Állatkísérletek Elmélete és Gyakorlata-B szint

Core modul 5/1A fájdalom, szenvedés, stressz faj specifikus felismerése és

Szegedi Tudományegyetem ÁOK

Sebészeti Műtéttani Intézet

2017. december 06-december 15.Referencia szám: AA1.0/2015; AB1.0/2015

SZTE Sebészeti Műtéttani Intézet

2017-2018-I. szemeszter

A fájdalom, szenvedés, stressz faj specifikus felismerése és megítélése; A kísérleti állatok leggyakoribb faj specifikus

betegségei.

Dr. Gaál Balázs

A FÁJDALOM ÉS SZENVEDÉS

FAJ SPECIFIKUS FELISMERÉSEFAJ SPECIFIKUS FELISMERÉSE

ÉS MEGÍTÉLÉSE

Az általános állapotfelmérés, megítélés alapelvei

gazdasági-, és társállatok - laboratóriumi kisemlősök

A tudományos kutatás során, a fájdalom és szenvedés felismerésében és a mértékének a megítélésében, a fő probléma a felhasznált állatok többségének kis mérete.

Ahhoz, hogy a fájdalom és a szenvedés felismerése alapos legyen Ahhoz, hogy a fájdalom és a szenvedés felismerése alapos legyen az ilyen állatokon, minden egyes állatot külön-külön meg kell figyelnünk, noha általában csoportban tartjuk őket.

Fontos, hogy az állatoknak ne csak a fájdalom és szenvedés során tapasztalható válaszait, tüneteit határozzuk meg ( kategóriák ), hanem azok mértékét, fokozatát (alkategóriák) is.

Egyedi ( individuális ) jellemzők kizárása ( változékonyság ).

Fájdalom : egy kellemetlen érzékelés és emocionális élmény, lehetséges vagy tényleges szövetkárosodáshoz kapcsolódva

Szenvedés (distressz) : elzárkózó állapot, melyben az állat képtelen teljesen alkalmazkodni a káros ingerekhez és az általuk okozott stresszhez.

A fájdalomnak, szenvedésnek többféle negatív következménye van (stressz válasz), mert számos élettani funkció is zavart szenved - torzulnak a kísérleti adatok .

Az állatjóléti szabályozásoknak is kulcskérdése, hogy az állatok fájdalma minimális legyen.

Tehát a fájdalmat, szenvedést mind erkölcsi, mind tudományos okokból minimálisra kell csökkenteni!

A fájdalom felismerése

A legfőbb különbség az állatok és az ember között, hogy az emberek verbálisan be tudnak számolni a kellemetlen érzékelési és érzelmi élményeikről.

Ellenkező bizonyítékok hiányában valószínűsíthető, hogy ami fájdalmas az embernek, az fájdalmas lesz az állatnak is.

Az akut fájdalom első fázisa általában együtt jár egy adott ártalmas ingerrel, vagy nagyon gyorsan követi azt.

egyszerű, gyors reflex válasz - elhúzódás, elrántás

hangadás

a fájdalmas terület nyalogatása, megrázása, kaparása.

Az akut fájdalom második szintjéről akkor beszélünk, amikor az

pupillatágulat, pulzus- és légzésszám emelkedés, vizelet-bélsár ürítés

Az akut fájdalom második szintjéről akkor beszélünk, amikor az ártalmas ingert ismételjük, vagy egy korábban keletkezett seb gyógyul

a viselkedésmintázatban is változások :

hangadással kísért vonakodó mozgás

ingerlékenység,

rendellenes testtartás

rövidebb étvágytalanság

Tünetei, főleg annak kezdeti szakaszában nehezebben megítélhetőek,ezért gondos megfigyelés szükséges.

Szenvedés, gyötrelem ( distressz, distress ) :

Elhúzódó, krónikus fájdalom (betegség; sérülések, sebészeti beavatkozások utáni állapot) , vagy diszkomfort

► ► aggodalom és depresszió (passzivitás, apátia)

Az állatok megjelenésében és viselkedésében ( magatartásminták ) következnek be változások:

- pszichomotoros nyugtalanság, agresszivitás, védekezés,- visszahúzódás, nyugodt hely keresése,- a mozgás jellegének megváltozása (púposított hát, lassú járás),- elnyomott testhelyzet felvétele,- étvágytalanság, fogyás- apátia, a testápolás hiánya- hanghatások.

Szükségtelen az olyan jelekkel, tünetekkel foglalkozni, melyeket nehézkes észlelni és mennyiségileg meghatározni emlősökön, mint pl. a vérnyomás

Az első lépés egy állat jólétének a megítélésében, hogy tisztában legyünk az adott faj normál viselkedésével, megjelenésével, élettani és anatómiai jellemzőivel.

A megfigyeléseket megfelelő számú állaton kell elvégezni, hogy az megbízható legyen.

A törzsek szerinti, az életkorból, ivarból és egyéb egyedi jellemzőkből, éjszakai-

A kisrágcsálókat és nyulakat a részletes fizikális vizsgálathozmanuálisan rögzíteni szükséges.

Célszerű az állatok vizsgálatának egy standard (szabvány) módszerét alkalmazni és hasznos az eredményeket egy megfelelő adatlapon rögzíteni ( dokumentálás ).

Az általános vizsgálaton kívül tapasztalt egyéb tünetek, válaszreakciók, megfigyelések + speciális tesztek eredményének rögzítése

A törzsek szerinti, az életkorból, ivarból és egyéb egyedi jellemzőkből, éjszakai-nappali életmódból eredő különbségeket figyelembe vétele.

Az egészséges laboratóriumi rágcsálók jellemzői

éber, aktív és kíváncsi viselkedést mutat,

Óvatosság és türelem kell az éjszakai aktivitást mutató fajokkal - a patkány, az egér és

a hörcsög - a nappali órákban általában alszanak (nem várt reakciók ! )

Az ilyen fajoknál a meg-megszakadó, vagy megnyúlt idejű alvásminták gyakran utalnakAz ilyen fajoknál a meg-megszakadó, vagy megnyúlt idejű alvásminták gyakran utalnak

fájdalomra vagy szenvedésre.

megfelelő hőmérsékletű, meleg tapintatú, egyértelmű izomtónussal,

a szőrzet tiszta és jól gondozott, kopasz foltoktól mentes, fénylő felülettel.

Kivételt képez a nyulak szőrzete vedlés idején. Borzalt szőrzet, csökkent gondozás, vakaródzás, szennyezettség = egészségromlás

testfelületén jó izmoltság, duzzanatoktól és gyulladásos reakcióktól mentes, megfelelően feszes bőr,

Kitüntetett terület nyalogatása, rágása, vagy kaparása = irritáció vagy fájdalom

orrból és szemekből váladék nem ürül

a mozgás vontatottságtól mentes, minden végtag azonos a mozgás vontatottságtól mentes, minden végtag azonos mértékű használatával

Az imbolygó, rogyadozó, vagy körmozgás egészségkárosodásra utal.

rendszeres evés, ivás, vizelet- és széklet ürítés

24 órán keresztül ezeknek a hiánya = megromlott jólétét, egészségi állapot

Rágás vagy nyelés zavarai - fogrendellenességek.

a légzés szabályos, egyenletes, a fajra jellemző ütemű

A légzéshez kapcsolódó szokatlan hangok, zörejek kórosak.

A légzésszámot növelhetik a rögzítés, szorongás, vagy a magas környezeti hőmérséklet

viselkedés

Alapvetően társas lények - izolált tartása természetellenes, káros.

Nem agresszívek az emberrel szemben, de a megfogást kerülik.

Megfogáskor nem várt agresszív viselkedés = fennálló fájdalmas állapot .

Megfogáskor teljesen közömbös, engedékeny viselkedés = moribund állapot.

Megfékezéskor, rögzítéskor heveny fájdalomra utaló tünetek (agresszivitás, küzdés, hangadás, vizelet- és székletürítés = természetes válasz a félelemre.

Lehetséges eltérések / vizsgálati szempontok /

Az alább felsorolt jellemző kategóriákon ( mit vizsgálunk ? = vizsgálati

szempont rendszer ) belül olvashatók a lehetséges elváltozások / tünetek

és fokozatok ( mit tapasztalhatunk ? ).

Fizikális jellemzők

A szemek A szemek

csukott / beesett / váladékos

A légzés

szapora / nehezített / ziháló / felületes / prüszkölő

A megjelenés

szennyezett szőr / ritkább szőr, kopasz foltok / borzolt szőr /

dehidratáció / fekélyes bőr

Vizelet/székletürítés

fokozott / elmaradó / hasmenés / székrekedés

Viselkedés

félénk , tartózkodó / közömbös / levert / aggódó / zavarodott, zavart

tudatú / izgatott / ingerlékeny / agresszív

Reflexek

tág pupillák / szűk pupillák / elhúzás, elrántás / izomrángás / nem

reagál

Aktivitás

alvás - ébrenlét mintázat / felfedező viselkedés / elkerülő,elhárító

viselkedés / evési - ivási szokások / ápoló - törődő viselkedés hiánya

/ túlzott törődés - ápolás / vakaródzás / nyalakodás / öncsonkítás

Testtartás

púposítás / nyak feszítése / felhúzott has / a test feszítése,

nyújtása / abnormális testtömeg eloszlás

Helyváltoztatás

vonakodó mozgás / sántaság / bizonytalan mozgás / ataxia /

körkörös mozgás /a végtagok abnormális pozicionálása vagy

súlyviselése

Hangképzés ( Hangadás )

aggodalmas / rekedt

Általános

alacsony testhőmérséklet / színváltozás (szőr, bőr) / remegés /

izomrángás / görcsök / korrigáló reflexek

Ezeket a kritériumokat felhasználva, megfelelően kialakított táblázatos

formátumban, lehetővé válik, hogy értékeljük a 6 leggyakoribb laborállat

faj ( egér, patkány, tengerimalac, hörcsög, gerbil, nyúl ) egyedeinek jólétét,

egészségét.

Az állatok abnormális állapotának, fájdalmámak, szenvedésének

felismerése elsősorban az egyes fajok megfigyelhető, normál

állapotának ismeretén alapul. Máshogyan fogalmazva, a felismerés a

korábbi tapasztalatokon, a tudatosságon és a megfigyelésre való

hajlandóságon múlik.

Az egér

A laboratóriumi egeret több száz generáció óta szelektíven tenyésztik a legkülönfélébb jellemzők, tulajdonságok irányában. Ennek eredményeképpen szignifikáns különbségek láthatók az egyes törzsek viselkedésében, valamint a különböző vegyületekre és ingerekre adott válaszaik esetében.

Fájdalmat okozó beavatkozást követően megnövekedett alvási időt láthatunk, továbbá egy testtömeg vesztéses periódust, amely hamar normalizálódik, ha az állat a felépülés fázisába kerül.

A borzalt szőrzet, csapzott megjelenés egyértelműen a fájdalom és szenvedés jelének tekinthető. A beteg egerek gyakran az együtt tartott társaktól elkülönülten tartózkodnak.

Szem: szemhéjak csukva, beesett szemek, szemváladék.

Légzés: nehezítet légzés, ha a légzőszervek érintettek, szörtyögés („ csattogás”).

Megjelenés: borzalt, csapzott szőrzet, súlyvesztés, kiszáradás, az izomtömeg csökkenése a háton. A beesett has = üres bélrendszer . Hideg test ( testhő

csökkenés )

Viselkedés: mindinkább agresszívvá válnak fájdalom vagy stressz esetén, harapnak. Később tartózkodó, elhúzódó, apatikus.Később tartózkodó, elhúzódó, apatikus.

Aktivitás: visszahúzási reflex, küzdés, harapás, a fájdalom helyének vagy az érintett területnek a harapása, általános aktivitás növekedés, alvászavar.

Testtartás: púposított hát, alvó póz

Helyváltoztatás: fájdalmas mozgás, bizonytalan mozgás, körmozgás, felborulás.

Hang: a fájdalom korai fázisában agresszív hangképzés, később csökkenő

Általános: testhőmérséklet csökkenése, ha az állapot romlása fokozódik.

Az egér

Kulcs tünetek :

visszahúzó reflexek, harapás, borzalt szőr, púposított

hát, beesett szemek és has, dehidratáció, testtömeg hát, beesett szemek és has, dehidratáció, testtömeg

vesztés.

A patkány

A patkányok általában kíváncsiak, tanulékonyak, és kevésbé agresszívak

akár a fajtársakkal, akár az emberrel szemben, mint az egerek.

Az akut fájdalom és a distressz általában folytonos hangadással és

küzdéssel jár. Gyakran nyalogatják és védelmezik a fájdalmas területet.küzdéssel jár. Gyakran nyalogatják és védelmezik a fájdalmas területet.

A krónikus fájdalmat a terület fokozott vakarása jelzi. Fájdalom és distressz

esetén jellemző az alvási pozíció ( has felé befordított fej ) felvétele, de az

alvási periódusok zavartak illetve megnyúltak lesznek. A szőrtakaró

állapotának romlása és testtömeg vesztés is kapcsolódik az állapothoz.

Ismételt, fájdalommal és szenvedéssel járó beavatkozások során az állatok

agresszívabbá válnak és nem hagyják magukat megfogni.

Szem: beesett szemek, félig csukott szemhéjak, szemváladék, vörös szem, pápaszem.

Légzés: szaporább légzés, prüszkölés, orrváladék

Megjelenés: borzalt, csapzott, gondozatlan, szőrzet, esetleg szőrkihullás. Általános testtömeg vesztés, kiszáradás = csökken a bőr feszessége, rugalmassága.

Széklet-vizelet: azonnali válasz a félelemre, kevésbé egyértelmű fájdalom és stressz esetén..

Viselkedés: kezdetben fokozott óvatosság, vagy agresszivitás + harapás veszély, Viselkedés: kezdetben fokozott óvatosság, vagy agresszivitás + harapás veszély, idővel nyomott és tartózkodó.

Aktivitás: krónikus esetben - zavart alvásminták, evés, ivás beszüntetése,

érdeklődés csökkenése, elkerülő magatartás.

Helyváltoztatás: mozgásszervi vagy hasi fájdalom - óvatos járás, vagy sántítás, magas lépések, kacsázó járás, egyensúlyzavar - körmozgás

Hang: akut fájdalom korai fázisában agresszív hangképzés, különösen megfogáskor, elhúzódó fájdalom vagy a stressz - fokozatos csökkenés

Általános: testhőmérséklet csökkenése = állapot jelentős romlása. Sápadt megjelenés = anaemia

A patkány

Kulcs tünetek:

Élénk hangképzés, küzdő magatartás, Élénk hangképzés, küzdő magatartás,

nyalogatás/elrejtés, testtömeg vesztés, borzalt szőrzet,

púposított hát, testhőmérséklet csökkenés.

A tengerimalac

A tengerimalacok éber és félénk állatok, próbálják elkerülni a megfogást

és a rögzítést.

Mindennemű kezes viselkedés arra utal, hogy nincsenek jól.Mindennemű kezes viselkedés arra utal, hogy nincsenek jól.

Élénk hangadás jelentkezik kevésbé jelentős, vagy átmeneti fájdalomnál

is.

Tartós fájdalom esetén sokat alszanak.

Szem: szenvedés esetén fakó, beesett szemek.

Légzés: folyamatos fájdalmas, stresszes inger esetén szapora légzés, betegség – nehezített légzés

Megjelenés: sokszor testtömeg vesztés, gyakran szőrhullás, hámló, korpázó bőr, kiszáradás

Széklet-vizelet: hasmenés gyakori

Viselkedés: agresszivitás ritka. Fájdalom vagy stressz: félénkség fokozódik a reagálás

teljes hiányáig. teljes hiányáig.

Aktivitás: csoportban agresszív lehet. A fogak rendellenessége táplálkozási zavarhoz vezethet + bőséges nyálzás.

Testtartás: ívelt, púposított hát = hasüregi fájdalom.

Helyváltoztatás: fájdalmas állapotra utaló mozgászavar, óvatos járás - talpfekély.

Hang: egészséges tengerimalacoknál is gyakori, különösen a megfogásukkor. A hangadás csökkenése = tartós fájdalom, vagy distressz.

Általános: testhőmérséklet csökkenés, könnyűnek a test és nincsen izomtónus

A tengerimalac

Kulcs tünetek:

Küzdő magatartás, elhúzás, elhúzódás, hangképzés, elfogadó

magatartás a megfogáskor és rögzítéskor, borzas szőr,

reagálás hiánya.

A nyúl

Nagyon nehéz a fájdalom, vagy a diszkomfort felismerése, mert rendkívül

elfogadó, beletörődő magatartást mutat nyilvánvalóan fájdalmas és

szenvedést okozó beavatkozások esetén. Ez a magatartás a vadonban

tanúsított, túléléshez nélkülözhetetlen viselkedésben gyökerezik. tanúsított, túléléshez nélkülözhetetlen viselkedésben gyökerezik.

Még az egészséges nyulak sem tanúsítanak kíváncsi, felfedező

magatartást, nincs igényük túl sok mozgásra, ezért az egészséges

állapotnak ez az egyébként megbízható indikátora itt korlátozottan

használható.

Az étel és ital visszautasításából és a növekvő fényérzékenységből

következtethetünk általában a fájdalom fennállására.

Szem: pislogóhártya előesés, fényérzékenység

Légzés: szapora légzés - félelem, vagy a tüdő betegsége, orrfolyás

Megjelenés: kondícióromlás nehezen látható, kiszáradás gyakori, bálsár szennyezés

Széklet-vizelet: székrekedés, hasmenés, vizeletürítési zavar gyakori

Viselkedés: betegség, tartós fájdalom vagy stressz - növekvő depresszív viselkedés, súlyosbodó tompultság, fénykerülés.

Aktivitás: takarmányt és a víz visszautasítás, túlzott szőrnyalogatás.Aktivitás: takarmányt és a víz visszautasítás, túlzott szőrnyalogatás.

Testtartás: súlypont áthelyezés, test nyújtása fekve, ferde fejtartás

Helyváltoztatás: fájdalmas mozgás - leginkább talpfekély

Hang: ritka. Rövid hangadás hirtelen fájdalom esetén

Általános: nincsenek.

A nyúl

Kulcs tünetek:

Nehezen reagáló, étel, ital visszautasítása, befele

fordulás a ketrecben /fényérzékenység, hangadás

megfogáskor

Az aranyhörcsög

Az egészséges állatok szinte egész nap alszanak, nagyon ritkán lehet

őket megfigyelni.

Általában agresszívak a fajtársaikkal szemben. Megfogásukkor

aránytalanul hangos csikorgó hangokat hallatnak és agresszív

mozdulatokat tesznek.

Szem: szemváladék megjelenése gyakran

Megjelenés: betegség, tartós stressz esetén testtömeg vesztés. A bőr normálisan is laza.

Széklet-vizelet: ha hasmenés jelentkezik, az bőséges és vízszerű, húgyúti problémagyakrabban

Viselkedés: fokozott agresszív viselkedés lehetséges megfogáskor, vagy unalom esetén fokozott depresszió

Aktivitás: tartós stressz - nappali alvási periódusok megnyúlhatnak, növekvő Aktivitás: tartós stressz - nappali alvási periódusok megnyúlhatnak, növekvő bágyadtság

Testtartás: púpos testtartás, vonakodó mozgás – hasűri fájdalom, oldalfekvés - moribund

Helyváltoztatás: normál járás megváltozása - mozgásszervi fájdalomnál.

Hang: szenvedésnél és megfogáskor is magas, panaszos, csikorgó hang.

Általános: hipotermia, súlyvesztés, farok nedvesség.

Az aranyhörcsög

Kulcs tünetek:

testtömeg vesztés, fokozódó agresszió vagy

depresszió, megnövekedett alvási periódus

A KISÉRLETI ÁLLATOK

LEGGYAKORIBB

FAJ SPECIFIKUS

BETEGSÉGEI

Mikrobiológiai környezet – egészség, fertőzöttség, betegség

A létesítményért felelős személynek biztosítania kell az állatok rendszeres ellenőrzését,az elhelyezés felügyeletét és állatorvos vagy más illetékes személy részéről történő gondoskodást!

Mikrobiológiai és járványtani alapfogalmak

Kórokok : - ( öröklődő rendellenességek )Kórokok : - ( öröklődő rendellenességek )- élettelen ( fizikai - kémiai )- élő ( egy- vagy többsejtű élőlények )

↓

A potenciális kórokozók lehetnek :

- élősködők - gombák - baktériumok - mycoplasmák - rickettsiák - vírusok

Fertőzés : melynek során egy mikroorganizmus vagy parazitatársult viszonyba kerül az állati szervezettel, függetlenülattól, hogy okoz-e betegséget vagy nem.

→ fertőzöttség ≠ betegség

A megbetegedést okozni képes mikroorganizmusok lehetnek

- feltétlen ( obligát ) kórokozók , vagy- esetleges ( fakultatív ) kórokozók- esetleges ( fakultatív ) kórokozók

A fertőzés, betegség kialakulása függ még :

- a kórokozók faj- és fajtaspecifikusságától ,- fogékony szervezet jelenlététől

Tünetmentes ( latens ) fertőzöttség - szubklinikai betegségek

A kórokozó behatolása → lappangási idő (elszaporodás )

→ tünetek

A tünetekben megnyilvánuló betegség kimenetele soktényezőtől függ, ezek alapján lehet :

- nem végzetes- elhullást okozó

A kísérleti állatok fertőződésének forrásai :

- nem laboratóriumi célra tenyésztett, vagy más tenyészetbőlbehozott állatok, otthoni kedvenc állatok ;

- biológiai anyagok, egyéb anyagok és berendezések ( pl. alom ! )- személyzet, kutató, és a látogatók → a legnagyobb

mikrobiológiai veszély maga az ember !!

A fertőzöttség hatása a kisérleti eredményekre

Az állatok egészségéért tett erőfeszítéseink valójában az állatkísérletek megbízhatósága ( hitelessége ) érdekében történnek .

A fertőzések többsége ugyanis módosíthatja a kísérleti eredményeket,meghamisítva ezzel a kísérleti állat válaszát a kutató által feltett kérdésre !!( Pl. az immunrendszer működésének módosulása , élettani-, gyógyszer-,vagy toxikológiai torzítások ).vagy toxikológiai torzítások ).

Ez a döntő oka annak,hogy egyre inkább előtérbe kerülnek az SPF (VAF)állatok.

A rejtett (latens) kórokozók ,illetve a szubklinikai betegségek is befolyásolják az élettani mutatókat !

Általános tennivalók :

- a betegnek tűnő állat azonnali elkülönítése ( SPF állományban az

Tünetek ,diagnózis , a beteg állat sorsa

A betegségeket kezdetben csak általános tünetek jelzik. Értékelhető tünetek jelentkezésekor sokszor már késő ( az állomány megóvása ).

A klinikai vizsgálat több fajnál ( pl.rágcsálók ) nehézkes.

- a betegnek tűnő állat azonnali elkülönítése ( SPF állományban az állományból is el kell távolítani ; itt a deklaráltan elő nem forduló kórokozó kimutatása is már „betegség”!) ;

- a környezet fertőtlenítése ;

- a betegnek tűnő ( beteg) állat és néhány társa azonnali vizsgálatra küldése (SPF ) ;

- konvencionális állatházban az elkülönített betegek gyógykezelése, meg-semmisítése, esetleg állomány szintű kezelés ( vizsgálatra küldés itt is hasznos lehet)

" NINCS DRÁGÁBB EGÉR,

MINT A

DÖGLÖTT EGÉR ! "DÖGLÖTT EGÉR ! "

( Prof. Dr. Kállai László )

Kórokozó: Streptococcus paeumoniae

Gazda: ember, tengerimalac, patkány (egér)

Betegség: a felső és alsó légutak akut-krónikus, hurutos-fibrines megbetegedése

STREPTOCOCCOSIS

Betegség: a felső és alsó légutak akut-krónikus, hurutos-fibrines megbetegedéseA leggyakrabban fiatal állatokba jeletkezik. Környezeti feltételek!!!Gyakran kombinálódik Mycoplasmosissal.

Tünetek: elesettség, nehezített légzés, zihálás, tüsszögés, orrfolyás, köhögés, ferde fejtartás ( ld. kép ). Esetenként hirtelen elhullás.

BORDETELLOSIS

Kórokozó: Bordetella bronchiseptica

Gazda: tengerimalac, ( nyúl )Nyulak tünetmentesen hordozhatják a légutaikbanTengerimalacra erősen pathogén

Betegség: conjunctivitis, pneumonia ( ld.kép B ), otitis media, abortus, halva születés

Tünetek: étvágytalanság, lesoványodás, szem-és orrváladékozás ( ld. kép A ) nehezített légzés, gyakran hirtelen elhullás ( Str. pneumoniae is ! )

Terjedés: gyakran a tengerimalacokkal együtt tartott nyulaktól, ezért a különtartásuk szükséges

Kórokozó: Pasteurella pneumotropica

Gazda: patkány, egér (tengerimalac, hörcsög, mongol futóegér)

Betegség: általában tünetmentes, szubklinikai légzőszervi megbetegedés, dePatkányban: 1. rhinitis, sinusitis, ophtalmitis, conjunctivitis ( ld.kép ), otitis

media2. bronchopneumonia

RÁGCSÁLÓK PASTEURELLOSISA

2. bronchopneumonia3. más organizmusokkal együtt; tályogképződés:

bőr, emlő, a nemi szervek is (gennyes endometritis mirigy hiperpláziával)

Patogenitás: általában fakultatív patogénobligát patogének pl: Sendai, Mycoplasma hatását potencirozzák ( szekunder patogének )Sendai v. Mycoplasma mentes állományban nem patogén !

Kórokozó: SalmonelIa typhimurium és SalmonelIa enteritidis( századfordulón rodenticidként használták: Anglia, Franciao., USA )

Gazda: patkány, egér, rágcsálók, tengerimalac, ember

Patogenitás: potenciális patogén, akut, de látens megbetegedést is okozhat

Terjedés: bélsár

SALMONELLOSIS

Terjedés: bélsár

Kórlefolyás, tünetek: patkány, egér: az akut betegségnél is kevés, jellegtelen tünet;borzolt szőr, csökkent aktivitás, súlycsökkenés, véres széklet

A szeptikémia alatt methaemoglobinaemia: barnás szemek, livid fül, talp, farok.

Tengerimalac: láz, anorexia, letargia, borzalt szőrzet, tapintható lépduzzanat, nyaki lymphadenitis, vetélés (vemhesben).

Az akut fázis (átvészelés) után az állatok tünetmentes Salmonella hordozóvá válnak, az állományban mérsékellten emelkedik az elhullások és a megbetegedettek száma.

Kórokozó: Mycoplasma pulmonis

Néhány napig életben marad a bélsárban, ivóvízben, alomban.

Gazda: patkány, egér, rágcsálók

MYCOPLASMOSIS

MURINE RESPIRATORY MYCOPLASMOSIS ( MRM )

Patogenitás: obligát patogén, az idősebb állatok érzékenyebbek !!hajlamosító tényezők: NH3 25-250 ppm, S02, C02,

Streptococcus pneumoniae, Sendai vírus, Pasteurella pneumotropica

patkány: maximális immunkompetencia 9 hetes korban, majd csökken

Terjedés: aeroszol; vertikális !! és horizontális tarnszmisszió

Pathogenesis: légzőhám: ciliostasis, nagy mennyiségű exudatumBALT (bronchial associated lymphoid tissue) hyperplasia

Klinikum: alacsony morbiditás,mortalitás kumulatív, több hónap utánprogresszív megbetegedés

MYCOPLASMOSIS , MRM

Tünetek: Jellegzetesen látens ”inkább hallani mint látni”a beteg egyedek tünetei nem egységesekorr és szem körül váladék, "vörös könnyezés" ( ld. kép )felső légúti ( légcső, bronchus, tüdő / ld. kép / ) és középfül gyulladás

Betegség: csak nőstényekben okoz krónikus betegséget.a fertőzöttek kb. 20%-a meddő lesz, a többieknél alomszám csökkenés

MYCOPLASMA PULMONIS OKOZTA KRÓNIKUS IVARSZERVI MEGBETEGEDÉS

Fertőződés: nemi úton, septicaemia

Kórokozó: Microsporum spp., Trichophyton spp.

Gazda: egér, tengerimalac, nyúl (1965-óta nem jelentkezett patkányban )

Betegség, tünetek:

DERMATOMYCOSIS ( BŐRGOMBÁSODÁS )

Betegség, tünetek: orrhát, szemek környéke, farok, hát, nyak, lábak: discoid allopecia kiemelkedő szegéllyel,v. szabálytalan, kipirult, szőrhiányos gennyes, pörkös bőrelváltozások ( ld. képek )Viszketés minimális, v. hiányzik.

Terjedés: kontaktus, általában rossz tartási-táplálási, vagy környezeti viszonyok esetén manifesztálódik.

Kórokozó: Sendai vírus ( Parainfluenza 1 csoport )Paramyxovíridae

Gazda: patkány, egér, , hörcsög (tengerimalac)

Patogenitás: patogén, erősen fertőző, PVM fertőzés potencírozza

SENDAI VÍRUS

Terjedés aerosollal, heterolog transzmisszió lehetséges

Betegség: Immunszupresszív hatású (a T és B lymphocyta szám csökken)többnyire tünetmentes;fejlődésben való visszamaradás, magzati resorptio → alomszám csökkenésesetleg nehéz légzés, borzolt szőrzet, elhullás rutin altatásnál

SIALODACRYOADENITIS VÍRUS, SDAV

Kórokozó: Sialodacryoadenitis vírus , SDAV ( Coronavíridae )

Gazda: patkány

Elterjedtség: a fertőzés elterjedtsége alacsony

Patogenitás: patogén, erősen fertőzőPatogenitás: patogén, erősen fertőző

Terjedés: aerosol, direkt kontaktus, ragályfogó tárgyak

Betegség: általában szubklinikai, immundeficiens patkányokban klinikai tünetek

Tünetek: Porphyrin tartalmú szemváladék ( könny )A submandibularis nyálmirigy és a parotis duzzanata, gyulladása

( sialoadenitis ) / ld. kép / A könnymirigy duzzanata, gyulladása ( dacryioadenitis ) – exophtalmus

-- keratitis – cornea fekély

MYXOMATOSIS

Kórokozó: Myxoma vírus ( Poxviridae / Leporipox ) , különböző törzsek

Gazda : házinyúl ( összes fajta )

Előfordulás: laboratóriumi állományokban ritkább

Terjedés: ízeltlábú vektorok ( szúnyog, bolha, szúrólégy ), direkt kontaktus a fertőzött nyúl váladékaivalfertőzött nyúl váladékaival

Patogenitás: potenciális patogén.

Lefolyás, tünetek:

Perakut forma: elhullás 1 héten belül – szemhéjak kipirulása, étvágytalanság

Akut forma: 1 hét után – magas láz, szemhéj ödéma és hurutos szemváladék,gubbasztás, borzaltság

9 -10. nap – genitáliák és orr ödémája, duzzanata10. nap után – gennyes szem és orrváladék, duzzadt fülkagylók,

nehezített légzés, majd kóma és elhullás – a 12. napig

Idült forma: esetenként több hetes túlélés – fibrózus csomók a fülön, orron, elülső lábakon

MYXOMATOSIS

lábakon

/ ld. képek /

Védekezés, megelőzés: élő, attenuált vakcina, nyulak megvédése a vektoroktól

SYPHACIA MURIS

FONÁLFÉRGEK ( NEMATODÁK )

SYPHACIA OBVELATA

Lakhelyük a vakbél és a vastagbél / végbél

Gazda: patkány, egér

Patogenitás: nem patogének, nemokoznak tüneteket, konvencionálisállományokban széleskörűenelterjedtek, de nem kívánatosak

NEMATODÁK: ORSÓ – ÉS FONALFÉRGEK

BC

EGÉR SZŐRATKÁSSÁG

A ) Myocoptes musculinus – az egész háton nagyobb számban, faron, horpaszon kis számban

B ) Myobia musculi – a lapockák között és a dorsalis nyaki régióbanC ) Radfordia affinis - a lapockák között és a dorsalis nyaki régióban

A szőrszálak töveinél és a bőrfelületen élnek. A felületi hámtörmelékkel táplál-koznak, nem furakodnak be a bőrbe.

EGÉR SZŐRATKÁSSÁG

Gazda: egér A szőratkák általában gazda-specifikusak.

Terjedés: direkt kontaktussal

Tünetek: általában nem figyelhetők meg.Tünetek: általában nem figyelhetők meg.Kivételesen, erős fertőződéshez kapcsolódik viszketés és roszzkinézetű szőrtakaró.Genetikailag manipulált egerekben: viszketés, szőrhullás

hám kimaródás és fekélyes dermatitis

Kórokozó: Psoroptes cuniculi

Gazda: nyúl, alkalmi gazda: ló, kecske

Előfordulás: szubklinikailag szinte minden konvenecionális nyúl állományban.

A NYÚL FÜLRÜHÖSSÉGE

konvenecionális nyúl állományban.Megbetegedés a szisztémás, ill. lokális szöveti immunitás felborulásakor →populáció expanzió (Pl: immunizálás)

Az atkák a külső hallójárat mélyén a bőrön és a szőrök alsó részén élnek.

Betegség: exudativ dermatitis, savókilépés,másodlagos bakteriális fertőződés,pruritus,hyper és parakeratosis, varasodás rétestészta jellegű pörkök(eltávolításuk után a hámalap vérzik).

A NYÚL FÜLRÜHÖSSÉGE

A TENGERIMALAC RÜHÖSSÉGE

Kórokozó: Trixacarus caviae

Terjedés: direkt kontaktus az állatok között, anya és szopós közöttfertőzött ketrec anyagokkal, főként alommal.fertőzött ketrec anyagokkal, főként alommal.A szubklinikai ferőzöttség aktiválódhat stresszorok hatására ( szállítás, vemhesség ), immunszupresszióra, fennálló betegségekhatására.

Tünetek: drámaian intenzív vakarózás, kiterjedt szőrtelenség, hyperkeratosisAz erőteljes bőrviszketés akár rángógörcs rohamot válthat ki!

A TENGERIMALAC C-VITAMIN HIÁNYA ( HYPOVITAMINOSISA )

Minden életkorban a táplálékból kell felvenniük a vitamint mert szintetizálni nem tudják.

A táplálék C-vitamin tartalma az összetételtől, környezeti körülményektől függően változik ( lebomlás ).

Nyitott edényzetben az ivóvízben nyújtott C-vitamin tartalom 50%-a 24 óra alatt lebomlik! Fémes, kemény vízben gyorsabban károsodik, lúgosabb vízben stabilabb.

Tünetek: 2 hét C-vitamin megvonás után már tünetek jelentkeznek:Tünetek: 2 hét C-vitamin megvonás után már tünetek jelentkeznek:

hasmenés, szőrhullás, mozgászavar, sántaság ( izületi fájdalom ),

letargia, étvágytalanság, lesoványodás, borzaltság

bőr alatti vérzések, ínyvérzés

Szérum: koleszterin és triglicerid szint emelkedés

Szükséglet: fenntartásra – 10 mg / ttkg / nap

vemhesség alatt – 30 mg / ttkg / nap