Sapientia Erdélyi Magyar TudományegyetemMűszaki és Humántudományok Kar Marosvásárhely

Témavezető tanár:Ármeán Otilia

Készítette

Dombi Boriszák Ibolya

Kommunikáció III.

Tartalom

Abstract.............................................................................................................................................3

Bevezető gondolatok........................................................................................................................4

Miért a plakátok?..........................................................................................................................4

Hipotézisek...................................................................................................................................5

A filmforgalmazás............................................................................................................................5

A moziplakát helye.......................................................................................................................6

Mit tesz bele a reklámszakember?................................................................................................6

A plakáttól a film felé.......................................................................................................................8

A plakát: rövidítés........................................................................................................................9

A plakát: metafora......................................................................................................................10

A plakát: cím..............................................................................................................................11

A plakát: montázs.......................................................................................................................12

Plakátelemzés.................................................................................................................................12

Összegzés.......................................................................................................................................14

Szakirodalom..................................................................................................................................15

Melléklet.........................................................................................................................................17

2

Abstract

Afisul publicitar sau "posterul", este un gen artistic care poate fi încadrat in domeniul

graficii aplicate. El reprezintă reclama şi promovarea, fiind in acelaşi timp o metaforă şi o operă

de artă aplicată. Afişul publicitar este prima apariţie care leagă spectatorul de film. Problematica

principală a lucrării mele o reprezintă funcţionalitatea afişului de cinema. Ipoteza mea este că

există elemente care duc la un succes garantat, reuşind să transmită esenţa filmului promovat.

Mă confrunt cu o problema actuală, întrebarea fiind de ce avem nevoie de afise chiar şi

atunci când filmul este descărcat de pe un torrent, mai ales aici în Europa de Est. Studiind afişele

filmelor castigatoare a premiului Oscar in 2007 caut elemnte secrete: Bourne ultimatum;

Elizabeth: The Golden Age; There will be blood; Juno; No country for old men. Nu aceste

elemente formeaza structura lucrarii ci punctele de vedere obiective. În primul rând plasez afişul

în lumea reclamei, ce tactici de marketing utilizează distribuitorul de film pentru a vinde

produsul. După aceea analizez relaţia film-afiş ca intrument de comunicare vizuală.

Afisul filmului funcţionează pe acelaşi principiu, înfăţişează bine cunoscutele chipuri

celebre neavând nevoie de altceva pentru a impresiona spectatorii. O parte din filmele care apar

la cinema devin bunuri de consum. Pentru că bunurile de consum se aruncă după utilizare trebuie

vândut cât mai mult, în timp cât mai scurt. În fiecare săptămână apar filme noi. Alegerea

spectatorului depinde de publicitate. Afişul de cinema sugerează acţiunea filmului, dar pornind de

la o imagine ne putem închipui mai multe feluri de început şi sfârşit – astfel imaginaţia

spectatorului este antrenată , acesta devinind curios sa afle varianta regizorului, firul acţiunii şi

deznodământul.

Problematica afişului se (plasează) extinde la mai multe nivele: marketing, conţinut,

comunicare vizuală, trend, toate împreună formând succesul. Nu există o reţetă, pentru că

acceptarea lui depinde de poziţia geografică şi culturală, contextul şi mediul unde este expus

afişul. În afara de asta depinde şi de succesul filmului şi de criticile care apar înaintea

premierei.Subiectul lucrării îl reprezintă ridicarea problemei nu rezolvarea acesteia.

3

Bevezető gondolatok

”A filmplakát nehéz műfaj, egyszerre reklám, egyszerre zanza, figyelemfelkeltő tacepao és titkos

szimbólumrendszer. Egyszerre kell üvöltenie és suttognia, hogy elérje a kellő hatást. Na igen, de

mi a kellő hatás? Bevinni a nézőt a moziba, persze. De melyik nézőt és melyik moziba?” (Barabás

Dániel)

A nyilvános helyek vizuálisan terheltek, mindenhonnan plakátok százai akarnak

megszólítani bennünket (vagy digitális formában, óriás képernyőkről). Mindenféle méretben,

más-más színben, különböző stílusban, de mind ugyanazzal a céllal: jegyezz meg! Cégek

marketing kampányának eszköze többek közt a nyomtatott reklám is. Magára kell vonnia a

figyelmet, majd beindítani a rábeszélőgépezetét, hogy majd ismertségéből gazdasági előnyre

tegyen szert, verseny képes maradjon. A moziplakát a filmforgalmazás előzetes (pre-release)

kampányának reklámhordozó felülete. Szerencsésebb helyzetben van társainál, a járókelő anélkül

lép oda a mozi hirdetőfalához, hogy az magára vonná a figyelmet. Rövid idő alatt ösztönöznie

kell közönségét, hiszen a film nem csak széles körben ismert akar lenni, hanem követeli, hogy

menjünk el megnézni őt a moziba.

Miért a plakátok?

A plakátművészet az, ahol a reklám és képzőművészet találkozik. „Köztes műfaj, mert

egyrészt a film népszerűsítését szolgálja, ám vizuális alkotásnak tekinthető, hiszen az utcára

kikerülve sokan megnézik…” (Puskai, 2006, 16 old.). Akkor is szükség van plakátra, hogy ha a

filmeket torrent oldalakról töltjük le. Az információs fájlban linket találhatunk a film plakátjára,

és az alapján döntjük el, hogy meg akarjuk-e nézni. Úgy működik, mint egy reklám, előzetes

információkat tartalmaz a termékről, és mégsem fordulunk el tőle (mint például ahogyan a Tv

reklámoknál csatornát váltunk), hanem éppen ellenkezőleg: magatartásunk odaforduló. Sokszor

szeretnénk megfejteni, mint a múzeumban a kiállított festményt, fotót, és gyűjtjük őket, mint egy

jellegzetes kor képzőművészeti alkotásait.

4

Egyszer egy barátomtól megkaptam a Mennan Yapo rendezte Premonition (2007) című

film plakátját. Tetszett és fel is használtam mint elemzésem tárgyát félévi dolgozathoz. Kíváncsi

lettem a filmre is, hogy ugyanolyan jó-e, mint plakátja, tehát működött a ráruházott funkció.

Hipotézisek

A dolgozat fogaskereke az a feltevés, hogy léteznek olyan összetevők, amelyek

bevetésével a plakát sikere biztos. Kérdés viszont, hogy miben látjuk, és hogyan mérhetjük ezt a

sikert.

A plakát nem mondható csak a filmforgalmazás közvetítő csatornájának, bonyolultabb utalási,

kódolási rendszere van, mint például egy fogkrém reklámnak. A díjazott film sikerre viszi

plakátját, vagy az igazán magas költségvetésű filmeknek minőségű plakátjuk is van?

Minden évben a filmvilág legjobbjai közt kiosztják az USA Filmakadémiájának díjait, az

Oscar Díjakat. A 2007-es év nyerteseinek plakátját elemezve kutatok a titkos adalékok után:

Bourne ultimatum; Elizabeth: The Golden Age; There will be blood; Juno; No country for old

men. A dolgozat struktúráját nem az elemzések szervezik, hanem külső szempontok. Elsőként

elhelyezem a plakátot a reklám világában, milyen marketing fogásokat vet be a filmforgalmazó,

hogy eladja termékét Aztán vizsgálom film és plakát viszonyában, végül pedig mint vizuális

kommunikáció.

Ezek a filmek globális színtérre kerülnek, készítenek-e különböző kultúrákhoz testhezálló

plakátokat?

A megoldásra váró probléma tehát az, hogy hogyan működik a filmplakát, és milyen

eszközökkel sikerül meggyőznie a szemlélőjét, kíváncsivá tenni témájával kapcsolatban.

A filmforgalmazás

„A filmforgalmazás a filmipar azon ága, amely a kész végterméket eljuttatja a

filmvetítéssel foglalkozó, vagyis a moziüzemeltető cégekhez, illetve a televíziós társaságokhoz és

videotékákhoz. A producer, rendező a filmforgalmazóval közösen elkészíti a film

reklámkampányát.”(Wikipédia szerkesztői, 2008) Rengeteg ruháznak be egy kampányba, hogy

maximalizálják a célközönség részvételét. Széles körben és minél több csatornán közvetítik, hisz

a készítés költségeinek vissza kell térülni, és akkor még nem beszélhetünk nyereségről. A

kampányterv mérete függ az erre elkülönített összeg nagyságától. Rövid előzetes, 30

5

másodperces trailer készül a film jeleneteiből, illetve hosszabb is 1–4 perces. „A rövidebb a

televíziós reklámblokkokba, a hosszabb pedig a mozik előzeteseibe kerül. Készíthetnek még

rádióba szánt trailert is. A promóció költségvetéséhez mérten elkészülnek a plakátok,

óriásplakátok, citylightok, amiket a város (ország) különböző pontjaira, lehetőleg minél nagyobb

mennyiségben kihelyeznek. Elkészül a film weblapja a film adataival, leírásával stb. A film

rendezője a főszereplők kíséretében részt vesz különböző televíziós és rádiós beszélgetéseken.

Interjúkat adnak televízióknak, rádióknak, újságoknak és internetes lapoknak egyaránt. A

filmbemutató ünnepélyes keretek közt zajlik.” (Wikipédia szerkesztői, 2008)

Tehát a film mint képzőművészeti alkotás is csak egy termék lesz, nyereségszerzést

szolgáló, fogyasztási cikké redukálódik.

A moziplakát helye

A plakát helye mint műfaja is: köztes. Az utcán helyezkedik el, és mégis a moziépület

kirakatában. Marshall McLuhan elhasznált „a közeg az üzenet” megállapítása ebben az esetben is

idézhető. A filmplakát nem sorolható a többi utcán sorakozó és elhelyezett plakát kategóriájába,

hiszen nem „csak reklám értékű” kontextusban találkozunk vele. Helye és a körülötte elhelyezett

többi plakát, egyáltalán a közvetlen környezete meghatározza azt, hogy miként értelmezi a

befogadó. „…mint minden köztéren szereplő alkotásnak, legyen az eltűnt kutyát kereső cetli vagy

nagyon igényes cégér, egy a célja, hogy valamilyen üzenettel forduljon a nagyközönség felé.

Ahhoz, hogy egy ilyen felhívás kiemelkedjen a szürke sokaságból, és tényleg erőteljesen tudjon

szólni, igen markáns megjelenésre van szüksége. Gyakorlatilag ez az igény teremtette meg a

plakát műfaját.” (Kelemen, 2003)

Mit tesz bele a reklámszakember?

Ahogyan keresgéltem plakátok után, felfigyeltem arra, hogy 10 darab plakátnak felét

valamilyen reklámcég készíti. „A kommersz (kereskedelmi) film egy termék, akárcsak egy

sampon vagy egy cigaretta, amelyet nem jóindulatból fognak megvenni a nézők, hanem kizárólag

a termékről kialakított imágó alapján. Marketing és kommunikációs szakemberek számtalan terv

közül választják ki a végleges anyagot, amely a film arculatát meghatározza, és amelynek

hatásosságát kontroll csoportokon ellenőrzik, mielőtt bármit is bemutatnak a közönségnek.”

(Misetics, 2003).

6

Vegyünk tehát szemügyre egy díjazott film plakátját, hogy melyek azok az elemek,

amelyek reklámfogásként, horogként kerülhettek bele. Jó példa lehet az Elizabeth: The Golden

Age (2007) című, Shekhar Kapur rendezte film „reklámja”1. Nem kell hosszasan studíroznunk a

képet ahhoz, hogy legfőbb erősségére felfigyeljünk: a felületet háromnegyed arányban a

színésznő Cate Blanchett arca foglalja el. „A leggyakrabban alkalmazott filmplakát-típus, amikor

magukkal a főszereplőkkel (főként, ha azok már sztárok) hirdetik a filmet, s próbálják

becsalogatni a nézőközönséget. És nem véletlenül, mert többnyire

valóban ez a leghatásosabb és legrizikómentesebb módszer, már

ami a marketinget illeti, hiszen a mai átlagnéző leginkább a

sztárok nevére megy be a mozikba.” (Marik, 2003).

A figyelmünket vonzó fényes páncélruha és a jellegzetes

magas nyakú ing alapján kosztümös filmnek ígérkezik. Ami

viszont a viseleténél is jobban felöltözteti, az a tekintet, a mimika

és a hátraforduló testtartás. Az enyhén összehúzott szemöldök és

csak a sarkából visszanéző szemek kíváncsiságra utalnak. A

színésznő remekül bánik az arcizmaival, hiszen a félig nyitott száj

a csodálkozását adja tudtunkra. A borzos és teljesen kiengedett

haj nem a fiatalságát, hanem inkább erényeit jelképezi: bátorság, elszántság és ambíció. Okkal

kerülnek oda a göndör fürtök és a szél is, amelyek a sztereotipizált hősnő ábrázolásának kísérő

motívumai (ahol az igazi hősnők vannak, ott a szél is mindig fúj – vagy épp esik az eső, és csurog

le a víz az arcukon). „Különösebben nem vádolható a reklámágazat, hogy a filmeket (elég

sokszor) sztereotípiagyanús vizuális vagy verbális szlogennel üti agyon, és hogy nyers

mondanivalóval önti nyakon.”(Szabó, 2006, 20.) A plakáton megjelenő háromszavas szlogen:

Woman Warrior Queen, mintha csak megerősítené a látvány, de nincsen saját üzenete. Mégis

beválik, hiszen a férfiaknak tetszenek a hősnőkről szóló filmek, fantáziálgatásra adnak

lehetőséget, míg a nőknek követendő szerepet mutat, vagy éppen vetélytársat kereshetnek benne,

akivel összemérhetik magukat (lásd a Xéna típusú sorozatok sikerét, illetve Cleopátra

történetének újra és újra vászonra való vitelét).

1 A plakát tervezője, a Bemis Balkind nevű Los Angeles-i ügynökség: Bemis Balkind create award winning domestic and international canpaigns for the entertaiment industry along with corporate and consumer advertising and design. http://www.bemisbalkind.com/main.html

7

Tovább bontható felépítésében: Elizabethet egy fehér aura veszi körül, a tervezők célja

vele, hogy a tisztasággal is felruházzák a főszereplőt. A színsztereotípia ugyancsak a marketing

szakemberek eszköztárába tartozik. A királynő mögött egy piros zászlót fedezünk fel, amint egy

kicsit jobban elmerülünk a szemlélődésben. A „színterápia” folytatódik az élet színével, de én

ebben az esetben a véres kardra asszociálok, a harctérre, hadseregre, amit a szereplő öltözete már

előzőleg sugallt.

Az elemzett plakát tehát jó példa az egyenplakátokra, és jogosan kapja a reklám címkét.

„Tömegesen készülnek, és tökéletesen hasonlítanak egymáshoz. Azon túl, hogy dühítők, van

bennük valami lenyűgöző. Az, hogy működnek. Mert minden bizonnyal működnek, mivel ha

nem működnének, nem lennének. Hiszen semmi más funkciójuk nincsen, csak hogy elérjék a

kívánt hatást. Nincs díszítő szerepük, nem akarnak értéket képviselni, nem művészeti alkotások

és nincs nevelő funkciójuk sem. Egyet kell tudniuk, mozgósítani a mozilátogatókat, hogy

megnézzék a filmet. És képesek ezt újból és újból úgy elérni, hogy közben nem keltenek fel

érdeklődést.” (Téri, 2003) Teljes mértében egyetértek ezzel a következtetéssel, bár Téri Gáspár

fogalmai tisztázatlanok: meddig tart a kommersz, és honnan kezdődik a művész film. Dühítő a

plakát, mert megértése nem igényel szellemi erőfeszítést, hiányzik belőle az egyediség és a

kreativitás. Ugyan nem szeretjük, mint például a televízióból „ömlő” szénsavüdítő reklámokat

sem, mégis elmegyünk megnézni a filmet, és hátradőlve kólát iszogatunk közben. A filmeknek

rövid idő alatt kell megtalálniuk a közönségüket, ezért szükségük van egy gyors azonosítási

rendszerre, amelyben a plakáttal találkozó járókelő gyorsan rátalál arra az információra, amiért ő

megnézheti, megnézi azt a filmet: főszereplők, rendező, történet, műfaj. Marketing szempontból

ez szükségszerűség. (Vö. Kelemen, 2003)

A plakáttól a film felé

Ahhoz, hogy eljussunk egy probléma megoldásához, újra és újra fel kell tennünk a

kérdést, amelytől elindultunk. Mi is a moziplakát? A meghatározásból nem hagyhatjuk ki a

filmet, hiszen a plakát belőle, tőle és érte születik. Fontos tehát megvizsgálni milyen

kapcsolatban állnak egymással.

Azt is mondhatnám, hogy kapcsolatuk annyi féle lehet, ahány film és neki készült plakát

van. Azon nyomban el is bukott a feltevés, hiszen ott van az a szócska, hogy „neki”. Úgy lenne

8

az igazi, hogy ha felcserélnénk a szórendet: a plakát viszonya a filmmel. „A plakát értékének

záloga, hogy milyen mértékben tudja visszaadni a film értelmét, mondanivalóját, milyen

mértékben hatol be a film világába.” (Kelemen, 2003.)

A Filmtett folyóiratban egy külön szám jelent meg a film és plakát viszonyát boncolgató

írásokkal. A Plakát magány című cikkben, Virginás Andrea a filmplakát retorikai elemzésével

foglalkozik. Az egyik jellegzetesség, amire felhívja a figyelmet, az, hogy a film mozgásához

képest a plakát mozdulatlan. A plakát inkább hasonlít egy fotográfiához, annyi különbséggel,

hogy a plakát nem azt mutatja, ami volt, valósága csakis a film valóságából származik.

A plakát: rövidítés

Gyakori eset, hogy a film alkotói olyan plakátot készíttetnek, amely csak egy rövidítés,

akárcsak az előzetes videó. Főszereplőket, jellegzetes figurákat, sőt fontos jelenetet, képkockát

ragad ki a műből, és az képezi az alapját. Nem túl elegáns megoldás, bár hatásos, de kérdés, hogy

nem árul-e el túl sokat a filmből.

The Bourne ultimatum (2007) Paul Greengrass rendező filmje és

plakátja közt szinekdochikus viszony áll fenn, azaz egy kiragadott darab

reprezentálja az egészet. A szinekdoché „az érintkezés elvén alapul,

tehát a jelölő: a plakát, és a jelölt a film…” (Virginás, 2006, 13.). Egy

filmkocka2 jelöli a filmet. A kép elemei: egész alakos férfi, impresszum

(grafikai elem) és egy fegyver. Teljesen valódi kép, mindössze egyetlen

csalás: az elmosódott háttér. Matt Demon egy kis utólagos munkával

uralja a plakát síkját, hisz a képen csak az arca éles, sötét öltözete

odavonzza figyelmünket. Amikor sportolókat, mozgó embereket fotóznak, megtörténik, hogy

valamely végtagjuk elmosódik, itt éppen fordítottan történik, a háttér indul el. Utalhat arra, hogy

körülötte minden gyorsan zajlik, érthetetlen és megfejtésre vár. A férfialak, a plakát átlóján

helyezkedik el, furcsa mód pontosan így teremt egyensúlyt a két oldal között. Bár ebben a

méretben nem igazán látható, a képet vékony vonalak keresztezik, technikai hatást keltenek,

tudományosan fantasztikus jelleget kölcsönöznek. Nyomkövetés és céltábla szimbólumai, bár ha

ismerjük a történetet, előző részeket másra is asszociálhatunk (akciófilm – dinamikus, izgalmas).

2 Legalább is annak tűnő, a filmet nem néztem meg, így nem tudom, hogy valóban onnan származik-e.

9

A kirakóst darabjaira szedtem szét, de első benyomásom nem változott, olyan mintha egy

pillanatra megállt volna a mozgókép.

A plakát: metafora

Vannak plakátok, amelyek sokkolni akarnak, vagy csak tervezőjük ráunt a

sorozatgyártásra. Az igazán ütős plakátok nem árulnak el sokat a filmből, a hangulatát szeretnék

visszaadni úgy, hogy nincsen ikonikus hasonlósági viszony a jelölő és jelöltje között. Kockázatos

levenni az emberi tényezőt, de lehet, hogy ez nyeri el azok tetszését, akik egyedit keresnek. Az

embereket ábrázoló képek jobban vonzzák a tekintetet más képekkel ellentétben. Minél

személyesebb a kép, annál erősebb meggyőző ereje van. Ellenben „a főszereplők

megmutatásának dzsungelében rekedt plakátok közt üdítően hat” a végletekig leegyszerűsített

plakát. (Virginás, 2006, 15. old.)

A metafora átvitelt jelent: „Két fogalom vagy jelenség kapcsolatán alapul közös külső

vagy belső vonásaik vagy hangulati egyezés alapján. A metafora szemantikai sűrítettsége a

tartalom és a hordozó együttes jelentéséből fakad, a két dolog képzetének kölcsönhatása

eredményezi.”(Kulturális enciklopédia szerkesztői)

A Paul T. Anderson There will be blood(2007) két

Oscar díjjal jutalmazott dráma, plakátja hangulatában

egyeztethető a filmmel, szűkszavú és visszafogott. Fekete

alapon, arany írás, szembeötlő és kiemelkedik környezete

színes zsibongásából. Használt Biblia fedőlapjához hasonlító

könyvborítót ábrázol: a cím, impresszum, szlogen egy

feszületet formál ki – hasonlóan a kalligram műfajához, a

szavak vizuális megformálásával többletjelentést hordoznak.

A film témája nehezen fogyasztható, zseniálisan nézhetetlen,

akárcsak plakátja3. Magyar címe: Vérző olaj, ami több

magyarázatot adhat. Az arany szín az olajban rejlő gazdagság

szimbóluma, míg a függőleges vörös vonal, az érte hozott

áldozatot jelenti (amely, mint krisztus vére lecsurog a keresztfán). Fontos tényező gótikus (kelta) 3 Magam is nekifogtam egy párszor, de zenéje miatt, sosem tudtam az első húsz percnél tovább megnézni. Zseniálisan nézhetetlennek ítélte több kritika is az Interneten, mind magyar mind angol nyelven találhatunk erre utalásokat pl: http://www.origo.hu/filmklub/blog/keszuloben/20071105-elso-reakciok-paul-thomas-anderson-verzo-olaj-there-will-be.html, http://www.indiewire.com/movies/2007/12/critics_poll_07_1.html

10

betűtípus is, jellemzően a történelmet, a múltat idézi. A fekete még lehet az olaj metaforája is,

hiszen a körül forog a film cselekménye, a főszereplő élete. Nem tudhatjuk, hogy mi volt a

tervezők szándéka, több értelmezési lehetőség is van. Ha jobban boncolgatnám, talán az olajkútra

is asszociálhatok, és így két rajz, két téma egyben hit és pénz. Finom, apró utalások jellemzik,

amelyek gondolkodásra késztetik a kíváncsi szemlélőt. Kockázatos játék, hiszen lehet, hogy a

kedves potenciális mozilátogató nem igyekszik megfejteni, ha túl lecsupaszítottnak, vagy

bonyolultnak tartja és hátat fordít.

A plakát: cím

A cím lehet hangzatos, érthetetlen, sokatmondó, érdekes, figyelemfelkeltő, visszatérő de

mindenképpen az első információ, amelyre kíváncsiak vagyunk egy filmmel kapcsolatban.

Legyen szó egy fotóról, vagy versről, festményről, szoborról, sőt rendezvényről is akár címet kell

adni, amely megadja az értelmezési keretet, hangulatteremtő, bevezető funkciója van.

A plakát egyik funkciója a mű összefoglalása, de a

cím elvégzi a munka nagy részét. „ A film címének az

alkotás működésében, befogadásában, játszott centrális

szerepét a plakátok hangsúlyosan jelzik, s ez arra is rávilágít,

hogy mennyire lényeges eleme a cím bármely film

tapasztalatának. Ezt a tényállást maximálisan tudatosítják

azok a plakáttípusok, amelyeknek…plakátvoltuk kimerül a

cím felmutatásában”(Virginás, 2006, 15. old.)

Juno – mókás, vidám, játékos – bár csak egy név, beszélni tud. Az az érzésem támad,

mintha minden más elem csak másodlagos funkciót töltene be, a felületen. Bár attól is ítéljük

mókásnak, mert Michael Cera és Ellen Page játszódja, két divatos fiatal sztár, akiknek már

osztottak hasonló műfajú filmben szerepet.

A filmet rendezők és producerek úgy ítélik meg, akkor elegendő csak a címre játszani, és

a köré építeni minden más elemét a plakátnak, bár elég nagy kockázat, ha csak szövegezzük és

nem támasztjuk alá vizuális elemekkel.

11

A plakát: montázs

A képmontázs „képzőművészetben, fényképezésben, reklámtechnikában különböző

rajzok, ábrák, képek, képrészletek összeillesztése művészi és

gondolati egésszé.”(Elek) A montázs fogalom francia eredetű

szó, összeszerelést jelent

A montázs abban az esetben, ha nem odafigyeléssel

és szakértelemmel készül mindössze egy zsúfolt felület lesz.

Ha túl sok minden van amire oda kéne figyelnünk, és

ráadásul ezek nincsen összhangban egymással, megtörténhet,

hogy a néző inkább nem figyel oda, mindenképpen

hátráltatja a befogadót a vizuális üzenet dekódolásában.

A La Vie En Rose (2007) film plakátja bár színekben

egységes egész, festményszerű, úgy tűnik nekem, hogy nem

eléggé összeforrott a téma és háttere. A kép fehér foltjain, a

hölgy arcán és kezein találjuk tekintetünk. A beazonosítás,

besorolás érdekében több kép találkozik: Eiffel torony, csodálkozó, részletekben megvilágított

tömeg. Bár rengeteg olyan plakáttal találkozunk melynek centrumában a főszereplő áll, ez

esetben indokolt is, hiszen Edith Piaf életét mutatja be a film. Zavaró tényező, hogy az énekesnő

háttal áll közönségének, és nekünk pózol. Felerősítve adja vissza a film hangulatát, és a

zsúfoltság lehet éppen Piaf életritmusának megjelenítője.

Plakátelemzés

A plakát elemzés egy felépített konstrukció lebontását jelenti, a tervező intenciójának

felfedéséért. Olyan mint amikor egy íncsiklandó ételt élőnkbe tesznek, sejtjűk, hogy mi van

benne, pontosan azonban nem tudjuk kitalálni, persze akkor ha az ízek harmóniában vannak. Azt

viszont tudhatjuk, hogyan néz ki mindez a befogadó oldaláról. Nem kell túl közel mennünk,

távolról ráismerünk formai jellemzőire „A kommersz plakátok képelemeinek mára kialakult

struktúrája jól megszokott jelenség csoporttá vált, mely önmagában jelentéssel bír, és üzenetet

hordoz. Ennek az első szintű jelentésnek a funkciója az osztályozás. Besorolja a plakátot, ezt a

12

vizuális jel-együttest a filmplakátok közé. Ez azért lehetséges, mert a képelemek jellegzetes,

konkrét konfigurációja és a képelemek jellegzetes, konkrét viszonya egymáshoz elég hosszú ideje

mindig ugyanazt a jelentést hordozza. Ez az ismétlődés tapasztalatot alakít ki a befogadóban.

Röviden, minden filmplakát ugyanolyan, ezért ha látómezőbe kerül a filmplakátra jellemző képi

struktúra, valami ami olyan, mint egy filmplakát, akkor az nem lehet más, csakis filmplakát. Ilyen

jellemző képelemi viszonyok, az állóformátum, a főbb szereplők jól azonosítható képe, és a

jellegzetes tipográfia. Az egy darab nagyméretben szedett szöveg (cím), a több, szintén nagy de a

címtől eltérően elhelyezett és tördelt két részből álló szöveg (szereplők neve), a legalulra

komponált foltszerű, középre zárt, nagyon kisbetűs szövegrész. Ezek az elemek felelnek azért,

hogy a plakát azonosíthatóvá váljon. Ezek alkotják az elsődleges üzenetet, aminek a jelentése,

hogy van film. Ha az azonosítás elmaradna, a második, harmadik közléstípusok

értelmezhetetlenné válnának.”(TÉRI, 2003)

Ami valamiben eltér ettől , formailag, elképzelésében más igényt elégít ki az egyediségre

és különbözőség fele hajló elvárásainkat.

A földrajzi helyzettől és kultúrától is függ a plakát sikere, éppen ezért sokszor készítenek

különböző változatokat az amerikai filmek plakátjainak, természeten úgy, hogy a film arculat ne

sérüljön. A No country for old men(2007) Ethan Coen és Joel Coen négy Oscar és 83 más díjjal

jutalmazott film plakátjára több féle változat született (lásd: Melléklet 1.kép, 2.kép). A két

plakátnak két üzente van, bár hangulatában nagyon hasonló. Azért lehet, mert egy ázsiai

kultúrának más értékeket kell kiemelni a filmből, mint az amerikainak. A világszerte ismert arcok

képezik a 2. kép alapját, ami azt jelenti, hogy a fogyasztó társadalom a szórakoztatóiparral

szembeni elvárásai globálisak. A színészek arca egy marhakoponya felületébe olvad, ami

valószínűleg a country fogalmával kapcsolható össze, a marhapásztor életmóddal. Érdekes

felfigyelni – bár nem tudom, hogy ki a főszereplő – arra, hogy nem egyenlő nagyságban és

szemszögből láthatjuk őket, Tommy Lee Johnes a legnagyobb helyet foglalja el, hisz a három

férfi szereplő közül ő a híres. Az első, amerikai változat, teljesen más üzenetre játszik rá, amelyet

szövegként is megfogalmaz: There are no clean getaways, majd ráerősít a fegyverrel settenkedő

férfi képével. Nem véletlen az sem, hogy az arca nem látszik, pontosan a csalást, a nem

becsületes embert szimbolizálva, aki nem vállalja tettei következményét és arcát sem.

Ugyanakkor a tervezők még a feszültség keltés eszközeként is alkalmazhatták, hogy

kíváncsisággal töltse el a nézőt, a film iránt, amely megoldja ezt a rejtélyt.

13

Összegzés

A mozik „megpróbálnak létrehozni egy világot, amely csábítóan eltér a megszokottól, a

valóságostól, arra ösztönözve bennünket, hogy visszatérjünk. A film még nem kezdődött el, még

épphogy csak beléptünk a moziba, s már úgy érezhetjük, mintha elénk tárult volna egy film által

közvetített realitás. Fogyasztók vagyunk, és nem telik el úgy nap, hogy ne érne minket számtalan

benyomás, amely meghatározza későbbi döntéseinket. A legkülönbözőbb kommunikációs

csatornákon áramolnak felénk az efféle információk, néha anélkül, hogy észrevennénk.”

(Mistetics, 2003)

A filmek kommunikációja nem merül ki a plakátban, a kampányban részt vesz az előzetes

és a Tv reklámok, beszélgetések, megjelent PR cikkek vagy kritikák. Legyen az művész film

vagy a már sokat hangoztatott kommersz. Éppen ezért nehéz eldönteni, hogy a siker minek

köszönhető. A kommunikáció nem ér véget még a premier után sem, hiszen a dvd-nek is piaca

van. A plakátnak olyannak kell lenni, hogy később fel kerülhessen más felületekre is, mint dvd

borító, különböző tanszerek gyerekeknek és diákoknak, pólók, mindenféle promóciós termék.

Általában a sikeres animáció filmek utólagos kommunikációjára jellemzőek, vagy a fantasztikus

filmekére, amelyek abban, hogy nem a valóságot mutatják hasonlítanak az animációs filmekre

(Pl.: Golden Compass, Ratatoutille).

A recept tehát eléggé összetett, és sokszor ismételten ugyanazt főzik a filmforgalmazók,

ami már bevált. Sokrétű probléma, mögötte van az új alkotásának tiszta szándéka és az eladás,

értékesítés is. A plakát készítőinek figyelembe kell venni azt is, hogy a plakát, ha minimális

szinten is kapcsolatban kell állnia a filmjével. Következtethetünk a már meglevő plakátok

elemzéséből, de igazából az újra szívesebben harapunk. A plakát funkciója elősegíteni a

választást (mint a reklámnak is), de az alkalmazott művészet egyik műfajaként esztétikusnak,

ízlésesnek kell lenni.

Recept tehát, mint mindig alkalmazható eljárásmód, vagy mint a plakát készítéséhez

szükséges adalékok leírása nem létezik.

Dolgozatomat egy felméréssel lehetne folytatni, operacionalizálni fogalmait, majd mérni

azt, hogy a nagyközönségnek, a „fogyasztónak” mi ízlik (mi az amitől már esetleg

megcsömörlött). Bár ez a társadalom fejlődésével, divattal változik, és kérdés, hogy érdekli-e a

filmforgalmazót, hogy ha az is működik, amit sorozatban lehet gyártani.

14

Szakirodalom

Internetes forrásokBARABÁS Dániel2006 Bele az arcodba. A 37. Magyar Filmszemle filmplakát-kiállítása. http://www.kontextus.hu/hirvero/filmszemle20064.html (megtekintve: 2008. április. 20.)

MARIK Noémi2003 Egy átlagon felüli átlagos. Alexander Payne: Schmidt története (About Schmidt). Filmkultúra, http://www.filmkultura.hu/2003/articles/films/schmidtplakat.hu.html (megtekintve: 2008. április. 20.)TÉRI Gáspár2003 Figyelem, plakát! Plakátelemzés.Filmkultúra, http://www.filmkultura.hu/2003/articles/films/plakat.hu.html(megtekintve: 2008. április. 20.)KELEMEN Péter 2003 Costa-Gavras: Ámen. Plakátelemzés.Filmkultúra, http://www.filmkultura.hu/2003/articles/films/amen.hu.html(megtekintve: 2008. április. 20.)MISETICS Mátyás2003 Plakátok, mozik, dekoráció. Jegyzet.Filmkultúra, http://www.filmkultura.hu/2003/articles/essays/plakatok-mm.hu.html (megtekintve: 2008. április. 20.)Wikipédia szerkesztők, "Filmgyártás" Wikipédia,2008. március.9.http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Filmgy%C3%A1rt%C3%A1s&oldid=2919768(megtekintve: 2008. április. 20.)KELECSÉNYI László, Dr. et alii ed.Retorikai-stilisztikai lexikon. Metafora.Kulturális enciklopédia, http://enciklopedia.fazekas.hu/retorika/Metafora.htm (megtekintve: 2008. április. 20.)Az elemzett plakátok lelőhelye:Internet Movie Poster Awards, http://www.impawards.com/2007/oscars.html (megtekintve: 2008. április. 20.)ELEK ElemérnéKépmontázs.Online Pedagógia Lexikon http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/K4.xml/kepmontazs.html (megtekintve: 2008. április. 20.)

15

Filmtett. Mozgóképes havilap. 61. szám2006. júniusFilm és plakátVIRGINÁS AndreaPlakátmagány.A filmplakát retorikájáról. 13.,15. old.

PUSKAI MelindaA reklám plakátja vagy a plakát reklámja? A filmplakát mint reklámhordozó. 16. old.

SZABÓ GézaAmikor plakátba csomagoljuk.„Ideális" sztereotípiák a plakáton. 20. old

16

Melléklet

1. kép4

2.kép5

4 http://www.impawards.com/2007/no_country_for_old_men_ver2.html

5 http://www.impawards.com/2007/no_country_for_old_men_ver7.html

17