Turulmániaérthető filatélia

8 részNyomáseltérések –

lemezhibák

2009. Gelle Péter /angyalka/

Itt most a Turulmánia sorozat leghosszabb (többkötetes) részének kellene következnie, hiszen a nyomáseltérések és a lemezhibák száma oly nagyságrendű, hogy az egy kisebb könyvtárat is megtöltene. Így ez a rész csak az alapok ismertetését tudja vállalni. Nehéz lenne azt is megmondani, hogy a hibák tömegébe milyen mélységig érdemes belemenni.

1904/06 nyomáshibaE3

1Példa lemezhibák

feldolgozására

Mit érdemes gyűjteménybe tenni? A határeseteket mindjobban megközelítő darabokat mindenképp. Egyébiránt természetesen mindenki egyéni ízlése szerint dönthet. Hasznos és az ilyen jellegű gyűjtést nagyban könnyíti, ha valamilyen rendszert alakítunk ki, és ebben azonosítva osztályozzuk a lemezhibákat.

Mit érdemes gyűjteménybe tenni?

E32

Értékszám eltolódás

Elengedhetetlen, hogy a jellemző lemezhibák előfordulási helyeinek meghatározásához néhány alapvető megállapítást tegyünk. Az első ilyen, hogy turulrajzú bélyegeinket 2x100-as és 4x100-as nyomdai ívekben nyomták. A kisebb mennyiségű koronás értékeket 2x100-as nyomdai félívekben. Ezeknél nem találunk nyomdatechnikai jelzéseket, hisz mindegy volt az azonos elrendezés miatt, hogy melyiket melyikkel fogazzák együtt.

1913. Turul 2 Fillér, ritka típuskombináció!II/nta – I – II/nt – II/t – II/nt típus

96-97-98-99-100 ívhely

A nagy mennyiségű filléres értékeket 4x100-as nyomdai ívekben nyomták. Itt a nyomdai íveket a fogazás előtt félbevágták s az azonos ívfeleket együtt kellett fogazni. Az azonos ívfelek együtt tartása végett ezeken a nyomdai íveken mindig alkalmaztak nyomdatechnikai jelzéseket. A 100 bélyegképes nyomólemezek (I. és II. táblázatok) 4-es, 16-os és 25-ös (többségében 4-es) tömbökből álló nyomódúcok összeforrasztásával készültek. Ez azt is jelenti, hogy a 100 képes kezelési ívek négyestömbjeinek hibái általában azonos kombinációt mutatnak.

Turul nyomólemez részletek

Bélyegképek száma a lemezrészleten 4 16 25 36

Előállított darabszám 852 46 167 5

ÉvA 100 bélyegképes

nyomólemezek száma

(1904-től a portóbélyegekével együtt értendő) 1900 39

1901 36

1902 28

1903 22

1904 34

1905 15

1906 28

1907 77

1908 69

1910 24

1900. Turul, I típusnáljellegzetes, ismétlődő lemezhiba

A tapasztalható nyomáseltérések, lemezhibák főbb okai (a teljesség igénye nélkül):

Az anyalemez sérülése A vésés hiányossága A nyomásra használt galvánlemezek törése és

gyors kopása Az elektromos árammal működtetett

tipográfiai síknyomógép helytelen használata Az értékszámok külön menetben való nyomása A festékanyag eltérései Az eltérő papírfajták

1913. Turul 10 fillér különféle papírfajták

Az erős nyomás miatt az értékszámok vastagok a

széleik kontúrosak és átütnek a bélyeg papírján

Érdekesség, hogy az újságbélyegeknél maradtak a hagyományos eljárás mellett, és 100 bélyegképes anyalemezekről készítették a 100 bélyegképes nyomólemezeket. 1899-től 1910-ig 312 darab ilyen nyomólemez készült. De mit is nevezhetünk lemezhibának? Lemezhiba a nyomólemezen vagy a nyomóhengeren megjelenő hiányosság, amely annak előállítása, szállítása, használata, raktározása stb. vagy rendeltetésszerű használata során keletkezik. Ez a hiba aztán általában rendszeresen és jellegzetesen ismétlődik az íveken.

Példa a betűkhibáiból. A B1 és B2hiba több kiadá-son át fellelhető.

B1

1909

1900

B2

1913

1900

Ide kapcsolódik a múltban nagy vitákat kavaró, Szécsi Artur által a Bélyeggyűjtő 1904. évi 4. számában felvetett vésnökjellel kapcsolatos felfedezése. Szécsi szerint ugyanis a turul rajzú bélyegeknél tapasztalható, ismétlődő pontszerű eltérések vésnökjelek. Az ezzel kapcsolatos érvek és ellenérvek hat éven át vívták csatájukat, mikor Reiner Ferenc az Allgemeine Anzeiger für Philatelie 1910. évi 13. számában szintén a vésnökjelek megléte mellett tette le a voksát. Újabb négy év telt el, mire végre Rédey simán klisérongálódásnak minősítette az addig vésnökjelnek vélt hibákat. Ma már tudni lehet, hogy neki volt igaza.

Rédey nem csak a bélyegekhez értett

Rédey Miklós, államrendőrségi fő- és székvárosi kerületi kapitány és főkapitányi titkár, szül. 1868. decz. 7. Tatában (Komárom.); középiskoláit ugyanott és Győrött, jogi tanulmányait Győrött és Budapesten végezte 1891-ben Győr városánál lépett a rendőrség szolgálatába; itt írta első munkáját, mely a szakkörökben figyelmet keltett, mire Sélley Sándor a Budapesti rendőrség akkori főkapitánya meghívta őt a budapesti állami rendőrséghez fogalmazónak. 1896-ban a rendőrségi sajtóiroda vezetője s 1899-ben ker. kapitány. 1896 óta a főkapitánysági titkár tisztségét tölti be. A Győri Közlöny munkatársa volt 1890-92-ig és a Rendőri Lapoknak főmunkatársa tiz évig, mely idő alatt körülbelül 400 szakczikket írt ezen lapba. Czikkei a Rendőri Lapokban (II. A bizományi ügylet és a sikkasztás, A tudakozó irodák, A zálogjegy szédelgés sat.).

Munkái: 1. Magyarország városi rendőrsége és annak újjászervezése. Győr, 1891. 2. Cselédügy rendezése. U. ott, 1891. (Különnyomat a Győri Közlönyből.) 3. Rendőri rendeletgyűjtemény. (I-VI. évfolyam.) Bpest, 1895-1901. 4. A budapesti állami rendőrség évi jelentései. 1895-1904. U. ott. Tíz kötet. (Hivatalos.) 5. Nyomozási eljárás bűnügyekben, a 130,000. V. B. 1899. sz. belügyminiszteri rendelettel kiadott utasítás. U. ott, 1900. 6. Jelentési minták a rendőrközegek részére a 130,000. B. M. sz. utasítás nyomán. Pótfüzet: A nyomozási eljárás bűnügyekben cz. munkához. U. ott, 1900. 7. A nyomozási eljárás nehézségei, U. ott, 1901. (Különnyomat a Rendőri Lapokból.) 8. Alaki eljárások a rendőri hatóságok előtt. Iratminták. Rendőrkapitányságok, szolgabiróságok és a nagyközönség használatára. U. ott, 1901. (Közigazgatási Könyvtár IV. évf. 6-8.). 9. Magyar gyülekezeti jog gyakorlati kézikönyve. U. ott, 1903. (Közigazgatási Könyvtár V. 2.) 10. Rendőrségi iratmintatár. U. ott, 1903. (Laky Imrével együtt.) 12. Szinházi rendtartás. U. ott, 1906.

/Szinyei Miklós: Magyar írók élete és munkái/

Ismétlődő lemezhibákról szakszerűen csak akkor beszélhetünk, ha azok ívhelyét azonosítani tudjuk. Ezek jelölésére meg kell adnunk a lemezhiba azonosító jegyeit és helyét. A helyét például így: D55 ez azt jelenti, hogy az adott lemezhiba a nyomdai ív D negyedében és ott az 55. ívhelyen van. Amennyiben ismert a nyomólemez száma is, akkor az római számmal jelezhető például így: XII/A48. Ez azt jelenti, hogy a tizenkettedik nyomólemez „A” nyomdai ívnegyedében a 48. ívhelyen található a jelzett lemezhiba. (Ez főleg Árvíz és Hadisegély bélyegeinknél lehetséges.)

K9 Kb3

Ívhelyre azonosított lemezhibák

Az azonosító jegyek meghatározása egyetlen bélyegen belül történik. Ez lehet egy bővebb leírás, de lehet betűk és számok kombinációjából alkotott rendszer is. Ilyenkor célszerű először a lemezhiba kinagyított képét is megmutatni. Későbbiekben a betű és szám hivatkozás is elégséges lehet. Például a keretben lévő hibák jelölésére a „K” betű szolgál. Mivel a keretben több hiba is előfordul és a kereten belüli pozíciója sem mindegy, ezért ezeket a „K” betű utáni betű a pozíciót jelöli. Jelen példákban a „j” betű a jobb oldalt jelenti. A szám a jobb oldali keretbeli hiba azonosítószáma.

Kj9

A Kj11 lemezhiba 1900 és 1913-as kiadásokon

1900. TurulA Kj9 lemezhibás bélyeg és a Kj9 hiba nagyított képe

1900

1913

Kj11

Szót kell ejteni még az értékszámokról. Ezek külön nyomási menetben kerültek a bélyegekre. Ez nem ritkán elcsúszásukat eredményezte a bélyegképhez képest. Az elcsúszás mértéke ingadozó néhány tized millimétertől egészen extrém mértékig lehetséges. A cél itt is a határeseteket mindjobban megközelítő darabok gyűjtése lehet.

Turulrajzú bélyegek számelcsúszásai

Az értékszámoknak is vannak hibáik. Ezek neve értékszámeltérés. Néhány példa értékszámeltérésekre (ismét csak a teljesség igénye nélkül).

1. Vastag – vékony értékszámok2. Értékszámtípusok3. Számtávolság különbség4. Egyéb értékszámhibák

A számtávolság különbségeket először 1924-ben Vasvári Ernő rendszerezte. A névértéket jelző, kétjegyű számok közti távolságon alapul véve két típusát különböztette meg az értékszámoknak. Az első típus (I.) számjegyközét 0,1 milliméterben, a második típusét (II.) 0,3 milliméterben állapította meg. A különbségek oka, hogy az értékszámok nyomólemezeit számtartó dúcokból állították össze. A dúcokba kerülő számokat fél quirt-tel (kizárással) ékelték ki. A fél quirt kerülhetett a két számjegy közé ill. azoktól jobbra vagy balra. Ha közéjük került a köztük lévő távolság 0,3 milliméterre adódott. Ha jobbra vagy balra, akkor a két számjegy közti távolság 0,1 milliméter lett. Hogy a fél quirt hová került az csak a szedőn múlott. Az ismert lemezek számjegytávolságai mindig azonos képet mutatnak. Ismert olyan lemez is, amelyben az I. és II. számjegytípus egymás mellett, összefüggő bélyegeken is előfordulnak (1906-os kiadásnál). Oka az lehetett, hogy a számtartó lemez megkopott vagy számjegyei kilazultak.

II. típusSzámjegyköz 0,3 milliméter

I. típusSzámjegyköz 0,1 milliméter

A javítás során az újonnan bekerült értékszámok ékelése nem volt azonos az eredeti ékelési módszerrel, így vegyes típusú értékszámok keletkeztek egy lemezen belül. A vastag vékony értékszámok kutatója, feldolgozója Schiller Dénes volt. Kialakulásukról szintén évtizednyi vita dúlt. A nyomáshibától a típusváltozatig mindennek titulálták. Ma már tudható, hogy az értékszámok vastagsága a magasnyomás sajátosságaiból ered, nevezetesen a nyomás erősségétől, a festékanyagától és a papír minőségétől függ.

A számjegyek változatait Bíró Marcel foglalta rendszerbe. A változatok mind az egyjegyű, mind a két számjegyből álló értékjelzéseknél előfordulnak. A filléres értékeknél kétféle egyest, kétféle hármast, és háromféle ötöst talált. A koronás értékeknél négyféle egyest fedezett fel. A figyelmes szemlélő egyéb értékszámhibákat is találhat.

1900. TurulVastag és vékony vonalas értékszámok egy bélyegen belül. Ebben az esetben az 1-es szám dúca magasabban volt, mint a nulláé. Mivel az értékszámok vastagsága csak a nyomáserősségtől függ az egyes szám vastagabb lett.

kiadásÉrtékszám (fillér)

Az értékszámtípusok

névértéken belüli

eddig ismert

megoszlása

I.(0,1 mm)

II.(0,3 mm)

1900 25, 30, 50, 60

10, 12, 20, 35 1904 12, 25, 30, 50, 60

1906 20, 35 (20)20 filléresnél:

I. és II. típus összefüggő bélyegen is

1908 12, 20, 25, 30, 35, 50, 60

10, 12

1909 10, 12, 16

1913 20, 25, 30, 50, 60, 60 10, 16, 35, 70, 80A 60 filléresnél:

az olajzöld és a rózsa alapnyomatú is

Értékek 1 fillér 3 fillér 5 fillér 1 koronaSzámjegyek

változatai Bíró Marcel

szerint

Változatok száma

2 2 3 4

1909. TurulE35 lemezhiba

E35

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!