tanrend 2013/2014 az alapozó modul tárgyai (kötelező...

PTE ÁOK Általános orvos szak – Alapozó modul - tantárgyleírások - 2013/2014-es tanév

1

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar

ÁLTALÁNOS ORVOS SZAK

TANREND 2013/2014

Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak és

kritérium követelmények)


2

1. szemeszter OOA-ANT ______ Magatartástudomány 1. (Orvosi antropológia) ______________________________________________ 3 OOA-BI1 _______ Biofizika 1. __________________________________________________________________________ 5 OOA-BMA _____ Közegészségtan 1. (A betegségmegelőzés alapjai) ___________________________________________ 8 OOA-MB1 ______ Molekuláris sejtbiológia 1. _____________________________________________________________ 9 OOA-MET ______ Biometria __________________________________________________________________________ 14 OOA-OET ______ Magatartástudomány 2. (Orvosi etika) ___________________________________________________ 19 OOA-OKG _____ Az orvosi kommunikáció gyakorlata _____________________________________________________ 20 OOA-ORK ______ Orvosi kémia _______________________________________________________________________ 21 OOR-ELS ______ Orvosi elsősegély ____________________________________________________________________ 24 OOR-OKA ______ Orvosi kémia alapjai _________________________________________________________________ 25

2. szemeszter OOA-AA1 ______ Általános anatómia 1. ________________________________________________________________ 27 OOA-AED ______ Közegészségtan 2. (Általános epidemiológia és demográfia) __________________________________ 30 OOA-BEB ______ Bevezetés a biokémiába _______________________________________________________________ 32 OOA-BI2 _______ Biofizika 2. _________________________________________________________________________ 35 OOA-MB2 ______ Molekuláris sejtbiológia 2. ____________________________________________________________ 37 OOA-SF1 _______ Szövet- és fejlődéstan 1. ______________________________________________________________ 42 OOR-APG ______ Ápolási ismeretek - gyakorlat __________________________________________________________ 45 OOR-API _______ Ápolási ismeretek - elmélet ____________________________________________________________ 46 OOR-OKG ______ Az orvosi kommunikáció gyakorlata – nyári gyakorlat _______________________________________ 48

3. szemeszter OOA-AA2 ______ Általános anatómia 2. ________________________________________________________________ 50 OOA-BKA ______ Biokémia __________________________________________________________________________ 53 OOA-EL1 ______ Élettan 1. __________________________________________________________________________ 56 OOA-HUG _____ A humángenetika alapjai ______________________________________________________________ 64 OOA-KET ______ Közegészségtan 3. (Környezet-egészségtan) _______________________________________________ 65 OOA-SF2 _______ Szövet- és fejlődéstan 2. ______________________________________________________________ 66

4. szemeszter OOA-EL2 ______ Élettan 2. __________________________________________________________________________ 69 OOA-IMM ______ Az immunológia alapjai _______________________________________________________________ 79 OOA-NEA ______ Anatómia, szövet- és fejlődéstan, neuroanatómia ___________________________________________ 82 OOA-OBA ______ Orvosi biokémia _____________________________________________________________________ 85 OOA-SZO ______ Magatartástudomány 3. (Orvosi szociológia) ______________________________________________ 88 OOR-AZV-I ____ Angol szaknyelvi záróvizsga - írásbeli ___________________________________________________ 91 OOR-AZV-S ____ Angol szaknyelvi záróvizsga - szóbeli ____________________________________________________ 92 OOR-TE1-4 _____ Testnevelés 1-2-3-4. __________________________________________________________________ 93


3

OOA-ANT MAGATARTÁSTUDOMÁNY 1. (ORVOSI ANTROPOLÓGIA) Tantárgyfelelős: DR. CSATHÓ ÁRPÁD, egyetemi docens Magatartástudományi Intézet

1 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 300 fő Előfeltételek: nincs

Tematika Az orvosi antropológia röviden úgy jellemezhető, mint a betegségek kialakulásának és gyógyításának bio-kulturális alapjaival foglalkozó tudomány. A jelen tantárgy fő célja, hogy a széles körben elterjedt bio-szomatikus gondolkodásmód mellett, a bio-pszicho-szociális szemléletmódot is megalapozza a hallgatók körében. Ennek a szemléletmódnak a jelentőségét két elméleti keretre építve fejtjük ki. Egyrészt, bemutatjuk az alapvető filozófia antropológiai ismereteket, így az emberkép differenciálódásának és a medikalizációnak a kapcsolatát. Másrészt, számos példán keresztül, szemléltetjük a humán bio-kulturális variabilitás és a betegségek kialakulásának összefüggéseit, vagyis az ökológiai szemléletmód jelentőségét az orvoslásban. A hallgatóknak el kell sajátítania az alapvető filozófiai antropológiai alapfogalmakat, illetve ismerniük kell a betegségek kialakulásában szerepet játszó legfontosabb bio-kulturális kölcsönhatásokat.

A félév elfogadásának feltételei Részvétel az előadásokon, maximális hiányzás 2 óra (2 előadás)

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az oktatóval megbeszélendő.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadás jegyzet (kötelező)

Kötelező szakirodalom:

Cecil G. Helman: Kultúra, egészség és betegség. Medicina, Bp., 2003.

Ajánlott szakirodalom:

Buda Béla és Kopp Mária (szerk.): Magatartástudomány, Medicina Kiadó, 2001.

Donald Joralemon, Exploring Medical Anthropology, 1999, Allyn and Bacon

Tony McMichael, Human Frontiers, Environments and Disease, 2001, Cambridge Univ. Press

Előadások 1 Az antropológia tárgya, fő területei és helyük a tudomány rendszerében Dr. Vereczkei Lajos 2 Az antropológia az emberi lényegről Dr. Vereczkei Lajos 3 Racionalitás, a gondolkodás szintjei Szolcsányi Tibor 4 Az adaptáció és az akklimatizáció fogalma. Ökológiai alapfogalmak Dr. Csathó Árpád 5 Urbán ökológia: A városi életmód hatása az egészségre Dr. Csathó Árpád 6 A humán táplálkozás evolúciója és variabilitása Dr. Csathó Árpád 7 A gyógyszerhatás antropológiája Dr. Csathó Árpád 8 A placebo-nocebo hatás Dr. Csathó Árpád 9 A fájdalom észlelés bio-kulturális variabilitása Dr. Csathó Árpád 10 Az empátia antropológiája Dr. Csathó Árpád 11 A stressz, mint bio-kulturális kölcsönhatás Dr. Csathó Árpád


4

12 A függőség magatartástudományi modelljei Dr. Csathó Árpád 13 Demográfiai alapfogalmak Dr. Csathó Árpád 14 Az öregedés antropológiája Dr. Csathó Árpád

Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések www.aok.pte.hu/magtud

Közreműködők


5

OOA-BI1 BIOFIZIKA 1. Tantárgyfelelős: DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet

4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – nincs Előfeltételek: nincs

Tematika A tantárgy célja bemutatni a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait. Az előadások témakörei atom és magfizika, termodinamika, transzportfolyamatok, molekuláris és szupramolekuláris rendszerek, bioelektromos jelenségek és biológiai mozgás.

A félév elfogadásának feltételei A félév elfogadásának feltétele az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás megengedett. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül.

A félév során a hallgatók dolgozatot írnak, amelynek eredménye alapján mentességet kaphatnak a kollokvium adott részei alól.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. A hallgatók csak saját csoportjuk gyakorlatán pótolhatnak, egy pótgyakorlat során csak egy gyakorlat pótolható.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006

Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs

Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu

Előadások 1 Bevezető Dr. Nyitrai Miklós 2 Diffúzió Dr. Bugyi Beáta 3 Ozmózis Dr. Bugyi Beáta 4 Folyadékáramlás Dr. Hild Gábor 5 Vérkeringés. A szív munkája Dr. Hild Gábor 6 Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés Dr. Grama László 7 Membránszerkezet. Nyugalmi membránpotenciál Dr. Hild Gábor 8 Érzékszervi receptorok. Akciós potenciál Dr. Hild Gábor 9 Látás Dr. Grama László 10 Hallás Dr. Grama László 11 A citoszkeletális rendszer Dr. Bugyi Beáta 12 Motorfehérjék, sejtmozgás Dr. Bugyi Beáta 13 A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája Dr. Nyitrai Miklós 14 Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai Dr. Nyitrai Miklós


6

15 Termodinamikai alapfogalmak Dr. Visegrády Balázs 16 A termodinamika főtételei Dr. Visegrády Balázs 17 Termodinamikai potenciálfüggvények Dr. Visegrády Balázs 18 Elektromágneses hullámok. EM spektrum Dr. Grama László 19 A kvantumfizika alapjai Dr. Grama László 20 Az atom szerkezete Dr. Lukács András Szilárd 21 A kvantumszámok értelmezése. Spin Dr. Lukács András Szilárd 22 Molekulaorbitálok. Szinglet és triplet állapot Dr. Lukács András Szilárd 23 A lézer Dr. Lukács András Szilárd 24 Röntgensugárzás Dr. Talián Csaba Gábor 25 Röntgendiffrakció Dr. Talián Csaba Gábor 26 Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Dr. Orbán József 27 Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Orbán József 28 Sugárzások biológiai hatása Dr. Orbán József

Gyakorlatok 1 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 2 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 3 Egyenáramú mérések 4 Egyenáramú mérések 5 Váltóáramú mérések 6 Váltóáramú mérések 7 Elektromos vezetőképesség. Refraktometria 8 Elektromos vezetőképesség. Refraktometria 9 Színképvizsgálat 10 Színképvizsgálat 11 Polarimetria 12 Polarimetria 13 Pótmérés, szeminárium 14 Pótmérés, szeminárium 15 Folyadékok viszkozitása 16 Folyadékok viszkozitása 17 Felületi feszültség 18 Felületi feszültség 19 Fajlagos felület, duzzadás 20 Fajlagos felület, duzzadás 21 Centrifugálás 22 Centrifugálás 23 Elektroforézis 24 Elektroforézis 25 Pótmérés, szeminárium 26 Pótmérés, szeminárium


7

27 Pótmérés, szeminárium 28 Pótmérés, szeminárium

Szemináriumok

Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu)

Közreműködők Barkó Szilvia (BASFAA.T.JPTE), Czimbalek Lívia Mária (CZLAAA.T.JPTE), Dr. Bódis Emőke (BOEAAD.T.JPTE), Dr. Bugyi Beáta (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Grama László (GRLHAAO.PTE), Dr. Hild Gábor (HIGMAAO.PTE), Dr. Kengyel András Miklós (KEAFACO.PTE), Dr. Lukács András Szilárd (LUATAA0.PTE), Dr. Orbán József (ORJFAAP.PTE), Dr. Talián Csaba Gábor (TACRAAO.PTE), Dr. Visegrády Balázs (VIBAAB.T.JPTE), Futó Kinga (FUKIAAT.PTE), Huber Tamás (HUTEAB.T.JPTE), Kardos Roland (KARFAB.T.JPTE), Kollár Veronika Tünde (KOVGACT.PTE), Raics Katalin (RAKHAAT.PTE), Tóth Mónika Ágnes (TOMIAAT.PTE), Türmer Katalin (TUKIAAT.PTE), Ujfalusi Zoltán (UJZDAA.T.JPTE), Vig Andrea Teréz (VIAFAAO.PTE)


8

OOA-BMA KÖZEGÉSZSÉGTAN 1. (A BETEGSÉGMEGELŐZÉS ALAPJAI) Tantárgyfelelős: DR. KISS ISTVÁN, egyetemi tanár Orvosi Népegészségtani Intézet

1 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 7 óra előadás + 7 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – nincs Előfeltételek: nincs

Tematika A tárgy elemzi a betegségek kialakulásában szerepet játszó tényezőket, vizsgálja a szociális és gazdasági tényezők szerepét a betegségmegelőzésben. Bemutatja az egészségügyi ellátórendszereket, hogy a hallgatók megismerjék azt a szervezeti rendszert, amelyben később dolgozniuk kell. Vizsgálja továbbá egyes társadalmi csoportok betegségmegelőzés szempontjából fontos speciális egészségi problémáit, jellemzőit.

A félév elfogadásának feltételei A félév elfogadásának feltételei: foglalkozásokon való részvétel + a félévközi teszten a kérdésekre legalább 60% helyes válasz.

Aki elégtelen gyakorlati jegyet szerzett a szorgalmi időszakban, az a vizsgaidőszak első két hetében megadott időpontban javítóvizsgát tehet.

Számonkérés jellege: félévközi teszt

A betegségmegelőzés alapjai (OOABMA), Általános epidemiológia és demográfia (OOAAED), Környezet-egészségtan (OOAKET), Népegészségügyi orvostan (OOPNEO), Részletes epidemiológia (OOKREP), Munkahigiéne és foglalkozás-orvostan (OOKMFO) tárgyak lezárásaként a 8. szemeszter vizsgaidőszakában a hallgatók Közegészségtan szigorlatot kötelesek tenni, ha valamennyi tárgy sikeres vizsgával zárult.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ember I. (szerk.): Népegészségügyi orvostan, Dialóg Campus, 2007

Előadások 1 A Közegészségtan által megoldott feladatok átkerülése a gyakorlatba, új feladatok, a Preventív Medicina jellemzői. Dr. Kiss István 2 A prevenció attitűdje, gyakorlata. Primer, szekunder, tercier prevenció elmélete, gyakorlata. Dr. Kiss István 3 Egészségdeterminánsok. A történelem, mint egészségdetermináns. Dr. Kiss István 4 Új lehetőségek a prevencióban (genetika, genomika, epigenetika) Dr. Kiss István 5 Az egészségügyi ellátórendszer felépítése, szervezete. Az egészségügyi ellátórendszer működése, finanszírozása. Dr. Kiss István 6 Egészségfejlesztés, egészségnevelés. Dr. Kiss István 7 A megelőző rendszerek felépítése és finanszírozása. Dr. Kiss István

Gyakorlatok 1 Anya- és csecsemő-egészségtan 2 Gyermek- és ifjúság-egészségtan 3 Időskor egészségtana 4 Rehabilitáció, krónikus ápolás, hospice 5 Kisebbségek speciális helyzete 6 Fogyatékkal élők speciális egészségi problémái 7 Bizonyítékokon alapuló orvoslás

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők


9

OOA-MB1 MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 1. Tantárgyfelelős: DR. SZEBERÉNYI JÓZSEF, egyetemi tanár Orvosi Biológiai Intézet


Tematika A két féléves tárgy célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az eukariota sejt felépítésével és működésével kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése, a klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy első szemesztere a sejt felépítésének és működésének celluláris és molekuláris szintű jellemzőivel foglalkozik. Fő témái: az eukariota (elsősorban emlős) sejtek organellumainak funkcionális morfológiája; a genetikai információ tárolásának, megkettőződésének, kifejeződésének mechanizmusai.

A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv és jegyzet:

Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia

Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok

Ajánlott könyvek:

Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach

Lodish et al.: Molecular Cell Biology

Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell

Szeberényi J.: Experiments in Molecular Cell Biology

Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából

Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia

Előadások 1 Oktatási célkitűzések Dr. Szeberényi József 2 A pro- és eukariota sejtek összehasonlítása Dr. Szeberényi József 3 Modern morfológiai módszerek I. Dr. Komáromy László 4 Modern morfológiai módszerek II. Dr. Komáromy László 5 Molekuláris biológiai módszerek I: Restrikciós endonukleázok Dr. Szeberényi József 6 Molekuláris biológiai módszerek II: DNS-klónozás. Genomtárak Dr. Szeberényi József 7 Molekuláris biológiai módszerek III: Polimeráz láncreakció Dr. Szeberényi József 8 Molekuláris biológiai módszerek IV: DNS szekvencia-meghatározás Dr. Szeberényi József 9 Molekuláris biológiai módszerek V: Transzgénikus élőlények. A génműködés gátlása. Dr. Szeberényi József 10 Molekuláris biológiai módszerek VI: DNS-chipek Dr. Szeberényi József


10

11 Sejtmag Dr. Komáromy László 12 Genomorganizáció Dr. Szeberényi József 13 A kromatin szerkezete és kémiai összetétele ifj. Dr. Sétáló György 14 A sejtciklus fázisai. Sejtosztódás. ifj. Dr. Sétáló György 15 A sejtciklus szabályozása ifj. Dr. Sétáló György 16 Replikáció prokariota sejtekben Dr. Szeberényi József 17 Replikáció eukariota sejtekben Dr. Szeberényi József 18 DNS-repair Dr. Szeberényi József 19 Transzkripció prokariotákban Dr. Szeberényi József 20 Eukariota pre-rRNS szintézis és érés Dr. Pap Marianna 21 Pre-mRNS-ek szintézise eukariotákban Dr. Pap Marianna 22 Pre-mRNS-ek érése eukariotákban Dr. Pap Marianna 23 A sejtmag pathológiája Dr. Komáromy László 24 Citoplazmatikus organellumok Dr. Komáromy László 25 Transzláció I: A fehérjeszintézis szereplői Dr. Szeberényi József 26 Transzláció II: A fehérjeszintézis mechanizmusa Dr. Szeberényi József 27 Transzláció III: A genetikai kód Dr. Szeberényi József 28 Génreguláció prokariotákban Dr. Szeberényi József 29 Génreguláció eukariotákban I: A génszabályozás szintjei Dr. Szeberényi József 30 Génreguláció eukariotákban II: Transzkripciós faktorok Dr. Szeberényi József 31 Témazáró előadás Dr. Szeberényi József 32 Durva felszínű endoplazmatikus retikulum Dr. Komáromy László 33 Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció Dr. Komáromy László 34 Endocitózis. A vezikuláris transzport mechanizmusa Dr. Komáromy László 35 A sejt védekezési mechanizmusai I: lizoszómák, sima felszínű endoplazmatikus retikulum Dr. Komáromy László 36 A sejt védekezési mechanizmusai II: szabadgyökök, membránkárosodás Dr. Komáromy László 37 Mitokondrium I: felépítés és működés Dr. Szeberényi József 38 Mitokondrium II: genetikai apparátus Dr. Szeberényi József


11

39 Citoszkeleton I: mikrofilamentumok Dr. Komáromy László 40 Citoszkeleton II: intermedier filamentumok és mikrotubulusok Dr. Komáromy László 41 A sejtmembrán felépítése Dr. Szeberényi József 42 Záró előadás Dr. Szeberényi József

Gyakorlatok 1 Fénymikroszkópia. Izotópok 2 Fénymikroszkópia. Izotópok 3 Centrifugálás, kromatográfia 4 Centrifugálás, kromatográfia 5 Fehérje-elektroforézis 6 Fehérje-elektroforézis 7 DNS-izolálás 8 DNS-izolálás 9 Plazmidizolálás 10 Plazmidizolálás 11 Restrikciós endonukleáz térképezés 12 Restrikciós endonukleáz térképezés

Szemináriumok 1 A csoportszintű oktatás rendszere. Az I. ciklus gyakorlatainak előkészítése 2 Biológiai makromolekulák 3 Fénymikroszkópia 4 Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 5 Szeparációs módszerek 6 Molekuláris biológiai módszerek I. 7 Molekuláris biológiai módszerek II. 8 Dolgozat: Biológiai makromolekulák. Szeparációs módszerek. Fénymikroszkópia. Pro- és eukariota sejtek

összehasonlítása 9 Molekuláris biológiai módszerek III. 10 A sejtmag. Genomorganizáció 11 Kromatin 12 A sejtciklus 13 Elektronmikroszkópia. Autoradiográfia (demonstráció) 14 Replikáció 15 Dolgozat: Molekuláris biológiai módszerek. A sejtmag. Genomorganizáció. Kromatin. Sejtciklus 16 DNS-repair. Sejtosztódás. A II. ciklus előkészítése 17 Transzkripció 18 RNS-érés 19 A kóros sejtmag 20 Dolgozat: Replikáció. DNS-repair. Mitózis. Meiózis. Elektronmikroszkópia. Transzkripció. RNS-érés. A kóros sejtmag 21 Transzláció 22 Génreguláció I. 23 Génreguláció II 24 Durva felszínű endoplazmatikus retikulum. Golgi-komplex. Vezikuláris transzport 25 Sejtvédekezés 26 Mitokondrium I. 27 Mitokondrium II. 28 Félévzáró konzultáció 29 Félévzáró dolgozat 30 Félévzáró dolgozat


12

Vizsgakérdések 1. Fehérjék

2. Lipidek

3. Szénhidrátok

4. Nukleozidok, nukleotidok

5. A DNS szerkezete

6. A DNS örökítő anyag szerepét igazoló kísérletek

7. Az RNS szerkezete és típusai

8. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása

9. Az immuncitokémia módszerei

10. Restrikciós endonukleázok

11. Southern-blot

12. A DNS szekvenciaanalízise

13. DNS-chipek

14. Genomtárak

15. Polimeráz láncreakció

16. Transzgénikus élőlények

17. Célzott géninaktiváció

18. Az endogén génműködés gátlása az mRNS szintjén

19. cDNS-tárak

20. Northern-blot

21. Immunprecipitáció és Western-blot

22. A sejtmag szerkezete

23. A kromatin szerveződése

24. Egyedi és ismétlődő szekvenciák

25. A kromatin kémiai összetétele

26. A sejtciklus fázisai

27. A sejtciklus szabályozása

28. Mitózis

29. Meiózis

30. A replikáció általános jellemzői

31. A prokariota replikáció mechanizmusa

32. Az eukariota replikáció jellemzői

33. DNS-repair

34. A prokariota transzkripció mechanizmusa

35. Az eukariota transzkripció általános jellemzői

36. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése

37. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció

38. Pre-mRNS splicing

39. Aminoacil-tRNS szintézis

40. A riboszómák szerkezete és működése

41. A genetikai kód


13

42. A transzláció iniciációja

43. A transzláció elongációja és terminációja

44. A transzláció általános jellemzői

45. A laktóz operon

46. A triptofán operon

47. Klónozás sejtmag-transzplantációval

48. Az eukariota pre-mRNS szintézisének és érésének szabályozása

49. Az eukariota mRNS-ek transzportjának, transzlációjának és degradációjának szabályozása

50. Az eukariota fehérjék aktivitásának és degradációjának szabályozása

51. Eukariota transzkripciós faktorok

52. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa

53. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum

54. Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció

55. A szekréció mechanizmusa

56. Endocitózis

57. A vezikuláris transzport mechanizmusa

58. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum

59. Oxigén szabadgyökök. Membránkárosodás. Lipid-peroxidáció

60. A mitokondriumok felépítése és működése

61. A mitokondriumok genetikai apparátusa

62. Mitokondrium betegségek

Közreműködők Dr. Ábrahám Hajnalka (ABHMAAO.PTE), Dr. Balogh András (BAAFACE.PTE), Dr. Bátor Judit (BAJFAAO.PTE), Dr. Berta Gergely (BEGFADO.PTE), Dr. Kemény Ágnes (KEAAAA.T.JPTE), Dr. Kürthy Mária (KUMPAAP.PTE), Harci Alexandra (HAAGABT.PTE), Németh Mária (NEMGAAT.PTE), Schipp Renáta (SCRDAA.T.JPTE), Varga Judit (VAJfACT.PTE)


14

OOA-MET BIOMETRIA Tantárgyfelelős: DR. PÓTÓ LÁSZLÓ, habilitált docens Bioanalitikai Intézet


Tematika Ez a tárgy a hallgatói számára első statisztikai kurzusként az alábbi főbb területeket öleli fel: Adatok kezelése számítógéppel, adatok áttekintése és jellemzése grafikus és számszerű eszközökkel, a valószínűség és a statisztikai következtetés/döntés, az orvostudományban és orvosi gyakorlatban leggyakrabban használt statisztikai alapmódszerek. Fő cél a statisztikai gondolkodásmód megismertetése és alapjainak begyakoroltatása. Ezzel a hallgatók most találkoznak először az oktatásuk során. Jelentőségét aláhúzza, hogy az orvoslásban (a tudományban és a hétköznapi munkában is) ezek a módszerek és készségek nélkülözhetetlenné váltak az utóbbi években.

A félév elfogadásának feltételei Két évfolyamdolgozat, legfeljebb két mulasztott gyakorlat.

A jegyet három lépcsős vizsgán lehet megszerezni, aminek elemei: egy ‘beugró’ teszt, egy számítógéppel (SPSS-el) megoldandó feladat és egy elméleti kérdés. Mindegyikre legalább „elégséges” teljesítmény kell, hogy a vizsga sikerüljön.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Pótló gyakorlat

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az Intézet által kiadott anyagok:

Belágyi József: Orvosi biometria, jegyzet, Pécs, 1999.

Pótó László: Biometria, munkafüzet, Pécs, 2007.

Egyéb jegyzetek és munkalapok

Könyvek:

Moore, D. S.: The Basic Practice of Statistics, 5th Ed., 2010. vagy

Moore, David S., McCabe, George P.: Introduction to the Practice of Statistics 5th Ed, 2005, W.H. Freeman és:

Yates, Dan, Moore, David S., Starnes, Daren S.: The Practice of Statistics (TI-83/89 Graphing Calculator Enhanced) 2/e, 2003, W.H. Freeman vagy

Rees, W. G.: Essential Statistics, Chapman and Hall, 1992

Előadások 1 Bevezetés (a biometria és az orvostudomány, modellek). A valószínűség fogalma. Dr. Pótó László 2 Változó-típusok. Diszkrét eloszlások (a binomiális és a Poisson eloszlás). Dr. Pótó László 3 Folytonos változók, hisztogram, relatív gyakoriság sűrűség, sűrűségfüggvény. Dr. Pótó László 4 Átlag, szórás. A normális eloszlás. Dr. Pótó László 5 Az átlag eloszlása, a standard hiba. Dr. Pótó László 6 A várható érték konfidencia intervalluma. A t eloszlás. Dr. Pótó László 7 A hipotézisvizsgálat elve. Az egy mintás t próba. A páros t próba. Az előjel próba (előzetes). Dr. Pótó László 8 A konfidencia intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése. A döntési hibák. Dr. Pótó László 9 A független mintás t próba. Az F próba. Dr. Pótó László


15

10 A lineáris korreláció és regresszió. Dr. Pótó László 11 Gyakorisági táblázatok 1. A khi-négyzet próba. Dr. Pótó László 12 Nemparaméteres próbák. (előjel, Wilcoxon és Mann-Whitney próbák) Dr. Pótó László 13 A varianciaanalízis elve. A hipotézisvizsgálati módszerek áttekintése. Dr. Pótó László 14 Vizsgálati eljárások, szenzitivitás, specificitás (Gyakorisági táblázatok 2.). Többváltozós módszerek. Összefoglalás. Dr. Pótó László

Gyakorlatok 1 Valószínűség - példák 1. + Számítógép-használat, Windows, SPSS. 2 Valószínűség - példák 2. - diszkrét eloszlások. 3 A binomiális eloszlás. 4 Adatok grafikus áttekintése. Folytonos változók. Hisztogram. 5 Adatok számszerű áttekintése, jellemzése - leíró statisztika 6 Normális elosztás. Az átlag eloszlása. 7 Becslések. A várható érték megbízhatósági intervalluma. 8 A hipotézistesztelés 9 Becslés és hipotézistesztelés. Az első- és másodfajú hiba. 10 A független mintás t próba. Az F próba. 11 A lineáris korreláció és regresszió. 12 Gyakorisági táblázatok - A khi-négyzet próba. 13 Nemparaméteres próbák: előjel, Wilcoxon és Mann-Whitney próba. 14 A varianciaanalízis elve. Összefoglalás

Szemináriumok

Vizsgakérdések Egy ‘beugró’ teszt, egy gyakorlati feladat (megoldandó számítógéppel) és egy elméleti kérdés az alábbiak közül:

1. A biometria/biostatisztika fő feladata

A kétféle gondolkodási modellről - mik a főbb különbségek?

Mutassa be, hogyan egészítik ki egymást, s hogyan kap mindkét gondolkodásmód szerepet a tudományos és az orvosi munkában.

(háttér: főleg az 1., a 3. és a 6-7-8. előadások)

2. A statisztikai gondolkodásmód fő jellegzetessége: a valószínűség

Mutassa be a fogalmat egyszerű példán. Mikor számolható és mikor nem számolható az értéke? Igazolja példákkal, hogy mindkét megközelítés alkalmazható a gyakorlati (orvosi) feladatoknál.

(háttér: főleg az 1., a 2. a 6-7-8. és a 12. előadások)

3. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások - 1,

Mutassa be a binomiális eloszlás példáján, hogyan lehet a „számolható valószínűség” (szerencsejáték helyzetek) megközelítést valós élethelyzetekben alkalmazni. Az eloszlás ábrázolása. Mutassa be, hogy kap szerepet ez a megközelítés a döntéshozásban.

(háttér: főleg a 2. a 6-7-8. és a 12. előadások)

4. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások - 2,

Vonjon párhozamot a binomiális és a Poisson eloszlás között: hasonlóságok és különbségek, alkalmazási példákkal alátámasztva. Mutassa be a diszkrét eloszlások jelentőségét példákkal. (Mely hipotézistesztelési eljárások alapulnak ezen a megközelítésen?)



16

5. A statisztikai gondolkodás alapelvei - az adatoktól a döntésig

A döntéshozáshoz vezető út - és a buktatói. (mintaméret, reprezentativitás, rejtett változók, valószínűségi ítélet, hibakockázat, - és kezelésük)

(háttér: főleg a 3. és a 6-7-8. előadások)

6. Adat- (változó-) típusok és az adatok ábrázolásának különböző módjai

A három leggyakoribb adattípus és összefoglaló bemutatásuk lehetőségei.

Az egyes diagramfajták alkalmazási köre - erősségük és korlátaik. Milyen speciális információkat tud megjeleníteni egy-egy diagramtípus? Mikor melyiket érdemes választani?

(háttér: főleg a 3. előadás)

7. A minta és az alapsokaság

Mutassa be mindkét alapfogalmat többféle adattípus esetén. Hogyan jellemezhető (képszerűen és számszerűen) ezen példákban a minta és a sokaság? Mutassa be a két fogalom alapvető szerepét a statisztikai következtetés és döntés gondolatmenetében.


8. Folytonos adatok számszerű jellemzése

Vonjon párhuzamot az „öt szám”-os és a „három szám”-os adatjellemzés között. Mikor melyik alkalmazható/alkalmazandó?

Igazolja példákkal, hogy a kétféle jellemzés alapvető szerepet kap a döntési (pl. hipotézistesztelési) módszer kiválasztásában.


9. A valószínűség-eloszlás fogalma - a folytonos eloszlások

Szimmetrikus és ferde eloszlások. Hogyan tükröződik az eloszlás alakja a mintajellemzőkben? A fentiek bemutatása a normális és ferde eloszlású példákon. Igazolja a megkülönböztetés jelentőségét a döntéshozási módszerek feltételein keresztül.


10. A normális eloszlás 1.

Jellemzői. Miért használható gyakran, különösen a biológiában és az orvostudományban?

Alkalmazási példák (referencia tartomány, stb.).

Hogyan támasztja alá az alapvető jelentőségét a „normális közelítés” módszere? (alkalmazási példákkal) - és hogyan a hipotézisvizsgálati módszerek feltételei?

(háttér: főleg a 4., az 5., a 6-7-8-9. és a 12. előadások)

11. A normális eloszlás 2.

Hogyan támasztja alá jelentőségét az „átlag eloszlása”? Igazolja, hogy az átlag eloszlása alapvető szerepet kap a statisztikai következtetés és döntés során.

(háttér: főleg a 4., az 5. és a 6-7-8-9-10. előadások)

12. A statisztikai következtetés

A statisztikai következtetés mint a statisztikai gondolkodásmód kulcslépése. Vesse össze a pontbecslés és intervallumbecslés módszerét e szempontból. Mutassa be, hogyan használható mindkét megközelítés a várható értékre adható intervallumbecslés során (a várható értékre adható p% megbízhatóságú intervallumbecslés - konfidencia intervallum).

(háttér: főleg az 5.és a 6. előadások)


17

13. Az átlag megbízhatósági intervalluma

A legtöbb általunk megismert SPSS eredménylistán szerepel a „95% CI” kifejezés? Mi ez és miért ilyen gyakori a statisztikai vizsgálatokban? Mondjon példákat, hogy melyik eredménylistán miért szerepel, mire jó a feltűntetése?

(háttér: főleg az 5. és a 6-tól végig, szinte mindegyik előadás)

14. A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete

Mutassa be az „öt lépéses” gondolatmenet származtatását és alkalmazhatóságát hétköznapi valamint szakmai vonatkozású példákon. Melyek az „öt lépés” egyszerű, kötött pontjai, s melyek azok, amelyek egyéni mérlegelést igényelnek? Ez utóbbi jelentőségének igazolása a példákon.

(háttér: a 7-től végig, szinte mindegyik előadás)

15. Az egymintás és a páros t próba

A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete milyen adatok és kérdések esetén vezet ezen módszerekhez? A két módszer hasonlósága és különbsége. Mi a teendő, ha az alkalmazási feltételek nem teljesülnek? Miért nem érdemes minden esetben ezen utóbbi módszereket használni?

(háttér: főleg a 6-7-8-9. és a 12. előadások)

16. A megbízhatósági intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése

Értékelje a két módszert a hasonlóságok és különbözőségek, az erősségek és gyengeségek alapján.

A fentieket konkrét példa felhasználásával mutassa be.

(háttér: főleg a 6-7-8 előadás)

17. Döntési hibakockázatok és a teszt ereje

Ismertesse a statisztikai döntéshozás lényegi sajátosságát, a döntési hibakockázatokat. Hogyan lehet ezeket kezelni? Mikor kell ezeket kezelni?

Mutassa be példákon, hogy mikor nyújt segítséget a döntési hibakockázat értéke (vagy legalább változása) és mikor a teszt ereje az adott kérdés megválaszolásában?

(háttér: főleg a 8. és a 9. előadás)

18. A két- (független-) mintás t próba

Mi a különbség a páros és a kétmintás t próba között? Milyen kérdésre kapható válasz az utóbbi módszerrel? Mi a módszer sajátos feltétele - és hogy kezelhető ez az F próba segítségével?

(Mi a megoldás „ára”? Miért nem használjuk mindig a kevesebb feltételt támasztó megoldást?)


19. Két változó kapcsolatának vizsgálata - folytonos adatok esetén

Hasonlítsa össze az egy változó - két minta és a két változó - adatpárok („egy minta”) esetét. Milyen tipikus kérdésekre keresünk választ a két esetben?

Ismertesse példákon a lineáris regresszió és korreláció vizsgálat módszerének gondolatmenetét. Mutassa be azokat a pontokat, ahol a statisztikai gondolkodásmód lényegi szerephez jut benne.

Hipotézisvizsgálat-e ez a módszer?



18

20. Két változó kapcsolatának vizsgálata - kategorikus adatok esetén

Mennyiben hasonló és mennyiben eltérő a „két változó” vizsgálata kérdéskör a folytonos és a kategorikus adatok esetén? Milyen adatokat (számokat) kell az utóbbi helyzetben kezelni?

Mi az a hipotézisvizsgálati módszer, amely erre alkalmas? Mutassa be ennek az öt lépését egy példán. Mik a módszer alkalmazásának feltételei és mi a teendő, ha ezek nem teljesülnek?


21. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése - 1.

Miért gyakori az orvosi gyakorlatban, hogy a khi-négyzet próba nem alkalmazható? Milyen lehetőségek kínálkoznak ilyenkor? Mikor kell ezek közül a Fisher teszthez folyamodni? Miért szerepel (mire utal) ennek a nevében az „egzakt” jelző?


22. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése - 2.

Egy diagnosztikai teszt minősítése. Mely kérdésekre ad választ a „szenzitivitás”, a „specificitás” valamint a pozitív és a negatív teszteredmény jósló- („prediktív-”) ereje?

Az arány megbízhatósági intervalluma. Igazolja ennek alapján, miért lesz eredménytelen a khi-négyzet próba alkalmazása néha az orvosi adatértékeléseknél!


23. A nem-paraméteres próbák - 1.

Milyen helyzetben kell választani a t próba helyett valamely más módszert - és mikor jön szóba az előjel próba? Mutassa be a hipotézisvizsgálat ötlépéses módszerét az előjelpróba alkalmazásával egy példán. Mi a hasonlóság és a különbözőség ezen módszer és a megfelelő paraméteres módszer között? Mi a módszer erőssége és mi a gyengéje?

(háttér: főleg a 2. a 7. és a 12. előadás)

24. A nem-paraméteres próbák - 2.

Milyen helyzetben kell választani a t próba helyett valamely más módszert - és mikor jön szóba a Wicoxon és a Mann-Whitney próba? Mutassa be mindkét módszer alkalmazását egy-egy példán. Mi a hasonlóság és a különbözőség ezen módszerek és a megfelelő paraméteres módszerek között? Mi ezen módszerek erőssége és mi a gyengéje?

(háttér: főleg a 7., a 9. és a 12. előadás)

25. Az ANOVA elve

Mutassa be példákon, hogy mi a variancia-analízis alkalmazásának alaphelyzete.

Mi az értékelés elve? Mutassa be ezt a több csoportátlag összehasonlításának példáján.

Mi az előnye ennek a módszernek a páronkénti t-próbák alkalmazásával szemben?

(háttér: főleg a 2. a 8., a 9. és a 13. előadás)

Közreműködők Borbásné dr. Farkas Kornélia (FAKAAA.T.JPTE), Dr. Dergez Tímea (DETCAAT.T.JPTE), Dr. Hartvig Nóra (HANAAB.T.JPTE), Dr. Kilár Ferenc (KIFGAAO.PTE), Dr. Pótó László (POLGABO.PTE), Kőnigné Péter Anikó (PEAAAB.T.JPTE)


19

OOA-OET MAGATARTÁSTUDOMÁNY 2. (ORVOSI ETIKA) Tantárgyfelelős: DR. FÜZESI ZSUZSANNA, egyetemi tanár Magatartástudományi Intézet

1 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 14 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 300 fő Előfeltételek: nincs

Tematika A tantárgy keretében a hallgatók elsajátítják a modern orvosi etika nemzetközi konszenzuson alapuló alapvető normáit, valamint az orvos-beteg kapcsolat etikai szempontból releváns hazai jogi szabályozását. A tantárgy célja az orvoslás gyakorlatában az etikai problémafeltáró és -megoldó készség kialakítása a hallgatókban.

A félév elfogadásának feltételei Félévközi számonkérés: bioetika területéről szabadon választott témából esszé írása; vagy szóbeli referátum és záróteszt.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei TVSZ szerint.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Lásd az egyes foglalkozások tematikájánál.

Előadások

Gyakorlatok

Szemináriumok 0 A társadalmi normák, az erkölcsi normák és a jogi normák általános jellemzése. 0 Bioetika, orvosi etika, egészségügyi etika fogalma. 0 Az orvoslás tradicionális paternalista modellje. 0 Az orvosi beavatkozásokba való „tájékozott beleegyezés” elve. 0 Filmvetítés: Halál kérésre. (Eutanázia Hollandiában) 0 Filmvetítés: Halál kérésre. (Eutanázia Hollandiában) 0 A filmmel, az eutanáziával, a halállal, a haldoklással és a holttesttel kapcsolatos etikai kérdések megbeszélése 0 A filmmel, az eutanáziával, a halállal, a haldoklással és a holttesttel kapcsolatos etikai kérdések megbeszélése 0 A reproduktív medicina és a művi abortusz etikai dilemmáinak megbeszélése. 0 A reproduktív medicina és a művi abortusz etikai dilemmáinak megbeszélése. 0 Az orvosbiológiai kutatások és a génmanipuláció etikai kérdéseinek megbeszélése 0 Az orvosbiológiai kutatások és a génmanipuláció etikai kérdéseinek megbeszélése 0 Az orvosi titok és az egészségügyi adatok védelme. 0 Az orvosi titok és az egészségügyi adatok védelme.

Vizsgakérdések Nincs.

Közreműködők Dr. Jakab Tibor (JATHAAE.PTE)


20

OOA-OKG AZ ORVOSI KOMMUNIKÁCIÓ GYAKORLATA Tantárgyfelelős: DR. NAGY LAJOS, egyetemi tanár Családorvostani Intézet

1 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 6 óra előadás + 8 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 200 fő Előfeltételek: nincs

Tematika Helyes orvos-beteg kommunikáció kialakításának alapjai. Találkozás, üdvözlés, interjúkészítés, elköszönés elemei. Verbális, non-verbális kommunikáció. Kommunikáció jogi-etikai alapjai. Kommunikációs tréning. A fent említett tematika megvalósítása, a célkitűzések elérése. A gyakorlati készségek és attitűdök sorában a hatékony orvosi kommunikációnak fontos szerepe van, mely alapvető feltétele a jó orvos-beteg kapcsolat kialakításának.

A félév elfogadásának feltételei

Előadásokon, szemináriumokon való részvétel kötelező. Félévközi jegy megajánlása a gyakorlatok alatti számonkérések alapján történik.

20% feletti hiányzás a tantárgy aláírását nem teszi lehetővé.


A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok

Pilling János: Orvosi kommunikáció, Medicina Kiadó, 2008.

Allan Pease: Testbeszéd, Park kiadó, 1992

Arnold Csaba: Családorvoslás a gyakorlatban, Melania Kiadó, 2002.

Molnár - Csabai: A gyógyítás pszichológiája, Springer, 1994.

Előadások 1 A családorvoslás helye és szerepe a kommunikációban, az orvos beteg találkozás

Dr. Nagy Lajos 2 Beteginterjú

Dr. Veres Andrea 3 Verbális, nonverbalis kommunikáció I.

Dr. Oberling János 4 Verbális, nonverbális kommunikáció II.

Dr. Oberling János 5 Nehéz beteg-kommunikáció

Dr. Bán Ildikó 6 Rossz hír közlése, etika a kommunikációban

Várbiróné Dr. Csikós Ágnes

Gyakorlatok 1 Ismerkedés 2 Bevezetés 2 Non-verbális kommunikáció 3 Nehéz helyzetek a kommunikációban 3 Interjú készítés 4 Rossz hír közlése 5 Verbális kommunikáció 7 Szituációk

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők Végh Mária Dr. (VEMHAAE.PTE), Bán Ildikó Dr. (BAIFACO.PTE), Bíró Ferenc Dr. (BIFPAAP.PTE), Várbiróné Dr. Csikós Ágnes (VACTAB0.PTE), Heim Szilvia Dr. (HESPAAP.PTE), Rinfel József Dr. (REJPAAP.PTE), Várnai Réka Dr. (VAROAAO.PTE), Nagy Lajos Dr. (NALGABO.PTE)


21

OOA-ORK ORVOSI KÉMIA Tantárgyfelelős: DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

6 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 14 óra szeminárium = összesen 84 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – Előfeltételek: nincs

Tematika Az "Orvosi kémia" tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, élettan, gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához. Felöleli az általános kémia azon területeit, amely az orvostanhallgatók számára nélkülözhetetlenek. A szerves kémia rész foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával. A kémiai gyakorlatok az általános kémiai és az anyagismeret elsajátítását célozzák, a szemináriumok a kémiai számítások elsajátításához nyújtanak nélkülözhetetlen segítséget.

A félév elfogadásának feltételei • A gyakorlaton min. 8 alkalommal meg kell írni a röpdolgozatot. • A gyakorlaton min. 5 pontot kell szerezni. (5 jó válasz) • A félévközi zárthelyiken összesen min. 6 pontot (30%) kell teljesíteni. • Részvétel a foglalkozások min. 85%-án (összesen max. 13 órát lehet hiányozni a 84-ből). • A kritériumtárgy teljesítése.

2db félévközi zárthelyi megírása. A félév utolsó hetében pótlási (igazolt hiányzók esetén) és javítási lehetőséget biztosítunk. A zárthelyik átlaga el kell, hogy érje minimálisan a 30%-ot. Az egyes hetek kísérleteihez kérdések tartoznak, amelyek megtalálhatók a munkafüzetben. A 3-12. hétig minden gyakorlat elején röpdolgozatot íratunk az aznapi kérdésekből. Minden hallgató 1-1 db kérdést kap, amelyet írásban megválaszol, a válaszadásra 3 perc áll rendelkezésre. A helyes válasz 1 pontot ér, rossz válaszra 0 pontot adunk. Késés vagy egyéb okból kifolyó mulasztás esetén pótlásra nincs lehetőség, aki a gyakorlat elején nem írja meg a dolgozatot, automatikusan 0 pontot kap arra a hétre. Így összesen 10 pont gyűjthető. Ha valaki 10 percnél kevesebbet késik, a dolgozatra ugyan 0 pontot kap, de a gyakorlatot elvégezheti, az nem számít hiányzásnak. 10 percet meghaladó késés hiányzásnak minősül. A gyakorlatok pótlására nincs lehetőség. A félév elfogadásának feltétele minimum 8 rövid dolgozat megírása és legalább 5 dolgozat sikeres teljesítése. A gyakorlatokon jegyzőkönyvet kell vezetni. A rövid dolgozat eredménye csak a jegyzőkönyv gyakorlatvezető által történt elfogadása esetén válik érvényessé. A félév elfogadásának további feltétele az Orvosi kémia alapjai c. kritérium tárgy felvétele és sikeres teljesítése. Az előadások, szemináriumok, gyakorlatok látogatása kötelező.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Nincs

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tankönyv

Gergely P. (Szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp. 2005.

Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006

Ajánlott Irodalom:

Nagy Veronika (Szerk.): Orvosi kémiai gyakorlatok, Internetes jegyzet PTE ÁOK, 2011

McMurray, Fay: Chemistry (latest edition)

Zeeck: Chemie für Mediziner (7. Auflage)

Előadások 1 Bevezetés az orvosi kémiába Dr. Ohmacht Róbert 2 A periódusos rendszer, az atomok elektronszerkezete. Gulyás Gegely 3 Kémiai kötések. Ionos, kovalens és fémes kötés Gulyás Gegely 4 Kémiai kötések. A molekulapálya- és a vegyértékkötés-elmélet alapjai Gulyás Gegely 5 Másodlagos kölcsönhatások Gulyás Gegely 6 Az elemek kémiája, típusaik, tulajdonságaik


22

Dr. Berente Zoltán 7 Oxidok, hidroxidok, savak, bázisok, sók Dr. Berente Zoltán 8 Halmazállapotok, gáztörvények Gulyás Gegely 9 A víz és a vizes oldatok. Híg oldatok kolligatív sajátságai. Biofolyadékok összetétele Gulyás Gegely 10 Elektrolitok szerepe az élő szervezetben Dr. Berente Zoltán 11 Kémiai egyensúlyok, a tömeghatás törvénye Dr. Lóránd Tamás 12 Oldékonysági egyensúlyok. Epekő és vesekő. Dr. Lóránd Tamás 13 Savak és bázisok Dr. Lóránd Tamás 14 pH, pOH és a vízionszorzat Dr. Lóránd Tamás 15 Sók hidrolízise, pufferoldatok Dr. Lóránd Tamás 16 Az élő szervezetekben megtalálható pufferrendszerek Dr. Berente Zoltán 17 Komplexek szerkezete és kialakulása Dr. Berente Zoltán 18 Fémkomplexek az élő szervezetekben és az orvosi diagnosztikában Dr. Berente Zoltán 19 Kolloid rendszerek Dr. Berente Zoltán 20 Reakciókinetika Dr. Agócs Attila 21 Termodinamika: a kémiai reakciók energiaviszonyai Dr. Agócs Attila 22 Termodinamika: spontán és nem-spontán végbemenő reakciók Dr. Agócs Attila 23 Fotokémia. A fény által kiváltott reakciók élő rendszerekben Dr. Agócs Attila 24 Elektrokémia Dr. Berente Zoltán 25 Elektronátmenetek élő rendszerekben Dr. Berente Zoltán 26 Bevezetés a szerves kémiába Dr. Agócs Attila 27 A szerves kémiai reakciók típusai Dr. Agócs Attila 28 Telített szénhidrogének, alkánok. Paraffinok a gyógyászatban Dr. Lóránd Tamás 29 Telítetlen szénhidrogének: alkének és alkinok Dr. Lóránd Tamás 30 Izoméria az alkánok, cikloalkánok és alkének körében Dr. Lóránd Tamás 31 Aromás szénhidrogének. Halogénezett szénhidrogének Gulyás Gegely 32 Optikai izoméria. A relatív és az abszolút konfiguráció Dr. Agócs Attila 33 Alkoholok Dr. Lóránd Tamás 34 Fenolok


23

Dr. Lóránd Tamás 35 Éterek Dr. Lóránd Tamás 36 Szerves kénvegyületek Dr. Lóránd Tamás 37 Aldehidek és származékaik Dr. Agócs Attila 38 Ketonok, kinonok Dr. Agócs Attila 39 Aminok és biológiailag jelentős származékaik Dr. Lóránd Tamás 40 Karbonsavak Dr. Lóránd Tamás 41 Karbonsavészterek, foszfát- és szulfátészterek Dr. Lóránd Tamás 42 Karbonsavak további származékai Dr. Lóránd Tamás

Gyakorlatok 1 Tűz- és Munkavédelmi ismeretek. Asztalátadás 3 Laboratórium megbeszélés. 5 Kísérletek a halogének, az oxigén-csoport és a nitrogén-csoport elemeinek vegyületeivel 7 Kísérletek az alumínium, a szén-csoport és az s-mező elemeinek vegyületeivel 11 Betacid oldat titrálása 13 Potenciometria. Pufferrendszerek. 15 Koordinációs (komplex) vegyületek vizsgálata 17 Kolloid rendszerek, kémiai egyensúlyok, katalizátorok vizsgálata 19 Elektrokémiai kísérletek 21 Szerves anyagok vizsgálata. Funkciós csoportok I. 23 A funkciós csoportok vizsgálata II. 25 A funkciós csoportok vizsgálata III. 27 Összegzés, ismétlés

Szemináriumok 1 Alapfogalmak, sztöchiometriai számítások 2 Sztöchiometriai számítások 3 Molekulák alakja, polaritása, intermolekuláris kölcsönhatások 4 Oldatok koncentrációja 5 Egyszerű szerves molekulák szerkezete 6 Szerves molekulák elnevezése. Izoméria 7 Szerves vegyületcsaládok szerkezete, tulajdonságai 8 Sztereokémia I: kiralitás, enantiomerek 9 Sztereokémia II: diasztereomerek 10 Szerves kémiai reakciók I: Reakciótípusok 11 Szerves kémiai reakciók II: Alkének és aromás vegyületek 12 Szerves kémiai reakciók III: Alkoholok 13 Szerves kémiai reakciók IV: Oxovegyületek 14 Szerves kémiai reakciók V: Karbonsavak

Vizsgakérdések

Közreműködők Bóna Ágnes (BOARAAO.PTE), Böddi Katalin (BOKDAA.T.JPTE), Dr. Agócs Attila (AGAQAAP.PTE), Dr. Avar Péter Ágoston (AVPGAAO.PTE), Dr. Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Dr. Márk László (MALMAAO.PTE), Dr. Matus Zoltán (MAZGAAO.PTE), Dr. Nagy Veronika (NAVOAAK.PTE), Dr. Takátsy Anikó Rita (TAAAAA.T.JPTE), Gulyás Gegely (GUGSAAP.PTE), Háda Magdolna (HAMFAA.T.JPTE), Jámbor Éva (JAEHAAT.PTE), Radó-Turcsi Erika (RAESAAP.PTE)


24

OOR-ELS ORVOSI ELSŐSEGÉLY Tantárgyfelelős: DR. BOGÁR LAJOS, egyetemi tanár Sürgősségi Orvostani Tanszék

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 14 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – max. 250 fő Előfeltételek: nincs

Tematika A tantárgy oktatására biztosított 14 gyakorlati óra során az első évfolyamos hallgatóknak a sürgősségi betegellátás legfontosabb alapelemeit és azok gyakorlati végrehajtásának módszereit kell elsajátítaniuk. Ebben az oktatási feladatban elsődleges fontosságú a keringés- és légzésleállás során alkalmazandó vizsgálati eljárások gyors és biztonságos alkalmazása, majd az alapvető életmentési tevékenység, tehát a reanimáció végrehajtása. Ezen túl a hallgatóknak meg kell tanulniuk az egyéb, azonnali életveszélyt okozó betegségek gyors helyszíni és sürgősségi osztályon alkalmazandó diagnosztikájának és terápiájának elemeit is az acut myocardialis infarctus, az életet veszélyeztető pulmonalis embolia, a baleseti sérülések és a vérvesztéses sokk, az életveszélyt okozó fertőzéses betegségek, a közvetlen életveszélyt okozó mérgezések, az anyagcsere-betegségek, légúti elzáródások, központi idegrendszeri kórképek helyszíni ellátásában. Tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: A tantárgynak két célja van. Az első: a hallgató legyen képes a súlyos vagy közvetlen életveszélyt okozó betegségek helyszíni ellátásánál olyan biztonsággal és eredményességgel működni, amelyet az orvostanhallgatótól a közvélemény elvár -- még akkor is, ha ő csupán a preklinikai éveit tölti. A második: az orvosi tanulmányait megkezdő hallgató kapjon információkat arra vonatkozóan, hogy a preklinikai tárgyak ismeretanyagának elsajátítása miként fogja segíteni a gyógyító munkáját, és ezzel az érdeklődése e tantárgyak felé még intenzívebb legyen.

A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokról való hiányzás maximum 20%-os lehet.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az évfolyam más csoportjának gyakorlatán történő részvétel.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dr. Göbl Gábor: Oxyológia, Medicina, 2001.

Bogár Lajos: Érzéstelenítés - Esetfantáziák vészhelyzetekről medikusoknak és fiatal orvosoknak, Medicina Kiadó, Budapest, 2010.

Előadások

Gyakorlatok 1 1. Az alapvető életmentés elemei (az elsősegélynyújtás alapjai, az újraélesztés ABC-je, 2 1. Az alapvető életmentés elemei (az elsősegélynyújtás alapjai, az újraélesztés ABC-je, 3 2. Az alapvető életmentés elemeinek ismételt gyakorlása 4 2. Az alapvető életmentés elemeinek ismételt gyakorlása 5 3. Acut myocardialis infarctus, életet veszélyeztető pulmonalis embolia 6 3. Acut myocardialis infarctus, életet veszélyeztető pulmonalis embolia 7 4. Baleseti sérülések és a vérvesztéses sokk (sebellátás, vérzések ellátása) 8 4. Baleseti sérülések és a vérvesztéses sokk (sebellátás, vérzések ellátása) 9 5. Közvetlen életveszélyt okozó mérgezések 10 5. Közvetlen életveszélyt okozó mérgezések 11 6. Anyagcsere-betegségek, légúti elzáródások, központi idegrendszeri kórképek 12 6. Anyagcsere-betegségek, légúti elzáródások, központi idegrendszeri kórképek 13 7. Az alapvető életmentés elemeinek ismételt gyakorlása 14 7. Az alapvető életmentés elemeinek ismételt gyakorlása

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők Dr. Bátai István (BAIMABO.PTE), Dr. Bognár Zsuzsanna (BOZFAEO.PTE), Dr. Csontos Csaba (CSCSAAP.PTE), Dr. Ezer Erzsébet (EZEMAAO.PTE), Dr. Hideg Gyöngyvér (HIGTAA0.PTE), Dr. Jáksó Krisztián (JAKFAAO.PTE), Dr. Molnár Tihamér (MOTTAA0.PTE), Dr. Mühl Diána (MUDMAAO.PTE), Dr. Nagy Klára Márta (NAKMAAO.PTE), Dr. Rendeki Szilárd (RESGABA.PTE), Dr. Szabó Péter I (SZPFABO.PTE), Dr. Szabó Zoltán (SZZUABO.PTE), Dr. Szélig Livia (SZLTAA0.PTE), Dr. Tátrai Ildikó (TAITAA0.PTE), Dr. Toldi János (TOJFADO.PTE), Dr. Weiling Zsolt (WEZMAAO.PTE)


25

OOR-OKA ORVOSI KÉMIA ALAPJAI Tantárgyfelelős: DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 28 óra szeminárium = összesen 28 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – nincs Előfeltételek: nincs

Tematika A tantárgy a kémiai alapismereteket kívánja bővíteni, különös tekintettel azokra a részekre, amelyek a középiskolás tananyagból kimaradtak. Segítséget ad az Orvosi Kémia előadásainak, gyakorlatainak könnyebb elsajátításához.

A félév elfogadásának feltételei Az első héten a hallgatók egy felmérő dolgozatot írhatnak. Akik ezt a dolgozatot 50% fölött teljesítik, mentesülnek a kurzus látogatásának kötelezettsége alól.

A többi hallgató számára a tanulmányi és vizsgaszabályzatban megadott hiányzás fogadható el, és kettő ellenőrző dolgozat megírása kötelező. A félév elfogadásához a félévközi dolgozatok átlagának el kell érnie a 30%-ot.



Ajánlott:

Veszprémi Tamás: Általános kémia. Akadémiai Kiadó Bp. 2008.

Előadások

Gyakorlatok

Szemináriumok 1 Kémiai képletek, egyenletek felírása 2 Kémiai képletek, egyenletek felírása 3 Redoxiegyenletek 4 Redoxiegyenletek 5 Koncentrációszámítások 6 Koncentrációszámítások 7 Koncentrációszámítások 8 Koncentrációszámítások 9 Koncentrációszámítások 10 Koncentrációszámítások 11 Elektrolitok, ozmometria 12 Elektrolitok, ozmometria 13 Egyensúlyok, disszociációfok 14 Egyensúlyok, disszociációfok 15 pH-számítás 16 pH-számítás 17 Potenciometria, pufferrendszerek 18 Potenciometria, pufferrendszerek 19 Pufferek pH-számítása 20 Pufferek pH-számítása 21 Pufferek pH-számítása 22 Pufferek pH-számítása 23 Gáztörvények 24 Gáztörvények 25 Szerves kémiai reakciók I. 26 Szerves kémiai reakciók I. 27 Szerves kémiai reakciók II. 28 Szerves kémiai reakciók II.


26

Vizsgakérdések Nincs.

Közreműködők Agócs Attila Dr. (AGAQAAP.PTE), Nagy Veronika Dr. (NAVOAAK.PTE), Matus Zoltán Dr. (MAZGAAO.PTE), Takátsy Anikó Rita Dr. (TAAAAA.T.JPTE), Háda Magdolna (HAMFAA.T.JPTE), Böddi Katalin (BOKDAA.T.JPTE), Jakus Péter Dr. (JAPAAA.T.JPTE), Gulyás Gergely (GUGSAAP.PTE), Bóna Ágnes (BOARAAO.PTE), Radó-Turcsi Erika (RAESAAP.PTE), Jámbor Éva (JAEHAAT.PTE),


27

OOA-AA1 ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 1. Tantárgyfelelős: DR. KOVÁCS MAGDOLNA, egyetemi tanár Anatómiai Intézet

5 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 56 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 234 fő Előfeltételek: OOA-SF1 egyidejű felvétel

Tematika A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport első része. A tantárgy tanulása során megismerkednek az emberi test csontjaival, ízületeivel és izmaival, valamint a végtagok és a törzs tájanatómiájával.

A félév elfogadásának feltételei Jelenlét az órák legalább 85%-án (max. 11 óra hiányzás)

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Másik tanulócsoporttal, még a hiányzás hetében.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu

Előadások 1 Az anatómia tárgya és felosztása Dr. Reglődi Dóra 2 Általános csonttan és ízülettan Dr. Kovács Magdolna 3 A csontos és szalagos medence. A medence statikája, a lábboltozat. Dr. Tóth Pál 4 Általános myológia, angiológia, neurológia. Tájanatómiai bevezető. Dr. Csernus Valér 5 A medence és az alsó végtag a klinikus szemével. Képalkotó eljárások. Dr. Than Péter 6 A gerinc és mellkas szerkezete és mozgásai. Dr. Csernus Valér 7 A végtagok és az emlő nyirokelvezetése. A regionális nyirokcsomók klinikai jelentősége. Dr. Kovács Magdolna 8 A koponya csontjai, szerkezete. Az agykoponya Dr. Csernus Valér 9 Az arckoponya és üregei. Dr. Csernus Valér 10 Az alsó végtag és a törzs izmainak klinikai aspektusai. Dr. Than Péter 11 A felső végtag ízület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból. Dr. Kovács Magdolna 12 A felső végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik. Dr. Kovács Magdolna 13 Az alsó végtag és a törzs ízület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból. Dr. Kovács Magdolna 14 Az alsó végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik. Dr. Kovács Magdolna

Gyakorlatok 1 Fő irányok és síkok. 2 A vállöv csontjai. 3 A felkar és az alkar csontjai 1. 4 A felkar és az alkar csontjai 2. 5 A kéz csontjai. 6 A vállöv ízületei.


28

7 A vállízület. 8 A könyökízület. 9 A kéz ízületei 1. 10 A kéz ízületei 2. 11 A medencecsont és sacrum. A medence egészben. 12 A kismedence. 13 A combcsont. 14 A lábszár csontjai. 15 A csípőízület. 16 A térdízület. 17 A láb csontjai és ízületei 1. 18 A láb csontjai és ízületei 2. 19 Az alsó és felső végtag csont- és ízülettanának ismétlése 1. 20 Az alsó és felső végtag csont- és ízülettanának ismétlése 2. 21 A felső és alsó végtag ventralis régiói 1 22 A felső és alsó végtag ventralis régiói 2. 23 A felső és alsó végtag ventralis régiói 3. 24 A felső és alsó végtag ventralis régiói 4. 25 A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 1. 26 A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 2. 27 A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 3. 28 A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 4. 29 A végtagok és hasfal ventralis régiói 5. Csigolyák, bordák, mellkas 1. 30 A végtagok és hasfal ventralis régiói 6. Csigolyák, bordák, mellkas 2. 31 A végtagok és hasfal ventralis régiói 7. Csigolyák, bordák, mellkas 3. 32 A végtagok és hasfal ventralis régiói 8. Csigolyák, bordák, mellkas 4. 33 A végtagok és hasfal ventralis régiói 9. A gerinc és mellkas ízületei 1. 34 A végtagok és hasfal ventralis régiói 10. A gerinc és mellkas ízületei 2. 35 A végtagok és hasfal ventralis régiói 11. A gerinc és mellkas ízületei 3. 36 A végtagok és hasfal ventralis régiói 12. A gerinc és mellkas ízületei 4. 37 A végtagok és hasfal ventralis régiói 13. A koponya 1. 38 A végtagok és hasfal ventralis régiói 14. A koponya 2. 39 A végtagok és hasfal ventralis régiói 15. A koponya 3. 40 A végtagok és hasfal ventralis régiói 16 . A koponya 4. 41 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 1. A koponya 5. 42 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 2. A koponya 6. 43 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 3. A koponya 7. 44 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 4. A koponya 8. 45 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 5. R. nuchae és hátizmok 1. A koponya 9. 46 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 6. R. nuchae és hátizmok 2. A koponya 10. 47 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 7. R. nuchae és hátizmok 3. A koponya 11. 48 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 8. R. nuchae és hátizmok 4. A koponya 12. 49 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 9. R. nuchae és hátizmok 5. A koponya 13. 50 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 10. R. nuchae és hátizmok 6. A koponya 14. 51 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 11. R. nuchae és hátizmok 7. A koponya 15. 52 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 12. R. nuchae és hátizmok 8. A koponya 16. 53 A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 1. 54 A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 2. 55 A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 3. 56 A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 4.

Szemináriumok

Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu


29

Közreműködők Dr. Dányádi Bese (DABNAAO.PTE), Dr. Horváth Gábor (HOGNAAO.PTE), Dr. Józsa Gergő (JOGIAAO.PTE), Dr. Kvárik Tímea (KVTOAAO.PTE), Dr. Mammel Barbara (MABMAAB.PTE), Dr. Werling Dóra (WEDNAAT.PTE), Fábián Eszter (FAEGAAT.PTE), Kovács László Ákos (KOLQAAO.PTE)


30

OOA-AED KÖZEGÉSZSÉGTAN 2. (ÁLTALÁNOS EPIDEMIOLÓGIA ÉS DEMOGRÁFIA) Tantárgyfelelős: DR. KISS ISTVÁN, egyetemi tanár Orvosi Népegészségtani Intézet

2 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 14 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – nincs Előfeltételek: OOA-MET teljesített, OOA-MET teljesített

Tematika A tantárgy ismerteti a betegségek okainak valamint kockázati tényezőinek vizsgálatára alkalmas populációs szintű vizsgálatok módszertani alapjait. Bemutatja az oksági összefüggések kritériumait, az epidemiológiai vizsgálatok tervezésének, kivitelezésének és kritikus értékelésének szempontjait. Foglalkozik a népesség szerkezetével, annak időbeli változásaival, és ennek az egészségüggyel fennálló kölcsönhatásaival.

A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokon való részvétel kötelező, megengedett hiányzás: 1x2 óra.

Vizsga: kollokvium (írásbeli teszt) + félévközi számonkérés a 12. héten (számítógépes program használata az epidemiológiai statisztikában) - ennek sikeres abszolválása a félév elfogadásának feltétele.

A betegségmegelőzés alapjai (OOABMA), Általános epidemiológia és demográfia (OOAAED), Környezet-egészségtan (OOAKET), Népegészségügyi orvostan (OOPNEO), Részletes epidemiológia (OOKREP), Munkahigiéne és foglalkozás-orvostan (OOKMFO) tárgyak lezárásaként a 8. szemeszter vizsgaidőszakában a hallgatók Közegészségtan szigorlatot kötelesek tenni, ha valamennyi tárgy sikeres vizsgával zárult.


A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Népegészségügyi Orvostan (szerk.: Ember István, Dialóg Campus Kiadó, 2007.)

IX.1. fejezet: Általános epidemiológia

A VII. (Demográfia) fejezetből az alábbi részek:

VII.1.1.1-VII.1.2.5.

VII.1.3.1.: a 88. oldalon levő „A születések és a termékenység alakulása” alcímig

VII.1.3.2.: a 98. oldalon levő „A halandóság alakulása” alcímig

VII.1.3.3-ból a „Fogalmak és mutatószámok” alfejezet

Előadások 1 Az epidemiológia fogalma, célja, kialakulása Dr. Kiss István 2 Az oksági összefüggés bizonyításának kritériumai. Oksági modellek. Dr. Kiss István 3 Epidemiológiai mutatók és alkalmazásuk. Epidemiológiai összefüggések mérésének lehetőségei. Dr. Horváth-Sarródi Andrea 4 Epidemiológiai vizsgálatok típusai. Deskriptív vizsgálatok. Dr. Kiss István 5 Analitikus epidemiológiai vizsgálatok I. Dr. Kiss István 6 Analitikus epidemiológiai vizsgálatok II. Dr. Kiss István 7 Experimentális epidemiológiai vizsgálatok. Klinikai epidemiológia. Dr. Kiss István 8 Hibák, zavaró tényezők és kiküszöbölésük. Dr. Kiss István 9 Alkalmazott epidemiológia: Szűrővizsgálatok alapelvei. Dr. Horváth-Sarródi Andrea 10 Molekuláris epidemiológia. Dr. Kiss István


31

11 Demográfiai alapfogalmak, a népesség szerkezete. Dr. Kiss István 12 A népesség szerkezetét és annak változásait befolyásoló tényezők. Dr. Gombos Katalin 13 Magyarország történeti demográfiája. Demográfiai krízis. 14 A fejlett és fejlődő országok főbb demográfiai tendenciái. Dr. Gombos Katalin

Gyakorlatok 1 Problémamegoldás az epidemiológiában. 2 Epidemiológiai mutatók és alkalmazásuk. Epidemiológiai vizsgálatok: hibák csoportjai és kiküszöbölésük. 3 Direkt és indirekt standardizálás. 4 Epidemiológiai számítások: esély-hányados, relatív kockázat. (SPSS I.) 5 Epidemiológiai számítások: zavaró tényezők, stratifikált analízis. (SPSS II.) 6 Epidemiológiai számítások: a minta nagysága, túlélési görbék, logisztikus regresszió

Térinformatika. (SPSS III.) 7 Epidemiológiai vizsgálat elemzése. Gyakorlati vizsga.

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők


32

OOA-BEB BEVEZETÉS A BIOKÉMIÁBA Tantárgyfelelős: DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – Előfeltételek: nincs

Tematika A "Bevezetés a biokémiába" tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, élettan, gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához. Szerves és bioorganikus kémia címen foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával, illetve a biomolekulák kémiájával és biokémiájával. A kémiai gyakorlatok a szerves- és biokémia és az anyagismeret elsajátítását célozzák meg.

A félév elfogadásának feltételei 2db félévközi zárthelyi megírása. A félév utolsó hetében pótlási (igazolt hiányzók esetén) és javítási lehetőséget biztosítunk. A zárthelyik átlaga el kell, hogy érje minimálisan a 30%-ot. A félév 2-13 hetében összesen 10 alkalommal a gyakorlaton a gyakorlatok anyagából rövid dolgozatot íratunk. A félév elfogadásának feltétele minimum 8 rövid dolgozat megírása és legalább 5 dolgozat sikeres teljesítése. A gyakorlatokon jegyzőkönyvet kell vezetni. A rövid dolgozat eredménye csak a jegyzőkönyv gyakorlatvezető által történt elfogadása esetén válik érvényessé. Az előadások, szemináriumok, gyakorlatok látogatása kötelező.


A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tankönyv

Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp. 2005.

Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006

Nelson - Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 5th Ed., W. H. Freeman, 2008 (vagy a megelőző kiadása)

Ádám Veronika (szerk.:) Orvosi biokémia, Medicina, 2004.

Sümegi Balázs (szerk.:) Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997

Berg - Tymoczko - Stryer: Biochemistry, 6th Ed, W.H.Freeman, 2007

Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations, 6th Ed, Wiley-Liss, 2006

Ajánlott Irodalom:

Nagy Veronika (szerk.): Orvosi kémiai gyakorlatok, Internetes jegyzet PTE ÁOK, 2011

McMurray, Fay: Chemistry (latest edition)

Előadások 1 Heterociklusos vegyületek, karbonsavszármazékaik. Dr. Lóránd Tamás 2 Biológiailag fontos heterociklusos vegyületek Dr. Lóránd Tamás 3 Alkaloidok, farmakológiailag aktív vegyületek Dr. Lóránd Tamás 4 Nukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak. Dr. Agócs Attila 5 Nukleotid koenzimek, bioenergetika Dr. Berente Zoltán 6 Aminosavak, peptidek Dr. Berente Zoltán 7 Fehérjék, primer szerkezet, szekvencia-meghatározás Dr. Berente Zoltán 8 3D fehérje szerkezet és funkció Dr. Berente Zoltán 9 Hemoglobin, oxigén-transzport Dr. Berente Zoltán


33

10 Az enzimkinetika alapjai Dr. Berente Zoltán 11 Az enzimaktivitás szabályozása és gátlása, izoenzimek Dr. Berente Zoltán 12 A szénhidrátok szerkezete és reaktivitása Dr. Agócs Attila 13 Orvosi szempontból fontos mono-, di- és oligoszaharidok Dr. Agócs Attila 14 A glikolízis reakciói Dr. Agócs Attila 15 A glikolízis szabályozása Dr. Agócs Attila 16 A glikolízishez kapcsolódó metabolikus útvonalak Dr. Agócs Attila 17 Egyszerű- és összetett lipidek Dr. Agócs Attila 18 Biológiailag releváns lipidek (prosztaglandinok, terpének) Dr. Agócs Attila 19 Biológiailag releváns lipidek (szteroidok) Dr. Lóránd Tamás 20 Biológiai membránok jellemzése Dr. Agócs Attila 21 Zsírsav oxidáció Dr. Agócs Attila 22 A piruvát dehidrogenáz komplex és a citrát ciklus reakciói Dr. Agócs Attila 23 A citrát ciklus szabályozása Dr. Agócs Attila 24 A légzési lánc és gátlása Dr. Berente Zoltán 25 ATP szintézis Dr. Berente Zoltán 26 Mitokondriális transzportfolyamatok, ingák Dr. Berente Zoltán 27 Az enzimek szupramolekuláris szerveződése Dr. Berente Zoltán 28 Reaktív oxigén-származékok Dr. Berente Zoltán

Gyakorlatok 1 Szerves kémiai műveletek (megbeszélés, feladatok ismétlése) 3 Liofilizálás, szilárd-folyadék extrakció 5 Koffein izolálása 7 Sztereokémia, feladatok ismétlése 9 Vékonyréteg kromatográfia, ioncserélő kromatográfia 11 Oszlopkromatográfia, HPLC 13 Fehérjék vizsgálata, dialízis 15 Szénhidrátok vizsgálata 17 Enzimkinetika 1 19 Enzimkinetika 2 21 Lipidek vizsgálata 23 Lipidek és szénhidrátok 25 Tömegspektrometria. Bevezetés a proteomikába 27 Összegzés, ismétlés.


34

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők Bóna Ágnes (BOARAAO.PTE), Böddi Katalin (BOKDAA.T.JPTE), Dr. Agócs Attila (AGAQAAP.PTE), Dr. Avar Péter Ágoston (AVPGAAO.PTE), Dr. Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Dr. Márk László (MALMAAO.PTE), Dr. Matus Zoltán (MAZGAAO.PTE), Dr. Nagy Veronika (NAVOAAK.PTE), Dr. Takátsy Anikó Rita (TAAAAA.T.JPTE), Gulyás Gegely (GUGSAAP.PTE), Háda Magdolna (HAMFAA.T.JPTE), Jámbor Éva (JAEHAAT.PTE), Radó-Turcsi Erika (RAESAAP.PTE)


35

OOA-BI2 BIOFIZIKA 2. Tantárgyfelelős: DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet

3 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 42 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – nincs Előfeltételek: OOA-BI1 teljesített

Tematika A tantárgy a Biofizika 1 tantárgyra építve tárgyalja az élő anyag szerkezetének és működésének vizsgálatát szolgáló fizikai, biofizikai, valamint fizikai jellegű orvosdiagnosztikai módszerek alapjait. Az orvosi diagnosztikai eljárások alapelvei rövidített formában hangzanak el, utalva a preklinikai modulban ennek a témakörnek szentelt önálló kurzusra.

A félév elfogadásának feltételei A félév elfogadásának feltétele az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás megengedett. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül. A félév során a hallgatók dolgozatot írnak, amelynek eredménye alapján mentességet kaphatnak a kollokvium adott részei alól.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. A hallgatók csak saját csoportjuk gyakorlatán pótolhatnak, egy pótgyakorlat során csak egy gyakorlat pótolható.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006

Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs

Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu

Előadások 1 Spektrofotometria Dr. Orbán József 2 Infravörös és Raman spektroszkópia Dr. Orbán József 3 Fluoreszcencia spektroszkópia Dr. Lukács András Szilárd 4 Fluoreszcencia anizotrópia. FRET Dr. Lukács András Szilárd 5 Fénymikroszkópia, fluoreszcencia mikroszkópia Dr. Bugyi Beáta 6 Modern mikroszkópiai módszerek. FRAP Dr. Bugyi Beáta 7 Áramlási citometria Dr. Grama László 8 NMR Dr. Visegrády Balázs 9 MRI Dr. Visegrády Balázs 10 Röntgendiagnosztika, CT Dr. Hild Gábor 11 Gamma-kamera, SPECT, PET Dr. Hild Gábor 12 Ultrahang Dr. Grama László 13 Szedimentáció, elektroforézis Dr. Talián Csaba Gábor 14 Tömegspektrometria Dr. Talián Csaba Gábor


36

Gyakorlatok 1 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 2 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 3 Mérések Geiger-Müller számlálóval. Radioaktív felezési idő I 4 Mérések Geiger-Müller számlálóval. Radioaktív felezési idő I 5 Gamma-abszorpció és spektrometria 6 Gamma-abszorpció és spektrometria 7 Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése. Radioaktív felezési idő II 8 Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése. Radioaktív felezési idő II 9 Szcintigráfia 10 Szcintigráfia 11 Optika 12 Optika 13 Pótmérés, szeminárium 14 Pótmérés, szeminárium 15 Abszorpciós fotometria 16 Abszorpciós fotometria 17 Vérnyomásmérés. Elektrokardiográfia (EKG) 18 Vérnyomásmérés. Elektrokardiográfia (EKG) 19 Ultrahang 20 Ultrahang 21 Hőmérsékletmérés 22 Hőmérsékletmérés 23 Audiometria 24 Audiometria 25 Pótmérés, szeminárium 26 Pótmérés, szeminárium 27 Pótmérés, szeminárium 28 Pótmérés, szeminárium

Szemináriumok

Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu)

Közreműködők Barkó Szilvia (BASFAA.T.JPTE), Czimbalek Lívia Mária (CZLAAA.T.JPTE), Dr. Bódis Emőke (BOEAAD.T.JPTE), Dr. Bugyi Beáta (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Grama László (GRLHAAO.PTE), Dr. Hild Gábor (HIGMAAO.PTE), Dr. Kengyel András Miklós (KEAFACO.PTE), Dr. Lukács András Szilárd (LUATAA0.PTE), Dr. Orbán József (ORJFAAP.PTE), Dr. Talián Csaba Gábor (TACRAAO.PTE), Dr. Visegrády Balázs (VIBAAB.T.JPTE), Huber Tamás (HUTEAB.T.JPTE), Kardos Roland (KARFAB.T.JPTE), Kollár Veronika Tünde (KOVGACT.PTE), Raics Katalin (RAKHAAT.PTE), Tóth Mónika Ágnes (TOMIAAT.PTE), Türmer Katalin (TUKIAAT.PTE), Ujfalusi Zoltán (UJZDAA.T.JPTE), Vig Andrea Teréz (VIAFAAO.PTE)


37

OOA-MB2 MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 2. Tantárgyfelelős: DR. SZEBERÉNYI JÓZSEF, egyetemi tanár Orvosi Biológiai Intézet

4 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 12 óra gyakorlat + 16 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – nincs Előfeltételek: OOA-MB1 teljesített

Tematika A két féléves tárgy célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az egészséges és kóros sejt szabályozási mechanizmusokkal kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése, a klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy második szemeszterének fő témái: a sejthártya és az extracelluláris mátrix jellemző tulajdonságai; intracelluláris jelátviteli folyamatok; a daganatképződés celluláris és molekuláris mechanizmusai; bevezetés az orvosi genetikába; molekuláris medicina.

A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv és jegyzet:

Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia

Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok

Ajánlott könyvek:

Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach

Lodish et al.: Molecular Cell Biology

Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell

Szeberényi J.: Experiments in Molecular Cell Biology

Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából

Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia

Előadások 1 Nyitó előadás Dr. Szeberényi József 2 Passzív transzort folyamatok Dr. Szeberényi József 3 Aktív transzport folyamatok Dr. Szeberényi József 4 Extracelluláris mátrix Dr. Komáromy László 5 Jelátviteli mechanizmusok I: A jelátvitel típusai Dr. Szeberényi József 6 Jelátviteli mechanizmusok II: G-proteinek szerepe a jelátvitelben Dr. Szeberényi József 7 Jelátviteli mechanizmusok III: Növekedési faktorok jelátvitele Dr. Szeberényi József 8 Jelátviteli mechanizmusok IV: Stresszjelátvitel Dr. Szeberényi József 9 Jelátviteli mechanizmusok V: Citokin- és integrin-jelátvitel Dr. Szeberényi József 10 Jelátviteli mechanizmusok VI: A jelátvitel általános jellemzői Dr. Szeberényi József 11 Az egyedfejlődés molekuláris alapjai ifj. Dr. Sétáló György


38

12 Apoptózis Dr. Szeberényi József 13 A tumor sejt Dr. Komáromy László 14 DNS tumor vírusok Dr. Komáromy László 15 RNS tumor vírusok Dr. Komáromy László 16 Retrovirális onkogének Dr. Komáromy László 17 Celluláris onkogének I. Dr. Szeberényi József 18 Celluláris onkogének II. Dr. Pap Marianna 19 Celluláris onkogének III. Dr. Pap Marianna 20 Tumor szuppresszor gének I. Dr. Szeberényi József 21 Tumor szuppresszor gének II. Dr. Szeberényi József 22 Onkogének szerepe a sejtciklusban Dr. Szeberényi József 23 A daganatképződés többlépéses mechanizmusa I: Experimentális karcinogenezis Dr. Szeberényi József 24 A daganatképződés többlépéses mechanizmusa II: Tumorinvázió és áttétképződés Dr. Szeberényi József 25 Témazáró előadás Dr. Szeberényi József 26 Molekuláris diagnosztika Dr. Szeberényi József 27 Génterápia Dr. Szeberényi József 28 Záróelőadás Dr. Szeberényi József

Gyakorlatok 1 Fáziskontraszt mikroszkópia. Polarizációs mikroszkópia 2 Fáziskontraszt mikroszkópia. Polarizációs mikroszkópia 3 Makromolekulák hisztokémiája 4 Makromolekulák hisztokémiája 5 Membrán, transzport, extracelluláris mátrix 6 Membrán, transzport, extracelluláris mátrix 7 Jelátvitel és tumorbiológia 8 Jelátvitel és tumorbiológia 9 Immuncitokémia, immunhisztokémia 10 Immuncitokémia, immunhisztokémia 11 Apoptózis 12 Apoptózis

Szemináriumok 1 Citoszkeleton 2 Membrán 3 Transzport 4 Extracelluláris mátrix 5 A kémiai jelátvitel típusai. Receptorok. A cAMP-út 6 Dolgozat: Citoszkeleton. Membrán, transzport, extracelluláris mátrix 7 Jelátviteli mechanizmusok: Foszfolipáz C-út. Növekedési faktor és citokin jelátvitel 8 Fejlődésbiológia. Apoptózis. A tumor sejt


39

9 Dolgozat: Jelátviteli folyamatok 10 Tumor vírusok 11 Retrovirális és celluláris onkogének 12 Tumor szuppresszor gének. Onkogének és a sejtciklus. A daganatképződés többlépéses mechanizmusa 13 Dolgozat: Fejlődésbiológia. Apoptózis. A tumor sejt. Tumor vírusok. Retrovirális és celluláris onkogének 14 Molekuláris medicina 15 Félévzáró teszt 16 Félévzáró teszt

Vizsgakérdések 1. Fehérjék

2. Lipidek

3. Szénhidrátok

4. Nukleozidok, nukleotidok

5. A DNS szerkezete

6. A DNS örökítő anyag szerepét igazoló kísérletek

7. Az RNS szerkezete és típusai

8. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása

9. Az immuncitokémia módszerei

10. Restrikciós endonukleázok

11. Southern-blot

12. A DNS szekvenciaanalízise

13. DNS-chipek

14. Genomtárak

15. Polimeráz láncreakció

16. Transzgénikus élőlények

17. Célzott géninaktiváció

18. Az endogén génműködés gátlása az mRNS szintjén

19. cDNS-tárak

20. Northern-blot

21. Immunprecipitáció és Western-blot

22. A sejtmag szerkezete

23. A kromatin szerveződése

24. Egyedi és ismétlődő szekvenciák

25. A kromatin kémiai összetétele

26. A sejtciklus fázisai

27. A sejtciklus szabályozása

28. Mitózis

29. Meiózis

30. A replikáció általános jellemzői

31. A prokariota replikáció mechanizmusa

32. Az eukariota replikáció jellemzői

33. DNS-repair

34. A prokariota transzkripció mechanizmusa

35. Az eukariota transzkripció általános jellemzői

36. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése


40

37. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció

38. Pre-mRNS splicing

39. Aminoacil-tRNS szintézis

40. A riboszómák szerkezete és működése

41. A genetikai kód

42. A transzláció iniciációja

43. A transzláció elongációja és terminációja

44. A transzláció általános jellemzői

45. A laktóz operon

46. A triptofán operon

47. Klónozás sejtmag-transzplantációval

48. Az eukariota pre-mRNS szintézisének és érésének szabályozása

49. Az eukariota mRNS-ek transzportjának, transzlációjának és degradációjának szabályozása

50. Az eukariota fehérjék aktivitásának és degradációjának szabályozása

51. Eukariota transzkripciós faktorok

52. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa

53. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum

54. Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció

55. A szekréció mechanizmusa

56. Endocitózis

57. A vezikuláris transzport mechanizmusa

58. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum

59. Oxigén szabadgyökök. Membránkárosodás. Lipid-peroxidáció

60. A mitokondriumok felépítése és működése

61. A mitokondriumok genetikai apparátusa

62. Mitokondrium betegségek

63. Mikrotubulusok

64. Mikrofilamentumok

65. Intermedier filamentumok

66. A sejtmembrán szerkezete

67. Sejt-sejt kapcsolatok

68. Passzív transzport folyamatok

69. Aktív transzport folyamatok

70. Az extracellularis mátrix összetétele és szerkezete

71. A kémiai jelátvitel típusai

72. cAMP által közvetített jelátvitel

73. Foszfolipid eredetű másodlagos messengerek

74. A növekedési faktorok jelátvitele

75. Citokin-jelátvitel

76. Stressz-jelátvitel

77. Sejt-mátrix kapcsolatok, integrin-jelátvitel

78. TGF-béta-, Wnt-, Notch-, Hedgehog-jelátvitel

79. A fehérjekinázok szerepe jelátviteli folymatokban


41

80. Jelamplifikáció, jeltermináció, jelátviteli hálózatok

81. Az egyedfejlődés molekuláris alapjai

82. Az apoptózis fiziológiás és patológiás jelentősége

83. Az apoptózis mechanizmusa

84. A tumorsejt általános jellemzői

85. Onkogén DNS-vírusok

86. Retrovírusok

87. Retrovirális onkogének

88. Celluláris onkogének azonosítása géntranszfer segítségével

89. A gyengén transzformáló retrovírusok onkogén hatása

90. A celluláris onkogének létrejöttének mechanizmusai

91. A tumor szuppresszor gének általános jellemzői

92. Az Rb és p53 fehérjék jellemzői

93. Tumor szuppresszor gének szerepe a Wilms-tumor, a neurofibromatosis, a vastagbélrák és az emlődaganatok kialakulásában

94. Onkogének szerepe a sejtciklus szabályozásában

95. Az experimentális karcinogenezis szakaszai

96. A tumorképződés lépései természetes daganatokban

97. Öröklődő betegségek molekuláris diagnózisa

98. Daganatok, fertőző betegségek molekuláris diagnózisa

99. A géntranszfer módszerei

100. A humán génterápia lehetőségei

Közreműködők Dr. Ábrahám Hajnalka (ABHMAAO.PTE), Dr. Balogh András (BAAFACE.PTE), Dr. Bátor Judit (BAJFAAO.PTE), Dr. Berta Gergely (BEGFADO.PTE), Dr. Kemény Ágnes (KEAAAA.T.JPTE), Dr. Kürthy Mária (KUMPAAP.PTE), Harci Alexandra (HAAGABT.PTE), Németh Mária (NEMGAAT.PTE), Schipp Renáta (SCRDAA.T.JPTE), Varga Judit (VAJfACT.PTE)


42

OOA-SF1 SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN 1. Tantárgyfelelős: DR. HORVÁTH JUDIT, egyetemi docens Anatómiai Intézet

4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 234 fő Előfeltételek: OOA-AA1 egyidejű felvétel + OOA-MB1 teljesített

Tematika Alapszövettan. Alap-fejlődéstan (embryogenesis). Az emberi alapszövetek mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak, valamint az emberi test korai fejlődésének ismertetése. A két-féléves tantárgycsoport első része. A szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a patológiás elváltozások megértését. Az embriológia ismerete elengedhetetlen a normál anatómiai situs megértéséhez és magyarázatot nyújt bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulására.

A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni (Szövettan-1 munkafüzet). A jegyzőkönyv megfelelő vezetését a gyakorlatvezető igazolja a félév végén. Hiányzás (bármilyen okból!) legfeljebb a foglalkozások 15%-áról (8 tanóra = pl. 4 gyakorlat, vagy 3 gyakorlat és 2 előadás, stb.).

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, más csoporttal, kizárólag ugyanazon a héten, maximum kétszer félévenként.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu/

Előadások 1 Szövettani bevezető. Mikroszkópos technikák, festések. Alapszövetek. Dr. Horváth Judit 2 Hámszövetek. Dr. Csernus Valér 3 Fedőhámok. Dr. Csernus Valér 4 Mirigyhámok Dr. Csernus Valér 5 A kötőszövet sejtjei. Dr. Csernus Valér 6 Kötőszöveti rostok és alapállomány Dr. Csernus Valér 7 A kötő- és támasztószövetek felosztása, típusai. Dr. Csernus Valér 8 Porcszövet Dr. Csernus Valér 9 Csontszövetek, desmogen csontosodás. Dr. Csernus Valér 10 Chondrogen csontosodás Dr. Csernus Valér 11 Izomszövetek 1. Dr. Csernus Valér 12 Izomszövetek 2. Dr. Csernus Valér 13 Progenesis I. Dr. Horváth Judit 14 Idegszövet 1. Dr. Gaszner Balázs 15 Progenesis II. Dr. Horváth Judit 16 Idegszövet 2. Dr. Gaszner Balázs


43

17 Megtermékenyítés, barázdálódás. Homebox gének. Dr. Horváth Judit 18 A vér alakos elemei. Dr. Reglődi Dóra 19 Blastocysta, implantáció. Dr. Horváth Judit 20 Haemopoesis. Dr. Reglődi Dóra 21 Gastrulatio, neurulatio. A test tengelyeinek meghatározódása. Dr. Horváth Judit 22 Az erek szövettana. Dr. Reglődi Dóra 23 A mesoderma tagozódása, az izomrendszer fejlődése Dr. Horváth Judit 24 Szövettani összefoglaló. Dr. Horváth Judit 25 Az embryo lefűződése, a köldökzsinór. Dr. Horváth Judit 26 Magzatburkok, decidua, placentáció. Dr. Horváth Judit 27 A magzat külső alaki fejlődése. Koponyafejlődés. Dr. Horváth Judit 28 Fejlődési rendellenességek, ikerterhesség Dr. Horváth Judit

Gyakorlatok 1 A mikroszkóp használata. Hisztotechnika 2 -- 3 Egyrétegű hámok 4 -- 5 Hengerhámok 6 -- 7 Többrétegű laphámok, átmeneti hám, pigmenthám 8 -- 9 Mirigyhám 10 -- 11 Kötőszöveti sejtek és rostok 12 -- 13 A kötőszövet típusai 14 -- 15 Porc- és csontszövet 16 -- 17 Csontosodás 18 -- 19 Izomszövet 20 -- 21 Idegszövet 22 -- 23 Vér és vérképződés 24 -- 25 Az erek szövettana 26 -- 27 Fejlődéstani szeminárium 28 --


44

Szemináriumok

Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu/

Közreműködők Bodrogi Ákos (BOAQAAO.PTE), Dr. Bánki Eszter (BAENAAO.PTE), Dr. Csernus Valér (CSVGAAO.PTE), Dr. Czeiter Endre (CZEFAAO.PTE), Dr. Dányádi Bese (DABNAAO.PTE), Dr. Farkas Boglárka (FABFADO.PTE), Dr. Farkas József (FAJSAAO.PTE), Dr. Gaszner Balázs (GABFADO.PTE), Dr. Hollósy Tibor (HOTFAAO.PTE), Dr. Horváth Gábor (HOGNAAO.PTE), Dr. Horváth Gabriella (HOGFAFO.PTE), Dr. Horváth Judit (HOJIAAO.PTE), Dr. Kiss Péter (KIPFABO.PTE), Dr. Kovács Magdolna (KOMLAAO.PTE), Dr. Kvárik Tímea (KVTOAAO.PTE), Dr. Lázár Gyula (LAGFABP.PTE), Dr. Lubics Andrea (PELMAAO.PTE), Dr. Mammel Barbara (MABMAAB.PTE), Dr. Matkovits Attila (MAASAAO.PTE), Dr. Nagy András Dávid (NAAFAFO.PTE), Dr. Rékási Zoltán (REZMAAO.PTE), Dr. Sétáló György (SEGGAAO.PTE), Dr. Tamás Andrea (TAAFAAO.PTE), Dr. Tima Lajos (TILGAAO.PTE), Dr. Tóth Pál (TOPMAAO.PTE), Fábián Eszter (FAEGAAT.PTE), Kardos Dániel (KADPABO.PTE), Opper Balázs (OPBFAB.T.JPTE)


45

OOR-APG ÁPOLÁSI ISMERETEK - GYAKORLAT Tantárgyfelelős: DR. OLÁH ANDRÁS, egyetemi docens ETK Ápolás és Betegellátás Intézet, Ápolástudományi Tanszék

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 90 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 90 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – nincs Előfeltételek: nincs

Tematika A tantárgy keretein belül a hallgatók megismerkedhetnek a legalapvetőbb azon ápolási ismeretekkel, melyeket a képzésük és későbbi munkavégzésük során hasznosíthatnak. Betekintést kapnak az ápolástudomány alapjaiba, a különböző végzettségű ápolók által ellátott feladatokba, képet kaphatnak a kórházak működéséről, a betegellátás menetéről, az ápolás kereteiről, valamint olyan mindennapos non-invazív és invazív beavatkozások elméleti és gyakorlati alapjait sajátíthatják el, melyek készség szintű ismerete elengedhetetlen a betegellátás során.

A félév elfogadásának feltételei Hiányzás nem lehetséges.


A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Oláh A. (szerk.) Az ápolástudomány tankönyve, Medicina Könyvkiadó, Budapest 2012. www.tankonyvtar.hu

Potter, Perry (1999) Az ápolás elméleti és gyakorlati alapjai, Medicina, Budapest

Elkin, Perry, Potter (2000) Ápolói beavatkozások és műveletek, Medicina, Budapest

Előadások

Gyakorlatok Osztályos ápolási gyakorlat felnőtt betegellátó osztályon.

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők Dr. Oláh András (OLAGAAE.PTE)


46

OOR-API ÁPOLÁSI ISMERETEK - ELMÉLET Tantárgyfelelős: DR. OLÁH ANDRÁS, egyetemi docens ETK Ápolás és Betegellátás Intézet, Ápolástudományi Tanszék

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 7 óra előadás + 7 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 200 fő Előfeltételek: nincs

Tematika A tantárgy keretein belül a hallgatók betekintést kaphatnak az ápolástudomány alapjaiba, képet kaphatnak az egészségügyi intézmények működéséről, valamint olyan mindennapos non-invazív és invazív beavatkozások elméleti és gyakorlati alapjait sajátíthatják el, melyek készség szintű ismerete elengedhetetlen a betegellátás során. A kurzus folyamán nagy hangsúlyt helyezünk a nemzetközi szinten is elfogadott, bizonyítékokon alapuló ismeretek átadására, valamint a tevékenységek demonstrációs termi körülmények közötti, mulage-ok segítségével történő bemutatására és gyakorlására.

A félév elfogadásának feltételei Maximum 25%-os hiányzás

Teszt minimum 60%-os teljesítése.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az egyéb csoportok oktatásakor, ha nem haladja meg a csoportszám növekedés a 10%-ot.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Oláh A. (szerk.) Az ápolástudomány tankönyve, Medicina Könyvkiadó, Budapest 2012. www.tankonyvtar.hu

Potter, Perry (1999) Az ápolás elméleti és gyakorlati alapjai, Medicina, Budapest

Elkin, Perry, Potter (2000) Ápolói beavatkozások és műveletek, Medicina, Budapest

Előadások 1 Vitális paraméterek megfigyelése: vérnyomás (vérnyomásmérő készülékek, a vérnyomásmérés menete), hőmérséklet

(hypotermia, hypertermia és láz kezelésének ápolói vonatkozásai, fizikális lázcsillapítás, hőmérő típusok, a hőmérsékletmérés helyei), légzés (a légzés megfigyelésének főbb szempontjai), pulzus (a pulzusmérés alapjai, pulzus qualitásainak megítélése, a pulzusmérés helyei, monitorrendszerek)

Dr. Oláh András 2 Infúziós terápia alapjai (vénás kanülök alkalmazásának lehetőségei, a kanülellátás főbb szempontjai, aktív- és passzív

biztonsági rendszerek jellemzői, infúziós szerelékek, infúziós pumpák) Dr. Oláh András 3 A gyógyszerelés alapjai (főbb gyógyszerformák ismerete, per orális gyógyszerelés, fülészeti kezelés, hüvelykezelés,

nasalis úton történő gyógyszerelés, szemészeti kezelés, rectális kezelés, transzdermális terápiás rendszer, parenterális gyógyszerelés;az injekciózás eszközrendszere, intracutan, subcután, intramusculáris, intravénás injekciózás jellemzői)

Dr. Oláh András 4 Oxigénterápia (az oxigénterápia során alkalmazott alacsony- és magas nyomású rendszerek ismerete, oxigénforrások,

inhalációs terápia. Vizeletürítés szükséglete (általános megfigyelési feladatok, vizelet mintavétel formái, hólyag katéterek fajjtái és jellemzőik, a vizelet felfogására alkalmas eszközök ismerete)

Dr. Oláh András 5 A kórházak általános felépítése, a fekvőbeteg osztályok felépítése, működési rendje, általános ápolási eszközök

bemutatása; Ápolási folyamat a gyakorlatban és az egészségügyi dokumentáció vezetése. Táplálkozás szükséglete, mesterséges enterális és parenterális táplálás főbb szempontjai, nazogasztrikus szonda alkalmazása

Dr. Oláh András 6 Székletürítés szükséglete (általános megfigyelési feladatok, a mintavétel formái, beöntés főbb típusai és jellemzői).

Higiénés betegápolás. Immobilitás, dekubitusz: prevenció és ellátás Dr. Oláh András 7 teszt megírása Dr. Oláh András

Gyakorlatok 1 Vitális paraméterek mérése, higiénés kézfertőtlenítés, alkoholos kézbedörzsölés, a vérnyomásmérés eszközrendszere,

vérnyomás meghatározása auscultatios módszerrel, systoles érték meghatározása palpatioval 2 Invazív beavatkozások az ellátás során: vérvétel (a szükséges eszközrendszer ismertetése, zárt vérvételi rendszer,

vérvételi csövek jellemzői, a véna kiválasztásának szempontjai, a vérvétel menete, a punkció helyének ellátása) 3 Perifériás vénabiztosítás perifériás rövid kanüllel, a véna kiválasztásának a menete, a punkció helyének ellátása,

gondozása, megfigyelési feladatok, gyógyszer bejuttatása a kanülön keresztül, a kanül átmosása és lezárása


47

4 Injekciózás: subcutan injekció beadása: kapcsolódó eszközrendszer (előre- és nem előre töltött fecskendők), a beadási helyek meghatározása az előnyök-hátrányok tükrében, a szúrás technikája; intramuscularis injekció beadása: kapcsolódó eszközrendszer, a beadási helyek meghatározása (ventrogluteális és dorsogluteális régió, deltaizom) az előnyök- hátrányok tükrében, a szúrás technikája; intravénás injekció beadása: kapcsolódó eszközrendszer, a beadási helyek meghatározása az előnyök hátrányok tükrében, a véna kiválasztásának a menete, a szúrás technikája

5 Infúziós terápia: a légtelenítés menete, infúzió bekötése, gyógyszer bejuttatása alapoldatba 6 Egyéb beavatkozások: hólyagkatéterezés menete férfi- és női beteg esetén, a beavatkozáshoz szükséges eszközrendszer

megfelelő alkalmazása, katéterről való leszoktatás 7 Egyéb beavatkozások: tisztító beöntés kivitelezése, skybalum eltávolítása; 12-elvezetéses EKG készítése (az elvezetések

ismerete és a felhelyezés pontjai)

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők Dr. Oláh András (OLAGAAE.PTE)


48

OOR-OKG AZ ORVOSI KOMMUNIKÁCIÓ GYAKORLATA – NYÁRI GYAKORLAT Tantárgyfelelős: DR. NAGY LAJOS, egyetemi tanár Családorvostani Intézet

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelménymodul ▪ tavaszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 30 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 30 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – nincs Előfeltételek: OOA-OKG egyidejű teljesítése

Tematika Helyes orvos-beteg kommunikáció kialakításának alapjai. Találkozás, üdvözlés, interjúkészítés, elköszönés elemei. Verbális, non-verbális kommunikáció. Kommunikáció etikai alapjai. Tantárgy feladata a képzés feladatainak megvalósításában: a fent említett tematika megvalósítása, a célkitűzések elérése. A gyakorlati készségek és attitűdök sorában a hatékony orvosi kommunikációnak fontos szerepe van, mely alapvető feltétele a jó orvos-beteg kapcsolat kialakításának. Az előadásokon és a kiscsoportos foglalkozásokon hallottak gyakorlása.


Gyakorlatra jelentkezés a Családorvostani Intézetbe elhelyezett oktatói listán lehet. Praxis gyakorlaton az oktatás 1 hallgató 1 mentor.

2 db interjúlap valamint az oktatói és hallgatói tükör leadása. Nyomtatványok a Családorvostani Intézet honlapjáról is elérhetőek.

A gyakorlat külföldön is elvégezhető, amennyiben a hallgató a fogadó ország nyelvéből megfelelő ismerettel rendelkezik.

20% feletti hiányzás a tantárgy aláírását nem teszi lehetővé.



Pilling János: Orvosi kommunikácó, Medicina kiadó, 2008

Allan Pease: Testbeszéd, Park kiadó, 1992

Molnár - Csabai: A gyógyítás pszichológiája, Springer, 1994.

Előadások

Gyakorlatok 1 Bemutatkozás 2 Praxis bemutatása 3 Kollégák bemutatása 4 Orvostanhallgatók helye és szerepe a rendelőben 5 Köszöntés 6 Ismerkedés a betegekkel 7 Ismerkedés a betegekkel 8 Ismerkedés a betegekkel 9 Latens tanulás 10 Betegvizsgálat 11 Ismerekedés a betegekkel és problémáikkal 12 Betegvizsgálat 13 Szomatometriás adatok gyűjtése 14 Szomatometriás adatok gyűjtése 15 Szomatometriás adatok gyűjtése 16 Adminisztráció 17 Adminisztráció 18 Adminisztráció 19 Betegirányítás gyakorlása 20 Betegirányítás gyakorlása 21 Első interjú készítése 22 Interjú értékelése 23 Látogatás a beteg otthonában 24 Második interjú készítésa 25 Interjú értékelése


49

26 Élmények feldogozása 27 Értékelés 28 Értékelés 29 Hallgatói tükör elkészítése 30 Oktatói tükör elkészítése

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők Nagy Lajos Dr. (NALGABO.PTE), Bán Ildikó Dr. (BAIFACO.PTE), Várbiróné Dr. Csikós Ágnes (VACTAB0.PTE), Végh Mária Dr. (VEMHAAE.PTE), Rinfel József Dr. (REJPAAP.PTE), Heim Szilvia Dr. (HESPAAP.PTE)


50

OOA-AA2 ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 2. Tantárgyfelelős: DR. KOVÁCS MAGDOLNA, egyetemi tanár Anatómiai Intézet

5 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 56 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 208 fő Előfeltételek: OOAAA1 teljesített + OOASF2 egyidejű felvétel

Tematika A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport második része. A félév során a zsigerek szerkezetével ismerkednek meg. A tantárgy egy szóbeli kollokviummal zárul.

A félév elfogadásának feltételei Jelenlét az órák legalább 85%-án (max. 11 óra hiányzás).

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Más tanulócsoportban, még a hiányzás hetében.


Előadások 1 Szájüreg: nyelv, fogak, torokszoros. Garat. Dr. Tóth Pál 2 Légzőrendszer. Gége, hangképzés. Dr. Rékási Zoltán 3 Tüdő és mellhártya. Légzőmechanizmusok. Dr. Rékási Zoltán 4 A szív makroszkópos anatómiája, szív üregei és billentyűi. Dr. Kovács Magdolna 5 Szív vérellátása és beidegzése. Klinikai vonatkozások. Dr. Donauer Elemér 6 Hasüreg topográfiája. Hashártya. Gyomor-bél traktus. Dr. Tamás Andrea 7 Máj és lép topográfiája, vérellátása. Epeutak. Dr. Csernus Valér 8 Retroperitoneum. Hasnyálmirigy részei és topográfiája. Dr. Rékási Zoltán 9 Vesék topográfiája, szerkezete és metszlapja. Dr. Csernus Valér 10 A női nemi szervek makroszkópos anatómiája. Dr. Kovács Magdolna 11 A férfi nemi szervek makroszkópos anatómiája. Dr. Rékási Zoltán 12 A medencefenék izomzata. Perineum. Dr. Koppán Miklós 13 A nemi szervek és gáttájék szülészeti és nőgyógyászati vonatkozásai. Dr. Koppán Miklós 14 Gyomor-bél traktus vérellátása, nyirokellátása, artériás és vénás anastomosisai, ezek klinikai jelentősége. Dr. Szántó Zalán

Gyakorlatok 1 Szájüreg, fogak 1. 2 Szájüreg, fogak 2 3 Orrüreg 1. 4 Orrüreg 2. 5 Garat és garatkörüli rések 1. 6 Garat és garatkörüli rések 2.


51

7 Gége 1. 8 Gége 2. 9 A mellkasfal szerkezete, bordaközti képletek 1. 10 A mellkasfal szerkezete, bordaközti képletek 2. 11 A mellkasi szervek vetülete és topográfiája 1. 12 A mellkasi szervek vetülete és topográfiája 2. 13 A mediastinum fogalma, felosztása. 14 Mediastinum anterius 1. 15 Mediastinum anterius 2. 16 A szív topográfiája és rtg. árnyéka. 17 A szív üregei, billentyűi és erei 1. 18 A szív üregei, billentyűi és erei 2. 19 A tüdő és a bronchusok 1. 20 A tüdő és a bronchusok 2. 21 Mediastinum posterius 1. 22 Mediastinum posterius 2. 23 Mediastinum posterius 3. 24 Mediastinum posterius 4. 25 A hasfal szerkezete (ismétlés). 26 A hasüreg régiói, a hasüregi szervek vetülete. 27 Lig. hepatoduodenale 1. 28 Lig. hepatoduodenale 2. 29 Truncus coeliacus. 30 A gyomor topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. 31 A duodenum és lép topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. 32 A máj felszínei, topográfiája, hashártyaviszonyai. 33 A pancreas topográfiája és vérellátása 1. 34 A pancreas topográfiája és vérellátása 2. 35 A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése 1. 36 A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése 2. 37 A vese topográfiája. 38 A vese metszlapja. 39 A belek eltávolítása 1. 40 A belek eltávolítása 2. 41 Retroperitonealis topográfia. 42 A hasi aorta páros ágai. 43 Plexus lumbalis. 44 Diaphragma. 45 Kismedencei situs. 46 A. iliaca interna. Plexus sacralis. 47 Férfi és női nemi szervek 1. 48 Férfi és női nemi szervek 2. 49 Felezett medence 1. 50 Felezett medence 2. 51 Gát, külső genitáliák 1. 52 Gát, külső genitáliák 2. 53 Zsigertani ismétlés 1. 54 Zsigertani ismétlés 2. 55 Zsigertani ismétlés 3. 56 Zsigertani ismétlés 4.

Szemináriumok



52

Közreműködők Dr. Bánki Eszter (BAENAAO.PTE), Dr. Hollósy Tibor (HOTFAAO.PTE), Dr. Horváth Gabriella (HOGFAFO.PTE), Dr. Józsa Gergő (JOGIAAO.PTE), Dr. Reglődi Dóra (REDMAAO.PTE), Dr. Rékási Zoltán (REZMAAO.PTE), Dr. Tamás Andrea (TAAFAAO.PTE), Kardos Dániel (KADPABO.PTE), Opper Balázs (OPBFAB.T.JPTE)


53

OOA-BKA BIOKÉMIA Tantárgyfelelős: DR. BERENTE ZOLTÁN, egyetemi docens Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

5 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – nincs Előfeltételek: OOA-BI2 teljesített + OOA-MB2 teljesített + OOA-BEB teljesített

Tematika A tárgy foglalkozik az élő szervezetben zajló kémiai, azaz biokémiai folyamatokkal. A két féléves Biokémia 1. szemesztere ezen belül az alapvető anyagcsere-folyamatok megismertetésével, az ezekben résztvevő; enzimek, transzporterek és egyéb fehérjék szerkezetének, működésének és szabályozásának elsajátíttatásával foglalkozik. Feltárja az anyagcsere-folyamatok alapjául szolgáló fizikai, kémiai, termodinamikai és reakciókinetikai fogalmakat és szabályszerűségeket, valamint megismerteti és számon kéri a folyamatokban résztvevő kis molekulák szerkezeti sajátosságait. A tantárgy megalapozza az Orvosi Biokémia, Gyógyszertan és Klinikai Kémia tárgyakat.

A félév elfogadásának feltételei Az előadások és gyakorlatok látogatása kötelező.

A félév elfogadásának feltételei a következőek:

- Nem több mint három hiányzás a gyakorlatokról.

- A gyakorlatok első 10 percében tartandó 12 rövid tesztből legalább 10 beadása.

- Minimum elégséges érdemjegy a 12 közül legalább 7 rövid tesztre.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tantárgyfelelőstől kapott engedély alapján a gyakorlat más csoporttal történő teljesítése. Ilyen engedély maximum 2 esetben adható.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak:

Tankönyvek:


Ádám Veronika (szerk.:) Orvosi Biokémia, Medicina, 2004.

Berg - Tymoczko - Stryer: Biochemistry, 6th Ed, W.H. Freeman, 2007


Előadások 1 Pentózfoszfát útvonal Dr. Berente Zoltán 2 Glukoneogenezis állati sejtekben Dr. Kovács Krisztina 3 Fotoszintézis, fény reakció, Calvin ciklus Radnai Balázs 4 Glikogén szintézis és degradáció Dr. Bognár Zita 5 Glikogén szintézis és degradáció szabályozása Dr. Bognár Zita 6 Szénhidrát anyagcsere szabályozása és betegségei Dr. Kovács Krisztina 7 Zsírsav szintézis (elongációval és deszaturációval) ifj. Dr. Gallyas Ferenc 8 Komplex lipidek szintézise ifj. Dr. Gallyas Ferenc 9 Szteroidok szerkezete és biológiai aktivitása Dr. Berente Zoltán 10 Koleszterin és ketontestek szintézise ifj. Dr. Gallyas Ferenc


54

11 Lipid anyagcsere szabályozása és betegségei ifj. Dr. Gallyas Ferenc 12 Aminosav anyagcsere; az amino csoport sorsa Dr. Debreceni Balázs 13 Urea ciklus Dr. Debreceni Balázs 14 Aminosav anyagcsere; a szénváz sorsa Dr. Debreceni Balázs 15 Nem-esszenciális aminosavak szintézise Dr. Debreceni Balázs 16 Aminosav anyagcsere; enzimopátiák ifj. Dr. Gallyas Ferenc 17 Biológiailag aktív vegyületek szintézise aminosavakból Dr. Berente Zoltán 18 Purin és pirimidin nukleotidok szintézise Dr. Farkas Viktória 19 Purin és pirimidin nukleotidok lebontása Dr. Farkas Viktória 20 Gének és kromoszómák Dr. Berente Zoltán 21 DNS replikáció Dr. Sümegi Balázs 22 DNS javítás Dr. Sümegi Balázs 23 RNS metabolizmus I Dr. Bock-Marquette Ildikó 24 RNS metabolizmus II Dr. Bock-Marquette Ildikó 25 Rövid RNS molekulák Dr. Bock-Marquette Ildikó 26 Retrovírusok Radnai Balázs 27 Protein szintézis 1. A résztvevő molekulák Dr. Tapodi Antal 28 Protein szintézis 2. Mechanizmus és szabályozás Dr. Tapodi Antal 29 A fehérjék poszttranszlációs módosításai, fehérjék folding-ja ifj. Dr. Gallyas Ferenc 30 Protein targeting és vezikuláris transzport Dr. Bock-Marquette Ildikó 31 Intracelluláris proteolízis Dr. Sümegi Balázs 32 A génkifejeződés szabályozása I. Dr. Sümegi Balázs 33 A génkifejeződés szabályozása II. Dr. Sümegi Balázs 34 Mitokondriális fehérje szintézis, mitokondriális genom Dr. Sümegi Balázs 35 Rekombináns DNS technológia Dr. Sümegi Balázs 36 Hormonok I Dr. Rácz Boglárka 37 Hormonok II Dr. Rácz Boglárka 38 Az immunrendszer fehérjéi, biokémiája Dr. Kovács Krisztina


55

39 Allergiás reakciók molekuláris mechanizmusai Dr. Kovács Krisztina 40 Szérum lipoproteinek Dr. Veres Balázs 41 A máj speciális funkciói Dr. Veres Balázs 42 A jóltáplált és az éhező állapot biokémiája ifj. Dr. Gallyas Ferenc

Gyakorlatok 1 Pufferoldatok készítése 2 Pufferoldatok készítése 3 Biokémiai alaptechnikák 4 Biokémiai alaptechnikák 5 A glikolízis inorganikus foszfát szükséglete 6 A glikolízis inorganikus foszfát szükséglete 7 A szénhidrát anyagcsere összehangolt szabályozása 8 A szénhidrát anyagcsere összehangolt szabályozása 9 Sejtfeltárás, szubcelluláris frakcionálás 10 Sejtfeltárás, szubcelluláris frakcionálás 11 A lipid anyagcsere összehangolt szabályozása 12 A lipid anyagcsere összehangolt szabályozása 13 Fehérje-koncentráció meghatározása 14 Fehérje-koncentráció meghatározása 15 Mitokondriális oxidáció; Clark-elektród 16 Mitokondriális oxidáció; Clark-elektród 17 A citokróm c oxidációjának tanulmányozása 18 A citokróm c oxidációjának tanulmányozása 19 Örökletes anyagcserebetegségek I 20 Örökletes anyagcserebetegségek I 21 Affinitáskromatográfia; Komplex I-III 22 Affinitáskromatográfia; Komplex I-III 23 Örökletes anyagcsere-betegségek II 24 Örökletes anyagcsere-betegségek II 25 Karnitin meghatározása vizeletből 26 Karnitin meghatározása vizeletből 27 Konzultáció 28 Konzultáció

Szemináriumok

Vizsgakérdések A vizsgakérdések témalistája megegyezik az előadások címének listájával.

A vizsgázás írásban történik, 27 szabad kérdésre kell röviden válaszolni. Az első 7 kérdés közül kettőnél többre adott helytelen válasz esetén a vizsga eredménye automatikusan elégtelen.

A félév közben szóbeli beszámolókkal további vizsgapontok szerezhetők.

Közreműködők Dr. Berente Zoltán (BEZLAAP.PTE), Dr. Bognár Zita (BOZFACO.PTE), Dr. Debreceni Balázs (DEBFAAO.PTE), Dr. Farkas Viktória (FAVSAAP.PTE), Dr. Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Dr. Kovács Krisztina (KOKFACO.PTE), Dr. Lengyel Anna (LEAFABO.PTE), Dr. Tapodi Antal (TAAAAB.T.JPTE), Dr. Veres Balázs (VEBAAB.T.JPTE), Dr. Zalán Petra (ZAPHAAO.PTE), Nagyné Dr. Kiss Gyöngyi (KIGFAFO.PTE), Szabó Alíz (SZAFAE.T.JPTE)


56

OOA-EL1 ÉLETTAN 1. Tantárgyfelelős: DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet

9 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 70 óra előadás + 56 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 126 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – nincs Előfeltételek: OOA-BI2 teljesített + OOA-MB2 teljesített + OOA-BEB teljesített

Tematika A hallgató ismerje meg az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőit. Biológiai, biokémiai, kémiai és anatómiai ismereteikre alapozva meg kell értenie a szervek és szervrendszerek, valamint az emberi szervezet egészének működési mechanizmusait, és az ezeket befolyásoló tényezőket. Az emberi szervezet funkcionális jellemzőinek, működésbeli tulajdonságainak, valamint a szervek és a szervrendszerek működési mechanizmusainak ismertetése.

A félév elfogadásának feltételei A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően a hallgató köteles részt venni az előadásokon és a gyakorlatokon. A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és azokról jegyzőkönyvet vezetni. Az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell.

Elméleti és gyakorlati ismereteikről a hallgatóknak a félév során be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki mindezeket teljesíti.

A vizsgaeredmény a félévközi teszt eredményéből és a vizsgán nyújtott teljesítményből tevődik össze.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyvek:

W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai. Medicina, Budapest 1996.

Bálint Péter (szerk.): Orvosi élettan I. II. kötet Medicina, Budapest 1986.

Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve. Medicina, Budapest

Gyakorlatos segédtananyag:

Az Élettani Intézet oktatói által összeállított „Élettani gyakorlatok” című jegyzet.

A fentiek hiányában használható még:

Jobst Kázmér és Mestyán Ildikó: A vér és testnedvek kémiai, cytológiai és immunológiai vizsgálata. Jegyzet (1987) vonatkozó részei.

Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások. Medicina, 1975.

Bálint Péter (szerk.): Orvosi Élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest, 1981.

Ádám György és Fehér Ottó (szerk.): Élettan biológusoknak, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.

Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975.

Előadások 1 Bevezetés. A fiziológia jelentősége az orvostudományban Dr. Karádi Zoltán 2 Folyadékterek. A vér. Dr. Karádi Zoltán 3 A vér organikus és anorganikus alkotórészeinek jelentősége. Dr. Vértes Marietta 4 Haemoglobin. Vasforgalom. Dr. Vértes Marietta 5 Véralvadás. Dr. Környei József László 6 Fehérvérsejtek élettani szerepe I. Dr. Vértes Marietta


57

7 Fehérvérsejtek élettani szerepe II. Dr. Vértes Marietta 8 Vércsoportrendszerek I. Dr. Környei József László 9 Vércsoportrendszerek II. Dr. Környei József László 10 Szívciklus. Ingerületképződés, ingerületvezetés. Dr. Karádi Zoltán 11 Nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. Dr. Vértes Zsuzsanna 12 Electrocardiogram I. Dr. Lénárd László 13 Electrocardiogram II. Dr. Lénárd László 14 Szívhangok. Dr. Vértes Zsuzsanna 15 Perctérfogat. A szív munkája. Dr. Vértes Zsuzsanna 16 Haemodinamikai alapfogalmak. Dr. Környei József László 17 Vérnyomás, pulzus. Dr. Környei József László 18 Capillaris-keringés. Dr. Jandó Gábor 19 Vénás-keringés. Dr. Jandó Gábor 20 Nyirokkeringés. Dr. Jandó Gábor 21 Kisvérköri keringés. Agyi keringés. Dr. Karádi Zoltán 22 A máj, bőr és az izom keringése. Dr. Karádi Zoltán 23 A szív-érrendszer idegi és humorális szabályozása. Dr. Karádi Zoltán 24 A szív és keringésrendszeri homeostasis. Dr. Karádi Zoltán 25 A légzés mechanikája Dr. Karádi Zoltán 26 Mellűri nyomásváltozások. Compliance. Tüdővolumenek, kapacitások. A légutak funkciói. Dr. Lénárd László 27 Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. Dr. Lénárd László 28 A légzés kémiai szabályozása. Dr. Lénárd László 29 O2 és CO2 transzport, pH reguláció. Dr. Lénárd László 30 A légzésszabályozás idegrendszeri mechanizmusai. Dr. Lénárd László 31 Akklimatizáció. Dr. Lénárd László 32 A gastrointestinális tractus. A száj emésztési folyamatai. Dr. Karádi Zoltán 33 A gyomor emésztési folyamatai. Dr. Vértes Marietta 34 Duodenum és epehólyag. Dr. Vértes Marietta


58

35 Emésztés és felszívódás a vékonybélben. Dr. Vértes Marietta 36 A vastagbél szerepe. Székletképződés. Dr. Környei József László 37 Az emésztőtractus működését szabályozó humorális és idegi tényezők. Dr. Vértes Marietta 38 Tápanyagok sorsa a szervezetben. Dr. Környei József László 39 Vitaminok. Dr. Környei József László 40 A májműködés élettana I. Dr. Vértes Marietta 41 A májműködés élettana II. Dr. Vértes Marietta 42 A glomerulus működése. A clearance fogalma. Dr. Karádi Zoltán 43 A vesén átáramló vérmennyiség. Extrakciós koefficiens, filtrációs frakció. Dr. Környei József László 44 Vesekeringés. Dr. Környei József László 45 Renin-angiotensin rendszer. Dr. Környei József László 46 Tubularis folyamatok. Dr. Környei József László 47 Koncentrálás-hígítás. Osmoreguláció. Dr. Környei József László 48 Volumenreguláció. Dr. Környei József László 49 A vizeletürítés mechanizmusa. Dr. Környei József László 50 A szervezet pH szabályozása I. Dr. Jandó Gábor 51 A szervezet pH szabályozása II. Dr. Jandó Gábor 52 Energiaforgalom. Metabolizmus. Dr. Vértes Zsuzsanna 53 A helyes táplálkozás alapelvei. Dr. Vértes Zsuzsanna 54 Testhőmérséklet. Láz. Dr. Vértes Zsuzsanna 55 A testhőmérséklet perifériás szabályozása. Dr. Vértes Zsuzsanna 56 A testhőmérséklet központi szabályozása. Dr. Vértes Zsuzsanna 57 A hypothalamo- hypophysealis rendszer. Dr. Karádi Zoltán 58 A hypophysis elülsőlebeny hormonjai és hatásaik. Dr. Vértes Marietta 59 Hormonok celluláris hatásmechanizmusai I. Dr. Vértes Marietta 60 Hormonok celluláris hatásmechanizmusai II. Calmodulin. Prostaglandinok. Dr. Vértes Marietta 61 A női nemi működés szabályozása. Dr. Vértes Marietta 62 Terhesség. Dr. Vértes Marietta


59

63 Laktáció. Dr. Vértes Marietta 64 Férfi nemi működések. Dr. Hartmann Géza 65 Erectio, ejaculatio, coitus. Dr. Hartmann Géza 66 A szexuális magatartás humorális és idegrendszeri szabályozása. Dr. Hartmann Géza 67 Pubertas, climacterium. Dr. Hartmann Géza 68 Pajzsmirigy I. Dr. Környei József László 69 Pajzsmirigy II. Dr. Környei József László 70 A hypophysis hátsólebeny hormonjai. Dr. Lénárd László

Gyakorlatok 1 Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok. 2 Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok.

A vér vizsgálata I. 3 A vér vizsgálata I. 4 A vér vizsgálata I. 5 A vér vizsgálata II. 6 A vér vizsgálata II. 7 A vér vizsgálata II. 8 A vér vizsgálata II. 9 A vér vizsgálata III. 10 A vér vizsgálata III. 11 A vér vizsgálata III. 12 A vér vizsgálata III. 13 A vér vizsgálata IV. 14 A vér vizsgálata IV. 15 A vér vizsgálata IV. 16 A vér vizsgálata IV. 17 Szeminárium: A vér élettana. 18 Szeminárium: A vér élettana. 19 A vér élettana. Beszámoló. 20 A vér élettana. Beszámoló. 21 Élettani mérőállomások és kezelésük. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 22 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 23 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 24 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 25 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 26 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 27 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 28 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 29 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 30 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 31 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 32 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 33 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. 34 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. 35 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. 36 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV.


60

37 Szeminárium: A szív és a keringés élettana. 38 Szeminárium: A szív és a keringés élettana. 39 A szív és a keringés élettana. Beszámoló. 40 A szív és a keringés élettana. Beszámoló. 41 A légzés vizsgálata. 42 A légzés vizsgálata. 43 A légzés vizsgálata. 44 A légzés vizsgálata. 45 Az emésztés vizsgálata. 46 Az emésztés vizsgálata. 47 Az emésztés vizsgálata. 48 Az emésztés vizsgálata. 49 Vizeletvizsgálat. 50 Vizeletvizsgálat. 51 Vizeletvizsgálat. 52 Vizeletvizsgálat. 53 Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. 54 Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. 55 Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. 56 Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen.

Szemináriumok

Vizsgakérdések Elméleti vizsgakérdés témák

1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk.

2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban.

3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban.

4. A vörösvérsejtek tulajdonságai.

5. A fehérvérsejtek tulajdonságai.

6. Thrombocyták élettani jelentősége.

7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom.

8. A véralvadás előfázisainak folyamatai.

9. Véralvadás.

10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok.

11. A vér pH szabályozása.

12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer.

13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban.

14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben.

15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok.

16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben.

17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályos elektrokardiogram jellemzése.

18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG).

19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai.

20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény)

21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény.

22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény.

23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők.

24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai.

25. A capilláris - keringés jellegzetességei.


61

26. A nyirokkeringés jellegzetességei.

27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre.

28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben.

29. A coronaria-keringés.

30. Az agyi keringés. A vér - agy gát.

31. A splanchnicus terület keringése.

32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése.

33. A szívműködés idegi szabályozása.

34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése.

35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása.

36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában.

37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában.

38. A vérkeringés reflex-szabályozása.

39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok.

40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek).

41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói.

42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben.

43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai.

44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek.

45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis.

46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség.

47. Nyál, nyálelválasztás.

48. A gyomornedv elválasztás szabályozása.

49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők.

50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása.

51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése.

52. A vékonybél és a vastagbél működése.

53. A szénhidrátok emésztésének folyamata.

54. A zsírok emésztésének folyamata.

55. A fehérjék emésztésének folyamata.

56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma.

57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens.

58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe.

59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei.

60. A vese koncentráló és hígító működése.

61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői.

64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak.

65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet.

66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia.

67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.


62

69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai.

70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok)

71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben.

72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei.

73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek.

74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők.

75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma.

76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások.

77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység.

78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők.

79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus.

80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése.

81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás.

82. Pubertás és climax.

83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe.

84. Prostaglandinok hatásai.

Gyakorlatos vizsgakérdés témák

1. Vérzési, alvadási és prothrombin idő meghatározása.

2. A serum fehérjetartalmának meghatározása.

3. A haematokrit- érték meghatározása.

4. A vér fajsúlyának mérése Hammerschlag szerint. A vér és a plazma fajsúlyának meghatározása Philips - Van Slyke szerint.

5. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása.

6. A vörösvértestek süllyedési sebességének meghatározása

7. A hemoglobin meghatározása. A hemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata.

8. A vörösvértestszám meghatározása.

9. A fehérvérsejtszám meghatározása

10. A vörösvértest átmérő és térfogat meghatározása. A vörösvértestek átlagos hemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC).

11. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata.

12. A retikulocytaszám meghatározása. A thrombocytaszám meghatározása.

13. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása.

14. Az Rh vércsoport meghatározása.

15. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven.

16. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata.

17. A minden vagy semmi törvénye demonstrálása. Summatio.

18. Elektrocardiographia (EKG).

19. A szívhangok vizsgálata (PKG).

20. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex.

21. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel. Ionhatás vizsgálata izolált szíven.

22. Acetylcholin és adrenalin hatásának vizsgálata.

23. A humorális ingerületátvitel demonstrálása. (Loewi-féle kísérlet).

24. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Laewen-Trendelenburg kísérlet).


63

25. A pulzus vizsgálata. Fizikai erőnléti index.

26. Vérnyomás mérése emberen.

27. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben

28. Kopogtatás és hallgatózás a mellkas felett.

29. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás.

30. A légzési nyomás meghatározása. Donders-féle modellkísérlet.

31. Müller és Valsalva kísérlet.

32. A nyál vizsgálata.

33. A gyomornedv vizsgálata.

34. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata.

35. Az exocrin pancreas vizsgálata. Serum és vizelet amylase meghatározása.

36. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása.

37. A széklet vizsgálata.

38. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége.

39. Hogyan és miért határozza meg a vizelet sűrűségét (fajsúlyát)?

40. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből.

41. Hemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben.

42. A vizeletüledék vizsgálata.

43. Az alapanyagcsere meghatározása emberben. Oxigénfogyasztás mérése patkányon.

Közreműködők


64

OOA-HUG A HUMÁNGENETIKA ALAPJAI Tantárgyfelelős: DR. MELEGH BÉLA, egyetemi tanár Orvosi Genetikai Intézet

1 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – nincs Előfeltételek: OOA-MB2 teljesített

Tematika A kurzus célja az emberi genom felépítésének és eltéréseinek ismertetése, olyan szemléletmód kialakításának segítése, amely lehetővé teszi már a preklinikai, később a klinikai tárgyak elsajátítását egy molekuláris ismeretanyag birtokában. Cél továbbá az emberi öröklődéssel összefüggő molekuláris alapok tárgyalása, valamint releváns vizsgáló módszerek bemutatása az öröklődő betegségek megértéséhez.

A félév elfogadásának feltételei A számonkérés módja: a kurzus írásbeli vizsgával zárul.


A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok A vizsgára való felkészülés alapja az előadásokon elhangzott anyag. Ezen kívül az alábbi kézikönyvek ajánlhatók segédanyagként:

Tom Strachan and Andrew P. Read: Human Molecular Genetics

Előadások 1 Bevezetés: a genetika története, a Humán Genom Projekt, a postgenom era, ENCODE projekt. Dr. Melegh Béla 2 A családfa szerkesztése, mendeli öröklődés alapjai, a mendeli és nem mendeli öröklődés jellegzetességei I. Dr. Halmainé Dr. Komlósi Katalin 3 A családfa szerkesztése, mendeli öröklődés alapjai, a mendeli és nem mendeli öröklődés jellegzetességei II. Dr. Halmainé Dr. Komlósi Katalin 4 A humán genom felépítése I: A mitokondriális és nukleáris genom felépítésétől egészen a kromoszómák szerveződéséig. Dr. Melegh Béla 5 A humán genom felépítése II: A humán genom sajátos elemei: kódoló és nem kódoló részek felépítése, funkciója; LINE,

SINE, Alu szekvenciák, SNP, CNV. Dr. Melegh Béla 6 A humán genom felépítése III: A cytogenetika alapjai, FISH, CGH, array, stb. Dr. Hadzsiev Kinga 7 Módszerek I. Hibridizációs módszerek (blot, PCR és változatai, RFLP, Sanger, NGS, MLPA). Dr. Berenténé Dr. Bene Judit 8 Módszerek II. Biokémiai diagnosztika, enzimdiagnosztika, metabolitok meghatározása. Dr. Berenténé Dr. Bene Judit 9 Módszerek III: Cytogenetikai diagnosztika. Dr. Hadzsiev Kinga 10 Pharmacogenetika alapjai, személyre szabott medicina koncepciója Dr. Melegh Béla 11 Mutációk, SNP, haplotípus, genetic drift. Dr. Berenténé Dr. Bene Judit 12 Kapcsoltság, géntérképezés, Hardy-Weinberg szabály, GWAS. Dr. Berenténé Dr. Bene Judit 13 Epigenetika, imprinting. Dr. Hadzsiev Kinga 14 A gének funkciójának tanulmányozása, proteomika, bioinformatika Dr. Melegh Béla

Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések Coospace rendszer.

Közreműködők


65

OOA-KET KÖZEGÉSZSÉGTAN 3. (KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGTAN) Tantárgyfelelős: DR. VARGA CSABA, egyetemi docens Orvosi Népegészségtani Intézet

1 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 7 óra előadás + 7 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – nincs Előfeltételek: OOA-AED teljesített + OOA-BI2 teljesített + OOA-BEB teljesített

Tematika A tantárgy célja a környezeti eredetű egészségkárosító hatások és ellenük való védekezés megismertetése.

A félév elfogadásának feltételei A betegségmegelőzés alapjai (OOABMA), Általános epidemiológia és demográfia (OOAAED), Környezet-egészségtan (OOAKET), Népegészségügyi orvostan (OOPNEO), Részletes epidemiológia (OOKREP), Munkahigiéne és foglalkozás-orvostan (OOKMFO) tárgyak lezárásaként a 8. szemeszter vizsgaidőszakában a hallgatók Közegészségtan szigorlatot kötelesek tenni, ha valamennyi tárgy sikeres vizsgával zárult.


A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ember István (szerk.): Népegészségügyi orvostan, Dialog Campus, Budapest-Pécs, 2007. (megadott fejezetei)

Előadások 1 Bevezetés a környezet-egészségtanba, alapfogalmak. Vizsgálómódszerek: kísérletes toxikológia és környezet-

epidemiológia. Ökológia, humánökológia Dr. Varga Csaba 2 Az egyéni érzékenység szerepe a környezeti expozícióra adott válaszban. Dr. Varga Csaba 3 Természetes és mesterséges környezet. Belső terek, épített környezet hatása az egészségre. Környezetmonitorozás,

környezetvédelem Dr. Varga Csaba 4 Globális környezeti problémák egészségügyi hatásai. Globális felmelegedés, levegőszennyezés, - szennyeződés, -

szennyezettség Dr. Varga Csaba 5 Vizek alkotóinak és szennyezettségének egészségre gyakorolt hatásai, szennyvizek Dr. Varga Csaba 5 A talaj szennyezettségének hatása az emberi egészségre Dr. Varga Csaba 6 Kémiai biztonság Dr. Varga Csaba

Gyakorlatok 1 Vízkémiai laborgyakorlat I. 2 Vízkémiai laborgyakorlat II. 3 Víz-mikrobiológiai laborgyakorlat I. 4 Víz-mikrobiológiai laborgyakorlat II. 5 Fizikai tényezők: Ionizáló és nem ionizáló sugárzások, környezeti sugárterhelés 6 Sugárhigiénés mérési gyakorlat 7 Aerobiológiai vizsgálatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők Dr. Murányi Edit (MUEFAAO.PTE), Dr. Szendi Katalin (SZKFAPO.PTE), Gerencsér Gellért (GEGGAAT.PTE)


66

OOA-SF2 SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN 2. Tantárgyfelelős: DR. HORVÁTH JUDIT, egyetemi docens Anatómiai Intézet

4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 208 fő Előfeltételek: OOA-AA2 egyidejű felvétel + OOA-SF1 teljesített

Tematika A zsigerek szövettana. Szervek-szervrendszerek kialakulása és továbbfejlődése az embryonális és fötális periódusban. A két-féléves tantárgy második része. A szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a pathológiás elváltozások megértését. Az embryológia ismerete elengedhetetlen a normál anatómiai situs megértéséhez és magyarázatot nyújt bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulására.

A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni (Szövettan-2 munkafüzet. A jegyzőkönyv megfelelő vezetését a gyakorlatvezető igazolja a félév végén. Hiányzás (bármilyen okból!) legfeljebb a foglalkozások 15%-áról (8 tanóra = 4 gyakorlat, vagy 3 gyakorlat és 2 előadás, stb.).

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, másik csoporttal, kizárólag az adott héten, maximum kétszer félévenként.


Előadások 1 Szájüreg, nyelv és nyálmirigyek szövettana Dr. Rékási Zoltán 2 A fogak szerkezete, fogfejlődés Dr. Tóth Pál 3 Nyirokszövet és funkciói. Dr. Gaszner Balázs 4 Nyirokszervek szövettana. Dr. Gaszner Balázs 5 A légutak és a tüdő szöveti szerkezete Dr. Rékási Zoltán 6 A légutak és a tüdő fejlődése Dr. Rékási Zoltán 7 Az arc, a száj- és orrüreg fejlődése és rendellenességeik. Dr. Tóth Pál 8 A kopoltyúbél és származékai. Dr. Horváth Judit 9 Az esophagus és a gyomor szövettana. Dr. Lubics Andrea 10 A belek szöveti szerkezete. Dr. Lubics Andrea 11 A szív korai fejlődése. A sinus venosus fejlődése, és a pitvarok elkülönülése. Dr. Kovács Magdolna 12 A kamrák fejlődése. Dr. Kovács Magdolna 13 Kopoltyúívartériák fejlődése és származékaik. A vénás rendszer kialakulása. Dr. Kovács Magdolna 14 A magzati vérkeringés. A szívfejlődés film. Dr. Tóth Pál 15 A máj és a pancreas szövettana. Dr. Csernus Valér 16 A belek, a máj és a pancreas fejlődése. Dr. Tamás Andrea


67

17 A vese szöveti szerkezete. Dr. Csernus Valér 18 A felső húgyutak szöveti szerkezete. A vese fejlődése. Dr. Csernus Valér 19 Az ovarium szöveti szerkezete, tüszőfejlődés. Dr. Kovács Magdolna 20 A tuba uterina, uterus és vagina szöveti szerkezete. Az endometrium ciklusos változásai. Dr. Kovács Magdolna 21 Terhes méh, placenta, emlő. Dr. Kovács Magdolna 22 A férfi reproduktív rendszer szövettana I. Dr. Rékási Zoltán 23 A férfi reproduktív rendszer szövettana II. Dr. Rékási Zoltán 24 A reproduktív szervek fejlődése I. Dr. Horváth Judit 25 A reproduktív szervek fejlődése II. Dr. Horváth Judit 26 A hashártya fejlődése, a testüregek elkülönülése. Dr. Horváth Judit 27 A vese szövettanának klinikai vonatkozásai Dr. Degrell Péter 28 Párhuzamosan fejlődő szervrendszerek (embryológiai összefoglaló). Dr. Horváth Judit

Gyakorlatok 1 Az ajak és a nyálmirigyek 2 -- 3 A nyelv szöveti szerkezete 4 -- 5 Fogak, fogfejlődés. 6 -- 7 A nyirokszervek szövettana 8 -- 9 A légutak és a tüdő szövettana. 10 -- 11 Nyelőcső, gyomor. 12 -- 13 Vékony- és vastagbél szövettana. 14 -- 15 A szív fejlődése. (Szeminárium) 16 -- 17 Máj, epehólyag, pancreas. 18 -- 19 Vese, ureter, vesica urinaria. 20 -- 21 Női nemi szervek szövettana. 22 -- 23 Terhes méh, placenta, köldökzsinór, emlő. 24 -- 25 Férfi nemi szervek szövettana 1. 26 -- 27 Férfi nemi szervek szövettana 2. 28 --


68

Szemináriumok


Közreműködők Dr. Bánki Eszter (BAENAAO.PTE), Dr. Csernus Valér (CSVGAAO.PTE), Dr. Czeiter Endre (CZEFAAO.PTE), Dr. Dányádi Bese (DABNAAO.PTE), Dr. Farkas Boglárka (FABFADO.PTE), Dr. Farkas József (FAJSAAO.PTE), Dr. Gaszner Balázs (GABFADO.PTE), Dr. Hollósy Tibor (HOTFAAO.PTE), Dr. Horváth Gábor (HOGNAAO.PTE), Dr. Horváth Gabriella (HOGFAFO.PTE), Dr. Horváth Judit (HOJIAAO.PTE), Dr. Kiss Péter (KIPFABO.PTE), Dr. Kovács Magdolna (KOMLAAO.PTE), Dr. Kvárik Tímea (KVTOAAO.PTE), Dr. Lázár Gyula (LAGFABP.PTE), Dr. Lubics Andrea (PELMAAO.PTE), Dr. Mammel Barbara (MABMAAB.PTE), Dr. Matkovits Attila (MAASAAO.PTE), Dr. Nagy András Dávid (NAAFAFO.PTE), Dr. Rékási Zoltán (REZMAAO.PTE), Dr. Sétáló György (SEGGAAO.PTE), Dr. Tamás Andrea (TAAFAAO.PTE), Dr. Tima Lajos (TILGAAO.PTE), Dr. Tóth Pál (TOPMAAO.PTE), Fábián Eszter (FAEGAAT.PTE), Opper Balázs (OPBFAB.T.JPTE)


69

OOA-EL2 ÉLETTAN 2. Tantárgyfelelős: DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet

9 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 70 óra előadás + 56 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 126 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – nincs Előfeltételek: OOA-AA2 teljesített + OOA-EL1 teljesített

Tematika Az emberi szervezet egészének hormonális és idegi szabályozása, valamint az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségei. Az előző félévben tanultakra, valamint biológiai, biokémiai, kémiai és anatómiai ismeretekre alapozva legyen képes a hallgató az emberi szervezet egészének szabályozását és az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségeit megérteni és ezen összefüggések mechanizmusait ismertetni.

A félév elfogadásának feltételei A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően a hallgató köteles részt venni az előadásokon és a gyakorlatokon. A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és azokról jegyzőkönyvet vezetni. Az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell.

Elméleti és gyakorlati ismereteikről a hallgatóknak a félév során be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki mindezeket teljesíti.

A vizsgaeredmény a félévközi teszt eredményéből és a vizsgán nyújtott teljesítményből tevődik össze.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyvek:

W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai. Medicina, Budapest 1996.

Bálint Péter (szerk.): Orvosi élettan I. II. kötet Medicina, Budapest 1986.

Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve. Medicina, Budapest

Gyakorlatos segédtananyag:

Az Élettani Intézet oktatói által összeállított „Élettani gyakorlatok” című jegyzet.

A fentiek hiányában használható még:

Jobst Kázmér és Mestyán Ildikó: A vér és testnedvek kémiai, cytológiai és immunológiai vizsgálata. Jegyzet (1987) vonatkozó részei.

Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások. Medicina, 1975.

Bálint Péter (szerk.) : Orvosi élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest, 1981.

Ádám György, Fehér Ottó (szerk.) : Élettan biológusoknak, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.

Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975.

Előadások 1 A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe I. Dr. Vértes Marietta 2 A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe II. Dr. Vértes Marietta 3 A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe III. Dr. Vértes Marietta 4 A mellékvesevelő működése. Stress Dr. Karádi Zoltán 5 A calcium homeosztázis humorális szabályozása. Dr. Környei József László 6 A pancreas belső szekréciós működése. Dr. Vértes Marietta


70

7 Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása I. Dr. Vértes Marietta 8 Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása II. Dr. Környei József László 9 Az egyedi fejlődés fiziológiájának egyes kérdései. Dr. Környei József László 10 Az öregedés élettana. Dr. Környei József László 11 Az ingerület membrán jelenségei, nyugalmi potenciál. Dr. Jandó Gábor 12 Akciós potenciál és terjedése. Dr. Jandó Gábor 13 A neuromusculáris junctio működése. Dr. Jandó Gábor 14 A szinapszisok elektrofizilógiája. Dr. Jandó Gábor 15 A szinapszisok neurokémiája. Dr. Jandó Gábor 16 Gerincvelői reflexek. Dr. Jandó Gábor 17 A gerincvelő integratív funkciói. Dr. Jandó Gábor 18 A motoros egység működésének szabályozása. Dr. Jandó Gábor 19 Receptorműködések sajátságai. Dr. Lénárd László 20 Szomesztéziás mechanizmusok. Dr. Lénárd László 21 Szomatotopiák. Dr. Lénárd László 22 A thalamus és az érzőkéreg élettana. Dr. Karádi Zoltán 23 A fájdalom élettana. Dr. Lénárd László 24 Az izomműködés molekuláris mechanizmusa. Dr. Hartmann Géza 25 Az izomműködés mechanikája. Dr. Hartmann Géza 26 Az izomműködés energetikája. Az izom hőtermelése. Dr. Karádi Zoltán 27 Az izomműködés elektromos jelenségei, szabályozása, izomtónus, fáradás. Dr. Gáti István 28 A simaizom működése. Dr. Hartmann Géza 29 A spinális shock. Dr. Lénárd László 30 Decerebrációs rigiditás. Dr. Lénárd László 31 Poszturalis koordináció, felállás, lokomoció. Dr. Lénárd László 32 Az extrapyramidalis rendszer I. Dr. Lénárd László 33 Az extrapyramidalis rendszer II. Dr. Lénárd László 34 A labyrinthus működése. Dr. Lénárd László


71

35 A kisagy működése I. Dr. Lénárd László 36 A kisagy működése II. Dr. Lénárd László 37 Kortikális motoros működések és a pyramis-rendszer. Dr. Lénárd László 38 Optika. A szem törőközegeinek hibái. Dr. Jandó Gábor 39 Retinalis mechanizmusok. Dr. Jandó Gábor 40 Látópályák, középagyi mechanizmusok. Dr. Jandó Gábor 41 A látás centrális mechanizmusai. Dr. Jandó Gábor 42 Szemmozgások. Dr. Jandó Gábor 43 A hallószerv élettana I. Dr. Bauer Miklós 44 A hallószerv élettana II. Dr. Bauer Miklós 45 A hallás központi idegrendszeri mechanizmusai. Dr. Karádi Zoltán 46 Kémiai ingermodalitások I. Szaglás. Dr. Karádi Zoltán 47 Kémiai ingermodalitások II. Ízérzés. Dr. Karádi Zoltán 48 A vegetatív idegrendszer működése I. Dr. Környei József László 49 A vegetatív idegrendszer működése II. Dr. Környei József László 50 Electroencephalographia I. Dr. Lénárd László 51 Electroencephalographia II. Dr. Lénárd László 52 Az alvás - ébrenlét szabályozása. Dr. Lénárd László 53 A kiváltott potenciál technika klinikai jelentősége. Dr. Lénárd László 54 A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozásban. Dr. Karádi Zoltán 55 Motivációs mechanizmusok. Dr. Karádi Zoltán 56 Homeostatikus hajtóerők. Az éhség és szomjúságközponti idegrendszeri szabályozása. Dr. Karádi Zoltán 57 Biológiai ritmusok szabályozása. Dr. Karádi Zoltán 58 A limbikus rendszer I. Dr. Karádi Zoltán 59 A limbikus rendszer II. Dr. Karádi Zoltán 60 A monoamin rendszerek jelentősége. Dr. Karádi Zoltán 61 Az emociók központi idegrendszeri mechanizmusai. Dr. Karádi Zoltán


72

62 A tanulás mechanizmusai I. 63 A tanulás mechanizmusai II. 64 Memóriafolyamatok, memóriazavarok. I. 65 Memóriafolyamatok, memóriazavarok. II. 66 Plaszticitás az idegrendszerben. Dr. Lénárd László 67 A frontális kéreg működése. Dr. Lénárd László 68 A parieto-temporalis kéreg működése. Dr. Lénárd László 69 Féltekei dominancia. Dr. Lénárd László 70 A beszéd idegélettani mechanizmusai. Beszédzavarok. Dr. Lénárd László

Gyakorlatok 1 Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 2 Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 3 Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 4 Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 5 Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 6 Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 7 Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 8 Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 9 A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 10 A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 11 A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 12 A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 13 Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 14 Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 15 Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 16 Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 17 Szeminárium: Endokrinológia és Perifériás ideg, Membrán potenciál, Akciós potenciál, Szinapszis 18 Szeminárium: Endokrinológia és Perifériás ideg, Membrán potenciál, Akciós potenciál, Szinapszis 19 Beszámoló 20 Beszámoló 21 Izomgyakorlatok békán. 22 Izomgyakorlatok békán. 23 Izomgyakorlatok békán. 24 Izomgyakorlatok békán. 25 Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 26 Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 27 Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 28 Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 29 Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 30 Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 31 Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 32 Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 33 Sztereotaxikus agyműtét 34 Sztereotaxikus agyműtét 35 Sztereotaxikus agyműtét 36 Sztereotaxikus agyműtét


73

37 Szeminárium: Izom és reflexműködések 38 Szeminárium: Izom és reflexműködések 39 Beszámoló. 40 Beszámoló. 41 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 42 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 43 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 44 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 45 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 46 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 47 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 48 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 49 Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció). 50 Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció). 51 Központi idegrendszer, érzékszervek. Beszámoló. 52 Központi idegrendszer, érzékszervek. Beszámoló. 53 Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. 54 Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. 55 Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. 56 Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló.

Szemináriumok

Vizsgakérdések Elméleti vizsgakérdés témák

1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk.

2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban.

3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban.

4. A vörösvérsejtek tulajdonságai.

5. A fehérvérsejtek tulajdonságai.

6. Thrombocyták élettani jelentősége.

7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom.

8. A véralvadás előfázisainak folyamatai.

9. Véralvadás.

10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok.

11. A vér pH szabályozása.

12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer.

13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban.

14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben.

15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok.

16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben.

17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályos elektrokardiogram jellemzése.

18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG).

19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai.

20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény)

21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény.

22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény.

23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők.

24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai.

25. A capilláris - keringés jellegzetességei.


74

26. A nyirokkeringés jellegzetességei.

27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre.

28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben.

29. A coronaria-keringés.

30. Az agyi keringés. A vér - agy gát.

31. A splanchnicus terület keringése.

32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése.

33. A szívműködés idegi szabályozása.

34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése.

35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása.

36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában.

37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában.

38. A vérkeringés reflex-szabályozása.

39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok.

40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek).

41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói.

42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben.

43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai.

44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek.

45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis.

46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség.

47. Nyál, nyálelválasztás.

48. A gyomornedv elválasztás szabályozása.

49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők.

50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása.

51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése.

52. A vékonybél és a vastagbél működése.

53. A szénhidrátok emésztésének folyamata.

54. A zsírok emésztésének folyamata.

55. A fehérjék emésztésének folyamata.

56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma.

57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens.

58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe.

59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei.

60. A vese koncentráló és hígító működése.

61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői.

64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak.

65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet.

66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia.

67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.


75

69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai.

70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok)

71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben.

72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei.

73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek.

74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők.

75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma.

76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások.

77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység.

78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők.

79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus.

80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése.

81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás.

82. Pubertás és climax.

83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe.

84. Prostaglandinok hatásai.

85. A pancreas belső szekréciós működése.

86. Az insulin szekréció elégtelenségének (diabetes mellitus) főbb jellemzői. Insulin szerepe a szervezetben folyó anyagcsere folyamatok szabályozásában.

87. A szénhidrát anyagcsere hormonális regulációja.

88. A calcium és phosphor anyagcsere hormonális szabályozása.

89. A mellékvesekéreg működésének szabályozása, a hypophysis-mellékvesekéreg tengely. Stressz és általános adaptációs szindróma.

90. A mellékvesekéreg hormonok hatása az elektrolit- és vízforgalomra.

91. A glucocorticoidok hatásai.

92. Mellékvesekéreg hypo- és hyperfunkciója emberben. A mellékvesekéreg adrogénjeinek és oestrogénjeinek hatásai.

93. A mellékvesevelő hormonok hatásai. A sympatho-adrenális rendszer jelentősége.

94. Az egyedfejlődés és az öregedés élettana.

95. Az izomműködés molekuláris alapja; a Ca 2+ szerepe izomműködésben.

96. Az izomműködés mechanikája, a harántcsíkolt izomrostok típusai. A kötőszövet szerepe az izomműködésben.

97. A fáradás mechanizmusa és élettani jelentősége.

98. Az izomműködés elektromos jelenségei (elektromiográfia).

99. Aerob és anaerob energiatermelő folyamatok az izomban. Az izom hőtermelése.

100. A neuromusculáris junkció működése.

101. Strukturális és funkcionális különbségek a harántcsíkolt és a simaizom között. A simaizom működése.

102. Membránpotenciál és az akciós potenciál fogalma és mechanizmusa. Neuronok membrántulajdonságai.

103. Az idegkötegről elvezetett (összetett) akciós potenciál; a különböző rostfajták vezetési tulajdonságai.

104. A szinaptikus működés neurokémiája, transzmitterek és modulátorok, posztszinaptikus receptorok, IPSP, EPSP.

105. Myotaticus reflex. Gamma motoneuronok.

106. A motoros egység. Az izom-összehúzódás erejének centrális szabályozása.

107. A mechanoreceptorok fajtái és szerepe a mozgás szabályozásában.

108. A bőr tapintó és nyomásérzékelői, szerepük a környezet megismerésében.

109. A gerincvelő és az agytörzs szomatoszenzoros mechanizmusai.


76

110. A fájdalomérzékelés centrális és perifériás összetevői.

111. A fájdalomérzés és a fájdalmi reakciók descendens szűrése.

112. Ismertesse a thalamocorticális kapcsolatok jelentőségét és az érzőkéreg működését.

113. Ismertesse az elektroenkefalográfia (EEG), valamint az agyi kiváltott potenciál technika jelentőségét.

114. Az alvás idegi mechanizmusai: szomatikus, vegetatív és elektromos kísérőjelenségei. A formatio reticularis szerepe az alvás - ébrenlét szabályozásában.

115. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozási funkciókban.

116. Az éhség és szomjúság mechanizmusai. A táplálékfelvétel és folyadékfelvétel központi idegrendszeri szabályozása.

117. A lokomoció központi idegrendszeri mechanizmusai.

118. A decerebrációs rigiditás és spinalis shock (tünetek és mechanizmus).

119. Posturalis és felállási reakciók lokalizációja és mechanizmusa a gerincvelőben, az agytörzsben, és az agykéregben.

120. Az extrapyramidális rendszer struktúrái és működésének jelentősége.

121. A különböző extrapyramidális struktúrák sérülését követő tünetegyüttesek. Neurotranszmitterek szerepe az extrapyramidális működésben.

122. A cerebellum működésének jelentősége.

123. A cerebellaris kéreg elemi működési sajátságai.

124. A vestibularis rendszer szerkezete és működése.

125. A vegetatív idegrendszer működésének általános jellemzése, vegetatív tónus, vegetatív reflexek.

126. A vegetatív idegek kémiai mediátor anyagai. Adrenerg, cholinerg, és opioid receptorok.

127. A limbicus rendszer struktúrái, kapcsolatai és funkcionális jelentősége.

128. A motoros kéreg működésének jelentősége és sérüléseit követő tünetek.

129. A corticospinalis (pyramispálya) rendszer. A pyramispálya és a periferiás motoneuron sérülésének következményei.

130. Mit nevezünk drive-nak, motivációnak és milyen idegrendszer struktúrák felelősek az integrációjukért; Reticularis aktivációs rendszer.

131. Az emóciók alapvető jelenségei és feltételezett idegrendszeri mechanizmusai.

132. A klasszikus (pavlovi) feltételes reflex és az instrumentális (operáns) válasz. A megerősítés fogalma és mechanizmusa.

133. Elektromos és kémiai öningerlés. Jutalmazó (pozitív) és büntető (negatív) megerősítés. A tanulás legegyszerűbb formái. A kondicionálási folyamatok korlátai és kivételes esetei.

134. Az emléknyom-képződés folyamata, főbb szakaszai, mechanizmusaik. Memóriazavarok.

135. Cerebralis dominancia, az agyféltekék aszimmetriája. Hasított-agy (split-brain) vizsgálatok.

136. Parietális és temporális asszociációs (intrinsic) kéregterületek funkcionális jelentősége (apraxiák, agnóziák).

137. A beszéd idegélettani mechanizmusai.

138. A frontalis lebeny élettana (prefrontalis intrinsic area).

139. A temporalis lebeny élettana (Kluver-Bucy szindróma).

140. Agyi monoaminergiás rendszerek jelentősége.

141. A hallás perifériás mechanizmusai (légvezetés, csontvezetés, külső és középfül, Corti-szerv).

142. A hallás centrális mechanizmusai, a hangérzet pszichofizikai jellemzői.

143. A szem, mint optikai rendszer.

144. Retinalis mechanizmusok.

145. A látás központi idegrendszeri mechanizmusa (retina, látópályák, látókéreg).

146. Szín- és térlátás.

147. A szaglás perifériás és centrális mechanizmusai.

148. Az ízlelés perifériás és centrális mechanizmusai.

149. Plaszticitás az idegrendszerben. A szenzoros depriváció következményei a látókéregben. Kritikus érési periódusok. Az idegrendszer öregedése. Transzplantáció.


77

Gyakorlatos vizsgakérdés témák

1. Vérzési, alvadási és prothrombin idő meghatározása.

2. A serum fehérjetartalmának meghatározása.

3. A haematokrit- érték meghatározása.

4. A vér fajsúlyának mérése Hammerschlag szerint. A vér és a plazma fajsúlyának meghatározása Philips - Van Slyke szerint.

5. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása.

6. A vörösvértestek süllyedési sebességének meghatározása

7. A hemoglobin meghatározása. A hemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata.

8. A vörösvértestszám meghatározása.

9. A fehérvérsejt-szám meghatározása

10. A vörösvértest átmérő és térfogat meghatározása. A vörösvértestek átlagos hemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC).

11. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata.

12. A retikulocytaszám meghatározása. A thrombocytaszám meghatározása.

13. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása.

14. Az Rh vércsoport meghatározása.

15. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven.

16. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata.

17. A minden vagy semmi törvénye demonstrálása. Summatio.

18. Elektrocardiographia (EKG).

19. A szívhangok vizsgálata (PKG).

20. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex.

21. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel. Ionhatás vizsgálata izolált szíven.

22. Acetylcholin és adrenalin hatásának vizsgálata.

23. A humorális ingerület-átvitel demonstrálása. (Loewi-féle kísérlet).

24. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Laewen-Trendelenburg kísérlet).

25. A pulzus vizsgálata. Fizikai erőnléti index.

26. Vérnyomás mérése emberen.

27. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben

28. Kopogtatás és hallgatózás a mellkas felett.

29. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás.

30. A légzési nyomás meghatározása. Donders-féle modellkísérlet.

31. Müller és Valsalva kísérlet.

32. A nyál vizsgálata.

33. A gyomornedv vizsgálata.

34. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata.

35. Az exocrin pancreas vizsgálata. Serum és vizelet amylase meghatározása.

36. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása.

37. A széklet vizsgálata.

38. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége.

39. Hogyan és miért határozza meg a vizelet sűrűségét (fajsúlyát)?

40. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből.


78

41. Hemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben.

42. A vizeletüledék vizsgálata.

43. Az alapanyagcsere meghatározása emberben. Oxigénfogyasztás mérése patkányon.

44. Oestrus ciklus vizsgálata patkányon.

45. Terhességi reakciók.

46. Szénhidrát anyagcsere vizsgálatok nyúlon és emberben.

47. Kémiai ingerek hatása a harántcsíkolt izomra (Sartorius preparatum).

48. Ideg-izom készítmény direkt és indirekt ingerlése. Curare hatás.

49. Superpositio. Komplett és inkomplett tetanus. Rángásgörbe.

50. Megterhelés hatása az izomkontrakcióra. Fáradási görbe regisztrálása ideg-izom készítményen és emberen.

51. Az elektromyogram regisztrálási technikája felületes és mély elektródákkal. (EMG)

52. Az idegingerület terjedési sebességének mérése.

53. Akciós potenciál regisztrálása izolált perifériás idegen.

54. A poláris ingerület jelensége és magyarázata (Pflüger szabály).

55. Chronaxia és rheobasis meghatározása emberen.

56. Reflexvizsgálatok békán. Bell-Magendie szabály.

57. Reflexvizsgálatok emberen.

58. Stereotaxikus technika.

59. Reflexidő, reakcióidő, cselekvési idő meghatározása.

60. Electroencephalographia (EEG).

61. Látásélesség meghatározása. A refractio hibáinak korrigálása szemüveggel.

62. Az akkomodáció vizsgálata.

63. Az astigmia vizsgálata.

64. A pupilla reakciók vizsgálata.

65. Szemtükrözés.

66. Perimetriás vizsgálatok.

67. Színtévesztés és színvakság vizsgálata.

68. Utóképek, színérzés, színkeverés és kontrasztjelenségek vizsgálata.

69. Laryngoscopia. Dobhártya vizsgálata fültükrözéssel.

70. A hallásélesség vizsgálata.

71. Csont és légvezetés vizsgálata.

72. Az ízérzés vizsgálata. A szaglás vizsgálata.

Közreműködők


79

OOA-IMM AZ IMMUNOLÓGIA ALAPJAI Tantárgyfelelős: DR. NÉMETH PÉTER, egyetemi tanár Immunológiai és Biotechnológiai Intézet

4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 200 fő Előfeltételek: OOA-EL2 egyidejű felvétel + OO-AMB2 teljesített + OOA-SF2 teljesített

Tematika Az immunrendszer felépítésének, szerveinek, szöveteinek, molekuláris és sejtes elemeinek, valamint azok jellegzetes működésének ismertetése. A veleszületett és a szerzett immunválasz főbb mechanizmusainak, azok szabályozásának, ill. a szabályozásban résztvevő komponenseknek a bemutatása. A fiziológiás és a kóros immunválasz közötti összefüggések megtárgyalása és az immunológiai eredetű megbetegedések alapjainak ismertetése. A tantárgy feladata átfogó képet adni - elsősorban az emberi - immunrendszer felépítéséről és működéséről különös tekintettel az orvosi szempontból fontos molekuláris elemekről a betegségekhez vezető veleszületett, vagy szerzett immunológiai tényezőkről és a kóros állapotok kialakulásában szerepet játszó szabályozási utakról. További cél elméleti és gyakorlati alapokat adni a későbbi immunpatológiai és klinikai immunológiai tanulmányokhoz.

A félév elfogadásának feltételei Maximum 3 hiányzás a gyakorlatokról. Sikeres évközi írásbeli beszámoló.


A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Megtalálható a www.immbio.hu oldalon

Előadások 1. Történelmi áttekintés, az elméleti és gyakorlati immunológia-immunbiológia persepektívái. Dr. Németh Péter 2. Történelmi áttekintés, az elméleti és gyakorlati immunológia-immunbiológia persepektívái. Dr. Németh Péter 3. Felismerő molekulák: Immunológiai felismerés a veleszületett, adaptív és természetes immunitásban. Antigén definiciója.

Az antitest, B sejt- és T sejt receptor molekuláris szerkezet és fő funkciója. Dr. Németh Péter 4. Felismerő molekulák: Immunológiai felismerés a veleszületett, adaptív és természetes immunitásban. Antigén definiciója.

Az antitest, B sejt- és T sejt receptor molekuláris szerkezet és fő funkciója. Dr. Németh Péter 5. MHC-n keresztüli felismerés. Antigén prezentálás és MHC restrikció. MHC struktúra, alosztályok, genetika, funkció.

Szuperantigének. Dr. Németh Péter 6. MHC-n keresztüli felismerés. Antigén prezentálás és MHC restrikció. MHC struktúra, alosztályok, genetika, funkció.

Szuperantigének. Dr. Németh Péter 7. Az immunrendszer sejtes elemei közötti kommunikáció I. Ko-receptorok és adhéziós molekulák. Dr. Berki Timea 8. Citokinek, citokin receptorok Dr. Berki Timea 9. Az antigénreceptor-gének szerveződése és átrendeződése. Dr. Balogh Péter 10. Elsődleges B sejt fejlődés: fejlődési stádiumok és ellenőrző pontok. Dr. Balogh Péter 11. T-sejt fejlődés a tímuszban. Érési szakaszok és a környezeti tényezők szerepe. Dr. Berki Timea 12. Az immunválasz kezdeti lépései: gyulladás, leukocita migráció. Dr. Engelmann Péter 13. A komplement rendszer Dr. Berki Timea


80

14. Az immunválasz kezdeti szakasza: T-B sejt aktiváció korai szakasza, CD3 komplex és jelátvitel, BcR jelátvitel. Kostimuláció. T-dependens, T-independens antigének.

Dr. Boldizsár Ferenc 15. A humorális immunválasz: extrafollikuláris reakció és centrum germinativum képződés. Dr. Balogh Péter 16. Az immunológiai memória kialakulása és fenntartása, szerepe az immunszabályozásban.(CD45 izoformák.). A primer és

szekunder immunválasz összehasonlítása. Dr. Balogh Péter 17. Az effektor funkciók szabályozása: Immunglobulin közvetítette effektor funkciók, Fc receptorok Dr. Berki Timea 18. A sejt-mediálta immunválasz effektor mechanizmusai (CMI): 1. Citotoxicitás. 2. Th sejt mediálta makrofág aktiváció

(Késői típusú hyperszenzitivitás = DTH.) Dr. Berki Timea

19. Szisztémás és lokális immunitás (SALT, MALT). Immunológiai tolerancia. Dr. Németh Péter 20. Szisztémás és lokális immunitás (SALT, MALT). Immunológiai tolerancia. Dr. Németh Péter 21. Hiperszenzitivitás. Dr. Boldizsár Ferenc 22. Hiperszenzitivitás. Dr. Boldizsár Ferenc 23. Az immunválasz szuppressziója. Autoimmunitás és autoimmun betegségek. Dr. Németh Péter 24. Az immunválasz szuppressziója. Autoimmunitás és autoimmun betegségek. Dr. Németh Péter 25. Veleszületett immunhiányos állapotok Dr. Balogh Péter 26. Szerzett immundeficienciák, az AIDS pathomechanizmusa, lefolyása, diagnosztikus és therápiás lehetőségei Dr. Najbauer József 27. Tumor immunológia. Szövet és szervtranszplantáció immunológiai aspektusai. Dr. Németh Péter 28. Tumor immunológia. Szövet és szervtranszplantáció immunológiai aspektusai. Dr. Németh Péter

Gyakorlatok 1. Bemutatkozás, követelmények ismertetése. Az immunválasz működésében szerepet játszó sejtek, szövetek és szervek

felépítése, fejlődése. A nyirokszervek mikroszkópos szerkezete. 1. Bemutatkozás, követelmények ismertetése. Az immunválasz működésében szerepet játszó sejtek, szövetek és szervek

felépítése, fejlődése. A nyirokszervek mikroszkópos szerkezete. 2. A veleszületett és szerzett immunitás jellemzői, felépítésük, fő molekuláris és sejtes elemeik. 2. A veleszületett és szerzett immunitás jellemzői, felépítésük, fő molekuláris és sejtes elemeik. 3. Poliklonális-monoklonális ellenanyag előállítása, felhasználási lehetőségek. Immunizálás. Ellenanyag termeltetés

(fermentáció), tisztítás, jelölés Hybridóma technika. 3. Poliklonális-monoklonális ellenanyag előállítása, felhasználási lehetőségek. Immunizálás. Ellenanyag termeltetés

(fermentáció), tisztítás, jelölés Hybridóma technika. 4. Immuncitokémia, immunhisztokémia. CD markerek, Intracelluláris immunglobulin kimutatás. 4. Immuncitokémia, immunhisztokémia. CD markerek, Intracelluláris immunglobulin kimutatás. 5. Áramlási citometria. CD markerek és meghatározásuk. Fehérvérsejtek izolálása. 5. Áramlási citometria. CD markerek és meghatározásuk. Fehérvérsejtek izolálása. 6. Immunszerológia I.-II. Immunprecipitáció, immundiffúzió, immunelektroforézis, agglutináció, Hemagglutináció,

Coombs teszt. Klinikai laborautomaták. 6. Immunszerológia I.-II. Immunprecipitáció, immundiffúzió, immunelektroforézis, agglutináció, Hemagglutináció,

Coombs teszt. Klinikai laborautomaták. 7. Szeminárium 7. Szeminárium 8. Immunszerológia III. ELISA, Dot-blot, Western blot. 8. Immunszerológia III. ELISA, Dot-blot, Western blot.


81

9. Funkcionális immunológiai vizsgálatok: Rövid távú szövetkultúrák. Fagocitózis teszt. Citotxicitási vizsgálatok. Limfocita aktiváció, citokinek mérési lehetőségei.

9. Funkcionális immunológiai vizsgálatok: Rövid távú szövetkultúrák. Fagocitózis teszt. Citotxicitási vizsgálatok. Limfocita aktiváció, citokinek mérési lehetőségei.

10. Vírusok, baktériumok, gombák elleni immunvédekezés különbségei, diagnosztikus lehetőségek. 10. Vírusok, baktériumok, gombák elleni immunvédekezés különbségei, diagnosztikus lehetőségek. 11. Védőoltások típusai, hatásmechanizmusuk 11. Védőoltások típusai, hatásmechanizmusuk 12. Therápiás célpontok az immunológiában. Immunszuppresszió, monoklonális ellenanyag therápia elve. 12. Therápiás célpontok az immunológiában. Immunszuppresszió, monoklonális ellenanyag therápia elve. 13. Autoantitest diagnosztika, HLA tipizálás. 13. Autoantitest diagnosztika, HLA tipizálás. 14. Konzultáció 14. Konzultáció Szemináriumok

Vizsgakérdések A vizsgakérdések megegyeznek az előadások és gyakorlatok anyagával. Ezek megtalálhatók a www.immbio.hu WEB oldalon.

Közreműködők Dr. Balogh Péter (BAPOAGP.PTE), Dr. Berki Tímea (BETMABO.PTE), Dr. Boldizsár Ferenc (BOFFAAO.PTE), Dr. Engelmann Péter (ENPAAA.T.JPTE), Dr. Kvell Krisztián (KVKFAAO.PTE), Dr. Németh Péter (NEPGAAO.PTE), Dr. Simon Diána (SIDFABO.PTE)


82

OOA-NEA ANATÓMIA, SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN, NEUROANATÓMIA Tantárgyfelelős: DR. RÉKÁSI ZOLTÁN, egyetemi docens Anatómiai Intézet

9 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 84 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 126 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 208 fő Előfeltételek: OOA-AA2 teljesített + OOA-SF2 teljesített + OOA-AA1 teljesített

Tematika A központi idegrendszer és az érzékszervek makroszkópos és mikroszkópos anatómiája, valamint fejlődéstana. A neurohormonális szabályozás morfológiai alapjai. A fej és a nyak tájanatómiája. Az ember központi idegrendszerének makroszkópos, mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezete, és ezek alapvető funkcionális aspektusaink és fejlődésének megismertetése, a fej- és a nyak tájanatómiai vonatkozásai, különös tekintettel az agyidegek beidegzési területeire. Az endokrin szervek és az érzékszervek makroszkópos, mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezete, valamint ezek fejlődése. A tantárgy későbbi klinikai tanulmányokhoz (neurológia, idegsebészet, szemészet, fül-, orrgégészet, craniofacialis sebészet) nyújt alapvető anatómiai ismereteket.

A félév elfogadásának feltételei Hiányzás (bármely okból) legfeljebb a foglalkozások 15 %-áról (= 19 óra).

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok anyagának pótlása egyénileg, a csoport többi gyakorlatán (maximum 3 gyakorlat pótolható).


Előadások 1 A bőr szövettana. Dr. Rékási Zoltán 2 Az idegrendszer fejlődésvázlata, molekuláris genetikai háttere. Dr. Tóth Pál 3 Idegszövettan A neurontan, a neuron szerkezete 1. Dr. Lázár Gyula 4 Idegszövettan: A neurontan, a neuron szerkezete 2. Dr. Lázár Gyula 5 Idegszövettan: Idegvégződések 1. (szinapszisok) Dr. Lázár Gyula 6 Idegszövettan: Idegvégződések 2. (receptorok és effektorok) Dr. Lázár Gyula 7 Idegszövettan: Glia. Dr. Lázár Gyula 8 Idegszövettan vizsgáló módszerei. Dr. Lázár Gyula 9 A liquorkeringés, az agy vérellátása és agyburkok klinikai vonatkozása. Dr. Tóth Pál 10 A gerincvelő szerkezete, vérellátása, burkai. Dr. Tóth Pál 11 A gerincvelő (mikroszkópos) szerkezete. Dr. Tóth Pál 12 Gerincvelői reflexek. Dr. Tóth Pál 13 A gerincvelő felszálló pályái. Dr. Reglődi Dóra 14 A gerincvelő leszálló pályái. Dr. Reglődi Dóra 15 A rhombencephalon és a mesencephalon általános szerkezetvázlata. Dr. Rékási Zoltán 16 Agyidegmagvak. Dr. Rékási Zoltán


83

17 Formatio reticularis. Dr. Reglődi Dóra 18 Agytörzsi rendszerek és reflexek. Dr. Reglődi Dóra 19 A kisagykéreg szerkezete. Dr. Rékási Zoltán 20 A kisagykéreg összeköttetései. Dr. Rékási Zoltán 21 Diencephalon: A thalamus. Dr. Rékási Zoltán 22 Törzsdúcok. Dr. Reglődi Dóra 23 Agykéreg. Dr. Rékási Zoltán 24 Hippocampus szerkezete és összeköttetései. A limbikus rendszer. Dr. Gaszner Balázs 25 Diencephalon: A hypothalamus, hypothalamo-hypophysealis rendszer. Dr. Kovács Magdolna 26 Endokrin szervek 1. Dr. Kovács Magdolna 27 Endokrin szervek 2. Dr. Kovács Magdolna 28 Szem. Dr. Tóth Pál 29 Szem (fejlődése). Dr. Tóth Pál 30 Szemizmok, szemmozgások koordinálásának alapjai. Dr. Lázár Gyula 31 Retina. Dr. Lázár Gyula 32 Látópálya. Dr. Lázár Gyula 33 Dobüreg és tartalma (fejlődése). Dr. Tamás Andrea 34 Csontos és hártyás labirintus és fejlődése. Dr. Tamás Andrea 35 Hallópálya. Dr. Tóth Pál 36 Vestibularis rendszer. Dr. Tóth Pál 37 A mozgáskoordináció ideganatómiai alapjai. Dr. Csernus Valér 38 Somatikus érző rendszerek. Dr. Csernus Valér 39 Vegetatív idegrendszer 1. Dr. Csernus Valér 40 Vegetatív idegrendszer 2. Dr. Csernus Valér 41 A központi idegrendszer klinikai vonatkozásai. Dr. Reglődi Dóra 42 Záróelőadás. Dr. Csernus Valér


84

Gyakorlatok 1 Boncterem: Koponya. 3 Boncterem: Kivett agy boncolása. 5 Szövettan: Koponya. 7 Boncterem: Kivett agy boncolása. 9 Boncterem: Kivett agy boncolása. 11 Szövettan: A bőr szövettana. 13 Boncterem: Kivett agy boncolása. 15 Boncterem: Kivett agy boncolása. 17 Szövettan: Neuronok, perifériás idegek. 19 Boncterem: Agyszeletek demonstrációja. 21 Boncterem: Agyszeletek demonstrációja. 23 Szövettan: Idegvégződések, glia. 25 Boncterem: Gerincvelő. 27 Boncterem: Gerincvelő. 29 Szövettan: Gerincvelő szövettana. 31 Boncterem: Fej és nyak régiók. 33 Boncterem: Fej és nyak régiók. 35 Szövettan: Gerincvelő és agytörzs szeminárium. 37 Boncterem: Fej és nyak régiók. 39 Boncterem: Fej és nyak régiók. 41 Szövettan: Kisagykéreg szövettana. 43 Boncterem: Fej és nyak régiók. 45 Boncterem: Fej és nyak régiók. 47 Szövettan: Kisagy és diencephalon szeminárium. 49 Boncterem: Fej és nyak régiók. 51 Boncterem: Fej és nyak régiók. 53 Szövettan: Agykéreg szövettana. 55 Boncterem: In situ agyboncolás. 57 Boncterem: In situ agyboncolás. 59 Szövettan: Endokrin szervek 1. 61 Boncterem: In situ agyboncolás. 63 Boncterem: Orbita. 65 Szövettan: Endokrin szervek 2. 67 Boncterem: Orbita. 69 Boncterem: Belső fül. 71 Szövettan: Szem szövettana. 73 Boncterem: Belső fül. 75 Boncterem: Röntgen-, MR/CT-képek. 77 Szövettan: Belső fül. 79 Boncterem: Ismétlés, felkészülés a vizsgára. 81 Boncterem: Ismétlés, felkészülés a vizsgára. 83 Szövettan: Ismétlés, felkészülés a vizsgára.

Szemináriumok


Közreműködők Dr. Csernus Valér (CSVGAAO.PTE), Dr. Hollósy Tibor (HOTFAAO.PTE), Dr. Kiss Péter (KIPFABO.PTE), Dr. Lázár Gyula (LAGFABP.PTE), Dr. Reglődi Dóra (REDMAAO.PTE), Dr. Rékási Zoltán (REZMAAO.PTE), Dr. Tamás Andrea (TAAFAAO.PTE), Dr. Tima Lajos (TILGAAO.PTE), Kardos Dániel (KADPABO.PTE), Opper Balázs (OPBFAB.T.JPTE)


85

OOA-OBA ORVOSI BIOKÉMIA Tantárgyfelelős: DR. BERENTE ZOLTÁN, egyetemi docens Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

5 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – nincs Előfeltételek: OOA-BKA teljesített + OOA-ORK teljesített

Tematika A két féléves Biokémia 2. szemesztere az első félévben tanultakon alapulva a genetikai információ tárolásában és továbbításában résztvevő kis- és makromolekulák szerkezetével, működésével és szabályozásával, valamint a molekuláris biológiai technikákkal foglalkozik. Ezen kívül tárgyalja az anyagcsere-folyamatok szerv- és szervezet-szintű szabályozásának, a sejten belüli és a szervezeten belüli információ továbbításának mechanizmusait, valamint az egyes szervekre és szervrendszerekre vonatkozó speciális biokémiai ismereteket. A tantárgy megalapozza a Gyógyszertan, Kórélettan, Belgyógyászat tárgyakat és a Patobiokémia választható kurzust.

A félév elfogadásának feltételei Az előadások és gyakorlatok látogatása kötelező.

A félév elfogadásának feltételei a következőek:

- Nem több mint három hiányzás a gyakorlatokról.

- A gyakorlatok első 10 percében tartandó 12 rövid tesztből legalább 10 beadása.

- Minimum elégséges érdemjegy a 12 közül legalább 7 rövid tesztre.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tantárgyfelelőstől kapott engedély alapján a gyakorlat más csoporttal történő teljesítése. Ilyen engedély maximum 2 esetben adható.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tankönyvek:


Ádám Veronika (szerk.): Orvosi biokémia, Medicina, 2004.

Mandl - Machovich (szerk.): Orvosi patobiokémia, Medicina, 2007.

Berg - Tymoczko - Stryer: Biochemistry, 6th Ed, W.H. Freeman, 2007


Előadások 1 Jelátvitel és kinázok I Dr. Sümegi Balázs 2 Jelátvitel és kinázok II Dr. Sümegi Balázs 3 Jelátvitel; CO és NO mint hírvivő molekulák Dr. Sümegi Balázs 4 Oxidatív stressz indukálta jelátvitel Dr. Radnai Balázs 5 A sejthalál mechanismusai Dr. Sümegi Balázs 6 A szeptikus sokk és a gyulladás biokémiája Dr. Veres Balázs 7 A sejtciklus és szabályozása Dr. Bock-Marquette Ildikó 8 Onkogének és onkogenezis Dr. Debreceni Balázs 9 Tumor szuppresszorok és a rák Dr. Debreceni Balázs 10 Az extracelluláris mátrix szerkezete Dr. Bognár Zita


86

11 Mátrix metalloproteinázok ifj.Dr. Gallyas Ferenc 12 A hemoglobin szerkezeti variánsai Dr. Bognár Zita 13 Vas anyagcsere Dr. Kovács Krisztina 14 Az emésztés biokémiája: makrotápanyagok Dr. Farkas Viktória 15 Az emésztés biokémiája: mikrotápanyagok Dr. Farkas Viktória 16 A nemfémes elemek biokémiai szerepe Dr. Berente Zoltán 17 A fémek biokémiai szerepe Dr. Berente Zoltán 18 Az átmenetiémek biokémiai szerepe Dr. Berente Zoltán 19 Vízoldható vitaminok Dr. Rácz Boglárka 20 Zsíroldható vitaminok Dr. Rácz Boglárka 21 Az alkohol fogyasztást követő anyagcsere-változások Dr. Kovács Krisztina 22 A vér fehérjéi, véralvadás Dr. Tapodi Antal 23 pH reguláció Dr. Berente Zoltán 24 Az érzékelés biokémiája Dr. Veres Balázs 25 Idegrendszer I ifj.Dr. Gallyas Ferenc 26 Idegrendszer I I ifj.Dr. Gallyas Ferenc 27 Idegrendszer III ifj.Dr. Gallyas Ferenc 28 A vérnyomás szabályozás molekuláris mechanizmusai Dr. Debreceni Balázs 29 Az erek biokémiája Dr. Kovács Krisztina 30 A szívműködés molekuláris mechanizmusai Dr. Sümegi Balázs 31 PPAR és Diabetes Dr. Sümegi Balázs 32 A cukor felvétel molekuláris mechanizmusai Dr. Sümegi Balázs 33 Az izületi működés molekuláris mechanizmusai Dr. Kovács Krisztina 34 Plazma membrán ifj.Dr. Gallyas Ferenc 35 Az ER és a Golgi molekuláris sajátságai Dr. Tapodi Antal 36 Lizoszomális funkció Dr. Debreceni Balázs 37 Mitokondriális funkció Dr. Radnai Balázs 38 Citoszkeletális funkció ifj.Dr. Gallyas Ferenc


87

39 Celluláris regeneráció Dr. Bock-Marquette Ildikó 40 Progenitor sejtek Dr. Bock-Marquette Ildikó 41 Az öregedés biokémiája Dr. Gallyas Ferenc Dr. ifj. 42 A jövő terápiás lehetőségei Dr. Bock-Marquette Ildikó

Gyakorlatok 1 Enzimek szöveti megoszlása 2 Enzimek szöveti megoszlása 3 Molekuláris biológiai módszerek 4 Molekuláris biológiai módszerek 5 Géndeléció kimutatása PCR-ral 6 Géndeléció kimutatása PCR-ral 7 Apoptózis, nekrózis 8 Apoptózis, nekrózis 9 Vércukorszint meghatározása 10 Vércukorszint meghatározása 11 Neminvazív bioanalitika 12 Neminvazív bioanalitika 13 Vérkoleszterin meghatározása 14 Vérkoleszterin meghatározása 15 Az anyagcsere hormonális szabályozása 16 Az anyagcsere hormonális szabályozása 17 Testfolyadékok vizsgálata 18 Testfolyadékok vizsgálata 19 Stresszreakciók okozta anyagcsere-változások 20 Stresszreakciók okozta anyagcsere-változások 21 Húgysav és bilirubin meghatározása vérből 22 Húgysav és bilirubin meghatározása vérből 23 Szerzett anyagcserebetegségek 24 Szerzett anyagcserebetegségek 25 Kolinészteráz vizsgálata 26 Kolinészteráz vizsgálata 27 Konzultáció 28 Konzultáció

Szemináriumok

Vizsgakérdések A vizsgakérdések tematikája megegyezik a két félév előadásainak listájával.

A vizsgázás írásban történik, 36 szabad kérdésre kell röviden válaszolni. Az első 10 kérdés közül háromnál többre történt helytelen válasz esetén a vizsga eredménye automatikusan elégtelen.

A félév közben szóbeli beszámolókkal további vizsgapontok szerezhetők.

Közreműködők Dr. Berente Zoltán (BEZLAAP.PTE), Dr. Veres Balázs (VEBAAB.T.JPTE), Dr. Debreceni Balázs (DEBFAAO.PTE), Dr. Kovács Krisztina (KOKFACO.PTE), Dr. Tapodi Antal (TAAAAB.T.JPTE), Dr. Bognár Zita (BOZFACO.PTE), Dr. Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Szabó Alíz (SZAFAE.T.JPTE), Nagyné Dr. Kiss Gyöngyi (KIGFAFO.PTE), Dr. Lengyel Anna (LEAFABO.PTE), Dr. Zalán Petra (ZAPHAAO.PTE), Dr. Farkas Viktória (FAVSAAP.PTE), ifj. Dr. Gallyas Ferenc (GAFNAAO.PTE)


88

OOA-SZO MAGATARTÁSTUDOMÁNY 3. (ORVOSI SZOCIOLÓGIA) Tantárgyfelelős: DR. FÜZESI ZSUZSANNA, egyetemi tanár Magatartástudományi Intézet

2 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – max. 250 fő Előfeltételek: OOA-ANT teljesített + OOA-OET teljesített

Tematika A szociológiai tudásanyagra alapozva a hallgatók szerezzenek olyan elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek segítségével az orvosi munka során képesek lesznek felismerni és értelmezni az emberi viselkedés leglényegesebb szabályszerűségeit az egészségmegőrzésben, a betegségek kialakulásában és az azokból való gyógyulás folyamatában. Az orvosi szociológia azokat a társadalmi és magatartási tényezőket vizsgálja, melyek az egészségi állapot alakulását befolyásolják, valamint az egészségügyi ellátás szociológiai aspektusait elemzi. Fő kutatási területei: krónikus betegségek epidemiológiája, egészség- és betegségmagatartás, az egészségügyi ellátás társadalmi-gazdasági aspektusai, helyi egészségfejlesztési modellek, az alternatív medicina igénybevétele.

A félév elfogadásának feltételei Az előadásokon való aktív részvétel.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei TVSz szerint

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva: Orvosi szociológia. Semmelweis Kiadó, Bp. 2002.

David Armstrong: Az orvosi szociológia alapjai. Semmelweis Kiadó, Bp. 1995.

Pikó Bettina: Orvosi szociológia. Medicina, 2006.

Előadások 1 Szociológia és orvostudomány: az orvosi szociológia Dr. Füzesi Zsuzsanna 2 Az orvosi szociológia fejlődése, irányzatainak tárgya, központi fogalma Dr. Füzesi Zsuzsanna 3 Az orvostanhallgatók szocializációja az orvosképzés során Dr. Füzesi Zsuzsanna 4 A rejtett curriculum Dr. Füzesi Zsuzsanna 5 Az orvostársadalom autonómiája Dr. Füzesi Zsuzsanna 6 Az egészség és a betegség fogalma Dr. Füzesi Zsuzsanna 7 Az egészség és a betegség fogalma Dr. Füzesi Zsuzsanna 8 Egészség-modellek Dr. Füzesi Zsuzsanna 9 Perszonalisztikus és naturalisztikus betegségmodellek Dr. Füzesi Zsuzsanna 10 A biomedikális betegségmodell és kritikája Dr. Füzesi Zsuzsanna 11 Az orvos-beteg kapcsolat modelljei Dr. Füzesi Zsuzsanna 12 Az orvos-beteg kapcsolat modelljei Dr. Füzesi Zsuzsanna 13 Orvos-beteg kommunikáció Dr. Füzesi Zsuzsanna 14 A megbetegedések társadalmi okai Dr. Füzesi Zsuzsanna


89

15 Az egészségi állapot mérésének lehetőségei Dr. Füzesi Zsuzsanna 16 Az orvoshoz fordulást befolyásoló társadalmi tényezők Dr. Füzesi Zsuzsanna 17 Az elsődleges és másodlagos deviancia Dr. Füzesi Zsuzsanna 18 A betegség, mint deviancia Dr. Füzesi Zsuzsanna 19 A szociális integráció és a szociális támogatás egészségi állapotot befolyásoló szerepe Dr. Füzesi Zsuzsanna 20 Deviancia fogalma és a deviancia elméletek Dr. Füzesi Zsuzsanna 21 Szenvedélybetegségek szociológiája Dr. Füzesi Zsuzsanna 22 Az egészségügyi ellátás szerveződése Dr. Füzesi Zsuzsanna 23 Az egészségügyi ellátás hatékonysága Dr. Füzesi Zsuzsanna 24 A társadalmi egyenlőtlenségeket meghatározó tényezők Dr. Füzesi Zsuzsanna 25 Az egészségi állapot egyenlőtlenségei Dr. Füzesi Zsuzsanna 26 Az egészségi állapothoz való viszony változása Dr. Füzesi Zsuzsanna 27 Népegészségügyi problémák és orvoslás Dr. Füzesi Zsuzsanna 28 Szociológiai módszerek alkalmazása az orvostudományban Dr. Füzesi Zsuzsanna

Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések A vizsgakövetelményeket a félév során kiadott tételjegyzék tartalmazza. A félév végén kollokviumot tesznek a hallgatók.

1. Szociológia és orvostudomány: az orvosi szociológia

2. Az orvosi szociológia fejlődése, irányzatainak tárgya, központi fogalma

3. Az orvostanhallgatók szocializációja az orvosképzés során

4. A rejtett curriculum

5. Az orvostársadalom autonómiája

6. Az egészség és a betegség fogalma

7. Egészség-modellek

8. Perszonalisztikus és naturalisztikus betegségmodellek

9. A biomedikális betegségmodell és kritikája

10. Az orvos-beteg kapcsolat modelljei

11. Orvos-beteg kommunikáció

12. A megbetegedések társadalmi okai

13. Az egészségi állapot mérésének lehetőségei

14. Az orvoshoz fordulást befolyásoló társadalmi tényezők

15 Az elsődleges és másodlagos deviancia

16. A betegség, mint deviancia

17. A szociális integráció és a szociális támogatás egészségi állapotot befolyásoló szerepe

18. Deviancia fogalma és a deviancia elméletek


90

19. Szenvedélybetegségek szociológiája

20. Az egészségügyi ellátás szerveződése

21. Az egészségügyi ellátás hatékonysága

22. A társadalmi egyenlőtlenségeket meghatározó tényezők

23. Az egészségi állapot egyenlőtlenségei

24. Az egészségi állapothoz való viszony változása

25. Népegészségügyi problémák és orvoslás

26. Szociológiai módszerek alkalmazása az orvostudományban

Közreműködők


91

OOR-AZV-I ANGOL SZAKNYELVI ZÁRÓVIZSGA - ÍRÁSBELI Tantárgyfelelős: DR. RÉBÉK-NAGY GÁBOR, egyetemi docens Eü. Nyelvi és Kommunikációs Intézet

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ mindkét félévben ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 0 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – max. 400 fő Előfeltételek: nincs

Tematika A Kari Szaknyelvi Vizsga (KSzV) középfokon méri a szaknyelvi készségeket. Szóbeli („A”) és írásbeli („B) részekből áll, melyek egyszerre és külön-külön is letehetők. A vizsga akkor számít sikeresnek, ha a vizsgázó mind a szóbeli, mind az írásbeli részvizsgán legalább 60%-os eredményt ér el. Emellett a sikeres vizsgához a 3 szóbeli és 3 írásbeli vizsgarészt egyenként legalább 40%-ban kell teljesíteni.




Előadások

Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők


92

OOR-AZV-S ANGOL SZAKNYELVI ZÁRÓVIZSGA - SZÓBELI Tantárgyfelelős: DR. RÉBÉK-NAGY GÁBOR, egyetemi docens Eü. Nyelvi és Kommunikációs Intézet

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ mindkét félévben ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 0 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – max. 400 fő Előfeltételek: nincs

Tematika A Kari Szaknyelvi Vizsga (KSzV) középfokon méri a szaknyelvi készségeket. Szóbeli („A”) és írásbeli („B) részekből áll, melyek egyszerre és külön-külön is letehetők. A vizsga akkor számít sikeresnek, ha a vizsgázó mind a szóbeli, mind az írásbeli részvizsgán legalább 60%-os eredményt ér el. Emellett a sikeres vizsgához a 3 szóbeli és 3 írásbeli vizsgarészt egyenként legalább 40%-ban kell teljesíteni.




Előadások

Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők


93

OOR-TE1-4 TESTNEVELÉS 1-2-3-4. Tantárgyfelelős: TÉCZELY TAMÁS, testnevelő tanár PTE ÁOK Testnevelés- és Mozgásközpont

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ mindkét félévben ▪ ajánlott félév: 1-2-3-4. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Létszámkorlát: min. 2 fő – max. 50 fő Előfeltételek: nincs / OOR-TE1 teljesített / OOR-TE2 teljesített / OOR-TE3 teljesített

Tematika Az egyetemi testnevelés elsődleges célja a hallgatók egészségfejlesztése. A sportmozgások és más mozgáskészletek bemutatásán és gyakoroltatásán keresztül a korszerű edzésmódszerek alkalmazásával fejlesztjük a hallgatók erőnlétét, motorikus képességét. Feladatunknak tartjuk a rendszeres testedzés beépítését a hallgatók életmódjába.

A tantárgy típusa: Kritérium követelmény Az általános orvosképzés során a 10. félév- a fogorvos és gyógyszerész képzés ideje alatt a 8. félév lezárásáig négy féléven keresztül heti rendszerességgel, szemeszterenként 28 (heti 2ó) testnevelés órán kell részt venni a hallgatóknak. A követelmények teljesítésének hiányában nem iratkozhatnak be az általános orvostanhallgatók a 11. a fogorvos- és gyógyszerészhallgatók a 9. félévre

A félév elfogadásának feltételei Tíz heti gyakorlati foglalkozáson való részvétel a félév elfogadásának minimum követelménye. A szemeszter során két heti összidejű (4x45 perc) hiányzás megengedett. További két heti (4x45 perc) hiányzás elfogadása, igazolása a foglalkozásvezető hatáskörébe tartozik.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Pótlási lehetőséget biztosítunk három heti (6x45 perc) ídőtartamban, melyet a foglalkozásvezetővel kell egyeztetni. Ebből a szervezeti egység által meghatározott időben és helyen két heti (4x45 perc) hiányzást lehet pótolni a vizsgaidőszak első hetében.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dr. Ángyán Lajos Testnevelés Motio, Pécs, 2002.

Előadások

Gyakorlatok

sportág nap időpont helyszín létszámkorlát min ‐ max.

oktató

Aerobic Hétfő 18.00 Sörház Xavér u. 19. Fallabda terem

2 10 Dr. Szilárdné Kordély Erika

Aerobic Kedd 17.30 Edzőterem,

Szigeti út 12. 2 10 Bálint Tímea

Aerobic Szerda 18.00 Sörház Xavér u. 19. Fallabda terem


Aerobic Szerda 19.00 Sörház Xavér u. 19. Fallabda terem

2 10 Bálint Tímea

Aerobic Csütörtök 18.00 Jakabhegyi úti tornacsarnok


Aerobic pom pom Csütörtök 19.00 Sörház Xavér u. 19. Fallabda terem

2 8 Lokodi Lilla

Airsoft Hétvégék Pécsváradi út (A/1) laktanya

2 10 Kovács Szabolcs

Asztalitenisz Hétfő 12.00 Edzőterem,

Szigeti út 12. 4 16 Farkas György




Szigeti út 12. 4 16 Lipcsik Zoltán


Szigeti út 12. 4 16 Németh Attila


94


oktató

Asztalitenisz Kedd 12.00 Edzőterem,

Szigeti út 12. 4 16 Téczely Tamás


Szigeti út 12. 4 16

Finak Gáborné Gombosi Eszter


Szigeti út 12. 4 16 Llipcsik Zoltán

Asztalitenisz Szerda 12.00 Edzőterem,








Asztalitenisz Csütörtök 12.00 Edzőterem,


Aerobic pom pom Csütörtök 19.00 Sörház Xavér u. 19. Fallabda terem

2 8 Lokodi Lilla

Atem Jóga Kedd 18.00 Sörház Xavér u. 19. Fallabda terem

2 5 Lebens Kunst

Cardio Jóga Péntak 15.00 Edzőterem,

Szigeti út 12. 2 10 Ragács Renáta

Falmászás Kedd 19.00 Pécsi Sasok Mozgásközpont Búza tér 6/b

4 12 Téczely Tamás

Fanatic Jump (fizetős) Szerda 17.00 Professor's Gym Megyeri út 4.

2 4 Nagy Dóra

Floorball Kedd 15.00 Jakabhegyi úti tornacsarnok

2 10 Lipcsik Zoltán

Hosszúkard vívás Csütörtök 19.00 Edzőterem,

Szigeti út 12. 2 4 Dr. Pap Márton

Jóga Szerda 17.30 Jóga Kuckó

Nagy Flórián u. 19. 4 15 Dénes Györgyné

Karate Kezdő Kedd 20.00 Edzőterem,

Szigeti út 12. 2 15 Schlégl Ádám

Karate haladó Csütörtök 20.00 Edzőterem,

Szigeti út 12. 2 15 Schlégl Ádám

Kick box Szerda 18.00 Edzőterem,

Szigeti út 12. 2 16 Blazsekovics Ferenc

Kondicionálás Hétfő 12.00 Professor's Gym Jakabhegyi út 8.

4 20 Finak Gáborné Gombosi Eszter

Kondicionálás Hétfő 13.30 Professor's Gym Jakabhegyi út 8.

4 20 Németh Attila

Kondicionálás Kedd 12.00 Professor's Gym Megyeri út 4.

4 20 Lipcsik Zoltán

Kondicionálás Kedd 13.30 Professor's Gym Jakabhegyi út 8.

4 20 Farkas György

Kondicionálás Szerda 12.00 Professor's Gym Jakabhegyi út 8.

4 20 Dr. Rugási Endre

Kondicionálás Szerda 13.30 Professor's Gym Megyeri út 4.

4 20 Farkas György

Kondicionálás Csütörtök 13.30 Professor's Gym Megyeri út 4.


Kondicionálás (alakformáló női torna)

Kedd 18.00 Sörház Xavér u. 19. Fallabda terem

4 16 Finak Gáborné Gombosi Eszter


95


oktató

Röplabda női Kedd 16.30 Jakabhegyi úti tornacsarnok

2 8 Szabó Tamás

Röplabda férfi Szerda 16.30 Jakabhegyi úti tornacsarnok

2 8 Balla Péter

Kézilabda Női Hétfő 19.00 Jakabhegyi úti tornacsarnok

2 8 Lipcsik Zoltán

Kézilabda Férfi Szerda 19.30 Jakabhegyi úti tornacsarnok

2 8 Lipcsik Zoltán

Kosárlabda Férfi Hétfő 20.30 Jakabhegyi úti tornacsarnok

4 20 Németh Attila

Kosárlabda Női Szerda 18.00 Jakabhegyi úti tornacsarnok

4 8 Németh Attila

Külső Sportegyesület 2 20 Téczely Tamás

Lacross Csütörtök 16.00 PTE Sporttelep Verseny u. 13.


Labdarúgás Kedd 19.30 Jakabhegyi úti tornacsarnok




Labdarúgás Csütörtök 12.00 Jakabhegyi úti tornacsarnok


Lovaglás Szerda 17.00 Sport u. 1. 4 6 Téczely Tamás

Önvédelem Kedd 18.30 Edzőterem,

Szigeti út 12. 2 12 Kovács Szabolcs








Önvédelem Kedd 18.30 Edzőterem, Szigeti út 12.

2 12 Kovács Szabolcs








Önvédelem Kedd 18.30 Edzőterem,

Szigeti út 12. 2 12 Kovács Szabolcs

Úszás Hétfő 12.00 Uszoda

Szigeti út 12. 3 12 Dr. Rugási Endre







Úszás Kedd 12.00 Uszoda





96


oktató



Úszás Szerda 12.00 Uszoda



Úszás Szerda 13.30 Uszoda

Szigeti út 12. 3 12 Németh Attila

Úszás Csütörtök 15.00 Uszoda


Vitorlázó repülés Szerda 18.00 Szigeti út 12. ‐ Repülőtér

4 8 Téczely Tamás

Vívás (tagdíj fizetés) Kedd 17.30 Belvárosi Iskola Megye u. 15.

4 12 Farkas György

Vívás (tagdíj fizetés) Szerda 17.30 Belvárosi Iskola Megye u. 15.

4 12 Farkas György

Vízilabda Szerda 20.30 Hullámfürdő Szendrei Júlia u.7.

4 20 Nádasdi Gergő

Xco training Csütörtök 19.00 Mecsek Fitness 2 7 Szőke Zita

Táncoló Egyetem Alakformáló táncaerobik

kedd 16.00 Táncterem

Ifjúság út 6. 2 4 Szuhán‐Glass Beáta

Táncoló Egyetem Báltermi latin táncok

kedd 20.30 Táncterem

Ifjúság út 6. 2 4 Józsa János

Táncoló Egyetem Hastánc

Hétfő 17.00 Táncterem

Ifjúság út 6. 2 4 Indzsi Deniz

Táncoló Egyetem Hip‐hop

Hétfő 18.30 Táncterem

Ifjúság út 6. 2 4 Horváth Tamás

Táncoló Egyetem Horvát, szerb, makedón táncok

Kedd 17.30 Táncterem

Ifjúság út 6. 2 4 Vélin Veszna

Táncoló Egyetem Jóga

Csütörtök 20.30 Táncterem

Ifjúság út 6. 2 4 Gyenis Boglárka

Táncoló Egyetem Kubai salsa

Szerda 17.00 Táncterem

Ifjúság út 6. 2 4

Vágási Barbara, Kutni Balázs

Táncoló EgyetemLatin freestyle aerobik

Szerda 18.30 Táncterem

Ifjúság út 6. 2 4 Szabó Adrienn

Táncoló Egyetem Magyar néptánc



Tandiné Mosgai Andrea, Tandi Tibor

Táncoló Egyetem Önvédelem


Ifjúság út 6. 2 4 Jorcsák József

Táncoló Egyetem Show/musical tánc

Kedd 19.00 Táncterem

Ifjúság út 6. 2 4 Dr. Papp Judit

Táncoló Egyetem Társastánc



Mészárosné Karsai Eszter

Szemináriumok

Vizsgakérdések A félév elfogadása nincs vizsgához kötve.

Közreműködők Farkas György (FAGMAAO.PTE), Finak Gáborné Gombosi Eszter (FIGMAAT.PTE) Lipcsik Zoltán (LIZIAAT.PTE), Németh Attila (NEAGAET.PTE), Petőfi Áron (PEAEAB.T.JPTE), Dr. Rugási Endre (RUEMAAP.PTE), Dr. Rugási Endréné (RUEMABP.PTE), Téczely Tamás (PETLAAT.PTE)

tanrend 2013/2014 az alapozó modul tárgyai (kötelező...

Documents