xiv. évfolyam 7. szám 260 ft vi. fôzôverseny · ingyenes szrések: ű kardiológia – ekg...

28
5 999527 789992 XIV. évfolyam 7. szám 260 Ft Boldog születés- napot! 20 éves a Magyar Köztársaság A következô séta 100 éve avatták Kossuth Lajos szobrát Pécelen Herend a kastélyban Irány a nagyvilág! Hálaadó ünnep Pécelen „Érik a szôlô” Dr. Varga László, az ESE háziorvosa XIV. évfolyam 7. szám 260 Ft Pécel–Isaszeg–Gödöllô Kistérségi Kulturális és Közéleti Folyóirat 2009. október

Upload: others

Post on 08-Sep-2019

0 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

5 999527 789992

XIV. évfolyam 7. szám 260 Ft

Boldog születés-napot! 20 éves a MagyarKöztársaság

A következô séta

100 éve avatták Kossuth Lajos szobrát Pécelen

Herend akastélyban

Irány anagyvilág!

Hálaadó ünnep Pécelen

„Érik a szôlô”Dr. Varga László,az ESE háziorvosa

VI. FôzôversenyESE Alemanyi Erzsébet Segítô Ház, Isaszeg

2009. szeptember 25.

Cikkünk a 16. oldalon olvasható.

Molnár János paródiái nagy sikert arattak

Sokan voltak résztvevők és drukkerek

A fi nom ételek mindenkit felderítettek

Horváth István tolmácsolta Isaszeg polgármesterének

üdvözletét

Várnai Attila hatodik főzőversenyünk állandó,

önkéntes zenésze

Munkában a zsűri tagjai: Mészáros Piroska, Könczöl Gábor, Fogarasiné Deák Valéria és

Nagy Erzsike

A Segítő Ház időseinek és fi ataljainak műsora

XIV. évfolyam 7. szám 260 Ft

Pécel–Isaszeg–Gödöllô Kistérségi Kulturális és Közéleti Folyóirat 2009. október

Praktikus trükköket tanultak egymástól a résztvevők

A jókedvben a táncos lábak nem maradtak tétlenek

2009. októberESE Híradó2

PROGRAMAJÁNLÓ

ô

Október 6. Aradi vértanúk napja – városi megemlékezés az Isaszegi Történelmi Napok keretein belül.Helyszínek:17.00 Katonapallag18.00 Szoborhegy – HonvédszoborKözreműködnek a Damjanich János Általános Iskola tanulói és a Csata Táncegyüttes tagjai.Október 10. Natura Nap – Ép testben ép lélekIngyenes szűrések: Kardiológia – EKG vizsgálat, rizikószűrés – koleszterin és vércukorszint mérés, testzsír-arány és vérnyomásmérés, onkológiai vizsgálat – életmód tanácsadás, ortopédiai vizsgálat (gyerekeknek és időseknek egyaránt), szemészeti vizsgálatA vizsgálatok célja: a kezelést igénylő emelkedett koleszterin szint kiszűrése, a cukorbetegség vagy az arra való hajlam korai felismerése. A szűrések után tájékoztatjuk az eredményekről és kérjük, hogy jelentkezzen családorvosánál!A Művelődési Otthon épületében a Natura Nap ideje alatt több, az egészségmegőrzéshez kapcsolódó tanácsadás és bemutató is az érdeklődők rendelkezésére áll: biotej és termékkóstoló, vásár, életmódjavítás táplálék kiegészítőkkel (tanácsadás – vásár), láb állapotának számítógépes vizsgálata (ingyenes), vitamin – antioxidáns mérés – orvosi tanácsadás (minimális térítéssel), csontsűrűség mérés, aurafotóElőadás: Út a FÉNY felé – 9 perc a klinikai halál állapotábanVajon mi történhet velünk halálunk után? E sokakat érdeklő kérdés évszázadok óta foglalkoztatja az emberiséget. A válasz ott rejtezhet a klinikai halált átélt emberek beszámolóiban. Putnoki Tibornak kórházi kezelés közben 9 percre leállt a szíve. Hogy mit élt át ez idő alatt, és hogyan változtatta meg életét a Fénnyel való találkozása, elmeséli 2009. október 10-én 18 órától az „Út a FÉNY felé” című előadásában. Az előadás előtt (17 órától) és a szünetben Eduard Szuhari (hárfa), David Yengibarian (harmonika) és Kézdy Luca (hegedű) művészek játékát hallgathatják, valamint Kolozsvári Grandpierre Károly festőművész alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők.Október 12. 17.00 Pályaválasztási Börze Számos középiskola és gimnázium képviselőinek meghívásával szeretnénk megkönnyíteni a város általános iskolás gyermekeinek a pályaválasztást. Az iskolák előadásokkal, és szóróanyagokkal mutatják be intézményüket.Október 17. Az Isaszegi Nyugdíjasok Baráti Körének bálja.Október 18. 17.00 Posta Imre előadás és könyvbemutatóOktóber 20. 18.00 Bereczky Ildikó „Pontokból” című grafi kai kiállításának megnyitója.Október 23. Városi megemlékezés a Szoborhegyen a Kopjafánál az 1956-os forradalom, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából. Ünnepi műsorral és koszorúzással emlékezünk a forradalom eseményeire.Közreműködnek a Gábor Dénes Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Számítástechnikai és Informatikai Szakközépiskola és Szakképző Intézmény tanulói.Október 29. 9.00-12.00 Ugrabugra Játszóház (3-6 éves korig előzetes bejelentkezéssel)Október 31. 17.00 Megemlékezés az ’56-os Forradalomról.

Városi rendezvény:Október 24. Idősek Világnapja a Madách úti TornaterembenSzolgáltatások:Október 5. 18.00 KRESZ tanfolyam; jelentkezés és tájékoztatás!Október 12. 11.00-13.00 A.S.A ügyfélszolgálat a Művelődési Otthon előterében.Kiállítások:Október 6-19. Porcelán kiállításOktóber 20-tól Bereczky Ildikó „Pontokból” című grafi kai kiállításaCsoportjaink fellépései:Gaudium Carminis Kamarakórus Október 3. Népzenei találkozó – VálOktóber 10. Egyházi Kórustalálkozó - VácCsata TáncegyüttesOktóber 4. Szüreti Vigalom – TörökbálintOktóber 24. Közép-Magyarországi régiós néptánctalálkozó – RákospalotaA programok változtatásának jogát fenntartjuk!

Verseczkyné Sziki Éva igazgató

ESE Pitti Katalin Idôsek Klubjánakprogramjai

Pécel, Pihenô u. 2.e-mail: [email protected]

Tel./fax: 06-28/454-076, 06-28/454-077

Október 6. (kedd): Az aradi vértanúkra emlékezünk, vendégünk Heltai Miklós, nyugalmazott gimnáziumi igazgatóOktóber 8. (csütörtök): Szüreti bál – zenél K.O. Laci és csa-pata Október 13. (kedd): Barabás Kata és Csaba útifi lmjeOktóber 15. (csütörtök): A magyar operett napjára em-lékezünkOktóber 20. (kedd): A lelki egészség világnapja – vendégünk Reisinger János professzorOktóber 22. (csütörtök): A halottak napjáról beszélgetünk Orosz Ferenc református lelkésszel Október 27. (kedd): Barkácsdélelőtt – sírcsokrok készítéseOktóber 29. (csütörtök): Emlékezés – akik már nem lehetnek közöttünkNovember 3. (kedd): Barabás Kata és Csaba útifi lmjeNovember 5. (csütörtök): Beszélgetés Bálint József zenetanár-ralNovember 10. (kedd): Márton-napi vigalom K.O. Lacival és csapatávalHétfőnként számítógépes oktatás (megfelelő számú jelentkező esetén, később egyeztetett időpontban)Szerdánként 11 órától a színi- és dalkör próbája Péntekenként régebbi eseményeken készült felvételek vetítése Klubunk munkanapokon 7.30-tól 16 óráig tart nyitva. A fenti programok, előadások 11 órakor kezdődnek, melyekre min-denkit szeretettel várunk. Előzetes egyeztetés alapján fodrász, kozmetikus, pedikűrös szolgáltatás igényelhető kedvezményes térítési díj ellenében. Lehetőség van ingyenes vérnyomás- és vércukorszint-mérésre.

Dózsa György Muvelôdési Otthon és Múzeumi Kiállítóhely2117 Isaszeg, Dózsa György u. 2., Tel.: 28/582-055, fax: 28/582-056

e-mail: [email protected], web: www.dozsamuvotthon.atw.hu

2009. október ESE Híradó 3

ESE Híradó kistérségi közéleti és kulturális havi folyóirat a civilekért A lap ára: 260 Ft

Szerkesztőség és hirdetésfelvétel: 2119 Pécel, Pihenő u. 2. Telefon/fax: (36)28/454-076, (36)28/454-077 • www.egymast-segito.hu • e-mail: [email protected], • Kiadja: Egymást Segítő Egyesület (ESE) • Felelős kiadó: Némethy Mária • Olvasó szerkesztő: Rádi Zoltán • Felelős szerkesztő: Apróné Orosz Margit • Szerkesztőbizottság: Apróné Orosz Margit, Bense Balázs, †Cser László, Cserepes Tímea, Csontos Tamásné, Durkó Sándor László, Fábián Lászlóné, Hídvéghy Margit (fotó), Ivánkovics Zoltán, Némethy Mária, Parajdi Olga, Szabó Zoltán, Tasnádi Katalin, †Barna Topurek Tamás • A folyóiratban megjelent cikkek tartalmáért egyszemélyben az írója a felelős. • Nyomás: Manuta nyomda, telefon: (36)30/636-0336 • Nyomdai előkészítés: Tökéletes Másolat, www.tokmas.hu • Engedélyszám: B/PMF1393/P/1994 HU ISSN 1785-2013 • Megjelenik minden hónapban. ESE isaszegi telephelye: Alemany Erzsébet Segítő Ház 2117 Isaszeg, Nap u. 2/b. Tel./fax: (36)28/582-425, (36)28/582-426, e-mail: [email protected]

20 ÉVES A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

1989. október 23-án megszületett a Magyar Köztársaság. Nehéz szülés volt, sokan akartak bábáskodni az újszülött felett.

Hogyan történt ez? Hogyan zajlott a rendszerváltás, milyen események vezet-tek a köztársaság kikiáltásához? Nézzük a legmeghatározóbbakat címszavakban!1989. január 28-án Pozsgay Imre 1956-ot népfelkelésnek nevezi a rádióban. 1989. március 15-én több tízezres tüntetés volt Budapesten. Beszédet mondott Kis János, Orbán Viktor; Tamás Gáspár Mik-lós felszólított a Varsói Szerződésből való kilépésre. A Szabadság téren, a Magyar Televízió lépcsőjén Cserhalmi György felolvasta a tüntetést szervező ellenzé-ki szervezetek 12 pontját. A hivatalos tömegtájékoztatás, elsősorban a televízió csak néhány mondatban, hiányosan és torzítva számolt be a tüntetésekről. 1989. március 22-én megalakult az Ellen-zéki Kerekasztal (EKA). 1989. május 2-án hirdették ki egy nemzetközi sajtótájékoztatón Hegyes-halomban a vasfüggöny lebontásának megkezdését. Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter 1989. június 27-én személyesen is részt vett a bontásban.1989. május 20–21-én az MSZMP re-formköreinek első országos tanácskozása Szegeden.1989. június 13. és szeptember 18. között politikai egyeztető tárgyalások folytak az EKA és az MSZMP képviselői között az ún. sarkalatos törvények megalkotásáról. Ezeknek a törvényeknek az 1985-ben választott országgyűlés általi elfogadá-sa teremtette meg a rendszerváltás jogi kereteit.1989. június 16. Nagy Imre és mártírtár-sainak ünnepélyes újratemetése a Hősök terén több százezer fő részvételével. Or-bán Viktor éles hangú beszédben köve-telte a szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonását. 1989. július 6. A Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette Vida Ferenc bíró 1958. június 15-i ítéletét, és bűntelennek je-

lentette ki Nagy Imrét és vádlott-társait. Ugyanezen a napon hetvenhét éves ko-rában meghalt Kádár János. 1989. augusztus 19. A Páneurópai Piknik három órára megnyitotta a vasfüggönyt. 1989. szeptember 10-én a magyar kor-mány megnyitotta az ország nyugati határát az NDK-menekültek előtt. 1989. szeptember 18-án véget értek a nemzeti kerekasztal-tárgyalások. A meg-állapodást az SZDSZ és a Fidesz nem írta alá. 1989. október 7–10. Az MSZMP XIV., utolsó kongresszusán a küldöttek döntöt-tek a párt megszüntetéséről és Magyar Szocialista Párt néven új, demokra-tikusan működő párt alapításáról. Az MSZP örökölte az MSZMP vagyonát. Az átalakulást ellenzők Thürmer Gyu-la vezetésével 1989. december 17-én újjáalakították az MSZMP-t, melynek Központi Bizottságában tag lett a párt két korábbi politikusa, Grósz Károly és Be-recz János. 1989. október 23-án, déli 12 óra 3 perc 28 másodperckor Szűrös Mátyás ideig-lenes köztársasági elnök a Parlament egyik teraszáról kikiáltotta a harmadik magyar köztársaságot (bár a „harmadik” köztársaság nevet kapta, valójában ez a második, ugyanis 1918-ban a népköztár-saságot kiáltották ki). (forrás: Wikipédia)

Amikor egy ember 20 éves lesz, család-ja, barátai köré gyűlnek. Gyakran nem önálló még az ifjú, a szüleivel lakik, talán még iskolába jár, de mégis, a 20. születés-nap valahogy más, mint a 19. volt.

20 éves a Magyar Köztársaság. Felnőtt-e már? Ezt döntse el mindenki maga. De akár felnőtt, akár nem, a mi feladatunk, hogy az ünnepet széppé, feledhetetlenné varázsoljuk.

A gondokat, bajokat egy csapásra nem tudjuk megoldani. De egy valamit tudunk: szépen ünnepelni, széppé tenni október 23-át. Legyen ez a nap az öröm, a büsz-keség napja!

Boldog születésnapot, Magyar Köztár-saság!

Veszelszki Éva

Boldog születésnapot!20 éves a Magyar Köztársaság

TARTALOM

Programajánló 2Boldog születésnapot! 20 éves a Magyar Köztársaság 3100 éve avatták Kossuth Lajos szobrát Pécelen 4-5Keligerné Nyerges Erika: Ketten 5Irány a nagyvilág! 6-7Herend a kastélyban 8VI. Könyv-tárgy Biennálé 9Mistelbach és Pécel 9A következő séta 10-11Keligerné Nyerges Erika: Ősz és tavasz között 11Árnyékmagyarország 11Képzeletek 12-13Az örök fiatalság titkaBeszélgetés Dr. VargaLászlóval 14-15A történelem bennünk él 15A Fényben 15Öhöm és egyéb finomságok az isaszegi főzőversenyen 16A sokarcú művészet 17Péceli lovasok Isaszegen 18A lovaktól nem kellmegijednetek! 19Hálaadó ünnep Pécelen 20-21A klubban történt 22-23Az Állatkertben jártunk 23„Érik a szőlő” 24Borban az igazság 25Sósat édesre, édesre sósat! 26Házhoz menő szelektív szemétgyűjtés Pécelen 27Kezdődhet az aszfaltozás 27

2009. októberESE Híradó4

ÉVFORDULÓ

100 éve avatták Kossuth Lajos szobrát Pécelen

A hír igaz, azonban az ünneplés korántsem erre az egy évre, nem erre az egy ünnepségre korlátozódott.

Néhány éve a „Sétáljunk együtt Pécelen…” sorozatban egy külön részt szenteltem a Kossuth-szobor és Kossuth személyéhez kapcsolódó péceli ünnepségeknek, így most természetesen ennek az írásnak az alapján kezdtem újabb adatok keresésébe. Ma is, ahogy azokban az években is, a rendelkezésemre álló könyvek, korabeli PÉCZEL c. újság adatait vettem alapul, ma már kiegészítve az interneten elérhető információkkal.

Kossuth Lajos ünneplése Pécelen születésének 100 évfordulója alkalmából kezdődött, és tartott éveken át. A ma is látható Kos-suth-szobor elkészültével, felavatásával ez a több éven át tartó gyűjtés, szervezés, az adakozás és a rengeteg tennivaló határozta meg ezt a hatalmasra sikerült szoboravatási ünnepséget.

Az én értékrendem szerint – mivel van bőven mit megismertet-ni a jelenben élőkkel –, időrendi sorrendben próbálnám elmesél-ni a történteket.

A korabeli községi jegyzőkönyvek (idézet Galgóczy József könyvéből 1896) tanúsága szerint a századvégi Pécel legnagyobb tere a Templom tér volt, mely a mai olvasó számára így írható le:

„…Utszák szerint való elnevezéssel az 1886-ik évben rendezte-tett a község, amikor is az 1886. jul. 18-án tartott községi gyülés jegyzőkönyvének 3-ik pontja szerint következőleg jeleltettek meg az utszák és terek:

…12, Templomtér, a községháztol hosszan nyuló szélesterület-tel, a község közepén végig, a Singer házig. A vasuttól jöve bele torkollik egyik oldalrol a Kovács Illés, másikrol a Szemere Pál utsza: ezek összejövetelénél van a községház (ezt az épületet bontották le 2002. júliusában), mellette a közbirtokossági régi regále pincze, az előtt a heti vásártér: a tér oldalán az egyik oldal-rol a régi Kovács Illés-féle, most Korányi földszintes kastély, parkkal, a régi Ráday Pál, most dr. Horváth Gyula udvarház (a volt OTP), a régi gr. Ráday, most Kelecsényi emeletes kastély, parkkal, a tornyos ev.ref. templom,

más oldalról a régi Szemere, most Keiner ház, a Haas örökösök, régen Eckstein háza, özv. báró Prónay Istvánné, szül. Nádasdy

Anna grófnő földszintes kastélya, terjedelmes kerttel, a Rémy Róbert, Jeszenszky, Szabó házak:

a templom alol az ev. ref. paplak, a ref. iskola, a régi Fáy Fe-rencz, most Pekáry ház (ma a Művelődési Ház), több budapesti nyaraló ház,

más oldalrol a László, a régi Sárközy, most Erdey ház (ma Ze-neiskola), nagy árnyas kerttel.”

Tehát Kossuth Lajos születésének ünneplése Pécelen 1902. szeptember 12-én kezdődött, amikor Pekáry István földbirtokos az akkor saját tulajdonában lévő Piac teret – az akkori Templom tér egy részét – adta a község tulajdonába, így lett Kossuth tér Pécel legforgalmasabb teréből. S hogy honnan az információ? „…Csak később az 1909. szeptemberében tartott Kossuth-szobor avatásának ünnepségéről, a „PÉCZEL” hasábjain megjelent be-számolóban szól egy félmondat, miszerint „…Hálával és elis-meréssel emlékezett meg…, továbbá Pekáry István földbirto-kost, aki a Kossuth térnek nevezett területet a község birtokába juttatta…”.

Ha kronológia szerint haladunk, akkor tehát valóban Kossuth Lajos születésének 100. évfordulóján kezdődött az ünnepségso-rozat a legfontosabb tennivalóval; helyet kapott a község, hogy elkészíttethesse, legyen hol felállíthassa saját Kossuth-szobrát.

Azonban a – számomra – ma már legendás összefogás, ada-kozás itt nem ért véget.

Idézet ismét a már megjelent cikkből: 1904. június 12. A „PÉCZEL” c. újság vezércikkének címe:

Szobrot Kossuthnak! „…Igaz öröm töltötte be lelkünket, midőn megindult a gyűjtés, hogy Kossuth Lajosnak községünk-ben emléket állítsunk. …Községünk hazafi as polgárságán van a sor, hogy e szent ügy érdekében úgy példával, mint serkentő buzdítással velünk együtt működjék!…”

1905. szeptember 3-án a 20 tagú Kossuth Emlékbizottságnak szervezésében ünnepel a község apraja és nagyja. A „Kossuth-serleg” felavatásának ünnepe ez, és ezen a napon készült az alábbi

„Alapítólevél.Péczel község közönsége 1902. szeptember hó 21-én nagy

hazánkfi a, Kossuth Lajos születésének 100 éves évfordulóját ün-nepelte egy szívvel lélekkel. Ez alkalommal választott egy 20 tagú bizottságot, melynek kötelességévé tette, hogy Kossuth La-jos születésnapjának megünnepléséről minden évben gondoskod-jék mindaddig, míg az egyidejűleg megindított gyűjtés lehetővé nem teszi, hogy a magyar szabadság lánglelkű szószólójának községünkben maradandó emléket emelhetünk. Az állandó em-lék felállítása után pedig gondoskodjék ezen állandó, önmagát kiegészítő bizottság a Kossuth-kultusz ébrentartásáról.

1903-ban Kossuth Lajos születése napján a 20-as bizottság e-gyik tagjának, dr. Zolnay Jenő vármegyei tiszti főügyésznek in-dítványára, Kossuth Lajos emlékére e serleg elkészítése határoz-tatott el, s nyomban megindult és azóta folytatott adománygyűjtés lehetővé tette, hogy ezen serleg a mai napra elkészüljön, felavat-tassék és rendeltetésének átadassék. Rendeltetése e serlegnek az, hogy minden évben egyszer, mikor a község közönsége Kossuth Lajos születése napját ünnepeli, a 20-as bizottság által kijelölendő díszszónok által ürítessék ki a nagy halhatatlan érde-meit és a nevéhez fűződő szent eszméket méltató ünnepi beszéd kíséretében. Más célra e serleg fel nem használható.

Ezen serleg szekrénybe zárva Péczel község elöljáróságának megőrzés végett átadatik, és az elöljáróság a Kossuth emlék

A százéves Kossuth-szobor a 100. évfordulón

2009. október ESE Híradó 5

ÉVFORDULÓ

Péceli ünnepi eseménysorozat az 1956-os forradalom és szabadságharc és a Ma-gyar Köztársaság kikiáltásának 20. évfor-dulójára

Október 20. kedd 18 óra „A húsz éveseké a világ” – Találkozó az 1989-ben született péceli fi atalokkal a Pécel GalériábanOktóber 21. szerda 18 óra Zsoldos Béla amatőr képző-művész Ráday-kastély ihlette alkotásaiból kiállítás megnyitója a Pécel GalériábanOktóber 22. csütörtök 18 óra Visszaemlékezés 1956-ra és 1989-re Almási László fotóművésszel a Pécel Galériában Október 23. péntek 16 óra Koszorúzás Pécelen a Kálvin téren

17 óra Ünnepi tanári hangverseny a Zeneiskolában, közben a Szemere Iskola diákjainak megemlékezéseOktóber 24. szombat16 óra Fészer Alkotóközösség kiál-lításának megnyitója a Szemere Pál Művelődési HázbanOktóber 30-31. PÉCEL EXPO Péceli cégek, vállalkozások seregszem-léje, bemutatkozása a Szemere Iskola aulájában és szabad területein.Megnyitó: 2009. október 30. du. 16 óra, zárás: 2009. október 31. 16 óraSzervező:Pécel Város Polgármesteri Hivatala és a Szemere Pál Általános IskolaJelentkezés és információ: Ivánkovics Zoltántól kérhető (e-mail: [email protected], telefon: 30/954-8762, fax: 28/455-342)

20-as bizottsága mindenkori elnökének írásbeli elismervényére szolgáltathatja csak ki céljainak megfelelő használat végett.

Kelt Péczelen egyezerkilencszázötödik év szeptember hónap harmadik napján.

A Kossuth emlék 20-as bizottsága: Arany Gusztáv református lelkész, Horváth Pál h. ügyvéd, dr. Bendel József községi orvos, Jamriska Lajos községi jegyző, Nagy Árpád gőzhajózási ügy-nök, Bredár József vasúti őr, Jeszenszky Sámuel, Sallai Péter községi bíró, Csikós István kesztyűs, Kállay Ferenc református tanító, Skuts Sámuel kereskedő, id. Fáy Béla, Kelemen Kajetán ügyvéd, Turtsányi Vilmos MÁV hivatalnok, Faragó Lajos szabó, Kemény Dávid bérlő, dr. Zolnay Jenő Pest m.t.b. főügyész, dr. Goldner Gyula orvos, Könye Viktor Rókus korházi ellenőr.”

A serleget Handelsmann Béla péceli aranyműves és ötvös készítette, az erdélyi Bethlen-féle régi serleg mintájára.

Az Alapítólevél díszes, oklevélszerű. Bekeretezetten, a gyönyörű serleg fényképmásolatával együtt a Községháza tanács-termét díszítette, még 1944 nyarán is, alatta egy üvegezett zárt szekrényben volt a serleg. … (Sétáljunk .... idézet vége)

A fönt, ismét leírt „Kossuth-serleg” nyomára sajnos azóta sem sikerült rábukkanni, ezért tartom fontosnak ismét leírni, felhívni a fi gyelmet arra, hogy mennyire fontos, a község történetének megismerésében meghatározó szerepet játszó tárgy felkutatá-sa. Az eltűnt Kossuth-serleg közadakozásból készült… Tehát pontosan szimbolizálja ismét, a péceliek községük javáért egy emberként mozdulni hajlandó, önkéntes összefogását. A serleg utolsó ismert helyét és pontos leírását ezért szeretném ismét közreadni.

Haladjunk időben és térben tovább az ominózus évforduló időpontja felé!

Mivel a már említett könyvekben, korabeli újságban nem talál-tam túl sokat magáról a szobor készítőjéről, ezért akkor csak a nevét tudtam leírni. Ma már szerencsére létezik az internet, így a világhálón keresve-kutatva, némi ismertetőt írhatok a szob-rászról, aki megalkotta a városunk főterén azóta is álló szobrot.

A péceli Kossuth-szobrot Horvay János szobrász (Pécs, 1873. május 29. – Budapest, 1944. november 19.) készítette a község felkérésére.

Horvayról születési adatain túl annyit lehet tudni, hogy tanul-mányait az Iparművészeti Iskolában végezte, majd 1891 és 1898 között állami ösztöndíjjal Bécsben tanult. Több külföldi tanulmányutat tett (Párizs, 1901; Olaszország, 1902; Amerikai Egyesült Államok, 1928), majd 1897-től Budapesten élt.

Kossuth Ferenc barátja volt, 1902 és 1908 között évente két-három szobrot, portrét, szoborcsoportot készített a szabadságharc vezéréről. Lyka Károly kifejezésével, a „Kossuth-szobrok spe-cialistája” lett, húsz Kossuthot ábrázoló szobra áll az ország különböző közterein, sőt kint a nagyvilágban is több szobor elkészítésével bízták meg. (1929-ben a barcelonai nemzetközi kiállításon Grand Prix-díj Beethoven szobrára; majd Mecsekal-jai előnévvel nemességet kapott a királytól karánsebesi Erzsébet-szobráért; Kossuth-szobor, 1928, New York)

Internetes oldalán külön a péceli szobor nem szerepel a listában, azonban az időrendiség és a felsorolás alapján igen jól beilleszthető oda.

Az alkotóművész bemutatása után most már nincs más hátra, minthogy felidézzük azt az 1909. szeptember 26-át.„…A Községháza előtti térre Horvay János szobrászművész készítette el Kossuth két és fél méter magas, terméskő alapon nyugvó, arccal déli iránynak forduló bronz mellszobrát, melyet az 1909. szeptember 26-án rendezett, igen jelentős és hosszú időre emlékezetes ünnepségen lepleztek le. Az ünnepségen Kossuth Lajos fi a, Kossuth Ferenc mellett a politikai élet jeles személyiségei vettek részt.” (Sétáljunk együtt Pécelen…3. rész – 2002. augusztus)Eddig a történet. Teljes részletességgel az ünnepségen elhangzó beszédeket is Varga Mihály: „Pécel története” c. könyvében olvashatják. Kedves Olvasó! Ahogy 2002-ben, ma is arra kérem, hogyha a fenti szövegben leírt „Kossuth-serleg”-ről fényképet, képeslapot, újságcikket őriz, vagy esetleg 1944 utáni sorsáról bármilyen információval rendelkezik, segítsen! Az ESE Híradó szerkesztősége a legapróbb adatot is hálás köszönettel fogadja!

Csontos Tamásné

Felejthetetlen október Keligerné Nyerges Erika

Ketten

Gyere, ülj ide mellém... Kedves... Hagy érjen a vállamhoz a vállad! Érzed? Az éjszaka elpihen, ásít, halkan moccannak csak a vágyak...

Pislog a hold az ablakban, s csak néha kopog be a szél a szobába. Meglebben a függöny – elernyed. Biztos nyugtalan ma az álma...

Ketten ülünk itt. A homályban a sóhaj fellebben, elalszik, kék gázláng – ahogy éget. Eltűnik, nyoma sincs... már elfojtva parázslik – – Hajnalra úgyis a fény vet neki véget...

2009. októberESE Híradó6

ERDÉLYI HANGVERSENY-KÖRÚT

A Péceli Gyermek- és Ifjúsági Kórus eddig sem volt tétlen, most azonban Szilágyiné Szalai Zsuzsa vezetésével gondolt egy „merészet és nagyot”, és elindult a nagyvilágba. Pontosab-ban a Partiumba és Erdélybe, hogy hangjával, muzsikájával minél több embert megörvendeztessen. Gigászi munka előzte meg az utat, amely során több buktatóval kellett megküzdeniük a szervezőknek, de az indulásra minden a helyére került, rendeződött. Több mint ötven gyermek és fi atal, valamint egy tucat felnőtt kísérő indult útnak augusztus 22-én, hogy ugyan-aznap már föl is lépjenek a nagyszalontai művelődési házban az árvaházi gyermekek előtt. Kicsit fáradtan, de maxi-mális lelkesedéssel énekelt a kórus a nagyon érdeklődő és fe-gyelmezett publikumnak. Az előadásról méltató cikk jelent meg a hajdúsági város egyik helyi lapjában. A koncert után az árvaház vezetője és a nevelők meghívták a csapatot, hogy lá-togasson el a gyermek-otthonba, ahol egy jóízű dinnyézésre is maradt idő. A kórust kísérő fúvósok a kellemes naplementében

egy rögtönzött műsort is összehoztak. Képzeljünk el egy óriási, vadvirággal benőtt területet, amelynek közepén egy régről ott-maradt faemelvény áll. Az emelvényen a fúvósok játszanak, körülöttük pedig az árva gyermekek táncolnak, hancúroznak… Késő este, élményekkel telítve érkezett a kórus a szálláshelyre, a nagyváradi Partium Keresztény Egyetem kollégiumába.

A következő nap délelőttjén a csoport kettévált. A gyerekek néhány felnőtt társaságában elindultak fölfedezni a festőien szép, szecessziós épületekkel zsúfolt belváros utcáit, míg a fi -atalok remekbeszabott koncertet adtak a nagyváradi baptista imaházban. Délutánra – egy kiadós pihenő után – a csapat újra egyesítette erőit, immár a gyönyörű, monumentális székes-egyház falai között adva nagysikerű koncertet. Bármely kórus életében kiemelkedő élmény ilyen ragyogó akusztikájú, hatal-mas terű épületben koncertezni. Nem volt ez másképp a péceli kórus esetében sem. Hatalmas élmény volt hallani, ahogy a hang az éneklés befejezése után is ott él és lüktet a levegőben.

Este az otthonukká tett kollégiumi folyosón szülinapost is köszöntött a kórus, majd nyugovóra tért a másnapi hosszú út előtt.

Igen, valóban hosszú és embert próbáló út várt ránk, és ez alatt leginkább nem a megteendő út távolságát kell érteni, bár az sem volt rövid. Az előző nap megtámadta a csapat néhány tagját egy alattomos, heves rosszullétet, hányást-hasmenést okozó vírus. Nos, ez némi aggodalommal töltött el minket. Ugyanakkor fel-

szabadítólag hatott az a tudat, hogy két nap elteltével három sikeres, változatos, szép szereplést hagytunk a hátunk mögött. Úgy éreztük, túl vagyunk a nehezén, és nem is sejtettük, hogy az elkövetkező napokban még milyen kalandok várnak ránk. Mindenesetre a harmadik nap küszöbén egyet világosan tud-tunk: túl sokat időzni egy megállásnál sem szabad, mert a kórus egyik fő szponzora, aki már a szervezési munka útvesztőiben is e nemes ügy kapcsán az énekes társaság szimpatizánsává lett, a péceli Reinprecht István, egészen pontosan du. 17 órakor az ákos-falvi pékségében várt bennünket a legkiválóbb házi pálinkával, s a legropogósabb pogácsával, melyet valaha feltálaltak nekünk. Mesébe illő jelenet volt, betegeink is lassan lábra kaptak a meglepetéstől, amit a szíves fogadtatás jelentett (persze egy per-cig sem megfeledkezve Ács Ildi néni folyamatos szakértői gon-doskodásáról!), de az aznapi kaland ezzel még koránt sem ért véget. Átgurultunk a szomszédos Backamadarasra, ahol a már említett R. István vendéglőjében folytatódott a „dorbézolás”. Épp elkészült a remek tarhonyás pörkölt, amelyből mindenki dugig ehette magát, miközben a kellemes atmoszférában e nagyszerű helyiség polgármesterével és tiszteletesével az erdélyi ma-gyarság sorsáról beszélgethettünk, aznap már nem először... Mert mindenképpen meg kell említeni Kalotaszeg egyik nevezetes városát: Bánfi hunyadot, ahol egy csodálatos XIII. századi alapokon nyugvó, fatornyos református templom lelkészének feleségétől hallhattunk pár órával korábban magyarságunk fon-tos kérdéseiről, múltról és jelenről sok-sok értékes gondolatot, melyet kicsik és nagyok pisszenés nélkül, szájtátva fi gyeltek. Énekszóval köszöntük meg a nem mindennapi lelki táplálékot. A már említett backamadarasi fogadtatásunk a helybéli templom kertjének 1867-ben ültetett ősfája lombjai alatt ért véget. Majd fél óra sem telt bele, s máris az aznapi éjszakánk helyszínén, Koronkán gyönyörködhettünk a Nap lenyugvó sugaraiban.

Másnap, ahogy haladtunk egyre beljebb és beljebb Székelyföld szívébe, a táj kimondhatatlanul széppé, izgalmasan vonzóvá kez-dett válni. Minden oldalról hegyek, zubogó patakok, gyönyörű, hatalmas fenyvesek vettek minket körül. A csodaszép erdélyi táj annyira hatalmába kerített minket, hogy szinte észbekapni sem volt időnk, s máris a székelység központjában, Székelyudvar-helyen találtuk magunkat. Egy jóleső ebéd után, melyet a helyi Lovas panzióban költöttünk el, akadt még egy kevés időnk az aznapi próba ill. templomi koncert előtt, hogy elrendezkedjünk,

Irány a nagyvilág!

Csoportkép a világjárókról

A kórus templomi koncertje

2009. október ESE Híradó 7

ERDÉLYI HANGVERSENY-KÖRÚT

és akklimatizálódjunk az előttünk álló 3 napban szállásunkként szolgáló, Tamási Áronról elnevezett öreg kollégiumban, ahol épp a szokásos nyárvégi felújítási munkálatok zajlottak.

A következő napok jórészt kirándulással teltek, s mivel az időjárás is kedvezően alakult, így igazán szép emlékeket őrizhetünk a zetelaki víztárózóról, a gyilkos-tavi, békás-szo-rosi látnivalókról. Az óriási, függőleges sziklafalak tiszteletet parancsolóan meredeztek előttünk, közöttük bandukolva csak parányi hangyaseregnek érezhettük magunkat.

Nagyszerűen sikerült a hargitai túránk is! A hegység egyik kis falujától, Ivótól utánfutós traktorok cipeltek fel bennünket a híres madarasi síparadicsom menedékházaihoz, ahonnét gya-log folytattuk kalandtúránkat a Madarasi Hargita 1800 m magas tetejére. Leírhatatlan az a tájkép, mely a szemünk elé tárult. A természet szépségén, a vadregényes táj megkapó vonzalmán túl ámulatba ejtett bennünket az a „szentély”, ahova hirtelen csöp-pentünk. Kopjafák, zászlók, kövekből, szikladarabokból kirakott feliratok, emlékoszlopok árulkodtak a magyarság határokat nem ismerő összetartozásáról. Mámoros érzelmekkel telve pihenget-tünk a hegytetőn, s bár Jézus tanítványaihoz, Péterhez, Jakab-hoz, Jánoshoz hasonlóan legszívesebben még jó néhány órára letáboroztunk volna itt, akárcsak ők mesterükkel a Megdicsőülés Hegyén, sajnos mi sem maradhattunk túl sokáig. Lenn a völgyben már várt ránk egy-egy nagy tányér kiadós, székelyesen elkészített „villás-gulyás” frissen sült cipóval, házi pálinkával, üdítővel.

A testet-lelket magasba emelő szép kirándulást követően ud-varhelyi szállásunkon már csak annyi időnk maradt, hogy egy kis ejtőzés után, újra pozícióba hozzuk megfáradt tagjainkat, ráhangolódva az utolsó nagy bevetésre: az esti szentegyházi záró koncertünkre. Az elmúlt 2 évtized alatt nagy hírre szert tett 150 fős Szentegyházi Gyermekfi lharmónia, élén Haász Sándor tanár úrral, épp előző nap érkezett haza szokásos éves kon-certkörútjáról, s bár kissé el voltak csigázva, azért kíváncsian hallgatták, vajon mivel szolgálnak feléjük a péceliek a határon túlról. Az első percek megilletődöttségét maga mögött hagyva, óriási sikert aratott kórusunk, gyerekek, felnőttek, énekesek,

zenészek, mely a műsor végére valóságos ovációvá fajult. A helyiek őszinte tetszésnyilvánításban törtek ki, mikor a méltán világhírűvé vált „Óh happy day” dallamai felcsendültek.

Utolsó udvarhelyi éjszakánk előestéjén a „rezesek”-ben még mindig maradt annyi „szufl a”, hogy a kollégium teraszáról egy kis spontán örömzenéléssel kedveskedjenek a megpihenni térőknek vagy épp egy kis záróbuli után epekedőknek. Ezen az estén az „Il silenzio” fülbemászó dallamával térhetett nyugovóra az enyhén nyúzott gyereksereg.

S egyúttal ez volt talán az a bensőséges pillanat is, amikor lelkünk mélyén köszönetet mondtunk öt szép hangversenyünk csodálatos varázsáért, még egyszer felderengett előttünk a templomok-imaházak tiszta légköre, a művelődési házak egyszerűsége, fülünkben még ott lebegett az utolsó harmóniákat követő pisszenéstelen csend, egy képileg leírhatatlan, meg-foghatatlan világ közelvalósága.

Véget ért hát egy nagyszerű sorozat, s még mindig maradt 2 lazítós-utazós napunk. Persze látnivaló akadt még bőven: történelmi, irodalmi nagyjaink lábnyomát követve, tanításuk máig ható frissességét, erejét megérezve haladtunk meg-megáll-va Kolozsvár felé. Szejkefürdőn Orbán Balázs, a „Legnagyobb székely” életéről, munkásságáról hallhattunk, körülállva sírját, Farkaslakán pedig Tamási Áronra emlékezhettünk, felidézve életútját. Majd következett a népművészeti tárgyairól jól ismert Korond, míglen estére utolsó szálláshelyünket is elfoglalhattuk. Kolozsvárott, a mindössze 4 éve újra egyházi tulajdonba került református líceum ódon falai között várt minket egy tál ízletes lencsefőzelék s a tiszta ágynemű. Egy kis esti városnézés, séta a hangulatos városközpontban, a kicsikkel pedig egy jókora ját-

szóterezés... ezekhez maradt még aznapra kedvünk, energiánk. De hát kell-e ennél több, hogy ne legyenek alvási problémáink?

Másnap a végső nagy cuccolás, még egy kis séta, immáron világos nappal is – Mátyás király szülőháza előtt a gyerekekkel mátyásos meséket felidézve, majd a Szent Mihály templom-ban egy utolsót énekelve –, és nem maradt más hátra, mint-hogy lóra (azaz buszra) pattanjunk, és hazavágtassunk. Keresztül a Király-hágón, völgyeken és bérceken, határokon és határtalan élményeken át szeretett otthonainkba, oda, ahol régi életünket új örömökkel, ismeretekkel gazdagítva vihetjük tovább.

Nagy Erzsébet, Szilágyi Levente

Végül szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik önzetlen felajánlásaikkal segítették a nagyszalontai árvaháza-kat, valamint bármilyen formában támogatták a Gyermek-és Ifjúsági Kórus erdélyi koncertkörútját! Nevezetesen: Reinprecht István, Pécel Város Önkormányzata, Szemere Pál Művelődési Ház, Petőfi Sándor Férfi kar, Autohospital Kft., Péceli Csúnya Erdőbirtokossági Társulat, TRITON Számítástechnikai Üzlet, Szőlősi Attila, Nívó Biztonsági ajtók: Kiss László, B&B Bútor-bolt: Bíró Attila, Zsóka Papírbolt: Honti Károlyné, Kiss Festék-bolt: Kiss Péter, Stabil Group Kft., Márta Virágbolt: Labanczné, Papp László, Bényi Tibor, Sarlós Imre, Dr. Békési Béla, Juhász Miklós, Péceli Katolikus Karitász, valamint sok-sok adakozó péceli polgár.

A kórustagok kirándulnak

Nagy sikere volt a kórus koncertjeinek

2009. októberESE Híradó8

A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. és a Műemlékek Nemzeti Gondoksága kiállítássorozat negyedik állomása a péceli Ráday-kastélyban volt. A szép és jó érzésű péceli polgárok örömére olyan estében volt részünk, amit nem lehet elfelejteni. Dr. Varga Kálmán, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója köszöntötte a vendégeket, majd dr. Hegedűs Melindától, a Ma-

nufaktúra gazdasági igazgatójától hallhattunk sok érdekességet a Manufaktúra történetéről. Az Iparművészeti Múzeum nyu-galmazott főigazgatója, a Herendi Porcelánmúzeum kuratóri-umának tagja, dr. Lovag Zsuzsa nyitotta meg a kiállítást, és beszédében kedvesen, szeretetteljesen méltatta az esttel kapcso-latos történeteket. Mindenki meghatódva, megilletődve hallgatta a reánk vonatkozó szép eseményeket.

A műsor kiemelkedő eseménye Kassai István Liszt Ferenc-díjas zongoraművész majd’ egy órás csodás, virtuóz előadása volt. A művész úr Chopin, Suchoň, Janáček és Erkel kápráza-tos műveivel varázsolt el bennünket. Mindegyik zeneszám előtt mondott egy rövid ismertetést, ezáltal a 2-3 tételes darabokat síri csendben vártuk. A magam részéről olyan helyen ültem, hogy megcsodálhattam a művész úr kéztechnikáját. A fantasztikus zenei előadás természetesen vastapssal zárult, melyre még két különleges darabot kaptunk ajándékba.

A herendi kiállítást olyan pompázatosan rendezték be, hogy órákat gyönyörködhettünk a káprázatos darabokban. Kedves gesztus volt, hogy záróeseményként süteményekkel, üdítővel, pezsgővel kínálták a megjelenteket. Nagyon megkapó volt, hogy eredeti herendi szamovárból kaphattuk meg a díszes, he-rendi teás készletbe folydogáló fi nom teát.

Azt hiszem, példa értékű, egyedülálló volt ez a kiállítás.Papp Ignácné Balla Mária

A kiállítássorozatnak célja megismertetni a herendi porcelánt, a porcelánkészítés ma is érvényes tradícióit. Az 1826. évben alapított Herendi Porcelánmanufaktúra mára a világ egyik leg-nagyobb manufaktúrája lett. A hazai művészeti hagyományok és kulturális értékek ápolása, megőrzése, bemutatása a jövő nemzedék számára fontos feladat.

A kiállításoknak helyet adó kastélyok, úgy mint a porcelán is, kincs, méltóbb környezetben nem is történhetne a bemutatás.

A herendi porcelán ma sem más, mint a kiváló minőség és ele-gancia szimbóluma. A herendi porcelánokat megszületésekor a főurak, nemesek otthonaiba szánták, de a kilencszázas évek má-sodik felében már a polgári és az igényesebb paraszt családok számára is elérhető lett.

Azt gondolom, hogy sok magamfajta issza a teát egy-egy gyönyörű alkotásban ma már, ami nemcsak az esztétikai élmény miatt jó, hanem azért is, mert egykor a szüleink kezében voltak ezek a tárgyak.

A Ráday-kastély szeptember 4-én adott otthont a kiállításnak, ünnepi köntösbe öltöztetve. A herendi minták sorában válogatva, megtalálhatjuk a legismertebbeket: Apponyi-minta, Batthány-minta, Eszterházy-minta (Kínából érkezett), Ferenc József-kész-let, Gödöllői minta – Sissi-porcelán, Hadik-minta, a szintén nagyon ismert Rothchild-minta (variációk énekes madarakra), valamint „Viktória-minta” (királynői választás).

Öröm volt a csodálatos porcelán tárgyak között lenni. Nagyon meleggé és barátságossá tette a kiállítást az, hogy a megnyitó ün-nepség után módunkban volt hosszan szemlélődni, beszélgetni a szakemberekkel, volt játékos festés testre, fi nom teával kínáltak, csodálatos csészékben, amivel jól éreztették velünk a kiállítók, hogy a szépség és elegancia nem elérhetetlen.

A herendi porcelán kulturális missziót tölt be a világban, ezért

nagyon fontos az, hogy mi is többet tudjunk róla, és merjük használni.

A kiállítás további állomásai:2009. november 6-án Kastélyhotel Sasvár Resort2009. december 11-én Hédervár2009. január 29-én Apponyi-kastély 2009. március 19-én Budai Várnegyed2009. május 14-én Fertőd Eszterházy-kastélyGyönyörű volt a kiállítás, ezért szívesen ajánlom fi gyelme-

tekbe, és ha van módotok meglátogatni valamelyik kiállítást, tegyétek meg, maradandó élményben lesz részetek.

Gulyásné Mikes Zsuzsa

PATINÁS ÉRTÉKEK

Herend a kastélybanKiállítás megnyitó a Ráday-kastélyban

Kassai István zongoraművész

Kiállítás 12 felvonásban

Egy részlet a kiállításból

2009. október ESE Híradó 9

PATINÁS ÉRTÉKEK

Hatodik alkalommal nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt a Könyv-tárgy biennálé országos képző- és iparművészeti kiállítás, melynek helyszíne idén is, mint minden alkalommal a Ráday-kastély volt. A rendezvény a Magyar Alkotóművészek Orszá-gos Egyesülete és a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, a Wartha Vince Művészeti Alapítvány, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, a Ráday Gyűjtemény, a Petőfi Irodalmi Múzeum és Pécel város Önkormányzata közreműködésével jöhetett létre.

A kiállítást gróf I. Ráday Gedeon tiszteletére rendezték meg, immár 6. éve. Ráday Gedeon korának kiemelkedő gondolkodója volt. 10302 kötetet számláló könyvtárat hozott létre a 18. század végén, ahol „Péceli Parnasszus” elnevezésű irodalmi összejöve-teleket tartott, amelyen Kölcsey Ferenc, Jókai Mór, a Szemere és Fáy család is rendszeresen részt vett.

A megnyitóra a dísztermet rendezték be, mely megtelt érdeklődőkkel, és sok kiállító művész is tiszteletét tette.

Elsőként Nagy Zsolt kürtművész rézkürt dalát hallgathattuk meg, majd Szabadhegyi Judit, a kastély vezetője köszöntötte a jelenlévőket. Ezt követően dr. Benkovics Gyula polgármester úr szólt pár szót arról, hogy városunknak ez a kiállítás nagy elis-merést jelent, és első lépése annak, hogy megvalósítsák céljukat,

mely szerint a Ráday-kastély újra irodalmi kastéllyá válhasson a közeli jövőben.

A kiállítás kurátora Pannonhalmi Zsuzsanna Ferenczy Noé-mi-díjas keramikusművész volt, aki pár mondatban megosz-totta gondolatatit, és kiemelte, hogy ez a kiállítás az idei évben sajnálatos módon csak a rendezők és szervezők akaratából jött létre, pénzbeli támogatást semmilyen formában nem kapott.

Végül Jankovics Marcell rajzfi lmrendező és grafi kusművész nyitotta meg a kiállítást. A könyvről mint eszközről beszélt. A jelentőségéről, mely egyre jobban elveszni látszik a mai mo-dern világban. Az ünnepélyes megnyitó után Szabadhegyi Judit koccintásra invitált minket. A pohár pezsgő elfogyasztása után, melyet nagyon kedves gesztusnak tartottam, ki-ki maga nézhette végig a művészek kiállított tárgyait, festményeit.

Hiányoltam, hogy nem esett szó a kiállított tárgyakról, és nem lettek bemutatva a nézőtéren helyet foglaló művészek sem. Nagyon szép és érdekes dolgokat állítottak ki a művészek, de néha nem értettem, hogy egy-egy dolog, motívum, miként illik a kiállítás repertoárjába.

Összességében öröm volt látni, hogy a kihalt kastély, ha csak másfél órára is, de megtelt emberekkel, életet adva a helynek, mint ahogy régen a Rádayak idejében.

Cseri Katalin

VI. Könyv-tárgy biennálé

Pannonhalmi Zsuzsa keramikusművész

Szemlélődők a kiállításon

A mistelbachi városi művelődési házban 2009. augusztus 29-én, az 5 éves testvérvárosi ünnepségsorozat keretében nyílt Németh Gyula, korábban hosszú ideig Pécelen élt grafi kus és festőművész gyűjteményes kiállítása, melyre az elmúlt húsz év különböző technikával készült műveiből válogatott a művész a kiállítást látogató közönség nagy örömére. Francia művészek szokása volt, hogy a kiállítások zárását is ünneppé tették. Így döntött Christian Resch Mistelbach polgármestere is, amikor szeptember 27-re újból meghívta a művészt, hogy tehetségét egy performance keretében élőben is bemutathassa. Ismét nagy si-kert aratott Suszter Ágnes, a péceli művészeti fesztiválon is fel-lépett fi atal fuvolaművész közreműködésével létrehozott egyedi technikákat felsorakoztató művészi megjelenés.

Ivánkovics Zoltán

Mistelbach és Pécel

2009. októberESE Híradó10

GONDOLATOK

Keserűségben fogannak a kíméletlen sza-vak? Azt gondolom, igen. Tehetetlenség és reménytelenség kell ahhoz, hogy kiáltó mondandó szülessen, ha fékezhetetlen a gondolat. Van úgy, hogy nem írja le az ember, hanem elemészti. Vagy azért, mert nem akar ártani, vagy pedig azért, mert

felesleges. Meg kinek. Elvásott a lélek a köz-közönyök és érdekek kíméletlen szik-láin. Ám ha néha mégis megpróbál valaki elrugaszkodni a közönytől, mint például Bächer Iván a „Séta” című írásában tette, annak annyi, és aztán az érdekek megmu-tatják, hol a helye.

De azért nem hiszem, hogy egyedül vagyok ebben az országban, akit Bächer írása mélyen megvágott. Pedig csak a te-hetetlen kétségbeesésében kiáltott ki haza-úti sétája közben a Körúton, kiordította, hogy a fasisztákra fog szavazni. „Borzal-mas lesz, de egyértelmű” – az új világ. Hát ez az! „Tiszta lesz a mocsok.”

Aki közéleti sorssal keserített, annak a belenyugváson kívül okosság nem terem, talán a „szedd magad vigasz” feledtethet-ne és taníthatna túlélni. De akinél a szer-zésvágy genetikailag hendikepes, annak néha muszáj kiordítani.

Mennyi húszév kell még a tisztességes demokráciához? És ki kezdi? Vagy jó így ebben a „semmi sem igaz” embervilág-ban?

Végül is lehetne közmegegyezés. Béküljünk meg saját morális elkorcso-sodásunkkal. Legyen társadalmi szerződés ebben. Üzlet, pénz. Nem baj. Új világ lett. Más fogalmak, más erkölcsök. Mások let-

tünk. Az új ember nem szégyenlős, nem moralizáló fi lozófus, hanem fogyasztó. A fogyasztáshoz pénz kell, már szinte min-degy honnan. A túléléshez nem gyógy-szer az erkölcs. És ne legyél idealista, mert abba bele lehet halni. A tisztesség hiteltelenné amortizálására nagy szükség volt, különben miből élhetne meg az új terjengő hatalmi ág, az ellenőrző bürokrá-cia?

Ismét elolvasom Bächer írását. Dúlódok indulatain. Úgy értem meg oda és vissza sétáját, ahogy írása lelépi önmagát a ket-recben. Mindenki megnyugszik. Én is.

Ám nem hagy nyugodottan újra-újra, merthogy az „igazérzet hatás” ilyen.

Pedig a demokráciában én igen hittem, és mindig szerettem volna igazítani rajta. A kihez-mihez képest ez nehézzé vált, hisz a szabadság morális arcának nem volt a húsz év alatt megszemélyesítője, akinél rákérdezhettem volna: hogyan.

Ebben az országban élő, hiteles poli-tikus-ember nem működik. Vagy nem lát-ható. A „mondvacsinált hős” arcát a mé-dia maszkírozza eladhatóvá. Ha megéri neki. Már a médiának.

A jobbikról legalább lehet tudni kik, és mit akarnak. Most még. A többiek?

Tulajdonképpen mi a fészek-fene baj lehet ezzel a jobbikkal? Végül is vál-lalkozási szabadság lenne, nemde? Többeknek lejöhetett, mekkora üzlet a nemzeti fájdalmak vagy a dicsőségek fi lmnyomott tömeggyártása. Ki tudná ebben a zűrzavaros időkben, melyik volt előbb, az eszmésítési marketingezés vagy a textilnyomás? A piacot élénkíteni kel-lett. A piac meg adta magát. Jól meg lett hergelve a vásárló érdeklődése. Aki ki-találta a magyar gárdát, az is – akarva, akaratlan – bedolgozó és forgalmazó lett a kellékgyártásban. A rendvédelem privatizálódása (is) spontán. Hajrá. A magyar virtus úgyis le lett fékezve a had-kötelezettség megszüntetésével. Hősre vágyik a nép, hát hősiesedjen. Vegyen kilóra turulmadarat. Az üzlet akár globá-lis is lehet. Csak ki kell használni a tár-sadalmi, őshősű szerelmet, idilli vágyat, amely vakká, süketté téve boldogságos eufóriát idéz elő a sértettek és sértődöttek lelkében. Tömegeufóriát. Heil! Az öntisz-tító és önfelmentő vágyat kell politikailag kiszolgálni és eladni a népnek sok-sok hősies textil- és bőrárut. És veszik a zász-lókat, trikókat, mint a cukrot.

Az sem elhanyagolható, hogy egy poli-tikai súllyal áldott üzlet óriási védelmet és kiváltságokat biztosít egy cégnek. Ma Magyarországon. Nem az egyetlen poli-tikai biznyák a relikviagyártás.

A vásárlóréteg kitermelődött. Az el-

lenségképek széles választékban álltak rendelkezésre. Kiválasztották a nem le-foglaltakat, először az ŐT aztán az ŐKET. Vonzó ígéretek kellettek csak arról, hogy lennél valaki, ha ŐK nem akadályoznák. Az ŐK aktuális kifejlesztett változatai: zsidók, cigányok, kommunisták, tótok, satöbbi, ahogy az összefésült történelmi marketing kívánja. Nagyon bejött a fa-siszta üzlet. Reklámkabátok Brüsszelben. A bakancsok hon maradtak.

Folyamatában a dolgok kezdődnek. Amikor a dolgok még kicsik, külön vannak. Hogy a puzzle darabok mikor, hogyan és miért rántódnak össze akár jobbokká is, azt már csak a történészek e-lemezhetik. Utólag. A magyar új demokrá-cia így rántódott össze. Új politikai elit, új gazdasági, új pénzügyi elit. Stabil a fészekrakás, ha e három egybenő, már csak a médiahatalom hiányzik. Ma már ez sem.

Az állam pedig hol van? Hol volt, mikor privatizálni kezdték a rendfenntartási fe-ladatát?

Mindig a spontán privatizációval kezdődik a baj.

Pedig a korai kapitalizmusban a tisz-tesség csak az államból jöhet, a gazdaság-

ból nem. Az a társadalom, amelyben több-százezer nyomorult és mégannyi károsult tanulja a túlélés ösztön-technikáit, abból a társadalomból nem gyűjthet becsület-menázsit az ország. Az értelmiség: sok rakás.

Így valahogy cuzámmen. Hol van itt politika? Hol vannak az eszmevariációk a demokráciáról, meg a közmorálról? Li-berális, demokrata, szociáldemokrata,

A következô Séta

2009. október ESE Híradó 11

GONDOLATOK

szocialista, vagy találja ki a marketinges, mi most a célszerű „lis-rata-ista”? Ja, a „bik”-ot kihagytam.

A maffi a – mint fi lozófi a – fertőzi a humán szolgáltatásokat az egészségügyitől a szociális ellátásokig. Egyáltalán nem politikai alapon. Szép gazdasági fölöttes érdekek mentén.

Ugye a környezetében gyűjti a tapasz-talatait az ember. Mondjuk, olvas. Sokat. Néz, lát, beszélget. Kérdezni sem kell. Mondja magát. Oknyomozás nélkül kiderül – a szakmák is tudják a maguk portáján –, ahol az állam megjelenik osz-togatni, megjelennek a hiénák is. Rend-ben, ez a kapitalizmus csúnyás kora.

Nekem a hiénák baráti társaságával van bajom. Azzal, hogy lehet keveredni. Az ál-latvilágban sem való. Legyen egyértelmű a fajtaság. Ne legyen álcázás. A cégfelirat ne legyen hamis.

Vatikáni szerződés alá bújó pénzegy-ház. Többszörös ezüst, arany, gyémánt társadalmi felelősségvállaló díjjal kitün-tetett Provident. Hát ebben az országban kenetet kenhet a pénz minden mocskosra? Az országért, a nemzetért, a hatalomért, a pártért, vagy mert így kell működni a demokráciának a gyomor-szokásjogából?

Ez a korrupció nagyon csúnya. Igazából

a hazug-eszmeség és a gazdasági csalás egy fájlba mentődött. Sikeresen.

Régóta tudom – tapasztalatból –, hogy fölszólalni, valaki kicsik igazságát meg-keresni felesleges. A törvények súlya némelyeket fejbe kólint, másokat törvény fölé emel.

Az igazság bajnoksága, pláne ha nagy igazsággal cédázik az ember, eleve kisor-solt eredményű.

Így vagyunk most mi, nép-emberek 2009-ben Magyarországon. És így vannak ők is. Na ebből lett a baj. A ragozásból. Én, te, ő, mi, ti, ők. A lopni, a szerezni, a hazudni, a csalni igenevek társadalmi-lag végigragozhatók. Igékben. Totálban. Szenteltvizestül.

Végezetül ajándék gondolatokat keresek magamnak, az írásnak, az alkotói il-lemnek. Ne legyek destruktív. Ha nem vagyok haragos, tudom, hogy a demokrá-cia védelem. Hosszabb távon. Amikor már ép etikai és szellemi tudattal rendelkezik a nép-ember. És végre polgárrá lesznek az „egy nemzethez tartozók”. Cigányok, zsidók, rosszabbik színűek. Is. Akkor már jó lesz.

De hogy ezért kikre kéne szavazni, azt nem tudom. El vagyok hülyítve.

Némethy Mária

Kedves gyerekek! Ma egy olyan országról mondok nektek mesét, ami valahol a képzelet és a valóság szövetének határán található. Sajnos árnyak fedik, senki nem látta még tisztán, igazából csak a bátrak álmaiban létezik. Ez a hely Árnyékmagyarország.

Árnyékmagyarország államformája köztárság, fi zetőeszköze a forint. Lakossága kb. 10 millió fő. A területe megközelítőleg 93 ezer négyzetkilométer.

Az emberek barátságosak és segítőkészek. Nem panaszkodnak folyton a nehéz sorsukra, viszont fi gyelmet szentelnek azoknak, akikkel valóban alaposan elbánt az élet… És ami a legmeglepőbb: nem csak sajnálkoznak, de segítenek is rajtuk, amennyire erejükből telik. Megtehetik, hiszen ebben a csodálatos világban az állam nem próbálja őket ellehetetleníteni. Jelentős számú kisebbség él Árnyékmagyarországon, például zsidók, cigányok, örmények, ruszinok stb., de őket nem gyűlöli senki, ahogy ők se gyűlölnek senkit. Elmondhatjuk, hogy Árnyékmagyarországon semmilyen formában nem nyilvánul meg a rasszizmus. Ennek az okát az árnyéktudósok még ma is kutatják. Talán a megoldás ott keresendő, hogy Árnyékmagyarországon senkit nem zavar, ha valakinek a bőrszíne, a vallása, a nyelve vagy éppen a kultúrája más. Itt legfeljebb érdeklődésre számíthatnak az árnyékmagya-roktól a más népek gyermekei. Éppen ezért ők is becsülettel dolgoznak, hiszen ők is hazájuknak tekintik ezt a földet.

Az árnyéktársadalom megbecsüli a fi zikai munkásokat és a szel-lemi munkát végző értelmiséget is, mert mindkettő célja ugyanaz: jól végezni a dolgát, amiért teljesítményarányos fi zetést kap. Az árak sem magasak, és senkinek nem kell nyomorban élnie. Talán

azért, mert az árnyékállam igyekszik a nép érdekeit nézni, és az árnyékpolitikusok megelégednek a saját fi zetésükkel. Így marad pénz arra, ami eredetileg a dolguk.

Több sportban is eredményesek az árnyékmagyarok, ilyen például a foci, a vízilabda és a kézilabda. Viszont bizonyos dolgok nem számítanak nemzeti sportnak, pl. az adócsalás, a fusimunka vagy a tüntetés. Ha ilyesmi mégis előfordulna, azt az árnyékla-kosság rosszallóan vagy a kamaszoknak kijáró elnéző mosollyal szemléli.

Árnyékmagyarországon három nagy politikai erő van jelen: a konzervatív jobb oldal, a szocialista baloldal és a liberális gon-dolkodásúak. Mindhárom csoport különbözően látja a dolgokat, mégis együtt dolgoznak, és mindannyian az országot akarják még jobbá tenni. Az emberek nem tekintenek minden politikust el-lenségnek, aki bent ül a parlamentben, a politikusok pedig nem csak a saját érdekeiket nézik. Ugyanis szeretik a hazájukat, és ez náluk nem a történelmi lobogók lengetésében és a hazafi as köntösbe öltöztetett jelmondatokban nyilvánul meg. Ez az állam úgy születhetett meg, hogy a lakosok 1000 éves történelmük alatt össze tudtak fogni, és nem szennyezte őket belviszály. Szerették a hazájukat, de nem tartották alacsonyabbra a másokét. Nem el-lenséget láttak a másikban, hanem embert.

És hogy hol található ez az idilli hely? Nézzünk csak magunkba igen mélyen! Valahol ott lehet. Ha nem találjuk, változtassunk valamit először magunkban, és keressük tovább. Ha jól éljük az életünket, meg fogjuk találni.

Veszelszki Bálint

Árnyékmagyarország

Keligerné Nyerges Erika

ôsz és tavasz között

Itt ülök újra fent, a dombon, Meleg kezével messziről int a nyár... Látod, a fák hegye kinyúlik a lombon, Száraz gallyak között bujkál a nap- sugár.

Zörgő levelekkel diót görget a szél, A völgyben már halvány párafátyol lebeg. Egyetlen megmaradt barátom: a remény. Azzal járom végig az erdőt s réteket.

Szürkülni kezd az ég. S az őszi fellegekből már apró csep- pekben langyos eső szitál. Koppanva hull a tetőre, ereszre, andalítón, mint egy halk gitár....

Most minden szürke, elmosódott... A dombokról lassan száll a köd. A szívekben csak a vágyak élnek, mint minden évben: ősz és tavasz között...

2009. októberESE Híradó12

KOMPONÁLT PILLANATOK

Egy kiállítás képei

Nem tudom, készült-e ez ügyben felmérés, de tapasztalatom szerint az emberek többsége, még a kisgyerekek is imádnak fényképeket nézegetni. No és sokan vannak, akik kedvelik a fotózást, és büszkén mutatják a nyaraláson vagy családi ese-ményen készült felvételeiket. Manapság igazán gyerekjátéknak tűnik egy-egy fénykép elkészítése, ám sokszor előfordul, hogy nem sikerül pont azt az igéző pillanatot elkapni, amit szerettünk volna. Hát épp ezért is csodálom azokat az embereket, fotósokat, művészeket, akik a pillanat varázsát oly nagyszerűen tudják képekben megörökíteni.

A péceli Művelődési Házban a szeptember 12-én délután nyílott kiállításon rengeteg fotót csodálhattak meg az egybegyűltek. A képek készítője, Bagi Zoltán derűs színpompával, sajátságos hangulatban mutatja be környezetünket. A kiállított képek között van, amelyik madártávlatból készült, a mellette elhelyezett a körülöttünk lévő világból egy kisebb részt mutat be. Majd’ min-degyiken érződik a fotós, Zoltán optimista világlátása. A kis-gyermek portréján éppúgy, mint egy piciny madárkáról készült felvételen vagy a városrészleten.

A fotók hangulatát remekül egészítette ki Gulyásné Mikes Zsuzsa gobelin képeivel. Az érzések és gondolatok irányította öltésekből készült néhány alkotás kellemesen simult a képekben bemutatott valósághoz.

A kiállítás megnyitóján szép számú vendégsereg gyűlt össze, akiket a képekkel körbeölelt nagyterem hangulata megigézett. Nem volt ez másképp a kiállítás megnyitójának szereplőivel sem. A Petőfi Sándor Férfi kar tagjai Tóth Benedek karnagy vezetésével komoly-derűs, harsány-lágy dalokat adtak elő, Szi-lágyiné Szalai Zsuzsa zongorakíséretével. Baumann Martintól, a Budapesti Evangélikus Gimnázium tanulójától két Reményik Sándor verset hallhattunk. Dr. Benkovics Gyula, Pécel város polgármestere nyitotta meg a kiállítást. Tariska Zoltán reformá-tus lelkipásztor mutatta be a két alkotót, és beszélt a művekről. Tariska Zoltán a kiállított alkotásokat, úgy jellemezte, hogy ez már művészi fok. Igen, a fotózást is lehet művészi fokon művelni, és Bagi Zoltán nagyon magas színvonalat képvisel fotói témáival és minőségével. Gulyásné Mikes Zsuzsa gobelin képei egyéni alkotások, amiket az alkotó maga rajzol és varr is meg.

Mindkét művész őszinte gondolatai és a megnyitó légköre szép érzéseket keltett a látogatókban. Az alkotók meghatottan

köszönték meg minden látogatónak, hogy elfogadták a meg-hívást, majd beszélgetések, nézelődés zárta az estét. A kiállítás két héten keresztül volt megtekinthető.

A megnyitón nagyon sokan voltak, azt gondolom, ez a kiállítás megérdemelte azt, hogy Tóth Benedek nagyon gondosan, jó szer-vezéssel gondoskodott minden apró részletről.

A Bagi Zoltánnal készült interjút ajánlom fi gyelmükbe.Apróné Orosz Margit

Beszélgetés Bagi Zoltánnal elsô fotókiál-lítása alkalmából

„ Az ember úgy változtathatja meg életét, hogy megváltoztatja a gondolkodását” (William James)

Bagi Zoltán közgazdász és fotós ezzel az érdekes idézettel hívott minket az első önálló kiállítására. Szinte mindannyian az állandóságra törekszünk, és még akkor sem merünk, akarunk változtatni, amikor belepusztulunk abba, amiben vagyunk.– Mit lehet tudni rólad, milyen hatások értek gyermekként, hogy ilyen széplelkű és szép látású felnőtt ember válhatott belőled?– Vidéken, Nagyfügeden nőttem fel. Pedagógus édesanyám-nak is köszönhetően hamar belém ívódott a természet szere-tete. Édesapám asztalos; számos munkája mellett ott állhattam mint „segítő”, így az alkotás örömét hamar megtapasztalhat-tam. Szüleimtől megkaptam azt a fajta szabadságot is, hogy a barátaimmal az iskola után minden délutánt barangolhattam az utcán, a réten, a pataknál. Bizalmat kaptam tőlük, amiért ma is hálás vagyok. A családdal gyakran jártunk a közeli Mátrában, nyaranta voltunk a Balatonon, mind a két táj gyönyörű, ezeken a helyeken nem volt nehéz észrevenni a természet eredendő szép-ségét. Ma is gyakran látogatunk el a Balatonra, a kiállítás ké-peinek egy része ott készült.

– A kiállítás képeit témakörönként láthattuk, és minden témához kaptunk egy-egy idézetet, az idézetekből arra következtettem, hogy sokat olvasol. Melyik az a könyv, amit legszívesebben minden embernek a kezébe adnál, hogy olvassa el?– Legszívesebben tudományos témakörű könyveket olva-sok. Leginkább a csillagászat és az űrkutatás érdekel. Viszont ha szépirodalmi művet kellene ajánlanom, akkor az az Ábel a

Képzeletek

Bagi Zoltán

Gulyásné Mikes Zsuzsa és Bagi Zoltán a kiállítás megnyitóján

2009. október ESE Híradó 13

KOMPONÁLT PILLANATOK

rengetegben lenne, ami a története mellett természeti leírásaival fogott meg. A tavaly előtti erdélyi kirándulásunk alkalmával megcsodálhattam a Tamási Áron által leírt gyönyörű tájat, azóta pedig még nagyobb hatással van rám ez a nagyszerű regény.– Láthatóan szinte minden érdekel, ami szép, kedves vagy vicces, hogyan örökíted meg ezeket a pillanatokat, konkrét céllal mész fotózni, vagy legtöbb esetben kéznél van a gép?– Kirándulásaink, utazásaink alkalmával mindig nálam van a gépem, így néhány elkapott pillanatot is meg tudok örökíteni, de sokszor konkrét céllal indulok fotózni. Legtöbbször olyan helyeket keresünk fel, ahol egy-egy megálmodott témát tudok lencsevégre kapni.

– Nagyon ritka alkalom, ha egy emberrel úgy tudok beszélgetni, hogy nem azon kesereg, ami nincs, hanem annak örül, ami van. Te is ebben a világban élsz, hogyan tudod kikerülni a fotóiddal azt a sok negatív hatást, ami körülvesz?– Örülök, ha így látod! Úgy gondolom, hogy nálam ez nem tuda-tosan történik. Biztos vagyok abban, hogy ez neveltetés kérdése. A szüleim sem olyan típusú emberek, akik más javaira, vagyo-nára irigykedve néznek, soha nem is voltak ilyenek. Mindig a saját boldogulásukkal foglalkoztak, és annak örültek, amit a két kezük munkájával becsületesen megteremtettek. Ha valóban ilyen ember vagyok, akkor azt biztosan Tőlük örököltem.– A „látás” nagy ajándék, nélküle nem tudnál fotózni úgy, hogy az másoknak is érdekes legyen, de azért technikai tudást is igényel. Tanultad is a „szakmát”?– Régebben is próbálkoztam már jó képek készítésével, néha sikerült is egy-két magamnak is tetsző képet fotózni, de úgy

éreztem, hogy valami még hiányzik. Néhány szakkönyv áttanul-mányozása után úgy döntöttem, hogy egy vérbeli fotós segítségét kérem. Ez jó döntésnek bizonyult, ugyanis a gép kiválasztásától kezdve a működésén át a fotók helyes megkomponálásáig, az ő tanácsait követve tanultam meg a fotózás technikáját, trükkjeit.– Pécelen a Szemere Pál Művelődési Házban szeptember 12-én sikeres volt a kiállításod megnyitója, szakmailag az a kritika hangzott el, hogy ez már művészi fok, a látogatók is mind bold-ogan és hosszan nézegették a fotóidat. Milyen érzés volt ott lenni és hallani, hogy ez mind a Te fotóidról szól?– Természetesen nagyon felemelő érzés volt. Néhány hónappal ezelőtt gondolni sem mertem volna arra, hogy valaha is lesz egy ilyen kiállításom. Nagyon jó volt látni, hogy a családomon, a barátaimon és a kollégáimon kívül sok, számomra ismeretlen ember is eljött a megnyitóra. Mindezt Tóth Benedeknek, a Művelődési Ház igazgatójának köszönhetem és a barátaimnak, akik segítettek, amikor szükségem volt rá.– Minden nagyszerű férfi mögött egy csodálatos asszony áll. Te kivel oszthatod meg az örömöd és a mindennapjaid?– A valóban csodálatos feleségemmel, akivel a kiállítás másnap-ján ünnepeltük az egy éves házassági évfordulónkat. Stolecz Magdolna már hat éve része az életemnek.– Feleséged segít a hobbid gyakorlásában, vagy elviseli azt?– Ilyen szempontból szerencsésnek mondhatom magam, legtöbbször segít nekem nagyszerű meglátásaival. Kirándulá-saink során gyakran kiveszi a részét a megfelelő téma kiválasz-tásánál. Azonban előfordul olyan eset is, amikor kicsit túlzónak véli az egy-egy fotó elkészítésével eltöltött időt. Szerencsére ez

nem gyakori, és leginkább a mínusz 10 fok alatti és plusz 30 fok feletti hőmérsékleteknél szokott ez problémát okozni.– Tudom, hogy most született meg Bagi Lujza, a kislányotok. Mi-lyen érzés az apa szerep?– A világ legnagyszerűbb érzése! Így a fotózásra kevesebb időm marad, de ezt egyáltalán nem bánom. Munka után rögtön roha-nok haza, hogy minél több időt tölthessek Vele.– Milyen terveid vannak, találkozhatunk még veled egy-két év múlva?– Én nagyon bízom benne, rajtam biztosan nem fog múlni. Ha lesz rá igény, nagyon szívesen mutatom meg később a többi képem is. Terveim közt szerepel, hogy esküvőkön és más ren-dezvényeken, valamint óvodákban és iskolákban fotózzak, vala-mint a kiírt pályázatokon indulok. – Azzal a reménnyel búcsúzom Tőled, hogy még több kiállítá-son, egy-egy újság hasábjain is találkozunk majd a fotóiddal. Köszönöm a beszélgetést.

Gulyásné Mikes Zsuzsa

Zoltán nagyszerű szülei: Erzsébet és István

Zoltán és csodálatos párja, Magdolna

Édesapa kislányával, Lujzával

2009. októberESE Híradó14

TESTI-LELKI EGÉSZSÉGÜNK

Az ESE-ben minden évben október elsején megünnepeljük az idősek napját. A szépkorúakra nem csak akciószerűen kell odafi gyelnünk, nagyon fontos, hogy az év valamennyi napján odaadó szeretettel forduljunk a környezetünkben élő idősek felé. Vajon meg lehet-e határozni az idős kor kezdetét? Tehetünk-e annak érdekében, hogy minél tovább maradjunk fi atalok? Dr. Varga Lászlót, az ESE intézményi orvosát kerestem meg kérdéseimmel. A doktor úr már évek óta odaadó törődéssel kíséri fi gyelemmel az ápoló ott-honunkban élő idősek egészségi állapotát. Tőle próbáltam megtudni, mire kell különösen fi gyelnünk.

– Doktor úr, mióta gondoskodik az ESE-ben élő idősekről?– Már elmúlt tíz éve. Eleinte tartózkodtam a szociális otthonban

való orvoskodástól, de ez a véleményem mára megváltozott. – Az ön tapasztalata szerint léteznek időskori betegségek? Az

időseknél milyen betegségek fordulnak elő leggyakrabban?– Általában hetven éves életkor fölött sokasodnak az egészségi

problémák, hogy kinél mikor kezdődnek, ez nagyon vál-tozó. Idős korban a szív- és érrendszeri betegség nagyon gyakoriak. Az ESE Baczoni István Rehabilitációs és Ápoló Otthonában élő 48 lakó közül körülbelül 43-44 szenved ilyen betegségben. Ők állandó el-látásra szorulnak, ami a csalá-dok számára megterhelő. Talán kevesen tudják, hogy azért van szükség ilyen intézeti ellátásra, mert hiába a családi szeretetet, a családtagok képtelenek ál-landó, 24 órás folyamatos felü-gyeletet biztosítani. Tegyük hozzá, hogy az állapotuknak megfelelően szakellátásra szorul az otthonban élők nagy része.

Nagyon fontosnak tartom, hogy az ESE-ben családias környezetben élnek az idősek. A beköltözéssel elszakadtak az évtizedek alatt megszokott és gya-korolt életmódjuktól, az őket körülvevő emberektől… Óriási változások történtek az életükben.

Hatalmas a felelősségük a szociális intézményekben dolgo-zóknak, hisz pótolni kell az otthoni szeretetet az új helyzet-ben. Azért maradtam itt ilyen sokáig, mert családias az intéz-mény szelleme. Számtalanszor elcsodálkoztam már azon, hogy a dolgozók mennyire szeretik az öregeket. Sokszor töb-bet teljesítenek, mint ami elvárható lenne. Ez roppant fontos. A másik fontos dolog, hogy az itt élők általában szív és érrendszeri betegségben szenvednek, és ennek következményeként lezajlott agyi katasztrófák után (például agyvérzés, vagy gutaütés – ki hogy nevezi – újabban sztroknak mondják) kerülnek ide. Ilyen események után vagy testi bénultsággal, vagy szellemi leépült-séggel, vagy mindkettővel érkeznek. Ez hatalmas feladat elé ál-lítja a személyzetet.

– Meg lehet ezt az állapotot előzni?– Roppant nehéz. Az bizonyított, hogy a magas vérnyomás, a

cukorbetegség, a vérzsírszint, a stressz, a családi hajlam alapvető a kialakulásban. Akinek ezek közül bármilyen betegsége van,

nem 70 évesen, hanem sokkal korábban szorul ápolásra. Aztán persze meghatározó még az emberek életmódja. Aktív orvosként nagyon sok önsorsrontó emberrel találkoztam, akik olyan élet-módot folytattak, ami gyakran családi tragédiákat is okozott. Sokszor beszélgettem szenvedélybetegekkel, például alkoho-listákkal, akik egy-egy „szesztestvérük” temetésén pityeregtek, ám hazafelé menet a kocsmában megálltak.

Azután fontos lenne, ha mindenki helyesen táplálkozna. Sok gyümölcsöt, zöldséget, főzeléket kellene fogyasztani. Az étren-det a betegségek megjelenése előtt kellene korszerűsíteni. Persze arra is fi gyelnünk kellene, hogy lehetőleg szezonnak megfelelő magyar termékeket fogyasszunk. A színes gyümölcsök, zöld-ségek különösen jók.

– A kor előre haladtával kell-e változtatni az étrendünket?– Nagy igazság, hogy a csecsemők, a gyerekek és az idősek

folyadék szükséglete nagyobb, mint a középkorú felnőtt lakos-ságé. Tehát bőségesen kellene sok folyadékot inni. Nem alko-holost és nem is a színes, rafi nált italokat. Fogyasszunk sok,

könnyen emészthető levest. A zsíros ételek helyett idős kor-ban könnyen emészthető, rost-dús ételeket kellene előnyben részesíteni, hisz már nincs akkora szükség a kalória bevi-telre. Ám a folyadékra nagyon oda kell fi gyelni.

A modern társadalmak la-kossága felnőtt korban el-savasodik. Egy magzat, egy újszülött vére lúgos. Kerülni kellene az ecetes, savanyú ételeket.

Az is érdekes felismerés, hogy a betegségek 40 százalé-kában az ételek a felelősek. Azt szokták mondani, hogy a

halál a belekben lakozik. Visz-szagondolva, gyerekkoromban megközelítően nem volt például

ennyi vastagbél rák. Akkor szegényesebben, de egészségeseb-ben táplálkoztunk. Természetes, rostdús ételeket ettünk, rágtuk a sárgarépát, a káposztatorzsát…

Fontos még, hogy tartózkodni kellene a vegyi anyagokkal kezelt ételektől. Sok mindent elfogyasztunk, aminek a ter-mészetes zöldséghez, gyümölcshöz semmi köze nincs.

– Visszatérve a folyadékra: mit tanácsol mit igyunk? Ásvány-vizet?

– A klasszikus a tea. Elismert, garantált minőségű gyógyteák kaphatók. Teából és levesből lehet sokat fogyasztani. Bőséggel kellene tisztességes ásványvizeket fogyasztani. És hogy szén-savast vagy szénsavmentest? A szénsavmenetes és az enyhén szénsavas egészségesebb.

– Tehát a korszerű táplálkozás elvei szerint összeállított étrend és megfelelő mennyiségű folyadék. Esetleg van még valami fon-tos?

– Az idős emberek külön problémája, hogy majd mindenkinek emésztési zavara van. Ebben nagy szerepe van az étkezésnek, és annak, hogy kevés a mozgás. Az aktív mozgás az emésztéshez kell. Aki megszokta az aktív, tevékeny életet, majd egészségi állapota miatt ágyba kényszerül, „befekszik a matrac-sírba”

Az örök fiatalság titkaBeszélgetés Dr. Varga Lászlóval, az ESE háziorvosával

Besnyő József egészsége felől érdeklődik dr. Varga László

2009. október ESE Híradó 15

TESTI-LELKI EGÉSZSÉGÜNK

– így mondják a pszichiáterek. Az ESE otthonában az is egy nagyszerű gyakorlat, hogy a lakókat mindig mozgatják. A leg-ritkább esetben maradhat valaki a szobájában, az ágyában. En-nek megvan a gyógyászati szerepe. A mozgásterápia nem csak a gyógytornát, vagy gyógymasszázst jelenti, hanem az egyszerű, napi tevékenységünkhöz kapcsolódót is. Azt javaslom minden-kinek, amíg bír – akár négykézláb is – jöjjön-menjen, mozogjon.

– Esetleg tud valamilyen titkot, elixírt, amivel örök ifjak ma-radhatunk?

– Örök fi atalság nem létezik. Szokták mondani, hogy szép

öregkor, szép nyugdíjas kor. Szép öreg kor nincs, tudomásul kell venni, ha elszálltak az évek, azt méltósággal kell elviselni. És hogy méltósággal tudjuk elviselni, ahhoz kell a szeretet, ami a gondoskodásban, a törődésben, a segítésben áll. Nagy szükség lenne még a jó hangulatra. A vidámságnak persze nem az alko-holhoz, a nyerészkedéshez kellene kötődnie, hanem a szeretet-hez és az emberséghez.

Azt gondolom, az életmódunkon, az egymáshoz való viszo-nyunkon múlik a tartós fi atalság.

Apróné Orosz Margit

A fenti címmel nyílott meg 2009. szeptember 25-én Barna And-rás kiállítása a Pécel Galériában. A kiállítás október 19-ig láto-gatható a Polgármesteri Hivatal nyitvatartási idejében.

Barna András rákoscsabai grafi kus- és festőművész Zilahon, Szilágy-megyében 1944-ben született. Képzőművészeti pá-lyáját díszítő festőként kezdte, majd táblakép festőként folytatta. Különböző technikákat alkalmaz munkája során. Akvarellek, olajképek és kísérletező kedvét bizonyítandó, színes tea-vízzel készített alkotások kerülnek ki keze alól. Nem törekszik külön-legességekre, az egyszerű látásmód, a tények rögzítése és a környezet színeinek hangulata irányítja alkotói tevékenységét. Megható vallásos festményeinek belső sugárzása.

Tájképeit, az „Édes hazám. Magyarország” címmel fémjelzett sorozatában szereplő művek határozzák meg. Nem csupán a tá-jat, hanem a benne élő embereket és állatvilágot is bemutatja. Az utóbbi években történelmi tárgyú olajképeket is fest, amelyeken az ezeregyszáz éves Magyarország történelmi pillanatait eleve-níti fel.

Barna András hitvallása: „Aki adni tud, az a leggazdagabb! Ember, ki szétosztja kincseit, tudását az a legnagyobb magvető.”

Ivánkovics Zoltán

A történelem bennünk él

Első alkalommal került megrendezésre a Képzőművészek kiál-lítása, melyet az Erzsébetvárosi Közösségi Házban tartottak 2009. szeptember 8-án 16 órai kezdettel. A kiállítás „A Fény-ben” címet kapta. A rendezvény a kiállító művészek saját szer-vezésében jött létre, mely – reményeik szerint – egy új lépés le-het a siker és az ismertség felé.

A falakon láthatóak voltak Struha Kata, Balog Tibor, Fejes-Tóth Gábor, Vári Zsolt festményei. Engem Vári Zsolt invitált meg erre az eseményre. Zsoltot a Pécelen megrendezett Cigány alkotók kiállításán volt szerencsém megismerni, ahol Struha Katával együtt már állítottak ki képeikből.

Amíg az érdeklődők gyülekeztek, Lakatos Erika dalait adta elő ifj. Szakcsi Lakatos Béla zongorakíséretében.

Vári Zsolt üdvözölte a vendégeket, majd színpadra hívta Rép-csik Annát, aki a kiállítás megnyitásaként előadta Weöres Sán-dor Pszyché című versét, amellyel a művészek festői stílusát sze-rette volna tükrözni.

Ez a kiállítás nem volt szokványosnak mondható, hiszen a művészek a festményeik kiállítása mellett műsorral is készültek. Láthattunk egy rövid riportfi lmet Balog Tibor életútjáról, kisfi l-met Vári Zsolt mindennapjairól. Struha Kata és Fejes-Tóth Gá-bor pedig személyesen mutatkozott be a közönségnek. Mind a

négy művész szívesen válaszolt a hozzájuk intézett kérdésekre, lehetett szó múltról, jelenről vagy akár a jövőbeni terveikről.

A bemutatkozásokat követően állófogadáson vehettek részt a meghívott vendégek, ahol kötetlenül beszélgethettek a jelenlévő művészekkel.

Cseri Katalin

ôA Fényben

Képzômuvészek kiállítása Erzsébetvárosban

2009. októberESE Híradó16

ISASZEG ESEMÉNYEIBŐL

Itt a szeptember vége, és immár hatodszor rendeztük meg főzőversenyünket az isaszegi Alemany Erzsébet Segítő Ház kertjében. Bár a meteorológusok ijesztgettek bennünket, de szép napos, kellemesen meleg péntekre ébredtünk.

A készülődés, szervezés idén is nagy volt. Gyakorlottnak számítunk a főzőverseny megrendezésében, de mindig ugyan-úgy izgulunk, vajon lesz elég jelentkező, eljön sok vendég, érdeklődő, mennyire fogta meg a város lakóit az előző évek főzőversenye.

A kezdésre már tudtuk, hogy az érdeklődés kitűnő. Tizenhárom csapat jelentkezett, tizenöt versenyétellel.

Péntek délelőtt a karbantartó csoport oszlopos tagjai (Ber-ci, János, Pisti, Gyula) előkészítették a terepet, az asztalokat, székeket, tűzgyújtó helyeket, a fát és a gyújtóst.

A tűzrakó helyek kisorsolása után elfoglalták helyüket a csapa-tok és 3 órakor nagy lelkesedéssel nekiláttak a főzésnek.

Eközben Kisné Erzsi köszöntötte a versenyzőket, hozzátar-tozókat, vendégeket, a zsűri elnökét, Fogarasiné Deák Valéria országgyűlési képviselőt, a zsűri tagjait, Mészáros Piroskát, Könczöl Gábort, Nagy Erzsikét. A fővédnök Hatvani Miklós polgármester úr helyett Horváth István főtanácsos úr jött el, aki néhány szóval méltatta a nagy sikerű hagyományos rendezvényt.

A csapatok, vendégek indulásnak megkapták a kontyalávalót, a pogácsát, és szólt Várnai Attila – örökös zenészünk, aki ingyen szolgáltatja évek óta a zenét – táncra hívó zenéje.

Nem akarom folyamatosan dicsérni ezt a napot, de mindenki kitett magáért. A szervezők (konyha, karbantartás, ügyvitel, varroda dolgozói) a csapatok, versenyzők, nézők és vendégek. A hangulat fergeteges volt, idős lakóink éppúgy táncoltak, énekeltek, vidámak voltak, mint a lakóotthon fi ataljai.

A zsűri közben fi gyelemmel kísérte az előkészítést, a főzést, a versenyző csapatok ténykedését. Hat órára elkészültek az első ételek, és felvonultak a csapatok az ételekkel a zsűri elé. Fan-tasztikus illatok terjengtek a levegőben, és nem mondhatjuk, hogy könnyű dolga lett volna a zsűri tagjainak.

Egy-egy versenyző csapat a tálalás terén is nagyon kitett magáé. Volt ehető tányér (fi nom krumplis kenyér), ehető (sárgarépából készült) kanál. De díszletként találkoztunk arató felszereléssel is a tálcán (kasza, gereblye stb.). A tizenötféle étel megkóstolása után a zsűri elvonult értékelni. Nehéz vajúdás után született meg a rangsor.

Az eredmények így alakultak:

I. helyezésekKelme-Mesterek – Cigánytészta (különdíjas) Siki-Papa – ÖhömOdakozmálunk – Isaszegi marhagulyás (különdíjas)Isaszeg Szociális Csoportja Grznár Húsbolt – Pásztorokvacsorája (Hajdú pörkölt)Nimród – Disznótoros töltött káposzta szüreti módra

II. helyezésekNyolcan – Cukkinis csirkemellSiki-Papa – Zöldbabos ürü diszkoszbanMityike – Füstölt káposztás nokedli (különdíjas)Ugye mi jó barátok vagyunk – Zúzapörkölt nokedlivelKonyhatündérek – Babgulyás csülökkelHamvas Őszibarack – Csülkös-pacal burgonyával

III. helyezésekKoma – Marhapörkölt „ahogy mi szeretjük”Csipet-Csapat – Pince pörköltKettecskén – Pikáns betyárfogóUgye mi jó barátok vagyunk – Töltött káposzta

A zsűri elnöke, Fogarasiné Deák Valika az ajándékok és okle-velek átadásakor értékelte az étkeket, hisz ritkaságok is tálcára kerültek. A különdíjat is két esetben épp ilyen étel kapta: a Cigánytészta és a Füstölt káposztás nokedli, illetve egy különdí-jat tálalásért adott a zsűri az Odakozmálunk csapatnak. Min-denki örült a helyezéseknek, az ajándékoknak, és ezt követően 10 óráig roptuk a táncot.

A szervezésből kivette a részét Isaszegen szinte mindenki, se-gítséget is kaptunk Pécelről.

Köszönjük adományozóinknak:Pogonyi Tibornak, Könczöl Gábornak, Bálint Lászlónak, Kiss

Zoltánnak, Józsa Bélának, Kissné Kiss Annának, Lódi Lász-lónénak, Bognár Istvánnak, Tóth Lajosnak és Szentesi Lász-lónak, hogy hozzájárultak a verseny sikeres lebonyolításához és a csapatok ajándékozásához.

Szeretettel várunk jövőre is mindenkit! Kisné Erzsi

Képes beszámolónk a 28. oldalon található.

Öhöm és egyéb finomságokaz isaszegi fôzôversenyen

2009. október ESE Híradó 17

ISASZEG ESEMÉNYEIBŐL

Az Isaszeg Művészeti Alapítvány idén már 16. alkalommal hívta életre három napos fesztiválját Isaszegi Művészeti Napok néven. A folyamatosság nagy érték manapság, és ez a rendez-vény évről-évre biztosítja az itt és a régióban élők számára azt, hogy valamennyi műfaj legjelesebb képviselőivel találkoz-zanak, legyen szó kultúráról, művészetről vagy valamely a művészethez kapcsolódó tudományágról. Ebben az évben is kiváló volt a kínálat, hála Istennek, és annak, hogy a rendezőket nem tántorítja el a kultúráért és a közösségért vállalt céljuktól a programokon tapasztalható rendkívül alacsony részvétel.

A minden alkalommal augusztus 20-a után megrendezésre kerülő fesztiválról sokféleképpen szerezhetnek információkat az érdeklődők: több száz meghívó, plakát, Isaszeg Város hon-lapja, az Önkormányzati Tájékoztató, a Pont TV, a Pelikán Rádió, az INFO-Rádió és a Katolikus Rádió rendszeresen ajánl-ja a műsort.

A programsor egy remekbe szabott gyermekelőadással kezdődött a Dózsa György Művelődési Otthonban. A Prücsök Miska c. darabot a Mimikri Bábszínház adta elő. Este került sor a Roy és Ádám Trió élőkoncertjére, ami mellé szokás szerint még egy fi nom bográcsos vacsorára is vendégünk volt az igényes popzenére éhes kicsi, ám annál lelkesebb közönség. A következő napot a Bogrács művészete címmel a szabadtűzön készülő ételek versenye nyitotta, melyen mintegy 16 csapat in-dult, és főzött ínycsiklandó fi nomságokat, a klasszikus hagyo-mányokat egyéni elképzeléseikkel ötvözve.

Délután a SZISZI-ben nyílt a Tóth Lívia textilművész óriási, különleges nemezképeiből rendezett kiállítás, melyet Dr. Hop-pál Mihály akadémikus, az Európai Folklórintézet igazgatója nyitott meg. Este került sor az egyik legemelkedettebb műsorra, az Öregtemplomban megrendezett hangversenyre. Itt Guly-ka József esperes, címzetes prépost úr, valamint Futó Tamás grafi kusművész, az Isaszeg Művészeti Alapítvány alapítója mondott köszöntőt. A Gaudium Carminis Fesztivál-díjas női kamarakórus viszont ezúttal nem csupán exkluzív műsort adott, hanem egyben minősítő vizsgát is tett. A koncert első része u-gyanis az Éneklő Magyarország XVI. Országos Kórusminősítő versenye volt. A zsűri elnöke Anker Antal karnagy, a Magyar Kultúra Lovagja, tagok: Vadász Ágnes, a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetségének ügyvezető elnöke, Nógrádi László karnagy, SZOT-díjas zenetanár voltak.

A Surmann Mária karvezető által vezényelt kórus a szokott-nál is többet nyújtott. Érzékeny előadásmóddal és színes di-namikával teremtették meg a különböző művekre és korokra jellemző hangulatot a XII. századi gregoriántól a XX. századi modern darabokig. Mindehhez a kiváló zongorakíséretet Telek Zsuzsa nyújtotta. A remek teljesítmény eredményeként az ed-digi Fesztivál-díjat is megelőző Hangversenykórus minősítést nyertek! A hatalmas öröm és a közönség éljenzése kiválóan megalapozta a koncert következő részét.

A Zeneakadémia elvégzése után jelenleg a Frankfurti Akadémián tanuló Kovács Ágnes briliáns szoprán műsort adott Füzi Nóra zongorista értő kíséretével. A művésznő németül megszólaló Mendelssohn-dalainak a fordítását a nézők is meg-kapták, így szépen lehetett követni a művek tartalmát.

Az estet díszvendégünk, Ittzés Tamás hegedűművész műsora zárta. Figyelemre méltó programjába olyan korai barokk művet is iktatott, ami Magyarországon korábban még sehol nem volt hallható. Paul Westhoff darabja 1683-ban jelent meg Párizsban, és ez a zeneirodalom legelső, kíséret nélkül fennmaradt darabja. Ezt Johann Sebastian Bach C-dúr szonátája követte, mely 1717 és 1720 között íródhatott. A négytételes mű központi tétele a „Veni creator spiritus” gregorián dallamot témaként felhasználó fúga, mely Bach egyik legmonumentálisabb ilyen jellegű alko-tása. A lenyűgöző előadást a közönség óriási vastapssal jutal-mazta.

Ezután az Isaszeg Művészeti Alapítvány kertjébe invitáltuk fogadásra az egybegyűlteket, ahol bográcsos lakoma, és némi itóka kíséretében nyílt mód további beszélgetésre.

Másnap kamarakiállítás nyílt a Jókai Mór Városi Könyvtár-ban, Páger Bernadett, nemzetközi hírű és Isaszegen letelepe-dett textilművész műveiből. Az egyedi tervezésű és szövésű lakástextilektől a képzőművészeti jellegű munkákig váloga-tott alkotásaiból. Dvorszky Hedvig művészettörténész segített értelmezni a különleges műveket. A fesztivál záróakkordjaként Freund Tamás, a világhírű akadémikus, agykutató tartott mélyen elgondolkodtató előadást a művészet és nevelés kapcsolatáról.

Bízom benne, hogy e különleges műsorfolyam értékelése sokaknak kedvet hoz majd, hogy 2010-ben ellátogassanak az Isaszegi Művészeti Napokra.

F. Orosz Sára,fotók: Tarnai Katalin és Valkony Antal

ô

A Gaudium Carminis kamarakórus koncertje az idén is az isaszegi Öregtemplomban került megrendezésre

A zsűri tagjai: Vadász Ágnes, Anker Antal, Nógrádi László és F. Orosz Sára

A sokarcú muvészet

2009. októberESE Híradó18

LOVAK ÉS LOVASOK

Az Isaszegi Szent Márton Lovas Hagyományőrző Egyesület idén augusztus 8-9-én megrendezte a nagy sikerű Pusztai Népek Lovas Viadalát. A viadal megrendezésének helyszíne Isaszegen az András falvai Pap-hegy volt. A viadalon bárki indulhatott, lo-vas tudásának megfelelően.

Indulóknak bármilyen, a XX. századot megelőző, a magyar történelem során viselt hadi vagy régies viselet volt javallott. Aki éppen nem ült lóháton, különböző korokbeli gyalogos és lovas bemutatókat nézhetett meg.

A Nap Párducai Íjász Egyesület bemutatója a péceli lakosú Koricsánszky Csaba vezetésével zajlott. A kovácsműhelyben a gyerekek saját maguk készíthettek patkót és még sok mást is, a csigán keresztül a rózsáig és a nyílvesszőig.

Az íjászkodási lehetőség mellett csúzlival való célba lövést, huszár táborban való részvételt és patkódobást is kipróbálhat-tak gyermekeink. Az egész napos rendezvényen megéhezett emberek helyben főzött bográcsos ételekkel olthatták éhüket, s természetesen a fagylalt sem hiányzott.

A rendezvénynek péceli részvevői is voltak, akik sikerrel vettek részt a különböző kategóriájú ügyességi feladatokban. A szom-bati napon a „nagyok” versenye zajlott, két kategóriában: „har-cos” és „levente”. A harcosok között Palánkai József (Isaszeg)

lett a nyertes. Második és harmadik helyezést ért el holtverseny-ben: Balla Zoltán (a Puszták Népe rendezvény megálmodója, Galgahévíz) és Sallay Rita (Pécel, 18).

Levente kategóriában első helyezést ért el Orosz Zsófi a (Pécel, 15), hatodik helyezett Berzéky Anikó (Pécel, 13) lett.

Vasárnap a kicsik (kezdők) versenye és egy gyorsasági szám, a kerely-köböre zajlott. A vezetőszáras Pulya kategóriában a Kistáltos Póni Klub „színeiben” a következő eredmények szület-tek:

Első helyezett: Fekete Dorottya (7)Második helyezett: Gál Rachel Eszter (7)Harmadik helyezett: Giczy Franciska (8)Vidám, játékos, családi ügyességi verseny követte az egyéni

megmérettetést. Ebben a versenyben a péceli Berzéky család,

Anikó, Anikó(15) és István vitte el a pálmát. Ez, a család ösz-szes tagja számára változatos és élményekkel teli elfoglaltságot nyújtó rendezvény sok és felejthetetlen élmányhez juttatott bárkit – akár látogatóként, akár versenyzőként látogatott ki ide.

További sok sikert kívánunk a rendezőknek és jó felkészülést a versenyzőknek!

Gálné Szántó Eszter, egy büszke édesanya és Németh Magdolna (Kistáltos Póni Klub 06-20/966-2130)

Milleniumi Nemzeti Hagyományôrzô Alapítvány kiállítása

A Millenniumi Nemzeti Hagyományőrző Alapítvány alapításának 10. évfordulója alkalmából az alapítvány eddigi történetéből kiállítást szervez a Szemere Pál Művelődési házban!

A kiállítás 2009. október 10-én nyílik!Kérünk mindenkit, hogy az alapítvánnyal, valamint Füzy Árpáddal kapcsolatban bármilyen anyaggal, emlékkel, fotóval ren-

delkezik, segítsen a kiállítás anyagának összeállításában!Természetesen a kapott anyagot a kiállítás után tulajdonosának visszaszolgáltatjuk, fotók esetében pedig már a kiállítás előtt (digi-

talizálás után)!A felajánlásokat 2009. október 8-ig várjuk az [email protected] címen vagy a honlapunkon (www.emlekpark.fw.hu) talál-

ható telefonszámok valamelyikén!Segítségüket előre is köszönjük!

Vasvári Gábor ügyvezető igazgató

Péceli lovasok Isaszegen

2009. október ESE Híradó 19

LOVAK ÉS LOVASOK

ô

MarikaAmikor egy új életszakasz kezdetén el kell válni a régi

ismerősöktől, barátoktól, akkor bizony könnyen elszabadulnak az érzelmek. Hát ez megtörtént, amikor kolléganőnk, Árvay Ma-rika utolsó munkanapján összegyűltünk az ESE Baczoni István Rehabilitációs és Ápoló Otthon ebédlőjében. A nagy számban megjelentek közt ott voltak: az otthon lakói, a Pitti Klub tagjai, munkatársak majd’ minden egységből, Pécelről és Isaszegről.

A gyülekező idején innen is, onnan is hallatszott a sóhaj: „De kár, hogy Marika elmegy!” Majd a búcsúztató mondatok következtek, és ekkor bizony sorban kerültek elő a zsebkendők. Szomorú szívvel vettük tudomásul, hogy Marika, ápoló ott-honunk foglalkoztató nővérkéje másnaptól már nem dolgozik nálunk.

Az ESE-ben töltött két év alatt valamennyien megszerettük őt. Ez persze nem ment nehezen, oly tiszta lélekkel fordult valameny-nyiünkhöz. Az ápoló otthon lakói sok szép percet kaptak tőle, hisz mindig nagy körültekintéssel választott felolvasnivalót, sok mindenről lehetett beszélgetni vele, és amikor a zongora mellé ült, egy emberként élvezte a dallamokat a hallgatóság.

Megtudtuk, hogy Marika új munkahelyén sorstársainak, a vakoknak fog segíteni. Ehhez ez úton is sok sikert kívánunk neki, ám személye hiányozni fog az ESE közösségének. Más-nap érkezett levelét meghatottan olvastuk. Kérem, gondolatait fogadják nyitott szívvel.

Apróné Orosz Margit

A levélSziasztok! Még egyszer szeretném köszönetemet kifejezni nek-

tek azért a sok szeretetért, ajándékért, kedvességért, elfogadásért és barátságért, amelyeket az elmúlt évek során kaptam tőletek.

Az alábbi cikk saját szerzeményem, a lovaktól nem kell megi-jednetek, csupán szimbólumok! Az idézeteket szeretném a fi -gyelmetekbe ajánlani sok szeretettel, köszönetképpen.

Jó olvasgatást és eredményes munkát kívánok, szeretettel: Árvay Marika

A buvös négyes „Amely terhet száz ló sem mozdíthat

meg, ha egyik balra, másik jobbra, egyik hátra, másik előre húz, az sok-szor négy lónak is enged, melyek egy-formán és egyszerre húznak!” (gróf Széchenyi István)

Gondoltunk-e már arra, hogy jelképesen is felállítsunk, mondjuk, egy négyes fogatot? Mindannyiunk életében vannak akadályok, kihívá-sok, amiket le kell küzdenünk, s a négy jelképesen befogott paripa segít-het nekünk ebben. Nézzük őket sorban!

1. Első lovunk neve: Derű. Ha bármilyen kellemetlen helyzetbe kerülünk, sokszor segíthet rajtunk, ha tudunk mosolyogni az adott helyzetben. A derű szeméből sugárzik az optimizmus, s a következő olvasható le róla:

„A nevetés az Élet sója. Nevessetek a tévedéseiteken, de okul-jatok belőlük, űzzetek tréfát a megpróbáltatásaitokból, de merít-setek erőt belőlük, a nehézségeket tekintsétek vidám játéknak, de küzdjétek le őket!” (Montgomery, Lucy Maud)

2. Második lovunk neve: Bátorság. Sokszor vagyunk olyan

helyzetben, amikor félünk dolgokat megtenni, pl. versenyeken részt venni, fogorvoshoz menni, egy dolgozatot megírni stb., ehhez kell a bátorság, hogy félelmünket legyőzzük. Lovunk szeméből leolvasható:

„A bátorság nem félelemnélküliséget jelent. A bátor azt teszi, amit kell, még ha fél is közben.” (Santillanes)

3. Harmadik paripánk neve: Önbizalom. Sokszor esünk két-ségbe, sokszor feladunk dolgokat, már nincs önbizalmunk véghezvinni valamit, főleg, ha már sokszor próbálkoztunk. A sikerélmények hozzák meg bizakodásunkat, s még két gondolat:

„Soha le nem mondani, soha el nem csüggedni, ha kell mindig újra kezdeni.” (Kossuth)

„Önbizalom a siker első titka.” (Emerson)4. Negyedik lovunk neve pedig: Szeretet. Ha igazán szeretünk

valakit, sok mindent képesek vagyunk megtenni a másikért, olyanakadályokat is leküzdeni, amikre máskülönben nem lennénk képesek. Milyen ez a szeretet?

„Megcélozni a legszebb álmotKomolyan venni a világotMindig szeretni és remélni

Úgy érdemes a földön élni.” (Papp Lajos)„Nemes szép élethez nem kellenek nagy

cselekedetek, csupán tiszta szív és sok, sok szeretet.” (Pázmány Péter)

Még nem emlékeztünk meg a hajtókról és a segédhajtókról, nekik van a legfontosabb szerepük. A hajtónk neve: Felelősség! Raj-ta múlik a fogat irányítása, nehogy olyan akadályhoz vigye fogatát felelőtlenül, ahol balesetveszély is lehet, mindannyiunk életét kockáztatva ezzel. Éppen ezért:

„A megfelelő embert a megfelelő helyre.” (Layard Austen)

Végül, segédhajtónk neve: Kiegyensú-lyozottság, hiszen neki kell egyensúlyban,

harmóniában tartani a fogatot, komoly, fontos munka. A béke megőrzése érdekében tehát:

„Akinek a szekerén ülsz, annak a nótáját fújjad.” (magyar köz-mondás)

Végül, mind lovainkra, hajtóinkra, s fogatunkra legyen még jellemző két fontos gondolat:

„A győzelem csak akkor jelent valamit, ha boldogsághoz vezet.” (Roberto Shinyashiki)

„Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen.” (Széchenyi István)

A lovaktól nem kell megijednetek!

2009. októberESE Híradó20

20 ÉVES A BIBLIA SZÖVETSÉG

Még a tavalyi év kora őszén kezdődött, amikor is a Biblia Szövetség Tanácsa a 2009. év előzetes programjáról tárgyalt, s a Szövetség megalakulásának 20. évfordulójáról történő megem-lékezés központi programjaként a szeptember 5-i hálaadó napot jelölte ki.

Viczián Miklóst, Sípos Ete Álmost, Margit Istvánt és Mikolicz Gyulát előkészítőként bízta meg a megvalósítható ötletek összegyűjtésére. A tavasz már az előkészítés időszaka volt, a programok, helyszínek kiválasztásáé, s miután az április végén tartott közgyűlés is egyetértett azzal, hogy szervezetünk kiadási oldalán külön tételként szerepeljen a hálaadó nap költsége, az előkészítés kibővült a lehetséges és szükséges kiadások szám-bavételével is.

Mindezzel párhuzamosan ifjú barátaink (Mikolicz Ákos, Mikolicz Gyula, Szabó Kristóf, Zila Gábor) szorgosan dolgoz-tak honlapunk frissítésén, megújításán. De elkezdtük a Dióhéj című színes kiadványhoz a fényképek gyűjtését is, az Ébredés Alapítvány pedig a Heti üzenetekből készített válogatás ki-adásával készült az ünnepre.

A júniusi tanácsülés döntött a programról, az étkezésről, a vendégek számára készített ajándékról. Ezután közel száz szövetségi tagtól kérdeztük meg, hogy segítene-e a program szervezésében, rendezésében, a fi zikai munkában. Örömünkre

– néhány kivételtől eltekintve – mindenkitől igenlő válasz érkezett, s augusztus 15-én, szombaton főpróbát tarthattunk, ahol is személyre szabottan beszéltünk a beosztásról, feladatról.

A szomszédos református és a közeli evangélikus gyüle-kezet vezetői, lelkészei támogatóan fogadták kérésünket, hogy épületeiket is használhassuk rendezvényi helyszínként.

Két fajsúlyos kérdésünkre is megnyugtató megoldást készített Isten. A gyermekek felügyeletéhez, foglalkoztatásához készséges segítséget kaptunk a szomszédos református óvoda vezetőjétől, az étkeztetéshez pedig a közeli általános iskola igazgatója ked-vezményes áron átadta az éttermet.

Mivel szükséges volt, hogy az önkéntes segítők a vendégek számára egyértelműen felismerhetők legyenek, ezért számukra (előzetesen bekért méret szerint) királykék színű, mellrészen Biblia Szövetség felirattal hímzett pólót készítettünk.

A tanácsi döntés értelmében a vendégeknek ajándék csomaggal kívántunk kedveskedni, ami tartalmazta a Dióhéj c. kiadványt (a BSZ húsz évének képes áttekintését), a BSZ feliratú tollat

és választás szerint vagy egy BSZ székház képével, felirattal előnyomott vászon szatyrot, vagy kék színű, BSZ hímzésű base-ball sapkát.

Az augusztus/szeptember forduló hete nagy izgalommal és sok-sok fi zikai munkával telt el, s amikor 4-én este az utolsó pavilont (összesen 14-et, és egy katonai sátrat), a 200 széket, padokat, vagy 40 asztalt is sikerült elhelyeznünk, akkor nagy izgalommal vártuk az időjárás-jelentésben jelzett vihar érkezését, ami kora éjjel, 11 óra körül nagy szélviharral, zuhogó eső kíséretében meg is történt. Összeszorult szívvel láttuk, hogy kártyavárként omlik össze a pavilonok némelyike, szakadnak a kifeszítő zsinegek. Többen az akkor már itt éjszakázó önkéntesek közül, a viharral dacolva egy-két veszélyeztetett pavilont eloldoztak, és a bizton-ságot jelentő földre fektettek. Éjfél után elcsendesedett a vihar, csak az esőcseppek muzsikáltak, és az épületben addig izguló és imádkozó atyafi ak is elszenderültek. Még alig pirkadt, amikor izgatottan, a legrosszabbra számítva kémleltük a területet. Mi az, ami épségben megmaradt? Majd serényen, az előre nem tervezhető mentő akció következett. Végül is néhány pavilon kivételével beüzemelhetett a többi, s hét óra után sorra érkeztek a várakozás örömével felfegyverkezett önkéntesek is. Még nyolc óra sem volt, és az első vendégeket is köszönthettük.

A vihar miatti módosított ütemterv végrehajtása után las-san minden a tervezett rend szerint folytatódott. Csak az eső

Hálaadó ünnep Pécelen

Érkeznek a vendégek

A közös ebéd

A színi előadás

2009. október ESE Híradó 21

20 ÉVES A BIBLIA SZÖVETSÉG

szemerkélt – úgy tűnt, megállíthatatlanul. Néhány kedves vendégünk a konferenciaterem egyik zugában imádkozni kez-dett: többek között ragyogó napsütésért...

Kilenc órára már közel kétszázan bejelentkeztek a vendég-fogadó önkénteseknél, s akkor már az eső sem szemetelt, a 10 órakor kezdődő istentiszteleten (a református templomban) pedig a karzatokon sem volt üres hely, s a kezdés után néhány perccel a nap sugarai táncoltak a tömött padsorokon...

Dr. Viczián Miklós alelnök vezette az istentiszteleti programot, ő olvasta fel néhány személy és szervezet Szövetséget köszöntő sorát. Dr. Makrai Tibor elnök ünnepi köszöntője után Dr. Sípos Ete Álmos főtitkárnak a Jn 12,20-26 evangéliumi részhez, ez-zel a hálaadó nap vezető gondolatához, a találkozáshoz kapcso-lódó igehirdetése lett a hálaadó ünnep lelki üzenete. (Meghall-

gatható honlapunkról!) Partinka Klára közérdekű tájékoztatóját követően a záró áldást Asztalos Zoltántól, BSZ előző elnökétől vettük. A gyülekezet Alföly-Boruss Csilla orgonakíséretével, hálás szívvel énekelte a ref. énekeskönyvből és a Hallelújahból választott énekeket.

Programunk három helyszínen folytatódott: a közeli evangé-likus templomban Fűtő Róbert vezetésével a házasság előtti és utáni találkozásról/kapcsolatról, a ref. templomban Zila Péter és Marika vezetésével a hívő atyafi ak közötti kapcsolatról/találkozásról, a ref. gyülekezeti teremben pedig Sípos Ajtony Levente vezetésével a generációk közötti találkozásról/kapcso-latról beszélgettünk.

Azután a regisztrációkor kapott ebédjegy ellenében fi -nom marhagulyást ebédeltek vendégeink az általános iskolai ebédlőben. Másfél óra alatt 700 embert szolgáltak ki önkénte-seink; leleménnyel, szívélyes készséggel, embert próbáló fi zikai erővel, de talán mindenki megelégedését elnyerve.

A délután a találkozás-ismerkedés-barátkozás lehetősége volt. A gulyáshoz a második fogást (sütemény, gyümölcs), illetve teát, kávét már a BSZ-nél felállított sátrak alatt fogyaszthatták vendégeink, és aki késlekedett, arra már esetleg csak néhány árva szilvaszem mosolygott vissza a tányérokról. Külön elke-rített részen íjászatot gyakorolhattak kicsik és nagyok; délután már nem volt szervezett gyermekfoglalkoztatás, de az óvoda játszótere akkor is rendelkezésre állt. Az udvar elkülönített részén pavilonok alatti asztalokon számtalan, vendégeink által adományozott használt könyvből, magnókazettából válogathat-tak az érdeklődők, hasonló sikert aratott a bolhapiac is, ahol szin-tén a vendégek hozta csecsebecsékből: poharakból, vázákból, hímzésekből, terítőkből, háztartási eszközökből, de a vasalók-ból, kenyérpirítókból is kedvező áron juthatott hozzá bárki a

számára kedves tárgyakhoz. Az egyik résztvevő pl. boldogan mutogatta a frissen szerzett díszüveg vízipipáját, egy másik a karton papírra festett tájképpel dicsekedett társának, és volt, aki francia-magyar nagyszótárat szorongatott hóna alatt. De vásárol-hattak vendégeink BSZ feliratú porcelán bögrét is (ilyet ezután is árulunk székházunkban).

Csak az orvosi ügyeletet vállaló atyánkfi ai maradtak igazi munka nélkül. Bár készségesen mértek vérnyomást (néhányan cukor-, koleszterin-vizsgálatra is beneveztek), de talán az egy ujjbegybe fúródott szálka kivételével megőrzött bennünket Isten sérüléstől, rosszulléttől.

A reggel imádkozó testvéreink is hálás szívvel örvendez-tek azon, hogy az Úr felettébb meghallgatta kérésüket, hiszen hét ágra sütött a nap, s a 25-26 fokos hőmérséklet nemcsak az árnyékban tette kellemessé a beszélgetést.

A nagyteremben pedig hangoltak már a zenészek (Alföldy-Boruss Csilla, Rigóné Faragó Zsuzsa, Török Mihályné Bálint Nóra), akik 3 órakor kezdődően fakultatív komolyzenei kon-certtel ajándékoztak meg bennünket. Közben Pecznyík Pál sza-valta a hálaadó napra írt versét. A koncert végén a zenész csapat kiegészült ifjú muzsikusokkal (Szabó Márta, Mikolicz Gyula és András), és kíséretükkel énekelhettük felszabadult, hálás szívvel: „Áldjad én lelkem a dicsőség erős királyát...”

Rövid szünet, és kezdődött a tanulságos színdarab, amit Tóth Péter vezetésével a budapesti pasaréti gyülekezet szerdai ifjúsá-gi csoportja mutatott be Álom vagy valóság címmel. Láthattuk, miként készülnek a mennyországi bebocsátásra családapától az egyszerű falusi öregasszonyig a különböző életvitelű személyek, és miként érkezik oda az, akit már elérhetett Jézus Krisztus meg-váltó kegyelme.

Még egy szabadon választható szervezett program maradt, a fi lmklub (vezette Fűtő Robi). Az Ütközések című fi lm vetítése és megbeszélése negyed tízig tartott.

Addigra már „alig” száz vendég maradt csak, s aki még a ma-radék gulyásból is szívesen vacsorázott, az tényleg testileg-lelki-leg jóllakottan emlékezhetett a hálaadó nap áldásaira.

Köszönjük mindazoknak, akik velünk ünnepeltek, hogy megosztották testvéreikkel ezt a napot. Köszönjük az önkén-tesek fáradhatatlan és készséges segítségét (nevüket közzétettük honlapunkon).

De mindezek felett köszönjük Isten ajándékozó szeretetét, hogy adta igéjét erre a napra is, és adott bennünket egymás számára, hogy találkozhattunk 2009. szeptember 5-én.

Mikolicz GyulaÁtvéve a Biblia Szövetség honlapjáról (www.bibliaszov.hu)

fényképek: Szabó Kristóf

Istentiszteleten

A komolyzenei koncert

2009. októberESE Híradó22

ESE-ESEMÉNYEK

Az ESE Pitti Katalin Idősek Klubjába járt Bezák Tamás újszen-telt áldozópap augusztus 18-án. Bemutatkozásából kiderült, hogy középiskolai tanulmányait Kecskeméten a Piarista Gim-náziumban folytatta. Az ottani atya nagy élmény volt számára, szép emlékeket mesélt róla. Kamaszként nagyon foglalkoztatta hivatásának megválasztása, de a fő kérdése leginkább az volt, mi teheti őt boldoggá. 4 éven át pilóta szeretett volna lenni,

ami egyházi iskolában tanulónak kissé érdekesnek tűnt. Mikor kiderült, hogy nem vették fel pilótának, nem esett kétségbe, belenyugodott Isten akaratába. Megfogalmazódott benne a kérdés, mi van, ha Isten azt szeretné, hogy pap legyen. Mégis je-lentkezett a Műszaki Egyetemre, villamosmérnöki szakra. Állást kapott, örült neki, közben tanult még az egyetemen, elkészült a diplomamunkája. Lehetősége nyílt, hogy tovább tanuljon az egyetemen, doktori fokozatot szerezzen. Bele is kezdett, de va-lami miatt azt érezte, ez nem volt jó választás, nem érezte magát

a helyén. Folyton az foglalkoztatta, mi lehet Isten akarata. Ta-nulmányait abbahagyta, szemináriumba jelentkezett Vácra. Az itt töltött egy évről is szépeket mondott. Budapesten folytatta a papságra való készülést, ahol igencsak szép két évet töltött. Dr. Beer Miklós püspök innen Rómába küldte a Germanicum

et Hungaricumba, ahol csodálatos, barátságos légkör fogadta, de nagyon nehéz volt az első időszak, mert ült a padban, nem értette, mit tanítanak neki, hiszen nem ismerte az olasz nyelvet. Eltelt egy kis idő, mire odáig jutott, hogy jegyzetelni tudott. 18-an voltak magyarok, nagyon jól elvoltak együtt, testvérként szerették egymást. Három évig tartott ez az első küldetése, 2009 júniusában szentelték pappá. Általában ha valakit pappá szen-telnek, megkapja a kihelyezést valamelyik egyházközségbe. Nála másként alakult, még egy év tanulásra kapott lehetőséget Rómában. Jó volt hallgatni Tamás atyát, majd egy kedves klub-tagunk két szép verssel köszöntette, és kérte Isten áldását válasz-tott hivatásának betöltésére.

Augusztus 25-én KO Lacival és csapatával mulattunk. A nagy létszámú közönség örömére ismét a csapattal tartott Balatoni Blázsi Marika és Rábai Német Ferenc. Meglepetésvendégként dr. Halász Zsuzsanna népdalénekes érkezett, aki első elénekelt dala után a közönség szívébe lopta magát. A sok és szórakoztató táncdal között Rita hastánca is elbűvölte a közönséget. Mind-annyian önfeledten szórakoztunk, köszönet a lelkes csapatnak. Legközelebb szüreti bálunkon, október 8-án mulatunk együtt.

Intézményünkben ez év októberében megnyílik az ESE Bernd

Kleespies Rehabilitációs Központ, mely nagyszerű lehetőséget teremt a lakosság mozgásszervi, egészségi állapotának javítására. Gyógytorna, gyógymasszás, fi zikoterápiás és hidroterápiás kezelések vehetők igénybe. Pappné Homolya Andrea augusztus 27-én bemutatta klubtagjainknak a rehabilitációs részleget, a kezelésekről tájékoztatást adott.

Szeptember 3-án „Tegyünk egészségünkért” című előadás so-rozatunk vendége Tóth Gábor élelmezésipari mérnök volt. Az előadás témája: „Hogyan építsük fel a korszerű egészségvédő életmódot?” volt. A helyes táplálkozásra hívta fel fi gyelmün-ket. Elmondása szerint a helytelen étrend nemcsak a keringési, mozgás-, emésztőszervi és daganatos betegségek kialakulásában játszik szerepet, hanem hangulatunkat, kedélyállapotunkat, hosszabb távon döntési-mérlegelési képességünket, sőt szemé-lyiségünket is nagy mértékben meghatározhatja. Beszélgetés közben két kolléganője fi nomabbnál fi nomabb szendvicse-ket, salátákat készített, amelyeket megkóstoltunk. Például a „hamiskolbász-krémes” kenyér mindenkinek nagyon ízlett, bár semmi köze nem volt a kolbászhoz, alapanyaga a dió. Minden nagyon ízletes volt. A megkóstolt ételek receptjeit is megkaptuk.

A klubban történt

Beszélgetés Bezák Tamás újszentelt áldozópappal

KO Laci és csapata

Készülnek az egészséges és finom étkek

2009. október ESE Híradó 23

ESE-ESEMÉNYEK

Szeptember 14-én az ESE Alemany Erzsébet Segítő Ház lakó-otthonosai és idősei közös kiránduláson vettek részt a Fővárosi Ál-lat- és Növénykertben. A program Isaszeg Város Önkormányzata szociális és egészségügyi bizottságának támogatásával jött létre a sérültek napja alkalmából. Különösen sok segítséget kaptunk Bilász Jánosné Ildikótól, amiért neki külön köszönetet mondunk.

Már kora reggel nagy volt az izgalom a Segítő Házban. A gye-rekek segédkeztek a szendvicskészítésben, az úticsomagok előkészítésében. Mindenki öltözött, sürgött-forgott, pakolt a há-tizsákba.

Milyen lesz vajon az idő? Végül kisütött a nap, és 8 órakor megérkezett a gyönyörű, panorámás busz. Az isaszegi csoport elfoglalta a helyét, bepakoltunk és elindultunk. Velünk jött még a 35 fős helyi iskoláscsoport is kísérőikkel. A busz végül megtelt és az izgatott társaság már robogott is a várva várt úticél felé.

Kilenc óra után, a sikeres megérkezést követően két csoportban kezdtük meg az állatkerti sétát. A lakóotthonosok és az idősek egymás kezét fogva indultak el. Először a nagyvadakat néztük meg: az új Afrika házat, az elefántot, zsiráfot, bivalyt és a go-rillákat.

Egyesek még a Nagy Sziklára is felmásztak a panoráma ked-véért. A farkasok, az oroszlánok után jött egy kis pihenő: a fókabemutató. Ámulva néztük az ügyesen betanított fóka lab-damutatványait. Az állatsimogató után meguzsonnáztunk, a

fáradtabbak megpihentek. Ezután következett a falusi udvar és gyönyörű Pálmaház. Az Akvárium és a Lepkeház látnivalói pedig osztatlan sikert arattak.

Aki még bírta, szabadprogramon vehetett részt, a többiek pedig a vízimadarak etetését választották a kényelmes padokon. A szép őszi fények, a kellemes látvány pihentető hatást gyakorolt min-denkire.

A délután hamar eltelt, és egy kis fagyizás után lassan elindul-tunk visszafelé. A sok fényképen magunkkal hoztuk a rengeteg élményt és látnivalót.

Jó volt az Állatkertben? – kérdezgették egymást a gyerekek és az idősek.

Nagyon jó volt! – vágta rá mindenki, és érdekes módon senki sem fájlalta a lábát vagy a derekát.

Úgy elrepült ez a nap, hogy észre sem vettük!Visszaérkezéskor ott álltak a kapuban az otthoniak, és min-

denkit várt a meleg vacsora. Utána folytatódott az élménybeszá-moló a látottakról, és végül minden kiránduló megelégedetten tért nyugovóra.

Viszontlátásra Állatkert! Viszontlátásra gondtalan nyár! És köszönjük mindenkinek, hogy varázslatossá tette ezt a kedves napot!

Keligerné Nyerges Erika

Az Állatkertben jártunk

Szeptember 8-án Pogácsás Istvánné fi zioterápiás asszisztens közreműködésével a fi zioterápia világnapjára emlékeztünk. Klubtagjaink számára is érthetően fogalmazott Piroska a fi zio-terápia fogalmáról, annak gyógyító hatásáról, feltett kérdésekre válaszolt. Elmondta, mik a feltételei annak, hogy új rehabili-tációs központunkban is igénybe vehessék az orvos által előírt kezeléseket. Köszönjük az előadást!

Jónás Károly és Rátonyi Pál zenész urak a minden évben meg-rendezett Mária-napi ünnepségünk állandó fellépői. Így volt ez szeptember 15-én is. Kerti parti keretében köszöntöttük Mária nevű kollégáinkat, lakóinkat, klubtagjainkat. Természetesen a jó hangulatból mindenki egyformán részesülhetett, fi nom szendvicsekből, édes és sós süteményekből kedvére fogyaszt-hatott. Szép délelőttben volt részünk, köszönet érte Károlynak és Palinak!

Szeptember 16-án a rákoscsabai Fehérakác Gondozási Központba látogattunk el, ahol egész napos program várt ben-

nünket. Az egészségvédelmi előadások után, szórakozás-ra is volt lehetőségünk. A fi nom vendégebéd elfogyasztása után találkozhattunk az öttusa sport történetének legnagyobb alakjával, Balczó Andrással, aki háromszoros olimpiai, tíz-szeres világbajnok. Mesélt életéről, sport pályafutásáról, család-járól. Hol megdöbbentő, hol vidám dolgokat hallhattunk tőle. Beszélgetését vastaps zárta. Köszönjük csabai barátainknak a meghívást, nagyon jól éreztük magunkat.

Beszámolóm első soraiban Bezák Tamás atya klubunkban jártáról írtam. Előadása után többen megjegyezték, sajnálják, hogy nem lehettek jelen a váci papszentelési ünnepségen. Egyikkedves klubtagunk ott volt, akinek dvd-n meg van örökítve a szertartás. Ennek levetítésére szeptember 17-én került sor. Meg-ható volt a mise is, de öröm volt látni Tamás atyát, büszkék vol-tunk rá, bízhat mindannyiunk imádságos kíséretében, hogy hiva-tását Isten akaratához méltóan töltse be.

Parajdi Olga

2009. októberESE Híradó24

SZÜRET

A 2009-2010-es tanévben a Petőfi Sándor Általános Iskola napközis csoportjai a programjaikat az évszakokhoz kapcsolva három témában projektnapokkal valósítják meg.

„Érik a szőlő” címmel szilva-, szőlő- és almanapokat szer-vezünk.

„Ünnepváró” címmel az adventre készülünk.„Most jó lenni kisdiáknak!” címmel játékos sport és közlekedé-

si délutánokat tartunk tavasszal.A projektnapokon az egész alsó tagozatot megmozgató közös

rendezvények és a témával foglalkozó, csoportokban meg-valósítható programok egyaránt lesznek.

„Érik a szőlő” témakörben három projekt napot szerveztünk. Volt: szilvanap, szőlőnap – szüret, almanap.

Mindenkit kérünk, hogy ezeken a napokon hozzon a megfelelő gyümölcsből, melyet délután elkészítünk salátának, és közösen fogyasztunk el.

A szilva- és almanapot a csoportok keretén belül valósítottuk meg, a szüret a hagyományokhoz hűen az alsó tagozat – napközi egészét átfogó program volt.

Az őszi projektnapok fő célkitűzése az egészséges életmódra nevelés.

A vidám délután kezdetét kereplő hangja jelezte. Az aulában összegyűlteknek a 4.a-4.b osztály napközisei egy verset tanítot-tak. Tasnádiné Szilvi néni és Pergelné Edit néni csoportjai segít-ségével elénekeltük az Ettem szőlőt… című népdalt, mely alatt megérleltük a szőlőt, melyet Németh Judit kolléganő jelenített meg egy ötletes jelmezben. A „Szőlőpásztor” című játékot a 2.a osztályosok eljátszották, melyben a „szőlő”-t kellett ellopni.

A közös ráhangolódás után forgószínpad szerűen többféle fela-datot kaptak a gyerekek.

A kézműves foglalkozás során mindenki a saját osztályában dolgozott. A kisebbek szétvágott képet illesztettek össze, majd ki is színezték, illetve különféle gyümölcsöket kerestek, és ezek közül színezték ki a körtét, almát, szilvát. Minden osz-tály elkészített egy szőlőszemet, melybe az őszről, szüretről, gyümölcsökről rajzoltak, hajtogattak, ragasztottak egy képet. Ebből egy nagy szőlőfürtöt raktunk össze, mellyel a folyosót díszítettük. Hasonlóan a szőlőfürthöz, az osztályok által hajto-gatással készített alma, körte, szilvafák kedves színfoltjai lettek az első emeleti folyosónak. A nagyobbak két rejtvényt is meg-oldottak, mialatt a kisebbek az udvaron mustot készítettek és kóstoltak.

A többiek szőlőszemet vittek kiskanállal, lufi ból készült szőlőfürtöt dobáltak, diót igyekeztek kosárba dobni, váltóversenyként labdát elhelyezni karikába.

S mivel a szüret a mulatságról is szól, az aulában egy lelkesen segítő anyuka, Malárikné Kati néni segítségével a néptánc rejtel-meivel ismerkedhettünk meg. Az udvaron minden csoport elját-szotta a „Szőlőpásztor” című játékot.

A gyerekek elmondása szerint, jó délután volt, mert sokféle fe-ladat, játék szerepelt a programban. A must igen fi nom és igazán édes lett.

A többi gyümölccsel foglalkozó nap is jó hangulatban telt a csoportokban. Sok érdekességet készítettek.

Minden csoport más-más feladatot, feladatokat oldott meg.Néhány közülük:• Gyümölcssaláta készítés• Adott gyümölcs rajza, színező kifestése• Gyümölcshajtogatás• Kivágott gyümölcsformákból képkészítés• Gyümölcsmanó kivágott gyümölcsformákból• Nyomat készítése• Népdaléneklés, népi játék tanulása• Verstanulás • Mese, szólás közmondás keresése, lerajzolásaVéleményünk szerint az egészséges életmódra nevelést, a szo-

ciális kompetencia fejlesztését, az esztétikai nevelést az ilyen jellegű programok jól segítik. A cselekedve tanulás örömmel tölti el a gyerekeket, szívesen dolgoznak így. Az elképzelésünket beváltotta az így szervezett program.

Nálunk „megérett a szőlő”!Belláné Jenei Sára

Petőfi Sándor Általános Iskola

„Érik a szôlô”

2009. október ESE Híradó 25

SZÜRET

Borfogyasztás orvosi javaslatra?Nagyon sokszor hallhatunk arról, hogy a borfogyasztás az

egészséges étrend része, de nem mindegy a minőség és a meny-nyiség. A borok egészségre való hatását rengetegen vizsgálják, de általában a kutatások mögött mindig azok állnak, akiknek érdeke, hogy a borfogyasztást növeljék. Különböző egyeteme-ken végzett kutatásokból kiderül, hogy egyes borok mérték-letes fogyasztása, akár jótékony hatású is lehet. Napi egy-két pohárka csökkentheti a koleszterinszintet, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyeit.

De mi a helyzet a mértéktelen fogyasztással?Sajnos a rendszeres borfogyasztók körében gyakrabban fordul

elő magas vérnyomás, májkárosodás, ideg- és izomsorvadás, agyvérzés, meddőség és születési rendellenességek.

Vizsgálatok igazolják, hogy a franciák viszonylag nagy alko-holfogyasztók lévén jobb egészségnek örvendenek, mint az észak-európai országokban élők. Ennek oka a szokásokra vezethető vissza. Míg az angolszász országok lakói inkább gyorsan isszák, hogy minél előbb hasson, a franciák a borból a kevesebbet, de gyakran szabályok szerint isznak. A bor náluk a gasztronómiai élmény része, így a minőségre is fokozottan fi gyelnek. A franciák szinte csak étkezés közben isznak bort, nemcsak azért, mert így érvényesül jobban az íze, hanem mertilyenkor van elegendő étel a gyomorban, ami segít a felszívódásban. Ebből kifolyólag bátran állíthatjuk, hogy aki érzéki örömöt talál a borfo-gyasztásban, az lényegesen kevesebbet iszik, mint az, aki pusztán csak be akar rúgni.

Az olcsó bor veszélyeA borok ára évről évre csökken, ennek legfőbb

oka a jobb technológiára és a mennyiség növekedésére vezethető vissza. A bor ma már nem számít luxuscikknek, és könnyen hozzáférhető, így a fogyasztás mértéke növekvő tendenciát mu-tat. Az új borászati technológiák eredményezik azt is, hogy megjelentek a bornak nem mindig nevezhető pancsolmányok, amelyeket műanyag fl akonokba palackozva árulnak.

Bizonyos értelemben lehet a borfogyasztás az egészséges étrend része, de nem mindegy, milyen bort fogyasztunk. Ezért kell tudni különbséget tenni, és mindig mértékletesnek lenni, a-hogy a mondás is tartja: „a jóból is megárt a sok”!

„A bor olcsósága, úgy tűnik, éppen nem részegséget, hanem józanságot teremt. Azok az emberek, akiknek mindennapi betevőjűk részét képezi a bor, ritkán esnek a mértéktelenség bűnébe. Ezzel ellentétben, az olyan országokban, ahol vagy a nagy hideg, vagy pedig a meleg következtében nem termelnek szőlőt, következésképpen a bor drága, az alkalmi részegség gya-kori bűn.” Adam Smith

Olcsóbb vagy drágább bort igyunk?Egy teljesen átlagos minőségű bort megkaphatunk átlagos áron,

míg egy kicsit jobb minőségűnek már lehet akár többszörös az ára. Jogosan merül fel a kérdés, hogy van-e igazi összefüggés az ár és az íz között.

Vannak olyan országok, ahol a borfogyasztás inkább luxus-nak számít, mintsem napi fogyasztási cikknek. A bor szeretete sokszor összefügg az árával. Néha jogosan merül fel a kérdés,

hogy mitől is függ a borok árszabása, miért vannak drámai különbségek. Előfordul manapság, hogy egy jó minőségű bort sokkal olcsóbban kapunk meg, mint pár évtizeddel ezelőtt. Sajnos a borok árazása nem átlátható, a borlapra pillantva elgon-dolkodtató, hogy egyik bor miért kerül kétszer többe a másiknál. Sokat számít a pincészet neve, ahol a bort palackozzák.

Mitől lehet egy bor drága?– Rendkívül zamatos.– Származási helye olyan ország, ahol a munkaerő és a föld drága.– Különösen jó az évjárata.– A kistermelő, aki gyártja, csak úgy tud megfelelő hasznot elér-ni, ha az árakat magasabbra szabja.– A reklám kampánya drága.– Olyan borvidékről származik, amely nagy tiszteletnek örvend, például Burgundiából, Champagne-ból, esetleg Bordeaux-ból.

Mitől lehet egy bor olcsó?– Nincs kiemelkedően jó íze.– Olyan országból származik, ahol olcsó a mun-kaerő és a föld, például: Dél-Amerika, vagy Ke-let-Európa.– Olyan nagytermelőktől származik, akik így is megfelelő bevételre tesznek szert.– A bor tartalmaz valamilyen adalék anyagokat.– Olyan termelőtől származik, ahol nagy a túl-termelés.– Bevezetni kívánt pincészettől származik.

Tudta?A bordeaux-i, a burgundi és champagne-i

termelők nemcsak a kiemelkedő minőség miatt kérnek csillagászati árakat a boraikért, hanem mert a munkaerő és a precíz előállítás sokkal drágább, mint a délebbre fekvő területeken. Előfordul, hogy a délebbi tájakról származó borok elérhetőbb áruk ellenére teltebb, fi nomabb és karakteresebb ízűek, mint ami az északi tájak-ról származik.

Sokszor magunk is láthatjuk, hogy rengeteg oka lehet annak, hogy a bor drága vagy olcsó.

Az árképzést befolyásolják olyan tényezők is, amelyeknek semmi köze a minőséghez.

Cseri Kata

Borban az igazság

HirdetésBudapesten, a XVIII. kerületi Kuróczy Pál utcában, 555nm-es telken eladó egy beépített tetőterű, 180nm-es, összközműves, tehermentes családi ház – barátságos szomszédokkal. A házban lévő helyiségek: 5 szoba+2 konyha+étkező+kamra+2 fürdőszoba WC-vel+1 különálló WC+gardrob+erkély. Az egészséges táplálkozás híveinek örömére a kertben kora nyártól késő őszig terem különféle gyümölcs. Az ingatlanon található még egy kétautós garázs és egy melléképület. A ház kívülről utólagosan dryvittel hőszigetelt. Irányár: 29,9 MFt.Érdeklődni lehet: 06-20/432-28-36

2009. októberESE Híradó26

RECEPTÖTLETEZŐ

Mi esik a legjobban egy kis édes desszert után? Ter-mészeteses a sós sütemény vagy ropogtatnivaló. Két re-ceptet kínálok, mindkettőt könnyű elkészíteni, melegen és hidegen is nagyon fi nomak. A kifl ikből vendégváró szend-vicseket is készíthetünk, de önmagában is nagyon lak-tatóak, ezért óvatosan bánjunk a lakmározással!

Porhanyós sajtos kifl ikHozzávalók: 70 dkg liszt, 2 db tojás,

2 dl tejföl vagy joghurt, 1 dl olaj, 4 dkg cukor, 1 csipet só, 1 dl tej, 5 dkg élesztő, 20 dkg margarin, 5 dkg só, 15 dkg sajt

Elkészítése: Az élesztőt a langyos, cukros tejben felfuttatjuk, majd kelt tésztát dagasztunk. Amikor meg-kelt, négy cipóra osztjuk. Az első cipót szintén elfelezzük, kör alakúra nyújtjuk, megkenjük a sós margarin-nal, és befedjük a másik kör alakú tésztával. Hosszanti csíkokat vágunk belőle, és kifl i alakúra tekerjük fel. A másik három cipóval is így teszünk, majd lekenjük tojással, megszórjuk reszelt sajttal, és

előmelegített sütőben megsütjük. Érdemes sütőpapírt használni a sütésnél!

Ötlet: Különböző szendvicskrémekkel, melegszendvics krém-mel, sajtkrémmel tölthető.

Töltött körtékHozzávalók: 4 nagyobb szem érett körte, 2 db müzliszelet, 2

evőkanál baracklekvár, 1 db tojásfe-hérje, 4 e.k. porcukor, 15 dkg dió

Elkészítése: A körtéket kettévágjuk, magházukat eltávolítjuk, és egymás mellé egy tűzálló tálba fektetjük. Elkészítjük a tölteléket. A két müz-liszeletet összetörjük, elkeverjük a baracklekvárral, és beletöltjük a körtékbe. A tojásfehérjét a porcukor-ral keményre felverjük, és elkeverjük a darált dióval. Mindegyik körtére teszünk a mázból, sütőbe tesszük, de csak rövid időre, amíg a máz egy pi-cit megszilárdul. Melegen és hidegen is kínálhatjuk.

Jó étvágyat kívánok mindkettő fi nomsághoz!Laukóné Mukk Adrienn

Intézményvezetôt keresünk

isaszegi ápoló otthonunkba

Az Egymást Segítő Egyesület (ESE) isaszegi Alemany Erzsébet Segítő Ház 71 férőhelyes Rehabilitációs és Ápoló Otthona (2117 Isaszeg, Nap u. 2/b.) intézményvezetői ál-lására pályázatot hirdetünk.

Pályázati feltételek:– felsőfokú szakirányú (egészségügyi/szociális) végzettség,– minimum 5 éves szociális intézményi vezetői gyakorlat,– humán beállítottság,– számítógép felhasználói szintű ismerete. Előnyt jelent:– jogosítványA pályázatnak tartalmaznia kell: – részletes szakmai önéletrajz,– erkölcsi bizonyítvány,– végzettséget igazoló bizonyítvány(ok) másolata.

További információ kérhető Némethy Mária elnöktől és Tóthné Marika ápolási igazgatótól (telefon: 28/454-076 vagy 28/454-077). Az egyesületről és az intézményről további információ a www.egymast-segito.hu honlapon talál-ható. Az otthon előre egyeztetett időpontban személyesen megtekinthető.

Pályázati határidő: 2009. október 15. Az állás betölthető: megegyezés után, vezetői szerződésselA pályázatot 2119 Pécel, Pihenő u. 2. vagy az [email protected] címen várjuk.

1 százalék – köszönetA Péceli Állatbarátok Egyesülete az Önök felajánlásainak köszönhetően a 2008. évben az adó 1%-okból 570 000 Ft-ot kapott. Az egyesület az egyéb támogatásokat, a felajánlá-sokból kapott 34 806 Ft-tal kiegészítve a még akkor működő Péceli Menhely kutyáinak (43 kutya) kötelező oltására és féreghajtására fordította. A fennmaradó 535 194 Ft-ot későbbi terveinek, programjainak megvalósítása érdekében tartalékol-tuk. Az egyesületről bővebb információt olvashatnak:www.pae.atw.huEzúton is még egyszer köszönjük felajánlásaikat!

Sósat édesre, édesre sósat!

A Szemere Alapítvány számlájára a 2008. évben az adó 1%-ának felajánlásával 411.083 Ft érkezett. Az Alapítvány Ku-ratóriuma az alábbi célokra fordította a fenti összeget:– versenyeken résztvevő tanulók jutalomkirándulására, – a könyvtár fejlesztésére. Ezúton is köszönjük adományozóink támogatását.

Szemere Alapítvány Kuratóriuma

2009. október ESE Híradó 27

ôHázhoz menô szelektívszemétgyujtés Pécelen

JÓ TUDNI

Tisztelt Péceli Lakosok!

Örömmel értesítjük Önöket, hogy Pécel Város Önkormányza-tának Képviselő-testülete azt a határozatot hozta, hogy ideig-lenes jelleggel a városban bevezetjük a házhoz menő szelektív szemétgyűjtést.

Ez az új gyűjtési módszer kényelmes Önöknek, hiszen a kom-munális hulladékhoz hasonlóan, a gyűjtőautó közvetlenül az Önök háza elől viszi el az újrahasznosításra szánt, szelektíven gyűjtött hulladékot. A szelektív szigeteken lévő konténerek műszaki állapotuk miatt nagyobb karbantartásra szorulnak, ezért ezeket a javítások elvégzése céljából az ASA a telephelyére be-szállítja. Reméljük, minél több lakos használja ki a lehetőséget, hogy ezzel a kényelmes és korszerű módszerrel elszállíttassa a háztartásában keletkező újrahasznosítható hulladékokat.

Ehhez kívánunk segítséget nyújtani az alábbi információkkal.Házhoz menő szelektív gyűjtés rendjeGyűjthető anyagok:– papír, azaz papír csomagolóanyagok, karton, fóliázatlan

színes vagy fekete-fehér újságok, reklámújságok,– műanyag italos palackok (más műanyag nem!),– fém italos dobozok (más fém, konzervdoboz nem!).A kihelyezés módja:– bármilyen kereskedelmi forgalomban kapható, átlátszó

műanyag zsákban bekötve,– a papírt, fém italos dobozokat, műanyag palackokat tiszta

állapotban összelapítva egy zsákban vegyesen lehet gyűjteni,– egy alkalommal akár több zsákot is ki lehet helyezni az in-

gatlanok elé,– a gyűjtés napján reggel 6 óráig.FONTOS!– A dobozokat, palackokat a gazdaságos tárolás és szállítás

érdekében szíveskedjenek összelapítani, hogy ne a bennük rekedt levegő töltse meg a zsákokat és az autót.

– A háromféle anyagot egy zsákban kell kihelyezni, mivel az ASA munkatársai feldolgozás előtt fajtánként szétválogatják azokat.

– Soha ne tegyenek háztartási szemetet, lomot az újrahasznosít-ható hulladékok közé, mert ez megnehezíti, sőt lehetetlenné is teheti az anyagok felhasználását.

– Az átlátszó zsákok lehetővé teszik, hogy az ASA munkatársai ellenőrizzék a zsákok tartalmát, és csak hasznosítható anyagokat hozzanak el. Ezért ha nem átlátszó zsákban teszik ki a hul-ladékot, vagy az anyagok kommunális hulladékkal szennyezet-tek, kollégáik sajnos nem hozhatják el a zsákokat.

Az újrahasznosítható hulladékok gyűjtésének változása nem érinti a háztartási hulladékok begyűjtésének rendjét, azt változatlan munkarendben végezi el az ASA.

Az ideiglenesen leszerelt szelektív hulladékgyűjtő-szigetek köré hulladékot elhelyezni szigorúan tilos. A közterületeket folyamatosan ellenőrizni fogja a Polgármesteri Hivatal, a rendőrség, a polgárőrség és a közterület-felügyelet. A szelek-tív hulladékgyűjtő-szigetek mellé kamerák lesznek elhelyezve. Tettenérés, vagy bizonyítottság esetén a hulladékelhagyóval szemben szabálysértési eljárást kezdeményezünk, ami 100.000 forint bírság kiszabását eredményezheti, és további eljárás indul hulladékgazdálkodási bírság megállapítására.

Közösen vigyázzunk városunk köztisztaságára!

Pécel, 2009. szeptember 17.Tisztelettel:

Dr. Benkovics Gyula polgármester

A szelektíven gyűjtött hulladékok elszállításának napjáról utcák szerinti beosztásban a Polgármesteri Hivatalban (Pécel, Kossuth tér 1.) és Pécel honlapján (www.pecel.hu) tájékozódhat.

Mozgalmas két nap van a péceli Csatári dűlő legforgalmasabb utcájának aszfaltozásában közreműködő szervezők mögött.

Szerdán, szeptember 10-én a péceli Ond vezér utca aszfal-tozása miatt összehívott, a polgármester valamint Sarlós Imre alpolgármester jelenlétében megtartott fórum elején még nem le-hetett tudni, hogy van-e elég pénz a kivitelezésre. Volt pénz ügy-védi letétben, volt polgármesteri ígéret, és volt további lakos-sági ígéret, szándéknyilatkozat.

A fórum kezdetén még legalább másfél milliós mínuszban vol-tunk – mindent egybeszámítva.

Az első lökést a polgármester adta meg, aki – még mielőtt bárki is nekiállt volna a számolgatásnak – egy millióval emelte a „tétet”, azaz a korábbi másfél milliós hozzájárulást két és fél millióra tornázta.

Aztán jöttek a fórumon résztvevő lakók további felajánlásai. A hiányzó összeg egyre fogyott. A lakossági hozzájárulásokat

az alpolgármester is megtoldotta. A számításhoz használt excel tábla egyre több apró összeggel bővült. A végén már 10-20 ezer forintos felajánlásokkal lépkedtünk előre. Szerda este kilenckor papíron rendelkezésre állt a szükséges pénz.

A költségek nem elenyésző részét adó önkormányzati forrásra azonban ekkor még nem volt határozat, csak ígéret.

Csütörtök este aztán a testületi ülésen egyhangúlag megszavaz-ták a képviselők az előterjesztést.

Most már csak annak a pár tízezer forintnak kell befolynia, amit a fórum résztvevői felajánlottak, illetve az Ond vezér utca lakói szándéknyilatkozatban vállaltak. Többen jelezték ugyanis, hogy csak akkor fi zetnek, ha már csak az ő befi zetésükön múlik a kivitelezés. Most már biztosan el lehet mondani, hogy csak ezen múlik.

A kivitelezés legkésőbb október elején elkezdődik.forrás: www.pécelinfo.hu

Kezdôdhet az aszfaltozás

5 999527 789992

XIV. évfolyam 7. szám 260 Ft

Boldog születés-napot! 20 éves a MagyarKöztársaság

A következô séta

100 éve avatták Kossuth Lajos szobrát Pécelen

Herend akastélyban

Irány anagyvilág!

Hálaadó ünnep Pécelen

„Érik a szôlô”Dr. Varga László,az ESE háziorvosa

VI. FôzôversenyESE Alemanyi Erzsébet Segítô Ház, Isaszeg

2009. szeptember 25.

Cikkünk a 16. oldalon olvasható.

Molnár János paródiái nagy sikert arattak

Sokan voltak résztvevők és drukkerek

A fi nom ételek mindenkit felderítettek

Horváth István tolmácsolta Isaszeg polgármesterének

üdvözletét

Várnai Attila hatodik főzőversenyünk állandó,

önkéntes zenésze

Munkában a zsűri tagjai: Mészáros Piroska, Könczöl Gábor, Fogarasiné Deák Valéria és

Nagy Erzsike

A Segítő Ház időseinek és fi ataljainak műsora

XIV. évfolyam 7. szám 260 Ft

Pécel–Isaszeg–Gödöllô Kistérségi Kulturális és Közéleti Folyóirat 2009. október

Praktikus trükköket tanultak egymástól a résztvevők

A jókedvben a táncos lábak nem maradtak tétlenek