ARCANUM DVD. IV.

XI.c. Magyar Nemzetiségi Zsebkönyv Kiadja a Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság; Budapest 1888 AÁRON. (Bisztrai.) Erdélyi család, mely Alsófejér vármegyében lakott; egyik ága Magyarországon Bihar vármegyében telepedett meg, még pedig MIHÁLY személyében, ki Hegyközujfalun káptalani tiszttartó volt, s kinek 1840. aug. 29-én adott nemesi bizonyítványt Alsó-Fejérvármegye. II. ÁGBÓL: I. MIHÁLY (szül. 1788., †1850. febr. 26. Hegyközujlak) a nagyváradi latin szert. káptalan tiszttartója. Neje: GRÓTH Terézia (szül. 1797. Vácz, †1849. nov. 4.). Esküvő: 1815. Vácz. Gyermekeik: 1. ANNA (szül. 1816., † 1888). Férje MÁRKUS Ödön. 2. TERÉZIA (szül. 1818., † 1894.). Férje SÁROSSY Gyula. Lakhely: Poklostelek (Bihar vm.). 3. JÓZSEF (szül. 1819. jun. 29. Szadán (Pest várm.), †1887. jun. 17. Nagy-Károly) a gróf Károlyi nemzetség pénztárnoka. Neje: DUDÁSSY Anna (szül. 1836. jul. 31.). Esküvő: 1857. jun. 7. Gyermekeik: a) LAURA (szül. 1858. márcz. 1.). Férje borzovai NEUPAUER János (szül. 1857. szept. 8.) szolgabiró. Esküvő: 1891. szept. 22. Lakás Szinyér-Váralja. b) SÁNDOR orvostudor (szül. 1860. okt. 8. Nagy-Károly) gyakorló orvos. Neje: SZILÁGYI Margit (szül. 1868. decz. 16.). Esküvő: 1890. okt. 18. Birtoka: Nyir-Gebe (Szatmár várm.). Lakása: Nagy-Károly. Gyermekei: a) BÉLA (szül. 1891. okt. 30. Nagy-Károly). b) LÁSZLÓ (szül. 1892. május 23. Nagy-Károly). g) PÉTER (szül. 1898. aug. 23. Nagy-Károly).

BARANYI. (Váradi és micskei.) A család két tagja, LÁSZLÓ 1642-ben kapott armalist, ennek unokaöccse, MIHÁLY pedig, » váradi « előnévvel 1691. jan. 9-én. LÁSZLÓ Abaujmegyében, MIHÁLY Debreczenben telepedett meg, s királyi adományt szerzett egy csatári curiára és varkoczi és vajdai szőlőkre. Fiai voltak szintén MIHÁLY, az idősebb és GYÖRGY, az ifjabb, a kat. ág megalapítója. Az ifjabb ág használja a » micskei « előnevet is. GYÖRGY- nek fia MIKLÓS, alispán és septemvir, szül. 1680., † 1756. Fiai közül GÁBOR Biharmegye alispánja volt. Az 1642. czímer: kék paizsban zöld mezőn jobb lábában buzogányt, baljában liliomot tartó kétfarkú oroszlán, előtte a földből kinövő rózsa. Sisakdísz: a paizsbeli oroszlán. Foszlány: kék-arany, vörös-ezüst. Az 1691-beli s mst használt czímer: Hasított paizs jobb vörös mezejében arany liliom és négylevelű arany rózsa, bal kék mezejében zöld alapon buzogányt tartó kétfarkú arany oroszlán. Sisakdísz: ugyanazon oroszlán növekvően. Foszlányok: kék-arany, vörös-ezüst. Vallása: ev. ref. és római katholikus. A jelenleg virágzó nemzedék őse MIHÁLY (1625–61.), kinek fiai: MIHÁLY debreczeni főbíró majd bihari alispán (szül. 1644. Nagyvárad, †1692. Debreczen) az idősebb, vagyis a debreczeni, testvére GYÖRGY (†1684.) a váradi főágat alapitotta. GYÖRGY ágát MIKLÓS (szül. 1680., †1756. szept. 6.), a ki kath. hitre tért át, folytatta. MIKLÓS ágát fiai, GYÖRGY (szül. 1712. febr. 29.) és GÁBOR (szül. 1713. nov. 6.) Bihar várm. alispánja két fővonalon terjesztették tovább. II. VÁRADI ÉS MICSKEI FŐÁG. (Róm. kath. vallású.) B) IMRE (szül. 1791., † 1869. Micske), neje: MISKOLCZY Viktoria. Esküvő: 1827. jan. 31. Gyermekeik: I. AMÁLIA (szül. …). 1. férje: WITTKAY Imre. 2. férje: DESSEWFFY János. II. CORNÉLIA (szül. 1834. okt. 20.), férje: piskárkosi SZILÁGYI Ferencz. III. EMERIKA (szül. 1836. †1871.), férje: BARANYI Kálmán. Esküvő: 1860. január 28. IV. GÁSPÁR (szül. 1839. márcz. 11.). 1. neje: DÉCSEY Janka. 2. neje: KAFFKA Erzsébet. V. GÉZA (szül. …) p. ü. tisztviselő: Lakás: Nagykároly.

ARCANUM DVD. IV.

BAY. (Ludányi, egyik ága ludányi és csomai.) Nógrádmegye Ludány nevű helységétől vette előnevét. Első ismert őse BARNABÁS 1453. körül Nógrádvármegyéből származik el. BAY IGNÁCZ régi nemességének megerősítése mellett I. FERDINÁND-tól czímerlevelet nyer 1549-ben. BAY FERENCZ 1552-ben Eger ostrománál harczol, 1565-ben Erdőd várát védi, mint királyi várkapitány, 1567-ben pedig Krasznahorka várának királyi kapitánya. BAY MIHÁLY az 1685. évi törvényczikkel, mint Thököly híve, száműzetik és Kis Ázsiába megy, később ZRÍNYI Ilona halála után visszatér és Rákóczy szolgálatába lép. BAY LÁSZLÓ 1711-ben Munkács vár kurucz kapitánya. A «csomai» előnevet 1830. jun. 27-én kapja BAY GYÖRGY, ki 1792-ben Surányban született, 1815-ben, magyar testőr 1832–1841. Beregmegye első alispánja stb. volt, s 1849-ben halt meg. Címere: Kék pajzsban aranykoronából kiemelkedő balra fordult ezüst egyszarvú előlábaival fehér-piros-fehér hármas rózsát tart. Sisakdísz: ugyanaz. Foszlány: mindkétfelől ezüst-kék. Vallása: ev. református. A család jelenleg két ágra oszlik, a beregire és a szabolcsira. Az előbbeni ág őse: III. FERENCZ (1650.), az utóbbié: ennek testvére II. ISTVÁN, Szabolcsvármegye alispánja (1645–1656.). II. SZABOLCSI ÁGAZAT. FERENCZ (szül. 1815., †1901. márcz. 2. Debreczen, B. István [szül. 1764., †1820.] és Vincze Mária fia), Szabolcs várm. főjegyzője (1844.) és országgyülési követe. 1856–61-ig a debreczeni úrbéri törvényszék elnöke. 1. neje: piskárkosi SZILÁGYI Amália (†1862.). Esküvő: 1842. 2. neje: bernátfalvi BERNÁTH Mária.Gyermekei 1. nejétől. I. ISTVÁN (szül. 1845., †1901. nov. 10., Tápiószele). Neje: MÉSZÁROS Erzsébet (M. Dániel leánya). Gyermekei: 1. ISTVÁN Ferencz Dániel (szül. 1876. Szakoly), tart. m. kir. 59honvédhuszárhadnagy. Birtoka: Aba-puszta (Szabolcs vármegye). 2. SZERÉNA (szül. 1877.). Férje: MIHALOVITS Zoltán. Esküvő: … 3. GYÖRGY (szül. 1878. Szakoly).

BERETVÁS. I. Leopold 1667. máj. 19-ikén kelt armalisával gróf Keglevich Miklós, Nagy-Kőrös város egyik földesura közbenjárásával nemességet adományoz a Varjasról Nagy-Kőrösre költözött BERETVÁS ISTVÁNnak, és nejének GRABANT Erzsébetnek, valamint gyermekeiknek, MIHÁLYnak, JÁNOSnak, GERGELYnek, ZSUZSÁNNÁnak és ANNÁnak. Az ez alkalommal adományozott czímer a következő: Kék paizsban zöld mezőn szemközt álló veres ruhás kalpagos vitéz jobb kezében görbe kardot tart s balját csípőjére teszi. Sisakdísz: görbe kardot tartó veres ruhás kar. Foszlányok: arany-kék, ezüst-vörös. A család egyes ágai azonban már a 18-ik századtól kezdve ettől eltérőleg a következő czímert használják: Kék paizsban arany korona fölött görbe kardot tartó pánczélos kar, a kar hajlása fölött arany csillag. Sisakdísz: nyakán nyíllal átlótt pihenő galamb. Foszlányok: mint előbb. Királyi adományok: A nemességszerző legifjabb fia ISTVÁN és leánya ANNA több nagykőrösi nemessel együtt 1726-ban Pótharasztjára nyer kir. adományt. Ugyanezen ISTVÁN nejével, HAJÓS Katalinnal 1732. decz. 6. a II. Rákóczy Ferencztől confiscált Tetétlen puszta egyrészére nyer kir. adományt. A nemességszerző unokája II. JÁNOS – két társával – 1751-ben a királyi fiscustól megszerzi a Pallagi örökösöktől a neoaquisitica Commissio útján elvett három nagykőrösi fundust 500 frton, s erre nádori adományt nyer. Vallása: ev. református. IV. ÁG. (Hódmezővásárhelyi ág.) II. LAJOS (szül. 1801. máj. 25., † 1846.). Neje: BARTHA Lidia. Gyermekeik: 1. BÁLINT (szül. 1834.). Lakása: Szeged. Neje: SOÓS Mária. 2. LIDIA, férje: SZILÁGYI Gyula kir. közjegyző. 3. RÓZA, férje: SZILÁGYI Béla.

ARCANUM DVD. IV.

4. TERÉZ, férje: SZABÓ István kir. járásbiró. 5. LUJZA, férje: BENEDEK József. 6. IDA, férje: ÉGETŐ János.

BEZERÉDJ. (Bezerédi.) Ősrégi család, mely a zalavármegyei Bezeréd helységről írja nevét. Ezen birtokra, valamint Lőrintére 1456-ban új adományt nyernek JÁNOS és ZSIGMOND fiai, valamint 1430-ban új adományt nyernek JÁNOS és ZSIGMOND fiai, valamint 1430-ban Zsigmond császár és királytól czímert. A leszármazás szakadatlanul a XIV. század végén élt GYÖRGYtől jön, kinek ZSIGMONDtól született unokája II. GYÖRGY terjesztette tovább a családot. II. GYÖRGYnek fia volt II. ZSIGMOND, ennek fiai MIHÁLY és III. György a mohácsi csatában estek el. III. GYÖRGY ága kihalt, I. MIHÁLYnak dédunokája IV. GYÖRGY volt, ki 1656-ban volt alispán, ennek fiai voltak II. ZSIGMOND, a vámos-családi ág, II. MIHÁLY a szerdahelyi ág alapítói. A vámos-családi ágból való az 1708. decz. 18-án Sáros-Patakon lefejezett II. IMRE, Rákóczy dandárnoka. Miksa kiráytól 1564-ben új adományt nyer a család zalamegyei birtokaira. A család birtokos Zala-, Vas-, Veszprém-, Győr-, Sopron-, Tolnavármegyékben. Czímere: vörössel és kékkel vágott, balra dőlt paizsban balrafordult fél aranyoroszlán szájában háromágú korbácsot tart. A balra dőlt zárt sisakon kék-vörös tekercs, ebből a paizsbeli oroszlán emelkedik ki. Foszlány mindkétfelől kék-arany. Vallása róm. kath. I. BÉLA (szül. …, †1883. jul. 8.). Neje: czabai HORVÁTH Isabella. Gyermekeik: 1. ISTVÁN (szül. 1861. szept. 14. Zombor.), cs. és kir. huszárkapitány a 4. sz. huszárezredben, volt országgyűlési képviselő. Szabadka szab. kir. és Baja törvényhatósági joggal felruházott városok főispánja. Neje: RÁTAI Eszter (szül. 1867. márcz. 22. Ó-Verbász, R. József és szilágysomlyói Szilágyi Cornélia leánya). Esküvő: 1884. nov. 20. Zombor. Birtoka: Ó-Moravicza (Bács-Bodrog várm.). Lakás: Szabadka. Gyermekeik: a) ELEMÉR (szül. 1886. ápr. 16. Budapest). b) KLÁRA (szül. 1887. jul. 20. Zombor.). c) TIBOR (szül. 1888. jun. 10. Temerin, Bács-Bodrog várm.). c) ÁKOS (szül. 1891. aug. 20. Szabadka). e) HERMIN (szül. 1892. szept. 27. Zombor). f) IMRE (szül. 1894. márcz. 6. Szabadka). g) ANTONIA (szül. 1896. máj. 10. Szabadka) h) ISTVÁN (szül. 1898. nov. 19. Szabadka). i) ESZTER (szül. 1899. ápr. 6. Szabadka). k) ILONA (szül. 1901. okt. 21. Szabadka). l) ISABELLA (szül. 1904. jun. 7. Szabadka). 2. BÉLA (szül. 1864. nov. 30.). Birtoka és lakása: Ó-Moravicza. 3. PÁL (szül. 1867. jan. 10.). Birtoka és lakása: Ó-Moravicza.

DOMAHIDY. (Domahidi.) A BALOG-SEMJÉN nemzetségből származó szatmármegyei törzsökös család. Őse a hagyomány szerint DOMÁN volt, a ki alapította Domahidát. A család az 1320-ban élt PÉTER fia MIKLÓS fia MIKLÓStól hozható le szakadatlan. Többi birtoka a családnak Angyalos, Pátyod, Sályi, Kis Namány, Oroszi. II. MIKLÓS fia III. MIKLÓSt a Kölcseyek megölvén, 1352-ben fejváltságban átadják a DOMAHIDYaknak Ököritót, Tyukodot, Macsát. A család tagjai a XVII. századtól főbb megyei hivatalokat viseltek, így V. MIKLÓS 1631-45-től szolgabiró, főjegyző, fia VI. MIKLÓS 1699-ben alispán, ennek fia LÁSZLÓ 1703-ban szolgabiró.

ARCANUM DVD. IV.

Czímere: Kék paizsban aranykoronán könyöklő pánczélos kar kardot tart. Sisakdísz: ugyanaz. Foszlányok: kék-arany, vörös-ezüst. Vallása: ev. ref. A jelenleg virágzó ág őse MIKLÓS (1658-90.) I. alispán, kinek fiai közül LÁSZLÓ (1703.) az idősebb és ISTVÁN (1733.) az ifjabb ág őse. III. DÁNIEL (szül. 1803. nov. 20., † 1857. szept. 19.). 1. neje: rétszentmiklósi ÉLES Terézia (†1849.). 2. neje: giczei DIÓSZEGHY Erzsébet (†1871.). Gyermekei 1. nejétől: 1. IDA (szül. 1840.). Férje: nagyváradi és teleki HORVÁTH Mihály, 1848/49-iki honvéd huszártiszt. Később törvényszéki biró. 2. KLÁRA (szül. 1842.). Férje: PAPP Elek. 2. nejétől: 3. ZSIGMOND (szül. 1855. febr. 28., † 1899. decz. 4. Endréd. Neje: SZILÁGYI Erzsébet. Gyermekeik: a) LÁSZLÓ (szül. 1886. febr. 24.). b) ZOLTÁN (szül. 1887. okt. 30., † 1889. jul. 10.). c) ANDRÁS (szül. 1890. jul. 13.). d) JOLÁN (szül. 1892. jul. 11., † 1898. aug. 16.). e) KÁLMÁN (szül. 1895. febr. 2.)

GLACZ. (Bártfai.) Bártfai patricius család, mely már a XV. század közepétől ott él. Állítólag a sziléziai Glatz-ból telepedett a család Magyarországra. Első nyoma a családnak Iglón található, hol 1429-ben városi főjegyző volt JÁNOS, 1528-39-ig a család tagjai a XVI. szepesi város grófjai voltak. A magyar nemességet GLACZ JAKAB, s általa felesége CHARITAS, s gyermekei LÉNÁRT, JAKAB, JÁNOS, ANNA, CHARITAS és KATALIN kapja 1637. decz. 10-én Pozsonyban, melyet 1638. jun. 20-án hirdetnek ki Sárosmegye közgyűlésén. G. Miklós, Jakab testvére pedig Rákóczy Györgytől 1649-ben kap czímeres levelet, melyet G. János 1734-ben Szepes vármegyében hirdetett ki. A leszármazás a nemességszerző G. Jakabtól szakadatlanul megvan. A nemességszerző JAKABnak 1641-ben született fiától MÁRTON- tól jön le a család. Kihirdetve 1828-ban Borsod- és Aradmegyében. Czímere: Feketével és kékkel vágott paizs felső mezejében jobbrafordult növekvő arany griff jobbjában kardot tart, nyíllal átlőtt baljában vörös kereszt emelkedik ki. Sisakdísz: a paizsbeli griff. Foszlányok: fekete-arany, kék-arany. Vallása: ág. evang. A «bártfai» előnév használatában 1884. márcziusban erősíttetett meg a család őfelsége kegyelméből. JÁNOS (szül. 1784., † 1842.). Neje: bucholdi NEUMANN Julia (szül. 1791., † 1844.), N. György János és modersbachi Modersbacher Julia leánya. Gyermekei: I. BÉLA (szül. 1819. márcz. 24., † 1881. decz. 6.). Neje: szépfalusi SPECH Malvin (†1901. okt.). Gyermekeik: 1. MALVIN (szül. 1873. …). Férje: kézdivásárhelyi VÁSÁRHELYI Géza. Esküvő: 1890. okt. 2362. FELICITAS (szül. 1874.). Férje: kézdivásárhelyi VÁSÁRHELYI István. Esküvő: 1889. máj. II. ANTAL (szül. 1820., †1871. decz. 22.), 1844-ben Csanád vm. ügyésze és 1848-68. országgyülési képviselő. Neje: ináncsi EBECZKY Matild (szül. 1819. márcz. 14., † 1897. máj. 2., E. Imre kir. tanácsos és a helytartótanács számvevőségi főnökének és sipeki Balás Apollónia leánya). Esküvő: 1845. decz. havában. Gyermekeik: 1. ANTAL Imre (szül. 1855. okt. 13.). Neje: kisterpesi MARKOVITS Vilma (M. Emanuel és szentgyörgyvölgyi Csupor Josefa leánya, szül. 1854.). Esküvő: 1877. okt. 14. Birtoka: Puszta-Dombegyháza. Fiok: BÉLA (szül. 1879. szept. 24. Puszta-Dombegyháza).

ARCANUM DVD. IV.

2. JANKA (szül. 1858.). Férje: székelyföldvári SZILÁGYI Emil. Esküvő: 1878. ápr. 3. MATILD (szül. 1859., † 1883. jul. 9. Budapest). Férje: liptószentandrási báró ANDREÁNSZKY Gábor (szül. 1845. jan. 23. Bécs). III. JANKA (szül. 1821. nov. 12., † 1896. máj. 5.). Férje: esztelneki BIRÓ Imre.

LISZKAY. (Olaszliszkai.) Zemplénvármegyei régi család, mely Olaszliszkáról vette nevét és előnevét. LISZKAI MIKLÓS és BENEDEK 1403-ban a magvaszakadt Ujvári László Pazdych, Zalogh, Somogy, Kraszna, Mocsár és Zuha nevü birtokait kapják csébi VÖRÖS Miklóssal és KELECSÉNYI Mátyással együtt. A szakadatlan leszármazás az 1590-ben élt LISZKAY LŐRINCZ ref. paptól jön le, ki 1590-ben hetesi PETHES Márton váradi püspöktől egy kuriát kap Olaszliszkán. Ennek három fia közül csak FERENCZ terjesztette tovább a családot, kinek fia volt JÁNOS, ennek fia II. MIHÁLY, ennek pedig három fia SÁMUEL, JÁNOS és III. MIHÁLY a család három főágának alapítója. Czímere: Kék paizsban alulról jövő nyillal átlőtt pánczélos jobb kar markában kétnyelvü ezüst zászlót tart. (Ilyen pecsétet használt LISZKAY LŐRINCZ fia ISTVÁN.) Vallása: róm. kath., ev. ref. és ág. ev. A jelenleg virágzó nemzedék törzse MIHÁLY (1679–1760.), kinek fiai MIHÁLY 81717.), JÁNOS és SÁMUEL (1821.) a család jelenleg virágzó három főágát alapították. I. MIHÁLY ÁGA. JÓZSEF (szül. 1765., † 1848.). Neje: MATOLCSY Sára. Gyermekeik: I. JÓZSEF (szül. 1834, † 1897.). Neje: LADÁNYI Sarolta. Fiok: SÁNDOR (szül. 1875.). Birtoka: Gégény. II. BENJAMIN (szül. 1836.). Neje: GOMBA Mária. Gyermekeik: 1. JÓZSEF (szül. 1868.) orvostudor. Neje: SZILÁGYI Jolán. 2. KÁROLY (szül. 1870. jun. 20. Nyir-Bakta). Neje: SEXTY Judit. Birtoka és lakása: Pazony (Szabolcs várm.). Gyermekeik: a) LÁSZLÓ (szül. 1896. Ragály, Gömör várm.). b) DEZSŐ (szül. 1898. Pazony, Szabolcs várm.). 3. IRÉN (szül. 1875. máj. 15. Nyir-Bakta). Férje: TÓBIÁS Ferencz. Lakás: Alsó-Fügöd (Abauj-Torna vm)

LUKÁCS. A család a Moldva-Oláhországból, illetőleg Bulgáriából beköltözött s Erzsébetvárosba telepedett örmény családok egyike. Nemességet LUKÁTS JAKAB erzsébetvárosi kereskedő, neje THODOR Margit, gyermekei: TÓDOR, GERGELY, LUKÁCS, JÁNOS, MÁRIA-ANNA, SÁKÁR és HEROBSIME nyertek Mária Theréziától Bécsben 1762. julius 26-án. JAKAB testvérei LUKÁCS, LÁZÁR és IZSÁK 1760. okt. 7-én nyertek nemességet. JAKABnak három fia alapított családot, kik közül csupán LUKÁCSnak nem ismerjük leszármazóit. Czímere: kék paizsban ezüst szarufa alatt fészkében ülő pelikán három fiát táplálja, a szarufa két oldala mellett egy-egy összefordult arany oroszlán, a jobboldali pálmaágat, a baloldali kardot tartván, a szarufa felett hatágu arany csillag ragyog. Sisakdísz: jobb előlábában pálmaágat és kardot tartó arany oroszlán növekvően. Foszlányok: arany-kék, ezüst-kék. A család az «erzsébetvárosi» előnevet használja. Vallása: róm. kat. L. JAKAB gyermekei közül TÓDOR, GERGELY és JÁNOS maradékai élnek, ekként a család jelenleg három ágban virágzik. III. JÁNOS ÁGA. I. IGNÁCZ (szül. 1783. máj. 26. Gyergyószentmiklós, †1856.). Neje: lellei GAAL Teréz (†1844. okt. 20.).

ARCANUM DVD. IV.

Gyermekeik: 1. ANNA (szül. 1815., †1898. jul. 24. Nagyvárad). Férje: SZILÁGYI Lajos. 2. GYÖRGY (szül. 1820. Nagyvárad, †1892. aug. 25. Salzerbad), Nagyvárad volt országgyűlési

képviselője, belügyminiszteri államtitkár, a Szent István-rend kiskeresztese stb. Neje: gyarmati TAR Krisztina.

MOCSÁRY. (Bocsári.) Nógrádvármegyei eredetű család, mely a ma már Lapujtőbe olvadt hajdani Bocsár helységtől vette nevét. A bocsári nemesek először 1303-ban Somosujfalu határjárásakor említtetnek, mint szomszédok. A család első ismert őse: GYÖRGY fia BOCSÁRI JÁNOS 1330-ban élt; tőle a leszármazás szakadatlanul levezethető. 1540-ben BOCSÁRI (néha «MOTHARY») BALÁZS füleki várnagy, János király beleegyezésével nyeri örökös jog czímén Ráskay István nógrádi főispántól a nógrádmegyei Nagyfalut. 1580-ban BALÁZS fiai MOCSÁRY GYÖRGY és GERGELY Rudolf királytól adományban nyerték az Andornak (Heves várm.), Szemere (Borsod várm.), Mulyad, Lipta-Gerge, Közép-Haláp, Baglyasallya, Kazár, Kurtány, Keresztur, Dansa, Forró (Nógrád várm.) és Lubella (Liptó várm.) helységek- és pusztákban rejlő királyi jogot és ugyanezen évben – egyezség folytán – e birtokok tényleges tulajdonosai is lettek. Czímere: Kék paizsban zöld mezőn jobbra haladó, de balra néző karonás arany oroszlán jobbjában jogart tart, felemelt farka felett a paizs felső sarkában hatágú arany csillag, alatta a fogyó hold. Sisakdísz: ugyanezen oroszlán a csillaggal és holddal. Foszlányok: kék-arany, vörös-ezüst. Vallása: róm. kath., ev. ref. és ág. ev. IFJABB ÁG. (Ev. ref. vallású.) Ezen ágnak megalapítója BALÁZS füleki várnagy ifjabb fia GERGELY (1580–1603.). IMRE (szül. 1794., †1842. jun. 9). Neje: szandai SRÉTER Francziska (szül. 1805., †1885. decz. 17. Budapest, S. László és beniczei és micsinyei Beniczky Éva leánya). Gyermekeik: 1. LAJOS (szül. 1826. okt. … Kurtány), volt borsodvármegyei alispán és országgyűlési képviselő. Neje: LUX Anna (szül. 1827. Freiwaldau, †1865. jun. 19. Andornak), báró WESSELÉNYI Miklós özvegye. Esküvő: 1851. Birtoka: Andornak és Forró puszta. Lakás: Andornak. Gyermekeik: a) RÓZA (szül. 1852.). Férje: karcsai és egyházas-radóczi KARCSAY László. b) IMRE (szül. 1853., † 1903.). Neje: okolicsnói OKOLICSÁNYI Gizella, O. György és Szeky Johanna leánya). Birtoka: Szólát. Gyermekeik: a) ERZSÉBET. Férje: bilkei LIPCSEY Árpád. Esküvő: 1895. b) LAJOS, tart. cs. és kir. huszárhad apród. g) GYÖRGY. 2. RÓZA (szül. 1827. nov. 22. Kurtány, †1874. ápr. 29.). Férje: visontai KOVÁCH László (szül. 1827. okt. 26. Gyöngyös, †1889. máj. 7. Abbázia), volt országgy. képviselő és háznagy. Esküvő: 1850. 3. MÁRIA (szül. 1833. nov. 19. Kurtány, †1892. aug. 17. Andornak). 4. ILKA (szül. 1835. nov. 28. Kurtány, †1879. jul. 19. Egerfarmos). Férje: brezovai és egerfarmosi BREZOVAY László (†1898.), volt országgyűlési képviselő. 5. MIKLÓS (szül. 1837. nov. 1.). Neje: SZILÁGYI Mária (†). Birtoka: Szemere, Egerfarmos, Lipta-Gerge, Mocsár-Gerge és Karacs-Keszi. Lakás: Szemere. Gyermekeik:

a) ISTVÁN (szül. 1873. jan. 21.). Neje: bilkei LIPCSEY Gabriella (szül. 1880. márcz. 13. Tisza-Füred, L. Tamás és beniczei és micsinyei Beniczky Gabriella leánya). Esküvő: 1896. szept. 26. ugyanott. Lakás: Lipta-Gerge.

ARCANUM DVD. IV.

MORVAY. (Alsódraskóczi.) Trencsénmegyei család, mely nemességet 1655. május 7-én nyert Pozsonyban III. Ferdinándtól MORVAY JÁNOS és fiai MIHÁLY, JÁNOS és ISTVÁN személyében. Birtoka volt Halácson és Alsódraskóczon, honnan előnevét irja. Trencsénből már a nemességszerző fia JÁNOS Nyitramegyébe költözik, ISTVÁN utódai Trencsénben maradtak. Az Ugocsamegyébe szakadt ág kimutatható őse szintén JÁNOS, ki 1716-ban Garamvezekényben lakott s ez évben kap bizonyság levelet Trencsén megyétől. Fia ANDRÁS BICSKEY ANNÁt vette nőül s Bökényben, Ugocsában telepedett meg, két fia JÓZSEF és PÁL a család jelenleg virágzó két ágát alkotják. Címere: Kék pajzsban zöld mezőn kardot tartó barnamedve. Sisakdísz: a paizsalak növekvően. Foszlányok: kék-arany, vörös-ezüst. Vallása: ev. ref. A család jelen nemzedéke ANDRÁStól (†1773. okt. 5.) származik, kinek fiai JÓZSEF (1790–1808.) Ugocsa vármegye alispánja és PÁL (1788—1790.) Bereg-Ugocsa vármegye alispánja, (1798–1814) Bereg vármegye alispánja a család két ágát alapították. II. PÁL ÁGA. KÁROLY (szül. 1791. máj. 5. Sáros-Oroszi, †1854.), ügyvéd, 467Bereg vármegye tb. ügyésze. 1. neje: nagylónyai és vásárosnaményi LÓNYAI Zsuzsánna (L. László, kir. tan. alispán és Platthy Mária leánya). 2. neje: BOTKA Teréz. Gyermekei: 2. nejétől: I. KÁROLY (szül. 1829). Neje: kákonyai KECSKÉS Julia. Lakása: Margita (Bihar várm.). Gyermekeik: 1. TIHAMÉR (szül. 1856.), főszolgabiró. Neje: ERTSEY Crescentia. Lakás: Mező-Kászony. Gyermekeik: a) SAROLTA (szül. 1882.). b) ZSIGMOND (szül. 1884.). c) GÁBOR (szül. 1886.). d) ANDRÁS (szül. 1898.). 2. SZERÉNA (szül. 1858.). Férje: SZILÁGYI Zsigmond, főmérnök. 3. GABRIELLA (szül. 1862.). Férje: LOVÁSZ Gábor, főszolgabiró. 4. KÁROLY (szül. 1866.), kir. aljárásbiró. Neje: KAZINCZY Ilona. Gyermekeik: a) KÁROLY (szül. 1894.). b) LÓRÁNT (szül. 1895.). c) ZOLTÁN (szül. 1897.). 5. LÓRÁNT (szül. 1868.). 6. JULISKA (szül. …, † …).