X. ÉVFOLYAM 11. SZ. ♦ SZERKESZTI: LAJTA ANDOR ♦ 1937. NOVEMBER 1.

Ez a film a világsztárok filmje, tehát világsiker!H a t m a i l á n y l e g m a i b b t ö r t é n e t e

H u n k a , s z e r e l e m , f i a t a l s á g , s z é p s é g

A főszerepben Kun Magda és G y e rg y a y István, London kedvencei és Hollywood legfiatalabb magyar sztárja: S z e p e s Lia, továbbá Budapest kedvence: D ayka Margit

Á b r a h á m Pál zenéje, H a r m a t h Imre versei

G a á l Béla rendezése — Fö ld es Jolán regénye

MAII LÁNYOK!Családi öröm ök és családi gondok közepette egy k is családi n evetés, a

K un M agda és G yergyay Is tv á n u to lsó m agyar film je és a H o llyw oodbó l h a za té rt fia ta l m agyar rendező : C sepreghy Jenő első m agyar film je! - Á B R A H Á M P Á L zenéje

Forgalomba hozza :

BUDAPEST FILM RT.VII., ERZSÉBET-KÖRUT 8 — TELEFON: 132-888

f l L V I U I L T M

FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT

X. ÉVFOLYAM. 11. SZÁM. 1937. NOVEMBER 1

HANGOS M A G V A R YILÁG H IRADÓHetenként 19 példányban számol

be a hazai és külföldi eseményekről.

Bemutatásra kerül az ö s s z e s m a g y a r m ozgóképszinházakban.

Kiadja aM A G Y A R F I L M I R O D A R. T.

Budapest, IX., Hungária alsó-körut 15. sz. T elefon : 145-346.

Hangos és néma filmfelvételek trülckfilmkészités, kópiák és filmfeliratok, keskeny|ilmmunkák,

utószinkronizálás.

HANGOS HÍRADÓversenyen kívül áll.

Á 300 m agyar mozgószin-

ház 75% -a l e k ö t ö t t e .

VÁLTOZÁSOK A MOZI­E N G E D É L Y E S E K K Ö R ÉBE N

Uj engedélyek:Tiszanána: Lazur László, tiszanánai lakos­

nak.Csepel: S im o n yi V ilm os budapesti lakosnak,

az eddigi K ulturm ozira.Székesfehérvár: Glória m ozgófényképszínr

ház kf t . Székesfehérvárra, a P rohászka emléktem plom mal kapcsolatos K ultúrház nagyterm ére.

Leányfalu: (Pócsm egyerhez tartozik) P etrik Jó zse f taksonyi lakosnak.

Verpelét: M arczin fa lvi D risnyey László ve- peléti lakosnak.

Lemondás:Csepel: K uU ur-m ozgó engedélyese Csepel

község közönsége.

Megvont engedély:Ősi: Faludi D ezső ősi lakostól.Verpelét: Fiikő György verpeléti lakostól,

m ert üzem ét 4 év ó ta engedély nélkül szü­neteltette.

Üzembehelyezés:Csepreg: Csepregi m ozi. E . Sebestyén F e-

rencné.Pomáz: M ozgóképszínház. E .: T ilkovszky

Irm a.Áthelyezés:

Nyirábrány: T óth Sándor hajdusám som la­kos engedélyét H ajdusám sonról N yiráb- rányba helyezték át.

VWVWVWVWWWvVVVVNVVVNA*/

A Horthy Miklósné-akció'ra a MMOE már széjjelküldte a körleveleket, de ezen az utón is kéri a mozitulajdonosokat, hogy minél többet adakozzanak a nemes célra.

A budapesti mozik délelőttti játékrendje ügyében akció indult meg, amely hosszas tanácskozások után örvendetes irányba te­relődött. Minden valószínűség szerint ható­sági beavatkozás nélkül is sikerül majd ezt a kérdést egységesen megoldani.

1

A magyarországi filmszínházak helyzete 1936137-ben

\O iszonylagosan csendes és nyugodt V évadról szám olhatunk be ezúttal. A

m agyar gazdasági élet fellendülése ked­vezően befolyásolta a mozik üzletm e­netét is. Ezenfelül különösen a vidéki moziknál tapasztalható javulás a m a­gyar film gyártás számszerű em elke­dése következtében is. Ennek megfele­lően szaporulatot m utat a mozik száma is. Budapesten 4, Pécsett és Kecskem é­ten 1—1 új mozi létesült és kb. 40 új mozi nyílt meg a községekben A na­gyobb forgalom egy részét bizonyos szolgáltatások, szociális terhek em elke­dése v itte el, más részét pedig az el- h'anyagoltabb állapotban lévő mozgó- színházak modernizálása" és renoválása em észtette fel, amely folyam at a nyár folyamán az átlagot jóval meghaladó aránvokban fo ly tatódo tt

A z új évad sajnos, gyengébb kilátá­sokkal indult, a gazdasági konjunktúra kisebb m egtorpanására szakm ánk érzé­keny m űszerként reagál. A magyar film gyártás tú lzott számszerű fellendü­lése, am it azonban nem követ a m inő­ségi fellendülés — csökkentette a kö­zönségét a m agyar film iránt. A film­kölcsönzőkkel és gyárosokkal a múlt évadban kialak íto tt barátságos és rend- fenntartó együttm űködés sajnos, fel­bom lott. A társszakm a a megegyezés áldást hozó ú tja i helyett a kártokozó harcok ú tjá ra té rt és orvosságkeresés helyett k ilátástalan karteleket létesít. A kartellel szemben a ránk kényszerí- te tt harcot felvettük és megvívjuk, de c helyütt is rám utatunk arra, hogv a túlméretezett magyar filmgyártás krí­zisét ezzel megoldani nem lehet. Nem kívánunk itt e tárgyról hosszabban ér-

A M agyar M ozgóképűzetnengedélye- sek O rsz. Egyesületének november 9-ére összehívott X V II. évi redes közgyűlésére az elnökség részéről M orvay Pál ügyv. alelnök a követ­kező jelentést te rje sz ti be:

tekezni, járható ú tnak m indenesetre azt ta rtjuk , ha megállapítjuk azt a ma­gyar filmmennyiséget, amit a magyar piac megfizetni képes és valamilyen módon gondoskodunk arról, ennél több ne is készülhessen. V iszont m indent el kellene követni a színvonal emelése ér dekében.

A film gyártás terén rendeleti úton az elmúlt évben egyetlen lényeges in­tézkedés tö rtén t: a behozatali jegyek kiadásának újabb szabályozása, amely egyúttal a gyakorlatban teljesen m eg­bukott szinkronizálás áilmi tám ogatá­sának megszűnését is jelentette.

Rendelet szabályozta az üzletvezetői és gépkezelői szakvizsgák 'szétválasz­tását és az engedélyesek szakképesí­tési kötelezettségét is, mely téren az egész világon vezető szerepet visz M a­gyarország. ¡Mutatkozik is úgy ennek, m int a szigorú tűzrendészed intézke­déseknek a hatása: hazánkban a mozi tűz vagy pánik ism eretlen fogalmakká lettek.

Jelentékeny akció indult meg a kö zelm ultban keskenyfilmes új mozik lé tesítése érdekében. Ha ezt az akciót a kilátásba helyezett korlátok között fo ly tatják le — ebből a szakm ára csak haszon szárm azható. A keskenyfilmes mozi előreláthatólag sok községben fogja előkészíteni a ta la jt a rendes mozi számára. M indenesetre figyelemmel fogjuk kísérni az akció alakulását

Egyesületünk az elmúlt évadban hosszabblejáratú m egállapodást kö tö tt a M agyar Filmirodával, amivel lehetővé vált a híradóárak jelentékeny m érsék­lése és a példányszám szaporítással együtt a korábbi beosztás is.

2

M ásrészről újabb súlyos anyagi meg­terhelésről kell beszám olnunk a zene- jogdíjak terén, ahol az egyesület bi­zottságának csak m érséklést sikerült elérni a hatszoros emelési igényekkel jelentkező és külföldi példákra h ivat­kozó zeneszerzőkkel szemben.

R észtvett egyesületünk a Párizsban m egtarto tt N em zetközi Filmkongresz- szuson és főleg tájékozódási — össze­hasonlítási szem pontokból igyekszik fenntartani és kiépíteni nem zetközi kapcsolatait.

Az egyesületen kívülálló k a rtá rsak ­nak az egyesületbe való bevonása az elnökség igyekezete dacára m egfenek­lett a m ozikartelleknél, amivel szem­ben az egyesületben töm örült mozik anyagilag is — elism erésrem éltó áldo­zatokat hoztak az egyesület fenntartása érdekében.

Sajnálatos esem ényről kell beszám ol­nunk, am ikor a Phönix-mozgó engedé­lyének m egvonásáról emlékezünk meg. Legyen ez az engedélymegvonás intő példa mindnyájunknak, ügyeljünk in­kább tú lzo tt óvatossággal a hatósági kikötések és rendeletek pontos b e tar­

tására, nehogy a Phönix-ügy ism étlőd­hessék meg.

Szakm ánknak ezidőszerint legsúlyo­sabb problém ája a helyárkonkurrencia és a kedvezm ények kérdése. A színhá­zak intő példája a legerélyesebb akcióra készte tte az elnökséget és e helyről is felhívja a kartársakat, hogy segítsenek fegyelm ezett m agatartásukkal szükség­telenné tenni a külső beavatkozást.

Többirányú tárgyalásokat folytattunk alkalm azottaink szervezetével és igye­keztünk azok szociális helyzetét tovább- menően megjavítani. E tárgyalásokat a m agánalkalm azotti törvény létrehozá­sáig felfüggesztettük, m iután a törvény a fe lvetett kérdéseket előreláthatólag szabályozni fogja.

A z elnökség továbbfolytatta és foly­ta tja a mozik személyes felkeresését és a helyszíni m egismerését, ami azon­ban a nagy távolságok m iatt csak foko­zatosan történhetik meg.

Bizakodóan tekintünk a jövő elé, am elynek főfeladatául a film gyártás válságának m egszüntetését a társszak­mával való megegyezés létrehozását te ­kintjük.

Előkészületbenaz 1938. évi (19. évfolyam)

Megjelenik november 2 5 -ike körül

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

VI.,Thököly-ut 75. Küldje be idejébenTelefon: 297-076. yálíal£íának

adatait, h irdetését.

LAJTA A ND O R :

JUGOSZLÁVIA FILMKULTÚRÁJA

ZÁGRÁB

ugoszlávía m ásodik nagyvárosa Z ág­ráb. Lakosainak a száma m a eléri

a 250.0Ü0 főt. Rendkívül eleven, lüktető gazdasági élet zajlik H orvátország fő ­városában, am it az idegen szemlélő már az első pillanatban észre is vesz. Az utolsó tizennyolc esztendőben Zágráb szem m eiláthatóan területileg is kiépült, m egnagyobbodott és a városnak úgy­szólván valam ennyi kerületében új utak, uccák nyíltak, hatalm as épületek, nyil- lák épültek, a villamos és autóbuszfor- gaiom hatalm as m éreteket öltött. Zág­ráb mindig kulturális város volt, am ely­nek lakossága erősen érdeklődött a színház- és filmvilág irán t és így te r­mészetes, hogy a film- és m oziélet köz­pontja is m a Zágráb. Talán azt lehetne niondani, hogy a tulajdonképpeni film - föváros Zágráb. A legtöbb filmköl­csönző és a legnagyobb vállalatok in­nen küldik szerte a film jeiket és it t bo­nyolítják le a jugoszláv filmüzletet. A jugoszláv királyság m ozgóképszínház­tulajdonos szövetségének a központja és székhelye szintén Zágráb és ebből is látszik, hogy Zágráb a film szem­pontjából nagyobb jelentőségű, m int az ország fővárosa, Belgrád, Zágrábban 12 filmkölcsönző m űködik, ezek között a ném et film visszafejlődése folytán az am erikaiaké a vezető szerep. Az am e­rikai film vállalatok közül sa já t fiókja van a Foxnak, a Param ountnak, a M etrónak, a W arnernek, míg a Colum­biát a M erkurfilm képviseli és az U ni­ted A rtists szintén az egyik filmválla­lat ú t ián hoz fogalomba néhány filmet. A belföldi cégek közül régi cég az Avala-film, a Jugo, a Pan, Bosna, a Haas és Kleinlein és mások, az újabbak közül az utolsó két idényben h atáro ­zottan előretört a M erkur-film, König Mihály vezetése alatt.

II.

A jugoszláv film piacon híradótól vagy alkalmi film től eltekintve, kizáró­lag külföldi filmek kerülnek forgalom ­ba, A jugoszláv filmpiac élénkségét semmi sem bizonyítja jobban, m in t­hogy évről-évre em elkedik a behozott filmek száma, annak ellenére, hogy tu ­lajdonképpen egysláger-rendszer alap­ján játszanak a filmszínházak.

A legutolsó hivatalos statisztika még 1935. évről kelt és akkor 664 külföldi film et hoztak be 708.088 m éter hosszú­ságban, am elyek közül 250 film teljes estét betöltő játékfilm , 133 híradó, 105 előzetes és egy reklámfilm. Ebből a sta­tisztikából látszik, hogy 1935-ben Ju­goszlávia körülbelül; annyi film et fo­gyaszto tt el, m int a m agyar filmpiac.

A zágrábi társasági élet a N em zeti Színházon és 1—2 nívós hangversenyen kívül a nagy kávéházakban és az egyre fejlődő és elegáns filmszínházakban zajlik le. Zágrábban ma m ár tizennégy filmszínház játsji'k , am elyek közül a Jadran, a Dóm, az Union, az A storia és a Tomislav-film színház újabb keletű filmpaloták. Elsőhetes filmszínházak a Ba kán, az A storia, a Capitol, az Edi­son, a Kroacia és a Luxor. Ezek a m ű­sorokat legkevesebb hét napig játsszák, de vannak olyan színházak is, amelyek egyes nagy kasszadarabokat 2—3 hétig is m űsoron tartanak. A filmszínházak nagyon meg vannak állami, városi és báni illetékekkel terhelve, 33—40 szá­zalékot fizetnek a b ru ttó bevételből!

Zágráb fejlődésével term észetesen lépést ta r to tt a film színházak számának az em elkedése is, m ert ezídőszerint, m int m ár fent jeleztük, 14 filmszínház van, míg két évvel ezelőtt csak 11 mozi m űködött. A z új film színházak közé tartozik az U nion filmpalota, am ely hatszázszem élyes filmszínház és a vá­ros olyan részében épült, a Zvonim ír-

ulicában, ahol évekkel ezelőtt még a nagyvásárt tarto tták , de ahol ma már 6—8 emeletes paloták épültek. Igen elegáns és szép mozi az újonnan épült „Dom“-filmszínház. Ez a harm adik új mozft1, amely az utóbbi esztendőkben létesült, hatszáz személy befogadására alkalmas és T rn jc m unkásnegyedben épült.

Üj épületbe m ent át az utóbbi évek­ben a Central-filmszínház 550 befoga­dóképességgel. Ez a város szívében épült, a Petrinskaja-ulicában. A z Edi- son-mozi m ost van átépítés alatt, 1000 személyes m odern filmszínház lesz, a régi épület helyén.

III.

A vidék.

A mai Jugoszláviát közigazgatásilag 9 kerületre (bánságra) oszto tták fel. Az 1935-ös kim utatás szerint összesen 295 filmszínház já tszo tt az országban, de valószínű, hogy azóta ez a szám meg­növekedett, úgyhogy Jugoszláviában ma több, m int 320 hangos filmszínház játszik. A legutóbbi k im utatás szerint a m ozgóképszínházak elosztása így ala­kult:

D unai bánság — — —■ 79 moziSzáva „ — — — 64 „D ráva „ — — — 43 „D rina ,, — — —• 15 „M orava „ — — — 21 „Zetska (M ontenegró) — 12 „V rbaska bánság — — U „T engerpart — — — — 14 „V ardar bánság — — — 19 .,B elgrád és környéke — 18 „

28© mozi

A belgrádi kerülethez tartozik Zi- mtony 3 mozival és Pancsova 2 mozi­val. Z im ony ma úgyszólván teljesen összeépült Belgráddal, az új nagy vas­úti hidon autóbusz- és villam osjárat köti össze a két várost.

A Dráva-bánság tulajdonképpen a régi Szlovénia, ide tartozik Bled, a híres fürdőhely egy mozival, Laibach (Ljub- jana) 9 filmszínházzal. L jubjana közel százezer lakossal Jugoszlávia harm adik

Hr

vagy negyedik városa. Rendkívül élénk társadalm i és m űvészeti élet központja. Ehhez a bánsághoz tartozik M arburg (M aribor) 2 mozival, M uraszom bat 1 mlozival, O rm os 1 mozival, Rakek, az ism ert határváros, egy mozival.

A D rina-bánság ism ert helyei közé tartozik Brecko, a világhírű szilvater­mő környék központja 2 mozival, Szarajevó, amely körülbelül 80.000 la­kosú és 5 filmszínházzal dicsekedhetik. Sabacban k é t filmszínház játszik.

A D unai bánság a m agyarnyelvű és m agyar nemzetiségű vidékből áll, a volt Bácska, Tem es megye, Torontál megye északi része. Ism ertebb városok Fehértem plom 2 filmszínházzal, Ú jv i­dék, Jugoszlávia legélénkebb és egyik legjelentősebb városa, több m int 70.000 lakossal, i t t 5 m ozgóképszínház játszik. Rum ában 2, Zentán, Zom borban 2, Óbecsén 3 Szabadkán — amelynek la­kossága túlhaladja a százezer főt — mindössze 2 filmszínház működik. U gyancsak két színház játszik Nagy- kikindán és Versecen.

A Dunai bánság területéhez tartozik a régi Szerbia északi része és Szlavónia egy része, tehát ebbe a rovatba ta rto ­zik Beoecsin 1 színházzal, Kragujevác 2 filmszínházzal, Petrograd 3 filmszín­házzal, Szendrő (Smederevo) 2 film­színházzal, Szerb-M itrovica 4 filmszín­házzal, Karlóca 1 filmszínházzal.

A M orava bánság ism ertebb városai Krusevác 1 filmszínházzal, N is 3 film­színházzal, ezek ugyan nem nagy m oz­gók; P iro t 1 színházzal, hogy csak a nálunk is ism ertebb szerbiai városokat említsük.

N agyon élénk a tengerm elléki és a dalm át szigetvárosok filmélete, m ert úgyszólván m inden szigeten, így Kor- csulán, M akarszkán, Trogirban stb.-in játszik egy-egy mozi. Ezenfelül Knin- ben játszik egy filmszínház, M ostar­ban 2, Spalatoban 3 és Sebenicoban 2 mozi.

A Száva-bánság városai élénk emlé­kezetünkben élnek. Ide tartozbik Buc- cari (Bakar) 1 mozival, Belisce 2 mozi­

5

L T f / p j ̂

val, Belovár 1, Cirkvenica 1, C sáktor­nya, D álja 1, Daruvár, D jakovár 1, Ká- rolyváros 2, Kapronca, Körös, Nasice 1—1, U jgradiska 1, Ogulin 1, Eszék 3, O tocác 2, Pakrac 1, Zengg 1, Sisek 1, Szlavonbród 2, Pozsega 1, Susak 1, Va- razsd 3, Vukovár 2 filmszínházzal.

A V ardar-bánsághoz tartozik a régi Szerbia déli és délnyugati része, hogy csak egynéhány várost említsünk, Ku- m anovo 1, Leskovác 1, Prilep 2, P riz­ren 1, Üszküb 3 mozival. V árosnevek, am elyeket a régi történelem ből és a világháború idejéből igen jól ism erünk

A V rbaske bánsághoz tartoznak a régi Bosznia nevezetesebb városai, így Banjaluka 3, Bosznabród 1, Jajce 1 m o­zival

A Z etska bánsághoz tartozik a régi M ontenegró m ajdnem teljességében és a jugoszláv tengerpart egy része. Ide tartozik C etin je 1 mozival, Raguza 1, C attaro 1, N ovibazar 1 és Podgorica 1 mozival.

IV.

Külön meg kell em lékeznünk arról a filmgyártási lehetőségről, am elyet Ju­goszlávia nem csak az esetleg m egszer­vezendő jugoszláv gyártóknak nyújt, hanem általában a külföldi filmgyártók­nak is. A mai Jugoszlávia tudvalévőén term észeti kincsekben rendkívül gaz­dag állam, am elyet a külföldi film­gyártó országok producerei m ár régen felism erték. Számos ném et és francia film készült a jugoszláv tengerparton, amely hallatlan gazdag term észeti szép­ségekben, a dalm át partokon régi vá­rak rom jai em elkednek. Festői képet nyú jt a jugoszláv A lpok végnyulványa Boszniában és Zágráb környékén. A jugoszláv korm ány sok lehetőséget nyú jt a külföldi film felvételek elkészí­téséhez, különböző előnyökben része­síti úgy a gyártókat, m in t a szereplő­ket, úgyhogy sok esetben bizony elő­nyös volna, ha különleges felvételeket a m agyar gyártók is Jugoszláviában készítenének.

Vége.

AZ ANGOL FILMVISZONYOKRÓL

rendkívül tanulságos és érdekes hírek érkeznek Londonból. Tudvalevő, hogy az angol filmgyártás a m últ esztendő­ben visszaesett és K ordáékon kívül alig gyárto ttak exportképes angol fil­met. A z angol film export visszaesése megnyilvánul valam ennyi európai ál­lam film statisztikájában, így M agyar- országéban is, ahol az elm últ eszten­dőben tudvalévőén mindössze négy angol filmet m utattak be az előző idény 15 angol filmjével szemben. Az angol film gyártás feléledése folyam atban van. ö t hónappal ezelőtt m indössze 4 angol filmet gyárto ttak a londoni m űterm ekben. A z egészséges újjáéle­désnek egyik tünete, hogy most} már 24 filmet forgatnak a különböző lon­doni m űterm ekben. London környékén 73 m űterem áll a gyártás rendelkezé­sére és így term észetesen a 24 film szám ára bőséges gyártási alkalom k í­nálkozott. Érdekes jelenség, hogy az angol filmgyártók mind amerikaiak. Az angol kvótatörvény úgyszólván kényszeríti az am erikaiakat, hogy Lon­donban filmeket gyártsanak és így ön ­m aguknak tám asszanak versenyt. Hosz- szú gondolkodás u tán W arneréjk is elhatározták, hogy október elsejétől kezdve Londonban is gyártanak és a legnagyobb sztárja ikat, m int Kay Francist, Erről Flynt, Bette D avist és m ásokat Londonba hozzák. W ilcox, az ism ert londoni filmgyáros az R. K. O.- val k ö tö tt m egálapodást és m ost az R. K. O. részére gyárt Londonban fil­meket. A többi am erikai cég is erősen dolgozik Londonban. A M etróék szep­tem ber elején kezdték meg h ivatalo­san angolországi gyártásukat. Az ame­rikai angol film gyártás egyedüli h a ­szonélvezői a londoni m űterm ek tu la j­donosai, akik legalább ilymódon tu d ­ják az évekkel ezelőtt fe lép ített és be­rendezett m űterm eiket hasznosítani.

6

A SIMPLON-FILMPALOTA

25 éves fennállása nem csak Gyárfás Gyulának vagy a budapesti moziszak- mjának a háziünnepe, hanem ünnepe ez Budapest székesfővárosának, amelynek egyik díszes és előkelő kultúrintézm é­nye az új Simplon-mozi. H uszonöt év­vel ezelőtt még ingovány és m ocsár volt azon a vidéken, am elynek központjá­ban m a a Simp’on film palota em elke­dik. Budapesti honvédönkéntesek azon a környéken gyakorlatoztak 20—22 év­vel ezelőtt, bokáig süppedtek o tt a „ta­gozott m enet“ vezényszavára, sőt oly­kor alig leheteti: o tt gyakorolni. Dehogy is h ittük volna, hogy valam ikor az előrehaladott filmkultúra egy előkelő té ­nyezője, az elegáns és előkelő Simplon filmpalota emelkedik m ajd ki a süppedő talajból.

Az akkori Simplon-mozi valóban ko ­moly és értékes kultúrm unkát fe jte tt ki. A háború előtti években Gyárfás Gyula, m int fiatalem ber ind íto tta meg a Fehérvári utón az akkor lenézett m o­zit, amelyből szorgalommal, szakm ája iránti szeretettel, ráterm ettséggel és rendkívüli k itartással csakham ar k ifej­lesztette az előkelő és jónevű Simplon- filmszínházat és ezzel az ism ertebb fő­városi film színházak sorába került.

A háború u tán Gyárfás további szor­galommal tc|ldoztia-foldozta a régi Simplon-Ífilmszínházat, Igyekezett a szűk keretek között nívót tartan i és ez m indenkor sikerült is. Ám a hangosfilm kiem elte a mozit abból a lenézettségből, amelyben a háború elő tt és alatt ver­gődött és csakham ar a legkomolyabb kultúrális tényezők közé került. Gyár­fás Gyula számolt ezzel a szellemi és erkölcsi előrem enettel és m ár nem elé­gedett meg a 300 személyes sarokhelyi­séggel, a M ányoki ú t sarkán. Palotát — királyi palo tát — akart a filmnek és valamivel lejjebb, a H orthy-körtér sar­kán csakham ar o tt lá ttuk az új város­negyed, a XI. kerület egyik legpom pá­sabb bérházát és benne a legszebb pest­

budai film bonboniert, az új Simplon- filmpalotát.

Ez a három szó: mozi, filmszínház, filmpalota egyben Gyárfás Gyula pá­lyájának útjelző sarkkövei. Ezen a pá­lyán Gyárfás inkább volt a szakmai közéleté, m int önmagáé vagy pláne — és bocsássanak meg ezért! — a család­jáé, amely neki a legszentebb és leg­féltettebb kincse. Gyárfás Gyula 25 éve a m agyar film- és moziszakma történeti esem ényekben gazjdag negyedszázada, am elyben Gyárfás G yula v itte a vezető­szerepet. Reméljük, hogy a következő 25 esztendő is m eghallgatja Gyárfás Gyula okos és tapasztalatokban gazdag tanácsait, ötleteit, intelm eit és hisszük, hogy a film történetének három szaka­sza után o tt lesz a negyediknél is m int vezető, m int alapító, m int harcos: a televíziós filmszínháznál!

EMLÉKTÁBLÁT KAP A LASSÍTOTT FELVÉTEL FELTALÁLÓJA

Kevesen tudják, hogy az úgynevezett lassított felvételek, a Zeitlupe fel­

találója osztrák ember, A nton Musger, aki Eisenerzben született és 1907-ben G rácban, ahol 22 évig élt, m utatta be az első gépet, amelynek segítségével sikerült kellő lassíto tt felvételeket ké­szíteni. A bem utató a gráci egyetemen szakem berek társasága elő tt történ t. Musger ezután m egszerezte a ném et és az osztrák szabadalm át. Musger eljá­rása volt a később tökéletesíte tt és mo­dernizált lassított eljárások őse. A fel­találósors it t is megnyilvánult, m ert amíg M usger a találm ány felett ren ­delkezett, annak nagyon kevés hasz­nát vehette. Később a dresdeni Erne- m annék szerezték meg és ők tökélete­sítették . Musger emlékére G rácban legközelebb em léktáblát avatnak fel és meg akarják örökíteni annak az osztrák feltalálónak az emlékét, aki a film tech­nika egyik legérdekesebb találm ányát szerkesztette.

7

SZÁMOK A FILM VILÁGÁBÓL:Filippi szigetek: H átsó Ind ia szigeto rszá­

gában jelenleg 238 film sznház játszik . Ú gy látszik a film és m ozi irán ti érdeklődés ott évről-évre növekszik, m ert a tavalyi adatok ' kai szemben, am ikor m ég csak 202 m ozi já t­szott, 31-gyel nő tt a m ozik szám a. K ét film gyár is működik a szigeten. E zek az elm últ évben ,18 játékfilm et, 10 rövidfilm et és 4 h íradó t fo rgattak . E zek a film ek taga- log nyelven készültek. A z ú j idényben 20 film et terveznek, ezek közül 2— 2 kétver- ziós film lesz és pedig kettő készül spanyo­lul és tagalog nyelven és 2 angol és tagalog nyelven. Az elm últ idényben A m erika veze­te tt a film im port terén, összesen 1542 ame­rikai játék- és rövidfilm et m uta ttak be. Be­m utattak m ég 22 kínai, ,21 angol, 10 spa­nyol és 2—2 m exikói és auszráliai és 1—-1 német, francia és olasz film et.

Argentinia: B uenos-A yresben jelenleg 180 mozi já tszik körülbelül 200.000 férőhellyel. A film színházak szám a úgyszólván állandóan emelkedik, m ert egyre-m ásra épülnek új mozik. Legutóbb a G rand T ea tro Opera épült 2500 ülőhellyel és három további film ­palota épül m ost 5000 férőhellyel. A fővá­rosnak 2,350.000' lakosa van és a fennálló m ozik m égis nagy izgalom m al figyelik az új film paloták keletkezését.

B razília: Ebben az országban m ég elég szám m al m űködnek a ném am ozik. A z or-, szágban a m ozgóképszínházak szám a 1400, ebből csak 1185 a hangosm ozi, így tehát kbJ 200 mozi já tsz ik m ég ném afilm eket. B raz í­lia két legnagyobb városa R io de Janeiro és Sao Paolo. A z előbbinek 92, az utóbbinak 65 m ozija van. M inden 30.000 lakosra ju t egy m ozgóképszínház. V ezetőszerepe csak a két nagyváros m ozija inak van, a többi term é­szetesen szintén szám ba jönnek a film üzlet szem pontjából, azonban jelentőségük alig van. Az összes m ozik férőhelye m eghaladja a 648.000 ülőhelyet.

Isztambul: E lkészült az első ké t török film. Az elsőnek „Isztam buli sim fonia“ a címe, a m ásodik film nek a cím ét még nem állapították meg véglegesen. A k é t film fő­szerepeit az isztam buli N em zeti Színház tag ja i játszo tták . T örökországban is m ozga­lom indult m eg az idegen film ek szinkroni­zálása érdekében, de hogy milyen eredm ény­nyel, azt e p illanatban m egállapítani nem lehet.

Finnország: Most, te tték közzé az 1*936. évre vonatkozó hivatalos film kim utatást, amelyből kiderül, hogy a film forgalom az elm últ évivel szem ben valam ivel v isszafe j­lődött. A m íg 1935-ben 329 film et m utattak be Finnországban, addig 1936-ban a filmek száma visszaesett 310-re. A film cenzura 24 film et tilto tt be, ezek közül 17 volt am eri­

kai eredetű. A sta tisz tika élén term észetesen itt is A m erika halad 178 filmmel. U tána következik N ém etország 43, F ranciaország 25, Svédország 19, A nglia 17, A usztria 15 filmmel, m íg M agyarország és D ánia 1— 1 film et adtak el F innországnak. A finn g yárt­mányú film ek szám a elérte a kilencet. A rö ­vidfilm gyártás nemileg visszaesett. A z új idényre m ár két finn gyártm ányú film et h irdetnek, am elyeket m ost fo rgatnak a hel- sinkí-i m űterem ben.

Lengyelország: N em régiben hozták nyil­vánosságra az 1936 augusztus 1-től 1937 jú ­lius 31-ig terjedő időre vonatkozó film sta­tisztikát. E z alatt az egy esztendő alatt 223 játékfilm et m uta ttak be Lengyelországban, tehát 27 film m el többet, m int ugyanaz alatt az idő ala tt M agyarországon. Lengyelor­szágban az am erikai film vezet, m ert a 2i28 film közül 139 volt am erikai. A z am erikai film visszaesése egészen jelentéktelen, m ert az előző esztendőben még 136 am erikai fil­m et m uta ttak be, tehát az elm últ évben csak héttel volt több az am erikai film ek szám a. A m erika u tán következik rögtön N ém etor­szág 34 film mel, A usztria tizennyolc film ­mel. Az osztrák és a ném et film ek közül az E pisodot lengyelre szinkronizálták, a többit azonban német eredetiben m uta tták be. A

'^k im utatásban szerepel F ranciaország 13 film ­m el, A nglia és Csehország egy filmmel. A

'« lengyel film gyártás 27 teljes estét betöltő ^ já ték film m el szerepel, szemben az előző évi

¡16 filmmel.Japán: 1937. jan u á r 1-én 1627 mozgókép-

'sz ínház volt Japánban, 41 m ozival több, mint az előző esztendőben. A m ozik láto­gato ttsága is m egnőtt: 185 m illió látogató helyett 204 millió néző m ent a m oziba. A japán m ozik 84%'-a hangosfilm színház. 1936- ban ism ét 161 mozi té r t át a hangosfilm re, úgyhogy az 1627 m ozi közül 1368 m ár han­gosmozi. Érdekes, hogy az 1627 japán mozi közül 1138 csak japán film eket m u ta t be, 61 film színház csak külföldi filmeket, m íg 433 mozi kevert m űsort játszik. A külföldi film arányszám a az elm últ esztendőben 13.5% - tcal emelkedett.

Magyar Mozgófénykép gépkezelők Országos EgyesületeB u d a p est, VII., W e sse lé n y i u c c a 73.

Telefon: 337-598.Hivatalos órák: 2 — 5 -ig .

A munkaügyeket W e is z H e n r ik a Rex- mozgó gépésze intézi.

Hivatalos órán kívül hívható d .e . 10—12-ig 14-57-11, e s te p ed ig 6—I2-ig az 13 21-75, telefonszám alatt.

VÁCZI DEZSŐ— van-e m ozitulajdonos, aki ezt a ne­vet ne ismerné — elérkezett az első ju ­bileumhoz: m ost ünnepli szakmai m ű­ködésének 25 éves jubileum át. Váczi Dezsőt m indenki ism eri és mégsem is­merik mindenhol. Váczi Dezső a lá t­hatatlan munkás, aki reggeltől késő estig fáradhatatlanul dolgozik, ír, olvas, dram atizál és ezért, m ert folyton dol­gozik, a legszélesebb nyilvánosság csak hírből —■ igaz, hogy csak nagyon elő­nyös hírből ismeri. Váczi Dezső érde­kes pályafutása a m agyar film történe­lem abban a korszakában kezdődött, am it mi is bátran nevezhetnénk a m a­gyar film Sturm und Drang korszaká­nak. Boldogult Lenkei Zsigm ond volt a szakmai szellemi élet vezére és Len­kei lapjában jelent meg 1912-ben Váczi első szakcikke: A kinematografia fe j ­lődése címmel. M ost, október elején volt tehát 25 éve, hogy Váczi Dezső elsőízben ve tt to lla t a kezébe és beállt :— ahogy ő m ondja — filmkulinak — filmírónak, dram aturgnak, szerkesztő­nek, feíi'ratírónak és szellemi m inde­nesnek. M ert Váczi Dezső volt m inden: mozivezető, szerkesztő, filmgyári ti t­kár, dramaturg, feliratíró . . . Váczi D e­zső találta fel ezeket a szavakat: film- esztétika, filmkultúra, (e sorok író ja bo­csánatot kér tőle, hogy 15 évvel később tőle plagizálta lapcímül ezt a pompás szót) fv.mkritika és még jónéhány szót, am it régebben nem ism ertek, de am e­lyek azóta átm entek a köztudatba. M int feliratíró egyik ú ttö rő je volt en­nek a m esterségnek, am elyet azután, be‘ sok epigon akart elsajátítani és utá­nozni! Váczi Dezső m unkájának kü lön­leges charme-ja van, a betű, a nyomda, az ízlés iránti halálos rajongás csak úgy kiérzik belőle!

Más, békésebb időkben együtt ban- ketteznénk, hogy ünnepeljünk egy út­törőt, aki még itt m aradt, hogy körül­rajongjunk és szeretetünket megmu­tassuk . . . ma azonban . . . ez a szeren­csétlen szakma ezer részre, atom ra föl­

darabolva vergődik a gazdasági és lelki bajok szörnyű hullámain, ki gondol m ost arra, hogy Váczi Dezsőt a fehér asztalnál ünnepelhessük. De mi, akik toliunkkal évtizedek óta vele együtt harcolunk a m agyar film jelenjéért és jövőjéért, fehér asztal nélkül is m eg­adjuk neki, am it Váczi Dezső valóban és talán leginkább meg is érdemel, mindnyájunk őszinte és baráti tisztele­tét, szeretetét és ragaszkodását!

Váczi Dezső néhány év óta a Ma­gyar Film iroda osztályvezető-idrama- turgja. A világ zajától elbújva írja fel­iratait, dolgozik egy szép és értékes m unkán: 25 év a film szolgálatában, m egírja élm ényeit és a szakma tö rténe­tét. A szakm a összessége ritkán látja őt, m ert, ha k ibújik a fiimgyári telep m unkahelyéről, könyvszagú o tthoná­ban tovább dolgozik. Ma deresedő fej- pel, 2 és fél évtized m unkája után szel­lemileg éppen oly friss és eleven, mint am ikor Kordával, Lenkeivel és a ma gyár film századelejei harcosaival itt, a békebeli N ew -yorkban az ebédutáni feketéjét issza.

A boldog ifjúság elmúlt a feje fölött, im az ő kedélye, humora és munka­készsége megmaradt, hogy továbbra is szolgája, írnoka legyen a magyar film kultúrának!

I A M Ű T E R E M

O któberben elsőnek a Budapest film rt. harm adik film jét kezdték fo r­

gatni a H unn ia film gyár m űterm é­ben. Családi pótlék a film végleges címe és egy rendkívül m ulatságos pes­ti tö rténetet visz film re. M ihály I s t­ván írta a film szövegét és Csepreghy Jenő, aki m ég hónapokkal ezelőtt H ollyw oodban dolgozott, vállalta a film rendezését. T izenegy napig foly­tak a film belső fölvételei, október 25-én fejezték be a filmet, amelynek főszereplői: K u n M agda, G yergyay István, P ethes Sándor, M ály Gerő, V aszary P ir i és a kis Á dám K lári (Suty i). A film nagyszerű zenéjét Á b ­rahám P ál szerezte. Á kép fölvételeket E iben Is tv án készítette a tőle m egszo­kott lelkiism eretességgel és tehetség­gel, ami L ohr F erencre is m ondható, aki a film hangfölvételeit készítette. A díszletek V in cse M árton tehetségét igazolják.

A Családi pótlékkal egyidejűleg folytak a Falu rossza cím ű film belső fölvételei a H u n n ia film gyárban. T óth E n d re örökké népszerű színdarab ját P ásztor Béla rendezte film re és Ger- gelits Ferenc, a nagyon tehetséges fiatal operatő r készítette a szép fölvé­teleket. N agyon kiváló együttest sike­rü lt a film céljaira összeállítani: Csor- tos Gyula, R ózsahegyi K álm án, Dayka M argit, Greguss Zoltán, S o m o g y i E r ­zsi, G árdonyi Lajos, Ö lvedy Zsóka és H o ykó F erenc játszák a főszerepeket. P ásztor L ajos ír ta a forgatókönyvet, K ü r th y G yörgy és K öpeczy Boócz La jós segédkeztek m int a népszínm ű- szakértők. P ásztor Béla idei m ag y ar­tá rg y ú filmje alkalm asint nagy siker lesz nem csak a vidéken, hanem B uda­pesten is, nem beszélünk A m erikáról, ahol m ár érdeklődéssel v árják Tóth E de örökbecsű népszínm űvét.

E nnek a két film nek a befejezése u tán néhány napos csönd és nyugalom

következett a H unniában, mindössze különböző szinkronizálások folytak. E llenben novem ber 27-én kez,dék meg a M ű vész film következő nagy film jé­nek Zilahy Lajos U rilány cím ű bűbá­jos színdarabjának a külső fölvételeit. E iben Is tv án készítette ezeket a fölvé­teleket. A M űvészfilm Falus István produkcióvezetésével novem ber 2-án fo ly tatja a m egkezdett m unkálatokat, m ert ekkor kezdik m eg a m űterm i föl­vételeket. Székely Is tván rendezi a fil­met, am elynek főszereplői: SzörényiÉ va, Páger A ntal, Csortos Gyula, R ó ­zsahegyi K álm án, M ály Gerő, V izváry M ariska, Gázon G yula és B erk y Lilly. A M üvészfilm nagysikerűnek ígérke­ző film jét körülbelül novem ber köze­pén fejezik be.

Párhuzam osan a M ü vészfilm Uri- lányával következnek a H ajdu-D aró- czy soron levő film jének a fölvételei. A z ember néha téved a film címe, vég­telenül kedves, m ulatságos történet, amelynek sikere alighanem egyenlő lesz a H otel K ikeletével. H iszen ugyanaz a m űvészi együttes játszik bajd ezen a film en is: Tőkés A nna, P áger A ntal, T uray Ida, K abos Gyu­la és m ások. A film et Gaál Béla fogja rendezni, V idor A ndor, a k itűnő fia­tal operatő r fo rgatja , úgyhogy a D a- róczy produkciónak ez a film je is az idény egyik legnagyobb sikere lesz.

A lig fejezik be a H ajdu-D aróczy film et, úgy novem ber 18—20 körül kezdik m eg a B udapest fi lm rt. negye­d ik film jét, a M arikát, Zágon Is tván tehetséges és anna kidején nagy sikert a ra to tt színdarabját. Gertler V ik tor rendezi a darabot, Eiben István fo r­gatja. L ohr F erenc a hangm érnök. K itűnő együttes vesz részt a darab­ban: Jávor Pál, Szepes Lia, M ezey M ária, talán R áday Im re, (aki jelen­leg katonai szolgálato t teljesít) R ó ­zsahegyi K álm án és mások. A fo r­gatókönyvet Szán tó és Szécsen írták , zenéjét Á brahám P á l szerzi. N ovem ­ber végéig ta rtan ak a fölvételek, úgy­hogy közvetlenül u tána m egkezdik a

Budapest F ilm r t . ötödik film jét; M ol­nár Ferenc Farkasát. E nnek az elő­készületei m ár m egkezdődtek, úgy­hogy m ire a fölvételek novem ber vé­gére m gindulhatnak, a teljes művészi együttes és a nagyszerű forgatókönyv m ár együtt lesz.

Ezzel a gazdag program m al a H u n ­nia film gyár novem beri m unkaterve kimerül. Közben újabb tervek m erül­tek föl a decemberi m unkálatokra vo­natkozólag, e téren azonban közben rengeteg változás állhat be, úgyhogy nem ta rtju k ildomosnak, hogy ezekről idő előtt beszám oljunk.

A M agyar F ilm iroda m űterm ében októberben a R ex-film válla la t harm a­dik film jét, a M aga lesz a fé lje m cí­m ű v íg játékot fo rgatták . A filmet Gaúl Béla rendezte. A g a i Irén , Kábos Gyula, Csortos: Gyula és Jávor P á l a film főszereplői. K özel három héten keresztül folytak a m unkálatok Gál E rn ő gyártási vezető irányítása, mel­lett. A kiváló tém ájú filmet, amelynek

szövegkönyvét N ó ti K áro iy írta, K urz- m ayer K áro ly fo rga tta és gyönyörű fo tog rá fiákat produkált, m íg » hang­fölvételek P ulvári K áro ly m érnök te­hetséges m unkájá t dicsérik. Október 25-én fejezték be a M aga lesz a férjem cím ű film fölvételeit. Néhány napos szünet u tán novem ber 2-án kezdik a K inő film k ft. következő film jét; a H arapós férjet, am elyet ugyancsak N ó ti K áro ly ír t film re. K eleti M árton rendezi a darabot, am elynek főszere­peit Bársony Rózsi, K abos Gyula, D ayka M argit, R ózsahegyi K álm án és m ások játszák. K örülbelül novem ­ber 20-ára fejezik be a H arapós fér j fölvételeit, amely után egy olyan film fölvételei következnek, amelynek ügyé­ben október végén m ég folytak a tá r ­gyalások, azonban ezek m ég nem vég­ződtek eredm ényesen. Decem ber ele­jén ism ét a R e x film vállalat kerül so rra a negyedik idei filmjével Te csak pipálj Ladányi címmel. E nnek a film ­nek a szereposztásáról novemberben döntenek véglegesen1.

ÁZ ÁGFÁ-POSITIVa legjobb é sa legtartósabb

kópiaanyag

VEZÉRK ÉPV ISELŐM agyarország részére :

Lajta AndorB U D A P E S T

XIV. , T h ö k ö l y - u t 75 . T e l e f o n : 2 9 7 - 0 7 6 .

» i n | < c

A LEGTÖ ICÉLETESEBS K É P N E G A T IV O K

D U P - N E G A T I V , H A N G - N E G A T I V T f 4 D U P - P O Z I T I V , H A N G - P O Z I T I V H A N G N E G A T I V S P E Z I A L16 és 32 m ilim éleres k e s k e n y ! i l m e k

A

H Í R A D Ó J AA M oziegyesület legutóbbi választm ányi

ülésén melegen ünnepelték Gyárfás Gyulát, a Simplon-mozi 25 éves fennállása alkalmá­ból. A MMOE gyönyörűen megírt átiratban emlékezett meg Gyárfás Gyula kiváló ér­demeiről.

Dr Kurt Zierold német birodalmi minisz­teri tanácsos október 29-én d. u. öt órakor a székesfővárosi Pedagógiai Szeminárium­ban előadást tartott a német filmoktatás­ról. A nagy érdeklődéssel fogadott előadás után német oktatófdmeket mutattak be az egyebegyült pedagógusoknak.

Mr. Jack Warner a világhírű Warner- testvérek egyike, október 15-én Budapes­ten tartózkodott és ez alkalommai fogadta a sajtó munkásait, akiknek a Warner Bros- fillmgyár terveiről, a film jövőbeni kialaku­lásáról nyilatkozott. Jack Warner Buda­pestről Bécsen át Párizsba utazott.

Adolf Hauer, a Gremium der Österrei­chischen Lichtspieltheater (az osztrák MMOE) elnöke közölte a MMOE-vel, hogy a magyar film- és m ozivisaonyok tanulmáf nyozása céljából Budapestre szeretne jön­ni. A MMOE a bécsi elnököt a november9-iki közgyűlés hívta meg.

Földes Lajos, a Paramount volt buda­pesti, majd később jávai Paramount diók,- jának a vezetője Batáviáhól visszatérve át­vette a Paramount délkeleteurópai kerüle­tének district-manageri állását. Ebbe a kör­zetbe tartozik Magyarország, Románia, Tö­rökország és Bulgária. A délkeleteurópai körzet irodáját a Paramount budapesti fiókirodájában nyitották meg.

Dr Hodászy Bélát a Projectograph r. t. meghívta az Orient-filmszínház élére. Ho­dászy dr már át is vette az Orient mozi ve­zetését.

A Kodak Ltd. m agyarországi fiókja váci gyárának a vezetője Fred Luíy lett, akinek cégjegyzői és ügyvezető igazgatói minőségét most jegyezték be a pestvidéki k it. törvény­szék céghivatalában. Ugyanakkor szűnt meg Ranzenberger János eddigi igazgatónak ügyvezetői és cégjegyzői jogosultsága.

Az Országos Magyar Mozgóképipari E gye­sület november 14-én tartja ezidei rendes közgyűlését, amelyen a megüresedett tiszti­kari állásokat töltik be. A titkári állásra dr Erdélyi Istvánt jelölik, akit valószínű­leg meg is választanak. Betöltésre kerül néhány választm ányi tagsági hely is. A közgyűlést az OMME helyiségében tartják meg.'

A H. & T. film kft. fizetési zavarairól a napilapok már részletesen megem lékez­tek. A magyar filmszakmában őszinte rész­véttel és sajnálkozással fogadták a hírt, amely ugyan nem jött meglepetésszerűen, de mégis mindenki sietett a bajbajutott cég segítségére. A cég hitelezői október 25-én éjjel a Kamara-filmszínház helyiségében együttes értekezletre jöttek össze, ahol töb­ben szólaltak föl. Az egyeztető tárgyalá­sokat főleg Gerő István vezeeti, aki igyek­szik békés egyezséget létrehozni. Sokat fá­radoznak az egyeztető tárgyalások sikere érdekében a MMOE és OMME vezetőemberei is, akik mindannyian szívvel-lélekkel akar­nak á válságba került cég helyzetén segí­teni. Hisszük és reméljük, hogy a Hirsch és Tsuk-cég ezeket a nehéz napokat kiheveri és ismét a régi m unkakedvvel és tehetség­gel fogja az ügyeket továbbvezetni.

Beregi Ernő tanár, aki eddig a Bioscop- Film kft. főkönyvelője volt, m egvált a Bios- coptól és a New York-palota, VII.. Erzsébet körút 9—11 alatt úgynevezett adminisztrá­ciós Service-irodát nyitott. Az új cég elvál­lalja újonnan alakult vállalatok könyveinek a felfektetését, m érlegkészítését és a könyv- vezetéssel kapcsolatos egyéb munkákat.

Prizma-film kft. név alatt nemrégiben ala­kult meg Radó István hirlapírókollegánk új vállalata, amelynek üzletköre hangosfilmek készítése, forgalombahozatala és eladása. Az új cég ügyvezetői Ádám László, Pethő Jó­zsef, Radó István és Szinetár György.

A H. és T. film kft. (németül H. &T. Film G. m. b. H.) cég bejegyzése csak szeptember végén történt meg a budapesti kir. törvény­szék céghivatalában. A vállalat törzstőkéje P 10.000. Ü gyvezetői Hirsch Lajos, Tsuk Imre és Vidor Lajos bécsi lakos. Cégveze­tői: Vidor Zoltán és Vidor László.

Elektra mozgóképüzem rt. elnevezéssel jú ­lius 28-án új cég alakult Budapesten, am ely­nek irodahelyiségei Károly király ut 10. sz. alatt vannak. Az új vállalat alaptőkéje 100 ezer pengő, amely 200 darab bemutatóra szóló, 500 pengő névértékű részvényre szólt. Első igazgatóságának tagjai: Balogh Ele­mér, Marék József, Láng Jenő, Kirschner Béla és Samarjay LeöTkes Béla.

A Magyar M ozgóképüzemengedélyesek Országos Egyesülete ezidei rendes közgyű­lését november 9-én d. e. 11 órakor tartja a Magyar Filmcasino Newyork kávéházheli helyiségében. A szokásos évi jelentések be­nyújtása után különböző egyesületi tisztsé­gek kerülnek betöltésre, majd az alapsza­bályok egyik-m ásik pontját módsítják.

A Palace filmszínház nemrégiben tette közzé tizenharmadik üzletévf mérlegszám­láját. E szerint a 10.000 pengő rézsvénytő- kével dolgozó filmszínház az elmúlt esztendő­ben 4083.63 nyereséget ért el.

i i| B U D A P E S T E R FILMMARKT j

Im. M onat O ktober:Fox-Fi!m: W ee W illie W inklie , Radius

F ilm palast, O m nia-K ino. Jf. Harmonia-Film: M eine Tochter ist anders...

Royel-Apollo. Jf . (Ung.)—i Das geliehene Schloss, K am m erlicht­

spiele, D écsi-K ino, A trium -F ilm thea­ter. Jf . (Ung.)

H & T-Film: R o x y und das W underteam , K am m erlichtspiele, D écsi-Kino, A trium -F ilm theater. Jf . (Ung.)

Kárpát-Film: A ve Maria, U ran ia-F ilm thea­ter. Jf.

Kinoindustrie G. m. b. H.: M it 120 Tem po, Radius- und Corso. (Ung.) Jf.

Metro-Film: Parnell, M etro-F ilm palast. Jf.— Topper, M etro-F ilm palastü Jf.— Saratoga, M etro-F ilm palast. Jf.

Művész-Film: 111, C orso-Film theater,Royal-Apollo. Jf. (Ung.)

Paramount-Film: Souis at Seaö O m nia- K ino, C ity-K ino. Jf.

— A ngel, Forum -F ilm palast. Jv. Reflektor-Film: La Citadelle du Silence,

C orso-Film theater. Jf.Ufa-Film: P atrioten, U ran ia-F ilm theater. Jf.

— Zu neuen U fern, U rania-F ilm theater.Jv.

A Rádius Filmipari Rt. október 30-án tar­tott! 1936—37. évi rendes közgyűlését, amelynek napirendjén a szokásos pontok szerepeltek. A vállalat részvénytőkéjé 170 ezer P. A legutolsó zárszámadás, amely jú­lius 1-től június 30-ig szerepel, a következő számadatokat hozza fel. Veszteségáthozat a múlt évről 64.745.41 P. Üzemviteli kiadások 26.949.67 P, házkezelési költségek 11.763.71, adók és illetékek 21.956.99 P, leírások 14,470 P. A bevételek rovatában szerepelnek üzem­viteli számla: 45.499.92 P, házbérjövedel­mek 12.553.30 P, kamatok 159.52 P, veszte­ség 81.673.04 P.

A Fővárosi Nagym ozgó és Filmipari Rt., amelynek érdekeltségéhez tartozik a Rákó- szi úti Rialtó filmszínház, tizenötödik mér- legszjámlájában 552.20 P .nyereséget tün­tet fel. Á vállalat összbevétele 124.822.80 P összeget tett ki, amelyből a különféle üzemi kiadások 89.546.50 P, a szem élyzeti fizetések pedig 19.105.30 P, a különféle adók 11.195.30 P', a különböző leírások 4422.50 P, nyereség az 1936. évben 552.20 P, összesen 124.822.80 P. A vállalat alap­tőkéje 60.000 P, a tartalékalap pedig 3700 P. A mérlegszámla vagyontételében a be­rendezés és felszerelés 65.000 P-re van be. csülve, míg az adósok 19.821.86 P-vel tar­toznak.

MEGJELENÉSI STATISZTIKA ERSCHEINUNGSSTATISTIKO któber hónap. (M onat O ktober) 1937:

M agyar (ungarischer) film 5A m erikai (am erikanischer) film 6Német (deutscher) film 3:F rancia (frazösischer) film 1

összesen (Zusam m en) 15 dilm

E D D I G M E G J E L E N T E K :

1937 január 1-től:M agyar (ungarischer) film 26M agyarországon készült ném et (in

U ngarn gedrehter (deutscher) film 4Ném et (deutscher) film 25A m erikai (am erikanischer) film 78O sztrák (österreichischer) film 7Francia (französischer) film 10A ngol (englischer) film 6Cseh (tschechischer) film 3Lengyel (polnischer) film 2Svájci (schw eizerischer) film 1Olasz (italienischer) film 1

Összesen (Zusam me) 163 film

1937 augusztus 1-től:M agyar (ungarischer) film 13M agyarországon g y árto tt idegen­

nyelvű film (in U ngarn gedreh­te r frem dsprachiger F ilm ) 1

A m erikai (am erikanischer) film 21N ém et (deutscher) film 8F ranc ia (französischer) film 4O sztrák (österreichischer) film 1Angol (englischer) film 2

Összesen (Zusam men) 50 film

Speciális filmszállitások

a világ minden részébe.

leggyorsabbvámkezelés a Nyugati és Keleti pá lya­

udvarokon, a fővámhivatalban és a hajóállomásokon

„HEBEL“nemzetközi szállítmányozási és elvámolási vá llala t,

IV ., V Á C I - U T 1 .T e l e f o n : 1 1 5 -947 .

13

R E N D E L E T A CENZÚRA- JEG YE K SZÁMÁRÓL ÉS

A KÖTELEZŐ ARÁNYSZÁMRÓLA m. kir. belügyminiszternek

121.000/1937. V . a. B. M . számú rendelete

A kiadható cenzurajegyek szám ának újabb megállapítása.

A 175.100/1986. B. M. szám ú rendelet 2. §-ában foglalt rendelkezések helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

1- §•Az O rszágos M ozgóképvizsgáló B izottság

elnöke a 100.000/1935. B. M. szám ú rende­let 2. és 3. §-ában m egállapíto tt cenzuraje- gyekből M agyarországon gyárto tt, 1200 m é­ternél hosszabb m inden egyes m agyarnyelvű já ték film után legfeljebb 4 (négy), M agyar- országon m agyar nyelvre átte tt, 1200 m éter­nél hosszabb m inden egyes já ték film után pedig legfeljebb 1! (egy) cenzurajegyet ad ki.

A m. k ir. belügym iniszter a m. k ir. ip a r­ügyi, valam in t a m. k ir . vallás- és közok­tatásügyi m in iszterrel egyetértőén ku ltu rá ­lis vagy m űvészi szem pontból különösen k i­váló és nagy költséggel előállított m agyar játékfilm nek ju talom ként az O rszágos M oz­góképvizsgáló B izottság elnökének javasla­tára több cenzurajegy k iadását is engedé­lyezheti. E zen a cím en k iadható cenzúra je ­gyek szám a egy já tszási évben 10 (tíz)-nél több nem lehet.

2 . §.A z O rszágos M ozgóképvizsgáló B izottság

ennek a rendeletnek hatálybalépésétől kezd­ve M agyarországon m agyar nyelven utólag á tte tt, 1200 m éternél hosszabb játékfilm et is csak abban az esetben vizsgálhat meg, ha az ily m ozgófénykép m egvizsgálását kérelm ező az O rszágos M ozgóképvizsgáló B izottságnak 1 (egy) nagy cenzurajegyet beszolgáltat.

3. §.E z a rendelet k ih irdetése nap ján lép életbe.Budapest, 1937. évi október hó 2-án.

S zé li Jó zse f s. k. m. k ir. belügym iniszter.

A m. kir. belügyminiszternek121.001/1937. V. a. B. M. számú rendelete

M ozgófényképüzem ekban m agyar nyelvű m ozgó fényképek kötelező bemutatása.

A 175.100/1936. B. M. szám ú rendelet 1. §-ában foglalt redelkezés hatályát az 1937. évi augusztus hó 1-től 1938. évi július hó 31-ig terjedő já tszási évre is k iterjesztem .

A m ozgófényképüzem engedélyeseknek te ­

hát m ozgófényképüzem ük m űsorát az 1937— 1938. já tszási évben is úgy kell összeállíta- niok, hogy annak 20% ra M agyarországon készült, 1200 m éternél hosszabb, m agyar nyelvű hangos já tékfilm legyen.

Az előző bekezdésben em lített 20% | fele M agyarországon m agyar nyelvre utólag át­te tt és az O rszágos M ozgóképvizsgáló B i­zo ttság részéről erre a célra alkalm asnak talált m ozgófénykép is lehet.

Budapest, 1937. évi október hó 2-án.Széli Jó zse f s. k.

m. k ir. belügym iniszter.

•jVVW W vW VW VVSé^VVW /VVW VV

A F I L M H A L O T T A I

Boháty Lajos színész, az E rzsébet­városi Színház tag ja 43 éves korában, október elején meghalt. Boháty Lajos m arkáns alakja volt a némafilmek­nek, de a m agyar hangosfilmeken is szerepelt néhányszor. Rokonszenves szem élyét a m agyar filmszakmában is kedvelték, tagja volt a szakmai tá r ­sasköröknek és baráti összeköttetést ta r to tt fenn a filmszakmában dolgozók­kal. H alálát özvegye és gyermeke gyá­szolják.

R óth Jenő az Orient-m ozi üzletve­zetője október 25-én 56 éves korában hosszas betegség u tán m eghalt. Róth közel tíz éve áll a Projectograph rt. szolgálatában, amelynek egyik hűséges és szorgalmas tisztviselője volt. A te ­m etésén a szakma és jó barátain kívül a frontharcosok küldöttsége is vett részt.

W alter Gronostay az ism ert ném et szerző Berlinben 31 éves korában vá­ratlanul meghalt. G ronostay egy kelet­poroszországi parasztcsalád gyermeke, azonban ham arosan elárulta zenei ké­pességeit, úgyhogy Berlinben kiképez­ték. A hangosfilm-korszak beálltával egym ásután szerezte a különböző fil­m ekhez a zenét, így az Alagút, a Savoy H otel 217 és az A natol az olajváros, továbbá a Santacruzi pokol című filmek zenéjét.

14

A MAGYAR VADÁSZFILM ÜNNEPÉLYES BEMUTATÓJAA NAGYSZABÁSÚ KULTURFILMET

A K ÜLK E R E SK E D E L M I HIVATAL KÉSZÍTETTE

Csütörtökön, október 28-án délben m utatta be a Külkereskedelm i H i­

vatal az Uránia-Film színházban vitéz nagybányai H orthy Miklós, M agyar- ország korm ányzója és m eghívott elő­kelő közönség elő tt a m agyar vadá­szatról készült nagyszabású kulturfilm- jét, am elyet a novem ber 2-án meg­nyíló berlini N em zetközi V adászati K iállításra készíttetett.

A bem utatóra érkező korm ányzót a rendező-bizottság részéről Prónay G á­bor báró, a Külkereskedelm i H ivatal részéről Kunder A ntal m iniszteri taná­csos, elnök, a filmet készítő M agyar Film iroda részéről pedig Kozma M ik­lós ny. m iniszter fogadta. A filmbemu­tató több m int 40 percig ta r to tt és azt töbször szak íto tta félbe a közönség élénk tetszésnyilvánítása.

A film1 az eddigi m agyar kultúrfilmek között páratlannak tekinthető a maga nemében. Egy teljes vadászév esemé­nyeit és különböző jeleneteit m utatja be. M indegyik jelenet a szabad term é­szetben lezajlo tt vadászati élm ényt örökít meg. A felvételek egy teljes éven át készültek a Hortobágyon, az Alföld különböző részein, Gödöllőn, Visegrádon, T atán , a Bakonyban, a Balaton m ellett, stb. és vadászati szem- pjontbóil a legjellegzetesebb magyjar vidékeken. Alföldi m agyar agrárver­sennyel kezdődik a film, ahol végig­nézzük az agarak pom pás m unkáját; a gödöllői solym ászat, nyúl- és fácánva­dászat élénk puskaropogása után a gö­döllői erdőkbe vezeti a nézőt a film, ahol vaddisznóhajtást és vadászatot m utat be. A vadliba-, vadkacsa-, fogoly-, túzok-, muflon- és őzvadászat izgalmait követhetjük hűségesen. Különösen ér­tékes az őszi szarvasbőgésről készült rész, lameilynek 'keretében azl öpcra- tőrnek a bakonyi és baranyai erdőkben sikerült a szarvasok életét és szokásait

egész közelről a m aguk eredetiségében m egörökítenie.

A film felvételeinél és összeállításá­nál m int szakértők báró Prónay G á­bor, N em eskér i Kiss Géza, Nadier H erbert és báró Boroviceni Aladár m űködtek közre. A felvételeket, am e­lyek nem csak művészi, de technikai te ­k in tetben is elsőrangúak, a M agyar Film Iroda operatőrje, Som kuti István készítette. A kitűnő kísérőzene Or- szágh Tivadarnak, a Zenem űvészeti Főiskola tanárának eredeti kom pozí­ciója.

A kitűnő vadászfilmet a novem ber 2.-án megnyíló berlini N em zetközi V a­dászati K iállításon Berlin egyik legelő­kelőbb színházában három hétig vetítik. A budapesti és berlini bem utató után a film úgy a belföldi, m int a külföldi filmszínházakban is bem utatásra kerül, y v ^y v v v v vv v v v m r ^ w w ^ y r y v w '

TIZENÖTÉVES A TRIERGONhangosfilm korszak idestova 10 éves, de m ár annak előtte is számosán

próbálkoztak a ném afilm megszólal­tatásával. A Triergon feltalálói Hans Vogt, Josef Massolle és dr Jo Engl. T izenöt évvel ezelőtt ők m utatták be Berlinben az A lham brában az első egy- felvonásos hangosfilmet. N égy év m un­kájának eredm ényét m u tatta be a há­rom feltaláló, m ert ezek m ár a háború utolsó esztendeje, 1918 óta dolgoznak a hangosfilm kérdésén. Talán kevesen tudják, hogy a Triergon-eljárás az alapja a sokat em legetett Tobis-szaba- dalomnak, am elyet a Tonbild Syndicat csak később szerzett meg a három fel­találótól. A három feltaláló egyébként ma m ár nem igen dolgozik a film szak­mában, m indegyik más m űködési terü­leten helyezkedett el. A szabályszerű feltaláló sors, hogy mások aratják azt a gyümölcsöt, amelynek alapját ők ve te t­ték el, itt is érvényesül.

15

A z o k t a t ó f il mBESZÁMOLÓ, A MAGYAR ISKOLAI FILMOKTATÁS

JELEN ÁLLAPOTÁRÓLA v a llá s- és k ö z o k ta tásü g y i m in isz ­té riu m k ia d á sá b a n m eg je len ő O k­ta tó film K özlem ények a u g szep tem ­beri szám a közli a k ö vetkező je ­len tést:

A beszámoló indokolásafilmmel ok tatás a magyar középfokú iskolákban meg­valósult. A filmnek, mint szem léltető eszköznek az iskolai tanórákon való al­kalm azására az előkészüle­

tek 1934 tavaszán indultak meg, az el­múlt 1936/37. iskolai évben pedig a film a m agyar iskolák taneszközei között már általános használatnak örvendhe­tett.

Szavakban ki nem fejezhető hatása van a film nek a tananyag átadásánk m egkönnyítésében és a tan íto tt anyag m egtartásában. N incs semmi túlzás ab- han, hogy a film a leghatékonyabb tanító-eszköz. Az eddig m integy 10.000 darab filmegység használata fényesen igazolta, hogy a film iskolai használata a pedagógiában korszakalkotó jelen tő­ségű.

Ez a beszámoló a hazai és a külföldi érdeklődést h ivato tt kielégíteni. Célja, hogy a magyar film oktatás mai állásá­ról az érdeklődőknek hű felvilágosí- sitást adjon.

A filmoktatás története Magyarországon

A m ióta M agyarország az európai ál lamok közösségébe lépett, — immár több m int ezer esztendeje. — minden korban lépést ta r to tt az európai eszme­

áram latokkal. Különös figyelemmel kí­sérte és tudatosan követte az európ; í kultúra ú tja it a pedagógia terén is. M inden időben szívesen lá to tt és hívói < nagynevű pedagógusok tan íto ttak m a­gyar iskolákban (Alstedius, Comenius) és fiatal m agyarok járták Európa híres egyetemeit, ku ltűrközpontiait, hogy hazajővén, európai szemmel és tudás sál, de tö rhete tlen m agyar lélekkel és szívvel tan ítsák azt, am it külföldről hoztak.

így tö rtén ik ez m a is és így tö rtén t a film iskolai használatának kérdésé­ben is.

A m int pégv évtizeddel ezelőtt, ~ eletet döbbenetes hűséggel visszaadó pergő kép megjelent, sok m agyar pe­dagógus azonnal ennek iskolai haszná­latára gondolt. Erről írt, beszélt’ és ta ­nácskozott. A 25—-30 év elő tt m egje­lent sok cikkről, gyűlésről itt nem es- hetik bőven szó, de tény az, hogy Bu­dapest Székesfőváros már 1913-ban is­kolai filmek gyártására felállítja P eda­gógiai Filmgyárát. Ez időben más or­szágokban is gondoltak iskolai filmek gyártására, de tisztán ilyen célra léte­sült film gyár — tudom ásunk szerint — sehol a világon m ásutt nem volt. Naggyá fejlődését a világháború akasz­to tta meg.

A magyar filmmel tan ítás második korszaka a világháború után kezdődött.

16

A VKM. 1924-ben 37.355/111. sz. rende­letével kötelezővé te tte a filmek isko­lai használatát. A 6—18 éves tanulók valamely nyilvános mozgóképszínház­ban havonként egyszer az iskolai tan ­anyagba vágó filmet néztek meg.

Ez a kötelező iskolai filmezés 8 év után megszűnt, m ert a pedagógiai kí­vánalm akat nem tu d ta hiány nélkül k i­elégíteni, de más form ában ism ét kö te­lezővé tették .

A film fontosságának megfelelően az iskolai filmek kérdéseit nem zetközi konferenciákon tárgyalták meg Európa áUamai. E konferenciákon kifejezett kívánságok kielégítése és a technikai vívm ányoknak a töm egek igényeit k i­elégítő haladása kiterm elte a könnyen hordozható kis vetítőgépet és a nem robbanva égő filmanyag előállítását.

E vívm ányok birtokában a tanítófilm M agyarországon harm adik korszakát érte meg; t. i. állami rendelkezéssel a film tan- és tanítóeszközként bevonult az iskolába.

Hóman Bálint dr. kultusz­miniszter kötelezően elren- rendeli az iskolai filmokta­tást.

A VKM. 77.600/1934. VII. a. sz. ren ­deleté (Kelt 1934 jún. 8-án, m egjelent1934. jún. 15-én Hiv. Közi.) a film okta­tásnak a közép- és középfokú iskolák­ban való bevezetése érdekében teendő intézkedések tárgyában.

„A közvetlen vezetés és rendelkezés alatt álló közép- és középfokú iskolák­ban a tanm enetbe illesztett és a tanítás keretében folyó film oktatást kívánom az 1934/35. tanévtő l fokozatosan beve­zetni. Ezért elrendelem, hogy 1934/35. tanévtől kezdve valam ennyi közvetlen rendelkezés és vezetés a la tt álló közép-' iskola, állami, községi, társulati, izrae­lita és magán polgári iskola, állami és izraelita tanító-, tanítónő és óvónő képző intézet, állami és községi felső mezőgazdasági iskola és az Amizoni intézet minden nyilvános tanulójától

felvétele alkalmával előző évi tand íjá­nak, illetőleg kedvezm ény fokozatának megfelelő évi tandíja 3%-a film oktatási díj címén beszedessék, mely összeget már az 1934. évi júniusi beiratásoknál egy összegben kell bevételezni. 'Az első osztályba felvett tanulók a teljes tan ­díj 3%-át fizetik“.

A magyar filmoktatás pénzforrásaTudvalevő, hogy a film költséges

taneszköz. A vetítőgép, a vetítéshez szükséges iskolai felszerelés, a film­anyag és ezeknek m indenkori színvo­nalon és jókarban ta rtása igen nagy összeget jelent. Még a gazdag államok­nak se könnyű az iskolai film oktatás megvalósítása. A nnál nehezebb feladat volt ez a világháborúban m egtépett, te ­rületben és lakosságban egy harm adára tö rp íte tt M agyarországnak. A magyar korm ány akarata szerint azonban kul­turális célokra m inden áldozatot meg kell hozni. így történ t, hogy a filmmel tanítás m egindulásához szükséges költ­ségeket a magyar vallás- és közokt1, mi­niszter vállalta, tárcája terhére. A film­mel tan ítás kiépítéséhez szükséges ösz- szegeket pedig a tanulók fizetik. Az idevágó rendeletek (77.800/1934. VII. a. sz. m egjelent 194. június 15-én, 2978—1935. eln. sz. 1935. jún. 15. és 324/1936. eln. sz. 1936. febr. 15.) szerint minden 10— 8 éves tanuló a beiratáskor és egv egész esztendőre tand íja 3%-át kitevő többletet fdm díj címén köteles fizetni. A tandíjkedvezm ényben részesítettek a tényleg fizetett pénzeik 3%-át fizetik csupán. A tandíjm entesek film díjat se fizetnek.

A 10—48 éves tanulókat' m agukban foglaló közép- és középfokú iskolák vagy általános m űveltséget adó iskolák (gimnáziumok, polgári iskolák) vagy szakiskolák (képzők, kereskedelmi, gaz­dasági iskola stb.). Ezekben az évi te l­jes tandíj összege 40—100 pengő között változik A tanulók film díja ennek megfelelően évi átlagban 1 P és 2 P 56 fill. között ingadozik. A filmdíj évi ösz- szege a tanulók létszám a szerint is több vagy kevesebb, A 3%-os tandíj több let­

17

hői összeszedett filmdíj évi összege k i­kerekítve 183 ezer pengő. A magyar is­kolai film oktatásnak teh á t igen szerény összeg áll rendelkezésére. Ebből kellett ellátni az iskolákat vetítőgéppel, isko­lánként egy-két tanterem besötétítő be­rendezésével, vetítőasztallal, villanyos­kapcsolóval, gyöngyvászon vetítőernyő­vel és végül filmmel is.

A magyar filmoktatás terjedelmeAz isk o ^ i filmmel tan ítás M agyar

országon ez idő szerint csakis általáno­san képző és szakirányú középiskolák10—18 éves korig terjedő fiú- és leány­növendékeit foglalja magában. I tt még bizonyos korlátozásról is meg kell em ­lékezni. T udni kell, hogy a magyar kö­zép- és középfokú iskolák fenntartó juk szerint lehetnek:

aj államiak,b) nem államiak, de tanulm ánui és

fegyelmi ügyekben a vall. és közokt. m iniszter rendelkezése alatt állanak. Végül

c) valam ely egyházi hatóság (r. k., ág. ev., ref.j vezetése alatt álló hitfele­kezeti iskolák.

Ez utóbbiak autonóm iát élvező isko­lák. A VKM . ez utóbbiaknál csak az állami felügyeletet gyakorolja.

A z a) és b) csoportba tartozó isko­lák a filmmel tan ításban kötelesek résztvenni, a c) csoportba tartozó, autonóm iával rendelkező iskolák részt vehetnek az állami film oktatásban, ha az állam iakkal egyező film díjakat az ál­lami film oktatás javára befizetik. Ez esetben az állami iskolákra érvényes feltételek és szabályok szerint azonos jogokat élveznek.

Budapest Székesfőváros filmoktatása

B udapest Székesfőváros sokfajta és sok iskolát' ta r t fenn. A vallás és köz­okt. m iniszter felügyeleti jogának ép­ségben ta rtása m ellett Budapest Szé­kesfővárosnak m egengedte, hogy a sa­já t iskoláinak film oktatási ügyeit tel­jesen önállóan intézhese. E szerint Bu­

dapest Szfv. a fennhatósága alá tartozó iskolákat a film oktatásban szükséges fölszereléssel, továbbá filmmel maga lá tja el és filmügyeinek lebonyolítására is külön szerve van.

A film oktatás céljaira B udapest Szfv. iskoláiban is fizetnek a 10—18 éves ta ­nulók film díjakat. A filmdíj i t t is a ta ­nulók tand íjának 3%~a. Az így befize­te tt d íjakat B udapest Szfv. teljesen ön­állóan a sa já t film oktatásának céljaira fordíthatja.

A film díjakon kívül B udapest Szfv. évenként kb. a tanulóktól szedett film­díjaknak megfelelő összeget költség- vetésszerűen is biztosít a sa já t iskolai film oktatás céljaira.

A z állami és Budapest Szfv. film ok­ta tása közö tt szoros kapcsolat áll fönn. Ezek között a legfontosabb, hogy Bu­dapest Szfv. is köteles film jeit a val­lás- és közoktatásügyi m iniszter által kinevezett iskolai cenzúra-bizottságá­nál engedélyeztetni és hogy Budapest Szfv. és az állami film oktatás céljaira készült filmek iskolai célokra bizonyos szabályok betartása m ellett kölcsönö­sen és ingyen felhasználhatók.

Az állami és Budapest Szfv. filmok­ta tása között leglényegesebb eltérés az hogy B udapest Szfv. film anyagának m egszerzésében a székesfőváros külön­leges igényeit is állandóan szem előtt ta rtja és a középfokú iskolákkal együtt kezdettől fogva az elemi iskolák film- el’átásáról is gondoskodik.

Az elemi iskolák, főiskolák és egyetemek filmoktatása

A magyar állami film oktatás ezidő- szerint nem terjed ki az elemi és az egyetemi (főiskolai) ifjúságra. Ez nem jelenti azt, m intha M agyarországon az elemi iskolákban, továbbá az egyete­m eken (főiskolákon) egyáltalán nem volna filmmel tanítás.

A z elemi iskolai o k ta tás M agyaror­szágon ingyenes. A film oktatással járó technikai felszerelés oly nagy költséget jelentene az állam nak és a fönntartó hatóságoknak, hogy ezek előterem tésé­

18

ről M agyarország m ostani helyzetében gondoskodni nem tudna. A másik, ta ­lán még az előbbinél is súlyosabb aka­dály az, hogy a film oktatáshoz és a szá­m ukra megfelelő tanítófilm előállításá­hoz elegendő tapasztalat sehol a vilá­gon rendelkezésre nem áll. A z elemi is­kolai film oktatás néhány iskolában kí­sérletképen folyik. Ezt a k ísérlete t a magyar kultuszkorm ány az anyagi fe­dezethez képest, m ind több és több városi és falusi elemi iskolára fogja ki­terjeszteni.

Budapest Szfv. elemi iskolának egy harm adában az 1936—37. iskolai év fo­lyam án m ár rendszeres film oktatás folyt. A m ár em lített Pedagógiai Film­

gyár is elsősorban elemi iskolák szá­m ára gyárto tt filmeket.

Az egyetemi és főiskolai fokon a tu ­dom ányos oktatásban is több helyütt m ár hosszú évek ó ta van filmoktatás. Sok egyetemi és főiskolai profeseszor maga is kitűnő filmező és tanszékén a film régen alkalm azást talált. Különö­sen áll ez néhány orvosi és technikai tanszékre. Á ltalánosan azonban a m a­gyar egyetem eken (főiskolákon) a fil­m et ok tatási célokra nem használják. A zonban igen biztató jelek vannak arra, hogy a középfokú iskolák film oktatá­sának sikeres megvalósulása az egye- teem i (és főiskolai) ok ta tásra is ser­kentőleg fog hatni.

SVÁJCI FELHÍVÁS: EURÓPA KULTURFILMGYÁROSAI EGYESÜLJETEK!

U rania Filmbühne legutóbb H am ­burgban kultúrfilm hetet rendezett,

amelynek során nem csak film eket mu­ta ttak be, hanem a kultúrfilm m el kap­csolatban különböző előadásokat is ta r­to ttak . Az előadások közül különösen nagy sikere volt Schlepfnernek, a svájci kultúrfilm színpadok igazgatójá­nak, aki beszédében azt az ö tletet ve­te tte fel, hogy az európai kultúrfilm- gyávakat „ringbe“ kellene tömöríteni, azaz meg kellene alapítani az európai kulfúrfilmgyárosok szövetségét. Schlepf- ner ezután részletekben is megindo-. kolta az egyesülés célkitűzéseit és je­lentőségét, m ire a gyűlés elhatározta, hogy az indítvány felett még külön fog­nak tanácskozni.

(Az európai kultúrfilmgyártók egyesülé­sének ötlete nem újkeletű dolog, hiszen a Nemzetközi Oktatófilmintézet tulajdonkép­pen szintén nem egyéb, mint a N épszövet­ség keretért belül olyan tömörülés, mjní am ilyent Schlepfner is kíván. De már a Nem zetközi Oktatófilm iiitézet Fennállása előtt is működött Bázelben ilyen szervezet, igaz, hogy az tulajdonképen csak a közép­európai országokra akart támaszkodni, azonban még így is örömmel kell venni mindenkinek a Schiepfner-féle indítványt.

A Nemzetközi Oktatófilmintézet gazdasági kérdésekkel nem foglalkozik, míg a Schiepfner-féle indítványnak nyilván pénz­ügyi és gazdasági céljai lehetnek, legalább is abban a vonatkozásban, amely a kultúr- filmgyártók hathatósabb védelm ét célozná.)V W v V V V W W W w v w w v w v w v

Berlinben nyílik meg a világ legnagyobb filmszínháza. Évek óta a berlin i Deutsch- landshalleban rendezik a legnagyobb politi­kai felvonulásokat és gyűléseket, amelyeken 17—20.000 em ber fér el. A Deutschlands- halleban m ár az elm últ télen is rendeztek néhány film előadást, azonban csak ideigle­nes vetítőhelyiség állott rendelkezésre, úgy­hogy csak m ost tud ták az előírásnak meg felelő vetítőkam rát beépíteni. Az ú j vetítő­helyiség felépítése folytán a D eutschlands- haílet a jövőben bárm ilyen m ozgóképelőadá- sók célja ira igénybe lehet venni. A Deutsch- landshalleba, m int m ár em lítettük, kb. 20.000 em ber fér el és így a világ legnagyobb film ­színháza. A világ eddigi legnagyobb film ­színháza A m erikában volt, amelybe azonban csak 8000 em ber fé rt el, úgyhogy a D eutsch- landshalle valóban a világ leghatalm asabb m ozgószínházi nézőtere lesz.

Vallásos filmeket gyártanak ú jabban A ng­liában és a nem régiben alakult Religious F ilm Sociéty ¡kezdeményezésére a Gaumont B ritish m ost három nagy vallásos film et forgat. E zek a vallásos film ek azonban nagy­jában já ték film ek vallásos irányzattal,

19

AUSZTRIÁBAN IS BEVEZETIK AZ ISKOLAI OKTATÓFILMELŐADÁSOKAT

z osztrák közoktatásügyi m iniszté­rium még ebben az iskolaévben be­

vezeti az osztrák középiskolákban az oktatófilm ekkel való tanítást. Ebből a célból az osztrák korm ány valamivel felemelte a tand íjat, úgyhogy ennek a révén sikerült az oktatófilm bevezeté­sének a költségeit előterem teni és fe­dezni. A szükséges oktatófilm eket fő ­leg az osztrák film gyárak fogják készí­teni és pedig m ár keskeny, 16 mm-es alakban. Az osztrák korm ány „ ö s te r­reichische Lichtbild- und F ilm std e“

címen m ár régebben külön osztályt lé­tesíte tt a közoktatásügyi m inisztérium keretén belül és ezt a hivatalt bízta m ost meg a szükséges filmek beszerzé­sével és az iskolák részére való szétkül­désével.

Az osztrák korm ány ezenkívül elha­tározta, hogy nemcsak a középiskolák­ban, hanem az alsófokú iskolákban ép- úgy, m int a főiskolákban bevezeti az oktatófilm clőadásokat, úgyhogy az osztrák filmgazdaság ennek a révén je ­lentős m unkához jut.

N égyhónapi hollywoodi filmmunkat ¡148; új film. Május, elsején kezdték forgatn i H ollyw oodban az ú j idényre szóló film eket és augusztus végére pontosan 148 film et fo r­gattak. A sorrend a következő:

W arner B ros — — — — 2320th C entury-F ox — —- - - 17P aram ount — — — — 16Republique — — — — 14R K O -------- — — — — Í4U niversal — — — •— — 12M etro — — — — — 12.Colum bia — — —■ — — 10M onogram — — . — — 9G rand N ational —• — — 4kisebb gyárak együttesen — 10

148

Magyar zeneszerző sikere Párizsban. Afrancia főváros legutóbbi hónapjaiban óriási film szenzációja a La grande illusion című Renoir-film . P árizsban a M arivaux-film pa- lota előtt hónapokon keresztül százával áll­tak az emberek, hogy jegyhez ju thassanak és a film et m egtekinthessék. A film sikerét mi sem b izonyítja jobban, m inthogy a ve­lencei film biennálen az első d íja t nyerte. A film rem ek k ísérőzenéjét K ozm a József, a Párizsban élő kitűnő m agyar zeneszerző szerezte, aki régebben a m agyar k irály i O peraház korepetito ra volt. A kiváló m a­g yar zeneszerzőt azóta állandóan ünnepük Párizsban.

Zürichben m egnyílt az első svájci híradó­mozi. O któber 15-én nyito tták meg Ciné- journal néven az első h íradószínházat, amely eddig R oxy néven prem ierm ozi volt Zü­richben.

Megnyílt az első olasz filmkölcsönző cég Kelet-Afrikában. Az ú j cégnek A. C. C. 1.A. I. O. a neve és egyelőre 60 film et vásá­ro lt meg és ezeket három ügynöksége ú tján egész olasz K elet-A frikában hozza fo rga­lomba. A három fiók A ddis A bbebaban, A sm arában és M ogadiscióban nyílig meg. A központjuk A sm ara lesz. A film ek szállítása az A lá L itto ria repü lő járatai ú tján történik. Az ú j tá rsaság elhatározta, hogy Kelet- A frika különböző részeiben olasznyelvű fil­meket fog gyártani.

Három Fox-fiók működik Svájcban. S vájc­ban eddig csak Genfben m űködött a 20th C entury-Fox központ svájci fiók ja . A Fox üzletm enetének hatalm as fejlődése folytán m ost két ú jabb F ox-fiókot állíto ttak fel Svájcban és pedig egyet Zürichben a ném et­svájci piac m egdolgozására, a m ásikat pe­dig Tessinben, ahol az olasz-svájci piacon fog dolgozni. A genfi fiók működési te rü ­lete a francia-S vájcra te rjed ki.

National News elnevezéssel Londonban új heti híradó indult meg, am ely három külön­böző kiadásban jelenik meg. Az első kiadás 1200 láb hosszú, a másik 800 és a harmadik 500 láb hosszú. A híradó egy része színes. A színes felvételeket Dunning-eljárás szerint készítik, amelynek az az előnye, hogy éppen olyan gyorsan lehet vele dolgozni, mint a fehér-fekete eljárással. Hetenként egyszer külön rajz-triikk-híradót is hoz ki, amely az elmúlt hét esem ényeit gúnyolja ki trükk- szerűen. Az új heti híradó, am ely óriási rek­lámmal és propagandával indult meg, mérsé­keltebb áron kerül forgalomba, mint az eddigi híradók, annak ellenére, hogy hosz- szabbak, mint a jelenlegi forgalomban levő angol híradók.

20

® A K E S K E N Y F ÍL M $A keskenyfilm-mozik létesítése ügyében

Kozma Miklós titkos tanácsos, a Magyar Filmiroda elnöke október elején sajtódél­után keretén belül tájékoztatta a magyar flilmujságírókat azokról a célokról, ame­lyeket a belügyminisztérium tervez. Esze­rint a kormány egyelőre 600 faluban és kisközségbeen óhajt keskenyfilm-mozikat létesíteni, amelyekhez a gépeket a Telefon­gyár szállítja, míg a keskenyfilm-kópiákat bárimelyik iaboraífórium k ész íth eti Az új keskenyfilm-'mozik felállítása iránt minde- nütt óriási érdeklődés nyilvánul meg.

Keskenyfilm kft. elnevezés alatt Budapest, XIV., Gyarmat ucca 35 alatt új cég alakult, am ely keskenyfilm ek készítésével, forga- lombahozatalával és a vele kapcsolatos egyéb üzleti ténykedésekkel kíván foglalkozni. Az új vállalat törzstőkéje 10.000 pengő. Ü gyve­zető: Faludi Sándor, Brüggler Ferenc és Wertheiiner Imre.

A legközelebbi keskenyfilm kongresszust Béesben rendezik meg 1938-ban. A kon­gresszusra Bécs polgárm estere h ív ta m eg a v ilág keskenyfilm ezőit. A bécsi K lub dér K inoam aíöre Ö sterreichs rendezi a jövő évi keskenyfilm kongresszust és az előkészítő m unkálatokat m áris megkezdték.

K ilencvenéves a német Siem ens-gyár.Az utolsó évtizedek film technikai tö rténeté­ben jelentős szerepet já tszanak a berlini Siem ens-m űvek, am elyek telepei valósággal külön városrészt alkotnak. A Siem ens-m ű­veket kilencven évvel ezelőtt, 1847 október 12-én alap íto tta W erner Siem ens és ügykö­rébe csakham ar a technika valam ennyi ága­za tá t vette fel. A z utóbbi évtizedek során a ném et film technikai ipar egyik legfontosabb telepe lett a berlin i S iem ens-Stadt. O tt ké­szültek leadógépek, felvevőgépek, a keskeny- filmmel, Siem ensék ezenkívül a színesfilm ­mel is ta rtan ak fenn kapcsolatot külörbözö tanulm ányai révén.

Huszonötéves az Askania. A berlini Ás- kania-m űvek, am ely különösen felvevőgépei­ről híres, m ost ünnepelte fennállásának 25 éves évfordulóját. A céget M ax R o u x alapí­to tta 1912 október 16-án és a cég az utóbbi 25 év alatt olyannyira fejlődött, hogy fel­vevő-kam erái és egyéb film technikai eszkö­zei világhírűek lettek.

Sztár címmel nem régiben Pán Im re, a ki- tünőtollú ú jság író szerkesztésében és k iadá­sában ú j film m agazit jelent m eg, amely h a ­vonta igen érdekes és élvezetes stílusban foglalkozik különböző film kérdésekkel. A lap előfizetési á ra egy évre P 3.50. Szerkesz­tőség és k iadóhivatal: Budapest, V III., H u- nyadi-u. 48.

O R S Z Á G O S M A G Y A R M O Z G Ó K É P I P A R I E G Y E S Ü L E TBUDAPEST, V II., CSOKONAY U 10 I . 8 T E LE FO N , 145-873

Szám: 7080/1937.

MEGHÍVÓA z Országos M agyar M ozgókép­

ipari Egyesület 1937. novem ber hó 14-én, vasárnap d. e. 11 órakor ta rtja sa já t helyiségében (Csokonay u. 10.)

X X V II. ÉVI R E N D E S K Ö Z G Y Ű L É SÉ Tmelyre a t. Tagtársakat ezúton tiszte­lettel meghívja és pontos megjelenést kér.

Budapest, 1937. október 28-án.A z Elnökség.

Tárgysorozat:1. E lnöki megnyitó.2. T itk á ri jelentés.3. P énztári jelentés, a szám vizsgálók je ­

lentése és a felm entvény m egadása.4. Az 193)7/38. évi költségvetés m egállapí­

tása.5. T itk á r választása, a választm ány, a Já-

rulék-M egállapító, a Szám vizsgáló és a Fegyelm i B izottságok tag ja inak , vala­m in t a G eiger R ichard alap 2 tag jának m egválasztása.

6. Esetleges indítványok.A m ennyiben ezen közgyűlés határozatkép­

telenség m iatt m eg tartha tó nem lenne, a köz­gyűlés m ásodik és fentebbi tá rgysorozatra nézve az alapszabályok 12. §-a a lap ján a m egjelentek szám ára való tek in tet nélkül határozatképes közgyűlés idejéül 1937. november 28. napjának d. e. 11 óráját tűzi k i a h ivatalos helyiségébe (Budapest, V III., Csokonay u. 10. I. em. 8.), am ikorra tag ja in k a t ezennel m eghívjuk.

Az Elnökség.Kivonat az alapszabályokból:

7. §. T agság i jogait csak az olyan tag gyako­rolhatja, ak i tag ság i kötelezettségeit teljesítette.

11. §. A közgyűlésen csak oly indítványok tá r­gyalhatok, am elyeket a közgyűlés előtt legalább 5 nappal a választm ányhoz Írásban benyújtottak. K i­vételesen tárgyalhatók oly sürgős indítványok, am elyek sürgősségét a közgyűlés v ita nélkül k i­mondotta, továbbá újabb rendkívüli közgyűlés egy- behívására vonatkozó indítványok.

12. §. A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult rendes tagok egyharm adrésze. Illetve kétharm adrésze m egjelenik. H a a közgyűlés a tagok m eg nem jelenése m iatt a kitűzött idő­pontban egy órai várakozás u tán sem határozat­képes, legfeljebb 8—30 napon belül új közgyűlést kell összehívni, am ely a m egjelentek szám ára való tek in tet nélkül határozatképes.

21

»TECH N IK AK AULICH R U D O L F,

film operatőr:

AZ AGFA-BIPACK SZINESFILM-ELJÁRÁS FELVÉTELI TECHNIKÁJA

" ilm kikusok és kevésbé gya-

F korlo tt film technikusok a B ipack-eljárást tökéletlen színes film fotogralásának m inősítik. T apasztalataim alapján m erem állítani, hogy a jó film operatőr,

aki a B ipack-színfelvételek készítésé­nél az eljáráshoz szükséges világítást, a helyes iris t m eg tud ja adni és aki a filmezendő két szín értékét ism eri és végül, aki a gyakorla ti film techniká­ban kellő já rtasság g al rendelkezik,nem csak elfogadható, hanem igen k i­tűnő és a rendelőt m indenképpen ki­elégítő Bipack-film et tud készíteni.

Az A gfa B ipack-színesfílm készíté­sénél elsősorban a legfontosabb tudn i­való a felvételekhez szükséges elektro­m os világítási test helyes m egválasz­tása. H ihetetlen nagy kém iai behatása van a színekre a trükkasztal, színes képlap vap'v a plasztikus színes tá rg y fo rgatásánál a fényforrás mineműsé- gének. E g y és ugyanazon színes triikk- lapról vagy színes plasztikus tá rgy ró l a n itraphot, félw attlám pa vagy ívlám ­pa, ny ito tt reflektor, vagy m ás fény­források használata m ellett a legkü­lönbözőbb és eltérőbb — az adott szí­nek értékének esetleg m eg nem felelő feketedésgörbéjü negatívokat eredm é­nyez. T ehá t: nem m indegy, hogy am ikor a film operatőr B ipack színes film fel­vételt készít, milyen fényforrás mel­lett fo tografál, illetve, ha m ár adva van a kellő fényforrás, nem m in d é? ' hogy a m egfilm esítésre kerülő színes trükklapok vagy plasztikus színes

testek m ilyen piros és m ilyen kék szín ­nel vannak rolorirozva. É s ha az el­méletben talán elfogadhatatlannak hangzik, nem m indegy , hogy milyen erős a fényforás és az objektívirisz a színeknek megfelelő-e, am ely m ellett a Bipack szín fo tografálás történik. A k ísérletezett helyes színek erőssége, é r­téke, fedettsége és színvisszatükrözése m ás a gyengébb, m ás a helyes és m ás az erősebb fényforrás m ellett való film felvételnél. Az expoziciókülönb- ség, a helytelen lencseszükítés m ind olyan láthatatlan h ibaforrás, amely a jövendő színes pozitívfilm et értéké­ben, szépségében és tökéletességében erősen befolyásolja. A jól kianalizált szín + fényforrás + objektívnyílás + pontos expozíció ad ja a jól képzett film operatőrnek azt az örvendetes eredm ényt, hogy úgy a kék, m int a piros szín egyenlő értékben jelennek m eg a negatívokon. M indazok a film szakemberek, akiknek N ém et­o rszág nagy városainak m ozijaiban alkalm uk volt Bipack színes reklám ­vagy színes trükkfilm et látn iok; ne­kem adnak igazat akkor, am ikor azt mondom, hogy az A gfa Bipack szí­nesfilm anyag a m aga nemében p á ra t­lan és tökéletes, csak éppen dolgozni kell vele tudni.

A Bipack színes film felvételnél igen fontos tényező a felvevőgép lencséjé­nek írisznyílása, m ert a m egállapított pontos expozíció m ellett m ásként é r­vényesülnek a színátm enetek: F : 3 .5, F :8 , F : i 6 és F 123 m ellett. V onatkozik főként ez a plasztikus, színestárgyaknál,

22

ahol gyakorlatilag is bebizonyíthatjuk azt, hogy helyes expozició m ellett a negatívokon sokkal több félfényeket és félárnyékokat kapunk a szükséges fedés m ellett, pl. F :4-5 mellett, m intha ugyancsak F :23-mal fo tografáljuk és a lencsenyílásnak megfelelő expozíció­val. M inthogy a Bipack színes film- felvételeknél ép ezekre az átmenő szí­nekre van nagy szükségünk, igyekez­zünk úgy fotografálni, hogy ezek a pozitiveken is kedvezően érvényre ju t­hassanak.

T udjuk, hogy a Bipack színesfilm eljárásnál nem közvetlenül a negatí­vok nagyérzékenységű ezüstrétegére, hanem a film testét képező celloidinon keresztül az ortho és ezen át a panchro anyagra fo tografálunk . H a a felvétel­re szánt tá rg y a t az élességbeállításkor valamely oknál fogva nem sikerül úgy m egrögzítenünk, hogy az ú g y az ortho, m in t a pcmchronegatívon egyen­lő élességet m utasson, és errő l a p ró­bahívásnál is m eggyőződtünk, aján la­tos a beállíto tt tá rg y a t addig és úgy beállítani, m íg az m indkét negatívon „tüélesen“ jelentkezik. M indkét nega­tív film nek a tüélességére főként azért van nagy szükségünk, m ert am ennyi­ben az egyik negatív az „életlen“-ség benyom ását kelti, a vonalak a negatí­von m egszélesedtek és ezzel nemcsak a m ag a kötelező színe kerül helytelen m éretben a pozitívfilm re, de a színek ra jzá t ábrázoló colorit elhúzódik és a m ásik színnel o tt érintkezik és ve­gyül, ahol a r ra semmi szükség n in ­csen.

Azok az operatőrök, akik a Bipack színesfilm fo rgatásával foglalkoznak, kell, hogy ism erjék a legjobban alkal­m as és bevált kék és piros színt, amellyel a színes trükkalapokat és szí­nes plasztikus tá rg y ak at festik a m ű­vészek. T udn iok kell, m ert ha a fel­veendő színesfilm lapok és tárgyak m eg nem felelő kék és piros színekkel vannak k o lo riro zv a ; nincs az a zseniális film operatör, aki a helytelen színekkel készített tá rgyakró l kedvező színered­m ényt tudjon kihozni.

A használt két színnek olyannak kell lennie, hogy a felvételnél a fedett ré­szeken élénken elválasztódjanak az ezüstrétegen, de keverődjenek a szük­séghez m érten o tt, ahol sz ínárnyala­tokra, színátm enetekre van szüksé­günk. R égi tény, hogy azok -a bevált ko rrig á lt felvevő objektívek — anasz- tigm átok — , amelyek szerkezete több gyűjtő-, m int szórólencséből állanak, több és tökéletesebb mélységélességgel rendelkeznek, m in t azok az objektí­vek, amelyek összetétele több szóró-, m int gyűjtőlencséből állanak, hasonló írisznyílás mellett, m int az élőbbek, egyenlő gyútávolság mellett.

Fontos ez a színes plasztikus tá r ­gyak filmezésénél, ahol kb. x— 1.50 m távolságból (inkább közelségből) kell a Bipack színes felvételeket készíteni és ahol nagy mélységélességű, de fény- erős objektívvei kell m indkét negatív anyagnál tüéles felvételeket készíteni; m ert az esetleges rajzelm osódottság a Bipack színes filmnél nem lágyság vagy életlenség alakjában jelentkezik, hanem m int m ár fentebb említetten, zavaró színkeveredése alakul át a po- zotív filmen.

A film szakem berek előtt általában ism ert többi színeljárással készült fel­vételek összehasonlíthatatlanul körü l­ményesebb és költségesebb a Bipack- eljárásnál. Azok felvétele, kidolgozása és elsősorban a trükkalapokon való el­készítése igen sok előtanulm ányt, k í­sérletezést és ezenkívül legelösorban tekintélyes tőkebefektetést igényel.

A B ipack-film sorsa a jó film opera­tor kesében nyugszik . Ne várjon a vállalkozó jó eredm ényt ott, ahol a film felvevőgépet dilettáns forgatja , aki nem ism eri a felvételekhez szüksé­ges fényforrás m inőségét, erősségét, a felveendő tárgytól való távolságot; nem tud ja m ilyen iris t használjon a felvételeknél stb. Az ilyen dilettánstól fo rg a to tt film pozitívjén a színek nem jelennek m eg arányosan és a negatí­vokat előhívó szakképzett laboránsra vagy a pozitivet készítő labortórium ra h á rítják át a hibát.

írja: B r ü c k n e r J á n o s oki. gépészmérnök.

A m ikor az objektív remeg . . .Az objektív a vetítőgép optikai rendsze­

rének legkényesebb része. Ennek pontos beállításától függ elsősorban a kép élessége. A beállított és helyesnek talált élességet le- rögzítjük, mégis előfordul egyes helyeken, hogy az élesség „elm egy“, vagy pedig so- hasíncs élesség vagy az élesség remegés- szerűen periodikusan változik. Ez-ek a je­lenségek az optika rezgésére engednek kö­vetkeztetni és azt mutatják, hogy az ob­jektív nem áll fixen foglalatában, vagy maga az egész foglalat remeg, végül, hogy valam elyik egyes lencse lazult meg az ob­jektív tubusában. Ném ely helyen a remegés a gép hibás alapozásától ered, másutt az- optikát tartó rúd kerül valam iféle önrez­gésbe, sokszor pedig csak a rögzítő csavar lazult ki. Különösen kellem etlenek azok az esetek, amikor a meghajtó' motor és vetítő­gép helytelen szereléséből erednek a reme­gések, am elyeket néha csak hosszas kísér­letezéssel lehet megszüntetni.

H angszóró kombinációkA modern leadó-berendezéseknél több kü­

lönböző typusú egységekből álló hangszóró­rendszert találunk. Ezek a rendszerek úgy­nevezett magas és mély hangú egyes hang­szórók párhuzamos kapcsolású elrendezéJ sei, am elyek együttes működése biztosítja a tökéletes hangleadást. A vizsgálatok ugyanis m egállapították, hogy egyetlenegy hangszóró' sem képes egyformán helyesen visszaadni a hangrezgéseket a legntélvebb-

FILMGYÁR ÉS LABORATÓRIUM

BUDAPEST, XIV., GYARMAT-U. 35.TELEFON : 297-S55.

Magyarország legnagyobb és legm odernebb gépekkel felszereli l a b o r a t ó r i u m a

K é s z í t ; hangosfilmeket és kópiákat, film­feliratokat, pedagóg ia i-, kultur-, reklám-

és rajztrükk-filmeket

tői a legmagasabbig, hanem előállíthatok egyes typusok, am elyek bizonyos rezgés­szám okat tökéletesen reprodukálnak. Ilyen különleges typusok a mély és magas han­gú hangszórók. Ezeknél az erősítőből kijövő hangáram úgy oszlik meg, hogy m egfelelő elválasztó közök útján a mély hangszóró a mélyebb, a magas hangszóró pedig a ma­gasabb frpqucncijákat kapja!. íg y a több egységből álló hangszórócsoport minden egyes tagja helyesen adja vissza a hozzá irányított frequencia sávot, tehát az egész együttes tökéletesen szólaltatja meg az egész frequencia sort a m élytől a m agasig.

A sz ín e sfilm v e t í t é s e Közismert tény, hogy a színesfilm szem­

ben a fekete-fehér filmmel több fényt igé­nyel, tehát a vetítő-lámpának magasabb am­perszámmal kell dolgoznia. A szinek érté­két, az egyes tónusok valódiságát, a szín­átm enetek finomságait ugyanis erős mérték­ben befolyásolja a fény m ennyisége és a fény színe. Minél több a fény — egy bizo­nyos határig — és minél fehérebb ez a fény, annál jobban megközelíti a vászonról elénk táruló kép a valóság színeit. A kevés fény­m ennyiség elsikkasztja a színbeli félárnyé­kokat és finom fokozatokat, míg a bármi­lyen irányban színezett fény meghamisítja a vetített kép színskáláját. Sok színes filmmel vagyunk úgy, hogy ugyanez a kép az egyik színházban szép, jó és valódi, míg másutt, ahol a vetítés a lennt em lített hiányokkal bír, a kép teljesen sápadt, élettelen és ha­mis. Érdemes ezért egyszer alaposan össze­hasonlítani saját színházunk képleadását, egybevetni a jó minőségű képleadással bíró színházéval és megkeresni a hiba forrását.

FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT

ELŐFIZETÉSI ÁR:1 évre 10 pengő. — lA évre 5 pengő.

Felelős szerkesztő és k iadó : Lajta Andor. Szerkesztőség és kiadóhivatal:

BUDAPEST, XIV., THÖKÖLY-ÜT 75. Telefon: 297 -0 7 6 .

Párizsi szerkesztőség:A rtú r V itner,

P aris , 3, rue E rn es t Psichari. Megjelenik minden hónap elsején. Minden cikkért a szerző felel.

Nyomatott: OTTHON-nyomda, IX., Lónyay u. 50.

Telefon: 187 -2 6 7 .

24

BUDAPESTI FILMPIAC. Filmmegjelenések 1937. október hónapban.JELM AGYARÁZAT: Megj. = M egjelenési hely. — H. = H ossza. — F. = Felírás. — M. == Műfaj. Fősz. = Főszereplők. R. — Rendező. — C. = cenzúra. — a. = aluli. — f. = felüli

F O X F IL M r . - I . ,Rákóczi-út 19. T e l.: 139-437 és 131-658.

X. 20India lángokban. — M egj.: R adius, Omnia. — H .: 2841 m . — M .: D rám a. — F . : P ász to r J. — Fősz.: V ictor M cLanglen, Shirley Temple. — C.: A.

H A R M O N IA -F IL MX. 14

A z én láyom nem olyan. — M egj.: Royal-Apollo. —• H .: 2296 m. —- M .: V ígjáték . — Fősz.: Tol- nay, T úray , R áday, R ajnay . — R.: V a jd a .— C.: A.

Akácfa-u. 7. Tel.: 135-287. X. 26

A kölcsönkért kastély. — M egj.: K am ara , Décsi, Á trium . — H .: 2444 m . — M .: V ígjáték . ■—- Fősz.: T uray, Tolnay, R áday, K abos, R ajnay . —■ R .: V ajda László. —■ C .: Aluli.

H IR S C H é s T SU H ,Rákóczi-út 14.

Tel.: 148-835.X. 14

3:1 a szerelem javára. — M egj.: K am ara, Décsi, Á trium . —- H .: 2092 m. —, M.: O perett. — Fősz.: B ársony R., Dénes O. — R .: V aszary. — C-: A.

KÁRPÁT-FILMVII., Erzsébet-körut 8 T. 1-375-70, 1-325-35.

X. 14Sorrentói kaland. —- M egj.: U ránia. — H .: 2461 m. — M .: —■ Énekes történet. —• F .: K iss Jenő. — Fősz.: Gigli, N agy K ató. —• C .: Aluli.

X. 14Írország lángokban. -—■ M egj.: M etró. — H .: 3238 m. — M .: Szerelm i regény. —- F . : R adó I. — Fősz.: C lark Gabié, M yrna Loy. — C .: A.

METRO-GOLDWYNV III., Sándor-tér 3.Tel.: 144-424 és 25.

X. 20

A szőke kísértet. — M egj.: M etró. — H .: 2688 m. — M .: V ígjáték . -— F .: E rb Benito. — Fősz.: C onstance Bennett, C ary G rant. —, R .: N orm an Z., Mac Leód. .— C.: Aluli.

X. 27Saratoga. —• M egj.: R adius. — H .: 2533 m. —- M .: Színm ű. — F .: E rb Benito. —• Fősz.: Jean H arlow , C lark Gabié. — R .: J. Cumday. — C.: A.

MOZGÓKÉP­IPA R I k.I.t.

Erzsébet-körut 8.T.: 1-347-57, 1-400-28.

X. 7120-as tem pó. —- M egj.: R adius, Corso. — H .: 2187 m. — M .: V ígjáték . — Fősz.: M uráti, K a­bos, Mezey M ária, B ásthy L ajos, — R .: K ardos László. — C .: Aluli.

MŰVÉSZFILM,Rákóczi-út 40. Tel.: 40-3 97.

X. 28111-es. —• M egj.: Corso, Royal Apollo. — H.: 2403 m . —- M .: F ilm regény. — Fősz.: T örzs Jenő, L ázár M ária, Jáv o r Pál, R ajnay Gábor, Csortos Gyula. — R.: Székely István. — C .: A.

PARAMOUNT FILM FORGALMI R. T„VII., Rákóczi-út 59. Tel.: 134-437 és

140-522.

X 7

A lázadók kapitánya. — M egj.: O m nia. City. — H .: 2379 m. — M .: K alandos történet. — F .: Fodor Sándor. — Fősz.: G ary Cooper, George R aft, F rancis Dee. — R .: H athaw ay. — C.: A.

X. 13

Angyal. — M egj.: F órum . — H .: 2492 m. — M.: Színm ű. — F . : F od o r Sándor. — Fősz.: M arlene Dieti'ich, H erb ert M arschall, Melwyn Douglas, — R.: Lubitsch E rnő. — C.: Felüli.

REFLEKTOR FILMSándor-tér 4.

Telefon: 142-529.X 15

A ném a vár. — M egj.: Corso. — H .: 2971 m .— F .: Bogdán László. — Fősz.: Annabella. — R-: M arcell 1‘H erbier. — C .: Aluli.

UFA-F1LM RT.,X. 5

K ém vagy! — M egj.: U ránia. — H .: 2395 m. — M.: K ém drám a. — F .: L ándor T ivadar. — Fősz.: L ida B aarova, M. W iem ann. —• C.: A.

Kossuth Laios-u. 13. Tel.: 183-858. X. 27

Ú j élet felé. — M egj.: U ránia. — H .: 2831 m. —• M .: D rám a. — F .: L ándor T ivadar. — Fősz.: —• Z arah Leander, W . B irgel, V iktor, S taal Carola Höhn. — R .: D ettlef Sierck. — C.: Felüli.

fiz 1937-38-as é v a d f á l o g M szenzációi:C s a k k i m o n d o t t r i o g y f i l m e k !

Koldus és királyfiJ A Z Z P A R Á D É

Felséges szerelem

Errol Flynn, Bobby és Billy Mouch

Dick Powell, Fred W oring és zenekara

Fernand G ravet, lo a n Blondeil

ZOLA (ötév az ördögszigeten)

K R A S É J S Z A K Á K .

Paul Muni, loseph Schilkraut, G a le Sondergoard

T Ó V Á R I SLegényszöktetés

K ay Francis, Errol Flynn

C laudette Colbert Charles Boyer

(Kertész Mihály film) íreden"""

(végig Fernand G ravet, színes) Carola Lombard

Leslie Howard,

Lali egy Lis Lotrány It's Love I'om After Bette Davis O liv ia

( a m a g y a r c í m é i k é s ő b b e n k ö z ö l j ü k ) de Haviliand

MINDEN ME GJELENÉS A FÓRUMBAN W arner Bros.-First National & Vitaphone Pictures i . t /? »magyarországi képviselete rt.

Budapest, V III., József-körút 32. - Telefon : f 32-590. •" " ““if i

N yom ato tt: O tthon-nyom da (Kis Iván) B udapest, IX , Lónyay ucca 50. — T elefon : 1S7-287 és 187-577.