Az ELTE TTK-sok 15:00-kor gyülekeznek az Északi tömb

előtt a közös menethez.

TétékásTétékásAz ELTETTKHÖK hetilapja

2009. február 03.info: nyuz@elte.huXXXVIII félévfolyam 1. számhttp://nyuz.elte.hu

Nyúz

HÖKTTKTTK

XLIII. félévfolyam 7. szám2011. október 26.

Plusz-Mínusz+-

43. félévfolyam 7. szám 2011. október 26.

Plusz-Mínusz

Megújult az ELTE Geológus KErTjénEK régészeti beMutatóhelye

2011. augusztus 10–17. KözöTT a tatai Geológus Kert (ELTE Tatai TerMészetvédelMi Terület és Szabadtéri geológiai MúzeuM) régészeti beMutatóhelyét önKén-TESEK LEpTéK el: a Magyar neMzeti MúzeuM régészeti felügyelete Mellett KarbanTarTáSi MunKáT véGEzTEK a TűzKőbányában. aKadT MunKa bővEn: a régebben évente TaKaríToTT LELőhE-lyet 20 év poráTóL és TörMELéKéTőL KELLETT MEGTiSzTíTani.a TűzKőfEjTő GödröKET és az épületet KívüL-belül MEGTiSzTíToTTáK: a TörMELéK és por naGyjáT Szárazon TávoLíToTTáK el, a finoM-TiSzTíTáST pedig naGynyoMáSú Mosóval végez-

TéK. a TörMELéK ELTávoLíTá-Sához oLyKor a hEGyMáSzó-TEchniKáT is igénybe KELLETT venni: KöTéLLEL bizToSíToTTáK a GödörfaLróL TörMELéKET ELTávoLíTó önKénTESEKET.

KiTaKaríToTTáK a KiáLLíTáSi viTrinEKET is, és utolsó LépéSKénT az épület abLaKaiT pucol-TáK Meg, aMi a hároM oldalról üvegfallal rEndELKEző épület esetében neM KiS TELjESíT-Mény. a MunKa anyagi háTTEréT a budapesti enErGiaKErESKEdő Kft. és a hanTKEn MiKSa aLapíTvány bizToSíToTTa.a SzErvEzőK rEMéLiK, hogy a forráShiánnyaL Küzdő MúzeuM a jövőbEn önKénTESi alapon rendszeressé tudja Majd tenni a beMutatóhely KarbanTarTáSáT, és a MunKába SzErETnéK jobban bevonni az ELTE hallgatóit is. a Geológus Kert a KövETKEző MúzeuMi szezonra a régészeti viTrinEKET tartalMilag is fel szeretné újíTani.(forráS: http://elte.hu)

A buddhizmus kutatása

Dr. Hidas Gergely, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Indoeurópai Nyelvtudományi Tanszék tudományos munkatársa több mint tíz éve fog-lalkozik a buddhizmus kutatásával, TÁMOP posztdoktori ösztöndíjasként részt vett az ELTE BTK által rendezett Conversio vallástudományi konferencián.

A konferencia témája a különböző vallási hagyományokban jelen lévő megtérés szerepe volt. A címben lévő conversio latin szó is erre utal, amelynek jelentése: meg-térés. „Rendkívül gazdag és magas színvonalú konferenciát szerveztek, három pár-huzamos szekcióban zajlottak az előadások, melyek nemcsak a szorosabb értelemben vett vallás, hanem a művészetek, illetve az irodalom köréből is merítettek. Mindenki találhatott érdeklődésének megfelelő témákat a kereszténységtől az iszlámig, a zsidó vallástól a hinduizmusig-buddhizmusig” – számolt be Hidas Gergely, aki „Buddhis-ta megtéréstörténetek” címmel tartott előadást a rendezvényen. „Előadásom-ban páli, prákrit és szanszkrit források alapján – a teljesség igénye nélkül – azt vizsgáltam, hogyan működött a térítés és megtérés a vallásalapító korában és később, illetve mely szövegek számolnak be ilyen, a dél-ázsiai buddhizmus történetében szemlátomást hangsúlyozott gyakoriság-gal előforduló eseményekről” – mesélte az oktató. Az előadások anyagából vallás-tudományi kötetsorozat is készül, amelyek várhatóan 2012-ben jelennek meg és eze-ket tananyagként is használhatják majd a hallgatók.

(forrás: http://kp.elte.hu)

Elhunyt Káldy-Nagy GyulaKáldy-Nagy Gyula 1927. július 14-én született a Veszprém megyei Nagydémen. Két éves jogi tanulmányai után iratkozott be az ELTE turko-lógia szakára, ahol 1955-ben szerzett diplomát, majd tanársegédi megbízást kapott a Török Filo-lógiai Tanszéken. 1963-ban adjunktus, 1969-ben docens, 1981-ben egyetemi tanár lett, 1990-ben tanszékvezetőként tevékenykedett. Nyugalom-ba vonulásakor, 1997-ben professor emeritusszá választották, és még évekig megtartotta óráit, később pedig főleg a doktoranduszokat segítette tanácsaival. Tagja volt a Bölcsészettudományi Kar professzori tanács elnökségének.Mintegy ötvenéves oktatómunkája során nemzedékekkel szerettette meg az oszmanisztikát, rendkívüli volt olvasottsága és vitathatatlan kompetenciája a legne-hezebb arab betűs szövegek feloldásában. A magyar tudomány számára talán azzal tette a legnagyobb szolgálatot, hogy még az 1960-1970-es években nagy mennyiségű, főként a magyarországi hódoltságra vonatkozó oszmán irat mikrofilmjét szerezte meg Isztambulból. Munkásságának egyik fő vonulata a hazai területek török forrásainak közzététele és elemzése volt. Több közigazgatási egység, így a Budai, Mohácsi, Szegedi, Gyulai és Csanádi szandzsák különböző összeírásait összesen kilenc kötetben dolgozta fel. Monográfiát szentelt a Magyarország történetében meghatározó szerepet játszó Szu-lejmán szultánnak, számos magyar és idegen nyelvű cikkben tárgyalta a korai oszmán kor és az oszmán hadszervezet főbb kérdéseit.Két szemeszteren át magyart tanított az Ankarai Egyetem Hungarológiai Tanszékén, később meghívást kapott a Koppenhágai, a Bécsi és a New York-i Columbia Egyetemre is. Szakmai kiválóságát értékelte a Török Történeti Társaság, amely 1982-ben tiszteletbeli tagjává választotta, idehaza 1994-ben Széchenyi-díjat kapott.(forrás: http://elte.hu)

Deák Ferenc-díjat kapott Kiss Daisy2011. október 19-én került sor az idei Deák Ferenc-díjak átadására. Az elismerésben dr. Horváth László Győr-Moson-Sopron megyei főügyész, dr. Verebélyi Imre egye-temi tanár, dr. Kapási Olga közjegyző, dr. Kiss Daisy ügyvéd, az ELTE tiszteletbeli tanára és vezető jogtanácso-sa, dr. Lábady Tamás, az Alkotmánybíróság egykori tagja, elnök-helyettese, a Pécsi Ítélőtábla elnöke és dr. Vavró István pro-fessor emeritus része-sült. A díjakat dr. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, dr. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, dr. Polt Péter legfőbb ügyész, dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Tóth Ádám, a Magyar Orszá-gos Közjegyzői Kamara elnöke, dr. Gyergyák Ferenc, a Magyar Közigazgatási társaság főtitkára és dr. Kecskés László, a Magyar Tudományos Akadémia jogtudományi bizottságának elnöke adta át. (forrás: http://elte.hu)

Új teleszkóp az ELTE Gothard Asztro-fizikai Obszervatóriumában

Új automata teleszkóppal gazdago-dott az Eötvös Loránd Tudomány-e g y e t e m G o t h a r d A s z t r o f i z i k a i Obszervatóriuma Szom-bathelyen – mondta el dr. Jankovics István, az o b s z e r v a tó r i um i g a z -gatója. Az együttesen 60 millió forint értékű RC-500-as teleszkópot és a hozzá tartozó nagy-felbontású Echelle spektrográfot, amelyet egyetemi források felhasz-nálásával vásároltak, elsősorban az oktatásban használják majd megfi-gyelésekre és a csillagok színképének elemzésére – tette hozzá.Jankovics István elmondta azt is, az obszervatórium idén ünnepli alapí-tásának 130. évfordulóját, amelynek tiszteletére október 21-én „születésna-pi ünnepséget” rendeznek, ezen adják át az új spektrográfot és távcsövet is.(forrás: http://elte.hu)(a kép forrása: http://gothard.hu)

TétékásNyúz

Plusz-Mínusz A főszerkesztő nadrágszéle 3

TétékásNyúz XLIII. félévfolyam, VII. szám.Kiadja az ELTE TTK HÖK. Felelős kiadó: Dukán András Ferenc, a HÖK elnöke. Főszerkesztő: Gansperger Gábor.Vezetőszerkesztő: Gans. Tördelőszerkesztő: Spiller András Olvasószerkesztők: Törceee, Emő. Címlap: HG Roland.Rovatok: Belszíni fejtés (Panni), Cooltér (Verus), Helyvektor (HG Roland), Kritika (Fontányi A.), Lágymányosi Portrék (Gans), Mozizóna (Törceee), Négyeshatos (B. Andi), TTT (Spiller András, djkalo), Tudósítás (Jurecska Laura, Weyde Szandra).Honlap: http://nyuz.elte.hu. E-mail: nyuz@elte.hu. Telefon: 372-2654, lapzárta után 30/806-3000. Fax: 372-2654. Lapzárta: péntek 12:00. Készült a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. nyomdájában 1500 példányban.A Nyúz a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tagja.A főszerkesztő elérhetőségei: foszerkeszto@ttkhok.elte.hu; személyesen fogadóidőben (péntek 10-12) Déli Hali (00.732).

Lazítás

Elérkeztünk a félév feléhez, hat hét már eltelt, éppen a hetediket tapossuk. És bizony mindannyiunknak volt miben elfáradnia. Nem csoda hát, hogy alig várjuk már a párnapos őszi szünetet, hogy végre kipihenhessük magunkat. Ugyan a Tétékás Nyúz háza táján a szünetben sem áll meg az élet, hiszen a nyolcadik hétre is készül-nünk kell, de jólesik arra gondolni, hogy egy kicsit kényelmesebbre vehetjük a tempót, hiszen így az új szám összeállítására egy hét helyett kettő áll majd rendelkezésünkre.

Azért pihenésre is jut idő, hiszen a félév folyamán ez az utolsó alkalom, hogy ezt „büntetlenül” megtehetjük. Szükség is van rá, hogy feltöltődjünk a ránk váró hajtás előtt. Észre sem vesszük, és már itt is van a december, ami-kor hirtelen minden a nyakunkba szakad. Fejünket kapkodjuk a karácsonyi őrületben, nem győzzük kitalálni, kinek mit ajándékozzunk; most derül ki, hogy a tavalyi bakancs és télikabát már nem jó; és nem utolsósorban még a vizsgaidőszak is eljön. Vegyünk hát egy mély levegőt, és ebben a pár napban pihenjünk sokat, szakítsunk időt olyan dolgokra, amelyekre az elmúlt hetek-ben nem volt időnk, hogy a szünet után újult erővel vethessük bele magunkat a zsúfolt hétköznapokba. Az sem fog ártani, ha egy kicsit előrelátók vagyunk és átnézzük jegyzeteinket, számot vetünk lemaradásainkkal, gondolva arra, hogy télen ne legyen annyira sokkoló az addigra észrevétlenül felhalmozó-dott tanulnivaló.

Szerkesztőségünkre is ráfér a lazítás, főleg a múlt pénteki gólyabál után, amelyből mi is kivettük a részünket. Idén is lehetőséget kaptunk, hogy vendégül lássuk jelenlegi és leendő olvasóinkat és munkatársainkat. Gyors szervezkedés után összehoztuk nektek a Nyúz Cafét, ahol lelkes csapatunk kávéval és teával várta a bulizásban elfáradt hallgatókat, a hangulatról pedig egy jazz-zenekar gondoskodott. Reméljük, hogy mindenki jól érezte magát, aki eljött a bálra és meglátogatott minket.

Gansperger Gáborfőszerkesztő

foszerkeszto@ttkhok.elte.hu

A Tétékás Nyúz lelkes hallgatókat keres szerkesztőségébe.

Jelentkezhetsz cikkírónak, olvasó-szerkesztőnek, tördelőnek, fotós-nak; tapasztalat nem szükséges,

mindenre megtanítunk.Jelentkezni lehet a főszerkesztőnél

levélben és a fogadóórájában.

TartalomjegyzékHÖK ............................................... 4-6(Elnöki beszámoló; Fizika Oktatás az Alapoktól; Felsőoktatási törvény; Bemutatkozik a kémia szakterület)Sport ...................................................7(Atlétika, sakk, természetjárás)Arcok ..................................................7(Farkas Gábor botanikus)Lágymányosi Portrék .................. 8-9(Simon Péter matematikus)Tudósítás ...................................12-13(Közeleg a 4-es metró;A barlangászat és ami mögötte van)TTT ............................................. 14-15(Einstein vs. CERN)Helyvektor.......................................16(¡Arriba! Taqueria)Kritika ..............................................16(Björk: Biophilia)Cooltér .............................................17(Sörfőzésünk múltja)Négyeshatos ....................................17(Dobj egy mosolyt!)Belszíni fejtés ...................................18(Az egyik kimarad)Mozizóna .........................................19(A vizsga)

Az előző heti Nadrágszélbe egy apró hiba csúszott. Pontatlanul állítottam, hogy csak ketten, Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre vette át Nobel-díját magyar állampolgárként. Hevesy György 1944-ben ugyan már Svédországban tartózko-dott menekültként, de csak egy évvel később vette fel a svéd állampolgárságot, így az elismerés átvételekor még magyar állampolgár volt.

Köszönjük szemfüles olvasónknak a pontosítást!

43. félévfolyam 7. szám 2011. október 26.

HÖK4

Fizika Oktatás az Alapoktól

Érezted már valaha, hogy a Fizika I. túlnőtt a fejeden? Szükséged lenne egy kis bevezetésre a Bevezetés a fiziká-ba tárgyhoz? Nem érted, hogy miért van az x felett pont, vagy hogy miért lett az u-ból ü? Nos, itt a megoldás! Mostantól a Maszathoz és a KéKóhoz hasonlóan a fizika szakterület is kor-repetálást tart Fizika Oktatás az Ala-poktól néven. Ez a név azért ideális, mert így végre a fizikáról nem a vég-telenül érthetetlen egyenletek, hanem egy aranyos kis bociszemű FÓKA fog eszedbe jutni. Hát nem csodálatos máris? A célunk, hogy lehetőséget adjunk neked arra, hogy az Egyete-men rendszeres időpontokban, hoz-záértőktől, ingyenes fizika korrepe-táláson vehess részt.

A FÓKA-t a Magyar Fizikushall-gatók Egyesülete (Mafihe) ELTE Helyi Bizottsága szervezi a TTK HÖK Fizika Szakterületi Csoport egyetértésével és az ELTE TTK HÖK támogatásával. A témát, az előadót és az órák részle-tességét igyekszünk az igényeidhez szabni. Témától függően alkalman-ként más-más felsőbbéves fizikushall-gató fogja vezetni a foglalkozásokat. Az adott időpontokra a foka@mafihe.hu e-mail címre írva tudtok jelentkezni, megadva a témát, amelyből magya-rázatot igényeltek. Előre jelzett nagy résztvevői létszám esetén a hatéko-nyabb tanulás érdekében több előadó is tud segíteni. Egy dologra azért fel-hívjuk a figyelmed: a FÓKA nem azért jött létre, hogy házi feladatodat helyet-ted készítse el, de az ahhoz szükséges alapokat elmagyarázzuk.

A korrepetálások várhatóan az alábbi helyeken és időben lesznek

megtartva: keddenként 19-21 óra, É 2.105 terem, csütörtökönként 16-18 óra É 0.100C terem és péntekenként 15-17 óra É 5.89 terem. Nagyobb lét-számú csoport jelentkezése esetén, elő-zetes egyeztetéssel egyéb időpont is megbeszélhető.

Ha úgy érzed, fizikai ismereteid hiányosak, de szükséges megtanulnod, megértened vagy legalább azt a ket-test megszerezned, jelentkezz bátran a foka@mafihe.hu e-mail címen!

Bence és Kornél

Elnöki beszámolóBál és felsőoktatási törvény

A TTK HÖK-ben ezen a héten látszólag minden a Gólyabálról szólt. Igaz, ami igaz, a bál sikeréért több mint száz ember dolgozott, ami a HÖK elmúlt pár napját jelentősen meghatározta. De ezenkívül természetesen mással is foglalkoztunk, különös tekintettel a héten hivatalosan is megjelent felsőoktatási törvénytervezetre.

Idén is mindent megtettünk, hogy a már hagyományosnak mondható ELTE TTK–Bárczi Gólyabál minél sikere-sebb legyen. A Gólyabál és a LEN a tan-év két legjelentősebb és legkomolyabb TTK-s rendezvénye. A résztvevők remélem megerősítenek abban, hogy a bál remekül sikerült, és az évek óta megszokott magas színvonalat a TTK HÖK nyáron megválasztott új szer-vező elnökhelyettese, László Dávid is biztosan tudta tartani. Természetesen elismerjük, hogy voltak apróbb hibák. Különösen érzékenyen érintett min-ket a jegyek nyomdai kivitelezésének csúszása, hiszen erre egyáltalán nem számítottunk. Ezt azonban úgy érzem, hogy sikerült kompenzálni a Hallga-tói Ügyfélfogadó Térbe kihelyezett, az eddigieknél talán kényelmesebb jegy-vásárlási lehetőséggel.

Kicsivel komolyabb témák felé kanyarodva, a héten megtartottuk a másik két lágymányosi HÖK-kel közö-

sen a Lágymányosi Hallgatói Fórumot. Aznap teljesen váratlanul jelent meg a felsőoktatási törvény tervezetének hivatalos, társadalmi vitára bocsátott változata. Így villámsebesen feldolgoz-tuk a több mint száz paragrafusból álló törvény hallgatói szempontból legfon-tosabb részeit. Sajnos az eddig felvázolt problémákhoz képest csak minimális előrelépés tapasztalható, sőt a tervezet sok helyen hallgatói szempontból még a vártnál is kedvezőtlenebb lett. Azóta tüzetesebben átolvastuk és Árendás Péter tanulmányi elnökhelyettessel egy közös cikkben foglaltuk össze nektek, hogy mit tartalmaz a jelen tervezet. Társadalmi véleményezésre mindössze öt nap állt rendelkezésre, így sajnos amikor ezt olvassátok, már nem véle-ményezhető a tervezet. Mindenesetre reméljük, hogy az ELTE által küldött véleményeket is figyelembe veszik és az elfogadásig még több ponton módo-sul a normaszöveg.

A demonstráció szervezése is nagy erőkkel zajlik. Köszönjük a sok biztatást és lelkesítést! Csak a TTK HÖK Facebook-oldalán meg-hirdetett TTK-s közös megjelenés-hez négyszázan csatlakoztak, ennek több mint fele biztosra ígéri részvé-telét. Bízom benne, hogy sok száz TTK-s hallgató el fog jönni a rossz idő ellenére is. Azt hiszem, minden hallgatónak, aki fontosnak tartja, hogy milyen lesz a jövő felsőokta-tása – BSc-sek esetében ez a saját mesterszakos tanulmányait is jelenti – ott a helye! Csak akkor lesz súlya a hallgatói önkormányzatok kezdemé-nyezésének, ha a hallgatóság is mögé áll és jelenlétével kitart az eddig han-goztatott vélemények mellett.

A héten Kari Tanácson is részt vet-tünk, ahol a jelenlévő oktatók és hall-gatók egyhangúlag támogatták a TTK HÖK kezdeményezését, amely a Kar javaslatai nyomán végül a következő lett: egy félévben az eddigi egy javí-tóvizsga helyett ezentúl három tárgy-ból lehet javítóvizsgát tenni – azaz nem elégtelen jegyet javítani –, igaz a második és a harmadik alkalommal már 3000 Ft-os díj ellenében. A szabá-lyozás a Szenátus jóváhagyása után lép életbe.

Dukán András Ferencelnök

ELTE TTK HÖKelnok@ttkhok.elte.hu

TétékásNyúz

HÖK HÖK 5Felsőoktatási törvényNyilvános az új ftv. tervezete

Múlt kedden nyilvánosságra hozta a Kormány az új felsőoktatásról szóló törvény tervezetét. Cikkünket ez a 76 oldalas dokumentum ihlette. A http://kormany.hu oldalon közzétett anyag már nem előzetes koncep-ció, hanem normaszöveg. Formáját tekintve gyakorlatilag parlamenti tárgyalásra kész – tartalma azonban szerintünk ettől még távol áll.

Jövőre hatályba lép

A jelek szerint egyre többen kezde-nek ráébredni a változások komolysá-gára. Az IK, a TáTK és a TTK Hallgatói Önkormányzatai által szervezett vita-fórum a nyilvánosságra hozatal napján hozzávetőleg száz hallgatót vonzott a 0.100A terembe.

A tervezet 104. paragrafusa alapján az új felsőoktatási törvény 2012. január 1-jén lép hatályba. Egyes részei 2012. szeptember 1-jétől, három paragrafusa pedig 2013. január 1-jétől lesz hatályos. Ez többek között abból a szempontból is érdekes, hogy a tervezet szerint az alapszakos felvételihez szükség lesz legalább egy középfokú nyelvvizsgára.

Rendeleti szabályozás

A felsőoktatási törvénytervezet 105. paragrafusa Felhatalmazó rendelkezések név alatt egy kétoldalas listát tartalmaz, amellyel a Kormány hatáskörébe utal-ja a felsőoktatást érintő legtöbb kérdés rendeleti szabályozását. Ezek közé tar-toznak többek között a hallgatók telje-sítményértékelésének elvei és módjai, a felvételi rendszer nagy része, a felsőok-tatási intézmények működési feltételei és a képzések szerkezetei.

Az elmúlt hónapokban rengeteg ter-vet, koncepciót, megnyilatkozást hallhat-tunk, amelyek közül a legvitásabbakat rendre kihagyták, azzal, hogy a kormány ezekről rendeletben fog dönteni. A nyil-vánosságra hozott normaszövegben emellett semmi garanciát nem kapunk ezekben a kérdésekben. A rendeleti sza-bályozás az előzmények tükrében azért tekinthető aggályosnak, mivel sem par-lamenti hozzájárulás, sem társadalmi vita nem szükséges hozzá.

a normaszöveg tartalmi elemei

Bár a tervezet a legtöbb kérdést ren-deleti szabályozással oldja fel, magában

a törvényszövegben is megjelent több új elem, például a hallgatói szerződés.

Ez is rendeletben kerülne szabá-lyozásra, így tartalma akár évente vál-tozhat, ami bár pozitív is lehet, de a számos ellenzőt szerzett „röghöz kötés” bevezetését nyitva hagyja. (Minisztéri-umi körök szándéka szerint a diploma megszerzését követően nem lehetne külföldön dolgozni vagy vissza kéne fizetni a képzés árát az államnak.) A múlt heti hallgatói fórumon is felme-rült számos probléma ezzel kapcsolat-ban. Csak párat említve: az EU számos tagállamában ingyenes a képzés, így bizonyos szakok esetén valószínűsít-hető, hogy a jövő értelmisége külföl-dön szerez diplomát ilyen szabályozás hatályba lépése esetén, és ezek után kevésbé várható, hogy itthon álljanak munkába. Szintén problematikus a kül-földről érkező hallgatók helyzete, külö-nösen a határon túli magyaroké, hiszen őket vagy az országhoz kötik, vagy pozitívan diszkriminálják a magyaror-szági egyetemistákkal szemben. Az ér- telmiség elvándorlásának problémája jelenleg is jelentős és megoldásra vár, de a hallgatói szerződés véleményünk szerint csak rontana a helyzeten.

A költségtérítéses képzési forma he- lyett önköltséges képzésről szól a doku-mentum. Ez azt jelentené, hogy aki nem ír alá szerződést, a képzésének teljes költségét ki kell fizetnie. Ez egy koráb -ban kiszivárgott statisztika alapján azt jelentené, hogy a TTK-s szakok anyagi vonzata körülbelül a kétszeresére nőne. Ez a szigorodó átsorolás miatt a mostani hallgatókat is érzékenyen érintheti.

A szenátusi hallgatói érdekképvise-let aránya ötven százalékos képviselő-választási részvételi arány alatt legfel-jebb 10%, ezt meghaladva is azonban maximum 20%. A jelenleg hatályos szabályozás egynegyed és egyharmad közötti részvételt ír elő, Egyetemünkön a Szenátus egyharmadát adják a hallgar-tók – amelyet az oktatói oldal is támogat

a sokéves konstruktív, közös munkának köszönhetően. 50%-os választási arány elérése gyakorlatilag lehetetlen, hiszen például a passzív, levelező, részismereti képzésen résztvevő hallgatók gyakorlati-lag elérhetetlenek, és ilyen arányban szá-mos települési önkormányzati választás sem mozgatja meg a magyar polgárokat.

A jelenlegi helyzet alapján megszű-nik a hallgatóság egyetértési joga gya-korlatilag mindenben, amely leginkább a tanulmányi- és vizsgaszabályzat, illetve a térítési és juttatási szabályzat tekin-tetében a legsúlyosabb. Ezt a jogkört gyakorolva az elmúlt időszakban nem lehetett végrehajtani a fenti szabályzatok módosítását a hallgatói önkormányzatok egyetértése nélkül. Ez többek között az azonos tárgyból való vizsgalehetőségek számát, az utóvizsgák és a tárgyfelvéte-lek térítési díját, illetve a különféle ösz-töndíjak szabályozását foglalja magában.

Mindenkit érinteni fog

Az új felsőoktatási törvény miatti változások a mostani hallgatóságra is hatással lesznek. A jelenleg alapképzé-sen tanulók mesterszakjukat már az új törvény hatályba lépése után kezdik.

A nyilvánosságra hozott normaszö-veg alapján a hallgatói jogviszony meg-szűnésére vonatkozó rendelkezések visz-szamenőleg azokra is érvényesek lesznek, akik korábban létesítették a jogviszonyt. Ide tartozik például az ugyanabból a tárgy-ból tehető vizsgák maximális száma is.

Dukán András Ferencelnök

ELTE TTK HÖKelnok@ttkhok.elte.hu

Árendás Pétertanulmányi elnökhelyettes

ELTE TTK HÖKtaneh@ttkhok.elte.hu

DEMONSTRÁCIÓUtolsó demokratikus lehetőségünk a véleménynyilvánítására a demonstráció!Az ELTE TTK-sok október 27-én, csütör-tökön 15:00-kor gyülekeznek az Északi épület előtt. Innen a budai rakparton haladva a Lánchídon keresztül érjük el az Olimpiai Parkot, ahol bevárjuk azokat, akik nem tudnak csatlakozni a közös vonuláshoz.Tehát várunk 15:00-kor az Északi épü-let előtt vagy 16:45-ig az Olimpiai Park-ban (a Széchenyi rakparton a Kossuth Lajos tér és a Jászai Mari tér között)!

43. félévfolyam 7. szám 2011. október 26.

HÖK6„Fél savakból is”Bemutatkozik a kémia szakterület

Ha az Északiban jártok, néha látni a folyosón fehér köpenyes embereket, akik a régi épületrész sötétjéből bukkannak elő vagy éppen tűnnek el benne – vegyészek. Enyhén sztereotip gondolat, hogy csak a laborban gubbasztunk löttyöket forralva, unalmunk-ban lombikokkal zsonglőrködünk és néha felrobbantunk egy-egy labort. Van nekünk szakterületi csoportunk, azaz SZACS-unk is!

A viccet félretéve bemutatjuk a Kémia SZACS mindennapjait. A TTK HÖK-nek nem mindig volt aktív kémiás része, de néhány lelkes hall-gató ezt az elmúlt pár évben gyöke-resen megváltoztatta: frakciónk ma már minden Küldöttgyűlésen teljes létszámmal van jelen, ott vagyunk a mentorrendszerben, illetve a Hallga-tói Önkormányzatnak a közelmúlt-ban volt két kémiás elnökhelyettese.

De mivel is foglalkozik a Kémia SZACS? Mivel az egyetemista lét-hez hozzátartoznak a bulik, elég jelentős hangsúlyt fektetünk a ren-dezvényszervezésre, illetve a kari eseményeken való részvételre. Nemrég a Gólyabálon találkozhatta-tok a Gólyaszobával, amely kémiás mentorlányok ötlete volt néhány évvel ezelőtt, és azóta is sajátunk-nak tekintjük. Az őszi félévben meg-rendezzük a Fúzió partyt, amelyen a fizikusokkal együtt mulatunk, majd a Földes-Kémiás Halloweent, illetve igény szerint az I love vizsgaidőSUCK partyt. A tavaszi félévben is nagyjából havonta egy bulit szoktunk tartani, illetve meg-jelenünk a LEN-en a Vegyészfőzőcske elne-vezésű programmal,

amelyen kémiás oktatók és hallgatók főznek, majd esznek együtt. A ren-dezvények között abszolút prioritást élvez a Gólyatábor, amely már 11. éve Káptalanfüreden kerül megrendezés-re, illetve az ehhez tartozó afterparty.

Természetesen nem csak bu- liszervezésből áll a munka, próbál-kozunk szakos programok létreho-zásával is. Ugyan vannak a Kémiai Intézet által szervezett üzemlátoga-tások, de ezek igen ritkák és min-dig ugyanoda viszik a hallgatókat. Régi álmunk például, hogy kirán-dulást szervezzünk a várpalotai várban található Magyar Vegyé-szeti Múzeumba. Nincs egyszerű dolgunk a szakmai programokkal, mert a legtöbb laborban és üzemben titkos munka folyik, és mert nem utolsósorban a kémia igen veszélyes tudomány. Talán segíteni fog, hogy a felsőbbéves hallgatóknak már van ismeretségük különböző cégeknél, de addig is az Intézet által szervezett látogatásokra vagyunk utalva.

Megemlítendő még egy elég rég-óta húzódó projekt, a szakterületi póló. Ugyan majdnem mindenkinek van gólyatáboros pólója, de ennél sokkal jobban mutatna egy egységes Respect Chemistry! feliratú póló.

Természetesen „komolyabb” dolgokra is figyelmet fordítunk: a nem olyan régen beindított bolo-gnai folyamatot próbáljuk az okta-tók segítségével csiszolgatni. Vall-juk be, hogy jelenlegi formájában

a BSc–MSc-rendszer hagy némi kívánniva-lót maga után. Mivel a kémia nagyon össze-tett tudomány, rész-területei nem választ-hatók el élesen egy-mástól, így nagyon nehéz volt megszabni

a határt, hogy mi az, ami az alap-képzés tárgykörébe kerüljön, és a BSc-diplomával rendelkező hallgató hasznosítható tudást kapjon. Az ere-deti elképzelés felülvizsgálata meg-történt, így a 2010-ben és 2011-ben felvett hallgatók már az úgynevezett reformtanterv alapján vesznek részt az oktatásban. Ebben a felülvizsgá-latban aktívan vettek részt a SZACS tagjai és ennek mintájára szeretnénk egy MSc-felülvizsgálatot is indíttat-ni, de ez még a jövő zenéje.

A SZACS életének tanév eleji változása, hogy Emődi Flóra lemon-dott szakterületi koordinátori címé-

ről, és helyét Hegedüs György vette át. Ez is része annak a vérfrissítési folyamatnak, amelynek legfőbb oka, hogy az a néhány lelkes ember, akik pár éve beindították a kémiás szak-területi életet, idén végeznek ELTE-s tanulmányaikkal.

Ha kérdésed merült fel, segítenél nekünk vagy érdeklődsz a SZACS iránt, írj bátran a szakterületi koor-dinátornak a kemiaszk@ttkhok.elte.hu e-mail címre és így fenntarthatjuk a kémiás jelenlétet a HÖK-ben, emel-lett a szakterület mindennapjait is lesz, aki egyengesse.

maci

TétékásNyúz

HÖK Sport & Arcok 7

Farkas GáborEzúttal a Déli tömb negyedik eme-

letére, a 4.429-es terembe csallak titeket.Farkas Gábor, a növénybetegségek

vizsgálatának üttörője, 1925. június 15-én született Budapesten. 1943-ban felvételt nyert az Eötvös Collegiumba, majd a budapesti Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem – a későbbi ELTE – természetrajz–kémia szakos hallgatója lett. Tökéletességre való törekvése évfo-lyamának legkiválóbb tanulójává tette.

A növények lassan rabul ejtették, így 1947-től az egyetem Növényélettani Inté-zetében először gyakornok, majd tanárse-géd lett. Summa cum laude minősítéssel 1949-ben szerezte meg tanári oklevelét. Globális szakmai tudása és előadásai kor-szerű alapokra helyezték a növényélettan gyakorlati oktatását. Világnézeti konflik-tus miatt 1951-ben távozni kényszerült az egyetemről. 1951 és 1957 között a Magyar

Tudományos Akadémia martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetében dol-gozott. Eleinte a gazdasági növények szárazságtűrésének élettanát vizsgálta, figyelme a beteg növények biokémiájára összpontosult. Miután 1957-ben kandidá-tusi címet kapott, a Növényvédelmi Kuta-tóintézetbe került, majd megteremtette a budapesti növényi kórélettani iskolát. A biológiai tudományok doktora titulust 1962-ben érdemelte ki, és még ugyaneb-ben az évben az MTA Növényélettani Kutatócsoportjának vezetésére is felkér-ték. Ennek köszönhetően lehetősége nyílt önálló kutatásainak fellendítésére és több kiváló külföldi intézmény látogatására. Nemzetközi sikereinek elérésében köz-reműködött, hogy egyszerre több idegen nyelvet is kiválóan beszélt.

Az MTA 1970-ben létrejött Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növényéletta-ni Intézetének megszervezése, profiljá-nak kialakítása teljes mértékben Farkas

Gábor nevéhez köthető. Az intézményt egészen 1983-ig igazgatta, ahol elsőként mutatta ki a beteg növényi szövetekre jellemző enzimszintváltozások számot-tevő részét, amelyek alapvető fontos-ságát bizonyította a kórfolyamatokban és a betegségellenállóságban. Foglalko-zott továbbá a beteg növény légzésével és fenolanyagcseréjével is. Munkássá-ga kiterjedt a sejtfaluktól megfosztott növényi sejtekig, megalapozva a hazai protoplasztkutatásokat. 1964-ben a Ma- gyar Tudományos Akadémia levelező, 1976-ban rendes tagjává választották, ekkorra a Biokémiai Bizottság elnöki stá-tuszát töltötte be, ezenkívül az Akadémia számos bizottságában is jelen volt. Életé-nek főműve az 1978-ban napvilágot látott Növényi biokémia címet viseli.

A botanikus 1986. április 23-án távo-zott az élők sorából, tudása azonban tanít-ványain és művein keresztül tovább él.

Kőnig Rita

Atlétika, sakk, természetjárásÚjabb nagyszerű eredmények az ELTE és a BEAC háza táján

Első helyen végzett nyolc felsőoktatási intézmény közül az ELTE csapata október 14-én a Budapesti Egyetemi Atlétikai Bajnokságon, de sakkban is megálltuk a helyünket, hiszen a Barcza Gedeon sakknagy-mester születésének századik évfordulójára rendezett hagyományte-remtő sakkmérkőzéseken is boldogultunk ellenfeleinkkel.

Sportolóink eredményei

A Budapesti Egyetemi Atlétikai Bajnokságon az ELTE sportolói közül aranyérmet szerzett Tagscherer Blan-ka (távolugrás), Pető Bence (távolug-rás), Torda Benjámin (magasugrás), Kecskeméti Gábor (súlylökés), vala-mint a férfi 4×200-as váltó. Ezenkívül még négy ezüst- és hat bronzérmet hoztak el atlétáink, ezzel az egyete-men közötti pontversenyt nagy fölény-nyel az ELTE nyerte.

Barcza Gedeon nyolcszoros ma- gyar bajnok és hétszeres olimpikon sakknagymesterről születésének szá-zadik évfordulóján hagyományterem-tő szándékkal nemzetközi versennyel emlékeztek meg születési helyén, Kis-újszálláson. Az eseményen négy külföl-di – lengyel, orosz, szerb és szlovák –, valamint négy magyar sakkcsapat ví-

vott körmérkőzést. Az ELTE–BEAC csapata immár ötödik alkalommal csa-pott össze a szerb főiskolai válogatottal, amely az egyik legerősebb egész Euró-pában. A szerbek ugyan győzelmük-kel hozták a papírformát, de második helyükkel a magyar egyetemisták is bizonyították tudásukat. A meg- mérettetésen az ELTE–BEAC négy sak-kozója, Kabai Zsuzsa, Ádám György, Kormos Ádám és Nováky Csaba mate-matika szakos hallgatók képviselték Egyetemünket. A következő megál-ló a novemberi Magyar Egyetemi és Főiskolai Sakkbajnokság lesz az ELTE–BEAC szervezésében.

Bűvös százas

Komoly kihívásra vállalkoznak Egyetemünk természetjárói. Nov-ember 1-jén kerül megrendezésre a

Monoton Maraton elnevezésű túra, amely egy három kilométeres kör a Nagy-Hárs-hegy körül. Ezt a kört sze-retné az ELTE–BEAC csapata összesen legalább százszor teljesíteni az esemé-nyen. Természetesen mindenki a ked-véhez és az edzettségi szintjéhez mér-ten maga dönti el, hány körrel tudja segíteni a sportegyesületet. Kezdő és haladó túrázókra egyaránt számíta-nak, ha van kedvetek és időtök pár kör erejéig csatlakozni, segítsetek nekik ti is, hogy teljesíthessék a százkörös álomhatárt.

Túravezetés reggel 6-tól délután 4-ig minden órában indul, találkozó a Szépjuhásznénál.

További információ és jelentke-zés Turi Zsolt sportösztöndíjasnál a tuzraai@inf.elte.hu e-mail címen.

Törceee(a BEAC sajtóközleményei alapján)

43. félévfolyam 7. szám 2011. október 26.

Lágymányosi Portrék8A Kar Kiváló OktatójaInterjú Simon Péter matematikussal

Két héttel ezelőtt már olvashattátok A Kar Kiváló Oktatójának megválasztott Ónodi Zsolt geográfussal készült interjút. Mostani számunkban megismerhetitek a másik díjazottat, Simon Péter matematikust, az Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszék docensét.

Először is szeretnék gratulálni a Tétékás Nyúz szerkesztőségének nevé-ben A Kar Kiváló Oktatója címhez. Ön szerint minek köszönhető ez a díj?

Úgy tudom, hogy a díjat a Hall-gatói Önkormányzat kezdeménye-zésére a hallgatók javaslatai alapján adják. Ez nagyon megtisztelő, és ezúton is szeretném megköszönni a bizalmukat és az elismerést. Biztos, hogy nagyon sok összetevője van annak, hogy miért is kaptam meg a díjat. Nekem vannak bizonyos elkép-zeléseim arról, hogyan érdemes taní-tani, átadni a tudást; ezt pár hallgató elismeri és értékeli. Ezek közül az egyik, hogy a tanár és a hallgatóság partnerek legyenek.

Igen, valóban a Hallgatói Önkor-mányzat Tanulmányi Csoportja tesz javaslatot arra, hogy kinek adják a díjat. Figyelembe szokták venni a hallgatókért végzett pluszmunkát is, és tudom, hogy ilyen szempontból Ön nagyon aktív, hiszen a gólyatáborokban előadásokat szokott tartani a matematika szakterü-letről, illetve a beiratkozásokon is mindig részt vesz. Ez hogyan jött önnek?

Tulajdonképpen egy megkeresés útján, rákérdeztek, hogy nem vál-lalnék-e ilyet, és mivel nekem szív-ügyem, hogy a szakról minél jobb tájékoztatást adjunk, így elvállaltam. Ez most egész messzire nyúlik, mert úgy gondolom, hogy Magyaror-szágon bizonyos szempontból úgy tekintenek a matematika szakra, mint ami tényleg különleges embe-reknek való. Holott a matematika a világ minden részében jelen van. Az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy mi a matematika szere -pe az életben, ezért engem nagyon motivál, hogy minél szélesebb kör-ben terjesszem e tudomány szép-ségét és emellett hasznosságát is.

A magam területe persze az, hogy miért érdemes a matematika szakon tanulni, miért érdemes idejönni.

A hallgatóság szemével hogyan látja ezt a kérdést, miben nyilvánul meg akkor, amikor már idejárnak?

Nagyon sokan érdeklődnek az egzisztenciális kérdés iránt, hogy mire jó az, ha ide járnak, mit ér ez a diploma számukra. Szerintem nagyon fontos, hogy legyen egy bizonyos fokú idealizmus, ami a pénz fölé emelkedik, tehát pusztán azért tanulni matematikát, mert érdekes, mert szép. Ha nem is fizet-nének érte, akkor is szívesen tanul-ni, mindemellett egyértelműen lát-szik, hogy bizony elég jól el lehet vele helyezkedni. Eziránt nagyon érdeklődik a hallgatóság, azonban sajnos még nem tudunk elég konk-rét és egyértelmű válaszokat adni arra, hogy pontosan milyenek az elhelyezkedési lehetőségek. Sokan kérdezik, hogy ezzel mennyi pénzt lehet keresni, de azt is, hogy milyen munkahelyet lehet találni; a szakról szóló tájékoztató előadásokon erről is igyekszem beszélni, amennyire csak tudok.

Ha évente körülbelül 250 embert fel-vesznek, annak bizonyos százaléka elvég-zi a matematika szakot. Ők mennyire tudnak elhelyezkedni Magyarországon?

Az oktatáspolitikában nem va- gyok otthon, tehát hogy valójában hány ember tud elhelyezkedni, arról nem tudok pontos adatot. De azok, akik matematikára jönnek, nagyon sokan találnak a szakmájukhoz illő munkahelyet. Ez a szak nem olyan, mint például az orvosi pálya, ezzel nagyon szerteágazó területeken lehet elhelyezkedni, ezért igen nehéz pontosabban meghatározni, hogy

hány végzős hallgató lenne évente társadalmilag kívánatos. A matema-tika tanári szakirány esetében meg lehet becsülni, hogy hány végzett hallgatóra van szükség, és kiderül, hogy jóval kevesebbet képzünk, mint amennyit kellene, úgyhogy matematikatanárokra például óriási kereslet lesz.

A Kar Kiváló Oktatója cím odaítélé-sekor figyelembe veszik az Oktatói Mun-ka Hallgatói Véleményezését is. Erről mi a véleménye, mit gondol, mennyire működik jól?

Talán az utóbbi években, amióta elektronikus, azóta kevesebben töltik ki. Szerintem nagyon fontos a visz-szajelzés mind a magam, mind pedig a vezetők számára is, hogy milyen a hallgatók véleménye. A tanári egy ilyen különös pálya, mert általában mindenkit lehet ellenőrizni, de a tanárt igen nehéz, hiszen csak a hall-gatók tudják véleményezni, hogyan is végzi a munkáját. Egyébként a Matematikai Intézet nagyon fontos-nak tartja, hogy a különböző tanítási módszereket az oktatók egymásnak át tudják adni.

Hogyan kezdett el matematikával foglalkozni?

Már középiskolás koromban ér- dekelt a matematika, akkor kezdtem el foglalkozni vele, de tulajdonkép-pen mindig is érdekelt. A hallgató-im is tudják, hogy azért ezenkívül sok minden más is érdekelt engem, tehát gyerekkoromban nem voltam abszolút elköteleződve a matematika iránt. Nagyon szerettem a fizikát is, de aztán szembesültem vele, hogy középiskolás szinten szinte lehetet-len egzakt tudományként tanítani, így aztán a matematika felé terelőd-tem. Az egyetemen a középiskolához

TétékásNyúz

Lágymányosi Portrék Lágymányosi Portrék 9képest egy világ tárul ki az ember előtt, amikor meglátja, hogy a matematika mennyire szerteágazó tudomány.

Mennyiben befolyásolta a pályavá-lasztásnál, hogy édesapja is ezen a terü-leten dolgozik?

Biztos, hogy befolyásolt vala-mennyire, hogy ő is ezzel foglalkozik, de sohasem erőltette, hogy matemati-kus legyek. Vannak olyan dinasztiák, ahol például ha az apa orvos, akkor a fia is az lesz. Nálunk ilyenről szó sem volt.

A matematikán kívül elég sok ága-zat felé érdeklődik, főleg a fizika iránt, a kutatásaiban pedig leginkább a differen-ciálegyenleteket vizsgálja. Tudna erről többet mesélni?

Amikor elkezdtem kutatással foglalkozni, akkor egy vegyész kutatócsoportba kerestek matema-tikust. Egy vegyész, egy fizikus, meg még néhányan voltunk együtt abban a csoportban. Ez vezetett engem a differenciálegyenletekhez, nem azért dolgozom ezen a terü-leten, mert a kedvenc tantárgyam lett volna. A differenciálegyenletek meglehetősen száraz tárgy volt, egyetemi tanulmányaim során sok-kal kézzelfoghatóbb és szebb részei voltak a matematikának. Az ember akkor érzi át ennek a területnek a jelentőségét, amikor meglátja a moti-vációt, hogy miért ezek az egyen-letek és miért ez a kérdésfelvetés, amit vizsgálnak; nagyon közel tud kerülni az emberhez ez az ágazat.

Mostanában, hogy megválasztották igazgatóhelyettesnek, erre mennyi ideje marad?

Kevesebb időm van, de meg-próbálok ugyanannyit foglalkozni vele. Az ember nagyon vonzódik friss kutatások felé, az érdekli iga-zán, hogy milyen új dolgot lehet fel-fedezni. Az új kérdések, problémák nagyon motiválóak.

Mondana néhány ilyen kis problé-mát, kérdést?

Mostanában nagyon érdekelnek a hálózatok, illetve a hálózatokkal

kapcsolatos differenciálegyenletek. Néhány éve már ezzel foglalkozom. Egy egészen konkrét példa mondjuk egy társadalmi hálózat, amelyet az emberek alkotnak. Ha egy gráfként képzeljük el, az emberek a csúcsai és a köztük levő kapcsolatok az élek. Érdekes, hogy egy betegség vagy pletyka hogyan terjed el ebben a hálózatban. Ez több ponton is kap-csolódik a differenciálegyenletekhez, engem most az érdekel, hogy a háló-zat, illetve a gráf struktúrája hogyan jelenik meg a folyamatot leíró diffe-renciálegyenletekben.

A diákok közül sokan keresik meg Önt szakdolgozati témával, illetve TDK-val kapcsolatban.

Igen, sokan szoktak jönni, saj-nos azonban nem mindenkit tudok fogadni, mert nem tudok olyan sok emberrel foglalkozni. A témaveze-tést egyébként nagyon szívesen csi-nálom, tehát örömmel dolgoznék

együtt minél több hallgatóval. Azt gondolom, hogy két ember közös gondolkodásának eredménye több mint kettejük egyéni gondolatainak összege. Többre lehet jutni együtt, mint külön-külön, ezért is nagyon szívesen dolgozom diákokkal.

Ezeket a témákat ki szokta írni?

Igen, bár most már igazából nem is írom ki, mert úgysincs több szabad kapacitásom, mint amennyien meg-keresnek. Mindig vannak mestersza-kos szakdolgozóim, illetve BSc-seket is próbálok bevonni, bár ők néha kicsit háttérbe szorulnak a többiek mellett.

Hogyan látja a TDK sorsát?

A TDK nagyon fontos a Mate-matikai Intézetnek, ezért erősíteni kell, hogy minél többen foglalkoz-zanak vele. Ennek sok szempontja van, ha erősebb lenne rá a motiváció, akkor biztos lenne több TDK-s. Amint mondtam, ez elég időigényes feladat, bár meg is térül mind az oktatók, mind a hallgatók számára. Nagyon fontos ugyanis, hogy a hallgatókat bevonjuk a tudományos munkába.

Mit szokott csinálni a szabadidejében?

Már egy ideje nincsen nagyon szabadidőm.

És korábban?

Kedvelem a természetet, ezért a családommal szeretünk kirándul-ni. Ha tehetjük, utazunk is, szívesen visszamegyünk a kedvenc helyeink-re. De tulajdonképpen az embernek a sok szellemi tevékenység után bármilyen kétkezi munka jól esik.

Mi az, ami ön szerint a hallgatókat még érdekelheti?

Talán még annyi, hogy hol tud-nak elhelyezkedni, a továbbtanu-lás, illetve a kutatási témák. Fontos, hogy a középiskolákban megfele-lően tájékozódjanak a tanárok és a diákok is, hogy mit jelent a mate-matika szakra járni, mert sokszor hamis kép él bennük, és a hallga-tók néha nem is tudják pontosan, hogy hova kerülnek, ha idejönnek. Néha például olyanok is elkezdik a szakot, akik nem idevalóak, mert hiányzik belőlük az elköteleződés, a belső késztetés, hogy matematikát tanuljanak. Vannak olyan szakok, ahol ez a késztetés kevésbé szüksé-ges, de a matematikán az elkötelező-dés rendkívül erős motiváció. Több olyan emberrel beszélgettem már, akik úgy gondolják, hogy szeretik, érdeklődnek a matematika iránt, és szívesen tanulnák is, de nem tudják, hogy mire jó, ezért nem jöttek erre a szakra. Holott a matematikával szá-mos területen el lehet helyezkedni. Komoly probléma, hogy ezt sokan nem tudják, ezen feltétlenül szeret-nénk változtatni azokon a fórumo-kon, ahová elérünk.

Dani, Mesiportre@nyuz.elte.hu

DEMONSTRÁCIÓ

A HÖOK által október 27-ére szervezett országos hallgatói demonstráción az ELTE TTK hallgatóinak is ott a helye!

VÉGLEGES, RENDŐRSÉGGEL EGYEZTETETT TERV

15:00-kor gyülekezünk az ELTE TTK Északi tömbje előtt, a lépcsők aljában.

15:10-kor közösen indulunk. A Lánchídig a budai rakparton haladunk a jár-dán, a közlekedési szabályokat betartva. A Lánchíd északi oldalán átkelünk

a Dunán, utána pedig a Széchenyi rakparton megyünk az Olimpiai parkig (Szé-chenyi rakpart, a Jászai Mari tér és a Kossuth Lajos tér között), ahonnan a tömegközlekedéssel érkezőkkel közösen megyünk át a tüntetés helyszínére.

16:45-kor az Olimpiai Parkból átvonulunk a tüntetés helyszínére.

Gyertek minél többen, hívjátok barátaitokat, ismerőseiteket! (Ha nem találtok minket vagy menet közben csatlakoznátok

hívjátok a +36 30 561 3913 számot.)

Lehetőség szerint valamilyen ELTE-s vagy TTK-s ruhában gyertek, esetleg bármi-lyen más speciális hallgatói öltözékben, jelképpel (pl. laborköpeny). Politikai

szimbólumokat ne hozzatok, a tüntetés politikamentes, egy minisztérium szá-munkra elfogadhatatlan, felsőoktatással kapcsolatos tervei ellen tiltakozunk.

Az alkoholfogyasztást mellőzzük, szándékunk komolyságát erősítendő!

Miért gyere el?

1. Mindenkit érinteni fog, aki még szakot fog elkezdeni. Azokat is, akik most alapszakosak, de tervezik mesterképzés elvégzését, illetve illetve a törvény egyes

részei visszamenőleges hatállyal a jelenlegi hallgatókra is vonatkoznának.

2. Tervezik a külföldi munka egyoldalú korlátozását.

3. Tervezik az ösztöndíjak megnyirbálását és bújtatott tandíj bevezetését.

4. Tervezik a hallgatók egyetértési jogának elvételét tanulmányi, térítési és jut-tatási kérdésekben. (pl. vizsgák száma, tanterv, kötelezően meghirdetendő vizs-

gák, vizsgadíjak, ösztöndíjak, stb.)

5. Tervezik a hallgatói képviselet visszaszorítását minden területen, ami egy-oldalú szabályalkotáshoz vezet.

Miért pont tüntetéssel próbálunk tiltakozni?

1. Így tudjuk felhívni a társadalom figyelmét magunkra, kétséget ébreszteni a fel-sőoktatás jövőjével kapcsolatban, akik eddig pozitív vagy semleges színben látták.

2. Így tudjuk megmutatni a döntéshozóknak, hogy itt valós hallgatói igény van arra, hogy a törvény eltérjen a tervezettől.

3. Ha most nem teszünk semmit, akkor biztos, hogy nem jutunk előbbre. Ez a legvégső demokratikus lehetőségünk.

További információk:

http://ttkhok.elte.hu/demonstracio http://www.facebook.com/eltettkhok

MASZATEbben a félévben is részt vehettek ingyenes matek korrepetáláson, amelyet felsőbbéves matekosok tartanak a Matematika Szakterületi Csoport szervezésé-ben. Ha úgy érzed, hogy segítségre van szükséged, gyere el bátran a MASZAT-ra!

Időpontok:Hétfő 14-16 É -1.23/AHétfő 16-18 É -1.23/ASzerda 14-16 D 3.517Csütörtök 14-16 D 3.517

Kérünk titeket, hogy lehetőleg előre jelezzétek a maszat@ttkhok.elte.hu e-mail címen, hogy az adott alkalomra milyen témából van kérdésetek, valamint lehetőség szerint csatoljatok feladatokat, feladatsort is!

Bővebb infókat a http://matszacs.elte.hu oldalon találhattok a MASZAT menü-pont alatt.

Várunk szeretettel! Matematika Szakterületi Csoport

MASZAT Csapatmaszat@ttkhok.elte.hu

IAESTE – Fizetett szakmai gyakorlat külföldön!

Neked is kötelező a szakmai gyakorlat? Miért nem csinálod külföldön? Mi lenne, ha még fizetnének is érte? Jól hangzik? Ismét itt a lehetőség, hogy jövőre a szakmai gyakorlatodat valahol külföldön töltsd el! Idén 28. alkalommal hirdeti meg az IAESTE Hungary a Nemzetközi Szakmai Gyakorlatcsere Programját, amelynek keretében a kiválasztott hallgatók részére minimum nyolchetes, maximum egyéves szakmai gyakorlati lehetőséget biztosít a világ 85 országának valamelyikében.

Szerezz értékes szakmai tapasztalatokat úgy, hogy közben a nyelvet gyakorlod és új külföldi barátokra teszel szert! Sörözz németekkel, teázz angolokkal, főzz rizst indiaiakkal vagy menekülj rénszarvasok elől Skandi-náviában az IAESTE Hungary-vel! Jelentkezz a http://gyakorlat.iaeste.hu honlapon november 1-jéig, és máris megtetted az első lépést ahhoz, hogy felejthetetlen élményekben legyen részed!

Ha felkeltettük érdeklődésedet, keress minket a http://elte.iaeste.hu vagy a http://facebook.com/IAESTE.ELTE.HB oldalakon!

Jelentkezz ma, és kitárul előtted a világ!

Tétékás Nyúz a FacebookonA Tétékás Nyúz már Facebook-oldalként is elérhető!Ha a megjelenés előtti napokban kiváncsiak vagytok arra, hogy szerdán mit olvashattok, ha szeretnétek kulisszatitkokhoz jutni, vagy ha rendszeresen játszanátok velünk értékes tárgynyereményekért, akkor lájkoljatok minket a http://facebook.com/tetekasnyuz oldalon!

43. félévfolyam 7. szám 2011. október 26.

Tudósítás12Megfúrták!Közeleg a 4-es metró

Még nem tudjuk, mikor fogunk vele közlekedni, csak azt, hogy nagyon sokba került, és azt, hogy az alagutakba már belepróbálták a szerelvényeket. Nagyjából ennyi, amit a médiában eddig hallhat-tunk a 4-es metróról. Mi most utánajártunk, hogy is van ez, mi fán terem a zöld kukac – hát francia, osztrák, német és angol fán.

Az alagút tübbing rendszerrel, fúrópajzzsal készült. Ez a gyakorlat-ban azt jelenti, hogy amint a fúrópajzs haladt előre, az alagút fala ezzel egy időben épült. Az alagutak természe-tesen elkészültek – a fúrópajzsok már Toronto felé tartanak –, a betonozás a Gellért és a Kálvin térnél jár. A vágány-építés top-down technológiával készül, amelyhez a furat alsó részének beto-nozása szükséges; ez a szerelőbeton, amelyben a vízelvezetés fut. A kiemelt fontosságú területeken – műemlékvé-delmi és lakóépületek alatt – a beton-réteg alá gumipaplant is tesznek zaj- és rezgésvédelem miatt. Ha megkötött a beton, jöhet a vasalat, amelyhez a

pályát rögzítik. Ezután újabb réteg betont lőnek rá, amelyet a felszínről maximum 750 méteres távolságra tud-nak eljuttatni, így két állomáson küldik le az építési területre. Egy sínpár 120 méter hosszú, ezt alagúton Kelenföld-ről juttatják rendeltetési helyére. Ezzel a technikával a fent leírt folyamat négy nap alatt lezajlik, a sínpálya átadása várhatóan 2012 júliusára várható.

Az elkészült pálya mögött folya-matosan épülnek a különböző rend-szerek, például a finombeállítás geo-déziai műszerekkel, a menekülőjárda vagy más néven a tűzoltójárda kiépí-tése, a tűzálló kamrák készítése és a vízelvezetés további kialakítása. Ezek után történik a sínpárok egymáshoz hegesztése. Erre többek között azért

is van szükség, mivel a mesterséges barlangban kicsi a hőingás, a hőmér-séklet egész évben 14-20 °C körüli. A hegesztések mindegyikéről készül jegyzőkönyv, hiszen ezek lehetnek a pálya leggyengébb pontjai, ha nem tökéletesek. A kicsapódó párát és az esetlegesen bekerülő vizet – az alag-út ugyanis alapesetben porszáraz – a sínek mellett futó vízelvezető árkocs-kák vezetik el a következő állomásig, ahol kiszivattyúzzák.

Az áram „felszedését” szolgáló harmadik sín Angliában készül, mert hozzánk legközelebb csak ott gyártják a megfelelő acélötvözetet. Ezt a tengeri és vasúti szállítás kezdeti nehézségei után most már tengeren, majd a Dunán hajózva Csepelig, végül közúton szál-lítják a kelenföldi építési területre, ahol a már meglévő pályán juttatják be az alagútba. A harmadik sínek a megszo-kott sárga és zöld műanyag borítást fogják kapni, ahogy az az Örs vezér terén és Kőbánya-Kispesten van, illetve itt is herendi porcelánon fognak pihen-ni és „szigetelődni”.

A 4-es metró nem fog csatlakoz-ni a már meglévő rendszerekhez, azaz a 2-es és 3-as metróhoz, amelyek egymással összeköttetésben állnak a Deák Ferenc téri megállónál. A 4-es két alagútja három helyen kapcsolódik egymáshoz – ilyenek a többi vonalon is vannak –, a Kelenföldi és a Keleti pályaudvar végállomásokon, illetve a Móricz Zsigmond körtéri és a Szent Gellért téri megálló között.

A vízelvezető árkokat nem csak a lecsapódó pára elvezetésére használják majd, hanem a rendszer elkészülte utá-ni nagytakarításból, illetve a későbbi rendszeres alagútmosásból származó víz elvezetésére is. Feltehetjük a kér-dést, hogy miért kell takarítani egy alagutat. A rendszeres mosás, ami a meglévő hálózatokon a lehetőség hiá-nya miatt nincs, meghosszabbítja az

élettartamot és csökkenti a fenntartási költségeket. Emellett azt is megakadá-lyozza, hogy „festői szépségű” csepp-kövek alakuljanak ki, mint például a 3-as metrónál.

Magyarországon többek között a bürokrácia és az engedélyek beszerzé-sének bonyolultsága miatt is halad las-san a metróépítés. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az építéshez szük-séges anyagokat és technológiákat egyesével, külön-külön kell engedé-lyeztetni. Így minden gyantát, betont és fémet különböző laboratóriumi teszteknek vetnek alá, és csak ezután használhatók fel.

A zöld metró jövőbeni bővítésének három lehetséges iránya már szere-pel a terveken. Ezek közül a Bosnyák téri meghosszabbításnak van a leg-több elkészült tanulmánya, viszont közlekedésügyileg a budaörsi bővítés lenne kézenfekvőbb, hiszen itt komo-lyabb csatlakozó infrastruktúra áll rendelkezésre, azaz jelentősebb lenne a járat kihasználtsága. Van egy kevés-bé ismert harmadik terv is, amely egy Budafokig közlekedő oldalszárnyról szól. Ha lesz valami az ötletekből, kicsi a valószínűsége, hogy ezeket ne egyszerre készítsék el, hiszen a fúró-pajzsok újbóli ideszállítása és bérlése rendkívül költséges, így ezek biztosan nem a közeljövőben valósulnak meg és nem külön-külön.

Az állomások kialakításának közös koncepciója, hogy mindegyiknél ter-mészetes fény jusson le a mélybe, akár ötven méterrel a felszín alá is. Bár ez rendkívül költséges, kétségkívül impo-záns látványt fog nyújtani. Elmond-ható még, hogy mindegyik állomás akadálymentesítve lesz, így segítség nélkül vehetik igénybe mozgáskorlá-tozottak, nem úgy, mint a 2-es vagy a 3-as jelentős részét.

Törceeetudositas@nyuz.elte.hu

TétékásNyúz

Tudósítás Tudósítás 13Homokozás vagy kutatómunkaA barlangászat és ami mögötte van

A barlangászatban az a legnagyobb kihívás, hogy sosem tudha-tod, hova vezet a járat, amelybe épp fejest ugrottál, hogy nem látod, mi vár rád a túloldalon, hogy fel kell tárnod és meg kell keresned a létező, de nem látható helyeket. A múlt szerdai Földrajzos Klubon Slíz György tartott előadást az Ariadne-barlangrendszer feltárásáról.

Pár perccel kezdés előtt még alig lézengtek néhányan a teremben, cse-rébe a hagymás-zsíros kenyér bódító aromája az egész helyiséget belengte. Lehet, hogy ennek az illatnak köszön-hető, de a start után már kezdtek szál-lingózni az emberek – bár én inkább az előadás témájára tippelnék. Lassan szinte az egész termet megtöltöttük. Ami számomra igen meglepő volt, hogy a kisbabától a tizenkét éves fiúig, valamint a tizenhat éves suhancoktól az idősebb úriemberekig minden kor-osztály képviseltette magát.

Az előadás nagy része a Pilisben található Ariadne-barlangrendszer fel-tárásáról szólt, amely Magyarország harmadik leghosszabb és harmadik legmélyebb barlangrendszere a maga 13 100 méterével és 203 méteres ver-tikális kiterjedésével. Hat barlang, a Leány-, a Legény-, az Ariadne-, a Rej-tekút-, a Vacska- és a Kőoszlopos-bar-lang összekötésével jött létre.

A feltárások kezdete

A Csévi-szirteken eleinte csak két barlang volt ismert, a Leány és a Legény másfél kilométeres hosszúsággal; előb-bit formás cseppköveivel együtt 1991-ben tárták fel. Az elkövetkező években az akkor még csak formálódó Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület tár-ta fel a két képződmény addig ismeret-len részeit és a közöttük lévő összeköt-tetést. Ezzel az összhosszúság három kilométerre rúgott.

1999-ben egy vadmacskát követ-ve fedezték fel a Vacska bejáratát. A barlangban több cserepet és a romok alatt összetört emberi kopo-nyát is találtak. Csak 2007-ben gon-doltak rá először, hogy a rendszer összeköttetésben lehet a Csévi-szirtek többi „termével”, ezért nekiláttak a tényleges feltárásnak. Így leltek rá a Pilis legnagyobb légterére, a 10 méter

széles, 50 méter hosszú és 15 méter magas Mérföldkőháti-teremre. A fel-fedezés azért is érdekes, mert az itte-ni barlangrendszerek eddig hosszú és vékony „kukacjárataikról” voltak híresek.

Az első szabadtüdős szifonátúszás

Mi is az a szifon? „A szifont egy bontott, meredeken lejtős, sárdagasztó kuszodaként kell elképzelni.” Tehát egy kis barlangi tavacska, amelynek nem látjuk sem a másik oldalát – hiszen a barlang fala belenyúlik a vízbe –, sem az alját. Elég kockázatos vállal-kozás alámerülni egy ilyen „tóba”, főleg szabadtüdővel. Amikor egy vál-lalkozó szellemű fiatalember mégis a mélybe vetette magát, a Vacska-barlang folytatását remélte a túlol-dalon, de sajnos ott egy nagyon szűk akadályba ütközött, és ezért nem tudott továbbhaladni. Az utat a mai napig nem folytatták. Ez a szifon a Csévi-szirtek eddigi abszolút mély-pontja, ennél lejjebb még nem sike-rült a barlangászoknak eljutni, de persze ami késik, nem múlik.

„Két méter mélységben egy szűküle-ten átpréselődve az addig meredeken lefe-le haladó mennyezet felfele fordult, majd légteres járat következett. A szifon után azonban pár méter sárban kúszás után rög-tön egy becseppkövesedett szűkület állta el az utat, ami mögött nagyobb tér sötétlett, máig várva a meghódítást.”

2002-ben egy erdei séta során fedezték fel az Ajándék-termet. Meg-találója alatt beszakadt a talaj, és kide-rült, hogy egy elkorhadt aknafedélre sikerült rálépnie. A teremben világhá-borús fegyvereket találtak.

2005 őszén fedezték fel a gyönyö-rű cseppkövekkel tarkított Ariadne-barlangot, amelyről aztán egy évvel később kiderült, hogy összeköttetés-

ben áll a régóta ismert Legénnyel. 2008 augusztusában pedig a két kilométer hosszú Rejtekút-barlangra találtak rá.

A nagy áttörés

2010. december 12-én nagyon rövid idő alatt sikerült összekötni Rej-tekutat a Legénnyel. Ezzel már 11 700 méteresre duzzadt a barlangrendszer hossza, amit az Ariadnéról neveztek el.

Ezeket az eredményeket persze rengeteg munkával, és több év alatt érték el az Egyesület tagjai. Amellett, hogy barlangokat és szűk járatokat tárnak fel, igyekeznek egyszerűbbé tenni a barlangkutatást. Ilyen segít-ség számukra például a hőkamerás barlangbejárás. Ez egy sokpontos elektromos mérés, az eredményeket egy számítógépre továbbítják, amely digitalizálja a beérkező jeleket. Ez alapján látni lehet, hogy a mért szel-vény alatt mekkora a fajlagos ellen-állás. Mivel ennek értékét a levegő és a vizes kőzet esetében tudjuk, így megállapítható, hogy a hegy belse-jében hol található levegő – ugyanis ahol van, ott barlang is lesz. A kuta-tók munkáját segíti még a légfestés, amelynek során beszínezik a levegőt, majd a szín útját követve fedeznek fel új járatokat.

A természet is segítséget nyújt a barlangászok számára, ugyanis rájöt-tek, hogy a denevérek is elvezethetik őket addig ismeretlen helyekre, mert akarva-akaratlanul megjelölik azokat a helyeket, amerre jártak. Ha újabb fel-fedezésekben nem is, a jókedv foko-zásában mindenképpen segítenek a pelék. Az Egyesület tagjai találkoztak már olyan alvó rágcsálóval, amely nem ébredt fel arra sem, hogy átrakták egyik helyről a másikra.

Korábban a Leány- és a Legény-barlang a nagyérdemű számára is látogatható volt, ám amikor a bar-langrendszer többi részét feltárták, az összes bejáratot betonajtókkal zárták el, hogy a kíváncsiskodók ne tudja-nak bejutni a termekbe. Mindezt azért tették, mert a hatalmas barlangrend-szerben bárki könnyedén eltévedhet, és sajnos megtalálása nem csak pár napot venne igénybe. Illetve azért is, mert ha valaki nem tévedne el a szövevényes rendszerben, akkor való-színűleg vinne magával a csodálatos cseppkövekből

Szandi

43. félévfolyam 7. szám 2011. október 26.

Természet-Tudomány-Technika14Einstein vs. CERNA fénysebességnél gyorsabban mozgó neutrínókat fedeztek fel?

A CERN kutatói bejelentették, hogy az OPERA kísérlet keretein belül a fénysebességnél gyorsabban mozgó részecskéket figyeltek meg. Azokról a neutrínókról állítják ezt, amelyeket hollywoodi kasszasikerekből, a 2012 című katasztrófafilmből vagy az Angyalok és démonokból már ismerhetünk.

A CERN

A CERN (European Organization for Nuclear Research – Európai Nukle-áris Kutatási Szervezet) a részecskeku-tatás egyik legjelentősebb szervezete, székhelye és laboratóriumai Genftől északra, a francia-svájci határnál talál-ható. A szervezet alapító okiratát 1954-ben írta alá tizenkét európai ország. Ma húsz tagállama vesz részt a kutatás-ban: az alapítók közül Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország,

Görögország, Hollandia, Németor-szág, Norvégia, Olaszország, Svájc és Svédország – Jugoszlávia is alapító tag, ám 1961-ben kivált –, illetve a később csatlakozó Ausztria, Spanyolország, Portugália, Finnország, Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Bulgária. A laboratórium nevéhez fűződik az antianyag létrehozása, a ré- szecskecsaládok számának bizonyí-tása, több Nobel-díjas felfedezés és találmány, illetve a manapság sokat emlegetett részecskegyorsítós kísérle-tek. A CERN-ben jó néhány olyan kuta-tás is zajlott, amelyeket többek között egyetemünk Atomfizika Tanszékén és Elméleti Fizikai Tanszékén is végez-tek olyan intézetek közreműködésével, mint például a Magyar Tudományos Akadémia Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete.

Az intézet jelenleg két fő projekt köré építi kísérleteit. Ezek egyike a kis túlzással a nagy elektron–pozit-

ron ütköztető (Large Electron Positron Collider, LEP) utódának is nevezhető nagy hadronütköztető (Large Hadron Collider, LHC), amely egy 27 kilomé-ter kerületű, 3 méter átmérőjű, 50-150 méterrel a felszín alatt lévő alagútban fekszik. Az a megoldás, hogy az LHC a már megszűnt LEP alagútját hasz-nosítja, több szempontból is előnyös. Egyrészt nem hagyja a CERN kihasz-nálatlanul a bizonyára költséges koráb-bi befektetést, másrészt mivel így az LHC is a föld alá került, ezzel a terület bérleti díja alacsonyabb, mivel a felszí-nen nagyrészt a francia oldalon lenne.

A másik jelentős kísérlet az OPE-RA, amelynek során neutrínókat küld-tek az olaszországi Gran Sasso hegység alatt található detektorba, hogy megfi-gyeljék a különböző részecskék egy-másba való átalakulását.

A rejtélyes neutrínó

A neutrínók létezését először Wolfgang Pauli (1900-1958) tételezte fel 1930-ban, mivel ezek nélkül az ener-gia- és perdületmegmaradás törvénye nem lett volna érvényes. A neutrínók valójában elektromos töltéssel nem rendelkező, semleges elemi részecskék. Tömegük azonban van, annak ellené-re, hogy a részecskefizika standard modellje szerint ennek 0-nak kéne len-nie. Mivel nem rendelkeznek elektro-mos töltéssel, így az elektromágneses kölcsönhatásban nem vesznek részt.

Három fajtája az elektron-neutrínó, a tau-neutrínó és a müon-neutrínó. Természetesen mindhárom típusnak létezik egy antineutrínó párja, mivel minden szubatomi részecskének léte-zik egy neki megfelelő, azonos töme-gű, ám ellentétes töltésű „ikerpárja”. A neutrínók például a Nap belsejében zajló inverz béta-bomlások és egyéb kozmikus reakciók során keletkeznek. Elméletileg a Napból túlnyomórészt elektron-neutrínókat kellene észlel-

nünk, a gyakorlatban viszont ez nincs így. A neutrínók valamilyen módon átalakulnak egymásba, a Napból érke-ző elektron-neutrínók egy része müon-neutrínóvá alakul; ezt 1998-ban japán kutatók bizonyították.

Az SN 1987A-tól az OPERA kísérletig

Neutrínó leegyszerűsítve akkor keletkezik, ha a proton–elektron egye-süléssel neutron jön létre. Erre az első bizonyítékot az 1987A szupernóva adta: a belőle érkező fény 1987. február 24-én érte el Földünket, de az általa kibocsá-tott neutrínókat már előző nap észlelték; több kutató ezt az időpontot tekinti a neutrínócsillagászat megszületésének.

Elméletileg semmi sem mozog-hat gyorsabban a fénynél, azonban

TétékásNyúz

Természet-Tudomány-Technika Természet-Tudomány-Technika 15a CERN kutatói bejelentésük alapján mégis megfigyeltek olyan neutrínókat, amelyek ennél 6×10-7 szekundummal, azaz 60 nanoszekundummal gyor-sabbak. A fizikustársadalom jelentős része azonban egyelőre óvatosságra int, annak ellenére, hogy a CERN állí-tása szerint a kísérlet során a genfi és az olaszországi laboratórium közötti távolságot 20 centiméteres, a neutrínók haladását pedig 10 nanoszekundumos hibahatárral tudták mérni. A jelenséget az OPERA elnevezésű kísérlet kereté-ben figyelte meg tizenhárom ország közel kétszáz fizikusa, amelynek lénye-ge, hogy protonnyalábokból keletke-ző neutrínókat küldtek a genfi labo-ratóriumból a közel 730 kilométeres távolságra fekvő olaszországi detektor felé, hogy megfigyelhessék a neutrínók egymásba alakulását. A hihetetlen fel-fedezést, a fénysebességnél gyorsabb mozgást látva a kutatásban résztve-vő fizikusok több hónapon keresztül vizsgálták az eredményeket, illetve konzultáltak japán és amerikai labo-ratóriumokkal, mivel ezek csak akkor fogadhatók el, ha azt más, független kutatócsoport is megerősíti.

Amerikai megerősítés, holland cáfolat

A CERN mindenesetre bizako-dik, mivel hasonló eredmények jöt-tek ki 2007-ben a chicagói laborató-rium MINOS kísérlete során, azonban akkor a nagy hibahatár miatt nem tudták igazolni a mérések helyességét. A Fermilabben most megdöbbenve vették tudomásul az európaiak beje-lentését; Stephen Parke, a központ vezető elméleti fizikusa az AP hírügy-nökségnek tett nyilatkozatában így jel-lemezte az OPERA eredményeit: „ha ez igaz, akkor az kétségtelenül problémá-

kat fog okozni nekünk”. Nyilatkozata-ik szerint a japán Super-Kamiokande neutrínóobszervatóriummal együtt el- fogadják a CERN felkérését és a lehető

leggyorsabban nekiállnak az eredmé-nyek ellenőrzésének.

A döbbenet tovább fokozható, ha belegondolunk abba, hogy ha az OPERA kísérlet eredményei valósak, a fizika alapjaiban megváltozhat; gon-

doljunk például az időutazás törvény-szerűségeire. Ennek elmélete ugyanis az, hogy ha elérnénk a fénysebességet, akkor az idő megállna, így az adott tér-idő kontinuumból kilépve egy másik időpontba vagy térbe épségben meg tudnánk érkezni. Einstein szerint idő-utazás nem lehetséges, hiszen a fény-sebesség elérhetetlen. Vagy mégsem?

A Groningeni Egyetem tudósai azonban úgy vélik, hogy rájöttek, hol hibáztak a CERN kutatói, és így meg-cáfolták állításukat, miszerint léteznek a fénysebességnél gyorsabb részecs-kék. A hollandok szerint a mérésre használt GPS nem vette számításba az einsteini hatásokat. Hogy ez a cáfolat mennyire állja meg a helyét? Mivel a kísérlet során kapott eredmény telje-sen ellentmond a jelenleg elfogadott fizikai alapelveknek, jogosnak tart-hatjuk a Groningeni Egyetem hozzá-állását, főleg ha figyelembe vesszük az 1987A szupernóva megfigyeléséről szóló adatokat.

Dr. Csanád Máté véleménye

A kérdés tehát az, hogy a CERN bejelentése nem volt-e elhamarkodott? Az általunk megkérdezett szakértő, dr. Csanád Máté, az ELTE Atomfi-zikai Tanszék egyetemi adjunktusa is azt a lehetőséget támasztotta alá, hogy nagy valószínűséggel tévedett a CERN kutatógárdája:

„Ami mérvadó lehet, az az 1987-es esemény. Ebben az évben láttunk egy szupernóvát a Földön, amely az 1987A jelölést kapta. Ezt egyrészt

csillagászok fénytávcsővel, de a ne- utrínócsillagászok is látták, hiszen nagyon sok neutrínó érkezett, körül-belül öt darab egy-egy detektorba. Több helyen is észlelték a detektorok ezeket a neutrínókat, kivéve a bajkál-tavinál, mert ott pont szervizeltek. A többi detektor négy órával hama-rabb észlelte a Földre érkező részecs-kéket, mint ahogy a fényfelvillanást lehetett látni. Később kiderült, hogy ez a négy óra inkább annak köszönhető, hogy amikor a szupernóva felrobban, akkor egy ideig a fotonok nem látha-tók. A robbanás a szupernóva belse-jében történik, és az ekkor keletkező fotonok nem tudnak átjönni, mert a közeg ionos; ugyanígy, ahogy a Nap belsejéből jövő fotonokat sem látjuk, csak a felszínéről érkezőket. Tehát ele-inte nem tudtak kijönni fotonok, csak ennyivel később.

Ha ezt a négy óra különbséget még komolyan is vesszük, körülbe- lül 168 000 fényévnyire volt ez a szu-pernóva tőlünk, tehát ennyi fényévet utaztak a fotonok és a neutrínók is. Ekkor tettek szert négy óra előnyre a

neutrínók, amiről azt gondoljuk, hogy nem is előny, hanem ennyivel hama-rabb keletkeztek. Ha az OPERA kísér-letben a 732 kilométeres távolság és a 60 nanoszekundum arányát nézzük, az 18 méternek felel meg; és a 732 kilomé-terhez a 18 méter úgy aránylik, mint a 168 000 évhez a négy év. Így 1987-ben a neutrínóknak négy évvel hamarabb kellett volna megérkezniük, de ez csak négy órával hamarabb történt meg.”

Mint minden nagy horderejű kuta-tási eredmény, így a CERN-é is újabb és újabb megválaszolatlan kérdéseket vet fel. Egy biztos, a közeljövőben nem fogunk utazni a jövőben és a fizikadol-gozatok sem maradnak el…

Csémi Zoltánttt@nyuz.elte.hu

43. félévfolyam 7. szám 2011. október 26.

Helyvektor & Kritika16Mexikó ízeiA változatosság gyönyörködtet

Talán bennetek is felmerült már a következő gondolat: a városban járva szinte kizárólag arab, török, amerikai vagy kínai gyorsétterme-ket találunk, és milyen érdekes lenne valami újat kipróbálni. Szeren-csére néhány kivétel akad, ezek közül az egyik az ¡Arriba! Taqueria.

Az amerikai filmekből jól ismert mexikói konyha immár nem csak a kukoricás-babos pizza képében köszön be hozzánk, hanem eredeti formájá-ban is elérhető. Mióta a Casa Bonita című South Park-epizódot láttam, azóta vágytam rá, hogy kipróbálhassak vala-milyen mexikói ételt, és most végre sikerült. Hadd osszam meg veletek a tapasztalataimat!

Az Arribának két étterme van, a Te- réz körút 25. alatt és a Széna téren; én az előbbit kerestem fel. Belépve igen tágas helyiség fogadott, ahol minden színes és formagazdag, azaz nagyon vidám hangulatú volt. A falak és a táb-lák rengeteg információval szolgáltak, de egyszerre három nyelven, így azért nem minden kérdésemre kaptam egy-értelmű választ. Hamar megtudtam, hogy a taco és a burrito csupán mére-tükben különböznek egymástól, illet-ve hogy magam állíthatom össze, mi kerüljön a tányéromra, de az árakról már a személyzettől informálódtam.

A kiszolgálás rendszere klasszikus gyorséttermi: a pulthoz mész, kérsz, fizetsz és leülsz. Az előre elkészített alapanyagokból azonban tényleg kívánságod szerint, a szemed láttára állítják össze a rendelésedet. Vannak

saláták és klasszikus mexikói ételek is, például a quesadilla vagy a fentebb már említettek.

A taco és a burrito olyasmi, mint egy palacsinta vagy egy döner kebab: az alapja egy lapos kenyérféleség – ha

jól tudom, kukoricalisztből – majd eb- be kerül a hús, a saláták, a zöldségek és a szószok. Mivel talán előbbi a leg-közismertebb mexikói étel, így egy taco menüt kértem. A húst is magunk választhatjuk ki az igen széles válasz-tékból – én csípős, darált sertéshús mellett döntöttem – , továbbá az egyéb összetevők, elsősorban különböző saláták és zöldségek, mint például a hagyma vagy a jalapeño paprika közül is válogathatunk; én a személyzet aján-lására végül tejfölös szószt, kukoricás salátát – kukorica és más zöldségek híg salsa szószban –, zöldségeket és sajtot kértem. A menühöz két taco, egy kis tál tortilla chips és egy pohár inniva- ló tartozik.

Mivel az étteremnek emeleti része is van, mindezt ott fogyasztottam el. A taco ízvilágában leginkább a gyrosra emlékeztetett, de kicsit máshogyan kell enni, mert nem csavarják össze szend-viccsé. Ezenkívül fűszerezésében és húsában is eltér.

Egy taco egyébként 580 Ft, a ren-delésem – két taco és a 400 Ft-os menü felár – 1560 Ft volt. Tehát nem csak a kiszolgálás, de az árak is tipikus gyorséttermiek. Fontos még megem-líteni, hogy mexikói söröket is árul-nak, ráadásul nem csak Coronitát, így aki italkülönlegességekre vágyik, az is megtalálhatja, amit keres.

HG Rolandhelyvektor@nyuz.elte.hu

Biohazard, BjörkAz izlandi Björk Guðmundsdóttir

nyár elején a Manchesteri Nemzetközi Fesztiválon mutatta be először Biophilia című új lemezének dalait. Ahogy oly sokszor, ezúttal is egy régi barát műkö-dött közre az album elkészítésekor: Michel Gondry, Oscar-díjas francia forgatókönyvíró, film-, reklámfilm- és kliprendező – egyébként az idei Zöld Darázs című mozit is ő jegyzi – segí-tett be az énekesnőnek. Nem először, hiszen a Jóga, az Army of Me vagy a Declare Independence is az ő keze nyo-mát viseli, csak úgy, mint a Daft Punk Around the Worldje vagy a Massive Attack Protection című klipje.

Még a nyáron megjelentek az első alkalmazások almás okostelefonokra, majd ezekkel együtt jöttek a videóklipek is: a Crystalline, a Cosmogony, a Moon és a Virus. Az appoknál mindig az aktu-

ális témához kapcsolódó animációk, játékok jelennek meg a böködős moni-torokon, a hangszórókból pedig Björk hangja csendül fel. A Virus című szám alatt például a sejteket egy pusztító

vírus támadja meg, a felhasználónak pedig fel kell vennie ellene a harcot. Csak ezt követően, kicsit megkésve, október 10-én jelent meg a teljes album.

A Crystalline című klip egy Hold-szerű égitesttel kezdődik, majd egy

gömbre vetítve megpillantjuk az éne-kesnőt, és hogy mi történik ezután, azt döntse el mindenki saját maga. Kris-tályok cikáznak, épülnek, olvadnak el és alakulnak át – én legalábbis ezt látom bele. A számhoz Björk egy szíriai zenésszel, Omar Souleymannal készí-tett remixet, az eredeti videó klipjét pedig ezúttal is Gondry jegyzi. Érde-kesség, hogy egy izlandi orgonakészí-tőt, Björgvin Tómassont kért meg, hogy a számhoz tervezzen egy olyan hibrid hangszert, amely egyesíti a hagyomá-nyos cselesztát a tradicionális indoné-ziai gamelánnal. Ezzel jól jellemezhető nem csak az énekesnő és a körülötte évek óta formálódó mikrokozmosz, hanem az új album mondanivalója is: a Biophilia befelé gondolkodik és a világ apró, de annál lényegesebb, alapvető elemeire koncentrál.

Törceeekritika@nyuz.elte.hu

TétékásNyúz

Helyvektor & Kritika Cooltér & Négyeshatos 17Sörfőzésünk múltjaA folyékony kenyér története hazánkban

Egyetemistaként mindnyájan szeretjük a sört. Nem csoda, hisz ez az aranyló, habos ital rendszerint megalapozza a legjobb baráti összejöveteleket, végigkísér minket a kocsmatúrák és a felhőtlen bulizások útvesztőjén, egy-egy vizsga alkalmával pedig bátorságot is önthet belénk. De vajon hol vette kezdetét és hová vezetett a sör története hazánkban?

Azt mondják, „a sörgyártás szinte egyidős az emberiséggel”. A magyar sörkészítés múltja pedig egészen ha- zánk születéséig nyúlik vissza, ugyanis ennek fortélyait már igen korán elles-tük az ebben jártas nyugati országoktól. Első írásos emléke egy 1152-ből szárma-zó végrendelet, amely szerint Gyöngy asszony úgy rendelkezik, hogy halálát követően „serestor tartassék” felette; ezt a dokumentumot a Pannonhalmi Főapátság levéltára őrzi.

A sörfőzési jog, az úgynevezett „serjog” az Árpád-korban mindenkit megilletett, aki földtulajdonnal bírt. Emellett egy idő után a sörkimérést is engedélyezték az országban, vagyis az otthon előállított ital bizonyos része eladható volt. A kolostorokban nem főztek sört, így az egyház adóként igyekezett beszedni az „őt megillető” mennyiséget. A XIII. századtól az ura-dalmak és városok is megszerezték a sörfőzés jogát, egy évszázadon belül pedig kialakult a minden korban nagy tiszteletnek örvendő és igen kelendő „sermíves” mesterség is. A XVI. század újítása, a céhek megjelenése a magyar sörtermelést is érintette, ugyanis ezek tagjai kétévi hazai és háromévi külföldi

tanulást követően tehettek tudásukról tanúbizonyságot.

Pesten először Proberger Jakab nyitott sörfőzdét 1687-ben Első Pes-ti Serfőző Ház néven. Ebben az idő-szakban már működtek sörfőzőcé-hek hazánkban, Pest és Buda mellett Pozsony, Besztercebánya és Kolozsvár is büszkélkedhetett söreivel. 1843-ban lépett hatályba a szabad versenyt biz-tosító törvény, a „Pesti Serrendtartás”, amelyet az első szabad sörfőzde meg-születése követett 1844-ben. Az ala-pító Schmidt Péter Kőbányán tárol-ta az elkészített sört; a terület víz- és pincerendszere kiválóan alkalmasnak bizonyult a sörfőzésre, így nem sokkal később itt épült meg az ország első gőzgépeket alkalmazó gyára, amely ifj. Dreher Antal nevéhez fűződik.

Az első világháborút megelőző években a magyar sörgyárak több mint hárommilló hektoliter sört adtak el évente, amelynek mintegy három-negyed részét a budapesti üzemek állí-tották elő. A két világháború azonban jelentős veszteségeket okozott a sör-gyártásban. A kőbányai főzdék egye-sültek, vidéken pedig csupán három városban, Pécsett, Nagykanizsán és Sopronban maradt fenn sörgyár. Álla-mosításuk 1948-ban következett be, majd 1959 és 1971 között a Magyar Országos Söripari Vállalatba, 1971-től pedig a Söripari Vállalatok Országos Trösztjébe tömörültek. Az 1980-as évek végéig a négy hazai sörgyár mellé három másik is épült: Bőcsön, Martfűn és Komáromban. A kőbányai gyár ma a Dreher Sörgyárak Zrt., a soproni és a martfűi a Heineken Hungária Sörgyá-rak Zrt., a bőcsi pedig a Borsodi Sör-gyár Zrt. nevet viseli, amelyek egyben a három legnagyobb sörgyártó közé tartoznak Magyarországon.

Veruscoolter@nyuz.elte.hu

Dobj egy mosolyt!„A hátitáska kilóg. Nem tudja tőle

becsukni az ajtót a villamosvezető.” – vetet-te oda nekem egy napos, őszi, októbe-ri, mosolygós péntek délután szemre-hányóan egy fekete hajú, középkorú hölgy, akinek a szemeiből azt olvastam ki, hogy itt senki más, csakis én tehetek róla, hogy még mindig nem indulunk. Bár tény, hogy alig fértem fel, de csak azért sem szálltam le, hiszen majdnem egy hónapja nem voltam már otthon, és tapasztalataim szerint sem a busz, sem a vonat nem vár. Muszáj elérnem, és kész – gondoltam, de a villamos még mindig a megállóban állt. Na, jó. Ha csak a táska a baj, leveszem én, bár nem szívesen. Meg aztán hova teszem, amikor annyi hely sincs, hogy kapaszkodni tudjak? – cikáztak gondolataim aggodalmasan. Bőrönd, válltáska, hátizsák. A velem szemben álló harminc körüli lány ahelyett, hogy idegesen „menj már arrébb”-ot kiáltott volna, vidáman felajánlotta, hogy segít, szívesen megfogja a hátizsákomat, és tényleg így tett. Sőt, végig mosolygott. Én pedig jókedvűen megköszöntem és további szép napot kívántam neki. Leszálltak egy csomóan és ekkor egy bácsi lépett fel a négyeshatosra. Fején hatalmas fülhallgatót viselt, amiből a báli zene kihallatszott. Ahol volt hely, ő tán-colt, és ráadásul nem is akárhogy! Akar-va-akaratlanul is mosolyra húzódott a szánk. Azután két fiú szállt fel mellém. Szakmai jellegű dolgokról és közös isme-rőseikről beszélgettek. Nem figyeltem nagyon, de véletlenül meghallottam, és bevallom, mosolyognom kellett, ahogy egyikük az igazát bizonygatta a másik-nak, amikor tüsszentettem. Majd rám nézett, és jobbulást kívánt. Nem sokkal ezután felszállt egy idős néni. A mellet-tem ülő lánnyal egyszerre ugrottunk fel helyünkről, mintha azon versenyeznénk, ki tudja neki gyorsabban átadni a helyét. Mosolygott, megköszönte, sőt anyuká-inkat is üdvözölte, hogy ilyen illedel-mesnek neveltek minket, ami bevallom, jól esett, de jó lábaira hivatkozva nem fogadta el a helyet egyikünktől sem.

BKV jegypénztárnál: „Egy diákbérle-tet szeretnék!” „3850 Ft. Adhatok még vala-mit?” – jön a válasz. „Csak egy mosolyt esetleg.” – mondanám, de nem teszem. Úgysem értené… Októberi napsugár melegíti arcom, és hajamba kap az őszi szél. Mosolygós napot mindenkinek!

B. Andinegyeshatos@nyuz.elte.hu

43. félévfolyam 7. szám 2011. október 26.

Belszíni fejtés18Az egyik kimarad

Sziasztok! Ezen a héten Az egyik kimarad nevű játékkal kedveskedem nektek. A feladat a megadott női nevek elhelyezése az ábrán úgy, hogy a szomszédos mezőkbe kerülő sza-vakban EGY BETŰ SEM ismétlődhet. A különböző ékezetekkel bíró magán-hangzók különbözőnek számítanak, például ILDIKÓ-nak lehet ÁGOTA nevű szomszédja. Néhány lány nevét segítségképpen előre beírtam, és mi- vel csak tizenkilenc mezőnk van, a húsz névből egy óhatatlanul kimarad. A megfejtéseket a rejtveny@nyuz.elte.

hu címre várom szombat reggel 10-ig „Az egyik kimarad” jeligével.

Másik feladványunk a szokásos sudoku, amelynek szabályait már biztosan sokan ismeritek, de azért leírom, hogyan is kell megoldani egy ilyen rejtvényt. Minden egyes sorban és oszlopban csak egyszer szerepel-hetnek 1-9-ig a számok. Mivel kilenc helyre kell beírni a számokat, így nyil-ván mindnek szerepelnie kell egyszer. De nem csak a sorokat és oszlopo-kat kell figyelni, hanem a kis 3x3-as négyzeteket is, mert ezekben is csak egyszer szerepelhetnek a fent emlí-tett számok. Ezúttal két könnyebb,

egy közepes, illetve egy nehezebb, nagyobb kihívást jelentő feladványt szántam nektek.

Az előző heti nyerteseink Kis László, Tóth Tamás és Kiss-Szemán Anna. Gratulálok nektek, a csokija-itokat az Északi Hallgatói Irodában vehetitek át.

Pannirejtveny@nyuz.elte.hu

ÁGOTA, ANNA, BLANKA, EDIT, EMESE, EMŐKE, ENIKŐ, ERZSÉBET, ESZTER, ETEL, ILDIKÓ, JANKA, JUDIT, KINGA, LAURA, LILI, LUCA, OLGA, TÜNDE, VANDA

Belszíni fejtés Mozizóna

TétékásNyúz

Vizsgáztunk, jelesreVégre egy nézhető magyar film!

A vizsga bizonyíték arra, hogy érdemes a szoká-sos vígjátékoktól és romantikus történetektől eltérő filmet is készíteni Magyarországon. Bergendy Péter új mozija igazán izgalmas noir thriller, amelyhez hasonlót rég nem láthattunk és valószínűleg egy-hamar nem is fogunk: egy 1956-os barangolás a forradalom klisés momentumai nélkül.

Alig egy évvel az 1956-os forradalom és szabadságharc után járunk, karácsony estéje előtti délután. A film főszere-pében Jung András fiatal és feltörekvő ügynök áll; védnöke a tapasztalt, a spanyol polgárháborút is megjárt Markó Pál. A két főhős között már-már apa-fia kapcsolat alakul ki, és ez a bizalmi viszony lesz az, ami a film végén egyikőjük vesztét okozza.

Bergendy Péter második nagyjátékfilmje nem olyan, mint az előző, az Állítsátok meg Terézanyut!, hiszen nem csak témájában és műfajában van mérföldekre az említettől, hanem értékeiben is. Ezt az értéket igazán az adja, hogy nem szájbarágósan és túlmagyarázva mutatja be a korsza-kot, hanem felvillantott képek és érzések segítségével ad hiteles képet. Nekünk, akiknek csak szülői, nagyszülői tör-ténetekből vagy más filmekből van meg a „sztori”, igazán sokkolóan hathat a film.

Az operatőr, a rendező és a forgatókönyvíró munkáját egyaránt dicsérnünk kell. A film jelenetei, beállításai, képi világa anélkül mesél a bizalmatlanságról, reménytelenségről és kilátástalanságról, hogy bárki is egy könnycseppet hullaj-tana vagy bárkit is lelőnének. A kietlen utcákon karácsony lévén alig vannak emberek, mégis újra és újra cikázik egy-egy sötét ballonkabátos alak, aki vagy egy kocsihoz vagy egy utcai telefonhoz siet éppen.

A vizsga cselekménye végig pörgős – pont a ballonka-bátos alakok miatt –, nem lassul be, ezért egy pillanatra sem lankad a figyelmünk. Főleg akkor nem, amikor egy tündér jelenik meg a vásznon Hámori Gabriella személyében. A szí-nésznő Éva szerepét alakítja, aki az ő Ádámjához, Jung And-ráshoz rohan egy szerelmes légyottra. Ezt árgus szemekkel követi Markó Pál, aki a szemközti házból tartja megfigyelés alatt Jungot. Hamarosan azonban kiderül, hogy nem csak a fiatal ügynököt figyelik meg, hanem magát Markót is.

A „mindenki figyel mindenkit” láthatatlanul érződik a teljes játékidő alatt. Ezt a nyomasztó légkört mutatja be a film a forradalom borzalmai és következményei helyett. Aki szereti a Harmonia Caelestist Esterházy Pétertől vagy Spiró György Tavaszi Tárlatát, annak minden bizonnyal ez a film is tetszeni fog; október 23-a kapcsán érdemes megnézni.

Törceeemozizona@nyuz.elte.hu

A VIZSGA (magyar, 2010, 90 perc).Rendezte: Bergendy Péter.Forgatókönyv: Köbli Norbert.Szereplők: Nagy Zsolt (Jung András), Kulka János (Markó Pál), Hámori Gabriella (Éva), Sherer Péter (Kulcsár Emil).Pontszám: 9/10.