

befogadásához és felhasználásához.


Élelmiszerismeretek


Élelmiszerbiztonsági ismeretek

Szakmai idegen nyelv

48.3. Témakörök

48.3.1. A szakács szakma alapozó ismeretei 8 óra

Munkavédelmi-, tűzvédelmi-, higiéniai- élelmiszerbiztonsági- és környezetvédelmi

alapismeretek

A szakáccsal és a tevékenyégével kapcsolatos alapvető elvárások

Munkavédelmi előírások a szakács szakmában.

Balesetvédelmi előírások szakács szakmában.

Tűzvédelmi előírások a vendéglátásban.

Higiéniai előírások (a személy, az öltözék, a helyiségek, a gépek, a berendezések és a használati

tárgyak higiéniája)

Környezetvédelem a szakács szakma gyakorlatában

Az élelmiszerbiztonság alapjai

A konyhák és a kapcsolódó helyiségek kialakítása, gépei, berendezési, felszerelései és azok

alkalmazási területei

Gazdasági bejárat, átvevő helyiségek, raktárak, előkészítő helyiségek, konyhák, kiegészítő

helyiségek

48.3.2. Technológiai alapismeretek 8 óra

Az ételkészítés munkafolyamata

A nyers és feldolgozott élelmiszerek rendszerezése, kiválasztása

A zöldség és gyümölcsfélék fajtáinak szezonális áttekintése, rendszerezése

A zöldség és gyümölcsfélék előkésztése

Gombák rendszerezése és előkészítésük

Malomipari termékek és előkészítésük

Állati eredetű élelmiszerek rendszerezése és előkészítése

Az elkészítés műveletei: főzés, gőzölés, sütés, pirítás, párolás, mikrohullámú hőkezelés, füstölés

Elkészítést kiegészítő műveletek: sűrítési-, dúsítási-, bundázási eljárások, alaplevek, kivonatok,

fűszerezés, ízesítés

Befejező műveletek: hőn tartás, adagolás, tálalás, díszítés

48.3.3. Étel kiegészítők

8.3.3.1. Saláták, salátaöntetek 15 óra

(Étel kiegészítőként kínált saláták)

Nyers-, főzéssel készített- és tartósított saláták

Salátaöntetek (dresszingek) ecet-olaj öntetek, tejtermék-, paradicsom-, majonéz-, vajmártás-,

gyümölcs alapú öntetek

Salátabár összeállítása

A csírák szerepe, készítése és kínálása

8.3.3.2. Köretek 5 óra

Zöldségekből főzéssel, gőzöléssel, sütéssel és párolással készíthető zöldségköretek.

Főzéssel-, sütéssel-, pirítással-, főzéssel-sütéssel, párolással készíthető burgonyaköretek

Főzéssel, pirítással és párolással készíthető gabonaköretek.

Főzéssel, gőzöléssel, sütéssel, pirítással, párolással és gőzöléssel készíthető tésztaköretek.

Főzéssel, sütéssel, párolással készíthető gyümölcsköretek.

Vegyes köretek.

8.3.3.3. Főzelékek 5 óra

Hagyományos és alternatív módon sűrített főzelékek

8.3.3.4. Mártások, pecsenyelevek 5 óra

Meleg mártások:

Egyszerű meleg mártások

Gyümölcsmártások

Fehér mártások (tej- és bársonyos alap- és alapú mártások)

Vajmártások (felvert mártások)

Barnamártások

Pecsenyelevek

Csatnik

Hideg mártások:

Majonéz alapú mártások

Vinaigretta alapú mártások

Egyéb hideg mártások

Zománc mártások

48.3.4. Levesek, levesbetétek 8 óra

Híglevesek:

Hús és csontlevesek

Erőlevesek

Magyaros híglevesek

Összetett híglevesek

Egyéb híglevesek

Híglevesek betétei

Sűrített levesek:

Egyszerű sűrített levesek

Pürélevesek

Krémlevesek

Hideg és meleg eljárással készített gyümölcslevesek

Összetett sűrített levesek

Alternatív módon sűrített levesek

Nyáklevesek

Sűrített levesek betétei

48.3.5. Meleg előételek 6 óra

Zöldség- és főzelékféléből készíthető meleg előételek (bundázott előételek, töltött előételek,

ropogósok, felfújtak, csőben sültek, egyéb készítmények)

Tojásból készíthető meleg előételek (főtt tojások, bevert tojások, habart tojások, tojáslepények,

tükörtojás, tálon sült tojás, rántott tojás, töltött tojás)

Tésztákból készíthető meleg előételek (vajastésztából készíthető meleg előételek, sós omlós

tésztából készíthető meleg előételek, főtt tésztákból készíthető meleg előételek, palacsintából

készíthető meleg előételek, fánkok, tekercsek, rétesek)

Rizottók

Sajtból készíthető meleg előételek (bundázott sajtok, ropogósok, felfújtak, egyéb készítmények)

Húsokból és belsőségekből készíthető meleg előételek (bundázott előételek, ropogósok,

felfújtak, csőben sültek, egyéb készítmények)

48.3.6. Sós tésztaételek 3 óra

Egyszerű gyúrt és száraz tésztákból készíthető sós tésztaételek

Kevert tésztából készíthető sós tésztaételek

Élesztős tésztából készíthető sós tésztaételek

48.3.7. Vágóállatokból készíthető ételek 18 óra

2. 27.3.7.1.Sertéshúsból készíthető ételek 5 óra

Egészben sütéssel készíthető sertéshús ételek

Frissen sütéssel készíthető sertéshús ételek

Párolással készíthető sertéshús ételek

Főzéssel készíthető sertéshús ételek

Füstölt sertéshúsok

Disznótoros ételek

Belsőségekből készíthető sertéshús ételek

3. 27.3.7.2.Borjúhúsból készíthető ételek 5 óra

Egészben sütéssel készíthető borjúhús ételek

Frissen sütéssel készíthető borjúhús ételek

Párolással készíthető borjúhús ételek

Főzéssel készíthető borjúhús ételek

Belsőségekből készíthető borjúhús ételek

4. 27.3.7.3. Marhahúsból készíthető ételek 5 óra

Egészben sütéssel készíthető bélszín és hátszín ételek

Frissen sütéssel készíthető bélszín és hátszín ételek

Párolással készíthető marhahús ételek

Főzéssel készíthető marhahús ételek

Belsőségekből készíthető marhahús ételek

5. 27.3.7.4. Bárány-, birka- és ürühúsból készíthető ételek 2 óra

Egészben és frissen sütéssel készíthető bárány és ürühús ételek

Párolással készíthető bárány-, birka- és ürühús ételek

Főzéssel készíthető bárány és ürühús ételek

6. 27.3.7.5. Egyéb háziállatok húsából készíthető ételek 1 óra

Kecskéből és házinyúlból sütéssel, párolással és főzéssel készíthető ételek

48.3.8. Házi szárnyasok húsából készíthető ételek 6 óra

Csirkéből és jércéből sütéssel, párolással és főzéssel készíthető ételek

Pulykából sütéssel, párolással és főzéssel készíthető ételek

Kacsából sütéssel és párolással készíthető ételek

Libából sütéssel, párolással és főzéssel készíthető ételek

Galambból és gyöngyikéből sütéssel, párolással és főzéssel készíthető ételek


Szaktanterem





módszer neve



eszközök és


1. magyarázat x

2. előadás x


4. önálló

ismeretfeldolgozás x

5. vita x x

6. kiselőadás x

7. szemléltetés x

8. projekt x


10. munkaterv készítés x x x


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma


szervezési kerete


eszközök és


csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x

1.2.

Olvasott szöveg

feladattal vezetett

feldolgozása

x x

1.3.

Olvasott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x

1.4.

Hallott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x




rendszerezése x

1.7.


vezetett

rendszerezése

x



készítése x


2.3.


mondatszintű

kérdésekre

x




















81-100% jeles (5)

71-80% jó (4)

61-70% közepes (3)



49. Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlat I. tantárgy 108 óra


A tanulóknak a tantárgy témaköreihez tartozó típusételek készítésével meg kell ismerniük és

gyakorolniuk kell:

a gyakorlati munkavégzésre való egyéni előkészületeket és az ételek készítésére

való tudatos felkészülést,

a tervszerű, szakszerű és higiénikus munkavégzést

azokat a mozdulatokat, amelyek szükségesek az egyes ételek készítése során

elvégzendő műveletek elvégzéséhez,

az élelmiszerek szakszerű és takarékos felhasználását,

az elő- és elkészítő műveletek szakszerű végzését,

a szakszerű készen tartást, tálalást és díszítést,

az egyéni és a társas munkavégzést,

a tudatos kóstolást, ételelemzést, értékelést,

a konyhai kiegészítő tevékenységek (takarítás, mosogatás, ételmaradvány és

hulladékkezelés) szakszerű végzését,

tevékenységük elemzését értékelését.



azt a szemléletüket és akaratukat, hogy a színvonalas munkavégzés csak megfelelő

munkakultúrával lehetséges. Ennek része a technológiai fegyelem, az alázat, a

munkatársakkal való együttműködés, az élelmiszerbiztonság kiemelt kezelése. Ki kell, hogy

alakuljon bennük a munkavégzésük és ezen keresztül a vendégek iránti felelősség tudat.

Fejlődjenek azok a képességek (motorikus mozgás, kommunikáció, önelemzés, önértékelés,

tevékenységszervezés, együttműködés stb.) amelyek megalapozzák a hatékony és szakszerű

munkavégzést, a társakkal való együttműködést. Biztosítják a megfelelő tempójú és

szakszerű motorikus mozgást. Érzékszerveik tudatos használatával és munkavégzésük

átgondoltságának fejlesztésével alakuljon ki az ételek és tevékenységük elemző, értékelő

képessége.


A tantárgy az ételkészítés alapjai (elmélet) tantárgy ismereteire épülnek. Kapcsolódó ismeretek

a gazdálkodás keretében elsajátított mérési, súly-, hossz- és űrmérték átváltási ismeretek

49.3. Témakörök

49.3.1. A szakács szakma alapozó ismeretei 8 óra


alapismeretek

49.3.1.1. A szakáccsal és a tevékenyégével kapcsolatos alapvető elvárások a

gyakorlatban

Munkavédelmi előírások a konyhai gyakorlatban

Balesetvédelmi előírások a konyhai gyakorlatban

Tűzvédelmi előírások érvényesítése a konyhai gyakorlatban




Az élelmiszerbiztonsággal összefüggő gyakorlati tennivalók

Szelektív hulladékgyűjtéssel és moslékkezeléssel összefüggő gyakorlati feladatok.

Egyéni felkészülés a gyakorlati foglalkozásokra

49.3.1.2. A konyhák és a kapcsolódó helyiségek kialakítása, gépei, berendezési,

felszerelései és azok alkalmazási területei.


helyiségek.

Üzleti alaprajzok, helyiségkialakítások, eszközök gyakorlati megismerése

49.3.2. Technológiai alapismeretek 14 óra

Az ételkészítés munkafolyamata értelmezése a gyakorlatban

Vételezés, anyagkimérés a gyakorlati foglalkozásokhoz


Gombák előkészítése

Malomipari termékek előkészítése

Állati eredetű élelmiszerek előkészítése

Az elkészítés műveletei a gyakorlatban: főzés, gőzölés, sütés, pirítás, párolás, mikrohullámú

hőkezelés, füstölés


fűszerezés, ízesítés a gyakorlatban

Befejező műveletek: hőn tartás, adagolás, tálalás, díszítés a gyakorlatban

49.3.3. Étel kiegészítők 16 óra

49.3.3.1. Saláták, salátaöntetek 3 óra

(Étel kiegészítőként kínált saláták)

Nyers és főzéssel készített saláták készítése

Salátaöntetek (dresszingek) ecet-olaj öntetek, tejtermék-, paradicsom-, majonéz-, vajmártás-,

gyümölcs alapú öntetek készítése

A csírák készítése és alkalmazása

49.3.3.2. Köretek 7 óra

Zöldségekből főzéssel, gőzöléssel, sütéssel és párolással készíthető zöldségköretek készítése

Főzéssel-, sütéssel-, pirítással-, főzéssel-sütéssel, párolással készíthető burgonyaköretek

készítése

Főzéssel, pirítással és párolással készíthető gabonaköretek készítése

Főzéssel, gőzöléssel, sütéssel, pirítással, párolással és gőzöléssel készíthető tésztaköretek

készítése

Főzéssel, sütéssel, párolással készíthető gyümölcsköretek készítése

Vegyes köretek összeállítása

49.3.3.3. Főzelékek 2 óra

Hagyományos és alternatív módon sűrített főzelékek készítése

49.3.3.4. Mártások, pecsenyelevek 4 óra

Meleg mártások:

Egyszerű meleg mártások készítése

Gyümölcsmártások készítése

Fehér mártások (tej- és bársonyos alap- és alapú mártások) készítése

Vajmártások (felvert mártások) készítése

Barnamártások készítése

Pecsenyelevek készítése

Csatnik készítése

Hideg mártások:

Majonéz alapú mártások készítése

Vinaigretta alapú mártások készítése

Egyéb hideg mártások készítése

Zománc mártások készítése


Híglevesek:

Hús és csontlevesek készítése

Erőlevesek készítése

Magyaros híglevesek készítése

Összetett híglevesek készítése

Egyéb híglevesek készítése

Betétek készítése híglevesekhez

Sűrített levesek:

Egyszerű sűrített levesek készítése

Pürélevesek készítése

Krémlevesek készítése

Gyümölcslevesek készítése

Nyáklevesek készítése

Összetett sűrített levesek készítése

Betétek készítése sűrített levesekhez

49.3.5. Meleg előételek 12 óra

Zöldség- és főzelékféléből készíthető meleg előételek (bundázott előételek, töltött előételek,

ropogósok, felfújtak, csőben sültek, egyéb készítmények) készítése

Tojásból készíthető meleg előételek (főtt tojások, bevert tojások, habart tojások, tojáslepények,

tükörtojás, tálon sült tojás, rántott tojás, töltött tojás) készítése

Tésztákból készíthető meleg előételek (vajastésztából készíthető meleg előételek, sós omlós

tésztából készíthető meleg előételek, főtt tésztákból készíthető meleg előételek, palacsintából

készíthető meleg előételek, fánkok, tekercsek, rétesek) készítése

Rizottók készítése

Sajtból készíthető meleg előételek (bundázott sajtok, ropogósok, felfújtak, egyéb készítmények)

készítése

Húsokból és belsőségekből készíthető meleg előételek (bundázott előételek, ropogósok,

felfújtak, csőben sültek, egyéb készítmények) készítése

49.3.6. Sós tésztaételek 6 óra

Egyszerű gyúrt és száraz tésztákból készíthető sós tésztaételek készítése

Kevert tésztából készíthető sós tésztaételek készítése

Élesztős tésztából készíthető sós tésztaételek készítése

49.3.7. Vágóállatokból készíthető ételek 28 óra

9.3.7.1.Sertéshúsból készíthető ételek 10 óra

Egészben sütéssel készíthető sertéshús ételek készítése

Frissen sütéssel készíthető sertéshús ételek készítése

Párolással készíthető sertéshús ételek készítése

Főzéssel készíthető sertéshús ételek készítése

Disznótoros ételek készítése

Belsőségekből készíthető sertéshús ételek készítése

9.3.7.2. Borjúhúsból készíthető ételek 4 óra

Egészben sütéssel készíthető borjúhús ételek készítése

Frissen sütéssel készíthető borjúhús ételek készítése

Párolással készíthető borjúhús ételek készítése

Főzéssel készíthető borjúhús ételek készítése

Belsőségekből készíthető borjúhús ételek készítése

9.3.7.3. Marhahúsból készíthető ételek 10 óra

Egészben sütéssel készíthető bélszín és hátszín ételek készítése

Frissen sütéssel készíthető bélszín és hátszín ételek készítése

Párolással készíthető marhahús ételek készítése

Főzéssel készíthető marhahús ételek készítése

Belsőségekből készíthető marhahús ételek készítése

9.3.7.4. Bárány-, birka- és ürühúsból készíthető ételek 4 óra

Egészben és frissen sütéssel készíthető bárány és ürühús ételek készítése

Párolással készíthető bárány-, birka- és ürühús ételek készítése

Főzéssel készíthető bárány és ürühús ételek készítése

49.3.8. Házi szárnyasok húsából készíthető ételek 10 óra

Csirkéből és jércéből sütéssel, párolással és főzéssel készíthető ételek készítése

Pulykából sütéssel, párolással és főzéssel készíthető ételek készítése

Kacsából sütéssel és párolással készíthető ételek készítése

Libából sütéssel, párolással és főzéssel készíthető ételek készítése

Galambból és gyöngyösből sütéssel, párolással és főzéssel készíthető ételek készítése


Tanműhely vagy gyakorlati képzőhely





módszer neve



eszközök és


1. magyarázat x x


3. vita x

4. bemutatás x x x

5. gyakorlás x x

6. munkaterv készítés x x


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma


szervezési kerete


eszközök és


csoport-

bontás

osztály-

keret








tapasztalatokról x

2.2.

Jegyzetkészítés

eseményről


x x

2.3.

Esemény helyszíni



x x x


beszámoló x x x


3.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x

3.2.

Információk

rendszerezése

mozaikfeladattal

x

3.3.


munkavégzés

irányítással

x

3.4. Csoportos

helyzetgyakorlat x









5.1.

Üzemelési hibák

szimulálása és

megfigyelése

x x



végzése x x


elemzése x x


7.1.

Önálló szakmai

munkavégzés

felügyelet mellett

x

7.2.

Önálló szakmai

munkavégzés

közvetlen

irányítással

x













81-100% jeles (5)

71-80% jó (4)

61-70% közepes (3)



50. Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlat II. 360 óra


A tanulók az elméleti ismeretekben tanultak ütemezéséhez, annak tematikájához és tartalmához

igazítottan készítsék el azokat az alapételeket, amelyek biztosítják a számukra a megfelelő

jártasságot az alapanyagok feldolgozásához, az előkészítő, az elkészítő és a befejező

technológiai műveletek begyakorolt végzéséhez.

Ennek érdekében gyakorolniuk kell:



a tervszerű, szakszerű és higiénikus munkavégzést,




a tradicionális ételek készítése során alkalmazott elő- és elkészítő műveletek

szakszerű végzését,

tradicionális ételek önálló készítését,

a modern konyhatechnológiai eljárások alkalmazását,

a nemzetközi, a tájegységi és hagyományos konyhakultúrától eltérő ételféleségek

készítését.







A tanulók üzemi környezetben napi munkálatokhoz kapcsolódó feladatok végzésével:

szerezzenek tapasztalatokat a nagyüzemi munkamegosztással végzett

tevékenykedésben,

az egyéni és a csoportos felelősségvállalásban,

gyakorolják be azokat a motorikus mozgásokat, szakmai fogásokat, amelyeket az

alapételek készítése során megismertek

Bővítsék ismereteiket:

az adott üzlet napi kínálatában szereplő ételekkel

a nagyüzemi eszközök, gépek és az ebből eredő technológiák alkalmazásában az

elő-, az el-, és a kiegészítő műveletek terén

az élelmiszerbiztonsági követelmények üzemi körülmények közötti betartásában,

az ehhez kapcsolódó operatív feladatok végzésében

A képzettség kompetenciák fejlesztése, azaz a gyakorlati ismertekhez juttatás közben:








tevékenységszervezés, gondolkodás, kreativitás, együttműködés stb.) amelyek megalapozzák

a hatékony és szakszerű munkavégzést, a társakkal való együttműködést. Biztosítják a

megfelelő tempójú és szakszerű motorikus mozgást. Érzékszerveik tudatos használatával és

munkavégzésük átgondoltságának fejlesztésével alakuljon ki az ételek és tevékenységük

elemző, értékelő képessége. Megalapozzák a tudatos technológia alkalmazást, az önfejlődést,

az életen át tartő tanulást.


A tantárgy tananyagtartalma Az ételkészítési ismertek alapjai, tantárgyaiban, valamint az

élelmiszerismeret és az élelmiszerbiztonsági alapismeretek modulok tantárgyainak a

keretében elsajátítottakkal szoros egységben, arra építve kell, hogy feldolgozásra kerüljön. A

további ismeretek a tanulók foglalkoztatását biztosító vendéglátó egységek ételkínálatát kell,

hogy tükrözzék.

50.3. Témakörök

50.3.1. Ismerkedés a munkahellyel, balesetvédelmi, tűzvédelmi és élelmiszerbiztonsági

alapoktatás 10 óra

Az üzlet helyiségei, azok funkciói, a munkatársak, azok feladatkörei és az üzleti munkarend









50.3.2. Előkészítő és konyhai kiegészítő tevékenységek 65 óra



A zöldség és gyümölcsfélék fajtáinak szezonális áttekintése, rendszerezése.

A zöldség és gyümölcsfélék előkésztése.


Malomipari termékek és előkészítésük.

Állati eredetű élelmiszerek rendszerezése és előkészítése.

Az elkészítés műveletei: főzés, gőzölés, sütés, pirítás, párolás, mikrohullámú hőkezelés, füstölés.


fűszerezés, ízesítés.

Befejező műveletek: hőn tartás adagolás, tálalás, díszítés

50.3.3. Saláták, öntetek, köretek, főzelékek, mártások, csatnik, pecsenyelevek. 65 óra

Nyers és hőkezelt saláták, salátaöntetek készítése. Csírák alkalmazása.

Zöldségfélékből, gombákból, burgonyákból, gabonákból, házi és gyári tésztafélékből és

gyümölcsökből különböző sütési eljárásokkal, pirítással, párolással, főzéssel, gőzöléssel és

korszerű konyhatechnológiai eljárásokkal készített köretek készítése.

Hagyományos és új trendeket követő főzelékek készítése.

Francia alapmártások (fehér mártások, barna mártás és vajmártások), egyszerű meleg mártások

és hideg alapmártások, valamint az azok felhasználásával készíthető egyéb mártások, csatnik

és pecsenyelevek készítése.

Az üzleti kínálatban szereplő és az adott témakörökhöz tartozó ételek készítésében való részvétel,

önálló feladatok megoldása.


Húslevesek, erőlevesek, magyaros-, összetett- és egyéb híglevesek

Híglevesek betéteinek készítése (pl.: daragaluska, májgaluska, fásgaluska, palacsintametélt,

maceszgombóc, tojáskocsonya, házi darabolt, töltött és formázott tészták, profitól fánk, sós

piskóta, formázott zöldségek stb.)

Egyszerű és összetett sűrített levesek

Püré-, krém- és nyáklevesek

Hideg és meleg úton készített gyümölcslevesek

Sűrített levesek betéteinek készítése (pl.: galuska, vajas galuska, burgonyagombóc)

Az üzleti kínálatban szereplő levesek készítésében való részvétel, önálló feladatok megoldása.

50.3.5. Meleg előételek és sós tésztaételek készítése 40 óra

Zöldség- és főzelékféléből tojásokból, tésztafélékből, húsokból, sajtokból, halakból és egyéb

hidegvérű állatokból készíthető meleg előételek és rizottók készítése

Egyszerű gyúrt és száraztésztákból kevert és élesztős tésztákból készíthető sós tésztaételek



50.3.6. Emlős házi állatokból és házi szárnyasokból készíthető ételek 130 óra

Sertés, borjú, marha, juhfélék, kecske, nyúl húsrészeiből különböző sütési eljárásokkal,

pirítással, párolással, főzéssel, alacsony hőmérsékletű hőkezeléssel, és sous –vide eljárással


Házi szárnyasokból (csirke, jérce, tyúk, kappan, fiatal-, és hízott kacsa, liba, pulyka, gyöngyös,

galamb) különböző sütési eljárásokkal, pirítással, párolással, főzéssel, alacsony hőmérsékletű

hőkezeléssel, és sous –vide eljárással készíthető ételek









módszer neve



eszközök és




3. munkaterv készítés x x

4. vita x x x


6. szimuláció x x


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma


szervezési kerete


eszközök és


csoport-

bontás

osztály-

keret


1.1.

Olvasott szöveg

feladattal vezetett

feldolgozása

x x

1.2.

Hallott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x x




rendszerezése x

1.5.


vezetett

rendszerezése

x x








3.1.


munkavégzés

irányítással

x

3.2. Csoportos

helyzetgyakorlat x










elemzése x

5.2. Tárgyminták azonosítása x













81-100% jeles (5)

71-80% jó (4)

61-70% közepes (3)



A


Ételkészítési ismeretek

megnevezésű



A 12095-16 azonosító számú Ételkészítési ismertek megnevezésű szakmai


kompetenciák

Éte

lkés

zíté

si

ism

eret

ek

elm

élet

É

telk

észí

tési

ism

eret

ek

üze

mi

gyak

orl

at

FELADATOK

Betartja és betartatja az élelmiszerbiztonsági előírásokat x

Munkavégzéséhez célirányosan, a munka- és balesetvédelmi

követelmények figyelembe vételével használja az eszközöket x

A napi üzemeltetés során felmerülő szakmai feladatok megoldása x

Ételkészítési elő-, elkészítési és befejező műveletek végez x

Feladatvégzéséhez alapanyagokat ismer fel, választ ki és

mennyiségeket mér meg x x

Munkájával összefüggő kiegészítő munkafolyamatokat old meg x

SZAKMAI ISMERETEK

Élelmiszerbiztonsági ismeretek alkalmazása x x

Tűz-, baleset- és munkavédelmi ismeretek x x

Technológiai eljárások x x

A feldolgozott tananyag alkalmazói ismerete x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Konyhai eszközök célirányos, szakszerű használata x

Technológiai eljárások alkalmazása x

Szakmai kommunikáció x x

Személyes és környezeti higiénia x

Tevékenység és termék elemző képesség x x


Állóképesség x

Koordinált motorikus mozgás x

Íz - és esztétikai érzék x


Együttműködő képesség x x

Konfliktuskezelő képesség x x

Irányíthatóság x x


Problémamegoldó gondolkodás x

Feladatelemzés, problémák ok elemzése x x

Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése x x

51. Ételkészítési ismeretek elmélet tantárgy 72 óra


A tantárgy témaköreinek feldolgozásával:

Bővíteniük kell az ételkészítés alapjai tantárgy tananyagának a feldolgozása során

szerzett ismereteit

Az újabb ételek készítéséhez felhasznált élelmiszereket és azok előkészítését.

Az elkészítéshez szükséges elkészítő-, és az elkészítést kiegészítő technológiai

műveleteket

Az ételek hőn tartását, tálalását és díszítését

Az élelmiszerbiztonsági követelményeknek eleget tevő tevékenykedés szabályait.

El kell sajátítaniuk a tantárgy témaköreihez tartozó típusételek készítését és az

ezeket meglapozó ismereteket

El kell érni, hogy tudatosodjék bennük a technológiai folyamatok hatása a

nyersanyagok tulajdonságira

Tudatossá kell, hogy váljék a rendszerben összefüggésekben való gondolkodásuk

Emellett tájékozódniuk kell:

A nemzetközi, a tájegységi és hagyományos konyhakultúrától eltérő ételféleségek

készítéséről és a kultúrában, az egészségtudatos táplálkozásban betöltött

szerepükről.

A szakács egyéb feladatiról, azok megoldásáról

Tovább kell fejleszteni a tanulókban azokat a személyiségjegyeket, amelyek a vendég

szolgálatát, az anyagok, az eszközök és a munkatársak ismeretét és tiszteletét helyezi

előtérbe. Erősítik azt a szemléletüket és akaratukat, hogy a színvonalas munkavégzés

elképzelhetetlen megfelelő munkakultúrával, amelynek része a technológiai fegyelem, az

alázat, az élelmiszerbiztonság kiemelt kezelése.

Tovább kell fejleszteni azokat a képességeket (gondolkodás, absztrahálás, rendszerezés,

lényegkiemelés, összefüggéslátás, kommunikáció, önelemzés, önértékelés,

tevékenységszervezés, együttműködés stb.) amelyek nélkülözhetetlenek az ismeretek

feldolgozásához, befogadásához és felhasználásához.


A tantárgy az Ételkészítési ismertek alapjai tantárgy szakmai tartalmára épül és kapcsolódik az

élelmiszerismeret, az élelmiszerbiztonsági alapismeretek és a gazdálkodási ismeretek

tantárgy tananyagtartalmához.

51.3. Témakörök

51.3.1. Vadon élő állatok húsából és halakból egyéb hidegvérű állatokból készíthető

ételek 12 óra

11.3.1.1. Vadon élő állatok húsából készíthető ételek 6 óra

A vadon élő állatok csoportosítása, tárolása, jellemzése, bontása, első- és másodlagos

előkészítése

Őzből, szarvasból, vaddisznóból és nyúlból sütéssel, párolással és főzéssel készíthető ételek

Vadon élő szárnyasokból: fácánból, fogolyból, fürjből, vadkacsából, vadlibából, szalonkából

sütéssel, párolással és főzéssel készíthető ételek

11.3.1.2. Halakból, hidegvérűekből készíthető ételek 6 óra

Édesvízi fehér húsú halakból készíthető ételek.

Édesvízi barna húsú halakból készíthető ételek.

Tengeri fehér húsú halakból készíthető ételek.

Tengeri barna húsú halakból készíthető ételek.

Vándorhalakból készíthető ételek.

Egyéb hidegvérű állatokból készíthető ételek.

51.3.2. Vegetáriánus ételek 4 óra

A vegetáriánus étkezés alapjai és sajátos alapanyagai

Különböző típusú vegetáriánus étkezést szolgáló levesek, előételek, főételek és befejező fogások

51.3.3. Éttermi tészták, desszertek és egyéb befejező fogások 15 óra

Az éttermi tészták készítésének sajátos technológiája

Az éttermi tészták kiegészítői

Gyúrt tészták:

Egyszerű gyúrt tésztából főzéssel és főzéssel-sütéssel készíthető éttermi tészták

Burgonya és túró alapú gyúrt tészták

Kevert tészták:

Palacsinták

Morzsafélék

Egyéb kevert tészták

Omlós tészták

Rétesek, bélesek

Vajas- és hájas tészták

Gyúrt-, kevert-, hajtogatott és omlós élesztős tészták

Égetett tészták

Felvert tészták

Felfújtak, pudingok

Gyümölcsök és gyümölcs készítmények

Desszertek

Sajtok kínálása

51.3.4. Hidegkonyhai ismeretek 11 óra

Az önálló hidegkonyhai üzem kialakítása, funkciói és készítményei

Hidegkonyhai alapkészítmények (aszpikok, zselék, krémek, habok, öntetek)

Egyszerű és összetett majonézes és öntetes saláták

Párolt – főtt saláták

Salátakoktélok

Zöldség- és főzelékfélékből készíthető hideg ételek

Gyümölcsökből készíthető hideg előételek.

Tojásból készíthető hideg előételek (töltött tojások, kocsonyázott tojások).

Pástétomok (kocsonyázott, párolt, tésztában párolt), terinek

Galantinok, húshabok (mous-ok)

Kocsonyák

Hideg halételek.

Hideg húsételek, felvágottak.

Vegyes ízelítők.

Hidegtálak

Szendvicsek (nyitott, zárt, rakott)

51.3.5. Sajátos étkezési igényeket kiszolgáló ételek, szállodai reggeliztetés 4 óra

51.3.5.1. Sajátos étkezési igényeket kiszolgáló ételek (allergén anyagok, cukor-,

glutén-, laktóz mentes és egyéb speciális ételek) 3 óra

Allergén anyagok a humán táplálkozásban és azok kezelése, alkalmazása az ételkésztésben

A cukormentes, étkezés és ételkészítés alapjai

Glutén mentes alapanyagok és az azokból készíthető ételek

Laktóz mentes étkezés és ételkészítés alapjai

Egyéb speciális étkezés sajátos ételei

11.3.5.2. Szállodai reggeliztetés 1 óra

A szállodai reggeli- és italválaszték összeállítása

Tradicionális és büfé kínálású reggeli ételek és italok készítése

A vendégtérben végzett elkészítő és befejező tevékenységek

51.3.6. Korszerű konyhatechnológiák és azok alkalmazása 6 óra

Különleges és új konyhatechnológiák alkalmazása a korszerű ételkészítésben és az

egészségtudatos táplálkozásban

Hőkezelés légritkított térben (Sous-vide)

Alacsony hőmérsékleten történő hőkezelés

Konfitálás

A „cook and chill” rendszerű ételkészítés

A pakojet alkalmazása

A termo-mixer alkalmazása

51.3.7. A nemzetközi gasztrokultúrában meghatározó szerepet betöltő ételek 6 óra

Nemzetközi standardé vált nemzeti étel specialitások

Pl.: Risotto, Paella, Gazpacho, Sabayon, Gravlax, Tempura, Curry, Guacamole, Carbonara,

Tavaszi tekercs, Tabbuleh, Chickencocovan, Macaron, Ossobuco, Ratatouille, Angolkrém

51.3.8. Nemzeti, vallási és tájegységi konyhakultúrák jellemzése és sajátos ételei

5 óra

A magyar és más nemzeti és tájegységi konyhák jellemzésének szempontjai és jellemzése

Francia, olasz, angol, spanyol, osztrák, német és további 2-3 nemzet sajátos ételkínálata

A keresztény, a zsidó és a muzulmán étkezési szokások sajátosságai

Tradicionális tájegységi ételek a Kárpát-medencében

51.3.9. Kínálattervezés, étlap és étrend összeállítás és a tömegkommunikációs

információs források felhasználása és kezelése a szakmai ismeretek bővítésében

3 óra

A tömegkommunikációs eszközök kínálta ételkészítési kultúra feldolgozása és bevonása az

önfejlesztésbe:

az internet tudatos alkalmazása

a televízió szakmai jellegű adásainak figyelemmel kísérése és hasznosítása

a könyvek, újságok és folyóiratok szerepe az önképzésben

51.3.10. A konyhai munka tervezésével, szervezésével és irányításával

kapcsolatos ismeretetek és a feldolgozott ismeretek szintetizálása 6 óra

51.3.10.1. A konyhai munka tervezésével, szervezésével és irányításával

kapcsolatos ismeretek 4 óra

A nagy létszámmal üzemelő konyhák munkarendje

A konyhai munka tervezése és szervezése

51.3.10.2. A feldolgozott ismeretek szintetizálása 2 óra

A különböző témakörökben feldolgozott és elsajátított ismeretek szintetizálása kiemelt

figyelemmel az írásbeli, a szóbeli és a gyakorlati vizsgakövetelményekre.


Szaktanterem





módszer neve



eszközök és


1. magyarázat x

2. elbeszélés x

3. kiselőadás x

4. megbeszélés x

5. vita x

6. szemléltetés x

7. projekt x


9. házi feladat x


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma


szervezési kerete


eszközök és


csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x

1.2.

Olvasott szöveg

feladattal vezetett

feldolgozása

x x

1.3.

Olvasott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x

1.4.

Hallott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x x




rendszerezése x

1.7.


vezetett

rendszerezése

x



készítése x


2.3.


mondatszintű

kérdésekre

x











3.2.

Jegyzetkészítés

eseményről


x

3.3.

Esemény helyszíni



x x x


beszámoló x


4.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x

4.2.

Információk

rendszerezése

mozaikfeladattal

x

4.3.


munkavégzés

irányítással

x

4..4. Csoportos

helyzetgyakorlat x










végzése x x


elemzése x x


7.1.

Önálló szakmai

munkavégzés

felügyelet mellett

x

7.2.

Önálló szakmai

munkavégzés

közvetlen

irányítással

x













81-100% jeles (5)

71-80% jó (4)

61-70% közepes (3)



52. Ételkészítési ismeretek gyakorlat tantárgy 372 óra



A tanulók az elméleti ismeretekben tanultak ütemezéséhez, annak tematikájához és tartalmához

igazítottan készítsék el azokat az alapételeket, amelyek biztosítják a számukra a megfelelő

jártasságot az alapanyagok feldolgozásához, az előkészítő, az elkészítő és a befejező

technológiai műveletek begyakorolt végzéséhez.

Ennek érdekében gyakorolniuk kell:



a tervszerű, szakszerű és higiénikus munkavégzést,




a tradicionális ételek készítése során alkalmazott elő- és elkészítő műveletek

szakszerű végzését,

tradicionális ételek önálló készítését,

a modern konyhatechnológiai eljárások alkalmazását,

a nemzetközi, a tájegységi és hagyományos konyhakultúrától eltérő ételféleségek

készítését.







A tanulók üzemi környezetben napi munkálatokhoz kapcsolódó feladatok végzésével:

szerezzenek tapasztalatokat a nagyüzemi munkamegosztással végzett

tevékenykedésben,

az egyéni és a csoportos felelősségvállalásban,

gyakorolják be azokat a motorikus mozgásokat, szakmai fogásokat, amelyeket az

alapételek készítése során megismertek

Bővítsék ismereteiket:

az adott üzlet napi kínálatában szereplő ételekkel

a nagyüzemi eszközök, gépek és az ebből eredő technológiák alkalmazásában az

elő-, az el-, és a kiegészítő műveletek terén

az élelmiszerbiztonsági követelmények üzemi körülmények közötti betartásában,

az ehhez kapcsolódó operatív feladatok végzésében

A képzettség kompetenciák fejlesztése, azaz a gyakorlati ismertekhez juttatás közben:








tevékenységszervezés, gondolkodás, kreativitás, együttműködés stb.) amelyek megalapozzák

a hatékony és szakszerű munkavégzést, a társakkal való együttműködést. Biztosítják a

megfelelő tempójú és szakszerű motorikus mozgást. Érzékszerveik tudatos használatával és

munkavégzésük átgondoltságának fejlesztésével alakuljon ki az ételek és tevékenységük

elemző, értékelő képessége. Megalapozzák a tudatos technológia alkalmazást, az önfejlődést,

az életen át tartő tanulást.


A tantárgy tananyagtartalma Az ételkészítés alapjai, az ételkészítési ismeretek modulok

tantárgyaiban, valamint az élelmiszerismeretek és az élelmiszerbiztonsági alapismeretek

modulok tantárgyainak a keretében elsajátítottakkal szoros egységben, arra építve kell, hogy

feldolgozásra kerüljön. A további ismeretek a tanulók foglalkoztatását biztosító vendéglátó

egységek ételkínálatát kell, hogy tükrözzék.

52.3. Témakörök

52.3.1. Vadon élő állatokból, halakból és egyéb hidegvérű állatokból készíthető ételek

50 óra




Édesvízi fehér húsú halakból készíthető ételek

Édesvízi barna húsú halakból készíthető ételek

Tengeri fehér húsú halakból készíthető ételek

Tengeri barna húsú halakból készíthető ételek

Vándorhalakból készíthető ételek

Egyéb hidegvérű állatokból készíthető ételek


önálló feladatok megoldása

52.3.2. Vegetáriánus ételek 25 óra

Különböző típusú vegetáriánus levesek, előételek, főételek és befejező fogások készítése

(Fontosabb alapanyagok: zöldségfélék, hüvelyesek, szójakészítmények, szejtán, köles, hajdina,

csírák, tojásmentes tészták, gyümölcsök, tojás és tejtermékek)

52.3.3. Éttermi tészták, desszertek és egyéb befejező fogások 125 óra

Egyszerű- és burgonya- valamint túró alapú gyúrt tésztákból különböző technológiákkal

készíthető éttermi tészták

Gyúrt tésztából főzéssel és főzéssel-sütéssel

Kevert tészták (palacsinták, morzsafélék, egyéb kevert tészták)

Omlós tészták

Rétesek, bélesek



Égetett tészták (bő zsiradékban és forró levegőben sütéssel valamint főzéssel)

Felvert tészták (piskóta és egyéb felvertek)



Desszertek



52.3.4. Hidegkonyhai készítmények 60 óra

Egyszerű és összetett majonézes és öntetes saláták

Párolt és főtt saláták

Salátakoktélok

Zöldség- és főzelékfélékből készíthető hideg ételek

Gyümölcsökből készíthető hideg előételek.

Tojásból készíthető hideg előételek (töltött tojások, kocsonyázott tojások).

Pástétomok (kocsonyázott, párolt, tésztában párolt), terinek

Galantinok, húshabok (mous-ok)

Kocsonyák

Hideg halételek.

Hideg húsételek, felvágottak.

Vegyes ízelítők.

Hidegtálak

Szendvicsek (nyitott, zárt, rakott)



52.3.5. Ételek készítése korszerű technológiával, sajátos igények kielégítésre 62 óra

A témakör részlet Ételek készítése:

Légritkított térben történő hőkezeléssel (Sous-vide)

Alacsony hőmérsékleten történő hőkezeléssel

Konfitálással

A pakojet alkalmazásával

A termo-mixer alkalmazásával

Tájjellegű, nemzeti és vallási hagyományokat kifejező ételek késztése

A nemzetközi gasztrokultúrában meghatározó szerepet betöltő ételek

Pl.: Risotto, Paella, Gazpacho, Sabayon, Gravlax, Tempura, Curry, Guacamole, Carbonara,

Tavaszi tekercs, Tabbuleh, Chickencocovan, Macaron, Ossobuco, Ratatouille, Angolkrém



es kifejtése

52.3.6. Szintetizálást biztosító komplex gyakorlatok 50 óra







módszer neve



eszközök és


1. magyarázat x x

2. megbeszélés x

3. vita x x


5. projekt x

6. szimuláció x


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma


szervezési kerete


eszközök és


csoport-

bontás

osztály-

keret



rendszerezése x

1.2.


vezetett

rendszerezése

x x


2.1.


munkavégzés

irányítással

x

2.2. Csoportos

helyzetgyakorlat x










végzése x


elemzése x

4.3. Anyagminták

azonosítása x


5.1.

Önálló szakmai

munkavégzés

felügyelet mellett

x

5.2.

Önálló szakmai

munkavégzés

közvetlen

irányítással

x













81-100% jeles (5)

71-80% jó (4)

61-70% közepes (3)



A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói


A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos oktatási módszerek

(ajánlás)


módszer neve


szervezeti kerete


és felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)


1.1 magyarázat x x -

1.2. megbeszélés x -

1.3. vita x x -

1.4. szemléltetés x x -

1.5. projekt x -

1.6. szimuláció x -

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

(ajánlás)

Sor-

sz

á

m

Tanulói tevékenységforma


szervezési kerete

(differenciálási módok)

Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et


1.1. Kiscsoportos szakmai munkavégzés

irányítással x -

1.2. Csoportos helyzetgyakorlat x -

1.3. Csoportos versenyjáték x -



munkatevékenység x x -

2.2. Műveletek gyakorlása x x -

2.3. Munkamegfigyelés adott szempontok

alapján x -


3.1. Technológiai próbák végzése x -

3.2. Technológiai minták elemzése x -

3.3. Anyagminták azonosítása x -













81-100% jeles (5)

71-80% jó (4)

61-70% közepes (3)



Összefüggő szakmai gyakorlat

I. Három évfolyamos oktatás közismereti képzéssel

1/9. évfolyamot követően 96 óra

Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek

keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül,

a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.

Az 1/9. évfolyamot követő szakmai gyakorlat szakmai tartalma:

A szakács szakma alapozó ismeretei


alapismeretek









A konyhák és a kapcsolódó helyiségek kialakítása, gépei, berendezési, felszerelései és azok

alkalmazási területei.


helyiségek

Ismerkedés az üzlet helyiségeivel, azok funkcióival, az azokban használatos gépekkel,

eszközökkel, berendezésekkel, és használatukkal, alkalmasukkal.

Technológiai alapismeretek



A zöldség és gyümölcsfélék fajtáinak szezonális áttekintése, rendszerezése



Malomipari termékek és előkészítésük

Állati eredetű élelmiszerek rendszerezése és előkészítése

Az elkészítés műveletei: főzés, gőzölés, sütés, pirítás, párolás, mikrohullámú hőkezelés, füstölés


fűszerezés, ízesítés

Befejező műveletek: hőn tartás, adagolás, tálalás, díszítés

Saláták, öntetek, köretek, főzelékek, mártások, pecsenyelevek:

Nyers és hőkezelt saláták, salátaöntetek készítése. Csírák alkalmazása.

Zöldségfélékből, gombákból, burgonyákból, gabonákból, házi és gyári tésztafélékből és

gyümölcsökből különböző sütési eljárásokkal, pirítással, párolással, főzéssel, gőzöléssel és

korszerű konyhatechnológiai eljárásokkal készített köretek készítése.

Hagyományos és új trendeket követő főzelékek készítése.

Francia alapmártások (fehér mártások, barna mártás és vajmártások), egyszerű meleg mártások

és hideg alapmártások, valamint az azok felhasználásával készíthető egyéb mártások, csatnik

és pecsenyelevek készítése.

Levesek, levesbetétek, meleg előételek, sós tésztaételek

Húslevesek, erőlevesek, magyaros-, összetett- és egyéb híglevesek

Híglevesek betéteinek készítése (pl.: daragaluska, májgaluska, fásgaluska, palacsintametélt,

maceszgombóc, tojáskocsonya, házi darabolt, töltött és formázott tészták, profitól fánk, sós

piskóta, formázott zöldségek stb.)

Egyszerű és összetett sűrített levesek

Püré-, krém- és nyáklevesek

Hideg és meleg úton készített gyümölcslevesek

Sűrített levesek betéteinek készítése (pl: galuska, vajas galuska, burgonyagombóc)

Meleg előételek és sós tésztaételek készítése

Zöldség- és főzelékféléből tojásokból, tésztafélékből, húsokból, sajtokból, halakból és egyéb

hidegvérű állatokból készíthető meleg előételek és rizottók készítése

Egyszerű gyúrt és száraztésztákból kevert és élesztős tésztákból készíthető sós tésztaételek

Emlős házi állatokból és házi szárnyasokból készíthető ételek

Sertés, borjú, marha, juhfélék, kecske, nyúl húsrészeiből különböző sütési eljárásokkal,

pirítással, párolással, főzéssel, alacsony hőmérsékletű hőkezeléssel, és sous –vide eljárással


Házi szárnyasokból (csirke, jérce, tyúk, kappan, fiatal-, és hízott kacsa, liba, pulyka, gyöngyös,

galamb) különböző sütési eljárásokkal, pirítással, párolással, főzéssel, alacsony hőmérsékletű

hőkezeléssel, és sous –vide eljárással készíthető ételek

Vadon élő állatokból készíthető ételek




Halakból és egyéb hidegvérű állatokból készíthető ételek

Édesvízi fehér húsú halakból készíthető ételek

Édesvízi barna húsú halakból készíthető ételek

Tengeri fehér húsú halakból készíthető ételek

Tengeri barna húsú halakból készíthető ételek

Vándorhalakból készíthető ételek

Egyéb hidegvérű állatokból készíthető ételek

Vegetáriánus ételek

Különböző típusú vegetáriánus levesek, előételek, főételek és befejező fogások készítése

Éttermi tészták, desszertek és egyéb befejező fogások

Egyszerű- és burgonya- valamint túró alapú gyúrt tésztákból különböző technológiákkal

készíthető éttermi tészták

gyúrt tésztából főzéssel és főzéssel-sütéssel

Kevert tészták (palacsinták, morzsafélék, egyéb kevert tészták)

Omlós tészták

Rétesek, bélesek



Égetett tészták (bő zsiradékban és forró levegőben sütéssel valamint főzéssel)

Felvert tészták (piskóta és egyéb felvertek)



Desszertek

1.4.

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV

a

34 543 02

ASZTALOS

SZAKKÉPESÍTÉSHEZ



– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint

– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának

eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet,

– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló

217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet, és

– a 34 543 02 Asztalos szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó

27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

alapján készült.



A szakképesítés megnevezése: Asztalos

A szakmacsoport száma és megnevezése: 11. Faipar

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVIII. Faipar

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3

Elméleti képzési idő aránya: 30 %

Gyakorlati képzési idő aránya: 70 %


3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra

2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra



vagy iskolai előképzettség hiányában

Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és

vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 11. Faipar szakmacsoportra

meghatározott kompetenciák birtokában

Szakmai előképzettség: -

Előírt gyakorlat: -



IV. A szakképzés szervezésének feltételei


A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő

végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.

Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember

alkalmazható:


- -

Tárgyi feltételek

A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a

szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei

az alábbiak: nincs

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:

nincs.


Évfolyam Heti óraszám

szabadsávval

Éves óraszám

szabadsávval


Ögy. 96 óra


Összesen 1343 óra




Szakmai

követelmény-

modulok

Tantárgyak



elméleti heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy elméleti heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

11500-12

Munkahelyi

egészség és

biztonság

Munkahelyi

egészség és

biztonság

0,25

11499-12

Foglalkoztatás

II.

Foglalkoztatás II. 0,25

11497-12

Foglalkoztatás

I.

Foglalkoztatás I. 1

11371-12

Biztonságos

munkavégzés

Biztonságos

munkavégzés

alapjai

0,5

Biztonságos

munkavégzés

gyakorlata

0,5

10224-12

Alapvető tömörfa

megmunkálás

Faipari szakmai és

gépismeret 1

Faipari szakmai

gyakorlat 6

10225-12

Asztalosipari

szerelés

Asztalosipari

szerelési

ismeretek

0,5

Asztalosipari

szerelési

gyakorlat

2 1

10226-12

Asztalosipari

termékek

gyártása

Szerkezettan-

szakrajz és

technológia

2 2

Asztalosipari

szakmai

gyakorlat

6 8,5

10228-12

Gépkezelés

Gépkezelési

ismeretek 1

Gépkezelési

gyakorlat 5

10229-12

Gyártáselőkészítési

feladatok

Faipari szakrajz 0,5


ismeretek 1 0,5

Összes óra 5,25 14,5 5,25 14,5

Összes óra 19,75 96 19,75

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű

oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi.

Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.




Szakmai

követelménymodul Tantárgyak/témakörök


nélkül

Óraszám

Összesen 1. évfolyam 2. évfolyam

e gy ögy e gy

11500-12

Munkahelyi

egészség és

biztonság

Munkahelyi egészség és

biztonság 9

9

Munkavédelmi

alapismeretek 2 2

Munkahelyek kialakítása 2 2

Munkavégzés személyi

feltételei 1 1

Munkaeszközök biztonsága 1 1

Munkakörnyezeti hatások 1 1

Munkavédelmi jogi

ismeretek 2 2

11499-12

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II. 8 8



Álláskeresés 2 2


11497-12

Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I. 32 32

Nyelvtani rendszerzés 1 5 5




11371-12 Biztonságos munkavégzés

alapjai 16 16

Biztonságos

munkavégzés Munka- és tűzvédelem 8 8

Környezetvédelmi- és

technológiai szabályok 5 5

Faipari alapgépek,

szerszámok, eszközök

biztonságtechnikája

3 3

Biztonságos munkavégzés

gyakorlata 18 18

Faipari szerszámok,

eszközök

biztonságtechnikája

6 6

Faipari alapgépek

biztonságtechnikája 9 9

Munkabiztonság 3 3

10224-12

Alapvető tömörfa

megmunkálás

Faipari szakmai és

gépismeret 36 36

Tömörfa megmunkálás kézi

szerszámokkal,

kisgépekkel

12 12

Fűrészelés és

keresztmetszet-

megmunkálás gépei és

szerszámai

12 12

Alkatrészek felületi

előkészítése, ellenőrzése 3 3

Alapszerkezetek

kialakításának jellemző

típusai és

gyártástechnológiái

9 9

Faipari szakmai gyakorlat 216 216

Tömörfa megmunkálás kézi

szerszámokkal,

kisgépekkel

32 32

Fűrészelés és

keresztmetszet-

megmunkálás gépei és

szerszámai

28 28

Alkatrészek felületi 11 11

előkészítése, ellenőrzése

Alapszerkezetek

kialakításának jellemző

típusai és

gyártástechnológiái

145 145

10225-12

Asztalosipari szerelés

Asztalosipari szerelési

ismeretek 18 18

Szerelési dokumentáció

használata, alkatrészek

előszerelése

6 6

Alapszerkezetek és

asztalosipari

szerkezetek szerelése

7 7

Helyszíni szerelési

feladatok 5 5


gyakorlat 72 32 104

Szerelési dokumentáció

használata, alkatrészek

előszerelése

36 36

Alapszerkezetek és

asztalosipari

szerkezetek szerelése

36 36

Helyszíni szerelési

feladatok 32 32

10226-12

Asztalosipari termékek

gyártása

Szerkezettan-szakrajz és

technológia 72 64 136

Bútorasztalos termékek

típusai, szerkezete 36 14 50

Épületasztalos termékek

típusai, szerkezete 24 24


készítésének technológiája 15 12 27

Lapszerkezetű termékek

gyártása 11 8 19

Ragasztás, felületkezelés

technológiája 10 6 16

Asztalosipari szakmai

gyakorlat 216 272 488


típusai, készítése 58 108 164

Lapszerkezetű termékek

gyártása 48 37 85

Ragasztás, felületkezelés

technológiája 110 127 237

10228-12

Gépkezelés

Gépkezelési ismeretek 32 32

Faipari megmunkálás

gépei, szerszámai 23 23

Lapanyagok

megmunkálása 5 5

Felületkezelés gépei,

berendezései 4 4

Gépkezelési

gyakorlat 160 160

Faipari megmunkálás

gépei, szerszámai 110 110

Lapanyagok

megmunkálása 30 30

Felületkezelés gépei,

berendezései 20 20

10229-12


feladatok

Faipari szakrajz 18 18

Alapfogalmak, síkmértani

szerkesztések 3 3

Ábrázolási módok, rajzok

fajtái 3 3

Fakötések ábrázolása 12 12


ismeretek 36 16 52

Anyagismeret 18 8 26

Műszaki dokumentáció 3 8 11

Vállalkozásműködtetés 9 9

Számítástechnika a

faiparban 6 6

Összesen: 189 522 96

168 464 1343

Összesen: 711 632 1439

Elméleti óraszámok/aránya 27%

Gyakorlati óraszámok/aránya 73%

Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik.

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott

tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került.


A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

A


Munkahelyi egészség és biztonság

megnevezésű



A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai


kompetenciák

11500-12



Mu

nk

avéd

elm

i

alap

ism

eret

ek

Mu

nk

ahel

yek

kia

lak

ítás

a

Mu

nk

avég

zés

szem

ély

i

felt

étel

ei

Mu

nk

aesz

kö

zök

biz

ton

ság

a

Mu

nk

akö

rny

ezet

i h

atás

ok

Mu

nk

avéd

elm

i jo

gi

ism

eret

ek

FELADATOK

Tudatosítja a munkahelyi egészség és biztonság

jelentőségét x

Betartja és betartatja a munkahelyekkel kapcsolatos

munkavédelmi követelményeket x

Betartja és betartatja a munkavégzés személyi és

szervezési feltételeivel kapcsolatos

munkavédelmi követelményeket

x

Betartja és betartatja a munkavégzés tárgyi

feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi

követelményeket

x

A munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmi

képviselővel együttműködve részt vesz a

munkavédelmi feladatok ellátásában

x x x x x

SZAKMAI ISMERETEK

A munkahelyi egészség és biztonság, mint érték x

A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések

hátrányos következményei x x

A munkavédelem fogalomrendszere, szabályozása x x

Munkahelyek kialakításának alapvető szabályai x

A munkavégzés általános személyi és szervezési

feltételei x

Munkaeszközök a munkahelyeken x

Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken x

Munkavédelmi szakemberek és feladataik a

munkahelyeken x

A munkahelyi munkavédelmi érdekképviselet x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Információforrások kezelése x x x

Biztonsági szín- és alakjelek x

Olvasott szakmai szöveg megértése x x x x x x


Felelősségtudat x x x

Szabálykövetés x x

Döntésképesség x


Visszacsatolási készség x x


Irányítási készség x x


Rendszerező képesség x x x


Helyzetfelismerés x x x

Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy 9 óra


A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák

elsajátíttatása.

Nincsen előtanulmányi követelmény.


2.4. Témakörök

1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 2 óra

A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége

Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és

munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló

törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem

veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti

feltételeinek értelmezése.

A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi

épségére

A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a

munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet

kóroki tényezők.

A megelőzés fontossága és lehetőségei

A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a

munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a

munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének

érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések,

egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük.

Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy)

Veszélyes és ártalmas termelési tényezők

A munkavédelem fogalomrendszere, források

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom meghatározásai.

1.3.2. Munkahelyek kialakítása 2 óra

Munkahelyek kialakításának általános szabályai

A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások.

Szociális létesítmények

Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása,

megfelelősége.

Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések

Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk,

lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések.

Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében

Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat.

Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó

berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok,

valamint távfelügyelet.

Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai.

Anyagmozgatás

Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi

anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése

Raktározás

Áruk fajtái, raktározás típusai

Munkahelyi rend és hulladékkezelés

Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás,

környezetvédelem célja, eszközei.

1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 1 óra

A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság

orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi

ismeretek

A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás

szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai.

1.3.4. Munkaeszközök biztonsága 1 óra Munkaeszközök halmazai

Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása.

Munkaeszközök dokumentációi

Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs

követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-megfelelőségi

nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok.

Munkaeszközök veszélyessége, eljárások

Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás,

biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes

munkaeszközök, üzembehelyezési eljárás.

Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei

Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi

tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek,

védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai

követelmények.

1.3.5. Munkakörnyezeti hatások 1 óra

Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és

keverékek, stressz)

Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a

veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei.

A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a

munkahelyen.

A kockázat fogalma, felmérése és kezelése

A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem

veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi

balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók

részvételének jelentősége

1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 2 óra

A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek

Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot

tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez.

A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a

munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett

szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai

biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati

miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes

követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe.

Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken

A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés.

Munkavállalók feladatai a munkavégzés során.

Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken

Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó

feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok

Balesetek és foglalkozási megbetegedések

Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma.

Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás, mint a megelőzés eszköze

Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen

A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A

választott képviselők szerepe, feladatai, jogai.


Tanterem





módszer neve


szervezeti kerete Alkalmazandó eszközök és


1.1 magyarázat x Szakkönyvek, munkavédelmi

tárgyú jogszabályok

1.2. megbeszélés x Munkabaleset, foglalkozási

megbetegedés elemzése

1.3. szemléltetés x Oktatófilmek (pl. NAPO)

1.4. házi feladat x

1.5. teszt x


(ajánlás)

Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


és felszerelések

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et


1.1. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x

2. Ismeretalkalmazási gyakorló

tevékenységek, feladatok

2.1. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel x x

A tanult (vagy egy

választott) szakma

szabályainak

veszélyei, ártalmai


A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti

értékeléssel.

A


Foglalkoztatás II.

megnevezésű



A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai

követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő

kompetenciák

11499-12

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

Mu

nk

ajo

gi

alap

ism

eret

ek

Mu

nk

avis

zony

lét

esít

ése

Áll

ásk

eres

és

Mu

nk

anél

kü

lisé

g

FELADATOK

Munkaviszonyt létesít x x






SZAKMAI ISMERETEK

Munkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei,

munkavállaló felelőssége x x

Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák x x

Speciális jogviszonyok (önkéntes munka, diákmunka) x x






A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és

nyugdíjbiztosítási összefüggései x x

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és

lehetőségei x x

A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és pályaválasztási

tanácsadás) x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Köznyelvi olvasott szöveg megértése x x x x

Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban x x x x

Elemi szintű számítógéphasználat x x x x

Információforrások kezelése x x x x

Köznyelvi beszédkészség x x x x


Önfejlesztés x x x x

Szervezőkészség x x


Kapcsolatteremtő készség x x x



Logikus gondolkodás x x x x

Információgyűjtés x x x x


A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz,

munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására.

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

-

Témakörök

Munkajogi alapismeretek 2 óra

Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés,

költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés,

rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés,

tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség,

megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték).






Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: atipikus munkavégzési formák

az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-

kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás

(mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás,

őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett

diákmunka, önkéntes munka.

Munkaviszony létesítése 2 óra

Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és



Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által

kiadandó dokumentumok.

Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései:

munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési

kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és

természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.

Álláskeresés 2 óra

Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac

ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete.


önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email

cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése.

Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes

kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat

az Európai unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő

álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe.

Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT),

Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP).


Munkanélküliség 2 óra

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő

nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség

főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás

szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott

szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés.

Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti

álláskeresési segély. Utazási költségtérítés.


Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja,

közfoglalkozatás főbb szabályai

Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti

Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai.

Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás

támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások,

mobilitási támogatások).






A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

Tanterem

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói


A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)


módszer neve




1.1 magyarázat x

1.4. megbeszélés x

1.5. vita x

1.6. szemléltetés x

1.10. szerepjáték x


A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

(ajánlás)

Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


eszközök és

felszerelések

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et


1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x

1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett

feldolgozása x


jegyzeteléssel x


1.5. Hallott szöveg feladattal vezetett

feldolgozása x

1.6. Információk önálló rendszerezése x


rendszerezése x




2.3. Válaszolás írásban mondatszintű

kérdésekre x


A tantárgy értékelésének módja


A


Foglalkoztatás I.

megnevezésű



A 11497-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai


kompetenciák

11497-12

Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

Ny

elv

tan

i re

nd

szer

ezés

I.

Ny

elv

tan

i re

nd

szer

ezés

II.

Ny

elv

i k

észs

égfe

jles

ztés

Mu

nk

avál

laló

i sz

ók

incs

FELADATOK

Idegen nyelven:

bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkozással) x x x x


formanyomtatványt kitölt x x x x

idegen nyelvű szakmai irányítás, együttműködés

melletti munkát végez x

SZAKMAI ISMERETEK

Idegen nyelven:

közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran használt

egyszerű szavak, szókapcsolatok x


SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Egyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen nyelven x x

Szakmai párbeszédben elhangzó idegen nyelven feltett

egyszerű kérdések megértése, illetve azokra való

reagálás egyszerű mondatokban

x x x x


Fejlődőképesség, önfejlesztés x x


Nyelvi magabiztosság x x x

Kapcsolatteremtő készség x x


Információgyűjtés x x




A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok képesek legyenek személyes és szakmai

vonatkozást is beleértve bemutatkozni idegen nyelven. Továbbá egyszerű alapadatokat

tartalmazó formanyomtatványt kitölteni. Illetve cél, hogy a tanuló idegen nyelvű szakmai

irányítás mellett képes legyen eredményesen végezni a munkáját.


rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve a

mondatszerkesztési eljárásokhoz kapcsolódóan. Majd erre építve történjen meg az idegen

nyelvi asszociatív memória fejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 4

alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre

az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi

kompetenciafejlesztés.

3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak:

Idegen nyelvek

3.3. Témakörök

3.3.1. Nyelvtani rendszerzés 1 5 óra





megfogalmazása. A témakör elsajátítása révén a diák alkalmassá válik a munkavégzés

során az elvégezendő, illetve elvégzett feladathoz kapcsolódó a munkaadó által idegen

nyelven feltett egyszerű, az elvégezendő munka elért eredményére, illetve a jövőbeli

feladatokra vonatkozó kérdések megértse, valamint a helyes igeidő használattal ezekre

egyszerű mondatokban is képes lesz reagálni.

A célként megfogalmazott idegennyelvi magabiztosság csak az alapvető igeidők helyes és



A témakör tananyagaként megfogalmazott nyelvtani egységek – a tagadás, a jelen idejű

feltételes mód, illetve a segédigék (képesség, lehetőség, szükségesség) - használata

révén a diák képes lesz egzaktabb módon idegen nyelven bemutatkozni szakmai és

személyes vonatkozásban egyaránt. Egyszerű mondatokban meg tudja fogalmazni az

állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva az a 3 alapvető

igeidő, a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés, a

szórend alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy

egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is

egyszerű tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során.


/Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegennyelvi asszociatív memória fejlesztése

fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/

A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk célja, hogy rendszerezze a diák idegennyelvi

alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. Az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés

és az idegennyelvi asszociatív memóriafejlesztés 4 alapvető társalgási témakörön

keresztül valósul meg. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv

struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz,

hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven

reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése.

Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az

idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a

kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai

és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása

során valósul meg.



- a munka világa



Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is,

amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a

nyelvtanuló.


/Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/

A 20 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 44 órás 3 alapozó témakör elsajátítása

után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák egyszerű mondatokban, megfelelő

nyelvi tartalmi koherenciával be tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai

vonatkozással. A témakör tananyagának elsajátítása révén alkalmas lesz a

munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat

tartalmazó formanyomtatvány kitöltését. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset,

ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről

tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran

használt kifejezéseket sajátítja el.


Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes

tanterem, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott

formában zajlik.



A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind

pedig a tanulói tevékenységformák.



módszer neve




1.1 magyarázat x

1.3. megbeszélés x

1.5. szemléltetés x

1.7. kooperatív tanulás x

1.8. szerepjáték x


1.10. digitális alapú feladatmegoldás x


(ajánlás)

Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


eszközök és

felszerelések

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et


1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x

1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett

feldolgozása x


1.4. Hallott szöveg feladattal vezetett

feldolgozása x x


rendszerezése x



2.1. Levélírás x


kérdésekre x


3.1. Elemzés készítése tapasztalatokról x






értékeléssel.

A



megnevezésű



A 11371-12 azonosító számú, Biztonságos munkavégzés megnevezésű szakmai


kompetenciák

11371-12


Biztonságos

munkavégzés

alapjai

Biztonságos

munkavégzés

gyakorlata

Mu

nk

a- é

s tű

zvéd

elem

Kö

rny

ezet

véd

elm

i- é

s te

chn

oló

gia

i

szab

ály

ok

Fai

par

i al

apg

épek

, sz

ersz

ámok

, es

zkö

zök

biz

ton

ság

tech

nik

ája

Fai

par

i sz

ersz

ámo

k é

s es

zkö

zök

biz

ton

ság

tech

nik

ája

Fai

par

i al

apg

épek

biz

ton

ság

tech

nik

ája

Mu

nk

abiz

ton

ság

FELADATOK

Betartja a munka- és balesetvédelmi előírásokat x x

Betartja a biztonságtechnikai előírásokat x x

Betartja a tűzvédelmi előírásokat x x

Betartja a környezetvédelmi előírásokat x

Betartja a karbantartásra vonatkozó előírásokat x x x

Betartja a gépek biztonságos használatára vonatkozó

előírásokat x x x

Kéziszerszámokat, kézi kisgépeket, munkaterületet előkészít x x

Gépeket, szerszámokat ellenőriz, beállít x x

Biztonságtechnikai eszközöket beállít x x

SZAKMAI ISMERETEK

Munkabiztonsági szabályok, rendeletek x

Munkavégzési környezeti és technológiai szabályok x x

Munkáltatók és munkavállalók jogai és kötelességei x

Elsősegélynyújtás x x

Tűzvédelem x x

Tűzoltó berendezések és eszközök feladatai x x

Tűzkárbejelentés x x

Érintésvédelmi szabályok, előírások x x x x

Környezetvédelem x

Faipari hulladék kezelésének előírásai x x

Faipari termékek készítésének általános követelményei x

A faipari munkavégzés feltételei x x

Géptani alapfogalmak x

Kéziszerszámok, kézi kisgépek x x

Faipari alapgépek felépítése, szerszámai és beállításai x x

Faipari alapgépek kezelésének szabályai és

biztonságtechnikai előírásai x x

Gépkönyv, kezelési, szerelési, karbantartási útmutatók x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Munkabiztonsági eszközök, felszerelések használata x x x

Gépek, szerszámok biztonságos használata x x x

Köznyelvi és szakmai szöveg hallás utáni megértése x x x

Olvasott köznyelvi és szakmai szöveg megértése x x x


Precizitás x x

Döntésképesség x x x

Kézügyesség x



Közérthetőség x x x

Kompromisszumkészség x



Problémaelemzés,-feltárás x x x


4. Biztonságos munkavégzés alapjai tantárgy 16 óra


A biztonságos munkavégzés alapjai elméleti oktatás célja, hogy a tanulókat felkészítse a

munkaterületen jelentkező munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi feladatok

ellátására, a faipari alapgépekkel, szerszámokkal, eszközökkel történő körültekintő és

elővigyázatos munkavégzés szabályainak elsajátítására. A tantárgy oktatása során felelős,

környezettudatos magatartás alakuljon ki a tanulókban.


A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai

tartalmakra épül.

4.3.Témakörök

4.3.1. Munka- és tűzvédelem 8 óra

A munkavédelem célja, feladata, területei, szervezete és fontosabb jogszabályai.

A munkáltató és munkavállaló jogai és kötelességei.

A biztonságos munkavégzés tárgyi és személyi feltételei.

Az anyagmozgatás és anyagtárolás biztonságtechnikája.

Baleset fogalma, csoportosítása, megelőzése.

Balesetek kivizsgálása, nyilvántartása.

Tennivalók baleset esetén.

Az elsősegélynyújtás szabályai.

Szakhatóságok jogai.

Egészséges munkahelyek kialakítása, szervezeti intézkedések.

Gépek, berendezések biztonságos üzemeltetése.

Kéziszerszámok biztonságos használata.

Munkabiztonsági felszerelések, eszközök, védőruhák használata.

Egyéni és kollektív védőfelszerelések használata a biztonságos munkavégzéshez.

A foglalkozási ártalom fogalma, csoportosítása, okai, következményei, valamint

megelőzésének lehetőségei.

Foglalkozási betegségek.

Foglalkozás-egészségügy tárgykörei (munkaélettan, munkalélektan, munkakörülményi

tényezők, munkakultúra).

Orvosi alkalmassági vizsgálatok.

Személyi higiénia.

Ergonómia.

A tűzvédelem célja és feladatai.

Az égés feltételei, fajtái.

Tűzveszélyes anyagok, tűzveszélyességi osztályba sorolás.

Tűzoltó anyagok és eszközök, kezelésük.

Tennivalók tűz esetén, tűzoltási módok.

A villamosság biztonságtechnikája.

Érintésvédelem.

4.3.2. Környezetvédelmi- és technológiai szabályok 5 óra

Ökológiai alapismeretek.

A környezet- és természetvédelem fogalma, jelentősége.

Környezetvédelem eszközei, módszerei.

A víz, a levegő, a talaj, a környezet tisztaságának védelme.

A fa- és bútoriparban keletkező hulladékok feldolgozása, tárolása, ártalmatlanítása.

Beruházások környezetvédelmi előírásai.

A faipari beruházás előkészítése, szakhatóságok előírásai és telephely engedélyezési eljárás.

Szennyvíz- és hulladékkezelés.

Veszélyes hulladékok kezelése, tárolása.

Biztonsági adatlapok, R-S mondatok.

Zajvédelem.

4.3.3. Faipari alapgépek, szerszámok, eszközök biztonságtechnikája

3 óra

Biztonságtechnika a faiparban.

Ergonómiai előírások, gépek kezelhetősége.

Faipari gépek üzemeltetésének környezeti szempontjai.

Faipari alapgépek működtetéséhez, üzemeltetéséhez szükséges ismeretek.

Alapvető kéziszerszámok, kézi kisgépek biztonságtechnikája.

Elsősegély-nyújtási ismeretek.

4.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

Tanterem

4.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói


4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sor-

sz

á

m

Alkalmazott oktatási

módszer neve


szervezeti kerete


felszerelések (SZVK 6.

pont lebontása,

pontosítása) egyéni csoport osztály

1.1 magyarázat x -


1.3. szemléltetés x -

1.4. házi feladat x -


(ajánlás)

Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et



jegyzeteléssel x -


rendszerezése x -



2.1. Tesztfeladat megoldása x -


3.1. Munkavédelemi táblák értelmezése x -


4.1. Esetleírás készítése x -


5.5. Csoportos versenyjáték x -

4.6.A tantárgy értékelésének módja


értékeléssel.

5. Biztonságos munkavégzés gyakorlata tantárgy 18 óra

5.1.A tantárgy tanításának célja

A biztonságos munkavégzés gyakorlata oktatás célja, hogy felkészítse a tanulókat a faipari

alapgépek, szerszámok, eszközök biztonságos használatára. A tantárgy oktatása során

elsajátított kompetenciák birtokában a tanulók képesek legyenek a faipari termelésben a

kézi és gépi munkavégzés szabályainak maradéktalan betartására, a munkabiztonsági

eszközök, felszerelések használatára, a gépek, szerszámok biztonságos használatára.

5.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak


tartalmakra épül.

5.3.Témakörök

5.3.1. Faipari szerszámok, eszközök biztonságtechnikája 6 óra

Műhelyrend.

Padszerszámok, közös szerszámok.

Szerszámok tárolása.

Szerszámok tárolása munka közben.

Kéziszerszámok kezelése, fűrészek, gyaluk, vésők, fúrók, kalapácsok.

Egyéb szerszámok biztonságos használata.

5.3.2. Faipari alapgépek biztonságtechnikája 9 óra

Faipari gépek rendeltetése, biztonságos beállítása.

Védőberendezések, védőeszközök használata.

Faipari gépek biztonságos üzemeltetése, karbantartása.

A gépek üzemi körülményei, gépápolás.

Gépi szerszámok kezelése, tárolása.

Gépi szerszámok biztonságos szállítása és tárolása, szerszámok ellenőrzése.

Gépi munkavégzés szabályai.

5.3.3. Munkabiztonság 3 óra

A munkahely rendje, anyagok rakatolása megmunkálás közben.

Magatartási szabályok a műhelyben, testtartás megmunkálás közben.

Környezeti és technológiai szabályok munkavégzés közben.

Veszélyes anyagok kezelése, tárolása.

Elsősegélynyújtás.

Tűzoltó berendezések és eszközök használata.

Tűzkárbejelentés.

Érintésvédelmi szabályok, előírások a műhelyben.

Faipari por-forgács elszívása, faipari hulladék kezelése.

5.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

Szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezet

5.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói


5.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos oktatási módszerek

(ajánlás)


(ajánlás)

Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et




alapján x


2.1. Géprendszer megfigyelése adott


2.2. Feladattal vezetett szerkezetelemzés x


megfigyelése x

2.4. Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről x

5.6.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti

értékeléssel.

Sor-

sz

á

m


módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,


1.1 magyarázat x -



A


Alapvető tömörfa megmunkálás

megnevezésű



A 10224-12 azonosító számú, Alapvető tömörfa megmunkálás megnevezésű szakmai


kompetenciák

10224-12


Faipari szakmai és

gépismeret Faipari szakmai gyakorlat

Tö

mö

rfa

meg

mu

nk

álás

kéz

i sz

ersz

ámo

kk

al,

kis

gép

ekk

el

Fű

rész

elés

és

ker

eszt

met

szet

-

meg

mu

nk

álás

gép

ei é

s sz

ersz

ámai

Alk

atré

szek

fel

üle

ti e

lők

észí

tése

,

elle

nő

rzés

e

Ala

psz

erk

ezet

ek k

iala

kít

ásán

ak j

elle

mző

típ

usa

i és

gy

ártá

stec

hn

oló

giá

i

Tö

mö

rfa

meg

mu

nk

álás

kéz

i sz

ersz

ámo

kk

al,

kis

gép

ekk

el

Fű

rész

elés

és

ker

eszt

met

szet

-

meg

mu

nk

álás

gép

ei é

s sz

ersz

ámai

Alk

atré

szek

fel

üle

ti e

lők

észí

tése

,

elle

nő

rzés

e

Ala

psz

erk

ezet

ek k

iala

kít

ásán

ak j

elle

mző

típ

usa

i és

gy

ártá

stec

hn

oló

giá

i

FELADATOK

Kézi szerszámokat használ x x x x

Porelszívót ellenőriz, bekapcsol x x x x x x

Ellenőrzi az alapgépek paramétereit, működését x x x x

Szabászati tevékenységet végez x x x x

Keresztmetszeti megmunkálást végez x x x x

Fúrási műveleteket végez x x

Csiszolási műveleteket végez x x

Szerkezeti kötéseket kialakít x x

Faipari alapszerkezeteket készít x x

Gyártásközi ellenőrzést végez x x

Lambéria, padló, parketta alapanyagot készít x x x x

Lépcsőlapok, lépcsőkorlátok gyártását végzi x x x x

Fahulladékot feldolgoz x x

SZAKMAI ISMERETEK

Gyártási utasítások értelmezése x x

Faipari alapgépek kezelése, védőberendezések használata x x x x x x

Alkatrészek gyártása faipari alapgépeken x x

Fűrészelés x x

Gyalulás x x

Fúrás x x

Csiszolás x x

Csiszolóanyagok x x

Faipari alapgépeken alkalmazható szerszámok jellemzői x x x x

Szerszám-karbantartási feladatok x x

Minőségbiztosítási feladatok x x x x

Forgácsolással kapcsolatos számítások x x

Anyaggazdálkodási feladatok x x x x

Megmunkálási ráhagyások, anyagkihozatal számítás x x x x x x

Kéziszerszámok, kézi kisgépek használata x x x x

A faanyagok műszaki tulajdonságai x x x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Faipari rajz olvasása, értelmezése x x x x x x

Számolási készség, alapvető összefüggések ismerete x x x x

Gépek, szerszámok biztonságos használata x x x x x x x x


Precizitás x x x x x x x x

Önállóság x x x x x x

Kézügyesség x x x


Segítőkészség x x x

Közérthetőség x x x x

MÓDSZER KOMPETENCIÁK

Körültekintés, elővigyázatosság x x x x

Gyakorlatias feladatértelmezés x x x x

Problémamegoldás, hibaelhárítás x x x x x x x

6. Faipari szakmai és gépismeret tantárgy 36 óra


A tanulók számára olyan alapképzést nyújtson, mely alapja lehet a faipari szakmák speciális

tananyagainak. Megismertesse a tanulókkal a fa megmunkálásának kézi technológiáit, a

faipari alapgépek szerkezetét és működési elvét, tegye alkalmassá a tanulókat a szakelméleti

ismeretek gyakorlati alkalmazására.



tartalmakra épül.

6.3. Témakörök

6.3.1. Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel

12 óra

A forgácsolás elmélete.

Faipari szerszámok és kézi kisgépek (fűrész-, maró- és csiszológépek, fúrógépek, oszlopos

fúró).

Forgácsoló szerszámok jellemzői egyenes és körpályán mozgó szerszámoknál.

Jellemző szögek és hatásuk a felületi finomságra.

Forgácsoláshoz szükséges mozgások (főmozgás, mellékmozgás).

Forgácsoló sebesség, előtoló sebesség.

Forgácsolás egyenes vonal mentén.

Forgácsolás ív mentén.

Forgácsolással összefüggő szakmai számítások (jellemző szögek, áttétel, fűrészszalag

hossza, vastagsága, körfűrészek forgácsolási sebessége, előtoló sebessége, gyalugép

forgácsolási sebessége, előtoló sebessége).

Kézi szerszámok műhelyszintű használata.

Kézi szerszámok (fűrészek, gyaluk, vésők, fúrók) fajtái és alkalmazásuk.

Kézi csiszolásnál használt anyagok és felhasználásuk.

Darabolás, szélezés, szeletelés, hibakiejtés, sík és térgörbék vágása.

Szelvény méretre alakítása kézi szerszámokkal, faipari kisgépekkel.

Fűrészáru lap és él gyalulása derékszögben, méretre munkálás kézi szerszámokkal, faipari

kisgépekkel.

Faipari kézi gépek működtetése és biztonságtechnikája.

Kézi fűrészgépek: körfűrészek, láncfűrészek, dekopír-fűrészek, rezgőfűrészek, szúrófűrészek

működése, alkalmazása.

Kézi gyalugépek működése, alkalmazása.

Kézi fúrógépek működése, alkalmazása.

Kézi marógépek (felsőmaró gép, laposcsap/lamelló marógép) működése, üzemeltetése,

alkalmazása.

Kézi csiszológépek (szalag, korong, rezgő) működése, üzemeltetése, alkalmazása.

Kézi gépeknél használt por- és forgácselszívók.

Kézi gépek biztonságtechnikai előírásai, szabályai.

Műhelyben betartandó általános biztonságtechnikai szabályok.

6.3.2. Fűrészelés és keresztmetszet-megmunkálás gépei és szerszámai

12 óra

Megmunkáló gépek, szerszámok (szalag- és körfűrészgépek, gyalugépek).

Szalagfűrészek működése és felhasználása, üzemeltetési szabályai.

Körfűrészek működése és felhasználása, üzemeltetési szabályai.

Egyengető gyalugépek működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai.

Vastagsági gyalugépek működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai.

Fűrész- és gyalugépeknél használt por- és forgácselszívók.

Kiegészítő berendezések, sablonok, munkadarabok ellenőrzése.

Fűrész- és gyalugépek biztonságtechnikai előírásai.

Gépteremben betartandó általános biztonságtechnikai szabályok.

Darabolás, szélezés, szeletelés, hibakiejtés.

Sík és térgörbék vágása.

Szelvény méretre alakítása faipari fűrészgépekkel.

Fűrészáru lap és él gyalulása derékszögben.

Méretre munkálás faipari gyalugépeken.

6.3.3. Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése 3 óra

Csiszolási műveletek végzése kézzel és kisgépekkel.

Kézi és gépi csiszolóanyagok ismertetése.

Kézi csiszológépeken (szalag, tárcsás, rezgő) végezhető technológiák.

Sík, mart, profilozott felületek csiszolása.

Sarkok, élek letörése.

6.3.4. Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái

9 óra

Faipari alapszerkezetek (lap-, keret-, káva- és állványszerkezetek).

Toldások, fakötések.

Egyszerű szélesbítő toldások (egyenes élillesztéssel, idegencsappal, gépi toldással) szerkezeti

kialakítása, felhasználási területei.

Egyszerű hosszabbító toldások (rálapolással, gépi toldással) kialakítása és alkalmazásai.

Alap keretkötések (ollós csapozás, vésett csapozás) kialakításai, felhasználási területei.

Alap kávakötések (egyenes és fecskefarkú fogazások) kialakítása és alkalmazásai.


Tanterem




Sorsz

á

m


módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,


1.1 magyarázat x -





(ajánlás)

Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et



jegyzeteléssel x -

1.2. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x -

1.3. Információk önálló rendszerezése x -




kérdésekre x -




értékeléssel.

7. Faipari szakmai gyakorlat tantárgy 216 óra


A tanulók ismerjék meg a faanyag tulajdonságait, megmunkálási lehetőségeit, tanulják meg

használni a kéziszerszámokat és kezelni a faipari alapgépeket.

A tanulók legyenek képesek felismerni a leggyakrabban használatos fafajokat és a

felhasználásukat megnehezítő fahibákat, ismerkedjenek meg az asztalos szakma

tevékenységi körével, lehetőségeivel, munkamódszereivel.



tartalmakra épül.

7.3. Témakörök

7.3.1. Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel 32 óra

Természetes fából készülő alkatrészek szabása, darabolása, szeletelése, kézi szerszámokkal és

kézi kisgépekkel (gépek, berendezések, szerszámok ellenőrzése, szerszámok beállítása,

működtetése).

Kézi fűrészek általános ismertetése (fűrészfog jellemzői, szögei, élezés menete, terpesztés-

oldallapsúrlódás csökkentés).

Fűrészelési gyakorlat (szükséges mérő- és rajzoló eszközök ismertetése, használata,

anyagkiosztás).

Fűrészelési technológia - anyagbefogás, rögzítési módok, ellenőrzés, munkavédelem.

Fűrészelési gyakorlatok.

Kézi körfűrész gépek, dekopír-, szúró-, rezgőfűrészek bemutatása, használata.

Gépi fűrészelési gyakorlatok.

Keresztmetszet megmunkáló kézi szerszámok és gépek, gépekhez tartozó szerszámok

jellemzői, késcsere, gépbeállítás.

Simító gyalu bemutatása, nagyolási gyakorlatok.

Eresztő gyalu felépítése, forgácstörő szerepe, egyengetési gyakorlat, kézjegy szerepe.

Derékszögű síkok képzése, méretre gyalulás, önellenőrzés.

Gépi gyaluszerszámok, késcsere, késbeállítás, kiegyensúlyozás eszközei, használatuk.

Méretre gyalulás, méretellenőrzés.

Hosszú, rövid, görbe és csavarodott alkatrészek egyengetése.

Biztonságtechnika, baleset-megelőzés.

Kézi marógépek, marószerszámok, szerszámcsere, gépbeállítás, biztonságtechnikai eszközök

és berendezések alkalmazása, marási típusok.

Felsőmarógép bemutatása, használata.

Laposcsap (lamelló) marógép bemutatása, használata.

Kézi és állványos fúrógépek, fúrószerszámok, szerszámcsere, gépállítás, fúrási típusok,

technológiák.

7.3.2. Fűrészelés és keresztmetszet-megmunkálás gépei és szerszámai

28 óra

Megmunkáló gépek, szerszámok (szalag- és körfűrészgépek, gyalugépek).

Gépi fűrészszerszámok (fűrészszalagok, körfűrészlapok és azok típusainak bemutatása)

felépítése, beállítása.

Asztalos szalagfűrészgép felépítése, beállítása, szalagcsere, fűrészelési gyakorlat.

Asztalos körfűrészgép felépítés, beállítása, az elővágó körfűrészlap szerepe.

Fűrészelés gyakorlása, darabolás, szélezés, szeletelés, íves (sík és térgörbe) alkatrészek

kialakítása.

Gépi gyaluszerszámok, késcsere, késbeállítás, kiegyensúlyozás eszközei, használata, gyalulási

gyakorlat.

Egyengetés, vastagolás, teljes keresztmetszetű megmunkálás gyakorlása, méretre gyalulás,

méretellenőrzés.

Hosszú, rövid, görbe és csavarodott alkatrészek egyengetése.

Biztonságtechnika, baleset-megelőzés.

7.3.3. Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése 11 óra

Csiszolási típusok, kézzel, kisgépekkel.

Csiszolóanyagok.

Természetes fa csiszolási technológiái (színlőpenge használata), natúr, pácolt, mázolt, lazúr,

lakkozott felület alá.

Csiszolópapírok, kézi szalagcsiszoló gép, vibrációs és korongcsiszoló gépek használata,

működése.

Csiszolási gyakorlatok - tömörfa alkatrészek, kávák csiszolása.

Méret- és minőség-ellenőrzés.

A gyártásközi ellenőrzések meghatározása, a dokumentálás tartalmi és formai követelményei.

7.3.4. Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái

145 óra Faipari szélesbítő és hosszabbító toldások készítése kézi szerszámokkal, kisgépekkel.

Szélesbítő toldás egyenes élillesztéssel.

Szélesbítő toldás idegen csappal.

Hosszabbító toldás rálapolással, egyenes vagy ferde élillesztéssel.

Keret- és kávakötések kézi szerszámokkal, kézi és faipari gépekkel.

Sarokkötések lapolással, 90°-os illesztésű lapolással (alkalmazási terület, műveleti sorrend,

összerajzolás menete, alkalmazott szerszámok), vállazás.

Sarokkötés ollós csapozással, 90°-os illesztéssel, egy oldalon (összerajzolás, fűrészelés, vésés).

Sarokkötés ollós csappal 1/3 aljazással, 2/3-os aljazással (összerajzolás, aljazott méretek,

vállazási méretek összhangja).

Sarokkötés fészkes szakállas vésett- csappal, átmenő szakállas vésett- csappal.

„T” kötés átvésett csappal.

Kávakötések kézi szerszámokkal és gépekkel.

Hevederek és csap készítése kézi szerszámokkal és gépekkel.

Egyenes fogazás, nyílt, félig takart fecskefarkú fogazás kézi szerszámokkal, gépekkel.

Köldökcsaphely-fúrás, fúrógépek szerszámai, felépítésük, működésük.

Idegen csap helyének marása, laposcsap/lamelló helyének marása.

Egyszerű munkadarabok készítése.

Alapszerkezetek gyakorlása kézi szerszámokkal és gépekkel.






sz

á

m


módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,


1.1 magyarázat x -




(ajánlás)

Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et



irányítással x -


6.2. Műveletek gyakorlása x -


alapján x -



értékeléssel.

A



megnevezésű



A 10225-12 azonosító számú, Asztalosipari szerelés megnevezésű szakmai


kompetenciák

10225-12



ismeretek


gyakorlat

Sze

relé

si d

ok

um

entá

ció

has

znál

ata,

alk

atré

szek

elő

szer

elés

e

Ala

psz

erk

ezet

ek é

s as

ztal

osi

par

i

szer

kez

etek

sze

relé

se

Hel

ysz

íni

szer

elés

i fe

lad

ato

k

Sze

relé

si d

ok

um

entá

ció

has

znál

ata,

alk

atré

szek

elő

szer

elés

e

Ala

psz

erk

ezet

ek é

s as

ztal

osi

par

i

szer

kez

etek

sze

relé

se

Hel

ysz

íni

szer

elés

i fe

lad

ato

k

FELADATOK

Szerelési dokumentációt értelmez x x x x x x

Előszerelési műveleteket végez x x

Asztalosipari alapszerkezeteket szerel x x

Összeállítja a terméket a technológiai sorrend, illetve a

szerelési utasítás szerint x x

Helyszíni szerelést végez x x

SZAKMAI ISMERETEK

Kézi szerszámok, kézi kisgépek használata x x x x x x

Összeállítási feladatok megszervezése x x x x

Ragasztók felhasználása x x x x x x

Csiszolóanyagok felhasználása x x x x x x

Helyszíni szerelési műveletek x x

Pneumatikus kézi kisgépek használata x x x x

Kézi szorítóeszközök x x x x x x

Keretprések, korpuszprések x x

Termék gyártástechnológiai leírások értelmezése x x

Vasalatok, szerelvények, szerelés anyagai x x x x x x

Rögzítés-technikai alapismeretek x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Faipari rajz olvasása, értelmezése x x x x x x

Építőipari rajz olvasása, értelmezése x x

Számolási készség, alapvető összefüggések ismerete x x x x x x

Gépek, szerszámok biztonságos használata x x x x x x


Pontosság x x x x x x

Önállóság x x

Szervezőkészség x x


Határozottság x x

Irányíthatóság x x x x



A környezet tisztántartása x x x x x x


8. Asztalosipari szerelési ismeretek tantárgy 18 óra


A tanuló ismerje meg az asztalosipari szereléshez, javításához szükséges technológiai

folyamatokat. A szerelési dokumentáció alapján legyen képes elvégezni a különböző

szerelési feladatokat kéziszerszámokkal, gépesített kéziszerszámokkal és gépekkel.



tartalmakra épül.

8.3. Témakörök

8.3.1. Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek előszerelése

6 óra

Szerelési dokumentációk, rajzok értelmezése, készítése.

A minőségbiztosítás alapjai, az ISO rendszer elve, minőségbiztosítás esetei a szereléskor a

bútor- és faiparban.

Alkatrészek méret- és, minőségellenőrzése, dokumentációja.

Szereléshez szükséges megmunkálások pozícionálása, jelölése, beállítások (pl.:

fiókcsúszók korpuszban, vasalathely, idegencsap helye, fakötések előkészítése,

mosogatótálcák helyének kivágása, stb.).

8.3.2. Alapszerkezetek és asztalosipari szerkezetek szerelése 7 óra

Alapszerkezetek – idegencsapos szerkezetek – kialakításának alapjai, módszerei.

Alapszerkezetek – szerkezeti ragasztások – kialakításának alapjai, módszerei.

Alapszerkezetek – szerkezeti vasalással kialakított kötések – kialakításának alapjai,

módszerei.

Alapszerkezetek – bontható „mechanikus”szerkezeti kötések – kialakításának alapjai,

módszerei.

Különböző, a termék összeállításához szükséges furatok, fészkek, nútok, stb. kialakításának

alapjai, módszerei.

Asztalosipari alapszerkezetek (korpusz, káva, keret, állványszerkezet) elkészítése,

alkalmazható technológiák.

Asztalosipari termék szerkezeti összeállítása, technológiai sorrend és szerelési

dokumentáció alapján.

Asztalosipari termék vasalatainak szerelése, termék összeállítása, beállítása.

Kiegészítők, kellékek, díszítőelemek szerelése, hibajavítási lehetőségek.

8.3.3. Helyszíni szerelési feladatok 5 óra

Asztalosipari termék csomagolása, előkészítése szállításra, helyszíni szerelésre.

Szerelési dokumentációk, rajzok értelmezése, készítése.

Bútoripari termékek helyszíni szerelésének alapjai.

Belsőépítészeti termékek helyszíni szerelésének alapjai.

Kültéri asztalosipari termékek helyszíni szerelésének alapjai.

Épületasztalos-ipari termékek helyszíni szerelésének alapjai.


Tanterem




sz

á

m


módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,


1.1 magyarázat x -





(ajánlás)

Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et



jegyzeteléssel x -






kérdésekre x -




értékeléssel.

9. Asztalosipari szerelési gyakorlat tantárgy 104 óra


A tanuló az elméletben elsajátított szerelési ismereteket a gyakorlatban képes legyen

alkalmazni. A tanuló értelmezze a szerelési dokumentumokat, és az asztalosipari

szerkezetek szerelését a műveletekhez szükséges szerszámok és gépek kiválasztásával és

kezelésével el tudja végezni.



tartalmakra épül.

9.3. Témakörök

9.3.1. Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek előszerelése

36 óra

Szerelési dokumentációk, rajzok értelmezése.

Alkatrészek méret- és minőségellenőrzése, dokumentálása.

Szereléshez szükséges megmunkálások pozícionálása, jelölése, beállítása (fiókcsúszók

korpuszban, vasalathely, idegencsap helye, fakötések előkészítése).

9.3.2. Alapszerkezetek és asztalosipari szerkezetek szerelése 36 óra

Alapszerkezetek – idegencsapos szerkezetek – kialakítása.

Alapszerkezetek – szerkezeti ragasztások – kialakítása.

Alapszerkezetek – szerkezeti vasalással kialakított kötések – kialakítása.

Alapszerkezetek – bontható „mechanikus”szerkezeti kötések – kialakítása.

Különböző, a termék összeállításához szükséges furatok, fészkek, nútok kialakítása,

előkészítése.

Egyéb bútoralkatrészek beépítésének előkészítése (mosogató, kézmosó, tükör, üveg).

Asztalosipari alapszerkezetek, korpusz, káva elkészítése.

Asztalosipari alapszerkezetek szerelésének előkészítése.

Asztalosipari alapszerkezetek (korpusz, káva, keret, állványszerkezet) elkészítése.

Asztalosipari termék szerkezeti összeállítása technológiai sorrend és szerelési

dokumentáció alapján.

Asztalosipari termék vasalatainak szerelése, termék összeállítása, szerelése, beállítása.

Kiegészítők, kellékek, díszítőelemek szerelése.

Asztalosipari termék hibajavítása.

9.3.3. Helyszíni szerelési feladatok 32 óra

Asztalosipari termék csomagolása, előkészítése szállításra, helyszíni szerelésre.

A helyszíni felmérés elvégzése.

A helyszíni felmérés dokumentációjának elkészítése, vázlatrajz készítése.

Helyszíni szerelés előkészítése szerelési dokumentációk, rajzok, szerelési utasítások

alapján.

A helyszíni szereléshez szükséges gépek, szerszámok, segédanyagok (ragasztóanyagok,

rögzítőelemek, csavarok).

Bútoripari termékek helyszíni szerelése.

Belsőépítészeti termékek helyszíni szerelése.

Épületasztalos-ipari termékek helyszíni szerelése.






sz

á

m


módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,


1.1 magyarázat x -




(ajánlás)

Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et



irányítással x -




alapján x -



értékeléssel.

A


Asztalosipari termékek gyártása

megnevezésű



A 10226-12 azonosító számú, Asztalosipari termékek gyártása megnevezésű szakmai


kompetenciák

10226-12


Szerkezettan-szakrajz és

technológia

Asztalosipari

szakmai

gyakorlat

Bú

tora

szta

los

term

ékek

típ

usa

i, s

zerk

ezet

e

Ép

üle

tasz

talo

s te

rmék

ek t

ípu

sai,

sze

rkez

ete

Asz

talo

sip

ari

term

ékek

kés

zíté

sén

ek

tech

no

lóg

iája

Lap

szer

kez

etű

ter

mék

ek g

yár

tása

Rag

aszt

ás,

felü

letk

ezel

és t

ech

no

lóg

iája

Asz

talo

sip

ari

term

ékek

típ

usa

i, k

észí

tése

Lap

szer

kez

etű

ter

mék

ek g

yár

tása

Rag

aszt

ás,

felü

letk

ezel

és t

ech

no

lóg

iája

FELADATOK

Korpuszbútorokat, tároló bútorokat gyárt x x

Asztalokat gyárt x x

Ülőbútorokat készít x x

Fekvőbútorokat készít x x

Kiegészítő bútorokat gyárt x x

Irodai bútorokat gyárt x x

Lapok, lemezek szabását végzi x x

Felület-előkészítést, egalizáló csiszolást végez x x

Ragasztási műveleteket végez x x

Éllezárást végez x x

Sík-és íves felület furnéroz x x

Furnérozott felület előkészítését végzi x x

Felületkezelést végez x x

Beépített bútorokat készít x x

Ajtókat és ablakokat készít x x x

Fém-műanyag kombinált nyílászárókat gyárt x x x

Spaletta és zsalugáter készítését végzi x x x

Árnyékolástechnikai berendezéseket gyárt, szerel x x x

Lépcsők és korlátok készítését végzi x x x

Padlók, parketták gyártását, lerakását végzi x x x

Faburkolatokat készít x x x

Egyéb asztalosipari termékeket gyárt x x x

Épületasztalos-ipari szerkezeteket elhelyez és rögzít x x x

Épületasztalos-ipari szerelvényeket, vasalatokat felszerel,

beállít x x x

SZAKMAI ISMERETEK

Formaterv készítése x x

Metszeti rajz készítése x x

Csomóponti rajz készítése x x

Alkatrészrajzok készítése x x

Bútortípusok rendeltetése, formai, szerkezeti kialakítása x x

Fa- és egyéb anyagok alkalmazása x x

Lapok, lemezek szabás technológiája x x

Szabástérkép, darabjegyzék készítése, használata x x

Lapanyagokkal kapcsolatos számítások x x

Felület- előkészítés anyagai x x

Csiszolóanyagok felhasználása x x

Ragasztási technológiák x x

Ragasztással kapcsolatos számítások x x

Furnérok fajtái, tulajdonságai, felhasználása x x

Furnérozási technológiák x x

Felület-előkészítési és felületkezelési technológiák x x

Felületkezelő anyagok x x

Ajtók, ablakok szerkezeti kialakítása, nyitásiránya x x x

Üvegek felhasználási módjai, üvegezési feladatok x x x

Árnyékolástechnikai berendezések szerkezete x x x

Padlók, parketták, falburkolatok szerkezete x x x

Faburkolatok készítésének technológiája x x x

Lépcsők szerkesztése, készítése x x x

Épületasztalos munkák vasalatai, szerelési technikák x x x

Kiegészítő anyagok tulajdonságai x x x

Minőség-ellenőrzés feladatai, kísérő dokumentációk

összeállítása x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Szakmai és köznyelvi beszédkészség, íráskészség,

szövegértés x x

Számolási készség, alapvető összefüggések ismerete x x x x x x

Faipari rajz készítése, olvasása, értelmezése x x

Építőipari rajzok olvasása, értelmezése x

Folyamatábrák olvasása, értelmezése x


Precizitás x x x x x x x x

Önállóság x x x x x



Fogalmazókészség x x x

Irányítási készség x


Figyelem összpontosítás x x x

Áttekintő képesség x x x


10. Szerkezettan-szakrajz és technológia tantárgy 136 óra


A tanulók ismerjék meg a különböző rajzfajtákat, a rajzkészítés technikai, minőségi és a

szabvány által előírt rajzi követelményeit. Ismerjék és értsék a rajzi ábrázolás szabályait,

alakuljon ki térszemléletük, fejlődjön esztétikai érzékük, képesek legyenek a szakmai

elmélet és gyakorlat során tanult faipari szerkezetek műszaki rajzának elkészítésére. A

tanulók megismerjék a különböző bútor- és épületasztalos-ipari termékek jellemzőit,

szerkezetét, elkészítésének műveleti sorrendjét. A tanuló képes legyen kiválasztani a

műszaki dokumentáció alapján az egyes termékek előállításához szükséges anyagokat,

technológiákat, szerszámokat, gépeket.



tartalmakra épül.

10.3. Témakörök

10.3.1. Bútorasztalos termékek típusai, szerkezete 50 óra

Bútorasztalos alapismeretek.

A bútor fogalma, rendeltetése.

A bútorok csoportosítása.

A bútorok jellemzői.

A történelmi bútorok ismertetőjegyei.

Szekrények jellemző típusai és gyártása (állványpolc, könyvszekrény, ruhásszekrény,

beépített szekrény, iratszekrény, éjjeliszekrény fiókkal, írószekrény, fiókos szekrény,

tálalószekrény).

Fiókos éjjeliszekrény (ajtólappal) szerkezeti rajza.

Asztalok jellemző típusai és gyártása (fiókos asztal, étkezőasztal, elfordítható lapú asztal,

eltolható, kinyitható lapú asztal, kulisszás nagyobbítható asztal, villás kihúzós asztal,

íróasztalok).

Egy- és kétfiókos asztal szerkezeti rajza.

Ülőbútorok jellemző típusai és gyártása (szék, karosszék, fotel állványszerkezete).

Támlás szék szerkezeti rajza.

Fekvőbútorok jellemző típusai és gyártása (fix, nagyobbítható és átalakítható

fekvőbútorok, egyszemélyes, kétszemélyes ágy szerkezete, heverők, kanapék

szerkezete, emeletes ágy).

10.3.2. Épületasztalos termékek típusai, szerkezete 24 óra

Az építőipar és faipar kapcsolata, szabványok.

Falazatok, falnyílások, falkávák.

Tokméretek, névleges méret.

Beépített bútorok elhelyezése.

Ajtótokok fajtái, szerkezete, ácstok, gerébtok, hevedertok, pallótok.

Az egyes tokok részei, jellemző méretei.

Utólag beépíthető tokszerkezetek.

Ajtólapok, válaszfalak, térelválasztók, tolóajtók.

Vázkeretes ajtólapok.

Üreges ajtólapok.

Külső bejárati ajtólapok.

Belső bejárati ajtólapok.

Ablakok rendeltetése, csoportosítása, méretmegadása.

Egyrétegű és kapcsolt gerébtokos ablak.

Egyesített szárnyú ablak.

Hőszigetelő üvegezésű ablakok.

Különleges épületasztalos- ipari termékek (térelválasztók, tolóajtók, árnyékoló

szerkezetek).

Falburkolatok, álmennyezetek.

Falépcsők szerkezete, felépítése.

10.3.3. Asztalosipari termékek készítésének technológiája 27 óra

Korpuszbútorok és tároló bútorok gyártása.

Asztalok gyártástechnológiája.

Ülőbútorok készítése.

Fekvőbútorok készítése.

Beépített bútorok gyártása.

Bútorasztalos-ipari szerelvények, vasalatok, csavarok.

Ajtók és ablakok gyártástechnológiája.

Fém-műanyag kombinált nyílászárók.

Spaletta és zsalugáter készítésének technológiája.

Egyéb asztalosipari termékek gyártása.

Épületasztalos-ipari szerkezetek elhelyezésének és rögzítésének szabályai.

Épületasztalos-ipari szerelvények, vasalatok.

Ajtók, ablakok szerkezeti kialakítása.

Árnyékolástechnikai berendezések szerkezete és gyártása.

Padlók, parketták, falburkolatok szerkezete és gyártása.

Faburkolatok készítésének technológiája.

Lépcsők szerkesztése, készítése.

Kiegészítő anyagok tulajdonságai.

Minőségellenőrzés feladatai, kísérő dokumentációk összeállítása.

10.3.4. Lapszerkezetű termékek gyártása 19 óra

Szabástérkép készítése darabjegyzék alapján.

Optimalizáló program alkalmazása.

Lapok, lemezek szabása.

Élek zárása felületborítás előtt (élléc, T-léc).

Leszabott lapok egalizálása.

Borítóanyag (furnér szabása, illesztése, táblásítása).

Ragasztóanyag előkészítése, felhordása.

Ragasztás technológiája (préselés).

Lapok, lemezek furnérozása.

Préselés utáni műveletek.

Felületborításnál előforduló hibák és javításuk.

Íves felületek borítása.

Éllezárás.

Pontos méretre alakítás felületborítás után.

Élek lezárása felületborítás után (furnér, élfólia, élléc, ABS).

Élek megmunkálása.

10.3.5. Ragasztás, felületkezelés technológiája 16 óra

A ragasztás alapfogalmai.

A ragasztóanyagok fajtái, tulajdonságai.

A ragasztandó felületek előkészítése.

A ragasztóanyagok előkészítése.

A ragasztás szerszámai és eszközei.

A ragasztás technológiája és a ragasztási hibák.

Ragasztással kapcsolatos számítások (műgyanta ragasztóanyag összetétele, felhordandó

ragasztóanyag mennyisége).

A felületek előkészítése (halványítás, gyantamentesítés, tapaszolás, csiszolás).

Pácolás anyagai, előkészítésük, felhordásuk a felületre.

Pácolási hibák, javításuk, megelőzésük.

Felületkezelési technológiák.

A lakkok csoportosítása, NC; PE; PU; SK és diszperziós lakkok.

Lazúrok felhordásának technológiái.

A viaszolás módszerei.

Bio felületkezelő anyagok és használatuk.

Politúrozás anyagai, technológiája.

Felületkezelési hibák, javítása, megelőzése.

Felületbevonások, fóliázás, laminálás műveletei.

A felületkezelés egészségvédelmi és biztonságtechnikai előírásai.

Felületkezeléssel kapcsolatos számítások (felhordandó anyagmennyiség számítása).


Tanterem




Sorsz

á

m


módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,


1.1 magyarázat x -





(ajánlás)

Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et



jegyzeteléssel x -






kérdésekre x -



3.1. Asztalosipari rajz értelmezése x -

3.2. Asztalosipari rajz készítése leírásból x -

3.3. Asztalosipari rajz készítés tárgyról x -



11. Asztalosipari szakmai gyakorlat tantárgy 488 óra


A tantárgy ismertesse meg a tanulókat az asztalos szakma tevékenységi körével,

lehetőségeivel, munkamódszereivel. A tanulók szerezzenek kellő ismeretet és elegendő

gyakorlatot tömör fából, lapokból és lemezekből készült asztalosipari termékek

gyártásához, szereléséhez, javításához. Képesek legyenek műszaki dokumentáció

alapján faipari termékek gyártására, a munkafolyamatok megtervezésére, a munka

minőségi elvégzésére.



tartalmakra épül.

11.3. Témakörök

11.3.1. Asztalosipari termékek típusai, készítése 164 óra

Keretszerkezetű szekrények.

Kávaszerkezetű szekrények.

Állvány- és vegyes szerkezetű szekrények.

Asztalok, ülő- és fekvőbútorok gyártási feladatai.

Tároló és kiegészítő bútorok kis- és nagyüzemi gyártása.

Irodai bútorok, belső terek burkolatai, berendezései.

Épületasztalos-ipari szerkezetek készítése.

Ajtólapok készítése gépekkel.

Ablakok gyártása gépekkel.


Falburkolatok, álmennyezetek készítése.

Vizsgaremek elkészítése (a vizsgázónak az általa választott és a vizsgát szervező intézmény

által jóváhagyott bútor- vagy épületasztalos-ipari terméket kell készítenie a műszaki

dokumentációjával együtt).

11.3.2. Lapszerkezetű termékek gyártása 85 óra

Lapalkatrészek szabása.

Lécbetétes és felületkezelt lapok és lemezek szabása a szálirány figyelembevételével.

Faforgácslapok szabása.

Íves felületek méretre alakítása.

Lapszabászati technológiák.

Lapalkatrészek furnérozási technológiája.

Leszabott lapok és lemezek egalizálása.

Borítóanyag (furnér szabása, illesztése, táblásítása).

Ragasztóanyag előkészítése, felhordása.

Ragasztás technológiája (préselés).

Préselés utáni műveletek.

Felületborításnál előforduló hibák és javításuk.

Íves felületek borítása.

11.3.3. Ragasztás, felületkezelés technológiája 237 óra

A ragasztóanyagok fajtái, tulajdonságai.

A ragasztandó felületek előkészítése.

A ragasztóanyagok előkészítése.

A ragasztás szerszámai és eszközei.

A ragasztás technológiája és a ragasztási hibák.

Ragasztással kapcsolatos számítások (műgyanta ragasztóanyag összetétele, felhordandó

ragasztóanyag mennyisége).

A felületek előkészítése (halványítás, gyantamentesítés, tapaszolás, csiszolás).

Pácolás anyagai, előkészítésük, felhordásuk a felületre.

Pácolási hibák, javítása, megelőzése.

Felületkezelési technológiák.

A lakkok csoportosítása, NC; PE; PU; SK és diszperziós lakkok.

Lazúrok felhordásának technológiái.

A viaszolás módszerei.

Bio felületkezelő anyagok és használatuk.

Politúrozás anyagai, technológiája.

Felületkezelési hibák, javítása, megelőzése.

Felületbevonások, fóliázás, laminálás műveletei.


Felületkezeléssel kapcsolatos számítások (felhordandó anyagmennyiség számítása).






Sorsz

á

m


módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,


1.1 magyarázat x -




(ajánlás) Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et

lebontása,

pontosítása)



irányítással x -

5.4. Csoportos helyzetgyakorlat x -


6.1. Árutermelő szakmai munkatevékenység x -



alapján x -



A


Gépkezelés

megnevezésű



A 10228-12 azonosító számú, Gépkezelés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz

tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

10228-12

Gépkezelés

Gépkezelési

ismeretek

Gépkezelési

gyakorlat

Fai

par

i m

egm

unk

álás

gép

ei,

szer

szám

ai

Lap

any

ago

k

meg

mu

nk

álás

a

Fel

üle

tkez

elés

gép

ei,

ber

end

ezés

ei

Fai

par

i m

egm

unk

álás

gép

ei,

szer

szám

ai

Lap

any

ago

k

meg

mu

nk

álás

a

Fel

üle

tkez

elés

gép

ei,

ber

end

ezés

ei

FELADATOK

Ellenőrzi a gépek paramétereit, működését x x x x x x

Porelszívót ellenőriz, bekapcsol x x x x x x

Lap megmunkálást végez x x

Marási műveleteket végez x x

Elemi esztergályozási műveleteket végez x x

Szerkezeti és szerelvényhely kialakítást végez x x

Csiszolási műveleteket végez x x

Ragasztási műveleteket végez x x

Felületkezelő eszközt, berendezést működtet x x

Gyártásközi ellenőrzést végez x x x x

Faipari NC- és CNC-gépeket kezel x x

SZAKMAI ISMERETEK

Gyártási utasítások értelmezése x x x x x x

Alkatrészek gyártása faipari gépeken x x

Faipari gépek kezelése, védőberendezések használata x x x x x x

Marógépek x x

Csapozó marógépek x x

Fúrógépek x x

Láncmarógépek x x

Faesztergagépek x x

Csiszológépek x x

Furnérozás gépei x x x x

Lap- és élmegmunkáló gépek x x

Felületkezelő berendezések x x

Megmunkáló központok kezelése x x

Adatátvitel számítógépről CNC-re x x

Faipari gépeken alkalmazható szerszámok jellemzői,

szerszámcsere x x x x x x

Szerszám-karbantartási feladatok x x x x x x

Gépkarbantartás x x x x x x

Minőségbiztosítási feladatok x x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Munkabiztonsági eszközök, felszerelések használata x x x x x x

Gépek, szerszámok biztonságos használata x x x x x x

Faipari rajz olvasása, értelmezése x x x x

Szakmai szoftverek használata, felhasználó szintű

számítógép ismeret x x


Precizitás x x x x x x

Önállóság x x




Határozottság x x


Figyelem összpontosítás x x x x x x


Körültekintés, elővigyázatosság x x x x x x

12. Gépkezelési ismeretek tantárgy 32 óra


A tanulók megismerjék a fa megmunkálásának gépi technológiáit, segítse a faipari gépek

szerkezetének megismerését, nevelje a tanulókat az új gépek, technológiák iránti

érdeklődésre, ráirányítsa a figyelmet a gépek megóvására, szakszerű karbantartására.



tartalmakra épül.

12.3. Témakörök

12.3.1. Faipari megmunkálás gépei, szerszámai 23 óra

Faipari forgácsoló gépek és szerszámok fajtái és alkalmazásuk.

Marógépek (asztalos marógép, felsőmarógép, csapozó marógépek) működése,

falhasználása és üzemeltetési szabályai.

Fúrógépek (hosszlyukfúró, sorozatfúró) működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai.

Láncmarógépek működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai.

Tömörfa alkatrészek profilkialakítása, díszlécek, párkányok készítése marógépeken.

Szerkezeti megmunkálások marógépeken.

Szerkezeti kötések kialakítása asztalos marógépen, csapozó marógépen, láncmarógépen,

felsőmarógépen.

Fúrógépek, fúrási technológiák, a hosszlyuk- és sorozatfúró gépekkel kialakítható kötések.

Faipari esztergagépek alaptípusai, esztergályos szerszámok.

Csiszológépek (szalagcsiszólógépek, korongcsiszológépek, széles szalagú csiszológépek,

élcsiszológépek) működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai.

Furnérolló működése, furnérteríték-képzés gépeinek felhasználása és üzemeltetési

szabályai.

Ragasztóanyag felhordásának gépei (hengeres ragasztófelhordó gép) működése,

felhasználása és üzemeltetési szabályai.

Prések működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai.

Éllezáró gépek működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai.

A felületkezelés gépei és berendezései, működése, felhasználása és üzemeltetési szabályai.

A szerelés során használt présgépek (keret- és korpuszprések) működése, felhasználása és

üzemeltetési szabályai.

Faipari gépek biztonságtechnikai szabályai.

Gépműhelyben betartandó általános biztonságtechnikai szabályok.

Por- és forgácselszívó berendezések.

Karbantartás műveletei, típusai.

Szakmai számítások (jellemző szögek, áttétel, körpályán mozgó szerszám forgácsolási

sebessége, előtoló sebessége).

CNC-gépek vezérlése, kezelésének alapjai. CNC-programok felépítése.

Szerelvényhelyek kialakítása felső- és CNC marógépeken.

12.3.2. Lapanyagok megmunkálása 5 óra

Lapszabászgépek, táblafelosztók típusai, szerkezeti felépítésük, működésük,

üzemeltetésük.

Fűrészelési hibák, előfordulásuk, a hibák oka és megelőzősük lehetőségei.

Csiszolási műveletek végzése faipari csiszoló gépeken.

Sík, mart, profilozott felületek, sarkok, élek gépi csiszolása.

Csiszológépek és szerszámaik csoportosítása.

Szalag-, henger-, kontakt csiszológépek szerkezeti felépítése, működése.

Tárcsás csiszológép, él- és különleges csiszológépek.

Élcsiszolás, egyenes és ívelt alkatrészek csiszolása.

A csiszolási hibák javítása.

Furnérozott laptermékek méretre alakítása körfűrészgéppel, illetve marógéppel.

Éllezárás gépei, élek megmunkálása.

12.3.3. Felületkezelés gépei, berendezései 4 óra

A felületkezelő anyagok felhordásának gépei, eszközei (mártás, hengeres felhordás, öntés

gépei, különböző szóróberendezések).

Lakkozott felületek szárító berendezései, működésük.

Felületbevonások, fóliázás, laminálás gépi berendezései.



Tanterem




sz

á

m


módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,


1.1 magyarázat x -





(ajánlás)

Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et



jegyzeteléssel x -






kérdésekre x -




13. Gépkezelési gyakorlat tantárgy 160 óra


A tanulók megismerjék a gépi megmunkálások technológiai előírásait, az asztalosipari gépek

szerkezetét, működési elvét, tanulják meg használni a gépek védőberendezéseit, a

balesetmentes munkavégzés feltételeit, szerszámkarbantartás előírásait.



tartalmakra épül.

13.3. Témakörök

13.3.1. Faipari megmunkálás gépei, szerszámai 110 óra

Marógépek (asztalos marógépek, felsőmarógépek, csapozó marógépek) működése,


Fúrógépek (hosszlyukfúró gép, sorozatfúró gép) működése, üzemeltetési szabályai.

Láncmarógépek működése, üzemeltetési szabályai.

Szerkezeti kötések kialakítása maró-és fúrógépeken.

Tömörfa alkatrészek profilkialakítása, díszlécek, párkányok készítése marógépeken.

Keret körbemarása vezető gyűrű, sablon segítségével.

Esztergályozási alapműveletek.

Csiszológépek (szalagcsiszológépek, korongcsiszológépek, széles szalagú csiszológépek)

működése, üzemeltetési szabályai.

Furnérolló működése.

Furnérteríték képzés gépeinek működése, üzemeltetési szabályai, furnérteríték készítése.

Ragasztóanyag felhordásának gépei (hengeres ragasztófelhordó gép) működése,


Hidraulikus hőprésgépek működése, üzemeltetési szabályai.

Éllezáró gépek működése, üzemeltetési szabályai.

A szerelés során használt présgépek (keret- és korpuszprések) működése, üzemeltetési

szabályai.

Élezőgépek, működésük.

Faipari gépek biztonságtechnikai szabályai.

Gépműhelyben betartandó általános biztonságtechnikai szabályok.

Por- és forgácselszívó berendezések kezelése, karbantartása.

A karbantartás műveletei, típusai.

Megmunkáló gépek kiegészítő berendezései, sablonok.

CNC-gépek vezérlése, kezelésének alapjai. CNC-programok felépítése.

Szerelvényhelyek kialakítása felső- és CNC marógépeken.

13.3.2. Lapanyagok megmunkálása 30 óra

Lapszabászgépek, táblafelosztók üzemeltetése.

Csiszolási műveletek végzése faipari csiszoló gépeken.

Sík, mart, profilozott felületek, sarkok, élek gépi csiszolása.

Csiszológépek és szerszámaik kiválasztása.

Szalag-, henger-, kontakt csiszológépek üzemeltetése, csiszolási gyakorlatok.

Tárcsás csiszológép, él- és különleges csiszológépek, csiszolási gyakorlatok.

Élcsiszolás, egyenes és ívelt alkatrészek csiszolása, csiszolási gyakorlatok.

Táblásított- és furnérozott lapok csiszolása felületkezelés alá.

A csiszolási hibák javítása.

Furnérozott laptermékek méretre alakítása körfűrészgéppel, illetve marógéppel.

Éllezárás gépei, élek megmunkálása.

Ragasztás (préselés).

A ragasztás technológiája (présgép bemutatása, működése, préselési paraméterek

meghatározása).

Élek lezárása felületborítás után (furnér, élfólia, élléc, ABS).

13.3.3. Felületkezelés gépei, berendezései 20 óra

Pácfelhordó eszközök, berendezések.

Pácolási gyakorlat.

A felületkezelő anyag felhordásának módjai, gépei, eszközei (mártás, hengeres felhordás,

különböző szórástechnológiák, öntés).

Felületkezelési gyakorlatok.

Felületkezelési hibák, javításuk, megelőzésük.







Sorsz

á

m


módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,


1.1 magyarázat x -




(ajánlás)

Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et



irányítással x -




alapján x -


7.1. Géprendszer megfigyelése adott

szempontok alapján x -


megfigyelése x -

7.4. Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről x -



A


Gyártáselőkészítési feladatok

megnevezésű



A 10229-12 azonosító számú, Gyártáselőkészítési feladatok megnevezésű szakmai


kompetenciák

10229-12

Gyártáselőkészítési feladatok

Faipari

szakrajz

Gyártás-

előkészítési

ismeretek

Ala

pfo

gal

mak

, sí

km

érta

ni

szer

kes

ztés

ek

Áb

rázo

lási

mó

dok

, ra

jzok

faj

tái

Fak

öté

sek

áb

rázo

lása

An

yag

ism

eret

Mű

szak

i d

ok

um

entá

ció

Vál

lalk

ozá

smű

kö

dte

tés

Szá

mít

áste

chn

ika

a fa

ipar

ban

FELADATOK

Piaci igényt felmér x

Üzleti tervet előkészít x

Helyszíni felmérést végez x

Műszaki rajzot és műszaki leírást készít x

Szabásjegyzéket, anyagnormát készít x

Művelettervet, technológiai leírást készít x

Árkalkulációt készít x

Árajánlatot készít x

Szerződést köt x

Beszerzi a termék előállításához szükséges anyagokat,

eszközöket x

Fűrészárut osztályoz, válogat, szakszerűen máglyáz x

Alap-, segédanyagot választ, minőségellenőrzést végez x

Szállítólevelet, számlát ír x

Vásárokon, kiállításokon vesz részt x

Számítógépet kezel, faipari célszoftvereket használ x

Napi feladatokat adminisztrál x x

SZAKMAI ISMERETEK

Helyszíni felmérés x

Műszaki rajzi alapismeretek x

Ábrázolási módok x x

Fakötések ábrázolása x

Formaterv x x

Metszeti rajz x x

Csomóponti rajz x x

Alkatrészrajzok x x

Műszaki leírás x

Szabásjegyzék, anyagnorma x

Szabásterv x

Műveletterv, technológiai leírás tartalma, szerepe x

Árkalkuláció x

Alapanyagok tulajdonságai és felhasználási lehetőségei x

Alap- és segédanyagokkal kapcsolatos szabványok x

Alap- és segédanyagokkal kapcsolatos szakmai számítások x

A faanyag alakváltozásai x

A fa hibái és betegségei x

Hazai fafajták ismerete, megmunkálhatósága x

Faanyagok kezelése, tárolása x

A vállalkozás működésével kapcsolatos feladatok x

Árajánlat x

Szerződéskötés, garanciavállalás szabályai x

Szállítólevelek, számlakészítés szabályai x

Vásárok és kiállítások x

Számítógép, faipari célszoftverek használata x

Adminisztrációs feladatok x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Faipari rajz készítése, olvasása, értelmezése x x x x

Szabadkézi vázlatkészítés x x x x

Szakmai és köznyelvi beszédkészség, íráskészség, szövegértés x x x

Számolási készség, alapvető összefüggések ismerete x

Szakmai szoftverek használata, felhasználó szintű számítógép

ismeret x


Precizitás x x x x

Térlátás x x x

Döntésképesség x x


Határozottság x

Prezentációs készség x x


Gyakorlatias feladatértelmezés x



14. Faipari szakrajz tantárgy 18 óra


A tantárgy megismertesse a tanulókkal a rajzkészítés technikai, minőségi és a szabvány által

előírt rajzi követelményeit, fejlessze a tanulók térszemléletét, rajzkészségét, esztétikai

érzékét. Rámutasson a metszetkészítés szükségességére, szabványos jelölésére. Felkészítse

a szakmai elméletben és gyakorlatban tanult fakötések, faipari alapszerkezetek műszaki

rajzának és méretezésének elkészítésére.



tartalmakra épül.

14.3. Témakörök

14.3.1. Alapfogalmak, síkmértani szerkesztések 3 óra

A faipari szakrajz alapfogalmai.

Rajzeszközök használata, rajzok fajtái.

A szabvány, szabványos vonalak és betűk.

Vonalvastagságok, vonalfajták.

Méretarány, a méretmegadás elemei, módjai a faipari szakrajzokon.

A faiparban alkalmazott anyagok rajzi jelölései.

Síkmértani szerkesztések.

Ábrázolás vetületekkel.

Ábrázolás axonometrikusan.

Metszetek ábrázolása, anyagjelölések.

14.3.2. Ábrázolási módok, rajzok fajtái 3 óra

Ábrázolási módok.

Vetületi ábrázolás alapfogalmai a faipari szakrajzban.

Axonometrikus ábrázolás alapjai, az egyméretű és a frontális axonometria. Perspektivikus

ábrázolás.

Nézet és metszet fogalma.

Metszősíkok típusai a faipari szakrajzban.

A faipari szakrajzok fajtái (jellegrajz, csomóponti rajz, összeállítási rajz, alkatrészrajz,

műhelyrajz).

14.3.3. Fakötések ábrázolása 12 óra

Fakötések ábrázolása.

Szélesítő toldások (egyenes és ferde élillesztéssel, rálapolással, saját csappal, idegen

csappal, gépi toldással).

Szélesítő toldások erősítései (lap- és élheveder, fejelőléc).

Hosszabbító toldások (egyenes és ferde élillesztéssel, rálapolással, csapozásokkal, gépi

toldással).

Vastagító toldások.

Keretkötések ábrázolása.

Sarokkötések (rálapolással aljazás nélkül, aljazva, ollós csappal, vésett csappal aljazás

nélkül, 1/3 és 2/3 anyag-vastagságban aljazva, árkolva).

„T” kötések, „kereszt-kötések” (rálapolással aljazás nélkül, aljazva, csapozással aljazás

nélkül, aljazva, árkolva).

Kávakötések ábrázolása.

Beeresztések (egyenes és fecskefarkú, 1/2 és teljes anyag vastagságban).

Fogazások (egyenes és fecskefarkú, nyílt, félig takart).

Kávakötések (idegen csappal, köldökcsappal, lamellóval, kávakötés szakállas vésett

csappal, kávakötés ékelve).

Tömörfából készített egyszerű bútorok szerkezeti rajzai (ékelt lábú kispad, konyhai ülőke,

keretszerkezetű asztal, kávaszerkezetű faliszekrény).


Tanterem




sz

á

m


módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,


1.1 magyarázat x -





(ajánlás)

Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et



jegyzeteléssel x -






kérdésekre x -



3.1. Faipari rajz értelmezése x -

3.2. Faipari rajz készítése leírásból x -

3.3. Faipari rajz készítése tárgyról x -



15. Gyártáselőkészítési ismeretek tantárgy 52 óra


A tanuló megismerje a faanyag szerkezeti felépítését, tulajdonságait, a gyakrabban használt

fafajokat, a faiparban használt különböző alap- és segédanyagokat, műanyagokat,

ragasztóanyagokat, felületkezelő anyagokat.

A tanulót felkészítse a műszaki dokumentáció értelmezésére, szerepére és alkalmazására, a

bútor- és az épületasztalos-ipari termékek műszaki dokumentációjának elkészítésére.

A tanulók megismerjék a vállalkozások fő jellemzőit és az üzleti terv készítésének alapjait.

A tanulók áttekintést kapjanak a faiparban használt számítógépes programokról.



tartalmakra épül.

15.3. Témakörök

15.3.1. Anyagismeret 26 óra

A fa szerkezeti és vegyi felépítése.

A faanyag nedvességtartalma (szabadvíz, kötött víz, rosttelítettségi határ, egyensúlyi

fanedvesség, víztartalmi fokok, nedvességmérés, nedvességtartalom számítás,

zsugorodás és dagadás mértékének számítása, a fűrészáru alakváltozása száradás

közben).

A fa műszaki tulajdonságai (a fa külső megjelenése, sűrűsége, tartóssága, mechanikai

tulajdonságai).

A fa hibái és betegségei (alaki, szövetszerkezeti hibák, farontó gombák károsításai, állati

eredetű károsodások).

Védekezés a farontó gombák és rovarok ellen.

Faanyagok kezelése, tárolása (természetes- és mesterséges szárítás, gőzölés, permetezés,

áztatás, fűrészáru tárolása, laptermékek tárolása, furnér tárolása).

Fafaj felismerés, elsődleges fafaj meghatározók, másodlagos fafaj meghatározók.

A hazai fafajták (tűlevelű és lombos fák) makroszkopikus felismerése, műszaki

tulajdonságai, megmunkálhatósága, felhasználási területei.

Trópusi fafajok.

Hazai fafajok helyettesítésének lehetőségei trópusi fafajokkal.

Alapanyagok (furnérok, rétegelt termékek, bútorlapok, agglomerált termékek) jellemzői,

tulajdonságai és felhasználási lehetőségei.

Alapanyag szabványok tartalma, minőségi előírások.

A faanyag minőségi osztályozása, a szabványok felépítése.

Alapanyagok kiválasztása, mérése, nyilvántartása.

Segédanyagok (műanyagok, fémek, kiegészítő anyagok/ kárpitozás anyagai, üvegek,

tükrök, márványok) jellemzői, tulajdonságai és felhasználási lehetőségei.

Segédanyag szabványok tartalma, minőségi előírások.

Segédanyagok kiválasztása, mérése, nyilvántartása.

15.3.2. Műszaki dokumentáció 11 óra

A műszaki dokumentáció részei.

A műszaki rajzok fajtái, szerepe (formaterv, nézeti rajzok, metszetek, csomóponti rajzok,

összeállítási rajz, alkatrészrajz, műhelyrajz).

A műszaki rajz alapján alkatrészjegyzék készítése.

Műszaki leírás készítése.

Szabásjegyzék, anyagnorma készítése.

Szabásterv készítése.

Műveletterv, technológiai leírás tartalma, szerepe.

Árkalkuláció készítése (anyagköltség, bérköltség, bérre vetített egyéb költségek, gyártási

külön költség, önköltség, nyereség, előkalkuláció, utókalkuláció).

Vizsgaremek műszaki dokumentációjának elkészítése és ellenőrzése.

A vizsgaremek műszaki dokumentációjának tartalmazni kell a vizsgaremekhez tartozó

műszaki rajzokat, szabásjegyzéket, anyagnormát, műszaki leírást, gyártási

folyamatábrát, általános technológiai leírást, és árkalkulációt.

15.3.3. Vállalkozásműködtetés 9 óra

Vállalkozási formák, a vállalkozás indításának műszaki, jogi, pénzügyi feltételei.

A vállalkozás működésével kapcsolatos feladatok.

Az üzleti terv fogalma, készítésének célja.

Az üzleti terv fő tartalmi egységei, felépítése.(a vállalkozás adatai, vezetői összefoglaló,

helyzetfelmérés, háttérelemzés, a vállalkozás bemutatása, marketing terv, működési

terv, a vállalkozás szervezeti felépítése, pénzügyi terv, kockázati-készenléti terv).

A piackutatás célja, lehetőségei, területei, a piackutatás módszerei, eszközei.

A termék piacképessége, versenyképessége.

Árajánlat készítésének szabályai (közvetlen anyagköltség /nettó, közvetlen bérköltség,

közvetlen bérek járulékai, egyéb közvetlen költség, közvetlen költség összesen,

általános költség, teljes önköltség, nyereség, termelési ár, kiszámlázott ár, áfa,

összköltség).

Árajánlat készítés adott termékről.

Szerződéskötés, garancia vállalás fogalma, alapvető szabályai (megrendelő, szerződés

nyomtatvány kitöltése).

Szállítólevek, számla készítés alapvető szabályai (szállítólevél, számla kitöltése).

Vásárok és kiállítások szerepe, lehetőségei a vállalkozás életében.

Faipari szakkiállításon, vásáron való részvétel, tájékozódás.

Kiállítás tervezése, szervezése, költségei.

Marketingkommunikáció, promóció, reklámozási lehetőségek.

15.3.4. Számítástechnika a faiparban 6 óra Műszaki leírás készítése szövegszerkesztéssel.

Szabásjegyzék, anyagnorma készítése táblázatkezeléssel.

Adatbázis kezelés feladatok (konszignációs lap fűrészáru vásárlásáról, raktári készletek

készítése, ügyfelek- szállítók nyilvántartása, jelenlétív készítése).

Információ gyűjtés az internet segítségével.

Kapcsolattartás a vevővel, e-mail segítségével (árajánlatküldés, műszaki rajzok csatolása).

Faipari cél szoftverek használata.

CAD programok, rajzok felépítése CAD programokban (2D, 3D ábrázolás).

Látványtervező-, optimalizáló programok.


Tanterem




sz

á

m


módszer neve


szervezeti kerete



pont lebontása,


1.1 magyarázat x -





(ajánlás)

Sor-

sz

á

m



szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések

(SZVK 6. pont

lebontása,

pontosítása)

Eg

yén

i

Cso

po

rt-

bo

ntá

s

Osz

tály

-

ker

et



jegyzeteléssel x -






kérdésekre x -




értékeléssel.

Összefüggő szakmai gyakorlat

I. Háromévfolyamos oktatás közismereti képzéssel

1/9. évfolyamot követően 96 óra


keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése

nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.

Szakmai követelménymodulok Tantárgyak/Témakörök

10224-12


Faipari szakmai gyakorlat tantárgy

Alapszerkezetek kialakításának jellemző

típusai és gyártástechnológiái

10225-12


Asztalosipari szerelési gyakorlat tantárgy

Szerelési dokumentáció használata,

alkatrészek előszerelése

10226-12


Asztalosipari szakmai gyakorlat tantárgy

Asztalosipari termékek típusai, készítése

10228-12

Gépkezelés

Gépkezelési gyakorlat tantárgy

Faipari megmunkálás gépei, szerszámai

II. Kétévfolyamos oktatás közismereti képzés nélkül 1. évfolyamot követően 96 óra


keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése

nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.

Szakmai követelménymodulok Tantárgyak/Témakörök

10224-12



Alapszerkezetek kialakításának jellemző

típusai és gyártástechnológiái

10225-12



Szerelési dokumentáció használata,

alkatrészek előszerelése

10226-12




10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás


Témakörök

Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái

Faipari szélesbítő és hosszabbító toldások készítése kézi szerszámokkal, kisgépekkel.

Keret- és kávakötések kézi szerszámokkal, kézi és faipari gépekkel.

Kávakötések kézi szerszámokkal és gépekkel.

Hevederek és csap készítése kézi szerszámokkal és gépekkel.

Egyenes fogazás, nyílt, félig takart fecskefarkú fogazás kézi szerszámokkal, gépekkel.

Köldökcsaphely-fúrás, fúrógépek szerszámai, felépítésük, működésük.

Idegen csap helyének marása, laposcsap/lamelló helyének marása.

Egyszerű munkadarabok készítése.

Alapszerkezetek gyakorlása kézi szerszámokkal és gépekkel.

10225-12 Asztalosipari szerelés


Témakörök

Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek előszerelése

Szerelési dokumentációk, rajzok értelmezése.

Alkatrészek méret- és minőségellenőrzése, dokumentálása.

Szereléshez szükséges megmunkálások pozícionálása, jelölése, beállítása (fiókcsúszók

korpuszban, vasalathely, idegencsap helye, fakötések előkészítése).

10226-12 Asztalosipari termékek gyártása


Témakörök


Keretszerkezetű szekrények.

Kávaszerkezetű szekrények.

Állvány- és vegyes szerkezetű szekrények.

Asztalok, ülő- és fekvőbútorok gyártási feladatai.

Tároló és kiegészítő bútorok kis- és nagyüzemi gyártása.

Irodai bútorok, belső terek burkolatai, berendezései.

Épületasztalos-ipari szerkezetek készítése.

Ajtólapok készítése gépekkel.

Ablakok gyártása gépekkel.


Falburkolatok, álmennyezetek készítése.

Gyula, 2018. szeptember 1.

Czeglédiné Szappanos Anita

igazgató

szakközépiskolai szakmai - harruckern · szakközépiskolai szakmai képzés 1.-2. szakképzési...

Documents